1

PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3530 Miskolc, Hadirokkantak u. 6. II/1. Tel/Fax: /46/ 356-345 E-mail: [email protected]

FELSÖZSOLCA  TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

 

2

KÜLZETLAP FELSŐZSOLCA VÁROS RENDEZÉSI TERVE VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ

Településtervező:

Soltész Jánosné TT- 1- 05-0114-SZK/2001 TR-1-05-0114/2002 05-0114-SZKI-SZK

Építésztervező:

Csintalan Ildikó E-2-05-0015 Barnáné Papp Tünde 05-0196-É3-É

Közműtervező:

Pozsgai István Sallai Attila Sejkóczky András

Munkatársak:

Holló György

Miskolc, 2004.január hó

Soltész Jánosné ügyvezető

3

TARTALOMJEGYZÉK FELSŐZSOLCA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

I. VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ, HELYZETELEMZÉS Bevezető 1.) Előzmények 2.) A történeti múlt, mint a stratégia alkotás kiinduló eleme 3.) Természeti erőforrások 4.) A település legfontosabb adatai /KSH/. A humánerőforrás jellemzése 5.) A közintézményellátás jelenlegi helyzete és a jelentősebb gazdálkodó egységek, gazdasági erőforrás 6.) Térszerkezeti kapcsolatok, közlekedés 7.) Közművesítés 8.) Környezetvédelem II. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY III. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ VI. Tervjegyzék Összefoglaló vizsgálatok (épületállag, zöldterület és közlekedési vizsgálat) V-1 M = 1:4000 Összefoglaló vizsgálatok Területfelhasználás V-2 M = 1:20000 Útmintakeresztszelvények

V-3

M= 1:200

4

I. VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ, HELYZETELEMZÉS

Bevezető: FELSŐZSOLCA VÁROS 2003-ben megkezdte rendezési tervének készítését az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény értelmében. A törvényi előírásokon túlmenően a település érdeke, hogy fejlesztési szándékainak a legoptimálisabb helyét a rendezési tervben kijelölje és az előkészítési folyamatokat megkezdje. A területek felhasználását, a telkek alakítását, továbbá az építések feltételeit és módját a településrendezési tervben (településszerkezeti és szabályozási terv), illetve a helyi építési szabályzatban kell megfogalmazniuk. A tervezési folyamat a helyzetelemzéssel, azaz a vizsgálati munkafázissal kezdődik. A rendezési terv két részből áll, éspedig a településszerkezeti tervből, illetve a helyi építési szabályzatból. A település szerkezeti terv az ún. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPJÁN készül, melyet az önkormányzati testületnek határozattal kell elfogadnia. A településfejlesztési koncepció hasonló elvek alapján készül, mint a kistérségi fejlesztési program, de a területigényes fejlesztések helyét, módját egyre konkrétabban kell rögzíteni az alapelvekben. A térszerkezeti használatot a település teljes közigazgatási területére ki kell dolgozni. Az egyeztetési eljárások során a külterület használatot a szomszédos településekkel is egyeztetni kell. Így bizonyos fejlesztések összehangolása, illetve egyes térhasználati formák esetleges konfliktusa könnyebben kezelhetővé válik, például a kerékpárutak a közigazgatási területeken áthaladnak, vagy környezeti kockázattal járó technológiák fogadása esetén számolni lehet a szomszédos települést érintő terheléssel, illetve a közműrendszerek is térségi összehangolást igényelnek. A helyi építési szabályzat és szabályozási terv a területfelhasználási egységekre vonatkozó építési övezeteket határozza meg, melyet az önkormányzati testületnek rendelettel kell elfogadnia. A szabályozási terv kötelező szakági munkarésze a helyi értékvédelmi javaslat (a természeti és művi környezet). A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a település önkormányzatának feladata. A sajátos arculat, a településkép védelem egyik eszköze tehát a helyi építési szabályzat. Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól a 66/1999.(VIII.13.) FVM.r. rendelkezik.

5

1.) Előzmények FELSŐZSOLCÁRA korábban 1992-ben készült általános rendezési terv, melyet a PROVINCIA KFT. készített. A város külterületére ezután részletes szabályozási tervek készültek, többek között az Arnót községgel határos területre az ipari zóna kialakítására. A belterületre szintén több részletes szabályozási, illetve beépítési terv készült, pl. a kereskedelmi- szolgáltatói területek, továbbá a MEZŐGÉP környezetének rendezésére stb. Forgalomtechnikai tervek közül említésre méltó az M-30-as gyorsforgalmi út építéséhez kapcsolódó új Sajó híd, illetve a Kassai úti körforgalom, valamint a Szent István út és Hősök tere rendezésére készült megvalósulási tervek. Jelenleg folyó tervezési munka a városközponti területek beépítési tanulmánya, illetve az M30-as- építéséhez kapcsolódó régészeti területeken örökségvédelmi hatástanulmány készítése. A településrendezési terv komplex felülvizsgálatát az időközben lezajlott társadalmigazdasági és jogszabályi környezet változása indokolta.

2.) A település bemutatása FÖLDRAJZ, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK A Bükk hegység keleti lábánál, a Sajó folyó bal partján, a 3-as számú (BudapestMiskolc-Tornyosnémeti) országos főközlekedési út nyomvonalán, Miskolctól 3 km távolságra fekszik, 1997. július 1-től város, a megye 17. városa. A Sajó folyó vízgyűjtő részéhez tartozó területét sík és enyhén hullámos talajfelszín jellemzi. Geológiai felépítettségére jellemző, hogy a pliocén elején a pannónia beltenger öble volt, az első pliocénban, majd a pleisztocén fejlődési korban területe kiemelkedett, és a szerkezeti vonalak mentén feldarabolódott. A kiemelkedett területek felszínére hullott porból lösz és vályog képződött, melyet a Sajó teraszos völgyekkel szegett le. Így a település talajképző kőzetét löszös agyag alkotja, mely alapvetően meghatározta lakosainak mezőgazdasági tevékenységét. Az évi átlagos csapadék mennyisége: 250-380 mm. A terület szélviszonyai változatosak: ÉK-DNY, illetve ÉNY-DK. Szélerőssége: közepes. TÖRTÉNELEM Felsőzsolca új-kőkori, bronzkori, kelta, avar és Árpád-kori leletekkel rendelkezik. A település határának keleti részén található, emberkéz alkotta halmok, a régészeti kutatások szerint, mintegy 6-8000 évvel ezelőtt keletkeztek. A Várdombon folytatott ásatások során a neolitikumból származó cseréptöredékek, a Sajó folyó régi medrének homokbányáiból előkerült 4000 éves rézkori gyűrűk, gyöngyök, lándzsarészek, valamint a Csikó-tó kavicspajzsából feltárt avar kori cseréptöredékek, terra sigillatták igazolják a kelta népcsoport több évszázados jelenlétét.

6

A korabeli megmaradt feljegyzések szerint a honfoglaló magyarság földművelő, állattartó és fegyverkovács, kelta-avar etnikumot talált a város egykori területén. Egy 1281-ből származó okmány már Nogsolcha néven említi a települést, melyben a Myskoucz nemzetség és Panyth bán fiai között, a Sajó folyó mederváltása miatt keletkezett birtokvitát a felek úgy zárták le, hogy az egri káptalan előtt megállapodtak: „Myskoucz és Nogsolcha között a határ mindenkor a Sajó folyó”. Itt zajlott le II. Béla király győztes csatája a trónkövetelő Borisz herceg ellen. A tragikus végű Muhi csata után a menekülő király életét mentő Ernye bán, - IV. Béla főlovászmestere, - szolgagyőri ispán, a tatárok kivonulása után Solcha-t is birtokba kapja. 1250. július 7-én kelt birtoklevele az alábbiakat tanúsítja: „Ernye kedvelt főlovászmesterünk, midőn a tatárok barbár népe háborús támadással lerohanta és elárasztotta országunkat milyen nagyra becsülendő módon tűnt ki felséges szemünk láttára a hűség fényes tanúságtételével. Mikor a mind növekvő szerencsétlenségben lovaink kidőltek, ő életével nem törődve, a mi életünket élete árán is megváltani kívánta, a saját menekülésére szánt lovak személyünk megmentése érdekében átadva nekünk. Ő maga, üldözőinkkel harcba bocsátkozva, több lándzsadöféstől és nyíllövéstől kapott sebbel vitézül ellenállt az ellenség rohamának és Isten segítségével nagy nehezen ki tudta magát szabadítani azok gyűrűjéből. ezenkívül, midőn a tatárok elől a tengermelléki részekre vonultunk vissza, ugyanő parancsunkra, a sors különböző eshetőségeinek kitéve magát – abban az időben, mikor az utak veszélyessége és az ellenség cselvetései miatt nem lehetett biztonságosan közlekedni – egyedül ment kifürkészni a tatárok szállását és az ott szerzett hírekről hűségesen beszámolt nekünk. Minden nehézségben az akkori mostoha körülmények hozta szerencsétlen helyzetünkben kitartó, hű szolgálattal állott állandóan mellettünk. Ezért Diósgyőr vára mellett Solchát birtokolja”. Az 1332-es pápai tizedfizetés alapján Felsew-solcha már Borsod vármegye 5. legnépesebb helysége. (Az akkor fizetett tized összege 22 garas volt.) Az 1333-35. évi pápai tizedjegyzékből megállapítható, hogy ekkor itt volt a vármegye egyik legtöbbet fizető, virágzó, „Szent Mihály” névre felszentelt plébániája. 1370-ben, I. (Nagy) Lajos lengyel királlyá választását követően, a település kereskedelmi és politikai szerepe is felértékelődött. Új lakóházak épültek, fokozódott a betelepülés. Az 1526-os mohácsi vészt követően, a lakosság jó része Szapolyai oldalára állt. 1526 őszén Székesfehérváron megkoronázták Szapolyai Jánost – János királyt -, ugyanazon év decemberében pedig Pozsonyban az ellenpárt, Habsburg Ferdinándot emelte trónra. 1527-ben a két király katonai összecsapása Ferdinánd győzelmével végződött, így Szapolyai seregei Ferdinánd csapatai elől, egészen a Felsewsolcha-i Sajó folyóig hátráltak. A hosszú hadakozásnak az 1538-as Váradi béke vetett véget, melynek alapján a (mai) térség Ferdinánd uralma alá került. A hűtlenséget – a Szapolyai pártolást – Ferdinánd adókivetéssel bírságolta.

7

A török csapatok 1544-ben foglalták el és égették porrá a települést. A lakosság jó része bujdokolni, menekülni kényszerült, míg másik része áldozatul esett. A törökök azonban felfigyeltek a szorgalmas népre és gazdasági törekvéseik megvalósítására ösztönözték a visszaköltözött lakosságot. Így a török uralom nem csupán pusztulást, hanem újjáépítést, településfejlesztést, a közigazgatás megalapozását, a mezőgazdasági termelés fejlődését, az iparosodás és a polgárosodás elindulását is eredményezte. A tizedjegyzékben felsorolt nevek a település lakossága között egyetlen idegen nemzetiségűt sem tartalmaznak. A római katolikus egyház a tudás megszerzését sugallta híveinek, melynek eredményeként a nemeseken kívül valamennyi jobbágy is tudott írni és olvasni. A reformáció eredményeként, a XVI. század elejétől erős református egyház tevékenykedik a településen. A protestáns vallás terjedését a külföldről hazatért papok is elősegítették, de súlyát növelte, hogy 1564-től a Rákóczi család tagjai tulajdonolták Felsőzsolcát, mintegy 130 éven át. A Rákóczi-szabadságharcot követően a Dőry család tagjai a birtokosok, de birtoktestei vannak a Szirmay családnak is. A XVII. században jelentős fejlődésnek indul, a már utcasoros település-szerkezettel rendelkező falu. A földbirtokosok adókedvezményei hallatán jó kezű iparosok, kovácsok, ácsok, építőmesterek, molnárok és kereskedők telepednek le, s szorgalmas munkájuk révén fellendült a település kereskedelme, átutazóforgalma. A különféle vallású emberek betelepülésével ismét pezsgővé vált a vallási élete. Ez eredményezhette, hogy 1716-ban Dőry László földbirtokos felsőzsolcai téglaégetőjéből 20.000 db téglát ajánlott fel a miskolci Avasi templom újjáépítéséhez. At 1848-as szabadságharc során súlyos károk érik a falut. Dembinszky és Görgey csapatai védelmezik a települést, de 1849. július elején a Paskievics cári tábornok vezetésével benyomuló orosz cári csapatok kifosztják, majd 1849. július 25-én, amikor Görgey egységei megütköznek a cári erőkkel, az orosz katonák felgyújtják a falut. Kifosztják az uradalmi birtokot, felélik a falu tartalékait, majd szeptember 2-án kivonulnak Zsolcáról. Az 1848-as szabadságharc leverését követően a falu közössége újjászerveződött, majd a gazdasági élet fellendülése eredményezte, hogy 1851-ben a görög katolikus közösség templomot építsen. 1900-ban a római katolikusok is megépítették új templomukat, melyet Keresztelő Szent Jánosnak szenteltek fel. A Dőry család kastélyt épít, vízimalmokat, boltokat, korcsmát, mészárszéket üzemeltet, mező-gazdasággal és téglaégetéssel foglalkozik, valamint hídvámot szed. A falu létszáma ismét fokozatos növekedésnek indult. A kor liberális eszméinek hatására bekövetkezett jobbágyfelszabadítás, és az 1867-es kiegyezést követően megindult iparosítás egy új réteg kialakulásához, a szervezett munkásság kiformálódásához vezetett. A rohamosan iparosodó Miskolc mellett mindez – otthonteremtés szempontjából – előnyösen érintette Felsőzsolca népességét.

8

Közben – házasság révén – a település a Platthy család tulajdonába kerül. Leányuk, Platthy Ida, a kor kiemelkedő, felvilágosult mecénása – Szathmáry Király Pál – felesége lett. A modern gondolkodású asszony és a művelt férj egymásra találása jó házasságot eredményezett, így mindketten Felsőzsolca felemelkedésén, a térség kulturális és gazdasági életének serkentésén tevékenykedhettek. A feleség 1887-ben kisded-óvodát alapított. Mindketten a műveltség terjesztését, a hagyományok ápolását, az egészségügy megerősítését, az emberek és a környék gazdagodását tűzték ki céljukként. 1908-ban a falu védelmében megalakítják az önkéntes Tűzoltó Egyletet, ahol a tűzoltók éberségről, elszántságról és bátorságról tettek tanúbizonyságot, főként az aratási tüzek oltása során. Az I. világháborúban 210 katonával vett részt az ekkor már 1672 fős település, melyből 48-an hősi halált haltak, 11 hadirokkant, 160 sebesült és 4 vitéz tért haza sorstársaival. Az ezután kikiáltott Tanácsköztársaság harcaiban 4 fiatal vesztette életét. A gazdaság újjászervezését követően kisgazda vezetést választott a falu. Az ipar és a kereskedelem fellendülése következtében megváltozott a lakosság foglalkozás szerinti összetétele, a korábbi – döntően mezőgazdálkodásból élő – parasztság mellett, azonos arányban nőtt az ipari munkások és a kereskedők létszáma. Pártok, vallási szerveződések, kulturális és önsegélyező körök, sportkörök, társadalmi szervezetek jöttek létre, melyek tevékenységükkel át- meg átszőtték Felsőzsolca társadalmi életének egészét. A közakarat alapította meg 1923-ban a Levente Egyesületet is. A gazdagodás, a munkalehetőség, a szervezett település vonzotta a betelepülőket. Mindezek eredményeként 1930-ban már 2540 főre emelkedett Felsőzsolca állandó lakosainak száma. 1939-ben a falu lakossági szolgáltatásáról 15 kereskedő, 7 italmérő, 33 önálló kisiparos (akik közül 9 cipész, 7 hentes és mészáros, 1 asztalos, 1 ács, 1 kerékgyártó, 1 pék, 1 bádogos, 1 kőműves, 1 szikvízgyártó, 1 fazekas, 1 kőfaragó, 1 borbély, 6 bércséplő, 1 kéményseprő), valamint 1 darálómalom és 1 villanyerőre berendezett malom gondoskodott. A II. világháború itt is megpróbáltatásokkal, tragédiákkal párosult. Közel kétszázan vesztették életüket. A beletörődést az újjáépítés lázas évei követték, s a település a hit és a közösség erejénél fogva ismét megtalálta a fejlődés útját. Az iparvárossá fejlődött Miskolc tőszomszédságában, hangulatos kertvárosi jellegével vonzotta a letelepedőket és lélekszáma így alakult: 1960-ban 1970-ben

3551 5078 fő.

A település 1971. január 1-jétől nagyközségi státuszt kapott. Fejlődése eredmé-nyeként lakossága: 1980-ban 6125 1990-ben 6939 1993-ban 7121 1996-ban 7241 1997-ben pedig már 7264 fő lett.

9

NÉPESSÉG, DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK, MUNKANÉLKÜLISÉG / 2002. évi adatsor / Felsőzsolca lakosainak száma: 7241 fő A lakosság 31,6 %-a aktív kereső, 6,8 %-a munkanélküli, 31,1 %-a inaktív és 30,5 %-a eltartott. Az aktív keresők legnagyobb hányada, 70 %-a a szolgáltatási jellegű ágazatokban, 27,2 %-a az iparban és 2,3 %-a a mezőgazdaságban tevékenykedik. Az aktív keresők 25,3 %-a helyben foglalkoztatott, míg 74,7 %-a eljáró. A foglalkoztatottak iskolázottságát tekintve 12,3 %-a alapfokú, 28,5 %-a szakmunkás, 39,5 %-a középfokú, 19,1 %-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. 0,6 %-a nem rendelkezik iskolai végzettséggel. Forrás: Miskolci agglomeráció. KSH, 2003. A lakosság 6,8 %-a munkanélküli, azaz 478 fő, melyből 280 férfi, 198 nő. Végzettség szerinti megoszlását tekintve: 14 fő felsőfokú 78 fő középfokú 110 fő szakmunkás 172 fő alapfokú 104 fő nincs iskolai végzettsége Forrás:: Miskolci agglomeráció. KSH, 2003.

GAZDASÁGI ÉLET /2002. évi adatok/ A gazdasági élet legjelentősebb üzeme, az Országos Villamostávvezeték Rt. KeletMagyarországi Üzemigazgatósága, melynek felsőzsolcai telephelyén 22 külső vállalkozás is tevékenykedik. A Felsőzsolcai Mezőgazdasági Szövetkezet négy község közigazgatási területére kiterjedően, 1180 hektáron gazdálkodik. Alapvetően gabonanövények (búza, árpa, kukorica, napraforgó) termelésével foglalkozik. A Nagymiskolci Állami Gazdaság felszámolását követően, a felsőzsolcai 171 hektáron a Frukt Trade Center Kft. gazdálkodik. A helyi befektetőkből álló kft. tulajdonában alma, körte, meggy és cseresznyeültetvények vannak. A városban 486 működő vállalkozás van összesen. Ebből 5 részvénytársaság, 62 korlátolt felelősségű társaság, 2 szövetkezeti, 113 betéti társaság, 302 egyéni vállalkozás. Az ipari termelést folytató vállalkozások száma: 107. Mezőgazdasági

10

vállalkozások száma: 17. Kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások száma: 113. Szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozások száma: 170. Egyéb gazdasági ágban tevékenykedő vállalkozások száma: 74. Forrás: Miskolci agglomeráció. KSH, 2003. Statisztikai évkönyv 2002. KSH, 2003.

KERESKEDELEM /2003. júniusi adatok/ Kiskereskedelmi üzletek száma:

62

Az üzletek profilja: Gépjármű-, gépjárműalkatrész szaküzlet Élelmiszer jellegű vegyes üzlet és áruház Iparcikk jellegű vegyes üzlet és áruház Zöldség-gyümölcs elárusítóhely Hús, húskészítmény-szaküzlet Kenyér-, pékáru- és édesség-szaküzlet Alkohol tartalmú és egyéb italok szaküzlete Egyéb, nem kiemelt élelmiszert forgalmazó szaküzlet Állatpatika Kozmetikai és testápolási cikkek szaküzlete Textilszaküzlet Ruházati szaküzlet Elektromos háztartási cikk szaküzlet Vasáru-, festék-, üvegszaküzlet Könyv-, újság-, papíráru-szaküzlet Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-szaküzlet Használtcikk-szaküzlet

3 10 3 3 3 1 4 4 1 1 2 5 3 4 1 11 3

Vendéglátó egységek száma: 21 Melegkonyhás és egyéb vendéglátó üzlet, cukrászda 11 Bár, borozó, italbolt, kocsma, zenés szórakozóhely 8 Munkahelyi vendéglátó üzlet 2 Forrás: Önkormányzati adatok, 2003.

11

OKTATÁS – KÖZMŰVELŐDÉS /2003. évi adatok/ Általános Művelődési Központ A 2001-ben létrejött ÁMK többcélú intézmény, melyben közös Szervezeti és Működési Szabályzat, Pedagógiai és Művelődési Program, Munkaterv alapján a különböző tevékenységet folytató intézményegységek egymással együttműködnek, tevékenységüket összehangolják. Intézményünk munkájának középpontjában a gyermekek személyiségének fejlesztése és a felnőtteknek korszerű kulturális szolgáltatások biztosítása áll. ÁMK Intézményegységei ÁMK Krisztina Napközi Otthonos Óvodája Az óvoda 6 csoportjában 137 gyermek nevelését végzi 15 óvodapedagógus, 6 dajka segítségével. Az óvoda alapfeladata 3 – 8 éves gyermekek óvodai nevelése. Kiemelt feladatának tekinti a komplex képességfejlesztést, hagyományápolást, környezeti, művészeti nevelést, iskolás életmódra való felkészítést. Az óvodában alapítvány működik. A szülők igényei alapján hitoktatásban részesülhetnek a gyermekek. Az óvodások néptánc műsorral rendszeresen fellépnek városi rendezvényeken. ÁMK Platthy Ida Napközi Otthonos Óvodája Az óvoda 5 csoportjában 128 gyermek nevelését végzi 13 óvodapedagógus, 6 dajka segítségével. Az óvoda alapfeladata 3 – 8 éves gyermekek óvodai nevelése. Kiemelt feladatának tekinti az anyanyelvi, erkölcsi, művészeti nevelést, az angol nyelv játékos megismertetését, hagyományápolást, iskolai életmódra való felkészítést. A szülők igényei alapján hitoktatásban részesülhetnek a gyermekek. Az óvodában alapítvány működik. Az óvodások aerobic műsorral rendszeresen fellépnek városi rendezvényeken. ÁMK Kazinczy Ferenc Általános Iskolája Az általános iskola 17 osztályában 317 tanuló nevelését végzi 27 pedagógus. Az általános iskola alapfeladata a tanköteles korú tanulók nevelés-oktatása, készségük, képességük fejlesztése, általános műveltségük megalapozása, továbbtanulásra felkészítésük. A tehetséges tanulóknak emelt szintű oktatást biztosít az iskola angol nyelvből és testnevelésből. A tanítási órák mellett fakultációs foglalkozásokon, szakköri foglalkozásokon kapnak segítséget a diákok továbbtanulásra való felkészülésre. A környezeti nevelést segíti az erdei iskola. A tanulási nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű tanulóknak differenciált oktatással küzdő, sajátos nevelési igényű tanulóknak differenciált oktatással, képességfejlesztő foglalkozások szervezésével tanítási órákon, napközi otthonos foglalkozásokon nyújtanak segítséget tanulási hátrányaik csökkentéséhez. Az iskolában 2 alapítvány működik (Kazinczy Iskoláért Alapítvány, Lélek Alapítvány). A diákok római katolikus, görög katolikus, református hitoktatáson vehetnek részt.

12

ÁMK Szent István Általános Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolája és Szakmai Szolgáltatója Az általános iskola 15 osztályában 270 tanuló nevelését végzi 27 pedagógus. Az általános iskola alapfeladata a tanköteles korú tanulók nevelés-oktatása, készségük, képességük fejlesztése, általános műveltségük megalapozása, továbbtanulásra felkészítésük. A tehetséges tanulóknak két tanítási nyelvű oktatást biztosít az iskola angol nyelvből, emelt szintű oktatást matematikából és számítástechnikából. A tanítási órák mellett fakultációs foglalkozásokon, szakköri foglalkozásokon kapnak segítséget a diákok továbbtanulásra való felkészülésre. A pályázati támogatásból megszervezésre kerülő erdei iskola a környezeti neveléshez járul hozzá. A tanulási nehézségekkel küzdő diákok iskolaotthonokban, napközi otthonos foglalkozásokon vesznek részt. A pedagógusok differenciált oktatással, készségfejlesztő foglalkozásokon segítik lemaradásuk csökkenését. Az iskolában „A Szent István Diákjaiért” néven alapítvány működik. A diákok római katolikus, görög katolikus, református hitoktatáson vehetnek részt. Az iskola fenntartásában a 116. gróf Teleki Pál cserkészcsapat működik. ÁMK Alapfokú Művészeti Iskolája Az iskolában 177 tanuló nevelését 13 pedagógus végzi. A művészeti iskola Felsőzsolcán az általános iskolákban is, telephelyként Sajóládon végzi a gyerekek zenei nevelését. A zenei nevelés keretében szolfézsoktatás, hangszeres zenei képzés folyik. A jelenleg működő tanszakok: furulya, fuvola, gitár, klarinét, szaxofon, zongora. Fúvós zenekaruk az iskola tanulóiból és tanáraiból alakult. A művészeti iskola növendékei és a fúvós zenekar sikeresen szerepelnek városunk kulturális rendezvényein, művészeti iskolák találkozóin. Pedagógiai Szakmai Szolgálat Szervezetileg az ÁMK Szent István Általános Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolája és Szakmai Szolgáltatója intézményegység keretében működik. A felsőzsolcai óvodák, iskolák mellett a felsőzsolcai Közoktatási Ellátási Körzet társult településeinek biztosítja szolgáltatásait az alábbi területeken: pedagógiai szolgáltatás, mérés, értékelés, szaktanácsadás, pedagógiai tájékoztatás, továbbképzések, tanulmányi versenyek szervezése, tanuló tájékozató-tanácsadó szolgálat. A szakmai munkaközösségek szolgáltatásai, továbbképzések segítik a pedagógusok szakmai ismeretinek gyarapítását. A szervezett versenyek hozzájárulnak a tehetséggondozáshoz.

ÁMK Közművelődési és Közgyűjteményi Intézete A kulturális törvényben, rendeletben meghatározott közművelődési, muzeális feladatokat látja el. Székhelye a Bárczay-kastély, programjainak egy részét a Művelődési Házban rendezi meg. A Bárczay-kastély hangversenyeknek, szakmai továbbképzéseknek, kiállításoknak, író-olvasó találkozóknak ad helyet. Közművelődési tevékenységével lehetőséget biztosít gyermekeknek és felnőtteknek ismereteik gyarapítására, kikapcsolódásra, a szabad idő hasznos eltöltésére. Klubokat,

13

művészeti csapatokat működtet, közreműködik művészeti alkotások bemutatásában. A közérdekű muzeális kiállítóhely a Bárczay-kastélyban kapott helyet. Felsőzsolca múltjával kapcsolatos tárgyi emlékeket gyűjtik, rendszerezik, kiállítások rendezésében vesznek részt. A „Századok útkereszteződésben” c. állandó helytörténeti kiállítás mellett időszakos kiállításokból („Emlékek az iskoláról” c.) megismerhetik a látogatók településünk múltját. A város életében kultúra közvetítő szerepe van az évente 2-3 alkalommal megjelenő „Örökség” (szerkesztő: Zsíros Sándor) c. honismereti, kulturális kiadványnak, amely az ÁMK és az „Örökségünk Felsőzsolca” Alapítvány gondozásában jelenik meg.

ÁMK Városi Könyvtára A Bárczay-kastély földszinti termeiben kapott helyet. A városi könyvtár feladata sokrétű: az állomány folyamatos gyarapítása, dokumentumok nyilvántartásba vétele, gyűjtemény őrzése, védelme, felnőtt és gyermek olvasószolgálati tevékenység végzése, internet használat biztosítása, tájékoztatás, helyismereti, közéleti, közhasznú információk nyújtása. Minden évben megrendezésre kerülnek a Felsőzsolcai Könyvnapok, melynek házigazdája a városi könyvtár. Dokumentumok: 28 765 db, ebből 28 235 könyv, 530 egyéb dokumentum (VHS, hanglemezek, CD, térkép, hangkazetták). Az ÁMK intézményegységei folyamatosan fejlesztik együttműködésüket. Folyamatos információátadással, közös rendezvények szervezésével segítik a célok megvalósulását. Az ÁMK feladatainak megvalósítása során együttműködésre törekszik a szülőkkel, társintézményekkel, civil szervezetekkel. Az intézményhasználók igényeinek figyelembevételével folyamatosan fejleszti szolgáltatásait. Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató Központ A legfiatalabb közoktatási intézménye Felsőzsolcának. A személyi ellátottságot 5 főállású és 36 részmunkaidőben dolgozó szakember jelenti. Intézményünk az óvodák, iskolák feladatellátásához szorosan kapcsolódó segítő tevékenységet lát el. Nevezetesen: beszédjavítás, pszichológiai, fejlesztő pedagógiai ellátás, gyógytestnevelő biztosít órát és a pályaválasztási tanácsadást. Nemcsak Felsőzsolca város gyermekeit, szüleit és pedagógusait segíti meg a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásban, hanem a Felsőzsolcai Közoktatási Ellátási Körzet környező 25 településének több mint 7000 gyermekét is. Körzetéhez 54 közoktatási intézmény tartozik. Hasznos, jól működő kapcsolatrendszert sikerült kialakítani az egészségügyi- és szociális társintézményekkel pl.: gyermekorvosok, védőnői hálózat, családsegítő központok, gyámhivatal, stb. A helyi hírek a UPC kábel-televízió hálózaton keresztül jut el a helyi szerkesztésű Képújság keretében a lakossághoz. Valamint írott sajtó formájában a havonta kétszer megjelenő „Zsolcai Hírmondón” (szerkesztő: Papp Ferenc) keresztül.

14

A hagyományőrzést, az „Örökségünk Felsőzsolca” Alapítvány, a Felsőzsolcai Kulturális Egyesület, a 2003. évben megalakuló Szathmáry Király Ádám Kulturális Társaság és az „Együtt Felsőzsolcáért” Egyesület is folytatja. Forrás: Önkormányzati adatok, 2003.

SPORT Felsőzsolca város sportkulturáját alapvetően a labdarúgás, a kézilabda, a tenisz határozza meg. A sportolni vágyók rendelkezésére áll 1 füves labdarúgópálya, 2 bitumenes kézilabdapálya, futó- és ugrópálya, salakos, illetve bitumenes teniszpálya és 2 tornaterem. A sportélet a következő szervezetek keretei között van jelen. Felsőzsolcai Almáskert Sport Egyesület (FASE) Felsőzsolcai Városi Sport Club (FVSC) „Együtt Felsőzsolcáért” Egyesület Z-25 Postagalambsport Egyesület Felsőzsolca Kertekalja Tenisz Club Kertekalja 1-ség SC A város labdarúgó és a kézilabda csapata a Felsőzsolcai Városi Sport Club (FVSC) színeiben versenyzik a megyei I. osztályú bajnokság élvonalában. A nagypályás labdarúgás mellett a kispályás labdarúgásra is nagy hangsúlyt fektetnek. A labdarúgó utánpótlás nevelése is kiemelkedő. A tenisz kedvelőinek a Felsőzsolca Kertekalja Tenisz Club biztosít lehetőséget. A 2003. évben megalakuló „Együtt Felsőzsolcáért” Egyesület lövészverseny szervezésével vonja be a felsőzsolcai általános iskolásokat a város sportéletébe, nyújt nekik kellemes kikapcsolódást. Edzési lehetőséget is biztosít számukra. A harcművészetek iránt érdeklődők számára a karate nyújt bepillantást a távol-keleti mozgáskultúrába és rendszeres versenyzésre is, van lehetőség a Felsőzsolcai Almáskerti Sport Egyesület Karate szakosztálya keretén belül. A Felsőzsolcai Almáskert Sport Egyesület Öregfiúk csapata rendszeresen részt vesz városnapi sporteseményeken. A Z-25 Postagalambsport Egyesület tagjainak immár 30 éves áldozatos tevékenysége nyomán kiemelkedő hazai és nemzetközi eredményeket könyvelhet el.

IDEGENFORGALMI LÁTVÁNYOSSÁGOK •

Bárczay-kastély és az ebben megtekinthető Helytörténeti Kiállítások (állandó, időszakos)

15

•

Görög katolikus templom

•

Római katolikus templom

•

Református templom

•

Kegyeleti Park (a II. világháború és 1956 áldozatainak emlékhelye)

A pihenni vágyók számára 30 szálláshely (faház) áll rendelkezésre az ÁMK Kazinczy Ferenc Általános Iskolában. A Mályi-tó partján lévő 18 fős komfortos üdülő található.

EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS /2003. évi adatok/ Központja az Egészségház, melyben 6 települést ellátó, körzeti ügyeleti szolgálat, fogászati szakrendelés, háziorvosi szolgálat, gyermek és fizikoterápiás szakrendelés szolgálja a rászorultakat. Helyben szerda reggelenként lehetőség van vérvételre, melyet Miskolcra szállítanak a központi laboratóriumba elemzésre. A vizsgálati eredmények az Egészségházban átvehetők. A 3 felnőtt háziorvosi körzetben 5960 lakos ellátásáról gondoskodnak. A háziorvosok a rászorultak ellátását 4 asszisztens segítségével oldják meg. Az 1067 fő 14 éven aluli lakosságot egy gyermek-szakorvos gondozza, 2 védőnő segítségével. A korösszetétel a következőképpen oszlik meg: 0-4 éves korig 333 fő, 514 éves korig 734 fő. A városban a fogászati ellátást két fogorvos végzi, két asszisztens segítségével. A betegellátás fontos részeként a „Platán Gyógyszertár” egy szakképzett gyógyszerésszel és két gyógyszerészeti asszisztenssel áll a lakosság szolgálatára. Forrás: Önkormányzati adatok, 2003. SZOLGÁLATI ELLÁTÁS A szolgálati ellátás a városunkban a Családgondozó Központ feladata. Ide tartozik az idősek ellátása az Idősek Klubján keresztül, a feladatai között szerepel még a Gyermekjóléti és a Családsegítő szolgálat. A társaságot, törődést igénylőket 20 férőhelyes Idősek Klubja várja, ahol szakképzett gondozók, családias körülményeket biztosítva végzik tevékenységüket.

KÖZBIZTONSÁG /2003. évi adatok/ A város és a körzethez tartozó 6 község nyugalmáért és a törvényes rend betartásáért a Miskolci Rendőrkapitányság Felsőzsolcai Rendőrőrse felel. Az őrsön jelenleg 19 fő teljesít szolgálatot. A rendelkezésükre álló 3 személygépjárművel, rádiótelefon-kapcsolattal látják el feladataikat Felsőzsolca és

16

további 6 község területén. A képviselő-testület 1990-ben életre hívta a helyi Polgárőrséget, mely 29 fős csoportjával, 1 személygépjárművel, rádiótelefon-kapcsolattal hatékonyan együttműködve segíti a rendőrség munkáját. A tűzvédelem biztonságáról, a feladat folyamatos ellátásáról a Felsőzsolca Város Önkéntes Tűzoltó Egyesületének tagjai gondoskodnak, gyakorlataikba, versenyeikbe évente 30 -40 fiatalt is bevonnak. Forrás: Önkormányzati adatok, 2003.

AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁVLATI FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEI :

Az önkormányzat távlati elképzelései között szerepel egy Közösségi Ház építése, amelynek feladata lenne iskolai testnevelés, oktatási és körzeti rendezvények mellett a felnőtt lakosság szabadidő sport tevékenységének kiszolgálása mint pl.: aerobik, karate, terem labdarúgás. Emellett még a kialakított tér lehetőséget biztosítana a 300 férőhelynél nem nagyobb közösségi célú rendezvények (kulturális estek, koncertek) lebonyolítására is.

EMLÉKHELYEK: 1.

A „Honvédeknek emléket” (felszentelve 1867. IX. 2.) az 1849. VII. 25-i zsolcai csata emlékére. Az emlékmű, akkor az út másik oldalán lévő családi ház helyén állt. 1949-ben helyezték át a Hősök terére. 2001-ben az építményt újraalkotva, a tér közepe felé, nyugatra helyezték át.

2.

Az I. világháború áldozatainak nevét emléktábla őrzi a Városháza épületének falán.

3.

A II. világháború és 1956 áldozatainak emlékhelye a Kegyeleti Parkban.

4.

Az 1919-es harcokban elesett vasutasok és postások nyughelye a Bólyai és az Ongai utak elágazásánál, a „keresztnél” található.

5.

Az aradi vértanúk kopjafája az ÁMK Szent István Általános Iskolában.

FELSŐZSOLCA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 3561. Felsőzsolca, Szent István u. 20. Tel..: (46) 584-010, 383-290

17

TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: /2002. évi adatok/ Lakásállomány: melyből önkormányzati lakás: Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma: Szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma: Vezetékes földgázzal ellátott lakások száma: Távbeszélő fővonal ellátottság: Burkolt utak aránya (bel. ter. út km/ burkolt út km): Közüzemi vízvezeték hálózat hossza: Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza: Kisfeszültségű elektromos hálózat hossza: Földgáz elosztó vezeték hossza: Közvilágító helyek száma: Kommunális hulladékkezelésbe bevont lakások száma: Belterületi utak hossza: ebből országos út: Települést érintő személyvonatok száma: ebből megálló vonatok száma: Távolsági autóbuszok száma: Helyi autóbuszjárat fordulóinak száma: Helyi autóbuszjárat kapacitása: Zöldterület: Forrás: Önkormányzati adatok, 2003.

RENDEZVÉNYEK: „Városnapok” Június hétvégéje FEJLESZTÉSI TERVEK: Közösségi Ház építése, sporttelep és uszoda építése, idegenforgalom-fejlesztés

ÁLLAMI SZERVEZETEK, INTÉZMÉNYEK KÖZHATALMI SZERVEK, (RENDŐRSÉG) Miskolci Rendőrkapitányság Felsőzsolcai Örs 3561 Felsőzsolca, Kassai u. 31.

2209 db 20 db 2041 db 94 % 1427 db 1775 db 1565 32/32 31,5 km 46, 74 km 30 km 27 km 821 db 2146 db 32 km 3,2 km 76 vonat/nap 55 vonat/nap 100 járat/nap 78 forduló / nap 9240 fő/nap 17 000 m2

43 % 83 % 73% 100 %

18

OKTATÁSI, KÉPZÉSI INTÉZETEK ÁMK Intézmények ÁMK Krisztina Napközi Otthonos Óvoda 3561 Felsőzsolca, Szent István u. 43. (rövid jellemzés ) Komplex képességfejlesztés, manuális tevékenységi formák útján, jeles napok köré csoportosítva. Zeneóvodát működtetünk. Tartásjavító testnevelési foglal-kozásokat szervezünk, illetve a néptánc elemek megismerésére is lehetőséget teremtünk. „Ember és természet” programmal rendelkezünk. 1996. áprilistól jelenik meg a Nyitnikék című óvodai havi lapunk. Óvodánkban Krisztina Alapítvány is működik. ÁMK Platty Ida Napközi Otthonos Óvoda 3561 Felsőzsolca, Park u. 3. (rövid jellemzés) 3-7 éves korú gyermekek nevelése, 5 csoportban, magas gyermeklétszámmal. 130-140 az éves beiratkozási létszám. Névadónk, Szathmáry Király Pálné Platthy Ida Felsőzsolca történelmének egyik legkiemelkedőbb alakja volt, óvodaalapító, a szegények megsegítője. Az alapfeladatokon túlmenően lehetőséget nyújtunk a gyermekeknek az idegen nyelvek játékos megismerésére, gyógy-testnevelésre és a zenei képességek fejlesztésére. Kiemelt szerepet tulajdonítunk az anyanyelvi és az erkölcsi nevelésnek. Személyiségfejlesztő munkánk szerves része a néphagyományápolás, melynek keretében néptáncot is tanulhatnak gyermekeink. A szülők igényei alapján hitoktatásban is részesülhetnek a gyermekek. ÁMK Kazinczy Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 3561 Felsőzsolca, Sport u. 2. Általános iskolai oktatás, alapfokú zenei- és néptánc-képzés, napközi otthon, fakultációk, szakkörök, tömegsport, testnevelés és angol tagozat. ÁMK Szent István Általános Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolája és Szakmai Szolgáltatója 3561 Felsőzsolca, Szent István u. 1. Tevékenység: 1-8 osztályos nevelés, oktatás. Jelentős a reál- és nyelvi szaktárgyak tagozatos, illetve differenciált képzése, valamint a szakköri és fakultatív tevékenység.

ÁMK Alapfokú Művészeti Iskolája Pedagógiai Szakmai Szolgálat 3561 Felsőzsolca, Szent István u. 1. Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató Központ 3561 Felsőzsolca, Eperjesi u. 14.

19

EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS KÖZINTÉZMÉNYEK 1. Egészségház Felnőtt Háziorvosi rendelő 3561 Felsőzsolca, Rákóczi Ferenc utca 29. Gyermekorvosi rendelő 3561 Felsőzsolca, Rákóczi Ferenc utca 29. Fogorvosi rendelő 3561 Felsőzsolca, Rákóczi Ferenc utca 29. Orvosi ügyelet 3561 Felsőzsolca, Rákóczi Ferenc utca 29. 2. Családgondozó Központ 3561 Felsőzsolca, Kassai u. 32. Idősek Klubja Családsegítő szolgálat Gyermekjóléti szolgálat

TÁRSADALMI SZERVEZETEK, INTÉZMÉNYEK

B.-A.-Z. Megyei Vöröskereszt Felsőzsolcai Alapszervezete 3561 Felsőzsolca, Kassai u. 32. Rákóczi Szövetség Felsőzsolcai Szervezete Ifjúsági Bélyeggyűjtő Kör Felsőzsolcai Nyugdíjas Férfi Népdalkórus EGYHÁZAK, FELEKEZETEK ÉS INTÉZMÉNYEI Felsőzsolcai Görög Katolikus Egyházközség 3561 Felsőzsolca, Szent István u. 41. Tel.: (46) 383-729 Római Katolikus Plébániahivatal 3561 Felsőzsolca, Rákóczi utca 30.

Református Egyházközség 3561 Felsőzsolca, Mártírok u. 6.

20

KÖZMŰVELŐDÉSI, KULTURÁLIS, MŰVÉSZETI EGYESÜLETEK, ALAPÍTVÁNYOK „Örökségünk Felsőzsolca” Alapítvány 3561 Felsőzsolca, Szent István u. 20. sz. Felsőzsolcai Kulturális Egyesület Rozmaring Női Népdalkör Felsőzsolcai Néptáncegyüttes Felsőzsolcai Lovasbandérium „Együtt Felsőzsolcáért” Egyesület Felsőzsolcáért Polgári Egyesület 3560, Felsőzsolca Bartók Béla u. 30. Szathmáry Király Ádám Kulturális Társaság 116. sz. Gr. Teleki Pál Cserkészcsapat Felsőzsolca Város Önkéntes Tűzoltó Egyesülete Felsőzsolcai Nagycsaládosok Egyesülete 3561, Felsőzsolca Bem József u. 16. Kazinczy Iskoláért Alapítvány Lélek Alapítvány „Szent István Diákjaiért” Alapítvány Felsőzsolcai Zeneiskoláért Alapítvány Alapítvány a Felsőzsolcai 2. sz. Óvoda Gyermekeiért Krisztina Óvoda Gyermekiért Alapítvány SZABADIDŐS, SPORT EGYESÜLETEK, ALAPÍTVÁNYOK Felsőzsolcai Almáskert Sport Egyesület (FASE) Felsőzsolcai Városi Sport Club (FVSC) Z-25 Postagalambsport Egyesület Felsőzsolca Kertekalja Tenisz Club Kertekalja 1-ség SC

21

EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS SZOLGÁLAT 1. Védőnői Szolgálat 3561 Felsőzsolca, Rákóczi Ferenc utca 29. 2. Családgondozó Központ 3561 Felsőzsolca, Kassai u. 32. Idősek Klubja Családsegítő szolgálat Gyermekjóléti szolgálat HELYI JELENTŐSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK ÉS MUNKÁLTATÓK Bongyics és fia Kft 3561. Felsőzsolca, Nagyszilvás út 29. Sajó hús kft 3561. Felsőzsolca, Állomás u. 11 N- Zoll Transz kft.

ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ MUNKÁLTATÓK OVIT Országos Villamos-távvezeték Részvénytársaság Kelet-magyarországi Területi Főmérnökség 3561 Felsőzsolca, Arnóti bekötőút Tel./fax: (46) 341-012 Új távvezetékek építése, meglévő távvezetékek felújítása, rekonstrukciója, karbantartása, korrózióvédelme, nyomvonal-kitérítés, szabványosítás, felhasítás. Építő és szerelő tevékenység. Acélszerkezet-gyártás. Alállomások építése, szerelése, rekonstrukciója, bővítése, karbantartása. Különböző alállomási és távvezetéki diagnosztikai tevékenységek végzése, relé-védelemmel és távközléssel kapcsolatos szolgáltatások. Speciális nehézszállítás, fuvarszervezés, komplett szállítmányozás, emelés és daruzási munkák. A fentiekhez kapcsolódó tervezések, speciális technológiák kidolgozása. Munkagép- és gépjárműjavítás, felújítás, gép-, szerszám és eszközgyártás, egyéb szolgáltatás. STAR-PLUS IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT 3561 Felsőzsolca, Arnóti út 4. Műanyag-feldolgozás, műanyag háztartási termékek, kerti bútorok gyártása, iparcikknagykereskedelem.

22

A Bonus Hungary Kft-t 1993. augusztusában alakult, USA - Magyar tulajdoni részvétellel. Fõ tevékenységként ipari karbantartó és technológiai anyagok nagykereskedelme, illetve hidraulikus berendezések javítása lett megcélozva. 1997-tõl a DUNAVITEX Kft-vel Borsod megyei márkakereskedõi szerzõdést kötve csiszolóanyagokkal, valamint az Angol LUBRICATION SERVICES (UK) LTD-vel kötött importõri megállapodás keretében speciális kenõanyagokkal bõvült a paletta. 1998 év áprilisától a Bonus Hungary Kft teljes egészében magyar tulajdonúvá lett. Évente mintegy 10-15 % - os forgalomnövekedés mellett, jelentõs mértékben bõvült a vevõ és beszállítói kör is. Mára vevõik között tudhatják a vegyipar, a vasipar, az élelmiszeripar, az energiaszolgáltató ágazatok vezetõ cégeit. Változatlan cél a meglévõ vevõi állományunk az eddigieknél minõségben is jobb kiszolgálása és csak olyan mértékû növekedés megcélzása, ami nem veszélyezteti az eddig elért eredményeket, illetve a célul kitûzött minõségi elvárásokat. Székhely: 3561 Felsõzsolca, Nagyszilvás u. 21

K. T. K. Diamant Kft. 3561 Felsőzsolca, Bartók Béla u. 63. Az 1997. november 18-án megalakult K.T.K. Diamant Kft teljesítménye, munkája révén országos ismertségre tett szert. Tevékenységi körébe tartozik a betonvágás, betonfúrás. Az épületbontások alkalmával egyedülálló vibrációmentes gyémánt technológiát

23

alkalmaznak. A jelenlegi telephely Felsőzsolca, Bartók Béla u.63. szám alatt található. Az új telephely a 2236 hrsz-ú telken épül.

ZSOLCA-KER Tüzelő-, Építőanyag- és Vegyeskereskedelmi Kft. 3561 Felsőzsolca, Szent István u. 26. Növényvédő-szer, vetőmag, műtrágya, festékáru, villamossági cikkek, háztartási felszerelések, műanyag áruk, szerszámok, zárak, lakatok, szögek, ajtók, ablakok, csempe, padlóburkolók és zeolit termékek, állat-takarmányozáshoz.

SZOLGÁLTATÁSOK BANKOK, TAKARÉKPÉNZTÁRAK, PÉNZINTÉZETEK Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet 3561 Felsőzsolca, Kassai u. 28. 29 község és Miskolc, Avas-dél városrész lakosságának nyújt pénzügyi szolgáltatást. Taglétszáma. 9321 fő. Alaptevékenysége: Betétgyűjtés és kölcsönfolyósítás. Betétállomány: 465 millió Ft. Kölcsönállomány: 294 millió Ft. Vagyona: 50 millió Ft. Mérleg főösszege: 525 millió Ft. Új, modern, illetve felújított kirendeltségi épületeiből 5 saját, 2 bérelt. Kulturált körülmények között fogadja ügyfeleit, melynek alapjait saját maga teremtette meg. Az adatok feldolgozása számítógépen történik, ezáltal gyors, pontos, naprakész a munkavégzés. A számítástechnika fejlesztése feltétele a sokoldalú szolgáltatásnyújtásnak. A takarékszövetkezetünk tagja egy integrációnak, ami lehetővé teszi, új termékek bevezetését és az egységes információrendszer kialakítását. A takarékszövetkezeti hálózat célja az, hogy a falusi lakosság is élvezze azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a városi lakosságnak nyújt az OTP, illetve a különböző kereskedelmi bankok.

3.) Természeti erőforrások (Kistérségi szintű tájkataszteri leírás) FELSŐZSOLCA az Észak-magyarországi makrorégión belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az ún. BORSODI-ÁRTÉR kistájegységen belül található. Domborzati adatok: A kistáj 88 és 93 m közötti tszf-i magasságú, É-i részén ármentes részekkel tagolt, de egészében ártéri szintű tökéletes síkság. Kis átlagos relatív reliefű, egyhangú felszínű. A gyenge lejtésviszonyok miatt gyakoriak a rossz lefolyású területek, uralkodóak a nagy kiterjedésű laposok. Felszíni megjelenésébe változatosságot a max. 5-6 m-re kiemelkedő, gyakran egymásba nőtt futóhomok-formák (az É-i részen), valamint a Tisza, Sajó, Hernád és Hejő folyók korábbi futásirányát jelző elhagyott folyómeder-generációk visznek.

24

Földtani adottságok: A Borsodi-ártéren a kavicsos, illetve homokos hordalékkúp-felszínt a Ny-i részen vékony (1-1,5 m-es) löszös homok takarja. A korábbi lefolyást jelző gyengébben kiemelkedő részek közti mélyedésben öntésiszap található, a nagyobb kiterjedésű mocsaras laposokra tőzeges-kotús talajok a jellemzőek. Kelet felé a felszín közelében a finomabb, elsősorban löszös, iszapos anyagok az uralkodóak. Ezek fedik be az egykori bükki hordalékkúp D-i homokos részét. Az anyagok széttelepítésében a holocénban megjelenő Tisza is résztvett. A pleisztocén végén a korábbi hordalékkúp-felszínen a kavicsos jelleg miatt kevés helyen futóhomok formák is keletkeztek, ezeket gyakran löszös homok fedi. Potenciális szeizmicitás 7o M. Éghajlat: Mérsékelten meleg kistáj, É-on mérsékelten száraz, máshol inkább száraz. Évi mintegy 1950 óra napsütés a megszokott, nyáron 780 óra körüli, télen 180-185 óra napfénytartam valószínű. Az évi középhőrmérséklet sokévi átlaga 9,8 - 9,9 oC, a vegetációs időszaké 17,0 oC . ápr.12-13. és okt.14. közé esik az az időszak, amikor a napi középhőmérséklet 10 oC fölé emelkedik (évente 184-185 nap). A fagymentes időszak hossza D-en 191-193 nap (ápr. 8-10. és okt. 18. között), É-on 188-189 nap (ápr. 12-13. és okt. 18. között). Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok átlaga 34,0-34,5 oC (D-en 35,0 oC közelében), illetve -17,0 és -17,5 oC közötti. A csapadék évi összege 570 mm körüli, de É-on megközelíti a 600 mm-t. A tenyészidőszakban 330-340 mm (É-on kevéssel 350 mm feletti) csapadékra számíthatunk. Tiszadorogmán esett a legtöbb eső egy nap alatt (69 mm). Évente mintegy 36 hótakarós nap valószínű, az átlagos maximális vastagsága 16 cm. Az ariditási index 1,23, É-on 1,17. Az uralkodó szélirány az ÉK-i, jóval kisebb gyakoríságú a Ny-i és DNy-i. Az átlagos szélsebesség kevéssel 2,5 m/s feletti. A szárazságra hajló éghajlat miatt a kevésbé vízigényes növények termesztésére alkalmas a kistáj. Vízrajz A Tisza ártere a Sajó-torkolat és Tiszafüred között. A Tisza és a Sajó vízjárási adatai. Vízfolyás

Vízmérce

LKV

LNV

KQ

KÖQ

Tisza Sajó

Tisza keszi Ónod

NQ 3

cm

m /s

-212

713

109

530

4135

92

520

9,50

63,1

710

A Tiszán az árvizek tavasszal, a kisvizek ősszel gyakoriak. A Sajó III. osztályú vize a Tiszát is III. osztályúvá rontja ezen a szakaszon. A belvízelvezető csatornahálózat hossza kb. 230 km. Vizüket nyolc szivattyútelep emeli árvízkor a Tiszába (227 m3/s

25

kapacitással). A Tisza hullámterét végig védgátak kísérik. A Tisza mentén holtágak találhatók. A talajvíz mélysége 2-4 m között van. Mennyisége csak a kistáj É-i felében számottevő (3,5 l/s. km2) Kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége 1525 nko között van. Szulfáttartalma a 60-300 mg/l-t nem haladja meg. A rétegvíz mennyisége 1 l/s. km2 alatt marad. A környező települések csatornái jelenleg épülnek. A felszíni és felszín alatti vízkészletek kihasználtságát 20 %-osra becsülték. A kutak terhelése azonban meghaladta a 60 %-ot. Növényzet A Tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozó kistáj elterjedtebb potenciális erdőtársulásai a bokorfüzesek (Salicetum triandrae), a fűz-nyár-égerligetek (Salicetum albae-fragilis), a kőris-mézgáséger láperdők (Fraxino pannonicae-Alnetum hungaricum) és a tölgy-kőrisszil ligeterdők (Querco-Ulmetum). Jellemzők a mocsárrétek (Alopecuretum pratensis) és az iszaptársulások (Dichotyli-Gnaphalietum uliginosi), de a szikes puszta (AchilleetoFestucetum pseudovinae) is megjelenik. Gyakori a kakaslábfű (Echinochlos crus-galli), a kétéltű keserűfű (Polygonum amphibium), az édesgyökér (Glycyrrhiza echinata), stb. Az erdészetileg megművelt területeket fiatal és középkorú, zömében lágylombos erdők borítják. Az erdők átlagos évi folyónövedéke 3,0 m3/ha körül ingadozik. A mezőgazdasági művelésbe vont területek jellemző főnövényei a búza (25-35 q/ha), a kukorica (30-50 q/ha) és a cukorrépa (300-500 q/ha). Talajok Az ártéri kistáj talajai részben a Tisza allúviumain, részben löszös üledékeken alakultak ki. a.) A talajtípusok területi megoszlása (%) Talajtípus kód 14 16 22 23 24 25 26 31 Víztározó

Területi részesedés 4 4 12 10 2 30 23 10 5

26

b.) Területhasznosítási módok területi eloszlása a talajtípusok függvényében (%) Talajtípus kód

14 16 22 23 24 25 26 31

Területhasznosítási mód rét, legel ő 10 5 75 25 15 20 15 15

szán tó

sző lő

85 95 25 65 80 75 80 15

— — — — — — — —

gyüm ölcsö s — — — — — — — —

erdő

telep ülés

— — — 5 5 5 5 70

5 — — 5 — — — —

A réti öntés, réti és nyers öntéstalajok dominálnak. A Tiszát szegélyező, vályog mechanikai összetételű, mészmentes, kis szervesanyag-tartalmú (0,5 %) nyers öntések 10 % területet borítanak. Az ugyancsak a Tiszához csatlakozó ártéri terület vályog, agyagos vályog fizikai féleségű talajai az öntés réti talajok, amelyek szervesanyagtartalma a nyers öntésekénél nagyobb (1 % körüli). Az alluviális anyagokon, vagy a löszös üledékeken képződött, agyagos vályog, agyag mechanikai összetételű, az V. vagy VI. talajminőségi kategóriába sorolt réti talajok kiterjedése 30 %. A szolonyeces réti talajok kisebb foltokban az összterületnek csupán 2 %-át foglalják el. Mezőgazdasági hasznosításuk is lehetséges; termékenységi besorolásuk a VII. talajminőségi kategória. A Sajó-Hernád-sík szomszédságában lévő löszös kiemelkedéseken képződött alföldi mészlepedékes és réti csernozjom átnyúlnak a kistájba (4-4 %). Értékes mezőgazdasági adottságú területek. Sajátos táji adottságok A kistáj gyakorlatilag csak alacsonyabb rendű közúton megközelíthető települései nem rendelkeznek jelentősebb üdülési igényt kielégítő fogadókészséggel.

Tájtipológiai összegzés: Mérsékelten meleg és mérsékelten száraz éghajlat mellett jelentős vízhiány jellemzi. A Tisza-gátakon belüli hullámtér váltakozóan magas talajvízű alacsonyártéri síksága fiatal nyers öntéstalajaival az egyik jellegzetes tájtípus. Az árvizek miatt csak ártéri ligetés láperdők, ill. rétek és legelők hasznosítják. A kistáj védgátakon kívüli K-i része többnyire magas talajvízállású, mentesített alacsonyár-téri síkság, melyen a réti és réti öntéstalajok váltakoznak. Ezeket már a

27

mezőgazdaság hasznosítja, többnyire szántóföldként, ami kultúrsztyepp jelleggel jár. Ezt a korábbi ártéri ligeterdők maradványcsoportjai is csak kevéssé enyhítik. Ny felől az alacsonyártéri síkságot folyóhátak tagolják, amelyek helyenként gyengítik a lefolyási lehetőségeket. Ilyen helyeken a szikesek különböző típusai (főleg réti szolonyecek, sztyeppesedő réti szolonyecek) fejlődtek ki, többnyire szántóföldi hasznosítással, de a szikes puszta és a sziki tatárjuharos tölgyes erdő részaránya is tekintélyes. A maradék területen réti talajokon inkább szántóföldi művelés folyik kultúrsztyepp jelleggel. 4.) A település legfontosabb adatai /KSH/. A humánerőforrás jellemzése /2002. évi adatok / Közigiazgatási terület: 16,24 km2 Lakónépesség: 7241 fő Születések száma: 71 fő Halálozások száma: 78 fő Természetes szaporodás illetve -7fő fogyás: Vándorlási különbözet 0 fő 4.1.) A lakosság vallás szerinti és a lakóházak építőanyag szerinti megoszlása (1910. és 1930-as népszámlálási adatok szerint) A lakosság vallás szerinti megoszlása 1910

1930

2001

1065

1464

3627

684

810

981

Református

135

172

1245

Ágostai hitv.

19

14

-

-

6

3

Római katolikus Görög katolikus

ev. Görög ortodox Bolgár

7

ortodox Orosz

8

ortodox Evangélikus Izraelita Egyéb

53 79

65

-

-

1

29

Forrás: Népszámlálás 2001, 6. Területi adatok, B-A-Z megye, KSH

28

A lakóházak építőanyag szerinti megoszlása

Építőanyag Kőből vagy téglából Kő- vagy téglaalappal vályog- vagy sárból Vályog- vagy sárból Fából vagy más anyagból Tető: Cserép-, pala vagy bádog Zsindely vagy deszka Nád- vagy zsúp Összesen

1910

1930

16 33

37 30

257 1

417 -

93 96 118 307

421 3 60 484

29

4.2.) A népességszám alakulása (2001. KSH) Forrás: Népszámlálás 2001, 6. Területi adatok, B-A-Z megye, KSH Korcsopo Férfi

Nő

rt

Össze sen

0–4

202

172

374

5–9

222

260

482

10 – 14

257

267

524

15 – 19

276

282

558

20 – 24

291

250

541

25 – 29

231

222

453

30 – 34

248

229

477

35 – 39

228

226

454

40 – 44

273

306

579

45 – 49

295

310

605

50 – 54

226

275

501

55 – 59

205

225

430

60 – 64

185

195

380

65 – 69

147

192

339

70 – 74

95

149

244

75 - 79

52

103

155

80 - 84

19

43

62

85-x

11

54

65

3760

7223

Összesen 3463

4.3.) Legfontosabb korcsoportok /2001. évi népszámlálási adatok szerint / Korcsoport Férfi Nő Összesen Propagatív korú 1789 nő 0 – 14 eltartott 681 699 1380 Munkaképes 2308 2370 4678 korú (14-60) Nyugdíjas 60 469 696 1165 év felett Forrás: Népszámlálás 2001, 6. Területi adatok, B-A-Z megye, KSH

30

4.4.) A foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ág és összevont foglalkozási főcsoportok szerint (2001)

A foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ág szerint (2001) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás

52

Ipar, építőipar 605 Szolgáltatás jellegű ágazatok 1566 A foglalkoztatottak összevont foglalkozási főcsoportok szerint (2001) Vezető, értelmiségi 511 Egyéb szellemi 560 Egyéb 168 Mezőgazdasági 27 Ipari, építőipari 612 Szolgáltatási

345

A foglalkoztatottak száma

2223

Forrás: Népszámlálás 2001, 6. Területi adatok, B-A-Z megye, KSH

4.5.) A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettség és nemek szerint (2001) Férfi

Nő

Összesen

3076

3400

6476

0. osztály

56

82

138

1 – 7. Osztály

520

789

1309

8. osztály

686

863

1549

Összes létszám

31

Középfokú, érettségi

834

479

1313

646

833

1479

60

85

145

274

269

543

nélkül Középfokú végzettség (érettségi) Felsőfokú végzettség, egyetem, főiskola (oklevél nélkül) Felsőfokú végzettség, egyetem, főiskola (oklevéllel)

Forrás: Népszámlálás 2001, 6. Területi adatok, B-A-Z megye, KSH

4.6.) A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerint (2001.) Összes létszám 8. osztálynál alacsonyabb

2223 14

8. osztály

273

Érettségi nélkül, szakmai

634

oklevéllel Érettségi

878

Egyetem, főiskola

424

Forrás: Népszámlálás 2001, 6. Területi adatok, B-A-Z megye, KSH

32

4.7.) Fontosabb intézményekkel való ellátottság (2001) Körjegyzőség

-

Vasútállomás

van

Távolsági autóbusz megálló

van

Helyi autóbusz megálló

van

Postahivatal (fiókposta)

van

Közüzemi vízellátás

van

Csatornaellátás

van

Nappali ellátást nyújtó idősek klubja

van

Házi orvos székhely

van

Gyógyszertár

van

Óvoda

van

Felsőtagozattal is rendelkező ált. iskola

van

Mozi

nincs

Benzinkút

nincs

Iparcikkbolt

van

TÜZÉP

van

Piac

Forrás: Statisztikai Évkönyv 2002. KSH, 2003.

-

33

4. 8.) A település adatai 6 év viszonylatában Megnevezés Közigazgatási terület Lakónépesség Születések száma Halálozások száma Természetes szaporodás illetve fogyás Vándorlási különbözet Forrás: Statisztikai Évkönyv 2002. KSH 4.9.) A lakásállomány mutatói Lakásállomány Épített lakás - ebből 4 és több szobás Közüzemi vízvezetékkel ellátott Házi vízvezetékkel ellátott Közcsatornával ellátott Házi csatornával ellátott

1996

1997

1998

2000

2001

2002

16,24 7286 77 76 1 35

1996 12 4

7308

7330

7228

7157

7241

84 65 19 3

78 78 22

74 65 9 -12

83 77 6 66

71 78 -7 0

1997 11 1

12 11 12 11 Teljes lakásállomány mutatói Villamosenergiát fogyasztó háztartások száma 2168 2184 Háztart. Részére fogy.t villamosenergia (MWh) 6549 2736 Vezetékes gázt fogyasztó háztartás 1582 1608 3 Háztart. ért. Vezetékes gáz (1000 m ) 4317 4084 Közüzemi vízvezeték hálózat (km) 31,5 31,9 Közüzemi vízhálózatba bekapcs. lakások száma 1948 1964 Közterületi kifolyó 21 17 Lakosságnak szolgáltatott víz (1000 m3) 141 180 Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat 47,8 47,8 Közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakás 791 818 Lakás állomány Forrás: Statisztikai Évkönyv 2002. KSH

1998 11

2000 3

2001 15

2002 11

-

1

5

4

11 11 -

2 3 -

15 14 -

11 10 1

2192 5941 1646 3622 31,5 1972 19 155 47,8 837

2182 5941 1708 3804 31,5 2000 18 156 47,8 884

2195 5903 1749 3846 31,5 2006 21 144 47,8 922

2200 5884 1775 4337 31,5 2041 21 147 46,74 1427 2209

34

4.10.) Szociális ellátás Megnevezés

1996

1997

1998

2000

2001

2002

Idősek klubjában gondozottak Munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesült Területi ellátási kötelezettségű háziorvos és házi gyermekorvos Forrás: Statisztikai Évkönyv 2002. KSH

17 244 4

21 204 4

20 187 4

24 158 4

23 53 4

23 241 4

1997

1998

1998

2000

2001

2002

300

305

305

305

275

245

28

27

26

26

306

293

272

272

257

243

39

39

39

39

44

44

59

59

59

59

82

54

714

713

687

687

635

620

73

80

69

69

62

48

54

54

76

23

27 ezer

27ezer

27ezer

28 ezer

29ezer

29ezer

43

49

51

57

61

62

4.11.) Intézményi ellátás Megnevezés 1996 Férőhely

Óvoda

305 Óvodai pedagógus

26

27 Óvodás gyermek 305 Osztályterem 38 Pedagógus 59 Tanulók száma Ebből

Az 26 Kisker. 49

önkorm.i

könyvtárak

734 8. osztályos 81 napközi ell. rész. 71 könyvtári egységei bolt

75

35

Ebből 20 Vendéglátóhely 20 Személygépkocsi 1266 Távbeszélő 1459 Forrás: Statisztikai Évkönyv 2002. KSH

18

19

11

11

11

10

19

22

22

20

20

21

1277

1281

1319

1368

1423

1539

1566

1699

1766

1730

1638

1565

élelmiszerbolt

fővonal

4.12.) Gazdasági élet Megnevezés Működő vállalkozás Ebből

1996

424 KFT 41 Szövetkezet 2 Bt 81 Egyéni vállalkozás 299 Rt Forrás: Statisztikai Évkönyv 2002. KSH

1997

1998

1999

2000

2001

2002

424 47 2 84 290

428 50 2 90 284

446 55 2 99 287

455 55 2 107 288

472 59 2 109 299

486 62 2 113 302 5

36

4.13.) A regisztrált munkanélküliek száma (2002 év végén) Regisztrált munkanélküliek száma:

478

fő

Rendszeres szociális segélyben részesülők száma: 241 fő Munkaképes korú népesség: 4678 fő 180 napot meghaladó munkanélküliek aránya: 64 % A munkanélküliek aránya:

8, 8

%

Forrás: Népszámlálás 2001, 6. Területi adatok, B-A-Z megye, KSH Miskolci agglomeráció. KSH, 2003. 1. A lakónépesség száma és a népességszám változásának oka 1990-2001 között Város, község

Felsőzsolc a

1990

1990. jan. 1 – 2001. jan. 31. természetes szaporodás ill. fogyás 193

6939

lakásváltozás (be és kijelentés) 94

2001.

egyéb változás

-196

7030

2. A lakónépesség száma nemek szerint, a nemek aránya 1990, 2001 Kistérség

1990 férfi nő

összesen

Felsőzsolca

6939

3383

3556

1000 férfira jutó nő 1051

összesen

férfi

2001 nő

7030

3374

3656

1000 férfira jutó nő 1084

3. A lakóegységek száma rendeltetés és szobaszám szerint Kistérség

Lakóegység intézet összesen

Lakás, üdülő, lakott, egyéb lakóegység együtt

Ebből

1 Felsőzsolca

2135

2134

97

2 3 szobás lakás, üdülő 457 880

Intézet

4 696

1

4. A címek száma rendeltetés szerint Kistérség

Felsőzsolca

/KSH 2002/

Cím összesen

2233

Az összeírás körébe tartozó cím

együtt

lakás céljára használt lakás

üdülő egység (magán)

lakott egyéb lakóegység

2134

2128

-

1

nem lakás céljára használt lakás 4

Az összeírás körébe nem tartozó cím intézeti háztartási lakóegység 1

99

37

5.) A közintézményellátás jelenlegi helyzete és a jelentősebb gazdálkodó egységek, gazdasági erőforrás Igazgatási jellegű közintézmények Felsőzsolca Város Polgármesteri hivatala A hivatal elnevezése: Felsőzsolca Város Polgármesteri hivatala Székhelye: Felsőzsolca Címe: Szent István u. 20; 25.

A hivatal munkarendje a 3/1994. (11.11.) számú önkormányzati rendelettel módosított 7/1991. (VIII.22.) számú önkormányzati rendelet szerint: Hétfő, Kedd, Csütörtök

7.30-15.30 óráig

Szerda

7.30-18.30 óráig

Péntek

7.30-12.30 óráig

A hivatal ügyfélfogadás; rendje Hétfő

7.30-12.00 óráig

Szerda

7.30-18.30 óráig

Péntek

7.30-12.00 óráig

38

Az egyes közszolgáltatásokat (pl. házasságkötés) szombaton és ünnepnapokon az igényeknek megfelelően kell elvégezni. Felsőzsolca Város Gyámhivatala A Városi Gyámhivatal létrehozása óta (1997. november 1.) körzetközponti feladatokat lát el Felsőzsolca és 12 környéki település vonatkozásában. Településeink: Alsózsolca, Arnót, Berzék, Bőcs, Felsőzsolca, Gesztely, Hernádkak, Hernádnémeti, Onga, Ónod, Sajólád, Sajópálfala és Sajópetri. Az ellátandó terület 40. 000 fő lakost ölel fel. A klasszkius gyámügyi feladatokat (gyámság, gondokság, kiskorúak vagyoni ügye, átmeneti és tartós neveltek gondozása, szülői felügyelettel kapcsolatos ügyek stb.) 3 fő ügyintéző, 1 fő adminisztrátor és 1 fő megbízásos hivatásos gondnok látja el. Okmányiroda

Az Okmányiroda létrehozása óta (2000) körzetközponti feladatokat lát el Felsőzsolca és 12 környéki település vonatkozásában. Települések: Alsózsolca, Arnót, Berzék, Bőcs, Felsőzsolca, Gesztely, Hernádkak, Hernádnémeti, Onga, Ónod, Sajólád, Sajópálfala és Sajópetri. Az ellátandó terület 40. 000 fő lakost ölel fel. Az Okmányiroda feladatait 6 fajta okmány kibocsátását – személy igazolvány, lakcímigazoló kártya, vállakozói igazolvány, jogosítvány, forgalmi engedély, útlevél – 6 fő intézi. Elsőfokú Kiemelt Építésügyi Hatóság

Törvényi felhatalmazás alapján az Elsőfokú Kiemelt Építésügyi Hatóság illetékessége Felsőzsolcára és további 12 településre terjed ki. 6 település kiválása után a hatásköre alá tartozó települések a következők: Arnót, Berzék, Felsőzsolca, Ónod, Sajólád, Sajópálfala és Sajópetri. Az ellátandó terület 19. 000 fő lakost ölel fel.

39

Felsőzsolca Város Polgármesteri Hivatalának a jegyzője jár el első fokon a következő kiemelt építésügyi hatósági ügyekben: az elvi építési, az építési, a bontási, a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési, továbbá az azokkal összefüggésben keletkező ellenőrzési és kötelezési ügyekben, a kiszolgáló út céljára történő lejegyzés és telekalakítások engedélyezése tárgyában. Továbbá Felsőzsolca közigazgatási területén a nem kiemelt építésügyi hatósági ügyekben is eljár. A feladatokat 3 fő intézi, 1 osztályvezető és 2 ügyintéző. Sajó-Hernádvölgyi és Bükkvidéki Önkormányzatok Terület- és Településfejlesztési Társulása A területfejlesztés és területrendezésre irányuló feladatok kistérségi megvalósítására 1996. április 4-én Felsőzsolca, Szent István u. 20. székhellyel létrejött a Sajó-Hernádvölgyi és Bükkvidéki Önkormányzatok Terület- és Településfejlesztési Társulása. 2002. október 14-én avatták fel Felsőzsolcán a Kistérségi Információs Központot, azzal a céllal, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással összekötő kapocs legyen a miskolci kistérségben lévő lakosok, vállalkozások és önkormányzatok, valamint a megye és a régiófejlesztéssel foglalkozó szervezetei között. A kistérségi társulás feladata a települések összehangolt fejlesztése, a közös területfejlesztési program és koncepció kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása. A kistérségi társulásnak 41 település a tagja.

Egészségügyi ellátás Kibővített, korszerű felszerelésekkel ellátott egészségház biztosítja, ahol 3 felnőtt, 1 gyermek háziorvos, 2 fogorvos és ügyeleti szolgálat (mindezek vállalkozási formában), 2 védőnő, fizikotherápia, kislaboratórium működik.

Oktatás, közművelődés Az oktatási feladatok ellátása a 2001-ben létrejött Általános Művelődési Központ szervezeti keretei között történik. A településen 2 általános és 1 alapfokú művészeti iskola, 44 tanteremmel, 32 osztályban 587 iskoláskorú gyermek nevelését végzi, a pedagógusok száma 54. Az iskolák felszereltsége, tárgyi ellátottsága jó, az egyéni arculat kialakítására törekszenek. Az ÁMK Szent István Általános Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolája és Szakmai Szolgáltatója a tehetséges tanulóknak két tanítási nyelvű oktatást biztosít angol nyelvből, emelt szintű oktatást matematikából és számítástechnikából. Az ÁMK Kazinczy Ferenc Általános Iskolája a tehetséges tanulóknak emelt szintű oktatást biztosít az iskola angol nyelvből és a testnevelésből. Az ÁMK Alapfokú Művészeti Iskolája végzi a gyermekek zenei nevelését. A zenei nevelés keretében szolfézsoktatás, hangszeres zenei képzés folyik. A Pedagógiai Szakmai Szolgálat szervezetileg az ÁMK Szent István Általános Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolája és Szakmai Szolgáltatója intézményegység keretében működik. A felsőzsolcai óvodák, iskolák mellett a Felsőzsolcai Közoktatási Ellátási Körzet társult településeinek biztosítja a különböző szakmai szolgáltatásait.

40

Az Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató Központ (a korábbi Nevelési Tanácsadó) vizsgálataival, terápiáival az óvodás, iskoláskorú gyermekek magatartási, tanulási nehézségeinek megoldásához nyújt segítséget.

Az önkormányzatoknak 1990. óta törvény adta lehetősége, hogy feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldásához társulásokat hozzanak létre. Ehhez a B-A-Z Megyei Fejlesztési Terv két alternatívát ajánlott fel, vagy minden egyes esetben szakértőt kérnek fel, vagy társulnak és közösen oldják meg az oktatás üggyel összefüggő feladataikat. A megyében 1997. végére 12 Közoktatási Ellátási Körzet alakult. 1997. december 17-én Felsőzsolca Város gesztorszerep - vállalásával 20 település részvételével létrejött az “F-KEK” Felsőzsolcai Közoktatási Ellátási Körzet. Az indulás óta megteremtődött a körzet személyi, tárgyi feltételrendszere. Jelenleg 25 település tagja a felsőzsolcai Közoktatási Ellátási Körzetnek (a társulásnak).

A felsőzsolcai Közoktatási Ellátási Körzet települései: Sajóbábony Parasznya Radostyán Alsózsolca Répáshuta Berzék Sajóhídvég Bükkszentkereszt Sajókeresztúr Bükkaranyos Sajólád Felsőzsolca Sajópetri Gesztely Sajóvámos Girincs Varbó Hernádkak Harsány Kisgyőr Sajólászlófalva Kistokaj Sajóecseg Kondó Onga Sajóbábony

41

ÁMK intézmények képekben

ÁMK: Általános Művelődési Központ ÁMK Szent István Általános Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolája és Szakmai SzolgáltatójaIskolája és Szakmai Szolgáltatója Pedagógiai Szakmai Szolgálat Felsőzsolca, Szent István u. 2.

ÁMK Kaziny Ferenc Általános Iskolája Felsőzsolca, Sport u. 2.

ÁMK Krisztina Napköziotthonos Óvodája Felsőzsolca, Szent István u. 43

42

ÁMK Platthy Ida Napköziotthonos Óvodája Felsőzsolca, Park u. 3.

ÁMK Közművelődési és Közgyűjteményi Intézete Felsőzsolca, Szent István u. 2. Tel: 584-312

Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató Központ Felsőzsolca, Eperjesi u. 14/A.

Egyházi és egyesületi intézmények A római katolikus egyházközség temploma 1900-ban épült, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel. A görög katolikus közösség, 1803-ban történt önállóvá válását követően 1851-ben emelt templomot. A reformátusok számának növekedése miatt 1957-58ban a felsőzsolcai leányegyház hívei egy kis imaházat építettek. Ennek bejárata elé 1991ben egy kis tornyot emeltek, majd 1996-98. között a meglévő templomot két épületszárnnyal bővítették Rudolf Mihály építész tervei alapján. Az öntevékeny egyesületeknek az 1988-ban felavatott Egyesületek Háza ad otthont. Működésüket az önkormányzat anyagilag is támogatja.

43

Zöldterületek, különleges zöldfelület jellegű közintézmények A lakótelkek, és környezetük zöldje behálózza az egész várost, melyet szerencsésen kiegészít a közparkok, emlékművek, sportpályák zöldfelületi rendszere. A település rohamos fejlődése nyomán a város központjában lévő temető helyett új köztemetőt alakítottak ki, a régi temetkezési helyeket kegyeleti parkként tovább őrzik és gondozzák. A sportolni vágyók egy füves labdarúgó pálya, két bitumenes kézilabdapálya, futó és ugrópálya, bitumenes teniszpálya, 2 tornaterem szolgáltatását vehetik igénybe. Vendéglátás, kereskedelem Felsőzsolca kereskedelmi hálózata elsősorban a településen élők ellátására épült ki. A városon átvezető forgalmas utak mellett lévő üzletek azonban felkészültek a környező települések és az átutazók részéről jelentkező igény kielégítésére is. A város belterületén bevásárló központ céljára területet alakítottak ki. Első üzletei 1994-ben már fogadták a vásárlókat. Az üzletek profilja korábban nem tapasztalt változatosságot mutat (általános élelmiszer, fagylaltozó, virág, ajándék, húsüzlet, zöldség-gyümölcs, ruházati üzlet, tüzelő és építőanyag, vas- műszaki üzlet, bútor, táp-termény, háztartási tüzelőolaj, papír-írószer, propán-bután cseretelep, cukrászda). A

legnagyobb

üzlethálózattal

az

UNIÓ

ÁFÉSZ

rendelkezik.

44

A Felsőzsolcán működő vendéglátóhelyek között éttermet, salátabárt, sörözőket, presszókat, munkahelyi és egyéb vendéglátó üzleteket találunk. A II. osztályú étterem és borozó neve - Pokol Csárda - jól cseng a környéken, hazai és külföldi vendégek szívesen látogatják. Felsőzsolca földrajzi helyzeténél fogva a XVII. század második felétől jelentős szerepet játszott a nagyváros mellett Borsod megye gazdasági-kereskedelmi életében. A földbirtokokon már akkor megjelennek az iparosok, ácsok, kovácsok, molnárok. A Dőryeknek malmuk, kocsmájuk van, hídvámot szednek, téglaégetés folyik a faluban. (Dőlry László 1716-ban 20 ezer téglát ajánl fel az Avasi templomhoz a felsőzsolcai égetőből.) Ettől fogva a község lélekszámának folyamatos növekedésével összhangban emelkedett az iparos és kereskedőcsaládok száma. Az 1930-as évek elején 2 asztalos, 1 borbély, 7 cipész, 1 faesztergályos, 2 kerékgyártó, 4 kovács, 1 malmos, 1 pék, 1 szikvizes és 9 cséplőgép-tulajdonos szolgálta ki a falu lakóit. Négy családnak volt mészárszéke, 11-nek vegyesboltja, 8 helyen árultak dohányt, egy fa-, egy termény-, egy szénkereskedő, 7 kocsma, vendéglő és a Hangya fogyasztási szövetkezet állt a vásárlók rendelkezésére. A felsőzsolcai gazdaság elsősorban ipari, infrastrukturális szolgáltató, illetve élelmiszeripari feldolgozó jellegű. A közel 300 magánvállalkozó és a több mint 100 társas vállalkozás a legváltozatosabb gazdasági ágakban tevékenykedik.

Szolgáltatóház,

45

Bevásárlóközpont Közel másfélszáz kisiparos végez lakossági szolgáltatást. Színvonalas ellátást nyújt az erre a célra épített Szolgáltató Házban működő vendéglátó üzlet, férfi-, női fodrászat, szabóság. Felsőzsolca kereskedelmi hálózata elsősorban a településen élők ellátására épült ki. A Felsőzsolca belterületén kialakított bevásárló központ első üzletei 1994-ben nyíltak meg. Az ipari üzemek közül az Országos Villamostávvezeték Rt. Kelet-Magyarországi Üzemigazgatósága felsőzsolcai központjával irányít 7 alállomást és 6 vezetékfelügyelőséget az Ukrán határtól Budapestig, 750, 400 és 220 KV-os fő és alap- hálózattal.

Szövetkezetek: A Felsőzsolcai Mezőgazdasági Szövetkezet négy település közigazgatási területére kiterjedően, 1180 hektáron gazdálkodik. A Sajóhús Kft. 1991-ben indult vállalkozás, mely napjainkra naponta 150 sertés 10 darab szarvasmarha, valamint 5 tonna húskészítmény előállítására képes A 70 főt foglalkoztató üzemben 20 tanuló gyakorlati képzése folyik. A közelmúltban kezdte meg a Serforrás Kft. pilseni típusú házi sör főzését üzemében, mely sör előállítására képes naponta. 500 liter jó minőségű Egyre bővülő pénzintézeti tevékenységet folytat 18 községben és Miskolcon is a Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet.

Az ipari zóna és a mellette lévő ipari terület, mint munkahely Felsőzsolca Budapesttől 180 km-re, a 3. számú főközlekedési út mentén fekszik. Miskolccal szinte egybeépült, a két település közötti távolság 3 km. Felsőzsolca lakossága 1997-től városi rangot kapott település. Felsőzsolca melletti nagyváros Miskolc, ahol a lakosság száma megközelíti a 200.000 főt, a miskolci kistérségben több mint 300.000 ember él. A Felsőzsolcai Ipari Zónát délen és keleten a 3. számú főközlekedési út, északon Arnót község közigazgatási határa, nyugaton a 3. számú főközlekedési út csomópontjából kiinduló Edelénnyel összekötő út határolja. A FIZ-ben a telkek kialakítása és értékesítése folyamatos. A A

terület jelenlegi terület felett

nagysága 30 Felsőzsolca

hektár, Város

amely 90 hektárig bővíthető. Önkormányzata rendelkezik.

46

Fontosabb üzemek az Országos Villamostávvezeték Részvénytársaság Kelet-magyarországi Területi Főmérnöksége OVIT Országos Villamos- távvezeték Részvénytársaság Keletmagyarországi Területi Főmérnöksége és alállomása, a Star Plus Kft.

Az Ovit Rt. Létesítési Igazgatóság évről-évre növekvő jelentôségû tevékenysége a régi távvezetékek állag-rehabilitációja, a korrózió által tönkretett vagy más okból károsodott oszlopszerkezetek, betonalapok felújítása. A Távvezeték Tervezési és Technológiai Osztály részt vett a felújítási technológiák kidolgozásában, próbáiban, a megfelelô bevonat-rendszerek kiválasztásában és a kivitelezés hatékony ellenôrzési rendszerének kialakításában. Az Ovit az elmúlt idôszakban jelentôs mennyiségû alaptest felújítását végezte el. Rendszeresen végzi korell oszlopok felújítását, valamint szigetelô- és szerelvénycserék tervezését és kivitelezését.

47

6.) Térszerkezeti kapcsolatok, közlekedés

Földrajzi fekvéséből fakadóan már évszázadokkal előbb is jelentős közlekedési csomópont volt, hiszen Felsőzsolcán haladt át számos fontos kereskedelmi és hadiút. Felsőzsolca közlekedési kapcsolatait a vasúthálózat, a helyi és távolsági autóbuszjáratok jelentik, ezek biztosítják az itt élők területi mobilitását. A vasúti hálózat fontos hazai és nemzetközi állomása Felsőzsolca. A település belterületét a vasúti állomással egy 860 m, 1990-ben készített kerékpárút köti össze, növelve ezzel is a biztonságos közlekedést. 1994-ben készült el a településközpontot a temetővel összekötő 1.300 m-es kerékpárút. A tervezett, Miskolc várost elkerülő M30-as útvonal egyik csomópontja Felsőzsolca határában lesz, mely tovább korszerűsíti majd a közúti közlekedés feltételeit.

48

A REGIONÁLIS TÉRSZERKEZET meghatározója, illetve szervezője a KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT A 3-as számú főközlekedési út autópályává vagy gyorsforgalmi úttá történő fejlesztése hosszútávú érdek. A páneurópai úthálózatban az un. EUROFOLYOSÓK összekapcsolásában kiemelt nyomvonal lesz.(TINA program). Különösen Szlovákia érdeke az un. É-D-i folyosók összekapcsolása. Elkészültek a megvalósíthatósági tanulmányok. ( A, B, C változat) A térség jövője szempontjából azonban a B változat lenne a legideálisabb, mely autópályaként épülne meg. Köztudott ugyanis, a befektetés vonzó hatás ez esetben a legjobb. A B változat nyomvonala a Miskolc-Kelet csomópontból a 26. sz. főút új nyomvonalával együtt haladva vezet északi irányban 2,6 km-en keresztül, azután a 26. sz. főút új nyomvonalától külön szintű csomópontban (31+777 km sz.) elválva kelet felé fordul, és Arnót községet északról elkerülve vezet a jelenlegi 3. sz. főút irányába. Az M30 gyorsforgalmi út várható forgalma igen nehezen becsülhető, mivel alakulása elsősorban a Miskolc–Kassa regionális kapcsolatok jövőbeni intenzitásától, a két ország EU csatlakozásának, és ezzel a magyar-szlovák határ belső határrá válásának időpontjától, az

49

ennek következtében megnövekvő mobilitástól (munkaerő, áruk, vásárlók) függ. Ezeket a bizonytalansági tényezőket figyelembe véve a várható forgalomnak csak igen pontatlan becslésére vállalkozhatunk, amelyhez kiinduló adatként az Országos Főúthálózat Távlati Fejlesztési Tervében és a Magyar Gyorsforgalmi Úthálózat Távlati Fejlesztési Tervében (UVATERV Rt., 1999) szereplő várható forgalom értékeket használtuk fel.

Az M30 gyorsforgalmi út szerepe az európai kapcsolatrendszerben Az M30 gyorsforgalmi út nemzetközi jelentősége kettős. Egyrészt az M3 autópályával együtt összeköttetést teremt az észak- és közép-magyarországi területek és Kelet-Szlovákia között, biztosítja a nyugati, délnyugati irányból érkező tranzitforgalom áthaladását az országon Szlovákia és Lengyelország keleti területei felé. Másrészt a Kassa–Nagyvárad TINA gyorsforgalmi folyosó részeként is fontos szerepet játszik az európai úthálózatban. A TINA (Transport Infrastructure Needs Assessment – Közlekedési Infrastrukturális Szükségletek Felmérése) konzorcium, amelynek munkáját Bécsben működő titkárság irányítja, az Európai Unióhoz tartozó, valamint a csatlakozni kívánó országok közötti közúti közlekedési kapcsolatok fejlesztésével foglalkozik. (A TINA hálózati javaslatai két részből tevődnek össze: törzsúthálózatból és kiegészítő elemekből. A törzsúthálózat megegyezik az 1997 júniusában Helsinkiben tartott III. Összeurópai Közlekedési Konferencián elfogadott folyosókkal. A kiegészítő elemek azokat a folyosókat tartalmazzák, amelyek kiépítése a TINA konzorcium szerint a helsinki korridorokon túlmenően szükséges a kiegyensúlyozott és megfelelő hatásfokkal üzemelő európai gyorsforgalmi úthálózat létrehozásához. Ezek közül Magyarországot az alábbiak érintik: – Martin - Zólyom - Vác - Budapest, – Kassa - Miskolc - Debrecen - Nagyvárad.* A Kassa–Nagyvárad TINA folyosó nemzetközi jelentőségét elsősorban nem a hazánkon ebben az irányban áthaladó tranzitforgalom adja, bár a román gazdaság átalakulása következtében valószínűleg növekszik majd a közúti áruforgalom Románia és Szlovákia, illetve Lengyelország között. A TINA útvonal egyes elemei inkább a határ két oldalán lévő szomszédos régiók közötti kapcsolatokban, illetve a más irányból érkező tranzitforgalom lebonyolításában játszanak fontos szerepet. Így az M30 gyorsforgalmi út hálózati szerepe szempontjából a Budapest irányából Kelet-Szlovákia felé vezető összeköttetés biztosítása ma még fontosabbnak tűnik, mint a Kassa–Nagyvárad tranzit útvonal egésze, amelynek felértékelődése csak nagy távlatban várható.) A Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Kassai Kerület részvételével jelenleg alakuló KassaMiskolc Eurorégió szempontjából is kiemelkedő jelentőségű a két várost összekötő, az eurorégió közlekedési tengelyét alkotó útvonal, amelynek magyarországi szakasza az M30 gyorsforgalmi út.

50

Szlovákiában az M30 gyorsforgalmi út a 2010-ig megvalósuló (egyes szakaszokon már ma is működő), Pozsonytól Zsolna–Eperjes–Kassa irányában az ukrán határig vezető autópályához csatlakozhat. Az M30 gyorsforgalmi út szerepe a magyar gyorsforgalmi úthálózaton belül Az országon belüli, régiók közötti forgalom szempontjából az M30 gyorsforgalmi út – az M3 autópálya közvetítésével – biztosítja az északkelet-magyarországi térség kapcsolatát a főváros, az ország középső része és a Dunántúl felé. Ebből a szempontból a Miskolc gyorsforgalmi bekötését jelentő, az M3 autópályától a Miskolc-Kelet csomópontig tartó szakasz hálózati szerepe a legjelentősebb.

Az alsóbbrendű úthálózat javasolt fejlesztése Az M30 gyorsforgalmi úthoz kapcsolódó úthálózaton a forgalomnak a gyorsforgalmi útra történő rávezetése céljából szükséges új hálózati kapcsolatok kiépítése, Ezen kívül – az M30 gyorsforgalmi út építésétől függetlenül is – szükség van a vizsgált terület alsóbbrendű úthálózatán a burkolatok elhasználódása, illetve a forgalom növekedése következtében burkolat megerősítési, rehabilitációs jellegű beavatkozások elvégzésére. Ez azonban elsősorban az érintett utak állapotától függő, és nem a gyorsforgalmi út építéséhez kapcsolódó folyamat.

Megoldandó feladatok: - összekötő utak építése, a lassú és mezőgazdasági járművek, továbbá a helyi forgalom számára. - ha az M30 gyorsforgalmi út kiépítése a jelenlegi 3. sz. főút külterületi szakaszait felhasználó A változat szerint történik meg, akkor – ahol nincsenek erre a szerepre alkalmas meglévő összekötő utak – részben a jelenlegi földutak nyomvonalán, részben új nyomvonalon ki kell építeni a fenti funkciók ellátására alkalmas párhuzamos úthálózatot. - A B és C változatok esetében a gyorsforgalmi út új nyomvonalon épül, ezért a mezőgazdasági, a helyi és a települések közötti forgalom a megmaradó régi 3. sz. főúton bonyolódik majd. Ezért ezeknél a változatoknál nincs szükség párhuzamos úthálózat tervezésére. A 3-as számú főközlekedési út csak a külterületet érinti, ezért annak forgalom terhelése a belterületet nem érinti közvetlenül. Nemcsak a gyorsforgalmi utak fejlesztése fontos tehát, hanem a távlatban kialakuló felhajtók és az arra ráépülő hálózati kapcsolatok is.

51

Felsőzsolca város belterületének közlekedési helyzete Keresztmetszeti méretezés Valamennyi útkeresztmetszetben a település belterületén, a legalább 12 m szélességű közökben elhelyezhetők a közművek. A közművezetékek általában kemény műanyag csövekből készülnek, s ezek védőtávolsága jóval kisebb, mint a beton és szilikát termékeké. A lakóutak eléggé rendezettek, szabályozási szélességük változó 12- 16 m. Általános probléma a felszíni vízelvezetés megoldatlansága. Gyalogos közlekedés céljára a közlekedési utaknál javasolt járdahálózat vehető igénybe, illetve vegyes forgalmú útként használhatók a keskeny, szabálytalan közök. A járdák javasolt szélessége 1,50 m. A városközpontban gyalogos dísztér alakítható ki. Az álló forgalom, azaz a parkolás általában telken belül biztosítható úgy a lakótelkek, mint a legtöbb intézmény területén. Néhány főként kereskedelmi intézmény pl. vendéglátó intézmény parkolása az út menti leállósávon belül biztosítandó A tömegközlekedést a Miskolci Közlekedési Vállalat kék autóbuszai bonyolítják, de több várost érintő VOLÁN autóbuszjárat megállóhelyeivel is biztosított. A megállók leálló öblei és a fedett várakozó meghatározó mikroarchitectúrák esztétikus, környezetbeillő építmények legyenek. A kerékpár forgalom jelenleg a közút és utcahálózaton belül bonyolódik. Az utak szabályozási szélessége nem teszi lehetővé önálló kerékpár sáv kialakítását. Útpálya szélesítéssel kerékpárút kialakítását javasoljuk.

Egyéb közlekedési fejlesztések Fentieken kívül javaslat szintjén felmerült egy új delta vágány létesítésének igénye a IX. páneurópai korridor alternatív utiránya EU-Phare tanulmánya készítése során. Ez a Fekete és Balti tengeri kikötők közötti vasúti kapcsolat egyik lehetséges útvonalaként, Magyarország érintésével, a Nagyvárad – Biharkeresztes – Püspökladány – Debrecen – Nyíregyháza – Felsőzsolca – Hidasnémeti – Kassa útirányt tartalmazza. A javasolt új korridor irányú forgalom fejlesztése keretében merült fel Felsőzsolca állomás páratlan végén HernádnémetiBőcs és Onga között vezetendő deltavágány építése.

A MÁV RT. fejlesztési szándékai Fejlesztési vonatkozású előzetes tájékoztatásunkon kívül a készülő településrendezési tervben kérjük feltüntetni a vasút menti területekre vonatkozó építési engedélyezési eljárás szabályait a következők szerint: Az OTÉK 36. § 7. pontja szerint vasúti védőtávolságon belül építési engedélyhez kötött létesítményt csak a Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyelet szakhatósági

52

hozzájárulása alapján lehetséges, ami a MÁV Rt. előzetes üzemeltetői állásfoglalása alapján kerül kiadásra. A MÁV Rt. állásfoglalás általános szempontjai a következőkben foglalhatók össze, melyeket a Szabályozási Tervben is rögzítve a beépítés önkormányzati engedélyezése előfeltételének tartunk: •

A mindenkori tulajdonos tudomásul veszi a vasútvonal közelségét és tervezett fejlesztését, és ebből eredően semmiféle kárigénnyel, követeléssel a MÁV Rt. felé nem lép fel, köteles tűrni a vasútüzemből eredő környezeti hatásokat.

•

A meglévő vasútvonal mellett az új építmény építtetőjének feladata a környezetvédelmi előírások betartása, ezen belül kiemelten a zaj- és rezgésvédelem megoldása, az épület ingatlanon való megfelelő elhelyezésével, tájolásával (lakószobák, irodák vasúttal ellentétes oldalra történő tervezése), szükség esetén zajvédő szerkezetek telepítésével (zajvédőfal, növényzet, stb.,) vagy beépítésével (a zajterhelésnek kitett oldalon fix, akusztikailag méretezett nyílászárókkal a helyiségek klimatizálásával). Ezek a kitételek vonatkoznak az építés idején már ismert, és az engedélyezés során az Építtető tudomására hozott tervezett vasútfejlesztésre is.

• •

A létesítendő objektum helyén a vasúti zaj- és rezgéskibocsátás értéke méréssel és számítással egyaránt meghatározható, amennyiben ezt a létesítmény beruházója az építmény tervezéséhez igényli és megrendeli. A számítás az MSZ 07-29-4/19990. sz. szabványban rögzített módon a felépítmény, vontatási nem, sebesség, vonatfajták, vonatsűrűség alapján számítógépes módszerrel végrehajtható, mely módszerrel a jövőbeni tervezett zajterhelési értékek is kalkulálhatók.

Légi közlekedés Felsőzsolca város vezetősége nem zárkózik el attól, hogy a település külterületén egy polgári célú kereskedelmi kisrepülőtér épüljön ki.

7.) Közművesítés Ivóvízellátás: 1974-76-ban kiépült a teljes ivóvízhálózat. Az ivóvízellátás az NÁ 150 ivóvízvezetékről biztosított. A körforgalom melletti csomópontban a Keleti csúcsvízműtől Miskolc irányába haladó NÁ 600 vezeték található, amelyről nagyobb mennyiségű víz nyerhető. Szennyvízelvezetés: 1988-89-ben a szennyvízcsatornahálózat kiépült. A területen keletkező szennyvizek csatornahálózattal összegyűjthetők a központi

53

szennyvízátemelőkbe. A szennyvízátemelő nyomott vezetéke a felsőzsolcai szennyvízcsatorna rendszerhez csatlakoztatható. Elektromos energia: A villamos energia ellátás, a korszerű közvilágítás 100%-os. A város elektromos energiával való ellátottsága szinte korlátlannak mondható, hiszen közvetlen szomszédságban van az OVIT Országos Villamos-távvezeték Részvénytársaság Kelet-magyarországi Területi Főmérnökség alállomása, innen történik az energia elosztása. Gázellátás: A levegőminőség javítása és a gazdaságosabb energiafelhasználás érdekében Felsőzsolca koordinálásával 5 környező település részvételével 1991-ben megépült egy nagyközépnyomású külterületi földgázvezeték, majd 1992-ben a lakosság és a helyi gazdálkodó szervezetek összefogásával a település teljes földgázelosztó hálózata és a gázátadó állomás. A lakások nagytöbbsége ma már rácsatlakozott a hálózatra. A térségen áthaladó gázvezetékre való rákötéssel a terület gázellátása megoldott. Jelentős mennyiségű szabad kapacitás áll rendelkezésre. Hírközlés: A telefonhálózat kiépített az egész településen, 1970-től az országos és nemzetközi távhívásba is bekapcsolt. A 3-as számú fő közlekedési út mellett Szikszó felé haladva jobb oldalon a Vodafone, a Pannon GSM, bal oldalon a Westel átjátszótornya található. 1994-ben lakossági erőből kiépült a teljes kábeltelevíziós hálózat. Hulladékgyűjtés: A szervezett szemétszállítás 1980. január 1-jétől beindult.

8.) Környezetvédelem Szakmai véleményekre alapozott elvárások Az Északmagyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség előzetes véleménye Vízvédelmi szempontból az alábbiak fontosságára hívjuk fel a figyelmet: -

A településrendezés során, a településszerkezet minden nemű átalakítását, terület felhasználását úgy kell megtervezni, hogy annak végrehajtása során a környezeti elemek elszennyezése kizárható legyen.

-

A környezeti előírásokat is kielégítő normatív célkitűzések megfogalmazása során vízvédelmi szempontból többek között figyelembe kell venni a vízgazdálkodásról szóló módosított 1995. évi LVII. törvényben, a vízhasználatok,

54

csapadékvíz elvezetés és – kezelés rendjét szabályozó 201/2001. (X.25.), 203/2001. (X.26.), 204/2001. (X.26.) Kormány rendeletekben foglalt előírtakat is, valamint a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (II.17.) Kormány rendelet előírásait is. -

Az élő és talajvizek sem közvetve sem közvetlenül nem szennyezhetők.

-

A településfejlesztés során az esetlegesen még hiányzó közművek kiépítéséről gondoskodni kell. Az új rekonstrukciók során a közművek szükség szerinti átépítéséről gondoskodni kell.

-

Gondoskodni kell a rendezett csapadékvíz elvezetéséről-

-

Felhívjuk a figyelmet, hogy a 33/2000. (III. 17.) Kormány rendelet értelmében a jóváhagyásra kerülő új, vagy módosított településrendezési tervben fel kell tüntetni a területek szennyeződésérzékenységi besorolását is. A rendelethez tartozó település soros lista alapján Felsőzsolca „B” érzékenységi kategóriával rendelkezik. Azonban e rendelet 2/2.sz. mellékletének 2. pontja értelmében kérelemre ettől eltérő, egyedi érzékenységi besorolás is megállapítható.

Zajvédelmi szempontból figyelembe veendő követelmények: -

A zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM. együttes rendelet 1-5. mellékletei tartalmazzák. A módosított 12/1983. (V:12.) MT rendelet 4. §. (1) szerint „A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt illetve rezgést kibocsátó és zajtól illetve rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj- illetve rezgésterhelési határértékeket.”

Levegőtisztaság-védelmi szempontból: -

-

-

-

A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a módosított 21/2001. (II.14.) számú Kormány rendelet előírásait teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz. A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energia termelő berendezésben történő égetése, a nem védett, illetve a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízinövények égetése, a tarlóégetés vonatkozásában is a módosított 21/2001. (II.14.) Kormány rendelet előírásai szerint kell eljárni. Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles – a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében – az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni a módosított 21/2001. (II.14.) Kormány rendelet 10. §-a értelmében. A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön

55

-

-

-

engedély nélkül végezhető a 21/2001. (II.14.) Kormány rendelet 11.§-a értelmében. Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen korszerű technológia mellett. Új létesítmények, technológiák telepítése esetén, valamint rendezési terv módosításánál vegyék figyelembe fenti jogszabály 5.§. szerinti, védőtávolságokra vonatkozó előírásokat. Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva. Az állattartást az Önkormányzat állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni.

Hulladékgazdálkodási szempontból az alábbiak fontosságára hívjuk fel a figyelmet: A településrendezési terv készítésénél figyelembe kell venni a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 98/2001. (IV.15.) Kormány rendelet előírásait: A helyi környezetvédelmi rendelettervezetben javasoljuk szerepeltetni a következőket: -

-

Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése. Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni. A veszélyes hulladékok – melyek körét a módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 1.számú melléklete határozza meg – környezetszennyezést kizáró módon és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a hulladék tulajdonosának (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodni. A veszélyes hulladékok kezelésére való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról.

A 20/2001, (II.14.) számú Kormány rendeletben szabályozott megvalósítása előtt környezteti hatástanulmány készítendő.

tevékenységi

kör

Ásványvagyon védelem / A Geológiai Szolgálat előzetes véleménye / Az Országos Ásványvagyon Mérlegben az alábbi megkutatott nyersanyaglelőhelyet tartjuk nyílván: -

05-05-070-01-4321 kódszámon, Felsőzsolca, Simárd 088 hrsz. elnevezéssel, bányászati betonkavics, a Miskolci Bányakapitányság 500/1996-2. számú határozata alapján „Felsőzsolca I.-kavics” védőnevű bányatelekkel lefedve, kezelője az N-ZOLL-TRANS Szállítási és Kereskedelmi Kft., Felsőzsolca.

-

továbbá érinti 05-05-020-03-4323 kódszámon, Arnót, Bugyik elnevezéssel, közlekedésépítési kavics, kezelője a Magyar Állam.

A fentiek miatt a bányavállalkozó és a Miskolci Bányakapitányság egyeztetésbe történő bevonását, valamint a nyersanyaglelőhely telkének feltüntetését a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 24.§ (3) 8. pontja alapján szükségesnek tartjuk.

56

A Magyar Állam kezelői feladatait a Magyar Geológiai Szolgálat látja el. A nyersanyaglelőhelyek beépíthetőségét a 3/1998. (II.11.) KTM rendelet szabályozza, és ennek értelmében érintettség esetén a készlet akkori kezelőjével szükséges az egyeztetés. Továbbá felhívjuk a figyelmet, hogy a közigazgatási területet érintően a Miskolci Bányakapitányság 4399/2001. számú határozata alapján kavics és homok kutatási engedély van érvényben (érv.: 2006. 01. 01-ig), melyet, mint esetleges újabb kavicslelőhelyet célszerű figyelembe venni a tervezés során. Amennyiben a kiviteli tervekhez geotechnikai, talajmechanikai feltárások készülnek, akkor azok hivatalunkhoz történő megküldését a 4/1997. (III.5.) IKIM-KTM-KHVM együttes rendeletnek megfelelően szükségesnek tartjuk.

A Miskolci Bányakapitányság az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: 1. A község közigazgatási területe érinti a „Felsőzsolca I.-kavics” védőnevű bányatelket. A bányatelek határai közt fekvő ingatlanokat érintő építési ügyek tekintetében egyeztetni szükséges a bányavállalkozóval (N-ZOLL Trans Kft.). 2. Felsőzsolca közigazgatási területét érinti az „Onga II.” kutatási hely, ahol kutatási engedéllyel az Onga Kavics Kft. rendelkezik. 3. Korábban működött bányákról az alábbi adatok találhatók a Bányakapitányság nyilvántartásaiban: a 010 hrsz-on kavicsbványa; a 0141 hrsz-on Simárdi kavicsbánya; a 044 hrsz-on homok- és kavicsbánya; a 050/3 hrsz-on kavicsbánya. A területek tájrendezéséről nincs tudomása a bányahatóságnak. 4. A község közigazgatási területén a gázelosztó vezetékek üzemeltetője a TIGÁZ Rt. (Miskolci Üzemigazgatóság). A gázhálózat bővítése hatósági engedélyhez kötött tevékenység, a létesítési engedélyt a Miskolci Bányakapitányságtól kell megkérni. 5. A fenti területen földgázszállító vezeték, termékvezeték nem található. 6. A településrendezési terv megvalósításából eredő építésekhez – nyomvonalas létesítmények (gáz, víz, szennyvíz) is – csak hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyagokat (kavics, homok, agyag stb.) lehet felhasználni. A Bányakapitányság felhívja a T. Önkormányzat figyelmét arra, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 109/K. § előírásai szerint az ásványi nyersanyagok kincstári vagyonkörbe tartoznak és értékesítésükhö7 – a bányászati tevékenységek keretén kívül – a Kincstári Vagyoni Igazgatóság hozzájárulása szükséges. A hatósági engedély nélkül végzett kitermelés jogosulatlan bányászati tevékenységnek minősül, mellyel szemben a Bányakapitányság szankciót alkalmazhat. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. 41. § (1) bekezdése szerint ugyanis „a bányafelügyelet azt a jogi, vgy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki (amely) jogosulatlan bányászati tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja, és eltiltja a tevékenység folytatásától. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki … c) külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki.”

57

Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság szakvéleménye Árvízvédelem Felsőzsolca város rendezési tervével kapcsolatban korábban kiadott szak-véleményünkben (Felsőzsolca Ipari Park rendezési tervének módosítása /üi.sz.: 337/2000./ és a településrendezési terv módosítása /üi.sz.: 1123/2000./) foglaltakat továbbrra is érvényesnek tartjuk, kérjük az azokban foglaltak érvényesítését. Felsőzsolca város a Sajó folyó bal partján 50-52 fkm szelvények között helyezkedik el. A folyó partélétől számított 6,0 m-es kezelői, illetve fenntartási sávot szabadon kell hagyni a 46/1999. (III.18.) Kormányrendeletben foglaltak szerint. Az esetleges területhasznosításhoz szabályozási, illetve rendezési tervet kell készíteni, a meder állandósítását be kell tervezni és Igazgatóságunk hozzájárulását be kell szerezni. A mederben, illetve a parti sávban tervezett beavatkozások vízimunkának minősülnek, ezért vízjogi engedélykötelesek.

Vízrendezés Felsőzsolca külterületén folyik keresztül a társulati kezelésben lévő Kis-Sajó. A készítendő rendezési tervnek vízrendezési szempontból az alábbiakat kell tartalmaznia: -

a község csapadékvíz elvezető rendszerének ismertetése, állapotának leírása (kiépítettség, befogadók), tervezett fejlesztési javaslatok megtétele; a község vízfolyásainak megnevezése, állapotuk leírása; a település magas talajvízállású területeinek behatárolása.

A csapadékvíz befogadóként a Kis-Sajó vehető figyelembe. Magas talajvízállású területeken új telekosztást nem javasolunk. A parti sávok megállapításánál a 46/1999. (III. 18.) Kormányrendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. A társulati kezelésű vízfolyás partéletől 6 - 6 m szélességű fenntartási sávot kell hagyni a fenntartási munkálatok elvégzésére. A fejlesztési munkák közé javasoljuk felvenni: -

a csapadékvíz elvezetés teljes kiépítését a vizek befogadóba vezetésére, a meglévő rendszer felülvizsgálatát, karbantartását, helyreállítását; a csapadékvíz elvezetést a meglévő, illetve engedélyezés alatt álló vízelvezetéssel összhangban kell tervezni; új telekosztásnál előközművesítés keretében a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítését is el kell végezni.

58

Ivóvízellátás, szennyvízelhelyezés A város 7241 fős lakosságát a 31,5 km elosztóhálózatot üzemeltető MIVÍZ Rt. látja el ivóvízzel. az elosztóhálózat 20.192-4/1983. sz. vízjogi üzemelési engedély szerint az ÉRV Rt. által üzemeltetett DN-600-as főnyomóvezetékből nyomáscsökkentőn keresztül kap ivóvizet a Hernádnémeti Keleti Csúcsvízműből. A lakosság átlagos nettó vízfogyasztása 144.000 m3/év/7157 fő/ 365 d = 55,1 l/d/fő Bekötött lakások aránya 2006 db/ 2136/db = 94 %. Közterületi kifolyó: Tűzcsap:

21 db 46 db

A jelenlegi fogyasztási helyzetet, az elosztóhálózat állapotát, a szerelvényezettséget javasoljuk az üzemeltetővel egyeztetni. A Miskolc felőli megtáplálás tervezése során feltárt anomáliák mellett az alacsony lakossági fogyasztás okainak feltárása, ismertetése is kívánatos. A hálózati rekonstrukciót az üzemeltetővel egyeztetve javasoljuk ütemezni. Magasabb beépítés esetén az Országos Tűzrendészeti Szabályzatnak megfelelő oltóvízigény a jelenlegi rendszer bővítését igényelheti. A hálózat mentén a 123/1997. Kormányrendelet szerinti védősávot, a község területén a Keleti Csúcsvízmű védelme érdekében a hidrogeológiai védőidomra megállapított korlátozásokat kell érvényre juttatni. A helyi vízbázisok, ásott kutak ivóvízcélú felhasználását közegészségügyi veszélyességük miatt javasoljuk mellőzni, illetve megtiltani. Szennyvízelvezetés A település kiépített szennyvízcsatorna hálózattal rendelkezik, mely a keletkező szennyvíz mennyiséget a miskolci szennyvíztisztító telepre vezeti. A MIVÍZ Rt. üzemeltetésében lévő szennyvízcsatorna hálózat magába foglal 49,6 km hosszú gravitációs csatornát, 1 km hosszú nyomóvezetéket, 3 db közterületi átemelőt. A szennyvízelvezetés vonatkozásában törekedni kell minden ingatlan, kereskedelmi és szolgáltató egység csatornahálózatba való bekötésére, az egyedi szennyvízgyűjtőket, szikkasztókat fel kell számolni. Ipari szennyvíz keletkezésével járó tevékenység esetén kötelezővé kell tenni a szükséges előtisztító műtárgy beépítését és üzemeltetését. A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének ki kell elégítenie a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Kormányrendelet előírásait. Vízgazdálkodás A város közigazgatási területén az alábbi felszín alatti vízre telepített vízhasználatot tartjuk nyilván: Felsőzsolca, Török és Török kft ( Állomás u.5.): Vízellátás: a K-2 kataszteri számú 50 m talpmélységű mf. kútból. Üzemeltetési eng. száma: 2400/1957. Módosítás: 23.166-5/1991. Névátírás. H-3249-9/1998. török és Török Búvárszivattyú- és Karosszériaelemgyár részére.

59

Vízigény: 300 m3/év. Felsőzsolca, MÁV Állomás: Vízellátás: a K-6 kataszteri számú 70 m talpmélységű mf. kútból. Üzemeltetési eng. száma: 9557/1965. Módosítás: H-6291-5/2002 Vízigény: 300 m3/év. Felsőzsolca, FRUCT TRADE CENTER Kft. 54 ha-os almáskert: Vízellátás: a K-17 kataszteri számú 17 m és a K-18 kataszteri számú 18,5 m talpmélységű fúrt kutakból történik. Üzemeltetési eng. száma: H-2062-28/1999.. Vízigény: 50.000 m3/öntözési idény Felsőzsolca város közigazgatási területének egy része rajta van a Miskolc város vízellátásába bekapcsolt forrásoknak az ÉVIZIG 20.540/1987.sz. határozatával kijelölt másodlagos nyomás alatti hidrogeológiai védőidomán. A település külterületének egy része érinti a Bőcs ÉRV RT. X/B víztervelő telep „B” hidrogeológiai védőzónáját. A védőidom, illetve védőzóna lehatárolásról egy-egy helyszínrajzot mellékelünk. A rendezési terv készítésénél figyelembe kell venni a 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásait, valamint a 20.540/1987. sz. határozatot (a határozat Igazgatóságunknál megtekinthető). „A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szóló 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelet szerint Felsőzsolca nitrátérzékeny területen helyezkedik el, ezért a mezőgazdasági területhasználatok tervezése, illetve engedélyezése során a hivatkozott rendeletet szem előtt kell tartani. A településfejlesztési terv készítésénél figyelembe kell venni a Miskolci Bányakapitányság 500/1996-2. számú határozatával megállapított ún. Felsőzsolca I. kavics védőnevű bányatelket, ami a város külterületi 088 hrsz. ingatlanán fekszik. A város területén, illetve annak térségében Igazgatóságunk kezelésében lévő vízminőségi kárelhárítási létesítményt, valamint e célból biztosítandó területet nem tartunk nyilván. „A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X.26.) Kormányrendelet” (a rendelet egyébként már Eu konform) előírásai szerint a vízminőségi követelményeket az országos és regionális környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek, és helyi építési szabályzatok kidolgozása során, valamint az önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban, a gazdálkodó szervezetek terveiben és a műszaki tervezésben – a külön jogszabályban foglaltak szerint – érvényesíteni kell. A jogszabály célja a felszíni vizek jó állapota megőrzésének, illetve elérésének a biztosítása. Előzőeknek megfelelően a tervezésnél, a településrendezési terv és a helyi Építési Szabályzat készítésénél a hivatkozott jogszabályban foglaltak, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályokban foglaltak figyelembevételét szükségesnek tartjuk.

60

A rendezési terv készítésénél a fentiekben felsoroltakon kívül még az alábbi törvény, rendeletek figyelembevételét javasoljuk: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény; A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet; A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet; Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet; A 36/2002. (III.7.) Kormányrendelet által módosított 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK).

Természet és tájvédelem A Bükki Nemzeti Park előzetes véleménye 1. Országos védelem alatt álló területek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Területükre az országosan védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi előírások érvényesek. Felsőzsolca közigazgatási területén jelenleg 2 kunhalom ismert: a Zsolcai-halmok, amelyek a 053 hrsz. területén találhatóak. A két kunhalmot igen értékes löszgyepek borítják. Mindenképpen meg kell őket őrizni. Kezelési javaslatok: Meg kell akadályozni, hogy a környező szántóföldek felől a gyep szélei fokozatos beszántásra kerüljenek. Ugyancsak meg kell akadályozni, hogy a kunhalmok területét felégessék. A gyep szélére borított trágyadepóniákat el kell távolítani, a további lerakást tiltani kell. 2. Országos védelemre tervezett területek Tervezett Hernád-völgyi Tájvédelmi Körzet. A terület védetté nyilvánítása elkezdődött, rendeltetése a Hernád-völgy növény- és állatvilágának, táji értékeinek megőrzése és fenntartása lesz. Az érintett helyrajzi számok Felsőzsolca közigazgatási területén: 098, 0101, 0142, 0144, 0145, 0146, 0147. 3. ESA /Természetileg Érzékeny) területek szempontjából a közigazgatási terület a II. (fontos) és a III. (lehetséges) kategóriába soroltak, azaz csak hosszabb távon lesznek bevonhatóak a programba. Az ESA területek környezetbarát fenntartására kiemelt támogatási rendszert dolgoztak ki, melyek először a mintaterületeken válnak elérhetővé. 4. Természeti területek, azaz természetszerű élőhelyek, természetvédelmi szempontból jelentős területek az alábbi helyrajzi számokon találhatók: • • •

010, 011; 0101, 0142, 0146, 0147; 0133. A 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet szerint a hullámtér, mint az ökológiai hálózat (lásd alább) szerves és meghatározó része, ugyancsak természeti területként kezelendő. (A

61

hullámtereken adatbázissal.)

található

természeti

területekről

még

nem

rendelkezünk

térképi

A természeti területekre vonatkozó természetvédelmi előírásokat az 1996. évi LIII. törvény 21. §-a tartalmazza, a területekkel kapcsolatos tervezés során ezeket tekintetbe kell venni. A területek listája a természeti területek országos listáját tartalmazó miniszteri rendelet megjelenéséig még kis mértékben módosulhat. Az erdő művelési ágú természeti területekre javasolom a rendezési tervek készítése során használt „védelmi célú erdő” kategóriát alkalmazni. A többi területen a természetbarát, hagyományos és az adott művelési ágnak megfelelő gazdálkodási forma fenntartása kívánatos. A hullámtéren, a megmaradt ligeterdő-foltok védelme mellett fontosnak tartom a gyepterületek minőségének fenntartását. 5. Ökológiai hálózatba tartozó területekről helyrajzi számos lehatárolás még áll rendelkezésre, elhelyezkedésük a mellékelt térképen látható. Ezek a területek védett fajok élőhelyei, ökológiai funkcióval rendelkeznek. A területek védelmére vonatkozó törvényi szabályozás még nincs kidolgozva. Fenntartásukra pályázati támogatások igényelhetők a jövőben. 6. Egyedi tájértékek A nyilvántartás még nem készült el, de a Sajó –folyó egyedi arculata sok természeti és turisztikai lehetőséget rejt.

A Sajó-túra főbb állomásai

62

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY   FELSÖZSOLCA VÁROS  TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 

63

A 2001. évi LXIV. örökségvédelmi törvény előírja az örökségvédelmi hatástanulmány készítésének kötelezettségét A hatástanulmány feladata: 1. Biztosítani, hogy a kulturális örökség a tervezett változtatás után a) fennmaradjon, b) jóvátehetetlen kárt ne szenvedjen, c) továbbélési feltételei biztosítva legyenek, d) megnyilvánulásának egysége, hitelessége, esztétikai minősége, méltó környezete kárt ne szenvedjen, e) használati, fenntartási feltételi javuljanak, f) a környezet változtatási folyamatába szervesen illeszkedjen. 2. Biztosítani, hogy a tervezett változások figyelembe vegyék a) a kulturális örökségben rejlő fejlesztőerőt, b) az örökség logikai rendszereinek elveit - táj – és területhasználatban, - történeti szerkezet vonatkozásában, - társadalom, életmód, és kultúra vonatkozásában, c) a megoldások változataiban a kulturális örökség érdekvédelmének prioritását, d) az örökségben okozott károk ellentételezést, e) a kockázati tényezők minimalizálását. Az örökségvédelmi hatástanulmány tartalma két alapvető részből áll: vizsgálatból és hatáselemzésből. A vizsgálat feltárja és megállapítja a terület történeti, régészeti, táji, településszerkezeti, településképi értékeit: - a karakteralkotó jellemzőit, mint telekszerkezet, beépítés mód, épülettípus, - a védettségeket műemléki és régészeti, akár egyedi, akár területi értelemben, - védettségi javaslatokat tesz műemléki, vagy helyi kategóriában. A hatáselemzés összeveti a tervezett rendezési, szabályozási szándékok és a megállapított értékek összefüggéseit: - természeti, táji hatásokat, - településképi, sziluett – és utcaképi hatásokat, - régészeti értékek feltárhatóságát, megmaradását, bemutathatóságát, - történet térbeli rendszerek alakulását, - műemlékek, együttesek jövőjét a tájban, a szerkezetben, a település életében, - megújulás, fenntarthatóság esélyeit, - karaktererősödést, vagy változást, - környezeti terhelések és az örökség műszaki állapotát, - kárenyhítés lehetőségeit.

64

Az örökségvédelmi hatástanulmány segíti az ÉRTÉKŐRZŐ megújulást , illetve az integrált műemlék védelmet. A stratégiai területek az ún. „zászlóshajó” területek pl a kisvárosi karakterben megújítandó városközpont , illetve a városkapuk már nem csak az érték megőrzést , de új értékek megteremtését is szolgálhatják.

1.) VIZSGÁLAT, TÖRTÉNETI LEÍRÁS, RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG, Természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések, településkép, település karakter, védettségek, az örökségi érték, területhasználat és területi állapot. Településtörténet Felsőzsolca városa a Bükk hegység keleti lábánál, a Sajó folyó bal partján, a borsodi tájegység Abaújjal határos keleti oldalán, a Bódva, a Sajó és a Hernád folyók völgyeinek természetes metszéspontjában fekszik. A régészeti (Várdombi ásatások) és történeti kutatások eredményei arról tanúskodnak, hogy a település területén és közvetlen környékén már az ősidőkben letelepedett az ember. (Újkőkori, bronzkori, vaskori, kelta- és Árpád-kori leletek A község határának keleti részén található emberkéz alkotta Halmokról a régészeknek az a véleménye, hogy 6-8000 évvel ezelőtt keletkezhettek.

Az első írásos adat a településről 1281-ből maradt fenn. Ebben az oklevélben a Misokóc nemzetség és Panyth bán fiai között a Sajó mederváltása miatt keletkezett birtokvitát a felek úgy zárták le, hogy az egri káptalan előtt megállapodtak: Misokolc és Zsolca között a határ mindenkor a Sajó folyó. Az 1333-35. évi pápai tizedjegyzékekből tudjuk, hogy ekkor itt volt a megye egyik legtöbbet fizető, virágzó plébániája, melyet Szent Mihály tiszteletére szenteltek fel. A XV században a Szemere család zálogbirtoka a falu, majd Bebek Ferenc, Serédi Gáspár

65

birtokolja a községet. A török megielenése véget vet a békés fejlődésnek, 1544-ben dúlják fel először a környéket. A XVI. század derekától protestáns főurak az új birtokosok. (Rákócziak, Dőryek Szirmayak) A XIX század elején házasság révén a Platthy család tulajdonába kelrül Felsőzsolca, majd újabb házasság révén a Szqthmáry Király családé lesz. Általuk ismét olyan család a birtokos, kiknek kiemelkedő szerepe volt Észak-Magyarország kulturális és gazdasági életében. Az első kéziratos térkép 1771-ben készült Felsőzsolcáról. Ennek művészi reprodukciója (melyet Vincze Ildikó keramikus művész készített) díszíti a Városháza Dísztermét. A szabadságharc során kétszer is súlyos károk érik a falut és a Szathmáry Király uradalmat. 1849 július elején a beözönlő cári csapatok fosztogatnak itt, majd 1849. július 25-én a Zsolcai csatában, amikor Világos felé visszavonuló Görgey összecsap velük, az ütközet során felgyújtják a községet, és ismét kifosztják az uradalmi kastélyt s a birtokot.

A történelem hőseit és áldozatait nem felejti Zsolca lakossága. Az 1849. július 25-i Zsolcai csata emlékére, az országban másodikként emeltek a "Honvédek-nek emléket" melynek felszentelésére 1867. szeptember 2-án került sor. A jobbágyfelszabadítás és a kiegyezés után rohamosan fej1ődő Miskolc ipari munkásainak Felsőzsolca is segít letelepedni. Az 1869-ben 946 fős község a századfordulóra 1672 főnek, 1930-ban már 2532 embernek ad otthont. Természetesen ez azt is jelentette, hogy megváltozott a lakosság foglalkozás szerinti megoszlása. 1930-ban fele-fele arányban élnek itt a mezőgazdaság által eltartottak, illetve az iparban, kereskedelemben foglalkoztatottak.

66

Az első világháború nagy áldozatot követelt a falutól. A háború frontjain 47 zsolcai halt hősi halált. Két fiatalember 1919-ben, a falu környékén lezajlott harcok következtében vesztette életét. A két világháború közötti időszak fontos jellemzője, hogy a községben sok kis- közösség létezett. Pártok, vallási szerveződések, kulturális és önsegélyező körök, sportszervezetek, társadalmi szervek jöttek létre, melyek át-, meg átszőtték a község társadalmának egészét, s vált így településünk a sok újonnan ideköltöző lakos ellenére valódi közösséggé. A II. világháború az elsőnél is nagyobb megpróbáltatásokkal, áldozatokkal járt. Közel kétszázan vesztették életüket a háború következtében. 1991-ben a Szabadság Napján, a Kegyeleti Parkban az egyházak ökomenikus szertartás keretében leplezték le a II. világháború felsőzsolcai áldozatainak emlékművét, Varga Éva szobrászművész alkotását.

67

Az erőltetett szövetkezeti szervezés eredményeként újra megismétlődött a század- forduló évtizedeiben lejátszódó népmozgás. A Miskolcon munkahelyet keresők nagy része a városkörnyéken telepedett meg. Felsőzsolcán is új lakótelepek, utcasorok épültek. A beköltözők révén Felsőzsolca, az 1980-as évek végére hétezres lélekszámú nagyközséggé Felsőzsolca város a Bükk hegység keleti lábánál, a Sajó folyó bal partján, a borsodi tájegység Abaújjal határos keleti oldalán, a Bódva, a Sajó és a Hernád folyók völgyeinek természetes metszéspontjában fekszik. A Sajó, mint természetes határ segített elkerülni a nagyvárosba történő beolvadást. Ez azonban növekvő feladatokat rótt a településre. A településen jól kiépített infrastruktúra, fejlett intézményhálózat és a Miskolc-Kassa és Felsőzsolca-Sátoraljaújhely főútvonalaknak köszönhetően a település térségi vezető szerepet vállal a beruházási, ellátási és szolgáltatási feladatokból. Felsőzsolca térségi társulási formában központi feladatokat lát el az igazgatás, oktatás, egészségügy és a mezőgazdaság területén. A környező települések népességével együtt közel 18.000 embernek az igényeit szolgálja ki. Felsőzsolca központi szerepének és következetes településfejlesztési törekvéseinek köszönhetően 1997. július 1-jétől városi rangot kapott. A cím annak bizonyítéka, hogy a település képes önálló arculat kialakítására. Felsőzsolca önkormányzata a több mint hat éves munkáját használta fel arra, hogy a város hagyományaiból építkezve a település és a térség kulturált megjelenési formát adjon. Ehhez hozzátartozik a fásítás, parkosítás, a nyári időszakban a település virágokkal való feldíszítése. A lakosság az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy a családi házuk előtti területrészt is ápolja, és így egységesebb, jobb megjelenést nyújt a település egésze.

68

AZ UTÓBBI 6 ÉVBEN NAPVILÁGOT LÁTOTT (VÁROS)TÖRTÉNETI KIADVÁNYOK FELSŐZSOLCÁRÓL (recenzió-vázlatok) PhD.Dr. Rémiás Tibor "Hegyes talpú pajzs, zöld mezejét felső harmadában ezüst hullámos sáv osztja ketté. Alatta ezüst színű, hegyével lefelé álló, szembefordított csoroszlya és ekevas lebeg. A pajzstartó kiterjesztett szárnyú, koronás sas, jobb karmában ezüst kardot tart." - ismerhetjük fel Felsőzsolca címerét, ahol a pajzson szereplő mezőgazdasági szerszámok (ekevas, csoroszlya) a hagyományos földművelést, az ezüst hullámos sáv a Sajót jelképezi. A címertartó sas pedig utal a hajdani birtokos Rákócziakra, és kifejezi a település harcok által dúlt történetét. A település címere Felsőzsolca zászlajában is központi helyet foglal el, amely különben sárga színű és két oldalt egy-egy keskeny zöld sáv szegélyez. Kérdezhetnénk, hogy miért is kezdtem írásomat a már várossá nyilvánított Felsőzsolca címerének és zászlajának leírásával? A magyarázat egyszerű, hisz kézenfekvő, helyesebben kézbe fogható. Ugyanis az utóbbi 6 évben szinte évente jelent meg vagy egy sárga borítójú, vagy egy koronás sasos címertartójú vagy a kettő ötvözeteként fedőlaptervként szereplő kötet. Ezek terjedelme, műfaja, megcélzott olvasótábora nem azonos, de közös bennük Zsíros Sándor személyének és szellemiségének mindenkori ottléte, és persze elszakíthatatlan társának, a helytörténetnek - a helyismeretnek jelenléte. A helytörténeti monográfia (1993), a világháborús visszaemlékezés kötet (1994), a munkáltató helyismereti tankönyv (1996) és a városavatási településismertető (1997) – Zsíros Sándor : A zsolcai elsüllyedt templom rejtélye és a megújulás /2000./ Felsőzsolca múltjának többirányú ismertetésére és megismerésére hivatottak. Jó lenne, ha ez annyira természetes és magától értetődő lenne (úgy anyagilag, mint tartalmi kivitelezésben) megyénk és az ország többi településén is, mint ahogy azt Felsőzsolca esetében megismerhettük. A szép kezdeményezések egyik megvalósítója itt helyben az örökségünk Felsőzsolca Alapítvány.

69

l. Zsíros Sándor: Felsőzsolca története (1993) (Ismertetése: Gyarmati Béla: Felsőzsolca megírt története, Észak-Magyarország 1993. május 10.) A szerző monografikus igénnyel készítette el a település történetét. A helytörténeti kötet hézagpótló, hisz idáig még senki sem vette a bátorságot, hogy hosszú és fáradságos munkával nekiálljon Felsőzsolca múltjának szisztematikus felkutatásához. (A kezdeményezés szikrái lelhetők fel Seresné dr. Szegőffy Anna: Felsőzsolca monográfiája 1849-től c. máig kiadatlan kéziratában.) Az egyes fejezetek - amik tulajdonképpen önálló tanulmányként is megállják helyüket - régészeti leletjelentések, eredeti levéltári források, a már megjelent kapcsolódó szakirodalom és helyi családoktól felkutatott újabb dokumentumok felhasználásával készültek el. Tudományos megalapozottságú, de egyben olvasmányos is a 300 oldal terjedelmű településtörténeti munka. Használatát segítik a hely- és személynév mutatók. A gazdag melléklet és illusztrációs anyag szemléletesebbé teszi a múlt felidézését, jobb megértését. A történeti tanulmánykötetet nemcsak a felsőzsolcaiaknak és a helytörténet iránt érdeklődőknek ajánlom, hanem minden érdeklődőnek, hisz "ez a történelem elsősorban az emberről szól".

70

2. Zsíros Sándor: A front alatt (1994) (Ismertetése: Hajdu Imre: Jajszó és vádirat, Észak-Magyarország 1995. január 21.) A visszaemlékezések és a történeti tények sajátos vegyítése teszi különleges, különleges műfajúvá, "formájúvá", tartalmúvá, értékűvé ezt a kötetet - állítja a könyv előszavát író Für Lajos történész, akkori honvédelmi miniszter. Miről is van szó? A szerző arra vállalkozott, hogy hiteles képet adjon a második világháborús események felsőzsolcai vagy a zsolcai emberekkel kapcsolatos történéseiről. A hézagos adatok pontos feltárásával lerántja a leplet az 50 évvel ezelőtti szörnyűségekről, amit "hivatalból kellett volna elfeledni". A tudatos történelemhamisításba a szerző nem tudott belenyugodni, ez motiválta a tényfeltárásra. Viszont vannak dolgok, amiket bűn elfelejteni! - vallja a szerző, s e hitéből könyv született! Zsíros Sándor könyve a megszenvedettek jajszava - ahogy azt találóan Hajdu Imre, a kötet első ismertetője megfogalmazta. Magyarázatot kapunk itt a Vörös Hadsereg felszabadító vagy megszálló jellegére is. Végezetül, jómagam is csak azt kívánom, amit a könyvben szereplő egyik adatközlő: "Kérjük Istent, hogy ne legyen több háború! ...Emberek, vigyázzatok!...

3. Zsíros Sándor : A zsolcai „elsüllyedt „ templom rejtélye és a megújulás /2000/ (Az Örökségünk Felsőzsolca Alapítvány gondozása alatt megjelent mű egy legendáról szól)

4. Putz József - Zsíros Sándor: Szülőföldünk Felsőzsolca (1996) (Ismertetése: Tudomásunk szerint eleddig nem történt meg!)

71

Manapság egyre többet olvasunk, hallunk és látunk a TV műsoraiban az oly sok vitát kiváltó Nemzeti Alaptantervről, a NAT-ról. Megyénkben sincs ez másként, de több településünkön már nemcsak beszélnek róla, hanem tesznek is valamit a NAT megvalósítása érdekében. Így történt ez Kázsmárk, Tokaj, Kazincbarcika, Mezőkövesd és Tiszaújváros mellett Felsőzsolcán is. Itt a helyi Kazinczy Ferenc Általános és Zeneiskola igazgatója, Putz József vezette közösség Zsíros Sándor helytörténésszel karöltve elkészítette Felsőzsolca helyismereti munkáltató tankönyvét. Az oktatási segédanyag célja az általános iskolás gyermekekkel a szűkebb pátria minél teljesebb megismertetése, megszerettetése, az országos kiadású és a nagy általánosságokat sugalló tankönyvekből tanultak leképezése lakóhelyük, megyéjük, régiójuk viszonylatára. Az Örökségünk Felsőzsolca Alapítvány helyi támogatásával napvilágot látott iskolai tankönyv szemléletes, áttekinthető, jól illusztrált, kifejező jelmagyarázatok segítik a rögzítettek készségszintre emelését, önálló felfedezésekre és gyűjtésekre sarkall. olvasmányos, segédletekkel jól ellátott, színvonalas nyomdai kivitelezésű - egyszóval példamutató és úttörő munka. Ajánlom az iskolák igazgatóinak figyelmébe, no és persze minden érdeklődőnek.

5. Felsőzsolca (Megjelent: 1997. augusztus 22-én, Felsőzsolca várossá avatásának napjára) A tájékoztató jellegű, a nagyközönségnek készült, a település múltját és jelenét egy-két mondatban, vagy csak címszavakban és színes képekben bemutató kiadvány a városavatóra készült el, amikor Göncz Árpád, köztársasági elnökünk jelenlétében, ünnepi keretek között Felsőzsolcát várossá avatták. A katalógusszerű, színvonalas, reprezentatív kiadványt mindenkinek jó szívvel ajánlom a Felsőzsolcát nagyvonalakban megismerni szándékozóknak és azoknak, akik általános képet szeretnének kapni új városunk múltjáról, jelenbeli középületeiről, egyesületeiről, szervezeteiről, stb.

HÍRES SZÜLÖTTEK:

Tóth László, G. Tóth (Felsőzsolca, 1914. dec. 21. – Bp., 1957. júl. 20.): segédmunkás. Az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt kivégezték. – Irod. Gosztony Péter: Föltámadott a tenger.. 1956 (Bp., 1989); Halottaink 1956. II. (Bp., 1989).

Rácz Gábor (Kézdivásárhely, 1898. aug. 13. – Felsőzsolca 1954, jún. 25.): politikus, nemzetgyűlési képviselő. A bp.-i Állatorvosi Főisk.-n megkezdett tanulmányait az I. világháború szakította meg. A francia és az olasz fronton teljesített katonai szolgálatot. A háború végén Miskolcon a honvédség kötelékében pénzügyi tisztviselő volt, közben a szegedi egy.-en állam- és jogtudományi doktorátust szerzett. 1930-ban a honvédségnél nyugdíjazták. Ügyvédi gyakorlatot folytatott. A 20-as évektől kezdve Bajcsy-Zsilinszky Endre köréhez tartozott. 1930-tól volt tagja a Nemzeti Radikális Pártnak (NRP), 1934-től országos főtitkár. 1931-től részt vett a párt folyóiratának, a Szabadságnak szerkesztésében. 1935-től a Független Kisgazda Párthoz (FKgP) tartozott, miután az NRP beolvadt a Kisgazdapártba. Egyik szervezője volt Miskolcon az 1943-ban megtartott gyűlésnek, amely követelte a háborúból való kilépést. A nyilas hatalomátvétel után a Gestapo letartóztatta. 1944 decemberében szabadult. A Debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja lett. Elnöke volt az FKgP Észak-magyarországi Szervezetének, felelősszerk.-je a Miskolci Hírlapnak. Az 1945-ös választások után ismét az FKgP-t képviselte a nemzetgyűlésben. 1947 nyarán kizárták a pártból mint jobboldali képviselőt, megakadályozták, hogy mint Magyar Független Párti képviselő jelöltesse magát. 1952-ben családjával kitelepítették a Hortobágyra. 1953-ban bocsátották el a táborból, Felsőzsolcán telepedhetett le. Haláláig egy ügyvédi munkaközösségben irodai ügyintézőként dolgozott.– Irod. Vida István:Vörös Vince: A Független Kisgazdapárt képviselői 1944-1949 (Bp., 1991); Ruszoly József R. G. (Holnap, 1992. 5. sz.). Muzsinszki Nagy Endre (1886 – 1975) Felsőzsolcán született 1886-ban. Szegény, falusi mesteremberfia tehetsége, akarata, szorgalma, patrónusai révén a pesti képzőművészeti főiskolára kerül. Festői diplomával a kezében előbb templomokat fest. Ő festi ki először 1907 körül a zsolcai Római Katolikus templomot is. Jeruzsálemi meghívás után nagy szakmai siker részese. Jeruzsálemben két nagy bazilika őrzi munkáit, a Dormitió magyar kápolnája apszisának mennyezete a négy Árpád-házi szenttel és az Agonai (Népek temploma) oltárképet, amelyen Jézus Getsemáni kertbe imádkozik. A siker és hirtelen jött betegsége hatására megfogadta, hogy hátra lévő idejét, tehetségét, képességét az egyházi, vallásos művészetnek szenteli. Ennek az eredménye egy 3*81 (243) képből álló sorozat, amely Jézus életét mutatja be Én vagyok a világ világossága címmel. Most a Veszprémi Gizella Királynő Múzeum őrzi e párját ritkító kincset. A nemzetközileg jól ismert jeles festőművész, akinek festményeit nagy egyházi és világi képtárak, múzeumok őrzik, s jeruzsálemi alkotásait évente napjainkban is százezrek látogatják és élvezik. Forrás: Zsíros Sándor közlése nyomán (Zsolcai Hírmondó és Örökségünk, 2002.)

73

Platthy Ida Felsőzsolca úrnője, a Plathy család kiemelkedő személyisége. Nagyműveltségű, jószívűségéről, jótékonyságairól híres asszony, aki szépítője, építettője férjével együtt a kastélynak és a körülötte kialakított sétányokkal, faritkaságokkal ékeskedő parknak. Felsőzsolcán nevéhez fűződik továbbá az óvoda megalapítása. Ennek emléket állítva a jelenlegi óvodák egyike viseli a Platthy Ida nevet. Forrás: Zsíros Sándor „Felsőzsolca története” (1993) c. könyve

A TELEPÜLÉSSZERKEZET ALAKÍTÁSÁRA HATÓ JELENTŐS TÉNYEZŐK: Kivonatok Zsíros Sándor „Felsőzsolca története” (1993) című könyvéből A. A KEZDETEK SZÓRVÁNY LELETEK ALAPJÁN RÉGI KULTÚRÁK NYOMAI /Zsíros Sándor/

„Nehéz eldönteni, hol is kezdődik egy adott hely története. Községünk s a hozzá tartozó földterület esetében is írásos dokumentumok alapján a XIII. századig tudjuk nyomon követni visszafelé a múltat, de bizonyosak lehetünk abban, hogy az első okleveles forrás (1281) előtt is, már a honfoglalás idején lakott terület volt. Tárgyi emlékek, előkerült leletek bizonyítják, hogy már a honfoglalás előtti évszázadokban, sőt, az azt megelőző évezredekben is éltek, laktak itt emberek. A falu északkeleti határrészén, közel Onga községhez található két „rejtélyes” emberkéz alkotta földhalom, amelyek egyes feltételezések szerint újkőkori földvárak. Ez azt jelentené, hogy 4-5 ezer évvel ezelőtt emelték őket az itt élő népek. A két ovális alakú, egymástól 150-200 méter távolságra lévő kb. 8 m – 10 m magas, 40-50 m átmérőjű földkúpok formája korai földvárra utal. Anyaguk lösz, a felszínt 30-40 cm humuszréteg borítja. Mindkettő közepén kb. 3-4 méteres mélyedés van. A peremrészben 1-1,5 méter mélységben földdel takarva rusztikus kövekből összerakott részek is találhatók (fal?, erődítés?). Hogy miért két vár épült, s valójában mi célból és mikor, arra választ adni nem tudunk, mert mindmáig feltáratlanok, szakemberek által még meg nem vizsgáltak. Pedig „Fekvése következtében nemcsak történeti, hanem növényföldrajzi szempontból is jelentős. Ugyanis a vár olyan szabad területen van, ahol a természet a maga eszközeivel (széljárás stb.) alakítja a növényzetet, így ezen a helyen századokon, sőt évszázadokon keresztül sajátos növénytársulások, botanikai együttesek alakultak ki.” Régóta él a környékünkön olyan feltételezés is, de inkább hiedelemnek mondanám, hogy e két nagy földhalomba a XVI-XVII. századi hatalmas pestisjárványok idején tömegesen elhaltak testét temették el. Erre utal az 1800-as években Pesti Frigyes által gyűjtött anyag is. A Messzilátó dűlőről s az abban található „két nagy testhalomról” ír.

74

Ugyancsak „Testhalom” felirattal jelzi egy 1848-ban Pesten kiadott térkép is a Halmokat. Az építményeket fedő vastag humuszréteg azonban azt mutatja, hogy ezek több évszázaddal, évezreddel előbb keletkeztek. Közvetlen a Halmok őskori létrejöttére utalnak azok a még feltáratlan lelőhelyek, melyek a két Halmok közelében találhatók: a Királydomb keleti-délkeleti oldala, s a Simárdnak ettől keletre eső dombos pereme, Bónahalmának az ongai határból a Simárdba benyúló része. Ezek felszínén felllelhető őskori, bronzkori ún. „bükki kultőrára” utaló égetett cserép-, kerámiatöredékek, kő-(obszidián)szilánkok jelzik a környék őskorban lakott voltát. A szórványleletek az ősi Hernád (Bársonyos) medrének partján fekvő nagy kiterjedésű, egymással kapcsolatban álló őskori telepekre engednek következtetni. Minden bizonnyal ide vehetjük még a Halmoktól csak pár kilométerre nyugatra található, de már a Sajó medencében fekvő ugyancsak feltáratlan őskori lelőhelyeket is, így a Felsőberek arnóti részén és az Ivándombon lévőket. Ezeken a helyeken is a felszínről a fentebb említett területek anyagához hasonló leletek kerültek elő. Mindezek megengedik annak feltételezését, hogy az őskori viszonyokhoz képest nagy lélekszámú, egymáshoz viszonylag közel fekvő és azonos kultúrkörhöz tartozó népesség megerősített várszerű építménye a Halmok. Viszont a víz, a közeli folyó hiánya arra enged következtetni, hogy a Halmok nem földvárak voltak, hanem kultikus céllal emelték azokat, esetleg temetkezési helyül szolgáltak, de nem tömegsírokként. Mindezt csak egy feltárás tisztázhatná. A kőkorszakot követő réz- és bronzeszközök használatának korából csak a késői bronzkor-korai vaskor idejéről került elő eddig jelentős leletanyag. 1883-ban a felsőzsolcai vasútállomás és a vasúti pálya építése során egy őskori sírban talált agyagbögrét, bronzszobrocskát, egy ép és egy kettétört bronz karperecet, bronzcsöngő darabját, két bronzgyűrűt, egy borostyángyöngyöt, egy ép üveggyöngyöt és 11 töredéket, két darab vaszablát, egy lándzsarúd vasalását adták át az építők a Nemzeti Múzeumnak. A karperecek, amelyek egyenes és ferde rovátkolással voltak díszítve, valamint egy más időpontban előkerült bronztőr kapcsán egy tanulmány arról beszél, hogy a leletek a Közép-Európában elterjedt ún. Pilinyi kultúrához tartoztak. Minden bizonnyal az eszközök használói kelták voltak. Ennek az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozó népnek a törzsei a Kr. e. évezredben és az időszámításunk kezdete utáni évszázadokban elárasztották Európa nagyobb részét, benne a mai hazánk területét is. A kelta népek voltak azok, akik magas fémműves kultúrával rendelkezve elterjesztették a bronz-, majd később a vaseszközök készítését, használatát. Általuk terjedt el az égetéses, urnás temetkezés is, a pénz használata is. Tudjuk, hogy egyik törzsük az Északi-hegyvidék körzetében, feltehetően a Bükk természeti adottságait kihasználva (fémkészítéshez szükséges, a Bükkben található anyagok felhasználásával) jelentős vasművességet fejlesztett ki. Kereskedelmi kapcsolatban álltak a környező népekkel, Kr. e. évezred második felében megjelenő lovas, nomád szkítákkal, majd az I-IV. században az Alföld sík vidékeit uraló jazzig-szarmata néppel. Sőt Kr. u. 180-ban a markoman háborúban szövetséget kötöttek a Római Birodalommal is, de a rómaiak a háború után szerződésszegés miatt lemészárolták

75

őket. A többi kelta népet a bekövetkező nagy népvándorlás Európa nyugati szélére szorította ki.

Mindez községünk és környékének múltjához azáltal kapcsolódik, hogy a már említett, 1883-ban talál korai vaskori leleteken túl az i.e. I-IV. századból több szórványlelet került elő községünk határából, melyek az itt élő népeknek császárkori Rómával való kapcsolatára utalnak: 1932-ban a Sajó volt medre közeléből a Csikó-tó mellől került elő egy hullámos vonallal díszített cserépedény, 1962-ban ugyancsak a Kiscsikó-tó közelében lévő homokbányából egy tál (mely lehet urna része is), valamint egy tenyérnyi cserépdarab, melyen harcosok alakja látható („terra sigillata”), a Felsőberek arnóti részén szintén a császárkorra utaló cseréptöredékek is találhatók. Valamennyi lelet az i.u. I-IV. században itt élt emberek használati tárgyai voltak. A kelták, szermaták után germán törzsek, majd a hunok jelennek meg a Kárpátmedencében. Attila birodalma (Kr. u. 434-453) az Uraltól a Rajnáig terjedt. A hun birodalom felbomlása után az elnéptelenedő Kárpát-medencébe 560 táján az avarok jönnek be. Az avarkorban, a honfoglalást megelőző VII-VIII. században húzódnak le a Kárpát-medencébe, így a mi vidékünkre is, az első szláv törzsek, amelyek valószínűleg névadói községünknek. (Erről később bővebben szólok.) Sem a hun birodalom idejéből, sem az avarkorból nincsenek a község területéről, határából tárgyi emlékeink, hacsak azt a feltételezést nem fogadjuk el, miszerint a Halmok nem is kőkori, hanem avarkori földvárak lennének. Viszont a honfoglalás idejéből, a korai Árpádkorból eddig előkerült szórványleletek (S végű hajkarika, vésett, félkör alakú „dísz”, zöld és sárga gyöngyök, állatfejes, nyitott karperec) közül az S végű hajkarika másfajta etnikum, nép (szláv) hatásra enged következtetni. A mai falu északi pereménél lévő Várdomb feltárása minden bizonnyal elősegíti majd annak megválaszolását, hogy a honfoglalás idején volt-e Felsőzsolca körzetében más népnek lakhelye. (Gázvezeték fektetése során 1991 őszén a Várdombon a munkagép Árpád-kori maradványokat hozott felszínre. Az ekkor előkerült leletek, cserépanyag, I. Béla idejéből való érme, korai Árpád-korra utalnak.) A legújabb kutatások alapján tudjuk, hogy ugyancsak az Árpádok korából való települések nyomai találhatók a község más részein is. A vasútállomás és a Sajó közötti részen, a Kartácson, valamint a vasútállomástól északra a Csepnyikben, a virágkertészet mögötti dombocskán a Sajó elhagyott medre fölött. Ha gondolatban visszamegyünk a múltba, nagy a veszélye annak, hogy akaratlanul is a mai állapotokat, a táj mai képét vetítjük vissza a régen volt időkbe. Ha egy évezreddel ezelőtt felment valaki a két Halmok egyikére, melyekről az előbbiekben szóltam, természetesen nem láthatott szilárd építésű, cseréptetős házakat, sem szántóföldeket mg a tájat összevissza hálózó villamos távvezetéket. Sőt a mai utakat sem, legalább is a mai országutakat nem, hiszen ezek az uitóbbi évszázadok, évtizedek „termékei”. Az akkori kitaposott földutak egészen másfelé, más nyomvonalon haladnak. Ugyanígy a folyók is. Az a néhány „ház”, mely meghúzódott a Cserehát erdők borította lankáinak alján a Sajó partján, félig földbe süllyesztett,

76

vesszőből, sárból, vályogból épített, náddal, szalmával fedett kunyhó, viskó volt csak. Legalábbis a mai szemmel nézve. Körülöttük fás, ligetes rétek, legelők, itt-ott kevés megművelt föld. A folyók, melyek ma is határolják a falu birtokait, földjeit, nem a mai medrükben folytak. A Sajó (Boldva), a Bársonyos bizonyíthatóan többször is váltott, új medret keresett. Árterületük dús növényzetű fás, bokros berek, esős időben átjárhatatlan mocsaras terület volt. A község mai határa, kisebb módosulásoktól eltekintve, az 1100-1200-as években kialakult. Nyugatról mindig a Sajó folyó (Arnóttól Alsózsolcáig) határolta, elválasztva Miskolc, illetve délen Szirma és Jenke birtokaitól. Északészakkeleten Arnót alatt a Sajó egyik nyugatabbra eső régi medréből kiindulva keleti irányban haladva több évszázados emberkéz alkotta garád, bokros árok választja el a szomszédos Arnót területétől. Ez a határjel átmegy a mai 3-as úton és Onga fölött a „szakaszai nagyparton” éri el azt a régen országos jelentőségű utat, mely Tornaaljáról illetve Szikszóról jött és haladt dél felé Ónod irányába. Keletről máig ez a határvonal. Annyi változással, hogy a Simárd földje, amely ettől az útvonaltól keletebbre esik s a régi és a már csatornázott Bársonyosig terjed, Felsőzsolca területéhez tartozik. Innen, a Simárd délkeleti részétől, a Bársonyostól indulva garád, fás méta jelöli ki évszázadok óta a két Zsolca közötti határt. Ez a határjel viszonylag egyenes vonalban a Bársonyostól nyugatra haladva a mai felsőzsolcai vasútállomás fölött keresztülmenve a Kartácson éri el a Sajó kanyargó medrét. A simárdi határrész utólag került Felsőzsolcához. Valószínűleg a 18. században a Dőry család örökségeként. Feltehető, hogy amikor az Árpád-korban kialakult községünk határa, akkor a simárdi földek (az alsózsolcai Simárd dűlővel egyetemben) az azóta már eltűnt, elpusztult Kemej vagy a Szinye (Szini) nevű falu területéhez tartoztak. Az Árpád-kori oklevelek arról adnak hírt, hogy e két település azon a tájon, a Bársonyos (Hernád) mentén feküdt. Jenke is önálló település volt az Árpád-korban, területének egy része került a múlt században hozzánk. Ez a kb. 150 holdnyi terület a Sajó túlsó partján Szirma alatt fekszik. E század első felében újra „

B. A FÖLDMŰVELÉS HADVISELÉS ALAKÍTOTTA TÁJ CSATÁK ÉS HATÁRVITÁK /Zsíros Sándor / „Hogy mi történt a községgel a kezdetektől 1281-ig, az első okleveles adat megjelenéséig? Hogyan történt a honfoglalás a mi vidékünkön? Erről sajnos semmi biztosa nem tudunk. Közvetlen írásos adat, dokumentum nincs erről az időről. Anonymus ugyan ,megírta a honfoglalás történetét, de kétszáz év távolából nem adhatott hiteles képet a történetekről. Törzsi, családi hagyományokra támaszkodva írja meg a magyarok tetteiről szóló művét. Viszont megbízható topográfiai, földrajzi adatokat közöl, különösen az ország északi területeiről, mert jól ismerte ezt a vidéket. Szerinte a megye területét – amely ekkor a Tiszától a Sajó és a Boldva völgyein át a Kárpátokig, Poprádig terjedt – Őrsur és Bors vezér nemzetsége foglalta el. Valószínűleg Őrsur nemzetsége lehetett itt a honfoglaló. A nemzetség központja valahol a dél-borsodi Mezőségben volt. Erre utalnak a fennmaradt helynevek. Majd

77

Géza fejedelem vagy Szent István korában, amikor a vármegyék kialakulnak, Bors lesz a hatalmas megye első ispánja. Tőle kapja nevét ez az országrész. Mivel Borsod határmegye volt, Anonymus szerint a fejedelem kiküldte Bors vezért a lengelek földje felé, hogy az ország határát vegye szemügyre, gyepükkel erősítse meg a Tátra hegységig és megfelelő helyen építse várat az ország védelmére. Bors pedig „összegyűjtve sok népet, megépítette azt a várat, melyet a nép Borsodnak nevez, mivel kicsi volt.” A ritkán lakott területen őseink továbbra is az eredeti „foglalkozásokat „ űzték. A gyepűk védelme és az ismétlődő „kalandozások” miatt állandó fegyveres készültségben éltek, de emellett nomád állattartást folytattak. Ez nem jelenti azt, hogy örökké úton lettek volna. Életük leginkább a mai pusztai szilaj pásztorkodókéhoz volt hasonló. A legelőket váltogatták, de volt állandó szállásuk, telepük is, ahol a kézművesek dolgoztak (fazekasok, kovácsok, ötvösök), a ahol az aprójószágot tartották, juhot, kecskét, sertést. És természetesen kezdetleges földműveléssel teremtették elő a legalapvetőbb élelmiszereket. Már a honfoglalás előtti időkben ismerték és termesztették az árpát, búzát, kölest, kendert. A földet ekével lazították fel, túrták, mert nem ismerték még a fordítós ekét, a kalászosokat sarlóval aratták, kézzel csépelték, vagy állatokkal tapostatták. Kézi malmokban őröltek. Ha a megművelt föld kimerült, távolabb újat törtek fel. Szállásaik mindig vízközelben, folyópartokon voltak. Természetesen a IX. és X. században még nem jelölték ki a birtokhatárokat, csak a folyók vagy hegyvonulatok választották el egy-egy had, nagyobb nemzetség megyényi földterületét. Hihetőleg községünk és környéke a Bors nemzetség által őrzött, használt területhez tartozott, mely a Tisza északi mellékfolyóinak völgyeiben a Sajó és a ÍHarnád torkolatától az északi hegyekig tartott. E nemzetség „határőr” szerepet töltött be. Az volt a feladata, hogy a gyepűket védje, a Sajó-Hernád torkolatától az északi hegyekig. A község nevének kialakulásával kapcsolatban is említettem, hogy egyik sarkalatos kérdés: akkor, abban az időben, hol merre volt a két folyó találkozása. A Hernád kiérve a hegyek közül a sík vidékre – éppen úgy, mint a Sajó is – lerakva törmelékeit, kilométeres íveket írva le, egy-egy árvíz után átvágva a kanyarokat új medret keresett magának. Bár az elhagyott folyómedrek sok mindenről vallanak, keveset tudunk arról, mikor, melyik évszázadban voltak ezek a változások. Magyarország legrégibb térképén, melyet 1528-ban Ingolstadtban adtak ki, a Bársonyos a Sajóval, Hernáddal egyenrangú nagyságú folyóként szerepel.

Ha még több időbeli adat állna rendelkezésünkre, hogy mikor történtek e három folyónak a mederváltásai, akkor valószínűleg megoldódna a mindmáig történelmi „rejtély”, hol volt az első „zsolcai csata”, II. Béla és Borisz ütközete, s talán fény derülne a muhi csata pontos helyére is. Sok történész vallja, hogy II. (Vak) Béla győztes csatáját az orosz trónkövetelő Borisz herceggel a Sajó folyónál Zsolca közelében vívta meg 1132-ben.

78

Így történt, hogy a Sajó bal partján, Zsolca tájékán, valahol a Hernád és a Sajó akkori összefolyása fölött II. (Vak) Béla 1132. június 22-én legyőzte a trönkövetelő Borisz orosz herceget és csapatait. Még száz év sem telik el, s 1241-ben községünktől alig 15-20 kilométerre délre megtörténik a végzetes muhi csata. Tudjuk, hogy a csata után a tatárok az egész országba pusztítottak, raboltak, öldösték az embereket. Ugyan közvetlen adat erre sincs, de biztosra vehetjük, hogy a csatahelyhez ily közel egyetlen falu sem maradt épen. Zsolca sem kerülhette el szomorú sorsát, elégették, lakóit megölték, elhurcolták, vagy elmenekültek. A község első tulajdonosa, akikről tudunk, Ernye bán volt, aki 73 helységet birtokolt. Felsőzsolca tulajdonképpen a győri (ekkorában kezdték sok diófája után diósgyőrinek nevezni) vár uradalmához tartozott. IV. Béla a tatárjárás tanúságaidt levonva ösztönözte az új várak építését, a régiek megerősítését, fejlesztését. A várak körül lévő falvak feladata volt az építésben segítkezni, anyagot szállítani és a vár lakóit, a várbelieket élelemmel és más termékkel ellátni. (A későbbiek miatt nem érdektelen megemlíteni, hogy Miskolc és körülötte néhány falu, Kistokaj, Szirma, Csaba stb. nem tartozott Ernye birtokai közé, ezeket ekkor a Miskolc nemzetség birtokolta.) IV. Béla halálával zavaros politikai idők következtek az országban. Rövid ideig a cseh Vencel, majd Ottó lett a király. Bukásuk után Anjou Károly Róbert teremtett rendet és szilárdította meg a központi királyi hatalmat. Ernye bán fia, István előbb Vencel mellé állt, majd Károly Róberthez csatlakozik. Halála után hét fia örökli a hetvenhárom faluból álló domíniumot. Ők azonban Károly Róbert ellen előbb Csák Mátéhoz szegődnek, majd részt vettek egy Borsodból kiinduló királyellenes zendülésben, de 1316-ban Debrecen mellett Károly Róbert megveri őket. A hét fiú Dédes várába húzódik vissza, itt próbálnak ellenállni, de a király legyőzi őket, s birtokaikat elveszi, a hét fiút meg vérpadra küldi. Így vesztették el az unokák azokat a falvakat, földeket, Zsolcát is, amelyet Ernye bán IV. Bélától kapott. Még Ernye fia István idejében, 1281-ben zajlik le az a határvita, melynek eredményeképpen létrejött megállapodásban először szerepel oklevélben a két Zsolca neve. A főszereplő azonban a Sajó. Miskolc és Zsolca között lévő területen évezredek alatt – máig jól kivehetően – három nagyobb és több kisebb medret alakított ki a folyó, amely a hegyek közül kifutván a szélesebb völgyben, majd a sík vidéken megszabadulván törmelékeitől egyre kanyargósabbá válik. Ezeket a medreket, mederrészeket váltogatta a folyó. Mivel két nagyobb birtoktest határolója is volt, ezért a mederbeli változások az évszázadok során a mai napig újra meg újra határvitát, pereskedést váltottak ki. Íme tehát az első határvita lezárása: „Az egri káptalan bizonyságlevele, amely szerint az előtte személyesen megjelent Ákus nembeli Ernye bán fia, István mester a következő vallást tette: átengedi Panyth bán szintén jelenlevő fiainak, Lászlónak és Miklósnak – akik fivérüket, Pált is képviselik – azokat a földeket, amelyek Panyth bán nevezett fiainak Myskouch nevű

79

örökölt földjéhez taroznak, s amelyek miatt pereskedés folyt közöttük. Kijelenti, hogy ő Zolcha és Arnold nevezetű földjeit, valamint a mondott Myskouch föld között s Sao folyó szolgál határ gyanánt és Arnold földtől kezdődően egészen az alsó Solcha nevű földig sehol sem megy át a határ a Sao nyugati részére… Ernye bán unokáinak halála (lefejezésük) után rövid idővel 1348-tól az elkobzott diósgyőri várat és uradalmat, benne a két Zsolcával Nagy Lajos király a Szécsy családtól cserével megszerzi. TÖRÖK IDŐK Nem vált a község javára, hogy három évszázadon át hányódott zálogbirtokként a különböző családok kezén. Megszenvedtük az egymás ellen acsarkodó, egymás ellen fegyveres harcot is vívó főurak harcát, de mégsem ez vezetett el a falu teljes romlásához. Nem valamiféle osztályellentétek, osztályharcok – melyek állítólag a történelem mozgatórugói – idézték elő elődeink iszonyatos megpróbáltatását, hanem a széthúzás, a ligák, a pártok egymás elleni harcai következtében lehetővé vált idegen hódítás, a török megszállás. Éppen a zálogbirtokosság kialakításának korára, idejére, az 1400-as években értük utol Nyugatot. Ekkorra vált valóra az Árpádok, mindenekelőtt Géza és fia Szent István elképzelése, álma: megtartva saját arculatunkat, beilleszkedtünk Európába. Sőt, 3 milliónyi lakossal – akkor – Európa egyik legnépesebb, legerősebb állama lettünk. A kor viszonyai között fejlett, „modern” gazdasággal, termelékeny mezőgazdasággal. Áttértünk a háromnyomásos művelési módra, mely lényegesen emelte a terméseredményeket, növelte az ország eltartó képességét. Ezt megelőző időben a feltört földek, az irtásföldeknek csak a felén termeltek, a másik felét parlagon hagyták néhány évig, hogy visszanyerje termőképességét, s ezután cseréltek, a parlagot fogták művelés alá. (A török idő alatt kénytelen-kelletlen visszatértek a falu lakói időnként ehhez a rendszerhez, mert a háborúskodások, az emberveszteségek miatt gyakran maradt parlagon a feltört földek egy része. Egy későbbi peres iratból tudjuk hogy szántó és irtásföldek egymás mellett szerepelnek.) A háromnyomásos rendszerben a feltört földekben a megművelt, termőterület aránya kétharmadra emelkedett. Ebben a rendszerben a föld egyharmadába őszi vetésű kalászos került (tizedjegyzékekben „fruges” latin szóval jelölik), a másik harmadba tavaszi („vernalis”) gabonát vetettek, míg a harmadik harmad ugarnak maradt. A következő évben váltottak, s az ugarföldbe kerültek az őszi vetések és így tovább. Búzának, rozsnak ismerték a rövid tenyészidejű tavaszi változatát is. Gyakran e két kalászost együtt, egyszerre, egy földben termelték, „kétszeres vetésként”. Ezek mellett az árpát, valamint zabot és főleg a rövid tenyészidejű kölest termesztették. A köles ez idő tájt előkelő helyet foglalt el mind az állatok takarmányozásában, mind az emberek étkezésében. A kenyér pótlásának számított és a húsok mellett mindig ott szerepelt, de ezzel észült a hurka is meg a „tejbekása” is. Jelentőségét csak évszázadok múlva csökkentette, majd szorította ki az étkezésből a burgonya meg a rizs.

80

A termelt termények mennyiségéről sajnos csak a török időkből maradtak fenn adatok, azok is az ismétlődő harcok, háborúk, a pusztítások miatt igen hézagosak. A háromnyomásos művelési módszer évszázadokon át tartotta magát. Felsőzsolca külterületeiről előkerült első térképen (1771) a „falusi határ” – amely az ongai úttól az arnóti határig tartott – három, nagyjából egyenlő részre van osztva Calcatura I-II-III. jelzéssel, az első, második és harmadik nyomást jelölik rajta. Ezek tehát a jobbágyok „belső” telkeihez kapott földek, „kültelkek”. A község határának többi része a térkép készítésének időpontjában a földesúr majorságához tartozott, nagyobbrészt legelő, illetve rét volt. Végül is a múlt század vége felé a trágyázás elterjedése révén szűnt meg a háromnyomásos termelés mód a falunkban. Pontosabban az történt, hogy maradt a három nyomás szerinti beosztás, de a harmadik harmadot nem hagyták meg ugarnak, hanem kapásokkal, mindenekelőtt kukoricával vetették be. A következő évben váltottak, a másik harmadba került a kukorica, és így tovább. Ezzel az egész szántóterület folyamatos művelés alá került. Ennek formája egészen napjainkig, az erőszakolt téesz-szervezésig, 1960-ig megmaradt. A „falusi” határnak nevezett földeken a három nyomásnak megfelelően elkülönülten termelték a gazdák a gabonaféléket és külön dűlőkben a kapásokat, jórészt kukoricát. Természetesen nem egyszerűen hagyománytiszteletből, hanem praktikus okokból, a faluközösség érdekéből kifolyólag, maradt a forma: a lábas jószágok legeltetési gondjainak csökkentése miatt. Nem ment ez zökkenőmentesen, 1887. február 17-én a képviselőtestületben ilyen kérés fogalmazódik meg: „A régi ugar rendszer visszaállíttassák, s úgy az ugarföldeken, mint az aratás utáni tarlóföldeken mindenféle lábós jószág… szabadon legeltethessék. Persze az ugarolást már nem lehetett visszaállítani, de a tarlóföldeken való legeltetés e század közepéig bevett szokás maradt. Aratás után a községi csorda itt talált a sarjúnövényekből kitűnő legelőt. A tarlót tehát nem égették fel, kicsinyre vágták és legeltették. Ezeknek a gondoknak tehát abban kereshetjük az okát, hogy a szántóföldek mellett kevés volt a legelő az állatok számára. Volt idő, amikor a török egyéb mellett 60 szekér szénát követelt a községtől. Irdatlan tétel ez a gyermekekkel, mindenestül 250-400 fős községtől. Mi maradhatott akkor saját állataik takarmányozására? Nem is tudták teljesíteni, csak egyetlen évben, a következő években inkább elmenekültek, itt hagyták a falut. Beszélnünk kell e kor mezőgazdaságával kapcsolatban a méhészetről. Már csak azért is, mert Felsőzsolca lakói nagy kedvvel és hozzáértéssel foglalkoztak a méhekkel. Ez idő tájt messze megelőzték a környékbeli falvakat. A megye legtöbb méz- és viasztermelő községei között vagyunk. A méhészet mindig jól jövedelmező „mellékfoglalkozás” volt. A cukrot nem ismerték (a cukornád terméke ide el nem ért, a cukorrépát meg csak a múlt században nemesítették ki), nagy keletje volt tehát a méznek, mint édesítőszernek, de felhasználták a borerjesztésnél, mézsörkészítésnél stb. A mézen kívül a viasz is keresett cikk volt, mint a gyertyák, pecsétek alapanyaga. A méhészet jelentőségét mutatja, hogy már 1019-ben Szent István a zalavári apátságnak adott oklevelében oltalmába veszi a méhészeket, akik az Árpádok korában különálló foglalkozást, osztályt alkottak. A török is szívesen vette adóként a mézet és a viaszt, volt tehát jó ok, hogy méhekkel foglalkozzanak a

81

falvakban. Természetesen méhlegelők (rétek, kaszálók) meg kedv és hozzáértés volt szükséges hozzá. Nos, az 1548-as tizedjegyzék (s későbbi adatok) alapján is feltételezhetjük, hogy mindkettő megvolt a faluban. A méhészkedés mellett a szőlőművelés szolgált volna szép „mellékjövedelemmel”. Sajnos, falunk határában nem volt alkalmas föld szőlőművelésre. Azért a felsőzsolcaiak sem maradtak bor nélkül. Megint csak tizedjegyzékekből tudjuk, hogy az 1500-as években a bortermelő vámosi és keresztúri jobbágyok mellett bordézsmát fizet Vámoson 38 és Keresztúron 56, más faluba való (extrencus) gazda, közöttük mindkét helyen felsőzsolcaiak is találhatók. Új földbirtokosok 1711, a szatmári békét követően megszűnnek a zálogbirtokok. Leányágon is öröklődhet a nemesi vagyon. A későbbi birtokos családok tagjai a Dőryek után öröklés révén kerültek a zsolcai birtokba. Ezek a családok kiemelkedő szerepet játszottak a XVIII., XIX. században Borsod megye és Miskolc város társadalmi, politikai életében. Ezek mellett – s a mi szempontunkból ez a lényeg – községünk történelmének, a falu létezésének, az itt élők sorsának máig érezhető alakítói, meghatározói voltak. A Dőryek a pusztává lett, lakatlan birtokot, a tetszhalott falut teremtették újjá. Dőry Andrásról, akár második „holnapalapítóról” beszélhetnénk a falu vonatkozásában. az ő vagyon- és birtokteremtő erőszakos tevékenységének köszönhető, hogy ez a falu nem jutott az örökre eltűntek sorsára, hogy élhet itt ma – jól vagy rosszul – hétezer ember. Itt lehet Felsőzsolcán háza, hazája. A Plathyak a szépség, a kultúra, művelődés terén jeleskedtek a megye, sőt országszerte. Plathy Ida a család jeles tagja, kastélyt, parkot építő-szépítő, óvodaalapító volt itt földbirtokos. A Szathmáry Király család tagjai jeles gazdálkodók, művelt emberek voltak, akik a Dessewffyekkel együtt hazaszeretetből is példát mutattak. A Dőryek A szabadságharc bukása után Rákóczi Ferencet és családját megfosztották birtokaiktól. Igaz, addigra már a Borsod megyei birtokaik nagyobb hányadát eladták, örök áron elzálogosították. Ezeknek a birtokoknak a nagyobb részét, még a XVII. században a Dőryek szerezték meg. A bukás után még további Rákóczi tulajdonhoz jutottak. Így lett övék a Rákócziak felsőzsolcai valamennyi birtoka. Később Dőry András egyedüli birtokosa a községnek.

A Plathy család Ez a család is igen régi. Nemességét 1271-től eredezteti. Ősi birtokaik Árva, Turócz, Liptó vármegyékben voltak, ők is csak a XVII. században szereznek birtokot

82

Borsodban. A család különösen a XIX. században játszik jelentős szerepet a megye és a város társadalmi életében.

A Szatmáry Király család Jeles észak-magyarországi középnemes família. Első ismert őse Király György (1527-1598) vitéz, váradi kapitány. Fia, Albert kiváló katona, hadvezér, aki Eger eleste után a törökkel vívott mezőkeresztesi ütközetben az erdélyi csapatok parancsnoka, majd megmenti az ostromló török hadaktól Szatmárnémetit. Ezért II. Mátyás király megerősítésével 1613-tól viselhetik a család tagjai a Szatmáry nevet is. Rajtuk kívül is sok értékes embert, hazafit, jeles tudóst, festőt, diplomatát adott a család az országnak. A Dessewffy család A cserneki és tarkői Dessewffy család egyike az ország legrégibb nemesi famíliáinak. A hagyomány szerint ősük Szent István király feleségének, a bajor Gizellának udvartartásával érkezett Magyarországra. Évszázadok alatt sok kiváló embert adott ez a család az országnak. Főleg a Felvidéken élő és terebélyesedő család egyik kicsiny ága rokoni kötelékek révén lett néhány telek erejéig részbirtokos községünkben. Oldalági rokonai Felsőzsolca úrnőjének, Plathy Idának. Plathy Bora férje ugyancsak egy Dessewffy Tamás, akinek fiúgyermeke ugyancsak a Tamás nevet viseli (neje Gyürky Teréz), ők élnek Felsőzsolcán. Hat gyermekük közül a felnőtt kort megélt három fiú Dessewffy Gyula, Dénes és Zsigmond az 1848-as forradalom kiváló vitéz katonái.”

C./ SZAKRÁLIS PONTOK AZ ŐSI TEMPLOM ÉS TEMETŐ /Zsíros Sándor / „Ez a jelentés az akkori lakosság összetételén és számán túl, két nagyon figyelemreméltó adatot közöl a templomról és a temetőről. 1. A templomot körülvevő temető egyértelműen azt jelenti, hogy a templom is, a temető is középkori eredetű. Ekkor volt szokás, hogy az előkelők a templomba, a többiek a templom körül (a „centerem”-be) temetkeztek. Hihetőleg a már 1333-ban meglévő, Szent Mihály tiszteletére felszentelt templom romjait látták még a vizitáló érseki küldöttek. Sajnos javaslatuk nem valósult meg, nem épült újjá a régi templom. Köveit elhordták, más célra hasznosították. Sok jel mutat arra, hogy a mai Pokolcsárda és pincéje a régi templom közelében, annak köveiből épült fel. Egy 1790-ben kelt záloglevélből következtethetünk erre: Gróf Szirmay Szirmabesenyői József Tamás (aki részbirtokos Felsőzsolcán) 1000 forintért

83

zálogba ad egy üres telket Szabó János nevű zsolcai embernek, és megengedi neki, hogy arra házat építsen az azokból kitermelt kövekből, (falunk területén „követ termelni” csak régi építményekből lehetett!), és a kocsma-jogát is átadja. A megegyezés szerint tíz év múlva a zálogot a gróf egy összegben visszaváltja, ha nem, akkor az örökre Szabó János tulajdona lesz. Nem váltotta vissza. A katolikus egyháznál lévő iratokból tudjuk, hogy a gyermektelen Szabó János teljes vagyonát, tulajdonát, földjeit, s a már említett kőből épített házát a korcsmáltató joggal együtt a római katolikus egyházra hagyta. Az 1891-ben készült kataszteri térképen a mai Pokol csárda telkén lévő épület és telek 209. és 210. hrsz. alatt a róm. katolikus egyház tulajdona. (Még egy érdekes adat erről az épületről. Az 1960-as években is látható volt még a mai Pokolcsárda északi falába fúródott, de fel nem robbant kb. 20-25 cm átmérőjű gömb alakú, az 1849-es ütközet alkalmával Szirmabesenyő irányából kilőtt ágyúgolyó. Bizonyítván az épület korát.) 2. Mai szemmel nézve zavaró lehet, hogy a jelentés, mely a templomról és a temetőről tudósítván azt mondja: „a falun kívül, Szikszó felé látható”. De vegyük figyelembe, hogy 1746-ban az a 49 személy, akik a falunkat „alkották”, minden bizonnyal a kialakuló Dőry birtok központjában lakott, azaz a mai kastélyiskola közvetlen közelében. Így a telkes jobbágyok (capeces) a mai Szent István utca páratlan oldalán éltek. A telkük a Sajóra vitt ki véggel. (A kastélytól a görög templomig terjedő szakaszon.) Száz év múlva is „Első sornak” nevezik ezt a részt. Más részük a kastély keleti oldalán, a mai Kossuth Lajos utcában lakhatott. Innen a máig is közismert név, Sorik. Annyi, mint sorocska. Kissor, sor + ik szláv kicsinyítő képző. (Kissor: 1891. Kateszteri térkép.) Nos, az 1746-ban itt vizitálók csak ezt a mai község magvát, a 49 fő által lakott falut, a kastély környékén látták, láthatták, s ezért írják, hogy a romos templom, s körülötte a temető a „falun kívül Szikszó felé látható”. Tudniillik a Miskolcról Szikszóra vezető út mellett. Ez kb. egy kilométerre lehetett az akkori „falutól”. Lehetséges, hogy ez az út nagyjából egybeesett a mai Kassai út nyomvonalával, de még valószínűbb, hogy ettől északra pár száz méterrel volt a Miskolcról a Szentpéteri kapuból kiinduló Felsőzsolca felé futó „országút”, mely elhaladva délről az Iván-domb alatt jutott át egy gázlón a Sajón. Ez az út átszelve a Nagyszilvás és Kisszilvás (Petőfi utca) területét, elhaladt a mostani sportpálya mellett és vezetett a Halmok irányába Szikszó-Kassa felé. Igazolni látszik azt a feltevést, hogy az ősi falu a Vám és a Nagyszilvás területén feküdt az is, hogy e század elejétől, amikor felparcellázták a Felsőkertnek (Szilvásnak) nevezett Szathmáry tulajdont, s megkezdődtek az építkezések, a földből emberi csontok, égett falmaradványok kerültek elő. Ehhez kapcsolódik az a köztudatba szívósan élő hiedelem, melyet az itt élők gyakorta hallhattak szüleiktől, nagyszüleiktől, mely szerint a Fischer-rétjén (a Pokol csárda alatti terület), (mások a Szent János mögötti réten említették), volt valaha, nagyon régen egy templom, amely az idők során elsüllyedt, de a harangjainak szavát karácsonykor, éjfélkor most is hallani lehet.

84

Nos, a legújabb eredmények alapján megfejthetőnek látszik az „elsüllyedt templom rejtélye”, azonosítható az 1746-ban a vizitáció alkalmával említett romos templom helye. Felszínén találtunk néhány szögletesre faragott homokkövet. Ezek a kövek, bár nyilván nem véletlenül kerültek ide, nem elegendő igazolásai a régi templom helyének, de a Herman Ottó Múzeum régésze, dr. Wolf Mária szíves közléséből tudjuk, hogy a kövek környezetében és a szomszédos telkeken található korongolt, égetett cserépedény-töredékek a késői Árpád-korban, illetve az utána következő évszázadokban készülhettek. A csontdarabkák, koponya-lemezkék a templomot körülvevő középkori temetőre utalnak. A templom tehát nem épült újjá, köveit széthordták, így örökre elsüllyedt a környékbeli emberek szemében. Karácsonykor a miskolci templomok hangját hozza ide néha a szél. Napjainkban még egy figyelmet érdemlő lelőhely található a község belterületén, mely kapcsolatba hozható a nagyszilvási templommal és temetővel. Ettől a helytől kb. 400-500 méterre északra az ősi Sajó partján a Hunyadi János út 21. sz. telek végében és a szomszéd kertekben feltűnően sok cserépedény-töredék került, s kerül ma is elő, amelyeket a régészek véleménye szerint a 15-16. században készítettek, tehát a török hódoltságot megelőző időben, illetve annak kezdetén. Feltehetően ekkor még épen állott az 1333-ban említett plebánia. Annyi mindenképpen bizonyosra vehető, hogy a késői Árpád-korban, s az utána következő évszázadokban, amikor Felsőzsolca „fénykorát élte” a község a mai Nagyszilvás és a Hunyadi J. út környékén, a Sajóra támaszkodva terült el. Az 1700-as években újjáéledő falu magva a Dőry uradalom és annak közvetlen környéke, a mostani Kastély iskola környezete. Temetőjük ugyancsak a „falunk kívül van”, annak szélén, csak éppen a régivel ellentétben az alvégen, a mai Kossuth Lajos út keleti részén a Szathmáry Király család kriptája mellett az utca másik oldalában. Egy másik, későbbi vizitáció irataiból tudjuk, hogy az 1800-as évek elején itt egy „szerfölött megtelt temető” van, melybe vegyesen temetkeznek a római és görög katolikus hívők. A megtelt temető helyett nyitják majd meg 1817 körül az „új temetőt”, azt, amely ma az Eperjesi utca (Temetőköz) mellett van, de már bezárták.”

D./ U T A K, K E R E S K E D E L E M /Zsíros Sándor / „A 18. század második felében, ha lassan is, tovább fejlődik a falu. Új telepesek költöznek az uradalmakba, a környékről és a városból is települnek ide (vissza?) lakosok, akik valamennyien a földművelésből élnek. Megjelennek már ugyancsak a földbirtokokon az iparosok is, kovácsok, ácsok, molnárok. (Dőryeknek malmuk van, korcsmájuk, hídvámot szednek, téglaégetés folyik a faluban.) Dőry László 1816-ban 20 ezer téglát ajánl fel az Avasi templomhoz a felsőzsolcai égetőből. Ekkor ebben az időben válik Felsőzsolca igazán „közlekedési csomóponttá”. A nagy átmenő-forgalom a fontosabb utak kereszteződésénél megteremti a szállást is adó vendégfogadókat, a csárdákat. „Igazi” kereskedő létéről e századból nincs

85

tudomásunk. Nem is volt erre szükség, hiszen a falu lakói szinte teljesen önellátóak voltak az élelmezést, a ruházkodást tekintve. Amit nem tudtak előteremteni földműveléssel, állattenyésztéssel, azt az egyre virágzóbb miskolci vásárokon pótolták, cserélték. Ekkor még a nagyfontosságú, országos jelentőségű utak nem a község belterületén, hanem a község keleti határrészén, a Halmok körzetében találkoztak. Itt halad át, közel a Halmokhoz, azoktól keletre az évszázadok óta nagyon fontos kereskedelmi és hadi út, mely Szendrőt (távolabbról Tornaalját) és Ónodot kötötte össze, de a simárdi elágazástól Bőcsön át Debrecenbe is lehetett utazni. Ónodról meg Pest felé vitt az út. Ez a régi út északról lefelé jőve a Boldva-völgyén haladt, majd Sajóvámosnál kapaszkodott fel a Cserehát lankáinak tetejére, vízválasztóvonalára, s azt követve tartott – keresztülmetszve a zsolcai határt is – a Sajó- és a Hernád-völgyek találkozásáig. Az elmúlt kétszáz év alatt ez az út teljesen elvesztette szerepét, s ma már csak dűlőútként tartják számon, de valamikor jelentőségét máig mutatja, hogy szélessége többszöröse a métautakénak, s végig az út mindkét oldalát bokrok, fák kísérik. Létezett már ebben az időben, sőt előbb is, ezzel az úttal nagyjából párhuzamosan futó út több kilométerrel nyugatra. Ez a Sajó közelében, annak medrét kísérve Sajóvámos, Sajópálfalva, Sajóarnót, Felsőzsolca, Alsózsolca, Sajólád községeket érintve jutott el Ónodra, Polgárra. Csakhogy ez az út, mely a Sajó-völgyében haladt – korabeli katonai leírásból tudjuk – esős időben, magas vízálláskor nehezen, vagy egyáltalán nem volt járható. A fentebb említett Szendrő-Ónod útba a Halmoktól észak-északkeletre torkollott be két messzi vidékekről induló országút. Az egyik a Lengyelországból Kassán, Szikszón át jut el ide. A másik, ugyancsak évszázadok óta nagyjelentőségű kereskedelmi útvonal a Hegyaljáról, Tokajról jőve az ongai vermek mellett kaptatott fel a partokra, s találkozott a mai Gödörnek nevezett területén (Margita, Mester dűlő s Közép dűlő keleti részét ismerik így a faluban), Sajóvámosról a szikszai parton ide érkező úttal. Itt e hármas találkozónál, és kissé délebbre, a simárdi elágazásoknál megjelennek a vendégfogadók, csárdák. Néhány neve régi térképeken, iratokban fennmaradt: Kutyakaparó, Diófa, Borhalom, Megállj (az alsózsolcai szakaszon Szaladj) nevűekről tudunk. Mind a három út (a kassai, a hegyaljai és a Debrecenből Bőcsön át a Simárdig vezető út) Miskolc-felé „igyekezett”, Miskolc lett volna a végcél. Az az utazó, kereskedő, aki itt a vendégfogadókban megpihent, megszállt, s innen Miskolcra akarván jutni, a legrövidebb úton Felsőzsolcán át kerülhetett a városba. Két nagy széles „országút” is kínálkozott erre. Az egyik, az a főút, melyet egy 1771ben készült térkép „Mester út”-nak nevez. Feltehetően azért, mert ezen szállították a miskolci céhbeli mesterek áruikat a Hegyaljára. Mester út az ongai „Vermek helye” közelében ágazott el a Tokaj felől jövő útból, s elhaladva északról a Halmok mellett a mezőkön át a Kassai út vonalába jutott, s hagyta el a mai község területét. Feltöltötték (innen a máig ismert „Töltés” elnevezés), felemelték az árvízszint fölé az utat, és a Sajó élő és holt, időszakos medrei fölé két nagyobb és hét kisebb kőhidat készítettek. (Az akkor épült Boldva-hidat 1944 novemberében a visszavonuló német csapatok robbantották fel. Romjai most is láthatók. Még a harcok alatt a romoktól egy-kétszáz méterre északra fából vertek ideiglenes hidat, majd a régitől délre a

86

most is használatos új híd épült meg. A Kishidakat a 3-as műút Felsőzsolcát elkerülő szakaszának elkészülte után betömték, ezzel megnövelve a falut fenyegető árvízveszélyt.) Az 1760-as évek körül emelt, szilárd építésű, feltöltött út egyszer s mindenkorra megoldotta az állandó és biztonságos közlekedést Miskolc és Zsolca között, s mivel ugyanakkor Mária Terézia hadmérnökei kijelölték az Ongára vezető országutat is, megépítették a nyílegyenes szikszai utat, ezzel lehetővé vált, hogy a Hegyaljáról jövő, és a Kassa irányából érkező út itt a faluban találkozzék, felvéve az Arnót, valamint Alsózsolca felől érkező forgalmat is, így jutott be a Zsolcai kapun át Miskolcra. Ezzel Felsőzsolca valóban közlekedési „csomóponttá” vált, megnövekedett átmenő forgalommal. Megjelennek a faluban is, a belterületen a korcsmák, vendégfogadók. A Vám környékén megépül a 10-12 rakott szekér befogadására alkalmas „Állás”. (1848-ban leégett, de a második világháború után még fennállott. Téglaromjai máig láthatók a Pokol csárdával szemben a GAMESZ melletti telken.”

KORCSMÁK, VENDÉGLŐK /Zsíros Sándor/ „Olvashatjuk, hogy 1851-ben már öt korcsma létezett az akkor hétszáz lelket számláló faluban. Ez mindenképpen összefügg azzal, hogy Mária Terézia idejében megépült az állandó, az árvízszint fölé emelt út Felsőzsolca és Miskolc között, mely hatfelől gyűjtötte egybe a Miskolcra igyekvőket: Arnót, Alsózsolca, Vámos, Szikszó, Onga, Simárd útjai Zsolcára vezettek illetve innen indultak ki. Igen nagy lett az átmenő forgalom. Az 1890-es években a vasútállomás megépültével megnyílik a Vasúti csárda vagy másnéven a Grósz-féle korcsma, ez lesz a hatodik. Az izraelita (zsidó) személyek számának gyors növekedése falunkban (1746-ban: 6 fő, 1851-ben: 32 fő) a korcsmák számának, majd később a mészárszékek (húsboltok) számának emelkedésével függ össze. Arról, hogy kik voltak a tulajdonosok, csak az 1900-as évek elejéről van adatunk, de aligha történtek nagy változások a tulajdonosokat illetően. Íme: 1910-ben korcsmatulajdonos volt: Lusztig Miksa, if. Pfeffer Herman, Landsmann Ignácz, Gottfrid Márton, özv. Deutsch Károlyné. Ekkor hentesüzlete volt Pfeffer Sámuelnek, ifj. Pfeffer Hermannak és Klein Bernátnak, majd 1924-től Papp Pálnak. A korcsmárosok közül hadd említsem meg külön is Landszman Ignácz nevét, (akinek korcsmája a mai Pokol csárda épületében volt. Az az épület, melyet még 1790-ben kelt záloglevélben nyert joga alapján Szabó János emeltetett kőből). Landsmann Andor az épület mögé „báltermet” építtetett, addig ugyanis a falu fiataljai a táncmulatságokat többnyire az Állásban rendezték. A korcsmáros jó „üzleti érzékkel” felépített bálterme jól jövedelmezett a korcsma forgalmán keresztül is, de ez az épület lett később – mind a mai napig – Felsőzsolca „kulturális központja”.

87

Bálozó hely, mozi, színház, kultúrotthon, művelődési ház, klubok, tanácsterem helyeként működött és működik most is.”

E. AZ IPAR FORMÁLTA TÁJ KEZDETE NAGYKÖZSÉG LESZÜNK? ? / Zsíros Sándor / „A 19. század második felében, különösen az 1867-es kiegyezés után az egész országban fellendül a gazdasági élet, az iparosítás. Miskolcon egyre-másra alakulnak, növekednek a kis- és nagyüzemek: gázgyár, villamosművek, vasút, papírgyár, vasgyár stb. Mind munkáskezekre várt, s a Miskolcon dolgozók közül egyre többen telepednek meg Felsőzsolcán. a századvég évtizedeiben egyre több nyomát leljük a korabeli anyakönyvekben az ipari munkásságra jellemző foglalkozásoknak (fűtő, vasúti munkás stb.). A természetes szaporulaton túl gyarapodik a falu lakossága. Új „sorok”, utcák alakulnak ki. A képviselő-testületi jegyzőkönyvekből láthatjuk, hogy a község vezetőinek éveken át gondot jelentett a Templom utca „szabályozása”, a községháza melletti utcácska (Kacsköz) és Temetőköz (Eperjesi utca) kialakítása. Arról van szó, hogy a Harmadik sor (a Viszranka) az idők során átalakul Templom utcává, mert kezdik beépíteni mindkét oldalát. Ennek a (mai II. Rákóczi F.) utcának a vonala valaha a falun kívül, a „kertek alatt” haladva enyhén görbül, majd némi töréssel vezet a Lúdpást lejárójáig. Az első ide építkezők a templom környékén és a mai Eperjesi utca bejárata környékén telepedtek le, s mivel az utca nem volt „kimérve”, csak később derült ki, hogy a kertek végébe felépült házak homlokvonala néhol 5-10 méterrel is kintebb vagy bentebb van. Ezt igyekezett a testület kijavítani. Így határoztak: „A Középső soron lakó tulajdonosok által a Templom utcára tett benyomulásaikkal tett elfoglalásokat a régi állapotba visszaállítani az elöljáróság kötelessége.” (12/1895.jkv.) Ha kell kisajátítatni, méltányos ár mellett az utca szélessége érdekében. A „kiegyenesítés” az uradalmi kerttől induló utcavégtől a templomig sikerrel járt. Özv. Macsuga Mihályné beltelke melletti községi közútból 155 négyszögölet eladnak 100 forintért Németh Jánosnak, hogy telke a Letanovszky Pál örököseinek palánkjával egy vonalba essék. (12/1985.jkv.) A róm. kat. templomtól északra eső porták esetében ez már kevesebb sikerrel járt. Máig látható ennél az utcarésznél, illetve az itt azóta felépült házaknál az egyenetlenség. Ekkor határozzák el azt is, hogy a Főutcát a Templom utcával egy „sikátorral” kötik össze. Ennek érdekében egyezkednek özv. Kristóf Andrásnéval a területet illetően. Közben tervek születnek, hogy e köz két oldalát fasorral ültetik be a merénylet áldozata lett Erzsébet királynő emlékére, aki a magyarok nagy barátja volt. Ez nem valósult meg. A községháza melletti gyalogjáró ügye csak 1901-ben zárul le véglegesen, amikor is Gerják Imre és Rózsa Mihály lakosoknak 30 korona

88

hozzájárulást szavaz meg a testület, hogy a portájuk hosszában létesített köz mellett kerítést húzzanak. Ezt a gyalogjárót nevezte el a köznyelv Kacsaköznek.

Még több gondot okozott a Templom utcának a temetővel összekötő út létesítése. A „régi” temetőt (mely a Kossuth utca, Arany János utca körzetében volt), már 1817ben elhatározzák, hogy megszántetik. Helyette a század közepén az Országút utcánál (a mai Kassai úton), ahol ma a Községi Könyvtár és a Szövetkezetek Háza áll új temetőt nyitottak. Mellette az Újsor (a mai Hősök tere) telkeinek végében egy kis köz vezetett el a temető, illetve a temető mögött lévő faiskola mellett egészen a mai gázcsere-telepig. Innen kellett volna tovább vinni az utat a Templom utcáig, hogy a falu belső területéről kerülő nélkül jussanak el a temetőhöz. Ez azonban nehézségekbe ütközött, mert a Templom utcának ez a része rendetlenül bár, de jórészt beépült. Építkeztek itt már az Újsor kertjeinek végébe is. Növelte a gondokat, hogy a Szatmáry Király Pálné Platthy Ida által a Járványkórház céljaira adományozott telek is az út vonalába esett. A testület úgy határozott, hogy az út céljára területeket kell vásárolni Béres Mihálytól és Lutherán Istvántól meg Stefán Andrástól. Ezt az utat azonban nem sikerült, „kiegyenesíteni”, még 1903-ban is azt olvashatjuk a községi iratokban: Béres András a temetőhöz vezető utat annyira elfoglalta, hogy a terhes szekérrel a közlekedés csaknem lehetetlen. (3/1903. jkv.) A Járványkórház területét viszont egy vonalba hozták a temetővel, így megnyílhatott a Temetőköz, de a megelőző rendszertelen építkezések okozta töréseket nem sikerült elhárítani. Máig tapasztalhatjuk ezt, ha a Rákóczi útról indulva a régi temető felé megyünk az Eperjesi utcán. Ha már újra a temetőknél vagyunk, essék szó arról, hogy e század elején tovább kellett bővíteni ezt a temetőt is, ezért felszámolták a faiskolát. 1938-ban már újra kevésnek bizonyul a kijelölt hely, s átadják a temető részére a Halottas-kocsiszín és a Járványkórház másik oldalán lévő területet a mai ref. templomig, illetve a mellette húzódó utcácskáig. E „régi temető” a falu lakosainak temetkezési helyéül szolgált az 1960-as évekig. Ekkorra a terület már megtelt, a különben is a temető a község területi növekedése miatt a falu belsejébe került, ezért helyette az új temetőt jóval a községen kívül, az Ongára vezető út mellett, az „Ongai kispartnak” nevezett emelkedő alján nyitották meg. Még egy temetkezési helyről kell szólunk. Egy múlt századi térképvázlat jelzi a régi zsidótemetőt, amely messze kint a falun kívül, Arnót felé a gulyakút körzetében volt a mostani OVIT és a Boldva folyó közötti területen.”

IPAROSODIK A KÖRNYÉK /Zsíros Sándor/ „Említettem már, hogy a kiegyezés után bekövetkezett ipari fejlődés a község lakói számának növekedését eredményezte. A századfordulón, s az utána következő másfél-két évtizedben Miskolcon és körzetében még nagyobb lendületet vett az

89

iparosodás. Különösen a nagyipari gyárak, üzemek számára emelkedik gyorsan: vasöntöde, cement- és betongyár stb. létesül. Mind újabb és újabb munkalehetőséget kínál a községben lakóknak. Számosan jönnek ide más vidékről is… a beköltözés pedig onnan van, hogy Felsőzsolca község alig egy félórányira van Miskolchoz… s miután itt a lakás is olcsóbb, mint Miskolcon, naponként innen járnak be Miskolcra, hol különféle gyárakban, vasútnál vannak munkára alkalmazva.” Rögzíti 1903-ban a képviselő-testületi jegyzőkönyv (3/1903. jkv.) Érzékeltetésül néhány adat a község lakói számának növekedéséről: 1746-ban 49 fő, 1851-ben 712 fő, 1882-ben 1134 fő, 1900-ban 1672 fő, 1913-ban 1985 fő, 1930ban 2532 fő. A meglévő utcák nagyobb részt beépülnek már. Megtelik a Vám, a Temetőközig, s az Országút utca (Kassai utca) északi oldala is ekkor épül be, de még több telekre van szükség. Egyre többen szeretnének Felsőzsolcán építkezni, ezért külterületi, mezőgazdasági művelésű földeket kellett házhelyeknek kimérni. Mivel ekkor még a község belterületeit a Szathmáry Király család földjei vették körül, először a tulajdonukban lévő Szilvás (régebben Felsőkert) nevű területet osztották ki házhelyeknek. Itt 90-100 telket alakítottak ki, melyeket 1901-ben kezdtek az új tulajdonosok nevére átíratni (8/1901 jkv.). A Szilvás helyén két utcát nyitottak meg, melyet előbb „első szilvási utca” és a „második szilvási utca” névvel jelöltek, de a köznyelvben rövidesen kialakul a Nagyszilvás és Kisszilvás elnevezés, melyet máig is szívesen használnak a község lakói. Évente 6-8 ház épült ekkor, s rövidesen újabb telkeket kellett kialakítani. 1906-ban a Szathmáry Király család eladja házhelyeknek a Sorik (Kissor) eddig beépítetlen keleti felét. Itt 50 telket mértek ki. 1908-ban kerül sor a Szathmáry tulajdonban lévő Csepnyik-kert nevű föld szőlőültetvény és gyümölcsös céljaira való felosztására. Itt a falu földdel bíró lakosai illetéket kaptak. A következő nagyobb parcellázásra az I. világháború után került sor. 1921-ben ismét a Szathmáry-féle földekből (ekkor már Bárczai birtok, mert az örökös, Szathmáry Király Ida férjhez megy Bárczai Ferenchez) vásárolhattak telket nagyobb számban az igénylők.”

A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT /Zsíros Sándor/ „A község hirtelen növekedését nem a természetes szaporulat, hanem az iparosodó Miskolc vonzása idézte elő. A századforduló környékén (és később is) a megye minden részéről, sőt a szomszédos megyékből, Abaújból, Zemplénből érkeznek azok a családok, akiknek férfiai miskolci munkahelyeken keresnek és találnak állást. A századforduló előtt a miskolci csomóponttal megépülő vasútvonalak (Tiszai, Gömöri és Kassai) nagyszámú munkást igényelnek Amint láthattuk a korabeli statisztikából, hogy ebben az időben nagy vonzerőt képvisel a MÁV. A falu munkásnépének nagyobb része itt helyezkedik el. A későbbiek során is, amikor Diósgyőr gyárai és az 1913-ban beinduló Deichsel-féle drótgyár egyre több zsolcainak ad munkát, egy

90

képzelt ranglétrán a vasutasok igen előkelő helyet foglalnak el. Különösen irigyelt volt a mozdonyvezetők, mozdonyfűtők kis csapata. Szívesen igyekeztek a vasúthoz azoknak a földműves családoknak a fiai is, akiknek valamilyen oknál fogva (a családfő korai halála, betegség vagy csak egyszerűen az örökség miatt) széthullt birtokuk, s néhány holddal rendelkeztek csak. Vonzó volt a vasút, mert szabadjegyet, ruhát, fix fizetést, nyugdíjat adott. Biztonságot nyújtó előnyök, melyeket akkortájt más üzem, gyár nem tudott biztosítani. Egyre nagyobb számban költöznek be a vasúton, az iparban, Miskolc kereskedelmében alkalmazott munkások. ezek lakáshelyzete szorító gondot okoz a község vezetőinek. Ezért került sor e század első felében gyors egymásutánban több száz új házhely kialakítására. Az új utcák „újtelepek”, a régi falu magját vették körül félkörívben:az úgynevezett Kegyelem-telepen 69 házhely lelt gazdára. Kegyelem-telep vagy a ritkábban említett „vitézi telkek” megnevezés inkább csak a hivatalos nyelvben szerepel, a mindennapi életben nem vált közkeletűvé. Ezek az elnevezések valószínűleg összefüggésben vannak a Nagyatádi Szabó István-féle földreformmal, amelynek égisze alatt történt e telkek eladása. E törvény céljai között szerepelt a vitézségi éremmel kitüntetettek, a hadiárvák, a hadiözvegyek, a mezőgazdasági nincstelen munkások földhöz juttatása. Falunkban csak három ember viselhette az első világháborús érdemeiért a "vitéz” előnevet: rimaszécsi Barna, Szilárdi Pál és Ujj Mátyás, ők mindhárman pár hold földhöz jutottak, de nem a községünk határában. Falunkban a házhely-juttatás kapott nagyobb szerepet. Telket csak olyan családok igényelhettek, akik hosszabb ideje itt laktak, de sem házuk, sem házépítésre alkalmas ingatlanuk nem volt. A kiosztott házhelyekből két utca alakult ki, a mai Arany János és a Széchenyi István utca. A Lusztig-földet házhelynek 1926-ban osztották fel. ez a terület a Kisszilvás szomszédságában feküdt. A közlegelőtől az ún. Lusztig-garád választotta el, amely egy hosszú árok volt, partjára ültetett ember, állat által áthatolhatatlan tüskés sövénnyel. Ez kezdődött a szikszai-ongai út elágazásnál és egészen az új zsidótemetőig tartott. Az új utcákban a község peremén – néhány család kivételével – a betelepült munkásság épített magának otthont. A kereskedelem a század első évtizedeiben még teljesen a zsidó családok kezében volt. Később a hatalom tudatos korlátozó politikája eredményeként, a kereskedelmi engedélyek kiadásánál előnyben részesítették a keresztényeket. Így a 30-as évek elején a 35 kereskedelmi egységből már 17 volt keresztény tulajdonban.”

F./ A TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK SZEREPE A TÁJHASZNÁLATBAN TŰZ ÉS VÍZ /Zsíros Sándor / „Az utcák rendezése, új utak nyitása mellett a kiegyezés utáni időkben a képviselőtestület a község kisebb-nagyobb gondja közepett többször is foglalkozott a tűzoldósággal, a falu tűzvédelmével. Ennek oka mindenekelőtt az, hogy az akkori építési módok miatt a falvak számára békeidőben és háborúban egyaránt a tűz jelentette a legnagyobb veszélyt, amely akár az egész falu pusztulását is eredményezhette.

91

A falu régebben is lakott területein (Nagyszilvás utca, Hunyadi János utca kertjében a felső humuszréteg alatt itt-ott 1-020 cm vastag hamvas, átégett földréteg található, bizonyítván régi, nagy tűzvészek voltát. Ezek minden bizonnyal a messzi múltbeli, talán török idők harcai alatt felégetett házak, gazdasági épületek nyomai. Hiteles adatunk nagy tűzvészről csak 1849-ből van, amikor a zsolcai csata során a cári orosz csapatok tudatosan felgyújtották a falut röppentyűvel, tüzet okozó rakétákkal. Harminc porta égett le ekkor csűrökkel, pajtákkal, ólakkal együtt. Körzetükben élő ember, állat, lőszer, fegyver nem maradhatott meg. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a széljárás nyomán csak” a falu északi része, a házak kb. egyharmada égett el.” Ez időben a paticsfalú házakat felváltotta a vert fallal vagy vályogfallal történő építkezés, de a gazdasági épületek (csűrök, pajták, ólak) még e századig fából épültek, s a házak és épületek tetőzete az eredendően tűzveszélyes „zsúpfedél” volt. Az 1849-es volt az utolsó nagy tűzvész a falunkban, de a veszély e század 30-as évekig fennállott, addig, amíg jelentős számú szalmatető épület volt a faluban. Több kisebb tűzeset előfordult. Ilyen volt az 1888. aug. 12-én Lusztig Miksa korcsmáros és földbérlő, földtulajdonosnak a Sajó soron lévő (ma Bocskai utca) telkén keletkezett tűz. A gazdasági épületek, takarmány és szalma égett el, de a tűz tovaterjedését közös erővel a közeli patak vizének felhasználásával sikerült megakadályozni. A vízzel kevesebb gondunk volt. Legalábbis az előző századokban. Csak 1725-ből van olyan adatunk, amely szerint itt árvíz, belvíz okozott kárt. Miután a Sajó végérvényesen átváltott a falunk alatti medréből a mai (Miskolc alatti) szakaszába, e század elején _Sajószentpéter fölött Boldva község alatt zsilipet épített a megye, hogy a Sajó régi ága mellett települt községeknek (Sajósenye, Sajópálfala, Sajóarnót, Fellsőzsolca) legyen elegendő vizük a Kis-Sajónak (Boldvának) nevezett patakban. Ehhez jelentős pénzbeli hozzájárulást követeltek a községektől. A képviselő-testület nem akart fizetni, mondván csak az állatok miatt van ott a vízre szükség (3/1907.) Árvízzel nem kellett gondolniuk, annak ellenére, hogy az utóbbi száz év alatt többször is nagy árvizek veszélyeztették, pusztították községünket. Ez azonban az újabb kori út- és vasútépítésnek köszönhető. A Sajó völgye, árterülete, még itt is, Zsolca és Miskolc között, ahol különben kissé összeszűkül a „Miskolci kapu”-nak nevezett területen, bőségesen elegendő volt arra, hogy a legnagyobb – a hegyekből jövő – áradást is károkozás nélkül elvezesse. Az ártér Felsőzsolca nyugati, magasabb széleitől a mai Búza tér – Tetemvár alatti részekig terjedt. Ezen a területen nem voltak építmények még az 1700-as években sem, mert árvízjárta, vizenyős, a Sajó elhagyott ágaitól szabdalt földek húzódtak itt. Ezt vágta át a Mária Terézia mérnökei által tervezett Töltés, de ők éppen az áradások békés elvonulása érdekében 5 „kishidat” és 2 nagy „kőhidat” építettek be.

92

Az árvízveszélyt a községre a múlt század második felében megépült vasút idézte és idézi elő ma is. A vasúti pálya, mely Miskolc-Felsőzsolca között nyúlik, gátként viselkedik, s rajta csak a Csepnyik-Kartárcs körzetében lévő szűk „Vashíd” engedi át az egész Sajó-völgy vizét. Az így felduzzadt ár veszélyezteti falunkat. Tovább növelte a gondokat, hogy az 1950-es években megépült, a 3-as műút falut elkerülő szakaszán két áteresz van csak (a Töltésen a Mária Terézia kori „Kishidakat” eltömték), s közben Miskolc a Sajóig terjeszkedett, s a gyárak épületek, ipartelepek védelme érdekében megépült gátak miatt felére csökkent a falunk alatt a folyó ártere. Mindez azt eredményezte, hogy az utóbbi időkben a falu északi, északnyugati szélei felől veszélyezteti az áradat a község mélyebben fekvő részeit.

G./ A VÁROSKÉP ALAKULÁSA SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT /Zsíros Sándor/ „Száz évvel ezelőtt így nézett ki a község belterületeinek arculata. Alsózsolca felől jövet az első épült a szép vonalú, klasszicista uradalmi kastély volt. Előtte az Epreskert, amely a Sajóig ért. A kastély háta mögött a gondozott, sétányokkal, különleges fákkal beültetett szép park, a Díszkert volt látható. A Díszkerten túl a Kissor (Sorik) utcát képező Hosszúházaknak nevezett cselédlakások, s egy-két különálló lakás, ezek után a már bezárt temető. Hátuk mögött a fallal körülvett uradalmi központ gazdasági épületei és tiszttartók, kertészek lakásai. A kastélyudvar mai bejáratával szemben, az utca túloldalán az uradalomhoz tartozó lakások, házak, köztük a posta is. Innen ennek az utcarésznek az akkori neve: Posta utza. Az Alsózsolcáról jövő út a falu belsejében a Főutca nevet viselte. Ekkorra már mindkét oldalát beépítették, ritkán azt a kis részt, mely az óvodától a Pást lejáratáig tartott. A Lúdpást lejáratától a Főutca tovább haladt balra a Boldva-híd felé, de innen csak a keleti oldalon álltak épületek. Ezek az uradalomhoz tartoztak, ekkortájt szerzik meg ezeket az épületeket a Nemkin, Ferenczi, Tóth Pál családok. A Lúdpást lejáratától jobbra kezdődött az Újsor utca, valójában nem is út, hanem tér, a mai Hősök tere, de ekkor még csak a keleti oldala volt beépítve. Átellenben még csak egy épület állott, mely később az izraelita egyházközséggé lett. Ezt az Y szerű elágazást a Vám kötötte össze, itt található néhány korcsma, a Vámház, a kaparóház (ahol az utak „karistolását” végző útkaparó lakott), és az állások. A Vámon túl, a mai Kassai utcán, az akkori országút utcán nem voltak még lakások. A Főutcáról nyílva két utcácska vezetett le a Sajó gázlóihoz. A községházával majdnem átellenben a Sajóköz vagy más néven a Sajósor és a görög templom melletti Sajószug. A Templom utca is fontos szerepet kapott a község közlekedésében, bár ekkor még csak részben volt beépítve: a templom környéke, s attól délre eső szakasz valamint a Temetőköz bejárata környéki részek. Amint már szóltunk erről, a Kacsaközt és a Temetőközt (teljes hosszában) ekkor nyitották meg.

93

A fentebb említett utcákon kívül csak néhány gazdasági (épület, lakás állott a Simárd pusztán illetve a Csepnyik és Szilvás kertekben. Megépült már az 1890-es évek első felében a község határában a MÁV-állomás, de valamilyen félreértés folytán Alsózsolca nevet kapta. Néhány éve „határvita” eredményeképpen a MÁV „visszaadta” a vasútállomást Felsőzsolcának. A simárdi átjárónál őrház épült, s „természetesen” megnyílt az állomással szemben a Vasúti csárda is. (A vasútállomás 1906 októberében ünnepélyes szerepet kapott, mint Borsod megye határállomása, II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala alkalmával. A képviselőtestület elhatározza, hogy a nagy fejedelem hamvait a fáklyákkal kivonuló lakosság – a Vashídtól kezdve a fellást – az állomás hosszában, fáklyákkal világítva hazafias dalokat énekelve fogadja.”

H./LÁTNIVALÓK NAPJAINKBAN

Bárczay kastély, Római katolikus templom Felsőzsolca kiemelkedő idegenforgalmi látványosság híján elsősorban a nyugodt, csendes pihenésre vágyóknak lehet úticél. Megtekintésre érdemes a falu volt földbirtokosainak otthonául szolgáló, klasszicista stílusban átépített, úgynevezett Bárczay kastély és a község két legagyobb vallási közösségének temploma. A római katolikus egyházközség temploma 1900-ban épült Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel. Görög katolikus templom A görög katolikus közösség 1803-ban történt önállóvá válását követően 1851-ben emelt templomot. Műremek ikonosztázát Spisák Imre és testvére készítette. Érdekessége, hogy alkotóik azonosak a máriapócsi ikonokéval.

94

Sport élet

Az első írásos emlék a sportéletről 1922-ből való, amikor a község vezetése létrehozta a Testedző Ellenőrző Bizottságot. Bár megindítása törvényes utasításra történt, szerveződésére mindig az önkéntesség volt jellemző. Az öntevékeny egyesületeknek az 1988-ban felavatott Egyesületek Háza ad ott hont. Működésüket az önkormányzat anyagilag is támogatja. Az Egyesületek Háza és a Sportpálya az otthona az egész települést megmozgató rendezvényeknek is, mint például a Falunap. A Sport Egyesület labdarúgó és kézilabda szakosztálya a megyei I. osztályú bajnokságban versenyez.

95

A Postagalamb Sportegyesület, a tagok immár 30 éves áldozatos tevékenysége nyomán kiemelkedő hazai és nemzetközi eredményeket könyvelhet el. A sportolni vágyók egy füves labdarúgó pálya, két, bitumenes kézilabdapálya futó és ugrópálya, salakos - betonozott teniszpálya, 2 tornaterem.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Regionális Iroda előzetes véleményezése a készülő településrendezési tervhez 1. Felsőzsolca város településrendezési tervének előkészítésében, és az egyeztetési eljárásban hivatalunk részt kíván venni. 2. „A kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kövt.) 66. § (2) bekezdése, valamint „az örökségvédelmi hatástanulmányról” szóló 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelete településrendezési tervek készítésekor Örökségvédelmi Hatástanulmány készítését írja elő. A hatástanulmánnyal kapcsolatban a rendezési készítője (tervezője) felé készséggel állunk rendelkezésre. 3. Felsőzsolca területén – nyilvántartásunk szerint – jelenleg egyedileg védett műemlék nem található. 4. Az építésügyi igazgatásnak a Kövt. szerint régészeti lelőhelyeken speciális feladatai vannak, így e kérdéssel a tárgyi tervnek/szabályzatnak is foglalkoznia kell. A fentiekre tekintettel a tervben meg kell jelennie annak, hogy a település már beépített és a később beépítendő területein egyaránt tekintetbe veszi a régészeti örökség megőrzésében a Kövt. előírásait. Külön meg kell említeni a Kövt. 22. § (1) bekezdés azon előírását, miszerint „A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a [Kulturális Örökségvédelmi] Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket … el kell kerülni.”, ilyen területen bolygatásra – e terv vonatkozásában építési engedélyköteles tevékenységre – csak máshol meg nem valósítható beruházások esetében és csak megelőző régészeti feltárás nyomán kerülhet sor. Ezen előírások értelmezhetősége érdekében a településrendezési tervben fel kell sorolni a község ismert régészeti lelőhelyeit. Ezek helyrajzi számos pontosságú meghatározására, térképen való megjelenítésére és az e területekkel kapcsolatos kötelmek meghatározására – a település teljes közigazgatási területét, kül- és belterületét érintő módon – a helyi építési szabályzatban kell sort keríteni. Tájékoztatásul közöljük, hogy az ö9rökségvédelmi hatástanulmány részeként minimálisan a településrendezési terv szerint belterületbe vonni megjelölt területeken, illetve a jelentősebb területfelhasználás-változásokra kijelölt területeken el kell végezni a terület régészeti terepbejárását a terület régészeti jelentőségének megállapítására, továbbá a kutatásnak ki kell terjednie a területileg illetékes miskolci Herman Ottó Múzeum Adattáraiban, ill. Gyűjteményeiben őrzött írásos, térképi, légifotós, stb., valamint szakirodalmi adatok értékelésére.

96

5. Felhívjuk egyidejűleg a rendezési terv készítőjének figyelmét, hogy az elkészített terv véleményezésre történő megküldését csak kinyomtatott (papír) formában tudjuk elfogadni, a CD-ROM változatot – a szoftverhasználati szabályokra, valamint a hivatalunknál rendszeresített zárt rendszerű számítógépes hálózatra tekintettel – nem fogadhatjuk el.

A Hermann Ottó Múzeum előzetes véleménye a készülő településrendezési tervhez A Rendezési Terv által érintett területeken a tervhez kapcsolódó beruházások során végzendő várható földmunkák során ezidáig még nem ismert, valamint ismert és nyilvántartott régészeti lelőhelyek kerülhetnek veszélybe. A Terv által érintett területen nyilvántartott régészeti lelőhelyre vonatkozó adataink a Herman Ottó Múzeum Régészeti Adattárának feldolgozása során váltak ismertté. Ez az adatbázis nem azonos a területen található összes régészeti lelőhely adatbázisával. Az érintett terület összes régészeti lelőhelyének meghatározásához szisztematikus terepi kutatás szükséges. Az általunk ismert régészeti lelőhelyek kezelését a Kulturális javak védelméről (…) szóló 2001. évi LXIV. törvény alábbi rendelkezései határozzák meg. Az ismert és nyilvántartott lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetesen föl kell tárni. 24. § (1) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. (2) Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a) a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni, b) a helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a Hivatal intézkedéséig gondoskodni. (3) Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedező, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. (4) A jegyző a bejelentés alapján köteles az illetékes múzeumot és a tevékenység jellege szerint illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni. (5) Az illetékes múzeum köteles a helyszínt, illetőleg a leleteket haladéktalanul megvizsgálni és a tevékenység folytatásának feltételeiről – a hozzá érkezett bejelentéstől számított – 24 órán belül írásban nyilatkozni, és a nyilatkozatot egyidejűleg a Hivatalnak is megküldeni. (6) Amennyiben az illetékes múzeum nyilatkozata alapján a további tevékenység a régészeti emléket, illetőleg az előkerült régészeti leletet nem veszélyezteti, az nyomban folytatható.

97

(7) Ha a múzeum nyilatkozata alapján a régészeti emlék vagy a lelet veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem folytatható, a tevékenység jellege szerint illetékes hatóság köteles annak folytatását azonnali hatállyal megtiltani és legfeljebb 30 napra felfüggeszteni, és intézkedéséről a Hivatalt értesíteni. (8) A múzeum köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan – az elvárható ütemben – végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. A mentő feltáráshoz feltárási engedély nem szükséges. (9) Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a Hivatal ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet. Ennek hiányában a munka folytatható.

Amennyiben a rendezési terv által érintett területen földmunkával járó, 1 hektárnál nagyobb kiterjedésű területet érintő beruházásokat terveznek, az érintett területen található régészeti lelőhelyek megőrzése és szakszerű feltárásának biztosítása érdekében szükséges, hogy a beruházó végeztesse el a terület előzetes régészeti felmérését. Szükségesnek tartjuk, hogy a Terv által érintett területen található ismert és ismeretlen régészeti lelőhelyek esetében a területen befektetni szándékozók kötelességeinek megismertetése céljából a fent felsorolt rendelkezések illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múzeumi Igazgatóságának állásfoglalása a leletmentő feltárások terheinek viseléséről kerüljenek be a Rendezési Tervbe! A régészeti (Várdombi ásatások) és történeti kutatások eredményei arról tanúskodnak, hogy a település területén és közvetlen környékén már az ősidőkben letelepedett az ember (újkőkori, bronzkori, vaskori, kelta- és Árpád-kori leletek). A község határának keleti részén található emberkéz alkotta Halmokról a régészeknek az a véleménye, hogy 6-8000 évvel ezelőtt keletkezhettek.

A vonatkozó irat által érintett területen található régészeti lelőhelyek jegyzéke 1 Elhelyezkedés 3

Megnevezés2

Jelleg 4

Korhatározás 5

A lh. ismert állapota 6

Hivatkozás 7

NagyszilvásSzabadság út 25-27. (1)

80

telep általában, templom, temető

késő középkor

HOM Rég.Ad.: 2874-00., 2257-92.

Iván domb (2)

81

Telepnyom (felszíni)

Árpád-kor, római kor, őskor

HOM Rég.Ad.:

Árpád-kor, római kor,

HOM Rég.Ad.: 2257-92

Kartács-dűlő (3)

82

Telep általában

2257-92.

Javaslat a lelőhely kezelésére 8 2001. évi LXIV. törvény rendelkezései értelmében a földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni.

Árpád-kor

Csepnyik (4)

83

Telep általában

Királydomb (5)

84

Felszíni telepnyom

Neolitikum, bronzkor

HOM Rég.Ad.: 2257-92.

Simárd I. (6)

85

Telepnyom (felszíni)

neolitkium, bronzkor, római kor

HOM Rég.Ad.: 2257-92.

Simárd II. (7)

86

Telepnyom (felszíni)

Neolitikum, bronzkor, római kor

HOM Rég.Ad.: 2257-92.

Telep általában

Késő középkor

HOM Rég.Ad.: 2257-92.

87 Nagyszilvás domb-Hunyadi u. 21. (8)

HOM Rég.Ad.: 2257-92.

2001. évi LXIV. törvény rendelkezései értelmében a földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni.

Várdomb )9)

88

Telep általában, éremlelet, Telep ált. Telep ált. Telep (erődített) temető(urna)

Homokbánya 3-as út mellett

523 (A térképen nem jó helyen van!)

Zsolcai oldal 3.sz. főút Miskolcot elkerülő szakasz 5. Lh.

581

1 2 3 4 5 6 7 8

Szórvány

szórványlelet

Árpád-kor,

római kor, középső neolit (Bükki kultúra), késő bronzkor (pilinyi kultúra)

HOM Rég.Ad.: 2277-93, 2251-00, 2320-93, 1895-87., 2320-93., 2749-00.

Késő rézkor (bádeni kultúra)

HOM Rég.Lelt.szám.53266-1-

Középkor, római kor

HOM Rég.Ad.: 3057-00

Amennyiben szükséges térképmelléklettel A vonatkozó dokumentum által érintett területen található régészeti lelőhely megnevezése A régészeti lelőhely elhelyezkedésének leírása Az adott régészeti lelőhely jellege (település, temető, szórvány, stb.) A régészeti lelőhelyen található leletek korhatározása A régészeti lelőhely állapotára vonatkozó adatok (bolygatott, részben elpusztult, veszélyeztetett, stb.) Az ismertetett adatok forrása (HOM Rég. Ad., irodalmi hivatkozások, egyéb) A régészeti lelőhely kezelésére tett javaslat (feltárása javasolt, eredeti állapotban való megőrzése javasolt)

2001. évi LXIV. törvény rendelkezései értelmében a földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni.

JELENLEG ÉRVÉNYBEN LÉVŐ HELYI VÉDETTSÉGŰ OBJEKTUMOK Egyedi védelmű épület (HVE) 1. Felsőzsolca Szent István u. 2.szám, 173 hrsz Bárczay Kastély -

tulajdonos: Felsőzsolca Város Önkormányzata (szent István u. 20.) jelenlegi funkciója: városi könyvtár általános iskolai tanterem, foglalkoztató és könyvtár szolgálati lakások

Helyi védelmű régészeti emlék (HVR) 1. Felsőzsolca, Zsolcai halom dűlő 053 hrsz Zsolcai halmok -

művelési ága: rét jelentősége: régészeti lelőhely

102

JAVASOLT VÁROSKÉPI JELENTŐSÉGŰ ÉPÜLETEK UTCA, HÁZSZÁM, HELYRAJZISZÁM ALAPJÁN Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 43.

Utca megnevezése

Szent László Mátyás király

Hunyadi

Házszám

9.

10. 4. 1. 5. 8. 11.

Petőfi Sándor 49. 33. 21. 25. 19.

Nagyszílvás

34. 24.

12. 8. 4. Kassai Park

4. 10.

HelyrajziSzám 949 955 972 1005 1024 1027/1 855 852 870 849 965/2 862 957 979/1 943 942/1 988/1 935/1 930 931 929 1030/3 1031 1033 1034 798 800 810 811 883 888 819 820 821 823 894 896 898 899 762 913 1027/1 1024

103

44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72.

Rákóczi

14. 12. 8. Szent István

31. 9. 5.

Széchenyi Kossuth Lajos

1. 49. 41.

Deák Ferenc

Dózsa György

18.

675/1 674/1 99 642/2 640 639 632 615 612 609 91/3 91/4 111/2 113 114 62 157 84/1 86/1 87/1 173 384 326 561/2 565/1 44 45 46 586/1

MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGRE JAVASOLT: -

Görög katolikus templom Római katolikus templom

2.)VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK a.)Településhálózati és tájhasználati változás, Alapvető változás a tájhasználatban annyiban várható, hogy az ún. „non food” mezőgazdasági szisztéma alapján előtérbe kerülnek az ipari növények termesztése, ez esetenként színesíti a tájat, mivel nagy felületű virágzó táblák is megjenhetnek. A térségi infrastruktúra hálózat szintén jelentős tájalakítás velejárója. /Gyorsforgalmi utak/

104

b.) Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás, FELSŐZSOLCA településszerkezete még napjainkban is hűen tükrözi a történelem lenyomatait. A település a Sajó folyó egyik fontos át kelőhelyének közelében települt. Az Ó-falu az ún. SZILVÁS területe a török idők alatt teljesen elpusztult. E terület őrzi az elsüllyedt templom legendáját is. Az egykori VÁM területe jelenleg is a település legélénkebb, legmozgalmasabb területe, napjainkban is kereskedelmi központi funkcióval bír, csomóponti jellege miatt. Itt hosszú távon gyalogos zóna, vagy csillapított forgalmú tér kialakítását javasoljuk. Az 1700-as évek végén Mária – Terézia hadmérnökei árvíz szint fölé emelték és nyílegyenes hadi úttá építették a Szikszó és Onga felé vezető utakat, melyek Zsolcánál találkoztak. A Kassa- Eperjes, valamint Tokaj és Zemplén, illetve a debreceni utak nagy kereskedelmi forgalmat bonyolítottak le , ezért két hatalmas szekér állás épült ki az 1800-as években a VÁM területen (8-10 megrakott szekér is elfért). Itt épültek fel a kocsmák és vendéglők. A VÁROSKÖZPONT továbbra is a Szent István útra szerveződik. Ez az út régen a görög katolikusok lakta terület, az ún. Fősor volt a település leggazdagabb utcája. A Szent István út mögött, azzal párhuzamos a település második fő utcája a Rákóczi utca, ez egykor a katolikusok lakta terület volt. A Kossuth Lajos utca az egykori SORIK nevű terület a régi cselédsor, szintén fontos csomóponti terület volt a településszerkezetben, mert közvetlenül a Dőry uradalom mellett csatlakozott ki a fő útvonalra. A postaút a Debrecen irányából vezető forgalmat vezette be. Az Ó-falu, mely a török idők alatt elpusztult, majd később újra benépesült többnyire a népi kultúra nyomait őrzi, itt található a legtöbb helyi védelemre érdemes népi lakóház. Az Ó-falu alapvetően falusias. A VÁM terület, valamint VÁROSKÖZPONT területe már kisvárosi karakterű. A község külső övezete az 50-es 60-as évektől folyamatosan felduzzadt, mivel a megye és Miskolc város iparosítása jelentős agrár népességet szívott fel, és a megye, őt a megyén kívüli migrációs folyamat fontos letelepedő helyévé vált. A 80-as, 90-es években a szerkezet váltást követően a szuburbanizációs folyamatok felerősödtek, s ez a folyamat napjainkban is tart. Ezen területek részben kertvárosi karakterben újultak meg, de megmaradnak a falusi elemek is, s ez hosszú távon is megtartható.

105

Zavaró körülmény a Szent István király úton átdübörgő jelentős teherforgalom. A szerkezeti tervben ezért javasoljuk a lassú és nehéz gépjárművek forgalmának kiváltására elkerülő út nyomvonal kijelölését.

c.) Infrastrukturális változás, A város teljesen közművesítettnek tekinthető. d.) Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása. Javulnak az iskolázottságbeli mutatók. Jelentős előrehaladás történt az információs társadalom kialakulás terén. 3.) HATÁSELEMZÉS,TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSHÁLÓZATI KÖVETKEZMÉNYEK, TERMÉSZETI, TÁJI HATÁSOK, A településsziluettben megjelenő Avas, Miskolc város, a Sajó ártéri erdeinek, valamint a templomtornyok és a megszépült Plathy kastély látványa egyre inkább felértékelődik. a.)településkép feltárulásának változásai A településképet alapvetően a templomtornyok fókuszálják. Ezen a fő látvány pontokat nem szabad elépíteni. A településszerkezet még két ponton kristályosodik, éspedig az egykori Vám területen, illetve a Plathy kastély környezetében. Ezen területek a város legsajátságosabb, egyéni arculatú pontjai. b.)régészeti emlékek feltárhatóságának, ságának vagy pusztulásának lehetőségei, A régészeti területek feltárása településfejlesztési tervekben.

és

megmaradásának,

bemutatása

hosszú

távon

bemutatható-

szerepel

a

c.)történeti térbeli rendszerek alakulása, A templomok XVIII- XIX. szd-i, míg a népi lakóházak századfordulós eredetűek. d.)műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében, Folyamatosan felértékelődik. A település vezetősége kiemelt figyelmet fordít az értékek megőrzésére. e.)műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei, A folyamatos pályázati rendszerek keretén belül lehetséges. A SAPARD programok falu és város megújítási pályázatai is lehetőséget biztosítanak erre.

106

f.)településkarakter változásának hatásai, Az Ó-faluban eredeti falukarakter visszaállítása a fő célkitűzés, mert az archaikus városkép a vonzó, és ez a települési identitás alapja, a hely szellemét is ez adja. A városközpontban a kisvárosi karakter fejlesztendő. Meg kell őrizni a város első és második főutcája közötti kis keskeny gyalogos átkötő közöket. (Kacsa –köz) g.)környezeti terhelések összefüggései,

és

az

épített

örökség

műszaki

állapotának

A borsodi ipari régió környezetterhelése folyamatosan csökken a szerkezet átalakítás következtében. A savas esők ennek ellenére még időnként előfordulnak, ami az épületek állagát is rongálja. Problémát jelent még a városon átdübörgő teherforgalom. h.)folyamatok iránya, visszafordíthatósága, Az elkerülő út megvalósulása esetén jelentősen csökken a rezgések által keletkező állag romlás, repedések. i.)kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei. A városfelújítása csak jelentős támogatással oldható meg. Az ösztönzés viszont sok esetben lehet eredményes pl. a legszebben helyreállított népi lakóház pályázati úton történő díjazása.

4.) ÖSSZEFOGLALÓ JAVASLATOK Műemlékek és építészeti látnivalók FELSŐZSOLCA történelmi és építészeti értékeit tekintve figyelemreméltó település. Különlleges értékek hordozója a településszerkezetben leolvasható történetiség. Minden adottsága megvan ahhoz, hogy a város felújítás terén is eredmények szülessenek Műemléki védelemre javasolt a római katolikus templom, a görög katolikus templom , valamint a Plathy kastély ,a Zsolcai halmok, illetve számos népi műemlék helyi védelme is kiterjesztendő. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSOK A javasolt értékvédelmi terület, illetve azok környezetében nagyobb változtatást a rendezési terv nem javasol. Az EU csatlakozás időszakában egyre nagyobb jelentőséget kap a helyi kultúra támogatása, melynek három fontos célterülete van, éspedig: -identitás és globalizáció -érték turizmus -örökség és regionalitás témakörében

107

A világ kulturális kínálata egyre gazdagabb, ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy a globalizálódó folyamatok háttérbe szorítják, esetenként felszámolja a kisnépek, vagy kistérségek, régiók sajátos egyedi kulturális örökségét, vagy annak egy részét. A globalizáció nem jár törvényszerűen és kivédhetetlenül együtt adott térségek, régiók vagy nemzetek identitásának elvesztésével. Éppen ellenkezőleg esélyt kínál az egyedi, a hagyományos értékek korábbiaknál szélesebb körben való megismerésére. A városban ezért helyi értékvédelmi terület kijelölését javasoljuk. Több népi lakóház helyi védelmét javasoljuk. Tájház kialakítása is segít az értékek megőrzésében. Az örökség védelem hatásai az alábbiak szerint foglalható össze: - A szellemi kulturális örökség, valamint a helyi hagyományok, mely az évszázadok során felhalmozódott, valamint a jelenkor lakosságának az építészeti környezethez való viszonya harmonikussá válik. - Annak ellenére, hogy az építészeti és a tárgyi örökség általában kissé leromlott állapotban van, mégis a legfőbb feladattá válik az értékek kiemelése, hangsúlyozása. -A mindig újat akarás (az erőltetett, félreértett nóvum imádatot eredményező hozzáállás) az a magatartás mely nem vesz tudomást a korábbi generációk tudásáról, tapasztalatairól és nem számol az önpusztító természetrombolás következményeivel az utánunk jövőkkel elve- háttérbe szorul. - Megfogalmazódik a fenntarthatóság, mely egyformán magába foglal társadalmi, gazdasági valamint környezeti szempontokat is. - A településben értékőrző megújulás kezdődik, ahol az illeszkedés szabályai alapján az értékek, a hangsúlyok kiemelése gyakran semleges környezetben lehetséges. - A múltból való építkezés pozitív jövőképet eredményez - Az idő csak a tér feltárulásához vezet. Komplex ,a sok dimenziós környezet kultúra létrejöttének alapjai megteremtődnek. - A településen ismét kiegyensúlyozottá válnak a térkompozíciók, melyeknek a közösségi használat ad ismét vitalitást. - A település értékei ismertté válnak - A konvenciók, a hagyományápolás fontossá válik - Erősödik a helyi identitás, mely leginkább az építészeti kultúrához kötődik. - A hely szelleme (genius loci) mély nyomokat hagy az ide látogatókban - A kulturális turizmus számára fogadóképessé válik a település

108

- Hagyományos kézműipari mesterségek újulnak meg pl. fafaragás - A település a szerves, fenntartható fejlődés útjára lép - Lokális, civil társadalmi csoportok szerveződnek, akik a szakmapolitikát képviselik - A helyi kis közösségek biztosítják a család, mint legkisebb közösség biztonságát, s így a társadalom számára is megfelelő alapok képződnek - A hagyományok megőrzése hosszútávon biztosíthatóvá válik. - Az evolúciós fejlődés biztonsága a robbanásszerű fejlődéssel szemben kimutatható a hagyományos lakókörnyezeti kultúrák otthonossága érték hordozó Az arc nélküli uniformizált környezet viszont elidegenedéshez vezet. - A vízuális kultúra fontos alkotója a helyi építészet - A kulturális tőke a társadalmi tőke alkotó elemévé válik - Az autonóm fejlődés megerősödik

109

ELŐZETES TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ VÁZLAT

110

Az önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvény a településfejlesztést a települési önkormányzat feladataként határozza meg, s ez az önkormányzatoktól felelősségteljes – a műszaki - gazdasági - humán tevékenységre egyaránt kiterjedő – tervező, szervezőmunkát igényel. A település elfogadott településfejlesztési koncepciója a törvényi alapja a településrendezési terveknek, a jóváhagyandó településszerkezeti tervnek, szabályozási tervnek és a helyi építési szabályzatnak. I.)A településfejlesztési koncepció a település jövőképét, fenntartható fejlesztésének fő irányait, átfogó célkitűzéseit, prioritásait, a hosszútávú (10-15 évre szóló) stratégiai cselekvéssorozatokat, nagy vonalakban meghatározó komplex, a társadalmi, gazdasági és fizikai környezet szempontjából a fenntartható fejlődés jegyében integráló dokumentum, amely alapul szolgál a közép- és rövid távú fejlesztési tervezésnek, valamint a rendezési terveknek is. II.)A településfejlesztési programok azok a középtávú, célszerűen a választási ciklusokhoz igazodó, stratégiai és operatív tervek, melyek az adott időszakra határozzák meg az elérni kívánt célokat, a szükséges alprogramokat, tennivalókat, a stratégiai projekteket, azok megcélzott ütemezését, finanszírozási és szervezeti hátterét, tekintettek azok széleskörű hátterére és sokrétű összefüggés-rendszerére is. Meghatározzák továbbá az éves önkormányzati költségvetések településfejlesztési fejezeteit és hatást gyakorolnak az egyes településrészekre készülő településrendezési tervekre is.

Figyelembe veendő magasabb szintű fejlesztési koncepciók - ORSZÁGOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ - NEMZEI FEJLESZTÉSI TERV - BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Eddig elkészült ágazati stratégiák: Idegenforgalmi fejlesztés Mezőgazdaság fejlesztés Marketing fejlesztés Környezetvédelem A magasabb szintű területrendezési tervek és azok főbb megállapításai a településre vonatkoztatva: -ORSZÁGOS TERÜLETRENDETÉSI TERV (2003.XXVI. tv.) Hálózati elemek vonatkozásában, az M30-as, illetve az M26-os számú gyorsforgalmi utakkal érintett a település közigazgatási területe. A vasúthálózat fő elemeinek vonatkozásában nemzetközi törzshálózati vonallal érintett a Felsőzsolca-Hidasnémeti- országhatár. Térségi területfelhasználás vonatkozásában VEGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSÚ TÉRSÉG

111

BAZ megye Területrendezési Terve alapján agglomerációs térség, országos jelentőségű okológiai folyosóval érintett település, térségi infrastruktúrák elhelyezésére alkalmas térség, megyei jelentőségű régészeti területek által nyilvántartott település.

1.)ÖSSZEFOGLALÓ TELEPÜLÉSI JELLEMZŐK A település közigazgatási státusza:

Város

Földrajzi elhelyezkedése a megyén belül:

A Bükk-hegység keleti lábánál, a Sajó folyó bal partján, a borsodi tájegység abaújjal határos keleti oldalán, Miskolctól 3 km-re fekszik Felsőzsolca.

Elérhetőség:

Vasúton: igen Közúton: igen Vízi közlekedés: nem Légi közlekedés (kisrepülő): nem

A település lakónépessége:

7223 fő

Korösszetétel:

14 éven aluliak: 1380 fő 15-60 év közötti: 4678 fő 60 éven felüliek: 1165 fő

Etnikai jellemzők:

Cigány kisebbség: 1100 fő,bolgár kisebség : 80 fő lengyel kisebbség: 20 fő,

Befektetési lehetőségek:

Felsőzsolca Ipari Zóna területén vállalkozás letelepítése

Foglalkoztatási viszonyok:

Aktív kereső: 2223 fő Munkanélküli: 478 fő

Termelői infrastrukturális ellátás helyzete:

Ivóvíz: igen Szennyvíz: igen Gáz: igen Telefon ellátásba kapcsolt lakások: 1500 db

Humán infrastrukturális ellátás helyzete:

Óvodai férőhelyek száma: 300 db Általános iskolai férőhelyek száma: 800 db Középiskolai férőhelyek száma: Kórházi ágyak: Gyógyszertárak száma: 1 db

A település kulturális élete:

Felsőzsolca kulturális életének szerves részei az öntevékeny művészeti kiscsoportok. A város

112

hírnevét öregbítik határainkon innen és túl a Zsolca Táncegyüttes, a Felsőzsolcai Nyugdíjas Férfi Népdalkórus és a Rozmaring Női Népdalkör. A múlt században épült neoklasszicista Bárczay kastélyban nyernek elhelyezést a város közgyűjteményei: a könyvtár és a múzeum. Az épület nagyszerű adottságai révén a város kulturális és művészeti színterévé válhat, egyben szellemi központ szerveződhet falai között. A millennium évében közel harmincezer dokumentummal rendelkező könyvtár igyekszik a kor elvárásainak megfelelően, a város lakosságának igényes kiszolgálását biztosítani. A múzeum nyújt az állandó néprajzi kiállítás mellett időszaki képző- és iparművészeti kiállításoknak, kamarakoncerteknek ideális helyet. Sport lehetőségek:

Füves labdarúgópálya; Bitumenes kézilabdapálya; Futó – ugrópálya; Salakos – betonozott teniszpálya; Tornaterem;

Orvosi rendelők:

Gyermekorvosi rendelő; 3 felnőtt háziorvosi rendelő; Fogorvosi rendelő; Fizikoterápiás szakrendelés;

2.) PEST-elemzés Politikai (Political) erőforrások iaktív munkaügyi szerepvállalás ijól felkészült , jószándékú helyi vezetés itérségi együttműködés ijó pályázati eredményesség iinfrastruktúra központú önkormányzati fejlesztések i önerős fejlesztések Gazdasági (Economical) erőforrások ivállalkozások

113

iközepes foglalkotatási és jövedelemtermelő képesség ifejlődő turisztikai fogadókészség i korlátozott belső fejlesztési források Társadalmi (Social) erőforrások ielöregedés és dinamikus fiatalodás egymás mellett ijó és közepes képzettségű munkaerőbázis ielfogadható foglalkoztatási arány ivallási örökség Területi (Territorial) erőforrások iváltozatos táj, megkímélt környezet ikevés erdősültség ifontos vízbázisok imegóvott építészeti emlékek 3.)

SWOT ANALIZIS ERŐS PONTOK

-

GYENGE PONTOK

-

Miskolc város közelsége M30-as autópálya és főközlekedési utak közelsége

-

-

Agglomerációs és szuburbanizációs hatások pozitív jelenségei (népesség növekedés, humán infrastruktúra) Csaknem teljes közművesítettség (ivóvíz, szennyvíz, gáz, hírközlés, stb.) Viszonylag elfogadható környezeti állapot A Sajó, mint természeti érték településszerkezetbe való illeszkedése, országos jelentőségű

-

Enyhe háttérszennyezés Miskolc város perifériális területei nincsenek kellően hasznosítva , pl a régészeti területek sokkal inkább Zsolca értékeit növelnék ( Vár-domb környezete ) Az agglomeráció hátrányos hatásai is érvényesülnek (a helyi közösségek kulturális összetartozása gyengül) A csapadékvíz elvezetés hiányosságai

-

-

-

-

A létminimum alatt élők száma magas (etnikai kisebbség) A helyi építészeti értékek megőrzésére nincs elegendő finanszírozási lehetőség és pénzügyi

114

-

-

-

-

-

-

ökológiai folyosó 76 db építési tlek van kijelölve a városban, de telekosztásra igénybe vehető további területi tartalékok vannak. A településen ipari zóna kialakítására került sor. Telekosztásra igénybevehető területi tartalékok vannak Kultúrált települési környezet Jelentős történelmi múlt Monográfiák készültek. A városnak több híres szülötte van. Egyházi, kulturtörténeti népi építészeti emlékek Jelentős vállalkozási kedv, országos jelentőségű cégek jelenléte, sok kis-, közép és nagyvállalkozás Jól működő települési menedzsment Egyházi felekezetek jelenléte,(római katolikus, görög katolikus, református egyházak) Jó kapcsolat a környező településekkel (Miskolc, Arnót, Onga Alsózsolca) Jó közbiztonság

-

-

alap.

Az iparterületek a város körül több telephelyen találhatók Nincs kellő színvonalon kiépített rekreációs zóna A Sajó folyó vízi turizmusban rejlő lehetőségei nincsenek kihasználva. A helyi kereskedelmi hálózat háttérbe szorul, a miskolci bevásárló központok közelsége miatt

-

VESZÉLYEK 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.) 7.) 9.)

FELSŐZSOLCÁ helyett a letelepedni vágyók többsége más településeken keres telket, mivel nincs megfelelő propaganda Az ipari zóna nem fejlődik kellő dinamikával, nem tud minőségi váltással átalakulni ipari parkká. Nem valósul meg, vagy jelentős mértékben elhúzódnak a munkahelyteremtő beruházások Elhúzódnak az infrastrukturális beruházások. (Csapadékvízelvezetés, utak állapotának javítása.) A 30-as gyorsforgalmi út építése elhúzódik. Nem sikerül jelentős mértékben javítani a helyi kisebbség életkörülményeit. A környezetterhelés továbbra is nő. A helyi általános iskola helyett Miskolc város iskoláit veszik igénybe a gyermekes családok

LEHETŐSÉGEK 1.)

Felsőzsolca

és

Miskolc

város

együttműködésének

eredményeképpen

115

2.) 3.)

4.)

5.) 6.)

7.)

megvalósul a Miskolc-Keleti Kapu ipari park, mely egy LOGISZTIKAI Szolgáltató Központtal együtt jelentős innovációt generál. Polgári célú repülőtér létesítésével kapcsolatos döntések napirendre kerültek. A 3-as számú főút fontos közlekedési folyosóvá válik a TEN hálózatban. (EU csatlakozási törekvések kapcsán) Az ipari park és logisztikai központ vonzataként lakópark és agglomerációs telkek kiosztása válik szükségessé. Házhelykialakítás és később lakópark fog megvalósulni. FELSŐZSOLCA közigazgatási területén is megvalósul egy korszerű „ipari park”. A Miskolcra települt BOSCH cég vonzatában a kis és közép vállalkozói beszállító hálózat megerősödik. FELSŐZSOLCA alvó település jellege megszűnik, helyette erősödő helyi aktivitással a mikrotérségi szerepkör erősödik. FELSŐZSOLCA megőrzi sajátos arculatát, melyben ötvözi a hagyományos építészeti kultúra gyökereit a kertvárosi törekvésekkel. A régészeti telepek anyagából kulturtörténeti emlékparkot rendez be, mely új idegenforgalmi attrakcióként jelent vonzó pontot. Polgári és üzleti célú kisrepülőtér létesül

8.)

Rekreációs övezet épül, hosszútávon strand, szabaidő központ létesül A város szerkezetet zavaró kemény infrastruktúra vonala légvezetékeinek 9.) egy része földkábelbe kerül. 10.) FELSŐZSOLCÁRA középfokú oktatási intézmény települ. 11.) Felsőzsolca nyugati közigazgatási határától az M30-as útig terjedő szakasznak a megszerzése, a határ kiegészítése 12.) Városkapu képzés 13.) Alternatív energiaforrás felkutatása 4.) A fejlődés lehetséges irányai. I.

FELSŐZSOLCA a miskolci agglomeráció szerves településévé válik. A mennyiségi fejlesztésekkel szemben a minőségi fejlesztést helyezi előtérbe a város vezetősége. Megőrzi saját hagyományos építészeti kultúrájának gyökereit és a kertvárosi karakterű övezeteket integrálja a városközpontját. Mérsékeltebb arányú területi növekedés várható.

5.) JÖVŐKÉP FELSŐZSOLCA jövőképében településképe jelenik meg.

a

miskolci

agglomeráció

organikusan

fejlődő

Vonzó virágos lakókörnyezet, a történelmi hagyományokkal együtt élő kertvárosi karakterű településsé válik. A környező településekkel együttműködve kistérségi munkamegosztás és mikrorégiós központ alakul ki. A miskolci ipari park és logisztikai központ vonzatában a kertvárosi övezet és a lakóparkok fejlődnek.

116

Erősödik a helyi identitás és a helyi közösség. Az oktatás minőségi színvonala javul. A község elsősorban azokat a fejlesztéseket fogadja be, melyek az INNOVÁCIÓ-val és a FENNTARTHATÓSÁGGAL összeegyeztethetők. A település nagy hangsúlyt helyez az integrált érték védelemre. Az értékvédelem kerete az építészeti kultúra védelme. A konkrét védelem néhány intézményre és népi lakóházra terjed csak ki, de a jellegzetes stílus elemek, a részletek megjelenése az épületeken és a mikroarchitectúrák a település sajátos arculatát és hangulatát adják.. Az integrált értékvédelem magába foglalja a történeti, a kulturális és a szellemi örökség védelmét. A régészeti területek bemutatásával a kulturális turizmus számára új vonzó ponto(kat) teremt. A közeli Csorba telepi tavak vízi sport központtá fejlesztése FELSŐZSOLCA idegenforgalmi vonzerejét is növeli. A polgári célú repülőtér használatra kijelölt területek diszponibilis területként való fenntartása lehetséges, ha a környezeti hatástanulmányok pozitív eredményeket hoznak, és a védőterületek biztosíthatók, úgy a légikikötő, mint a közúti közlekedési csomópontoktól. A környezetterhelő beavatkozásokat minden esetben jelentős környezetvédelmi célú fejlesztésekkel kell kompenzálni. (Pl. védő erdők telepítése, hanggátló dombfal rendszer építése, stb.) a.)Fontos és megvalósítandó célok 8

8

Nyitott városszerkezet –FELSŐZSOLCA történelmi városszerkezetének megőrzése mellett a községközpont beszűkülésének megakadályozása, a népességnövekedésnek lehetőséget adó tartalékterületek kialakítása: kertváros igény, horizontális terjeszkedési igény, növekvő lakásigény intézmények megnövekedett területigényének kielégítése Revitalizáció a település központban. A településközpont színvonalának növelése, tervszerű, irányzott növekedés Gyalogos sétálózónák kialakítása. Tömbrehabilitációval bevásárló udvarok, udvarházak kialakítása: Parkolási helyzet javítása

8

Esztétika, környezetkultúra – védett építészeti és természeti környezet

8

Vállalkozási területek létrehozása, fejlesztése

8

Kiegyensúlyozott demográfiai és társadalmi struktúra

8

Komfortos életkörülmények biztosítása

8

Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése

117

8

Turisztikai funkció erősítése

b.)Összegezés – kiemelt célok

FELSŐZSOLCA jövőképének vázolásakor nem elégedhetünk meg kevesebbel, mint a fenntartható fejlődés célul tűzésével – vagyis a társadalmi igényeket a természeti és épített környezet értékeinek megőrzésével és továbbfejlesztésével, gazdaságilag is hosszú távon megvalósítható, működtethető és finanszírozható módon kell kielégíteni. Ezen belül legfontosabb -

a város népességmegtartó képességének erősítése, az életminőség, életszínvonal javítása, a lakosság jövedelemtermelő képességének növelése

c.)Hogyan érjük el céljainkat? – 8

gazdaságfejlesztés – a vállalkozó település koncepciója 8 8 8 8

8 8 8

idegenforgalom, turizmusfejlesztés, kereskedelem-, közszolgáltatások, vendéglátás fejlesztés, infrastruktúra fejlesztés, környezetvédelem, - gazdálkodás

humán erőforrás fejlesztés, szociális, egészségügyi és kulturális intézmények fenntartása 8 településirányítás, településmarketing önkormányzati vagyongazdálkodás, beruházások, fejlesztések,

Gazdaságfejlesztés A gazdaságfejlesztés a település fejlesztésének legfontosabb eleme, folyamatos tevékenység, mely az önkormányzati, non-profit és profitorientált szektor együttes tevékenységének, egymásrautaltságának eredménye. Az önkormányzat gazdaságfejlesztési szerepvállalása, mint nem kötelező feladat jelenik meg. A szakirodalom javaslata alapján a település fontos feladata az alapelvek és ezek alapján a gazdaságfejlesztési prioritások meghatározás. Ilyen gazdaságfejlesztési prioritások lehetnek FELSŐZSOLCÁN az alábbiak: 8munkahelyteremtő, foglalkoztatást javító beruházások, 8idegenforgalom, a turizmus fejlesztését eredményező projektek, 8környezetbarát, környezetet nem szennyező iparágak telepítése,

118

8kis- és középvállalkozások növekedésének támogatása, 8lakossági keresletet kielégítő kereskedelmi és szolgáltatási kínálat fejlesztése, 8magas jövedelem-termelőképességű tevékenységek meghonosítása, 8fejlett technológiát hordozó projektek Természetesen a megye, régió gazdasági adottságai alapvetően meghatározzák a település gazdasági helyzetét, ezért a regionális gazdaságpolitika kihívásaihoz FELSŐZSOLCA gazdasági életének is igazodnia, alkalmazkodnia kell. Be kell látni azonban, hogy a szociális feszültségek csökkentik az önkormányzat cselekvési szabadságát, a képződő források alapot szolgáltathatnak a további tudatos fejlesztéshez, a megtelepedett vállalkozásoknak pedig pozitív, gazdaságélénkítő hatása lehet. A település a befektetések, a gazdasági tevékenységek növekedésében érdekelt, ennek ösztönzése kell, hogy prioritást kapjon. Ennek kapcsán az önkormányzat legfontosabb gazdaságfejlesztési funkciói: -

összehangoló, partneri szerep, az önkormányzati döntéshozatalban folyamatos gazdasági szempontú értékelés, visszacsatolás, az önkormányzat közvetett (megrendelői, közhatalmi) eszközeinek működtetése

A gazdaságfejlesztés eszközei: 8 8 8 8

gazdaságfejlesztést segítő intézmények –inkubátorház, befektetők vonzása, kedvezmények biztosítása közlekedési infrastruktúra fejlesztése humáninfrastruktúra fejlesztése

Idegenforgalom, turizmusfejlesztés A turizmus közvetlen és közvetett gazdaságfejlesztő hatása jól ismert. h

Egyrészt közvetlen többletbevételeket biztosít, másrészt ösztönzőleg hat a turisták ellátásához szükséges termékek előállítására, szolgáltatásokra egyaránt. A turisták a nyaralás során megismert, megkedvelt termékeket szívesen keresik később is, tehát az áruexportra további kedvező hatást gyakorol. Különösen a vízi turizmusban, illetve a kulturális turizmusban vannak rejtett tartalékok.

h

Értékei, szolgáltatásai kedvező irányba befolyásolhatják a befektetői döntéseket, hiszen a település kulturális, történeti értékei meghatározhatják, hogy a befektetők szívesen jönnek-e a térségbe.

h

Fejlődése pozitív hatást gyakorol a foglalkoztatottság alakulására is, igaz csak szezonális foglalkoztatottságot biztosít, ugyanakkor erősítheti a lokálpatriotizmust, ezáltal népességmegtartó ereje is van.

119

h

Fogyasztásnövelő hatása erősíti a belső piacot. A fogyasztás nem csupán mennyiségében, hanem szerkezetében is átalakul.

h

Fejlődése nem választható el a város kulturális életének fejlesztésétől, ugyanis a turisztikai kínálat meghatározó elemi a kulturális életbeli események rendezvények.

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS DINAMIKUS EGYENSÚLYI MODELLJE

A lokalitás erősítése

120

VIRÁGZÓ KÖZÖSSÉGEK

A fenntartható településfejlesztés Gyors szerkezetátalakítás

Ökológiai programok MŰKÖDŐ GAZDASÁG

EGÉSZSÉGES KÖRNYEZET

6.) A fenntartható településfejlesztés elvei -

A logisztikus megközelítés elve (globális szemlélet, helyi cselekvés)

-

Integrációs elv (térségi együttműködés)

-

A tartamosság elve

-

A megelőzés és az elővigyázatosság elve

-

Az alkalmazkodási formák megőrzésének elve

-

A helyi erőforrások hasznosításának elve (külső természeti erőforrások minimalizálása)

121

-

A környezet csökkentése

adekvát

hasznosításának

elve,

a

külső

energiabevitel

-

A sokféleség megőrzése

-

A nem anyagi érték haszon elve

-

A természeti erőforrások és megőrzésének egyidejűségi elve

-

Az eltartóképesség szerinti használat elve

-

A körfolyamatokban történő összekapcsoltság elve

-

A szubszidiaritás elve, a döntések szintjeinek helyes meghatározása

-

A koegzisztencia elve „élni és élni hagyni”

7.) Kitörési pont A jelenlegi helyzet pozitív irányú megváltoztatását jelentő, fordulatot hozó, legfontosabb feladatok meghatározása KÖRNYEZETVÉDELEM HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉS MUNKAHELY TEREMTÉS LAKÓHELYI KÖRNYEZET JAVÍTÁSA A KÖRNYEZET MEGÓVÁSA, AZ ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁS JÖVEDELEM TERMELÉS

122

AZ ISMERETEK NÖVELÉSE ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉS TÉRSÉGI MARKETING

8. ) PRORITÁSOK A településfejlesztés stratégiai alapcélja: A településben élők életlehetőségeinek az országos átlaghoz Való közelítése a természeti, kulturális és esztétikai értékekre, valamint a kreativitásra alapozva A fejlesztés folyamatának minden pontján érvényesítendő alapelvek A.1. Előny a természeti és kulturális értékek, a szépség, Valamint az azok dinamizálásra képes kreativitás középpontba emelésével fejleszthető

A.2. A minőség, az eredményesség előtérbe állítása A.3. A roma népesség gazdasági és társadalmi integrációjának elősegítése A. 4. Helyi kontroll A. 5. Partnerség A. 6. Foglalkoztatás és technikai fejlesztés összhangja A. 7. Fenntarthatóság beépítése a gazdaság teljes szférájába

A fejlesztés hosszú távú stratégiai irányai S.1. A népesség innovációs képességeinek és kreativitásának Erősítése S.2. Fenntartható mező- és erdőgazdálkodás kialakítása, Természetvédelem S.3. Nagy természet- és szépségtartalmú, magas hozzáadott Értéket tartalmazó termékek és szolgáltatások kifejlesztése, Piaci bevezetése S.4. Széleskörű személyi és szociális szolgáltató hálózat Kiépítése S.5. A térségben élők igényszintjét növelő és a külső környezet ér-

123

deklődését erősítő komfortos, esztétikus és a természeti és Kulturális értékeket megőrző környezet foglalkoztatási Programok keretében történő alakítása S.6. Erős, regionális gazdasági klaszterekhez való kapcsolódásra is képes belső vállalkozói réteg kialakítása S.7. A térségi integrációt segítő külső és belső partnerségi Kapcsolatrendszerek és intézményhálózat építése S.7. ponthoz kapcsolódó intézkedések FELSŐZSOLCA és MISKOLC között közigazgatási terület módosítása, hogy az M 30-as gyorsforgalmi út és a Sajó, Kis-Sajó közötti terület felhasználása optimálisabb legyen. A városkapu, kialakítása, a Sajó menti szabadidő park lehetőleg termál programmal összekapcsolva, illetve az árvédelem integrált fejlesztést igényel. A nagyobb, regionális jellegű integrációt segítő további program a város közigazgatási területén üzleti célú kis repülőtér leszálló pálya, illetve regionális jellegű vásár és kiállítás céljára terület kijelölés. 9.) A FEJLESZTÉSI PROGRAMOK RÉSZLETES ISMERTETÉSE Az elsődlegességek

A prioritásokhoz kapcsolódó fejlesztési célok, Programok

a természeti erőforrások Megőrzése

A természeti - táji értékek megőrzése és értéknövelő fejlesztése, kiegészítése, a régészeti területek feltárása

a települési együttműködés Kistérségi szerepkör erősítése, előnyeinek kihasználása kapcsolatok fenntartása, erősítése gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés, humán erőforrás Fejlesztése

a

társulási

A település népességmegtartó erejének növelése, illetve a képesség megtartó népesség városba történő letelepítése, különösen fontos a magasabban kvalifikált humán erőforrás jelenléte. (munka-helyteremtés és lakásépítés feltételeinek biztosítása), Intézményi ellátás javítása Gazdaságfejlesztési, vállalkozásélénkítő programok kidolgozása Humán erőforrás program kidolgozása (szakképzési program, felkészülés az EU csatlakozás utáni pozícióból adódó foglalkoztatási területeken, középfokú oktatási intézmény letelepítése a városban.

124

a települési lakó és

A területhasználat korszerűsítése (az új fejlődési települési környezeti körülmények pályának megfelelően a településközpontban a kisvárosi hangulat megteremtése javítása A településközpont gépkocsiforgalmának csökkentése, korlátozása, parkolási problémák megoldása, elkerülő útvonal távlati koncepciója alapján a lassú és nehéz járművek kitiltása a városból. a települési lakó és

A zöldterületek növelése, közterületek felújítása, települési környezeti körülmények karbantartása, utcafásítás, virágosítás, új rekreációs területek létrehozása , a Sajó- folyó javítása zöldövezeti rendszerének bekapcsolása a településszerkezetbe , a Sajó-parton vízi turisztikai központ kiépítése. Állattartási korlátozások belterületen A közművesítettség fejlesztése Az intézményi infrastruktúra fejlesztése Települési értékvédelem A szociálisan terhelt területek kezelése Új lakóterületek építési lehetőségeinek megteremtése, a lakóparkok optimális helyének kiválasztása Önkormányzati lakásprogram kidolgozása

Célok, programok, tervek

Infrastrukturális fejlesztések megvalósítása Szennyvízhálózatra csatlakozott háztartások számának növelése

Stratégiai program megnevezése:

1.

A gazdaság élénkítése, a belső kohézió erősítése

Nagy hangsúlyt kell fektetni a helyi mikro-, kis- és középvállalkozások kialakítására és megerősítésére, de a nagyobb vállalkozások, multicégek számára is szükséges telephely kialakítás. A stratégiai program célja, hogy a A program célja, gazdasági folyamatokat olyan irányba próbálja szükségességének bemutatása: befolyásolni, amelynek eredményeként egyensúly közeli állapot áll be a település gazdaságában, vagyis a helyi termelő vállalkozások, illetve az ingázók által megtermelt jövedelem nagy része a településen belül marad, ezáltal a helyi gazdaságot tovább erősítve öngerjesztő

125

folyamatot eredményez. Az ipari zóna minőségi fejlesztéssel ipari parkká válhat. A miskolci BOSCH céggel beszállítói kapcsolat erősítése , regionális kiállítási terület , üzleti célú kisrepülő leszálló pálya , továbbá terület biztosítás a gyorsvasúti hálózati , illetve a további fejlesztések tárgyát képező autó pálya programokhoz Megvalósító és közreműködő szervezetek, partnerek:

Önkormányzat, vállalkozások, fejlesztési szervezetek 1.1. Zöldmezős gazdasági területek előkészítése

Operatív programok:

1.2. Kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítása 1.3. Befektetés-ösztönzés erősítése

Operatív program megnevezése:

2. Befektetés-ösztönzés erősítése

Az említett gazdasági egyensúly megteremtése érdekében a településnek külső tőke bevonására is szüksége van. Ennek érdekében aktív A program célja, szükségességének bemutatása: befektetés-ösztönzésre van szükség, amely speciális szakmai ismereteket és eszközrendszert igényel. Megvalósító és közreműködő szervezetek, partnerek:

Önkormányzatok, befektetés-ösztönzést végző szervezetek

Javaslatok:

Befektetés-ösztönzési stratégia kidolgozása szükséges

Stratégiai program megnevezése:

3.Településkép kialakítása, arculatformálás

A város imázsának megteremtése elsőrendű feladat, mert a vonzó, komfortos település, ösztönzően hat a gazdasági folyamatokra is, A program célja, szükségességének bemutatása: melynek következtében az életminőség növekszik, de nagy szerepe lehet a település népesség megtartó képességének növelésében is. Megvalósító és közreműködő szervezetek, partnerek:

Önkormányzat, civil szervezetek, lakosság

Operatív programok:

3.1. A lakossági infrastruktúra teljes körű

126

kiépítése , kiemelt feladat a vízrendezés és az árvédelmi biztonság. 3.2. Belső rehabilitációs területek fejlesztése, városközpont kialakítása 3.3. Települési értékek feltárása és védelme 3.4. Egységes város fásítás .Zöldfelületek növelése, közterületek, intézményterületek felújítása, karbantartása 3.5. Lakóterületi fejlesztések meghatározása

Operatív program megnevezése:

4.A lakossági infrastruktúra teljes körű kiépítése

A komfortos, „élhető” település megteremtésének A program célja, alapvető kérdése, hogy milyen széles körben szükségességének bemutatása: sikerül kiépíteni a lakossági infrastruktúrát. Megvalósító és közreműködő szervezetek, partnerek: Intézkedések:

Önkormányzat, lakosság Rendezési tervi kapcsolódás:

127



Belterületi vízrendezés;



Információs és kétirányú kommunikációs csatornák létrehozása, az információs társadalom alappilléreinek lerakása, a szélessávú Internet hozzáférés lehetőségeinek bővítése, számítógépek kihelyezése, térinformatika alkalmazása a közigazgatásban ,távmunka program TRT-ben



Vízi közmű és energia közmű hálózatok teljes körű kiépítése; a városképet jelenleg rontó távvezetékek egy részének földkábelbe helyezése.



A településüzemeltetés fejlesztése, szelektív hulladék gyűjtés, gyüjtőszigetek kijelölése, hulladék udvar létrehozása.



Szennyvízcsatorna-hálózatba bekötött lakások számának növelése



Gázhálózatba bekötött lakások számának növelése;



Telekommunikációba, informatikai hálózatokba bekötött lakások száma.

Eredménymutatók:

128

Operatív program megnevezése:

5. Belső rehabilitációs területek fejlesztése, városközpont kialakítása

A fejlődés lényeges része, hogy a lakosság A program célja, körében kialakuljon a hely szelleme, fontos a szükségességének bemutatása: lokalitás erősítése, az otthonosság megteremtése. Megvalósító és közreműködő szervezetek, partnerek:

Önkormányzatok, vállalkozások, lakosság Rendezési tervi kapcsolódás: 

Települési funkciók vizsgálata



Többváltozós rehabilitációs tanulmányok készítése, műemléki védelem , helyi TRT-ben védelem kiterjesztése, helyi értékelés , ösztönzés

Intézkedések:

Eredménymutatók:

Operatív program megnevezése:



Forrás biztosítása;



Érdekegyeztetések.



Új intézmények megjelenése



Új típusú üzletek, szolgáltatások kialakítása

6 Települési értékek feltárása és védelme

A védett objektumok egyúttal idegenforgalmi látványosságok is, így alkalmasak lehetnek arra, hogy a településen eddig csak átmenő A program célja, forgalomként jelentkező turizmust megállítsák és szükségességének bemutatása: bekapcsolják a települést az idegenforgalomba. A globalizációs folyamatok pozitív hatásainak kihasználása Megvalósító és közreműködő

Önkormányzat, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal,

129

szervezetek, partnerek:

múzeumok, helyi civil szervezetek, lakosság Rendezési tervi kapcsolódás:

Intézkedések:



Országos védettségre történő felterjesztés (templomok, kastély )



Műemléki környezet kijelölés



Helyi értékek feltárása, védettség alá helyezése;



TRT-ben

Védett építmények tulajdoni és funkcionális megfelelőségi vizsgálata;

 Finanszírozás

Eredménymutatók:

Operatív program megnevezése:



Védelem alá helyezett épületek száma



Felújított épületek száma



Védelem alá helyezett ill, felújított épületekben szálláshelyek kialakítása, pihenés, hosszabb tartózkodás céljára,

6.. Zöldfelületek növelése, közterületek, intézményterületek felújítása, karbantartása A zöldfelületek, közterületek rendbetétele, karbantartása.

A program célja, szükségességének bemutatása: Igény van szabadidő központ kialakítása, illetve a Sajó- folyó zöldövezeti kapcsolatai erősítendők a város központtal. Megvalósító és közreműködő szervezetek, partnerek: Intézkedések:

Önkormányzat, önkormányzati intézmények Rendezési tervi kapcsolódás:

130





Park fenntartás



Önkormányzati tulajdonú területek racionális felülvizsgálata



Eredménymutatók:

Útfásítás Közparkok, közterek, közkertek, játszóterek kijelölése

TRT-ben

Közterek, parkok, közkertek, játszóterek felújítása, karbantartása, fejlesztése.



Új közpark kialakítása



Kihelyezett utcabútorok



Felújított ill. létrehozott játszótér

Operatív program megnevezése:

7. Lakóterületi fejlesztések meghatározása

A program célja, szükségességének bemutatása:

A város fejlődésének természetes velejárója, hogy új lakásépítési célra bevonható területeketis fel kell feltárni.

Javaslatok:

Lakáskoncepció elkészítése szükséges Rendezési tervi kapcsolódás: 

Rehabilitációs területek feltárása , új lakóterületek feltárása

Intézkedések:

Eredménymutatók:



Beépítési típusok és lakástípus meghatározása



Építési igények felkutatása

TRT-ben



Lakáskoncepció



Kijelölt lakásfejlesztési területek

131

Stratégiai program megnevezése:

8.

Hátrányos helyzetű társadalmi rétegek esélyegyenlőségének biztosítása

A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek közé sorolhatjuk, a valamilyen testi vagy szellemi fogyatékosságban szenvedő, a roma A program célja, kisebbséghez tartozó, a létminimum alatt élő szükségességének bemutatása: embertársainkat, de sajnos már ide kell sorolnunk a nagycsaládosokat, és az egyedül élő nyugdíjasokat is Megvalósító és közreműködő szervezetek, partnerek:

Önkormányzatok, cigány kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek 8.1. Szociális intézményrendszer fejlesztése

Operatív programok:

8.2. Kisebbségi felzárkóztatási programok indítása.

Operatív program megnevezése:

9.Idegenforgalmi megteremtése

kooperációs

szerepkör

Vannak kedvező lehetőségek a környezetben, a régészeti park gondolata a Vár- domb bemutatása , a közeli Csorba-tó , a Sajó-folyó a vízi turizmus nagy lehetőségeket rejt. A program célja, Igény van szabadidő központ kialakítása, nagy szükségességének bemutatása: távon strand , csónakázó tó , illetve a bányatavak horgászati célú hasznosításra fejlesztendők. A Csepnik-kert hosszú távon rekreációs övezetté fejlesztendő. Megvalósító és közreműködő szervezetek, partnerek:

Önkormányzat, vállalkozások Rendezési tervi kapcsolódás:

Intézkedések: 

Idegenforgalmi tájékoztatási iroda létrehozása



Pihenő, övezetek kijelölése

132

Eredménymutatók:



Vendéglátóipari szolgáltatások fejlesztése



Turinform iroda



Információs táblák kihelyezése



Rendezvények , fesztiválok szervezése

Konkrét helyi programok részletes ismertetése A.) VÁROSMEGÚJÍTÁS FELSŐZSOLCA különösen a városmegújítási programok terén érhet el sikereket, melyet sajátos adottságaira építkezve valósíthat meg a jövőben. Rehabilitálandó területe a vizek járásához alkalmazkodó beépítés, a csaknem középkori alapokon nyugvó századfordulós felépítmények, a csaknem együttesként kezelhető ősi vároközpont. Az ökológiai elvű fejlesztéseket az építészeti örökség védelmével is össze lehet kapcsolni. A városfejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzésének célja, hogy a települések fejlesztésével és felújításával a jövedelemtermelő tevékenységeket érintő intézkedések alapfeltételeit megteremtse, a vidéki térségek népességmegtartó képességét fokozza. A SAPARD programokban jelentős támogatás nyerhető el utcák és közterületek felújítására, az egységes városkép kialakítására, a turisztikai vonzerő javítására, a kisvárosok történelmi és építészeti emlékeinek és értékeinek helyrehozatalára, védelmére, a kisvárosokhozhoz tartozó táji elemek (fasorok, vízfolyások, vizes árkok, stb.) revitalizálására, védelmére, ökológiai és ökoturisztikai céllal. A városmegújítási program ma már a település értékének tudatosítására is törekszik, az atomizálódó falusi közösségek újra összekovácsolására, az elszigeteltség feloldására. Ezért fontos újrateremteni a város főterén, főutcáján a találkozási lehetőségeket, a gyermekek játszóterein, a ligetekben, a fákkal, fűvel és virággal beültetett udvarokon, stb. Az egyesületek változatos fajtáinak megteremtése is cél: a sportegyesülettől, a helyi színjátszó kör szervezéséig, vagy a madárvédelemig stb. Ismét fontosakká válnak tehát a közösségi terek. A VÁROSMEGÚJÍTÁS lényege a vidéki, főként a falvas térségek ÚJ FUNKCIÓJÁBAN keresendő. A kisvárosi térségek fokozatos értékváltása lassanként kitapinthatóvá válik. Európa, sőt világszerte tapasztalható jelenséggé vált a dezurbanizáció, azaz a népesség fokozatos kiáramlása a vidéki térségekbe, akár lakóhely keresés, netán a

133

rekreáció igényének fokozódása következtében.(Néhány helyen kisvárosi természetközeli térségekben nyugdíjas lakóparkok is épülnek).Mindez már az értékváltás jeleire utal. A kisvárosi települések sorvadása és a termőföld, mint legfőbb erőforrás értékvesztése leginkább az ipari forradalom elejéig vezethető vissza. (A föld, s így a falvak az ezt megelőző korszakban volt a legjelentősebb erőforrás.) Megerősödött az elvándorlás a városok irányába, s a helyi tudásra épülő hagyományos gazdálkodási formák sorvadása megkezdődött. Napjaink postindustriális társadalma új, illetve megújított értékeket keres, s ez az új érték a természet közelsége, a közös emlékezet, a helyi identitás, a gyökerek keresése. Különösen a fiatal és az idős korosztály számára fontos tényezők ezek, hogy napjaink fogyasztói társadalma a postmateriális értékek felé is találjon utat FELSŐZSOLCA rendezési tervben tudja rögzíteni fejlesztési szándékainak jelentős részét, melynek segítségével el tudja majd indítani a humánerőforrás fejlesztési programjait, a munkahely teremtő beruházásokat, javítja környezeti állapotot, erősíti a térségi kapcsolatokat határon innen és túl, továbbá fejleszti az infrastruktúrát és mindezek által jelentős mértékben javítja az életminőséget. Kistérségi szinten településekkel együttműködve jelentős eredményeket kíván elérni. az ökológiai programok helyi, megyei, országos, sőt nemzetközi szintű feladat rendszerében. Az ökológikus vidékfejlesztés fontosabb részterületei az alábbiak: - Környezetileg Érzékeny Természeti Területek és az Ökológiai Hálózatok védelme, illetve az ezen alapuló terület használat - Extenzív gazdálkodás - Erdősítési programok - Az ökológiai gazdálkodás kialakítása - Extenzív és integrált gyümölcstermesztés és feldolgozás, még fellelhető régi fajták génbankjának létrehozása A GYÜMÖLCSFÉLÉK MÁRKANEVÉNEK megtartására. - Legelők, kaszálók fenntartása - Vízfolyások, a patak néhány szakaszának revitalizációja - Alternatív, megújuló energia programok - Fenntartható turizmus (ökoturizmus, gyógy turizmus) - Fenntartható vadgazdálkodás, élőhely védelem. - Bemutató és oktató központ, pl. minta autonóm (ökoház)ház telepítése, - Városkép rehabilitáció építészeti hagyományok védelme Összefoglalva Cél: valahogy eladni a települést. Imázs: a helyi attrakciók és vonzerőkre építve. Lehetséges tartalma: - kulturális örökség - tiszta környezet - kisvárosi életforma

134

- folklór/etnikum/ - népi építészet

B.) AZ IPARI ZÓNA, IPARI PARKKÁ TÖRTÉNŐ FEJLESZTÉSE (Az ipari parkok létrehozását a 19/1997(V.14.)IKIM rendelet ösztönzésével, a helyi erők felkarolásával indították országos szinten. Míg 1997-ben 27, addig napjainkban már közel 150 ipari park tartozik a hálózathoz országos szinten. A kormányprogram segíti az infrastruktúra kiépítését az ipari park területéig, de mintegy 200 millió Ft-os támogatás nyerhető el a belső infrastruktúra kiépítéséhez is. Természetesen még így is jelentős saját erőre van szükség a támogatás elnyeréséhez is. A hazai ipari park program még nem minden esetben éri el a nemzetközi elvárások szintjét, de segíti az alulról jövő kezdeményezéseket.) Az ipari parkok általában az infrastruktúra kiépítésének kormányzati szintű segítésével preferenciált terület, ahol vonzó befektetői környezet teremthető a magas szintű szolgáltatások számára az értéktermelő tevékenységhez. AZ IPARI PARK LÉNYEGÉBEN SZERVEZETI FORMÁT IS JELENT. Jelenlegi alapkritérium, hogy legalább 20 ha-os terület álljon rendelkezésre egy ipari park létrehozásához, azonban nemcsak a terület nagyság a meghatározó, hiszen mindinkább hálózatok működtetéséről van szó. Bár a Nemzeti Fejlesztési Terv napjainkban már ismét a barnamezős beruházásokat, az ún. rozsdaövezetek rehabilitációját helyezi előtérbe, a Miskolci agglomerációs térség egészét tekintve azonban szükség van zöldmezős beruházásokra is. Fontos továbbá a várostestbe beékelődő ipari jellegű tevékenységeket a kereskedelmi-szolgáltatói funkció befogadására átminősíteni közép, vagy hosszú távon. (Az ipari park program integrált fejlesztése mellett nagy odafigyelést igényel a kereskedelem-szolgáltatás integrált típusú fejlesztése. A városszéli nagy bevásárló központok telepítésének "hulláma" nagy körültekintést igényel, ezek fejlesztése elképzelhető, hogy eléri FELSŐZSOLCA térségét is. AZ IPARI PARK PROGRAM LÉNYEGE A KÖVETKEZŐ: Az ipari parkok bővülése és minőségi ugrása a gazdaságfejlesztés tartósan sikeres modellt valósít meg. Az eddigi fejlődés hatóerejét a külső tőkebevonásra épülő modell adta. Ez esetben az ipari park projekt egyet jelentett a komplex infrastruktúra teljeskörű kiépítésével, amely a többségében zöldmezős beruházások formájában megvalósított ipari bázisok ingatlanhasznosítását szolgálta.

135

A támogatási jogcímek között szerepel a barnamezős ipari parkok fejlesztése is. Hagyományos támogatási célterületnek számít a logisztika. A logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése megerősíti a külföldi beruházásokat és a hazai kis- és középvállalkozásokat integráló regionális vállalkozó hálózatokat. Alapvetően új fejlesztési irányt jelentenek a regionális intézményrendszert erősítő pályázati támogatások. A technológia-intenzív inkubátorházak, innovációs központok, technológiai transzfer intézmények létrejöttét és szolgáltatásaik fejlesztését, valamint a regionális klaszter-képződést külön pályázatokkal segíti a Nemzeti Fejlesztési Terv is. Ennek eredményeként az ipari parkok rövid idő alatt a külső tőkebevonásra és az innovációra egyaránt épülő sikeres gazdaságfejlesztési modell meghatározó intézményi bázisai lehetnek.

FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS PROGRAMOK Az ipari parkok komplex infrastruktúra – fejlesztése, a logisztikai központok és szolgáltatások támogatására irányuló pályázatok a rendszer hagyományos tartópilléreinek számítanak. A logisztikai programok mögött leginkább a kis- és középvállalkozások beszállítói pozíciójának javítására, regionális piaci hálózati integrációjának az erősítésére irányuló szándék húzódott meg. Az ipari parkok eddigi fejlődését döntően a nagy tőkeigényű külföldi export orientált feldolgozóipari beruházások eredményezték. Az első generációs ipari parkok nemzetgazdasági léptékben is jelentős termelést, beruházást és döntően vámszabad területi – exportot teljesítenek a legfeljebb feldolgozóipari szakágazatokban a transznacionális hátterű vállalkozói és termékpályák mentén. A feldolgozóipari beruházások mind több ágazatban, mind összetettebb - beszállítói hálózat és méret szerint jellegzetes – területi koncentrációs folyamatot táplálnak, fejlett ipartelephely –igényt támasztva a kiváló infrastruktúrával rendelkező, kedvező földrajzi adottságú növekedési pólusokban, globális hálózatokhoz kapcsolódó tengelyek mentén. Kiépítése címen szerves része. A továbblépés egyik nagy kérdése, hogy rendelkezésre áll-e annyi infrastrukturálisan feltárt zöldterület és szakképzett munkaerő, mint amennyi a folyamat további extenzív bővítéséhez szükséges. Az ipari ingatlan fejlesztés és terület használat ún. barnamezős módja a rekonstrukciós ipari területek komplex infrastruktúrájának fejlesztése. Az inkubációs tevékenység a hálózati együttműködést is lehetővé teszi.

136

A hagyományosnak tekinthető szolgáltatásokat nyújtja a betelepülő vállalkozásoknak (irodák, műhelyek bérbeadása, tanácsadás, irodai szolgáltatások stb.) Klasszikus értelemben vett inkubációs tevékenységet (innovatív üzleti környezet biztosításával a kezdő mikro- és kisvállalkozások, vagy új fejlődési szakaszba lépő vállalkozások saját lábra állítása, illetve átsegítése csak elenyészően kevés inkubátorház folytat, mivel sajnálatos módon a kis- és középvállalkozói kör részéről nem artikulálódnak jelenleg igények. A térségfejlesztő inkubátorok között megkülönböztethető a vegyes célú és a technológiai inkubátor. Az élénk önkormányzati és területfejlesztési intézményekhez igazodóan az ipari parkok hálózatos együttműködése is lehetséges. Új inkubációs intézményként jelentek meg a klaszterek, melyek a regionális intézményfejlesztést szolgálják. Ezek a menedzsment szerveződés új modelljét segítik meghonosítani. A klaszter –menedzsmentkultúra elterjedése jótékony hatással van az ipari parkok és más térségfejlesztő intézmények szervezeti és működési hatékonyságára, szakmai és, tevékenységi karakterének arculatának markáns megjelenítésére. A gazdaság klaszteresedése, az értéklánc mentén megszerveződő szakmák, regionálisan együttműködő vertikumok, ágazati specializációk térbeli sűrűsödése figyelhető meg egy-egy stratégiai termelési, vagy szolgáltatási szakágazatban. Az innováció vezérelt gazdaságfejlesztési modell kiteljesítéséhez széles vállalkozói infrastruktúra-fejlesztést célzó, regionális kerettámogatási programot igényel, amely, kiemelt figyelmet fordít a regionális innovációs hálózatok (klaszterek) és a vállalkozások inkubációs rendszereinek fejlesztésére, mely segíti a köz- és a magánszféra együttműködését. A legelterjedtebb klasztermenedzsment együttműködések és szolgáltatások területén (kutatás, technológia és termék, szolgáltatásfejlesztés, marketing, képzés, pénzügyi szolgáltatások stb.) sajátos együttműködési modellek, stratégiai szövetségek, melyek a partnerséget segítik. Az első generációs iparipark fejlesztést követően az innováció-orientált iparipark a K+ F és innovációs intézmények, technológiai transzferközpontok, inkubátorházak térségi klaszterei jönnek létre. A regionális gazdaságépítő programoknak tehát fontos alappillérei az ipariparkok. A regionális versenyképességet javítják. Természetesen továbbra is fontos szerepet foglalnak el a telepszerű, magasabb területigényű ipari parkok, ugyanakkor új elemként szereplő inkubációs intézmények és a vállalkozói területhasználat koncentráltabb létesítményi formák fejlesztését mozdítják elő, a telephely rendszer mobilitását is segítve.

137

A nonprofit rendszerek, illetve az ingatlanfejlesztést szolgáló, hosszabb megtérülést célzó infrastrukturális beruházások és a közösségi hasznosítású inkubációs projektek a regionális versenyképességet javítják, melyek a humán erőforrás fejlesztés munkaszervezeteivel is összefüggésben vannak. A fejlett szolgáltatások (például informatika megerősítése, a képzésre irányuló támogatások) A vállalkozói- üzleti infrastruktúra magja tehát az inkubációs létesítmények kiterjesztése, mely a regionális versenyképességet javítja, a logisztikai feltételeket javítja. Ebben fontos szerepet töltenek be a regionális repülőterek fejlesztése, illetve a humán erőforrás szűk keresztmetszetének oldása.

A regionális klaszterek létrehozásának lehetséges területei: -

Hungarikumok előállítása és piacra juttatása Kistérségi minta programok kidolgozása Innováció orientált ipari park és szolgáltatások fejlesztése, logisztikai centrumok létrehozása Térségi elektronikai ipar létrehozása Logisztikai központok létrehozása Technológiai inkubátorházak, innovációs központok és innovációs transzfer központok kialakítása és szolgáltatások fejlesztése Virtuális inkubátorházak fejlesztése

Az ipari park tehát mindenkor a minőséget, a korszerű technológiák alkalmazását és a komplex szolgáltatást kell, hogy jelentse. Az ipari parkok létrehozása több síkon futhat. A parki szervezeteket ma már három szövetség tömöríti, éspedig: - Magyar Innovációs Szövetség - Magyar Vállalkozói Inkubátor Szövetség - Ipari Park Szövetség Az ipari parkok lehetséges változatai: A befektetői működő tőke összetétele szerint: Vegyes vállalkozás /kül- és belföldi tőke/ Önkormányzati és magánbefektetői tőke Kis létszámú, de erős magán tőke Sok kis tulajdonos stb. Ingatlan hasznosítás szerint: - zöldmezős - barna mezős beruházás

138

Nagyság szerinti tagolódás: - legkisebb egység - inkubátor ház - középnagyságú egység - technológiai park - legnagyobb egység - ipari park A szolgáltatás jellege szerint: - innovációs tér (szakképzés, egyetemek, főiskolák közelsége) - technológiai transzfer (elvégzi a technológiai váltás, átvitel) (Az ipari parkok létrehozására a világban és Európában már jól kikristályosodott modellek alakultak ki. A jól működő parkok nem nélkülözik az állam és az önkormányzatok koordinációs szerepét. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik a regionalitás szükségessége. Az integrált ipari parkok létrehozása van már napirenden a fejlett régiókban. Ennek lényege, hogy már nincsenek raktárak, a teljes beszállítói hálózat települ be, s a szállítás szalagról, technológiai félkész termékek formájában továbbítódik. A betelepülők számára adókedvezmények adhatók.) A multi cégek általában minden jelentősebb parkban jelen vannak, melyre a beszállítói hálózat rátelepedhet. Általában a szatellit típusú ipari parkok a fejlődő képesek, melyek lehetővé teszik a kis, közép és a nagy vállalkozások együttműködését.(A kis cégek számára a nagy vállalkozások jelentik a biztos piaci lehetőséget.) FELSŐZSOLCA esetében a szatellit ipari parkok szerveződhetnek országos, régiós, illetve helyi szinten egyaránt. A közeli Miskolc várossal is alakítható közös szervezet. Az integrált ipari parkok lesznek, tehát a jövő innovációs centrumai.

Nagyon fontos a teljeskörű szolgáltatás. Ennek formái az igényektől függően lehetnek: hálózati jellegű szolgáltatások /közmű, energia/ területi jellegű szolgáltatások /átmeneti tárolás/ innovációs szolgáltatás /műszerek, labor/ Leggyakrabban, a konkrét igényként megjelenő szolgáltatások a következők: - őrző -védő szolgálat - út és zöldfelület karbantartás (vonzó parkosított környezet biztosítása) - tűzbiztonsági szolgálat - általános karbantartói szolgálat - speciális szolgáltatás (pl. nőket foglalkoztató ipari parkban fodrászat is működhet) - külön szolgáltató szektorként működhet a betelepülők számára az építési engedélyezési eljárás bonyolítása - fénymásolás - banki szolgálat

139

- étkezési lehetőség - személy szállítás - üzemorvosi szolgálat - menedzseri szállás, v. készenléti lakás - bevásárlási lehetőség stb. Az ipari park program tehát magában hordozza a komplex szolgáltatás fogalmát. Az ipar, szolgáltatás sajátos integrációja tehát a tercier, sőt a quaterner szektor komplex fejlesztését jelenti. Nyugat-európai példák szerint az ipari-park, és technológiai transzfer egy olyan infrastruktrával magas szinten ellátott szervezet , mely alapvetően a minőséget garantálja és a környezet megóvását is garantálja.

Jelenlegi alapkritérium, hogy legalább 20 ha-os terület álljon rendelkezésre egy ipari park létrehozásához, azonban nem csak a terület nagyság a meghatározó, hiszen mindinkább hálózatok működtetéséről van szó. A település egészét tekintve azonban szükség van zöldmezős beruházásokra is. Fontos továbbá a település testbe beékelődő ipari jellegű tevékenységeket a kereskedelmi-szolgáltatói funkció befogadására átminősíteni közép, vagy hosszú távon. Az IPARI PARK mindenkor a MINŐSÉGET, A KORSZERŰ TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSÁT és a KOMPLEX SZOLGÁLTATÁST kell, hogy jelentse tehát.

C.A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDÁLKODÁS ALAPJAINAK MEGTEREMTÉSE AZ EU CSATLAKOZÁS IDEJÉN A LEGÉRZÉKENYEBB GAZDASÁGI ÁGAZAT A MEZŐGAZDASÁG A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA FÉLIDEJŰ VIZSGÁLATA, JÖVŐBELI TERVEK Hosszú távú tervezés esetén szükségszerű figyelmet szentelni az EU agrárpolitikai és vidékpolitikai elképzeléseire a tervezett változtatások irányára, amely Magyarország agrárgazdaságának és a vidék fejlődésének folyamatát is befolyásolja. A Bizottság a berlini európai tanácson a következő általános célkitűzéseket fogalmazta meg a jövőbeli Közös Agrárpolitikával kapcsolatban. Ezek a célkitűzések meghatározzák a Közös Agrárpolitika irányát a jövőre vonatkozóan: • • •

a mezőgazdaság versenyképességének biztosítása; a közvélemény által igényelt környezetbarát, minőségi termékeket biztosító termelési módszerek alkalmazása; tisztességes megélhetés és jövedelembiztonság a mezőgazdaságból

140

• • •

élők számára; a mezőgazdaság sokszínűségének és a szép környezetnek a fenntartása, a vidéki közösségek támogatása; egyszerűség az agrárpolitikában, a felelősség megosztása a Bizottság és a tagállamok között; az agrártámogatások társadalmi elfogadtatása olyan szolgáltatások nyújtásával, amelyeket a közvélemény elvár a gazdálkodóktól.

Ezeknek a céloknak az elérése érdekében a Közösségi Agrárpolitika eszközei között bizonyos korrekciókra lesz szükség a jövőben, ezek konkrét javaslatai a következők: I. Az EU mezőgazdasága versenyképességének fokozása azáltal, hogy az intervenció valódi biztonsági háló eszközövé válik, amely lehetővé teszi az EU termelők számára a piaci jelzésekre való reagálást, miközben védelmet élveznek a szélsőséges áringadozásokkal szemben. Ennek érdekében a javasolt piaci intézkedések a következőket foglalják magukba: 1. A gabonaágazatban az intervenciós ár végső, 5%-os csökkentése. 2. A növénytermesztési ágazat további intézkedései: (a) a durumbúza külön kiegészítő támogatás csökkentése, valamint minőségi prémium bevezetése; (b) a szárított takarmány, fehérje takarmányok és a héjas gyümölcsűek szabályozásának módosítása. A közvetlen kifizetések rendszerének egyszerűsítése a marhahús ágazatban, hogy jobban érvényesüljön a fogyasztók jobb minőség és nagyobb élelmiszerbiztonság iránti igénye. II. Piacorientált, fenntartható mezőgazdaság kialakításának elősegítése, azáltal, hogy fokozatosan áttérnek a termékek támogatásáról a termeléstől független közvetlen termelői támogatásra, amelyet a korábbi referenciák szerint, és amelyekhez környezetvédelmi, állategészségügyi és élelmiszerminőségi kritériumok betartásával lehet hozzájutni. III. A vidékfejlesztés erősítése azáltal, hogy a pénzeszközök egy része a Közös Agrárpolitika első pilléréből (mezőgazdasági támogatások) annak második pillérébe (vidékfejlesztési támogatások) kerül átcsoportosításra. Kötelező dinamikus moduláció kerül bevezetésre, amely során a nagyobb termelőktől a kisebb gazdálkodók javára támogatás átcsoportosítására kerül sor. Sor kerül a vidékfejlesztésben jelenleg rendelkezésre álló eszközök körének bővítésére, ezek az élelmiszer-minőség javítását, élelmiszer higiénia magasabb színvonalának elérését, valamint az állat-jólétiintézkedések megvalósítását segítik. 1. A Közös Agrárpolitika jövőbeli reformtervei alapján a mezőgazdasági támogatások bár módosulnak, de a megfelelő jövedelmek biztosítása továbbra is a célkitűzések között szerepel, így feltételezhető, hogy a jelenleg szántóföldi növénytermesztésbe

141

vont terület nagysága nem fog csökkenni. Földhasználati módosítások (szántó-legelő konverzió) a jövedelmezőség alapján nem várható. 2. Az állattenyésztés ágazatban az agrártámogatások és a minőségbiztosítási szabályok hatására várhatók változások. 3. A mezőgazdasági művelésben a környezetvédelem és a természetvédelem szerepének erősödése várható a csatlakozást követően. Ez kétféleképpen nyilvánulhat meg. Egyrészt mindenféle támogatási formához történő hozzájutás érdekben (amelyek várhatóan különválnak a termesztett növényektől és tenyésztett állatoktól a jövőben), bizonyos minimális „jó gazdálkodási gyakorlatnak” meg kell felelniük a gazdálkodóknak. Másodsorban szabadon választható az agrár-környezetvédelmi programhoz történő csatlakozás. 4. A vidékfejlesztési támogatások (a kötelező moduláció és egyéb támogatási formák) elősegítik a kisebb birtokosok versenyben maradását, egyéb jövedelemkiegészítő tevékenységek folytatását, ez azonban csupán az un. „életképes” min. 20 ha feletti birtoknagyságra vonatkozik. Az Strukturális Alapokból juttatott egyéb támogatások lehetőséget adnak a hátrányos helyzetű, munkaerő-piacról kiszorult rétegek foglalkoztatásának támogatására.

142

D. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉRBENI KERETEI A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterületek Lk- kisvárosi karakterű lakóterület Lke-III övezet (kertes beépítéssel) Településközpont vegyes terület Vt - (településközpont vegyes terület, kisvárosi jelleggel) Szintterületi sűrűség: 0,7 Gazdasági területek Gksz Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek Gip Ipari gazdasági terület Szintterületi sűrűség: 0,8. Különleges területek (sportpálya, strand, vízi sport központ temető, régészeti park, stb.,) Szintterületi sűrűség: 0,2.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Má –E extenzív mezőgazdasági területek Má –I intenzív mezőgazdasági területek Mk –kertségek E -Erdőségek Közlekedési területek Egyéb területek

CÉLPIRAMIS

CÉL:

ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA

GAZDASÁG FEJLESZTÉS

KÖRNYEZET MEGÓVÁSA KÖRNYEZET GAZDÁLKODÁS

PROGRA M:

ESZKÖZ:

TERÜLETFEJLESZT ÉS FORRÁS TŐKE ALLOKÁCIÓ INFORMÁCIÓ ÁTKÉPZÉS MARKETING

FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG

FELDOLGOZÓI IPAR

IDEGENFORGALOM

OKTATÁS EGÉSZSÉGÜGY

INFRASTRUKTÚRA

ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME

TERMÉSZET VÉDELEM

KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME

biogazdálkodás

Ipari park , logisztika , klaszterek

Víziturizmus kerékpáros turizmus ökoturizmus

Városközpont fejlesztés, középfokú oktatás alapjainak lerakása

utak kerékpárutak tömegközlekedés fejlesztés út és járda építése vízrendezés! szennyvíz rákötések szorgalmazása hulladéklerakó közvilágítás korszerűsítése, hírközlés fejlesztés

városmegújítás műemlékvédelem helyi önkormányzati védelem

ökológiai folyosók kialakítása tájgondozás, helyi értékek védelme ESA területek mintaterülete ANP zónarendszer

termőföld védelme vízminőség védelem, levegő minőség védelem hulladékártalmatlaní tás zaj- és rezgés védelem

lovas turizmus

TERÜLET

BIZTOSÍTÁS

TERÜLET FENNTARTÁS

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYOK

144

1. sz. táblázat A hagyományos és az integrált gazdálkodás összehasonlítása Megnevezés A szántóterület aránya

Hagyományos a lehető legnagyobb

Integrált amennyi ésszerűen lehet

A takarmánytermő terület aránya

a lehető legkevesebb

amennyi csak lehet, helytől és állatlétszámtól függően

Főbb növények

búza, árpa, kukorica, cukorrépa, repce, különfélék

búza, árpa, rozs, zab, burgonya, cukorrépa, repce, takarmányrépa, zöldtrágya

A gabona hányada

lehetőleg 100 %

legfeljebb 70 %

Másodnövény

ritkán, mert munkaigényes

amennyi ésszerűen betakarítható

Állatállomány

üzeme válogatja, főleg ipari a zöldtakarmány és a tartás trágya szükséglet szerint

Abrakhányad

általában nagy

Szerves trágya

tarlómaradvány, hígtrágya, lehetőleg zöld- és ipari tartás esetén istállótrágya, tarlómaradvány, hígtrágya

Műtrágyázás

feltöltéssel

pontosan a növény igényeihez szabva lehetőleg mérsékelten

Vegyi növényvédelem

bőséges

amennyi kell, minél kevesebb

Mechanikai növényvédelem

jóformán semmi

amennyi a munkaszervezésbe belefér

Talajmunka

nagy hatékonyság, kis ráfordítás

fő cél a talaj kímélete, a forgatás mellőzése

Hozam

amennyi csak lehet

amennyi hosszú távon ésszerű

Ökológiai követelmények

amennyit a törvény előír, s az nem sok

az ökosejtek kiépítésére

lehetőleg kevés, csak kiegészítő a zöldtakarmányhoz

145

2. sz. táblázat A biodinamikus és a hagyományos mezőgazdaság összehasonlítása

Biodinamikus 1.

2.

3. 4.

5. 6. 7. 8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

Hagyományos

Üzemszervezet munkagazdasági Műszaki- munkahatékonyság kihangkihangsúlyozása, súlyozása, gazdaságilag irányítottan

Biológiai és hatékonyság helyileg irányítottan Sokféle kiegyensúlyozott, eltérő Specializálódás, azaz egy vagy több üzemága, helyszínnek megfelelő üzemág aránytalan kifejlesztése. vetésforgó. Az üzem önellátása trágyával és Műtrágyák és takarmányok takarmánnyal. meggondolatlan behozatala. Viszonylagos piacfüggőség a A rövid idejű piacorientációs program sokféleség és az asszociáció miatt. folytatása. Termelés Tápanyag – körforgás Tápanyag - pótlás Főleg saját gazdaságból származó Jelentős mennyiségű, vagy kizárólagos trágyázószer - vásárlás trágyák Lassan oldódó ásványi anyagok (pl. Oldható ásványi műtrágyák (és mész) mész) Gyomnövény- eltávolítás a föld Gyomnövény - eltávolítás gyomirtókkal, megművelésével, fizikai a föld megművelésével, módszerekkel, dinamikus megmunkálásával módszerekkel Rovarelhárítás, öngyógyítás (a Rovarelhárítás és betegséggyógyítás a rendszeren belüli önszabályozás) biocidok kiküszöbölésével alapján Főleg saját gazdaságból származó Jelentős takarmányvásárlás, területtől életfenntartó és teljesítménynövelő független tömeges állattartás takarmány Háziállattartás és – ellátás a Háziállattartás és - ellátás főleg teljesítmény és az egészség teljesítmény és munkaerő kihasználású fenntartásához célzattal Vetőanyag, szaporítóanyag Gyakori vetőmag, szaporítóanyag változtatás, ha szükséges változtatás Működésmód Komplex életfolyamatok élénkítése Külső vezérlés hatóanyagok dinamikus intézkedésekkel: alkalmazásával a növénytermesztésben Preparátumok a trágyához, a kultúrnö- és az állattartásban vényekhez, a gyomnövényekhez és rovar-irtáshoz A termelés "beépítése" a környezetbe, A termelés "egyenjogúsítása" a a természetes körfolyamatok környezetben a kémia és technika figyelembe-vétele, tájvédelem alkalmazásával Az állatok és a növények harmonikus Túlzott ellátás, a hiányjelenségek ellátása életfolyamataik alapján. Saját megszüntetése betervezett gazdaságból származó trágya és kiegészítéssel. takarmány felhasználása

146

Társadalmi kihatások 16. Népgazdaságilag előnyös anyag- és Népgazdaságilag előnytelen anyag- és energiafelhasználási és energiafelhasználás, jövedelmezőségi viszony, magángazdaságilag nagy kockázat, magánjogilag stabil pénzügyi sikerek részben nagy nyereség. 17. Nem szennyezi a környezetet. Jelentősen szennyezi a környezetet. 18. Vigyáz a talaj megtartására, fenntartja Pazarolja a talajt, többszörös erózió, a növény és állatállományt elhasználódnak és kipusztulnak a növényi és állati természetes állományok. 19. A lakossági ellátás és a termelés Az előállítás helyi és regionális észszerűsítése. Az áttekinthető specializálása. Hosszú szállítási utak, viszonyok létrehozására való törekvés centralizált készletezés Tendencia a termelő és az előállító a termelő és a fogyasztó között. nevének elhagyására a nagyvállalat bekapcsolódásával Emberi értékek 20. Egységes, önmagában differenciált Beszűkített, okszerű gondolkodás felismerés 21. Egységes világnézet és motíváció Emancipált, erőltetett gazdasági beállítottság. 3.sz. táblázat Az ökogazdálkodás termelési irányai Megnevezés

Kiindulás, elméleti alapok

Biodinamikus gazdálkodási mód

R. Steiner: "Der land-wirtsch, Kurs"/1924 A mezőgazdaság irány-vonalai Koepf (Petter-son) Schumann (1974) Törekvés a nagyobb természetismeretre zárt üzemszervezettel, a ta-laj biológiai folyamata-inak támogatásával, a természet ritmusának betartásával

Munkaközösség a természetközeli, minőségi gyümölcstermeszté sért Müller/Rusch: Fürst/Aubert: "Anbaurichtlinien" A termőföld (1977) - mit jährlichen felújítása a Ergänzungen természetes erdőtalajon Termesztési irányvonalak létrejövő rétegképződés kiegészítésekkel. A alapján. növények ökorendszeré-nek erősítése a talaj ellenőrzésével, szerves trágya ellátásával, stb. Szerves-biológaiai gazdálkodási mód

147

Közös alapelvek

Talaj megmunkálás

Trágyázás

Gyakori felszíni komposztálási mód Szerves alapú kereskedelmi trágyázószerek

Nitrogén Foszfor Kálium

Egyéb Növényvédelem

A legdöntőbb alapelv a mezőgazdasági termeléssel összefüggő (természeti) folyamatok teljesen egységes megfigyelési módja. Ehhez tartozik: - a nyersanyagok és üzemeszközök energiatakarékos felhasználása (lehetőleg közeli forrásokból) - a tartós talajtermőképesség fenntartása és elősegítése - lehetőleg a földművelés és állattartás kombinációja Talajkímélően, energiatakarékosan, igazodva az adott viszonyokhoz. Meglazítva és Nem mélyen Őszi és téli megmunmegforgatva, nem megforgatva kálás, csak nem túl mélyen: részben (szántás), ha mélyen (borona, mélyebben, mint a szükséges kultivátor); mélyebben szervesbiológiai mélyszántás csak az gazdálkodási meglazítva.(borona, őszi betakarítás után. módnál. kultivátor alkalmazá-sával) Optimális trágyaés trágyaléelőkészítés, (levegő hozzávezetéssel), trágyázás nagymértékben szerves trágyákkal; ásványi kiegészítő anyagok (pl. kőliszt) alkalmazása kiegészítő trágyázáshoz olyan formában, amelyeket nem közvetlenül vesznek fel a növények. (max. értéke behatárolt) Komposztálás Felszíni Felszíni halomba komposztálás komposztálás Felhasználásuk csak Felhasználásuk Engedélyezett korlátozott csak kémiai mértékben adalékok nélkül engedélyezett engedélyezett (kiszórás komposzt felett) A nitrogén biológiai megkötése, hüvelyesek előnybe részesített felülvetéses termesztésével. Kizárólag szerves N alkalmazása. Nyersfoszfát, bazaltliszt / tanácsadóval egyeztetve Thomas-liszt Könnyű talajon Részben kimért Kimért adagos kimért adagos adagos formában formában részben formában kénsavas kálium (talajvizsgálat után) Őskőzetliszt, bazaltliszt, bentonit, tengeri alga, kalcium, zöldtrágya Tilos a kémiai szintetikus Mezőgazdaságban: tilosak a növény-védő szerek kémiai szintetikus szerek. alkalmazása Gyümölcstermesztésben: lehetőleg kis méregfelhasználás: számos szer engedélyezett az integrált növény-védelemhez pl. Nikotin, Bacillus thuringensis, ásványolaj Dimilin, Captan.

148