Mohácsi Járásbíróság 4.P.20.504/2014/11. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: CPV Kód:
2015/55 Fővárosi Bíróság ítélete KÉ 2015.05.15. 8268/2015
Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Mohácsi Járásbíróság 4.P.20.504/2014/11. szám A Mohácsi Járásbíróság a dr. Szántó Veronika jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Rádió utca 5. szám alatti székhelyű) felperesnek, -a Dr. Szalay Gábor Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Szalay Gábor, 7621 Pécs, Irgalmasok u. 5. szám) által képviselt Baranya-Víz Zrt. (7700 Mohács, Budapesti országút 1. szám alatti székhelyű) I. rendű és a Tenkesvíz Kft. (7800 Siklós, Gordisai utca 2. szám alatti székhelyű) II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása, valamint pénzbírság kiszabása iránt indult perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság megállapítja, hogy az I. rendű és II. rendű alperes között 2013. május 21. napján megkötött bérleti szerződés - a megjelölt ingóságok tekintetében - érvénytelen. Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja. Kötelezi a bíróság az I. rendű és a II. rendű alperest, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Igazgatóságának
1
Illetékosztályának felhívására - az ott írt módon és számlára - 7.500 (hétezer-ötszáz) forint le nem rótt eljárási részilletéket. Az ítélet ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül a Mohácsi Járásbíróságnál írásban, három egyező példányban előterjeszthető vagy jegyzőkönyvbe mondható fellebbezésnek van helye a Pécsi Törvényszékhez címezve. A bíróság tájékoztatja a peres feleket, a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ha a felek a tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. Indokolás 2013. május 21. napján az I. rendű alperes jogelődje, a Mohács-víz Kft., valamint a II. rendű alperes határozott idejű bérleti szerződést kötött egymással írásban a szerződésben rögzített ingóságok tekintetében. A felperes 2014. szeptember 3. napján kelt D.381/9/2014. számú határozatával megállapította, hogy az I. rendű alperes jogelődje megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbtv.) 5. §-át, amelyért 200.000 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte, mivel a bérleti szerződés megkötése során mellőzték a Kbtv. közbeszerzési eljárását. Az I. rendű alperes jogelődje és a II. rendű alperes 2014. szeptember 30. napján kelt megszüntető megállapodás elnevezésű okiratában megszüntették a közöttük létrejött bérleti szerződés hatályát, amelyet követően a felek között az elszámolás megtörtént. A felperes a 2014. október 1. napján előterjesztett kereseti kérelmében kérte a 2013. május 21. napján megkötött bérleti szerződés érvénytelenségének megállapítását, egyben az eredeti állapot helyreállítását. Másodlagosan a határozathozatalig történő hatályosság nyilvánítást kért, és a szerződési érték 10%-nak megfelelő összegű bíróság kiszabását, harmadlagosan amennyiben nem állapítja meg a bíróság az érvénytelenséget, 15%-nak megfelelő mértékű 2
bírság kiszabását kérte. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a szerződésük semmis, ezáltal annak érvénytelenné válásához külön eljárásra nincs szükség. Hivatkozott a Ptk. 234. § (1) bekezdésére, miszerint a szerződés ex tunc hatállyal semmissé vált. A semmisségből fakadóan a törvényes állapot helyreállítása és az alperesek közötti vita hiányában nem szükséges bírósági eljárás lefolytatása. Mivel az eredeti állapotot helyreállították, ezáltal bírság kiszabásának sincs helye. Előadta azt is, hogy álláspontja szerint a Pp. 123. §-a alapján megállapításra irányuló kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes teljesítést nem követelhet. A kereset részben alapos. A bíróság a fenti tényállást a felek előadása és nyilatkozatai, valamint a felek által csatolt további okiratok tartalma alapján a bizonyítékoknak a Pp. 206. § (1) bekezdésében írt mérlegelésével állapította meg. A Ptk. 234. § (1) bekezdése szerint semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. A Ptk. 237. § (1) bekezdése alapján érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. A (2) bekezdés szerint a a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével - megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről. A Ptk. 239/A. § (1) bekezdésben írtak alapján fél a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (részbeni érvénytelenség) megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását is kérné. A közbeszerzésekről 2011. évi CVIII. törvény (Kbtv.) 127. § (1) bekezdése értelmében semmis az e 3
törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha a) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg; b) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei; c) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [79. § (5) bekezdése, 124. § (6)-(7) bekezdése] megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetőségétől, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére. A (3) bekezdés alapján az (1) bekezdés szerint megkötött szerződés esetében az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során a bíróság a szerződést megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna. A Kbtv. 164. § (1) bekezdés értelmében ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 127. § (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg. A (2) bekezdés szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság az (1) bekezdés szerinti pert érdemi határozatának meghozatalától számított harminc napon belül 4
indítja meg. A határidő elmulasztása esetén a Pp. szabályai szerint van helye igazolásnak. A (4) bekezdés alapján a a bíróság az (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés 127. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk.-ban és az e törvényben foglaltak szerint alkalmazza. Az (5) bekezdés szerint ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a 127. § (3) bekezdése alapján érvényessé nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve legfeljebb a szerződés értékének tizenöt százaléka. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásakor a bíróság az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését rendeli el, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének tíz százaléka. A felperes kereseti kérelme elsődlegesen arra irányult, hogy a bíróság állapítsa meg az I. rendű és a II. rendű alperes között 2013. május 21. napján létrejött bérleti szerződés (részleges) érvénytelenségét az általa megjelölt ingóságok tekintetében. Az alperes álláspontja szerint mivel a bérleti szerződésük semmis, ezáltal a Ptk. 234. § (1) bekezdése alapján semmiféle további eljárásra nincs szükség, továbbá azt megszüntették ex tunc hatállyal, így okafogyottá vált a per. Hivatkozott arra is, hogy a Pp. 123. §-a szerinti megállapítási kereset feltételei, nevezetesen felperes jogainak vele szemben történő megóvása nem áll fenn. E körben kiemeli a bíróság, hogy a felperes keresete nem kizárólag a Pp. 123. §-ában írt megállapítás („érvénytelenség kimondása") iránti kérelmet tartalmazott, hiszen kereseti kérelmében jogkövetkezmények levonását is kérte, ami egyrészt eredeti állapot helyreállítását, másrészt hatályossá, illetve érvényessé nyilvánítást, egyben bírság kiszabását is tartalmazott. Ezáltal a Pp. 123. §-ában írtak rendelkezéseket a bíróság nem tekinthette irányadónak, figyelembe nem vehette az ott írt azon kitételt, miszerint kizárólag felperesi jog megóvása lenne szükséges ennek előterjesztéséhez. Ezért nem tudta az alperes által felhozott BH.2013.221. számú eseti döntésben írtakat jelen perre vonatkoztatva alkalmazni. 5
Az eseti döntésben írtakat a Ptk. 239/A. §-a tekintetében is mellőzte a bíróság, mivel a felperes az érvénytelenség megállapítását nem ezen szakasz, hanem a Kbtv. 164. § (1) bekezdésére alapítottan kérte. Azonban még ha ezen jogszabályhely alapján is kérte volna a felperes az érvénytelenség megállapítását, akkor is a Kúria 5/2013. PJE határozatának 1. pontjában rögzítettek folytán az érvénytelenség megállapítása iránt indított perben nem kell vizsgálni a Pp. 123. §-ában megfogalmazott tételek fennállását. Mindezek folytán jelen perben a „lex speciális derogat generali"-elv érvényesül, amely alapján a bíróságnak nem a Ptk. rendelkezései alapján kellett kimondania a (részbeni) érvénytelenséget. Figyelemmel arra, hogy a Kbtv. egyértelmű szabályozást ad abban a vonatkozásban, hogy a hatóságnak milyen módon kell eljárnia akkor, ha jogsértést állapít meg, így elfogadta azt a felperesi előadást, hogy kötelező érvényű rendelkezést tartalmaz ez reá nézve, kógens szabály, hogy ezt a pert meg kell indítania. Nem fogadta el a bíróság ebben a körben azon alperesi előadást sem, mely szerint a semmisség kérdése tárgyában a Ptk. 234. § alapján szükségtelen a döntés, mivel annak kimondásához nincs szükség további eljárásra. Hivatkozik e körben a bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010. (VI.28.) PK vélemény 2. pontjára, mely szerint az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el. Ez az a jogkövetkezmény, amelyet semmisség esetén a bíróságnak hivatalból kell alkalmaznia, illetve amelyre - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. Megtámadhatóság esetén azonban ez az általános jogkövetkezmény is csak akkor alkalmazható, ha az arra jogosult a szerződést eredményesen megtámadta. A bíróság álláspontja egyezett a felperesével abban a kérdéskörben is, hogy egy eleve semmis szerződést megszüntetni sem lehetséges, így azon alperesi hivatkozás sem helytálló, hogy emiatt okafogyottá vált volna a per. Azonban még ha ezt el is fogadta volna a bíróság, akkor az alperes által felhozott BH.2013.221. számú eseti döntésre hivatkozással nincs jogi akadálya annak, hogy a fél egy már megszűnt szerződés érvénytelenségének megállapítását kérje. 6
Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy az I. rendű és II. rendű alperes között létrejött bérleti szerződés részlegesen érvénytelen a felperes által keresetben megjelölt ingóságok tekintetében, mivel az a Kbtv. 127. § (1) bekezdés a) pontja alapján az semmis, hiszen az alperesek a közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó szerződést kötöttek annak megtartása nélkül. Ezt a tényt az alperesek sem vitatták. Másodlagosan a felperes a jogkövetkezmények levonását is kérte, amelyre a Kbtv. 164. § (4) bekezdése alapján részben a Ptk., részben a Kbtv. szabályait kérte alkalmazni. E körben a felperes elsődleges kérelme az eredeti állapot helyreállítására vonatkozott. Az I. rendű és a II. rendű alperes a tárgyaláson csatolt egy közös nyilatkozatot, amelyben nyilatkoztak arra, hogy közöttük az elszámolás megtörtént. Ezt a tényt a felperes nem vitatta, így a bíróságnak az eredeti állapot helyreállítása tárgyában döntenie nem kellett, az már korábban, önkéntesen foganatba ment. A Kbtv. 164. § (5) bekezdése értelmében abban az esetben, ha a bíróság az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését rendeli el, bírságot kell kiszabnia. Az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010. (VI.28.) PK vélemény 8. pontja szerint az eredeti állapot helyreállítása nem azt jelenti, hogy a teljesített szolgáltatások „egy az egyben" kerülnek visszatérítésre, hanem azt, hogy az eredeti állapot helyreállítása során érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy az eredetileg fennállt értékegyensúly fennmaradjon. A bíróságnak a jogviszony rendezése során arra kell törekednie, hogy a már teljesített szolgáltatással egyenértékű ellenszolgáltatást rendeljen el. Ezáltal a Kbtv. idézett rendelkezése a Ptk.-ban írt eredeti állapot helyreállításának feleltethető meg. Mivel a bíróság az eredeti állapot helyreállítása tekintetében a rendelkezést mellőzte, így bírságot sem szabott ki. Másodlagos kérelme a felperesnek a jogkövetkezmények levonása vonatkozásában az volt, hogy nyilvánítsa érvényessé a szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal, egyben szabjon ki bírságot. E körben nem a Ptk. 237. § (2) bekezdés II. fordulata szerinti 7
érvényessé nyilvánításról van szó, hanem szintén a „lex special derogat generali"-elv alkalmazása folytán a Kbtv. 127. § (3) bekezdésében írt szabályokról. Ezen szabály alapján a bíróság kizárólag abban az esetben nyilváníthatta volna érvényessé a szerződést, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna. A felek egyike sem hivatkozott a Kbtv. 127. § (3) bekezdésében írt kiemelkedően fontos közérdekre, ezáltal a bíróság az érvényessé nyilvánítás lehetőségét sem látta indokoltnak figyelemmel arra is, hogy az alperesek maguk jártak el a szerződés következményeinek visszafordítása iránt. Ezen okból kifolyólag a Kbtv. 164. § (5) bekezdésében írt bírság kiszabását szintén mellőzte a bíróság. A Ptk.-ban írt harmadik jogkövetkezmény a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítás szintén nem alkalmazható a fent kifejtett indokok folytán, mivel az alperesek önként eljárva a szolgáltatás-ellenszolgáltatás visszaállítása iránt korábban eljártak. Mindezek alapján a fenti indokok szerint a bíróság a felperes keresetét részben alaposnak találta, mivel a szerződés érvénytelenségének kimondása mellett a jogkövetkezmények alkalmazását mellőzte. Az ideiglenes intézkedés tárgyában a bíróság az ítélet meghozatala folytán nem határozott, nem látott olyan védendő érdeket, amely indokolta volna annak soron kívüli elrendelését, hiszen maga a felperes is azt nyilatkozta a keresetlevélben, hogy az alperesek eljártak az eredeti állapot helyreállítása érdekében. A bíróság ítéletével a felek részben pervesztesek, részben pernyertesek lettek, azonban ennek aránya nem állapítható meg egyértelműen, ekképp a bíróság ennek arányát 50%-50%-ban állapította meg, és így mindkét fél viseli a saját költségeit. A pertárgy értékét a bíróság a BDT. 1999.79. számú eseti döntés alapján állapította meg, mely szerint szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereset esetén a pertárgy értéke azzal az 8
értékkel azonos, amelyhez a szerződést támadó fél az eredeti állapot helyreállítása keretében hozzájut. Ezen érték jelen perben nulla forint, így a pertárgy értéke a minimális 15.000 forintban került megállapításra. A le nem rótt - és feljegyzett eljárási részilletéket a felperesnek megfizetnie nem kellett, figyelemmel arra, hogy teljes személyes költségmentes, így az az állam terhén marad. A fennmaradó 7.500 forint eljárási részilletéket az I. rendű és a II. rendű alperesnek egyetemlegesen kell megfizetnie az adóhatóság külön felhívására. Mohács, 2015. március 17. Dr. Szigeti István s.k., bíró
9
