PIAC
Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat
AK I VIII. évfolyam/6. szám
2005.04.04.
2005/12. hét
ÉL ÁLLAT ÉS HÚS Tartalom
PIACI JELENTÉS
Piaci jelentés .........................1 Ábrák.....................................3 Táblázatok .............................6 Külföldi piaci információk ....9
Osztályvezet :
Dr. Tunyoginé Nechay Veronika
Összeállította:
Dr. Stummer Ildikó E-mail:
[email protected]
Kiadó: Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat Magyarország H-1093 Budapest, Zsil u. 3-5. Telefon: (0036) 1 476 6093 (0036) 1 476-6092 Fax: (0036) 1 217 8111 Internet: www.akii.hu https://pair.akii.hu
A piaci jelentésben els sorban a bárányárak alakulásával foglalkozunk, melynek aktualitását az adja, hogy a húsvét el tti id szakban a hagyományosan nagy juhhúsfogyasztó országokban fokozódik az érdekl dés az él juh, illetve a juhhús iránt, és ez együtt jár a kereskedelem élénkülésével világszerte. Az EU-25 juhállománya csaknem eléri a 90 milliót. Az EUROSTAT adatai szerint az EU-10 juhállománya 2004. decemberében 2,64 millió darab volt (Magyarország több mint 50 százalékát adja), 4,4 százalékkal emelkedett az el z évihez képest. Az Európai Unióhoz 2004. május elsején csatlakozott tagállamok közül Magyarország rendelkezik a legnagyobb juhállománnyal, ugyanakkor az EU juhpiacára az új tagországok nem gyakorolnak számottev hatást, mivel az EU-25 állományának alig néhány százalékát adják. Magyarország juhállománya folyamatosan növekedett az elmúlt években. A KSH közlése szerint 2004. december elsején a juhok létszáma az el z évhez képest 8 százalékkal emelkedett. Az anyajuhok állománya csaknem 14 százalékkal b vült 2004 végén az el z számlálási id szakhoz viszonyítva. A juhállomány, valamint ezen belül az anyaállomány növekedése 2005 tavaszára a bárányok kínálatának növekedését vetíti el re.
AK I
Magyarországon a bárányárak a megszokott szezonális hatásnak megfelel en év elejét l csökkennek. Az árak növekedése általában a forgalom er teljes b vülése mellett a húsvéti ünnepeket megel z néhány hétben indul meg. A bárányárak szintje 2005-ben Magyarországon, illetve az EU átlagában is elmaradt az el z évit l (3. ábra). A hazai bárányokat 5 százalékkal alacsonyabb áron vásárolták fel, ugyanakkor az EU átlagában 10 százalékkal volt alacsonyabb a bárányok ára az el z évihez viszonyítva. Az egyes tagállamok árszintje között jelent s különbségek vannak. A magyarországi bárányárak általában alacsonyabbak az olaszországi, ugyanakkor magasabbak a görögországi áraknál (4. ábra). A következ hetekben Magyarországon és az EU-ban is az árak csökkenésére lehet számítani (szezonalítás). A nehéz bárányok ára 2004 els felében, az EU átlagában meghaladta az 1000 Ft/kg vágott súly értéket, ugyanakkor 2005-ben számottev en elmaradt attól. A 6. ábra jól mutatja, hogy a nagy termel nek számító Németországban a bárányárak 5-10 százalékkal voltak alacsonyabbak 2005 elején, és a húsvét el tti szokásos szezonális áremelkedés mérsékelt volt. Ennek hátterében a tengerentúlról érkez juhhús kedvez bb árszintje lehet. Magyarországon a megtermelt bárányok 90-95 százaléka élve kerül exportra, a legnagyobb felvev piacnak Olaszország számít. (Olaszország juhállománya 8 millió darab körül alakul, ugyanakkor csak kis részét teszi ki a húshasznú állomány, ezért az ország juhhúsból nem önellátó, jelent s importra szorul.) A Piaci Árinformációs Rendszer (PÁIR)
adatszolgáltatói köréhez tartozó keresked k (export rök) felvásárlása idén (a PÁIR megfigyelése a felvásárlások mintegy 50 százalékára terjed ki), a húsvét el tti 3 hétben néhány százalékkal elmaradt az el z év hasonló id szakában megfigyelt mennyiségt l. (Felhívjuk a figyelmet, hogy az 1. táblázatban a vágóbárány felvásárolt mennyisége csak 2005-ben tükrözi a húsvéti id szakra jellemz tendenciát, 2004-ben a 15. héten volt a húsvét.) Az árfigyel rendszerhez tartozó vágóhidak az id ei év eddig eltelt id szakában lényegesen kevesebb bárányt vágtak, mint 2004-ben. Az EU-15 tagállamaiban a juhhús termelés csökkenése, ugyanakkor a fogyasztás emelkedése várható 2005ben. A hazai bárányárak alacsonyabbak a f exportpiacnak számító olaszországi áraknál, azonban az exportpiacokért a közeljöv ben egyre er teljesebb versenyre lehet számítani. Kiadványunk végén a világ juhpiacáról találhatók b vebb információk.
AK I
1. ábra A vágósertés termel i ára 450
Ft/kg hasított meleg súly
336
350
250
150 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 hét 2005
2004
2003
2. ábra
A vágósertés vágóhídi belépési ára ("E" min ségi kategória) Ft/kg hasított hideg súly 500 400 300 200 100 0 2002
2003
2004 EU
Magyarország
2005
AK I
3. ábra A könny bárányok ára Magyarországon és az EU-ban Ft/kg vágott súly 1700 1600 1500 1400 1300 1200 1100 1000 900 800 1
4
7
10 13 16 19 22 25 28 31 34 37 40 43 46 49 52 Magyarország 2005
Magyarország 2004
EU átlag 2005
EU átlag 2004
4. ábra
A könny bárányok ára az EU néhány tagállamában 2100
Ft/kg vágott súly
1900 1700 1500 1300 1100 900 700 2004.14
7 10 13 16 19 22 25 28 31 34 37 40 43 46 49 52 2 hét Magyarország
Olaszország
EU átlag
5
Görögország
8
AK I
5. ábra A nehéz bárányok ára az EU néhány tagállamában 1600
Ft/kg vágott súly
1400 1200 1000 800 600 2004.14
7 10 13 16 19 22 25 28 31 34 37 40 43 46 49 52 2 hét Németország
Franciaország
EU átlag
5
8
Anglia
6. ábra A nehéz bárányok ára Németországban 1300
Ft/kg vágott súly
1200 1100 1000 900 800 700 1
4
7
10 13 16 19 22 25 28 31 34 37 40 43 46 49 52 hét
Németország 2005
Németország 2004
Németország 2003
AK I
1. táblázat
A VÁGÓÁLLATOK TERMEL I ÁRA** A 12. HÉTEN
Megnevezés
Vágósertés hazai termelésb l
Min ségi kategória
E
Valamennyi kategória*
Mértékegység
E-P
25171
21219
22273
88,49
104,97
Ft/kg hasított meleg súly
289,13
343,37
342,44
118,44
99,73
db
60230
41577
45345
75,29
109,06
Ft/kg hasított meleg súly
280,18
338,55
336,28
120,02
99,33
145
85
84
57,93
98,82
42300
22604
20590
48,68
91,09
458,84
555,13
571,47
124,55
102,94
974,00
704
900
92,40
127,84
304555
213877
278313
91,38
130,13
342,65
370,79
377,12
110,06
101,71
426
150
262
61,50
174,67
115453
38580
149866
129,81
388,45
452,84
514,19
458,72
101,30
89,21
5679
36561
14810
260,79
40,51
582,91
647,24
670,70
115,06
103,62
hasított meleg súly (kg) Ft/kg hasított meleg súly db
Vágótehén
E-P
hasított meleg súly (kg) Ft/kg hasított meleg súly db
Vágóüsz
Vágóbárány
E-P
13-35 kg él súly
2005.12.hét/ 2005.12.hét/ 2004.12.hét 2005.11.hét (%) (%)
2005 12. hét
2005 11. hét
db
db Fiatal bika
2004 12. hét
hasított meleg súly (kg) Ft/kg hasított meleg súly db Ft/kg él súly
* S-P, Nem min sített, M1 ** Az ár nem tartalmazza a szállítási költséget 2. táblázat
A VÁGÓSERTÉS VÁGÓHÍDI BELÉPÉSI ÁRA* A 12. HÉTEN
Megnevezés
Vágósertés hazai termelésb l származó
Vágósertés importból származó
Mértékegység
2004 12. hét
2005 11. hét
2005 12. hét
2005.12.hét/ 2005.12.hét/ 2004.12.hét 2005.11.hét (%) (%)
db
60230
41577
45345
66,68
95,5
Ft/kg hasított meleg súly
285,28
343,65
341,38
119,66
99,34
db
-
7346
9531
-
129,74
Ft/kg hasított meleg súly
-
349,79
352,80
-
100,86
* A sertések termel i ára a vágóhíd kapujában, amely tartalmazza a szállítási költséget is.
AK I
3. táblázat A NYERS HÚSOK ÉS A HÚSKÉSZÍTMÉNYEK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA A 12. HÉTEN
2004 12. hét
2005 11. hét
2005 12. hét
2005.12.hét/ 2004.12.hét (%)
2005.12.hét/ 2005.11.hét (%)
Termékek megnevezése
Mértékegység
Csontos marhahús frissen, negyedben, eleje
tonna
5,54
2,19
5,42
97,83
247,49
Ft/kg
592,47
612,88
631,14
106,53
102,98
Csontos marhahús frissen, negyedben, hátulja
tonna
19,56
1,82
3,84
19,63
210,99
Ft/kg
471,26
715,81
732,41
155,41
102,32
Csontos sertéshús, lehúzott, félben (fej, láb és farok nélkül) Szalonnás és b rös sertéshús, félben (fejjel,lábbal,farokkal)
tonna
241,36
162,76
202,82
84,03
124,61
Ft/kg
503,36
550,92
554,04
110,07
100,57
tonna
83,63
79,81
88,48
105,80
110,86
Ft/kg
370,91
422,13
421,87
113,74
99,94
Sertés párizsi, egészben
tonna
188,61
111,01
147,98
78,46
133,30
Ft/kg
404,34
445,82
462,99
114,50
103,85
Marha párizsi, egészben
tonna
16,23
2,37
3,02
18,59
127,19
Ft/kg
771,31
555,92
552,38
71,62
99,36
M beles virsli, sertéshúsból
tonna
106,87
85,03
92,28
86,35
108,53
Ft/kg
432,02
450,31
437,61
101,29
97,18
1/2 kg-os étkezési sertészsír, csomagolt
tonna
174,40
73,38
60,96
34,95
83,07
Ft/kg
138,03
235,11
240,59
174,30
102,33
Olasz felvágott, egészben
tonna
49,34
42,53
50,64
102,63
119,08
Ft/kg
476,84
501,06
501,45
105,16
100,08
tonna
98,44
70,00
71,16
72,29
101,65
Ft/kg
321,72
342,16
352,59
109,60
103,05
Gépsonka (formázott, f tt)
tonna
32,30
16,54
21,73
67,28
131,43
Ft/kg
801,29
866,55
862,48
107,64
99,53
F tt császárszalonna (csont nélkül)
tonna
31,97
29,94
59,01
184,55
197,05
Ft/kg
765,45
822,96
744,34
97,24
90,45
Lecsókolbász
AK I
4. táblázat
A HÚSIPARI TERMÉKEK FOGYASZTÓI ÁRAI 2005. március 29. Ft/kg Termék Marha hátszín
Auchan
CBA
Coop
Interspar
Cora
Match
Plus
Tesco
-
-
-
-
-
-
-
2239
1199
-
-
999
-
-
-
-
495
-
-
-
869
-
-
599
1149
899
1019
1199
919
999
989
1099
Sertés tarja
749
719
899
799
749
839
889
929
Sertés comb, csont nélkül
795
748
949
839
819
889
919
979
Marha rostélyos Marha szegy Sertés karaj rövid, csontos
5. táblázat LEGGYAKORIBB MALACÁRAK AZ ÉL ÁLLAT PIACOKON 2005.12. hét Ft/darab
Pécs*
Debrecen
Hódmez vásárhely
Malac 15 kg-ig
13000
10000
12000
Malac 15-25 kg
15000
14000
-
* 11. hét
AK I
KÜLFÖLDI PIACI INFORMÁCIÓK 6. táblázat A vágósertés vágóhídi belépési ára* az Európai Unió országaiban ("E" min ségi kategória)
országok
8. hét
Belgium Csehország Dánia Németország Észtország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Anglia EU
344,01 341,33 305,65 362,55 330,73 413,90 363,06 347,16 317,93 346,80 341,29 351,39 348,50 375,08 361,89 388,33 330,80 369,64 330,48 344,73 356,46 344,39 338,91 324,24 350,32 346,12
Ft/kg hasított hideg súly** Változás a 2005 11. héten az 9. hét 10. hét 11. hét el z héthez képest 331,84 334,35 346,30 11,94 347,83 349,43 357,03 7,59 304,93 305,14 310,34 5,20 354,80 364,20 368,67 4,47 334,60 338,55 342,87 4,32 410,03 410,87 403,54 -7,33 362,41 364,10 367,76 3,65 331,84 329,75 332,98 3,23 319,27 318,71 324,54 5,83 341,19 339,37 348,79 9,42 336,42 328,85 334,33 5,49 360,40 357,17 358,56 1,39 352,55 352,05 359,59 7,54 364,54 366,36 374,66 8,30 361,37 356,65 355,14 -1,51 387,72 387,21 393,43 6,22 307,28 315,27 320,67 5,40 352,58 355,40 363,51 8,11 339,91 342,35 327,82 -14,53 365,75 366,11 372,44 6,33 353,54 356,29 361,49 5,20 345,07 345,77 350,42 4,64 339,69 338,43 344,69 6,27 324,65 328,78 332,26 3,49 354,22 354,19 361,79 7,60 341,92 344,46 347,23 2,77
Forrás: EU Bizottság, AKI * Az ár tartalmazza a szállítási költséget is ** Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán: 8. héten 1 euró = 242,77 Ft 9. héten 1 euró = 242,22 Ft 10. héten 1 euró = 242,46 Ft 11. héten 1 euró = 246,65 Ft
AK I
7. táblázat A fiatal bika vágóhídi belépési ára* az Európai Unió országaiban ("R3" min ségi kategória)
országok
8. hét
Belgium Csehország Dánia Németország Észtország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Anglia EU
547,86 596,21 646,85 675,53 — 880,28 701,29 740,45 684,20 760,38 — 410,83 452,72 671,16 583,15 780,02 655,79 740,72 554,67 751,37 631,79 571,06 705,44 626,85 657,32 694,73
Ft/kg hasított hideg súly** Változás a 2005 11. héten az 10. hét 9. hét 11. hét el z héthez képest 551,61 555,21 567,44 12,23 600,79 608,14 616,62 8,48 655,09 696,91 707,77 10,86 710,94 787,05 795,25 8,20 — — 524,82 — 893,79 898,90 914,97 16,08 707,77 703,09 724,68 21,60 746,04 749,20 767,08 17,88 686,21 684,13 699,18 15,05 760,06 764,74 780,65 15,90 — — — — 428,88 407,48 441,02 33,54 449,67 495,28 493,19 -2,08 699,56 665,31 785,58 120,27 5,84 551,43 593,55 599,39 778,82 770,47 790,26 19,79 644,06 658,86 679,79 20,93 748,56 751,36 765,60 14,24 559,41 541,85 556,05 14,20 748,22 752,84 761,16 8,32 630,10 646,38 655,39 9,01 580,57 — 589,99 — 704,79 708,76 710,30 1,54 615,89 630,00 644,46 14,46 657,95 648,67 656,67 8,00 706,12 724,69 739,59 14,90
Forrás: EU Bizottság, AKI * Az ár tartalmazza a szállítási költséget is ** Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán: 8. héten 1 euró = 242,77 Ft 9. héten 1 euró = 242,22 Ft 10. héten 1 euró = 242,46 Ft 11. héten 1 euró = 246,65 Ft
AK I
8. táblázat Vágóbárány árak az Európai Unió országaiban
2005 országok
7. hét
8. hét
9. hét
Ft/kg vágott súly* Változás a 10. héten az el z héthez 10. hét képest
Nehéz bárány (13 kg-nál nagyobb vágott súly) Belgium
1102,80
1065,81
1063,39
1064,45
1,05
Németország
956,95
944,76
924,51
924,89
0,38
Spanyolország
834,93
849,28
871,17
925,59
54,42
Franciaország
1179,56
1148,30
1140,86
1149,26
8,40
839,43
812,41
804,34
817,77
13,43
Hollandia
1012,23
995,96
982,18
1013,02
30,84
Ausztria
1096,70
1094,89
1097,26
1103,19
5,94
Svédország
849,11
849,06
856,56
874,72
18,16
Anglia
875,89
868,92
874,49
864,73
-9,75
Lengyelország
877,84
906,99
933,42
943,27
9,85
EU
943,23
930,66
931,26
936,00
4,74
Írország
Könny bárány (13 kg-nál kisebb vágott súly) Görögország
1098,33
1093,63
1130,93
1132,94
2,02
Spanyolország
1246,58
1233,78
1264,61
1301,48
36,87
Olaszország
1301,85
1320,43
1323,34
1393,01
69,66
984,59
939,52
879,26
889,83
10,57
Ciprus
1379,33
1365,17
1362,32
1365,34
3,02
Magyarország
1212,41
1227,72
1258,44
1317,44
59,00
EU
1206,94
1199,00
1220,55
1250,86
30,31
Portugália
Forrás: EU Bizottság, AKI * Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán: 7. héten 1 euró = 243,71 Ft 8. héten 1 euró = 242,77 Ft 9. héten 1 euró = 242,22 Ft 10. héten 1 euró = 242,46 Ft
AK I
A világ juhpiaca A világ juhhús termelése 2004-ben, az el zetes adatok szerint 3-4 %-kal emelkedett 12,6 millió tonnára. A FAO becslése alapján 2005-ben további növekedésre lehet számítani (12,9 millió tonna). A kereskedelemben legnagyobb szerepe Új-Zélandnak és Ausztráliának lesz. Új-Zéland a világ exportjából 40 %-kal, Ausztrália pedig 35 %-kal részesedik. A nettó import rök között fontos szerepet játszik az EU, Közép-Kelet-Afrika, Észak-Afrika, az USA, Japán és Kína. A FAO Japán és Kína esetében a következ évben magasabb importot prognosztizál. A baromfipestis miatt az ázsiai országokban várhatóan több bárány- és juhhúst fogyasztanak. Kína a világ legnagyobb termel országa, ugyanakkor a világkereskedelemre alig van hatással, mivel a megtermelt mennyiség túlnyomó része belföldi fogyasztásra kerül. A FAO becslései szerint, Kína 2005-ben 4 millió tonna nettó termelést érhet el. Ez 2004-hez képest 5 %-os növekedést jelent. Ausztrália és az Egyesült Arab Emírségek 2004 decemberében aláírt egy memorandumot, mely az él állat kereskedelmet szabályozza. Az Egyesült Arab Emírségek Ausztrália legnagyobb kereskedelmi partnere. Ausztrália azt tervezi, hogy a régióban valamennyi országgal hasonló egyezményt köt. Dél-Amerikában Argentína és Uruguay kezdi b víteni az exportját. A juh-, bárány- és kecskehús fogyasztás szempontjából 2004-ben és 2005-ben növekedést prognosztizálnak. 2005-ben 12,9 millió tonnás fogyasztás várható, ami 2 %-kal haladja meg az el z évit. Új-Zéland - A juhállomány 2004-ben várhatóan 39,3 millió darab lesz, 1 %-kal növekszik az el z évhez képest. A 2003-as aszályos év után az állományt újra b víteni kellett, ezért 2004ben a nettó termelés és az export várhatóan kevesebb lesz. 2005-ben a termelés és a kivitel növekedésével lehet számolni. Európa továbbra is a legkedvez bb piac marad az új-zélandi bárányhús számára. Az új-zélandi bárányhús legnagyobb felvev je Nagy-Britannia, ahol piaci részaránya 24 %. A Franciaországba irányuló export viszont csökkent, mivel a kereslet visszaesett, és Franciaország többet importált Nagy-Britanniából és Írországból. Új-Zéland Kínába irányuló exportja 27 %-kal csökkent, ugyanakkor Ausztrália 64 %-kal növelte szállításait a Kínába. Új-Zéland juhhús exportja minden lényeges piacon visszaesett, kivéve Tajvan, ahol 31 %-os növekedést értek el. Ausztrália exportja 13 %-kal n tt Tajvan felé. A kereslet növekedése Tajvanon feltehet en az USA-ból származó marhahús importtilalmával magyarázható, mivel a fogyasztók a kevesebb rendelkezésre álló marhahús miatt többet fogyasztanak más húsokból. Ausztrália – Ausztráliában a 2002/2003-as aszályos év után javult a helyzet, ezért 2004-ben a bárányhús termelés 2 %-os emelkedésével lehet számolni. Ausztráliában az évek óta tartó állománycsökkenést a gyapjúhozamok visszaesésével és az állandó aszállyal lehet magyarázni. 2004 els felében azonban az ausztrál juhállomány 3 %-kal n tt. A FAO szerint 2004-ben akár 8 %-os is lehet a teljes állománynövekedés. 2004-ben az aszály el tti id szaknak megfelel szinten volt Ausztrália él állat exportja. 2004-ben Ausztrália ÉszakÁzsiába irányuló exportja 10 %-kal n tt. Ebben a régióban a f import rök Tajvan, Kína és Japán. Az USA-ban és Kínában is fokozódhat az ausztrál bárányhús iránti kereslet. A Japánba irányuló export folyamatosan n . Japán értékben kifejezve Ausztrália harmadik legnagyobb exportpiaca. A japán piacért azonban nagy verseny folyik Új-Zélanddal. Az USA és Ausztrália várhatóan 2005. január 1-én szabadkereskedelmi egyezményt ír alá, mely minden vámtól mentesíti az ausztrál juhhúst.
AK I
Európai Unió – Az Európai Unió Kína után a második legnagyobb juh- és kecskehús termel . A FAO becslései szerint 2005-ben az EU-15 termelése 1 millió tonna lesz. Az EU juh- és kecskehús termelését 2001-ben a száj- és körömfájás járvány er sen csökkentette. Az EU-15-ben a legnagyobb állományok Spanyolországban, Franciaországban és Írországban vannak. Ez a három ország adja az EU-15 állományának 40 %-át. 2004-ben a ZMP adatai szerint az EU-15 állománya 1 %-kal csökkent. Feltételezhet , hogy ez a trend 2005-ben tovább folytatódik. Svédországban és Finnországban a fogyasztók körében a juhhús kedveltsége n tt, ami a termelés és az import növekedéséhez vezetett. 2004-ben az EU bruttó sajáttermelése 1 %-kal n tt az el zetes adatok szerint, és így 1,03 millió tonna juh- és kecskehús el állítására lehet számítani. A növekedésben jelent s aránya lesz Írországnak, Finnországnak és Olaszországnak, de Németországban, Svédországban és Görögországban is a termelés b vülését jelezték el re. Spanyolország és Portugália termelését betegség (Bluetongue) befolyásolja, ami korlátozza a kiviteli lehet ségeket. Ez a betegség Spanyolországban pillanatnyilag az állomány 30 %-át érinti. Franciaországban a 2004-es szárazság állománycsökkenést okozott, s ennek megfelel en a termelés is visszaesett. Az EU Bizottság jelentése szerint 2005-ben a juh- és kecskehús bruttó sajáttermelése az EU-15 országaiban enyhén csökken, és várhatóan 1,026 millió tonna körül alakul. A ZMP szerint a juh- és kecskehús fogyasztás pozitívan alakul. Az EU-15 országaiban a juhhús fogyasztása 3 %-kal fog n ni. 2005-ben 1,311 millió tonna körül várható a juhhús fogyasztása. Az EU-15 legnagyobb fogyasztói Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Németország és Görögország. 2004 els kilenc hónapjában, a ZMP adatai szerint, az él juh behozatal 30 %-kal emelkedett, míg a kivitel 11 %-kal csökkent. Ugyanebben az id szakban 212 ezer tonna juhhúst hoztak be az EU-ba, ez 2 %-os csökkenésnek felel meg, ugyanakkor a kivitel 2 %-kal emelkedett. Az ausztrál és új-zélandi import csökkent, míg a chilei, izlandi és argentin n tt. Spanyolországban, 2004-ben csökkent a bruttó termelés. Spanyolország termeli a legtöbb vágóbárányt az EU-15-ben, ezért er teljes hatást gyakorol az EU teljes termelésére is. Nagy-Britannia Európa egyik legnagyobb bárányhús termel je marad, még akkor is, ha a termelése csökken. A ZMP adatai szerint Franciaország és Olaszország termelése 2 %-kal csökken. A termelés csökkenését azonban kiegyenlíti a kisebb termel nek számító országokban bekövetkez növekedés. Az EU juhpiacára a b vítés nincs nagy hatással. A 10 új csatlakozó ország teljes állománya 2,5 millió darab. A csatlakozók közül Magyarországnak van 1,3 millió darabbal a legnagyobb állománya, ami a holland állomány méretével egyezik meg. Magyarország korábban is fontos él bárány export re volt az EU-nak, a szállítások els sorban Olaszországba irányulnak. Németország juhállománya 2003-ban csökkent. A szövetségi állam területén, május 1én 2,64 millió darab állat volt, ami 3,1 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A Mez gazdasági Minisztérium becslései szerint a bruttó sajáttermelés 2003-ban 45500 tonna volt, ami 3,2 %-os növekedést jelent az el z évhez mérten. A ZMP adatai szerint 120 ezer állatot importáltak, 20 %-kal többet az el z évinél, f leg Franciaországból, NagyBritanniából és Hollandiából. A német kiszállítások ugyanakkor 20 %-kal csökkentek 39 ezer darabra. Jelent sen csökkent a Franciaországba és Hollandiába irányuló export. A juh- és kecskehús fogyasztás 2003-ban 3 %-kal visszaesett. Az összes fogyasztás 82800 tonna volt, az önellátási fok pedig 55 %-os. A bárányok termel i ára az áprilistól augusztusig terjed id szakot leszámítva az el z év szintje alatt mozgott. 2004-ben ez a trend folytatódott, az els félévben a termel k átlagosan 3,83 euró/kg (vágott súly) árat tudtak elérni, ami 9 %-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Forrás: Agrarwirtschaft, 2005/1.
AK I
A világ juh- és kecskehús termelése (nettó termelés, 1000 tonna hasított súly) 2002
2003*
Dél-Afrika
2004**
2005**
136
140
145
150
99
90
88
95
Brazília
108
109
110
112
Ausztrália
658
611
660
680
Új-Zéland
523
549
530
530
Kína
3167
3591
3800
4000
India
703
707
710
715
Törökország
333
325
320
315
Oroszország
136
138
140
142
1070
1075
1083
1079
ebb l:EU 15
1037
1035
1040
1037
Világ összesen
11826
12258
12617
12908
USA
EU 25
A világ juh- és kecskehús fogyasztása (1000 tonna) 2003*
2004**
2005**
Dél-Afrika
153
160
165
USA
165
175
182
Brazília
112
115
117
Ausztrália
365
386
406
Új-Zéland
197
162
162
Kína
3646
3850
4046
India
690
693
698
Törökország
323
318
313
Oroszország
141
143
145
1298
1312
1308
ebb l:EU 15
1300
1305
1311
Világ összesen
12238
12588
12890
EU 25
* el zetes adat ** el rejelzés Forrás: Agrarwirtschaft, 2005/1.
AK I
A világ él juh és kecske, valamint juh- és kecskehús kereskedelme (1000 tonna hasított súly) 2002
2003*
2004**
2005**
IMPORT-Él juh és kecske Dél-Afrika
250
632
577
522
Nigéria
780
804
814
823
Szaúd Arábia
5588
3665
3372
3079
Omán
1706
1846
1915
1984
Kuvait
1911
1686
1641
1597
EU 25
2259
2144
2241
2338
EU 15
1978
1851
1915
1980
IMPORT-Juh- és kecskehús USA
74
78
90
100
Kanada
17
18
18
18
Mexikó
47
40
45
45
Japán
25
22
20
20
Szaúd Arábia
46
40
45
45
Dél-Afrika
15
13
15
15
EU 25
226
227
233
233
EU 15
224
224
230
230
EXPORT- Él juh és kecske Ausztrália
6250
5200
4060
4110
Új-Zéland
33
33
33
34
Románia
1485
1300
1300
1414
Szomália
1899
2146
2050
1954
Szíria
2999
1700
1869
2035
EU 25
1218
1190
1249
1181
EU 15
44
131
140
150
20802
17468
16521
16571
Ausztrália
295
247
275
275
Új-Zéland
342
358
340
360
4
4
4
4
700
698
747
755
Világ összesen
EXPORT- Juh- és kecskehús
EU 25 Világ összesen * el zetes adat ** el rejelzés Forrás: Agrarwirtschaft, 2005/1.
AK I
Az Él állat és Hús kiadvány kéthetente jelenik meg. A Piac-árinformációs Szolgálat adatszolgáltatói valamint a rendszerhez még csatlakozni kívánó szervezetek számára a hozzájutás térítésmentes. Az Él állat és Hús kiadványon kívül kínáljuk még a Gabona és Ipari Növények Tej és Tejtermékek Baromfi Zöldség-gyümölcs és bor kiadványokat is A Tej és Tejtermékek kiadvány havonta jelenik meg, a többi kéthetente. A kiadványokkal kapcsolatban részletesebb felvilágosítást ad: Kamarásné Heged s Nóra, tel. 1-476-3064 Kiadványaink a hazai piaci információkon kívül tájékoztatnak a szomszédos országok és az EU piaci árairól is. A hazai és külpiaci ártendenciák összehasonlítása, valamint a világpiaci folyamatok figyelése alapján a kiadványok megkönnyíthetik a hazai termékek piaci helyzetének megítélését és esetleg e termékek külpiacon való elhelyezését is.
KIADJA Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat H-1093 Budapest, Zsil u. 3-5. Telefon: (0036) 1-476-6092 Fax: (0036) 1-217-8111 Internet: www.akii.hu https://pair.akii.hu E-mail:
[email protected]
AK I
