11. SZÁM. 1879. XXVI. ÉVFOLYAM.
VASÁENAPI ÚJSÁG.
184
PILEPSIE
Dr. Brehmer-féle gyógyintézet tüdőbetegek számára, Gr ö r t o e r s d o r f t> a. ri« (Kimerítően
tárm/alva
a „Vasárnapi
Ui*A*P
1S79.
évf.
3.
(nehézkór) levél utján qyogy!' tátik dr. 3 K l i : L l i i - ~ ~ különleges orvs által Drezr'á ban, Neustadt).
számában.)
Eddig több mint 11,000 eset gyógykezelve. 4925
CHI0C0CA-LIKÖR (Liqnor Cliiococae fortiGcans), legbiztosabb, legártalmatlanabb s legjobb
SZER A JELENKORBAN
a gyökeres férfi-erő és gyors éléökitése és erősítésére;
ür.
TI Zl
B B E H M E R .
FECSKENDŐK
ES S Z I V A T T Y Ú K
ÁLLANDÓ
TÁRLATA.
Í GEITTNER ÉS RAUSCH í
testi gyó'ngeségbea szenvedőnek elernyedt izmok élénkítése és erősí tése, valamint az idegek frissítése és fesz-erejök élénkítése czéljából ajánlt:tik. Meglepő kellemes és lel kesítő hatásában. Ezerén köszönik e páratlan szernek előbbi erejük viszszatértét, miről számtalan elismerés előkelő egyénektől, valamint köszö n ő iratok is, megtekintésre készen állnak, de nyilvánosságra (méltá nyosság szempontjából) sohasem ho zatnak. Ára egy eredeti üvegnek, röpirattal együtt 3 írt. Csomagolási költség 20 kr.
;áns h ö l g y v i l á g által ivek h o s s z ú sora óta használt jeles
5163
elegáns legyező. hozzá illő öv. uszályhordó selyemből pár pompás korall fűibevaló. csinos melltű hozzA. szép sziv alakú medaillon. pár piros sel em harisnyakötő finom valódi ibolya-parfüm. teljes, zsebben elférő varró készlet. Mind együtt véve 3 Irt 6 0 kr. A franczia raktárban. Bécs, Fraterstrasse 16.
SZIVATTYÚKAT ESETERE,
íuvábbi elvállalja lt>g>;ildrdabb -;•••
A bécsi és párisi ele-
Fiók-raktár Budapesten: Török József gyógyszertára.
lennemü
HÁZI, UDVARI É S GAZDASÁGI KUTAKNAK, BÁNYA-, AKNA- É S GYÁRI SZIVATTYÚKNAK,
Euchromin
bölgHor az arczbör pir
előidézésére,
I>
FÜRDŐK, ÜRSZÉKEK ÉS VIZELDÉK ü l -? : ZUHANYOK É S SZÖKŐKUTAK.
EPITÖ-, GANEJLE- ES KORFORGÓ-(Centrifugai! SZIVATTYÚK. T Ű Z I . KERTI
STB.
II
különböző árnyalatokban dobozonkint 1 fitért:
kapható,
VASÁRNAPI UJSAG és l egész évre ... 12 frt együtt: POLITIKAI ÚJDONSÁGOK l félévre
12-dik szám. 1879.
BUDAPEST, MÁRCZIUS 23. nyaszegett madár, kifacsarta a menekülők ből a szót: „soha sem térünk többé viszsza !" S az ember a csapás óriási túlsú lyának közvetlen behatása alatt hitet, reményt vesztve, első pillanatban elhitte, hogy igy lesz! Pusztaszer népe elszéled, világgá me gyén ; a honalkotó ősök telepei felett majd sirhat a rónák szele, üvölthet a puszták vihara, hogy, belefáradva, tért adjon a délibábok csalfa, foszló játékának. A nyom nélkül elsodort házitüzhely helyén, hol egy
Szeged — a milyen volt. megírhatom-e még valaha azt a czimet: Szeged — a milyenné lett! ? Ez a kérdés százszor is megfordult eszemben ama gyászos éj óta, a melyre egy iszonyatos reggel virradt. A megsemmisülés rémséges tökéletes sége, melynek hű, igaz képét sem élő szó, sem toll, sem ecset visszaadni nem birja, mely előtt a legmerészebb képzelet is szár
V
Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG: | * f " é™ ~ f ' " 1 félévre „. ... 4 «
ÁJJON
Csnpán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : ! ***"* é ™ ~ f " I félévre .-- 3 " *
X X V I . évfolyam. nemzetlek a másiknak adta át örökbe a rom latlan tiszta magyar erkölcsöt, a magyar ság igaz magyarságát, felüti magát a fakó gyep, rajta majd a katangkóró, bogáncs folytatja nemzedékről nemzedékre az elgazosodást, — buján terembet, mert hiszen az eltemetett boldogságból szivhatja élet nedveit ! Szörnyű egy kép ez ! Azt kérdik: hogyan nézhetett ki Sze ged ama rettentő reggelen ? Oly hullámsirba volt temetve, melynek szélei ösz-
BÉCSBE!
Heiligen Geist Apotheke, I., Opern-gasse Hr. 16. (előbb Bürgerspital, Karntner-sttasse) BUDAPESTEN: Török József gyógyszertárában. PARISBAN: Brunhes et Hunt, 4 rue Auber. Partumerie Pillas, 19 rue Radziwill.
Société commerciale, 39 et 41 fioulevard
K U T A K N A K i >-i
GÉP-, ,HKC.A\Y. VAGY SCLYKERÉK-HAJTASRA.
finomítására.
s természetes gyönge
tafll <
MÉLY
Előfizetési föltételek
KERTÉSZ TÓDOR ^*SS^/EES!*
2 6 . (hová minden levélbeli megren delés intézendő).
1 1 1 1 1 1 1 1 1
KÖLCSÖNÖZ
ARVrZEK E S VIZARADASOK
kellemes, fűszeres édes iz tekinteté • ben. a legfinomabb s legnemesebb likőröket felülmúlja; nem csak mint gyomorerősítő, emésztést elősegítő, étvágygerjesztő ital, hanem mint kiválónak bizonyult erősítő is minden
A mit leányofc és asszo-
sár-udvarban
VÍZMENTESÍTŐ
Irt I.ÍO, felkötő sarkantyúk szijjukkal frt 2. rugany ló-lábmentö frt 2.25. lovaglóvessző egy darab rinocerosbőrböl kr. 70, frt 1.20,2,2 lovaglóvessző húrral bevonva, halcsont stb. 4, 5, 7, 12, vihar- é islalőlíimpás, tüz- és tői és ellen mentes fit 2.8ü. stb. óóvvsszzeerr szt mélyes egészen széles erős fekete kocsizó / i r i l l stb. U l "II oltalomra, házi szükség és lovag-köpeny fejfedővel letre és beteg ápoláskor 121 131 Hl cen kitűnő tartós esó'kii c n y c k le frt 14.30, 15.80, 17.30 jrombolható fejfedővel kényelmes bő ujjakkal a fekete oldalon eső ellen, egészen s/.éles erős fehér koesizó és lovag-kőpeny, fejfedővel a barna oldalon por ellen hordható, hoszsza 101 111 121 131 Hl cent. 121 131 141 cent. frt 8, 9.50, 10, 10.80, 11.50 frt 18, 19.50, SÍ, fehér köpeny szürke bélés, ké' ol lábszár (kamásli) fekete gumiazo dalon hordható 121 131 141 cent. vetböl frt 3.50. frt 13.70, 14.80,15.P0.
Fő szétküldési raktár: Chiodi D. C. gyógyszertára „az őrangyal", hoz Bécsben, Wahring, Herrengasse
^&^^ms&s^^^^n^S^^mSS&^m
Budapesten,
350, t i e n z l i k r . Í.0, frt 1.50, s a r k a n t y ú k kr. II)
Biztonsági fegyver b e l ő t t hatlövetű re v o l v e r 25 patronnal együtt fajtánkéit! három nagyságban frt 5, 7 9 finom vésé sei frt 6, 8, 9 Itnl: ti »> ír erős hatású kö zépen gyúló angol Constabler tevolver fit 12, 13, í.s, hadi tiszti revolver frt IS, lo vasági nagy tiszti revolver frt 21, tizenkét, lövetű revolver frt 20, HO-nagy horderejű Lancaster golyós puskarevolver 10 lövetű frt 56. Mi il nnemü töltények és vathísz áruk M n l a t t a t á s n l F l ó b e r t maüár- és célpuska frt 12 14, 18, .-6 ho7z'< 100 golyó-tőltény kr. 50 sötéttel frt 1.80, ezéltábla vasból, kiugró lohóczczal és mozsárral fit 9, finom óraalaku zsebnapóta frt 1 Czélszerfidohnnyviigos<'i> hajtó 1.30, pipaszártisztitó gőzgép frt 1 kerekkel, két késsel, koczka- és Matt: értele gyufatartó kunoezczul tö.ök dohányt vág frt 18, zignrete 85, kr. frt 1.15. töltőgép 3 nagyságban kr.75,mellyel Önműködő egérfogók sok egér klkl gyorsan szivarkákat készít 1 e k 85 k r . het, hozzá 1000 finom papirhiively kr. 60, vagy szopókával egy doboz Külföldi gazdászati egyletektől ajánlott i>J petróleum liemyotr « száz ar;ib kr. 35 legjobb, elegánniirna florenczl bronz d o l i á i i y - táklya — kői nyű módon végkép el t a r t ó a=ztali a, melynek betelje a pusztít a fákról mind- n férget dohányt k-llfi nedvességben tartja frt 1.30, jeles UertésmltéKek tit 3.80, 11J kurta strassburgi va- fii. észszel frt 1.30, ».7», 6.60, venyige és hernyó ollók frt 1, S. lászpipa, bsgót nem képez frt 1 i»CrC Levélbeli próba-megrendelésre ajánlja
különösen
A z első, tüdővészesek számára alapított, sanatorinm, téli kertjével e g é s z é v e n á t n y i t v a v a n . A téli g y ó g y m ó d e r e d m é n y e i s e m m i b e n sem á l l a n a k a n y á r i a k m ö g ö t t . — E l l á t á s i dij h e t e n k i n t i 4 2 m á r k á t ó l följebb. — P o s t a - é s t á v i r d a á l l o m á s . — L e v e l e k e t és t u d a k o z ó d á s o k a t e l f o g a d
Jó lőrmáju erős minőségit anarol nyorje^lif disznói) .1 bői ii" ln,l8,S.i,nyergek biztonsági! vassal esés alkalmával frt 20, J5. so, 41, angol kantár kettős szárral frt 5, T, ken•ryels/.i.bilt irt 2 50, :t.: 0, terhelők Irt 2.-0 8.60, izzasztók frt 3, A e e l z a b l a k frt í.PU
Hausmann.
5076
A x K.AJNÍ JkLJüalIT** xAxv.SXTJGIAJL magyar irodalmi intézet kiadásában Bndapesten (egyetem-utoza 4-ik szám) megjelent minden könyvárusnál kapható:
FECSKENDŐK.
TOMLOK. CSÖVEK ES AUNDENNEML" SZIVATTYÚ-ALKATRÉSZEK
RUSSIA AZ OROSZ BIRODALOM ISMERTETÉSE.; Irta
A FRANKLtlN-TÁRSULtAT
D. M A C K E N Z I E
magjai irodalmi intézet kiadásában Bndapesten (egyetem-utoza 4-ik szám) megjelent éminden könyvárusnál kapható i
WALLACE.
A n g o l b ó l fordította l i . B t k i r á l y i
K ó f U a
A befolyó jövedelem a magyar irók segély-egylete javára fordittatik. ( K o t kötőt. Ájra.
PÉNZÜGYI TÖRVÉNYISME. Folytonos
voruztTcozcLssal
» ntagya államháztartásnak 1868-tól 1875-ig terjedő tényleges eredményeire. Irta
Dr. MARISKA VILMOS. M á s o d i k
b ő v í t e t t Ara
fOzve
3 frt
60
k i a d á a kr-
f ű z v e
4
Frt.
T A R T A L M A : I K Ö T E T — A szerző e l ő s z a v a . — A » u t a z á s O r o s z h o n b a n . — A z éjszaki e r d ő s é g e k b e n . — I v a n o f k a . — A falusi pap. •— Orvosi \ t a n á c s k o z m á n y . — E g y régi j e l l e m ű p a r a s z t - c s a l á d . — A z éjszakvidéV ', p a r a s z t s á g . — A mir, v a g y falusi k ö z s é g . — M i k é p e n t a r t o t t a fenn m a g á t ( a k ö z s é g , és mi h a t á s a lesz j ö v ő r e . — F i n n és t a t á r faluk. A v á r o s o k i a k e r e s k e d ő i o s z t á l y . — N a g y - N o v o g o r o d ur. — A császári k o r m á n y és a', t i s z t v i s e l ő k . — A z uj h e l y b e l i ö n k o r m á n y z a t . — F ö l d b i r t o k o s o k a régi i s k o l á b ó l . — F ö l d b i r t o k o s o k az uj i s k o l á b ó l , — A n e m e s s é g . — A társa dalrni o s z t á l y o k . — A h a e r e t i c u s o k . ( E r e t n e k e k . ) II. K Ö T E T . A d i s s e n t e r e k , szakadárok. — A p u s z t a s á g p á s z t o r n é p e i . — — A tatár uralom. — A t a t á r o k b e c s a p á s a i . — I d e g e n g y a r m a t o s o k a ' p u s z t a s á g b a n . — S z e n t p é t e r v á r é s az e u r ó p a i b e f o l y á s . — M o s z k v a é s a s l a v o p h i l e k . - E g y h á z és állam. — A krimi hadjárat és k ö v e t k e z m é n y e i . . — A pórok. — A pórok f e l s z a b a d í t á s a . — A f e l s z a b a d í t á s k ö v e t k e z m é n y e i . I a) A földbirtokosokra n é z v e . — A f e l s z a b a d í t á s k ö v e t k e z ő i é , - ' c i . b) A pa- < rasztságra n é z v e . — A z uj t ö r v é n y s z é k e k . — TerjeszktMe é s a k e l e t i ] k é r d é s . — A fordító z á r s z a v a
S Z E G E D I
Á R V Í Z .
—
MENEKÜLÖK SZÁLLÍTÁSA A GŐZHAJÓZÁSI ÜGYNÖKSÉG É P Ü L E T E
(A hely színén F r a n k l i n - T á r s u l a t n y o m d á j a ( e g y e t e m - u t c z a 4.).
készített
vázlata
után
rajzolta
Linek
Lajos.)
FELÉ.
VASÁBNAPI ÚJSÁG. szeforrtak a látóhatárral s a mi itt-ott szi pedig pezsgő népéletével — ez, ezeknek getként e sirból kiállott, az tanyája volt szemlélése volt az én mulatságom, melya hitet, reményt, gondolatot vesztett két lyel soha sem tudtam betelni, mert az ségbeesésnek; bizony ilyennek, mert azok egész minden izében oly tősgyökeresen az édes otthonok a szó legridegebb értel magyar volt, e mellett még oly sajátság mében megsemmisültek, amelegvályogos, gal is birt, mely bizonyos mértékben meg vert földfalak iszappá oszolva, ott kanya különböztette az Alföld nagy, túlnyomóan rogtak a szennyes árban. így nézett ki! földmivelő városaitól és ez különös érdeA haragvó föld rengése által halomra I késségét kölcsönözött neki. Nem volt itt az a dübörgés, tolongás, döntött Liszabonnak otthelyt hevertek a romjai, — Szeged „romjai" ki tudja hol, nehéz levegő, az épületeknek uralkodása talán a Dunatorkolatok deltájában rakod a szabadon hagyott tér felett, a mint ezt nak majd le zátonynak! Pompejit, Hercu- nyugaton már félannyi lakosságú váro lanumot századok múlva kiásta az embe sokban is megérezzük; itt minden szé riség kutató szelleme a Vezuvio hamuré- lesre hosszura volt eresztve ugy, hogy a tegeiböl, ráismerhetett letűnt korszakok, rengeteg piacz egyik szélére épített néhány szétfoszlott birodalmak népe otthonára — divatos, palotaszerü ház a tér túlsó szé Szeged volt, a' bősz áradat elnyelte, pará- léről tekintve szinte szerénynek tűnt fel. nyokra szedte szét, — nyoma iszap, ezt Minden a rónához volt alkalmazva, — megszáríthatja az alföldi nap heve s az ehhez és az alföldi magyar ember termé igy megalkotott kérget meghasogathatja szetéhez, mely a legparányibb viskó mel kénye-kedve szerint. lett is tágas tért kivan, hogy beérhesse „Soha sem térünk többé vissza !" Ret vele az a magyar szem, mely a mióta tentő egy mondás ez, — szerencsére csak csak lát, mindig szabadon kalandozhatott a csapás közvetlen súlya szorítja ki szív végig és kereken a rónán és látóhatárán. ből szájból, — mert valóban nem igaz! Szeged főtere még a legközönségesebb Liszabon ugyanott épült fel újra, a hétköznap reggelén is ép annyira saját hol romba dőlt; ugyanazon a kérgen, ságos, mint életteljes képpel örvendeztette mely alá Pompeji temetkezett, a Vezuvio meg a szemlélőt, mert oly sokaság vé izzó torka szélén, ismét otthonokat te gezte ott a vásárt, hogy azon a rengeteg remtett az utód; — és ama szegény téren is uralkodott, azt szinte megtöltötte. svájczi falvak jó népe, melynek otthonát A mire a magyar konyhának csak már csak e század folyamában is kétszer- szüksége lehet, az itt mind, szinte vég háromszor rombolta szét a lavinák zúzó telen sorokban , nagy halmazokban volt ereje, egy tapodtat sem távozott a vég ki s felrakva s a mi még a nagyvárosi zetes lejtők alól, tulajdon arra a helyre embernek is legott feltűnt, az a tisztaság épiti újra viskóit, a hol már annyiszor volt, a mely az eladók s vevők ruházatá elpusztultak! ban, az árukban uralkodott. Ki a megmondhatója, hogy mi az, a Kevés magyar város fehérnépe oly, mi oly ellenállhatatlanul vonzza vissza az mondhatni, finnyásságig rátartós a ház embert ahhoz a helyhez, a melyen böl falának fehérségére, a ruházat mocsokta csője ringott, még akkor is, ha azt az ele lanságára, mint a szegedi; — most, ki mek könyörtelen hatalma hitvány röggé tudja, mikor mosogathat megint magára, változtatta, — ha e hatalom még folyvást mikor meszelgethet ismét saját házatáján ! fenyegeti is'? A halaspiacz sajátságos négylábú lá Az egész élet öröme, buja, emléke dáival, a melyekben a drága kecsegétől ezer gyökérszálat bocsát abba az anya kezdve le a silány keszegig a kanyargó földbe ; nem veti azt ki onnan a föld ren Tisza minden ehető hala kapható volt, s a gése, nem öli el a tűzokádó hamva, lávája; karcsú ollós rák csak ugy nyüzsgött benne, nem mossa ki azt onnan semmi áradat; *— külön volt, közelebb a folyóhoz; a kar visszaédesgeti az embert a szeretet em fák által körülfogott minden nagy négy léke s a kalauzok kalauza : a jobb jövő re szögben más-más czikkék voltak kirakva. ménye. A hol paprikát árultak, ennek vörös szine Erősen is hiszem, hogy most is ugy uralkodott mindeneken, a hol zöldséget, lesz az s a mi Vasárnapi Újságunk, mely ott zöld volt minden; a cserépedény egy a szörnyű csapást regisztrálja, még a most kis versenytérnek is beillő darabot borított; élő nemzedéknek elmondhatja majd: mi a hentesek, mészárosok, szappanosok lyenné lett Szeged, hű népe erős akara sátrai szemközti sorokban utczaszámra tából — a drágán, igen drágán megvásá állottak; a kendős zsidóság, a patyolarolt tapasztalás útmutatása mellett. tosok gyékényei hosszú sorokban nyúltak • el — é s az adóvevő nem volt „ u r i " nép, Minden embernek, már t. i. olyannak, hanem alföldi magyarság, az, a melyet a a ki itt-ott csak kimozdul a fészkéből, vagyonosság nem bir arra, hogy ruhát cse hogy lásson s tapasztaljon — van egy-két réljen s kezebőrét „kimélje". olyan városa, a melyet nem tud megsze Dolgos, szerző egy nép, ezt az első retni, a melybe nem igen tér vissza; de pillantás megmondta a nézőnek. Nem van olyan városa is, a melyet rögtön meg az a szemlélődő, szófukar népség volt ez, kedvel s valahányszor útra kél, ha kerülő a milyenre az Alföldön többnyire bukka vel is, mindig szivesen fölkeresi; örömmel nunk ; a szegedi nép élénk mozgású, élénk látja ismét, gyönyörködik benne; — ugy szemjárásu, vidám nép, mely könnyen fejezzük ki azt, hogy otthonosan érzi ma ereszti a szót; az okosság, néha épen a gát benne. furfangosság kicsillan belőle. Ezért is volt Nekem Szeged ilyen kedves városom azután Szeged a tiszta magyar városok kö volt. Nem volt nekem ott „kompániám", zött iparban, kereskedésben az első; nem nem húzott nekem ott a czigány soha. kellett azt biztatni, hogy a korral halad .Egy igazi barátom, annak jó családja, az jon, vegye be mindazt, a mit a haladás volt a tanyám; a város maga az ő há nekivalót hozott. zaival, házikóival,. viskóival, hoteljeivel, Olyan vasárnapi templomjárás a leg kurtakorcsmáival, folyamával, legkivált érdekesebb látványok közé tartozott. Az
12. SZÁM. 1879. XXVI. IÍVFOT.YAM. 12. SZÁM. 1879. XXVI. ÉVFOLYAM.
ünneplő nöimentéken nem volt se bárány, se rókatorok, szövetét nem szolgáltatta a házi ipar rozoga szövőszéke, az bizony néha franczia kék bársony volt hattyúprémmel, de aztán mégis magyar szabású. Egyátalában kivált a női viseletben a házi iparnak alig volt még nyoma s ezt az ember hajlandó lett volna „sajnálattal tapasztalni", mert a házi ipart a gazdago dás eszközének tekinti. De megszűnt a sajnálkozás, mihelyt az ember e nép fog lalkozását látta. A midőn Bakay barátom gyárát gőz erőre rendezte be s beállította a legújabb szerkezetű angol fonógépeket, a szegedi leányok pár hét alatt ugy eltanulták a be hozott szász fonómester fogásait, a gépen való fonás minden csinját-binját, hogy a fonómester elmehetett. S igy volt ez mindennel. A szegedi halászleány hálókö tése nem volt az a lassú kötözgetés, ha nem valóban ugy ment, hogy az ember alig győzte a szemével követni. Ha papri kát termesztettek, ugy ez mázsákra ment; ha szalonnáról volt szó, csak ugy hajlott alatta a padlás deszkázata. És ha tudtak termeszteni, termelni, el is tudták adni. Messze földön megvoltak az összeköt tetések, mert megvolt ott a kereskedelmi szellem is. Igy aztán megértette az ember, hogy ez a nép nem ér reá a házi iparra, elfog lalta a nagyobb, a jövedelmezőbb munka. Vasárnaponként azután kijárogatott az ő „Makkos" erdejébe mulatni, hogy hétfőn ismét jó kedvvel a munka után lásson. Azokban a kis házakban, a melyek csak egy „szemmel" néztek az utczára, de annál többel az udvarra, tisztességes bútorzat volt s ez még a legkisebbikben is azt mondta a szemlélőnek, hogy ez itt az emberek módjában van. És azután a Tisza! A hajóhidról északra délre tekintve a legszebb parti képek egyike gyönyörködtette a szemet. Tutajsorok megrakva deszkával, léczczel, zsindelylyel, karóval; felkunkorított orrú, behajlott hátú gabnaszállitó hajók válta kozva modern gőzhajóval s a hozátartozó vontatókkal; a folytonosan jövőmenő la dikok, csónakok, életvesztők; a partok hosszában felakgatott halászeszközök, há lók — az ott füstölgő gyári kémények; felváltva raktárak, házsorok, kertek, lige tek által — gyönyörű egy kép volt a z ! A legfőbb pedig az, hogy mindenfelé magyar szó hangzott, az a jóizü „szögedi'S mely oly kényesen megrakja a sok e betűs szót az ö betűvel s oly könnyen ereszti a csintalanságot, tréfásmondást — de a ko molyat is. E városra s életére tekintgetett alá a városház és sok templom sugár tornya ; á régi vár, mely az emberektől nyüzsgő vá sártérre, a Tiszára s a falai árnyékában terjengő sétatérre nézett, melyben a róna karvajai sóhajtoztak, unatkoztak, szinte idegenszerűnek tűnt fel komorságával az élettől duzzadozó szinekben oly gazdag alföldi városi kép közepében. Ez a város előre nézett, öntudatosan előre törekedett. Tudta, mi a népoktatás, mi az ipar, kereskedés, szorgalom, taka rékosság ; — jó fiának szobrot emelt sji midőn országos czimen iparkiállitást hir detett, országossá is tudta azt tenni. Emporium volt a szó igaz értelmében nem
csak vidékére, hanem az ország s a külföld forgalmára nézve is. De — fájdalom — már csak volt! mert:
VASÁRNAPI UJSAG.
sonlít azon kalmük fiúhoz, ki őket a Beteg szige ten tüzszerszámmal és jó tanácscsal ellátta. Henri megszólitá: — Héj, fiu, nem vagy te csikós gyerek, a ki az uraság lovait őrizted ezelőtt két hónappal Félrevert harang zúgása „Jön az árviz, jön az árviz !" hangzék a Beteg sziget melletti szigeten ? S tengert láttam a hogy kitekintek. A fiu szemeit mereszté s komolyan hall Mint az őrült, ki letépte lánczát, gatott. Vágtatott a Tisza a rónán át, — No csak beszélj, az isten azért adta szá Zúgva, bőgve törte át a gátot, dat és nyelvedet, hogy felelj, ha kérdeznek. El akarta nyelni a világot. — Én őriztem az én uram lovait, de mit Bizony el is nyelte Szeged világát — akarsz te én velem ? betemette hullámba, iszapba, nagy részét — Látod fiu, te jó ember voltál, minket a örökre! Beteg szigeten megmentettél, aczélt ós tűzkövet De, mondom, erősen hiszem, hogy a is adtál, most meg akarom köszönni szívessé szegedi nép akarata az országéval egye gedet. sülve, kiragadja a kiragadhatót az őrült — Mivel köszönnéd, te is csak olyan ártat vizek torkából s az enyészet helyén uj élelan ember vagy most, mint én. letet teremt. Ugy legyen ! — Mért hoztak téged ide ? Hermán Ottó. A fiu elnevette magát s mosolyogva felelt: — Mert egy kozák belém veszett a kabak mellett, én meg védelmeztem magamat s a kozák meghalt. A bölcsőtől egész a sírig — Mi lesz most már veled ? Két útitárs megyén velünk : — Ha az én uram akarja, rám vernek száz Démon, világi gyönyörökben kancsukát s aztán elvisznek a kozák helyett ka És angyal, hogyha szenvedünk. tonának, ha pedig az én uram azt akarja, akkor nemsokára kiszabadulok, csakhogy az Aktubán A démon örökös kaczajjal, Csábítva, nyeglén jár elől. tul kell lennem egy pár esztendeig. Mert az én Nézése inger, szava bűbáj uram jó ember és nagy ur. És ölelése majd megöl. — Hogy hívják az uradat ? — Az uram, mikor itt lakik, akkor orosz és Bor, zene közt, vad orgiákban Balanov a neve, mikor pedig Tülmenkójában Ott lebeg láthatatlanul; lakik, akkor kalmük és Bálán a neve. Az én uram Ott esik legjobb múlatása, nagyobb ur, mint az iszpravnik uraság. A hol a sziv mámorba fúl. Henri elgondolkodott. Gondolatait közölte S mikor a rosszat elkövettük, társaival. A fiu jó gyerek. Ha megszabadul: ő S megbánjuk, gúnyosan nevet. lehet szószólójuk az uraság előtt. Hátha az ura Szivek vérzése, jajgatása ság őket is megszabadítja. Neki a legfőbb élvezet. Újra szóba ereszkedett a fiúval. Az angyal némán jár utánunk ; — Látod fiu, mi is szegény emberek va Őrjöngve nem halljuk szavát. gyunk, mi is szeretnénk szolgái lenni a te uraSiratja tévedt útitársát, ságodnak. És ajakán nincs durva vád, — De ti nem tudtok se lovat őrizni, se halászni, se sót mosni, hát miért akartok ti az Mosolya bánat, hű szemében Nagy, mennyei malaszt ragyog. én uramnak szolgái lenni ? Megsimogatja homlokunkat, — Mi többet tudunk annál. Mi tudunk olyan Mikor mindenki elhagyott. szép ruhát varrni, a müyen nincs a te uradnak; — mi tudunk olyan szép bútorokat faragni, a Nála az irgalom, bocsánat. milyenek még a te uradnak palotájában sincse Ő szánakozva ránk tekint; nek. Mi tudunk csinálni kulcsot, lakatot, zablát, Keblére zár, csitít, vigasztal kengyelvasat és mindenféle fegyvert. Mi tudunk S lecsókolgatja könnyeink'. sok mindenfélét csinálni, mindazt a városba el Reviczky Gyula. vinni, sok pénzt szerezni s neked is szép khalatot, szép nyerget, szép ostort, szép kést és fegy vereket adni, ha innen megszabadulunk. A fiu mosolygott és gondolkodott. Igaz történet. — Ha megszabadulok, megmondom a fő Közli : E ö t v ö s K á r o l y . gazdának, az majd megmondja az én uramnak, (Folytatás.) mert az én uram én velem nem beszél. — De nem felejted el ? A jenotajevszki iszpravnik börtöne bűzös, — Én nem felejtem el, hanem ti se felejt nyirkos, nyomorult hely, mely azonban meleget mégis adott. Csak a miatt is, mert a börtön zsú sétek el, a mit ígértetek. Aztán két annyit adja folásig tömve volt oroszszal, kozákkal, kalmuk- tok, mint a mennyit ígértetek, hogy fele annak a fő gazdáé legyen. kal és tatárokkal. A francziák készségesen megígértek min Heteket töltöttek itt a nélkül, hogy csak meg dent s napról napra min 1 jobban összebarátkoz is kérdeztettek volna: mi a bűnük, vagy mi a tak a kalmük fiúval. Tőle tudták meg, hogy a mentségük. Börtöntársaik azzal mulattatták őket, Beteg sziget arra való, hogy a falubeliek az öreg, hogy eltölthetik itt a telet is, a tavaszt is, még sem vezettetnek a biró elé, hacsak pártfogójuk tehetetlen és gyógyithatlan betegeket isten nevé nem akad. No, a szegény francziák abban az egy ben oda vigyék s ott magukra hagyják, noha azt ben megnyugtatták magukat, hogy nekik párt tiltja az iszpravnik a keresztyéneknek. A fiu, kinek Mekle volt a neve, csakugyan fogójuk csakugyan nem akad. nem sokáig volt a börtönben. Alig tiz vagy tizen Egyszer, mikor már a hó is leesett, uj fog két nap múlva kihívták s többé a börtönbe viszlyokat hoztak közéjük s az uj foglyok közt egy sza nem vezették. Vagy megkapta a korbácsot és fiatal kalmüköt, ki a francziák előtt ismerősnek elvitték katonának, vagy pedig megszabadult. látszott. Összenéztek és összesúgtak, mintha ők Uj év táján a francziák is megszabadultak. ezzel már találkoztak volna valahol. Végre vala A börtönfelügyelő az iszpravnik elé kisérte őket. melyiknek eszébe jutott, hogy a fiatal ember ha
Két útitárs.
A ki örökké bujdosott.
187 — No csavargó kutyák, monda az iszprav nik, szerencsétek, hogy Petrov és a többi kirdai emberek, a kiket kiraboltatok, meg nem haltak, ós szerencsétek, hogy Balanov ur szolgálatába vesz benneteket. Most takarodjatok szemem elöl. Egy szolga majd oda kísér benneteket Balanov úrhoz. Ez azt jelenté, hogy Mekle is megszabadult s hogy szószólójuk lett a fő gazdánál és az ura ságnál. A kalmük uraság palotája csakugyan kitűnt a többi jenotajevszki házak között s Mekle azt csakugyan a legszebbnek tekintheté. Nem az utczára dűlt, nem házsorban állott, hanem kert közepén feküdt. Téglából a fala, égetett zsindely ből a teteje, még villámhárító is a tető felett, melyet szareptai herrnhuti német lakatos készí tett remekben. A palota egy-emeletes volt, elől oszlopos verandával s egész homlokzata tarka kömives ! czifrázatokkal fölékitve. Hat vagy hét lépcső j vezetett fel a földszinti előcsarnokba, a honnan a szobák ós mellékhelyiségek nyíltak. A palota körül egy egész kis falu állott épü letekből, melyekben a kalmük uraságnak cselédei, szolgálói, kozákjai, kalmukjai, halászai, lovai, tehenei és kutyái laktak. Ez épületek azonban már orosz mintára mind fából voltak faragva és összeállítva. Pinczék és jégvermek is voltak ittott, mindenféle módon készített halak és kaviárok raktározására s üdén tartására. Nagy színek, hol zsákokban fel volt halmozva salétrom, konyhasó és csudasó. Volt egy ácstelep is, hol hajókat dereglyéket, csónakokat s halászó czövekeket fúrtak, faragtak, kalapáltak. Egy szóval Balanov telepéből kilátszott az orosz uraság és a kalmük kereskedő. Az iszpravnik szolgája ide vezeté a francziákat. A francziák valóban siralmas állapotban voltak. Tél volt, hideg volt, hóban kellett idáig törtetniök. Mezítláb, födetlen fővel, kiéhezve, elsoványkodva, gubanczos hajjal és szakállal, alsó fehérruha piszkos foszlányaiban didergő testtel s vaczogó fogakkal vezettettek Balanov elé. Inkább ázsiai vándorló czigányoknak látszottak, kik most jöttek a sós pusztákról, mint európai képzett iparosoknak. Balanov egy nagy földszinti teremben üldö gélt és dohányzott a kandalló mellett, melyben vigan pattogott az égő hasáb. Háta mögött állott egyik tisztje s a mögött Mekle, a kalmükfiu.Az uraság egy korbácsot suhogtatott kezében. Ezzel játszott. Kora a 40—50 év közti életidőre muta tott. Fekete arczszine, sürü tömött bajusza és szakálla világosan mutatta a kalmük eredetet. Vonásaiban ravaszság és kedélyesség tükröződött. Balanov hosszasan végig nézte a nyomorult francziákat. Végre lassú, némileg megvető han gon szólt hozzájuk: — Ti vagytok azok a híres iparosok? Hiszen ti csavargó koldusok vagytok. A francziák lehajták fejüket s mellükön összetett kézzel alázatosan hallgattak. Csak Henri szólt: — Kegyelmes ur, most koldusok vagyunk és éhesek és rongyosak és betegek. De ha ruhát és munkát kapunk, kegyelmes ur elhiszi, hogy mi európai mesteremberek vagyunk. — Igen, de csak németek, miért nem men tek Szareptába ? — Mi nem vagyunk németek, mi francziák vagyunk, azt sem tudjuk, merre van Szarepta. Balanov egy pillanatig gondolkodott. — Francziák, francziák! Miféle mesterséget tudtok? •— Van köztünk egypár szabó, egypár asz talos, ács, lakatos, van egy órás is, egy fegyver kovács, szíjgyártó és varga. Tudunk kötelet verni,
188
VASÁRNAPI UJSAG.
S Z E G E D A K A T A S Z T R Ó F A ELŐTT.
BELVÁROSI EGYHÁZ ÉS ROZÁLIA-KÁPOLNA.
VASÚTI HID.
12 SZÁM. 1879. XXVI. ÉVFOLYAM.
12. SZÁM. 1879. XXVI. ÉVFOLYAM.
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
SZEGED A K A T A S Z T R Ó F A ELŐTT.
FŐRFÁLTANODA.
A BELVÁROS (MADÁRTÁVLATBÓL.)
189
190
VASÁBNAPI ÚJSÁG.
12.
SZÁM. 1 8 7 9 . XXVI. ÉVFOLYAM.
réz- és bádogos munkát is csinálni, csak műhe gúnyájukat s rongyaikat is utánuk hajította s térjen; fejlődik, érik, de csak addig, mig meg nem ért, aztán bontani kezd, s bomlásában a francziákat oda bevezette. lyünk és szerszámunk legyen. ismét uj fejlődésnek hordja méhében csiráit. — Ez lesz a lakástok, mig az uraság mást A természet periódusokat és epochákat tüntet Balanov félig kételkedő ravasz szemekkel parancsol. Szalmát hozhattok magatoknak a ka föl mindenütt, a legnagyobbakban ép ugy, mint méregette őket s korbácsát suhogtatá. — Mit tudtok, mit nem tudtok, majd meg zalból onnan la, futni való fát találtok a ház a legkisebbekben. A növény meg az állatvilág miben sem kü látom. Az iszpravniktól megvettelek benneteket mögött, a ruhátokat majd megkapjátok, most lönbözik ezt illetőleg a szervetlen természettől. s azt a munkát végzitek, a mit én parancsolok. pedig ketten jertek velem takaró pokróczért. A gyümölcs aláhull, ha magva érett; az állat Két franczia elment Meklével pokróczért, a elhal, ha helyét pótló utódokat nevelt maga he Ha meg akartok szökni: belefojtatlak benneteket többi rögtön nekiállt a háznak, annak egyetlen lyet. Az uj mag kikél, s megkezd egy uj epochát, a sós tóba. Értitek ? A francziák megijedtek. Ugy lettek eladva egy nagy szobáját kitisztogatták teljesen; a szal melynek szintén meglesz a maga vége ; az állat és megvásárolva, mint a barom. Eszökbe jutott, mát, szemetet belőle kisöpörték, kidobálták; a utód élete egy bevégzett periódust képez, mely nem jobb lett volna-e bent maradni az iszpravnik kemenczében és katlan alatt rögtön nagy tüze nek megvan kezdete, fő pontja és befejezése.' Ezzel a tüneménynyel találkozunk minde ket gerjesztettek, a kazalból uj és tiszta szalmát börtönében. Henri azonban feltalálta magát: nütt, a szervetlen világ egész birodalmában e»y — Kegyelmes ur, majd a munkánk után hoztak be elegendő nyalábbal s midőn pokróczaik kis szellő-lebbenéstől a sphaerák hatalmas har ítéljen fölöttünk, ha majd erőnk, egészségünk is megérkeztek, teljes gyönyör érzetével nyújtóz móniájáig. helyre áll. Mi nem akarunk megszökni, ha sza kodtak végig a meleg szobában. Ebédre forró „Madár rebben, szellő' lebben." A rebbenő badok leszünk is. Minket köt az adott szó, mert theát kaptak, meleg pilavkását ürühussal, zöld madár megcsapja szárnyával a levegőt, s a csa séget édesen s jó kenyeret. Megállapodtak abban, pás helye egy hullámrendszernek lesz közép mi francziák vagyunk és katonák voltunk. hogy tizenhárom év óta, a mióta Franeziaorszá- pontjává. Egy kő esik a tó vizébe, vagy a szél — Kinek a katonái voltatok? fekszik neki, s hullám hullámot ér. A levegő — Mi a nagy császárnak katonái voltunk. got elhagyták, még oly jól nem érezték magukat, meg a viz fölemelkedik egy helyen egy pillana — Miféle nagy császár katonái ? A fölséges mint most. tig, azután megint alászáll s viaszafoglalva előbbi (Folyt, küvetk.l helyét, épen bevégzett egy teljes periódust. Az czáré vagy a török szultáné ? első nyomában uj hullám halad, a viz azon a — Mi Napóleon katonái voltunk. helyen meg se pihenhet, uj hullámhegy uj hul-. — Napóleon ? Miért nem mondtátok előbb? lámvölgy; uj fordulat, uj epocha. Persze mi Ismertétek ti Napóleont? lyen csekélyke jelentéktelen epocha nekünk, s Az ember ura lehet a természetnek, de csak — Én láttam kétszer — szólt Henri — egy j az idő és tér határain belől. Mindenütt ez a kettő milyen rövid tartamú változást jelent! Hiszen szer olyan közelről, hogy csak tiz lépésnyire az, mi munkássága elé korlátokat von, mi meg- mi években mérjük a magunk idejét, évszázadok voltain tőle. l bénítja működését, s meghiusítja legszebb ter ban a múltét és a jövőét! De a vizrészecskét , kihozta ez a változás egyensúly-helyzetéből egé — Te akkor derék ficzkó lehetsz, szólt veit. Avagy minden munka nem arra való-e, szen, ö nem ura többé önmagának, követi ellen Balanov s felkelvén a zsöllyeszékből, gyöngén hogy megváltoztassuk a tért, melyet egy-egy tárgy állhatatlanul, akármerre viszi is magával az ár. elfoglal, vagy hogy megtartsuk magunknak az egyet húzott a korbácscsal Henri nyaka közé. idő folyamában azt, a mi különben csak pilla S aztán van annál rövidebb tartamú perió — Ki látta még közületek ? — kérdezé. natra a miénk. A gőzmozdony, midőn a föld dus is. Végig húzzuk a nyirettyüt a hegedü— Én is láttam, én is láttam, szólt vagy öt egyik szegletéből a másikba szállítja a vonatot, { húron, s hangot fogunk hallani. A hur pedig rezegni kezd, a hullámvonal alakjában görbül franczia. Én Auszterlicznél láttam, én Mosz- csak a tárgyak helycseréjében van segítségére az meg, hol erre az oldalra, hol amarra. A mi kaunál kétszer láttam! — kiáltott föl egyik s embernek; az eke minden munkája annyiból áll, ebben a pillanatban a hullámhegyet képezte, hogy a kihasznált földet alulra forgatja s helyébe másik. a felszínre másikat hoz ; a szövőgép csak máskép ugyanez a jövő pillanatban már ellensulyi hely — Hát ti nyavalyások, nem láttátok ? szólt illeszti egymás mellé a fonal szálait. Csupa mérő zetébe tért vissza, hogy utána a hullámvölgyet alkossa. Minden ide-oda rezgés egy-egy bevég ;iz uraság a többi francziákhoz, a kik némán helycsere, csupa mérő rendezkedés a térben. zett periódus, melyek lassúbb vagy gyorsabb S e tekintetben bizonynyal óriási lépésekben egymásutánban követik egymást, a szerint, a maradtak. — Nekünk az isten nem adta meg ezt a megyünk előre. A telegraph vagy a telephon egy mint a húrból kicsalt hang alacsonyabb vagy óriási győzelem elfoglalt lobogója, melyet a tér magasabb. Egy rnásodpercz alatt 30—40 ily szerencsét, szólt közülök egyik. felett vívott ki a föld lakó. Nem vagyunk ott, és — Hát aztán hogy nézett ki Napóleon? mégis ott vagyunk. Ezernyi mérföldek választ periódus is felválthatja egymást, de lehet 300— 400 és sokkal többet is előidézni. Hasonlót ta Mennyi arany meg gyémánt volt a ruháján ? Mek hatnak el, s átbeszélhetünk egymással, kicserél pasztalunk, ha egy kalapácscsal egy darab aczélra kora kardot szokott a csatába vinni? Hány lovat hetjük gondolatainkat, sőt még egymás hangját ütünk. Az aczél hangot ad, annál magasabbat vitt magával? Volt-e olyan magas termetű, is hallhatjuk. A phonograph meg az idő feletti mennél erélyesebb az ütés, s az aczél parányi győzelem. Halhatatlanná teszi a röpke szót, ma részecskéi is annál gyorsabban fognak ide s mint én ? radandóvá teszi azt, mit különben a legcseké tova rezegni, habár maga az aczélrud meg nem Balanov egész tűzzel, rohamosan intézte e lyebb szellő magával ragad. Hanem tér és idő változtatja is alakját szemmel láthatólag. kérdéseketa francziákhoz. Henri egészen fölvidult, még mindig hatalmas ellenei az embernek. Avagy I magához tért s ügyes ötlettel kizsákmányolta a nem látogathatnánk-e el a távol csillagokra, ha í De ha elég nagy volt az ütés, más is előáll, megmérhetetlen távolban nem választana el tő- | nem csak a hang. Előáll az az állapot, melyet kalmük kíváncsiságát. lük a tér, avagy nem társalognánk-e szívesen — Olyan magas termetű nem volt, mint a egy Sokratessel, ha a folyton romboló idő el nem ' hőnek vagy melegnek nevezzük. Az aczél-darab érezhetőleg megmelegszik, s ez a meleg volta kegyelmes ur, hanem ő is erős volt, mint az választana tőle bennünket ? kép szinte nem egyéb, mint az aczél részecs aczél. 0 is olyan erős volt, mint a kegyelmes Tér és idő, ezek az emberiség örök korlátai, ! kéinek gyors ide s oda való rezgése. De szapora ezekkel kell szembe szállania napról napra, j egymásutánban. Egy-egy részecske néhány ezer ur és ő is ugy tudott parancsolni. Balanov nagy önteltséggel hallgatta a hí Csoda-e, ha örömre ragadja minden siker, me- ! nyi teljes rezgést végezhet el minden rnásod lyet felettök kivívni s meghatározott számok zelgő szavakat. Még néhány perczig beszélgetett ban kimutatni képes ? Csoda-e, ha bizonyos meg percz alatt, ugyanannyi teljes bevégzett perió dust. a francziákkal s aztán ekként szólt hozzájuk: elégedéssel pillant vissza, mihelyt itt egy bizo Ott a hol a rezgések egymásutánja igen — Most takarodjatok ki a pitvarba, vára nyos cyklust sikerült befejeznie? Darabokra gyors, az egyes epochák felette szaporán váltják osztja ezt a két végtelenséget, hogy darabokban kozzatok ottan, majd Zabdir tudtotokra adja birkózza le — azt, a. mi vei egészében szembe fel egymást, szóval ott, hol a meleg külső határát parancsolatomat. nem szállhat. A végtelen kiterjedésű tért mér érte el, ott kezdődik a fény, a világosság. Csak földek szerint méri, s hogyan örül ez országút fokozott meleget képvisel. Ha a kalapácscsal A francziák kezet csókoltak s kimentek a szaporán verjük a vasat, előbb csak meleg lesz, pitvarba, melynek szellős, rideg levegője nagy vándora, ha egyet-egyet elhagyott, vagy ha tiz, azután egészen megizzósodik, s világítani kezd. huszonöt, sőt száz mérföldet mutató kő fekszik ellentétben állt mind a szoba melegével, mind már háta mögött! Ez is rezgés, csakhogy igen gyors rezgés. Az egyes részecskék 50 egész 70 ezernyi ide-oda az ő ruhájuk épségével. Sokáig azonban nem A végtelen időt is órákra évekre tagolja el, kellett várakozniuk; Zabdir, az a kalmük férfiú, s midőn folyton egy czélra irányzott tekintettel az rezgést tesznek meg egy rnásodpercz alatt, s teszik ezt nem magok a vasrészeeskék, hanem tétetik ki az uraság mögött állott s ki annak egyik fő idő vándora előre tör, bizony megjegyzi magá ezt az aether részecskéivel, melyek egyik végétől tisztje volt, nemsokára kijött a teremből s vele nak, a mint elmaradnak mögötte ötével, tizével a másikig betöltik a nagy világtért. Ott azután a az idő mérföld-mutató kövei: az esztendők. fény hullámja utazik tova, a mérföldek megszám együtt kijött Mekle is. A természet maga rendelkezik szabadon tér lálhatatlan sokaságát hagyva hátra, hosszu-hosz— Kaptok egy házat — szólt Zabdir a és idő fölött, de azért tüneményei időben és tér szu idő alatt. Ebben a pillanatban még itt volt a francziákhoz — kaptok enni valót s estére majd ben mennek végbe. Minden mozgás a térnek vál hullám kiindulása, egy rnásodpercz alatt már ruhát is. Az uraság kegyelmébe fogadott benne toztatása, a mely hosszabb-rövidebb időben megy negyvenezer mérföldnyi távolban hozza rezgésbe teket, legyen gondotok rá, hogy nekem is ked végbe s minden változás, mely a természetben az aether részeit. Es onnan feltartóztatlanul végbe megy, a helyváltoztatásban leli végokát. megy tovább, minden pillanatban ezernyi ezer vemben járjatok. Most menjetek Mekle után. De azért a természetben a mozgás nem egyen hullámot verva. A Capella csillagzat közelében 7 Ezzel Mekle előre ment, a francziák utána. letes és folytonos, nem egy irányban menő , sőt kigyúl valahol egy égi-test, az aether óriási Jó tova mentek a palotától fák és faházak kÖ2Ött megvannak mindenkor a maga határozott pe sebességgel rohan tudatni az eseményt minden riódusai, a maga határozott epochái. Emelkedik a hóban, midőn Mekle egy faház előtt megállott, de nem örökké. Eléri a legmagasabb pontot, felé, s mire fülünkig ért, mire mi az eseményről annak ajtaját belökte, a házba bement, onnan aztán alá száll, hogy a mélyből ismét előkerül tudomást szerezhetünk, elmúlt 70 esztendő. ' Ezek a végtelen rövid tartamú rezgések egy öreg embert s egy öreg asszonyt kilökött, jön. Előre megy, de nem azért, hogy vissza ne olyan végtelen hosszú utat irnak le, a nélkül,
A természet epochái.
V>. SZÁM. 1 8 7 9 . XXVI. ÉVFOLYAM.
hogy a vert hullámok lesimulnának. Nagy és kicsiny, hosszú és rövid ideig tartó: ezt a kü lönbséget a természet nem ismeri. Neki nincs mértéke, melylyel kijelölje a nagyság határait a térben, neki nincs kezében óramű, hogy kicsiny vagy nagy időről beszélhessen. Nála a legkisebb karonfogva jár a legnagyobbat, egyik vállaira veszi a másikat. S bizony egyéb periódusaiban is igy van ez, pedig a periódusokban nála nincs hiány. Az éj meg a nappal váltakozása földünk fölött ép oly periodikus, mint a fényhullám rezgése. Csak hogy ez utóbbi periódus négyezer milliószor rövidebb mint amaz. Elmaradhatlan szabály szerűséggel következik az éjjelre a nappal s a fölkelő nap egy uj epochának érkeztét hirdeti. S a mily szabályszerűen fölváltja egyik nap a másikat, oly hajthatatlan vas kényszerrel követ kezik egyik év után a másik. A föld megtesz egy körülforgást a nap körül, s a mint befejezte, már újból kezdi. Kezdet és vég egymásba kap csolódnak minden átmenet nélkül, azaz hogy itt voltakép nincs is kezdet s nincs is vég, hanem folytonosság van mindenütt. Csak az ember teszi oda a kezdetet mutató határkövet, hogy el tudjon igazodni a mozgás iránt. Hasonló mozgás nem kizárólagos tulajdona a földnek, osztozik benne minden égi test a nap rendszer életén belől, sőt talán azon kivül is. A Jupiternél oly gyors a nap meg éj váltako zása, hogy alig 10 óráig tart egy nap, de egy periódust a nap körül csak 11 év alatt képes | bevégezni. A Neptun 104 év alatt egyszer tesz egy ' körülforgást, minden 164 év alatt csak egyszer van tavasz, egyszer ősz. S maga a mi rend szerünk középpontja, a nap sem áll, ő is mozog, alkalmasint ö is periódusokban egy eddig isme retlen csillag körül, ismeretlen sebességgel. Ki tudja hány ezer évben tér vissza nála egy-egy epocha. A legóriásibb periódus, melyet ismerünk, a nap meg a föld egymáshozi viszonyát illeti. A tavaszpont (azaz az a hely, melyen tavasz elején a nap délkor keresztül megy) folyton változik. Esztendőről-esztendőre keletről nyugotra távozik. Most a halak csillagzatában van e hely, 2200 évvel a kos csillagba esett. És menni fog egészen körül, mig 26,000 év múlva vissza nem tér oda, a honnan kiindult. Egy-egy epocha 26,000 évben követi a másikat. Ilyen nagy, vagy még nagyobb időközökhöz ; tartja magát az ekliptika ferdesége is, vagyis az i a magasság, melyet a nap valamely hely ég- I boltján elfoglal. Majd magasabban fekszik, majd t alacsonyabban, de a változás nem oly gyors, i hogy azt egy rövid emberélet határain belől ész- ! lelni lehetne. Ezelőtt 31,000 évvel volt a ferde- j ség legnagyobb, tehát télen legnagyobb hideg, i nyáron legkiállliatatlanabb hőség. Aztán 15 ezer j évig fogyás állott be, s midőn már attól kellett | tartani, hogy örök tavasz fog beállani, a mikor meg nem érik mérsékelt égöv alatt a gabona, ; ismét nőni kezdett a ferdeség. Mint egy óriási inga leng a legnagyobb meg a legkisebb kitérés határai között. íme tehát egy epocha a természetben, me lyet mi mérföldekben és esztendőkben beszélő emberek sem kicsinyelhetünk, mely mellett a mi. életünk okozta hullámverés olyan kicsiny, olyan parányi, mint a mily kicsiny a mi életünk mellett annak a légnek hullámzása, melyet a rebbenő madár szárnyütése okozott. Hoitsy Pál.
A BÉGUM ÖTSZÁZ MILLIÓJA. VERNE GYULA REGÉNYE. NYOLCZADIK FEJEZET.
Az
aczél-város.
Dr. Schultze, mihelyt meghallotta, hogy ellenfele és vérrokona Sarassin tudor, örökségé ből mintavárost akar alapítani az egészségtan törvényei szerint s azt Frankvárosnak szándéko zik elnevezni, e tervet nem csak magában képte lennek s ábrándnak tartotta, hanem kivihetetlen nek s menthetetlenül összeomladónak már csak azért is, mert ellenkezik a természet törvényeivel, sőt lázadás azok ellen, mivel a latin faj pusztu lása és megsemmisülése el van határozva a meg másíthatatlan végzetben. Hogy pedig ellenfele
VASÁBNAPI ÚJSÁG.
191
terveivel annál alaposabban megismerkedhessek, nyolez munkás-falu emelkedett, egyforma, szürke a mire, ha ellenök akart dolgozni, szüksége is kis faházakból, melyeket készen hoztak Chicagó volt, ő is fölvétette magát a közegészségügyi ból s itt csak összerakták s felállították. Kemény nemzetközi kongresszusra s pontosan megjelent munkások raja népesiti meg e falukat. annak bizottsági ülésein. Egy ily ülésből távozá A tizennyolez falu, vagy telep középpont sakor mondotta többek előtt, kik közt maga Sa ján, egy kimerithetlen kőszén-hegy óriási sötét rassin tudor is épen ott volt, e jelentős szavakat: tömbje alatt, szabályszerűen rakott roppant épít „Frankvárral egyidejűleg egy megerősitett város mény emelkedik, mint egy rengeteg nagy olvasztó is fog emelkedni, mely a képtelen és természet kemencze, magas karcsú kémények százain ellenes hangyaboly fenállását meg fogja akadá okádva magából a füstöt és a lángokat. Füstjé lyozni. S remélem" — tévé hozzá— „hogyszer- től mindig felhőkbe van borulva az ég s felhőin zendő tapasztalataink tanulságul fognak szol olykor piros villámok czikáznak át. A szél távoli gálni a világnak." dörej hangjait hozza a hordja folyvást, mintha Sarassin tudor, áthatva az emberiség hü a föld mélyében folytonos, egyhangú mennydör szeretetétől, nem késett jegyzékbe venni az ellen gés súgna. fél e nyilatkozatát; s néhány napra rá épen irván Ez a sötét tömeg Stahlstadt, az AezéUváros, Marczelnek, nem mulasztotta el említést tenni Schultze urnák, a jenai egyetem egykori vegy arról, — oly vonásokban irván le a dr. Schultze tanárának a tulajdona, a ki a bégum örökségé egyéniségét, hogy a fiatal elzászi könnyen átlát ből a legnagyobb vastermelő és gyáros s külö hatta, hogy itt kemény ellenféllel lesz dolguk. nösen a legnagyobb ágyu-öntö lett az ó és uj „Erős és erélyes emberekre lesz szükségünk" — világban. igy fejezé be levelét a jó tudor — „tevékeny tu S valóban önt is minden formájú és kali dósokra a kik ne csak építsék, hanem meg is berű ágyukat, sima és vontcső vüeket, szilárd és védjék városunkat." mozgó talpuakat egyaránt, Orosz- és Törökország, Románia és Japán, Olaszország és China számára, Marczel erre igy válaszolt: „Ha nem lehetek is önnek közvetlen szol a mint kívántatik — mindenek fölött pedig Né gálatára városa építésében, számitson rám, hogy metország számára! a kellő időben segítségére leszek. Egy napig sem < )riási tökéje hatalmával egy roppant gyár fogom elveszitni szemem elől dr. Schultze tanárt, telepet, mely valódi város s egyszersmind minta a kit ön oly eleven színekkel festett élőmbe. üzlet volt, tudott teremteni mintegy a földből, Elzászi létemre, az én dolgom őt szemmel tar ; mintegy varázssütésre. Harminczezer munkás, tani. S ezt el se is mulasztandom. Ha netalán legnagyobb részt németek, csoportosultak a hónapokig vagy évekig nem adnék is hírt ma gyártelep körül, annak elővárosait megnépesitve. gamról, ne nyugtalankodjék. Közelben és távol S gyártmányai néhány hónap alatt világhírre ban egy gondolatom lesz : önért dolgozni, vagy | emelkedtek, agyon nyomott minden versenyző a mi azzal egyértelmű, Francziaországnak szol vállalatot. gálni." Sí hultze tanár mind a vasérczet, mind a kőszenet saját bányáiból aknázza. Ott helyben Idő, hely változik. Öt éve, hogy a bégum változtatja öntött aczéllá. Ott helyben csinál öröksége a két örökös kezében van. Színhelyünk i ágyukat belőle. A mit egyetlen versenytársa sem most az Egyesült-Államokban, az Oregon déli képes megtenni, ö azt megteszi. Francziaországban része, tiz mérföldnyire a Csöndes óczeán part negyvenezer kilogramm sulyu aczélrudakat önjától. Még jóformán sivár vidék terül el itt a I tenek, Angliában száz tonna sulyű kovácsolt vaskét szomszéd hatalom közt, némikép egy ameri I ból öntöttek ágyút. Essenben, Kruppnak sikerült kai S váj ez. ötszázezer kilogramm sulyu aczéltömeget önTermészeti tekintetben legalább az : szaka ! teni egy darabba. De Schultze ur nem ismer dozott sziklabérczeivel, hosszú hegylánczok közt | határokat, kívánjanak tőle bármely tetszés sze elnyúló mély völgyeivel, s egész arcza fenséges rinti sulyu és erejű ágyút, ő megönti, oly fényeméltóságával. De ez csak a külső ékítmény, mely l sen mint egy uj ezüst-huszas, a kitűzött határ az európai Svájczot a pásztor, a kalauz és a ven napra. déglős békés foglalkozásai színteréül hagyja s az De aztán meg is fizetteti. Ugy látszik, az élet vidám morajával tölti be, mig itt minden sivár, örökölt 2.">0 millió csak étvágyat csinált neki rómletes. A vándor, ha ide tévedne, csak kalapá — még többre. csok és zúzó malmok tompa dörejét hallaná itt; A Schultze ur ágyúi nemcsak nagyságban s lábai alatt az elrejtett mélység üregeiben a múlnak felül minden további készítményt, ha lőpor lobbanásaitól érezné meg-megdöbbenni a nem minőségben is. Soha sem repednek el. Mily talajt. Hamu- és széntörmeléktől behintett utak vegyület által éri el ezt: arról mesék keringenek a sziklák belsejébe vesznek el; aszott sárga füvek Stahlstadtban. De a titkot senki sem tudja. sűrűjében vas-salak tömegek hevernek, csillogva Stahlstadtban a mesterség minden titkát félté minden színben mint a basiliszk szeme. Itt-ott keny gonddal őrzik. Északi Amerika egy félreeső egy-egy felhagyott akna ásitó torka nyilik, me zugában, sivatagokkal körülvéve, hegyek lánczolyet tágabbra vájt a bele zuhogó eső s hasonlóvá lata által elzárva a külvilágtól, ötszáz mérföld tett egy kiégett vulkán kráteréhez. A levegő füst nyire a legközelebbi emberi teleptől — ott rej tel van tele s oly súlyos, mintha nehéz köpönyeg tezik Stahlstadt, minden befolyásától óva az borulna a föld tagjaira. Madár nem röpkéd itt, Egyesült-Államok által teremtett hatalmas köz sőt bogarakat sem látni — s emberi emlékezet szabadságnak. óta pillangónak hire-pora sem volt e tájon. A ki a Stahlstadt falaihoz ér, meg se kisértse Ál-Svájcz ! Északi határán, a hol a magas oda behatolni. A tömör kapuk közül, melyek a szikla-erődök szegélyezik, hét kopár hegysor kö bányákba és a gyárakb a s műhelyekbe vezetnek, zött nyilik egy sivár völgy, melyet 1871-ig a egy sem nyilik meg a puszta szóra. Sánczok es „vörös pusztá"-nak neveztek, a talaj színe után, erődök veszik körül az egész telepet. S minde mely vas-oxydokkal volt borítva, s a melyet most nütt kérlelhetetlen őr áll, a ki visszautasítja a betolakodni akarót. Az aczél-városba csak as „Stahlfield"-nek, aczélmezönek hinak. Képzeljünk egy öt-hat négyszög lieunyi la léphet be, a ki birja a varázs-igét, a napi jel post, fövenyes, kövecses talajjal, mintha csak szót, vagy a ki bélyeges ós pecsétes igazolványt egy holt tenger feneke volna. A természet élet tud előmutatni. Ilyen igazolványnyal érkezett egy fiatal telenül hagyta; de ide jött az ember s kifejtette munkás egy novemberi reggelen Stahlstadtba•; minden erejét, hogy megélénkítse. A sivár, kövecses laposon, öt év alatt, tizen- s miután a gyártelepet környező kis előváros-
192
YASÁKNAPI ÚJSÁG.
12. SZÁM. 1879. XXVI. ÉVFOLYAM. 12. SZÁM. 1879. XXVI. ÉVFOLYAM.
kák egyikében megszállott s kisded és kopott bőr útitáskáját ott a vendéglőben letette, gya logszerrel indult a városba vezető kapuk leg közelebbiké felé. Erős, tagbaszakadt, hanyagul öltözött ka masznak látszott, mint egy amerikai utcsináló, gyűrött zubbonyban, gallértalan pamut-ingben, hosszúszárú durva csizmákban, a fején lehaj tott széles karimájú szörkalappal, mintha a bőre likacsaiba magát bevett szénport akarná beár nyalni, s barna szakállába csöndesen fütyölve, ruganyos léptekkel haladt a kapu felé. A rácsajtóhoz érve, nyomtatott lapot muta tott az őrnek, ki azt figyelemmel elolvasva, arra egyszerre bebocsátotta. —- Az ön utasító levele, monda, Seligmann ellenőr úrhoz szól, K. osztály, IX. utcza, 743. műhelybe. Csak menjen itt a körúton, jobbra, mig a K; osztályhoz ér, s ott jelentkezzék a ka pusnál . . . Tudja a szabályt ? Ha más osztályba talál tévedni, mint a hova rendelve van, kiűzik. Az ifjú az elébe szabott irányban haladt tova, a kör-ut mentében. Jobbja felől mély árok
volt. Mind a két oldalon egyenlő alakzatú épü kor mutat elő. Este 7 órakor, eltávozásakor letek voltak, melyek a kör középpontján hegyes a műhely ajtajában felállított ládába, mely csak szögbe futottak össze. is akkor van nyitva, dobja azt be. A gépek döreje itt már siketitőleg hangzott. — Ismerem e rendszert. Lehet lakni a E szürke épületek, ezernyi ablaktól világítva, körfalon belül? kérdé Schwartz. inkább élő szörnyeknek látszottak, mint lel — Nem, kivül kell lakást keresnie. De ketlen valóknak. De a jövevény, ugy látszék, ebédet kaphat a közkonyhán, jutányos áron el volt fásulva az ilyes látványok iránt, mert rá Napidija, mint kezdőé, egy dollár, mely negyed sem hederített az egészre. évenként emeltetik. Egyetlen büntetés a ki Öt perez alatt megtalálta a IX. utczát, űzetés. Ezt elsőfokulag én mondom ki, felebbe743. műhelyt, s egy kis irodába lépett, mely raj zésileg a főmérnöV, ós pedig a szabályzat bár zokkal és névsorokkal volt tele aggatva s ott mely megszegésére. Akar már ma munkába találta Seligmann ellenőrt. állni? Ez átvette a számos láttamozással tarkított — Miért ne ? igazolványt; s miután maga is hitelesítette, — Félnap lesz számítva. Jöjjön. végig jártatta szemeit a fiatal emberen. (Folyt, követk.) — Mint keverő akar beállani ? Nagyon fiatallom arra. — Az életkor nem határoz, felelt a jöve vény. Nem sokára betöltöm a huszonhat évet, Az ezllstpénz mérges. Francziaországban, Yas már hét hónap óta kevertem. Ha kívánja, elő lenciermeben a bank azon hivatalnokainál, kik az mutathatom bizonyítványaimat, melyek alapján ezüst pénzt olvassák minden évben gyomor- és orr New-Yorkban a személyzeti főnök felfogadott. betegségeket tapasztalnak, melyek a nagy mennyiségű
Egyveleg.
A B É G U M ÖTSZÁZ vonult végig, melynek gerinczén őrök járkáltak. Balról, a széles körút s az épületek tömege kö zött először is kettős vágányu vasút futott körül; azon belül második körfal emelkedett, hasonló a külső körfalhoz, mely az Aczél-város alakza tának körrajzát adta meg. Ez alakzat olyatén volt, hogy a középpontból sugarakként kiágazó falak által egymástól elválasztott osztályok, mint körszeletek, egymástól egészen elkülönítve ál lottak benne, s csak egy közös árok és a körfal által voltak egyesítve egy nagy teleppé. A fiatal munkás csakhamar megérkezett a K. körszelethez, hol a jelbetü egy az ut szélén fölállított kőoszlopon pompázott, szemben egy roppant tömör kapuval, mely fölé ugyanaz a betű volt fölírva. Ott a kapusnál jelentkezett. Ez fél falábú s mellén érdem jellel diszitett hadastyán volt. Megvizsgálta az igazolványt, uj bélyeget ütött rá s így szólt: „Csak egyenest.Kilenczedik utcza balra." A fiatal ember belépett a kapun, mely megnyílt előtte s benn volt a K. osztályban. Aa ut, mely előtte feltárult, e szelvény tengelye
AZ ŐR FIGYELEMMEL OLVASTA AZ IGAZOLVÁNYT.
MILLIÓJA.
A fiatal ember elég könnyűséggel beszélt ezüst pénz olvasásának következményei. A számlá németül, ámbár némi idegenszerű kiejtéssel, a lás által bizonyos feketés-zöldes por képződik, mely mi gyanúsnak tetszett az ellenőr előtt. a lélekző és emésztő szervekre hat. A betegség tü netei: gyakori tüsszentés, nátha, székszorulás, ét — Ön talán elzászi ? kérdé. vágytalanság, bágyadtság és fó'fájás. E betegségből — Nem, svájezi vagyok, Schaffhausenböl. azonban aligha lesz valaha — járvány. Itt vannak papírjaim, egészen rendben. Iró távirda. Cowper mérnök a londoni táviró Börtárczát vont elő s útlevelet, könyvecskét mérnöki társulatnak a múlt héten uj nevezetes ta és igazolványt mutatott az ellenőrnek. lálmányt mutatott be. Ez a távirda tintával irja le — Jól van. Végre is, ön szegődve van, s az átvételi állomáson azt, mit a feladó állomáson nekem nincs más teendőm mint kimutatni helyét irónnal írnak és pedig a feladónak kézvonásait adja a hol a munkába álljon, viszonzá Seligmann vissza. A találmány, mely nem cserélendő fel a már ellenőr, megnyugtatva a hivatalos igazolvány korábban feltalált úgynevezett másoló-távirdával, által. igen leleményesen van szerkesztve s nem csekély S azzal egy főkönyvi névsorba beigtatta a gyakorlati értékűnek látszik. „Schwartz János" nevet, melyet az igazolványról' Hamis szemek lovak számára. Londonban Mr. vett át s a fiatal munkásnak egy, nevére kiállí Flemming csalódásig hű mesterséges szemet talált tott, kék papírszeletet adott át, melyen 57.938 föl vak lovak számára. E szem beillesztése és kivé szám állott s így folytatá: tele nagyon egyszerű, könnyű dolog, s előnye abban — Minden reggel hét órakor a K. kapunál áll, hogy a hiányt lehetőleg elpalástolja s a szem kell lennie; ott előmutatja ezt a kék jegyet. üreget, a gyakori mosás mellett, a könnyezéstől megóvja. Ezzel beboesátják a külső körfalon. A kapusnál egy jelenléti jegyet kap, anyakönyvi számával (57.938) jegyezve, melyet a műhelybe lépte
193
ÚJSÁG.
Szeged. Magyarország két hajózható folyója, a Tisza és a Maros összefolyásánál, két legjelentékenyebb vaspályavonal, az osztrák állami és az alföldfiumei keresztezésénél terült el szabad kir. Szeged városa, az országnak Budapest után a második, magyarságra első helye. Népes, virágzó város már a regi időben, melynek már a múlt száza dokban volt tizenhét temploma s már Nagy La jos király idejében a bolgárok által fenyegetett Nándorfehérvár fölmentésére indult 40,000 ha lász legtöbbje Szegedről került ki. Volt vára, állami fogház valaha s az iparnak nagy előmozdítója már abban az időben, midőn az ide szállított olaszországi foglyok később anynyira felvirágzott több iparnemet honosítottak meg. Hetvenezerét meghaladó lakosszám mellett Szegednek volt — az egy Hódmezö-Vásárhely kivételével — az országban legnagyobb határa, 138,246 katasztrális hold, közel 17 Q mértföld. Házainak száma hetedfélezer. A tiszai és a vasúti töltések által gyűrűként körülvett város négy részre oszlott: az alsóvá rosra, melyet a környék parasztvárosnak neve zett el, a Bókusra vagyis a munkás városra, a felsövárosra, vagy gazdag városra, és végre a belvárosra, Palánkra vagy uri városra. Mind ez elnevezések megjelölték egyúttal a lakosság foglalkozását is. Tanyai emberek, föld művelők voltak az alsóvárosi emberek, kikhez tartozott Szent-Mihálytelek ós Röszke külváros is. Itt termett a világszerte híres szegedi paprika, melynek füzérei ott voltak felakgatva minden háznak az észter héj a alatt. Az alsóváros terülotére esett az osztrák államvaspálya indóháza, honnan az ujabbkori remek építmények egyike, a hosszú vashíd veze tett át a Tiszán, melynek rajzát mai egyik ké pünk mutatja. A vasúti hidon felül hajóhíd kap csolta össze a Tisza két partját. A Rókus városban laktak az iparosok, a kisebb gyárosok s a hires sertéskereskedők. E városrész hosszan terjedt el az alföldi vasút mentén s a hosszú budai országút egész végig kétfelé szélé. Itt állt a nagy áldozatokkal épült polgári kórház, e városrész legnevezetesebb épü lete, mely csak három év előtt épült, — ugy szintén egy jól berendezett gőzfürdő. Az alsó és Rókusváros között egy város reszt Mórának neveztek. Itt állt a szép árvaház, melyben száznál több árva talált menedékhelyet. Innen húzódott fölfelé a kálvária útja, kétfelől szentek szobraival, középütt ódon kápolnával. Azontúl kertek, nyaralók terültek s még tovább a temető. A szegedi ártér. A hires szegedi halászok a felső, vagyis a zel volt körülvéve. Közvetlenül a Tisza ellen jól gazdag várost lakták. A vagyonos szőlő- és föld meg van védve erős töltés és magaslat által. birtokosoknak is ez volt a telepe. Itt állt a vész — Térképünkhöz. — 10-én megbontották a töltést Tápé s Szeged alatt leégett nagy gyufagyár. Itt voltak a sótárközt, hogy a betódult árviz a Tiszába befoly házak, a dohánybeváltási hivatal, a gyártelep. Mai térképünk mutatja a szegedi ártért és azon töltésszakadásokat, melyen át Szegedet és hasson és hogy a baktó-szilléri gát, mely a Kedvelt helye volt e városrésznek az oly szo morú nevezetességre jutott a „Makkos erdő", vidékét az árviz elpusztította. A percsóra-szegedi város egyik legerősb védvonala, lehetőleg meg mely tulajdonkép akáczfákkal beültetett kert, kíméltessék. Az alföldi vasút töltésének emelésé 19,544 i. öl hosszú, igen erős töltés a Tisza jobb középütt födött tánczhelylyel, hová ünnep- és partján a percsórai keresztgátból kiindulva, egé nél fejtették ki most már a leynagyobb erőt, vasárnaponként mulatni járt a nép. E város minthogy ez a gát volt leginkább veszélyeztetett szen Szegeden alul a rőszkei magaslatig halad, rész, szőlőivel, kertjeivel egész Szatymázig ter hol a Tisza eredeti irányával, hol az eddig még védvonal. A vihar azonban meghiúsított minden jed s maga Szatymáz is tulajdonkép csak kül erőfeszítést, mert 12-én reggeli 3 órakor megtör ki nem képződött dóczi s algyői átvágással pár városa, illetőleg nyaraló helye. huzamosan. E töltés éjszaki részén Petresnél tör tént a szakadás, melyen át Szeged városát csak hamar elborította az ár. A belváros, mely legszebb része volt Sze tént az első szakadás mintegy 20 öl hosszában A petresi szakadás, a honnan az árviz ere gednek, tiz év előtt még nagyrészt mocsár volt. márczius 5-én este. Ezzel meg volt bontva a legerősb vonal, mely Szegedet a Tisza ellen detét vette, időközben 200 ölnyire tágult, ugy A Dugonics-tér, mely szép sétányával a szegedi védi. A szakadás pontja Szeged városától hogy annak betöméséről egyelőre, mig a Tisza szépek kedvencz találkozási helye volt, akkor mintegy 4V2 mérföldnyire van. Az ár vagy 35 vissza nem tér a medrébe, szó sem lehet. Az még nem volt egyéb sárfészeknél. A lefolyt év óra alatt elborította nemcsak nyugot és dél államvasút töltése délről két helyt átvágatott; de tized alatt megnépesült a kiszárított, elegyenge felé a sövényházi magaslatig és a sövényházi Szeged területéről a viz le nem folyhat, mig az ár tett terület nagykereskedésekkel, iskolákkal, hi töltésig érő lapályt, hanem csakhamar átlépte behatolása el nem záratik. Ennél fogva tervben vatalok épületeivel, közintézetekkel, s egész nagy s részben elseperte az utóbbi gyenge töltést és van a várost mindenekelőtt belső körtöltéssel az városi színezetet nyert. Itt emelkedik a főreál átszakította a baktó-macskási gátat. Az egyre alföldi s az osztrák vaspálya mentén és az erős iskola palotája, mely negyedfélszázezer forintba dagadó víztömeg ekként az alföldi s az osztrák baktó-szilléri gáttal elzárni, ezután a vizeket került s három év előtt az iparkiállitásnak volt csarnoka. A reáltanoda és a Dugonics-park kö állami vasút töltéseinek feküdt és áttörte először levezetni s részben kiszivattyúzni. az alföldi vasúti gátat ott, a hol térképünkön Szó van arról, hogy sem a Pallavicini Sán zött vezet egy utcza a Klauzál- ós Széchenyi a II. szakadás van megjelölve. Ez történt dor őrgróf, sem Szeged városa nem szándékoz térre, hol Szeged legszebb és legnagyobb háza, márczius 7-én d. e. és délután 5 óra tájban; nak a percsora-szegedi töltés felső vonalát fenn a Kiss-féle épület, továbbá a Zsótér- és AignerAlgyő s Tápé helységei teljesen viz alá kerültek. tartani s az őrgrófi család inkább ártérnek engedi féle házak s a banképület emelkednek. A belvá Délnyugaton lassabban emelkedett az ár, az ottani területet, semhogy ujabb költséget for rosban állt a takarékpénztár épülete, a szép réBzint mert a székhalmi magaslat egy ideig dítson ama terhes védelem folytatására. Ellenben katholikus templomok, a tornyos városháza, a útjában állt, részint mert a Fehértó sok vizet közös erővel fogna kiépíttetni a térképünkön jel gymnázium épülete stb. A város számos közintézetei, társulatai, fogadott magába s bocsátott a Matyéren át a zett nádasd-vadkerti s megerősíttetni a sövény Tiszába. Az ár azonban egyre nőtt és 9-én házi töltés; továbbá Szeged részére második véd egyesületei tanúságot tesznek az itt oly szép délelőtt átlépte s részben átszakította az állam- vonalul megerősítendő, illetőleg fölépítendő a fejlődésnek indult életről. Iskolaügye mintaszerű vasuti pályatestet és elborította még az este baktói és a macskási töltés; harmadikul pedig volt, — volt árvaháza, kórháza, szegényápoldája, határozott védtöltésnek lenne alakítandó az zenedéje, nyilvános könyvtára, háziipar-egyesüDorozsma község mélyebben fekvő részeit. lete, iparmuzeuma s jelentékeny gyárai. Szép Szeged városa már most mindenfelől árvíz alföldi s az állami vasút gátja.
Szeged ártere.
MAGAS KARCSÚ KÉMÉNYFK SZÁZAIN.
VASÁRNAPI
194
VASÁBNAPI TTJSÁG.
1 2 . SZÁM. I S 7 9 . XXVI. ÉVFOLYAM.
jóllétnek indult a város, s megérdemelte, hegy Versedig. Nincs azoknak semmijük. Szegeden, vetkezve elégítik ki a fenálló házakból és Uj-Szeged a magyar alföld gyöngyének, népe a magyar vagy jobban mondva a túlsó parton levő Uj- felől nyilvánuló tömeges keresletet. E száraz föld nemzet büszkeségének neveztessék. Szegeden a töltéseken s a néhány biztos épület részen fekvő boltok bérlete mesés magasra rúgott. A tiszai kanyarulat másik partján áll Uj- ben elhelyezve alig 20,000 ember maradt. Kér Egy kicsike zugért 200 forintot kérnek el egy hó. Szeged, mely tulajdonképen csak egy szép kert, dés, hogy az elmenekült földönfutókból mennyi napra. Eredeti árvizes világ ez. a mely mellett mintegy 1 20 ház épült. E néhány tér vissza. Nagy idők múlnak el, mig Szeged egy / ház és környéke adott menedéket a veszedelem része fölépül. Arról nem is álmodik senki, hogy Az élelmi szerekben csak az első nap volt hiány. alatt mintegy ötvenezer menekülőnek, mig a az egész fölépüljön. többiek a vár tetején, s a fentebb emiitett szilár A rettentő csapás hire mély részvéttel töl Aztán neki zúdult az ország minden részéből. A tá dabb házakban húzták meg m a g o k a t / f tötte el a külföldet is. Ott is gyűjtenek, segélyzö volból vasutakon, a közelből szekereken hozták. Élel A külvárosok n e m voltak szépeknek mond bizottságokat alakítanak. Ily mérvben még egy mezésben annyira nem szenved senki szükséget, hogy hatók. Széles, hosszú, de esős időben igen sáros szer sem volt fölrázva idegenek áldozatkészsége. Dani főispán e hó 1 S-án táviratilag azt a kérelmet utczáik mellett jobbára csak földszintes egyszerű Az igaz, hogy a csapás is páratlan. küldte szét, hogy könnyen romló élelemre nincs házak állottak, melyeknek néhol a kéményükön Ausztria hatóságai, az uralkodó kifejezett szükség, s mivel a lakosságnak csak egy része maradt folyt be az áradat. — A vár épen a Tisza partján óhajtása szerint, az ezüst-menyegző megünnep Szegeden, a kenyér pedig ezrével érkezik, ennek szál áll, magas fallal bekerített szabálytalan négy lésére szánt költségeket a szeged-vidéki károsul lítása megszüntetendő addig, mig 24 órával előbb szögöt alkotó épületekkel. A várárkokat rég taknak küldik. nem táviratoz. betemették s beültették fákkal. Itthon ugy szólva műiden község hozzá Ruha és takaró-félék is tömegben érkeznek. Gr. A város környéke mocsáros s mérföldekre járul a jótékonyság öregbítéséhez. A szerencsét terjedő határa csaknem egészen sik, csak itt-ott lenség nagyságát csakis e részvét s a menekül Károlyi Sándor ezer pokróezot ajándékozott a fedél vannak rajta dombszerü homokfúvások. A vá tek befogadásánál nyilvánuló vendégszeretet és nélkül didergőknek. E hó 18-án pedig gr. Csekonics és rostól távolabbra eső területeken vannak a ta gyöngédség fejezi ki legerősebben. E tekintetben neje Zsombolyáról személyesen szállítottak nagy panyák, s egyes elszórt, többnyire gazdasági épü a bánsági és torontáli svábok és ráczok vete rasztszekeren fehérneműt és ágybélit. Átérve a hidon letek. kednek a magyarokkal. a grófné osztogatni kezdte adományát, de ugy körül Hogy mily fokon állt Szeged vagyoni álla * fogták a menekültek a hideg éjjelekre áldáskép ható pota, egész pontossággal még most megállapítani Néhány rémséges adat a pusztulás világából igy ruhák után kapkodva, hogy a kocsit csaknem a leven e m lehet. Hozzávetőleg azonban már most is alkothatunk magunknak fogalmat felöle, h a meg szól: E hó 19-én Szegeden mindössze csak 348 ház állt, | gőbe emelték. Nagy nehezen lehetett őket kimenteni gondoljuk, hogy a város lakossága mintegy öt ezek között 283 lakható és 65 omló félben levő. Lak- és a mentő bizottság irodájába hozni. Itt az emberek millió forint adót fizetett, és pedig pontosan lntó ház van : Rókusban 14, alsó-városban 10, felső mind az ablakhoz rohantak. A grófné az ablakon fizette. A tökének, mely után az adó begyült, leg városban 42, Palánkon (belváros) 217; omlófélben j egyenkint kezdte kiosztogatni a magával hozott tár alább öt ennyinek kellett lenni, a mi 25 milliót levő : Rókusban 5, alsó-városban 15, felső-városban gyakat. Világért sem engedte volna, hogy más tegye teszen ki. nevében és helyette a szolgálatot. 15 és Palánkon 31. Szeged gazdagságának főalkatrészét a mező A halottak számát nem tudni. Hivatalosan be gazdaság képezte. Statisztikai adatok szerint volt Megindító látvány, a mint a menekültek visszaSzegeden hétezer ló, közel tízezer szarvasmarha, jelentve alig harmincz van. De mennyit fednek a mintegy 27.000 sertés és százezer j u h . A keres romok ? A 70,000-nél nagyobb népességből elmene ! szállingóznak, keresve családjukat, melytől a márcz. kedést és ipart űzök tiz százalékát tették ki a la kült 50,000. A gazdag tanyákon nem maradt meg ! 12-iki éj rémségei elszakították ; tudakolva rokonaikosságnak. Volt 116 üzleti vállalat, 4 élelmezési, j épület. Hová lettek a íoldmives igavonói, gazdasági [ kat, ismerőseiket, s kutatva a háztájat. Sok egyiket 13 ruházati, 13 építkezési, 23 fonó és szövő, 17 i eszközei, az iparos szerszámai'? • sem találja meg. faipari, 20 kő-, 22 bőr- és papiripari, 3 olaj- és ] Algyihi csak a templom és mintegy 4 uradalmi épü Árván maradt, eltévedt gyermekek sirnak s zsiripari stb. üzlet. A gázfogyasztás 9*5 millió ! let áll. Tápén csupán a templom és iskola. Dórommá , kiabálják az anya nevét. Csecsemők a tápláló anyai kubiklábat tett ki. A nagyipar is képviselve volt i szintén elpusztult; a templomon kivül csak maga I kebeltől szakadva el, éhen haltak. Szegeden. Volt egy gőzmalma, mely (58,000 \ A szörnyű éjről egyesek a legborzasztóbb rész mázsa lisztet gyártott, szeszgyára 500,000 akó ' sabb fekvésű két kis utczája maradt meg. A pénzintézetek, az alapítványok is pusztulóban leteket beszélik. K—^sz mérnök két kis gyermekével évi termeléssel, részvényes téglagyára, gyufa gyára, mely 250 munkásnak adott kenyeret. Az vannak. A tisztviselők egylete pénzéből például egy fára akart menekülni. Egyik fiát már föl is vitte ipar- és kereskedelmi banknak kétszázezer, az 140,000 frt volt kölcsönözve és házakra betáblázva, s odakötötte az ágakhoz, hogy le ne essék, aztán iparbanknak százezer forint alaptőkéje volt; a a takarékpénztárnál 400,000 frt, az árva-pénzekből lement a másikért. Ezalatt a viz megnőtt, s a lent szeged-csongrádi takarékpénztárnak 130,000 frt. 90,000 frt, stb. levő gyermek alig látszott ki belőle. Felvette, s kez Az összes betétek valamennyi pénzintézetnél föl A kormány a fizetési és kereskedelmi ügyekre dett fölmászni a fára a rohamosan emelkedő ár elől. mentek 15 millió forintra. A forgalmat illetőleg nézve kért fölhatalmazást először is a törvényhozás A fa derekán érezte, hogy ereje elhagyja, s hogy sa csak az alföld-fiumei vasút bevételei 241,539 frtot tól. A márczius 3-tól ápril 16-ig bűóilag kitűzött vagy ját és másik gyermeke életét megmenthesse, kényte tettek ki, miből 137 ezer frt esik áruforgalomra. A Szegedre érkező áruk 50 ezer tonnát tettek ki folyó határnapok szünetelnek. Árverések augusztus len volt a hátán ülő gyermeket ledobni a vizbe. utoljáig sem ingókra, sem ingatlanokra nem tartha hajón, 60 ezerét vasúton. tók. A váltó-óvatolási határidők ápril közepéig nyitva Ennek most legnagyobb része elpusztult, Az árvák felől is gondoskodik a közrészvét. tartatnak. A rendelet hatálya kitered Szeged, Do' Egyesületek, magányosok kérik őket fölnevelésre. de hangosan hirdeti iparkodását, jóravalóságát a n n a k a városnak, melyet most egy egész ország rozsma, Tápé, Algyő és Sövényházára. A körmöczbányai főreáliskola konviktusa pedig 30 sirat s melyet egy vüág rokonszenves részvéte mel tanuló gyermek ellátására és tanítására tett aján lett készül kiemelni omladékaiból. E hó 19-én nagy részben már össze volt gyűjtve latot. Hasonló gondoskodást tanúsított több intézet. Két árvát Kende Kamit és Kende Tibor képviaz értékek megmenthetőrésze. A fővárosi önkénytes i selők hoztak el magukkal — emlékül. Kende Kamit tűzoltók fáradhatatlanságát és fegyelmezettségét a percsorai kormánybiztos volt, Kende Tibor pedig a legnagyobb dicsérettel emiitik minden oldalról. Az képviselők mentő társaságával utazott le. A Kende A nagy alföldi város romokban hever. Omla aradi és váczi tűzoltók is igy működtek a mentés Kanut pártfogoltja két éves fiu, ki a vész napján a ideje alatt. dékait még most is mossa a Tisza árja, és hoszmenekülőkkel oda tévedt a „Csongrád" gőzhajóra, szabb idő fog eltelni, mig a vizet mindenhonnan A város lagunáin — irja e hó 19-ikéről egy és se apját, se anyját nem lehetett kifürkészni. Elne eltávolíthatják. Az apadás átalános ugyan, de a tudósító — már nem oly élénk a csolnakok közle mélyen fekvő városból a víz le nem folyhat, csak kedése. Csak itt-ott tűnik föl egy-egy ladik, vagy ház vezték Szegedi Gergelynek, miután Szegeden Gergely szivattyúzás segélyével. Az előtt pedig még be tetőből, gerendákból készített talp, melyen valamely napján öntötte ki az áradat. Kende Tibor gyermeke kell tömni az átszakított töltéseket, hogy az ár félreeső helyről szállítnak néhány szegényes bútor egy öt éves nagy szemű fiu. Apja egy bevándorolt, mozgását elzárják. halálán levő czipész, ki alig tud magyarul, mig a darabot. Siri csendhez volna hasonlítható e város gyermek csak magyarul beszél. Sirva adta át a béna, A király e hó 17-én könyezve nézte a ször részek némasága, ha a tavaszi szél által felvert viz nyű látványt, s e pusztulás közepette is többször nyomorékon és mellbetegen szabad ég alá taszított tompa mély hangja oly kísértetiessé nem tenné a azt m o n d t a : „Szegednek lenni, Szegednek élni ember a gyermeket, kinek Cseh vezetéknevét Cson halál és rom e birodalmát. Még kisértetiesebbé te kell". Ez volt válasza az uralkodónak Pálffy pol grádira változtatták, emlékezetül azon hajóra, mely gármester szomorú üdvözletére: „Nem maradt szik e képet a falhasadékokból előtünedező házi sze nek kapitánya Hadzsi valódi bravour-mentéseket vitt egyebünk, m i n t fölséges urunk iránt való hű rek. Egyes darabok ugy, a mint használva voltak, véghez. ragaszkodásnnk. Isten hozta fölségedet hozzánk, mások ugy, a mint menteni szándékoztak azokata hajléktalanokhoz. Itt áll fölséged előtt a volt Vannak csendéleti képrészletek. Ott fekszik napok Szeged, mely m a m á r nincs". A bécsi magyar technikus ifjak is elmentek óta, senkitől sem bántva, gazdától elhagyva, asztal, O felsége nyilatkozatai reményekkel vigasz szék, egy fa sudara mellé kötött háztetőn. Körülötte segíteni Szegedre. Szatymazhoz érve, nagy vihar talják a szerencsétleneket. Tisza miniszterelnök macskák enyelegnek, galambok szalmatörmelékből dühöngött a vizén; más utón pedig nem juthattak is ünnepélyesen megígérte a város e hó 18-iki szemeket keresgélnek. Mindjárt a szomszédban az Szegedre. Két ladikkal indultak neki a hullámoknak, megható közgyűlésén, hogy Szeged fel fog épülni. ablak mint oszlop tartja fenn a tetőt. Ez ablak mellől Az egyik ladik szerencsésen Szegedre vergődött; a Milliókra van szükség, az épületek fölemelésére minden kidőlt, csak néhány cserép virág nem, egye másik elmaradt, eltűnt. Máig sem tudni, mi tör és uj töltésekre, melyek hasonló katasztrófát düli jele életnek és reménynek. Benn a város néhány tént vele. elhárítsanak. Hos3zu időkre való k a m a t nélküli száraz utczáján a 19. század nem tagadja meg magát. kölcsönről van szó. A kormány a képviselőház Budapestre 200 menekült jött s ezek az üllői A hídfőnél, s a „Hungáriáival szomszédos részein lá ban is megígérte, hogy Szeged érdekében mielőbb kaszárnyában vannak elhelyezve s élelemmel, ruházas kereskedési élet támadt. Minden zug-bolt megtelik intézkedni fog. j val ellátva. A kerületi orvos naponként meglátogatja különféle kereskedők kimentett áruczikkeivel. Rőfös A lakosság szerteszét menekült, legnagyobb részük Csongrádmegyébe és a Bánátba, le egész kereskedő könyvkereskedővel, hentes fűszeressel szö- őket, de beteg egy sincs köztük.
Szeged pusztulása.
1 2 . SZÁM. 1871). XXVI. ÉVIOLYAM.
A menekültek az egyedül járható vaspályát, az osztrák vasút déli vonalát vették igénybe, s azon szállították őket. A más rész Uj-Szegeden át Csanád megyébe futott. Makó város volt az első, mely kocsikkal élelmi szert küldött Szegedre. Makón 4000 menekült van, ide költözött a szegedi törvényszék is. A földönfutók mindenütt meleg szivet és haj lékot találnak, a merre csak elsodortottak. A szó teljes értelmében versengés fejlődött ki a menekülők befogadásában. Az adakozások közt az eddigi legnagyobb összeg a bőkezűségéről ismeretes gr. Pálffy Jánosr ötvenezer forinttal. A főpapok, a főurak, a pénzintézetek, s a hatóságok nevei mind megtalálhatók a jótékony ság lisztáján. A képviselők is jelentékeny összegeket írtak alá. A lapok szintén jó eredménynyel gyűj tenek. Társadalmi téren minden megtörténik, ország szerte, hogy a keserves nyomor enyhüljön. Az előre lúrdetett hangversenyek (böjtben mindig sok van) átalában a szegediek javára tartatnak meg, s rendez nek e czélra különféle előadásokat. Liszt hangversenye e hó 26-án lesz a redoutban. A legolcsóbb jegy ára 5 frt; de már nem lehet kapni. E hangverseny egymaga JO—12,000 irtot fog jöve delmezni. A külföld részvétéről minden nap ujabb és ujabb hirek érkeznek. Az osztrák tartományokban mindenütt hatósá gilag intézik a gyűjtéseket. Bécs városa 10,000 irtot szavazott meg. A színházak jótékony előadásra ké szülnek. Az udvari operaházban ápril 4-én lesz fé nyes előadás, melyben — gr. Andrássy Gyuláné fölhívására — az előkelő körök számos tagja vesz részt. Londonban a város legelső tisztviselője, a lordmayor vezeti a gyűjtéseket. Gr. Károlyi nagykövetünk és az ottani magyar egylet kérték föl erre, saz egyesü let elnöke dr. Duka Tivadar meleg hangon irt levél ben köszönte meg a lordmayor előzékenységét, melylyel a küldöttséget fogadta, s a készséget, melylyel az ügyet támogatta. Ezenkívül a lordmayor távira tilag is kifejezte a részvétet Tisza Kálmán minisz terelnöknek. E hó 20-án már 53,000 forint gyűlt össze. Lord Salisbury külügyminiszter, Beaconsfield kormányehiök, gr. Károlyi egyenkint ezer forintot adtak, a Rothschild és Bearing-brothers bankházak külön-külön 5000 frtot. kfranczia lapok is gyűjtenek, s a párisi magyar egylet szintén felhívásokat tett közzé. Parisban Bernt gr. a követség termeiben rendez hangversenyt, melyen osztrák és magyar művészek játszanak. A segélygyüjtő bizottság tiszteletbeli el nöke gr. Beust. Rigaud párisi városi képviselő a vá ros képviselőtestülete ülésében indítványozni szán dékszik, hogy Paris városa 500,000 frankot adjon. Rómában az osztrák-magyar nagykövetség alakí totta meg a segélyzö bizottságot. — Suhint buda pesti olasz konzul a ,,Perseveranza"-nak irt levélben mondja el a szerencsétlenség nagyságát s intéz föl hívást adakozásra. Az olasz kormány hivatalos lapja fölemiitvén, hogy Franczia- s Angolországban Sze ged javára az aláüást már megindították, biztosnak tartja, hogy Olaszország is hathatós segélyt fog nyújtani. Berlinben e hó 22-én az udvari operában lesz nagy előadás a szegediek javára. A többi színházak szintén e jótékony czélra hirdetnek előadásokat. A szegediek javára működő központi bizottság első elnökévé Ratibor herczeget választotta, a tiszteleti elnökséget gr. Széchenyi Imre nagykövet fogadta el. (iyüjtőhelyek az osztrák-magyar főkonzulatuson ki vül az összes berlini hírlapi szerkesztőségek. Bukarestben Weisz nyomdatulajdonos gyűjtést indítván, már e hó 19-én négyezer frankot küld hetett. Svájczüan Sz.-Gallenban e hó 17-én bizottság vakult, mely Groszmann.Brunner sBrettaner banká rokból áll, s már közzé tette felhívását. Az osztrák-magyar bank főtanácsa 3000 frtot sza vazott meg. — A bécsi perzsa köret Nerim khán tá bornok 50 aranyat adományozott. — A prágai német
VASÁRNAPI ÚJSÁG. kaszinó nagy hangversenyt rendez a jövő héten a legjelesb művészi erők közreműködésével.
195
Történetei igénytelenek, de többnyire megkapok. Most ezekből egy kötetet s abban hat rajzot (Mikor a fecske visszatér. A nagymama kukulája. Nyáréji A szegedi katasztrófához hasonlót az ujabb kor álom. Migraine. Pál fordulása. A mit a szomorúfűz csak Liszabon pusztulásában tud felmutatni. Lisza- beszélt) bocsát közre. Mind méltó az olvasásra; bont 1755-ben földrengés érte. Addig egyike volt különösen megható a Nagymama kukulája (bóbitás Európa legszebb, legnagyobb és leggazdagabb váro fejkötó) czimfí rajz. — A 31Ö lapra terjedő s igen szép kiállítású kötet ára 2 Irt. sainak, sőt alig volt párja. A földrengés mind a Kmlri'idi Sándor, fiatal lyrikusiiiuk közt n tehet Tajo folyamnak, mind a tengernek vizét rázuditotta ségesebbek egyike, „Másodvirágzás" ozimü nagyobb a városra. A nép nagy része a rakpartra menekült, mely márványból volt épitve. A rakpart elsülyedt s elbeszélése (mely tavaly a Főv. Lapokban jelent meg) 20.000 embert temetett el magával. Ma 80 ölnyi szintén érdekes olvasmány. Endrődinek prózája is viz áll fölötte. A régi Liszabonból ma csak az Atheina szinguzdag, eleven, mint verselése; deajellemfesté8 városrész áll fenn a magas Monté de Castellón, a s lélektani rajz itt ama ment túlzásoktól s ellenmon dásoktól, mint költői beszélyeiben. Itt azonban többi városrészt elpusztitá az elemek hatalma. mégis inkább a való élet talaján mozog. Tőle e téren is sokat várhatunk. \ csinos kiállítású kis kötet A királynak egy nyilatkozatát emiitik a Sze ára l frt. gedről visszatért képviselők. Midőn az uralkodó Ribáry Ferencz Képes Világtörténetéből (kiadja Szegeden a Tisza töltésén tanyázó nép közt végig Mehner Vilmos) megjelent a három első füzet; nagy ment, többeket megszólított az oda menekültek kö 8-ad, vagy tulajdonkép kis 4-edrét alakú kiadás, zül s tudakozódott veszteségűkről. Az emberek levett részint a szöveg, e nyomott, részint külön lapokat kalappal fogadták a királyt, a ki midőn a töltésről elfoglaló csinos metszetekkel, szép papíron és nyo eltávozott, azt monda a vele volt uraknak : „Csodá mással. A két első füzet, összesen 80 lápon, élő beszéden kivül, a Bevezetést tartalmazza, mely az latos, hogy annyi tönkrement ember között egyetlen emberiség történelem előtti őskorát tárgyalja: a egy sem találkozott, a ki koldulásra nyújtotta volna barlang-lakókat, a kő-korszakot, a czölöp-épitmények ki kezét, sőt még csak egy kérő szót sem ejtett ki korát, az ős (történelem-előtti) régiségtan ujabb föl egy sem. Ez valóban igen jellemző a magyar népre." fedezései alapján, az emlékek rajzaival s a tudomány eredményeinek földolgozásaival. A második füzet végén már a tulajdonképeni történelem, az Ó-kor története kezdődik. Dr. Ribáry, kinek történelmi tanulmányai kiválólag az <> korra vonatkoznak, kü lönösen gonddal szándékozik tárgyalni ;\v. emberiség történetének e sokágú s oly érdekes és tanulságos Adalék a Thurzó-csaladról szóló czikkhez. szakaszát. A kiadásba fölvett képek sikerültek s a A Vasárnapi Újság f. évi 10-ik számában a vállalat valóban sokat igérőleg indult meg. Óhajtjuk, Thurzó családról közlött adatokba egy kis anach- hogy a közönség tömeges pártolása tegye lehetővé ronizmus csúszott be. Azokban többi közt állít annak minél teljesebb kidolgozását. A vállalat mint már emiitettük 4—5 íves (32—40 lapnyi) füzetekben tatik, hogy Thurzó Bertalan fia I. Márton 1430- jelen meg, számos képpel; egy füzet ára 30 kr. Ha ban érsekújvári várnagy volt. Ez tévedés. Érsek vonként két füzet jelen meg. 15—17 füzet lesz egy újvár a XV. században nem létezett még és Várday kötet s az egész munka nyolez kötetből álland. Pál érsek csak akkor építtette fel, midőn Szulejman A népszerli természettudományi előadások gyűj Esztergom várat bevette volt; ez pedig 1543. teménye második kötetének 13-ik füzete megjelent. évi augusztus 10-én történt. Várday Pál 1549-ben Keleti Károly hasonlítja benne össze Magyarország halt meg, Érsekújvár keletkezését tehát csak az népesedési mozgalmát 1876-ban a megelőző évekkel. 1543—1549. évek közti időszakra lehet tenni. Négy ábra és egy térkép van mellé csatol vn. Á ra 26 kr. Igaz, Feszler is nagy munkájának VI. köte Hírlapirodalom. Az „Ellenőr'- kiadási tulajdon tében 412. lapon állítja, hogy Trencsén elfoglalása jogát Csernátony és a Légrády testvérek átruházták után 1527-ben Érsekújvár ugy mint a Vág men Hindy Árpád szerkesztőre, ki e lapot márczius kö tében levő várak I. Ferdinándnak ellentállás nél zepe óta a váczi-köruti Rudnyánszky-nyomdában kül meghódoltak és ezen adatra nézve Istvánffyra adja ki. — Jókai Mór, mint kiadó, a jövő hó elején hivatkozik; de Istvánffy (legalább a kölni kiadás két uj heti lapot indit meg s mindkettőt Visi Imre fogja szerkeszteni; egyik néplap lesz s abba olvad az szerint) csak a Vág mindkét partján levő várak „Igazmondó" ; a másik politikai élezlap, mely mellett ról szól, Érsekújvárt egy szóval sem említi. Budai az „Üstökös" is fenmarad. és Nagy Iván Thurzó Mártont újvári kapitány „Székesfehérvári kiállítási lapok" czim alatt uj nak, illetőleg várnagynak mondják; de hazánk közlöny indult meg, a tárlat tartamára, márcz. 15.— ban több Újvár létezvén, műit Aba-, Liptó-, június 15-éig. Szerkeszti Peterdi (Prém) József. Az Német-, Maros-, Szamos- és később Leopold- 25—30 számra terjedő folyam előfizetési ára 3 frt, l'jvár, azt n e m határozzák meg, melyiknek e mely összeg a kiadó-hivatalba, Számmer Imre nyom várak közül volt kapitánya Thurzó Márton. da-tulajdonoshoz (Székesfehérvár, sas-uteza) külNem is lehet csodálkozni a tévedésen; mert I dendő. Az első számban József főherczeg s gr. Zichy valahányszor a XVI. századtól kezdve a XVIII-ig ! Jenő arczképe van s igen sok a kiállításra vonatkozó Újvárt külön jelző nélkül emiitik, azalatt mindig, i közlemény. Női karéneke't gyUjteménye--it adják ki Bartalns törvényeink is, a nagy hirre jutott Érsekújvárt szokták érteni. Ennél fogva történhetett, hogy István és Gyertyánffy István. A megjelent első kö • Nagy Iván is a Magyar Családokban Apponyi tétben száz, két, három- és négy-szólamu karének Tamást már a XIV. században Érsekújvár és van, nők vagy gyermekek számára. Ára 30 kr. Berencs várnagyának teszi. Uj zenemű. Táborszky és Parsch zenemfíkeresIgénytelen véleményem szerint Thurzó Már kedésében megjelent: „Első ábránd" magyar nép ton Liptó-Ujvár (Hradek) várnagya lehetett, dalok („Repülj fecském ablakára" s „Ezt" a kerek mely várat állítólag IV. Béla építtette a tatárok erdőt járom én") fölött hegedűre zongorakísérettel, ellen; és ha az Bél Mátyás szerint nem épen szerzé id. Huber Károly. Ára 1 frt 50 kr. alkalmas helyen állott i s , de Zsigmond és közvetlen utódai alatt némi jelentőséggel bírt; Ünnepi szini eló'adásoc. A királyi pár ezüs később Mednyanszky szerint a Zápolyák, Balaslakadalmának színházi ünnepélyére Jókai által irt sák stb., végre pedig kamara birtokába jutott. alkalmi színjáték czime „BSs Pálffy" és három kép Néver (Nyitra), 1879. márcz. 11. letből áll. Hőse Pálffy Antal hétéves háborubeli Conlegner Károly •vitéz, a nádor öcscse, ki mert párbajban elejtett egy nyug. műegyetemi tanár. tábornokot s megnósülésével magára idézte egy herczegnő haragját, üldöztetésnek van kitéve,rmignem hősi győzelmei kisegítik a bajból. Az utolsó képlet a pozsonyi országgyűlés „Moriamur" jelenete, Aigner Lajos kiadásából egy pár érdekes kötetet de a királyné nélkül. A nemzeti színház ingyenes vettünk. Kisfaludy Atala rajzait s Endrődi Sándor előadása a király kívánságához képest elmaradván, egy nagyobb beszélyét. most e művet a szegediek javára áprilban rendezendő Kisfaludy Atala, ki már évekkel ezelőtt feltűnt előadáson fogják bemutatni. Megemlítjük itt, hogy őszülte hangú 8 nemes érzelmű lyrájával, miután a bécsi operaszínház ünnepi előadásán a monarchia néhány évig hallgatott, ujabban, csinos költeményem minden nemzetiségének tánczát is bemutatják, s a kivül prózai kisebb elbeszélésekkel és rajzokkal lépett magyar tánezhoz a nemzeti színház tánczkaráböl fel, melyek azonnal méltó feltűnést okoztak. Meleg visznek föl hat tánezosnőt, s lesz czimbalomjáték és érzés, tiszta kedély, szelid humor jellemzi előadását. czigány zene is, alkalmasint a Rácz Pál zenekarával.
Érsek-Ujvár történetéből.
Irodalom és művészet.
196
VASÁBNAPI ÚJSÁG.
A népszínházban e h ó 21-én a szegedi vizkárosultak j a v á r a „Szegedi Inqtrcz" czimü színművet a d t a k elő. A n é m e t irodalom régi és vizenyős ter m é k e , naiv cselekménynyel. Benedek József m á r évek előtt megmagyarositotta, a vidéki színpadokon fel-fel is t ű n t , aztán elenyészett, m o s t pedig a nép színházban ütötte föl magát, de a két előadás u t á n valószínűleg i n n e n is elvonult végképen. A fölme legített darab az első előadásra sem t u d o t t vonzani, és Soldosné közreműködése nélkül adatván, (a kinek •bizony jóravaló szerep sem kínálkozik benne,) a sze gedi vizkárosultak j a v á r a nagyon keveset j u t t a t o t t . Népszínműi pályázat. A népszínházi bizottság száz darab a r a n y j u t a l m a t t ü z ki abszolút becsű nép s z í n m ű r e , melynek tárgya szabadon választható a m ú l t vagy jelen időből, ugy szintén akár a falusi, akár a városi m a g y a r népéletből. A j u t a l o m csakis oly m ű n e k adatik ki, mely h a t á r o z o t t színpadi sikert igér. A pályaművek folyó év november első napjáig a népszínházi bizottság jegyzőjéhez Márkus Józsefhez (Budapest, régi városház, első emelet 4 5 ajtó) kül dendők. A pályázat eredménye deczember 7-ón fog kihirdettetni.
szel és formaérzékkel i r t m ű , de létesítéséhez a fan táziának és kedélynek n e m sok köze van. A bizottság két színész tagja az „Aranyország"-ot a t a r t a l m i anyagában rejlő értékért többre becsülé a „ B i z a l m a t l a n é n á l , m i g az akadémia h á r o m tagja — tekintettel a szerkezet, cselekvény arányosságára, és a nyelvi szabatosságra — az utóbbit nyilvánitá t á r s a i közt viszonylag legjobbnak. E g y e t é r t e t t azon ban a bizottság abban, hogy a dijat, m i n t akadémiai koszorút, egyiknek s e m lehet kiadni, h a n e m a vi szonylag legjobb m ü szerzője a főtitkári h i v a t a l n á l vegye föl száz aranyát, m i n t a végintézkedéshez ké pest m i n d i g kijáró j u t a l m a t . A bizottsági többség arra kérte az akadémiát, hogy erre a „Bizalmatlan" szerzőjét jogosítsa föl. Az „ A r a n y o r s z á g " szerzője Acsádi Igndcz, a P e s t i Napló m u n k a t á r s a . A „ B i z a l m a t l a n " szerzője g y a n á n t több nevet emlegetnek.
A magyar tud. akadémia márcz. 17-iki ülésén
először is d r . Ballá reáliskolai t a n á r , m i n t vendég adta elő a kámfor-csoportba tartozó vegyületekről t e t t t a n u l m á n y a i és buvárlatainak eredményét. U t á n a A műcsarnok tavaszi kiállítása e hó 15-én nyilt Szabó József ismertette F o u q u é nagy m u n k á j á t : m e g , érdekes és számos festménynyel hazai és kül Lajos ( ,Santorin et son e r u p t i o n " ; majd dr. Arányi földi művészektől. Legnagyobb vonzereje van Sfcm u t a t t a be Giacsicsnak légbefuvási készülékét, mely j/u>aí/síA-!/*lengyel festő nagy k é p é n e k : „Nero fák szerinte czélszerüen használható, s e l m o n d t a néze l y á i d n a k , mely 16 láb magas és 25 láb hosszú, s e teit u g y a n a n n a k „vizbefultak felélesztésére légbefuszűk helyiségek legnagyobb termében o t t szorong vás á l t a l " czimű munkájáról. Végül Szabó József tit egy nagy festmény nyel, a kiállítás másik fő vonzerejé k á r jelentette, h o g y F e s t Vilmos, az akadémia egyik vel, mely Broziktól V. László leánykérését ábrázolja, legrégibb tagja, meghalt S o p r o n b a n . s l a p u n k m ú l t számában közöltük és ismertettük. A S z e n t István-társulat e h ó 20-án délután tar Siemiradszky hires művét is közöltük harmadéve, t o t t a évi közgyűlését a bibornok p r i m á s elnöklete m i k o r Bécsben először volt kiállítva. ala tt, számos főpap jelenlétében. A p r i m á s megnyitó beszéde a k a t h o l i k u s szellemről, erkölcsi nevelésről, a fejedelmi h a t a l o m isteni eredetéről, a soczialismus veszélyéről szólt. E z u t á n Tarkányi Béla alelnök elő Gr. Teleki-féle pályázat. A tud. akadémia szokás a d t a a t á r s u l a t egy évi működésére vonatkozó adato szerint József-napján hirdette ki a gr. Teleki-féle pá kat. Felsorolta a kiadványokat. Tankönyveket 304,009 lyázat eredményét. A 100 darab a r a n y r a m o s t vígjá példányban n y o m a t t a k . Az összes bevétel volt 77,454 tékok pályáztak, 14 m ű érkezett, s bírálók voltak az frt 87 kr, a kiadás 75,539 frt 41 k r . Az idei kiadások akedémia részéről Arany László, Vadnai Károly és 75,283 í r t r a , a bevételek 75,341 frtra v a n n a k szá Zichy A n t a l ; a nemzeti színház részéről Bercsényi m í t v a . Az ügynökségben m ú l t évi márczius 1-től f. Béla és Kovács Gyula. A jelentést Vadnai terjesztette évi február végéig eladatott 434,765 p é l d á n y könyv, az akadémia elé. 26,450 egyéb n y o m t a t v á n y , 23,059 szentkép ; ezek Ot m ű b e n az írói képességnek s e m m i n y o m a . ért készpénzben bejött 59,658 frt. Alelnök ezután A darabok nagy részében sok a túlzás, kevés a ter- I részletes jelentést t e t t a pápához intézett hódolati mészetesség, s m a j d n e m átaláno3 hiba a nyelv pon- j felirat átadásáról. Végül Tarkányi emlékbeszédet gyolasága. A jelentés buzdítja a tehetségesb írókat, kik prózában szokták és szeretik kifejezni gondola olvasott föl Mindszenty Gedeon egyházi költő fölött. taikat, hogy n e vonakodjanak a pályázattól a verses forma előnye m i a t t . A jelentés ezúttal is megrójja. h o g y több vígjáték színhelye idegen ország, a nélkül, h o g y ez idegen ország társadalmából, szokásaiból, erkölcseiből valami jellemzőt foglalna m a g á b a n . A Lapunk huszonötödik évfordulója a l k a l m á b ó l kozmopolita tárgy sehol sincs kevésbbé helyén, m i n t s z á m o s ü d v ö z l e t e t v e t t ü n k a t á v o l b ó l i s . A Vasár épen a vígjátékban. A bírálat n é m i előnyök elisme- ; napi Újság m u n k a t á r s a i , előfizetői s o l v a s ó i k ö résével emliti föl a „ T i t á n o k " és a „ C s a l h a t a t l a n " réből jött e kedves jeleire a megemlékezésnek cziműeket, de a viszonylag legjobb pályaművek az e g y ü t t e s e n fejezzük k i k ö s z ö n e t ü n k e t i t t . F o g a d „Arartyonzág" és a „Bizalmatlan." ják azt szívesen l a p u n k barátai, kik együtt érzeAz „Aranyország" irója néhol gondos, ízléses, I n e k v e l ü n k s a Vasárnapi Újság i r á n t i s z i v e s m á s h o l bőbeszédű, színtelen nyelven, aránytalan felm e g e m l é k e z é s b e n i r o d a l o m s z e r e t e t ö k n e k is ad vonásokban és jelenésekben, de életképi elevenséggel \ festi a gazdag zsidóvilág aranyországát, melyben az ! t a k kifejezést. a r a n y képezi a férfiak dicsvágyát s a nők eszményét. A m ű szerzője a m a g u n k jelenlegi társadalmi életé Szeged veszedelme. Képes l a p l é t ü n k r e eleget ből merité alakjait, m é g pedig elfogulatlanul. N e m pasquilt i r t , mely sért. h a n e m vígjátéki satyrát, m e l y j k í v á n u n k t e n n i a közönség ama jogos kiváuságainak, j a v i t n i kíván. Műve, ha n e m is bir a szabatosság mű- I h o g y az alföldi nagy várost é r t katasztrófa szomorú vészetével, de alakjai többet m o n d a n a k , m i n t az a l k a l m á t képekben is szemlélhetővé tegyük s a n n a k eddig szinen forgott, s igen elkoptatott szegény zsidó egyes részleteit a hely színén fölvett vázlatok u t á n alakok, m i n ő a magyarul hápogva beszélő korcsmá készült rajzokban is megörökítsük. E z a l k a l o m m a l ros, a szívtelen uzsorás, az istenadta házaló. H a e négy képet közlünk Szegedről, m e l y a városnak egyes yigjáték hibás szerkezetén, egyenetlenségein, itt-ott részeit a csapás előtti állapotában t ü n t e t i föl. Ezen jellemrajzi fogyatkozásain segíteni t u d n a a szerző : hatásos és korszerű színmüvet n y ú j t h a t n a a színpad felül közlünk képet magáról a katasztrófáról is. számára. mely azt a jelenetet t ü n t e t i föl, a m i n t a m e n t ő A „Bizalmatlan"-nak szerkezete szabatos, cse csolnakok fáklyavilágnál szállítják a menekülőket a lekvénye elég gyorsan foly, dialógjai g o n d d a l Írot gőzhajózási társulat ügynökségi épülete felé a víztől tak, de hőse a féltékenységnek a n n y i r a betege, hogy ellepett t é r e n . E képet Linek Lajos, a mintarajzta az, a m i t beszél és tesz, n y o m a s z t ó l a g h a t . S z á n a n d ó noda tehetséges növendéke készité a hely szinén föl és n e m komikus. Tibor egy fiatal özvegyet, Hedvig nevűt, kit lánykorában is szeretett, a k a r n a nőül vett "saját vázlata u t á n , hová a m e n t é s r e l e m e n t venni, de n e m t u d bizni b e n n e . Gyanakodik, beloegyetemi ifjúsággal ő is leutazott s m a g a is részt pódzik kertjébe egy volt-rendőrrel, hogy kileshesse a vett a mentési m u n k á b a n . — Megemlítjük egyszers valót, holtra ijed, h a megtudja, hogy a nőnél férfi mind, hogy Greyuss I m r e akadémiai festő egyenesen van, levelet k a p o t t , vagy i r t . Ilyenkor zaklatja, fakgatja e n ő t s esküjének s e m hisz. E bizalmatlanabból a czélból utazott le a vész színhelyére, hogy kodás eseményeiből fűződik a vígjáték, melyben ott lapunk számára is vázlatokat készítsen. A derék n e m egyszer b á m u l a t b a ejt, hogy a n ő t ű r i az ily fiatal festő nagy buzgalommal j á r t el föladatában zaklatásokat. Végre is Tibor meggyőződik bizalmattöbb rajzot küldött be, a melyek m á r metszés alatt lankodása oknélküliségéről, de az özvegy a szomszéd ifjú birtokos, L ó r á n t neje lesz, a kiket a bizalmatlan v a n n a k , s közelebbi számainkban fognak megjelenni. e m b e r világosit föl a k a r a t á n kivül, h o g y egymást A rendkívüli csapás t ö b b külföldi, n é m e t , franczia, szeretik. angol illusztrált lapot is arra indított, hogy szinte E vígjáték kerek cselekvényü, de az egyre rendeljenek meg vázlatokat a hely színéről. Némelyek ismétlődő gyanakodás egyhangú és a hősben nincs rajzolókat küldtek le Szegedre, mások Budapestre igazi vérkeringés. A komikai ér n é h á n y jelenetben i r t a k rajzok végett. A rendelkezésünkre álló vázla esereg csupán s n e m hatja á t az egész m u n k á t . K>z-
Közintézetek, egyletek.
Mi újság?
ta. SZÁM. 1879. XXVI. ÉVFOLYAM.
tokból többeket ennélfogva m i is á t e n g e d t ü n k kitű nőbb külföldi lapoknak, t u d v á n azt, hogy ezzel is jó szolgálatot t e h e t ü n k a szerencsétlen károsultak ügyének, segítvén ébren t a r t a n i azt az érdeklődést és részvétet, mely a borzasztó csapás által sújtottak iránt a külföldön n y i l v á n u l . Az árvíz veszélye Hódmező-Vásárhely, Szentes és Csongrád felől m é g m i n d i g n e m h á r u l t el teljesen, a töltéseken folyvást dolgoznak, erősitik. E h ó eleje óta t a r t m á r e lélekemésztő küzdelem, melyben e vá rosok m i n d e n rendelkezésükre álló- erejöket kimerí tették. Szentes, melynek legválságosabb helyzete volt, 5000 frtnyi segélyt k a p o t t a k o r m á n y t ó l . A szelek fölkerekedésére m é g m a is aggodalmak szállják meg a lakosokat, m e r t a viz a p a d t ugyan, a legfőbb ve szély is enyhült, de egy vihar nagyon végzetes lehetne. József fó'herczeg a n a p o k b a n levélben arról értesité gróf Zichy J e n ő t , h o g y a fehérvári kiállítás ügyében e h ó végén értekezni kivan vele. A főherczeg valószínűleg ápril h ó b a n egy egész h e t e t tölt Székes fehérvárott, hogy az eddigi m u n k á l a t o k r ó l tudomást szerezzen. Gróf Zichy J e n ő márczius utolsó napjai ban Alcsuthra megy, s o t t ő fenségével a megnyitási ü n n e p é l y egyes részleteit megállapítja.
A trónörökös mint felolvasó. Eudolf főherczeg e h ó 15-én este felolvasást t a r t o t t a prágai katonai t u d o m á n y o s egyesületben az 1870-iki franczia-porosz h á b o r ú első csatájáról, a spichereni ütközetről. A felolvasás m e g h a l l g a t á s á r a nagy s z á m m a l gyűlt egybe a katonaság, köztük b á r ó Philippovics tá borszernagy, t a r t o m á n y i k o r m á n y z ó . A trónörö köst az egyesület elnöke b . G e m m i n g e n vezérőrnagy üdvözölte s vezette az előadói székhez. A főherczeg a h á r o m n é m e t sereg állásának rövid áttekintésével vezette be előadását, gyorsan á t t é r t a csata taktikai részleteire s a gyalogság fontosságát k i m u t a t v a a c s a t a n a p d é l u t á n i h a t órájáig j u t o t t . E g y legköze lebbi befejező .előadásán a csata eredményét fogja fejtegetni. Márczius 15-két az idén is országszerte megül ték, a szegedi vész k o m o r n y o m á s a alatt. A fővárosi egyetemi ifjúság zászlóval v o n u l t k i a kerepesi ut mellett levő temetőbe, megkoszorúzta a v é r t a n u k sír j á t s m i n d e n i k n é l beszédek és n e m z e t i dalok hang zottak. Az egyetemi ifjak egy csapata épen e napon utazott á t Szegedről Aradon, s nagyváradi jogászok kal együtt fölkeresték az a r a d i v é r t a n u k vesztőhelyét. hol B a r a b á s Béla egyetemi hallgató m o n d o t t alkalmi beszédet. Debreczenben a főiskola elől n a g y tömeg m e n t ki az 1849. aug. 2-án elesett honvédek sírjához, hol hazafias beszédeket t a r t o t t a k és a főiskolai ének k a r is közreműködött. Kecskeméten a n é p k ö r b e n lako m á t rendeztek és a szegediek j a v á r a gyűjtést kezdtek meg. lylón a főiskolai növendékek ü n n e p i menetben keresték föl a honvéd sirokat. Egerben szintén, este pedig társas vacsorát rendeztek. Duna-Földváron az egyenlőségi körben folyt le az e m l é k ü n n e p s össze kötötték a szegediek j a v á r a való adakozással. A dunapataji polgári olvasókör t á v i r a t b a n üdvözölte Kossu t h o t . Sátralja-Ujhelyen h a n g v e r s e n y t t a r t o t t a k . Ung váron az orosz t e m p l o m b a n t a r t o t t á k m e g az isteni tiszteletet. A k a t h . plébános ugyanis e n a p o n alapít ványi misét t a r t v á n , a rendező bizottság fölkérését n e m teljesítette, m i r e Sztripszky Mihály orosz plébá nos önkényt késznek nyilatkozott a polgárok kérel m é n e k teljesítésére, s a mise végén hazafias magyar beszédben emlékezett m e g a szabadságért elhunytak felől. E s t e a dalegylet rendezett összejövetelt. Brehm előadásai. A jeles n é m e t tudós, B r e h m Alfréd két előadást t a r t o t t eddig a r e d u t kisebb ter mében, az állatvilágból. Mind a k é t felolvasása szo rongásig m e g t ö l t ö t t e a t e r m e t hallgatókkal, kik közt számos előkelőség volt. B r e h m élvezetesen és szelle mesen beszél tárgyáról. E l ő t t e az asztalon k i t ö m ö t t m a d a r a k voltak, melyeket a m ú z e u m gyűjteménye adott rendelkezésére. Első előadása (e h ó 18-án) az éjszakhoni madárhegyekről szólt. Második előadásá ban (márcz. 20-án) v á n d o r m a d a r a i n k r ó l szólt, ismét nagy érdeklődést keltőleg. A h a r m a d i k előadást e h ó 22-én tartja B r e h m a majmokról. Az alagút jubileuma. Budapest ezen nevezetes sége 1854 m á r c z . 19-én t e h á t épen 2 5 évvel ezelőtt nyilt m e g a gyalogjáró közönségnek. Ü n n e p é l y n e m volt a megnyitással összekötve. Annyiból állt a z egész, hogy a Krisztinaváros felé átbocsátóttak 1 4 3 *
1 2 . SZÁM. 1 8 7 9 . XXVI. ÉVFOLYAM.
•e-nbert, visszajött o n n a n 577 s a társulat első napi bevétele 67 frt 10 k r volt pengő pénzben. Az első h á r o m évben csak vasárnapon és ünnepeken volt szabad az átjárás és csak gyalog népnek. 1856. már czius 20-ától kezdve nyitva volt az u t hétköznapokon is. 1857 a p r . 20-án nyilt meg végre az alagút a te herforgalomnak. E negyedszázad alatt gyalogos öszszesen 24.876,113 közlekedett. Egyfogatú kocsi £.231,031, kétfogatú kocsi 3,521.540.
Avar emlékek a fővárosban. A Hermina-ut és Bákosárok közt lévő sarkon az uj városligeti mun kálatoknál 4 0 csontvázat, edényeket s egyéb tárgya kat találtak, melyek Pulszky Ferencz véleménye szerint az avar korból származnak. Nevezetes egy bronz kard, öv és hüvelykdarab, csinosan dolgozva ; n é h á n y különös alakú csontból készült kés vagy tőr hüvely (kés nélkül), továbbá edények és két gyöngy .(átlyukasztva); több otromba alakú szeg és néhány vaspántrész. A csontvázak m i n d egy bizonyos irány b a n találtattak, körülbelül 40—50 méter szélesség ben, arczczal kelet felé. A koponyák is igen érdeke sek, kiálló arczcsontok, hirtelen hátrahajló homlok, e r ő s széles vastag áll és minden fog ép. Adomány. Báró Schey F ü l ö p , bécsi lakos, szülő megyéje i r á n t i ragaszkodása kifejezéséül e z e r forin t o t adott a nagyszombati állandó magyar színház költségére.
Egy porosz mérnökkari tiszt Szegeden. Zobeltitz porosz hadnagy, Moltke engedélye folytán Szegedre u t a z o t t , és jelentést fog t e n n i a szerencsétlenség ről; egyszersmind megtekinti a vasuttöltések és hi d a k védelmére a technikai csapatok által tett m u n kálatokat.
Vasúti baleset. E hó 17—18-ika közti éjjel a Debreczen felé közelekedő vegyes vonat hátsó részé nek a tiszavidéki vasút s z a j ó 1 i állomása közelében egy tehervonat neki menvén, a tehervonat mozdo n y a és 3 személykocsi megsérült. Az utazók és a vasúti személyzet közül szerencsétlenül n e m j á r t senki se s jelentékenyebb sérülés se fordult elő, csak több órai késedelem következett be.
nek 5^-ik évében U n g v á r t t . — H F Ü K F E L JÁNOS nyu
galmazott urodalmi főtiszt, P á p a város kiváló pol gára 75 éves korában. — SOLTÉSZ JÁNOS sárospataki nyugalmazott tanár, ki a tankönvvirodalomban, ne vezetesen a leiró természettudományok körében dicsé retes munkásságot fejtett ki, az időszaki közlönyök be, jelesen lapunkba gyakran dolgozott, 1869-ben pedig az akadémia a füvészet alapvonalait tárgyazó művét a hölgyek dijával t ü n t e t t e ki, 70 éves korában a szabolcsmegyei Visón, hol az utóbbi időkben nyu galomban élt 38 éves t a n á r i működése u t á n . — VÁNCSA GÁBOR, a kolozsvári ferencz-rendi zárda ház főnöke
62 éves k o t á b a n . — BILICZKY GYÖROY fő-
elemi tanitó, volt honvéd hadnagy Szabadkán. — PINFSICH IMBE államvasuti tisztviselő 25 éves korában Budapesten.
— LURZ
BEZSÖ
az
álalános m u n k á s
betegsegélyző és rokkant pénztár elnökhelyettese 35 éves korában. — TAFLER JÓSSEF budapesti pol gár 40 éves korában. ZÁVODY ALBINNÉ szül. Festetich Bóza grófnő, busz éves korában Budapesten. — KEREKES JÓZSEFNÉ szül. Buday Piroska, az északkeleti vasút vezértitká rának neje, hosszas szenvedés u t á n 4 0 éves korában. — Özvegy CSABAY PÁLNÉ szül, Szakáll Klára, a vidéki színpadok veterán színésznője, Debreczenben. — WAGNER ISTVÁNNE, a losonczi képezdei t a n á r neje szül. Gallovich Babetta, 22 éves korában Losonczon. — KAZINCZY
MIKLÓSNÉ szül. G o r d á n Z s u z s a n n a 76
éves korában Nagy-Váradon. — Kiss ELEKNÉ, szül. Pákey Krisztina 29 éves korában Kolozsvárott. SALVI MATTES, egykor a bécsi operaház igazga tója, ki aztán később Budapesten lakott hosszabb ideig és énektanítással foglalkozott, meghalt szülő városában, Bergamoban, hová csak másfél év előtt t é r t vissza Budapestről. Salvi tanítványai v o l t a k : Hollósy Kornélia és Markovics Ilka (Pauliné) is.
Halálozások. egyik
legrégibb tagja, meghalt Sopronban 61 éves korában. F e s t fia volt az j g l ó i evang. lelkésznek, t a n u l m á n y a i befejeztével saját erejéből a technikát végezte el és 1848 előtt hivatalnok volt a budai építészeti igazga tóságnál. 1848 u t á n államszolgálatba lépett, és Kas sán építészeti felügyelő lett. 1856-tól 1860-ig ilyen minőségben m ű k ö d ö t t Sopronban. 1867-ben a közle kedési minisztériumhoz neveztetett ki osztálytaná csosnak. Ilyen minőségben nyugalmaztatott 1874ben. Kassa városának díszpolgára volt. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminisztert e hó 18-án súlyos csapás é r t e , édes anyja g r . SZAPÁRY JÓZSEFNÉ szül. b . Orczy A n n a elhunyt Gyöngyösön. A gyászhirt m i n i s z t e r Szegeden kapta s onnan utazott el a temetésre. A boldogult igen jótékony és nagy be csülésben élt hölgy v o l t ; ő alapította a nőegyletét is, s m i n t elnök buzgón vezette a n n a k ügyeit.
SAKKJÁTÉK. 1007. számú f. Van Heycop ten Ham A.-tól (Alloeben).
Marcz. Ivó.
HETI-JSTJLPTJLR. Katholikus «» protestáns
GorOg Orosz
| Izraelita
,11 ti 7 Sophron28Ant. r. K 4 Laetare 2 3 V E 4 Viktor 12 Theophán 2 9 [vissza 2 1 H (iábor fóangy. (Jábor 1 Nizan K (hűm. olt. b. a.Gy. ó. B. Assz 13 Ni ephor 2 Ar. gy. 14 Benedek Manó S Jenő, Manó 3 [halála 15 Agapius C Rupert püsp. Rupert t Kanász, 10 Sabinus P Sixt.páp.Guszt, V irány 5 S. Vaj. 17 Elek S Eustáz, .lónás Jónás
Hold változásai. $) Első negyed másod ízben 31-én 2 éra 21 perczkor reggel.
Tartalom. Szöveg: Szeged — a milyen volt. Hermán
Ottótól.
— Két útitárs. Költemény Reviczky Gyulától. — A ki örökké bujdosott. Igaz történet. (Folyt.) Közli Eötvös Koroly. — A természet epochái. Hoitsy Páltól. — A bégum ötszáz milliója. Verne Gyula regénye. (Folyt.) — Egyveleg. — Szeged ártere. — Szeged. — Szeged pusztulása. — Érsek-Ujvár történetéből. Conlegner Károlytól. — Irodalom és művészet. — Közintéze tek, egyletek. — Mi újság? — Halálozások. — Szerkesztői mon danivaló. — Sakk-játék. — Heti naptár. K é p e k : A szegedi árviz: Menekülök szállítása a gőz hajózási ügynökség felé. — Szeged a katasztrófa előtt: Belvá rosi esyház és Rozália-kápolna. IA belváros (madártávlatból) Fóreáltánoda. Vasúti híd. — A bégum ötszáz milliója (két kép.)
— Szeged ártere (térkép.) Felelős szerkesztő : Nagy M i k l ó s . (L. Egyetem-tér 6. sz.) Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond.
Az 1002. sz. feladvány megfejtése.
Előfizetési föltételek
Shinkniuini II". A.-tol. Megfejtés.
a „ V a s á r n a p i Ú j s á g " es „ P o l i t i k a i Ú j d o n s á g o k " ápril—jnniusi folyamára.
TIMgM.
Sitit.
1. H b . 3 - c l F d 4 - e : í : (a) 'i HI5—d6f Ke4—d4 3. Hcl—e'2 matt. a. 1. f t - e 3 : (b) S. H f Ö - U i l Ke4—f4 3. Hcl—e2 matt. b. 1 Híá-^t 2. Hl5—d4f Kei-e.í: 3. Hd4—c2 matt. H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Veszprémben Fülöp József. Gelsén Glesinger Zsigmond. Sárospatakon Gérecz Károly. Nagy-Dobronybun Németh Péter. Kolozs várit Csipkés Árpád. Budapesten K. J. és F . H., Grünfeld A. és Igali Swetozár. A pesti sakk-kör.
G r . W A S S SÁMUEL, a t u d . a k a d é m i a tagja, e l h u n y t
64 éves korában Budapesten. Derék hazafias főúr v o l t ; 1841 óta egész az utóbbi választásokig tagja mindegyik országgyűlésnek 1849-ben Kossuth, gr. Andrássy Gyulával együtt küldte volt Konstantinápolyba diplomacziai misszióval. I n n e n a szabadságharcz elnyomása u t á n Amerikába vándorolt, hol az a r a n y b á n y á s z a t t a l foglalkozott, sót veretett arany pénzeket i s , melyek egyes példányai a nemzeti m ú z e u m b a n „Vass-aranyok" néz alatt őriztetnek. A m e r i k á b a n 9 évig tartózkodván, a n y e r t amnesztia folytán hazatért és tapasztalatait „Kilecz év Ameri k á b a n " czimű m u n k á b a n megírta. A m . t. akadémia e m u n k á j a alapján tagjául választotta. E l h u n y t a k még a közelebbi napok a l a t t : BÖSZÖR MÉNYI JÓZSEF, Ungmegye alispánja, tevékeny életé
leirt ur is csak efféle lehet; mert hogy a párisi akadé miának nem tagja s az angol királynénak nem „val. b. t. tanácsosa" — annyi bizonyos. De mig olyasmit nem követ el a miért a rendőrség vagy hatóság kezébe esnék, addig bajos föllépni ellene. S«. D . A kérdezett arczkép ég életrajz főkép a tárgy halmaz miatt maradt el mindeddig. Most sem Ígérhetünk bizonyosat. — A másik ügyet átadtuk a kiadóhivatalnak. K. Á . A megjelent kötetből csak mutatványul kö zölhetünk egy párt; rendes közleményeink mindig ujak, máshol meg nem jelentek. Küldjön ujakat s hajók lesz nek, szívesen közöljük. .*, Ugy az elüljüi, mint uz ujabb érdekes közleményt köszönettel vettük. A kívánt lapot annak idejében meg rendeltük. Magán levelet küldünk, mihelyt lehet. B e r t a l a n - é j . A tárgy szárazon, s oly töredékesen van adva, hogy Semmi hatást nem tehet, sem kedé lyünkre, sem képzeletünkre. A másik valamivel jobb ; de a közlés mértéket az sem éri föl. K. L. Egyik (Templomban) hangzatos s itt-ott átesillan benne a költői melegség; a másik (A lepke) itt-ott jól van színezve, de emlékeztet Tompa virág regéire s ez összehasonlítás nem válik előnyére. Mind kettő közel van a közölhetőség mértékéhez, de egészen egyik sem éri el azt. B . K. k ö l t ő g y a k o r n o k . „Lelke e virágainak állá sát éldelje tovább is osak maga", n e m kérünk belőle: küzdeményeivel nem győz meg, „szive érzelmeinek — melyekre a dal mezét adja — mélységes voltáról". Ily költőknek nem óhajtunk „mentora lenni." K r i t i k á n a l u l . Sóhaj (A. E.) Bománcz. (A nap végső sugarai...) Emléklapra I. I I . — A pataki várban. Szatiuár (s a mik velők jöttek mind). — Beatus ille (háromszor). — A regg. Délben. Az est (iskolai gya korlatok). E g y f o k k a l fölebb. „Annak az én édes jó anyám nak.) — „Verd meg uram, jó teremtöm !" — A pihenés óráiban.
Nap
Adakozás a szegedi árvízkárosultak javára. A Vasárnapi Újság szerkesztőségéhez a lefolyt héten következő adományok érkeztek: Sárospatakról W a r g a Lajosné 10 frt. — Buda pestről Janszky Adolf 5 frt. — Kovács J á n o s 1 frt. — Bécsből Keményfy J . 6 frt 5 0 kr. — Kisújszál lásról Illyés B á l i n t • i r t , — Simonyi vasmegyei hely ség lakói Németh György által 31 frt 80 kr. — Bu dapestről Jáger József kovácsmester 10 frt. — Mün chenből B ö h m P á l festő gyűjtése 15 frt 41 kr. (Ez összeghez j á r u l t a k : B ö h m P á l 10 frt, H o m b u r g A. festő 4 m a r k , L ü b e n A. festő 4 mark, „a m i ház m e s t e r n é n k " 1 m a r k 5 0 pf.) Mai közleményünk összege 8 4 frt 71 kr. (Ez összeget márcz. 22-én elküldtük Pálffy Ferencz sze gedi polgármester urnák).
F E S T VILMOS, a m a g y a r t u d . akadémia
197
\ASÁRNAPI UJSAG.
Negyedévre: i Vasárnapi Újság
2 ft. — kr.
A Vasárnapi üjság a . . H á b o r n - K r ó n i ká'-val együtt
2 ft. 5 0 kr.
A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok 3 frt — kr. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok a „ H a b o m - l £ r o n i k á " - v a l e g y ü t t . 3 ft. 5 0 kr. p j ^ A H á b o m - K r ó n i k a czimű képet melléklapunkat, mely a liáboruk s azok utójátékát képező katonai mű veletek befejeztével „ V i l á g - K r ó n i k a " czimmel az eddigi terjedelemben, szintén hetenként egy ivén < képekkel fog meg jelenni , előfizetőink negyedévre 50 kr., félévre 1 frt, egétz évre 2 frt pótdii mellett kaphatják meg. E melléklapot minden előfizetőnk arra az időre rendelheti meg, a melyre a főlapra beküldött előfizetése szól. • • A „ V a s á r n a p i Ujság"-ból jan. elejétől kezdve teljes száma példányokkal szolgálhatunk.
1 Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok
Szerkesztői mondanivaló. P . Sem küldeményei el nem vesztek, sem .jóindu latunk öntől el nem fordult." Egyszerre felelünk mind a háromra. Minden dolgozatában vau valami figyelemre m é l t ó ; de egészen összhaugzatost adnia nem sikerül. Verset ir, nem költeményt; vagyis : a strófák elég jól folynak egymás után, de művé nem igen kerekednek. Csodálatos", hogy annyit írva, a rliytmus iránt is oly kevés érzéke van. Egyik sorban egy, másikban más rhytmus, egy azon versben: nem járja. Nem lehet foly vást s jóízűen olvasni a miatt. Inkább kevesebbet, de több meggondolással s több műgonddal. B . Á . D . Csalók, nagy port verők, dicsekvők s több efféle úgynevezett szédelgők mindenütt vannak, s a
kiadó-hivatala (Budapest, egyetem-uteza 4. sz. *
Tek. Török József urunk Budapesten. Tisza-Dob, márcz. 1 1 . 1879. Nagymérvű köszvényben szenvedvén, az uraságodtól hozatott köszvény-vásznat h a s z n á l t a m , a mely nekem k i t ű n ő szolgálatot tett, a g y hogy azt m a g á n gyakorlatra alkalmazni szándékozom, kérek ennél fogva posta fordultával részemre egy darabot az erő sebből és egvet a közönségesből küldeni, m a r a d v á n kiváló tisztelettel. Dr. Mogyorosy. s. k. Gr. Andrássy. urad. orvosa.
198
VASÁRNAPI UJSAG.
12. SZÁM. 1879. XXVI. BTFQi,Til„
Morison p i l u l á i c s u p á n n ö v é n y i a n y a g o k b ó l v a n nak ö s s z e á l l í t v a , é s h a t á s s a l bírnak a v é r r e , m i d ő n azt tisztítják s a r o m l o t t n e d v e k e t ujakkal é s e g é s z s é g e s e k k e l pótolják. A z A n g l i á b a n h a l h a t a t l a n n á lett Morisonnak 4 k r a j e z á r o s a l á í r á s o k utján h á l á b ó l emlékszobrot e m e l t e k , a m e l y a britt k o l l é g i u m e l ő t t áll, s L o n d o n városának e g y i k diszét képezi. FŐ-ÜgynÖkfink A u s z t r i a - M a g y a r o r s z á g számára
Grosse Gyula nr, Krakkóban, kihez a kereskedők s minden ismét-eladók nagyobb megrendelések tétele végett utasíttatnak. 1 pár kis doboz 1 frt 60,1 pár nagy § frt 60, 1 deboz por 80 Ir. 5097 A z angol egészségi kollégium.
ÍGÉRVÉNYEK tiitel-sorsjepekre c s a k 4Vs f r t és bélyeg
Bécsi sorsjefljekre csak 2 frt
és
bélyeg.
segítség**
!!! minden betegségben!!! A z e g é s z s é g f e n n t a r t á s a legnagyobb részt a nedvek é s vérnek tisztítása és tisztántartása valamint a j ó e m é s z t é s b e n rejlik. — E z e n c z é l elérésére a l e g jobb é s leghathatósb szer
Dr. R o s a
életbalzsama.
D r . R o s a életbalzsama mindezen kivánatoknak a l e g t ö k é l e t e s e b b e n m e g f e l e l ; e z az ö s s z e s e m é s z t é s i s z e r v e k m u n k á s s á g á t é l e s z t i , e g é s z s é g e s é s t i s z t a vért alkot, é s a t e s t n e k a z e l ő b b i e r e j é t é s e g é s z s é g é t v i s s z a a d j a — M i n d e n e m é s z t é s i bajok, n é v s z e r i n t : étvágy-hiány, s a v a n y u felböfögés, felpuffadás, h á nyás, gyomorgörcs, benyálkásodás, aranyér, a g y o mor étkekkel való túlterhelése stb. ellen a l e g b i z t o s b é s l e g j o b b n a k t a l á l t háziszer, m e l y m a g á n.ik a l e g r ö v i d e b b i d ő a l a t t k i t ű n ő h a t á s a m i a t t álta l á n o s e l t e r j e d é s t szerzett. Egy
nagy
llveg
1 frt.
Vélüveg
50
Húzás április l-jén.
T i s z t e l t uram ! N e m mulaszthatom el, önnek köszönetemet nyil v á n í t a n i . K ő m sok é s ó t a h e v e s g y o m o r g ö r c s ö k b e n s z e n v e d e t t a n n y i r a , h o g y m i n d e n 14 n a p b a n , d e s ő t g y a k r a b b a n i s , á g y b a n f e k v ő b e t e g lett, s e m e l l e t t n a p j á b a n t ö b b s z ö r ájnlási r o h a m o k i s k ö r n y e z t é k . Már k é t k e d t e m a fölött, h o g y e g y á l t a l á n é l e t b e n marad. E g y i k barátom t a n á c s á r a i D r . R o s a é l e t b a ! z s a m á » - b ó l rendeltem m e g e g y palaczkkal. T ö b b napi bevétel után e _ szer v a l ó b a n c s o d á l a t o s h a t á s s a l bírt, s három hónap' alatt a gyomorgörcs egyetlen egyszer egész g y ö n g é n fordult e l ő , anélkül, hogy nőmnek, mint egyébkor, hányingerei lettek volna. Ajánlom minden hasonló b a j b a n s z e n v e d ő n e k e k i t ű n ő szert.
Minden kellemetlen félreértés kikerülése végett f e l k é r e m a t. ez. v e v ő k e t , m i n d e n ü t t h a t á r o z o t t a n csak Dr. Rosa életbalzaamát kérni F r a g n e r B . g y ó g y s z e r t á r á b ó l P r á g á b a n , mivel a z t t a p a s z t a l t a m , h o g y n é m e l y h e l y e n a v e v ő k n e k , lia csak egyszerűen életbalzsamot keinek, s n e m teszik hozzá, h o g y D r . R o s a - f é l e é l e t b a l z s a m o t , akar milyen hatásnélküli keverék lesz adva. V a l ó d i D r R o s a é l e t b a l z s a m kapható a fő raktárban: F r a g n e r B . gyógyszertárában, P r á g a , K l e i n s e i t e a S p o r n e r g a s s e sarkán 205. s z . M t i j j v a r o r s z á g b a n : B u d a p e s t : Török József, gyógyszerész. K a r a n s e b e s : Miiller F ü l ö p , g y ó g y s z M a k ó n : N a g y Adolf, gyógysz. Csíkos V. J. gyógysz. M a l a c z k a : Fiiediicli J á n o s , g y ó g y s z H ó d - M e z ő - V á s á r h e l y : Micke Ferencz g y ó g y s z . M i s k o l e z : Dr. Csáthi Szabó István, g y ó g y s z P o a s o n y : Heinrici Frigy., é s Schopper J. g y ó g y s z S z é k e s f e h é r v á r : Diebálla György, gyógysz. S z e g e d : B a r c s a y K á r o l y , g y ó g y s z . T e m e s v á r : T a r e z a y IstváD, g y ó g y s z . T e m e s v á r , v á r o s : J a h n e r K. M. g y ó g y s z e r . a i m a g y a r kiralyhozt. N a g y - S z o m b a t : Bogner Lajos. S z a b a d k a : J ó o J. gyógysz. M i n d e n g y ó g y s z e r t á r , v a l a m i n t a füszerkere?k e d é s e k l e g n a g y o b b része raktáron tartja ezen «Életbalzsamot». 5216
Az 1878-ki párisi kiállításon kitüntetett talá mány, mely minden* kinsk lehetővé teszi, a legnagyobb távolsig t szibad téré i nappali világosságba helyezni. E lámpa lakkozva frt I 50, tinóm ibban nickelböl gyujtószer- és rugonymüvel frt 3 eg az frt 4
A gyufa túlélte magát! V i l l a n y o s öngyújtók, melyekkel a legnagyobb viharban vilá got gyújthatni. Az egész készülék egy légybes hasonló nagyságú, s ára 10 kr.; finomabban óramüvei, valódi nickel jöi, mely eoha sem kopik dbja frt 1.50, égési frt 2 50 Szalon-tűzijáték, szag- és veszélymentes, 1 earton, mely 12-féle különböző hatásos, más-más szoba-tüzijátékot utasítással együtt tar talmaz, 95 kr. V i l l a n y o s nap, egészen uj, villanyos napvilágot nyújt, a legnagyS7erübb, a mi viltgitás tekintetében eddig felmutatható. 50 legerősebb légszeszláng általa elhomáiyosittatik; nagyjn ajánlható estély k s> tánczvigalmakra, különösen a füzértáncz alkalmával, t db 3 5 >, na gyobbak frt 5 egész frt 8.50 A házi barát Igen használható eszköz minden háztartás számára. 14, különböző czélnak megfelel, úgymint: kalapács, harapófogó, gyalu, stb.; darabonkint 75 kr.; ugv szintén a legújabb esapdugaszok, min den palaczkra alka masak Hogy a palaczkot kiüríthessük, csak a csa pot kell kinyitni. Darabonkint 45 krajczár. Puftanó bonbonok, a legnagyobb választékban ; tartalmazva bohőcz-sip
krétát ábrázol, a. legszebb, legfinomabb virágokkal, melyek az élőktől a'ig különböztet hetők meg: belőle kivánat szerint lezyezot is alakíthatni; a farsangra. a legkényelmesebb és leggyakorlatibb, a mit c a k képzelhetni Már ol csósága és újdonságánál fogva minden hölgynek a legjobban ajánlható. 1 db finomabb fajta frt 1.60 egész frt 2 50, legfinomabbak frt 3 egész forint 5. Továbbá mindennemű v a r á z s - k é s z ü l é k e k é s tréfás tárgyak a legnagyobb és leggazdagabb választékban folyton raktáron vannak, stomboiák és tréfás sorsjátékokra a legjobban ajánlhatók Összeállítások 5 1 , 100- egész 500 dbig, osztályozva, csak frt 2.50, 5 50 egész frt 50 a legfinomab-ak. 5117 Egyedül a következő belyen: H.eg:u.j&t>t> t a l á l n a á n y o l i g r y á r i i-al
BECS, Wollzeile Í3 M E R C U R Wollzeile 131 kiadó-hivattilátiak
A bécsi és párisi ele g á n s h ö l g y v i l á g által é v e k h o s s z ú sora ó t a használt jeles
váltó-üz/ete
Uuchromin
Oh. Cohn
yigjjor az arcübór
Csak 7 forint 50 kr. Ezt tatai, látai és Müiiilni! 13 db nehéz e v ő k a n á l , 12 db nehéz k á v é s k a n á l , 12 db asztali villa, fekete nyéllel. s IS db asztali k é s , .. ,, 1 1 db tejmeríto, nehéz. Hl© 1 db levesmeritö. nehéz, -1 , Sí 1 valódi í'liiiitt < ziitt eziikorhiiitő. 1 *alódi chiiln-^züst ezukorcsiptetö, 2 db c-hina ezüst g y e r t y a t a r t ó . s •*•»> 2 db <•hina-eziist tnjáspohárka, ^ ^ N >> 1 ilh t e a - s z ü i ő , china-ezüstből, 1 p o m p á s sótartó. *N 1 czukorszeletieze, 1 tea-szeleneze, Mind a hatvan tárgy eaak J Irt 5 0 kr. a eh ina-ezüst-áruk végeladásában, Bécs, II. PraterstrasNe Ki. 5207
« •<
® l fr
JLait de Beauté á l
Glycerine.
( S z é p í t ő tej.) L e g k i t ű n ő b b szer a p ö r s e n é s e k , b ő r s z e n n y e k , r é z vörösség^ a e g y á t a l á n m i n d e n n e m ű i d ü l t b ő r k i ü t é s e k e l t á v o l í t á s á r a . E szer n e m c s a k t ö k é l e t e s e n á r t a l m a t l a n , h a n e m g y ó g y e i e d m é n y e is biztos. V a l ó b a n a l e g k i v á l ó b b s z e r a t e s t b ö r bárminemii d í s z t e l e n s é g e i n e k e l t á v o l í t á s á r a . E g y ü v e g 1 frt 3 0 kr.
Créme pompadonr.
tiSS^SÍSÍt.
n ö s é g e k k e l való ö s s z e k ö t t e t é s e i m f o l y t á n s i k e r ü l t a v i l á g h í r ű é s f ö l ö t t e h a t á s o s «Créme P o m p a d o u r t » e g é s z eredeti tisztaságában é s erejében előállítanom. Ez azon szer, m e l y l y e l a h í r n e v e s P o m p a d o u r a s s z o n y e g é s z a g g k o r á i g fönn t u d t a tartani c s o d a s z é p s é g é t , a n é l k ü l , h o g y az e g é s z s é g é n e k ártott v o l n a ; azért n e m m u l a s z t h a t o m el a tisztelt h ö l g y v i l á g n a k azt a leghatásosabban aján lani. E k i t ű n ő s z e r j ó v a l f e l ü l m ú l m i n d e n e d d i g i e n e m ű g y á r t m á n y t . E g y t é g e l y ára 1 frt 6 0 kr.
Pondre de Serail.
finomítására-
s természetes gyönge pir
előidézésére,
különböző árnyalatokban dobozonkint 1 fitért:
kapható,
BÉCSBE! Heiligen Geist Apotheke, I., Opern-gasse
Egy valódi angol-indiai alpacc-.-ezüst asztali készlet, melyet sok háztartásban lehetne az egészsegrontó pakfong kanalakkal fölcserélni, s a mely az alábbi 60, elpuoztithatlan, valóoan gyakorlati tárgyból áll. India-alpacca az esryetlen fém. mely mindigaz ezüsthöz hasonló fehérségben marad. A készleta következőkből áll:
VyskoCil P . , m o l n á r . mellett.
Szíves figyelembe vétel végett!
Világosság a mellényzsebben.
BÉCS
kr.
S o k száz e l i s m e r ő l e v é l m e g t e k i n t é s r e k é s z e n áll. E z é l e t b a l z s a m b é r m e n t e s m e g k e r e s é s e k k ö v e t k e z t é b e n u t á n v é t e l m e l l e t t m i n d e n f e l é Ezétküldetik.
Télies tisztelettel Starc, Morva-Trebnitz
*R 400,000 frt * £
gyertya!
^JZ^rLtl
szetes színezetet kölcsönöz s a legélesebb szem s e m k é p e s a port rajta észrevenni. E g y doboz 6 0 kr. é s 1 frt. Ezen vegykészitmények v a l ó d i m i n ő s é g b e n c s u p á n a készítőnél, 5232
Vadász Fer. özv. utódánál, B ií!í83fc Bafjapestea, ioronatozeg-oto 2. sz. a., a párisi tenaa liDiatók.
I r . 16. ( e l ő b b B ü r g e r s p i t a l , K a r n t n e r - s t r a s s e ) BUDAPESTEN: Török
József
gyógyszertárában.
PÁBISBAN: Brnnhes et Hunt, 4 rue Auber. Parfumerie Pillas, 19 rue Badziwill. SOCiété COmmerciale, Hausmann.
3 9 e t 41
Boulevard 5076
Jó lormnjii ei ös minöségil angol H y e H J J * disznóbőrből ir' 15,18,2-i.iiyergek biztunsagi vassal esés alkalmával frt 20, '25. M. 40 angol kantár kettős szárral Irt 5, 7, kengyelszijak frt 2.50, 3.30, terhelök Irt 2.«[, 3.60, izzasztók frt 3, A r e l z n l i l n k frt i s u 350, trenzli kr. SO, frt 1.50, sarkantyuk Ur. vv frt l.f.0, fölkötő sarkantyuk szijjiikkaltrt-. rugany ló-lábmentö fit 2.25. lovaglóvessző egy darab rinocerosbSrböl kr. 70, frt >'Jo,-.-'. lovaglóvessző hnrral bevonva, halcsont stb. 4, 5. 7, 12, vihar- t> isiálólámpás, tüz- és törés ellen mentes fit 2.8o. r t f | f | | «tb. o ' v s z e r személyes egészen széles erős fekele koesl'ó " ' l ! i " l l oltalomra, házi szükség és lovag-kőpeny fejfedővel letre és beteg ápoláskui 121 131 141 ceni. kitűnő tartós <-KfikMi>ciiy<>k leg..inbolhatófejfe.lfi vei kényelmes bő frt 14.30, 15.80, 17.30 ó Híjakkal a fekete oldalon eső ellen, egészen széles erős fehér ko si» és lovag-köpeny, fejfedővel H barna oldalon por ellen hordható, hoszsza 101 111 121 131 H Í cent 121 131 141 cent. frt 8, 9.50, 10, 10.80, 11.50 frt 18, 19.50, SÍ, fehér köpeny szürke bélés, ké: ol lábazár (kamásli) fekete gumi»i»dalon hordható 121 i s i 141 cent. vetböl frt 3.50. frt 13.70, 14.80,15.80. Biztonsági fegyver b e l ő t t hatlövetű re v o l v e r 25 patronnal együtt fajianként három nagyságban frt 5, 1 9 finom véses sél frt 6, 8, 9 I t i i l l d o g erős hatású kö zépen gyúló angol Constabler levolyer frt 12, 13, U, hadi tiszti revolver frt i», lo vasági nagv tiszti revolver frt 21, tizenkei lifvetü revolver frt 20, 30 nagy hor«l«ie)« Lancaster golyós pnskarevolver 10 lovetn frt 56. Mi'id nnemii tftliéuyek és vadasz ónik. . I l M l n t t a t n s n l F l ó b e r t ma.lár- és eélpuska frt 12 14, 18, -» l,..-,z-( 100 golyó-tőltény kr. 50 sólettel frt 1.80, czéltábla vasból, kiugró I ohóczczal és mozsárral fit 9, finom ói aalaku zsebnapőta frt 1. Czélszerüdohány v á g ő e é p hajtó 1.30, pipaszártisztitó gőzgép frt 1-80 kerekkel két késsel, koczka- és Mauierféle gyufatartó kanoczcxu tő ök dohányt vág frt 13, zirarette 85, kr. frt 1.15. töltőgép3nagyságban kr.75,mellyel Önműködő egérfogok sok egérkiki gyorsan szivat-káknt készít i.ek 85 k r . het, hozzá 1000 finom papirhtivxiy gazdászatl egyletektő1. kr. S0, v a g y s z o p ó k á v a l e g y doboz Kfllfnlni ajánlott uj petróleum liemyoir o száz arab kr. 35 lea-jobb, eleiránbnrna florenczi bronz i l o h á n y - fáklya — kő nyü mód in véghep el pusztít a fákiól mind-n ierget, i t n r t ó a«ztal
KERTÉSZ TÓDOR -"^Ti."SSU"- J
•
OS
1?
>< «
0 h Pl 03 •*
P
n
c vaj
a>
o
&i)
oö
^
2
eo
J o3 -. a>
u*
:
**^
!Ü "I
s
m
^a* Ofc v-^
's ml
:Í.)
a^ m
lll
8
Mii t2%* -í«a..
iSSS^
il
iiái 4
s-
;s
I £ -3
'íjg
" J=S
t»M !
ffl_SIRS.ISSS_.SJ
_l Ti
mu
-V
•-
„
«£3 t
4?S
* to
fi*—
S
1
lít
«ft
•a
•a
• •
_í2
v O
iá
llflii TSSi
•«
*i
IO
to _1
' J*
l^ •00
%
a
9
* • &
s.
U«
*
H
•08
_
>~* a
v
5
_"?-*
I
•5
E
a
— •
í
• « 8
:0
•a>
. S -S 5 < S S ~B% -^ ~
«
isiSttsIJls
i ÖO
.'° .^ , r c e
•
C CL. ^ ^--> rri
bo -73
1'
'
48 31 .
O
r
_
ed
—<
o ._*
.
Hí
z*m mm
^ __
is US 05
i f l Uhs iífi;
5
co
:= -
I
5,
V a>
«l
^|S-=^:
I
-S
-a
í?aií-
-j-i-HUH
i sej;
mm illÜi iiflj. m m »— x
5
«
« ;
cs
tn
étel iránti undor, köszvény és csúz, sárgaság, máibaj, vesef áj ás, aranyér, aranyér-sipoly, hátfájás és rendkívüli ngnlások ellen, továbbá daganatok, vizibetegés stb. ellen.
Együttvéve csak 6 forint és a bélyeg.
•«**Alapos és gyors
iUJ
VASÁRNAPI IT.1SAG.
isi
a legjobb gyógyszert képezik, s milliókra menü, csodával ha táros gyógyításokat eredményeztek. J ó h a t á s s a l v a n n a k m i n d e n e m é s z t é s i Zavarok,
Nincs többé
P r t r o l e u m - t a k a r é k o s s á g i - g y e r t y a g y é r t t a a l a k h a n . melyly«| fél krajczár ára petróleummal a legnagyo b helyiséget 10 óra hosz szat fényesen kivilágíthatni. Egy darab, fémb il 30 kr., porc zel Ián bél 40 krajciár. V i l l a n y o s gyújtógép kis távirdtkészülék alikjában, nagyot, elegánsan kiállítva, ébenfából s bronz ékitéssel, díszére s u l g á l a l e g . elegánsabb szalonnik. A telepet egyik ujjunkkal érintve, meggyulad í. mellette álló lám^a, s igy pillán .t alatt nyerheiünk vi ágosságot. Mi után minden veszély ki van zárva, kezelése s ára rendkívül olcsó, gaidagnak, szegénynek euyaránt ajánlhitó) küld őse • czélszerü djbáiy. zóknak, betegszobáknak, stb sm. Egy kéazü é t frt 4 50.
zemb p 31-
Egri szőllővesszők.
MORISON PILULÁI
Méri g-sz
Egy hatszor hasábzott petit sor, vagy annak helye egyszeri iktatásnál 15 krajczár; tobbazón igtatasnal 10 faajczár. Bélyegdij külön minii, a fetatás ntán SO kr.
1000 d b K a d a r k a k é k (vörös a s z ú s borfaj) g y ö k e res v e s s z ő 12 frt F r a n c o s fehér (fehér borfaj) g y ö k e r e s v e s s z ő 15 1000 T ö r ö k k a d a r k a ( v ö r ö s borfaj) » > 25 1000 1000 M é z é d e s fehér (fehér borfaj) 25 1000 Sima vessző, fentebbiekből 4—6 A s z t a l i finom f a j o k , g y ö k e r e s -vesszők. 100 d b B e r g a m o t m u s k o t á l y , s á r g á s - z ö l d frt 5 . — 100 » M á s k a t d ' a l e x a n d r i a b l a n c . . . . 5.— 100 » » > violette . . . 5.— 5.100 » M á s k a t S m y r n a i . á m b r a szinti . 5 — 100 » G r a n a t s z a g o s , f e h é r g r a n a t p i r o s s a l . 4.— 100 » F e k e t e s s a g o s 4.— 100 » M n s k a t F l a n d r é *.'00 » I z a b e l l a 4 — 100 » C k a s s e l a s r o n g e r o y a l 4.— 100 > M a l a g a k é k 4 100 » D a m a s k n s i fehér 4 — 100 » K e c s k e c s e c s ű s z a g o s , fehér é s f k e t e . . 3.— 100 » T r o l l i n g i k é k 4.50 100 > V e g y e s f a j o k n é v v e l , l ú g o s n a k v a l ó k . . 3.50 100 » » » n é v nélkül » » . . 1.100 • O p o r t o k é k . ( k o r a i faj) s i m a v e s s z ő Továbbá ajánltatnak: 100 » S p á r g a g y ö k é r , erfurti óriás, 3 é v e s . 100 » » » Connover, amerikai n a g y óriás 2.50 G y ü m ö l c s f á k , rózsafák é s d í s z n ö v é n y e k k e l is s z o l g á l hatok, n é v - é s á r j e g y z é k k í v á n a t r a m e g k ü l d e t i k . Megrendeléseknél, melyek bárhova is azonnal eszközöl tetnek, m e g f e l e l ő ö s s z e g e l ő r e b e k ü l d e n d ő . E g e r , 1879 t a v a s z á n . Ifj. S I R A N T A L , 5901 k e r e s k e d e l m i m ü k e r t é s z é s szőlész.
\>. SZÁM. 1879. XXVI. KVFOLYAM.
Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Ilidben: Haasen stein i s Vogler TVaUfleohgasse Nr. 10, Mo«se R. Seileratatto Kr 2 Oppelik ». WollzeUe Nr. ti.
•il
e«
200
SZÁM. 1 8 7 9 . XXVI. ÉVFOLYAM.
VASÁBNAPI U J S A G .
RAVISSANTE----PÁRISI I TJUT MARGIT-FORRÁS
a hölgyvilágnak egyetlen, ártalmatlan bürszépltö szere, a azon jeles tulajd msiegal bír, hogy a börszervre puhitólag, rilfri»»itölcg hat, annak ni üködé .sere fokozó é s éltető befolyással bir. A Irgdirnübh tollette*szer minden hölgy számára, n.ely a Poudre de riz-t. ezen. a hört kiszárító, sárgává, r á n r z o s s á é s hervadttá tevő szert, min denfilt háttérbe szorítja.Minden bőrbetegséget eltávolít s a bőr színét flatalitja é s szépiti. Mint lágyító börfrjlesztö szer minden zsír anyagot é s olaj félét felülmúl, mintán a bőrt rendkívül hajlékonynya, gyöngéddé é s fehérré teszi. Ára 2 frt 50 kr. és 1 frt 50 kr. a legkedveltebb pipere szappan a bőrszín szépl tés re és javítására. Egy kartonnal (3 darab) 1 forint 50 krajczár; darabonkint 50 krajcz r. BUDAPESTEK valódi minőségben : Török J ó z s e f gyógyszert.; LneffM. illatsz., Kertész Tódornál, i s Vadász utódánál. — Levélbeli megrendelések pontosan utánvét mellett teljesíttetnek. 5202 »
SAVON RAVISSANTE
A sok ezer fiatal ember között, kik a Winkelmayer-féle
.ojtorjáDgyőkór-mmczia; által n é h á n y n a p a l a t t e r ő s s z a k á l l t nyertek, van e g y n é h á n y , k i k e szer B e g é l y é v e l akkora EZ; kálit é s hajzatot k a p t a k , m i s z e r i n t ajánlat téte t e t t nekik, h o g y m a g u k a t k ü l ö n b ö z ő v á r o s o k b a n
bemeneti dij mellett mutogassák. C s u p á n a z o n k ö r ü l m é n y n e k , h o g y e szer hatása minden polgárosult államban érvényesült, tulajdonitható a p a r ó k á k s egyáltalán minden h a m i s h a j használatának évről-évre történő g y é r ü l é s e ; miután azt, a mi eddig hamis volt, m o s t v a l ó d i m i n ő s é g b e n l e h e t m e g s z e r e z n i , erre v o n a t k o z ó l a g s z á m o s e l i s m e r ő irattal birok s azokat mindenkinek kivánatra előmutatom. Ki lettem már tüntetve a tudomány é s művészet arany érmével is. ÍRAK: Ecy üvegcse bojtorjángyCkér-esszenczia »0 kr : ec. tégely bojtorjángyökér-kenócs 50 kr.; egy üvegcse bojtorjángyö ker-olaj 40 kr- — Szállításnál 10 kr. külön a csomagolásért. Szállításokat az összeg beküldése vagy postai utánvét melleit (de 1 írtnál nem kevesebbet) pontosan eszközöl a központi raktár '
legtisztább szikéleges ásványvíz. Hazánk ezen, vegyi összetételénél fogva n e v e z e t e s g y ó g y v i z é t a l é l e g z é s i é s e m é s z t é s i s z e r v e k é s i d ü l t h n r n t o s b á n t a l m a k n á l , torok-, g é g e - , l é g c s ő - é s h ö r g b e t e g s é g e k b e n k i v á l ó sikerrel h a s z n á l t á k é s h a s z n á l j á k : Budapesten : Dr. Korányi Frigyes, Dr. Kovács Sebestyén Endre, Dr. Gebhárdt Lajos, D r . Navratil Imre, Dr. P o ó r Imre, D r .K é t l y Károly, Dr. B a r b á s József. — B é o s b e n : D r B a m b e r g e r H e n r i k , D r . D n s c h e k egyetemi tanár és közkórházi főorvos arak. — E z e n t e k i n t é l y e k n y i l a t k o z a t a i s z e r i n t a Margit-forrás nemcsak méltó versenytársa a selstersi, gleichenbergi, g i s ü b l i e h i , r a d e i n i , v i o h y i , e m s i s hason összetételű Vizeknek, hanem g y ó g y h a t á s b a n a z o k a t több t e k i n t e t b e n f e l n i i s miiljii. — A m e l l b e t e g e k k l i m a t i k u s g y ó g y i n t é z e t e i b e n , különösen az általánosan ismert és ma l e g l á t o g a t o t t a b b k l i m a t i k u s g y ó g y i n t é z e t G ö r b e r s d o r f b a n a Margit forrás már o t t h o n o s s á vált. — A M a r g i t - f o r r á s g y ó g y h a t á s á t i g a z o l ó bi zonylatok kivánatra bárkinek készséggel megküldetnek. — Miután a Margit forrás máris n a g y o n h a m i s i t t a t i k , figyelmeztetik a fogyasztó közönség, hogy s z ü k s é g l e t é t csak j ó h í r n e v ű h e l y e k e n s z e r e z z e b e .
Dr.
Karlovszky
utód d,
forrásif/azgatósága. 5217
Kizárólagos főraktár:
EDESKUTY L
Előfizetési föltételek
magyar királyi udvari ásványvíz -szállítónál
13-dik szám. 1879.
Budapest, Erzsébet-tér 7. sz.
TŰZI
FECSKENDŐK
ES SZIVATTYÚK
ÁLLANDÓ
TÁRLATA.
TISZA szabályozása e század második felének műve. A folyó egy ágát, mely belőle Tár_ kánynál szakad ki, még I. Rákóczy György rendeletére Szirmay Péter zempléni alispán 1646-ban velenczei s belga mérnökök által csatornáztatta s Tokajig hajózhatóvá tétette. De ezen folyóág II. Eákóczy parancsára ismét elzá ratott. III. Károly külföldi mérnökök által nagy szerű csatornázási tervet készíttetett és az
A
GEITTNER ÉS RAUSCH
Kapható m é g : Budapesten: Török J . gyógysz. kiiály-utczí
I FRINIfl IN TArKIII n T m a ? í i r 0 í ' l n t ó z e t k i a d a 8 a B l u l (Budapest,, egyetem-nto* 4) megjelent is kapható
Az élet iskolájában. Elbeszélés levelekben. Irta
K R Ó N Németből
K L Á R A . fordította
KOZMA J Ó Z S E F N É - G E S Z T E S S Y ETELKA. A r a fűzve 1 frt 2 0 kr., vászonba k o t r * 1 f r t 50.
Törvényes
kényszer-eladás. Eltökélt fölszámolás czéljából, a következő kiváló jelességü b r i t a n i a - e z ü s t k é s z l e t , mely áll 6 a s z t a l i k é s , O T 6 v i l l a , 6 e v ő k a n á l , 6 k á v é s k a n ál, " V S i ö s s z e s e n 2 4 db. legfinomabb és legjobb minőségű tárgyból, s a m e l y n e k f e h é r b e n mara dásáért 2 0 é v i k e z e s s é g v á l l a l t a t i k , c s u p á n | V frt 4.60, mint az előállítási költségek alig n e g y e d r é s z e é r t , fog el adatni. Szállítja u t á n v é t v a g y készpénz küldése mellett az egyesült britania - ezüstgyári raktár 5059 Bécs, III. Mathausgasse Nr. 2.
B u d a p e s t e n , v á c z i - k ö r ú t 21 (57) a z I p a r - u d v a r b a n a legpontosabban s jutányosán szállít. nemkülönben mérsékelt használati díjfizetés és az- érték letétele mellett
KÖLCSÖNÖZ
| egész évre ... 12 frt 1 léié™ 6 •
Csupán a VASÁBNAPI ÜJSÁG: ' ff*"2 * ™ t félévre ...
. 8 frt . 4 •
BUDAPEST, MÁRCZIUS 30.
A Tisza szabályozása.
I. Wiiikelmayer, Bécsben VI., Gnmpenlorferstrasse i 59. T. Temesvár: Jaromisz Ernő, gyógysz. Kolozsvár: Száky Miklós gyógyszerész. Gyöngyösön: Mersitz Nándor, gyógysz. Pozsonyban Earrer J. illatsz., halászkapu 216. Zágrá on Mittelbach S. gyógy aserész. Kérem mindannyiszor határozottan a Winkelmayer J. bojtotlángyökér-essencziáját kérni. S mind g arra ügyelni, hogy minden Övegesén nevem ét lakezimem rajta lényen.
VASÁRNAPI ÚJSÁG és együtt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK
1722-iki országgyűlés elé terjesztette. E terv szerint a Tisza fölösleges vize Dob helységből a hajdú városoknak és Debreczennek, onnan Túr nak a Kőrös felé s azután Csongrádnak vezette tett ; másrészt a Tisza felől Ároktőtől Fügédnek ásatott volna egy csatorna egész Bődig a Tár náig, azután Jászberényen alul a Zagyváig, on nan Szolnok felé a Tiszáig. Továbbá a Duna s Tisza összekapcsoltatott volna egy csatorna ál tal, mely Váczon vagy Pesten alul kezdődött s Monoron át Szolnokig ért volna; egy másik csatorna pedig, mely Kalocsán alul szakadt
X X V I . évfolyam. volna ki a Dunából, Szabadkán át ért volna a Tiszáig. De mind ezen tervek csakhamar fele désbe mentek. Mária Terézia s II. József alatt hollandi mérnökök által ujabban készittettek a Tisza sza bályozásáról tervek. Az országgyűlések 1790-től 1844-ig ismételve intézkedtek a folyók szabályozá sáról. A Tokajon fölüli megyék, valamint Torontál megye e század második negyedében kisebbnagyobb védtöltéseket készittettek. Az 1844. és 1845-iki nagy áradások általános feljajdulást okoz tak és a kormánynak figyelmét a Tisza-szabályo-
VÍZMENTESÍTŐ SZIVATTYÚKAT ÁRVIZEK
É S VIZÁRADÁSOK
ESETERE;
HÁZI, UDVARI É S GAZDASÁGI KUTAKNAK,
tel
BANYA-, AKNA- E S GYÁRI SZIVATTYÚKNAK,
MÉLY
KUTAKNAK
1
II GEP-. MRGAN'Y- VAGY SULYKEREK-HAJTASRA.
Wl\
F Ü R D Ő K , Ü R S Z É K E K ÉS V I Z E L D É K
Él
ZUHANYOK É S SZÖKŐKUTAK.
m
...
.
iNHi
-
EP1T0-, GANEJLE- ES KÖRFORGÓ- (Centrifugai) SZIVATTYÚK. M fC
TŰZI, KERTI S T B . F E C S K E N D Ő K .
TOMLOK. CSÖVEK ÉS MINDENNEMŰ
Q)
Íjai
SZIVATTYÚ-ALKATRÉSZEK.
HOFF JANOS-féle egyedül valódi, első
Lókiállitás, lóárverés.
iiialálakivoHal-iiielIcziikorkák.
Budapesten, az omnibus-telepen a májusi lóversenyek a l a t t az a l u l i r t t á r s a s á g M a g y a r o r s z á g l e g j o b b t e n y é s z t é s é n e k e l a d ó a n y a g á b ó l l ó k i á l l i t á s t , l ó á r v e r é s t , ü g e t ő ver senyt, fogatok, lovak és ezekhez tartozó iparczikkekből s o r s j á t é k o t rendez. A l ó k i á l l i t á s m á j u s 5-én r é g g e l k e z d ő d i k é s e z e n n a p o n k ö v e t k e z ő dijak o s z t a t n a k ki a j u r i s í t é l e t e u t á n :
A HOFF JÁNOS féle malátakivonat-mellczukorkák, gyöngítő köhögésjnél kiválóan jóhatásuak, a nyalkát oldják s a mellet a nehéz légzéstől j megszabadítják.
Sűrített malátakiTonat tüdőbetegeknek.
Gyomorbaj okban. JHoff János, császári királyi udvari malátakészitmény| gyári raktárának, Budapest, kalap -utcza 10-ik szám. Már h u z a m o s a b b i d ő ó t a s z e n v e d t e m r e k e d t s é g b e n é s e l n y á l k á s o d á s i b a n , m í g n e m az ö n g y ó g y h a t á s o s e g é s z s é g i s ö r é h e z é s m a l á t a c z u k o r k á i h o z 0 n e m f o l y a m o d t a m : s már n é h á n y p a l a c z k e g é s z s é g i sör e l h a s z n á l á s a é s a malá1 taczukorkák élvezete után meglepő gyógyhatást értem e l m é g pedig annyira,
(hogy •yákbajomtól és rekedtségembol teljesen kigyógyultam, a mely szeren5 c s e é r t i t t legforróbb k ö s z ö n e t e m e t n y i l v á n í t o m é s e g y ú t t a l ö n m a l á t a - k é s z i t j m e n y e i t n e v e z e t t e s e t e k b e n m i n d e n k i n e k m e l e g e n ajánlom.
Budapest, 1878. január 24. Keil Ferenci. IB a k t á r : Török József gyógyszerésznél, B u d a p e s t e n .
Ápril hó 10-ikétől fogra az üzlethelyiség a zsibárus- l £ g utcza 7. sz. alatt lesz, a m. k. íőpostával szemben. ^3}
A kiállításra hozott legszebb egy pár kocsi Iára. 1. djj. államdij e g y 5 é v e s m e z ö h e g y e s i k a n c z a . ( 2 2 0 a r a n y érték.) 2. dij : 4 0 a r a n y , 3 . dij 3 0 a r a n y , 4 . dij 10 a r a n y — 10 frankos. A l e g s z e b b h á t i l ó r a . 1. dij : t i s z t e l e t d í j . 2. dij 3 0 a r a n y , 3 . díj 2 0 a r . , 4 . dij 10 arany: Május 6-án déli 12 órakor a v á r o s l i g e t b e n ü g e t ő v e r s e n y k e t t ő s f o g a t t a l . 1 dij : á l l a m d i j , e g y b á b o l n a i 5 é v e s k a n c z a . ( 1 5 0 a r a n y érték.) 2 . d i j : 5 0 a r a n y , 3 . dij 2 0 arany. 4. dij k e t t ő s t é t . E g y e s f o g a t t a l . 1, dij 5 0 a r a n y , 2. dij 3 0 a r a n y , 3 . dij 10 a r a n y , 4. dij k e t t ő s tét. M á j u s 7-én r e g g e l 10 órakor 2 0 0 d a r a b k i á l l í t o t t l ó n a k n y i l v á n o s á r v e r é s e . Május 8 - á n d é l e l ő t t 10 órakor a s o r s j á t é k n y e r e m é n y - t á r g y a i n a k b e m u t a t á s a , 12 órakor n y i l v á n o s s o r s h ú z á s a k i á l l i t á s i o m n i b u s - t e l e p e n . 1-ső n y e r e m é n y e g y n é g y e s f o g a t . 2-dik n y e r e m é n y e g y k e t t ő s f o g a t . 3 . n y e r e m é n y e g y fiakker f o g a t . 4-dik nyere m é n y e g y n e h e z e b b i g á s fogat. T ö b b f e l n y e r g e l t háti l ó é s l ó h o z t a r t o z ó iparczikkek. Ö s s z e s e n 3 0 darab é r t é k e s n y e r e m é n y t á r g y : e g y s o r s j e g y á r a 1 frt. H a a n y e r ő a ^ n y e r e m é n y t á r g y a t m e g t a r t a n i n e m akarja, a t á r s a s á g a z e l ő n y ö s eladásról é s az á r k é s z p é n z b e n kifizetéséről g o n d o s k o d i k . -ing A nyeremény tárgyak a kiállításra hozott lovak közül vétetnek. Külföldi vevők hirdetmények é s egyenes levelezések által ezen lóárverésre meg h i v a t n a k . B i z t o s a n reméljük, h o g y e z e n k i á l l í t á s M a g y a r o r s z á g j o b b t e n y é s z t ő i é s a kül föld jobb lóvevöi találkozása leend. A lókiállitáshoz bejelentések azonnal, d e legkésőbb april 10-ig e l f o g a d t a t n a k . A z e g é s z ü g y r e v o n a t k o z ó k é r d é s e k é s f e l v i l á g o s í t á s o k a t a d a t á r s a s á g i g a z g a t ó s á g a : N e m z e t i színház bérház.
A lótenyésztés emelésére alakult részvénytársaság. B u d a p e s t e n , 1879. márczius l é n . F r a n k l i n - T á r s u l a t n y o m d á j a ( e g y e t e m - u t e z a 4.).
A.x
igrazgatósá£.
'
SZEGEDI
Á R V Í Z . — A KIRÁLY A VÁR BÁSTYÁJÁN. Greguss
Imre
eredeti
rujza.
Csupán • POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : ' *f,é" * " * "" f " * I félévre _ S «