Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.32.379/2015/11. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: CPV Kód:
2016/15 Fővárosi Bíróság ítélete KÉ 2016.02.05. 0186/2016
Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.32.379/2015/11.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Cseri és Társa Ügyvédi Iroda - dr. Csurgó Ottó ügyvéd - (1052 Budapest, Régiposta u. 19.) által képviselt Semmelweis Egyetem (1085 Budapest, Üllői út 26.) felperesnek a dr. Telek Katalin jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5., határozatszám: D.179/16/2015.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, melybe a Kristófik és Borfői Ügyvédi Iroda - dr. Kristófik Zoltán ügyvéd - (1082 Budapest, Corvin sétány 1/B., 11/18.) által képviselt ÁRGUS-SECURITY Vagyonvédelmi Kft. (1024 Budapest, Lövőház u. 9., 1/11.) a felperes pernyertessége érdekében, a Holczer, Jákó & Boross Ügyvédi Iroda - dr. Jákó János ügyvéd - (1025 Budapest, Felhévízi u. 31.) által képviselt A.R.M. Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft.(1048 Budapest, Tenkefurdő u. 3.) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott, meghozta a következő ítéletet: A bíróság a felperes keresetét elutasítja. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. Kötelezi a bíróság a felperest és a felperesi beavatkozót, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 1
15 napon belül fizessenek meg az alperesnek külön-külön 10.000.-Ft - 10.000.-Ft (tízezer forint -tízezer forint) perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: A felperes, mint ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Kbt. 121.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a „ szerződés Semmelweis Egyetem terültén vagyonvédelmi feladatok ” tárgyú szolgáltatás megrendelésére. Az eljárást megindító hirdetményt az felperes 2014. december 30-án adta fel a Közbeszerzési Értesítőbe, mely 2014. december 31-én került közzétételre 26254/2014. iktatószámon. A felhívás III.2.2 és a III.2.3 pontjai tartalmazták a gazdasági és pénzügyi valamint a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat és a megkövetelt igazolási módot, valamint az alkalmasság minimumkövetelményeit. A felperes a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében többek között - előírta: ,,P4.) Ajánlattevő csatolja a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011 (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 14.§ (1) bekezdés d) pontja alapján az érvényes szakmai (személy-és vagyonvédelmi tevékenységre vonatkozó) felelősségbiztosítási kötvényének másolatát, továbbá az utolsó díjfizetés igazolását vagy a biztosítótól származó fedezetigazolást, mely igazolja a felelősségbiztosítás érvényességét.” „Az alkalmasság minimumkövetelményei(i): P4.) nem rendelkezik érvényes személy- és vagyonvédelmi tevékenységre vonatkozó szakmai felelősségbiztosítással, amely a személy és vagyonvédelmi tevékenység során a megbízónak okozott szerződéses, illetve a tevékenységgel összefüggésben harmadik személynek okozott károkra is vonatkozik, és amely 1. rész (objektumvédelmi feladatok ellátása) esetén: legalább 100 millió Ft/kár és 300 millió Ft/év összeghatárig kárfedezetet nyújt. A felperes dokumentációt is készített, mely tartalmazta az eljárást megindító felhívást, útmutatót, nyilatkozatmintákat, tájékoztatót, szerződéstervezetet, műszaki leírást. A dokumentáció 42. oldalán szereplő tartalomjegyzék szerint csatolandó a felelősségbiztosítási kötvény másolata és díjfizetés igazolása („27” bekérő lap), valamint az egy éves oktatási terv is. A dokumentáció 137. oldalán a „7. Felelősségi kérdések” körében - többek között - a felperes a szerződéses feltételként rögzítette, hogy „7.3. Felek rögzítik, hogy jelen Szerződés a Megbízott szakmai felelősségbiztosításának érvényessége 2
hiányában nem jön létre, illetve annak megszűnése esetén érvénytelenné válik. Szigorú, mellőzhetetlen feltétel, hogy a Megbízott felelősségbiztosítása a Szerződés hatályosságának ideje alatt folyamatosan és érvényesen rendelkezésre álljon, és ennek keretén belül Megbízó igényli, hogy a Megbízott jogosítsa arra, hogy eljárjon a biztosító társaságnál és közvetlenül is tudakozódjék arról, hogy a Megbízott felelősségbiztosítása érvényes és hatályos, a díjfizetésnek a Megbízott rendben eleget tesz. Megbízott kötelezettséget vállal arra, hogy biztosítási fordulónapon a Megbízó felé nyilatkozatot tesz, amelyben közli biztosításának aktuális adatait....” Az ajánlattételi határidőre az 1. rész vonatkozásában 3 db ajánlat érkezett, az A.R.M. Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft. (a továbbiakban: alperesi beavatkozó) - MIB-Four Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. közös ajánlattevők, az ÁrgusSecurity Kft. (a továbbiakban: felperesi beavatkozó) és a T.O.M. Controll 2001 Zrt. ajánlata. A felperesi beavatkozó az ajánlata 79. oldalán a felelősségbiztosítás vonatkozásában az alábbi tartalmú biztosítási fedezetigazolást csatolta: „Felelősségbiztosítás Biztosított tevékenység: személy- és vagyonvédelem, általános épülettakarítás, ingatlanüzemeltetés Területi hatály: Magyarország Kombinált limitű felelősségbiztosítás - általános felelősségbiztosítás -szolgáltatásokkal okozott károk felelősségbiztosítása záradék: PSZF Személy- vagyonvédelmi és magánnyomozói felelősség záradék: PSZF Takarítói felelősség záradék Kombinált kártérítési limit a fent megjelölt felelősségbiztosításoknál együtt: 100.000.000 Ft/kár 300.000.000 Ft/év. A szolgáltatásokkal okozott károk felelősségbiztosítása takarítói tevékenység vonatkozásában szublimit: 10.000.000 Ft/kár 10.000.000 Ft/év; a szolgáltatásokkal okozott károk felelősségbiztosítása ingatlanüzemeltetési tevékenység vonatkozásában szublimit: 10.000.000 Ft/kár 10 000 000 Ft/év Önrészesedés: 10 %, de minimum 1.000.000, -Ft általános 10 %, de minimum 50.000 Ft takarítás és ingatlanüzemeltetés során okozott károk esetében.” A felperes 2015. február 24-én hiánypótlási felhívást intézett az ajánlattevőkhöz, közte a felperesi beavatkozóhoz melyben kérte, hogy csatolja a biztosítótól származó érvényes szakmai (személyés vagyonvédelmi tevékenységre vonatokozó) felelősségbiztosítási kötvényének másolatát. Az , felperesi beavatkozó csatolta a 2015. február 25-i keltezésű biztosítási kötvényt. Közölte egyúttal a felperessel, hogy „..2015. januárjában történt a jelen biztosítás megfelelő értékhatárra történő módosítása. A biztosító társaság ügymenete miatt ezidáig az ún. „nyomtatott kötvényt” nem küldte részünkre. Ezért kerül becsatolásra a biztosító által kiadott kötvény a jelenlegi formájában.” A biztosítási kötvény a felelősségbiztosítás tekintetében tartalmilag megegyezett az ajánlatban csatolt okirattal. Többletként további díjtételeket tartalmazott. 3
A felperesi összegezés szerint az eljárás eredményes lett. Az 1. részben érvényes ajánlatot nyújtott be a felperesi és az alperesi beavatkozó. Az eljárás nyertese a felperesi beavatkozó lett 4949,2 ponttal, míg az alperesi beavatkozó 4904,72 pontot kapott. Az alperesi beavatkozó iratbetekintést követően a felperesnél előzetes vitarendezést kezdeményezett, melyben - az 1. rész esetében -vitatta a nyertessé nyilvánított felperesi beavatkozó szakmai ajánlatának érvényességét, és a felelősségbiztosítási kötvény alkalmassági feltételnek való megfelelőséget. A felperes ezt követően a felperesi beavatkozó irányában hiánypótlási felhívást, és felvilágosítás kérés tárgyú levelet intézett, melyben a felelősségbiztosítási kötvény vonatkozásában a felelősségbiztosításra vonatkozó limit tekintetében kért egyértelmű nyilatkozatot. Kérte továbbá, hogy a felperesi beavatkozó nyújtson be biztosítótól származó igazolást/nyilatkozatot is. A felperesi beavatkozó által benyújtott dokumentum 7. oldalán egyrészt az ügyvezetője, míg a 9. oldalon az UNIQUA Biztosító Zrt. nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a felperesi beavatkozó rendelkezik a személy- és vagyonvédelmi tevékenységre vonatkozó szakmai felelősségbiztosítással, melynek kártérítési limithatára 100 millió Ft/kár és 300 millió Ft/év. A felperes ezt követően arról tájékoztatta az alperesi beavatkozót, hogy az előzetes vitarendezési kérelemét elutasítja. Az alperesi beavatkozó ismételt iratbetekintést követően a felperesnél ismételten előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő, melyben továbbra is sérelmezte, hogy a felperesi beavatkozó felelősségbiztosítási kötvénye nem felel meg a szükséges alkalmassági követelményeknek. Álláspontja alátámasztására igazságügyi biztosítási szakértői véleményt mellékelt. A felperés az előzetes vitarendezési kérelmet elutasította. Az alperesi beavatkozó az alperesnél nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben többek közt a felperesi beavatkozó szakmai ajánlatának érvénytelenségét vitatta a felperesi beavatkozó felelősségbiztosítása tekintetében. Az alperes a jogorvoslati eljárását lefolytatta és D. 179/16/2015 számú határozatában az alperesi beavatkozónak a felperes közbeszerzési eljárása 1. része ellen benyújtott jogorvoslati kérelemének a 2. kérelmi elem tekintetében helyt adott és megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 121.§ (1) bekezdésének b) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 74. § (1) bekezdésének d) pontjára tekintettel a Kbt. 63.§ (3) bekezdését, ezért megsemmisítette a felperesnek a közbeszerzési eljárás 1. részét lezáró döntését, egyúttal az alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelme 1. kérelmi elemét elutasította. Az alperes a feltárt jogsértésre tekintettel a felperes terhére 500.000.-Ft, bírságot szabott ki. Az alperes a határozatában rögzítette, hogy eljárását a felperes eljárást megindító felhívásának az időpontjában hatályos Kbt. előírásaira tekintettel vizsgálta és értékelte. 4
Az alperes idézve a Kbt. 74. § (1) bekezdés d) pontját, 55,§ (1) - (2) bekezdéseit, illetve a Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés d) pontját rámutatott arra, hogy a jogalkotó a Kbt. szabályozási rendszerében az alapvető szabályok között rögzítette az alkalmassági követelmények meghatározására és az alkalmasság megítélésére vonatkozó előírásokat, az összes érvényességi feltétel közül a Kbt. 63.§ (2) bekezdésében kiemelte és külön szabályozta az alkalmasság megítélésének kérdését, amely garanciális szabályként rögzíti, hogy az alkalmasság vizsgálatára a felhívásban foglaltak az irányadók. Ebből következően elsődlegesen abban a kérdésben - a Kbt. 74.§ (1) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenségi jogvita - kellett állást foglalnia, hogy a felperes milyen alkalmassági követelményeket írt elő a felhívásában. Bemutatva a felperesi felhívásban szereplő pénzügyi alkalmassági előírást (III. 2.2. pont P.4. alpont) és az azzal összefüggésben meghatározott alkalmassági minimum követelményt illetve e körben a felperesi beavatkozó által csatolt dokumentációt ( „Biztosítási fedezetigazolás” elnevezésű okirat) arra a következtetésre jutott, hogy a felperesi beavatkozó azt igazolta, hogy rendelkezik érvényes szakmai felelősségbiztosítással, azonban ez nem csak az felperes által előírt személy és vagyonvédelmi tevékenységre terjedt ki, hanem ezen felül általános épülettakarításra és ingatlanüzemeltetésre is. A biztosító társaság pedig azt igazolta a felperes felé, hogy a kártérítési limit a megjelölt felelősségbiztosításokkal együtt 100 millió forint/kár és 300 millió forint/ év. Mely okból a felperesi beavatkozó által a hiánypótlás során a felhívásban meghatározott igazolási módnak megfelelően csatolt kötvény nem felel meg a felperesi felhívás P4. alpontjában meghatározott minimumkövetelménynek. A felperes ugyanis a beszerzés tárgyának megfelelően a személy és vagyonvédelmi tevékenységre vonatkozó érvényes felelősségbiztosításra vonatkozóan írta elő az alkalmassági minimumkövetelményként meghatározott kártérítési limitet, tehát azt a követelményt, hogy legalább százmillió forint/kár és legfeljebb háromszázmillió forint/év összeghatárig az nyújtson kárfedezetet. A felperesi beavatkozó által benyújtott biztosítás ennek a követelménynek azért nem felel meg, mert az a beszerzés tárgyát képező feladatokat meghaladóan további tevékenységre is kiterjed anélkül, hogy a kártérítési limit meghaladná a felperes által előírt mértéket. Az alperes nem fogadta el a felperesnek azt az érvelését, hogy a felhívásában nem határozott meg követelményt a felelősségbiztosítás önállósága, vagy kombinált jellege tekintetében, illetőleg önálló limitösszegre vagy szublimitre vonatkozóan elvárást. Az 5
alperes megítélése szerint ugyanis a felperes alkalmassági minimumkövetelmény megfogalmazása egyértelmű volt abban a tekintetben a beszerzés tárgya szerinti tevékenység vonatkozásában kell fennállnia az általa meghatározott kárfedezetnek. Mely feltétel a a felperesi beavatkozó esetében azért nem valósult meg mert az bár elérte a felperes által megkívánt előírt összeghatárt, de az több tevékenységre vonatkozott. Ez okból alaptalan a felperes hivatkozása, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítható volt a felperesi beavatkozó alkalmassága. Tekintettel arra is, hogy a felperes igazolási módként a felelősségbiztosítási kötvény másolatának csatolását írta elő, mely helyett jogszerűen nem fogadhatta el a felperesi beavatkozó és a biztosító társaság nyilatkozatait különösen akkor nem ha azok egymásnak ellentmondtak az igazolási módként meghatározott kötvény tartalma tekintetében. Az alperes ez utóbbi körben rámutatott arra, hogy a P4.) alkalmassági követelmény igazolása tekintetében a felperesi beavatkozó ajánlata nem volt hiányos és ellentmondást sem tartalmazott, ezért hiánypótlásnak, illetve felvilágosítás kérésnek nem volt helye. Az ajánlatban szereplő adatok nem tettek eleget az alkalmassági minimumkövetelményben foglaltaknak. Az alperes által hivatkozott ellentmondás a hiánypótlás során benyújtott nyilatkozatokkal keletkezett, mely okok összessége miatt az alperesi beavatkozó ezen jogorvoslati kérelme alapos. A felperes, az alperesi határozat ellen keresetet nyújtott be melyben elsődlegesen az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan annak megváltoztatását kérte oly módon, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes által terhére rótt jogszabálysértést nem követte el, mely okból a terhére rótt bírság és igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó rendelkezés is mellőzze. A felperes a kereseti kérelmében lényegében az alperes jogorvoslati eljárásában előterjesztett előadását megismételve arra hivatkozott, hogy az alperes a helyesen feltárt tényállásból helytelen következtetésre jutott amikor azt állapította meg. hogy a felperesi beavatkozó ajánlata érvénytelen volt. Ugyanis a felperes nem határozott meg követelményt a felelősségbiztosítás önállósága vagy kombinált jellege tekintetében, így a kártérítési - káronkénti és éves összeghatár vonatkozásában sem tartalmaz a felhívás önálló limitösszegre, vagy szublimitre vonatkozó kérelmezői elvárást. A felelősségbiztosítások körében ugyanakkor elterjedt - csaknem kizárólagossá vált - az ún. „kombinált” limitű szerződések alkalmazása. Ezen szerződésekben több, az adott biztosított számára fontos 6
kockázat elleni védelmet foglalnak egy szerződésbe, egy - általában viszonylag magas - limit alkalmazásával. Ennek oka, hogy a ritkán előforduló, de jelentőssé válható mértékű potenciális károkozások mindegyike során kellően magas felelősségbiztosítási fedezet álljon rendelkezésre. Ezen belül szokás továbbá egyes kockázatokra az összevont limitnél alacsonyabb, ún. szublimitek alkalmazása is. A felelősségbiztosítási limit kimerülése esetére - ami egyébként csupán elméleti lehetőség a megadott fedezetek mellett - a felperes az ajánlati dokumentáció 137. oldalán található 7.3 pontjában erre vonatkozóan egyértelmű rendelkezést tett: „Szigorú, mellőzhetetlen feltétel, hogy a Megbízott felelősségbiztosítása a Szerződés hatályosságának ideje alatt folyamatosan és érvényesen rendelkezésre álljon...” így az esetleges felelősségbiztosítási limitek kimerülése esetén a nyertessé nyilvánított ajánlattevő köteles volt a biztosítójával megegyezni a fedezetnek a vállalt szintre történő ismételt helyreállításáról, tehát sem a felperesnek sem harmadik személyeknek a limit esetleges kimerüléséből nem származhat kára. Amennyiben az alperes jogértelmezése helytálló lenne úgy az alperesi beavatkozó és a MIB-FOUR Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. közös ajánlattevővel benyújtott ajánlata is érvénytelen lenne, mert a közös ajánlattevők is kombinált limitű felelősségbiztosítással rendelkeztek. A felperes álláspontja alátámasztására a dr. Csurgó József biztosítási szakjogász által készített véleményt csatolta. A felperes vitatta az alperes azon érvelését is, hogy a felperesi beavatkozó ajánlata alapján nem volt helye hiánypótlási felhívásnak, illetve felvilágosítás kérésének mivel a felperes a hiánypótlás lehetőséget a Kbt. 67. § alapján köteles biztosítani, mely az alkalmassági feltételek tekintetében is fennáll. A felelősségbiztosítási kötvény több ajánlattevő ajánlatában nem került csatolásra, mely hiányosság hiánypótoltatható volt, és e hiánypótlási felhívásnak valamennyi ajánlattevő határidőben és maradéktalanul eleget tett. Ezen túlmenően a felperes sérelmezte azt, hogy az alperes nem jelölt meg jogszabályhelyet álláspontjának alátámasztására. A felperes nem értett egyet továbbá az alperes azon megállapításával sem, hogy a felperesi beavatkozó által benyújtott biztosítási fedezetigazolás és felelősségbiztosítási kötvény tartalmukat tekintve ellentmondásban állnak egymással, ugyanis e dokumentumokat vizsgálva kétséget kizáróan megállapítható azok tartalmi összhangja. Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperesi kereset, mint alaptalan elutasítását kérte, perköltségigénnyel a határozatában foglaltakat maradéktalanul fenntartva. Elsődlegesen arra 7
hivatkozott, hogy álláspontja szerint a felperes keresete elkésett mivel a határozatát 2015. május 29-én vette át, keresetlevele - melyet 2015. június 15-én adott fel - az alpereshez 2015 június 16-án érkezett meg. Mely okból a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130.§ (1) bekezdés h) pontja alkalmazását kérte hivatkozással arra, hogy a felperes keresete a Kbt. 158.§ (1) bekezdésében meghatározott 15 napos határidőn túl érkezett, amely határidő nézete szerint anyagi jogi természetű. A felperesi és az alperesi beavatkozók a per során az általuk támogatott fél előadását alátámasztó érvelést térj esztetettek elő. A felperes kereseti kérelme az alábbiak miatt nem alapos: A közigazgatási per tárgya kizárólag a közigazgatási határozat törvényességének a vizsgálata, azaz a bíróság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:Ket) 109. § (1) bekezdése, és a Pp. 339./A § alapján azt vizsgálja, hogy a keresettel támadott határozat a meghozatala idején megfelel-e az ügyre irányadó anyagi és eljárásjogi jogszabályoknak. Az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekében sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozással kérheti az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát. Keresetében a fél anyagi és eljárásjogi jogszabálysértésre is hivatkozhat, és arra is, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. Eljárási jogszabálysértés miatt a határozat hatályon kívül helyezésének csak akkor van helye, ha az eljárási jogszabálysértés az ügy érdemére kihatott. A Pp. 206. § (1) bekezdése alapján a bíróság a tényállást a felek előadása és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A támadott határozat jogszabálysértő voltát a Pp. 164. §-ára figyelemmel a felperesnek kell bizonyítania. Az alperesi határozat jogszerűségét a Pp. 215. §-a alapján a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátaira figyelemmel a bíróság elsődlegesen az alperes ellenkérelmének pergátló akadályra alapított álláspontját vizsgálta. E tekintetben a bíróság annyiban osztja az alperes érvelését, hogy a Kbt. 158. § (1) bekezdése szerinti 15 napos keresetindítási határidő anyagi jogi határidőnek minősül (4/2003. PJE határozat). A közigazgatási per azonban különbözik az általános polgári pertől abban, hogy a közigazgatási peres eljárás megindítását célzó keresetlevelet 2005. november 1. előtt eltérő rendelkezés hiányában - mind a bíróságon, mind az elsőfokú közigazgatási szervén be lehetett nyújtani. A Pp. erről 8
rendelkező 330.§ (2) bekezdését a Pp. módosításáról és az egyes nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény módosította; 2005. november 1. után úgy, hogy a kereset benyújtása joghatályosan csak az első fokú közigazgatási szervnél tehető meg, két módon vagy személyesen benyújtva, vagy ajánlott küldeményként postára adva. A perbeli esetben alkalmazandó eljárásjogi rendelkezés a módosított Pp. 330.§ (2) bekezdése volt. A felperes e rendelkezésnek megfelelően keresetlevelét az alperesi határozatának kézhezvételétől számítottan a Kbt. 158.§ (1) bekezdése szerinti 15. napon ajánlott küldeményként postára adta, így az ellentétben az alperes érvelésével határidőben érkezett. Másodlagosan a bíróságnak abban a jogkérdésben és tényben kellett állást foglalnia, hogy az alperes alappal, vagy alap nélkül állapította meg a feltárt tényállásból, hogy a felperesi beavatkozó ajánlata érvénytelen. E tekintetben a bíróság rögzíti, hogy az alperesi határozatban megállapított tényállást a felperes nem vitatta, csak az abból levont jogkövetkeztetést. Itt kíván a bíróság rámutatni arra, hogy a felperesnek, mint ajánlatkérőnek a Kbt. keretei között kell az ajánlati felhívást és a dokumentációt összeállítania, azok közzététele után az ajánlati felhívás és a dokumentáció alapján kell az ajánlatok érvényességét és a közbeszerzési eljárás eredményét megállapítania. Az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott követelményrendszer az ajánlatkérőt kötik, így az abban foglaltak alapján kell döntenie az ajánlatok érvényességéről. Az ajánlattevő - így mind a felperesi, mind az alperesi beavatkozó pedig csak az abban írt feltételeknek teljes mértékben megfelelő ajánlatával lehet résztvevője az értékelésnek. A perbeli esetben a jogorvoslattal támadott közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása, dokumentáció elírása(i) ellen a jogorvoslati határidőn belül nem terjesztettek elő jogorvoslati kérelmet, ezért az ajánlati felhívás és dokumentáció elírásaihoz mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevők kötve voltak. A perbeli esetben tényként lehetett rögzíteni azt is a felperesi keresettel összefüggésben, hogy a felperes a felhívás III.2.2 P4.) alpontjában meghatározott alkalmassági feltétel tekintetében nem tett előírást arra vonatkozóan, hogy az általa megkívánt személy és vagyonvédelmi tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosítás csak „önálló” vagy csak „kombinált jellegű” lehet. Ezt az alperes sem állította. Ellentétben azonban a felperesi érveléssel ez az előírás - azt nyelvtanilag és szemantikailag értékelve - tartalmazott limitösszeget, ugyanis az 100 millió Ft/kár és 300 millió Ft/év összegben került meghatározásra. Az érvényes ajánlatot benyújtani 9
szándékozó ajánlattevőnek pedig ezen összegben, kizárólag csak a kiírással összefüggésben megkötött tevékenységre vonatkozóan (személy és vagyonvédelmi) kellett felelősségbiztosítással rendelkeznie. E felperes által előírt követelménynek a felperesi beavatkozó ajánlata azért nem felelt meg, mert ugyan rendelkezett a felperes által előírt összegű biztosítással de az nem csupán a felperesi kiírásra vonatkozó tevékenységre vonatkozott, hanem egyéb tevékenységekre (takarítói tevékenység, ingatlanüzemeltetési tevékenység) is. A felperesi beavatkozó által az ajánlatához csatolt fedezetigazolás szerint, az abban meghatározott szublimit összegekkel - egyenként 10 millió Ft/kár és 10 millió Ft/év összegben. Az alperes pedig nem azon indok mentén állapította meg a felperesi beavatkozó ajánlatának érvénytelenségét mert az kombinált jellegű és ebből következően szublimitet is tartalmazó felelősségbiztosítást tartalmazott, hanem a miatt, mert az abban meghatározott kártérítési összeg nem érte el a felperesi előírásban meghatározott értéket a felperes által megkívánt személy és vagyonvédelmi tevékenységre vonatkozóan. Ennek az egyértelmű felperesi előírásnak az értelmezéséhez pedig nem volt szükség szakértő bevonására így a bíróság az e körben rendelkezésre álló vélemények vizsgálatát, értékelését mellőzte. Ez okból lényegtelen volt a felperesi dokumentáció 137. oldalán a „7. Felelősségi kérdések” körében előírt szerződéses feltétel vizsgálata éppúgy, mint a felperesi beavatkozó „vállalása” mivel a felperesnek, mint ajánlatkérőnek elsődlegesen a Kbt. 63.§. (3) bekezdése értelmében azt kell megállapítania, hogy a hozzá benyújtott ajánlat érvényes vagy érvénytelen. Ha egy ajánlat érvénytelen, akkor az érintett ajánlattevővel az adott kiírással összefüggésben a szerződéskötés értelemszerűen kizárt, az fel sem merülhet. A kifejtettek alapján - ellentétben a felperes véleményével - pedig a perbeli esetben a felperesnek, mint ajánlatkérőnek nem azért kellett valamely ajánlatkérő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítani, mert az kombinált limitü felelősségbiztosítással rendelkezett. A bíróság teljes mértékben osztja az alperes azon véleményét, hogy a vizsgált közbeszerzési eljárással összefüggésben, a felperesi beavatkozó ajánlatához csatolt biztosítási fedezetigazolással kapcsolatban a felperes jogszerűen, alappal nem alkalmazhatta volna a hiánypótlás jogintézményét, mivel ez a fedezetigazolás és e tekintetben a felperesi beavatkozó ajánlata nem tartalmazott, nem egyértelmű kijelentést, nyilatkozatot, így annak tartalmának tisztázása érdekében a felperesnek a felperesi beavatkozótól felvilágosítást sem kellett kérnie - Kbt. 67.§. (1) bekezdés. 10
Ilyen körülményre egyebekben a felperes sem tudott rámutatni. A Kbt. 67.§. (7) bekezdés b) pontja pedig kogensen kimondja, hogy a hiánypótlás és vagy a felvilágosítás nem járhat az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat (a továbbiakban: szakmai ajánlat) módosításával. Ez okból irrelevánsnak volt tekinthető az az alperesi megállapítás, hogy a felperesi beavatkozó tett-e ha igen mikor (az előzetes vitarendezési kérelmet megelőzően vagy azt követően) nem egyértelmű nyilatkozatot vagy sem. A felperes kijelentésével ellentétben az alperes a határozatában egyértelműen megjelölte azokat a Kbt. jogszabályhelyeket amelyeket a felperes megsértett. így a Kbt. 74. § (1) bekezdés d) pontját [,yAz ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági illetve a Kbt. 63.§ (3) bekezdését, [,ylz ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni”] mivel a feltárt tényállásból azt állapította meg,, hogy a felperes érvénytelen ajánlatot nyilvánított érvényesnek és nyertesnek. Összegezve: a bíróság az alperes határozatát a felperes által kifogásolt részben felülvizsgálta, ennek során megállapította, hogy az alperes helyesen tárta fel az ügyben irányadó tényállást a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezése és alkalmazása alapján, törvényes jogi következtetéseket vont le, határozata jogszerű rendelkezéseket tartalmaz. A határozat nem volt jogszabálysértő a felperes által kifogásolt részében, ezért a bíróság a felperes keresetét - mint alaptalant - elutasította. A bíróság a Pp. 78. §-a alapján a pervesztes felperest és a felperesi beavatkozót kötelezte a perköltség megfizetésére, melynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM. rendelet 3. § (3) bekezdés alapján határozott meg. figyelemmel az alperesi képviselő által kifejtett munka színvonalára, időigényességére, a pertárgy értékére és arra a tényre, hogy a per az első tárgyaláson befejeződött. A tárgyi illetékfeljegyzési jog alapján le nem rótt kereseti illetéket a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban címet viselő 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli, figyelemmel arra is, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 5.§ (1) bekezdés c.) pontja alapján a felperest teljes személyes költségmentesség illeti meg. Az ítélet elleni fellebbezést a Kbt. 160. § (5) bekezdése zárja ki. Budapest, 2015. év november hó 20. napján 11
dr. Hankó Ferenc bíró
12
