Igazságügyi Minisztérium Dr. Kondorosi Ferenc közigazgatási államtitkár úrnak
Levéltervezet Készítette: l. sz. Munkacsoport 2005. november. Ajánlott Tértivevényes
1055 Budapest Kossuth Lajos tér 4.
Tisztelt Államtitkár Úr ! Bízunk abban, hogy eljutott Önhöz az a levelünk, amelyet a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete (KISE), a Magyar Érdekvédelmi Szövetség (MÉSZ) és a Trianon Társaság (TT) elnökeiként Javaslat új kártalanítási /kárpótlási / törvény/ek/re tárgyban írtunk 2005.05.24-én. Ezt a levelünket az akkor -illetve korábban- ezzel a témakörrel foglalkozó dr. Somogyvári István államtitkár úrnak címeztük. Mivel levelünkre eddig semmilyen reflexió sem érkezett, ezért -emlékeztetőül- mellékelten megküldjük annak másolatát, valamint -tájékoztatásul, hozzátűzve- más előzményekét is. A fentemlített levelünkben is leírtuk azokat az okokat -hasonlóan ebben a tárgyban dr. Szili Katalin országgyűlési elnök asszonyhoz eljuttatott, 2004. március 26-án kelt, másolatban ugyancsak mellékelt beadványunkhoz- amelyek az 1990-es években Magyarországon hozott, úgynevezett kárpótlási törvények igazságtalansága, hibái következtében a több millióra becsülhető károsult még mindig fennálló kártalanítási igényeinek -új kártalanítási /kárpótlási/ törvény/ek/ megalkotásával és alkalmazásával történő- rendezését teszik szükségessé. Az eddigiekben hivatkoztunk az Alkotmánybíróság egyes határozataira (28/1991, (VI.3.) , I. fejezet c., és d. pontjai; 1543/B/1991/3. /1993.III.9./ 23. oldal, második bekezdés); dr. Vörös Imre alkotmánybíró különvéleményére (28/1991. /VI.3/ sz. AB hat.); valamint az Alkotmányra, a Polgári Törvénykönyvre, az Emberi Jogok Egyezményére, az Európai Unió Parlamentjének a RESTITÚCIÓ-ra vonatkozó határozataira, a szomszédos, volt kommunista országok RESTITÚCIÓ-s jogszabályaira; mindezek előírják az okozott károk diszkriminációmentes, teljes megtérítését. Most ezekből csak a Ptk. egyes §-ait említjük meg: -
Ptk. 355. §. (1) szerint: „A kárért felelős s z e m é l y köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.” Vagyis: RESTITÚCIÓ és/vagy pénzbeli kártalanítás szükséges.
-
Ptk. 115.§(1.) szerint: „A tulajdonjogi igények nem évülnek el."
-
Ptk.177.§(1) szerint: „Ingatlant kivételesen, közérdekből -törvényben megállapított esetekben, módon és célokra- lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár."
Ezek -a legtöbb esetben- a mai napig sem történtek meg.
2 Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2004. március 26-i beadványunkkal kapcsolatban a 2004. április 29-én részünkre írt - másolatban mellékelt - levelében az alábbiakat közölte: „A kárpótlási folyamat ugyanis még nem ért véget, számos kártalanításra, kárpótlásra váró igény még rendezetlen. Nyitott kérdés lehet a részleges kárpótlás jogintézményének sorsa is.” Ezek a mondatok is alátámasztják a beadványunkban leírtakat. A károsultak száma, kifosztása, kisemmizése és az orgazdaság mértéke, az eddigi kárpótlási törvények igazságtalansága, káros következményei kitűnnek a Központi Kárrendezési Iroda www.kki.hu című Internetes honlapján közreadott, 2005. márciusi statisztikai adatokból is. Ezen adatok összesítése, elemzése alapján megállapíthatók a következők: -
-
A személyi kárpótlásra beadott 914.860 kérelemből 160.621-et elutasítottak, így 754.239 károsult kapott kárpótlást, mégpedig: kárpótlási jeggyel: 57.259.665 eFt-ot, kisösszegű kárpótlással: l.217.630 eFt-ot, életelvesztés után kifizettek: 2.512.693 eFt-ot, vagyis összesen: 60.989.988 eFt-ot, kereken: 61 milliárd forintot. Ezt elosztva a károsultak számával, vagyis: 754.239-cel, az egy károsultra jutó átlag (középérték): kb. 81 ezer Ft. A statisztikában nem szerepelnek a kb.115 ezer károsultnak (akiknek kb. a fele időközben már meghalt) életjáradékra kifizetett összegek, ezért a tényleges átlag a fentinél valamivel nagyobbra becsülhető. Azonban a károkozások nem csak a sértetteket, hanem a családtagjaikat is érintették, így az egy károsultra jutó kárpótlás csak fele, egyharmada, egynegyede, stb. a fenti átlagnak. A vagyoni kárpótlásra beadott 1.431.747 kérelemre kárpótlási jeggyel kifizettek: 80.981.268 eFt-ot, a mezőgazdasági vállalkozást támogató utalvánnyal: 3.774.099 eFt-ot, ezek összege: 84.755.367 eFt., vagyis kereken: 85 milliárd forint. Az elvett, nagyon eltérő vagyonértékek, és így a nagyon eltérő - néhány l0 ezer Ft-tól 5 millió Ft-ig terjedő - kárpótlásoknál az átlag-számításnak nincs értelme, de azért megemlíthető, hogy a kb. 85 milliárd forintot elosztva a kártalanítási igényt bejelentő kb. 1,4 millió károsulttal (családdal !) , akkor kb. 61 ezer Ft az egy károsultra (családra !) jutó kárpótlás. Nincs adat, vagy magyarázat a statisztikában a 168.857 elutasító, valamint a 102.440 részben helyt adó határozatok indoklására, ezek hatásaira, és arra sem, hogy a károsultak a tényleges káruk hány %-át kapták meg kárpótlásul. Ezért a részleges kárpótlás miatt kialakult helyzet elemzésénél csak az eddigi felméréseink tapasztalataira, valamint azon szakértők becsléseire tudunk hivatkozni, amelyek szerint a több ezer milliárd forintra - egyesek szerint kb. 25 ezer milliárd forintra - becsülhető elvett vagyontárgyak értékének legfeljebb 10-15 %-át, de a legtöbb esetben még 1-2 %-át sem kapták vissza a károsultak.
A termőföld árverések statisztikai adatai szerint a 26.773 árverésen az l.l0l.911 résztvevő 2.152.656 hektár nagyságú, 39.270.044 aranykorona értékű földterület sorsáról (tulajdonjogáról !?) döntött. Nincs azonban adat arra vonatkozóan, hogy a „licitálásokon" tulajdonhoz jutott 762.628 résztvevő közül hányan voltak eredeti., saját jogú kárpótlási jeggyel rendelkező tulajdonosok, és ezek a földjük hány %-át kapták vissza, és hányan voltak olyanok, akik -például- többnyire jóval a címletérték alatti áron megvett kárpótlási jegyekkel, vagy más módszerrel jutottak hozzá a mások tulajdonához, és ez mekkora földterületet, aranykorona értéket jelent. Arról sincs adat ebben a statisztikában, hogy akik visszakapták a földjüket, vagy annak egy részét, azok visszakapták-e az elvett állataikat, gépeiket, stb., vagyis az elvett eszközeiket, feltételeiket.
3 Ilyen „licitálások” nemcsak termőföld, hanem más vagyontárgyak, pl: államosított üzletek eseteiben is voltak, de az eredeti tulajdonosok, vagy örököseik ezeken sem tudták visszaszerezni jogos tulajdonukat. Az idézett statisztikából, valamint az eddigi helyzetfelméréseink tapasztalatai alapján kitűnt, hogy a kárpótlási törvények szerinti részleges
kárpótlás
mind a személyi, mind a vagyoni kártalanítás terén meg sem közelítette a tényleges kárt , pedig megoldható lett volna, és ma is megoldható lenne az igazságos kártalanítás, mert megvolt, és ma is megvan erre a fedezet. Más, volt kommunista országok megoldották ezeket a problémákat, vagy legalább igyekeznek megoldani. Az állami költségvetés, vagyis a túlnyomó részben a károsultak és a károkozásokban vétlenek pénzéből származó közpénz terhére eddig kifizetett 61 + 85 = 146 milliárd forint könnyen összemérhető például az ország jelenlegi 100 leggazdagabb emberének, sőt az első három leggazdagabb emberének sokmilliárdos magánvagyonával. Akiknek nagy része 20 évvel ezelőtt - vagy korábban - idegen érdekekért, eszmékért, a magántulajdon ellen harcoltak, ma pedig az igazságosságot, a társadalmi megbékélést hirdetik, de a károkozó tetteiket, tévedéseiket, mulasztásaikat nem hajlandók jóvátenni. Az új kártalanítási törvény(ek) megalkotása érdekében indított, a „kárpótlási” folyamat során kialakult jogellenes, igazságtalan, méltánytalan és elfogadhatatlan helyzet megváltoztatására irányuló kezdeményezésünkhöz csatlakozott az igazságért ugyancsak régen küzdő - '56-os Magyarok Világszövetsége, - Politikai Foglyok Országos Szövetsége, - '56-os Szövetség és a - Honfoglalás 2000 Egyesület, és így jelen levelünket már a károsultak érdekeit képviselő nyolc szervezet elnöke hagyta jóvá aláírásával. Az itt leírtak figyelembevételével is - véleményünk szerint - az új kártalanítási (kárpótlási) törvény(ek)nek a RESTITÚCIÓ-n, az eredeti állapot - lehetőségek szerinti - visszaállításán kell alapulniuk. Ezért javasoljuk a következőket: 1. Személyi kártalanítás (vagyis: az élet, egészség, szabadság sérelmére elkövetett károkozások sértettei, a politikai üldözöttek kártalanítása) terén: 1.1. A kártalanítás alapelvei: -
Mivel az elvett élet vissza nem adható, az egészségkárosítás hatásai többnyire nem szüntethetők meg, a szabadságkorlátozást nem lehet meg nem történtté tenni, ezért - a RESTITÚCIÓ helyett - itt nyilvános bocsánatkérést, erkölcsi, politikai REHABILITÁCIÓ-t kell alkalmazni, valamint ezek mellett méltányos pénzbeli kártalanítást kell nyújtani a károsultnak, vagy elhunyta esetén az akkor eltartott családtagjainak, örököseinek. Ennek módja és mértéke meghatározható - például úgy, hogy a sértettet ért, igazolt jövedelem kiesést kell a kártalanítás alapösszegének tekinteni, és természetesen figyelembe kell venni az infláció hatását, a késedelmi
4 kamatokat, valamint az eddigi kifizetéseket. A számítási módszer részletes kidolgozásában a Civil Szervezetek közreműködnek. -
A károkozásért mindig a károkozó felelős. A károkozó és így a kártalanítást elmulasztó és a haszonélvező is - véleményünk szerint - nem a magyar állam, vagyis nem a kb. 10 millió többségükben vétlen, vagy éppen károsult magyar állampolgár, hanem a hatalmon lévő kisebbség, amely a külföldi (először német, majd orosz) megszálló katonasággal, külföldi politikusokkal, ügynökökkel együttműködve követte el a magyar állampolgárok elleni kártevéseit, és lett ezek haszonélvezője. Ezért a károsultnak, vagy érdekvédelmi szervezetének kell javaslatot tenni arra, hogy személy szerint ki, vagy melyik szervezet, intézmény (például: párt, tömegszervezet, katonai belügyi- egyéb fegyveres testület, gazdasági szervezet; a rossz törvények megalkotói ás jóváhagyói ; a kártalanítás elmulasztói, haszonélvezői, illetve jogutódai, stb., mindezek felső vezetői) fizessék a saját vagyonukból a kártalanítást. Vagyis nem a közpénzből, a károkozásokban vétlen, vagy károsult állampolgárok pénzéből származó állami költségvetésből, vagy esetleg magas kamatra felvett külföldi hitelekből kell fizetni a kártalanítást, hanem a károkozók, haszonélvezők ma is meglévő több száz, több ezer milliárdos „hibás” vagyonából.
1.2. A kártalanítás javasolt területei: -
A politikai okokból I939. május 1-je óta üldözöttek, (kivégzettek, a polgári lakosság elleni sortüzek áldozatai, bebörtönözettek, megkínzottak, internáltak, deportáltak, kitelepítettek, áttelepítettek, gettóba zártak, elhurcoltak, a II. világháború alatti, és az 1950-es évekbeli munkaszolgálatősök, kényszermunkások, egészség-károsultak, stb.) rehabilitálása és pénzbeli kártalanítása; elhunytuk esetén ez természetesen az akkori családtagjaikat, örököseiket illeti.
-
A II .világháború hadifoglyai, hadiözvegyei, hadiárvái, valamint a háború és az 1956. évi harcok polgári áldozatai, károsultjai, vagy örököseik pénzbeli kártalanítása.
1.3. A kártalanítás módja, mértéke, időbelisége: -
Ezekre az 1.1 és 1.2 sz. pontokban leírtakkal kapcsolatos megegyezés után adunk általános javaslatot; részletes javaslattétel csak a még fennálló kártalanítási igények például: a 4. pont és alpontjai szerinti - összegyűjtése után lehetséges.
2. Vagyoni kártalanítás (vagyis: a tulajdon sérelmére elkövetett károkozások) terén: 2.1. A kártalanítás alapelvei: -
Itt a RESTITÚCIÓ elvét kell alkalmazni, mert az elvett vagyontárgyak nagy többsége ma is megvan, csak nem az eredeti tulajdonosok birtokában, kezelésében. Az eredeti tulajdonosok, vagy örököseik tudják, és bizonyítani is tudják, hogy a tulajdonukat jelenleg ki használja. A tulajdonjogukat vissza kell állítani - hivatkozva az Emberi Jogokra, az Európai Unió jogszabályaira és határozataira, a Magyar Alkotmányra, az Alkotmánybíróság vonatkozó határozataira, a Ptk-ra, az eddigi kárpótlási törvények hibáira, igazságtalanságára, a több millió károsult még fennálló kártalanítási igényére és ha az eredeti tulajdonos -vagy örököse- kívánja, akkor a vagyontárgyat vissza kell adni részére. Ha nem kívánja, akkor az elvételkori érték, az infláció hatása, az elmaradt vagyoni előny (például: kamatos-kamatok ) és az eddigi kárpótlás figyelembevételével a jelenlegi használónak kártalanítást kell pénzben fizetnie. Ha több „hibás” tulajdonosa is volt az elvett vagyontárgynak, akkor ők is felelősek a kártalanításért, mert a jóhiszeműségük kizárható.
5 -
A kártalanítást itt sem a közpénzből, az állami költségvetésből kell fedezni - mert az a felelősség elkenését, a károkozásokban vétlenekre és a károsultakra történő áthárítását jelentené, de ez a több ezer milliárdra - például az előzőekben említett kb. 25 ezer milliárd forintra - becsülhető kártalanításnál az egyébként is rossz helyzetben lévő állami költségvetésből szerintünk megoldhatatlan. A kártalanítást a károkozó, rossz törvények, jogszabályok megalkotóinak és jóváhagyóinak, valamint a mások tulajdonét használóknak kell fizetniük az eredeti tulajdonossal történő megegyezés (megállapodás, szerződés; például: vétel, bérlet, pénzbeli, vagy természetbeli kártalanítás, és/vagy örökölhető életjáradék, stb.) útján, vagy bírósági döntés szerint.
2.2. A kártalanítás javasolt területei: -
Saját, vagy bérelt föld, épület, lakás, műhely, üzem, üzlet, stb., általában; ingatlan, és vállalkozás.
-
Ingóság (100 eFt mai forgalmi értéknél nagyobb értékű és bizonyítható esetben) .
-
Egyéb elvett tulajdonok (például: találmány, jogdíj, bankbetét, életbiztosítási összeg, részvény, részjegy, stb.).
2.3. A kártalanítás módja, mértéke és időbelisége: -
Ezekre a 2.1 és 2.2 sz. pontokban leírtakkal kapcsolatos megegyezés után adunk általános javaslatot; részletes javaslattétel csak a még fennálló kártalanítási igények például: a 4. pont és alpontjai szerinti - összegyűjtése után lehetséges.
3. Kárpótlási törvényekkel nem szabályozott kártalanítások terén: Javasoljuk, hogy az Igazságügyi Minisztérium készítsen tervezetet (cselekvési tervet, ütemtervet) a kárpótlási törvényekkel nem szabályozott, de más jogszabályok alapján sem, vagy azok hiányában nem megoldott kártalanítások rendezésére. Ilyenek például: 3.1. A más országokból áttelepített magyarok otthagyott vagyonáért a jóvátételbe beszámított, a magyar állam által megígért, polgári javakért járó - de elmaradt kártalanítások. 3.2. A II. világháború előtti bankbetétek és életbiztosítási összegek háború utáni zárolásával, a bankok és biztosítók államosításával, majd a felszámolási eljárások kb. 57 éves elhúzásával okozott károk, kártalanítások rendezése. 3.3. Az oldalági örökösök kárpótlásból történő kizárásának megszüntetése, figyelemmel például - arra is, hogy eddig az örökös nélküli, egyeneságú elhunytnak élő testvére nem kaphatta meg az elhunyt testvére kárpótlását, mert őt oldalági örökösnek minősítették. 3.4. Az ipari, háziipari, halászati szövetkezetek résztulajdonosai, és s mezőgazdasági termelőszövetkezetek külső üzletrész tulajdonosai nem megfelelő kártalanításának rendezése. A tervezet véleményezés céljából kerüljön megküldésre részünkre, valamint az érintett, érdekelt többi szervezet részére. 4. Az új, igazságos kártalanítási (kárpótlási) törvény(ek) megalkotásának előkészítésével kapcsolatos javaslatok: 4.1. Az itteni javaslatokat is figyelembevevő az Igazságügyi Minisztérium kezdje el az új törvényjavaslat tervezetének kidolgozását, mielőbb készítse el a kártalanítás
alapelveinek
6 koncepcióját, és azt véleményezés céljából küldje meg- részünkre, valamint a témakörben érintett, érdekelt szerveknek, szervezeteknek (Országos Igazságszolgáltatási Tanács, Országgyűlés, egyes Minisztériumok, történelmi Egyházak, Központi Kárrendezési Iroda - Igazságügyi Hivatal, érdekelt Civil Szervezetek). 4.2. Az arra illetékes intézmény (például: Központi Kárrendezési Iroda - Igazságügyi Hivatal) mielőbb készítse el a nyomtatványok tervezetét a még fennálló kártalanítási igények bejelenthetőségéhez. Ezeket küldje meg véleményezésre részünkre, valamint az előzőleg említett érintett, érdekelt szerveknek, szervezeteknek. 4.3. Az igénybejelentő nyomtatványok tervezetét elkészítő intézmény a nyomtatványok véglegesítésével párhuzamosan készítse el - a Belügyminisztériummal együttműködve - a lakossági tájékoztatásra, az igénybejelentő nyomtatványok „beszerzésére, fogadási és feldolgozási módjára, folyamatára, szervezetére vonatkozó tervezetet, és azt véleményezésre küldje meg részünkre, valamint az előzőekben említett érintett, érdekelt szerveknek, szervezeteknek. A nyomtatványokat véglegesítés után lehetne - például - az Interneten keresztül eljuttatni az Önkormányzatok, Polgármesteri Hivatalok, TELEHÁZ hálózat, érdekelt szervek, szervezetek, bel- és külföldi károsultak részére. Az Internet hozzáféréssel nem rendelkező károsultak részére a Polgármesteri Hivatalok készítenék (készíttetnék) el az igényeknek megfelelő nyomtatvány példányokat, és önköltségi, egységes hatósági áron adnák át részükre azokat. A kitöltött nyomtatványok begyűjtését, célszerű „beszélő” -számú iktatószámmal történő ellátását, az átvétel igazolását, az adatok, kérelmek, javaslatok összesítését a Polgármesteri Hivatalok végezhetnék el, ebben a munkában a Civil Szervezetek a lehetőségeik szerint segíthetnek. A megyei és fővárosi összesített adatokat, javaslatokat a Központi Kárrendezési Irodához. - Igazságügyi Hivatalhoz kellene megküldeni, ahonnan azokat rendszerezve, összesítve - a törvényjavaslat elkészítésének elősegítése céljából - az Igazságügyi Minisztérium, tájékoztatás céljából pedig az érintett, érdekelt szervek, szervezetek kapnák meg Interneten keresztül. 4.4. A Belügyminisztérium készítse elő, szervezze meg és bonyolítsa le - a Központi Kárrendezési Irodával - Igazságügyi Hivatallal, a Polgármesteri Hivatalokkal Együttműködésben - a még fennálló kártalanítási igények bejelentési-összegyűjtési folyamatát. Az érdekelt Civil Szervezetek ebben a munkában a lehetőségeik szerint közreműködnének. 4.5. Az Igazságügyi Minisztérium a még fennálló kártalanítási igények bejelentései figyelembevételével készítse el az új törvényjavaslat(ok) tervezetét, és azt(azokat) küldje meg véleményezésre részünkre, valamint az érintett, érdekelt szerveknek, szervezeteknek. 5. Javasoljuk, hogy mielőbb megalakításra kerüljön - más, volt kommunista országokhoz, például Romániához hasonlóan - a Központi Restitúciós Bizottság az országos Igazságszolgáltatási Tanács, az Igazságügyi-, Belügy-, Pénzügy-, Esélyegyenlőségi Minisztériumok, az országgyűlési és országgyűlésen kívüli nagyobb Pártok, a Központi Kárrendezési Iroda -Igazságügyi Hivatal, az öt történelmi Egyház, valamint az érdekelt 10-l5 Civil Szervezet megbízottaiból. Célszerű lenne, ha a Bizottság
7 Szervezeti és Működési Szabályzata tervezetét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács dolgozná ki, és azt véleményezésre megküldené az illetékes, érintett, érdekelt szerveknek, szervezeteknek. A Központi Restitúciós Bizottság javaslattevő, véleményező, ellenőrző tevékenységét az ugyancsak megalakításra javasolt Megyei, Fővárosi (Kerületi) , Városi, Községi Restitúciós Bizottságok segíthetnék, ezek működhetnének a Polgármesteri Hivatalokban, és intézhetnék a helyi restitúciós ügyeket„ Az előzőekben idézett, hivatalos statisztikából is kitűnik, hogy a személyi kárpótlás terén kb. 900 ezer, a vagyoni kárpótlásnál a kb. 1,4 millió családnak, összesen kb. 2,3 millió Családnak, vagyis legkevesebb 5-6 millióra becsülhető magyar állampolgárnak - szerintünk helytelenül az állami költségvetés terhére- adott, eddigi részleges kárpótlás a tényleges károknak csak töredékét fedezte. Ezért meg kell keresni, meg kell találni az igazságosságot, a RESTITÚCIÓ-t sokkal jobban megközelítő kártalanítási megoldásokat. A jelen javaslatainkkal ezt kívánjuk elősegíteni. Kérjük Államtitkár Urat, hogy közölje a javaslatainkkal kapcsolatos véleményét. Ezekkel kapcsolatban készséggel részt veszünk az Önnek is megfelelő, egyeztetett időpontban a Minisztériumban, vagy a Magyarok Házában megtartásra kerülő megbeszélésen. Ezt a levelünket és mellékleteit tájékoztatásul, valamint támogatást kérve megküldjük a témakörben illetékes állami és társadalmi vezetőknek, hogy - a miniszterelnöki nyilatkozatokban is hangoztatott Igazságos Magyarország mielőbbi megvalósítása érdekében - bár a volt, kommunista országok közül utolsóként nálunk is végre létrejöjjön a jogállamokban természetes Restitúció ! Budapest, 2005. november Tisztelettel:
Patrubány Miklós elnök Magyarok Világszövetsége 1052 Budapest, Semmelweis u.1-3. Levélcím: 1392 Budapest 62. Pf:292.
Ebneth Frigyes elnök Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete 1161 Budapest, Rózsa u. 11.
Katona Szabó István üv. elnök Magyar Érdekvédelmi Szövetség 1052 Budapest, Semmelweis u.1-3.
Kiss Dénes elnök Trianon Társaság 1082 Budapest, Baross u. 103. Levélcím: 1052 Budapest, Semmelweis u.1-3.
8
Trencsényi László ü.v. elnök ’56-os Magyarok Világszövetsége 1097 Budapest, Koppány u. 5-11. Levélcím: 2094 Nagykovácsi, Munkácsy Mihály u. 20.
Vasvári Vilmos elnök Politikai Foglyok Országos Szövetsége 1051 Budapest, Nádor u. 36.
Sinkovics Gyula orsz.. elnök ’56-os Szövetség 1051 Budapest, Nádor u. 36.
Szilvásy György elnök Honfoglalás 2000 Egyesület Levélcím: 1279 Budapest, Pf:39.
Melléklet: l pld. Új kártalanítási törvényekért ( dokumentumok). Másolatot kapnak tájékoztatásul: Köztársasági Elnök, Országgyűlési Elnök, Miniszterelnök, Országos Igazságszolgáltatási Tanács Elnöke, Igazságügyi Miniszter, Belügyminiszter, Központi Kárrendezési Iroda Igazságügyi Hivatal Főigazgatója, Pártok Elnökei. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------A jelen Levéltervezetet véleményező Szervezet (szövetség, Egyesület) megnevezése és címe: Véleményünk:
A Levéltervezettel módosítás nélkül egyetértünk. Szükségesnek tartjuk a Levéltervezetbe beírt, vagy mellékelt módosítások átvezetését. (A nem kívánt mondat áthúzva.) Egyéb, megjegyzés, javaslat: Budapest, 2005. november hó elnök ( olvasgató aláírás és bélyegzés)
jogtanácsos (olvasható aláírás)
