12. tanév II. félév

1

BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék

Épületszerkezettan 3. Előadók: Dr. Becker G., Dr. Hunyadi Z. Évf. felelős: Dr. Takács Lajos 2011/12. tanév II. félév

ÓRAVÁZLAT Az Épületszerkezettan 3. tantárgy 3 sz. szerkesztő gyakorlatához Folding tokos ajtó, ajtókiválasztás Az óra menetéről: az ajtók teljesítményelvű kiválasztásának ismertetése után a legegyszerűbb kivitelű folding tokos ajtó részletes bemutatásával kezdjünk. A tolóajtót és az akusztikailag igényes ajtószerkezeteket elegendő vázlatosan, azonban kérem az akusztikailag igényes ajtószerkezetek elveit és szerkesztését részletesen ismertetni. Hangsúlyozzuk, hogy nem az ajtók megtervezéséről van szó, hanem az ajtók mint kész termékek teljesítményelvű kiválasztásáról, mivel az ajtók termékek, amelyek piaci megjelenését hosszas termékfejlesztés és minősítő vizsgálatok sora előzik meg. Ez a tevékenység nem végezhető „asztal mellől”, tőkeerős gyártói, termékfejlesztői háttér szükséges hozzá. A szerkesztő gyakorlat célja tehát az ajtók szerkezeti megismerése mellett a beépítésük helyes módjának bemutatása. Itt a szerkezet megismerésére azért van szükség, hogy a beépítés egyes elemei érthetővé váljanak. 1. Ajtók kiválasztása teljesítményük alapján A gyakorlat első részében az ajtók teljesítmény (használati követelmény) szerinti kiválasztására adunk példát. Összesen három különféle ajtóra lesz szükségünk egy felsőoktatási intézmény tanszékén belül: – Irattári ajtó (akusztikai követelményszint nélküli egyszerű belső ajtó) – Tanszéken belüli iroda ajtó (iroda és a tanszéki folyosó között) – Tanszéki könyvtár és folyosó közötti ajtó Az első szerkezet a folding tokos ajtó fautánzatú vékonylaminátummal. Ennek felülete azonos a faforgács lapból készült bútorokéval. A tanszéki iroda ajtajára egy nagyobb hanggátlású furnérozott felületű folding tokos teleajtót választunk (szerkesztő gyakorlat 3., már csak vázlatosan ismertetendő szerkezete). Végül a tanszéki könyvtár és a folyosó közé acél tokos keménylaminátum felületű hanggátló ajtót választunk. Az acél tokot és a keménylaminátum felületet a nagyobb hanggátlási igényen túl a nagy forgalomból adódó fokozott mechanikai igénybevétel is indokolja (jelen szerkesztő gyakorlat 4., csak vázlatosan ismertetendő szerkezete). A hallgatók az akusztikai alapfogalmakat már ismerik és az ajtók akusztikai tulajdonságairól, tömítési lehetőségeiről már volt szó. Említsük meg, hogy az ajtókra vonatkozó léghangszigetelési követelményeket (is) az MSZ 15601-1:2007 szabvány rögzíti. Az ajtók akusztikai minősége hangszigetelési termékjellemzőjével fejezhető

Épületszerkezettan 3. 3 sz. szerkesztő gyakorlat – Folding tokos ajtó, ajtókiválasztás

2

ki. Egy adott épületbe tervezett ajtó megfelelő akusztikai termékjellemzője a szabvány táblázatai, illetve az azok alapján készült áttekintő táblázat alapján határozhatók meg. A léghangszigetelési követelmény tényleges számértéke ((Rw+C)té) megegyezik a szabvány, illetve az áttekintő táblázat adataival, ha a helyiségek rendeltetése megegyezik a szabvány, illetve az alábbi táblázat helyiség rendeltetésével: (Rw+C)té = Rw+C Az épület igényszintje Épülettípus alapján a követelmény Lakóépület Lépcsőház és lakószoba, lakóelőtér alapérték között fokozott érték Lépcsőház és előszoba között alapérték fokozott érték Lakáson belül, szoba és bármely alapérték helyiség közötti fal, ha nincs köztük ajtó fokozott érték Szálláshely. I. csoport, szállodai szoba alapérték Szálloda és közlekedő között fokozott érték jellegű Szálláshely. II. csoport, szállodai szoba alapérték épületek és közlekedő között fokozott érték Egészségügyi Kezelőhelyiség és közlekedő, alapérték intézmény lépcsőház között fokozott érték Oktatási Tanterem és közlekedő, lépcsőház alapérték intézmény között fokozott érték Lépcsőház, közlekedő és iroda alapérték helyiség között fokozott érték Irodaépület Lépcsőház, közlekedő és tárgyaló alapérték helyiség, előadóterem között fokozott érték Zajos helyiség, vagy zaj-terhelésnek kitett szerkezet és a zaj ellen védendő helyiség megnevezése

Laboratóriumi termékjellemző (Rw + C) dB Fal ajtó 51 33 54 36 51 54

25 28

* 39

-

47 52

30 33

43 47

27 30

43 48

27 30

45 48

27 32

37 42 42 47

28 33 33 33

Megjegyzések: Szálláshelyiség I. csoport: háromcsillagos, vagy magasabb osztályú szállodákban, gyógy- és üdülőszállókban, szanatóriumokban, kórházakban. Szálláshelyiség II. csoport: kétcsillagos, vagy alacsonyabb kollégiumokban, szociális otthonokban, munkásszállókon. *

osztályú

szállodákban,

nem laboratóriumi jellemző, hanem helyszíni méréssel meghatározható, a megvalósult beépítést jellemző adat

Ha a zajos helyiség rendeltetése eltér a szabvány, illetve az itt közölt áttekintő táblázatban megfogalmazottaktól, akkor a léghangszigetelési követelmény tényleges számértéke (Rw+C)té a következő összefüggéssel számítható: (Rw+C)té = Rw+C + ΔRs, ahol ΔRs a,hangszigetelési követelményt növelő tényező, melyet a szabvány 3.1. táblázata 5 dB-es „lépcsőkben” tartalmaz. Példaként említsük meg: a szabvány 3.1. táblázata többek között az alábbi hangszigetelési követelményt növelő tényezőket tartalmazza:


3

A követelményt növelő tényező, ΔRs, (dB) 0

A zajos helyiség rendeltetése -általános rendeltetésű tanterem, tanári szoba, -beszéd célú előadóterem

5

-iroda helyiség, melyben 5 személynél többen dolgoznak, központi nyomtató, másoló, rajzológép dolgozik, - nyilvános forgalmú üzlethelyiség zeneszolgáltatás nélkül

10

-iskolai folyosó, zsibongó -ének – zene tanterem, edzőterem nyilvános forgalmú étterem, presszó, zeneszolgáltatás nélkül

Példa: határozzuk meg a felsőoktatási intézmény folyosójáról nyíló tanszéki könyvtár léghangszigetelési követelményének tényleges értékét (Rw+C)té –t A fenti táblázat alapján: ΔRs = 10 (dB) Az áttekintő táblázat alapján: Rw+C = 32 (dB) A léghangszigetelési követelményének tényleges értéke: (Rw+C)té = Rw+C+ΔRs = 32 +10 = 42 dB Értékelés: Tekintettel arra, hogy ilyen helyiségkapcsolatban kiemelkedően igényes, drága szerkezet alkalmazása volna szükséges, célszerű az építészeti szituáció megváltoztatása, és „zsilip helyiségen” keresztül, közbenső közlekedőből nyitni a könyvtárat! 2. Szerkesztő gyakorlat 2.1. Folding tokos belső ajtó A „folding” szó összehajtást jelent angolul, ez a technnológia lényege. A színelt, különlegesen tömör, jó minőségű faforgács lapot a mellékelt vázlat szerint két irányból bevágják, majd behajlítják, és az érintkezési felületen összeragasztják. Ezzel a technológiával készül a perem- és a horonyborítás. (Az előbbi csak takar, az utóbbiba kerül az ajtószárny.) A technológia lényegéhez tartozik a jó minőségű, viszonylag vastag laminátum, ami általában valamilyen fautánzatú, de lehet bármilyen más felületi megjelenésű is. A tokot furnírozni is lehet. A tok belső oldala nátronpapírral van bevonva.


4

Az ajtószárny általában furnérozott, de lehet laminált felületű is. A szerkezeti kialakításból adódóan  a tok gyakorlatilag tetszőleges vastagságú falhoz (4-38 cm) alkalmazható,  az adott méret esetén viszonylag nagy tűréssel követi a fal méreteltérését (-5,+10 mm) Ezek az ajtók végleges és igényes felületkezelésűek, az építés befejező fázisában kerülnek a helyükre. A fal szerkezetétől és a kivitelezés körülményeitől függően vaktokkal, vagy anélkül készülnek. Az ajtószerkezetnek nincs szüksége a vaktokra, ezért kiselemes válaszfalban elegendő csak szemöldökdeszkát készíteni, ha megoldottuk a válaszfal huzalozásának kikötését, az áthidalást és a falélek építés közbeni védelmét. A tokot rúdszerű elemekből a helyszínen szerelve állítják össze. Két részben szállítják a helyszínre: – a hornyolt bélésborítás és a horonyborítás összeragasztva (ez a tok szárny felőli része) – a (folding rendszerű) peremborítás. Vasalat:  2 db ún. táskás pánt, amit 4 csavarral a tokbéléshez rögzítenek. Ez egy ledugózott kivitelű, és belső kulcsnyílású csavarral utólag is állítható.  Bevéső ajtózár, állítható biztonsági zárólemez és kilincsgarnitúra. Összeszerelés: A helyszínen először a tok szárny felőli oldalát állítják össze erre a célra készített acél kapcsokkal, amik a bélések hátoldalába mart árkokba kalapácsütéssel bepattinthatók. A tokot a falnyílásba helyezik, pontosan beállítják, függőleges oldalai mentén három-három helyen kiékelik, a tok belsejében ugyanezen helyeken (a csomagban mellékelt hevederekkel) kitámasztják. Ezután legalább az ékek környezetében 15-20 cm magasan, de rendszerint a tok teljes kerülete mentén a fal (vaktok) és a tok közötti rést helyszínen habosodó poliuretán habbal kihabosítják (összesen 6 helyen). A hab kötésidejétől függően 15-30 perc múlva a kitámasztás eltávolítható, a teljes kiszáradás után a peremborítást a hornyok pontonként beragasztásával fel lehet helyezni. Igény, illetve szükség esetén a tok átmenő (réz) csavarokkal (ledugózott kivitelben is) rögzíthető. A tok különféle profilú díszlécekkel egészíthető ki. Az ütközőhoronyban elhelyezett tömítés a záráson kívül a zajtalan csukódást is szolgálja. Az ajtószárnyak ütközőprofilosak, a tok-szárny csatlakozás kettős ütközésű. A folding tokos szerkezetekből tolóajtót is ki lehet alakítani, ennek zárása jobbára csak optikai jellegű, mivel hangszigetelési szempontból a szerkezet nem kedvező. Az ajtólap ütközőperem nélküli. Vasalt: (állítható) függesztősín ütközővel és fékezővel, függőlegesen állítható csatlakozású kocsi, alsó (pontszerű) megvezető. 2.2. Folding tokos esztétikailag és hangszigetelési szempontból igényes ajtó Belső téri I. klímaosztályba tartozó (alacsony követelményszintű: 5 fok hőmérsékletkülönbség, 30/50 % relatív páratartalom), M (közepes) mechanikai


5

igénybevételre készített, furnírozott teleajtó lappal és furnírozott felületű folding tokkal készül. Léghanggátlási jellemzője: (Rw+C) = 32 dB (A). Lapvastagság 43 mm, rétegelt lemezből ragasztott keretben 3x11 mm forgácslap betét, amelyre kétoldalt színfurnérozott vagy felületkezelt MDF lap borítás kerül. Körben tömítés a szárnyon, alsó önzáró, automatikus tömítés. Utóbbi egy kilincsművel az ajtó becsukásának pillanatában lenyomódva tökéletes zárást eredményez. A padlóburkolatban burkolatváltást képeztünk ki az automatikus tömítés alatt, hogy minél kedvezőbb legyen annak felfekvése. A tömítés síkja a szárnyon belül aszimmetrikus, annak érdekében, hogy a rugalmas, körbefutó tömítéshez legyen közelebb. A tok-fal hézag körben 50 mm széles ásványgyapot csíkkal van tömítve a kedvezőbb léghanggátlás érdekében, ennek két oldalán a tok rögzítésére szolgáló poliuretán hab kitöltés készül. Az ajtó fő műszaki adatai az alábbiak: – Léghanggátlási jellemzője: – Ajtószárny felülettömege – Tömítés: – –

Tok-fal közötti hézag: Pántszerkezet

Rw+C = 32 dB 28 kg/m2 3 oldalon kétszeres tömítés küszöb nélküli automatikus alsó tömítés ásványgyapot kitöltés és PUR hab 3 db pánt

2.3. Acélt tokos, hangszigetelési szempontból fokozott igényszintű ajtó Belső téri ajtó, mint az előző, de az acél tok és a keménylaminátum felület nagyobb mechanikai igénybevételnek felel meg, mint az előző és a tisztíthatósága is könnyebb. Súlyozott laboratóriumi léghanggátlási jellemzője (Rw+C) = 40 dB. A teleajtó 3x11 mm speciális forgácslap betétből áll, amelyet kétoldalt 3,6 mm vtg. gumilemez fed be. Ezen burkolatként kétoldalt 4 mm MDF lap található, amelyre színfurnérozás, keménylaminátum vagy üzemi felületképzés kerülhet. Az acél tokot építéskor helyezik el (esetleg utólag építik be), de a tok és a fal csatlakozását teljesen ki kell tölteni cementhabarccsal. Az ajtólap a tokhoz kettős lágy ütközéssel (gumitömítéssel) csatlakozik. A küszöbkialakítás jellemzője, hogy körbefutó tömítést és automatikus tömítést együttesen tartalmaz. Az automatikus tömítés pontosan a tok és a szárny közötti gumitömítések síkja között helyezkedik el, annak érdekében, hogy a tömítések síkjainak felületfolytonossága a szerkezetváltás ellenére biztosított legyen. Az ajtó fő műszaki adatai az alábbiak: – Léghanggátlási jellemzője: – Ajtószárny felülettömege – Tömítés: – – –

Tok-fal közötti hézag: Pántszerkezet: Zárszerkezet:

Dr. Becker Gábor tárgyelőadó

Rw+C = 40 dB 32 kg/m2 3 oldalon kétszeres tömítés + küszöb+ küszöb nélküli automatikus alsó tömítés cementhabarcs kitöltés 3 db állítható pánt Több ponton behúzó (fokozott tömítés)

Dr. Takács Lajos évfolyamfelelős


12. tanév II. félév

Recommend Documents