A Paksi Atomerőmű Rt. 2001. évi biztonságának értékelése BEVEZETÉS A korábbi évekhez hasonlóan összeállításra került a Paksi Atomerőmű éves biztonsági eredményeit, tevékenységeit összefoglaló anyag. A biztonsági értékelés a blokkok 2001. évi biztonságára vonatkozó legfontosabb adatokat, az ellenőrzésekre, a tapasztalatok felhasználására, az egyéb biztonsági tevékenységekre vonatkozó legjelentősebb információkat tartalmazza. Kiadványunk a legfontosabb biztonsági információkat közli: biztonsági mutatók, felügyelet, tapasztalatok, valamint egyéb, a biztonságra vonatkozó tudnivalók. A biztonsági mutatókat a korszerű, nemzetközi ajánlások alapján kidolgozott struktúrában foglaljuk össze. Ez az új rendszer tartalmazza egyben a biztonságot érintő események információit is. A biztonsági ellenőrzések külön, széleskörűen, átfogó módon kerülnek bemutatásra. Az anyagban összefoglaljuk a biztonságnövelő intézkedések helyzetét, valamint a tavalyi évben lezajlott két nagy, nemzetközi vizsgálatot is. Reményeink szerint a szakemberek jelen kiadvány által meggyőződhetnek a Paksi Atomerőmű megfelelő biztonságáról.
1. Az erőmű működésének értékelése – biztonsági mutatók A biztonsági mutatók rendszere (BMR) az erőmű különböző tevékenységeit jellemző olyan mutatók összessége, amelyek a biztonságos működés valamely területét, jellemzőjét mutatják be, számszerűsítik. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlása alapján kialakított új biztonsági mutató rendszer legfelső szinten három fő csoportot tartalmaz. Ezek mindegyike általános mutatók, azokon belül pedig stratégiai mutatók szerint csoportosítja a jellemző mutatókat. Ez utóbbiak közül azonban csak a legfontosabbak, vagy az összehasonlításra alkalmasak kerülnek (a szövegben dőlt betűvel megkülönböztetetten) bemutatásra. A lényeges, múltbéli adatokkal is rendelkező jellemzők (a négy paksi blokk mutatóinak számtani átlagai) összehasonlításra kerülnek a korábbi néhány év mutatóival és egyes esetekben az Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) szerinti nemzetközi adatokkal. A WANO mutatók az eltérő célok miatt nem minden esetben részei a paksi biztonsági mutató rendszernek, bemutatásukra itt a megfelelő értékelési területnél kerül sor.
1.1. Normál üzemmenet 1.1.1. Üzemeltetés – Nem tervezett kiesések Rendelkezésre állás (WANO mutató) A mutató a tervezett és nem tervezett teljesítmény kiesésekkel csökkentett termeléshez viszonyítja az elméletileg megtermelhető villamos energia mennyiségét. A rendelkezésre állás általános jellemzést nyújt az erőmű üzemeltetésének és karbantartásának színvonaláról.
A Paksi Atomerőmű rendelkezésre állása igen jó, s évek óta a világátlag feletti. 2001-ben a mutató értéke az utóbbi évek átlagának felelt meg, bár kismértékű csökkenése tapasztalható. A belső cél alatti érték a nem tervezett üzemi eseményekre vezethető vissza.
Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések aránya (WANO mutató) A mutató a nem tervezett termeléskiesésnek az adott időszak alatt megtermelhető villamos energiához viszonyított aránya százalékban. (Ide tartozik az a veszteség is, amikor a tervbevétel és a termelés kiesés között nem telt el legalább négy hét.) Mértéke főleg a karbantartási és üzemeltetési tevékenységek, esetenként a tervezés hiányosságára utal.
1.1.2. Állapot fenntartás 1.1.2.1. Karbantartás A javító karbantartások száma a tárgyi évben 5675 volt (az előző évi 4883-mal szemben). Az adat növekedése nagyrészt a bekövetkezett, nem tervezett üzemi eseményekre vezethető vissza. Az elvégzett és ütemezett javító karbantartások aránya 96,89 % volt, gyakorlatilag nem változott (96,8 %). A hét napnál hosszabb késésben levő javító karbantartások száma jelentős növekedést mutatott (711 után 1715), ami javítandó. A megelőző illetve megelőző és javító karbantartások aránya 76,7 %-kal enyhe csökkenést mutat (78,8 %), amely talán inkább az említett javító karbantartások mennyiségének növekedésével van összefüggésben.
Sikertelen biztonságtechnikai felülvizsgálatok aránya 2001-ben a mutató értékét ismét sikerült jelentősen csökkenteni. Ez arra utal, hogy a rendszerek vizsgálatokra, próbákra való felkészítése hatékonyabban, alaposabban történt.
A karbantartási munkavégzés minősége ezen mutató alapján folyamatosan javuló tendenciát mutat. A javulás okait elemezve a technológiai és dokumentálási fegyelem színvonalának javulását lehet kiemelni. 1.1.2.2. Anyagminőség A vegyészeti mutató a legfontosabb szennyeződések koncentrációját követi figyelemmel a gőzfejlesztő leiszapolásban és a tápvízben. Bár ez a jellemző WANO mutató is, a saját érték számítása kissé eltér a nemzetközi összehasonlítás érdekében számolttól. Értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja nem éri el az utolsó négy év átlagát. 2001-ben értéke 1,23 volt, ami enyhe romlást jelent nagyrészt a szulfát tartalom növekedése miatt. Az anyagminőség értékelési területén újdonság a ciklusszám kihasználási mutató és a gőzfejlesztőkben ledugózott csövek aránya. Mindkét mutató a fontosabb berendezések paraméter-változástól, életkortól függő állapotáról ad képet. Megmutatják, hogy az egy évre eredetileg jutó (egységnek minősített) tartalékhoz képest mekkora a következő évben felhasználható mennyiség. Így egynél kisebb értéke kedvezőtlen, ellenkező esetben a tartalék fogyása lassú. Mutató ciklusszám kihasználási mutató gőzfejlesztőkben ledugózott csövek aránya
1. blokk 0,4 2,35
2. blokk 1,0 1,56
3. blokk 0,9 1,68
4. blokk 1,1 1,73
Látható, hogy a ciklusszám tekintetében az 1. blokkon gyors a felhasználás, míg a többi blokkon a tervnek megfelelő. A gőzfejlesztő csövek tartalékának fogyása a szigorú dugózási kritérium ellenére jó. 1.1.2.3. Fizikai gátak állapota Üzemanyag megbízhatóság (WANO mutató)
Ez az index a primerköri víz stacioner jód-131 és jód-134 aktivitásának felületi urán szennyeződésre és teljesítményszintre korrigált, illetve egy konstans leiszapolási (víztisztítási) rátára normált értéke, tehát az üzemanyag inhermetikusságának mértékét fejezi ki.
A 2001. évi blokki értékek rendre a következők: 0,078; 0,059; 68,743 és 2,145 Bq/g, amelyek mindegyike nagyságrendekkel a megengedett hatósági korlát (104 Bq/g) alatt van. A 3. blokki nagyobb érték hátterében főleg a nagyobb jódaktivitás áll, amely folyamat a decemberi javításra való leállás miatt felerősödött (spiking effektus). Hermetikus tér szivárgása A mutató blokkonként mutatja meg a főjavítások után elvégzett integrális tömörségvizsgálatoknál mért szivárgásértékeket. (A megengedett érték 14,7 %/nap.) Az eddigi integrális tömörségvizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy azok valamennyi blokkon megfelelőek. Az 1. blokki szivárgást a szlovák vállalkozó segítségével végrehajtott hibahely feltárási és elhárítási tevékenység következtében a korábbi évek értékének mintegy felére sikerült csökkenteni, így az a 3.-4. blokkal együtt igen jó értékű. Az 1995 óta tapasztalt 2. blokki szivárgás az utóbbi évek átlagának szintjén található.
1.1.3. Események 1.1.3.1. Jelentett események Jelentésköteles események száma 2001-ben 58 esemény került társasági kivizsgálásra, mint a Nukleáris Biztonságtechnikai Szabályzat vonatkozó irányelve szerinti jelentésköteles esemény. Ez a szám nem jelentős, 11,5 %-os növekedést jelent a megelőző évi értékhez képest.
A blokkok közötti megoszlás (blokkonként rendre: 11, 15, 16, 11, közös: 5) viszonylag egyenletes képet mutat. Eltérést a korábbiakhoz képest a 3. blokkon jelentkező magasabb eseményszám jelent. Itt két olyan eseménycsoport emelhető ki, amelyeknél több esemény bekövetkezése azonos körülményekre vezethető vissza. Az egyik az új reaktorvédelem üzembe helyezése során feltárt két eltérés, a másik a felsőblokknál észlelt tömörtelenség elhárításával egy időben bekövetkezett három esemény. Az egy blokkhoz nem köthető, illetve több blokkot is érintő események száma megegyezik az előző évivel. Az események egy része valószínűségi módszerrel is elemzésre került: a négy bekövetkezett kezdeti eseményt (két reaktorvédelmi működés és két fő keringtető szivattyú kiesés), valamint négy kiválasztott állapot jellegű eseményt vizsgáltunk. A PSA modellel végzett elemzések eredménye szerint az egyes eseményekből eredő zónasérülési valószínűség (növekmény) 2,1×10-12 és 3,7×10-7 közötti, nem jelentős. Az érintett rendszerek között a korábbi évekhez hasonlóan a dízelgenerátor és segédrendszerei szerepelnek a leggyakrabban (12). A 2000-ben első reaktorvédelem tavaly 7 esemény során volt érintett. Az okok jellegében a korábbi időszakokhoz hasonlóan az alábbi a megoszlás:
berendezés személyi dokumentációs egyéb
33 (57 %) 14 (24 %) 7 (12 %) 4 (7 %)
villamos 14
irányítástechnikai 11
gépészeti 8
A közvetetten jelentésköteles események száma 2001-ben 231 volt. Ezen eseményeket a hatósági előírás szerint nem szükséges kivizsgálni, és elég csak negyedévenként, összesítve jelenteni.
1.1.3.2. Egyéb események 2001-ben a szakterületi, belső kivizsgálások száma 47 volt, amely közel megegyezik az előző évi 44 értékkel. Az év végén kidolgozott eljárásrend szerint ilyen vizsgálatra egyéb fontos esemény bekövetkeztekor van szükség. Ezen kivizsgálásokat az érintett szakterület végzi a biztonsági szervezet közreműködésével.
1.2. Az üzemeltetés biztonsága 1.2.1. Biztonsági rendszerek és berendezések 1.2.1.1. Működések Reaktorvédelmi (ÜV-1) működések száma (WANO mutató) A WANO mutató a 7000 kritikus órára jutó automatikus reaktorvédelmi működések számát jelzi. Azt fejezi ki, hogy mennyire sikerül elkerülni azokat a termohidraulikai vagy reaktivitás tranzienseket, amelyek automatikus védelmi működéshez vezetnek. Pakson 2001-ben mindkét automatikus 1. fokozatú működés a 4. blokkon történt. A saját mutató az ÜV-1 működések blokkonkénti számtani átlagát adja meg kritikus állapotban, nem csak az automatikus, hanem a kézi működtetéseket is figyelembe véve. 2001-ben nem történt kézi reaktorvédelmi működtetés. Az alacsony nemzetközi érték magyarázata ennél a jellemzőnél a statisztikai középérték számítás, amely a szélsőértékeket nem veszi figyelembe.
Az első védelmi működés 2001. január 18-án történt. Ütemezetten került sor a 4., 5., 6. gőzfejlesztők kis méréshatárú szintmérések távadóinak kalibrálására. Előtte a távadó helyiségből a dolgozók telefonon a szintreteszek bénítását, valamint a szintszabályozó kézi üzemmódba kapcsolását kérték, továbbá jelezték, hogy két távadó kalibrálását fogják végezni. A feltételek között szereplő szintvédelem bénítás igénylése elmaradt. A blokkvezénylőben a munka megkezdését a munkavégzők jelzése alapján engedélyezték, így a gőzfejlesztő szintvédelem bénítása nem történt meg. A távadók szétkapcsolásakor kialakult a „névleges szint +200 mm” jel és blokkvédelmi, majd reaktorvédelmi működés történt. Az esemény kialakulásában alapvető szerepe volt a munkautasítás forgalmazás szabályozási hiányosságainak. Kialakulásához hozzájárultak a végrehajtás során elkövetett személyi hibák is.
A második reaktorvédelmi működés 2001. november 13-án a 4. blokk normál üzemállapotában, a reaktorvédelem 2. készletének ütemezett logika próbája során következett be. A védelmi készlet visszaélesítése előtt az élesítést végző dolgozó nem megfelelően ellenőrizte a védelmi jel mentességet, és így nem észlelte a rendszerben lévő hibát. A próba befejezését követően a védelmi készletet visszaélesítették és ekkor azonnal ÜV-1 védelmi működés történt. Az utána végzett ellenőrzés során megállapították, hogy a védelmi jel képzést végző láncban az egyik relé zárt érintkezője elektromosan nem adott át, kontakthibás volt. (Az egy szubkritikus állapotban bekövetkezett ÜV-1 működés 2001. szeptember 8-án a 3. blokk főjavítása során, a reaktortartály a 164 baros szilárdsági próbához történő felfűtése alatt történt két szabályozó és védelmi (SZBV) kazetta alsó villamos véghelyzet jelzése megszűnése miatt. Kicsit később a működés egy másik SZBV kazetta helyzetjelzésének megszűnése miatt bekövetkezett, amelyet nem tekintünk külön működésnek. A helyzetjelző blokkok, illetve a betáplálási rendszer ellenőrizése hibát nem tárt fel.) Egyéb működések A zóna üzemzavari hűtőrendszeri (ZÜHR) működések, a biztonsági villamos betáplálási rendszer működések, a kiegészítő üzemzavari tápszivattyú (KÜTSZ) működések száma 0 volt 2001-ben, vagyis ilyen működések nem történtek. A teljesítmény korlátozó (ÜV-3 működések száma 6 volt, ami nem magas érték, a beavatkozás pedig a megengedett teljesítményszint tartását célozza. 1.2.1.2. Rendelkezésre állás A biztonsági rendszerek üzemképtelenségeinek száma 43 volt. Ez rendszerenként: nagynyomású ZÜHR - 7, kisnyomású ZÜHR - 2, sprinkler - 3, üzemzavari tápvíz és lehűtő rendszer - 3, dízelgenerátor – 28. Ezen értékek tartalmazzák a tervezett és a nem tervezett üzemképtelenségeket, valamint a meghibásodásokat is. Biztonsági rendszerek rendelkezésre állása (WANO mutató) A fenti üzemképtelenségekből a következő rendelkezésre állási (rendelkezésre nem állási) értékek adódtak a különböző funkciót ellátó biztonsági rendszerekre (berendezés üzemképtelenség / a rendszer elvárt üzemképességi ideje / ágak száma): Rendszer nagynyomású ZÜHR kisnyomású ZÜHR sprinkler rendszer üzemzavari tápvíz és lehűtő rendszer
1. blokk 0 0 0 0
2. blokk 1,30×10-4 1,92×10-5 1,70×10-4 6,01×10-5
3. blokk 0 1,14×10-4 3,98×10-4 1,83×10-4
4. blokk 8,50×10-4 0 1,30×10-4 0
Erőmű 2,45×10-4 3,33×10-5 1,75×10-4 6,09×10-5
A biztonsági villamos betáplálási rendszer rendelkezésre állása a korábbi néhány év folyamán javuló tendenciát mutatott. 2001-ben a mutató ismét javult, a rendelkezésre nem állás majdnem elérte korábbi évek legjobb, 0,001 körüli értékét.
Dízelgenerátorok indítási megbízhatósága A dízelgenerátorok sikeres indításának aránya jónak mondható. Az 1.-2. blokkon az elmúlt hat év adatai alapján nagyjából 99 % körüli mutató jelezhető. A más típusú 3.-4. blokki dízel gépcsoportok esetében a mutató értéke megegyezik az egy évvel korábbival. Azonban előtte kissé romló tendencia figyelhető meg, amely az 1.-2. blokkon már megvalósított átalakítás, a fordulatszám szabályozó és vezérlő korszerű, elektronikus típusúra történő cseréjével javítható lenne.
A biztonsági rendszerek szivattyúinak indítási megbízhatósága (nagynyomású ZÜHR, kisnyomású ZÜHR, sprinkler, üzemzavari tápvíz és lehűtő rendszer) 98,8 % és 99,7 % közötti értékű, tehát ezen aktív berendezések működési megbízhatósága a korábbi évekhez hasonlóan igen jó.
1.2.2. Felkészültség 1.2.2.1. Üzemeltető személyzet A jellemzők ezen csoportja az üzemviteli személyzet felkészültségére utal. A 2001. év során a sikertelen hatósági vizsgák aránya 2,73 %, ami a szokásos 3 % körüli értéknek felel meg. A sikertelen belső vizsgák aránya 0 %, vagyis a belső vizsgákra való felkészülés mindig eredményes volt. A megtartott társasági tanfolyamok, az eseménykivizsgálások oktatásra vonatkozó javító intézkedéseinek száma 11 volt a múlt évben. 1.2.2.2. Balesetelhárítás
A balesetelhárítási gyakorlatok hatékonyságát jellemzik a következők. A BESZ gyakorlatok során tett észrevételek száma 11, a BESZ gyakorlatokon és oktatásokon résztvevők aránya 88,81 % volt. Mindkét érték a gyakorlatokon való aktív, tudatos részvételre utal.
1.2.3. Kockázat 1.2.3.1. Konfigurációs kockázat MÜSZ korlátozás hatálya alá kerülések száma Ide tartozik minden olyan esemény, amely során a MÜSZ valamelyik korlátozása nem teljesül, de megszegése nem következik be, mivel az előírt intézkedések végrehajtásával a határértéket vagy az előírt állapotot helyre lehet állítani. (Egy eseménynél több MÜSZ hatály alá kerülés is bekövetkezhetett.)
2001-ben az események jellemzően a biztonsági rendszerek és a villamos biztonsági rendszerek üzemképességével kapcsolatos MÜSZ pontokat érintették. A közvetten jelentésköteles eseményeknél az erőmű belső sugárvédelmi rendszereire vonatkozó előírás hatálya alá került leggyakrabban valamely blokk. Ez egyrészt a rendszerek öregedésével járó magasabb meghibásodási számmal, valamint a vonatkozó MÜSZ előírás szigorú regisztrálási követelményével magyarázható.
A mutató vezénylői dokumentálása most már szabályozott keretek között történik. A jellemző értékének növekedése talán inkább a MÜSZ hatálya alá kerülés tudatosulásának változását, azaz a szemléletváltozást jelzi. MÜSZ sértések száma A mutató értéke nagyjából a korábbi évek átlagának felel meg. (Az 1998-as évi kiugróan magas érték a hatóság eltérő értelmezésére vezethető vissza.) Alább az ilyen események számának alakulása és leírása látható.
A Műszaki Üzemeltetési Szabályzatban meghatározottak szerint a lépcsőzetes indítási program lepróbálásának ciklusideje hat hét, amelytől indokolt esetben ±10 nappal el lehetett térni belső előírás szerint. Hosszabb időszakot figyelembe véve a próbák közötti átlagos idő hat hét volt, ám a blokk állapotának, és az egyéb ütemezett programoknak megfelelően a hat héthez képest egy-két nappal előbb, vagy később végezték el a próbákat. Ezt a gyakorlatot az erőmű hosszabb ideje követte, amelynek nem megfelelő voltára a nukleáris hatóság levélben figyelmeztetett. Későbbi ellenőrzése során az NBI megállapította, hogy a ciklusidő alapján az egyik W LIP tesztet négy nappal az előírt dátum után, január 22-én végezték el. Az esetet a hatósági határozat a MÜSZ megsértésének minősítette. Február 9-én az éjszakás műszak elején megtartott telefonos konferenciában az 1. blokki blokkügyeletes elmondta, hogy a turbinagépészi létszám nem felel meg a Műszaki Üzemeltetési Szabályzatban leírtaknak. A MÜSZ 7.2.1. pontjától való eltérés egy üzemeltetés vezetői utasítás alapján elkészített létszámtervezésből adódott. Február 13-án az OAH NBI az I. és II. kiépítés közösüzemi vezénylőiben tartott ellenőrzése során jegyzőkönyvezésre került, hogy az 1. blokk egyik ágának katalizátora a hidrogén elégetését nem biztosítja, és PA Rt. tartalék katalizátor anyaggal nem rendelkezik. A hidrogénégető üzemképességére vonatkozó MÜSZ pont egy egység üzemképtelensége esetére annak két héten belüli javítását írja elő. Megállapították, hogy a hidrogénégető a másfél évvel korábban megtartott szerkezeti vizsgálatot követően csökkent üzemképességű volt a berendezésben lévő kevesebb katalizátor mennyiség miatt. Május 28-án a 6. hurok kivételével járó főgőzvezetéki karbantartás után a reaktor teljesítmény szabályozó automatikus üzemmódja mellett elindították a fő keringtető szivattyút. 5 másodperces szabályozó működés után 2 másodperces teljesítmény korlátozó működés történt az öt működő fő keringtető szivattyú mellett megengedett szinthez képest 105%-ig megnövekedett reaktor teljesítmény miatt. A működést a nagy reaktivitás bevitel, a szokásosnál kisebb rúdértékesség, valamint a szabályozó rudak mozgatása következtében fellépő neutronfluxus tértorzulás együttes hatása eredményezte. 1.2.3.2. Kezdeti események A mutatók jól jellemzik azt a kockázatot, ami a PSA elemzésekből származó, potenciálisan zónasérüléshez vezető kiindulási események okozhatnak bekövetkezésükkel, illetve az akkor fennálló más meghibásodással. Értékeiket az alábbi táblázat adja meg: Mutató
1. blokk 2. blokk 3. blokk 4. blokk
Összes
kezdeti események száma 2 2 -7 kezdeti események által okozott 3,71×10 1,77×1011 feltételes zónasérülési valószínűség
0 0
1 5 -8 1,83×10 3,89×10-7
Mindkét mutató értéke alacsony, az okozott zónasérülési kockázat jelentéktelen volt. 1.2.3.3. Zónasérülési kockázat Zónasérülési gyakoriság (üzemi) A mutató az adott évi blokki főjavítások utáni referencia időpontra számított várható éves zónasérülési gyakoriság (CDF) csökkenésének mértékével jellemzi az erőmű biztonságnövelő tevékenységét. Az első, a 3. blokkra érvényes valószínűségi biztonsági elemzés (PSA) 1994ben készült el. A PSA segítségével rangsorolt, 1996-98 között megvalósított első biztonságnövelő intézkedéseknek (BNI) köszönhetően az erőmű blokkjain a várható CDF (névleges teljesítményen, belső, technológiai kezdeti eseményekre) egy nagyságrenddel csökkent. 2000-től a további nagyobb javulás főleg az új reaktorvédelmi rendszerhez kapcsolódó módosításoknak, a primerköri betáplálás-leürítés átalakításoknak, valamint a gőzfejlesztő tömörtelenség következményei csökkentésének köszönhető. Az évenként aktualizált, pontosított PSA modellek a kisebb átalakítások hatását, valamint a blokkok különbözőségét is figyelembe veszik.
A zónasérülési gyakoriság (belső eredetű) tűz és elárasztási kezdeti eseményekre, névleges teljesítményen, az első két blokkra készült számítások alapján rendre 5,3×10-6/év; 8,2×10-6/év (tűz), illetve 9,1×10-6/év; 7,1×10-7/év (elárasztás). A zónasérülési valószínűség leállási állapotban, főjavítás és üzemanyag átrakás alatt a névleges teljesítményű érték nagyságrendjén van. Jelenleg a nem névleges teljesítményű és leállási zónasérülési valószínűség ennél valamivel magasabb, mindegyik blokkra 2,8×10-5. Ez azt jelenti, hogy a biztonságnövelő tevékenységnek erre az állapotra kell összpontosítania.
1.3. Biztonság iránti elkötelezettség 1.3.1. Emberi tevékenység 1.3.1.1. Emberi tényező
Emberi hiba miatt bekövetkezett események száma A személyi hibás események száma jelenleg átlagosnak mondható. Az esetek felében az előkészítő, műszaki háttér, míg felerészben az üzemeltető és karbantartó személyzet hibája vezetett az ilyen események bekövetkezéséhez. Ugyanakkor kijelenthető, hogy a személyi hibák vonatkozásában egyszerű és így részletesebb további vizsgálatot és intézkedést igénylő összefüggés nem volt megállapítható.
Utasítások be nem tartásának aránya az összes személyi hibák számához képest a kivizsgálások alapján – 43 %. (2001-ben a dokumentációs hibák miatt 7 esemény következett be.) 1.3.1.2. Sugárvédelmi program hatékonysága Kollektív dózis (WANO mutató) A mutató az erőmű és a külső vállalkozók összes dolgozója, valamint a látogatók által elszenvedett egésztest besugárzásból eredő külső sugárterhelés egy blokkra vonatkoztatott értéke. A tavalyi átlagos érték a sugárterhelés optimalizálására irányuló erőfeszítések sikerességét jelzi. A kollektív és egyéni sugárterhelés nagyrészt a főjavítások alatti munkákból származott.
Folyékony radioaktív kibocsátások A mutató a stroncium (Sr-90), a trícium (H-3) és a korróziós hasadási termékek kibocsátására utaló összes béta (Sb) aktivitást mutatja a hatósági korlát százalékában. A folyékony
radioaktív kibocsátások értéke a korábbi évekhez hasonlóan alacsony szinten volt, 2000-hez képest szinte nem változott.
Légnemű radioaktív kibocsátások A mutató a radioaktív nemesgázok és a radioaktív jód kibocsátását mutatja a hatósági korlát százalékában. A mutató az erőművi blokkok eddigi üzemideje alatt folyamatosan nagyon kis érték, és 2000-ben is jóval a hatósági korlát alatt volt, sőt tovább csökkent. A radioaktív nemesgázok kibocsátása 0,6 %, a radioaktív jód izotópoké (I-131 egyenértékben): <0,1 %, a radiostronciumé 0,4 % volt.
Kis és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékok térfogata A mutató értéke összesen 165 m3 volt 2001-ben, amely csökkenést jelent az azelőtti évhez képest. A javulás hátterében egy megtelt tartály újrasűrítése áll. Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok térfogata A mutató az eltelt időszak alatt a hordókban elhelyezésre előkészített, szilárdított hulladékok (beleértve a konténert) mennyiségét adja meg egy blokkra átlagolva. Értéke az elmúlt évek folyamán kis ingadozásokkal, de állandó értéket mutatott, és mindig a világátlag alatt maradt.
Tavaly a mutatóban növekedés következett be, amelynek oka nagyrészt a 2. blokki 1. akna rekonstrukciós munkái során keletkezett többlet hulladék volt. Nagy aktivitású radioaktív hulladékok térfogata A mutató térfogategységben adja meg az erőmű átmeneti tároló helyein tárolt nagy aktivitású szilárd hulladékainak mennyiségét. 2001-ben többszörös csökkenés következett be értékében. Ezt a javulást nem lehet egy konkrét okhoz kötni. Az évenként változó helyzetben ez alkalommal kevesebb és kisebb nagyságú hulladék keletkezett.
1.3.1.3. Ipari biztonsági program hatékonysága Baleseti mutató (WANO mutató) A mutató számszerűen kifejezi a 200 ezer munkaórára eső, egynél több napos munkaképtelenséget (nem számítva a baleset napját), vagy munkaképesség-korlátozást okozó balesetek számát. Megmutatja az erőműben dolgozó személyzet munkavédelmének hatékonyságát. Míg a világátlag folyamatos javulást mutat, addig nálunk a mutató az elmúlt néhány évben folyamatosan romlott, a nemzetközi szint háromszorosa. 2000-ben ugyan észlelhető valamilyen javulás a mutatóban, de értéke tavaly a kiemelt figyelem és a megtett javító intézkedések ellenére kismértékben ismét nőtt.
Baleseti munkaidő kiesés aránya azt jelzi, mekkora munkaidő kieséssel jártak a munkabalesetek a teljes ledolgozott munkaidőhöz képest. A mutató a tavalyi évben 0,101 % volt, ami alacsony érték, ám nem elhanyagolható. A három napon túl gyógyuló munkahelyi balesetek száma 1. A jellemző annyiban tér el a WANO mutatótól, hogy a magyar jogszabályoknak megfelelően a három (és nem az egy) napnál hosszabb munkaképtelenség kerül figyelembe vételre. Nem valós tűzriasztások aránya és a tényleges tűzesetek száma Bár a nem valós tűzriasztások aránya a viszonylag magas, 5-7 évvel ezelőtti szintet érte el, az adat több szempontból mégis kedvező. Egyrészt a tényleges tűzesetek száma alacsony (3) volt, másrészt a tűzjelzések abszolút mennyisége is alacsony, az eddigi legjobb volt (126).
A tűzesetek által okozott anyagi kár 2001-ben 300 millió forint volt. Ezen jelentős összeg nagyrészt a júniusi 2. blokki kábeltűz következménye.
1.3.2. Javulásra törekvés 1.3.2.1. Önértékelés
Ezen új terület a saját biztonsági és minőségbiztosítási ellenőrzések mennyiségét és hatékonyságát vizsgálja. A független belső auditok végrehajtási aránya 2001-ben 100 % volt. Így tavaly is sikerült teljesíteni a havonkénti egy auditra vonatkozó tervet. A független belső auditok által feltárt eltérések számát korábban is vizsgáltuk, ez az érték az előző évben jelentősen (több mint háromszorosára) megnőtt. Ennek magyarázata hibák számának növekedése helyett inkább a korábbi észrevételek után az ellenőrzések hatékonyságának javításában, a közép és felső vezetők nagyobb mértékű bevonásában van.
A független belső biztonsági ellenőrzések végrehajtási aránya 121 % volt, vagyis jelentős mennyiségű többlet ellenőrzésre került sor. A független belső biztonsági ellenőrzések által feltárt eltérések száma 52, ami a 299 ellenőrzés ismeretében (17,4 %) nem igazán magas érték. 1.3.2.2. Üzemeltetési tapasztalatok visszacsatolása Ismétlődő események száma a kivizsgált események közül 14, amelyek közül nem igazán lehet kiemelni jellemző esetet. A kivizsgálások átlagos késése tavaly 6,8 nap, a késéssel lezárt kivizsgálások részaránya 19 % volt, ami a korábbi évek adataihoz képest javulást jelent. 1.3.2.3. Javító intézkedések hatékonysága A javító intézkedések időben való végrehajtása teheti csak hatékonnyá ezen intézkedések eredményét. 2001-ben a kivizsgálások késésben levő javító intézkedéseinek részaránya – 78 %, végrehajtásuk átlagos késése – 21 nap volt. A belső auditok késésben levő javító intézkedéseinek részaránya – 68 %, végrehajtásuk átlagos késése – 35,4 nap. A késések hosszának, arányának csökkentése mindkét esetben fontos feladat.
2. Biztonsági ellenőrzések és felügyeleti tevékenységek 2.1. Az üzemeltetés biztonsági ellenőrzése és felügyelete 2.1.1. Üzemelő blokkon végrehajtott ellenőrzések
2.1.1.1. Ellenőrzések A Biztonsági Főosztály (BIFO) jegyzőkönyvvel lezárt ellenőrzéseinek száma 2001-ben 146 volt. Az ellenőrzések számának az ellenőrzött területek szerinti eloszlását az alábbi ábra mutatja be.
Az üzemi próbák (ÜKTEP) ellenőrzéseinek az összes ellenőrzéseken belüli súlyát alapvetően a hatóság által tervezett ellenőrzések száma és a próbák jellege, míg a blokkállapot ellenőrzések súlyát a vonatkozó utasítás minimum előírása (1 ellenőrzés / hó / blokk) határozta meg. Nagy arányuk ellenére számuk a vizsgált időszak (év) alatt kissé csökkent. Ez a vonatkozó szabályozás évközben végrehajtott módosításával indokolható.
Alacsony számban került sor 2001-ben is az üzemviteli programok végrehajtásának ellenőrzésére. A 2 % jelzi az adott területnek az összes ellenőrzéseken belüli kisebb súlyát. Még kedvezőtlenebb helyzetet mutat az ellenőrzött és a nem ellenőrzött programok aránya. Az elmúlt évben összesen 86 db üzemviteli program került végrehajtásra, az ellenőrzött programok száma pedig 1 db volt, ami 1 %-ot jelent. Az üzemviteli utasítások (ÜVUT) ellenőrzése szintén kis súllyal (1 %) szerepelt az ellenőrzések között. Aránya az összes kiadott és a biztonsági szervezet által egyeztetett üzemviteli utasítások számán (134 db) belül hasonló, 2 % volt (3 db). Az előbbiek miatt mindkét ellenőrzési típus arányát (mennyiségét) célszerű a jövőben növelni. 2.1.1.2. Ellenőrzési eredmények Az ellenőrzések tárgya az ellenőrzött területre vonatkozó követelmények teljesülésének a vizsgálata. 2001-ben 27 ellenőrzés (18 %) zárult észrevétellel. A mutató előző évi értékével (22 %) összehasonlítva látható, hogy 2001-ben az üzemviteli tevékenységeknél a szabályozás és a végrehajtás szorosabb összhangja valósult meg. A feltárt rendellenességek többsége az előírásoktól való eltérést jelzi, kisebb hányada pedig az előírások hibáit tárja fel. Az alábbi táblázat az adott ellenőrzési fajtán belül az észrevétellel zárultak arányát jelzi. Ellenőrzött terület megnevezése Üzem közbeni próbák Blokkállapot Blokkok negyedéves átfogó ellenőrzése Nem tervezett, eseti ellenőrzés Összesen
Észrevételes ellenőrzések (2001) száma (db) aránya (%) 5 18 4 15 15 56 3 11 27 100
Észrevételek aránya (2000) 17 2 79
A fenti táblázatból megfigyelhető, hogy a negyedéves átfogó ellenőrzések esetén az észrevétellel zárult ellenőrzések aránya az előző évi értékhez képest 2001-ben 23 %-kal csökkent, de továbbra is magas értékkel rendelkezik. A blokkállapot ellenőrzések terén tapasztalható majdnem egy nagyságrendű növekedés az OSART ellenőrzés következményeként megváltozott ellenőrzési technikával és a jobb ellenőrzési hatékonysággal magyarázható.
2.1.2. Főjavításon levő blokkok ellenőrzése A főjavítások során végrehajtásra kerülő technológiai próbák biztonsági ellenőrzéseinek jegyzőkönyvvel történő dokumentálása az év közepén került előírásra a vonatkozó szabályozás módosításával. Az értékelés így nem terjed ki a teljes 2001-es naptári évre, és nincs összehasonlításra alkalmas előzménye sem. A főjavítás alatti biztonsági ellenőrzések egy hányada a főjavítás alatti tevékenységek szerves része, másik nagy részük (technológiai próbák) kötelező végrehajtását a szabályozás írja elő. 2001-ben a tervezettel (148) szemben 150 ellenőrzésre került sor. A tervezett és a végrehajtott ellenőrzések számát tekintve a blokkállapot, és az üzemviteli utasítások ellenőrzésének végrehajtása a terveknek megfelelő volt. A program ellenőrzések esetében túlteljesítés, míg az próbák és egyéb ellenőrzések esetében alulteljesítés történt. A végrehajtott ellenőrzések döntő többségét a technológiai próbák ellenőrzései alkották. A 150 db jegyzőkönyvezett ellenőrzésből 8 ellenőrzés (5 %) zárult észrevétellel. Az alacsony értéket részben az üzemviteli tevékenységnél jobb szabályozással, ill. pontosabb végrehajtással indokolhatjuk, részben pedig a főjavítás alatt végzett próbák azon jellegzetességével, hogy próbák alatt feltárt, a sikerességet érintő hibákat általában már a próbák alatt elhárítják. Az észrevételeknek a területek szerinti eloszlása egyenletes, így nincs kitüntetett ellenőrzött terület.
2.1.3. Oktatás ellenőrzés Az oktatási folyamat 2000. évi értékelése előírta, hogy a jövőben az ellenőrzését egyenletesebb eloszlásban kell megvalósítani. A félévenként egy előírt oktatás ellenőrzéssel szemben három ellenőrzésre került sor: -
üzemeltető személyzet szinten tartó képzése;
-
karbantartó személyzet szinten tartó képzése;
-
atomerőművi ismeretek tanfolyam.
Ezen ellenőrzésekből 1 db a II. negyedévben, míg 2 db a IV. negyedévben történt. Így a mennyiségi terv teljesült, ám a tárgyi éven belüli eloszlás egyenetlensége a 2000. évi ellenőrzésekhez hasonlóan megmaradt. Az ellenőrzések közül egy zárult észrevétellel, amely az ellenőrzött csoport nagy létszámára vonatkozott. A kapott indoklás elfogadásra került.
2.2. A karbantartás és a minőség ellenőrzése A tevékenység egyrészt az erőmű különböző szervezeti egységei működésének a Minőségbiztosítási Szabályzat szerinti vizsgálatát és a beszállítók tevékenységének
ellenőrzését, másrészt az erőmű blokkjain végzett karbantartási tevékenységek előkészítésének, a karbantartás végrehajtásának, illetve a karbantartási folyamat tisztaszerelési követelményeinek betartásával kapcsolatos ellenőrzését, valamint a nagyrészt a főjavításokra eső minőségellenőrzési felülvizsgálatokat fedi le.
2.2.1. Minőségbiztosítási felülvizsgálatok és a karbantartás ellenőrzése Az elmúlt évben 12 belső audit lett betervezve és végrehajtva. Ezek során 51 eltérés és 34 javító szándékú javaslat került rögzítésre. Az ellenőrzések során feltárt eltérések megszüntetésére az érintett szervezetek a követelményeknek megfelelően a szükséges intézkedéseket megtették. A feladatok a Központi Feladatkövető Rendszerben is rögzítésre kerültek, így a végrehajtás folyamata követhető. A beszállítói auditok terén 74 minősítésre került sor 2001-ben. A végrehajtott auditok nagy része sikeres, míg három audit eredménye feltételesen sikeres lett. Ezek utóbbi azt jelenti, hogy a minősítés csak a súlyos eltérések felszámolása után volt kiadható. Egy esetben a minősítést ugyan megkapták, de a tevékenységi kör korlátozásra került az eltérések felszámolásáig. Egy esetben rendkívüli audit végrehajtása volt indokolt, melynek eredményeként a cég minősítése csökkentett terjedelemben került kiadásra. A karbantartási folyamatok megfelelőségének ellenőrzésére az előzetesen elkészített terveknek megfelelően több belső felülvizsgálatra került sor. Ezek során megállapítható volt, hogy a vizsgált területeken a folyamatok alapvetően rendben működnek, és szabályozott formában kerültek végrehajtásra. Az előírásoknak megfelelően folyamatosan ellenőrizzük a karbantartás előkészítését, majd végrehajtását. Az előzetes és végleges főjavítási tervek színvonala és tartalma megfelelő volt, így a hatóság a beküldött tervek alapján a főjavítási engedélyeket kiadta. A vonatkozó eljárásrendekben leírtak szerint - jegyzőkönyv felvétele mellett - rendszeresen végeztünk helyszíni ellenőrzéseket a karbantartás alatt álló blokkokon. Megállapítható, hogy a megbontott berendezésekkel, a karbantartási technológiákkal és a gázpalackok tárolásával kapcsolatos előírások betartásában javulás tapasztalható. További erőfeszítések szükségesek mint azt az OSART vizsgálat is megállapította - a tisztaság és területi rend betartásának fejlesztéséhez.
2.2.2.
Minőségellenőrzés
A tárgyi vizsgálatok típus szerinti eloszlását a következő ábra mutatja:
A Minőségellenőrzési Osztály (MEO) 2001-ben összesen 3768 vizsgálatot hajtott végre. A MEO által végzett megfelelőség ellenőrzések több mint felét a szerkezeti vizsgálatok, illetve még nagy hányadát a nyomáspróbák adták. Az elvégzett vizsgálatokból 56 zárult sikertelen minősítéssel. A sikertelen vizsgálatok okainak százalékos eloszlása hasonló az elmúlt évekhez. 2001-ben kilenc területen kezdődtek meg a szuperkontroll ellenőrzések. Az év folyamán összesen 40 vizsgálat került végrehajtásra. Javítandó eltérést négy esetben tapasztaltunk, melyek megszüntetésre kerültek. 2002-ben végrehajtandó szuperkontroll tervünkben felhasználtuk az előző évben szerzett tapasztalatokat. Terveink szerint emeljük a szuperkontroll vizsgálatok számát.
2.3. Munka- és tűzvédelmi ellenőrzések A Munka-és Tűzvédelmi Osztály felügyeleti tevékenysége során munkavédelmi, tűzvédelmi és emelőgép biztonsági általános cél- és utóellenőrzéseket végez. Az osztály által 2001-ben végzett ellenőrzések:
Általános ellenőrzés Célellenőrzés Összesen
Munkavédelmi 16 150 166
Tűzvédelmi 24 91 115
Emelőgép biztonsági 41 354 395
Összesen 81 595 676
Az általános ellenőrzés egy-egy szervezeti egységre, a célellenőrzés egy viszonylag szűkebb területre, vagy munkafolyamatra terjed ki, míg az utóellenőrzés az ellenőrzések során feltárt hiányosságok felszámolásának ellenőrzését jelenti. A munkavédelmi ellenőrzés a munkaterület, munkahely, munkaeszköz, munkafolyamat, valamint a személyi védőeszközök használatának és megfelelőségének ellenőrzésére, a tűzvédelmi ellenőrzés a tűzvédelmi előírások, a tűzveszélyes tevékenységek és a tűzvédelmi berendezések megfelelőségének ellenőrzésére terjed ki. Az emelőgép biztonsági ellenőrzések során az emelőgépek, targoncák állapotát, valamint az emelési technológiák betartását ellenőrizzük.
A saját ellenőrzések mellett a munkavédelmi és a tűzvédelmi hatóság is rendszeres ellenőrzéseket végez. A hatósági ellenőrzések során a társaság elmarasztaló határozatot nem kapott, pénzbírságot nem szabtak ki.
2.4. Sugárvédelmi ellenőrzések Az atomerőműben végzett sugárvédelemi ellenőrzés 2001-ben is alapvetően két fő területre, a munkahelyi sugárvédelemre és a nukleáris környezetvédelemre terjedt ki.
2.4.1. Munkahelyi sugárvédelem A munkahelyi sugárvédelmi ellenőrzés legfontosabb feladatai az elmúlt évben is a személyi sugárterhelés, a sugárveszélyes munkavégzés és az ellenőrzött zóna sugárzási, illetve kontaminációs viszonyainak ellenőrzéséhez és felügyeletéhez kötődtek. A külső forrásból származó sugárterhelés ellenőrzésére 28331 db film-dózismérő, 30320 db TL (termolumineszcens)-dózismérő, 1144 db munkaszintű neutron-dózismérő, valamint folyamatos használatra 382 db neutron-dózismérő és 64 db lokális-dózismérő került kiadásra. E mellett az operatív személyi dozimetriai ellenőrzés is folyt elektronikus személyi doziméterek felhasználásával. A belső sugárterhelés ellenőrzésére az atomerőmű 5020 egésztest számlálást és ugyanennyi vizelet trícium aktivitás-koncentráció mérést végzett az elmúlt évben. Fontos kiemelni, hogy az érzékeny és nagyszámú belső sugárterhelés ellenőrzés egyetlen esetben sem mutatott 0,1 mSv effektív lekötött dózisnál nagyobb sugárterhelést. A sugárveszélyes munkavégzés engedélyezését és ellenőrzését alapvetően a sugárvédelem műszakos személyzete, a Dozimetriai Szolgálat hajtotta végre. Ha a munkavégzésből származó egyéni sugárterhelés előzetes becslés szerint elérhette a 0,2 mSv-et, a tevékenységet csak dozimetriai engedéllyel lehetett végrehajtani. A kiemelten sugárveszélyes munkák végrehajtásához a dozimetriai engedély mellett a sugárvédelmi védőintézkedéseket részletező munkaprogram is szükséges volt. 2001-ben a Dozimetriai Szolgálat 6870 db dozimetriai engedélyt adott ki, bár ezek jelentős hányadánál végül a személyi sugárterhelés egyetlen munkavállaló esetében sem érte el a 0,2 mSv-et. A sugárveszélyes munkavégzés helyszíni ellenőrzése a kiemelten sugárveszélyes munkák teljes körére, az egyéb dozimetriai engedéllyel végzett munkák döntő hányadára kiterjedt az elmúlt évben is. Az ellenőrzött zóna sugárzási és kontaminációs viszonyainak ellenőrzése egyrészt a sugárvédelmi ellenőrző rendszer folyamatos távméréseivel, másrészt helyszíni mérésekkel történt. A négy blokkon telepített 1000 távmérés biztosította a főbb technológiai rendszerek működésének, illetve az ellenőrzött zóna egyes területeinek folyamatos sugárvédelmi ellenőrzését. A helyszíni mérések célja a telepített mérőrendszerrel kapott adatok pontosítása és kiegészítése volt. A helyszíni mérések alapján összeállított és a munkavállalóknak kiadott dózistérképek, illetve a szintén helyszíni mérések során azonosított lokálisan magasabb dózisteljesítményű területek ismerete nagyban segítette a sugárterhelés optimalizálását.
2.4.2. Nukleáris környezetvédelem A nukleáris környezetvédelmet 2001-ben is a kétszintű ellenőrzés jellemezte. A kibocsátás- és környezetellenőrzés távmérőrendszerei által szolgáltatott mérési adatokat a mintavételezésen alapuló izotópszelektív, és a radioaktív izotópok kémiai-fizikai formáira is felvilágosítást adó mérések egészítették ki, illetve pontosították. A kibocsátás-ellenőrzés az atomerőműből feltételezetten kibocsátásra kerülő összes radioaktív izotópra kiterjedt függetlenül attól, hogy azok kibocsátására vonatkozik-e hatósági kibocsátási
korlát. A folyékony és légnemű kibocsátásokból kb. 4000 mintavétel történt, amely a különböző méréseket figyelembe véve közel 7000 mérési adatot eredményezett. A környezetellenőrzés keretében – a kibocsátás-ellenőrzésnél már ismertetett megközelítést alkalmazva – az atomerőmű 30 km-es környezetből vett kb. 4000 minta feldolgozása és mérése történt meg.
2.5. Környezetvédelmi ellenőrzések A Környezetvédelmi Csoport által végrehajtott ellenőrzések tavaly is kiemelt figyelmet kaptak. A felszín alatti vizek ellenőrzése a monitoring rendszer üzemeltetése során történt. Ennek keretében 2001-ben 24 talajvízfigyelő kút vizének mintázására és vizsgálatára került sor havi gyakorisággal, 14 kút és 2 tó félévente, 15 kút negyedévente került mintázásra. Valamennyi kút hagyományos szennyezőkre történő vizsgálata több paraméter meghatározására terjedt ki. A vegyszeres hulladékvíz medence burkolatának vizsgálatára 2001-ben egy alkalommal került sor, vízminőségének meghatározása havi gyakorisággal történt. A vegyszeres hulladékvíz medence leeresztésére a tavalyi évben egyszer került sor. A PA Rt. szennyvíztisztító telepén a környezetvédelmi hatóság két alkalommal tartott mintavétellel egybekötött ellenőrzést. A szennyvíztisztító telepről kibocsátott szennyvíz minősége megfelelt a környezetvédelmi előírásoknak. 2001-ben is a Környezetvédelmi Csoport végezte az erőművi szervezetek, és a területen munkát végző külső vállalkozók környezetvédelmi ellenőrzését. Az ellenőrzések több hiányosságot tártak fel, amelyek felszámolása folyamatosan történik.
3. A nemzetközi tapasztalatok hasznosítása 3.1. A kapott információk és forrásaik A külföldi erőművekben történt események feldolgozására irányuló tevékenység elsősorban a WANO rendszerére támaszkodik, mivel azzal folyamatos Internetes kapcsolatban vagyunk, és az eseményjelentések zöme ezen rendszeren keresztül érkezik. 2001-ben a WANO Internetes információs rendszerén keresztül 187 eseményjelentés jutott el a Paksi Atomerőműhöz, amelyekből 20 ENR (tájékoztató jellegű), 87 EAR (elemzéses) és 81 MER (vegyes) eseményjelentés. Ezen kívül 2 SER (jelentős esemény) és 1 SOER (jelentős üzemeltetési tapasztalat) jelentést kaptunk. Az Intranet hálózaton havonta megjelentek a beérkezett események rövid leírását tartalmazó magyar nyelvű címlisták. A 2001-ben kidolgozott új eljárásrend elsődleges szűrési kritériumai szerint 40 eseményjelentés teljes terjedelemben lefordításra és terjesztésre került. A NAÜ IRS rendszerén keresztül 2001 során 85 eseményjelentést kaptunk, amelyek közül 5-5 esemény került teljes terjedelemben, illetve összefoglalóan lefordításra és terjesztésre. Fontos, hogy a két rendszer (WANO – NAÜ IRS) között van némi átfedés. A 2001-ben érkezett IRS események 30 %-a korábban már megjelent WANO eseményként. Az év folyamán sok egyéb, hasznos információt tartalmazó dokumentum érkezett és került terjesztésre és felhasználásra, mint az üzemeltetési tapasztalatok és a jó gyakorlatok jelentése.
Más erőművek és szervezetek által feltett kérdésekre 8 alkalommal adtunk választ a WANO hálózaton keresztül, szükség esetén bevonva az érintett szakterületeket. A PA Rt. 2001-ben 10 kérdést tett fel közvetlenül az atomerőműveknek, illetve a WANO regionális központokon vagy az Internetes hálózaton keresztül. Kérdéseinkre összesen 23 választ kaptunk más erőművektől. Kettő kérdésünk maradt válasz nélkül.
3.2. A tapasztalatok felhasználása 2001-ben megtörtént a WANO SER 2000-1, 3, 4 esemény jelentések feldolgozása. Az Üzemeltetést Vizsgáló Bizottság összesen 9 javító intézkedésről döntött, melyekből eddig 2 valósult meg. Az első esetben (automatikus védelmi működés létfontosságú villamos betáplálás részleges elvesztésével) az eltérések csak részben feleltethetők meg a Paksi Atomerőműre vonatkozóan. A második eseménynél (súlyos vihar miatti elárasztás) a felállított team tett javaslatokat a hiányzó intézkedések, előírások bevezetésére. A harmadik eset (tranziens összes kisnyomású tápvíz előmelegítő kizárása miatt) elemzése során az került megállapításra, hogy kiegészítő intézkedésekre nincs szükség. A WANO SER 2001-1 ("Idő előtti kritikus állapot kultúrával kapcsolatos közrejátszó okai") esemény részben feldolgozásra került. Értékelése folyamatban van, oktatását a szinten tartó képzésbe beépítették. A WANO SER 2001-2, 3 és SOER 2000-1 jelentések fordítása és feldolgozása a nagy terjedelmük miatt még folyamatban van. A 2001. évben külföldi erőművekben történt események közül két INES 2 besorolást kapott esemény (üzemzavari zónahűtő rendszer bórosvíz tartály szintjének és bórsav koncentrációjának csökkenése – Phillipsburg; helytelen üzemanyag átrakási műveletek – Dampierre) feldolgozásáról belső döntés született. A folyamatban levő előzetes értékelés szerint hasonló esemény Pakson nem következhet be. Megtörtént a WANO Atlantai központ által kiadott "Tűz a főtranszformátorban villámcsapás következtében és automatikus reaktorvédelmi működés" c. (EAR ATL 01-019) eseményjelentés értékelése. A szakmailag érintett osztályoktól bekért vélemények összegzése alapján az eseménnyel kapcsolatban intézkedésre nem volt szükség.
3.3. A tevékenység hatékonyságának növelése 2001-ben új, a társaság külföldi tapasztalatok hasznosítására irányuló tevékenységét szabályozó eljárásrend került kidolgozásra, amely két lényeges módosítást tartalmaz: -
előzetes szűrési kritérium rendszer alkalmazása a feldolgozandó eseményjelentéseknél,
- a szakterületi visszajelzések gyakoriságának módosítása évesről negyedévesre, valamint hasznosítási formalap bevezetése a részletes információk gyűjtésére. A 2001. októberi OSART vizsgálat kiterjedt a külföldi tapasztalatok hasznosítási folyamatának ellenőrzésére a műszaki háttér tevékenység vizsgálatának keretei belül. Az OSART csoport észrevételeiben javasolta a külföldi tapasztalatok visszacsatolása hatékonyságának növelését. Ez alapján a biztonsági szervezet 2002. évre feladatul tűzte ki a tevékenység javítását, amelyre az "Útmutató az üzemeltetési tapasztalatok felhasználására" c. WANO dokumentum és más külföldi erőművek e téren szerzett jó tapasztalatai alapján kerül sor.
4. Egyéb biztonsági tevékenységek 4.1. Biztonságnövelő intézkedések Az Időszakos Biztonságtechnikai Felülvizsgálat javító intézkedéseit tartalmazó BNI program a múlt évben utolsó előtti fázisába érkezett. Főbb, még folyamatban volt teendői az ütemtervnek megfelelően kerültek végrehajtásra az alábbiak szerint:
A reaktorvédelmi rendszer rekonstrukciója terén az 1.-2. blokkok után 2001-ben a 3. blokkon is terv szerint megtörtént az RVR cseréje, átalakítása. Az emberi tevékenység megbízhatóságának növelése állapot orientált balesetkezelési utasítások bevezetésével folyamatban van. Az elkészült utasítások oktatása és a 2002. évben való bevezetés előkészítése megtörtént. Az NBI elvi átalakítási engedélyt adott az ÁOKU bevezetésére. A blokkok földrengésállóságának növelési programjának 2001. évi fő célkitűzései megvalósultak. A 3. blokk főjavítása alatt a 2002. évben végrehajtandó komplex próbához szükséges technológiai átalakítások elkészültek, a gyakorlati próba végrehajtásának akadálya nincs. A megerősítési feladatok közül befejeződött a lokalizációs tornyok közötti hídszerkezet helyszíni összeszerelése, valamint végleges helyére történő emelése. „Bleed and feed" (töltés-ürítés) technológia bevezetésre került a 3. blokkon is, miután befejeződött a túlnyomásvédelmi rendszer (PTR) rekonstrukciója, és beépítésre kerültek az új biztonsági szelepcsoportok. A gőzfejlesztő tömörtelenség (PRISE) következményeinek csökkentése terén a 3. blokkon megvalósult a nagynyomású ZÜHR tartályok és a térfogatkompenzátor befecskendező vezetékek összekötése. A 3. és a 4. blokkon a buborékoltató kondenzátor vízkészletek felhasználhatóságához megtörtént az érintett kollektor leágazás felbővítése, az útvonal beállító gömbcsapok beépítése. A GF fedelek felnyílása ellen a négy blokkon a gőzfejlesztők felénél szűkítő energiaelnyelő gyűrűk behegesztésére került sor a primerköri kollektorokba.
4.2. OSART vizsgálat 2001. október 8.-25. között a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hajtott végre a Paksi Atomerőműben OSART vizsgálatot. Az Üzemeltetési Biztonságot Értékelő és Felülvizsgáló Csoport utoljára 1988-ban, a kelet-közép-európai régióban akkor először volt Pakson. (Azóta átfogó WANO és biztosítói szemlék révén történt külső, független vizsgálat.) Az OSART team keretében 11 vizsgáló és 2 megfigyelő érkezett Paksra. Feladatuk az üzemeltetés biztonságának ellenőrzése, ajánlások megtétele volt az esetleges hiányosságok megszüntetése, tehát a biztonság növelése érdekében. Mivel a vizsgálók különböző országok elismert atomerőművi szakemberei voltak rendszerint korábbi vizsgálatokkal a hátuk mögött, ez jó alkalom volt a külső tapasztalatok közvetlen hasznosítására.. Az ellenőrzés az OSART szigorú módszertana szerint zajlott. Ennek megfelelően a vizsgált területek a következők voltak: vezetés és irányítás, képzés és oktatás, üzemeltetés, karbantartás, műszaki háttér, sugárvédelem, vegyészet, balesetelhárítás. Az egyes területeket a paksi partnerrel két hétig vizsgálták, kérdéseket és észrevételeket tettek. A harmadik héten Műszaki észrevételek c. dokumentumban
foglalta össze a csoport a tapasztaltakat, a megtett ajánlásokat és javaslatokat. A később megkapott jelentés-tervezetet a PA Rt. véleményezte. Az OSART csoport azt vizsgálta, hogy az erőmű üzemeltetése mennyiben tér el a legjobb nemzetközi gyakorlattól. A vizsgálat végén átadott anyag 30 észrevételt tartalmazott a különböző vizsgált területekre vonatkozóan. Segítségképpen az OSART csoport az egyes észrevételekben megfogalmazott eltérések javítására is adott tanácsot alaposabb ajánlások, illetve inkább a tüneti kezelésre irányuló javaslatok formájában. 18 ilyen ajánlás és 14 javaslat született. Ugyanakkor az OSART öt olyan jó gyakorlatot is megfogalmazott a szervezet és vezetés, az üzemeltetés, a műszaki háttér, valamint a vegyészet területén, amely más atomerőművek számára is példát jelenthet.
A megfogalmazott észrevételek, javaslatok alapján a PA Rt. meghatározta a szükséges teendőket, amelyek alapján 2001 végén 97 feladatot tartalmazó részletes intézkedési terv került összeállításra. Az intézkedési terv jóváhagyása a PA Rt. vezetés, a feladatok teljesítésének figyelése a Központi Feladatkövető és Ellenőrző Rendszerben pedig a biztonsági szervezet felelőssége.
4.3. Biztosítói szemle Az Atomtörvényben, a Működési Engedélyben és más jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek teljesítésének eleget téve a PA Rt. 2001-ben is megkötötte nukleáris kárfelelősségi, üzemanyag szállítási és vagyonbiztosításait a Magyar Atompool (MAP) által képviselt biztosítói szövetséggel. A biztosítás feltétele volt az először 1997-ben végrehajtott nemzetközi mérnöki szemle megismétlése, melyre 2001. december 5.-7. között került sor. Célja az akkor megfogalmazott ajánlások kezelése helyzetének felmérése, esetleges újabb javítási lehetőségek feltárása. A szemle négy terület felmérésére irányult: turbina és segédrendszerei, generátor és villamos berendezések, tűzvédelem, nukleáris biztonság. A vizsgálatot hat külföldi szakértő végezte részben magyar biztosítók megfigyelőivel kiegészítve. Az egyes csoportok munkáját egy-egy paksi koordinátor irányította.
A szemle eredményeként a korábbi 34 ajánlás közül összesen tíz észrevétel maradt nyitva. A feltehetően 2002 tavaszán megérkező jelentés várhatóan nyolc új ajánlást, javaslatot tartalmaz az egyes területekre vonatkozóan. Összességében a vizsgálók magasra értékelték a nyitott együttműködést, elégedettek voltak a biztonsági szint javulásával, az elmúlt időszak nagy átalakításaival.
Összefoglalás A gyűjtött információk alapján kijelenthető, hogy a PA Rt. négy blokkja 2001-ben is alapvetően a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat előírásait betartva üzemelt. A reaktorok aktív zónájának ellenőrzése folyamatosan biztosított volt. A technológia üzemeltetése és karbantartása az előírások szerint történt, a biztonság szintje megfelelő volt. Az erőmű általános biztonsági állapotát névleges teljesítményen jellemző mutató, a belső, technológiai kezdeti eseményekre vonatkoztatott zónasérülési kockázat az elemzések szerint 2001-ben tovább csökkent. Az atomerőmű radioaktív kibocsátásai a tavalyi évben is jelentősen a hatósági korlát értékei alatt maradtak. Az atomerőmű működéséből származó, a kritikus lakossági csoport tagjait érő többlet sugárterhelés az elmúlt évben is néhány órányi természetes háttérsugárzásból származó sugárterheléssel egyenértékű volt. Folyamatos volt a környezetvédelmi ellenőrzés.
A blokkok főjavításról történő visszaindításakor elvégzett integrális tömörségvizsgálatok eredményei alapján elmondható, hogy a szisztematikus és tervezett hibahely feltárási és elhárítási tevékenység következtében jelentősen javult az 1. blokki hermetikus tér tömörsége, amely így a 3.-4. blokk szintjére nőtt. A következő feladat a 2. blokk tömörségének javítása. A műszaki kérdések mellett nagy hangsúlyt kapott az emberi tényező értékelése, hatékonyságának javítása, képzése is. A szisztematikus képzési rendszer és az állapot orientált üzemzavari kezelési utasítások oktatása jelentősen hozzájárult ezen cél megvalósításához. A saját és külföldi tapasztalatok hasznosítása segített a javító szándékú intézkedések meghozatalában. Ez utóbbi témakörben igen jelentős erőforrás igénye volt a menedzsment kiemelt figyelmével követett OSART vizsgálatnak. Ezen átfogó NAÜ ellenőrzés elismerte az eddigi üzemeltetési eredményeinket, jó gyakorlatainkat, ám konkrétan megjelölte a javítandó területeket is. A nemzetközi biztosítói szemle más céllal, ám hasonló módon végzett felülvizsgálata szintén sikeres volt. A nukleáris biztonsági hatóság felé jelentésköteles és így központilag kivizsgált események száma az előző évi szintjén volt, azt kissé haladta meg. A reaktorvédelmi működések száma eggyel nőtt. Nagy erőpróba volt a biztonsági szempontból nem jelentős, ám gazdasági veszteséggel járó 2. blokki kábeltűz. Az év folyamán nem következett be olyan esemény, amely akár a személyzet, akár a lakosság egészségét veszélyeztette volna, vagy radioaktív anyagok környezetbe történő rendkívüli kikerülésével járt volna. Javítandó terület a munkabalesetek helyzete. A bemutatott statisztikákat és értékelést is figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy hasonlóan a korábbi évekhez, az erőmű blokkjainak és a létesítmény egészének biztonsága a 2001. évben is megfelelő volt, néhány mutató viszonylatában pedig figyelemre méltó javulást sikerült elérnünk.
