12. évfolyam 3. szám
VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség belső információs kiadványa
2005.szept.
„Meg vót már teremtve az egész világ, megvótak a hegyek, a vőgyek, a kisebb, nagyobb folyók, csak még a Tisza állott az Úr zsámolyánál. -Hát tevéled mit csináljak, szegíny fejeddel? – mondja az Úristen. -Csak bízd rám, Atyám – mondta Jézus, - majd eligazítom én! Avval Jézus elévett egy aranyos ekét, elibe fogott egy szamarat, oszt mondta a Tiszának, hogy mennyen mindenütt utána a barázdába. Azután nekivetette az ekét a földnek, szántotta a folyónak az ágyát. Az pedig mindenütt ment a nyomába szorgalmasan, ahogy megbeszíltik. Hanem szerteszíjjel igen sok cötkíny, kóró, bogáncs vót, amit a szamár nagyon szeretett, meg éhes is vót, egyikhez is hozzákapott, a másikhoz is, nem haladt egyenesen, hanem ide-oda rángatta az ekét. Ezír olyan girbe-gurba, csivirgős-csavargós a Tisza folyása!” (A VTT tervek mottója)
Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének megvalósítása Jogszabályi háttér A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének koncepcióját a Kormány a 1022/2003. (III.27.) számú „A Duna és a Tisza árvízvédelmi műveinek felülvizsgált fejlesztési feladatairól, valamint a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepcióról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése)" címmel fogadta el, mely megalapozta azt a vizsgálatsorozatot, mely a műszaki megoldások kidolgozására, a prioritások meghatározására irányult. A 2003. szeptemberében elkészült tanulmányok adták az alapját a Kormány 2003 végén hozott új határozatának. A 1107/2003. (XI. 5.) számú, „a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló programról" című határozat megteremtette a VTT I. ütemének (2004-2007 közötti időszak) megvalósításához szükséges anyagi feltételeket is. Így elindulhatott a konkrét műszaki megoldások, a kiviteli szintű tervek előkészítése, és a szükséges hatósági engedélyezési eljárásokat megalapozó dokumentációk elkészítése. A munkálatok ütemezését „A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv A S ZÁ M TAR TA L MÁ B Ó L továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról” szóló 2004. évi LXVII. törvény határozta meg. Ebben foglaltak 1 Jogszabályi háttér szerint, (2. § (2)) 2007. december hó 31-éig, a VTT I. 2 A VTT tartalmi elemei ütemében a következő fejlesztéseket (beavatkozásokat és vízi ≈ A nagyvízi meder vízszállításának létesítményeket) kell megvalósítani: növelése a) a Tisza Tivadar környéki, valamint a Szolnok-déli ≈ Az árvízi tározás országhatár közötti szakaszán a nagyvízi meder vízszállító képességének növelését és a folyó hullámterének táj- és ≈ Az árvízi lefolyási sáv kialakítása 3. A VTT-ben tervezett feladatok elvégzé- földhasználat váltását, valamint a lefolyás elősegítését szolgáló beavatkozásokat; sének ütemezése 4. Az engedélyezett létesítmények b) a Tisza mentén az ártér reaktiválását szabályozott jegyzéke vízkivezetéssel biztosító Cigánd-Tiszakarádi, Szamos-Kraszna 5. Az engedélyezési ábrázolása
állapot
térképi
közi, Nagykunsági, Hanyi-Tiszasülyi, Tiszaroffi árvízi tározókat, valamint a Nagykörűi tározó I. ütemét, a rendszeres tarozást lehetővé tévő feltételek kialakításával, a belső vízkormányzást és a víz továbbvezetését szolgáló létesítményekkel, beleértve a Jászsági főcsatornához és az előkészítés alatt lévő Jászsági többcélú vízgazdálkodási rendszerhez, valamint a holtágakhoz való kapcsolódásokat; c) az árvízi tározók vízi létesítményeinek megvalósításával összehangolt ütemezésben a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket, az integrált terület- és vidékfejlesztési program szerint. (3) Az EU következő tervezési időszakához (2007-2013) igazodva - a VTT I. ütem utolsó évére, valamint a II. ütemére - integrált vízgazdálkodást, terület- és vidékfejlesztést szolgáló egyedi programot kell kidolgozni a célra orientált EU-támogatások és nemzeti források bevonása, valamint hatékony felhasználása érdekében. Szintén a törvény rendelkezik a hatósági és az egyéb igazgatási eljárások vonatkozásában eljáró szerv kijelölése tárgyában, mely megtisztelő és egyben felelősség teljes feladatra Felügyelőségünk került kijelölésre.
A KONCEPCIÓ A VTT koncepciójáról szóló 1022/2003. sz. Kormányhatározat a Tisza völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozóan legfontosabbnak a következő három alapelvet tartotta: a) a Tisza folyó árvizeit elsősorban a mértékadó védképességűre kiépülő árvízvédelmi töltések közötti nagyvízi mederben kell levezetni, és ezért - az ökológiai szempontokra figyelemmel is - javítani kell az áramlási, vízszállítási feltételeket; b) a védképességet meghaladó, gátszakadással és kiöntéssel veszélyeztető, statisztikailag igen ritkán előforduló árhullámokat a meder vízszállításának mértékéig hazai területen árapasztással csökkenteni kell; c) az árvíz szabályozott kivezetését és a folyóba történő szükség szerinti visszavezetését (vagy vízhiányos területre történő átvezetését) szolgáló, műtárgyakból és tározókból álló árapasztó-rendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy - az árvízvédelmi funkció tejesítésének megtartása mellett - az hasznosítható legyen a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi és a Tisza-völgy fejlesztésével kapcsolatos programokban előirányzott célok megvalósításában, valamint a természetes élőhelyek gyarapításában". A jogalkotó a c) pontban, illetve a Kormányhatározat további részeiben (3. pont, a) bek.) egyértelművé tette, hogy a VTT koncepciójában az árvízvédelmi, a terület- és vidékfejlesztési, agrárkörnyezetvédelmi és természetvédelmi prioritások egyenrangúak. Ennek megfelelően a 2003-ban elkezdett tervezési munka már a komplex szemlélet jegyében indult meg, így külön vizsgálták a konkrét árvízvédelmi elképzeléseket és létesítményeket (mint fő célkitűzést) és az új komplex gazdálkodási rendszer hatásait, valamint a kettő kölcsönhatását. A koncepcióterv meghatározta, hogy az árvízi biztonsághoz szükséges mintegy 1 m-es vízszintcsökkentést a Tisza teljes hossza mentén mintegy 1,5 milliárd m3 víztömeg kivezetésével lehet megoldani. A tervezők megvizsgálták a hullámtérben a vízszállítás javításának lehetséges módjait, valamint közel 30 területet a tározásra való alkalmasság szempontjából. Utóbbiak közül 10-14 kiválasztott tározó teljesítheti a jelzett vízvisszatartási igényt. Az I. ütemben 11 lehetséges tározó vizsgálatát, illetve 6 megvalósítását irányozták elő.
Összességében megállapítható, hogy az első ütemben a Vízbeeresztő legkritikusabb problémák megoldását tűzték ki célul, Tározó Tározó műtárgy amelyek az árvízvédelem szempontjából is igen térfogat megnevezése helyzete 3 hatékonyak, valamint a tervezett tározóterületek közül –Mm –fkmazok megvalósítását javasolták, ahol a társadalmi Hanyi-Tiszasülyi 387 97 elfogadottság kedvező, és nincsenek kizáró környezeti, Nagykunsági 370 106 természet-, táj- és Tiszaroffi 370 170 örökségvédelmi tényezők. Az ilyen szempontok alapján Nagykörüi 355 149 kiválasztott hullámtéri beavatkozások és tározók megvalósításával, a teljes költségigény mintegy 35 %-ának a felhasználásával a Tisza legkritikusabb szakaszain várhatóan 60 %-os árvízcsúcs-csökkentési hatékonyság érhető el. Ezt támasztja alá a fenti ábra is, melynek alapján megállapítható, hogy a Közép-Tiszán épülő négy tározó a Csongrád-Kisköre között 60-70 cm-es vízszintcsökkentést képes biztosítani a rendkívüli árhullámok esetén, de a vízszint-csökkentő hatásuk még Szeged körzetében is eléri a 30 cm-t. Ennek a rendszernek egy eleme a Tiszaroffi-tározó, melynek vízszintcsökkentő hatása a MÁSZ-t 1 m-rel meghaladó árhullám érkezése esetén, önállóan, a vízbeeresztés szelvényében 16 cm, amely Szegednél még 7 cm marad. A tározó hatása a vízkieresztés helye felett megközelítőleg Tiszafüredig érezhető.
VTT tartalmi elemei 1. A nagyvízi meder vízszállításának növelése Az árvizek kialakulását jelentősen befolyásolják az egyes szakaszok vízszintesés eltérései. A nagyobb esésű szakaszokról érkező árhullámok egymást utolérik, és összetorlódnak. Éppen ezért a nagyvízi meder vízszállító képességének növelése esetében: a nagy esésű felső szakaszokon (Tokaj felett) nem szabad a vízszállítást növelni, így vízvisszatartásra van szükség; Tokaj alatt viszont - az utóbbi néhány évtizedben - a hullámtér állapotában bekövetkezett romlás kiküszöbölése, az 1970-es állapothoz történő visszatérés a cél. A hazai folyószakaszokon a nagyvízi meder vízszállításának javítása három fő cél érdekében történik: a főmeder és a hullámtér áramlási viszonyainak javítása (övzátonyok átvágása, nyári gátak megszüntetése, ill. eredeti magasságuk helyreállítása); a nagyvízi meder vízszállító képességének javítása (a növényzet, a művelési mód és a hullámtéri építési előírások szabályozásával); a töltések által okozott szűkületek megszűntetése (töltés-áthelyezéssel, árapasztással). A felmerült lehetséges hullámtéri beavatkozások az alábbiak: töltésáthelyezés; szabad sávok létrehozása a nagyvízi meder részére irtások útján; folyószabályozási beavatkozások, sarkantyúk, vezetőművek, partvédelmek; mederátvágások létrehozása; árapasztás túlfejlett kanyarok között; nyári gátak felülvizsgálata, vissza- illetve elbontása; övzátonyok helyenkénti szakaszos megszüntetése; hídkörnyéki vízszállító képesség növelése hullámtéri hídnyílások kiépítésével; hullámtéri építkezések felülvizsgálata; művelési ág változtatás a hullámtéren, stb.
2. Az árvízi tározás A Tisza árvízi vízszintjének csökkentésének egyik eszköze, hogy a Tiszából megfelelő mennyiségű víztömeget ideiglenesen, ún. árvízi tározókba kivezetnek. A tervezés 11 lehetséges helyen (tározási alternatívák: Szamosközi, Szamos-Kraszna-közi, Cigándi, Tiszakarádi, Dél-Borsodi, Tiszanánai, Hanyi-Jászsági, Hanyi-
Tiszasülyi, Nagykunsági, Tiszaroffi, Nagykörűi tározó) 3 működési változattal számolt. A működtetési alternatívák vizsgálata és az SKV alapján, mint a Kormányhatározatból látható a rendszeres tározás mellett döntöttek. A tározás árvízi alapvető céljai kimondják, hogy a tározók elegendő térfogattal rendelkezzenek, hogy akár a mértékadó árvízszint 1,0 m-es meghaladását is kompenzálni tudják; a vízfolyás mentén az árapasztandó víztömeggel lehetőleg arányosan, közel egyenletesen álljanak rendelkezésre; a síkvidéki árvíztározók lehatárolásához szükséges töltésekkel védjék a lakott területeket és település vízzel körbezártan ne maradjon;
a vízbeeresztést és leeresztést szabályozni képes műtárgyakkal rendelkezzenek;
vizet vonjanak el, azaz ürítésük csak az árhullám levonulását követően történjen meg.
Az árapasztó rendszert úgy kell kialakítani, hogy az lehetőség szerint már a kezdetektől javítson a környezeti, természeti állapoton, mind a tározótéren belül, mind azon kívül. Ugyanakkor illeszkedjen a területfejlesztési elképzelésekhez, az EU irányelvekhez és a későbbiekben tegye lehetővé a hullámtéren a fenntartható földhasználat, művelési ág váltást, a tározókban az ártéri gazdálkodás fokozatos kialakulását, kialakítását, a Tisza menti sajátos tájfejlesztést.
3. Az árvízi lefolyási sáv kialakítása A Közép-Tisza árvízi lefolyási sávjának szélessége szakirodalmi adatok alapján átlag 600 m. A vizsgálatokat 600-800 m szélességű sávra kellett kiterjeszteni. A Tisza árvédelmi töltésének elhelyezkedése részben a hidraulikai igényekhez, részben a természeti adottságokhoz igazodott. Így szakaszonként más-más szélességű hullámtér alakult ki, amely funkciója részben az árvízi hozamok levezetése, részben az árvíz tömegének elhelyezése. Sajnos az elmúlt száz évben a hullámtéri területeken sorra épültek a nyárigátak, magasodtak az övzátonyok, tuskó prizmákat alakítottak ki. A területhasználat hidraulikai szempontból rendkívül kedvezőtlenül változott, mivel a száz évvel ezelőtti rét, legelő, szántó, mocsár művelési ágak helyett erdő és elvadult fás területek alakultak ki. Ezért szükséges a hullámtéren belül kijelölni azt a hidraulikai folyosót - rendezett terepszintű vízvezető sávot -, amelynek a fő célja az árvízi
hozamok levezetése. Ezek kialakítása általában csekély mértékű tereprendezéssel jár, melyet a kijelölt sáv jellemző terepszintje határozza meg. A be-, illetve kilépő pontokon az övzátonyok elbontása is szükséges, hiszen ezzel segíthetjük elő a nagyvízi áramlás tervezett irányú kialakulását. A nem kívánatos mederváltozás elkerülése érdekében szükséges a be-, illetve kilépő pontokon a mederbiztosítás. A tiszai hullámtér jellemző műszaki létesítménye a nyárigát. Építésük a hullámtéri mezőgazdasági területek lehető legnagyobb - árvízi biztonságának megteremtését célozta meg, az árvízi levezetés biztosítása mellett, melyet a létesítésük során kiadott vízjogi engedélyek szabályozták. A nyárigátak üzemeltetői körének megszűnésével a töltések állapota jelentősen leromlott. A hullámtéri területeken az elmúlt 50 évben kiépült nyárigátak jelentős mértékben hozzájárultak az árvízszintek emeléséhez, kizárva a hullámtér jelentős részét az árvízi hozamok levezetéséből és kedvezőtlenül módosították az áramlási viszonyokat. Egyes esetekben további fennmaradás gazdaságilag is kétséges (engedély itt megszűnt), ugyanakkor negatív hatásokat az árvízszintekre továbbra is kifejti. Esetenként viszont a nyárigátak által védett területek biztosítják a település mezőgazdasági jövedelmének jelentős részét (Vezseny, Tószeg stb.), ezért külön-külön vizsgálták a nyárigátak jövőbeni sorsát, melyek szüntethetők meg, melyek töltését kell alacsonyabb szintre visszabontani, illetve áthelyezni. Az elmúlt évek árvizei jelentős károkat okoztak a földművekben, melyeket - a karbantartás hiánya okán - a fás növényzet is birtokba vett.
A VTT-ben tervezett feladatok elvégzésének ütemezése A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése a tervek szerint két ütemben valósulna meg. Az I. ütem 2004-2007 közötti időszakot foglalja magába, míg a II. ütem 2007 után kezdődik. Jelenleg a tervezés az első ütemre koncentrál. Az első ütem tervezése és munkálatai is több szakaszban folynak, az első szakaszban azok a beavatkozások kerültek, melyeket 2004-2005-ben el lehetett indítani. A második szakasz munkálataira 2005-2007 között kerül sor. Az előkészítés szerint az I. ütem első szakaszában a következő munkálatok kezdődnek meg: a Cigándi (megkezdve) és a Tiszaroffi tározók (az építési munkálatok 1-2 héten belül hivatalosan is elkezdődnek) létesítése a Tivadari Tisza híd környezetében végzendő munkálatok a Tisza középső szakaszán a Bivaly-tói töltés áthelyezés, valamint egyes nyári gát szakaszok (szandai nyári gát) elbontása a Tisza alsó szakaszán kisebb, hullámtér érdességének csökkentésére végzett munkák (pl. bejáró utak elbontása) Az I. ütem második szakaszában elkezdődne a Kormány rendeletben meghatározott tározók létesítése, valamint folytatódik a hullámtér érdesség-mentesítése a Tisza kijelölt szakaszain. A II. ütemben kiépülne a teljes árvízi tározó rendszer és a hullámtér egészének rendezése is megtörténne. Összességében megállapítható, hogy az I. és II. ütem nem különíthető el egymástól élesen, az egyes beavatkozások kölcsönhatása az ütemezésben változásokat is eredményezhet. Amint az alábbi felsorolásból is kiderül a létesítmények tervezése, a meghatározott ütemezésnek megfelelően történik. Összeállításunkban az engedélyezés céljából benyújtott tervdokumentációkban foglalt képanyagot és információkat használtuk fel.
Az engedélyezett létesítmények jegyzéke
• • • • • • • • • •
2005. augusztus hónappal bezárólag környezetvédelmi illetve vízjogi létesítési engedéllyel az alábbi létesítmények rendelkeznek: Cigándi árapasztó tározó létesítése Tivadar Tisza-híd környezetének rendezése Bivaly-tói árvízvédelmi töltésáthelyezés Tiszaroffi árapasztó tározó létesítése Szolnok-Szandaszőlős nyárigát elbontása Nagyrév nyárigát elbontása Tiszaroffi tározó bp-i töltésfejlesztés Vezseny 3T zsilip felújítása Vezseny 2T zsilip építése Alpári nyárigát Kanász-éri zsilip felújítása
• • • • • • • • • •
Kisari partbiztosítás Tivadar tereprendezés Cigánd-Tiszakarádi tározó vízgazdálkodási létesítményei Körösfoki terelőmű alatti partbiztosítás Cigánd-Tiszakarádi tározó tájgazdálkodás vízhálózat és vízkormányzás Cigánd 3804 sz. közút áthelyezése Lónyai főcsatorna torkolati műtárgy létesítése Tiszabögi nyárigát részleges elbontása Tiszajenői nyárigát elbontása Tószegi árvízvédelmi fejlesztés III-IV. ütem
A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség belső információs kiadványa Szerkesztőség: Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 423-422 7363 mell.
Felelős szerkesztő: Petráss András Felelős kiadó: Dr. Háfra István 2005. szeptember 16.
A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése I. ütem (2004-2007.)- tervezett és engedélyezett vízilétesítmények 2005. augusztusig
