12. Gazdasági szervezetek pénzügyi átvilágítása •
A pénzügyi átvilágítás szokásos céljai
A pénzügyi átvilágítás napjaink divatos gazdasági szolgáltatásai közé tartozik. Ha begépeljük a címben szereplő fogalmat kedvenc internetes böngészőnkbe, ajánlatok hosszú sora között tallózhatunk pillanatokon belül, melyek az ide tartozó tevékenységek szinte teljes spektrumát átfogják. Talán induljunk ki onnan, kiknek és milyen esetekben érdemes e szolgáltatások valamelyikét igénybe venni. - Megrendelő lehet a befektetni szándékozó, vagy tulajdonosváltás esetén a potenciális vevő, aki nem éri be a kiszemelt cég nyilvánosan elérhető adataival. Részletesebb információkra tart igényt a kiválasztott vállalat gazdálkodását, piaci helyzetét, esetleges rejtett kockázatait illetően, hogy megfelelő ajánlatot tehessen az eddigi tulajdonosok felé. Egy tervezett felvásárlás vagy fuzionálás sorsát eldönthetik a pénzügyi átvilágítás során feltárt információk, melyek számottevően kihatnak a céltársaság értékelésére. - A gazdasági szervezet mostani tulajdonosai is megrendelhetik a pénzügyi átvilágítást, például ellenőrzési célzattal, vagy azért, hogy megismerjék cégük gazdálkodásának gyenge pontjait, az adózással kapcsolatos látens kockázatokat, az esetleges rejtett kötelezettségeket. - Hitelintézetek is igényelhetik jelentősebb összegű hiteligény felmerülésekor a reménybeli adós pénzügyi átvilágítását, hiszen a hitelbírálat szokásos procedúrája a kockázatok mérését csak meghatározott korlátokkal teszi lehetővé. A vállalkozások pénzügyi átvilágítását többnyire független szolgáltatók (tanácsadó cégek, auditorok stb.) végzik, de természetesen előfordul „belső átvilágítás” is, amelyet a menedzsment utasítására a cég saját munkatársai hajtanak végre. A külső szolgáltatók előnye, hogy rendszerint jólképzett, gyakorlott, sokat tapasztalt munkatársakkal rendelkeznek. Az is mellettük szól, hogy a vizsgált cég menedzsmentjével nincsenek függőségi viszonyban, ezért a rendellenességek, kockázatok feltárása számukra nem jár hátrányos következményekkel. Gyengéjük viszont a helyismeret hiánya, ami miatt fontos információk a látókörükön kívül maradhatnak. A belső átvilágítás lehetősége nem minden érdekelt számára elérhető. Csak a jelenlegi tulajdonos(ok) illetve menedzsment veheti igénybe. A gyakorlatban nyilvánvalóan az átvilágítást kezdeményező helyzete és konkrét célja dönti el, hogy kihez fordul ennek a bizalmi feladatnak a végrehajtása érdekében. •
Az átvilágítás fő információs forrásai: a vállalat pénzügyi kimutatásai és az iparági benchmark-adatok
A pénzügyi átvilágítás során a gazdálkodás értékelése sokféle, nagyobbrészt a vállalkozástól származó (belső) információ segítségével történik, azonban számos, az adott ágazatra, esetenként a gazdaság egészére vonatkozó (külső) információ is felhasználásra kerül.
1
A belső információk között kitüntetett szerepet játszik a vállalkozás számviteli beszámolója és Üzleti jelentése, de különféle analitikus nyilvántartások (pl. vevők, szállítók, készletek, tárgyi eszközök) is nélkülözhetetlenek a gazdálkodó szervezet helyzetének differenciált megítéléséhez. A vizsgálat mélységétől és időzítésétől függően természetesen a főkönyvi kivonatokra is nagy szükség lehet. Az értékelő számára nyilván az a kedvezőbb, ha a legfontosabb adatok olyan számviteli beszámolóból származnak, melyet könyvvizsgáló auditált, hiszen ez egyfajta garanciát jelent a felhasznált információk megbízhatóságát és konzisztenciáját illetően. Ugyanakkor a kötelező könyvvizsgálat értékhatára fokozatosan emelkedik, ami értelemszerűen az auditált cégek körének szűküléséhez vezet. Gondot jelent az is, hogy a beszámoló szerkezete meglehetősen gyakran változik. A mérleg és az eredménykimutatás sémája akár évente új sorokkal bővülhet, és az egyes sorok tartalma változatlan elnevezés mellett is módosulhat. Ezért az idősorok elemzésekor fokozott óvatosság szükséges az értékelés során. A Kiegészítő melléklet minimális adattartalmát ugyan rögzíti a számviteli törvény, azonban az információk sorrendje cégenként más és más, és évről isévre eltérhet, pl. a vizsgált cégnél használt szoftver cseréje következtében. Külön problémát jelent, hogy a „több lábon álló”, vegyes profilú cégek esetében sem az árbevétel, sem a költségek tevékenységenkénti szerkezete nem jelenik meg a beszámolóban, ezért az alaposabb vizsgálathoz az analitikába is mélyen bele kell nyúlni. A pénzügyi átvilágítás nem szorítkozhat a bázis- és tárgyidőszaki gazdálkodás összehasonlítására, hiszen a versenypiac sem önmagához méri az egyes szereplőket. A vállalat falai közül kilépve egyrészt az ágazati átlagok szolgálnak benchmarkként, másrészt a legfontosabb versenytársakhoz is viszonyítanunk kell a kiválasztott céget, ha pozícionálni akarjuk a helyes értékelés érdekében. E tekintetben erős szemléletváltozás figyelhető meg az utóbbi években, ugyanis korábban az ágazati átlagok szolgáltak elsődleges mércéül, mára azonban az ágazat legjobbjainak teljesítménye a viszonyítási alap. •
Megjegyzések a saját tőke értékeléséhez
A pénzügyi átvilágítás rendszerint a tőkehelyzet vizsgálatával, a tőkeellátottság értékelésével kezdődik. Bárki kezdeményezze is az átvilágítást, a gazdálkodó szervezet tőkéjének nagysága, szerkezete, finanszírozásban betöltött szerepe a kiemelten fontos információk közé tartozik. Míg a köznapi gyakorlatban a vállalkozás tőkehelyzetét igen gyakran a saját tőke összegéből kiindulva értékelik, addig a pénzügyi átvilágítás finomabb megközelítéssel él, és alapos vizsgálatnak veti alá a saját tőke szerkezetét is. „A saját tőke a – jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett – jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze.”1 Igen fontos kérdés, hogy a saját tőke mekkora része a jegyzett tőke, és még annak is jelentősége lehet, hogy a jegyzett tőke mekkora része származik a tulajdonosok befizetéséből, és mekkora része az általuk apportált vagyontárgyakból (értékelési problémák lehetősége). Nyomasztó gondok jele, ha a saját tőke kisebb a jegyzett tőkénél, ami a veszteséges
1
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 35. § (2).
2
gazdálkodás, a tulajdonosok által a cég rendelkezésére bocsátott vagyon részleges elvesztésének következménye2. Összegétől függően vizsgálatra érdemes lehet a jegyzett, de még be nem fizetett tőke3, amely a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett összegét mutatja, ha a késleltetett befizetést a társaság létesítő okirata megengedi. A saját tőke további elemei közül a lekötött tartalék és az értékelési tartalék érdemel különös figyelmet a gazdálkodás értékelésekor. A lekötött tartalékba a megbízható és valós összkép biztosítása, továbbá az osztalékfizetési korlát bemutatása érdekében kötelesek a hazai vállalkozások a tőketartalék és az eredménytartalék valamilyen célra lefoglalt összegeit átvezetni, továbbá a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét is itt kell nyilvántartani. A lekötött tartalék tehát egy olyan tájékoztató jellegű tőkerész, amely a cég mozgásterének, a saját tőke szabad (kötelezettségektől mentes) részének meghatározásához nyújt segítséget. A kettős könyvvitelt vezető hazai vállalkozások – a számviteli törvényben rögzített feltételek fennállása esetén - jogosultak eszközeik meghatározott csoportjainál élni a piaci értékelés lehetőségével. Ez kissé leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha ezen eszközök mérlegkészítéskor ismert piaci értéke jelentősen meghaladja könyv szerinti értéküket, akkor a különbözetet az eszköz oldalon értékhelyesbítésként illetve értékelési különbözetként, a források között pedig értékelési tartalékként mutathatják ki. Minthogy a valós, piaci érték meghatározása egy-egy konkrét esetben óhatatlanul szubjektív elemeket is magában rejt, továbbá a legszakszerűbben és legprecízebben meghatározott piaci érték is igen gyors és jelentős változásoknak van kitéve, ezért az értékelési tartalékot a pénzügyi átvilágítás során óvatosságból sokszor figyelmen kívül hagyják. (Ebben az esetben természetesen az értékhelyesbítések sem vehetők figyelembe az eszközök körében.) Összegezve az itt leírtakat, a tulajdonosi tőke értékelése történhet a teljes saját tőke alapján is, de óvatosabb és biztonságosabb, a cég manőverező-képességét hívebben tükröző analízis adható a szűkített saját tőke alapján, ahol a Szűkített saját tőke = saját tőke – lekötött tartalék – értékelési tartalék Ennek ismeretében áttérhetünk az átvilágítás egyik legfontosabb elemére, a pénzügyi aránymutatók analízisére. •
Pénzügyi aránymutatók és értékelésük
A vállalkozás működésének átfogó értékelése legtöbbször a pénzügyi aránymutatók vizsgálatán alapul. A különféle aránymutatók az elemzés széles körben elterjedt, közkedvelt eszközei. Segítségükkel viszonylag gyorsan nagyvonalú betekintést nyerhetünk egy vállalat gazdálkodásába, képet kaphatunk annak jövedelmezőségéről, hatékonyságáról, likviditási pozíciójáról és más fontosnak ítélt jellemzőiről.
2
Ilyen esetben a gazdasági társaságokról 2006. évi IV. törvény a tulajdonosok kötelességévé teszi a tőke rendezést a jogszabályi minimumnak megfelelő szintre (részvénytársasági és korlátolt felelősségű társasági formáknál), illetve a társasági szerződésben előírt szintre. Tőkerendezés helyett a tulajdonosok a társaság átalakításáról is dönthetnek (pl. Rt. helyett Kft-vé, ahol alacsonyabb a tőkeminimum), vagy elhatározhatják a cég jogutód nélküli megszüntetését is. 3 Csak részvénytársaságnál vagy kft-nél fordulhat elő.
3
Bármilyen célból kezdünk is egy vállalkozás átvilágításához, az aránymutatók szakmailag helyes értékelése, megalapozott következtetések levonása érdekében szem előtt kell tartanunk néhány általános elvet: - Önmagában az aránymutatók egyikéből sem szabad messzemenő következtetéseket levonni! A mutatószámokat minél komplexebben kell értékelni. (Például, ha egy cégnél magas a saját tőke aránya az eszközök értékéhez képest, akkor a mutató önmagában kedvezőnek, a cég tőkeerősnek tűnik. Más azonban a helyzet megítélése, ha a kötelezettségek azért viszonylag csekélyek, mert a gyenge likviditás miatt a cég nem jutott hitelhez.) - Ha sok (nemritkán túl sok!) mutatót számítunk, tegyünk különbséget a lényeges és az elhanyagolható eredmények között! Az elemzés során fontos a feltűnő változások kiváltó okait „felderíteni”. (Tételezzük fel, hogy egy hőerőműnél a készpénzes bevétel 100%-kal nő az előző évhez képest. Nagyon valószínű azonban, hogy a hőerőmű vevői döntő részben átutalással fizetnek. Ha tehát a készpénzes bevétel az összes árbevétel töredéke, a kiugró változás ellenére kár vele tovább foglalkozni.) - A beszámolók alapján időponti, legtöbbször év végi értékek állnak rendelkezésre. Az időponti értéket azonban számos egyszeri, véletlen tényező hatása is befolyásolhatja, ami az értékelésre torzítólag hat. Az ilyen statikus megfigyelés sajnálatosan alkalmas a szezonális hatások kiszűrésére, ami a gazdálkodási helyzet pontatlan felméréséhez vezethet. A probléma érzékeltetésére egy elképzelt cég készleteinek időbeli alakulását több változatban szemléltetjük a következő ábrán. készlet érték A B
idő
1. ábra. Az időszaki készletalakulás néhány lehetséges változata
-
-
A mutatószámokban bekövetkező ugrásszerű változást az abszolút adatok eltérésével is vessük össze. Romló gazdálkodás mellett is javulhat valamely mutató a számláló és a nevező eltérő irányú változása esetén. A kiugró eltérések mögött a cég szervezeti változása is meghúzódhat, de az adózási szabályok, vagy a számviteli előírások módosulása is komoly torzulásokat okozhat. A feltűnően alacsony és a feltűnően magas mutató értékeket egyaránt kellő fenntartással célszerű fogadni! Az alacsony jövedelmezőség mögött például nemritkán „adózási megfontolások” állnak. Mélyebb vizsgálatra érdemes az is, hogy mi rejlik a szokatlanul magas értékek mögött.
Végezetül még egy fontos megjegyzés az aránymutatók használatához: A mutatók értékelése az elemzésnek csak a kezdete! A kiugró mutatóértékek, a meglepő dinamika, a szakmai átlagtól való „furcsa” eltérések mind megannyi útjelzőül szolgálnak a vállalkozás helyzetének, sajátosságainak alaposabb feltérképezése felé.
4
•
A jövedelmezőség mérése
A gazdálkodás jövedelmezősége a gazdasági vállalkozás megítélésének alappillére. A menedzsment, a tulajdonosok és a potenciális befektetők számára is rendkívül fontos információt hordoznak az ide tartozó mutatók. Az ügyfélminősítés során a bankok is kiemelt figyelmet fordítanak a jövedelemtermelő képesség vizsgálatára, hiszen az adós cég hosszútávú fennmaradása jelentős részben a megfelelő jövedelmezőség függvénye. Vegyük most sorra a legfontosabb jövedelmezőségi mutatókat: 1/a. A saját tőke jövedelmezősége (ROE4) Az egyik legalapvetőbb vállalatértékelési mutató, amely kifejezi, milyen jövedelmezően működteti a tulajdonosi tőkét a vállalkozás. Értékelésénél a végzett tevékenység kockázatára is tekintettel kell lenni. ROE=
Adózott eredmény Saját tőke
x 100
A mutató magas értéke, növekvő tendenciája biztató jelzés, azonban a kapott értékeket nem árt némi fenntartással kezelni. A kimutatott nyereség ugyanis rövid távon „window dressing” technikákkal is növelhető bizonyos tűréshatáron belül, sőt olyan módszerekkel is “javítható”, melyek a későbbiekben károsan hatnak vissza a vállalkozás gazdálkodására (pl. a reklámköltségek vagy a karbantartási költségek visszafogása). A nevezőben szereplő saját tőke megváltoztatása torzítja a mutatót. A tőke évközi leszállítása látszólagos javulást, emelése értelemszerűen látszólagos romlást okoz. Itt említjük meg, hogy magasabb lesz a ROE értéke, ha a cég az adózott eredmény egészét osztalékként kifizeti, mintha visszaforgatja. A magas osztalékhányad viszont nem tekinthető a jövőbeni gyorsabb fejlődés zálogának. Az osztalékpolitika torzító hatásának kiszűrésére az elemzők gyakran az év eleji saját tőkét5 tekintik releváns viszonyítási alapnak. 1/b. Eszközarányos jövedelmezőség (ROA6) A lekötött eszközök működtetésének hatékonyságát mérő mutató alakulása ugyancsak kiemelt figyelmet érdemel. ROA=
Adózott eredmény Összes eszköz
x 100
A ROE mutatónál leírt problémán (az eredmény „kozmetikázás” lehetőségén) kívül ennél a rátánál az eszközök értékelése, esetleges átértékelése okozhat jelentős torzulást. Az úgy nevezett mérlegen kívüli eszközök (pl. bérelt gépek) igénybevétele a ROA mutatót valamelyest “feljavíthatja”, hiszen úgy járulnak hozzá az eredmény képződéséhez, hogy nem jelennek meg a tört nevezőjében – ugyanakkor a számlálóra kihatnak a fizetendő bérleti díjakon keresztül.
4
(Return on equity) Az év eleji saját tőke csak akkor ajánlható, ha év közben nem kerül sor sem tőkeemelésre, sem tőkeleszállításra. 6 (Return on assets) 5
5
1/c. Árbevétel arányos jövedelmezőség (ROS7) A forgalommal arányos jövedelmezőség a vállalkozás által elért éves adózott nyereséget szűkebb változatban a nettó árbevételhez, bővebb változatban a nettó árbevétel és az egyéb bevételek együttes összegéhez viszonyítja. ROS=
Adózott eredmény Nettó árbevétel + egyéb bevételek
x 100
A mutatót megnézve szembeötlő, hogy a számláló és a nevező nem tökéletesen illeszkedik. A számlálóban lévő eredmény kategóriára ugyanis a pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek is hatást gyakorolnak. (Sőt az aktivált saját teljesítmények is, de azokat, miután a piac által még el nem ismert teljesítmények, hagyományosan nem szerepeltetik a nevezőben.) A precízebb elemzéshez vagy a nevezőt kell az említett tételekkel kibővíteni, vagy a számlálóban az adózott eredmény helyett az üzemi eredményt célszerű szerepeltetni (ld. második formula). ROS*
Üzemi tevékenység eredménye Nettó árbevétel + egyéb bevételek
x 100
Az árbevétel arányos jövedelmezőség a költséggazdálkodás színvonaláról is sokat elárul, hiszen a számláló nem más, mint az összes bevétel és a ráfordítások, valamint a fizetett társasági adó különbözete. A magas mutatóértékhez tehát a bevételek fokozása mellett a ráfordítások ésszerű keretek között tartása is szükséges. 1/d-f. Az „analóg” cash flow ráták és a cash flow szerkezet A jövedelmezőség értékelésénél az eddig felsorolt három mutatót úgy is ki szokták számítani, hogy számlálójukat az értékcsökkenési leírással8 egészítik ki, azaz a képződő cash flow összegét viszonyítják a saját tőkéhez, a mérlegfőösszeghez illetve a forgalomhoz. Az így keletkező ráták a tágabban értelmezett jövedelemtermelő képességet jellemzik. A pénzügyi átvilágítás során a cash flow tömegét, képződésének és felhasználásának struktúráját önmagában is vizsgálatnak vetik alá. Az értékeléshez a következő egyszerű séma ad segítséget:
7
(Return on sales) Csak a terv szerinti értékcsökkenést tartalmazza a mutató. A terven felüli értékcsökkenés ugyanis nem épül be az eladási árakba, ezért nem járul hozzá a jövedelem képződéséhez sem.
8
6
KÉPZŐDŐ CASH FLOW
FELHASZNÁLT CASH FLOW
1.
Adózott eredmény
Folyó gazdálkodásra felhasznált 5. források
2.
Értékcsökkenési leírás
Befektetésre felhasznált források 6.
3.
Folyó gazdálkodásból képződő források
4.
Finanszírozásba vont idegen források
Idegen források törlesztése
7.
Osztalék fizetés
8.
2. ábra. Az éves cash flow képződése és felhasználása
Az éves működési cash flow képződése az (1) és (2) tételekből történik. A két jogcím arányát, mely főként a jövedelmezőségtől és a tevékenység eszközigényességétől függ, is célszerű értékelni. A működési cash flow egy részét a folyó gazdálkodásra, lényegében a forgóeszközök bővítésére fordítják (5), azonban a folyó gazdálkodásból források is képződhetnek (3) pl. a szállító állomány vagy az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek bővülése révén. Az eddigi tételek összegzése adja a nettó cash flow-t, mely a befektetések finanszírozására (6) illetve osztalékfizetésre (8) szolgál. Ha azonban a nettó cash flow ehhez nem elegendő, idegen források, bankhitelek, kölcsönök felvétele válhat szükségessé (4). Az idegen források esedékessé váló részét pedig a nettó cash flow terhére törleszteni kell (7). A pénzügyi átvilágítás igen fontos eleme, hogy a kiválasztott gazdálkodó szervezet milyen címen mennyi cash flow-t tudott generálni az elemzett időszakban, és a rendelkezésére álló pénzjövedelmet milyen célokra, milyen arányokban használta fel. 1/g. Az eszközarányos adózás és kamatfizetés előtti jövedelem A ráta a tulajdonosoknak és a hitelezőknek együttesen kifizethető eszközarányos jövedelem hányadát mutatja meg9. számítása:
EBIT Összes eszköz
x 100
A mutató előnye az előző rátákkal szemben, hogy a jövedelmezőséget a finanszírozási források aktuális szerkezetétől függetlenül méri, vagyis kiszűri a tőkeáttételből adódó torzulást. Emiatt alkalmasabb a konkurens cégekkel való összehasonlításra10.
9
A tulajdonosoknak kifizethető jövedelem adózás előtti állapotban jelenik meg a mutatóban. Az utóbbi évek kutatásai nyomán a mutató javított, továbbfejlesztett változatát ajánlják egyes szakkönyvek. A ROIC (Return of Invested Capital) számlálójában a számított társasági adóval korrigált EBIT-et, nevezőjében a saját tőkével és kamatozó kölcsönforrásokkal finanszírozott eszközöket tartalmazza. A ROIC az eltérő finanszírozási szerkezetből fakadó torzítást másképp szűri, az EBIT-et azzal a számított társasági adóval csökkenti, amely teljes saját tőke finanszírozás esetén terhelné a céget. További sajátossága, hogy a kamatmentes forrásokból (pl. adó- és bértartozásból) finanszírozott eszközöket a mérésnél figyelmen kívül hagyja. 10
7
Még tágabban méri a jövedelmezőséget a tört, ha a számlálóhoz az értékcsökkenést is hozzáadjuk. (EBITDA11) Ekkor az eszközök különböző amortizálódottsági fokától is el tudunk vonatkoztatni. 1/h-i. Az élőmunka jövedelmezősége Az alábbi tört segítségével az élőmunka felhasználás jövedelmezősége mérhető. Különösen a versenytársak adataival vagy a szakágazati átlaggal összevetve lehet értékes következtetésekre felhasználni.
számítása:
Adózott eredmény Személyi jellegű ráfordítás
x 100
Rokon mutatója az egy főre vetített jövedelem, ahol a nevezőben a személyi jellegű ráfordítások helyére az átlaglétszám kerül:
számítása:
Adózott eredmény x 1000 Átlagos állományi létszám
E viszonylag egyszerűnek tűnő mutató használatát nagyban nehezíti, ha a cég részmunkaidősöket vagy bedolgozókat foglalkoztat tevékenysége érdekében, nem is szólva arról, ha kölcsönzött munkaerőt is igénybe vesz. 2/a-c. Eredmény-szerkezeti mutatók A vállalkozás jövedelmezőségének részletese elemzése arra is kiterjed, hogy az adózás előtti eredmény mennyiben származik az üzemi tevékenységből, a pénzügyi műveletekből illetve a rendkívüli tételekből. számításuk:
Üzemi tev. eredménye Adózás előtt eredmény
x 100
Pénzügyi műv.eredménye x 100 Adózás előtt eredmény Rendkívüli eredmény Adózás előtt eredmény
x 100
A nem pénzügyi vállalkozásoknál az tekinthető „egészségesnek”, ha az eredmény zöme az üzemi tevékenységből ered. Ha a pénzügyi műveletek részaránya magas a teljes eredmény képzésében, az – előjelétől függetlenül – mindenképp alaposabb vizsgálatra ad okot. Jelentős pozitívumnál vagy az üzemi tevékenység nem kellően jövedelmező12, vagy a jövedelem nem ott keletkezik, ahol a tevékenység alapján képződnie kéne. A jelentős negatív részarány a magas kamatfizetésre, a túlzott eladósodásra13 utalhat. Ilyenkor az üzemi tevékenység során képződő eredmény zömét a hitelezőknek kell átengedni. Kedvezőtlen jel, ha a nyereség számottevő részben a rendkívüli műveletekből ered, mert ezen pénzáramok megismétlődése a jövőben nem várható.
11
Earnings before interest, tax and depreciation Vélelmezhető, hogy a teljes nyereségtömeg kicsi, a ROA a szakmai átlagnál alacsonyabb. 13 A külföldön felvett hitelek miatt árfolyamveszteségek is érik a cégeket. Tulajdonképpen tartalmilag az ilyen veszteség is a kölcsönforrások terheihez sorolható. 12
8
•
A hatékonyság vizsgálata
A pénzügyi átvilágítás során a vállalkozás jövedelmezősége mellett gazdálkodásának hatékonyságával is foglalkozni kell. Az e csoportba tartozó pénzügyi aránymutatók a lekötött eszközök egészének, illetve fontosabb összetevőinek kihasználtságát mérik egy-egy kiválasztott időszakra vonatkozóan. 3/a. Az összes eszköz forgása A mutató az eszközgazdálkodás egészének globális fokmérője. Megmutatja, hogy az összes eszköz hány fordulatot tesz, azaz hányszor térül meg az árbevételből a vizsgált időszakban. Fordulatok számának is nevezik. Minél gyorsabb az eszközök forgása, annál kisebb tőke lekötése szükséges a gazdálkodáshoz. Nettó árbevétel Összes eszköz A mutató dinamikájának értékelésekor ügyelni kell arra, hogy csak azonos hosszúságú időszakok mérhetők össze közvetlenül, ezért ha például a féléves adatot kívánjuk összevetni az évessel, akkor a mutató korrekcióra (a forgalmi adat évesítésére) szorul. Fokozza a számítás megbízhatóságát, ha az eszközök év végi (mérlegbeli) értéke helyett az éves átlag szerepel a nevezőben. Annak is érdemes utánajárni, hogy sor került-e átértékelésre vagy értékhelyesbítésre a vizsgált időszakban, hiszen ezesetben ugyancsak korrigálni kell a kapott állományi adatokat. A már korábban ismertetett problémák közül szeretnénk újólag emlékeztetni a mérlegen kívüli (bérelt) eszközök torzító szerepére. számítása:
3/b. A forgóeszközök forgása A fordulatok számát külön a befektetett eszközökre és külön a forgóeszközökre is ki szokták számolni. A forgóeszközök fordulatszáma az egyes szakmák sajátságaihoz igazodó, specifikus mérőszám. A mutató számításánál praktikus a forgóeszközök közül figyelmen kívül hagyni az értékpapírokat, mert azok a klasszikus körforgásnak nem részei. számítása:
Nettó árbevétel Forgóeszközök - Értékpapírok
A szakmai átlagnál lassabb forgás a forgóeszköz gazdálkodás tartalékaira irányíthatja a figyelmet. A forgóeszközök értéke szinte napról napra változik egy-egy vállalatnál, ezért a számításnál mindenképpen átlagos nagyságukból praktikus kiindulni, s nem az időszak végi értékből. (A szokásos megoldás az éves nyitó- és a negyedévek záróértékeiből kialakított kronologikus átlag használata.) 3/c. A befektetett eszközök forgása A forgóeszközök forgásánál kevésbé népszerű, ritkábban használt mutató. számítása:
Nettó árbevétel Befektetett eszközök
A mutató értékelésénél vigyázni kell, mert a tárgyi eszközök elhasználódottságának növekedése miatt látszólagos javulás következhet be a törtben. Vagyis (rövid távon) akkor magasabb a mutató értéke, ha a cég elhanyagolja eszközei megújítását.
9
3/d. A készletek forgási ideje napokban Míg az előző három hatékonysági mutató mértékegységgel nem rendelkezik, addig a következő mutatók naptári napokban kifejezve mérik egyes mérlegtételek forgási idejét. Készletek számítása: x 365 Nettó árbevétel Általában a forgási idő minél alacsonyabb értéke, csökkenő tendenciája tekinthető kedvezőnek, hiszen az alacsony érték arra utal, hogy készletek rövid időt töltenek (átlagosan) a vállalat raktárában. Természetesen másképp kell megítélni a helyzetet, ha a gyors forgás oka készlethiány, vagy egy kereskedelmi vállalat esetében az elégtelen választék. Az igényesebb elemzés a készleteket legalább vásárolt és saját termelésű részekre bontja, és a két csoport forgási idejét külön-külön vizsgálja. Ebben az esetben sokkal szakszerűbb forgalmi adatként a nettó árbevétel helyett14 a vásárolt készletnél a beszerzések összegét, a saját termelésű készleteknél pedig a termelés közvetlen költségét választani. A készletek összevont elemzéséből nem derül ki az elfekvő készletek aránya; ha az átvilágítás erre is kiterjed, akkor az egyes készletféleségek forgási idejét külön-külön is meg kell határozni. 3/e. A vevők forgási ideje napokban A forgóeszköz gazdálkodás egyik fontos jellemzője, hogy milyen hosszú időszak telik el átlagosan a számla elküldése és az árbevétel befolyása között. számítása:
Vevők tartozása Nettó árbevétel - Készpénzes eladás
x 365
A kapott eredményt különösen körültekintően kell értékelni, mert pl. a forgási idő esetleges lassulása utalhat a fizetési fegyelem romlására, de a vevőpolitika tudatos módosításából (a kereskedelmi hitelek kiterjesztéséből) is eredhet. Az átlagos forgási sebesség semmit nem mond a határidőn túli követelések nagyságáról és időbeli szerkezetéről, ez külön elemzés tárgya. A fenti mutatónál a számláló és a nevező illeszkedése még tökéletlenebb, mint a készletforgás esetében. A vevők tartozása ugyanis tartalmazza az általános forgalmi adót, a nevezőben viszont nincs ÁFA15. 3/f. A szállítók forgási ideje napokban Az előző mutató „testvére”, egymással párban is szokták értékelni annak megállapítására, mennyiben finanszírozza a kapott kereskedelmi hitelek egésze a cég által nyújtott kereskedelmi hiteleket. Szállítók követelése x 365 Nettó árbevétel A forgási időt kényelmi okokból a képletben látott módon szokták meghatározni, bár így nagyon pontatlan eredményt ad. A jó megoldás az lenne, ha a nevezőbe az anyagok, áruk, vásárolt szolgáltatások és befektetett eszközök bruttó beszerzési forgalma kerülne, a készpénzes beszerzések nélkül. számítása:
14
Az árbevétel nyereséget is tartalmaz, a készlet értékében viszont nem lehet nyereség. Kicsit kényelmetlen, de jóval pontosabb, ha elemzéskor a nettó árbevételt kiegészítjük az általános forgalmi adóval, persze ügyelve az esetlegesen különböző ÁFA-kulcsokra. 15
10
A szállítók forgási idejének megítélése hibátlan képlet használata mellett is nehéz feladat. Azért nehéz, mert a szállítóktól igénybevett kereskedelmi hitel kamata nincs külön feltüntetve a számlán, beépül a beszerzési árba (burkolt kamat). Nagyságára csak az eladó által felkínált diszkont mértékéből következtethetünk. A tapasztalatok szerint a kereskedelmi hitel többnyire drágább a bankhitelnél, viszont olyan cégek számára is elérhető, melyek valamilyen okból a banki hitelezésből kiszorultak. Esetükben ez is mérlegelendő szempont. 3/g. A tárgyi eszközök elhasználódottsága A mutató a vállalkozás által használt tárgyi eszközök leírtságának átlagos mértékéről ad tájékoztatást. Alaposabb elemzéshez a tárgyi eszközök egyes csoportjaira külön-külön is ki szokták számítani, hiszen a gépek, berendezések elhasználódási üteme egészen más, mint pl. az épületeké. számítása:
Tárgyi eszközök nettó értéke Tárgyi eszközök bruttó értéke
x 100
Torzító tényezőként elsősorban az eszközök átértékelése kerülhet szóba, illetve a vállalkozás egészére számított mutatónál a tárgyi eszköz szerkezet eltolódása (ha az ingatlanok aránya nő, akkor az elhasználódás átlagos üteme csökken). Alacsony mutatóérték esetén az elemzést a megújítás ütemére (a beruházási tevékenységre) is ki szokták terjeszteni. •
Tőkeszerkezeti és eladósodottsági mutatók
A jövedelmezőség és a hatékonyság vizsgálata jóformán elválaszthatatlan a cég pénzügyi pozíciójának és aktuális finanszírozási helyzetének feltérképezésétől. A számos ide sorolható mutatóból csak a legfontosabbakat mutatjuk be az alábbiakban. 4/a. Tőkeellátottsági mutató A pénzügyi vizsgálatok „kiindulópontja”, mely rámutat a tulajdonosi tőke szerepvállalására a gazdálkodó szervezet által lekötött eszközök finanszírozásában. számítása:
Saját tőke Összes eszköz
x 100
Főként a hitelezők, de a potenciális befektetők számára is kiemelten fontos, hogy a tulajdonosi kör mennyire elkötelezett a vállalkozás iránt. A mutató szokásos értéke főként a vállalkozás méretétől, illetve ágazati hovatartozásától függ, de számos más tényező (általános konjunkturális helyzet, a menedzsment által választott finanszírozási stratégia, jogszabályi korlátok stb.) hatását is szintetizálja. Visszautalva a fejezet elején leírtakra, ajánlható, hogy az értékelésnél a szűkített saját tőkét viszonyítsuk az értékelési tartalékkal és lekötött tartalékkal csökkentett összes eszközhöz, kizárva így az esetleges szubjektív értékelésből eredő hibákat. 4/b. Eladósodottsági mutató A mutató, nevének megfelelően, a cég eladósodottságát, vagyis azt méri, milyen arányban finanszírozzák a lekötött eszközöket idegen források. számítása:
Kötelezettségek Összes eszköz
x 100
Még egy ilyen egyszerű tört értékelésénél sem árt az óvatosság, mert a kötelezettségek egy része a tulajdonosoktól kapott kölcsönforrásokból (tagi kölcsön) is eredhet. Ugyanakkor a vállalat olyan bérelt eszközökkel is rendelkezhet, melyeket tevékenységéhez felhasznál, de
11
mérlegében nem jelennek meg. A kötelezettségek sem láthatók hiánytalanul a mérlegben, gondoljunk pl. a függő kötelezettségekre. Még egy problémáról hadd emlékezzünk meg a mutató kapcsán. A ráta láthatóvá teszi az eladósodottság mértékét, de a kötelezettségek lejárati szerkezetéről nem informál. (Nyilván másképp viszonyul bármely érintett egy olyan céghez, melynek kötelezettségei hosszabb idő alatt, nagyjából egyenletesen válnak esedékessé, mint egy olyanhoz, melynek azonos összegű kötelezettsége teljes egészében rövidlejáratú.) 4/c. Nettó forgótőke ellátottság A nettó forgótőke a tartós források forgóeszközök finanszírozására használt része. Nagysága szoros összefüggésben áll a cég finanszírozási stratégiájával16. számítása:
Forgóeszközök - Rövidlejáratú köt. Forgóeszközök
x 100
A mutató számlálója a nettó forgótőkét adja eredményül. A tört tehát azt fejezi ki, hogy mennyiben finanszírozza tartós forrás a forgóeszköz lekötést. A túlságosan alacsony nettó forgótőke a céget instabillá teheti a rövidlejáratú forrásgazdálkodás terén, ezért az ilyen érték óvatosságra int. 4/d. Likviditási mutató Az egyik legnépszerűbb pénzügyi aránymutató, melyet bármilyen célra készülő átvilágításnál előszeretettel alkalmaznak. Különösen a hitelképesség vizsgálatánál tekintik alakulását fontos ismérvnek. számítása:
Forgóeszközök Rövidlejáratú kötelezettségek
A ráta elvileg azt hivatott kifejezni, hogy az egy év alatt pénzzé tehető eszközök milyen arányban képesek az egy éven belül esedékes kötelezettségek fedezésére, azaz milyen a cég rövidtávú fizetőképessége. Használata számos problémát vet fel: - A mutató fontos tulajdonsága, hogy elméletileg tisztán csak a cég likvidációjára értelmezhető: Normál működés mellett a rövidlejáratú kötelezettségeket a befolyó árbevételből törlesztik, amelynek értéke magasabb17, mint a forgóeszközök értéke. Ráadásul a rövid lejáratú kötelezettségek egy része működő vállalkozásnál rendszeresen megújul (szállító állomány, bértartozás, adótartozás stb.), ezért rendezésük nem igényli a készletekben és követelésekben megtestesült forgóeszközök teljes pénzzé tételét. Más szempontból a számlálóban szereplő eszközök eladása lehetetlenné tenné az újratermelést, a tevékenység folytatását. (Egyszerűbben: egy működő cégnél nem adjuk el az összes forgóeszközt egy adott határnapig, hogy egyszerre kifizessük az összes éven belüli kötelezettséget.) - A beszámoló adataiból számított mutatóérték likvidációs helyzetben nagy valószínűséggel hamisnak bizonyulna. A számlálóban szereplő eszközök egy része felszámoláskor csak a nyilvántartási érték alatt találna gazdára, más részükről kiderülhet, hogy nem mobilizálhatóak, mert csak a működő cégben bírnak értékkel (pl. speciális gyártóeszközök, célszerszámok). 16 17
Bővebben ld. Fazakas Gergely et al.: Vállalati pénzügyi döntések (Tanszék Kft., 2004) 56 – 57. old. A forgóeszközök forgása mutató fejezi ki, hogy hányszor magasabb.
12
A likviditási ráta érdekes jellemzője, hogy egynél nagyobb értéke esetén a számláló és a nevező azonos összegű csökkenése (pl. egy rövidlejáratú hitel törlesztése) a mutató értékét javítja. Valójában ilyenkor a fizetőképesség nem javul, hiszen a legmobilabb eszköz, a pénz állománya mérséklődik a számlálóban. A likviditási mutató múltbeli alakulásából elég nehéz következtetni a cég jövőbeni fizetőképességére. Ha erre az információra van szükségünk, akkor a mutató helyett a cég pénzügyi tervét célszerű tanulmányozni. 4/e. Gyorsarány mutató (Gyorsráta) A gyorsarány a likviditási mutató „szigorított” változata. Ha értéke jelentősen eltér a likviditási mutatóétól, akkor a készletgazdálkodás átfogó értékelését szokták ajánlani. Gyorsráta
Forgóeszközök - Készletek Rövidlejáratú kötelezettségek
Akár a likviditási mutatóról, akár a gyorsrátáról legyen szó, nem tartjuk célszerűnek elvárt minimumok kitűzését, mert igen nagy a szóródás egy-egy ágazaton belül is, és az ágazatok között is hatalmas különbségek figyelhetők meg. Ráadásul az ágazati átlagok tekintetében egyik évről a másikra jelentős elmozdulások figyelhetők meg. 4/f. Adósságszolgálati fedezet Míg a likviditási mutatók a rövidtávú fizetőképesség értékelését szolgálják, addig jelen mutatónk a cég középtávú adósságszolgálat18 teljesítő képességét méri. számítása:
Adózott eredmény + Értékcsökkenési leírás +Hosszúlej.hitelek kamatai Hosszúlej.hitelek törlesztése + Hosszúlej.hitelek kamatai
Az első ránézésre talán kissé “barátságtalannak” tűnő mutató logikáját könnyebb megérteni, ha mind a számlálóban, mind a nevezőben átmenetileg figyelmen kívül hagyjuk a hosszúlejáratú hitelek kamatát. Ezek után a számlálóban a képződő éves cash flow-t találjuk, amely az éven túli, tehát a későbbi jövedelmet megelőlegző hitelek törlesztésének rendeltetésszerű forrása. A nevezőben pedig a törlesztendő tőke marad. A tört tehát azt mutatja, hányszorosan fedezi az éves pénzjövedelem az éven túli hitelek esedékes tőketörlesztését. A tört további része úgy értelmezhető, hogy ha a cég nyereséges, akkor a hosszúlejáratú hitelek kamatának megfizetése biztosított, mert a kamat - a pénzügyi műveletek ráfordításai között – mint eredményrontó tényező már figyelembe lett véve. Az adósságszolgálati fedezet alkalmazása során gondot okozhat, hogy a hitel törlesztésén felül esedékes fix kötelezettségek nem jelennek meg a törtben. Nem árt tudni, hogy a beszámoló tényadataiból számított mutató a jövőre vonatkozó előrejelzésekre különösen alkalmatlan: a hosszúlejáratú hitelek törlesztő részlete ritkán egyenletes. 4/g. Kamatfedezeti mutató A kamatfedezettség a megtermelt jövedelmet viszonyítja az üzleti év kamatterhéhez. számítása:
18
EBIT Fizetett kamatok
Az adósságszolgálat a hitelek után fizetendő kamat és a tőke törlesztés együttes összege.
13
A mutató a vállalkozás pénzügyi mozgásterét mutatja be, vagyis azt, meddig csökkenhetne a képződő jövedelem anélkül, hogy a kamatok fizetése akadályokba ütközzön. Értékét a tőkeszerkezet kialakításánál, újabb hitelek felvételénél nem hagyhatjuk figyelmen kívül.
•
Egyéb kiemelt mutatók
Akad jónéhány olyan aránymutató is, amelyik az előző csoportok egyikébe sem illeszkedik be, azonban a sokrétű kép kialakításához, az elemzett cég árnyalt, differenciált megítéléséhez érdemes kiszámítani értékét. Ezek közül négy rátát emelünk ki az alábbiakban. 5/a. A rövidlejáratú hitelek aránya a forgóeszközökhöz Az éven belüli bankhitelből finanszírozott forgóeszközök aránya a rövid távú finanszírozás jellemző fokmérői közé tartózik. számítása:
Rövidlejáratú hitelek x 100 Forgóeszközök
Megítéléséhez ismerni szükséges a tartós és átmeneti forgóeszközlekötés arányát az adott vállalkozásnál, továbbá a szállítók és az egyéb átmeneti források jellemzőit. Azt is figyelembe kell venni, hogy a rövidlejáratú hitelekből mennyi a hosszúlejáratú hitelek adott évben esedékes (a mérlegkészítéskor átsorolt) törlesztőrésze. 5/b. A rövidlejáratú hitelek aránya az árbevételhez A mutatóból leolvasható, milyen mértékben köti le az árbevételből származó pénzeszközöket az éven belüli hitelek törlesztési kötelezettsége. számítása:
Rövidlejáratú hitelek x 100 Nettó árbevétel
A magas rátaérték a rövidtávú eladósodottságot, újabb és újabb hitelek felvételének kényszerét vetíti előre, mert a törlesztésre felhasznált összeg hiányozni fog a legközelebbi újratermelési ciklus indításánál. Mélyíthetjük az elemzést, ha a számlálóban a törlesztendő kereskedelmi hiteleket (szállítóállomány) is figyelembe vesszük, ezáltal a rövidtávú eladósodottságról pontosabb képet alkothatunk. 5/c. A tőkevisszaforgatás mértéke (Sajáttőke növekedési üteme) A hányados megmutatja, hány százalékkal bővül a tulajdonosi tőke a tárgyévi eredmény visszaforgatása révén. számítása:
Mérleg szerinti eredmény x 100 Saját tőke
Ez a ráta a tőke-arányos eredményesség és az osztalékpolitika hatását szintetizálja. (Ha év közben nem változott a saját tőke, akkor – a ROE mutatónál leírtak miatt – praktikus az év eleji tőkeállományt venni viszonyítási alapnak.) 5/d. Osztalékfizetési hányad Az osztalékfizetési hányad megkönnyíti az előző mutató értékelését, számot ad az osztalékpolitika rövid távú megvalósulásáról. Osztalék számítása: x 100 Adózott eredmény 14
A pénzügyi átvilágítás során a cégek gazdálkodása az eddig felsoroltakon kívül számos további mutatóval jellemezhető. Külön említést érdemel a számviteli beszámoló részét képező Kiegészítő melléklet, mely további ráták képzésére ad módot (pl. zálogjoggal biztosított kötelezettségek aránya, határidőn túli kötelezettségek aránya, terven felüli értékcsökkenés aránya). Nem folytatjuk a sort, mert az értékelések egyik gyakori hibája éppen a vizsgált ráták öncélú szaporítása. Ha túl sok mutatót használunk, fennáll annak a veszélye, hogy előbbutóbb nem fogjuk látni – a közmondással élve – a fától az erdőt! Ezért a további felsorolás helyett a legfontosabb aránymutatók közötti ismert összefüggésrendszer, az úgynevezett „ráta piramis19” felvázolására vállalkozunk a hagyományos elemzés eszköztárának lezárásaként.
•
A „ráta piramis” felhasználása az átvilágítás következtetéseinek rendszerezéséhez
A „ráta piramis” azon az egyszerű felismerésen alapul, hogy a fontosabb mutatók alakulása logikailag összefügg, abszolút nagyságuk és dinamikájuk egyaránt értelmes rendszert alkot. Az egyik legalapvetőbb mutatószám, a saját tőke hozama (ROE) három fontos ráta: - az árbevétel arányos adózott eredmény, - az összes eszköz forgása, valamint - a vagyon multiplikátor20 (Ismertebb elnevezései még: tőkeáttétel vagy leverage) függvénye, amint azt a következő ábra mutatja:
(ROE) Adózott eredmény Saját tőke
(ROA)
(Vagyon multiplikátor)
Adózott eredmény Összes eszköz
(ROS) Adózott eredmény Nettó árbevétel
x
Összes eszköz Saját tőke
(Összes eszk.forgása)
x
Nettó árbevétel Összes eszköz
3. ábra. A legfontosabb mutatók közötti összefüggések
Az ábra alapján könnyű belátni, hogy a saját tőke hozamának változása a felsorolt részmutatók változásaira vezethető vissza. Az elemzőnek ezért lehetősége nyílik a ROE mutató változásának láncelemzésére, melynek segítségével kimutatható a már felsorolt három meghatározó tényező egyedi hozzájárulása a bázistól való elmozduláshoz. De nem ez a ráta piramis igazi jelentősége, hanem az, hogy szinte „térképet ad” a jövedelmezőség-növelés tartalékainak feltárásához. Látszik az alsó szint szorzatszerű összefüggéséből, hogy ha a vállalkozás javítani szeretné a saját tőkére vetített jövedelmezőségét, akkor • egyrészt árbevétel arányos eredményét próbálhatja fokozni, • másrészt eszközei forgási sebességét célszerű emelnie. Az árbevétel arányos nyereség elvileg többféleképpen növelhető. A legtipikusabb megoldások 19 20
„DuPont módszerként” is találkozhatunk vele a szakirodalomban. A vagyon multiplikátor a tőkeellátottsági mutató reciproka.
15
az értékesítés mennyiségének növelése, az értékesítésre kerülő termékek összetételének változtatása (a magasabb nyereségtartalmú termékek arányának bővítése), • az eladási árak emelése, • a tevékenység (ezen belül a beszerzés, a termelés, a forgalmazás, az irányítás stb.) költségeinek csökkentése. Az eszközök forgási sebességének fokozására ugyancsak számos intézkedés jöhet szóba, például • olcsóbb beszerzési források felkutatása, • a készletszint optimalizálása, • a követelések gyorsabb beszedése, • a tárgyieszköz-struktúra átalakítása, • a meglévő kapacitások jobb kihasználása stb. Az, hogy egy-egy konkrét esetben a vállalkozás mely lehetőségekkel él, az elemzés tapasztalatait is figyelembe vevő vezetői döntés kérdése. • •
ESETTANULMÁNY a pénzügyi aránymutatók használatához
Egy elképzelt vállalkozás, a „Krémkeverő Kft.” pénzügyi átvilágítása során meghatározásra kerültek a fejezetben tárgyalt aránymutatók. A Társaság mérlegét és eredménykimutatását a …. sz. melléklet tartalmazza.
16
Msz.
1/a.
1/b.
1/c.
1/d.
1/e.
1/f.
1/g.
1/h.
1/i.
2/a.
2/b.
2/c.
Megnevezés
Bázis
1./ JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK A saját tőke jövedelmezősége (ROE) a. Adózott eredmény 154 783 b. Saját tőke 438 369 c. mutató c=a/b 35,3% Eszközarányos jövedelmezőség a. Adózott eredmény 154 783 b. Összes eszköz 1 687 870 c. mutató c=a/b 9,2% Árbevétel arányos nyereség a. Adózott eredmény 154 783 b. Nettó árbev. és egyéb bevétel 2 518 628 c. mutató c=a/b 6,1% A saját tőke arányos cash flow a. Bruttó cash flow 179 373 b. Saját tőke 438 369 c. mutató c=a/b 40,9% Eszközarányos cash flow a. Bruttó cash flow 179 373 b. Összes eszköz 1 687 870 c. mutató c=a/b 10,6% Árbevétel arányos cash flow a. Bruttó cash flow 179 373 b. Nettó árbev. és egyéb bevétel 2 518 628 c. mutató c=a/b 7,1% Az eszközök jövedelem termelő képessége a. EBIT 186 889 b. Összes eszköz 1 687 870 c. mutató c=a/b 11,1% Az élőmunka jövedelmezősége a. Adózott eredmény 154 783 b. Személyi jellegű ráfordítások 105 936 c. mutató c=a/b 146,1% Egy főre jutó adózott eredmény (Ft/fő) a. Adózott eredmény 154 783 b. Állományi létszám (fő) 33 c. mutató c = a / b * 1000 4 690 394 2./ EREDMÉNYSZERKEZETI MUTATÓK Üzemi eredmény részaránya a. Üzemi tev. eredménye 174 821 b. Adózás előtti eredmény 184 060 c. mutató c=a/b 95,0% Pénzügyi eredmény részaránya a. Pénzügyi műveletek eredménye -11 929 b. Adózás előtti eredmény 184 060 c. mutató c=a/b -6,5% Rendkívüli eredmény részaránya a. Rendkívüli eredmény 21 168 b. Adózás előtti eredmény 184 060 c. mutató c=a/b 11,5%
Tárgy
235 214 129 583 181,5% 235 214 1 174 030 20,0% 235 214 2 925 368 8,0% 260 903 129 583 201,3% 260 903 1 174 030 22,2% 260 903 2 925 368 8,9% 347 430 1 174 030 29,6% 235 214 112 953 208,2% 235 214 32 7 350 438
336 890 342 862 98,3% 6 522 342 862 1,9% -550 342 862 -0,2%
17
3/a.
3/b.
3/c.
3/d.
3/e.
3/f.
3/g.
4/a.
4/b.
4/c.
4/d.
4/e.
3./ HATÉKONYSÁGI MUTATÓK Az összes eszköz forgása a. Nettó árbevétel 2 488 233 b. Összes eszköz 1 687 870 c. mutató c=a/b 1,5 Forgóeszközök forgása a. Nettó árbevétel 2 488 233 b. Forgóeszközök 1 234 308 c. mutató c=a/b 2,0 Befektetett eszközök forgása a. Nettó árbevétel 2 488 233 b. Befektetett eszközök 445 197 c. mutató c=a/b 5,6 A készletek forgási ideje (nap) a. Készletek 81 594 b. Nettó árbevétel 2 488 233 c. mutató c = a * 365 / b 12 A vevők forgási ideje (nap) a. Vevők + váltókövetelések 674 741 b. Nettó árbevétel 2 488 233 c. mutató c = a * 365 / b 99 A szállítók forgási ideje (nap) a. Szállítók + váltótartozások 706 151 b. Anyagjellegű ráfordítás 2 176 482 c. mutató c = a * 365 / b 118 Tárgyi eszközök elhasználódottsága a. Tárgyi eszközök nettó értéke 375 335 b. Tárgyi eszközök bruttó értéke 381 769 c. mutató c=a/b 98,3%
2 486 466 1 174 030 2,1 2 486 466 982 657 2,5 2 486 466 164 631 15,1 66 591 2 486 466 10 535 340 2 486 466 79 433 279 2 202 713 72 97 799 165 968 58,9%
4./ TŐKESZERKEZETI ÉS ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓK Tőkeellátottsági mutató a. Saját tőke 438 369 129 583 b. Összes eszköz 1 687 870 1 174 030 c. mutató c=a/b 26% 11% Eladósodottsági mutató a. Kötelezettségek 1 223 250 1 036 628 b. Összes eszköz 1 687 870 1 174 030 c. mutató c=a/b 72% 88% Nettó forgótőke ellátottság a. Forgóeszközök - Rövidlej.köt. 292 088 -48 910 b. Forgóeszközök 1 234 308 982 657 c. mutató c=a/b 24% -5% Likviditási mutató a. Forgóeszközök 1 234 308 982 657 b. Rövidlejáratú kötelezettségek 942 220 1 031 567 c. mutató c=a/b 1,3 1,0 Fizetőképességi mutató (gyorsráta) a. Forgóeszközök - Készletek 1 152 714 916 066 b. Rövidlejáratú kötelezettségek 942 220 1 031 567 c. mutató c=a/b 1,2 0,9
18
4/f.
4/g.
5/a.
5/b.
5/c.
5/d.
Adósságszolgálati fedezeti mutató a. Bruttó cash flow + H.l. kamat b. H.lej.hitelek törleszt.+kamata c. mutató c=a/b Kamatfedezeti mutató a. EBIT b. Fizetett kamat c. mutató c=a/b
181 174 16 829 10,8
263 014 278 080 0,9
186 889 2 829 66,1
347 430 4 568 76,1
5./ EGYÉB KIEMELT MUTATÓK Rövidlejáratú hitelek aránya a forgóeszközökhöz a. Rövidlej. hitelek és kölcsönök 23 517 b. Forgóeszközök 1 234 308 c. mutató c=a/b 1,9% Rövidlejáratú hitelek aránya az árbevételhez a. Rövidlej. hitelek és kölcsönök 23 517 b. Nettó árbevétel 2 488 233 c. mutató c=a/b 0,9% A tőkevisszaforgatás mértéke a. Mérleg szerinti eredmény 0 b. Saját tőke 438 369 c. mutató c=a/b 0,0% Osztalékhányad a. Osztalék 154 783 b. Adózott eredmény 154 783 c. mutató c=a/b 100%
61 729 982 657 6,3% 61 729 2 486 466 2,5% 0 129 583 0,0% 461 000 235 214 196%
Feladat: Értékelje a „Krémkeverő Kft.” gazdálkodását a bemutatott aránymutatók alapján! Kérdések: - A jövedelmezőségi mutatók számottevően javultak a bázis időszakhoz képest. Különösen a ROE dinamikája magas. Mi okozza a mutató több mint 400%-os növekedését? Miért lényegesen szolidabb a többi mutató javulása? - Az összes eszköz tárgyidőszaki fordulatszáma 40%-kal magasabb az előző évinél. Mivel magyarázható, hogy az eszközarányos jövedelmezőség eközben 117%-kal nőtt? Miért tér el ilyen jelentősen a szóbanforgó két mutató alakulása? - Milyen következményekkel járhat, hogy a tőkeellátottsági mutató 26%-ról 11%-ra csökkent? Mekkora a mutató romlása, ha a Szűkített saját tőke figyelembevételével végzi el a számítást? - Milyen veszélyekkel jár, hogy a nettó forgótőke negatív értéket vett fel a tárgyidőszakban? - A mérleg melyik során találja meg az „okot”, ami miatt a likviditási mutató 30%-kal romlott? - Milyennek ítéli a tulajdonosok magatartását a vállalkozás távlati fejlődése szempontjából? - Ajánlaná-e vállalkozó ismerősének a fúziót a „Krémkeverő Kft-vel”?
19
1.
sz. melléklet: A „Krémkeverő Kft.” eredménykimutatása és mérlege (adatok eFt-ban)
Sorszám a 1. 2. I. 3. 4. II. III. III/a. 5 6. 7. 8. 9 IV. 10. 11. 12. V. VI. VII. VII/a. A. 13. 13/a. 14. 14/a. 15. 15/a. 16. 16/a 17 17/a VIII. 18 18/a 19 19/a. 20. 21. 21/a. IX. B. C. X. XI. D. E. XII. F. 22. 23. G.
Megnevezés b Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE (1.+2.) Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke AKTIVÁLT SAJÁT TELJ.-EK ÉRTÉKE (±3.±4.) EGYÉB BEVÉTELEK ebből: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK (5.+6.+7.+8.+9.) Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK (10.+11.+12.) ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK ebből: értékvesztés ÜZEMI (üzleti)TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE(I±II+III-IV--V-VI-VII) Kapott (járó) osztalék és részesedés ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei ebből: értékelési különbözet PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI (13.+14.+15.+16.+17.) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai ebből: értékelési különbözet PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI (18.+19.±20.+21.) PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A.±B.) RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.) ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ( ±C±D) Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY (±E-XII) Eredménytart. igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F.+22.-23.)
Bázis
Tárgy
e 2 431 251 56 982 2 488 233 0 765 765 30 395 137 440 313 798 174 16 015 912 862 9 118 2 176 482 69 228 11 640 25 068 105 936 24 590 37 564 5 535 174 821 4 000 4 000 0 0 0 0 3 513 480 9 330
e 2 220 835 265 631 2 486 466 0 -488 -488 438 902 1 093 411 306 821 777 16 197 949 945 3 488 2 202 713 73 785 12 821 26 347 112 953 25 689 246 635 18 397 336 890 15 876 15 876 0 0 0 0 18 891 314 32 561
16 843 0 0 2 829 0 5 377 20 566
67 328 0 0 4 568 0 3 755 52 483
28 772 -11 929 162 892 26 511 5 343 21 168 184 060 29 277 154 783 0 154 783 0
60 806 6 522 343 412 4 287 4 837 -550 342 862 107 648 235 214 225 786 461 000 0
20
Sorszám a 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.
ESZKÖZÖK b
A. Befektetett eszközök (2.+10.+18. sor) I. IMMATERIÁLIS JAVAK (3.-9. sorok) Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK (11.-17. sor) Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előleg Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (19.-26. sor) Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési visz. álló váll-ban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete
B. Forgóeszközök (28.+35.+43.+49. sor) I. KÉSZLETEK (29.-34. sorok) Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növedék-, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek II. KÖVETELÉSEK (36.-42. sor) Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb rész. visz. lévő váll. szemben Váltókövetelések Egyéb követelések Követések értékelési különbözete Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete III. ÉRTÉKPAPÍROK (44.-48. sorok) Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékpapírok értékelési különbözete IV. PÉNZESZKÖZÖK (50.-51. sor) Pénztár, csekkek Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások (53-55. sorok) Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (1.+27.+52. sor)
Bázis
Tárgy
c 445 197 2 061 0 0 481 1 580 0 0 0 375 335 50 475 53 567 45 852 0 142 441 0 83 000 67 801 3 755 0 64 046 0 0 0 0 0 1 234 308 81 594 27 382 1 687 0 0 52 525 0 795 795 674 741 4 338 13 718 0 102 998 0 0 0 0 0 0 0 0 356 919 38 356 881 8 365 4 562 3 803 0 1 687 870
d 164 631 2 396 0 0 2 396 0 0 0 0 97 799 0 51 593 46 206 0 0 0 0 64 436 64 046 0 390 0 0 0 0 0 982 657 66 591 4 707 1 199 0 0 60 685 0 588 219 535 340 686 0 0 52 193 0 0 0 0 0 0 0 0 327 847 78 327 769 26 742 19 297 7 445 0 1 174 030
21
Sorszám a 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102.
FORRÁSOK b
D. Saját tőke (58.+60.+61.+62.+63.+64.+67. sor) I. JEGYZETT TŐKE I/a Ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Valós értékelés értékelési tartaléka VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
E. Céltartalékok (69.-71. sor) Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék
F. Kötelezettségek (73.+77.+86. sor) I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK (74.+75.+76. sor) Hátrasorolt köt.-ek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt köt.-ek egyéb rész. visz. lévő váll. szemben Hátrasorolt köt.-ek egyéb gazdálkodóval szemben II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (78.-85. sor) Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós köt.-ek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós köt.-ek egyéb rész. visz. lévő váll. szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (87.-97. sorok) Rövid lejáratú kölcsönök ebből: az átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vevőtől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú köt.ek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú köt.ek egyéb rész.visz. lévő váll. szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek értékelési különbözete Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete
G. Passzív időbeli elhatárolások (99.-101. sor) Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (57.+68.+72.+98. sor)
Bázis
Tárgy
c 438 369 4 200 0 0 0 351 169 0
d 129 583 4 200 0 0 0 55 383 70 000
83 000 0 0 7 000 0 7 000 0 1 223 250 0 0 0 0 281 030 456 0 0 62 781 0 0 0 217 793 942 220 5 541 0 17 976 5 000 693 563 12 588 2 926 73 850 130 776 0 0 19 251 2 288 16 963 0 1 687 870
0 0 0 6 139 0 6 139 0 1 036 628 0 0 0 0 5 061 0 0 0 0 0 0 0 5 061 1 031 567 1 893 0 59 836 0 425 464 7 815 40 368 0 496 191 0 0 1 680 0 1 680 0 1 174 030
22
