2009/9 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 9. szám
2009. január 30.
Dél-dunántúli statisztikai tükör A tartalomból 1
2009/1
régió szerepe az országos átlagjövedelmekhez képest erõsödött, addig a fennmaradó régiók relatív helyzete kivétel nélkül romlott a 2000. évhez képest.
A háztartások jövedelme, kiadásai és fogyasztása 1. tábla
1
A bruttó jövedelem
1
A nettó jövedelem
2
A háztartások kiadásai
4
Az élelmiszerfogyasztás alakulása
4
A fontosabb õszi betakarítású növények termesztése és terméseredményei a Dél-Dunántúlon, 1998–2008
Az egy fõre jutó bruttó jövedelem alakulása Megnevezés
Munkajövedelem
Társadalmi jövedelem
Egyéb jövedelem
Bruttó jövedelem
2000 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
434 033 420 490 385 730 313 463 272 855 289 751 315 093 357 842
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
1 054 599 843 787 844 338 652 373 568 606 572 310 611 852 779 845
159 033 141 083 128 635 151 927 166 457 145 570 145 215 150 448
11 158 9 249 4 420 11 262 6 914 7 109 9 241 8 890
604 224 570 822 518 786 476 653 446 226 442 430 469 549 517 180
341 769 309 948 294 446 334 148 333 703 313 041 303 856 322 462
18 765 19 482 12 656 21 821 18 126 14 529 20 280 18 008
1 415 133 1 173 217 1 151 441 1 008 342 920 435 899 880 935 988 1 120 315
2007
A háztartások jövedelme, kiadásai és fogyasztása A bruttó jövedelem A háztartási költségvetési felvétel (HKF) adatai szerint a háztartásokban élõk egy fõre jutó bruttó jövedelme 2007-ben 1 millió 120 ezer forint volt, amely nominál értéken 117 százalékkal volt magasabb a 2000. évinél. Ugyanezen idõszak alatt az összes munkából származó bruttó jövedelem 118%-kal (358 ezer forintról 780 ezer forintra), a társadalmi jövedelmek (nyugdíjak, gyermekekhez kapcsolódó ellátások) 114%-kal (150 ezer forintról 322 ezer forintra), az egyéb jövedelmek pedig 103%-kal (9 ezer forintról 18 ezer forintra) emelkedtek. Arányait tekintve a jövedelmek összetételében jelentõs változás nem történt. A munkajövedelmek 69,7%-át, a társadalmi jövedelmek 28,8%-át, az egyéb jövedelmek pedig 1,6%-át képviselik a bruttó összjövedelemnek. A regionális jövedelmek nem csak mértékükben, de forrás szerinti összetételükben is eltérnek. A fejlettebb régiókban (Közép-Magyarországon, a Közép-Dunántúlon és a NyugatDunántúlon) markánsabb a munkajövedelmek, és visszafogottabb a társadalmi jövedelmek aránya, mint a déli és keleti országrészeken. A legutolsó év adatai szerint a munkajövedelmek aránya a közép-magyarországi, a közép- és a nyugat-dunántúli régiókban 72–75% között szóródott, ezzel szemben a fennmaradó régiókban az összes jövedelem kevesebb mint kétharmada származott munkavégzésbõl. Arányaiban a legkisebb részesedés az észak-magyarországi régióban (61,8%) volt tapasztalható. Az ezredfordulós és a 2007. évi adatokat összehasonlítva a legfontosabb jövedelmi forrás, a munkajövedelmek regionális mintázata érdemben alig változott. A legfejlettebb hazai régiók közül a közép-magyarországi megerõsítette pozícióját. A 2007. évi adatok szerint a Budapesten és Pest megyében élõk egy fõre jutó bruttó átlagjövedelme 35%-kal haladta meg az országos átlagot, míg 2000-ben ennek mértéke 21% volt. Míg a centrum
A nettó jövedelem A HKF adatai alapján 2007-ben az egy fõre jutó éves nettó jövedelem (beleértve a munkajövedelmeket, a társadalmi jövedelmeket és az egyéb jövedelmeket) 876 ezer forint volt. Ugyanezen érték hét évvel korábban 425 ezer forintot tett ki. Az ezredfordulótól napjainkig az egy fõre jutó jövedelmek nominál értéke megduplázódott, míg reálértéken 38%-os emelkedésrõl beszélhetünk. Az elmúlt évek jövedelmi adatainak alakulása két fontosabb szakaszra bontható. Az ezredforduló utáni években egészen 2005-ig jelentõs jövedelemnövekedésre került sor. 2005-tõl a nettó jövedelmek reálértékének növekedése megtorpant. A 2007-es jövedelmi adatok szerint a háztartások egy fõre jutó nettó jövedelmének reálértéke elmaradt a 2006os illetve 2005-ös évekétõl. A hazai régiókban a jövedelmek az országos trendnek megfelelõen alakultak. A régiók sorrendjében csak kisebb változások figyelhetõk meg. A Budapest és Pest megye alkotta központi régióban a jövedelemszínvonal továbbra is lényegesen magasabb, mint a többi tervezési statisztikai régióban. A közép-magyarországi régióban 2004-ben és 2005-ben mért nettó jövedelmek közel negyedével haladták meg az országos átlagot (amelyet akkoriban a két további fejlett hazai
2
Dél-dunántúli statisztikai tükör 2009/1
Statisztikai tükör 2009/9
régió, a közép-dunántúli és a nyugat-dunántúli sem tudott felülmúlni), az utóbbi két év adatai már kisebb különbségekrõl árulkodnak. A dél-dunántúli régió köztes helyet képvisel a hazai régiók sorában (elmarad a legfejlettebb közép- és nyugat-dunántúli régióktól, de meghaladja a kelet-magyarországi régiókét). 2007-ben az egy fõre jutó nettó jövedelem az országos átlag 93,7%-át érte el, míg 2000-ben 95,2%-át tette ki. 1. ábra A nettó jövedelmek alakulása folyó áron 2000–2007 között ezer Ft 900 800
felel meg. Az inflációval korrigált kiadás országos idõsora 2006-ig növekedésrõl, majd a legutóbbi évben csökkenésrõl árulkodott (2006 és 2007 között az összfogyasztás volumene 2,9%-kal csökkent). Ellentétben a jövedelmi adatsorokkal, a háztartások kiadásainak regionális idõsorai lényegesen hullámzóbbnak bizonyultak. A szélsõ értékeket ez esetben is a közép-magyarországi és az észak-magyarországi régiók képviselik, bár a legutolsó év adatai szerint az észak-alföldi régió népességének fajlagos kiadásai alig térnek el északi szomszédjukétól. A vizsgált idõszak kezdeti és záró évének regionális adatait nézve a kiadások – áremelkedéssel korrigált – volumene 30%-kal nõtt a közép-magyarországi, 27%-kal a nyugat-dunántúli régióban, míg a fennmaradó régiókban kisebb, 20% alatti növekedésrõl beszélhetünk. 3. ábra A háztartások egy fõre jutó kiadásai folyó áron, 2000–2007 között
700
ezer Ft
600
900 500 800 400 300 2000
700 2001
2002
2003
2004
2005
2006
Közép-Magyarország
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Dél-Dunántúl
Észak-Magyarország
Észak-Alföld
Dél-Alföld
Összesen
2007
600 500 400 300 2000
2. ábra A nettó jövedelmek reálértéke 2000–2007 között, 2000. évi árszinten ezer Ft 800 750 700 650 600 550 500 450 400 350 300 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Közép-Magyarország
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Dél-Dunántúl
Észak-Magyarország
Észak-Alföld
Dél-Alföld
Összesen
2007
4. ábra A háztartások egy fõre jutó kiadásai 2000–2007 között, 2000. évi árszinten
ezer Ft 600 550 2001
2002
2003
2004
2005
2006
Közép-Magyarország
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Dél-Dunántúl
Észak-Magyarország
Észak-Alföld
Dél-Alföld
Összesen
2007
500 450 400 350 300 2000
A háztartások kiadásai A háztartások egy fõre jutó kiadásai folyó áron 2000-ben (lakásberuházások nélkül) 383 ezer forintot tettek ki. A kiadások 2007-ben 706 ezer forintra emelkedtek, amely nominálértékben 84,4%-os, míg az infláció hatását figyelembe véve (2000-es árakon számítva) 23,3%-os növekedésnek
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Közép-Magyarország
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Dél-Dunántúl
Észak-Magyarország
Észak-Alföld
Dél-Alföld
Összesen
2007
Statisztikai tükör 2009/9
A háztartások kiadásainak szerkezete kisebb mértékben módosult az elmúlt nyolc év során. A háztartások kiadásainak legnagyobb hányadát továbbra is az élelmiszerfogyasztás jelenti. A hagyományos (nem COICOP1) nómenklatúra szerint 2007-ben az egy fõre jutó élelmiszer kiadások az összes kiadás negyedét (25,1%-át) tették ki, míg arányaiban ennél magasabb hányad fordult elõ az ezredforduló évében (29,9%). A legutóbbi év adatai szerint a közép-magyarországi régióban fordították arányaiban a legkisebb, abszolút mértékben azonban a legmagasabb összeget (189 ezer Ft) élelmiszer kiadásra. A fennmaradó hazai régiókban – a dél-alföldi kivételével – közel azonos volt az élelmiszer kiadások aránya (25,2–26,6%), ez utóbbi régióban közép-magyarországi mértékû (188 ezer Ft-os) élelmiszer kiadást mértek. A második legjelentõsebb tétel a lakásfenntartás, amelynek egy fõre jutó átlaga 2007-ben 155 ezer forint volt, így az összes kiadás több mint ötödét jelentette (21,9%). A lakásfenntartásra fordított összeg aránya közel három százalékponttal emelkedett 2000 óta. A régiók közötti különbségek a lakásfenntartásra fordított összeg arányait tekintve alig tértek el (21,2 – 22,7% között szóródtak). Természetesen abszolút mértékben tetemes különbségek figyelhetõk meg. A közép-magyarországi régióban az egy fõre jutó lakáskiadások meghaladták a 186 ezer forintot, és ezáltal megközelítették az élelmiszerre fordított kiadások összegét, míg az északmagyarországi régióban 134 ezer forint alatt maradt a lakásfenntartás költsége. A közlekedésre, hírközlésre fordított kiadások a 2000. évi 64 ezer forintos átlaghoz képest 2007-re 145 ezer forintra emelkedtek, amelyek így az összes kiadás több mint ötödét (20,5%-át) fedték le, szemben a 2000. évi 16,6%-kal. A legutolsó év adatai szerint 2006-hoz képest a kiadási csoportra fordított összeg folyó áron csökkent. A közép-magyarországi régiót jellemezte a legmagasabb érték (176 ezer Ft), míg a többi régióban ennél lényegesen kisebb összeget (121–157 ezer Ft) adtak ki ilyen célra. A mûvelõdésre, üdülésre, szórakozásra fordított kiadások folyó áron 116%-kal (26 ezerrõl 57 ezerre) növekedtek 2000–2007 között, és a jelenlegi adatok szerint a kiadások 8%-át kötik le. Arányaiban 1,2 százalékponttal költünk többet mûvelõdésre, üdülésre, szórakozásra, mint hét évvel korábban. E fõcsoport térbeli mintázatára is a közép-magyarországi régió jóval átlag feletti (80 ezer Ft, 9,5%) és a többi régió átlag közeli vagy alatti kiadása jellemzõ. Összegszerûen az észak-alföldi és az északmagyarországi régiókban élõk mûvelõdésre, üdülésre, szórakozásra a felét költik a közép-magyarországinak. Az egészségügyre, testápolásra fordított éves kiadás 2007-ben átlagosan 47 ezer, 2000-ben 23 ezer forint volt. A legutóbbi év adata szerint az összkiadáson belül a fõcsoport 6,7%-ot képviselt, míg 2000-ben 6,1%-ot tett ki. A korábbi fogyasztási tételekhez hasonlóan a közép-magyarországi régióban 10–15 ezer forinttal magasabb az egészségügyi kiadásra, testápolásra fordított összeg, mint az ország többi régiójában. A ruházkodásra fordított kiadások jelenleg kevesebb mint huszadát (4,4%) teszik ki a háztartások költségeinek, arányuk 2000-ben 5,9% volt. A vizsgált idõszakban folyó áron alig több mint harmadával (35%-kal) növekedett a ruházkodásra fordított kiadások összege. A kiadási csoport árrugalmasságát jelzi, hogy 2006-hoz képest folyó áron is csökkent a ruházkodásra fordított összeg.
1 Classification of Individual Consumption by Purpose.
3
Dél-dunántúli statisztikai tükör 2009/9
2. tábla Az egy fõre jutó kiadások fontosabb fõcsoportok szerint 2000–2007 között (forint, folyó áron) Megnevezés
2006
2000
2007
Élelmiszerek Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
116 727
174 866
189 282
116 470
164 105
183 136
115 090
163 212
174 277
105 675
161 963
169 405
110 282
146 809
158 124
111 375
157 387
164 488
121 885
186 885
188 320
114 525
166 719
177 452
90 143
167 856
186 114
71 642
137 932
153 857
65 743
129 485
143 916
70 309
126 248
149 546
65 629
126 045
133 538
61 826
119 316
136 160
66 660
128 646
139 766
73 246
138 917
154 627
72 385
182 780
175 918
84 491
144 392
156 551
55 491
139 031
142 157
66 250
131 984
125 424
49 541
120 931
125 495
57 244
127 897
127 654
53 804
132 599
121 017
63 786
146 560
144 737
28 607
50 770
56 570
22 146
38 667
45 823
19 887
40 080
42 396
20 468
37 121
44 628
20 822
37 402
42 237
20 956
36 753
40 648
22 533
41 561
46 628
23 291
42 036
47 325
25 353
39 352
37 259
23 507
31 792
30 566
21 001
34 189
30 469
23 722
27 854
28 438
20 081
27 803
27 175
20 729
29 167
25 647
21 970
33 635
27 711
22 743
33 147
30 726
Lakásfenntartás Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
Közlekedés, hírközlés Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
Egészségügy, testápolás Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
Ruházkodás Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
4
Dél-dunántúli statisztikai tükör 2009/1
Statisztikai tükör 2009/9
3. tábla
2. tábla Az egy fõre jutó évi élelmiszerfogyasztás*
Az egy fõre jutó kiadások fontosabb fõcsoportok szerint 2000–2007 között (forint, folyó áron) (folytatás) Megnevezés Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
2000
2006 Mûvelõdés, üdülés, szórakozás
2007
33 579
79 167
79 469
31 596
53 690
57 867
22 898
49 898
50 492
21 626
55 832
52 502
20 332
40 816
40 702
20 632
43 109
41 992
23 933
49 059
45 393
26 219
56 922
56 619
88 795
143 372
150 718
90 560
123 404
129 800
76 882
124 664
122 657
84 179
111 141
115 886
79 048
110 009
112 473
73 627
106 449
108 507
75 336
111 854
108 509
82 037
122 227
125 550
430 236
798 811
838 071
416 905
662 190
727 034
355 991
646 370
675 895
368 507
624 289
657 391
345 654
582 012
612 569
345 660
590 911
619 449
364 151
650 604
649 633
383 104
673 381
706 310
Egyéb Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
Összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
Megnevezés
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
Kenyér, péksütemény
Olaj, zsiradék
Tej
2000 70,7 18,9 70,4 20,4 65,0 20,4 62,2 17,3 67,8 22,2 67,2 21,6 65,0 19,6 67,6 20,0 2007 57,4 47,4 15,8 62,5 56,0 18,2 59,0 56,6 19,4 61,8 61,6 16,4 52,8 60,6 17,3 52,6 60,1 19,0 55,0 66,1 17,0 56,9 56,7 17,3 2007-ben, 2000 =100,0% 81,2 79,7 83,6 88,8 82,4 89,2 90,8 82,5 95,1 99,4 79,5 94,8 77,9 75,4 77,9 78,3 78,2 88,0 84,6 85,1 86,7 84,2 80,1 86,5 59,5 68,0 68,6 77,5 80,4 76,9 77,7 70,8
Gyümölcs
Zöldség
58,6 60,6 53,8 51,4 62,6 61,7 63,3 59,2
59,1 57,4 60,8 58,7 64,8 56,1 62,5 59,8
45,4 46,1 41,7 48,6 39,1 42,5 50,9 44,9
53,7 49,9 52,4 58,4 48,7 48,6 56,1 52,5
77,5 76,1 77,5 94,6 62,5 68,9 80,4 75,8
90,9 86,9 86,2 99,5 75,2 86,6 89,8 87,8
* Kg/fõ, a tej esetében liter/fõ, csak a háztartásban fogyasztott mennyiség.
Az élelmiszerfogyasztás alakulása Az ezredforduló óta érezhetõen módosult a hazai fajlagos élelmiszerfogyasztás mértéke. A legszembetûnõbb változások a táblázatban felsorolt élelmiszerek országos és regionális csökkenésében érhetõk tetten. A gyümölcsfogyasztás negyedével, a kenyér és péksütemények fogyasztása ötödével, a tejfogyasztás hatodával, a zöldség valamint az olaj és zsiradék fogyasztás is jóval több mint tizedével esett vissza az említett idõszak alatt. Ezzel szemben a húsfogyasztás gyakorlatilag nem változott (minimálisan csökkent a sertéshúsfogyasztás, gyakorlatilag stagnált a halfogyasztás). Az aggregált adatokból kiolvashatók életmódváltásra utaló jelek (cereáliák, cukor, állati zsiradékok fogyasztásának csökkenése), de a várakozással ellentétben a zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának csökkenése némiképp felülírja mindezt. Regionális vonatkozásban mindössze annyi látszik, hogy az alacsonyabb életszínvonalú régiókban valamivel magasabb a kenyér- és péksütemény fogyasztás, míg a többi általunk kiemelt élelmi-szer típus esetében ez a kapcsolat kevésbé nyilvánvaló.
A fontosabb õszi betakarítású növények termesztése és terméseredményei a Dél-Dunántúlon, 1998–2008 Az elõzõ évi enyhe tél és a viszonylag kedvezõ tavaszi idõjárás következtében – a cukorrépa kivételével – a legtöbb õszi betakarítású növénybõl országosan és a Dél-Dunántúlon is jóval nagyobb mennyiségû termés került a raktárakba, mint egy évvel korábban. Ráadásul a 2008. évi terméseredmények régiónkban többnyire az azt megelõzõ néhány évvel összevetve is magasnak számítanak. Elõzetes adataink szerint 2008-ban a Dél-Dunántúlon termesztett fontosabb növények terméseredményei a következõképpen alakultak. Kukoricából több mint kétszer annyi termett, mint az elõzõ évben, annak ellenére, hogy a betakarított terület 1,2%-kal csökkent. (Országosan ezen idõ alatt a termés valamivel nagyobb mértékben nõtt, mint régiónkban, miközben a terület bõ egytizedével bõvült.)
Statisztikai tükör 2009/9
Dél-dunántúli statisztikai tükör 2009/9
Napraforgóból 2007-hez képest mintegy egyötödével nagyobb területen 57,3%-kal termesztettek többet. (A napraforgó-terület országosan is nõtt, ám jóval kisebb mértékben, mint a DélDunántúlon, és itt "mindössze" 40,8%-os volumennövekedés volt tapasztalható.) Cukorrépából tavalyhoz képest mintegy 60%-kal kisebb terméssel kellett számolni, azzal együtt, hogy a terület is közel kétharmadrészével zsugorodott. (Az ország egészében a cukorrépa-mennyiség és a betakarított terület a dél-dunántúlinál jóval erõteljesebben csökkent.) Repcébõl – mennyiségét tekintve – az elõzõ évinél 17,0%-kal termett több, úgy, hogy a terület is nagyjából hasonló mértékben nõtt. (Országosan a tavalyinál közel egyharmadával nagyobb termést takarítottak be a terület egytizedével való bõvülése mellett.) A lucernaszénából betakarított mennyiség valamelyest mérséklõdött, azzal együtt, hogy a betakarított terület is 8,0%-kal csökkent. (Az összes hazai termelõ vonatkozásában a termés közel egyharmadával, a terület pedig 2,2%-kal nõtt.) Burgonyából a 2007. évinél 41,5%-kal termett több, miközben a terület 13,9%-kal nõtt. A dél-dunántúli terméseredmények ugyanakkor több növénynél országos viszonylatban is kiemelkedõnek voltak mondhatók. Így a térség a régiók sorrendjében a napraforgónál és a repcénél a legjobb mutatót mondhatta a magáénak, és a kukoricánál is a második helyen állt, miközben a lucernánál a harmadik, a cukorrépánál az ötödik, a burgonyánál pedig az utolsó volt a sorban. 4. tábla Fontosabb õszi betakarítású növények terméseredménye, 2008 Megnevezés Kukorica Cukorrépa Napraforgó Repce Burgonya Lucerna Kukorica Cukorrépa Napraforgó Repce Burgonya Lucerna Kukorica Cukorrépa Napraforgó Repce Burgonya Lucerna Kukorica Cukorrépa Napraforgó Repce Burgonya Lucerna
Baranya
Somogy Tolna Dél-Dunántúl Betakarított terület, hektár 84 692 101 917 106 713 293 322 430 611 655 1 696 18 089 16 303 25 788 60 180 11 140 17 112 4 091 32 343 213 648 433 1 294 3 908 3 658 2 059 9 625 Betakarított terület az elõzõ évi %-ában 101,1 95,3 100,6 98,8 25,3 90,5 31,3 38,0 136,5 106,3 122,1 121,1 122,1 111,5 139,1 118,0 89,1 118,9 123,0 113,9 87,2 98,7 90,5 92,0 Termésátlag, kg/hektár 8 000 7 560 8 020 7 860 54 930 55 200 57 500 56 020 2 980 2 820 3 170 3 020 3 330 2 780 3 230 3 030 27 800 21 510 23 670 23 270 6 550 4 200 7 300 5 820 Termésátlag az elõzõ évi %-ában 188,7 238,5 238,0 221,7 119,5 99,2 109,1 110,7 119,7 123,1 141,5 130,0 102,8 96,2 97,6 99,3 194,8 149,4 148,4 156,7 117,4 87,3 125,4 108,6
Az adatokat a hosszabb távú folyamatok tükrében vizsgálva már nem ennyire kedvezõ a kép. Egyrészt az állatállományok fogyása, a feldolgozóipari termelés zsugorodása (pl. a cukorgyárak bezárása) következtében néhány fontosabb növény termelése a korábbi években jelentõsen visszaesett, és a tavalyi többlettermés csak tovább mérsékelte a termelõi árakat. Másrészt az elmúlt években az új felhasználási irányok megjelenése – így a bioetanol-, biodízelgyártás térnyerése – ugyan adott kultúráknál maga után vonta a termelés felfutását, azonban ennek közgazdasági hatása még nem egyértelmû. (A termelésnövekedés ugyanis e szektorban – a kõolajárak ugrásszerû növekedésének betudhatóan – általában együtt jár az élelmiszergyártásra fordítható alap csökkenésével, ami felhajtja az élelmiszerek árát. Mindamellett kérdéses az is, hogy Magyarország a maga szûk termelési kapacitásaival e termékek világpiacán mennyire versenyképes.) Az egyes növények 1998–2008 közötti termelését tekintve a következõket állapíthatjuk meg: A kukoricával hasznosított dél-dunántúli terület nagyságát a vizsgált idõszakban – a termésátlag erõteljes hullámzása mellett – emelkedõ tendencia jellemezte. (Országosan annyiban különbözött ettõl a helyzet, hogy ott a kukoricaterület stagnált.) Ezzel együtt az elmúlt tíz évben a hazai kukoricatermés zöme – mintegy egynegyede-egyötöde – térségünkbõl származott, amely mellett még az alföldi körzetek kukoricatermesztése volt jelentõs. Míg régiónkban az egyes években a szántóföldnek 37–45%-át vetették be kukoricával, addig országosan 21–28% volt ez az arány. A dél-dunántúli kukoricaterület legjelentõsebb része – 35–38%-a – többnyire Somogyban volt található, míg a terület mintegy harmadát Tolna, bõ egynegyedét pedig Baranya mondhatta a magáénak. A cukorrépánál – hasonlóan az országos folyamatokhoz – a terület az elmúlt tíz évben szinte folyamatosan csökkent, miközben a termésátlag – jelentõs ingadozások mellett – nõtt. Régiónk az elmúlt években az országos cukorrépa-termés egyre nagyobb hányadát adta, és 2008-ban ez az arány elérte a 18%-ot. Fontos kiemelni azonban, hogy a DélDunántúlon a szántóterületnek mindössze 0,2–1,0%-át hasznosították cukorrépa-termesztéssel, ami valamivel alatta maradt az országos átlagnak. A régión belül a vetésterület zöme általában Tolnában koncentrálódott – 40–45%-ot tett ki ez az arány –, míg a legkisebb hányadot többnyire Somogyban regisztrálták. A dél-dunántúli – és országos – napraforgó-vetésterületre 2001 elõtt csökkenés, majd ezt követõen a termelés gyors felfutása volt jellemzõ, miközben tendenciájában a termelésátlag is nõtt. 1998–2008 között a térség az országos napraforgó-termés mintegy 10–12%-át adta, amivel a régiós rangsor középmezõnyében szerepelt. A legtöbb napraforgót az alföldi körzetekben termelték, a sor végén pedig Nyugat-Dunántúl és KözépMagyarország állt. Térségünkben a napraforgó szántóföldi részaránya – 4–9% – némileg elmaradt az országos szinttõl. A régiós napraforgóterület legjelentõsebb részét – 40–50%-át – ugyanakkor többnyire Tolna mondhatta magáénak, míg legkisebb hányad – 25–30% – Baranyában összpontosult. Bár a repcével bevetett terület nagysága az utóbbi években a Dél-Dunántúlon is nõtt, azonban hosszú távon inkább stagnálás volt tapasztalható, azzal együtt, hogy szinte évrõl évre nagyobb termésátlagot regisztráltak. (Országosan mind a terület, mind a termésátlag – erõs ingadozás mellett – nõtt.) Az elmúlt években a régió súlya az országos repcetermésen belül egyre inkább mérséklõdött: míg 1998-ban még az összes termés 31%-át adta, addig tavaly már csak 15%-a származott innen. Ennek eredményeképpen körzetünktõl a vezetõ pozíciót a Nyugat-Dunántúl vette át. A DélDunántúlon a repce – hasonlóan az országos tendenciához – a szántóföldnek 2–5%-ára terjedt ki, és annak legnagyobb része – 45–60%-a – többnyire Somogyban koncentrálódott, míg legkisebb hányaddal Tolna rendelkezett.
5
6
Dél-dunántúli statisztikai tükör 2009/1
Statisztikai tükör 2009/9
A burgonyával hasznosított terület nagysága mind régiós, mind országos szinten csökkent, miközben a termésátlag mindkét viszonylatban – nagy ingadozások mellett – nõtt. Az elmúlt években a régiók közül – a KözépDunántúl mellett – többnyire a Dél-Dunántúlon termelték a legkevesebb burgonyát, míg az országos termés zömét általában a Dél-Alföld mondhatta magáénak. 2008-ban térségünk az országos termésbõl való 4,7%os részesedésével utolsó volt a régiók között. A burgonya szántóföldi részaránya a régióban 0,2–0,9% volt, ami jóval alatta maradt az országos átlagnak. A régión belül a burgonyaterület több mint fele Somogyban volt található. A lucernával hasznosított terület az elmúlt tíz évben régiónkban és országosan is évrõl évre csökkent, azzal együtt, hogy a termésátlag mindkét
körben – az erõteljes hullámzás ellenére is – lényegében stagnált. Az adott idõszakban a Dél-Dunántúl részesedése az országos lucernatermésbõl fokozatosan csökkent: míg 1998-ban még annak egytizedét mondhatta magáénak, addig tavaly már csak 7,3%-át, amely mutatóval a térségünk sereghajtó volt a régiók sorában. A legnagyobb termést ugyanakkor mindig is az alföldi körzetek adták. A lucerna szántón belüli aránya régiónkban és országosan is mindinkább csökkent. A Dél-Dunántúlon ez a hányad az országosnál alacsonyabb szinten, 1,4–2,9% között alakult. A déldunántúli lucernaterület zöme – 40–45%-a – 2004-ig Tolnában összpontosult, utána a súlypont áttevõdött Baranyába.
5. ábra A fontosabb õszi betakarítású növények termelésének alakulása a Dél-Dunántúlon, 1998–2008 Kukorica Hektár
Betakarított terület
Kg/ha
Termésátlag
9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0
320000 310000 300000 290000 280000 270000 260000 250000 240000 230000 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Cukorrépa Hektár
Betakarított terület
Kg/ha
8000
80000
7000
70000
6000
60000
5000
50000
4000
40000
3000
30000
2000
20000
1000
10000
0
Termésátlag
0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Napraforgó Hektár
Betakarított terület
Kg/ha
70000
3500
60000
3000
50000
2500
40000
2000
30000
1500
20000
1000
10000
500
0
Termésátlag
0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Statisztikai tükör 2009/9
7
Dél-dunántúli statisztikai tükör 2009/9
5. ábra A fontosabb õszi betakarítású növények termelésének alakulása a Dél-Dunántúlon, 1998–2008 (folytatás) Repce Hektár
Kg/ha
Betakarított terület
Termésátlag
3500
45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0
3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Burgonya Hektár
Betakarított terület
Kg/ha
7000
30000
6000
25000
5000
Termésátlag
20000
4000
15000
3000
10000
2000
5000
1000
0
0
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Lucerna Hektár
Kg/ha
Betakarított terület
Termésátlag
7000
25000
6000
20000
5000 15000
4000 3000
10000
2000 5000
1000 0
0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Elérhetõségek: Zsolt.Né
[email protected] Telefon: 72–533–395 Információszolgálat Telefon: 345–6789 www.ksh.hu © KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2008 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni.
