2008/1
hírmozaik Dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselõ hírlevele
Válogatás az elmúlt idõszak fontosabb történéseibõl l
l
a Magyar Szocialista Párt Nõtagozatának elnöke az Európai Szocialisták Pártja Nõszervezet elnöke
parlamenti tisztségek l a Nõjogi és Esélyegyenlõségi Bizottság alelnöke l a Regionális Fejlesztési Bizottság tagja l a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság póttagja l
a Nyugat-Dunántúli Régió képviselõje
Intelligens autó Mindennapi életünkben nagyban függünk a közlekedéstõl. Az egyre növekvõ forgalom azonban komoly társadalmi problémákat vet fel: dugókat okoz az utakon, és a városi térségekben, környezeti és közegészségügyi problémákat, energiapazarlást, és mindenekelõtt baleseteket. Úgy gondolom, az intelligens közlekedési rendszerekkel a felsorolt problémákra a gyakorlatban is megoldást találunk és biztonságosabb környezetet teremtünk. Bízom abban, hogy a témában megírt jelentésem és az azt követõ széleskörû szakmai vita eredményt hoz. Hírlevelem következõ számaiban is folyamatosan tájékoztatom a kedves olvasót az eseményekrõl. l Ahol a legjobb nõként dolgozni - Legjobb nõi munkahely l NETE - Nõk egyesülése a terrorizmus ellen l A „PES Manifesto” Magyarországi vitája l Születésnaposok: Megkérdeztük Cselényi Lászlót, a Duna TV elnökét
Dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselõ European Parliament Rue Wiertz 60 B-1047 Bruxelles ASP 13 G151-153
Fax: +32 (0) 228 49 819 E-mail:
[email protected] Internet: www.gurmai.hu
Hírmozaik
2
Ahol a legjobb nõként dolgozni Legjobb Nõi Munkahely 2007 díjátadó Budapest, 2008. február 22.
A
Magyar Nõi Karrierfejlesztési Szövetség 2008. február 21-én konferenciát szervezett a Magyar Országházban "Nõk a munkaerõpiacon a versenyképesség és a fejlõdés érdekében" címmel, amelynek keretén belül került sor a Legjobb Nõi Munkahely 2007 díj ünnepélyes átadására. A "Legjobb Nõi Munkahely" kezdeményezés célja, hogy összhangban az Európai Unió esélyegyenlõségi ütemtervével és az ENSZ Nõk IV. Világkonferenciáján elfogadott célkitûzésekkel, rámutasson a nõk foglalkoztatásának esélyegyenlõségi aspektusán túl a nõk alkalmazása gazdasági szükségességére. A pályázatot, hagyományteremtõ céllal a Magyar Nõi Karrierfejlesztési Szövetség a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal együtt írta ki, így a már létezõ gyakorlatot be lehet mutatni, és azt más vállalkozások is átvehetik. A pályázatok elbírálásának alapja: – – – –
karrier lehetõségek egészség és jó környezet megõrzése készségek fejlesztésének lehetõsége munka és a magánélet összeegyeztethetõsége.
Díjazottak körében a Legjobb Nõi Munkahely 2007 pályázat eredményhirdetésén A fenti szempontok alapján az elsõ díjat a dm Kft. nyerte. Második helyezett a Paksi Atomerõmû, harmadik pedig a a GE Hungary Zrt. Healthcare Division lett. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium különdíjat adományozott a WEST Hungary Consulting Kft. részére, amely egyedül indult a középvállalati kategóriában. A Nõk Lapja különdíját a Budapest Banknak, a Világgazdaság különdíját a Pannon GSM-nek ítélte oda. A rendezvény fõvédnöke Vladimir Spidla foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlõségért felelõs európai biztos, védnökei Járóka Lívia európai parlamenti képviselõ és jómagam voltunk.
Az eseményt Ferenczi Andrea, a Magyar Nõi Karrirerfejlesztési Szövetség elnöke nyitotta meg. Mint a nõi esélyegyenlõségnek, és a nõk munkaerõpiaci részvétele emelésének elkötelezettje, beszédemben kitértem a nõi foglalkoztatottság mennyiségi és minõségi aspektusára: elengedhetetlen, hogy a munkahelyek számának növekedésével egy idõben, azok színvonalát is emeljük. Felhívtam a jelenlévõk figyelmét az "üvegplafon problémára" is, vagyis, hogy a nõk sokszor csak középvezetõi szintig juthatnak el karrierjük során, míg a magasabb vezetõi posztokat férfiak töltik be. Bõvebb információ: http://legjobbnoimunkahely.hu
Nõk Egyesülése NETE - a Terrorizmus Ellen Az elmúlt idõszakban egyre több jel utal arra, hogy egyesek szándékosan félre értelmezik a DEMOKRÁCIA szó jelentését.. Kicsit messzebbre visszanézve valamennyien láthattuk az õsszel a pártállásra való tekintet nélküli félelemkeltés eredményét, amikor – micsoda pátoszt rejt ez a szó – az ORSZÁG HÁZÁBÓL távozó képviselõket, csak azért nem rugdosták meg, mert autóban ültek. Ezért mondom: ELÉG VOLT !!!
NETE sajtótájékoztatón Müller Judith-tal
Társaimmal, megalakítottuk a Nõk Egyesülését a Terrorizmus Ellen. A NETE várja soraiba a demokrácia barátait. Kérünk minden igaz demokratát, pártállástól, nemtõl, vallási felekezettõl, etnikai hovatartozástól függetlenül, hogy al’írásával mondjon igent a békés demokráciára. A csatlakozáshoz mindössze a nevét és e-mail címét kell megadni az egyesülés honlapján: http://www.nete.citynet.hu
Hírmozaik
3
Európa iparkodó nõi 2008. január 17-én ismét felszólaltam a nõi esélyegyenlõségért Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén. Ilda Figueiredo portugál képviselõ „A nõk iparban betöltött szerepérõl" címû jelentése kapcsán emlékeztettem a Liszszaboni Stratégia célkitûzéseire az ipari ágazatok és a nõi munkaerõ terén: a foglalkoztatási arányszámok emelésére, a nõk foglalkoztatottságának jelentõs mértékû bõvítésére, a nemek közötti egyenlõ-
ség széleskörû biztosítására, a nõk alkalmazásához szükséges megfelelõ körülmények és kedvezõ feltételek megteremtésére és a nõk gazdaságban elfoglalt pozitív szerepére. Beszédemben elmondtam, hogy kiemelkedõen fontosnak tartom a tisztességes munkakörülmények és a megfelelõ érdekképviselet megteremtését. Azonban hozzátettem, hogy bármilyen konkrét stratégia kidolgozásához, amely segítené ezen területek fejlõdését, elõször
2008 - A KULTÚRÁK KÖZÖTTI PÁRBESZÉD EURÓPAI ÉVE A 2008-as Kultúrák közötti párbeszéd európai éve az Európai Unió számos alapelvét fogja majd összekötni és kézzelfoghatóvá tenni. A kultúrák közötti párbeszéd elválaszthatatlan az európai integráció alapvetõ célkitûzésétõl, amely közelebb kívánja hozni egymáshoz Európa népeit. Az európai kulturális program három, egymással öszszefüggõ célkitûzésen alapul: – a kulturális sokféleség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása; – a kultúra támogatása a növekedést és munkahelyteremtést célzó lisszaboni stratégia keretében; – a kultúra, mint a nemzetközi kapcsolatok létfontosságú elemének támogatása. A Kultúrák Közötti Párbeszéd Éve hozzájárul az Unió több stratégiai prioritásának megvalósításához, különösen a növekedés és a foglalkoztatás érdekében megújított lisszaboni stratégia, vagy az Unió a szolidaritás, a társadalmi igazságosság és a kohézió erõsítése iránti elkötelezettségének vonatkozásában. A Közösség kulturális programjai: A jelenlegi Kultúra program (2007-2013) továbbfejleszti egymás kölcsönös megértésének elõsegítését, ösztönzi a kreativitást, valamint hozzájárul a kultúrák kölcsönös gazdagításához. A program támogatni fogja a kultúra területén európai szinten tevékenykedõ szerveket. Az építészet, a kulturális örökség, a zene és a Kultúra Európai Fõvárosa kategóriákban kiosztott európai díjak révén elismeri a fõbb európai kulturális teljesítményeket. Annak érdekében, hogy kulturális sokféleséget megõrizzük az európai társadalmakban fontos, hogy megfelelõ eszközökkel támogassuk a közös kulturális örökségünket. Bõvebb információ: http://www.kulturpont.hu; http://www.interculturaldialogue2008.eu/
is megfelelõ mennyiségû statisztikai adatra van szükség a nagy számú, egymástól lényegesen eltérõ ipari ágazatokban uralkodó viszonyokról. Befejezésül kihangsúlyoztam, hogy Európának szüksége van a nõk speciális vezetõi képességeire, amelyek nagyban segítik a vállalatok sikereit. Bõvebb információ: http://ec.europa.eu/enterprise/enterprise_policy/industry/index_en.htm
SZABAD A GAZDA –
postai liberalizáció másodszorra A közösségi postai szolgáltatások belsõ piacának teljes megnyitása érdekében a „postai szolgáltatásokkal foglalkozó direktíva” második olvasatban került vissza az Európai Parlamenthez, amelyrõl Markus Ferber nyújtott be jelentést. A 2008. január 30-án Brüsszelben ülésezõ Európai Parlament plenáris vitáján, mint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság tagja szólaltam fel a témával kapcsolatban. Már korábban is aktívan részt vettem a postai liberalizációról szóló vitákban, és megerõsítettem azon meggyõzõdésemet, hogy a postai szolgáltatások piacának fokozatos nyitása fontos mérföldkõ a belsõ piac kiteljesedése felé, amely az Európai Unió 50 éve meghatározott alapvetõ célja. Mindazonáltal segít megszüntetni az egyes országokban fennálló monopol helyzetet és biztosítja az egyetemes szolgáltatások fenntartható magas színvonalát. Méltattam az irányelv módosítását, hiszen ez olyan példaértékû kompromisszum eredménye, amely figyelembe vette a tagállamok történelmi és gazdasági sajátosságaiból eredendõ különbségeit, tekintettel arra, hogy a liberalizációra való felkészüléshez egyes tagállamokban több idõ szükséges, fõleg a közép-kelet európaiaknál. Ez azért nagyon fontos – fõképp számunkra –, mert a nemzeti posta társaságoknak olyan versenytársakkal kell majd számolniuk, akik komoly nemzetközi súllyal, jelentõs gazdasági erõvel rendelkezve várják, hogy többek között Magyarországon is megjelenhessenek. Ezzel egyidõben, mások érdekeinek figyelembe vételével, a piaci verseny torzulásának megakadályozása érdekében azokban az országokban, ahol a postai szektor már teljesen liberalizált, a még nem nyitó országok postai szolgáltatói nem nyújthatnak szolgáltatást a 2012. december végi derogációs határidõig. A piacnyitással nemcsak, hogy fokozódik a verseny, és ilyen módon fejleszthetõ lesz a szolgáltatás szintje a minõség, az ár és a választási lehetõségek tekintetében de az intézkedés elõ is segíti a postai szolgáltatások szabályozására vonatkozó alapelvek harmonizálását és várhatóan alacsonyabb tarifákat, jobb és innovatívabb szolgáltatásokat hoz majd magával, s megteremtõdnek továbbá az ágazat fokozottabb növekedési és foglalkoztatási feltételei. Bõvebb információ: http://www.ec.europa.eu/internal_market/post/index_en.htm
Hírmozaik
4
Szlovén elnökség 2008 elsõ felében Szlovénia az Unióhoz 2004 ben csatlakozott tíz új tagállam közül elsõként töltheti be ezt a megtisztelõ és felelõsségteljes posztot A német és portugál elnökség után hat hónapig – a 2004-ben csatlakozott tagállamok közül elsõként – Szlovénia tölti be az Unió Tanácsának soros elnökségét. A szlovén elnökség kiemelt célkitûzései, öt fõ témakörben, a következõk: 1. a Lisszaboni Szerzõdés idõben történõ hatályba lépésének biztosítása A szlovén elnökség elsõdleges feladata, hogy a ratifikációs folyamat minden tagországban sikeresen befejezõdjön 2008 végére. Itt kiemelten figyelnek az írekre, ahol népszavazás dönt a szerzõdés elfogadásáról. 2. a megújuló Lisszaboni Stratégia elindítása Az Európai Tanács tavaszi ülésen a szlovén elnökség újra elõ kívánja venni (második fordulóban) az újragondolt lisszaboni stratégia dossziéját. Az elnökségi idõszak alatt már érezhetõek az elsõ eredményei a gazdasági növekedés ösztönzésének és a munkahelyteremtésnek, ezért nem radikális változtatásokra, hanem az eredmények közösségi szinten történõ adaptálására van szükség. A 2008-2010 közötti idõszakban a fõ feladat, hogy erõsítse az európai lakosság mobilitását. Négy kulcsterületre
koncentrál a forduló, a kutatásba, tudásba és innovációba való befektetés; a versenyképes üzleti környezet fejlõdése; a munkaügyi helyzetnek megfelelõ válaszok megtalálása a demográfia kérdésekre; és végül de nem utolsósorban az energiapolitika és a klímaváltozás kérdései. 3. elõrelépés a klíma- és energiaügyi kérdésekben A 2007. márciusi tanácsi ülésen meghatározott stratégiai elképzelések alapján az EU integrált klímapolitikája 2008 januárjában került bemutatásra, melynek tárgyalását a lehetõ leghatékonyabban szeretné a szlovén elnökség lebonyolítani, és lehetõség szerint olyan állapotban átadni, hogy 2008. végén de legkésõbb 2009. elején lezárásra kerülhessen. A cél a 2009-es koppenhágai konferenciára jöjjön létre az EU egységes álláspontja, amely a világban betöltött szerepét erõsíti. Az energiapolitika szervesen összefügg a klímapolitikával ezért ezen a területen is konkrét, határozott lépéseket tervez az elnökség. 4. a Nyugat-Balkán európai perspektívájának erõsítése Biztonság és fejlõdés a Nyugat-balkán országaiban nagyon fontos az EU egé-
sze számára. Ezért a nyugat-balkáni országok helyzete, az EU-val fenntartott kapcsolatuk gazdasági, politikai és biztonsági szempontból kulcskérdés. Cél a 2003-as Thesszaloniki Megállapodás újratárgyalása és megerõsítése, a már meglévõ megállapodások felülvizsgálata, kiegészítése, és számos területen a regionális kapcsolatok erõsítése. Koszovó függetlenségének kérdése, az elismerés, a diplomáciai kapcsolatok rendezése, Szerbia jövõje és az európai integrációhoz történõ csatlakozás lehetõségei mind a szlovén elnökség prioritásai közé tartoznak. 5. a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve Párbeszéd megteremtése a különbözõ kulturák, vallások, és hagyományok között, errõl szól a 2008-as év az EU-ban. Az elnökség legfontosabb feladata, hogy az európai értékeket, az interkulurális párbeszédben rejlõ lehetõségeket a szélesebb közvéleménynek, az EU polgároknak is bemutassa. Amellett, hogy az elnökség a Nyugat-Balkán országaira fókuszál az év keretében, egy nagyon fontos kezdeményezést indít el a Piranban felállított Euro-Mediterrán Egyetemmel. Bõvebb információ a szlovén elnökségrõl: http://www.eu2008.si/en/
Most jól megmondhatja Európai Szocialisták programalapozó kiáltványának vitája Az MSZP Országos Elnökségének döntése alapján idén áprilisig kerül sor az Európai Szocialisták Pártja 2009-es választási programját elõkészítõ Kiált-ványának magyarországi vitájára. A vita négy témakörben zajlik: Európa a világban, Európai demokrácia és sokszínûség, Új szociális Európa és Mentsük meg a Földet. A folyamat 2008. áprilisáig tart Magyarországon, hogy azután a Magyar Szocialista Párt – képviselve az itthon megfogalmazott véleményeket – részt ve-
gyen az európai szintû egyeztetésben. A vita eredményeként megszületik az Európai Szocialisták Pártjának végleges 2009-es választási programja – melyet hazánkban a Magyar Szocialista Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képvisel majd az európai parlamenti választásokon. Az ESZP Kiáltvány magyarországi vitája – igazodva a jelenleg is folyó népszavazási kampányhoz – a február-áprilisi idõszakban lépcsõzetesen fog felépülni.
Mondja el véleményét Ön is! Internetes vita a http://www.pes.mszp.hu oldalon. Az oldalon megtalálható a Kiáltvány részletes szövege, témával kapcsolatos hírek, írások, egyéb letölthetõ dokumentumok. Márciusban és áprilisban négy regionális vita kerül megrendezésre vidéki helyszíneken: Szeged, Miskolc, Veszprém, Kaposvár. Ezt a rendezvénysorozatot zárja le Budapesten az Új Szociális Európa nemzetközi konferencia.
Hírmozaik
5
Duna TV elnökével beszélgettünk – Alapvetõen a határon túli magyarságért jött létre az Duna TV. Mekkora kihívás felvenni a versenyt a kereskedelmi adókkal? – Hol? Idehaza, vagy a határainkon túl? Mert Magyarországon jobban bódított a mákony. Erdélyben például sokkal kevésbé. És általában: a határainkon túl élõ magyarság számára változatlanul (és egyre inkább) a Duna Televízió a legfontosabb, a legszeretettebb csatorna. Családtag. A nyugati diaszpórában is. Izraelben is, a magyarajkúak, a magyar kultúra iránt érdeklõdõk körében. Magyarországon a közszolgálatiságot egyszerûen letaglózta a kereskedelmi televíziózás, sok-sok évvel ezelõtt. A legnagyobb vesztese ennek az önherdálásnak maga a Magyar Televízió volt, félreértés ne essék, nem most, hanem akkor, amikor önnön emlõin nevelgette a gyorsan cseperedõ kis farkaskölyköket. A Duna TV nem küzd az ellen, ami ellen nem lehet, nem érdemes. Mást nyújt - és ez a nagy erõssége. Szereti magát a nemzet televíziójának hívni. Szerintem joggal. Szívesen identifikálja magát kulturális televízióként. Szerintem joggal. És sokan nevezik a konszenzus televíziójának. Szerintem joggal. Azt igyekszik tehát nyújtani, amibõl hiánycikk van. Nemzeti önismeretbõl, kultúrából, konszenzusból. Így nem igazán versenytársak a kereskedelmi televíziók. De hogy teljesen õszinte legyek: persze, a kereskedelmi televíziók sem látják a rettegett vetélytársat a Dunában… – Hogy látja a Duna TV szerepét 2008-ban, a kultúrák közötti párbeszéd évében? – Szépen, élesen. Az élen. Magyarországon ma nincs még egy televízió, amelynek anynyira szerteágazó, gyümölcsözõ nemzetközi kapcsolatai lennének, mint a Duna TV-nek. És mára - megalkuvás nélkül - elérte azt is, hogy a szomszéd országok többségi nemzetei is tisztelettel tekintsenek rá. A Kelet felé történõ nyitásunk pedig közismert. Ma jóformán minden külföldi kirendeltség, nagykövetség, kulturális intézet és a többi a Duna TV-t keresi meg, ha együttmûködést szorgalmaz. Ennek a szellemében tartjuk a nemzeti napokat, a francia hétvégét, az azerbajdzsáni, a portugál, a norvég napokat, a lengyel hetet, az iszlám napot… sorolhatnám. A díjaink egy részét is a kultúrák közötti párbeszéd jegyében vagy mentén kapjuk. Ugyanebben a szellemben kezdtük meg a fontosabb kulturális mûsoraink angol nyelvû feliratozását is. – Hogy telik egy átlagos napja? – Reggel felkelek, bemegyek a Duna TVbe, este hazamegyek, s a feleségem lesújtó és egyben mindent megbocsátó ajakbigy-
gyesztése közepette még késõ éjszakáig telefonon beszélek. A Dunáról. Keveset alszom. Reggel általában dunás hívások vagy sms-ek ébresztenek… – Milyen céljai vannak a Duna TV 15. évfordulójáról való megemlékezést illetõen? – Sok ünneplésnek nincs értelme. A magyar ünnepek amúgy is szinte kivétel nélkül bánatosak. És persze, pénzünk sincs nagy dáridókra. Egy elegáns gálaesttel, amit a Nemzeti Színházban tartottunk, és ami tudtommal mindenkinek tetszett, túlléptünk az évfordulón. Mostaná-
Gurmai Zitát Cselényi Lászlóhoz nemcsak a Duna TV szeretete, hanem barátság is köti ban inkább azon gondolkodom, hogy miként lehetne újrahasznosítani a 15 év alatt felgyûlt irdatlan mennyiségû híranyagot, a magazinmûsorokat, és általában mindazt a tájékoztatásból, ami hihetetlenül efemer, múlékony-málékony, mint egy politikai napilap… ám mégis kétségtelenül érték, hiszen egy korszak dokumentációja. Mert ugyebár, egy koncertfelvétel, egy színházi közvetítés, egy vers, egy portré– vagy dokumentumfilm nem okoz ilyen gondot. Ott egyértelmûen tartósabb érték keletkezik, bármikor újravetíthetõ. A híradókkal, kül- és belpolitikai magazinokkal, közéleti háttérmûsorokkal más a helyzet. Elég egy pár esztendõ, és minden kutatható (kissé homályos) történelemmé válik. Minden egy kicsit idézõjelbe kerül. Elképedünk vagy röhögünk egykori vitáinkon, konfliktusainkon, azon, hogy nem is olyan régen milyen prioritásokra esküdtünk, hogy mi mindenen voltunk képesek felkapni a vizet. Rövidesen egy kissé ízléstelen blondelrámába helyezve fogjuk újravetíteni a régi híradóinkat, minden nap egyet, az épp 15 évvel ezelõttit, minden kommentár nélkül, ám ezzel a felirattal: Ilyenek voltunk ma 15 éve! Szerintem tanulságos és mulatságos lesz. Ajánlom minden politikus és minden politikát imádó/elszenvedõ nézõ szíves figyelmébe. – Hogy látja a kisebbségek ügyét ma Magyarországon? Mi a legfõbb probléma? Mennyiben
tudja ezt orvosolni a Duna TV, amellett, hogy tájékoztatja az embereket? – Sehol a világon nem igazán jó kisebbségnek lenni. De ha a "mûvelt Nyugathoz" hasonlítjuk magunkat, akkor keserûen és sok önkritikával megállapíthatjuk: nálunk bizony rosszabb. Ha keletebbre tekintünk, akkor még egy kicsit áltathatjuk magunkat. A Duna TV persze tesz eztazt. Nekem is volt egy 72 epizódos sorozatom, Minoritates Mundi volt a címe, talán még emlékeznek rá. De ne feledjük: nem a Magyarországon élõ kisebbségek miatt hozták létre, hanem a kisebbségi sorban élõ határainkon túli magyarok miatt a Duna TV-t. Magyarország akkor követelhetné fejedelmien büszke fejtartással a szomszéd országoktól a tömbben és szórványban élõ magyar kisebbség jogainak, jogos követeléseinek a mielõbbi teljesítését, ha példás hazai kisebbségpolitikája lenne, ha "körbe-karikába" mindenhol kedvesebbnél kedvesebb feliratok fogadnák anyanyelvükön a szomszéd országokból érkezõ népeket, ha a magyar vámos és határõr nem lenne pokróc és felsõbbséges, ha nem tegeznénk le magyarul és egyre hangosabban rikácsolva a külföldit, ha kérés-követelés nélkül önként állítanánk kétnyelvû táblákat mindenhol, ahol svábok, szlovákok, románok élnek… Ha "kollektív önátnevelésen" esnénk keresztül és következetesen pozitív diszkriminációt gyakorolnánk például a hazai cigányság esetében. Tehát: tessék azt inni, amit prédikálunk. Egyet végre meg kellene tanulni: pontosan annyi megértést, türelmet, szeretetet fogunk kapni más népektõl és saját hazai kisebbségeinktõl, amennyi megértést, türelmet, szeretetet mi fejezünk ki mások iránt. – Ön szerint Magyarország lakosságának valódi igényeit elégítik ki a kereskedelmi adók? Vagy: a kereskedelmi adók milyen mértékben képesek a "köztudat" alakítására? Mekkora hatalom összpontosul a kezükben? – Igen! Nagyon is valódi igényeket elégítenek ki a kereskedelmi adók! Nem is sorolom, mert egyértelmû. Tudatalakító erejük nagy. És nem csak a tudatunkat, hanem a tudatalattinkat is ügyesen módosítják. Így természetesen a hatalmuk is jelentõs. A mi primitívségünk hizlalja Gyõzikét mindenható gólemmé. (És a mi igényességünk, tisztességünk tehetné egyértelmûen azzá a kereskedelmi adókat, amiért nem kiátkozást, hanem dicséretet érdemelnének: ha vidámabbá teszik az életünket, ha szórakoztatnak, ha kikapcsolnak a stresszbõl, ha Isten bocsá', jóízûen belealszunk az adásba...)
Hírmozaik
6
Hogy állunk?
Jelentés a nõk és férfiak közötti egyenlõségrõl Az Európai Bizottság 2003 óta éves jelentésekben számol be a nõk és a férfiak közötti egyenlõségrõl. A most megjelent éves értékelés szerint egyre több nõ áll munkába, és a nõk iskolázottsági szintje ma már meghaladja a férfiakét és reálisnak tekinthetõ a lisszaboni célkitûzés (60 %) elérése. E pozitív változásoknak köszönhetõen a nõk és a férfiak foglalkoztatási mutatóinak különbsége lényegesen csökkent. Ugyanakkor magának a foglalkoztatási mutatók közötti különbségnek a létezése is kérdéseket vet fel, elsõsorban azért, mert a nõk iskolai és egyetemi teljesítménye áltagosan jobb a férfiakénál. Egyes országokban a munkaerõpiacra újonnan belépõ nõk olyan ágazatokban helyezkednek el és ún. „nõi állásokat” töltenek be. A döntéshozatalnál is hasonló a helyzet: a vezetõ pozíciókban dolgozó nõk aránya a vállalatoknál továbbra is csak 33 %, és a helyzet a politikai színtéren is alig javult: a nemzeti képviselõk csupán 23 %-a, az európai képvi-
selõk csupán 33 %-a nõ. A férfiak és a nõk helyzete közötti különbségek a munka minõségének egyéb dimenzióiban is érezhetõek, például a munka és a magánélet összeegyeztetése. A hosszútávú munkanélküliség például szemmel láthatóan gyakoribb a nõknél mint
a férfiaknál. A nõk rövidebb, lassabb és kevésbé jövedelmezõ pályafutása a marginalizálódás, kirekesztettség, szegénység veszélyét is magában hordozza, elsõsorban a 65 évnél idõsebbeknél (21 %, 5 ponttal több, mint a férfiaknál).
NÉHÁNY ELÉRENDÕ CÉL: l Több erõfeszítést kell tenni a jobb, minõségi munkahelyek létrehozása érdekében. l Szakmai továbbképzéseket kell biztosítani a munkavállalók számára, hogy egész életük során kiaknázhassák képességeiket. l Erõteljesebben kell támogatni a munka és a magánélet összeegyeztetését. Fokozni kell a gyermekfelügyeleti szolgáltatásokhoz és az eltartott személyek egészségügyi ellátásához való hozzáférés javítása érdekében tett erõfeszítéseket. l Minden médiának részt kell vennie a nõket és a férfiakat ábrázoló sztereotípiák leküzdését célzó törekvésekben, és képességeiket híven tükrözõ képet kell róluk mutatniuk. l Biztosítani kell a politikák végrehajtását és nyomon követését, mégpedig mennyiségi és minõségi mutatókkal, illetve megbízható, összehasonlítható, nemek szerinti bontású statisztikai adatokkal. Bõvebb információ: http://www.ec.europa.eu/employment_social/gender_equality/index_en.html
Petíció a méhnyakrák ellen „Az Európai Szocialista Párt Nõszervezete a méhnyakrák elleni kûzdelemre szólít fel.”
Kezdeményezésemre, január 22-én az európai szocialista, szociáldemokrata és munkáspártbeli nõtársaimmal együtt kértük az ECCIG (Európai Méhnyakrákkal Foglalkozó Csoport) által kezdeményezett petíció ünnepélyes aláírásán: Állítsuk meg a méhnyakrákot!
„Európában, évente 25 000 nõ hal meg méhnyakrákban. Szûréssel és oltással meg tudnánk elõzni ezeket a haláleseteket, és véget tudnánk vetni a méhnyakrák okozta fájdalomnak és szenvedésnek.” – érveltem. Ezekután hozzátettem: „Nem szabad megfeledkeznünk a szegényebb országokban élõ nõkrõl sem, akiknek nem áll módjukban részt venni a szûrõ- és oltási programokban. A világon minden évben negyedmillió nõ hal meg méhnyakrákban. Valós erõfeszítéseket kell tennünk egészségügyi szakértõk, a fejlõdõ országok kormányai és a donorországok – beleértve az Európai Uniót és tagállamait – bevonásával azért, hogy minden nõ részt vehessen méhnyakrák-megelõzõ és -kezelési programokban.” Meggyõzõdésem, hogy megállíthatjuk a méhnyakrákot. Ezért kérek minden nõtársamat, álljon mellénk ebben a folyamatban: Petíció a Méhnyakrák Megállításáért Európában Bõvebb információ: http://www.cervicalcancerpetition.eu/ Világméretû Felhívás a Méhnyakrák Megállításáért http://www.cervicalcanceraction.org/call/thecall.php
Az Illés Futball Akadémia látogatása Brüsszelben Meghívásomra Brüsszelben keresett támogatókat az Illés Futball Akadémia vezetõsége. Legutóbb Szombathelyen találkoztam velük és nagyon érdekesnek és hasznosnak találtam azt a tehetséggondozást, amit az Akadémián végeznek. A csapat, melynek tagjai között volt a két jól ismert magyar futballista Halmai Gábor és Illés Béla, Kóbor László, az akadémiát mûködtetõ alapítvány elnökének vezetésével, számos Az Illés Futball Akadémia vezetõi fontos találkozón vet- Miguel Angel Martinezzel, az EP alelnökével tek részt. Többek között fogadta õket Fazakas Szabolcs és Schmitt Pál képviselõtársam, Miguel Angel Martinez az Európa Parlament alelnöke, Ivo Belet „a professzionális labdarúgás megvalósításáért” jelentés rapportõre és Jonathan Hill, az UEFA brüsszeli képviseletének vezetõje. Az Akadémia célja, hogy az – osztrák labdarúgó szövetséggel közösen – már elnyert Interreg (határmenti együttmûködéseket célzó közösségi forrás) uniós támogatás mellé egyéb fejlesztési forrást is bevonjanak. Szombathelyen az Illés Béla nevét viselõ intézmény az önkormányzattal együttmûködve végzi a középiskolások nevelését, ennek költsége évi mintegy 100 millió forintot tesz ki. Jelenleg 50 fiatal labdarúgó képzését, egy éven belül legalább 100 utánpótlás nevelését tervezik. Az Európai kapcsolódás azért is nagyon fontos, mert a fiatalokból álló csapatok más országok klubjainak utánpótlás csapataival mérkõzhetnek meg, és késõbb lehetõségük nyílhat nemzetközi karrier befutására is.
Hírmozaik
Hol a boldogság
mostanában?
„Hol a boldogság mostanában?” – állít meg a címlapon Petõfi Sándor kérdése. Erre a kérdésre válaszolva osztják meg az olvasóval életfilozófiájukat a magyar közélet jeles személyiségei. Európai Parlamenti képviselõként nap mint nap találkozom a mindennapi életre kiható kérdésekkel, és sajnos azt kell mondjam, hogy nincs mindenhol ott az a bizonyos boldogság. Például nincs minden gyermek lelkében. És nincs minden fiatal lány szerelmében. És nincs minden család esti töprengéseiben. A demokrácia bölcsõjének tekintett Európában általában az azonos beosztásban dolgozó férfiak és nõk anyagi megbecsülése, magyarán fizetése legkevesebb tizenöt százalékkal(!) rosszabb a nõk kárára. Ez lefordítva azt jelenti, mintha egy nõnek valamennyi esztendõben ötvennégy nappal többet kellene dolgozni, hogy ugyanazt a bért kapja a tehetsége, teljesítménye, szorgalma után, mint akár a férje, az apja vagy a fivére. Sok gyermek éhezik – Magyarországon is. És nemcsak pénz kérdése, hogyan bánunk az utódainkkal. Mentálisan, érzelmileg, elhanyagoljuk saját véreinket. És ha fölnõnek, elengedjük a kezüket. Így válhatnak még a nagykorúságuk elõtt szexuális rabszolgává lányok tízezrei. Igen, ezek azok a területek, ahol politika olyat tud tenni, ami a mindennapi boldogság elérését segítheti. Van ennek hivatalos megfogalmazása is, ami körülbelül úgy hangzik, hogy az úgynevezett strukturális alapokból a jövõben többet kell fordítani az esélyegyenlõtlenségek eltüntetésére, a gyermekek életének javítására, a fiatal lányok védelmére. „Sok embert ismerek, aki nem tudja, hogy boldog lehetne, ha megszabadulna félelmeitõl, a szívén elhatalmasodott önzéstõl. De nem képesek boldogok lenni, mert félnek, vagy esetleg nem érzik magukat szabad földön szabad embernek” – olvashatjuk a Népszava tiszteletbeli fõszerkesztõjének, Fejtõ Ferencnek sorait abban a könyvben, amelyet jómagam gyûjtöttem egybe. Ott, Brüsszelben egyébként általában véve lényegesen egyszerûbb és nyugodtabb a parlamenti munka, mint ahogyan azt itthon látom. Magyarország megosztott, Európa nem. Lenne mit tanulnunk. Meggyõzõdésem, hogy a boldogságban az a legszebb, hogy bárki megtalálhatja. Az, hogy számíthatsz másokra, ha azok számíthatnak rád. Olyan egyszerû rálelni a boldogságra… Csak figyelni kell a hétköznapok és az ünnepek szépségeire, apróbb-nagyobb örömeire. S ebben a rohanó világban az egyik legfontosabb: adni valamit, valami pluszt, ami másoknak sokat jelent. Ez az igazi boldogság! A könyv a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában jelent meg és kiskereskedelmi forgalomban megvásárolható. Bõvebb információ: http://www.nettankonyv.hu/web/guest/home
7
Gyermekjog A 2008-as év elsõ plenáris ülésén, január 15-én, Roberta Angelilli Az EU gyermekjogi stratégiája felé címû jelentéséhez hozzászólva elmondtam, hogy Európa sorsát jelentõsen befolyásolja, hogy képes-e gyermekeket befogadó és támogató társadalmak kialakítására. Az Európai Unió jövõje szempontjából szerintem meghatározó jelentõségû a gyermekek jogainak támogatása és védelme. A gyermekbarát társadalmak kialakítása az Unióban nem választható el az európai integráció további elmélyítésétõl és megszilárdításától. Átfogó EU-stratégiára van szükség, amely hatékonyan elõsegíti és biztosítja a gyermekek jogainak érvényesülését az Unión belül és kívül is. A gyermekeket megilleti a különleges gondoskodás és megfelelõ jogi védelem. Plenáris felszólalásomban kihangsúlyoztam, a tagállamok felelõssége, hogy sokoldalúan Vladimir Špidlával a gyermekekért kampány támogassák a szülõket zárórendezvényén
gyermeknevelési feladataikban. Biztonságos és befogadó Európát csakis ezekkel az eszközökkel építhetünk. Politikákban folyamatosan szem elõtt kell tartani a gyermekek sokféleségét, eltérõ igényeit, különös figyelmet fordítva a szegénységre, szociális kirekesztésre, a hátrányos megkülönböztetés hatásaira mind Uniós, mind világszinten. Fontosnak tartom, hogy az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának ajánlásait az Európai Uniónak az EU-n kívüli államokkal kötött bilaterális megállapodásai keretében következetesen és rendszeresen figyeFranco Frattinivel a lembe vegyék. „Gyermekjogi biztossal” Bõvebb információ: http://www.ec.europa.eu/commission_barroso/frattini/children/defaul t_en.htm
L I N K A J Á N L Ó Európai Hálózat a KKV szektor megerõsítéséért http://www.enterprise-europenetwork.ec.europa. eu/index_en.htm A kis- és középvállalkozások adják a gazdasági növekedés alapját és az EU egyik legfontosabb feladata a szektor fejlesztése. Erre már több eszköz is rendelkezésre állt az elmúlt évtizedekben. Az Európai Bizottság alelnöke Gunter Verheugen egy új, integrált rendszerben mûködõ kis- és középvállalkozás-ösztönzõ hálózat elindításást jelentette be februárban. A hálózat fellálításának alapja az a felismerés, hogy a kibõvült Európában mûködõ
vállalkozásoknak új kihívásokkal és feladatokkal kell szembenézniük. Ehhez azonban hatékony és támogatásorintált megközelítés szükséges az Európai Bizottság részérõl.
Az Európai Unió 2007ben: http://europa.eu/generalreport/en /welcome.htm Az EU minden év februárjában közzéteszi az összefoglalóját az elmúlt év tevékenységeirõl. A kiadvány interneten elérhetõ az Unió hivatalos nyelvein, így magyarul is. Amellett, hogy aktuális, hasznos olvasmány is azoknak, aki gyorsan tájékozódni szeretnének hogy mi történt az EU-ban 2007-ben.
Hírmozaik
8
Intelligens autóval az életért és a környezetért Biztos vagyok abban, hogy a legtöbben vezetünk autót, vagy legalább valaki a közvetlen környezetünkben vezet. Szomorú tény, hogy szinte minden család megtapasztalt már legalább egy közlekedési balesetet. Kb. 40.000 ember hal meg évente az európai utakon, és még többen sérülnek meg. Mindennapi életünkben nagyban függünk a közlekedéstõl. Az egyre növekvõ forgalom azonban komoly társadalmi problémákat vet fel: dugókat okoz az utakon és a városi térségekben, környezeti és közegészségügyi problémákat, energiapazarlást, és mindenekelõtt baleseteket.
Én megmondtam, hogy melyik gombot nyomjátok! Az intelligens közlekedési rendszerek információs és kommunikációs technológiákkal gazdagítják a közlekedési infrastruktúrát és a jármûveket. Rendszerint nehezen összeférhetõ tényezõket (a gépjármûveket, a rakományokat és az útvonalakat) próbálnak összehangolni, így javítva a biztonságot és csökkentve a forgalmi torlódásokat, a szállítási idõket, valamint az üzemanyag-fogyasztást. Ezen kívül segíthetnek csökkenteni a halálos áldozattal járó balesetek számát, ami nemcsak a Közlekedésrõl szóló 2001-es európai Fehér Könyv célkitûzése, hanem mindanynyiunk közös érdeke is. Az i2010 nevû új közösségi program stratégiai és politikai keretet ad az európai gazdasági növekedés fejlesztésére kihasználva az információs és kommunikációs
Felelõs szerkesztõ: Dr. Gurmai Zita
Viviane Redinggel és Max Mosleyval az ESC bemutatón technológiák által nyújtott versenyelõnyöket. Az „Intelligens autó” kezdeményezés zászlóshajó szerepet tölt be az i2010-kezdeményezésen belül. Az intelligens autóra vonatkozó európai bizottsági közlemény tizenkét konkrét intézkedésre tett javaslatot három, pillérnek elnevezett fõ területen: a tagállamok és más érdekelt felek munkájának támogatása és koordinálása az eBiztonsági Fórum, a Kutatás és Technológiai Fejlesztés (K+F), valamint az ismeretterjesztõ intézkedések révén. Ezek az intézkedések az európai információs és kommunikációs technológián alapuló intelligens gépjármûrendszerek fejlesztésének és használatba vételének felgyorsítását célozzák. Az Európai Bizottság elsõ Intelligens autó közleménye azt foglalja össze, milyen elõrehaladás történt e területeken. Jelentéstevõként nekem errõl a közleményrõl kell beszámolnom az Európai Parlamentnek. Állásfoglalási indítványomban többek között három kulcsfontosságú területre hívtam fel a figyelmet, melyek közül az elsõ az intelligens technológiák fokozatos elterjesztése az autókban. Különbözõ okoknál fogva kell lépésrõl-lépésre haladnunk: elõször is, az intelligens autókhoz megfelelõ, intelligens környezet is szükséges. Azonban ezek az intelligens utak még nem állnak készen. Másodszor, az autóiparnak is szüksége van némi idõre: hiszen a mai autókat kb. 5 éve tervezték, ezért nem várhatunk azonnali változást. Ezután az információ fontosságát hangsú-
l
lyoztam. Fel kell hívnunk a fogyasztók, kereskedõk és a döntéshozók figyelmét az információs és kommunikációs technikán alapuló megoldások lehetséges elõnyeire. A tájékoztatásnak tömörnek, érthetõnek és világosnak kell lennie. A lehetõ legnagyobb közönséget kell elérnünk vele, különösen igaz ez az autókereskedõkre és az ott dolgozókra. Ebben a folyamatban a televízió és az internet szerepe óriási. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az európai autópiac nagyon töredezett, egyenetlen. A tájékoztatás azokban az országokban a legfontosabb, ahol az intelligens rendszerek még csak szûk körben érhetõek el, azonban a balesetek száma kiemelkedõen magas. Végül, de nem utolsósorban kiemeltem, hogy ezen berendezéseknek megfizethetõnek kell lenniük, hiszen az önmagában nem elegendõ, hogy életeket menthetnek. Az a cél, hogy mindenki által hozzáférhetõen valóban életeket is mentsenek.
Mi az ESC-t választottuk Jelentésemrõl az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága 2008. február 26-án tárgyal elõször, majd a módosító indítványokat március 9-ig várjuk. Természetesen a Hírlevélben továbbra is hírt adunk arról, "merre gurul tovább az intelligens autó". Bõvebb információ: http://ec.europa.eu/information_society/act ivities/intelligentcar/index_en.htm
Grafikai tervezés: 2zsiráf Kreatív Ügynökség
l
Nyomda: Alfadat-Press Kft.
