1

MAGAZIN

Amíg a készlet tart Ne vedd, védd! Kaviár - a fekete arany 2010/1

A kiadvány újrahasznosított papírra készült.

www.wwf.hu

3

Kedves olvasó

Tartalom 04 Rövid hírek

© WWF-Canon / Martin HARVEY

05 A vadon élô fajok kereskedelme 07 Fókuszban: Ne vedd, védd!

mindent a szemnek

semmit a kéznek Nem minden emléktárgy ártatlan ajándék. Vásárlásával ne járuljon hozzá a veszélyeztetett fajok pusztulásához.

Sokan hiszünk a természet erejében. Hiszünk a Nap és a Hold, valamint a csillagok hatásában, hiszünk a növények gyógyító erejében, és hisszük, hogy az állatok képesek minket pszichésen támogatni. Higgyünk azonban a tudományos kutatásokban is, higgyük el végre, hogy nem leszünk erôsebbek egy tigris fognak a hordásától, nem leszünk egészségesebbek, ha medveepét veszünk, nem lesz édesebb az együttlét, ha orrszarvú porított szarvát es�szük. Valamint nem leszünk szebbek, ha fejestül hordjuk a krokodilt táskaként, vagy bundaként ölel át minket a leopárd. A hos�szú évek óta csinosított lakásunk nem egy védett gekkótól, egy kivasalt medveszônyegtôl, egy kiszáradt koralltól, esetleg egy levágott majomkéztôl lesz otthonosabb. Magazinunkban megmutatjuk, hogyan kerülünk – talán tudtunkon kívül – a vadon élô fajok kereskedelmének útvesztôibe, és kik azok, akik azért dolgoznak, hogy utat mutassanak, és megmentsék a természet értékeit. Hig�gyünk abban, hogy a természetet védeni kell! Nem a tulajdonunk, nem is kell annak lennie. Éljünk együtt vele, tiszteljük, és ha mindenáron pénzt szeretnénk kiadni, adjuk a megmentéséért, ne a megvásárlásáért.

12 Interjú Rob Parry-Jones-szal, a TRAFFIC Európa regionális igazgatójával 14 Kaviár – a fekete arany 16 Gyûjtögetés a vadonban 18 Mi az ára a pacsirtapástétomnak? 20 Mit érdemel az a bûnös...? 22 Programajánló, könyv, játék

Balogh Alexandra Impresszum: WWF Kiadvány Szerkesztette: Balogh Alexandra Kiadja: WWF Magyarország Cím: 1141 Budapest, Álmos vezér útja 69/A Tel: 061 214 55 54 http://wwf.hu

Számlaszám: 12001008-00222222-00200006 Adószám: 18226814-2-42 Címlapfotó: Fritz Pölking/WWF Fordítás: Aranyi Katalin Nyomdai elôkészítés és kivitelezés: Mauz Bt. • www.mauz.hu A Magazin a Nemzeti Civil Alap támogatásával jött létre.

4

Rövid Hírek Fotó: © Vinciane Sacré, TRAFFIC

Kiszimatolnak minden titkot! Olyan keresôkutyákat használnak több EU tagállamban (Ausztriában, Csehországban, Németországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban) is a vadon élô fajokkal történô illegális kereskedelem visszaszorítására, akik képesek megtalálni az elefántcsontot, az orrszarvú tülköt, a tengeri teknôsök páncélját, a papagájokat,

az élô hüllôket, a hüllôbôrt, a kaviárt, a tengeri kagylókat, a medve epét, és a korallt is. Amellett, hogy a kutyák segítségével növekszik a felderített bûnesetek száma, ez a gyakorlat a profi csempészek számára is elrettentô erôvel bír. 2010 júliusában egy új projekt indul, melyben a TRAFFIC magyar irodája is részt vesz. A projekt címe: „Harc a veszélyeztetett állat- és növényfajok illegális kereskedelme ellen, a már létezô keresôkutya programok fejlesztésével és hasonló programok beindításának támogatásával az EU tagállamaiban”.

A vadon élô fajok kereskedelme

A vadon élô növények és állatok kereskedelme óriási, sokmilliárd dollárt érô üzlet, amely évente több százmillió növényt és állatot érint. A vadon élô populációkra nézve, élôhelyük drasztikus csökkenése mellett, ez jelenti a legnagyobb veszélyt. Fotó: © Peter FR Jackson/WWF Canon

Legyél földtulajdonos a Szabadság-szigeten! Foto: Michel Günther/WWF Canon

Elfogynak a tonhalak?

Fotó: WWF Magyarország

Te is választhatsz egy földdarabot a Duna mohácsi szigetén, amelyet az eltûnés fenyegetett. Csatlakozz a Szabadságot a szigetnek! alkalmazáshoz a Facebookon! (http://apps. facebook.com/wwfsziget) Válaszd ki, hol szeretnél területet örökbe fogadni, és mekkora összeget szánsz erre. A rendszer innen a WWF honlapjának utalási felületére irányít. A WWF az adakozókat az összeg nagyságától függôen bronz, ezüst, arany vagy platina jelvénnyel tünteti ki, ami a felhasználó profiljában is megjeleníthetô. A befolyó összeget a szervezôk a mohácsi Szabadság-sziget rehabilitációjára fordítják.

Az Európai Unió kereskedelmi halászai idén már elérték a kékúszójú tonhal évi megszabott halászható mennyiségének rájuk esô részét. A francia flották például már 1456 tonnát kifogtak június 8-ig, amely kb. 86 százaléka az éves kvótájuknak, míg Spanyolország 728 tonnát fogott ki, mely 90 százaléka a megengedettnek. Az erszényes kerítôhálók rendkívül hatékonyak, ellenük az ívási idôszakban megcélzott tonhalaknak esélyük sincs a menekülésre. A WWF azt feltételezi, hogy ezek a legmodernebb technológiával felszerelt halászhajók nem állnak majd évente több tíz hetet a kikötôkben, így a tonhalak túlhalászata folytatódni fog. A WWF a halgazdaságban történô erszényes kerítôháló azonnali beszûntetéséért és a tonhalak halászatának betiltásáért dolgozik.

Élve vagy holtan - a teknôs kelendô árucikk világszerte

A vadon élô állatok és növények kereskedelme igen széleskörû. Nemcsak még élô egzotikus állatokat és növényeket érint, hanem a belôlük készített tárgyakra, termékekre is kiterjed, mint például elefántcsontra, krokodilbôrre és egyéb hüllôkbôl készült használati tárgyakra, pl. táskákra, cipôkre, mahagónira, tokhal ikráiból készült kaviárra, vagy ginszengre és más gyógyásza-

ti termékekre. Az ilyen kereskedelem nagy része törvényes és szabályozott, ám jelentôs hányadát engedélyek hiányában a feketepiacon értékesítik. Mindez hatalmas kárt okoz a természetben. Nagyon sok oka van a vadon élô állatok és növények kereskedelmének. Többek között él­elemszerzés, üzemanyag elô­állítás, építôanyag beszer-

zés, ruházat, orvosság és ne feledjük a gyûjtemények gyarapítását sem. A kereskedôket legfôképp gazdasági érdekek motiválják, legyen az kismértékû, helyi bevételi forrást jelentô tevékenység, vagy hatalmas, profitorientált vállalkozás, mint például a tengeri halászati cégek, vagy fakitermelô vállalatok. A begyûjtôk / helyi kiskereskedôk és végfel-

5

Fotó: © Mark Edwards/WWF Canon

Fókuszban

Ne vedd, védd!

vadon élô állatok és növények kereskedelme fenntartható módon zajlik: miközben a tevékenység jelentôsen hozzájárul az emberi szükségletek kielégítéséhez, az élôlények biológiai sokszínûsége sem szenved csorbát. A TRAFFIC a WWF és az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) közös programja. A TRAFFIC 1976-ban jött létre, majd hamarosan nemzetközi hálózattá fejlôdött. Kutatásokat végez, és határozott lépéseket tesz annak érdekében, hogy innovatív, egyben gyakorlatias megoldásokat kínáljon a természetvédelmi tevékenységek közben felmerülô problémákra. 9 regionális programja van, melyeket a Cambridge-ben mûködô

2006 áprilisában a Belga Állami Rendôrség és a Francia Rendôrség közös nyomozásának eredményeképp a párizsi Orly repülôtéren számos nyílméregbékát foglaltak le, majd 7 egyént letartóztattak, amikor azok megérkeztek Francia Guyanából. Az akcióban részt vevô rendôrtisztek az úgynevezett EU-TWIX rendszeren keresztül léptek kapcsolatba egymással. Ez a rendszer, amelyet a TRAFFIC – együttmûködésben a belga kormányzattal – hozott létre, két részbôl áll: egy központosított, korlátozott hozzáférésû CITES-es kobzási adatbázisból és egy levelezô listából, mely a nyomozók és egyéb végrehajtásért felelôs hatóságok gyors és hatékony információcseréjére ad lehetôséget. Ennek ékes példája a fentebb említett nyomozás is.

Nemzetközi TRAFFIC Központ koordinál. Közel 30 országban mintegy 100 munkatársat foglalkoztat. A TRAFFIC szoros együttmûködést tart fenn a CITES (Egyezmény a veszélyeztetett vadon élô állatés növényfajok nemzetközi kereskedelmérôl) Nemzetközi Titkárságával. A TRAFFIC az egyetlen, a vadon élô állatok és növények kereskedelmének ellenôrzésére szakosodott civil szervezet, melynek szakismerete és globális kutatásai hozzájárulnak a nemzetközi piac szabályozásához, a döntéshozók, valamint a nyilvánosság tájékoztatásához. Világszerte együttmûködik törvényalkotó szervekkel is, hogy a vadon élô állatok és növények kereskedelmét úgy szabályozzák, hogy ez az üzletág ne jelenthessen veszélyt a fajok fennmaradására nézve. A TRAFFIC kormányzatokkal és a privát szférával is együttmûködik.

Kecse-Nagy Katalin, TRAFFIC, www.traffic.org

Fotó: © Wil Luiijf/WWF Canon

Sokan bele sem gondolnak, hogy a sokféle szuvenír, az óriáskagylók, vagy elefántcsont faragványok, amit egy egzotikus ország piacán vásárolnak, védett állat- vagy növényfajból készülnek. A veszélyeztetett fajok és a belôlük készült termékek nemzetközi kereskedelmére nagyon szigorú szabályok vonatkoznak.

A nagy mértékû kereskedelem is hozzájárult, hogy a mahagóni élôhelye 70-80%-kal csökkent az elmúlt években

használók között elképesztô számú viszonteladó dolgozhat. Rengeteg, az áruk tárolására, kezelésére, szállítására, feldolgozására, ipari termelésre, marketingre, exportra, illetve kiskereskedelemre specializálódott cég is tagja ennek az üzletágnak. Sôt, kisebb-nagyobb mértékben, szinte mindannyian részt veszünk a vadon élô fajok kereskedelmében, mint végfelhasználók. A TRAFFIC, vagyis a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét ellenôrzô hálózat, azon munkálkodik, hogy a vadon élô fajok nemzetközi kereskedelme ne jelentsen veszélyt a természetre. Célja egy olyan világ megteremtése, ahol a

7

Bár már csak alig 4000 tigris él a vadonban, a tigrisbôl készült termékek iránt még mindig hatalmas a kereslet Ázsiában

A CITES (Egyezmény a veszélyeztetett vadon élô állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmérôl) 1975-ben lépett hatályba, és eddig 175 tagország csatlakozott hozzá. Az Egyezmény hatálya alá több mint 30 000 állatés növényfaj tartozik, melyeket veszélyeztetettségük alapján különbözô védettségi kategóriákba soroltak be. A legveszélyeztetettebb fajok esetében (mind az élô egyedek, mind pedig azok részei, származékai esetében), melyeket már a kihalás fenyeget, a CITES megtiltja azok nemzetközi kereskedelmét. Ide tartoznak például a tigrisek, gorillák és a legtöbb elefántpopuláció, valamint néhány orchidea- és kaktuszfaj

A legtöbb faj nemzetközi kereskedelme, bár a CITES hatálya alá esnek, megengedett, de bizonyos engedélyek szükségesek hozzá. Ezeket a fajokat nem feltétlenül fenyegeti a kihalás veszélye, de akár veszélyeztetetté is válhatnak, ha a velük folyó kereskedelmet nem szabályozzák szigorúan. Ebbe a csoportba tartoznak például a csikóhalak, az európai angolna, az orvosi piócák és a hóvirág. Magyarország 1985-ben csatlakozott az Egyezményhez. Itt kb. 70 növényfaj (pl. az orchideák az erdei ciklámen és a hóvirág), 5 emlôs-, 56 madár-, (pl. kerecsensólyom és más ragadozó madarak), 1 hüllô-, 5 hal-, és 2 gerinctelenfaj tartozik a CITES védelme alá,

Fókuszban Fotó: © Rákosi Péter

9

melyek egy részére nagy kereslet mutatkozik a nemzetközi piacokon. Országos szinten egy kivételével mindegyikük védett, illetve fokozottan védett faj, így a velük való kereskedelmet tiltják a magyar természetvédelmi jogszabályok. Amióta Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, a vadon élô állat- és növényfajok kereskedelmét EU-s rendeletek szabályozzák, melyek néhány esetben még szigorúbbak, mint a CITES. Például több fajra kell a legszigorúbban védett fajokra vonatkozó elôírásokat alkalmazni. Magyarországon még további, ennél is szigorúbb nemzeti jogszabályok vonatkoznak bizonyos fajokra. Hazánk korábban elsôsorban tranzit szerepet játszott élô hüllôk, élô és elpusztult madarak, vadásztrófeák, dísznövények kereskedelmében, melyeknek Nyugat-Európa volt a célállomása. Ráadásul az EU csatlakozás, a növekvô életszínvonal, és a fejlôdô gazdaság következtében idôközben Magyarország is felvevôpiaccá vált. Igen gyakori, hogy görög teknôsöket vagy mór teknôsöket tartunk háziállatként, amelyek bár viszonylag könnyen szaporodnak fogságban, továbbra is befogják ôket a hazánktól délre fekvô országokban (pl. Horvátországban, Szerbiában, vagy Romániában is). Az utóbbi 20 évben egyre felkapottabb lett az egzotikus hüllôk, például teknôsök, gyíkok, kígyók tartása is. Szintén nagyon gyakori az egzotikus madarak fogságban történô tartása és tenyésztése is. Fontos megjegyezni, hogy állategészségügyi megfontolásból az utóbbi években tilos vadon befogott madarakat behozni az EU területére. Éppen ezért minden, az EU-ban forgalmazott madár csakis fogságban történô szaporítás eredményeként kerülhet a piacra (vagy még a tilalom bevezetése elôttrôl származik). A fôemlôsök tartása szigorúan szabályozott Magyarországon, csakis a hatályos állategészségügyi szabályok betartása mellett megengedett, és tilos velük kereskedni.

Készítôi a kígyópálinkát orvosságnak ajánlják, ám gyógyító hatását semmilyen tudományos vizsgálat nem bizonyítja.

A Magyarországon folyó, vagy hazánkon áthaladó illegális kereskedelem mértékét nehéz megállapítani, hiszen természeténél fogva rejtett tevékenység, de a lefoglalt szállítmányok azt bizonyítják, hogy sajnos igenis

jelen van. Ezek gyakran szuvenírek, például korallok, kagylók, elefántcsont faragványok, hüllôbôrök, vagy abból készült termékek, melyeket a vámszervek általában már a reptéren lefoglalnak. Gyakori, hogy Ázsiából érkezô postai csomagokban a hagyományos ázsiai orvoslás során használatos termékeket találnak, amelyek gyakran tartalmaznak pézsmát, leopárd csontot, medve epét, tatárantilop szarvat, orchideákat (ill. ezek részeit, származékait). Az utóbbi néhány évben a szerb határon többször is lefoglalásra került néhány igen különleges és ritka teknôsbôl álló szállítmány, melyek Madagaszkárról illetve kelet-afrikai országokból származtak. Az egyik ilyen szállítmány kereskedelmi értéke meghaladta a 35 millió forintot. Határainkon gyakran koboznak el európai teknôsöket is. Elôfordul, hogy egyetlen rakomány csempészáru több mint 1000 egyedbôl áll. Alkalmanként farkas és barnamedve vadásztrófeákat is lefoglalnak. 2008-ban közel 40 kg, barnamedve húsából készült kolbászt koboztak el. A nyomozás során a medvehús jelenlétét DNS teszttel bizonyították. Illegálisan behozott kaviárszállítmányokat

is lefüleltek már többször, elôfordult, hogy országúti ellenôrzések alkalmával, illetve a zöld határon bukkantak a csempészárura. A vadon élô fajok és a belôlük készült termékek kereskedelmére irányuló jogszabályok betartatása nagyon sok nemzeti hatóság szoros együttmûködését követeli meg. A Vámhatóság, a CITES Igazgatási Hatóság, a környezetvédelmi felügyelôségek, az állategészségügyi hatóság és a rendôrség együttes erôvel történô, hatékony fellépése érdekében, a hazai CITES Igazgatási Hatóság, a rendôrség és a TRAFFIC javaslata alapján, egy munkacsoportot hoztak létre. Ez a kezdeményezés példaértékûnek számít még az EU-ban is. Nagyon fontos, hogy a nagyközönség is tisztában legyen a veszélyeztetett állatok és növények kereskedelmét szabályozó nemzeti és nemzetközi jogszabályokkal. Éppen ezért, 2003 óta több ismeretterjesztô kampány is indult a hazai CITES Igazgatási Hatóság valamint a WWF Magyarország és a TRAFFIC szervezésében. Fotópályázatok, nyilvános

Sokaknak biztosít megélhetést az orvvadászat. A WWF olyan alternatív megoldásokat javasol, ami bevételt biztosít a helyieknek, és a fajok is életben maradnak.

Fotó: Martin Harvey/WWF Canon

8

10

Fókuszban ismeretterjesztô, a médiában is megjelenô kampányok, és kisiskolások számára készített speciális játékok segítségével szóltak a nagyközönséghez. A budapesti TRAFFIC irodát még a 2004-es legnagyobb EU-bôvítés elôtt néhány évvel hozták létre annak érdekében, hogy vizsgálja meg, az EU határainak kibôvítése milyen új kihívást jelent majd a vadon élô állatok és növények kereskedelme szempontjából. A EU a világ egyik legnagyobb és legváltozatosabb piacát jelenti. Például 1996 és 2002 között az EU 6 millió élô madarat (a világkereskedelem 80%-a), 9,2 millió élô kaktuszt, 9,8 millió hüllôbôrt és 572 tonna kaviárt vásárolt fel. A budapesti iroda célja, hogy megvizsgálja az EU, Közép- és Dél-kelet Európában folyó, vadon élô fajokkal történô kereskedelmet, és feltárja a legnagyobb, felmerülô problémákat, valamint, hogy megoldási javaslatokat tegyen azok orvoslására.

11

Bár az illegális, vadon élô növények és állatok kereskedelme a kábítószer-kereskedelemhez hasonló mértékû profitot eredményez, a büntetési tételek általában jóval enyhébbek. Többször elôfordult már, hogy bár a bûntényt leleplezték, és a rakományt lefoglalták, az ügy mégsem került bíróság elé. Mindez arra vezethetô vissza, hogy nem közismert a probléma súlyossága. Annak érdekében, hogy ez a helyzet javuljon, és a jövôben elrettentô büntetési tételekkel sújtsák az ilyen bûntényeket elkövetô személyeket is, a TRAFFIC egy regionális továbbképzést szervezett elsôsorban ügyészek és bírók részére.

Fotó: Wil Luiijf/WWF Canon

Kôrösi Levente, CITES Igazgatási Hatóság Kecse-Nagy Katalin, TRAFFIC

Fotó: John E Newby/WWF Canon

Krokodilbôr táskák és csizmák megvásárlásával akár akaratunkon kívül is belekerülhetünk a védett fajok kereskedelmének láncolatába

Jó tanácsok turistáknak Nagyon sok turistaparadicsomban kínálnak különbözô, állatokból vagy növényekbôl készített szuvenírt, vagy épp élô állatot vagy növényt. Ám az, hogy ezeket a termékeket nyíltan árulják megvételre, nem jelenti azt, hogy megvásárlásuk és hazahozataluk törvényes lenne. Ha azt tervezi, hogy ilyen veszélyeztetett állatokból vagy növényekbôl készült szuvenírt vásárol, nem árt, ha tisztában van azzal, hogy a fajok nagy részének kereskedelmére nemzetközi szabályok vonatkoznak, behozataluk engedélyhez kötött, vagy éppen tilos. Így a határátlépéskor a vámhatóságok lefoglalhatják azokat. A távolkeleti piacokon szinte minden kapható

Annak érdekében, hogy elkerülje a szuvenírek elkobzását, és komoly pénzbírságok kifizetését, ne vásároljon olyan állatokból vagy növényekbôl készült ajándékokat, melyeket tilos nemzetközi kereskedelmi forgalomba hozni. Ha mégis vadon élô fajból készült terméket szeretne vásárolni és hazahozni, érdemes kapcsolatba lépni az illetékes hatóságokkal, és kideríteni, hogy annak a bizonyos terméknek a megvásárlása engedélyhez kötött-e, vagy épp illegális. A CITES hatálya alá tartozó állat- és növényfajokkal, valamint a Magyarországon hatályban lévô nemzeti jogszabályokkal kapcsolatos további információkat az alábbi honlapokon talál: www.cites.hu www.eu-wildlifetrade.org www.cites.org www.traffic.org

Interjú

12

13

Néha meg kell hozni a nehéz döntéseket is

A CITES tagországainak képviselôi háromévente ülnek össze, hogy meghatározzák, mely fajok milyen védettséget élvezzenek a nemzetközi kereskedelmet illetôen, és hogyan lehetne a leghatékonyabb módon érvényt szerezni az Egyezményben leírtaknak. Rob Parry-Jonesszal, a TRAFFIC Európa regionális igazgatójával beszélgetünk a tagországok képviselôinek 15. konferenciáján történtekrôl, melyet 2010 márciusában tartottak, Katarban. Hogyan készül a TRAFFIC a CITES konferenciákra? A TRAFFIC, és együttmûködô partnere, az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió), minden, fajokkal kapcsolatos indítványt elemez, hogy megállapítsa, vajon megfelelnek-e azoknak a kritériumoknak, melyek szükségesek a CITES Függelékeire való felkerüléshez. A TRAFFIC, mindezek mellett, ajánlásokat is megfogalmaz a vadon élô állat- és növényfajok kereskedelmével kapcsolatos legújabb tudományos ismeretek és információk alapján. Ezek a dokumentumok mind segítséget és tanácsot nyújtanak a CITES tagországok képviselôinek álláspontjuk kialakításához és ahhoz, hogy a lehetô legjobb döntést hozzák meg. Milyen sikereket tudna megemlíteni a katari konferencia kapcsán? Volt néhány természetvédelmi szempontból sikeresnek mondható döntés a tigrisek és orrszarvúk tekintetében, amelyek orvvadászata világméretûproblémát jelent. Azok az országok, melyek területén még élnek tigrisek, köztük Kína is, arra a közös álláspontra jutottak, miszerint a tigrisek és testrészeik kereskedelmét szabályozó CITES határozatot meg kell erôsíteni Így például támo-

gatták egy regionális végrehajtó hálózat kialakítását és egy, az ázsiai nagymacskák testrészeivel történô illegális kereskedelemmel kapcsolatos adatbázis létrehozását is. A tagországok ezen kívül megegyeztek arról is, hogy erôteljesebb rendészeti és törvényhozási lépésekre van szükség az orrszarvúk és az elefántok védelmében. Vadôröket kell képezni, meg kell erôsíteni a határátkelôk ellenôrzését például a DélAfrikai Köztársaságban és Zimbabwéban, figyelemfelkeltô akciókat kell szervezni a felvásárló országokban, például Vietnámban, amely az illegális kereskedelem egyik fellegvára. Nehéz, de fontos feladat az orvvadászat és az illegális kereskedelem mögött álló szervezett bûnözôi szindikátusok felszámolása. Okozott bárminemû csalódást ez a konferencia? Igen. Több javaslatot is elvetettek, úgy, hogy a tudományos elemzéseket sem vették figyelembe. Az atlanti kékúszójú tonhal, a vörös korall és több cápafaj védelmével kapcsolatos javaslat is elutasításra került. Pedig az említett tonhal populációjának mérete a túlhalászat miatt közel 80%kal csökkent. Világszerte egyre nagyobb figyelmet szentelnek ennek a fajnak, így

reméljük, hogy az elkövetkezô hónapokban illetve években, várhatóan jóval erôteljesebb döntéseket hoznak majd. Lát valami reményt? Bizonyos lépések megtételével még javítható a helyzet. Például az ipari mértékû tonhal halászat (vagy az erszényes kerítôháló) betiltása a Földközi-tengeren. Az EU rendelkezik a legnagyobb tonhal halászati kvótával, és a legnagyobb erszényes kerítôhálót használó halászati flottával is, így neki egy következô konferencián nagy szerepe lesz a tilalommal kapcsolatos döntésben. Bár Magyarországnak nincs tengere, tudna valamit javasolni olvasóinknak azzal kapcsolatosan, hogy miként járulhatnának ôk is hozzá ezeknek a tengeri fajoknak a védelméhez?

túlhalásztak, a gazdasági érveknek már nincs értelme. A halászat hal nélkül senkit sem juttat gazdasági elônyhöz. A tilalom a legutolsó megoldás, melyet senki sem szeretne meglépni, de néha egész egyszerûen muszáj. Viszont ha egy faj, melynek a kereskedelmét betiltották, de idôközben megerôsödött annyira, hogy alacsonyabb szintû, védelmet is kaphat, a kormányok, a tudománnyal együttmûködve, és az Egyezmény alapelveit követve lazíthatnak a szabályokon. Az Egyezményt azért hozták létre, hogy a fajok nemzetközi kereskedelme ne veszélyeztesse fennmaradásukat. Éppen ezért néha nehéz döntéseket kell meghozni olyan fajok esetében is, melyek mind gazdasági, mind kulturális fontossággal bírnak.

A fogyasztóknak rendkívül nagy szerepük van természeti értékeink megóvásában. Igen erôs üzenet és jelentôs érvágás az éttermek számára, amikor a fogyasztók bojkottálják a menükön található veszélyeztetett fajokat, köztük a kékúszójú tonhalat is, mindaddig, míg populációi újra meg nem erôsödnek. Azt javaslom, hogy azok, akik tengeri halat szeretnének fogyasztani, keressék azokat a termékeket, melyeken fenntartható halászati módszereket jelzô címkéket találnak, például az MSC (Marine Stewardship Council) címkéjét. De az alapvetô szabály: ha kétségeid vannak, inkább ne vedd meg! Tehát még vannak olyan kérdések, melyekre a következô CITES konferenciákon, vagy más fórumokon választ kell találni. Ön szerint mik a legsürgetôbb problémák és milyen lépéseket kellene tenni megoldásuk érdekében? A tudomány és a párbeszéd kérdésköre. A kormányoknak meg kellene hallgatni a tudományos érveket is, és párbeszédet kellene kialakítani a tudósokkal. Egy olyan faj esetében, melyet drasztikus mértékben

Rob Parry-Jones

Kaviár – a fekete arany



A kaviár majdnem olyan drága, mint az arany. Ínyencségnek számít, és rendkívül magas ára ellenére annyit fogyasztanak belôle világszerte, hogy a legtöbb tokféle, melynek ikráiból kaviárt készítenek, már a kihalás szélére került. Fotó: Hartmut Jungius/WWF Canon

A tokfélék többsége egész életét édesvízben tölti.

A kaviár egy ismert ínyencség, amely bizonyos tokhal fajok megtermékenyítetlen, sózott ikrája. A tokfélék a halak egy ôsi csoportjának egyedei, melyek a világ 25 országában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Európában a part menti tengervizekben és édesvizekben egyaránt elôfordulnak. Európán belül a Duna vízgyûjtô területein is megtalálhatók.

A tokféléknek 27 faja ismert. A viza akár 100 évig is elél és több mint 2 tonnásra is megnôhet. A viza ikrái adják a legértékesebb és legkeresettebb kaviár, a Belugakaviár alapanyagát. További hagyományos kaviár típusnak számít az Osietra-kaviár, mely a vágótokok és a perzsa tokok ikrájából készül, valamint a Sevruga-kaviár, melyet a

sôregtokok ikráiból gyártanak. A kaviár az egyik legdrágább, vadon élô állatokból készült termék. Nyugat-Európában és Amerikában kilogrammjáért akár 6000 eurót is adnak. A tokfélék legnagyobb populációja a Kaszpi-tengerben található. A legjelentôsebb európai vadon élô populációk a Dunában és a Fekete-tengerben

élnek. Magyarországon a kecsege, a simatok, a vágótok, a sôregtok és a viza ôshonosak, ill. voltak ôshonosak. Sok faj, köztük a Dunában élô tokhalak egyedszáma is jelentôsen megcsappant. Mindezért a túlhalászás, a hatalmas mértékû orvhalászat, az élôhelyük csökkenése és a vándorlásukat megakadályozó folyószabályozások, gátépítések a felelôsek. A kecsege kivételével az összes többi tokféle mára már gyakorlatilag kipusztult hazánkban, de a kecsege populációi is mesterséges szaporítást és telepítést igényelnek a fennmaradásuk érdekében. Az összes említett tokféle a kecsege kivételével, kritikusan veszélyeztetettnek számít. A kecsege a sérülékeny fajok kategóriájába sorolható. A CITES tagországok által lejelentett kereskedelmi adatok alapján a kaviár legnagyobb importôrei az Európai Unió (EU), Amerika és Svájc. 1998 és 2006 között a legálisan bejelentett nemzetközi kaviárkereskedelemmel kapcsolatos adatok szerint a kaviár 81%-át ezek az országok vásárolták fel. Ez idô alatt az éves bejelentett, piacra kerülô kaviár mennyisége az 1999-es 263 tonnányi rekord mennyiségrôl 2006-ra 44 tonnányira zuhant. A 27 EU tagállam közül Franciaország és Németország a legnagyobb felvásárló. A nemzetközi kereskedelemben megjelenô kaviármennyiség mellett jelentôs mértékû a helyi fogyasztás a kaviár származási helyein is, például Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban. Az EU és Svájc által importált ka-

viár legnagyobb része Iránból és Oroszországból származik, melyek a világ kaviárgyártó óriásai. További jelentôs kaviár exportôr még Kazahsztán, Kína és Azerbajdzsán is. A legális nemzetközi kereskedelembe került kaviár mennyiségének drasztikus csökkenése több okra is visszavezethetô. Leginkább a túlhalászás és az orvhalászat, de valószínûleg a kaviár növekvô illegális kereskedelme tehet minderrôl. A hatalmas mennyiségûlefoglalások Európában arra engednek következtetni, hogy a feketepiac roskadozik eme ínyencségtôl. Ez pedig rettentô mértékben veszélyezteti a tokfélék túlélését. 2000 és 2007 között csak az EU-ban, több mint 7 tonna lefoglalt, illegális kereskedelembôl származó kaviárt jelentettek be. A felderített esetek azt mutatják, hogy a kaviárcsempészek rendkívül szervezett módon, kifinomult módszerekkel (hamisított iratokkal, trükkös rejtekhelyek kialakításával) dolgoznak. Az illegális kaviárkereskedelem valószínûleg kapcsolatban áll bizonyos szervezett bûnözôi csoportokkal.

Tudta-e?

Fotó: Edward Parker/WWF Canon

14

Európában akár 50-70 ezer forintnyi eurót is kérhetnek 50 gramm kaviárért

A magyar (és az EU-s) jogszabályok szerint minden kaviárt tartalmazó kereskedelmi terméket, legyen az importált, exportált, újra-exportált, vagy helyi áru, olyan címkével (zárjeggyel) kell ellátni, melyen feltüntetésre kerül a származási ország és az ikrák begyûjtésének éve, annak érdekében, hogy beazonosítható legyen a kaviár eredete. Mindezek mellett a hazai piacra szánt kaviárokat, még azokat is, melyeket újracsomagolnak, szintén fel kell címkézni.

Kecse-Nagy Katalin, TRAFFIC

• Hogy a tokhalak húsával is kereskednek. • Hogy a tokfélék késôn, 6 és 25 éves koruk között válnak ivaréretté, ez is növeli veszélyeztetettségüket. • Hogy ha a tokfélék a tengerekben élnek, mint a lazacok, akkor is az édesvízi folyókba járnak ívni. • Hogy a kaviár alapanyagához, az ikrához általában úgy jutnak hozzá, hogy a nôstényeket megölik. • Hogy a kaviárt már a perzsák, az ókori görögök és rómaiak is fogyasztották, és gyógyító erôt tulajdonítottak neki. • Hogy Európában a kaviár a XVII–XVIII. századtól vált hozzáférhetôvé, és gyorsan divatos luxuscikké vált, míg Oroszországban már korábban is népszerû volt.

Fotó: A. Basappa

17

Gyûjtögetés a vadonban

Világszerte egyre növekszik a kereslet a természetes alapanyagok, a gyógy- és illóolajos növények iránt. Az igények kielégítését nagy részt ma is a vadon termô állományok biztosítják. A gyógy- és illóolajos növények világszerte nagy jelentôségûek az egészség fenntartásában illetve a gyógyászatban, de amiatt is, mert gyûjtésük és kereskedelmük számos ember megélhetését biztosítja. A fajok tekintélyes része a természetes állományokból származik. A növények kontroll nélküli begyûjtése nagy ökológiai és társadalmi veszélyeket rejt magában. A sérülékeny fajok túlgyûjtése az ökoszisztémák összeomlásához és a fajok sokféleségének csökkenéséhez vezethet, melynek következtében azon növénygyûjtôk megélhetése is veszélybe kerül, akiknek kizárólag a növények eladása jelenti az egyetlen bevételi forrást.

Fotó: B. Paetzold

Bosznia-Hercegovinában a FairWild szabvány hosszú távon is bevételt biztosít a lakosoknak

A világon mintegy 70 000 növényfajt alkalmaznak gyógyászati célokra. A gyógy- és aromanövények jelentôsége az utóbbi két évtizedben a fejlett világban is jelentôsen megnôtt. Az élelmiszerekben, kozmetikumokban, színezékekben, stb. található természetes összetevôk iránti növekvô keresletet jelentôs mértékben a fajok természetes élôhelyeirôl történô, gyakran fenntarthatatlan módon folytatott gyûjtéssel elégítik ki. Ez is közrejátszik abban, hogy mára már mintegy 15 000 növényfajt a kipusztulás fenyeget. Európán belül közel 2000 faj van kereskedelmi forgalomban, melyeknek 60-70%-a ôshonos kontinensünkön. Számos, a természetben elôforduló gyógynövényt termeszteni is lehet. A szaporítás és termesztés speciális nehézségei illetve költségessége miatt azonban számos növényfaj gyûjtése hosszú távon is folytatódni fog. Ráadásul a vadnövények gyûjtése a fejlôdô országokban fontos bevételi forrást és szociális elônyt jelent a helyi lakosoknak. Számtalan rendelet szabályozza a vadon termô gyógy- és aromanövények gyûjtését és kereskedelmét a származási országokban, ám mindezek ellenére, a kritikus fontossággal bíró fajok túlélése máig kétséges. A fenntartható kereskedelmet gazdasági intézkedésekkel is segítik, pl. gyûjtési enge-

A FairWild szabvány támogatja azokat az erôfeszítéseket, hogy a növények gyûjtése a természetes állományok épségének fenntartását és ugyanakkor a helyi lakosság érdekeit is szolgálja. A FairWild szabvány egy minôségtanúsítási rendszer. Emellett azonban magában foglalja azt, hogy a gyûjtés koordinátorai és a kormányzati intézmények a gyûjtés és a kereskedelem szervezése illetve ellenôrzése során figyelembe vegyék az ökológiai fenntarthatóság elveit, továbbá a feldolgozó cégek és szakmai szervezetek ennek alapján alakítsák ki a mûködési gyakorlatukat. A szabvány alkalmazhatóságát számos projekt bizonyította (pl. Brazília, Kambodzsa, Lesotho és Bosznia-Hercegovina). Ezek különbözô körülmények között mûködnek, és hozzájárulnak az útmutató dokumentumok és képzési módszerek fejlesztéséhez. A gyógy- és aromanövények gyûjtése Magyarországon több évszázados tradícióval bír. A XX. század elején és közepén hazánk volt az egyik legnagyobb exportôre ezen növényeknek, illetve a belôlük kinyert illóolajoknak. Napjainkban, mind az országon belüli, mind az export tekintetében a leggyakrabban gyûjtött gyógynövények (ill. részeik): csalánlevél, vadgesztenye termés, csipkebogyó, bodzabogyó és virág, orbáncfû, kamilla-és hársvirág, gyermekláncfû. Leginkább az ország észak-keleti és dél-nyugati részén folyik a vadon termô gyógynövények gyûjtése, fôleg személyes szükségletek kielégítése, részben kereskedelem céljából. Ezek a területek általában gazdaságilag visszamaradottak. Fôképp a nôknek, idôsebbeknek

és etnikai kisebbségeknek jelent a gyógynövények gyûjtése bevételi forrást és munkalehetôséget. A jelenlegi trend azt mutatja, hogy a gyûjtôk száma egyre csökken, így a vadon termô növények gyûjtésének hagyománya is halványul. Az megfelelô ismeretek visszaszorulásával e tevékenység ökológiai fenntarthatósága is gyakran kérdéses, fôleg az érzékenyebb élôhelyeken, ahol az ökoszisztémát más veszélyek is fenyegetik. A visszaszoruló ill. nem fenntartható gyûjtési tevékenység jelentette problémára az oktatás, a koordináció, a begyûjtôk regisztrálása, bizonyos adókedvezmények, és az elsôdleges feldolgozási folyamat fejlesztése jelenthetne megoldást. A FairWild szabvány alapelveinek bevezetésével Magyarországon is egy olyan gyûjtési módszert lehetne kialakítani, mely mind a gazdaság, mind a társadalom, mind a növények túlélése szempontjából elônyös lenne.

Zámboriné dr. Németh Éva Budapesti Corvinus Egyetem, Gyógy- és Aromanövények Tanszék és Anastasiya Timoshyna TRAFFIC Gyógynövények Program Kambodzsában a gyûjtögetésbôl származó fajok 40 %-a gyógy- és illóolajos növény Fotó: B. Paetzold

A fa kivágása nélkül, halcsont-bevágásokkal is lehet gyantát nyerni

délyek kiadásával és adókedvezményekkel. A TRAFFIC, az IUCN-nel (Nemzetközi Természetvédelmi Unió), a WWF-fel, a SIPPO-val (Swiss Import Promotion Programme), a BfN-nel (Német Szövetségi Természetvédelmi Ügynökség) és más szervezetekkel együtt, azon munkálkodik, hogy a vadon termô növények gyûjtése mind ökológiai, mind társadalmi szempontból fenntartható legyen. A követelményrendszert a FairWild szabvány (www.fairwild.org) rögzíti, mely két dolgot tart szem elôtt: a méltányos kereskedelmet és az ökológiai szempontokat.

18

19

Mi az ára a pacsirtapástétomnak? A védett énekesmadarak Olaszország éttermeiben különleges ínyencségnek számítanak. Vadászatuk, mely már régóta komoly természetvédelmi probléma, Délkelet- és Közép-Európában magas fokon ûzött, sok esetben szervezett bûncselekmény, mely mindmáig sajnos csak nagyon kevés figyelmet kapott. Az énekesmadár-vadászok gyakran illegálisan lövik le és csempészik át zsákmányukat Olaszország északi területeire és Máltára. A legtöbb érintett fajt nemcsak nemzetközi egyezmények, de EU-s és nemzeti jogszabályok is védik, ráadásul némelyik faj rendkívül ritka is. A madarak többsége, melyekre Európában illegálisan vadásznak, és amelyekkel illegális kereskedelmet folytatnak, énekesmadár. Ilyenek például a különbözô, Carduelis és Fringilla nemzetségbe tartozó, pintyfélék és a pacsirtafélék (Alaudidae). Az egyik legritkább, illegálisan vadászott faj a vörösnyakú lúd. További érintett fajok még a haris, a fürj, és a vadgerle.

Fotó: Szlovén Vámhatóság

A madarakat gyakran konyhakészen próbálják meg átvinni a határon

A madarak illegális kereskedelme rendkívül nagymértékû. Évente több százezer madarat ölnek le és szállítanak külföldre. Az illegális madárkereskedelem miatt lelôtt állatok becsült értéke évente mintegy 2-3 millió euró, de az iparág, teljes egészében évente mintegy 10 millió eurót hozhat. Az utóbbi években a legfôbb vadászati terület már nem Magyarország, hanem Bulgária, Románia, Szerbia és Montenegró. Ám a környezô országokban, Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában, Albániában és Horvátországban is fel-feltûnnek az illegális madárvadászok és csempészek. A legfôbb szállítási útvonal Szlovénián, Horvátországon és Magyarországon át vezet, ahonnan a madarakat Olaszországba viszik tovább. Bizonyos évszakokban megengedett néhány madárfaj vadászata. Ám a fogyasztási célra szánt aprómadarakat gyakran illegális vadászati módszerekkel ejtik el annak érdekében, hogy minden egyes alkalommal a lehetô legtöbb példányt zsákmányolhassák. Ilyen például a magnóra vett, majd lejátszott hívófüt�työk, apró lyukú, finomszövésû hálók alkalmazása, valamint automata illetve félautomata lôfegyverek használata, melyeket néha mozgó autóból vagy hajóból sütnek el. A madártetemek elrejtésének és csempészetének nagyon sokféle módja van, gyakran kocsikban, vagy hûtött termékek szállítására alkalmas teherautókban, más áruk között rejtik el azokat. 2000-tôl 2006-ig Horvátországban, Magyarországon, Szerbiában és Szlovéniában a hatóságok több mint 100 000 lelôtt vadmadarat foglaltak le csempészáruként. A tételek néhány esetben elképesztôen nagyok voltak. Szerbiában 2001-ben például egy alkalom-

mal 60 000 madarat foglaltak le. Ugyancsak 2001-ben, a magyar vámhatóság 11 800 védett madár fagyasztott tetemére bukkant a horvát határon. A védett madarak eszmei értéke 1,2 millió euró, azaz 300 millió forint volt. A 11 letartóztatott egyén közül hét embert természetkárosítás bûncselekmény elkövetésének vádjában bûnösnek találtak. A legenyhébb büntetés 6 hónap, a legszigorúbb 2 évnyi szabadságvesztés volt. A bíróság összesen több mint 17 millió forint pénzbírságot is kiszabott, melyet idôközben már kifizettek a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság részére. Az úgynevezett Balkán Madár Mûvelet során az olasz rendôrség 2001 novemberében Vicenza közelében lefoglalt egy teherautót, melyben 12 tonna fagyasztott madártetemet találtak. A rakomány 83 madárfaj 120 700 példányából állt, köztük réti pityerek, erdei pityerek, mezei pacsirták, több más énekesmadár, valamint fürjek és vadgerlék. A TRAFFIC által a témáról összeállított kiadvány több, a probléma kezelésével kapcsolatos megoldási javaslatot is megfogalmaz. Amíg az érintett országok nem javítanak az országok közti információcsere minôségén, a fentebb említett védett fajok vadászata tovább folytatódik, mely a populációk méretének drasztikus csökkenésével járhat. Elengedhetetlen, hogy a fogyasztók, vadászok, rendfenntartó- és döntéshozó szervek mind tisztában legyenek ennek a nagyléptékû törvénytelen kereskedelemnek a következményeivel. A határátkelôkön és az országokon belül alkalmazott hatékony hatósági fellépéssel gátat szabhatunk e tevékenységnek.

Kecse-Nagy Katalin, TRAFFIC és Práger Anna , CITES Igazgatási Hatóság © Massimiliano Rocco, WWF Olaszország

Térkép: A fogyasztási célból vadászott madarak kereskedelmében érintett középkelet európai országok

Jelmagyarázat: Származási helyek: Albánia (AL), BoszniaHercegovina (BA), Bulgária (BG), Macedónia (MK), Montenegró (ME), Szerbia (RS), Románia (RO) Tranzit országok: Horvátország (HR), Magyarország (HU), Szlovénia (SI) Célországok: Olaszország (IT), Málta (MT) Térkép forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/ Image:Europe_countries.svg, A Júlio Reis által készített térkép alapján Zentai Mihály rajzolta

Bizonyos származási- és tranzit országok területén lefoglalt madarak száma (2000-2006) Horvátország: 18 701 Szlovénia: 13 195 Magyarország: 20 179 Szerbia: 63 084 Teherautók mélyérôl vagy akár autóülések belsejébôl kerülnek elô a védett madarak

20

21

A környezetkárosító bûncselekmények már több évtizede a Büntetôtörvénykönyvben szerepelnek, de néhány nagy társadalmi visszhangot kiváltó ügytôl eltekintve nem kaptak hangsúlyos szerepet a hazai nyomozó hatóságok munkájában. Történt egyszer, hogy karbofuránnal, vagyis mérgezô anyaggal átitatott búzát szórtak ki fácánok számára. Az elhullott fácánok tetemébôl ragadozó madarak táplálkoztak, így 2 parlagi sas, 4 egerészölyv pusztult el a 48 példány fácán mellett. Az így okozott kár 2.040.000 Ft volt. Más alkalommal kiderült, hogy védett tokhal kaviárt forgalmazzák, sôt, kaviár jellegû készítményeket is hamisítottak, melyeket magas áron adtak el. Az ilyen, és ehhez hasonló környezetkárosításokkal és természetkárosításokkal kapcsolatos jogesetekkel jellemzôen a városi rendôrkapitányságok foglalkoznak. A rendôri vezetés azonban felismerte, hogy a helyi rendôri erôk többnyire nem tudnak eredményesen fellépni a bonyolultabb, nemzetközi jellegû, és szervezett jegyeket mutató ügyekben, ezért egyre több feladatot adtak a Nemzeti Nyomozó Irodának. Ezért itt 2009tôl külön nyomozó szervet alakítottak ki: a Környezeti Bûnözés Elleni Osztályt. Ha védett mocsarak, lápok területén végeznek illegális tevékenységet, nádasokat

gyújtanak fel, illegálisan vágnak ki fákat, gázolajat, fáradt olajat öntenek a talajra vagy a csatornába, környezetkárosításról beszélünk. Ilyenkor a bûncselekmény súlyossága attól függ, hogy a földet, a levegôt, a vizet, az élôvilágot veszélyeztetik, vagy olyan mértékben károsítják, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre. Abban az esetben, ha „csak” veszélyeztettük a környezetet 3 évig terjedô szabadságvesztéssel büntethetnek. Ha károsítottuk a környezetet, de még annak eredeti állapota helyreállítható 5 évig, míg abban az esetben ha nem állítható helyre 8 évig terjedô szabadságvesztést róhatnak ki. Annak megállapítása, hogy a magatartás milyen mértékben rongálta, károsította a környezetet mindig szakértô feladata. A természetkárosítás azt jelenti, hogy a fokozottan védett, vagy védett élô szervezet egyedeinek pénzben kifejezett értéke növények esetében eléri a 30.000,-Ft-ot (minôsített esetben a 200.000,-Ft-ot), álla-

Tobzoskabôr és kitömött tobzoska lefoglalása

Fotó: AWil Luiijf/WWF Canon

A védett teknôsök határon való átvitelére különösen figyelnek

a hazai rendôrségnek. A nemzetközi áru- és személyforgalomban jelentkezô felderítésekben inkább a kisebb jelentôségû jogsértések a gyakoriak, és a jelentôsebb foglalásoknál a véletlen tényezôknek komoly szerepe van. Ráadásul az uniós integráció miatt fokozatosan megszûnô vámellenôrzések hatására egyre kevesebb a felderítés, bár ezzel egy idôben az illegális csatornák kínálata megtöbbszörözôdött, amelyek között az Internet szerepe egyre hangsúlyosabb.

A problémákat felismerve azonban 1999ben bukaresti székhellyel Délkelet-Európai Együttmûködési Kezdeményezés (SECI) alakult, amelynek keretében a 13 résztvevô Fotó: AWil Luiijf/WWF Canon



Fotó: AWil Luiijf/WWF Canon

Mit érdemel az a bûnös…?

tok esetében a 100.000,-Ft-ot (minôsített esetben a 2.000.000,-Ft-ot). Magyarországon és a környezô országokban a Washingtoni Egyezmény (CITES) megsértésével elkövetett természetkárosítások fordulnak elô leggyakrabban. Ilyenek például az egyes természetvédelmi oltalom alatt álló, balkáni régióban ôshonos teknôsfajok illegális gyûjtése és kereskedelme, vagy a tokhalfélék illegális halászatára és a belôlük nyert kaviár csempészete. De a nem kellô hatékonyságú bûnüldözô tevékenység és a fokozatosan növekvô igények kielégítése miatt a csempészhálózatok repertoárjában megjelentek a világ más részeibôl származó védett, illetve fokozottan védett egzotikus egyedek is. Sajnálatos módon a környezeti károsítással kapcsolatos felderítési lehetôségek sikerét nagyban befolyásolja, hogy a nemzetközi nyomozó hatóságokkal nincs állandó kapcsolata

Mihez kezdhetünk egy levágott csimpánzfejjel?

ország rendôri és vámhatósági szervei eredményesebben tudnak együttmûködni. 2009-ben a környezeti bûncselekmények elleni munkacsoport alakult meg a Nemzeti Nyomozó Iroda koordinálásával. A munkacsoport meghatározta a védett egyedeknek a körét, amelyek a „legkeresettebbek” a piacon: így például a védett teknôsök, papagájok, és ezekre – információk átadásával – különös figyelmet fordítanak. A természetkárosító esetek elkövetôi sokszor egy-két lépéssel elôbbre járnak – furfangosak, merészek és gyakran igen kegyetlen módszereket alkalmaznak, például élô állatokat szállítanak autók csomagtartójában, amelyek hosszú szenvedés után múlnak csak ki. A rendôrség bár megteszi a tôle telhetôt, mégis az ô munkájuk erôsítése mellett sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapjon a büntetés végrehajtása is. Ez az egyik legfontosabb elrettentô erô, amely még segíthet a veszélyeztetett fajok meg mentésében.

Ábrahám Attila, Nemzeti Nyomozó Iroda

22

Programajánló Könyvajánló Édeni tájak - Global 200 - Földünk legféltettebb kincsei

Kirándulj a Pandával! Legyél tagja a Panda Klubnak, és vegyél részt a rendszeresen megszervezett kirándulásainkon, ahol szakképzett vezetôk a WWF munkatársaival együtt mutatják be, milyen természeti értékeket találhatunk Magyarországon. Megismerheted, milyen hüllôk, rovarok, madarak, emlôsök élnek nálunk, hogyan védhetjük meg természeti értékeinket, és nem utolsó sorban egy felejthetetlen élménnyel gazdagodhatsz. Kicsiket és nagyokat egyaránt várunk, sôt, a kutyusoknak sem kell otthon maradniuk. A Panda Klub tagságtól és a Panda Túrák pontos idôpontjáról, helyérôl a wwf.hu honlapon tájékozódhatsz. A klubtagsággal kedvezményes belépôhöz is jutsz a hazai nemzeti parkokban, az állatkertben és a Tropikáriumban is. Gyere, Téged is várunk!

Játék:   Szeretnéd befolyásolni a világ rendjét? Ebben az online játékban megteheted! A világ vezetô iparágainak egyik legfôbb döntéshozójává válhatsz, akinek meg kell találnia az egyensúlyt a profit, a társadalmi elvárások, és a környezeti fenntarthatóság között. Tanácsadók és elemzések állnak a rendelkezésedre, a döntés felelôssége azonban a Tiéd. A feladat egyáltalán nem könnyû. Próbáld ki, Neked hogyan sikerülne!   http://knowledge.allianz.com/ceo2/en.html

Ez a könyv varázslatos utazásra hívja olvasóit. Sok más csodálatos táj mellett bemutatja a Skandináv-félsziget tundráit, a Nagy-korallzátonyt, a Földközi-tenger medencéjét, az észak-amerikai prérit, Hawaii erdôségeit, Borneó tôzegmocsarait és a végtelen patagóniai pampákat. E területek mindegyike különlegesen gazdag, ugyanakkor állandó harc színtere is, hiszen a terjeszkedô, mindent felélô ember növény-és állatfajok millióitól kobozza el az élôhelyét, sôt, immár a fennmaradásukat fenyegeti. Ez a könyv elsôsorban azoknak szól, akik felelôsnek érzik magukat a Föld jövôjéért, akik azt szeretnék, hogy ne tûnjön el bolygónk élôvilágának megejtô sokfélesége, hogy gyermekeink ne csak az okos könyvek lapjain, hanem odakint a természetben is elgyönyörködhessenek az élôk tobzódóan sokszínû világában.