KAKTUSZK ÉKOZTATdJA XVI,
ÉVFOLYAM
1980/1,
-
2
-
Gymnocalycium horridispinum /cimképünkhöz/
E l s 6 l e í r á s á v a l a " K u a S " I 9 6 3 . é v i 1. s z á m á b a n találkozunk. E s z e r i n t a n ö v é n y t e s t e l ő s z ö r gömb a l a k ú , i d ő s e b b k o r b a n k i s s é m e g n y ú l t , k b . 8 - 1 2 cm á t m é r ő j ű , a z e p i d e r m i s z e f é n y e s s ö t é t z ö l d . B o r d á i n a k száma I O - 1 3 k ö z ö t t v á l t o z ó . A b o r d á k e r ő s á l l a l a k ú s z e m ö l c s ö k r e t a g o l t a k . Az a r e o l á k oválisak k b . 8 - 1 0 m n h o s s z ú a k é s 6 mm s z é l e s e k f e h é r e s - s z ű r k é s f i l c c e l b o r í t o t t a k . Az a r e o l á k e g y m á s t ó l v a l ó t á v o l s á g a 2 cm k ö r ü l i A l f e j l o t t n ö v é n y n é l / . A s z é l t ö v i s e k száma 1 0 - 1 2 , a tövisek v a s t a g o k , merevek, durvák, hosszuk e l é r h e t i a 2, 2 , 5 cm h o s s z ú s á g o t i s , s z í n ű k s z ü r k e , h e g y ü k ö n b a r n a . A k ö z é p t ö v i s e k száma 4 , r e n d s z e r i n t s z í n e s e b b e k a p e r e m t ö v i s e k n é l , k i s s é a c s ú c s f e l é h a j l ó k , h o s s z u k 3-'» c m . A b i m bók b i b o r p i r o s a k a virágok fehérek, vagy rózsaszínűek, a sziromlevelek közepén sötétebb csíkkal, a virágok torka mindig f e h é r , átmérőjük és h o s s z u k 6 cm. Termése, ovális 2 cm h o s s z ú é s 1 , 5 cm á t m é r ő j ű . A m a g m a t t s ö t é t b a r n a , vagy f e k e t e , d u d o r o s 0 , 9 mm h o s s z i í é s 0 , 8 mm s z é l e s . Lelőhelye: Argentína északi részén Cordobától délnyugatra Salsacate környékén. Az U h l i g á r j e g y z é k b e n visű kékes-zöld színű még n i n c s h i v a t a l o s a n
/ U 2117/ változat leirva.
találkozunk egy rövidebb tö k í n á l a t á v a l , m e l y ez ideig Libnár
Antal
copiapoa krainziana E l s ő l e í r á s á t 1963-fcan a "TAXON" X I I . száméban k ö z ö l t é k . E z t az e g y i k l e g s z e b b n e k t a r t o t t C o p l a p o á t K r l d r l c h Rltter f e d e t t e f e l ChJléber T a l t a l körs-etében a t e n g e r p a r t i he gyekben. A n ö v é n y t e s t e f j a t a l korában gömb, majd idősebb k o r b a n r ö v i d o s z l o p a l a k ú . Tőter s a r j a d z ó , néha egy méter átmérőjű telepekel " p á r r i i k a t " k ^ p e z . Az e p i d e r m i s z e o l a j z ö l d , e s e t l e g s z ü r k é s z ö l d . A b o r d á k száma 13-2'< k ö z ö t t vál t o z ó , l , 5 c m magas enyhén domború s z e m ö l c s ö k r e t a g o l t a k . Az a r e o l á k 6 mn á t m é r ő j ű e k , s z ű r k é s - f e h é i gyap^uA'al borítottak, A tö^'lsek s ö r t e finomságiíak, k i s s é h a j l o t t a k , színük fehér, v a g y h a l v á n y s z ü r k e , A s z é l t ö v i s e k s z á m a 1 0 - 1 2 , 1 - 2 cn. h o s s z ú r a n ő n e k , A k ö z é p t ö v i s e k / l í t - 2 0 / 2 - 3 c m 1 o s s z i ' a K . V i r á e « 3-'< cm l o s s z ú s e l y e m f é n y ű s á r g a . A t e r m é s e s á r g a , v a g y v ö r ö s , A m a g o k f e k e t é k , b a r n a k ö l d ö k k e l , n a g y s á g u k k b , 1 , 6 mm. G y ű j t ő s z á m a FR 2 1 0 ,
Copiapoa
krainziana
a
Bxerxő
felvétele
A Copiapoa k r a l u g l a n a v. scopulJna ugyancsak R l t t e r g y ü j t é s é b ö l é s l e í r á s á b ó l i s m e r t , azonban az e l t é r é s e k annyira e l m o a ó d c t t a k , h o g y neir. t a r t l i a t j u k c g y é b r e k , m j n t e £ , y lelőh e l y i foimának, melyet a kereskedelem igyel szik értékesíteni. G y ű j t ő s z á m a : FR 2 0 9 . A Copiapoa k r a l n z l a könnyen k e z e J h e t ő , minden gyűjtemény díszére ^á]ó dekoratív ncvény. Tartásánál elsősorban a t e l e l t e t é s r e hívom f e l a f i g y e l m e t . M e l e g b e n t a r t v a t é l e n még a k k o r i s m e g n y x i l i k , ha nem ö n t ö z z ü k s a m e g n y ú l t , kicsúcso sodott növényen a tövisek i s rövidek, ritkái l e s z n e k . A k i csúcsosodott növényt csak a csúcs újra f e l o l t á s á v a l hoz h a t j u k ismét rendbe. Oltásr-ál külön f i g y e l j ü n k a r r a , hogy h i d e g e t j ó l t ü i 6 e l a n y t v á l as szuuV . A h i d e g t ü r é s é r e cj,yetlen példa a saját esetemből; 1978-ban a növényeim egy részét nyá r o n szabadban t a r t o t t a m , ő s s z e l egy krainzianáir véletlenül k i n t m a r a d t . Az egí^si. t e l e t , m l n d e r t a l a r á s n é l k ü l k i n t vé s z e l t e á t . M a j d ez é v ő s z é n v é l e t l e n ü l m e g t a l á l t u k . A növény ép, e g é s z s é g e s , csupán a t ö v i s e k l e t t e k egy k i s s é p i s z k o s a b bak, s z ü r k é b b e k az ü v e g h á z b a n t a r t o t t növényekénél. írod.:
Baiketerg: Backeberg:
D i e C a c t a c e a I I l . éa Uaa K a k t e e n lexikon
IV.
kötet.
Menyhárd
János
-
EUPHORBIÁKRÓL
AZ
Euphorbia
4 -
valida
rámás
c.yuia
l'elvélele
A f r i k a k a k t u s z a i r ó l , vag-yis az e u p h o r b I á k r ó l s z ó l ó ismerte t é s e k s o r á b a n e z ú t t a l f o c l a l k o z z u n k k i s s é k ö z e l e b b r ő l ncliár.y a r j i y i r a k a k t u s z n a k tüi.ő f a j j a l , m e l y e l e t a i i g a z i kaktuszok tól csak a valóban liozzáértő tud raegkülonl iiztetni olyannyi r a , hogy néha a k a k t u s z g y ü j t ő i s abban a hiszemben ápolgat k ö z ü l ü k e g y e t - e g . - j e t , h o g y av i s k a k l u M Z . A m á l inkább i s i g y v a n e z , m e r t ezek az eupíiorbiák nemcsak a l k a t u k b a n , l i a nem m é r e t e i k b e n i s h a s o n l ó a k a k a k t u s z o k h o z . H a z á j u k b a n som n ő n e k ó r i á s fé\á. v a g y d i n r . j e ntií.ységú gömbökké. Egy h á t tar tós d i s z e i lehetnek gyüjtomónyünknek. Lássuk e l ő s z ö r t e r j e d t és Így Euphorbia
a h a z a i g y ü j temónyokl)eit i & m*?glehotősen e l v i s z o n y l a g könnyen beszerii-hntü f u j t i F'z u i
flmbriata
/2 3/
A F o k f ö l d r ö l s z á r m a z i k é s a k i í ^ e J e z e t t e n s v u k k u l e n s euplic«rbja fajokloz tartozó k i s cserje, Törzstacja felfelé álló és a t a l a j f e l s z í n é h e z k ö z e J , s.^.il)á 1 > i a I a n u l é s s o k s z o r o s a n e l ágazó, A képen látható példány csupán a/órl tűnik cereusnak, ní^rt o l d a l h a j t á s a i t k ö v e t k e z e t o s o n 1 e s z o d u g u 1 1 oir. s z a p o r i t á s céljára, A hajtások egyébként e l e i n t e világos zöldek, később s z ü r k é v é l e s z n e k , A n ö v é n y á t l a g mugu.-^ s-úgi.' l ' O - - * ^ t - m , d e f.-y a l rar- e l é r i a c m k ö r ü l i inaga.ssáí',^* t i s , r ö r z ^ ^ c 4»s h a j l á a a i h o n g e r e s o k , ü - ' t c m va-s l a c o k . V l i o i i l á k - v á i i i i ," I - kö/ütt váltakoz'k. A kissé csav;iioiKii •. i l . ' K . i . -Iciiy '.IM/IIÚI harái'I i r á i y b a j . ' , ' v i z s z i n t c í - o i i / It.t I rt/«»r,u . i .•iim I . — l i i , i »• ják.
- 5 A b o r d á k a t egymástól e l h a t á r o l ó bai-ázdák mélyebbek. A s z e m ö l c s ö k á l t a l á b a n s z é l e s e b b e k , mj.nt magasak é s tíjlzottan nem e m e l k e d n e k k l . M i n d e n s z e m ö l c s tompa c s ú c s á n e g y - e g y v i lágos szürke hegpont, - a korábbi vlrágszárak helye látha t ó . Ezek a p o n t s o r o k k é p e z i k a n ö v é n y e g y i k d í s z é t . Egy-egy hajtás - a zöld színétől eltekintve - kukoricacsőhöz hason l í t h a t ó . Érdekes l á t v á n y t nyújtanak a haránt barázdákból a bordák középvonalában számos h e l y e n , r e n d s z e r t e l e n ü l kiálló e r ő t e l j e s , 2 0 - 2 5 nmi h o s s z ú , e l f á s o d o t t s z ü r k e t ö v i s e k . A b ő ségesen megjelenő. Jellegzetes virágai valóságos koronaként d i s z i t i k a c s ú c s o t . Téler i s v i r á g z i k . Nyáron és t é l e n is egyaránt v i l á g o s , s z e l l ő s helyet igényel. A túlöntözéstől mindenkor óvakodni k e l l , mert az nemcsak a h a j t á s o k megnyú l á s á t , de könryer. a n ö v é g y p u s z t u l á s á t i s o k o z h a t j a . Télen legmegfelelőbb a 10-12 C - o n t a r t á s a , nagyon mérsékelt öntö zés m e l l e t t . Nyáron s z á r a z , meleg időben bátralibar öntözhet jük. Száraz, meleg időben nagyon c é l s z e r ű a növény többszöri gondos e l l e n ő r z é s e , h o g y nem t á m a d t a - e meg v a l a m e l y k á r t e v ő . U g y a n i s a s z á r a z m e l e g i d ő kedvei", a v ö r ö s pc'kok é s a t h r i p s e k elszaporodásának, ami ugyancsak a növény gyors pusztulását ok o z h a t j a . A f l m b r i a t a t á p d ú s , h o m o k o s , t e h á t Jó v í z á t e r e s z t ő t a l a j o n Jól f e j l ő d i k . Legkönnyebben hajtásdug\anyairól szapo r í t h a t ó J i j n i u s b a n , homokba d u g v á n y o z á s s a l . A firobriatához erőser hasonlító több f a j i s található a gyűjteményekben. Ezekkel gyakxan ö s s z e t é v e s z t i k . I l y e n p é l dául az Euphorbia
mamillarls
/ 1 7 /
Ez i s a F o k f ö l d r ő l s z á r m a z i k , de a l a c s o n y a b b , k i s e b b t e r n i e tü t ö v i s e s c s e r j e . S z i n t é n a t a l a j k ö z e i b e n á g a z i k e l . Talán a r r ó l ismerhető f e l l e g j o b b a n a f i m b r i a t á v a l szemben, hogy h a j t á s a i vékonyabbak és hosszabbak. Hajtásai szintén f e l f e l é t ö r e k v ő k , h e n g e r e s e k é s b o r d á i k száma a 7 é s 17 k ö z ö t t váltakozik. Bordáit a fimbriatához hasonlóan, szintén v í z szintes irányú barázdák k vagy hatszög alakú, sima, kissé kúpos f e l ü l e t ű szemölcsökre o s z t j á k , A szemölcsöket elválasz t ó b a r á z d á k b ó l k i á l l ó , e l f á s o d o t t t ö v i s e k 6 - 1 0 mm h o s s z ú a k és gyérebben f o r d u l n a k elő. Szép f a j , de k u l t ú r á b a n v e s z í t J e l l e g z e t e s e r e d e t i alakjából. HaJtásdugványról könnyen s z a p o r í t h a t ó . Egyéb i g é n y e l hasonlók a fimbriatáéhoz. Az E u p h o r b i a f l m b r i a t á t a z o n b a n l e g g y a k j : - a b b a n . a z £ > u p h o r b l a c e r e i f orn-i s-sz£il t é > e s z t l k ö s s z e . P e d i g az EXjphorbia
cereiformls
/ 1 9 /
l é n y e g e s e r magasabb teiir.otű, mint a f i m b i i a t a . Hazájában niegk c z e l i t i az 1 m-es m a g a s s á g o t i s . Á l t a l á b a n t e s t e s e b b n ö v é n y , s ö t é t z ö l d é s c s a k n e m m i n d i g 11 b o r d á j a v a n , d e előfordul 9 - 1 5 b o r d á v a l i s . Az e g y e s b o r d á k t e s t e s e b b e k , f o g a z o t t a k é s dúsabt'&r. tövisesek. Ezek u t á n i s m e r k e d j ü n k meg e g y s z o k a t l a n a l k a t ú , d e a n n á l tetszetősebb látványt nyújtó f a j j a l . Ez a z
Euphorbia
globosa
6
-
/ 2 l /
Alacsony f é l c s e r j e , golyószerU tagokkal. Vagyis ágai golyószeríi t a g o k s o r á b ó l á l l a n a k , m i n t h a úgy volnának összefűzve. Az a l s ó b b t a g ' o k s z o r o s a n ü l n e k e g y m á s m e l l e t t a törzsgyökön. Á l t a l á b a n 3 , d e n é h a k. A z e g y e s g o l y ó k 1 , 5 - 2 , 5 c m á t m é r ő jűek, A f i a t a l a b b a k gyakran tojás vagy fordított körte alakú ak és e l é r i k a U cm-es hosszúságot i s , A f i a t a l tag-ok szép v i l á g o s z ö l d s z í n ű e k , de k é s ő b b e g é s z e n f e h é r e s s z ű r k é r e szí n e z ő d n e k . Az ú j t a g o k á l t a l á b a n a s z e m ö l c s ö k k ö z ö t t i baráz d á k b ó l , de g y a k r a n a s z e m ö l c s ö k k ö z e p é b ő l f e j l ő d n e k k l , F e l ü letüket szabálytalan hatszögalakú, tompa s z e m ö l c s ö k boritják, melyek bordákat képező sorokba rendeződnek, A f i a t a l tagok csúcsán d l s z i t ö l e g h a t n a k az ú j szetiölosök csókor.*zerüer meg jelenő, lándzsaalakú pikkelylevélkéi. Minden szemölcs csúcsán láthatók a pikkelylevélkék leszáradása után k e l e t k e z e t t vilá g o s s z ü r k e h e g p o n t o k . A m i i : I n é t e r n é l I s v é k o n y a b b , d e a 2 0 cm hosszúságot I s elérő, elfásodó virágszárak szintén a f i a t a l t a g o k v é g é n l é v ő s z e m ö l c s ö k c s ú c s á b ó l h a j t a n a k k i . Néha 2 - 3 i s . E l v i r á g z á s után az e l f á s o d ó , d r ó t s z e r ü v l r á g s z á r a k évekig a növényen maradnak. A mi é g h a j l a t u n k o n a g l o b o s a j ó l é r z i magát. Csaknem e g é s z n y á r o n á t v i r á g z i k . H a z á j á b a n az o t t a n i t ű z ő n a p he^e e l ö l a b o k r o k , b o z ó t o k mögé h ú z ó d i k . N á l u r i r y á r o n v i l á g o s , napos h e l y r e k i t e h e t ő a szabadba i s , de a t ú l z o t t ö n t ö z é s é t ő l tar tózkodni k e l l . Ha n e m k a p e l e g e n d ő v i l á g o s s á g o t , tagjai mcgnyi'ilnak, e l v e s z +i k J e l l e g v e t e s alakjukat. Főként az i l y e n m e g n y u l t a b t növényt s z o k t á k a z t á n összeté v e s z t e n i a z E u p h o r b i a o r n i t h o p u s - s z a l , mclyní^k n o r m á l i s tag j a i 6 - 1 0 irar f> m e l l e t t 6 - 7 c m h o s s z i ' m k . A z o r n l t h o p u s n á l u n k a g l o b o s á n é l r i t k á b b f a j . S a j n o s , nekem s i n c s b e l ő l e . Ezért k é p é t se t u d o m l e n u t a t n l . A
globosával
Euphorbia
e£7j-ütt
k e l l
pseudoglobosa
becrutatni
az
/ l 8 /
f a j t . Ez i s a F o k f ö l d r ő l származik, Répaolakú kcvéi tőtagján számos t o j á s a l a k ú , hosszi'ikás k e r e k d e d h a j t á s j e l e n i k meg, me l y e k n a g y s á g a e l é r i a 35x65 mm-t i s . Tehát a g l o b o s á h o z ké pest többszöröser. l a nagyobbak, A f i a t a l hajtások teljesen azonos külsejűek a globosa t a g j a i v a l , csupán u k i c s i n y p i k k e l y l e v e l e k hiányoznak r ó l u k . Később u bordák kiszélesednek, a f e l ü l e t majdrem simí\ú v á l i k és a boKiákat hiitároló baráz dák t e l j e s e n k i e g y e n e s e d n i k , a s z e r a ö l c s ö k o t e l v á l a s z t o k pe d i g v í z s z i n t e s e n párhuzamosakká válnak. Í g y a z Oí.yes tagok o l y a n l á t v á n y t n>~újtanuk, m i n t h a c£.ipkc';i lapC'H'ól vclnér'ttk összerakva, A hegsorok az e l k e s k e n x e d o t t szemölcsökön sűrű vé válnak és hatékonyan d i s z i t i k a növényi. N y á r o n t e l j e s n a p r a i s k l t e h e t ö a s z a b a d . b u , d e r, t ú l z o t t csap r d é k l ó l ÓAiii k e l l é s ö r . t ; ö z n i i s c s a k m é r s é k e l t e n s z a b a d , mert m i n t m l n d e r e u p h o r b i a , a t ú l z o t t n e d v o s s é g r e ez i s érzékeny é a h a a s o k n e d v e s s é g k ö \ e t k e z t é b e r . íiem i s p u s z t u l e l , fajhii falakját elvess t i , mngrj-i'illk ét e z z e l mcgcsi'inyul , értéktelen n é v é l i k . T a l a j l g é n y e , k e z e l ósmi'.d j a a / o n o t a z o I ö l - l i i o k n é l le í r t a k k a l , de a z z a l a k i v é l c l l e l , hogy t é l e n ntl>.-(.tl'l e t kivár;.
- 7 Neni e r i i y i r e s z e s z é l y e s v i s z o n t a s z e i L l é l ö j é t f á l ó , mert igazán kaktuszra emlékeztető, az Euphorbia
sokszor
megtré
valida
Szintén a Kokföldről származó pogácsa- vagy l a p í t o t t gömbala kú e u p h o r b i a . N e m c s a k s z á m o s k a k t u s z h o z , d e n e m z e t s é g - é n b e l U l i s a m e g t é v e s z t é s i g h a s o n l í t egyes f a j o k l i o r . í g y például a l e g t ö b b s z ö r t é v e s z t i k ö s s z e a m i í l t é v l 3 . s z á m u n k b a n már i s m e r t e t e t t m e l o f o r n . i s - s z a l . A meloformlsnak azonban répagyökere v a n é s a c s ú c s a n e m h o r p a d t . E z z e l az.emben a v a l I d á n a k n J n c s répagyükere, csúcsa v i s z o r t m é l y í t e t t és a bordák szürkészöld sávozottsága sokkal k i f e j e z e t t e b b , mint a meloformlsé. Ezen k í v ü l a v a l i d a a l k a t a i d ő s e b b korában k i s s é hosszvíkás henge r e s s é v á l i k . Magasí.ég« e T é r h e t l a 25-30 c m - t é s s z é l e s s é g e a 12 c m - t . A v a l i d a e g y e d ü l á l l ó , v a g y n a g y o n r i t k á n a t a l a j közelében elágazó f a j . Gyűjteményemben egy példány a derekán f e l ü l j m a g a s s á g b a n h o i o t t a mul t é-\ber e g y s a i - J a t e g y i k b o r dája é l é n . A v a l i d a lassan növő f a j . A képen látható példányé 9 é v e s é s 8 5 1 6 5 mm a n a g y s á g a . A n ö v é n y e g y é b k é n t f é n y e s v i l á g o s z ö l d és a boi-dák o l d a l á n h a r á n t i r á n y b a n h ú z ó d ó rajzolat k ü l ö n ö s e n széppé t e s z i . A b o r d a é l e k néha k i s s é csa-vart v o n a l ú ak. Sárga v i r á g a i t a csúcsban a b o r d a é l e k e n h o z z a . A v i r á g o k á g a s - b o g a s s z á r a e l é r i a ^4-5 c m - t , v a s t a g s á g a p e d i g a n i m - t . Az e l f é s o d ó v i r á g s z á r a k s o k é v i g a n ö v é n y e n m a r a d n a k . Nyáron k i t e h e t ő a s z a b a d b a , de a t ü z ő n a p t ó l -védeni k e l l . V i s z o n t az előbbiekkel e l l e n t é t b e n a v a l i d a nyári melegben bővebb ön tözést Igényel. Szaporítása magról l e h e t s é g e s . Talajigérye a szokásos l a z a , homokos, v i z á t e r e s z t ő . T é l e n 10 C° a l a t t nem s z a b a d tartani. A változatos szépségekben igen nomabb s z é p s é g ű , e l e g á n s t a g j a Euphorbia
obesa
gazdag az
Euphorbia
caalád
l e g f i
/22/
A szó s z o r o s é r t e i m é b e r nem m i n d e n n a p i n ö v é n y , m e r t v a l ó b a n r i t k a , m i v e l k i - l ö n ö s e r a n e d v e s s é g r e i g e n k é n y e s , a z t á n meg nagyon rehezen s z a p o r í t h a t ó . Boldog és büszke az a k a k t u s z g y ű j t ő i s , a k i m o n d h a t m a g á é n a k b e l ő l e . Ez a f é l t e t t büszke ségünk i s a F o k f ö l d ajándéka. E g y e d ü l á l l ó , nem s a r j a d ó n ö v é n y . A l a k j a g o l y ó s z e r U , Idősebb k o r á r a e l é r i a L o - 1 2 cm á t m é r ő t i s . M a g a s s á g a n é h a v a l a m i v e l t ö b b a s z é l e s s é g é n é l . B o r d á i n a k száma 8 , é s a z e l h a t á r o l ó ba rázdák i n k á b b c s a k a t é t j é n m é l y e d n e k be k i s s é . L e j e b b a bordák k i s z é l e s e d n e k , k i s i m u l n a k , élük s z i n t e e l t ű n i k és a z t Inkább csak a parányi fogacskák s o r a i j e l z i k , m i n t a k i d o m l o r o d á s . A csúcsnak csak a legközepe mélyedt egy k i s s é . A b o r dák egyébkéri. f ü g g ő l e g e s e k . A növény színe v i l á g o s szUrkésBöld é s v ö r ö s e s b a r n a , m e l y e t v í z s z i n t e s é s f ű g g ő l e g e a irány ban egyníást k e r e s z t e z ő v i l á g o s a b b v o n a l a k h á l ó s z e r ű rajzola ta d i s z l t . Nyáron s z i g o r ú a n m é r s é k e l t öni;özés m e l l e t t , de f e l t é t l e n ü l v i l á g o s h e l y e n , m i g t é l e n mérsékelt melegben és tel jesen szárazon k e l l t a r t a n i . A világosságot és a a z e l l ő z t e t é a télen i s I g é n y l i . Különösen f o n t o s száméra s k ö n i y ü , l a z a , h u •uazos talaj.
- 8 T o k i n t v e , hogy kétlaki növény, szaporlt&sa ezért n a g y o n n e h é z . U g y a n i s , h a v a l a k i n e k meg i s v a n a p o r z ó s é s a b i b é s n ö v é n y e e g y a r á n t , nem b i z t o s , h o g y s i k e r ü l ő k e t e g y i d e jű v i r á g z á s r a b i r n i és i g y aztán a megterirékenyités lehetősé ge é s m a g v a k é r l e l é s e , m a j d v e t é s ú t j á n a n ö v é n y szaporítása r i t k a s á g s z á m b a m e g y . Ha p e d i g a z t i s f i g y e l e m b e x e s s z ü k , hogy a kevés megszületettből is pusztul e l , akkor érthető, hogy n a g y o n k e v é s v a n b e l ő l e . Ez v i s z o n i f i g y e l m e z t e t é s i s arra, hogy a meglévő keveset kiilör.cser f é l t ő gonddal ápoljuk. Meg k e l l e m l í t e n i , h o g y az o b e s á n a k vannak, t e r m é s z e t e s h y b r i d j e i I s , m e l y e k k ö z ü l 1e g i s m e r t e b l i az E u p l i o r b i a f e r o x - s z a l a l k o t o t t h y b r i d j e . Ez n y u l t a b b é s a z e l f á s o d o t t virágszárak k a l b o r í t o t t a l k a t a f o l y t á n könnyen megkülönböztethető a tiszta fajtól. Kultúrában l é t r e l o z o t t I t y b r i d j e l közül gyűjteményemben Is megtalálható a validával a l k o t o t t a l a k j a , melynek j ó l kiemel k e d ő a b o r d a z a t a é s n a g y o n s z é p , j ó l k i v e l i e t ő a mi n t á z a t a . / 2 0 / ,
D e f e j e z é s k é n t l e g y e n s z a b a d n:t g e m l i t c m - m , h o g y s e n k i t s e j i a s s z o n e l a z , h o g y e z e k n e k az ei;piiorl)iáknak a t a r t á s a visz<>ii>l a g több gondosságot i g é n y e i , m t r t a küiönJeg-es f/éptégük ad ta gyönyörködés bőségesen kárpótol érte, A képek
a
szerző
gyűjteményétől /rolyt.
készült
saját
felvételek,
köv./ Tamás
Gyula
-
9
-
AZ ECHINOCEREUSOKRÓL XI. Fchlnoceieua
daayaoanthua
ré a z
EKG.
/U/
R e n d s z e r i n t e g y e d ü l n ö v ő a l a c s o n y o s z l o p a l a k ú f a j , k b . 10 cm á t m é r ő m e l l e t t 30 cm m a g a s r a f e j l ő d i k . Bordái egyenesek, szánuk 15-21 k ö z ö t t v á l t o z i k . Széltövisei vékonyak, kezdetben rózsaszínűek, később elszürkülnek, számuk 1 6 - 2 4 . Középtövlaei /3-8/ merevebbek, erősebbek. Virága sárgás e s e t l e g kissé zöl d e s a v i r á g o k e l é r h e t i k a 10 cm h o s s z ú s á g o t I s , k b . 7 - 8 cm átmérő m e l l e t t . Csak a d é l i tűző n a p s ü t é s b e n n y í l n a k k l t e l jesen. A termés p i r o s , erősen tövises. H a z á j a : VSA T e x a s n y u g a t i r é s z é n , v a l a m i n t U j m e x i k ó d é l i ha la r v l d é k é n és Mexikóban Chihuahua környékén v a n . l ' i r t v a r i á c i ó i csupán a v i r á g és a tövis színében térnek el a tipus fajtól, ig\' p l . a var, s i e e r e a e / C L O V . / MAKSCH. Iil.r-.- egészében megegyezik a viráfok
i-.cliiiioceieus
szine
t l p u s f a j j a l ,
csupiti
piros.
das>acaniiius
v.
etenoides
loto:
IJoros
József
a
-
10
-
var, e t e n o i d e s / E N G . / UACKIC. A tövispárrák világosabbak és sűrűbbek a t i p u s f a j n á l , a k ö z é p t o v i s e k száma i s k e v e s e b b / 2 - 3 / , v a l a m i n t a b o r d á k száma sem h a l a d j a meg a 1 7 - e t . A virágai i s kevés sel rövidebbek.
I r l ' i n o c f i ei.s i l i ' l a i i i i Echinooereus
delaetii
Fotó: tiÍKKL
llovoi'
József
/U/
T e l e p < t a l k i ( ó , c s o p o r t o s a n n ö v ő k b . 30 cm h o s s z ú r a n ö v ő f a j . F e h é r , r i t k á b b a n sáifva s z é l t ö v i s e i s ö r t e s z e r ü e n f i n o m a k , szá muk 1 8 - 3 6 k o / . ; i I v á l t o z i k , h o s s z u k 8 - 1 0 min* A k ö z 6 p t ö v i s e k szú rna ^ - 5 Uí^yíUK s . t k p u h i ' i k , s ö r t e s z e r ü e k , h o s s z u k 2 - T c m , s z í n ü k f e h ó r e s súr/vú-* e s e t e n k é n t r ó z s n s z l n ' v é g g e l . I d ő s e b b k o r b a n r i t ka, l'ehéres, ^xürkés " h a j "mely e l é r h e t i a 6-10 r m - 1 i s f e l t ű nően s z é p t é u ^ / i o z t a f a j t . V i r á g a 6 cm i • mérő m e l l e t t 6 - 7 cm h o s s z ú , s z i n e \ i lá(;us b í b o r p i r o s . Énöhpfye Mexlltó, Coahuila, Fchinocere\i?i
onrelmannil
/ P A R R Y /
HDMPL.
/h/
C s o p o r t o s a n i i i i v ő , l á g y t e s t ü , Íí5 c m m a g a s s á g o t 6 c m á t m é r ő t i s e l é r ő I Ü - 1 3 b o r d á j ú n ü v c n y . Szc l t ö v i s e i iiek száma 10 k ö r ü l v u n , a t ö v i s e k k e m é n y e k , m e i ' o v e k , sy-inük v i láí^o s a á i ' g á t ó 1 ; i b a r n á i g v á l t o z ó , l í p r d & z e i - l i i t c s a k 1 k ö z é p t ó v i s e v a n , m e l y sár^^ás - c s o n l ö z i nhöJ f o k o z a t o s a n b u i n á b a megy á t a végiik p e d i g v ö r ö s e s . V i r á g a 5 - 8 cir. h o s s v ' ú é^- 7 , ' ) c i r . á i m r i ö j ü , bilicrvöröt.
Lclünocereus
engelmannii
v . n i c h o l i i
Fotó:
Boros
lózsef
H a z á j a : USA d ó i i á l l a m a i b a n , v a l a m i n t É s z a k n . e x i k ó b a n v a n . A változó lövisszinek következménye a többszörösen l e i r t va r i á c i ó k nagy száma. Ezeket azonban l e g f e l j e b b csak egy-egy élőiielyi formának f o g a d h a t j u k e l . I l y e n e k p l , a v . alblspinus CEI.S, v a g y a v . fulvispinus. A V . nicl.olii L . BENS-kér.t l e i r t v á l t o z a t o t , m e l y n a g y tele p e t a l k o t ó ()()-70 cm l o s s z ú , 6 , 5 cm á t m é r ő j ű , t i s z t a sárga t ' i visü hajtásoktml á l l , elfogadl.atJuk variációként. E n n e k a v a r i á c i ó n a k a z é l ö l i e l y e USA A r i z o n a .
Echinooereus
f e n d l e r i i
/ESU./
RI!MP1..
/''/
Kgyenes liajtásokból álló, 15 c m m a g a s r a n ö v ő , p u h a , petyhüdt t e s t ű f a j . Az e g y e s h a j t á s o k á t m é r ő j e t í - i O c m . 9 - 1 0 / 1 2 / e n y hén c s a v a r t b o r d á v a l . R ö v i d s z é l t ö v i s e i f e h é r e k , k é s ő b b hal ványszűrkék, számuk 9-11 k ö z ö t t váliu/.ó. Rendszerint csak egy k ö z é p t ó v i s e v a r , mely 3,5 im-nól hosszabbra i s mcgnöliet a küzéptö\is kissé a csúcs feló liajlo, szine a szűrkés-fehér től a feketéig változó. V i r á g a : a v i l á g o s b i b o r t ó I . i s
-
l'öboii ;\i-liiiei
vax'iálo (Mdeimji
1'ii.í .
a/
12
ó r \ t*ll > t - s í ü i
l e i r t
variáci
i
kö/ül
1i -
i
V. albnlciiiis I . , M\IK^I,. Mely csupán a fel.oi . • i-> enyhén v a I t é r e l u l l . p u s l ' i .1 11. 1 .
rózsaa/inü
\irá(;ai-
V. b o n k e r a e 'IMoilNi!. • s l i u N K . / BENS. \ t i p u s f a . j h o / h a s o i i i ' i a a ' i f ^ y a n c s a k < ^ s o p o r n j s \ ,i I i o z a t , Xi'. Cí'.'yes l u t j t á a - c k 1 - 7 cu. ú i m é i t " n M ^ l l e t t 1 5 - - " c i n husszúak. \ p e r e m i "V i a e k s z á m a l l - l ö , k > < / . ' , . 11.\i s i ; 1-1 cm a l a t t i . X t ' > v Í 3 o k av i n e f e h é r , v a e y ai'ürke, barnás xcggeJ. \ \Lrú;:3/:ine kárminpiros. Ilár l u i n n a n i s l e i i i ú k tf/t a v á l t o z a t o t ez i - i i : cc:>('b m i n t e(v\ i k e a k ü J i i n b o z ü i ' i ö l i e l y l for>náknaU. ^ I l n l ahogyan annak k e l l t a r i . u n u i k a v . b o y t - e - t h o n i p ? T i i > n i i - t , .! V, l u i - U s p i iiiis-• . - , 5 - 7 i 5 cm l i u í s z ú ^ ú c ktizéjit.. visl n c M i ü \ . .1 I I , é s a l.ake Vall<-> i is.
-
l':ohlnocereu3
f l t c l i l l
DR.
13
6a
-
R.
A l a c s o n y , 8 - 1 0 c m - o s f a j , U-'j c m á t m é r c v e l . K ü l ö n ö E szépsígét a fehéres - rózsaszínes tövisek adják. 10-12 bordáján e l h e l y e z k e d ő a r e o l á i n 2 0 v a g y m é g t ö b b s z é l t ö v i s é s ^-6 v a r i á l ó szinü középtövise van, melyek kissé k i f e l é állnak.
I l-h i n i x e r e i i s
1 i 11 h i i
Fotó:
\iiáí'.a: l ó z s a s z i i i , \ ^u'y h a l v á n y a b b b i b o r s / . i n i i , m i l u l í ' c . - l i l é I c b l i á r n > ,1 I .1 I i ' i . H a z á j a : USA. Ti-xa-- i . n o t i i kiirnvókén. f u I >t.
Uoros
a
virág
kö\',
Tóth Wszló Szómba tlie 1 y
József
torka
-
14
-
MAMMILLÁRIÁK D.R.HUNT TÜKRÉBEN V. Manailllarla IX.
/Galactochylus
Leucoceplialae
Tipusfa.j:
M.
/ L I M /K.
peikin.sonJ1
K.
rész SCHUMANN/
SCHUMANN
soctlo.
sorozat.
EHRENB.
A sorozathoz tartozó fajok jelentős része előfordul az elő ző, t e h á t a S u p e r t e x t a s o r o z a t s p e c i e s e i n e k élől-.elyér. i s . Azonban a L e u c o c e p h a l a e s o r o z a t m a g j a i inkább hasonI i Iiinak • s e c t i o többi f a j a i n a k a m a g j a i h o z , mint a Suliliydrocliy tus sectio bármely sorozatába, i g y a Supertexta sorozatába tar t o z ó f a j o k m a g j a i h o z . Bár a n ö v é n y e k k ü l s ő m e g j e l e n é s i f o r m á j u k b a n Kv t a t n a k r é m i h a s o n . l ó s á g o t , a z o n b a n a M a m m i l l a r l a sectlóhoz tartozó f a j o k szemölcsei tejnedvüek. Ez a l i a s o n l ó ság a többi jellemzőket i s f i g y e l e m b e véve feltételezhetően egy f e j l ő d é s i ö s s z e t a r t o z á s eredményt lehet. Az 1 9 7 1 - e s b e s o r o l á s o n Hunt a M a m m l l l a r i a s e c t i o sorozatúi nak s p e c i e s e i t n e m o s z t o t t a b e a l c s o p o r t o k b a . Az 1 9 7 7 - e s re v í z i ó j a során azonban erre i s sor került. Igy az ei-edeti jegyzéken a l 6 7 . s z á m ú M. c h i o n t c e p h a J a - t ó l a 1 7 O - 0 S M. s e m p e r v l v l - l g , 1 1 1 . a még b i z o n y t a l a n f a j k é n t szereplő i 7 ' í ös M. n i c r o t h e l e i d e s o r o l á s á v a l S e m p e r v i v i a l c s o p o r tkér.l f i ^ i l a l j a össze a specieseket. Indoklásul a következőket mondja "Ezek a halványvlrágú f a j o k f e l t é t l e n i i l külön a l c s o p o r t o t / l e h e t klonnak i s n e v e z n i / képeznek. Északról a M. cl.ionoci-pl a l a - n k e r e s z t ü l a M. f c r m c s a - n , M . p í e u d o c r i u i g c r a - n á t a d é l i végen é l ő M. sem.pervi v i - i g . Az é s z a k o n é l ő f a j o k n á l j i ' I f e j l e t t közép és peron, t ö v i s e k e t találunk, a déli fajoknál azonban gyengébter. f e j l e t t , kevesebb tövist ta'áluik, sőt előfordulhat, hogy a tövisek t e l j e s e n hiányoznak," \ l7')-ös M. m i c r o t h e l e á t s o r o l á s a f o l y t á n az iq7l-cs j e ( , y z < > k l " e n e-nnck a speciesnek szln
c. A . ; : . ' : ; - i s k é pen l é v ő n ö v é n y t k o r r e k t ü l l e h e t a z o n o t l t a r j j a M. pt 1 i 1 l l a . v a l , d e í< ? 2 l - c s k é p é r . b e r . i u t a ( o t t f a j I n k á b b l i a s o n l i i cc.> a Supertexta sorozathoz tartozó M. c o n s p i c i u s - h o z " . / Sempervivi
alcsoport: 167.
lóH.
M. c h l o n o c c i l a l a /7<)/ i
- 15 M . fcrnosB M, sempervivi M. mierotliele Aílzonytalan státuszú 1-a.i/ A k ö v e t k e z ő liárom s p c c i e . - . v a l a m i n t ezek v á l t o z a t a i Hunt 1 9 7 7 _ e s l i e v i z i ó i a u t á n som o s z t h a t ó k s e m a Seiüpt r v i v i , sem az utána k i \ é t k e z ő P a r k i n s o n i i alcsoportba. 169. 170. 175.
171. 172.
173.
Parkinsoni
M. k l i s s i n g i a n a /8 3/ M. tialiniana i d e é r t v e a M. b r a v o e - t /77/ M. m e r d e l i a n a - t / 2 0 / \|. w o c d s i i - t / 7 8 / M- iri t l ] e i . i . r < . r d t i i /M, necpt tosina , ce t s i a n a ? /
a Iv-.-v.poi t : 17'4.
/ 8 i /
M . ] i a r k i n s o n i i /82 / icle*'ii\e a 1 7 4 / a M. 1 7 ' t A ' ^1. ; ~ ' i ' c M. 17'»/d M. M. N. M. M. M. M. M,
17I'. X.
M.
niorganiana-t /^7/ rosenSLS-t /259/ > r , d c r e > t e r s i s- t / 2 ' M i n l e r r i l l e i . s i s - t "aljIber si s"-1 auriareolis-t /2'4l/ avila-camacliol-1 leucocentra-t /?/ pseLdocrucigera-t queretarica-t /258/ t.egtliana-t •. t.>nvry&s i a r a - t
M. p e r b e l h l • M, g e i t . l n i sp i na ' " 2 /
Macrothelae /SAIM-DYCK/
Tipusfaj:
M.
K.
sriTl^.A'm
sorozat
mammillaris
Hál' e n n e k a s o r o z a t n a k a t a x o u o m i n 1 k u t a t á s a k o r á n t s e m be fejezett Hunt az 1971. jegyzékén a későbbi revíziók sorén viszonylag keveset változtatott. A l8(>-as M. g a u m e r i i - t a H e y d e r i i a i c s o p o r t i i o z s o r o l t a b e , a l b 9 - e f . >'. vagT.eríi.,i-1 i'.-i a I 9 O - C S M . x a n t h i a n a - t m i n t b i z o n y t a l a n f a j o k a i torul te. A l l r a n d e g e i a l c s o p o r t n e v é t az e l s ő s é g j o g á n a r é g é i b e n le i r t M. a>idi.-ról elnevezve Arida alcsoportra változtatta, Ugyariilyer i n d o k a l a p j á n a G i g a n t e a a l c s o p o r t neve i s Pv~ t e r s o n i i a l c s o p o r t r a módosul, A Standley a l c s o p o r t lényeí'i'b e n A > á r k i s s é ö n k é n y e s e r / k é t c s o p o r t r a o s z t h a t ó , m é f . j i o t i ,•: S o p c r c n s i s r e é s S t a n d l e y - r e , M i v e l ez a f e l o s z t á s nem v é g leges, i g y az I d e t a r t o z ó f a j o k a t az e r e d e t i f e l s o r o l á s l v m k ö z l ö m , k i v é v e a 2 0 3 - a í M . j o h n s t o n i i - t m e l y IKu 1 s / t i :.. Ls '-iMda i . l e s ö p ö r t tagja. A M a i j u i l i e l a e s o r o z a t h o z t a r t o z i k még a M . m i e g i a n a EARI.F melynek a l i i v a t a l o s l e í r á s a megjelent a "Sugaroland B u l l e t i n 1472. 2(-, számának 7 7 - 7 9 , o l d , a t i p u s n ö v é n y l e l ő h e l y e Meiik S o n o r a Mo<-1ezuná t ó i lU k m - r e n y u g a t r a . I g y ei. a « p e t i e s a Stardley alcsoport legészakibb i,,í,.ia.
- 16
-
A M . t a y l o r J o r u m C I A S S é í FC ÍJTtR / C / . C T . S U C C . J O I U N . U S . 1975A7 szám/. Ezt a f a j t 1970-ben fedezték f e l Glassék M e x i k ó b a n S o n o r a á l l a m b a n San P e d r o m e l l e t t i N o l a s c o azige( f i i , s z e r i n t ü k ez a specieti u g y a n c s a k a S t a n d l e y a l c s o p o r t hoz tartozik. 177. M. m a m m i l l a r i s / M . s l m p l e x / / 7 2 / ideértve a M. pseudosimplex-et 178. M. e k m a n l l / v a l ó s z í n ű , hogy azonos a M . g l o m e r a t a v a l . Ha er. a z a z o n o s s á g b i z o n y í t h a t ó , ugy a g l o m e r a t a névé az elsőbbség. Elaö l e í r á s a 1783-ból LAMARCK-tól s z á r m a z i k " C a c t u s g l o m e r a tus" néver/. 179.
Ht;d«-Ti
a l c&c-pc-i-t ; 180. 181.
182. 183.
185.
186, 187, 188. "ítanilley
M. ndvosa A o / Ideértve a M . fJavescena-l
M. gauBieil / 6 9 / M . heyderi /^U/ i d e é r t v e E. I 8 l / a M. a p p l a n a t a - t /d^/ I 8 l / b M. h e m l s p h e r i c a - t / 6 0 / I 8 l / c M. roacdougalli-t / 6 I / 1 8 l / d M . mt i a < a n l h i i - t / 2 l / M, gi.L'íJftii /62/ M, zuhriana / ! ] / Ideértve a 183/a M, w l n t e r l a e - t / K ) / l8';/t' M, m e l l s p l n a - t / 2 2 / M. m e l a n o c e n l r a / 3 9 / ideértve a M, e u t h e l e - t M. g r u s o n i i ideértve u M. m e x i o o n s i s - t /252/ M, pechycylindricf-t M. zeyeriana /73/ M. a l b i a r m a t a /17/ M . coahullensls / P o r f l r l a BOED/.
alcsoport: 191. 19-. 193.
19'). J9'5. l'>6. 1"I7. 19ti.
M. c r a i g l l / 3 8 / I d e í ' r t v e r. 1 9 l / a M . m c . \ e r i s i s - t / 2 ' i V M. tesopo.cer.sls / 7 l / M, bocensis / 3 3 / ideértve a 193/a M. r u b l d a - t M. necschit-ar t z e a n a - i M, s o n o r e n s i s / 5 9 / M. b e l l J s i a r a /Zh'S/ M. h e r t r i c l J a n a M. i r o n l e n s l s /tf^'i/ M. c a i i a l e n s i s / 2 ' i h / ideértve a M. a u r l c a r l h a - t /2'i2/ M. a o r i t r i c h a - l / 2 ' i 3/ M. b e l l a c a r ( h a - i /2hh/ M. 1 l o r e a i i - t ^1. i a i i e u s i i n m - a - i / 2 5 l / M. m a y e r . s l s - t / 8 0 /
199. 2CK). 201. 202.
Ai i i l . .
17
-
M. s t a n d J e j /55/' M . m n i - k s i atiei M. l l n d s a y / 5 6 / M. a c r l p p s l a r ^ / 5 0 / Ideértve a M. "autlasersla-t" M. pseudoscrlppslana-t V a l ó s z í n ű m e g f e l e l még etl>e a c s o p o r t b a való besorolás szenpontJábcl a M. o r t e g n e / M . b e r g i l / / 9 /
ri l e s ö p ö r t : 203. ZOk,
M. j o l . n 6 t o i ; i l /()5/ M. glareofa Ideértve a M. d a w s o r . i i - i
205.
M, b r a n d e g e i ^ Ideértve n M. io»isiaia-l M, a r i d a /6(./ I d e é r t v e a ; ' 0 6 'a M. licpliila-t 20l. 't. M, g a t e a l l /k/ M. b a x l e r i a n a ' M. pa.ifica M. e\ormanniana . i ' M. p e n i n s u l a r i s i. ) / '
206.
207. 208. Pet t e r s o n i i
/28/ ''»8/
alisopdit: 2('0.
2 lO.
Maga.imiijii.i
/'»l/
M. c i c u Idcí'iiv.
•.. .
/68 K. M, M. p e t t e r s o i u i i i ideértve .i M, M. M, M,
/ arma t I s s i m a - 1 i>astifera-t
/ZkO/
lianj itonhoytea-.t /'»9/ oeotlllensla-t /256/ pliensls-t sa i u t - F l e i . n a - 1
.il<^opcft: 21i , 2 12,
.' j t . ; l'i. I
M, r o s e o i . Iba / I 5 / M . magniimimina / 1 2 / Ideértve a I j / n . M. - M - ' A . M. /si . 1.2 / c . M , V. M. M, M. M. M. t u n i n a t a ''19/ *1 I loydi i 16/ M. < c i r p r e ' ' - . / 2 / iilt.'itve . 15/a M. M.
vagasplna-t /27/ b;ACareli.ensis-t /36/ n . M. b i c o m u t a / cerj t r i e i r i ' h a - t f.invoviiens-t /32/? macracantlia-t ? pentacant)ia-t ? pliynjitothele-t /It8/? zuccar ini ana-1 Ao/?
tolimersls-t /260/ seitziare-t / 3 /
-
XI.
Polyediae
sorozal
18
/ r i l l h f . /
-
K.
SmiH.v.\>
T i p t s f a.i: M. p o l y e d i a A M . c o i r p r e a a a a M a c r o 1 he l a e s o r o z a t i j a i - v a l ó ú t s o r o l ó s i ' V a 1 o. a a o r o z a t téiiylegeserj r agyon egységessé \ á l t . \ sorozat kél c s o p o r t r a o s z t h a t ó , M i s t a x - r a és K a r v l n s k y i u i a - r a . A M. c a r n e a - t i d e i g l e n e s e n , b á r nem r e n d e l k e z i k a x i l a sói t é k k e l Ihail a Karvinskyana c s o p o i t l » o s z t o t t a be. Ugyancsak i d e s o r o l t a a 217-es sorszámú M . o r c u t t i i - t i s , m i v e l n é z e t e s z e r i n t ez a s p e c i e s csupán az M. c a r n e a e g y f o r m á j a . Ezt a r i v é n y t Hunt nem t a l á l t a meg a l e i r á a c k s z e r i n t i é l ő h e l y é n , v a g y k ó m y t k é r P u e b l a b a n E s p e r a n z á n á l . A k v l t u r á b a r t a r t o t t egyedek úgy n é z nek k i , m i n t h a v a l a m e l y i k é s z a k i l e l ő h e l y r ő l származnának. A 223-as é s a 224-e8 számú s p e c i e s e k e t Hrji I e(;yed: tájollak t a i ' t j a , m i v e . l s z e i ' i n t e e V, w o b u r n e n s i s - h e z t a r t o z n a k . \ M. w o b u m e n s i s a régebbi név, i(ry a M. e i c h l a m l l és a M. _ c o l l n s i nem l á t s z i k többnek m i n i egy w o b u r n e n s i s x a r i á i l ó . Két s p e c i e s t a M. k n l p p e l J a n a - 1 melyet MoreJos Ciiernavaii k ö z e l é b e n g y ű j t ö t t be é s e z t a tényt Schmoll i s m e g e r ő s í t e t t e - a j e l z e t t t e r ü l e t e n H u n t tti'.r n e m t a l á l t a m e g . E z zel k a p c s o l a t b a r megjegyzi, hogy valószínű a város t e r j e s z k e d é s e f o l y t á n l . J i a ' s z t u l i . Egy é l ő p é l d á n y t a Z ű r l c l i i Vá r o s i Botanikus k e r t gyűjteményében t a l á l t , melyet elfogad h i t e l e s n e k . U g y a n c s a k o t t t a l á l t a meg a M. e s s o r i a n a /első leírás szerint helyesen esaerana/ hitelesnek tekinthető p é l d á n y a i t . E z z e l k a p c s o l a t b a i : m e g j e g y z i , liogy az e u r ó p a i gyűjteményekben l á t o t t M. e s s e r i a n a n é v e n számoiitar to t t n ö v é n y e k n e m f e l e l n e k meg a l e í r á s n a k , ez a foi-ina természet ben nem f o r d u l e l ő - s z á r m a z á s u k - k a p c s o l a t a i k hovatarto zásuk nem á l l a p i t l i a tó meg.
216.
Karwinskyana
M. s a r t o r i i /k5/ i d e é r t v e E. 2 l 6 / a M .
Ienampensis-1
/27
alcsoport:
215. 218. 211.
222.
M, c o m p r e s s a / 2 / /26C/ Ideértve a 215/a M. t o l l m e n s l s - t M. a e l t z i a n a - t /3/ M, c a r n e a / 2 l / M. o r c u t t i i - t ''23/ i d e é r t v e a 217 M. karviriskyana /6/ M . c o n f u s a t " > ideértve a M . c o n z a 11 i i - 1 M . e b e n a t íin t h a - t /?/ M. f i s c h e r i - t M , ní^oiii i s t a > . - c t ? M, p e j a p e r i s i s M, vtbuinensis /2 5 / I d e é r t v e a /22 3 / . M . c o l l i n - > i - t '31'^ / 2 2 ' t / M . e i c l J a m i i - 1 /2t>/ M, j o s o f - b e i j e i i - l M, Stróbl l i n . . - l '
-
Kétes f a j o k , csoportnak: M. M, M. M. M. Myslax
19
-
melyek meeftlelnek a
Karvinskyana
eiseriana /5l/ knippeliana / ? / multisota polygona/ 2 6 / praelii / 8 /
alcsoport:
219. M .
mystax / 3 l / I d e é r t v e a 2 1 9 / a M. 219A K. M. M. M. M.
220, M . polyedra ideértve a
A / M,
hua j u a p e r s l s - t
crisoi-t atrofJorers-t
?
crjspiseta-t
/2U
mixtecer.sis-t varieaci;leata-t
?
sul'polyedra-1
Hunt r e r d s z e r t a r i b e o s z t á s á b a n e m J l l t e t t f a j o k felsorolása e r 2 2 , sorszámmal g y a k o i l a t b a n b e f e j e z ő d i k , A k e t t ő s n e v e k nél Himt r e n d s z e r i n t az első érvényes, l a t i n diagnózissal i s r e r d e J k e z ő spe< l e s n e v e k e t f o g a d t a e l é r v é n y e s n e k , 1 1 1 . a későbbi r e \ i z l ó i során a ne^el.et i l y e n értelemben módosí totta, A r r il^zcrn/és nyilvánosságra h o z a t a l a után f e l f e d e z e t t és é r v é n y e s e n l e i r t egyes m a m m l l l a r i a f a j o k a t , a z o k Hunt rerdo z . e r > ' l . c n \:,)ó l i < U y ü l : r . e g e t l l t é s é v e J i g y e k e z e m f e l s o r o l n i , Sajnos ez nem l e s z t e l j e s , m e r t r é s z b e n az 1,0,S. "Repertoj ium P l a n t a r u n Succvlentaruii'"-a tehát az e l f o g a d o t t n e v e k h i v a t a l o s J e g y z é k e egy k i s s é " f á z i s k é s é s b e n " v a n . Az 197
mathildc
KRAEHlJNl.UkHl
és
KRAIN?.
H i v a T x l o s l e í r á s á t e l s ő Í z b e n a Kuas 1 9 7 3 / 1 2 . számában k ö z ö l t i ' K . E z t a s p e c i e s t a Mej i k ó b a r é l ő ^ a t h l l d e Wagner f e d c i t f 1«I Q u e r e t é r ó államban La Canadu m e l l e t t i d o m l o k c r , k i v e l , bokros t e r ü l e t é r . Közeli rokonságban von a M. z e l l m.innx»r8-val és a M. n a n a . v a l . Hunt r e n d s z e r t a n t l ' e o t z t á s á t f i g y e l e n í ' e v é v e t. H y d r o c h y l u s sccfi* a .Stylothelae sorozat Wlldii alcsoportJábar van a iii-1 y « . Mammi
írla
heidlae
KPATN7
EA<>« l « i r é » a : K u a S 1Ó75/10. számábar. í l ü l i e i y e : M e x i k ó , P u e l l a á l l a m á b a r ICl P a p a y o i ó l «ls^akr» V i : . t l á T > á l 1100 m n t f . i . s s á g b . i t i g r é t i I I s> i k 1 a r e r c d i ' s o k b e n . H u n i r í i . d s z e r e s z e r i n t a D o l d c h o t h e l c a l n e m z c l s é f - l,6ii p I o ) i - i • • ha c s o p o r t j á b a tartozik.
-
Manmiillarla
reprenhaeenii
20
-
ü.lí.lILM
L e í r á s a a KuaS 1 9 7 7 / 6 . szántban j e l ö n i meg. Meiikó, Collina államában Micljoacban latárában. Colima v á r o s t ó l d ó l r e R a r c h o T e c u a r n á l a C e r r o B a r r i g - o r . 20CC m m a g a s s á g ban f e d e z t e f e l Werner Reppenhagen. A S u b h y d r o c h y l u s c s o p o r t S u p e r t e x t a s o r o z a t b a a M. e l b i l a n a ta alak-körébe t a r t o z i k Hunt r e n d s z e r e z é s e szerlnl. Mairanillaria
xaltianguensis
SAN( l l f c / ' - M h J O n i ' D A
Első l e í r á s a : Inst. B l o l . U n i v . Na I . M o x i c o Ser. Botanlca / l / 29:32. 1973. Élőhelye: Mexikó, S i e r f i M a d r e d e J S o r b a n a F i o XaJ t i a n g e r . s v ö l g y e mentén gránittömbökön. Hurt rerdszerében a Subhydrochylus csoport Polyacartliae so rozatába tartozik. Mammlllaria
haudeana
LAU é s
¥AG?'t:B
H i v a t a l o s l e í r á s a a KuaS 1Q78/11. száirálian j e l e n t meg. Ezt megelőzően A l f r e d o Lau á l t a l b e g y ű j t ö t t újdorságként 196tt a r a " C a c t . y S u c . " Me> i CM'. 21. é v f o l y a m '>'). s í á p i ' i b a n , 1968-ban a ' C a c t . -PiK i . J o i : r n . US" a ' l O , é v f o l y a m 151. s z á m á b a n , 1 9 7 6 - b a n a K u a S u 8 . száirálvir Lai^ 7 7 7 . g y ű j t ö szénn' s p e c i e s k é n t ismertette. É l ő h e l y e : M e x i k ó , Sor.oJ-a á l l a m , Yecui-aj H i i i j t r e n d s z € * r é t f j g y e ' < . ' r i ! l i e \ r \ e a ll> d . r c c h y 1 i i s ( í . c j h i í t.oiígifl o r a e s o r o z a t L o r . g l f l o i a a 1 csoport jálioz sorolardr. A l a t i n diagnózison kivűl 3 0 - í z o r o t n a g y i t á s i ' , a M. sabcc és a M. g o l d l i m a g j a i v a l ó s s z e h a s c n l i t ó mtígf n t ó , v u l a m l r i i av. onljtet.t s p t i c l e s e k t t ( l va.Ió ö y s ' . : e h a s o i i ' i t ó tál Jávát e l l ő r é r e az a m e r i k a i G l a s s és F o s t e i s z e r z ő p á r o s k é t s é g l ' e v o n t a a le írás érvényességét / C a c t . Succ. J o n n . U . S . 1<»7'>/1. szám./. M a j d s z i n t é n a C a c t . Suc-. J o u r i . . U . S . 1179/3. száiiéban M. s a b o o \ar, h a u d e a r o / l ^ a t ' é s K a g r c i / C.LA.'-.S é s F < ; ; ' I I H r c ' v e r újra leírták. /A M. g o l d i i - t ugyancsak s u l o e vaiiác iónak a M . d o d s o n i l - t M . d c l . e r d t i u n a \ u r l á c i o r a k , a ^'. c i i u s t i i - t M. backebc^rgl a r a v a r i á c i ó n a k ijlál Jc>/. M a r m i 11 a i i a
b e l s e l 11
011R."
F] ső l e í r á s á t a K i . u í ' 1 9 7 ' * / ? . s z ó m é b o r l o s t á k n > 11 v t j i c i . « i s á g r . i . I j e l ő h e J y e : M c x i k r , C c l i m a c-s M i c l . o a c a n á l l a m c k k c i z ö t t lévő tengerpaitl határhegység. Kcil-WeineJ i t e i scí 1 , Woi r n j K r a s u . k . i v a l k i i z c s t a n u l m t r i y - i ' i t jájc t c c ' i i i e f t I 1<);8. á p i i l i ~ -"i-rr. R e n d s z e r t a n i h e l y e Huni btsciolá.'ir szerint a PolyoUrac ícrciat Karvílnskyanf. 8 l c t c p o i * t j á b a n a M. n e j a j ^ e i . s i s a l a k k o i l ' c i t v a j . . Mai^m:i l l a r i . i
asccnsionis
KI I I I M i A (
\
FI ső l e i i í i s á t a K u i S l')7<) 1 . s z á r n á l a n K ö / i i I t ő k . í l ü h c i y e ; M e x i k ó N u e v I c o n á l l i ' i M \ s ( c i . - l < > i . n < - l l e t t a'iCC- m maga ^ sú/'.Var . Huni rerd.-y>-re s z c i i n l a ^ I > I ci I li< I a c í . c r o z a t M . w l l d i i .1 I c-c-pc.i-1 . j á l ' í z a M . g l a s s i u i á r i s c f o l h u l c ' » b f . A jcirá-sl k i ' v e t o e r a z . i n i o i i k a i t . l a . s s Í'.T l ' 0 > . t e r n z e P'^cij á r o o z t í4 l > ' ! ' . ' i - i i s f e l ű l l i i r á I t a t'^f M . g l a s s i v a r . a s c c - n i A O P 1 < / l ' H l'L.-íHAi B ' í ' l i U / l N S é s K( ^ ^ l 8 l ^ c c r . a . . n o v a - k c - n t l í j r i , 1 B i r t «
Man-jnillarla
rubroRrandla
21
-
REPPENHAGEN
és
LAU
E l s ő l e l r ó s a a K u a S 1979/^száméban j e l e n t meg, Klőlielye: Mexikó, T a m a u l l p a s államában, l é v ő Asbestosnál 180C m n i o g H s s á g b a n , 1977 j a n u á r j á b a n L a u é s R e p p e n h a g - e n k ö z ö s g y ü j t S ú t j á n fedez ték f e l . Hunt rendszerében a K a c r c t h e l a e s o r o z a t Heyderi i s c p o r t jál oz sorolható, Manjnlliaria
stampferll
RPPPENllAGEN
A KuaS 1 9 7 9 / 8 , s z á m ó b a n j e l é r t meg a z e l s ő leírás. 1978, f e b i x ' á r 1 6 - á n f e d e z t e f e l J o s e f S t a m p f e r M e x i k ó D u r a n g o á l l a i r á b a r E l S a l t o - r - á l 26CC m m a g a s s á g b a n . Huni r e r d s z e r é b e n a H y d r o c h y l u s s e c t i o L o r g i f l o r a e sorozat L o n g l f i o r a a l c s o p o r t jáhos- s o r o l h a t ó . MammJlJarla
oterol
GIJVSS é s
FOSTER
H s ő l e í r á s a : a " C a c t . Succ. J o v m . U . S . " 1975/2. számában. A s p e c i e s r e v o n a t k o z ó l e í r á s o k a t nem s i k e r ü l t megszereznem. Mammlllaria
f i t t k a u i
GlASS
és
FOSTER
E l s ö l e í r á s a : a " C a c t . S u c c . J o u m . U . S . " 1971 '43:17. számá ban, É l ö l i e l y e : Mexikó, J a l l s c o államában Laké C h a p a l a Hunt rendszerezésében a H y d r o c h y l u s s e c t i o S t y l o t h e l a e s o r o zat Wlldll ulesöpörtjába sorolható, Mammlllaria
einosttl
FITTKAU
tlíö leiiá^ "Cact. Y Succ. Mexikó' 1971, É l ő h e l y e : Mexikó I - i P u e r t a 1200-180C m magasságban, A Subhydrcliylus s r c t l o Polyacarthae sorozatába osztható be Hunt rendszere szerint, G l a s s é s F o s i e i - az a m e r i k a i " C a c t , S u c c . J o u r n . U . S . " 1 9 7 9 / 3 . .xzámiil.aii M . l . . i e k e b e i g i a n a v a r . e r n e s t l l / F I T T K A U / G L A S S é s f~08TI.H e . M iiov.-ként i s m e r t e t t e , 111. variációként újra le it t i .
lolyt.köv.
h a I-1 a I j s
Imre
-
22
-
N E O l l E N R I C I A / L .
S I B I J E T T I I
BOL./
Vigyázzunk a névre, mert több gyűjtőnél tévesen "Neoheurlcia s i b e r t i i " néven s z e r e p e l . T a g o c s k á i t t e k i n t v e , m i n d e n p o z s g á s o k l e g k i s e b b i k é ez a Meserabryanthemum-félék c s a l á d j á b a t a r t o z ó , hangzatos nevü r . ö v é n y k e . Ha'.'ája a P é l a f r i k a i K ö z t á r s a s á g O r a n j e tartománya. Ha nem a l k o t n a g y e p e t , s z i n t e a l i g v o l n a é s z r e v e h e t ő a tala j o n , h i s z e n a z e g y e s t a g o c s k á i m i n d ö s s z e 1 0 - 1 2 mm l i o s s z ú a k , t ő b e n 2 é s f e l s ő v é g ü k ö n l e g f e l j e b b 5 mm s z é l e s o k . R ö v i d , 1 mm v é k o n y s z á r o n á l t a l á b a n f e l f e l é á l l ó a n , n é g y e s é v e l h e l y e z k e d n e k e l . S z í n ü k ü d e - z ö l d . Az e g y m á s s a l s z e m b e n é z ő oldalaik s í k n a k m o n d h a t ó k . Kü. s ő f e l ü l e t ü k t o r a p a é l s z e r ü e n k i d o m b o r o d ó . Az u g y a n c s a k d o m b o r ú t e t e j ü k - a T i t a n o p s l s o k é h o z h a s o n l ó a n apró, finom fehér pettyekkel d i s z i t e t t . Éjszaka n y i l ó fehér v i r á g a i a r á n y l a g n a g y o k , m e r t a 1 2 - 1 5 mm l i o s s z ú s z á r o n elé r i k a 1 0 - 1 2 mm 0-t,
\tolieniicia ••\ n ö v é n y
sibbettii
lényegében
egy
a
szerző
mlni-titanopsis
felvétele
benyomását
k e l t i .
Meg jetryz-endö t u l a j d o n s á g a , h o g y m é s z t a r t a Imii t a l a j t igényel. N a g y o n c é l s z e r ű a m e s z e t 2 - 1 mm s z e m c s e n a g y s á g i ' i g i p s z m o r z s a alapjában a t a l a j b a k e v e r n i , mert i g y a növény azt mindig csak a számára szükséges mennyiségben v e s z i f e l . Egyébként Jó v í z á t e r e s z t ő , tápdi'is t a l a j o n é r z i J ó l m a g á t .
Nyáron v i l á g o s h e l y e n , üveg v a g y f ó l i a a l a t t , v a g y más, k ö z vetlen csapadéktól védett helyen célszerű t a r t a n i , például Tltanopslsok / c a l c a r e a / , Schwantesiák társaságában. Meleg i d ő b e n r e n d s z e r e s e n , b á t r a b b a n ö n t ö z h e t ő , de magára a n ö v é n y r e l e h e t ő l e g ne k e r ü l j ö n v l z , mert a gyep tömörsége k ö v e t k e z tében, - a k e l l ő s z e l l ő z é s hiánya m i a t t megrekedő v l z r o t h a dást okozhat. Télen 12-15 C - o n , s z á r a z o n k e l l t a r t a n i . Ha a z o n b a n a l e v e g ő túl száraz és a növényke t a g j a i erősebben összetöppednének, vigyük a növénykét szobameleg helyiségbe é s ö n t ö z z ü k meg. Ebben az e s e t b e n néhány n a p i g t a r t s u k az öntözés helyén és csak azután tegyük vissza telelöhelyére. Ez a k e d v e s k i s n ö v é n y h a z á n k b a n m o s t a n á b a n k e z d elterjedni. E l t e r j e d é s é t s e g j t i , hog> h a j t é s d u g v á n y o z á s s a l v a g y t ő o s z t á s s a l e g y a r á n t k ö n n y e n s z a p o r í t h a t ó . Ha v a n l e h o t ö a é g ü n k h o z z á j u t n i , n e t a g a d j u n k meg e g y t e n y é r n y i h e l y e t e n a g y v l r á gx'í k l s n ö v é n y t ő l .
Tamáa
Gyula
(akleen 1979.
8 . S Z .
Werner Reppenhagen: M a m m l l l a r i a s t a m p f e r i Reppenhagen spec. novA növény e l s ő l a t i n és német l e í r á s a . Répaszerüen megvastagodott gyökérzet; egyedül á l l ó , félgömb a l a k ú 2 5 - 6 0 m m s z é l e s é s 20-í»0 m m m a g a s t e s t . A k a d s e r j a d ó példány i s . A csúcsot laza tüskézet b o r í t j a . A széles axjllák világoszöldek vagy barnásak s kopaszok. A szemölcsük lazán e g y m á s t ó l t á v o l á l l n a k , r o m b i k u s b á z i s ú a k , 12 m m s z é l e s e k , 6-9 mm h o s s z ú a k , fiarnás-szürkészöld, kultúrában sötétzöld. A t ö v i s p á r n a k e r e k , v a g y g y e n g é n o v á l i s , k b . 1,5 m r i c s a k f i a t a l o n , e n y h é n s á r g a g y a p j a s . A 2 0 - 3 0 d b 7-10 m m h o s s z ú p o r e i r t ö v i s f e h é r , s z a b á l y t a l a n e l h e l y e z k e d é s ű . A 0-3-'( d b k ö z é p t ö v i s t ű s z e r ű 10-12 mn h o s s z i ' i , v ö r ö s e s b a r n a , a z e l s ő a l e g h o s z szabb é s h o r g a s . A csúcr- kiiztJében n y i l ó r ó z s a s z í n illatos v i r á g 2 5 - 3 0 mm h o s s z ú , 18-35 mm s z é l e s . Hazája: Mexikó / D u r a n g o / . Nevét f e l f e d e z ő j é r ő l / J o s e f Stampfer/ k a p t a . 1 s z i n e s és 2 f e k e t e - f e h é r k é p .
Plerre
Braun
Günther
és
24
KBnlgs:
Discocactus
Ht;
kB^.
A D i s c o c a c t u s b a h l e n s l s B r i t t o n és Rose l e í r á s a ésazonosltás a a D i s c o c a c t u s HU l * 8 5 - t e l . 2 f e k e t e - f e h é r kép. Manfréd
Hils:
Mamlllopsis
senilis
Weber.
A szerző a vadon virágzó Mammlllopsis ványát Í r j a l e s i s m e r t e t i Igényelt a Matthlas Flnger: 2 fekete-fehér tó k é s z ü l é k e t ismertet. Kari Augustin: a nevezéseről I r ,
Welngartla
kép
senilis csodálatos lát kultúrában. 1 szines kép.
kíséretében
neocumlngll
egy
Backeberg
magszippan-
sokféle
M a u r i z l o Capponi a szépen és szorgalmasan v i r á g z ó , de t e l e n Notocactus r a u s c l i i i - t Írja l e röviden s ajúnl tőknek. 1 f e k e t e - f e h é r kép.
e l -
igény a gyűj
J o l m D o n a l d é s A . J . B r e d c r o o c i k k ü k l e n a magvizsciíi I ,i i . o n i o s s á g á t h a n g s ú l y o z z á k é s i s m e r t e t i k a W e l n g a r t l a magok v i z s g á latáról szóló tanulmányt.
1979.
9 . S Z .
Udo A n l a u f f a M a t u o a n a nek bizonytalanságáról Harald
O.
Bőrbe
a
(02
myriacantlia megliatarozásának i r . 1 szines kép. /széndioxid/
asszimilációt
111.
nevé
ismerteti.
K l a u s W a ^ e r - M i c l i a e l Haude r ö v i d e n l e i r j á k az e g y e t l e n sárga virági'i M a t u c a n a t , a M a t u o a n a w e b e r b a u e r i / V a u p e s / B a c k e berg-1 és i s m e r t e t i k újonnan megtalált l e l ő h e l y é t . 1 szines kép. llugo S c h l o s s e r h o s s z a b b c i k k l ^ e r kaktuszát. 2 fekete-fehér kép, Günther
Frltz;
Sulcorebutia
ismertet i
tarijensis
Uruguayi
és
néhány
Rltter,
Bár e n ö v é n y t ú g y s z ó l v á n m i n d e n k-utató l k > l i v i á b a n , Tai 1 j a k ö z e l é b e n m e g t a l á l t a , nem i g e n i s m e r t e t t é k , ('zérl adja a s z e r ző a l a t i n l e í r á s német f o r d í t á s á t . 2 f e k e t e - f e h é r kép. Udo H e r é d i g 1 f e k e t e - f e h é r k é p szltésü öntözöl)erendezését.
kíséretében
Ismcrti'ti
R u d o l f Oeser b f e k e t e - f o l i é r képen m u t a t j a be a S u l c o r e b u t i á k t ö b b v i r á g o t liozó l ö v i s p á r n á i t . H. és Cli. Brocgli 2 f eke L e - f eliór kép k i s e r e i é b e n .Anacampseros o l s t o i : ! ^ Schoculend-ról,
saját
ké-
Weingartiák
és
i r röviden
az
Udo K ö h l e r a k ü l ö n l e g e s , n a g y o n m u t a t ó s , s ö t é t iboJ yaszin v i rágú N o t o c a c t u s p u r p u r e u s R l t t e r - t a j á n l j a a gyti j tolciiek, A v i r á g i g e n t a r t ó s ; l - l v i r á g 8-10 n a p i g n y í l i k , l szines kép.
-
25 -
Franz S t r l g l : "Cleistopsis" A C l e j i 1 o c r u (< s s t r a u s i i é s az Ecliit o j i s l s zésének eredménye. 3 f e k e t e - f e h é r kép. Vladimír I . Mrlnski.j 1 fekete-fehér kép.
a
Szovjetunió
tulii.f.lora
kaktusz-életét
Keieszte-
ismerteti.
Ciictus and Succulent Journal US 1979.
3 . azám
L a r r y W. M i t i c h : S c o t t E. H a s e l t o n - a k ü l ö n l e g e s szerkesztő. A l a p T'O é-i-es f e n n á l l á s a a l k a l m á b ó l m e g e m l é k e z i k a ma 83 é v e s é s a z e l s ő í)0 é v b e r a l a p o t s z e r k e s z t ő S. E . Haseltonról. A z 50 é v e s j u b i l e u m a l k a l m á b ó l a l a p s z e r k e s z t ő s é g e nevében köszönti korábbi vezetőit, szerkesztőit, Íróit, akik között s z e r e p e l : I l e l i a B r a v ó , D r . M a r t i n C a r d e n a s , S . E . H a s e l t o n , Hana H e r r e , V e r a H i g g i n s , P . C . H u t c h l n s o n , Hermán J a c o b s e n , Hans K r a u z , F r a n z Buxbaum, D r . Werner Ravich, é s C u r t B a c k e b e r g i s , a méltatás m e l l e t t fényképeiket i s közli. l a r r y W. M i t i c h : A nagy N. I . Britton. A c i k k megemlékez: k o v i l á g h í r ű botanik-usról, felfedezőről, l e í r ó r ó l és rendszerezőről, a H n e k Roso-al i r t négykötetes m i v e a C a c t a c e a e ir.a i s a l a p m ű n e k számit. C.Glass és R . F o s t e r : U j b e s o r o l á s i kombinációk. A s z e r z ő k az ez évben l e i r t T u r b l n i c a r p u s f l a v l f l o r u s FRANK é s l,j\ti t a j t b e s o r o l j á k a z á l t a l u k r e v i z i n a l á v e t t Turblni carpus nemzetségbe T. s c h i r i e d i c k e a n u s v a r , f l a v i f j o r u s / F R A N K é s l.fiV/ G L A S S é s TOSTU! comb. nova n é v e r . A M a m m l l l a r i a saboe v a r i á n s a k é n t s o r o l j á k be a M . g o l d i i - t e s a k ö z e 1 mii 1 t l í a n l e i r t M. h a u d e a n a f a j o k a t . Az K c h i n o m a s t u s u n g i - i s p i n u s v a r i á n s a k é n t f o g a d j á k e l é s igy s o r o l j á k lic a t . Ia u i - 1. A C u i y p h a i i l l i a n e m z ő t s e g b e h e l y e z i k á t B'S E s c o b a r i a lieni iekson i i - t . Továbbá k ö z l i k , hogy n é h á n y , e d d i g ö n á l l ó f a j k é n t számontarlütl Mammlllaria s p e c i e s t készülnek variánsként átsorolni. I . I I . Duna k l . \ s / e i ve T e llorziiaelus Hor/ieaelus
I j f a . ' o k a Maraílon f o l y ó m e l l é k é r ő l I I . r é s z . irja l ' i r z i C!;e l ii t f o r n o s u s / R T T T . / D O N A L D , a f o r m u s u s v a i - , m i n o r / R I T T . / DOKALU é s a p a u t i ec s t a I u s / R f T l . / DONAID f a j o l a f .
Inge Hoffmirin \ir;enlina T l . rész. • ' i .1 •• ; M . l : r i 1 i ( , k e i d e t t i ' i t l e i r é s li.'r fiil.ikkal.
filytatása,
P i e r r c H r i i u n : A 1)1 s c o c a e I u s g e n u s á t t e l i i n t . ' s é n c k ló, befejező része, foketo-fehér fotókkal.
\.ig\-
fekete-fe
összefogla
Károly
The National Cactus and Succulent
1979.
évi.
3.
26
-
Journal
szám.
C L . S c o t t i s m e r t e t i a H a w o r t h l a a l t i l l n e a - t . különiJaen k l e m e 11 a z a z o n o s í t á s n e h é z s é g é t , m i v e l I l a w o r t h l é z I f - b S l s z á r m a z ó e l s ö l e i r á s a csupán egy r a j z o n m u t a t j a be o z t a f a j t . / A b b a n az i d ő b e n még n e m v o l t k ö t e l e z ő a t i p u s n ö v é n y h e r b á r i u m i lerakása/. Könnyen ö s s z e t é v e s z t h e t ő • H a w o r t h l a p i l l f e r a - v a l , mely k ö z e l i rokona. A növény é l ő h e l y e Dél-Afrika Fokföld, i t t a domb o l d a l a k bozótjaiban elbújva é l , augusztus-szeptember hónapok b a n v i r á g z i k . A s z e r z ő egy f e k e t e - f e h é r f o t ó n k i v ü l az e l t e r jedési térképet i s k ö z l i . A Yucca g l a u c a - r ó l i r D.C. S p e l r a . A s z e r z ő Írásában m e g e m l l t l , hogy ez a f a j a k a n a d a i A l b e r t a államban k ö z e l az D S A - b e l i Montana állam határához é l , i g y a legészakibb Yuccanak k e l l tartanunk. n i l l Trec: Aloe l o n g i s t y l a az A l o e - k " t ö r p é j é r ő l " i r , m e l y már 2 0 cm m a g a s s á g o t e l é r v e v i r á g z i k . A s z e r z ő k ü l ö n k i e m e l i ennek a f a j n a k a nedvességre v a l ó érzékenységét. E.W. P u t n a m H , B r o o g h s z i n e s i l l u s z t r á c i ó j á n a k kíséretében ismerteti a mindannyiunk által j ó l i s m e r t üymnocalycium q u e h l i a n u m - o t . Ennek a f a j n a k négy v á l t o z a t á t i s m e r t e t i a Backeberg l e x i k o n , e z e k a v a x - i á c l ó k c s a k a bordák számában é s a t ö \ i s e h szlnéber térnek e l e g y m á s t ó l , Putnam s z e r i n t azonban egy egész s o r ö n á l l ó f a j n a k l e i r t s p e c i e s s e r e g y é b m i n t G. q u e h l l a n u n v á l t o z a t , p l . G. b o d e n b e n d o r i a n u n . , G. o c c u l t u m , G. rlojense, p a r v u l u B , G. a o s e r l a n u m , G. t r i a c a n t h u m é s a G. vatteri. A 3't é v e f e n n á l l ó n a g y h í r ű s z a k l a p b a n e b b e n a s z á m b a n k ö z ö l t e k először szines képeket. R.D. C l a r k é s z i n e s f e l v é t e l é n az Oroya n e o p o r u v i a n a - t mutatja b e . Az O r o y A k n é v z a v a r a s o k v i t á t v á l t k l a s z a k i r o d a l o m b a n e n n e k az e g y i k o k a , h o g y s z i n t e m i n d e n p o p u l á c i ó e l t é r a má s i k t ó l , részben a tövisek s z í n é v e l , mért.íével, másrészben a v i r á g o k a C l n á r n y a l a t a l v a l é s az. a k e r e s k e d e l e m s z á m á r a elegen dő, hogy újabb és újabb nevelikc2 hozzák f o r g a l o m b a e z e l e t a v i s z o n y l a g könnyen tartható növényeket.
t a r t o t t kaktuszok r a n g - s z e r i n t i besorolásáról, A növényeket k a t e g o r i z á l j a , ö t c s o p o r t r a o s z t v a ő k e t . Az e l s ő , s egyben a legértékesebbnek, t a r t j a az é l ő h e l y e n b e g y ű j t ö t t , az e l s ő l e írás t i p u s növényéi i l l . a z e r i c l szárnaiió v e g e t a t í v szaporí tást, rrl> t e : j e s é r t é k k e l p ó t o l h a t j a az e s e t l e g elpusztuló t i p u s n ö v é n y t . A köve. i k e z ő k a t e g ó r i á b a s o r i 1 j a a tipusnövény é l ő h e l y é n g y ű j t ö t t n ö v é n y t , vagy az o t t g y ű j t ö t t nagokliól s i á r B B z ó k a k t u s z o k a t , A h a r « a d i k k a t e g ó r i á b a a más élőhelyről
/
-
27
-
a z & r m a z ó , d e J ó l b e a z o n o s í t h a t ó I m p o r t n ö v é n y e k e t 111. ezek • a g j a l b ó l származó u t ó d o k a t s o r o l j a / i d e é r t v e természetesen az e z e k r ő l s z á r m a z ó v e g e t a t í v s z a p o r í t á s t l s / . N e g y e d i k h e l y e n a gyűjtemények túlnyomó t ö b b s é g é t k i t e v ő bizonytalan származású, de né^-vel e l l á t o t t s p e c i e s e k e t e m l í t i . V é g ü l a b i z o n y t a l a n nevü, származású növények kerülnek az ötödik helyre. Igen érdekes ellcépzelése a szerzőnek, hogy a különbö ző k a t e g ó r i á k h o z t a r t o z ó n ö v é n y e k n é v t á b l á i t kategóriánként különböző s z í n b ő l k é s z í t s ü k s azokon a k a t e g ó r i a számokat l a tüntessük f e l , i g y e l s ő l á t á s r a k i t ű n i k a gyűjteményünk "ér téke" a számozás p e d i g összeadva e z t e g é s z é n pontosltja. J . D á n i e l é s D. H o w l a n d f é n y k é p e n é s r ö v i d s z ö v e g b e n ismerte t i k az O p x i n t i a h y s t r i c i a n a - t a 6-10 cm h o s s z ú t ö v i s e i v e l ez a f a j valóban a "aűndisznóhoz hasonló" /az a d o t t név e z t Je l e n t i / . Virága nagyméretű, a s á r g á t ó l a sötét v ö r ö s i g válto zó. A c i k k Í r ó i s z e r i n t a magvetése b i z o n y t a l a n , szerintük a nag akár három é v i g i s e l f e k s z i k , teliát ne d o b j u k k l a m a g v e tést. / G y a k o r l a t b a n a r é g i k e r t é s z e k I s m e r t é k a c s o n t h é j a s magok csíráztatáaának a legegyszerűbb módjait, a forrázást, a sa v a k k a l v a l ó k e z e l é s t , de t a l á n a l e g e g y s z e r ű b b , m i n d e z e k k ö z ü l , h a a m a g o k a t t h e r m o s z b a n k b . UO-U^ C ° - o s melegvízben t a r t j u k k b . 3-5 n a p i g , t e r m é s z e t e s e n a m e l e g v i z e t n a p o n t a cse r é l j ü k , ezt a módszert töbluször a l k a l m a z t a m sikerrel. A szerk./
1979. ' t . szám. U t o l j á r a J e l e n t meg S t e i e r K a k t u s z g y ü „ t ő b a r á t a i n k , kedves, szines k i s l a p j a . A s z e r k e s z t ő , az Egyesület elnöke Josef V o s t r y barátunk búcsúzik a t a g s á g t ó l , búcsúzik az olvasóktól. Számúikra k ü l ö n ö s e n f á j d a l m a s egy t e s t v é r E g y e s ü l e t megszűnése. Hiszen a tagság Jórészével többször találkoztunk, Jó b a r á t i k a p c s o l a t alaki I t k l Szakkoiiink és az Fg>'eíület t a g j a i között. És b á r m i l y e n f á j d o l n . u s a b ú c s ú z á s b í z u n k b o i . n e , h o g y e z a b a r á t s á g ha nem i s e g y e s d e t i s z i n t e n , de t n b e r i , b a r á t i , gyüjt ő t á r s i k a p c s o l a t k é n t t o v é l l r a l s f e n n Marad. V á l t o z a t l a n sze r e t e t t e l várjuk a májusi k i á l l í t á s u n k r a Josef V o s t r y barátunk,-t és v a l o m c n n y i v o l t e g y e s ü l e t i t a g o t . J o s e f Vostiy barátunk 77. s z ü l e t é s r a p j a plkalir-ából Szakköriink t a g s á g a n e v é b e n kívánunk hosszú, b o l d o g é l e t e t , sok örömet a nagy k a k t u s z o s "családjá b a n " é s k é r j ü k m a r a d j o n még n a g y o n s o k í l g a k a k t u s z g y ű j t ő v i lág "Józsi bácsija".
KIÁLLÍTÁSUNK
ELŐTT!
Szakkörünk mindennapi szürke é l e t é b e n kiemelkedő ünnepnek számit a kétévenként megrendezésre kerülő k i á l l í t á s u n k . 1970. ó t a immár h a t o d s z o r k e r ü l e r r e s o r . M i n d e n k i á l l í t á s u n k n a k meg v o l t a maga " k ü l ö n l e g e s s z i n e , i z e " a z 1970-es a b e m u t a t k o z á s az ú j d o n s á g s z í n é t v i s e l t e magán. 1972-ben v e t t e k r é s z t e l ő s z ö r k i á l l í t á s u n k o n v i d é k i g y ű j t ő k , mégliozzá nem l s k i s s i k e r r e l . Az 197'»-es k i á l l i t á s v i n l ; h í r e már a z o r s z á g h a t á r a i n túl é l ő g y ű j t ő k e t i s megmozdította, é s ha növényekkel a f e n n á l l ó n ö v é n y e g é s z s é g ü g y i s z a b á l y o k m i a t t nem t u d t a k r é s z t v e n n i , s z é p számú f o t ó v a l , n a g y o n s o k k ü l f ö l d i b a r á t u n k k a l talál k o z h a t t u n k . 1976. é v i k i á l l í t á s u n k n e m c s a k a S z a k k ö r ü n k n e k , de az e g é s z magyar k a k t u s z g y ü j t ő tábornak v o l t az ünnepe, azzá t e t t e az e l s ő magyar Kaktuszkedvelő S z a k o s z t á l y megala p í t á s á n a k 50. é v f o r d u l ó j a , v a l a m i n t a z é v f o r d u l ó e m l é k é r e k i a d o t t "ÉVKÖNYVÜNK". De e z e n t ú l m e n ő e n a m a g y a r k a k t u s z k e d v e l ő szakkörök életében először indítottunk útjára egy vándordíjat, m e l y e t a z 1 9 7 5 - h e n e l h u n y t e l n ö k ü n k r ő l "KONDÉJR I S T V Á N " - r ó l n e v e z t ü n k e l . Az e l s ő n y e r t e s az E g r i M ű v e l ő d é s i Központ K a k tuszkedvelő Szakköre v o l t . / J e l e n l e g a Mezőtúri Városi Művelő dési Központ Szakköre védi./ 1978-ban a K e r t é s z e t i Egyetemen, r é s z b e n s z a b a d t é r i jelleggel m u t a t t u k b e a " V Á R O S I EMBER V I R Á G O S K E R T J É T " e z e n a k i á l l í t á sunkon S á t o r a l j a ú j h e l y r ő l , Sopronból, Egerből, P é c s r ő l , Mezőti'irról, G y u l á r ó l h o z o t t növénycsodákat m u t a t t u n k be a b u d a p e s t i t a g j a i n k színpompás k a k t u s z a i v a l együtt. Külföldi látog n t ó i r l . száma j ó v a ^ m e g h a l a d t a a s z á z a t , e g y a r á n t találkoz hattunk Csehszlovákiából, románlából, ausztriából, NDK-ból és az NSZK-ból é r k e z e t t látogatókkal. E z é v i k i á l l í t á s u n k a t s z e r e t n é n k "NEMZETKÖZI K A K T U S Z O S T A I Á L KOZÓ"-ként f e l j e g y e z n i . Több kedves k ü l f ö l d i barátunkat k é r tük f e l e g y k i s e l ő a d á s m e g t a r t á s á r a . Ahlioz v i s z o n t , hogy e z t a k i á l l í t á s t az e l ő z ő e k h e z hasonlóan s i k e r e s n e k k ö n y v e l hessük e l , kevés a Szakkör v e z e t ő s é g é n e k az e r ő f e s z í t é s e , a szép t e r v e t csak együtt, közösen l e h e t megvalósítani. Tehát szükség van minden segitő kézre, minden jó ö t l e t r e , támoga tásra.
1979. d e c . 3 - á n a S u l c o r e b u t i á k r ó l b e s z é l g e t t ü n k , n é h á n y s z i nes diaképen berivtatva a kevésbé ismert fajokat. A v e t í t é s e l ő t t k l s o t s o l t u h l j eief Kelemen tagtársunl. á l t a l f e l a j á n l o t t nagyszerű növénykéket, melyekéri ezúton i s köszö n e t e t mondunk. 1 9 8 0 . j a n . ik-én kJubrnpo-! l a r i o t t u U . , á l t a l aJándékciott növényeket s o r s o l t u k segítőkészségét hálásan köszönjük.
melyen S z u t o r l s z Gyulo k i . S z u t o r l s z barátunk
-
?3
-
1960. . j a i i . 2 g - á i i N a e j - s u i é . n y i M i k l ó s t a r t o t t ó i - d e k e s b e s z á m o l ó t a n y á r i l o n d o n i ú t j á r ó l . Nagyszerű f e l v é t e l e k k e l llJusztjélva az a n g o l f ő v á r o s m i n d e r - n a p l é l e t é t , a iiagyományokboz r a g a s z k o dó é p í t é s z e t i , k ö z l e k e d é s i , k e r e n l : e d o l i r i s z o k á s a i t , parkjait éa t ö r t é n e l m i emlékeit. 1980. f e b r . 1 1 - é n Szabó Z o l t á n é p í t é s z m é r n ö k MeJtikórcl szóló b e s z á m o l ó j á n a k második r é s z é b e n a Mexikó v á r o s t ó l a Yucat-an f é l s z i g e t f e l é vezető úton, egy k i s k i t é r ő v e l Tlaxcala csodá l a t o s p i r a m i s a i i i o z l>ueblán k e r e s z t ü l O a x a c á l g j u t o t t u n k e l . Az e l ő a d á s s o r á n e g y l e t ű n t v i l á g m a g a s é p í t é s z e t i stílusával, számunJcra s z i n t e l i i l i e t e t l e n m ű s z a k i k u l t ú r á j á v a l ismerkedtűilk meg. E l k é p z e l i i e t e t l e n ü l n a g y s z i k l a t ö m b ö k b e é p i t é s é v e l készült p i r a m i s - v á r ó sok f a r a g o t t k ö v e i n látiiató f i g u r á l i s faragványok az é p í t ő k e t is megelőző népek IcultúráJárói, több ezer évről a d n a k e g y e n l ő r e még m e g f e J t l i e t e t l e n l i i r t . A spanyol lióditás után k i a l a k u l ó "mexikói b a r o k k " az indián népi motívumokat magában f o g l a l ó templom, o l t á r , p a l o t a é p í t é s z e t i csodák a r a n y tól ragyogó képel, l é l e g z e t e l á l l i t ó a n szépek v o l t a k . Szinte megpilienésnek s z á m í t o t t a sok s z i n e s kép során e g y - e g y f e l t ű n ő Pachycereus w e b e r i i , Acantliocereus, Mammlllaria carnea. 1980. f e b r . 2 5 - é n k l u b n a p k e r e t é b e n n ö v é n y i s m e r e t i j á t é k k e r e t é b e n néliány s p e c i e s a z o n o s í t á s á r a k e r ü t a s o r . A l e g t ö b b f a j t felismerők között a bemutatott növényeket kisorsoltuk.
Szaltkörünket s z i n t e a v i l á g minden t f t ^ k c i c s t é k ünnepi jók i \ őnséga i k k a l tőtársaink. Ezúton k ö s z ö n j ü k meg b a r Szakkörünk tagsága nevél>en, Irasonló nunk eredményes, b o l d o g u j é v e t , e r ő sok sikert,
á j á r ó l , de liazánkból is távol élő barátaink, gyüjáti megemlékezésüket a érzésekkel eltelve kívá t, egészséget, valamint
Eciliivás! F e l l i i v j u k Szakkörünk kedves t a g j a i n a k a f i g y e l m é t , liogy a z e l m a r a d t t a g s á g i d i j a k a t I98O, m á r c i u s 3 1 - i R rendez z é k . Ez i d ő u t á n a l i á t r a l é k b a n l é v ő t a g o k a t a n é v s o r b ó l minden külön é r t e s í t é s m e l l ő z é s é v e l t ö r ö l j ü k , számukra a Tájékoztat ó - t nem á l l módunkban m e g k ü l d e n i . Nagyon k é r j ü k v i d é k e n élő t a g j a i n k a t , bogy t a g s á g i d i j u l s a t c s a k az á l t í i l i ^ l k küLciötl " licf i zc t é s L J a p o n " f i z e s s é k lie , A r ó z s a s z í n ű p o s t a i pénzes u t a l vóny u n v a l ó l ) e f i z e t é s t k é r j ü k m e l l ő z z é k , e z e s e t l e g e s a i l m í n i s z t i-ác í ó s h i l > a l e h e t ő s é g e t o k o z / k ö z v e t l e n ü l a p€>nzt.ár v e s z L á t n a p i b e v é t e l k é n t , s i g y a S z a k k ö r p é n z t á r o s a nem é r tesül r ó l a / . Az e l m a r a d t T á j é k o z t a t ó k a t p e d i g n e n ; á l l im'duitklian p ó t l ó l a g m e g k ü l d e n i . \ költségek emelkedése folytán csak i. í a g s á g l é t s z á m á n a k i i i e í T f e l e l ö p é l d á n y s z á m o t r e n d e l j i i l . m o g a n y o i i n l á l i a n . \v. e l r o n t o t t , vagy e l v e s z t e t i Ueflzelési l;.p l e l y e i l k'M« r.z.iveaen küldünk m á s i k a t .
-
30
-
Szakköreink é v i m a g a k c l ó j á t ez é v b e n i s a szolcásos i d ő b e n m á r c i u s b a n b o n y o l i t j u k l e . M i n d e n t a g u n k s/.ámára m e g k ü l d j ü k a r e n d e l k e z é s ü n k r e á l l ó m a g o k j e g y z é k é t . Az i g é n y l i ' s e k e t kérjük március 2 0 - i g a Művelődési Központunk elmére /Miidapost, 1725 Pf. 7 3 . / "Maglgénylés" m e g j e l ö l é s s e l megküldeni. A magokat március 24-én a Klubnapon o s z t j u k k i . Vidéki lagjaijlk számár a p e d i g p o s t á n k ü l d j ü k meg. Az e s e t l e g e s e n k é s ő b b é r k e z ő magokról p ó t l i s t á t küldünk. M A G A K C I Ó N K I Í A
D r . W i l l y Cullmann L. Glass K. H . P r e s t l é Farkas János Hubai István Or.Klss József Nagy K á r o l y ür.Schummel Rezső Segyevi Imre Szutorlsz Gyula á l t a l adományozott nettel nyugtázzuk.
magokat
Mentőn Franciaország Worthlng Anglia Vegliel Hollandia Izsák Eger Szómba ü i e l y Budapest Dunaújváros Szómba t l i e l y Budapest a Szakkörünk tagsága nevében k ö s z ö -
S z a k k ö r ü n k v e z e t ő s é g e 1 9 8 0 . j ú n i u s v é g é r e , e s e t l e g j ú i i u s lió e l e j é r e / a s z á l l á s l e h e t ő s é g t ő l f ü g g ő e n / liáromnapos látogatást t e r v e z a brünni B o t a n i k u s k e r t és az " A s t r o p h y t u m K l u b " gyűj teményeinek megtekintésére. A tervezett program: indulás I'udap e s t r ő l p é n t e k e n r e g g e l , é r k e z é s l'rüruibe d é l k t r i i l . Pénteken szabad program / a s z á l l á s e l f o g l a l á s a u t á n . / Szombaton d é l e l ő t t a Botanikus k e r t megtekintése, délután gyűjtemény látoga tás, e s t e t a l á l k o z á s az " A s t r o p h y t u m K l u b " t a g j a i v a l . Vasár nap d é l e l ő t t szabad program, városnézés / S p l l b e j g s t b . / v l s z s z a u t a z á s k b . 16 ó r a k o r , é r k e z é s B u d a p e s t r e 2 2 ó r a körül. \z u t a z á s h o z é i - y é n y e s p i r o s ú t l e v é l s z ü k s é g e s . A z e l ő r e tervezett költségek kb. 6-700,-Ft /utazás, szállás/. Jelentkezni Í r á s b a n 1 0 8 o .In4jut. 1 5 - 1 g l e h e t , a z ú t r a v i d é k i tag jaink i s jelentkezliotnek, \ végleges Időpontot és programot a J e l e n t k e z ő k számára megküldjük.
A D e b r e c e n i K a k t u s z k e d v o l ő k S z a l í k ü r e a K Ö U S I S ri:Hi:NC m e g y e i v á r o s i M Ü V E U Í D E S I KÖZPONT é s a z M . K . O . I C . r e n d e z é s é b e n sze'rvezi a T I l . Országos k a k t u a z k l á l I 1 t á s á t Debrecenben a Müv.Közp. elő c s a r n o k á b a n 1 9 8 0 . J ú l i u s hó Il-12-I3_án.
A l f r e d o L«u gyüj t S a z á i M l - 31 371 GymnocaUtudae 372 GymnocaUmihanovichii 373 GymHocaUíriedrichii 374 Gymnocal.tudae v a r . 375 SLÜcorcb.sp. ( s u c r e n s i s T ) 376 Paródia multicostata 377 Lobivia so. 378 Lob.charcasina 379 Lobivia sp. 380 Eohinopsis 3 p , 381 Par.tarabucina var. 382 Sulcoreb.tarabucoonsia 383 Rebutia brunescens 384 Paródia sp. (bUbaoensis?) 385 Echinopsis herbasü 386 Echinopsis sp, 387 Sulcoi-eb.sp. 388 Lob.prestonna 389 Sulcoreb.verticUlacantha v.aurea? 390 Sulcoreb.crispata v a r . weisse Stacheln 391 Sulc^jreb.crispata var. dunkle Stacheln 392 Lob.cinnabarina 393 A y l o a t e r a Ciebrigii 394 Siilcorebutia cris,iata 395 Echinopsis sp. 396 G/mnocaUtudae v a r . 397 Gymnocal.tuda.? v.viridis 398 Par.cardenasii var. 399 Echinopsis subdenudatus 400 Ecíiinopsis sp. 401 Rebutia albo-peclinata 402 Rfbulia rubiginosa t03 Sulcíírob.torabucoensis v a r . 40t R.íbutia b u i n i n ^ i i 405 Rebutia űbo- pectinata 405 Lob.tiegeliana var.ruberrim.a 407 Rebutia rubiginosa 408 lAJbivia s p . 409 RebuJa sp. 410 Rebutia tuberoüa 411 Rebutia christin.^e 412 Rebuíia spiígazzinian.^ 113 Rebutia p a d c a y e n s i s 414 L o b i v i a c a r d e n a s i a n a v.rubriílora? 415 Rebutia sp. 416 Rebutia spino3sissima 417 Lob.cin'.iensis v a r . 418 Lobivia sp. 419 Lob.cintienais var.elongata 420 Paro'lla olaviana
Guancos Gusncos Laguna Charagu.?i Sucre- AJamos Sotomayor S u c r e - T.3rabuco Sucre- Tarabuco Sotomayor Sotomayor Tarabuco- Zudanez Tarabuco Tarabuco Presto Preato Zudanez Presto-Pasopayo Zudanez Calle- CaUe Sopachuy Sopachuy Sopachuy CaUe-CaUe Pad illa- Tomina Eyti B oy uibe Paracari-Pálos Blancos Paracari-Pálos Blancos Pa.-acari Enlre Rios Condo'- P a s s Narva.'z Ta.-abuco-- P r e s t o Cara d e l diablo Cajas Condor Pass Narvaez Narvaez Tarija- Iscayachi Tarija- Iscayachi Tarija- Iscayachi Cajas Cara del Diablo Cajas Iscayachi Cajas Impora Carreras Carreras O t a v i - Cama.-go
Lau
421 422 422a 4^3 424 425
32 Otavi- Camargo Rio Chiico Otavi- Camargo Oruro- La Paz Otavi- Camargo Hazienda Ressini
Lobivia sp. Paródia compressa M o d i o l o b i v i a sp. Lob.wogheiana Mediolobivia sp. Paródia tuberculata
TARTALOMJEGYZÉK 2.
old.
Libnár
2.
old.
Menyhárd
old.
Tamás
9.
old.
Tütli
ll*.
old.
Bartalis
22.
old.
Tamás
23.
old.
Lorenz
26.
c:d.
-I
Imre:
Mammlllárlák D.R.Hunt tükrében Die Mammlllarlen i n Sine D.R.Hunt Neoheru-icia
Károly:
Llteraturbesprechungen Szakköri hírek Nachrichten unserem
Bartalis
KÉZIRATKÉNT
A XX.ker.Művelődési
Felelős
kiadó:
Építők Felelős
Rota:
Zoltán
Otthonok igazgató
1980/e:M
vezető:
Zsolnai
-
Imrti
Kiadja:
Fábián
slbbettil
Sajtószemle
+
-
Szerkesztette:
horridispinum
Icralnziana
Az Echlnocereusokról Über d e n E c h l n o c e r e n
Gyula :
H
Copiapoa
Az E u p h o r b i á k r ó l Über d i e E u p l i o r b i e n
Gyula:
Károly: H
INHALTSVERZEICHNIS
Gymnocalycium
Jáno6:
László:
Nagy +
Antal:
-
lászló
Igazgatósága
Faciikrels
