10:25-11:05 A bőrdaganatok sugárterápiája Benczik Judit (ZMMgSzHÉÁI és Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet)

Program 2010. június 12. (szombat)

8:30-9:30

Regisztráció

9:30-9:45

Köszöntõ és bevezetõ

9:45-10:25

Fúziós (hybrid) képalkotás az állatorvosi onkológiai diagnosztikában Balogh Lajos (Országos ”F.J.C.” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet)

10:25-11:05

A bőrdaganatok sugárterápiája Benczik Judit (ZMMgSzHÉÁI és Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet)

11:05-11:45

Mitokondriumok, oxidatív stressz és sejthalál a daganatokban Tretter László (Semmelweis Egyetem, Orvosi Biokémiai Intézet)

11:45-12:30

Antioxidánsok a tumorok prevenciójában és terápiájában Mézes Miklós (Szent István Egyetem, Takarmányozástani Tanszék)

12:30-13:30

Ebéd

13:30-14:10

Daganatnak látszó bőrtünetek Tarpataki Noémi (Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Belgyógyászati Tanszék és Klinika)

14:10-14:50

Fájdalomcsillapitás az állatorvosi onkológiában Vajdovich Péter (Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Belgyógyászati Tanszék és Klinika, Állatorvosi Hematológiai és Onkológiai Központ Kft.)

14:50-15:50

Surgical oncology – it is different from surgery Janoš Butinar (Animal Hospital Postojna, Szlovénia)

15:50-16:10

Szünet

16:10-17:50

Patológiai kerekasztal Jakab Csaba és Albert Mihály (Szent István Egyetem, Állatorvostudományi Kar, Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék)

17:50-18:00

Szünet

18:00-19:00

Társasági ülés, választások

19:00

Grillvacsora a teraszon

2010. június 13. (vasárnap) 9:00-9:40

Nem szteroid gyulladásgátlók a rákterápiában Gálfi Péter (Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék)

9:40-10:20

Kutyák emlőtumorának kezelése brachyterápiával Garamvölgyi Rita (Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet), Hadjiev J., Antal G., Glavák Cs., Toller G., Repa I.

10:20-10:40

Szünet

10:40-11:20

Bőrdaganatok sebészeti ellátásának aktuális koncepciója kisállatokban Németh Tibor (Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Sebészeti és Szemészeti Tanszék és Klinika)

11:20-13:00

Kerekasztal beszélgetés: Konzervatív orvoslás vs. alternativ terápiás módszerek. Mit javasoljon az onkológus? Koltai Zsófia (DUO-VET Állatorvosi Rendelő, Állatorvosi Hematológiai és Onkológiai Központ Kft.) Molnár Péter (Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Sebészeti és Szemészeti Tanszék és Klinika)

13:00

Ebéd

14:30

Fakultatív kirándulás Tihanyba (saját költségre)

Program June 12 (Saturday), 2010

8:30-9:30

Registration

9:30-9:45

Welcome and introductory notes

9:45-10:25

Fusion (hybrid) imaging in veterinary oncology Lajos Balogh (National ‘Frédéric Joliot-Curie’ Institute of Radiobiology and Radiohygine, Hungary)

10:25-11:05

Radiotherapy of skin tumors Judit Benczik (Institute of Diagnostic Imaging and Radiation Oncology of the Kaposvár University, Hungary)

11:05-11:45

Mitocondria, oxidative stress and cell death in tumors László Tretter (Semmelweis University, Department of Medical Biochemistry, Hungary)

11:45-12:30

Antioxidants in cancer prevention and therapy Miklós Mézes (Szent István University, Department of Animal Nutrition, Gödöllő, Hungary)

12:30-13:30

Lunch

13:30-14:10

Skin “tumors” Noémi Tarpataki (Szent István University, Faculty of Veterinary Science, Department and Clinic of Internal Medicine, Hungary)

14:10-14:50

Cancer pain management in veterinary oncology Péter Vajdovich (Szent István University, Faculty of Veterinary Science, Department and Clinic of Internal Medicine; Veterinary Hematology and Oncology Center Ltd., Hungary)

14:50-15:50

Surgical oncology – it is different from surgery Janoš Butinar (Animal Hospital Postojna, Slovenia)

15:50-16:10

Coffee brake

16:10-17:50

Roundtable discussion on pathology Csaba Jakab and Mihály Albert (Szent István University, Faculty of Veterinary Science, Department of Pathology and Forensic Veterinary Medicine, Hungary)

17:50-18:00

Coffee brake

18:00-19:00

HVOS society meeting

19:00

Grill party

June 13 (Sunday), 2010 9:00-9:40

Non-steroid anti-inflammatory drugs in cancer therapy Péter Gálfi (Szent István University, Faculty of Veterinary Science, Department of Pharmacology and Toxicology, Hungary)

9:40-10:20

Treatment of canine mammary tumor with brachytherapy Rita Garamvölgyi (Institute of Diagnostic Imaging and Radiation Oncology of the Kaposvár University, Hungary), Hadjiev J., Antal G., Glavák Cs., Toller G., Repa I.

10:20-10:40

Coffee brake

10:40-11:20

Current concept of the surgery of small animal skin tumors Tibor Németh (Szent István University, Faculty of Veterinary Science, Department and Clinic of Surgery and Opthalmology, Hungary)

11:20-13:00

Round table discussion: Conservative vs. alternative therapies. Suggestions for oncologists Zsófia Koltai (DUO-VET Veterinary Clinics, Veterinary Hematology and Oncology Center Ltd., Hungary) Péter Molnár (Szent István University, Faculty of Veterinary Science, Department and Clinic of Surgery and Opthalmology, Hungary)

13:00

Lunch

14:30

Excursion to Tihany (facultative, at your own expenses)

FÚZIÓS (HYBRID) KÉPALKOTÁS AZ ÁLLATORVOSI ONKOLÓGIAI DIAGNOSZTIKÁBAN Balogh Lajos Országos ”F.J.C.” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest, 1221, Anna u. 5., www.osski.hu , [email protected] A társ-képalkotók egyetlen, összetett műszerben történő összevonása a képalkotás ugrásszerű fejlődését hozta a diagnosztika területén. Egy vizsgálattal, egyidőben, méretarányos, morfológiai és funkcionális adatokat egyaránt tartalmazó információt nyerhetünk a betegek vizsgálatával. Ráadásul felvételek nem csak egymás mellett, hanem ”egymásra vetítve” egy képkezelő programmal (fúziós, vagy hybrid képek) is megjeleníthetőek. A legelterjedtebb ilyen ún fúziós (vagy hybrid) képeket szolgáltató humán diagnosztika készülékek a CT vagy MRI és a PET házasságából született PET/CT illetve PET/MRI valamint a CT és szcintigráfia (SPECT) frigyéből alakuló SPECT/CT. Ma már létezik olyan készülék is (ANY-SCAN, MEDISO Kft), amely három műszert és diagnosztikai lehetőséget (SPECT/PET/CT) egyesít magában. A felsorolt módszerek közül humán onkológiai céllal a legelterjedtebb fúziós vizsgáló módszer a 18FDG (18-fluorral jelzett glükóz analóg vegyület) PET/CT vizsgálat. A módszer funkcionális eredményt szolgáló része a daganatos szövetek egészséges szövetekhez képest tapasztalt fokozott metabolizációján ún. ”glükóz éhségén” alapul. 2009. év őszétől volt módunk daganatos betegségben szenvedő kutyák és macskák PET/CT (Brillance, Philips) vizsgálatára. A rendelkezésre álló néhány hónapos időszakban mintegy 80 vizsgálatot végeztünk elsősorban kutya és macska állatfajokon. Pácienseinken minden alkalommal egésztest natív CT, vaszkuláris kontrasztanyaggal (Iomeron, Bracco) végzett egésztest CT és 18FDG PET egésztest felvételeket végeztünk. A szkennelések teljes időtartama testmérettől függően 8 és 25 perc között volt, a nukleáris medicina vizsgálatot a 18FDG applikációja után 60 perccel időzítettük. A vizsgálatokat minden esetben testtömeg mérés, vércukorszint mérés és a hematológiai valamint biokémiai paraméterek ellenőrzése előzte meg. A CT, NM és fúziós képek rekonstrukciója után a radiofarmakon lokalizációjának vizuális leírását és néhány szerv (pl.: agy, máj, szív, primer tumor, áttétek …) esetében az injektált radiofarmakon felvételének kvantitatív meghatározását végeztük el. A fúziós képalkotás számos esetben bizonyította az érzékenységét a negatív mellkasi röntgen és hasi ultrahang illetve testtájéki CT-vel érkező betegekben talált számos áttéttel. A néhány hónapos tanulási időszak elteltével érzéseink szerint készen állunk a referált páciensek fogadására és vizsgálatára. A klinikus kollégák igényei alapján klasszikus egésztest CT, 18 FDG PET és fúziós képalkotáson alapuló vizsgálatokat tervezünk elsősorban végezni daganatos betegségek lokalizálása, stádiumba sorolásos diagnózisa, majd nyomonkövetéses vizsgálatai céljából. Előadásunk másik fő célja, hogy a kutatási területeken dolgozó kollégákat inspirálva kollaboráló partnereket találjunk. Munkánkat a Radiophartmacy Kft, a XAX Kft és a Medi-Radiopharma Kft, valamint tudományos programok (EMIL-NoE 503569-2.2, IAEA CRP E1.30.33, JEDIONKO NKTH) támogatásával végeztük.

FUSION (HYBRID) IMAGING IN VETERINARY ONCOLOGY Lajos Balogh National ”F.J.C.” Research Institute for Radiobiology and Radiohygine, Budapest, Hungary (www.osski.hu) [email protected] Functional imaging (or functional medical imaging), is a method of detecting or measuring changes in metabolism, blood flow, regional chemical composition, and absorption. As opposed to structural imaging, functional imaging centers on revealing physiological activities within a certain tissue or organ by employing medical image modalities that very often use tracers or probes to reflect spatial distribution of them within the body. These tracers often are proportional to some chemical compounds, like glucose, within the body. To achieve this, isotopes are used because they have similar chemical and biological characteristics. By appropriate proportionality, the doctors or radiologists can determine the real intensity of certain substance within the body to evalutate the risk or danger of developing some diseases. Image fusion has recently become a common term used within medical diagnostics and treatment. The term is used when patient images in different data formats are fused. These forms can include magnetic resonance image (MRI), computed tomography (CT), and positron emission tomography (PET). In radiology and radiation oncology, these images serve different purposes. For example, CT images are used more often to ascertain differences in tissue density while MRI images are typically used to diagnose brain tumors. For accurate diagnoses, radiologists must integrate information from multiple image formats. Fused, anatomically-consistent images are especially beneficial in diagnosing and treating cancer. With the advent of these new technologies, radiation oncologists can take full advantage of intensity modulated radiation therapy (IMRT). Being able to overlay diagnostic images onto radiation planning images results in more accurate IMRT target tumor volumes.” In better developed human medical centers functional imaging (scintigraphy, SPECT, PET, fMRI) and even hybrid diagnostical imaging (PET/CT, SPECT/CT, PET/MRI, SPECT/MRI, PET/SPECT/CT) is available for clinicians to detect, localize, stage and follow-up theire patients suffering a wide variety (oncological, cardiovascular, neurological, orthopaedic …) of diseases. The non-invasiveness of functional imaging means in this manner that without surgical manipulation-, pain-, and dyscomfort feelings the procedures could be performed in human and animal patients, objects. It is very easy to understand that not only human medical utilities but many veterinary applications could be implemented using these novel digital imaging methods. Recent improvements in the Molecular Imaging technologies employed to image spontaneously occuring animal diseases are helping to generate better data, and at a more prodigious rate than earlier. This work was conducted by the financial support of Radiopharmacy Ltd, XAX Ltd and MediRadiopharma Ltd, and under the umbrella of different international scientific programmes (EMILNoE 503569-2.2, and IAEA CRP No E1.30.33 , JEDIONKO).

A BŐRDAGANATOK SUGÁRTERÁPIÁJA Benczik Judit ZMMgSzHÉbÁI és Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet [email protected] Ma a daganatsebészek nemcsak azt mérlegelik, hogy mennyire lehet hatékony saját eszköztáruk a tumor elleni harcban, hanem optimális esetben azt is felmérik, hogy a kemoterápiás és sugárterápiás lehetőségek mennyiben segíthetik elő, vagy egészíthetik ki az operáció sikerét. A daganatok sebészeti úton történő eltávolítása a lehetőségek szerint mindenképpen javasolt, de egy műtét előtti sugárkezelés következtében a daganat megkisebbedhet, így nagyobb eséllyel távolítható el. A műtét utáni besugárzás célja pedig az esetleg visszamaradt daganatsejtek elpusztítása, ezzel a kiújulás és a későbbi áttétképződés kockázatának csökkentése. A technika fejlődésével egyre több daganat típus kezelésére alkalmazható a sugárterápia. Az orvostudományban a rákos daganatok sugárterápiájára lineáris gyorsítókat használnak. Ezek a készülékek 4-25 MeV elektron- és röntgensugárzás előállítására képesek. A mélyebben elhelyezkedő daganatok kezelése röntgensugárzással, míg a bőr és a bőr alatti kötőszövet kezelése elektronsugárzással történik. Elektronokkal a felszíntől 1-5 cm-es mélységben elhelyezkedő elváltozások kezelhetők. A dózis ezt követően gyorsan csökken, így a mélyebben található normális szövetek nem károsodnak. A hatékony sugárkezelés, a legkevesebb mellékhatás, a szövődmények lehetőségének minimalizálása az ép területek minél kisebb sugárterhelésével érhető el. Ezt a célt szolgálja a sugártervezés, melyhez gyakran egy külön, a későbbi sugárkezelés alatti helyzettel megegyező fekvésben komputertomográfiás (CT) vagy mágneses rezonancia (MR) vizsgálatot végeznek. Mivel a CT vizsgálatnál alkalmazott röntgensugár jellegében megegyezik a sugárterápiában alkalmazott ionizáló sugarakkal, ezért a CT vizsgálatnál kapott szöveti elnyelődésről nyert információt fel lehet használni a sugárterápiás terv elkészítésénél. Így a daganatos sejtek leghatékonyabb kezelése a környező normális szövetek minimális károsodásával lehetséges. A sugárterápia elsősorban olyan esetekben javasolt, amikor nehéz vagy sikertelen a sebészi beavatkozás során teljesen eltávolítani a daganatot, illetve amikor áttét van a regionális nyirokcsomó(k)ban. A sugárkezelést egyes előrehaladott esetekben ugyanakkor már nem a teljes gyógyulás reményében alkalmazzák, hanem a tünetek csökkentése, vagy fájdalomcsillapítás céljából. Ezt szaknyelven palliatív, más esetekben tüneti kezelésnek nevezik.

RADIATION THERAPY OF SKIN TUMOURS Judit Benczik ZMMgSzHÉbÁI and Institute of Diagnostic Imaging and Radiation Oncology of the Kaposvár University, Hungary [email protected] In the treatment of malignant or recurring benign neoplasm’s, surgery is very useful to gain tissue sample for histological evaluation and to make the patients life more convenient for a while but it has little influence on survival time. However survival time can often be lengthened with appropriately used combination of treatments, for example surgery and radiation therapy, or surgery and chemotherapy, and so on. In general linear accelerators are used as the source of the ionizing radiation to treat neoplasia. These machines produce powerful x-rays and electron beams with energies of 4-25 million electron volts. The x-rays are used to treat deep-seated tumors, whereas electron beams are used to treat tumors of the skin and subcutis. Electron beams are useful for treating superficial lesions because the maximum of dose deposition occurs near the surface. The dose then decreases rapidly with depth, sparing underlying tissue. Depending on the energy this translates to a treatment range of approximately 1-5 cm (in water-equivalent tissue). Computerized treatment planning systems are used to improve the localization and distribution of the therapeutic beam within the patient. This limits the dose to normal tissues and also increases the dose to the neoplastic tissue being treated, increasing cure or control rates and reducing the severity of normal tissue complications. These programs are best used in conjunction with computed tomography (CT) or magnetic resonance (MR) images, which determine the position and extent of the tumor within the body (e.g. draining lymph nodes) and its relative position to normal structures. Whenever possible, elimination of a tumor by surgery is preferred. However, in many instances neoplasms are not amenable to complete or even partial surgical removal. Even when a tumor is grossly removed, microscopic foci of neoplastic cells may extend beyond the limits of the surgical field. In all of these instances radiation therapy, often in combination with chemotherapy, is useful in treating the remaining cancer. Radiotherapy is used to treat tumors of the skin and subcutis either before or after surgery. As the sophistication of radiotherapy techniques increases, more and more types of neoplasia are being treated at least in part by radiation therapy. Primary radiotherapy is used for the treatment of extensive tumors, in anatomical sites where it is difficult to obtain clear surgical margins. Furthermore, radiation therapy is of particular importance for the adjuvant treatment of the disease, especially for patients with regional lymph node metastases. The role of this therapeutic strategy for palliative treatment should also be emphasized, since radiotherapy is associated with good abatement of symptoms. The greatest challenge for radiation therapy or any cancer therapy is to attain the highest probability of cure with the least morbidity. The simplest way in theory to increase this therapeutic ratio with radiation is to encompass all cancer cells with sufficient doses of radiation during each fraction, while simultaneously sparing surrounding normal tissues.

MITOCHONDRIA, OXIDATIVE STRESS AND CELL DEATH IN TUMORS Laszlo Tretter Semmelweis University, Department of Medical Biochemistry, Budapest, Hungary [email protected] Mitochondria, oxidative stress and cell death form a love-hate triangle in cells. Mitochondria are the powerhouse of the cell and most of the cells can not survive without aerobic energy. However, the powerhouse produces environmental pollutants such as the reactive oxygen and reactive nitrogen species (ROS and RNS) which molecules are toxic, create DNA damage, mutations and ultimately cancer. When cancer developed, transformed cells try to adapt to their usually hypoxic environment, by upregulating those mechanisms which help the survival in hypoxia. Decreased intensity of oxidative metabolism can be observed in tumors. However, mitochondria are not only essential for the aerobic metabolism but they have a fundamental role in the self destruction of the cells as well. Mitochondria integrate various pro-and antiapoptotic signals and can decide about the cell’s death or survival. Most of the therapeutic interventions (pharmacological and irradiation) exert their effects by provoking apoptotic cell death. Considering the role of mitochondria in apoptosis it is probably not an exaggeration to say that the efficiency of therapeutic approaches could be dependent upon the integrity of signaling pathways going to and coming from the mitochondria. In the present review we summarize information about the role of mitochondria in the development, maintenance and treatment of malignancies.

ANTIOXIDÁNSOK A TUMOROK PREVENCIÓJÁBAN ÉS TERÁPIÁJÁBAN Mézes M.1 – Balogh K.1,2 1

Szent István Egyetem, Takarmányozástani Tanszék, Gödöllő [email protected] 2 MTA-Kaposvári Egyetem, Állattenyésztési és Állathigiéniai Kutatócsoport, Kaposvár Számos vizsgálatban bizonyították az antioxidánsok, így a β-karotin, likopin, C- és E-vitamin, szelén, flavonoidok és polifenolok tumor-ellenes hatását. A -karotin aktiválja az NK sejteket a rákos sejtek elpusztítására. A likopin befolyásolja a tumor sejtekben az IGF-I által aktivált mitogén utakat és csökkenti a sejtciklus progresszióját. A C- és E-vitaminok nagy dózisban szelektíven gátolják a rákos sejtek növekedését. A kis dózisnak ugyanakkor ellentétes hatása van, mivel a normál és tumor sejtek egyaránt igényelnek kis mennyiségben antioxidánsokat optimális életfunkcióikhoz. A nagy dózisok ugyanakkor stimulálják az apoptózist, emiatt növelik a besugárzás és a kemoterápia hatékonyságát, mivel a tumor sejtek védelmi rendszere károsodott és nem képesek a nagy dózisú antioxidánsokat a repair folyamatokhoz felhasználni. A szelén dózisfüggően befolyásolja a tumor képződést, a kis dózisok csökkentik, a nagy dózisok viszont növelik a rák kockázatát. A szelén érzékennyé teszi a tumor nekrózis faktor-függő apoptózis-indukáló ligand (TRAIL)-rezisztens sejteket a kaszpáz-mediálta apoptózis iránt és növeli a terápia hatékonyságát. A flavonoidok gátolják pro-karcinogének aktivációját, a tumor sejtek proliferációját, a metasztázist és az angiogenezist, aktiválják az apoptózist, az immunválaszt és befolyásolják a gyógyszer rezisztenciát. A kvercetin gátolja a hősokk fehérjék expresszióját, így csökkentik a multidrog rezisztencia kialakulását a tumor sejtekben. A reszveratrol gátolja a tumorképző xenobiotikumok kialakulását és β-szitoszterol-lal kombináltan gátolja az NF-κB-t a tumor sejtekben, ezzel apoptózist idézve elő. A szilimarin tumor preventív hatással rendelkezik a bőr tumoroknál, amelynek háttere, hogy gátolja az epidermalis antioxidáns enzimek csökkenését és a lipidperoxidációt. A polifenolok, például a (-)-epigallokatechin-3-gallát szabadgyök fogó kapacitással rendelkezik, növeli az antioxidáns enzimek aktivitását és gátolja a lipidperoxidációt. Az antioxidáns élelmi rost jelentős antioxidáns és tumor-ellenes aktivitással rendelkezik, polifenol tartalma révén. Az α-liponsav tiol antioxidáns, de gátolja az NF-κB aktivációját és apoptózist indukál a tumor sejtekben. Az eikozapentaén sav citotoxikus hatással rendelkezik a colorektális tumor sejteknél. A brokkoli antioxidáns vegyülete a glükorafanin gátolja az UV besugárzással indukált bőrtumorok kialakulását.

ANTIOXIDANTS IN TUMOR PREVENTION AND THERAPY M. Mézes1 - K. Balogh1,2 1

Szent István University, Department of Nutrition, Gödöllő, Hungary [email protected] 2 Research Group of Animal Breeding and Hygiene, University of Kaposvár, Kaposvár, Hungary Trials have proven anti-tumor effect of antioxidants, such as β-carotene, lycopene, vitamin C and E, selenium, flavonoids and polyphenols. Beta-carotene activates NK cells to kill cancer cells. Lycopene in cancer cells involves the interference in the mitogenic pathway of IGF-I and slowdown of cell cycle progression. Vitamins C and E at high doses selectively inhibits the growth of cancer cells. Low doses have opposite effect because normal and cancer cells require antioxidants in low doses for optimum function. However, high doses stimulate apoptotic pathway and therefore have synergistic effect with radiation or chemotherapy, because cancer cells defence mechanism impaired, and unable to use the high dose antioxidants in repair. Selenium supplementation affects tumor formation in dose-dependent manner, low doses inhibit, high doses increase the risk of cancer. Selenium sensitizes tumour necrosis factorrelated apoptosis-inducing ligand (TRAIL)-resistant cells to undergo caspase-mediated apoptosis and increase therapeutic efficacy. Flavonoids inhibit activation of pro-carcinogens, proliferation of cancer cells, metastasis and angiogenesis, but activate apoptosis, immune response against cancer cells, and modulate the drug resistance. Quercetin inhibits the expression of heat shock proteins, therefore decrease the development of multidrug resistance in cancer cells. Resveratrol inhibits formation of tumor promoting xenobiotics, and in combination with β-sitosterol inhibits NF-κB in tumor cells, thus induce apoptosis. Silymarin possesses cancer-preventive effects in skin carcinogenesis, based on the inhibition of the depletion of epidermal antioxidant enzymes and lipid peroxidation. Polyphenols, such as (-)-epigallocatechin-3-gallate has free radical scavenging activity, enhance antioxidant enzyme activities, and inhibits lipid peroxidation. Antioxidant dietary fibre has high antioxidant and anti-tumor activity, because of its polyphenol content. Alpha-lipoic acid, a thiol antioxidant, also inhibits the activation of NF-κB and induces apoptosis in cancer cells. Eicosapentaenoic acid has cytotoxic effect on colorectal tumor cells. Glucoraphanin, an antioxidant in broccoli, inhibits the development of skin tumors induced by UV irradiation.

DAGANATNAK LÁTSZÓ BŐRTÜNETEK („BŐRTUMOROK”) Tarpataki Noémi Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Belgyógyászati Tanszék és Klinika [email protected], http://www.univet.hu Kutya papillomavírus okozta elváltozásai Kettős szálú DNS-vírus, papova-vírus okozza. Számos papova-vírus található a kutyában. Canine Oral Papilloma Virus (COPV)- felelős a szájüregi papillomáért Canine Papilloma Virus (CPV) - felelős a bőr-és az invert („fordított”) papillomáért. Három különböző klinikai megjelenési formája fordul elő a kutya papillomavírus okozta elváltozásoknak. 1. Bőr papilloma - szoliter vagy multifokális elváltozások találhatók a bőr felületén. 2. Orális papillomatosis több papilloma található a szájüregben 3. Invert papilloma - egy jóindulatú endofita (befelé növekvő) bőrproliferáció. A fizikai vizsgálat alapján, a legtöbb bőr-és szájüregi papilloma megjelenésére jellemző, hogy keskeny alapú („nyeles”) képlet áll felfelé és kifelé a megvastagodott epidermisből vagy epitheliumból. A szövettani metszetben ez az elváltozás gyakran ujj-szerű nyúlványokat alkot, a bőrfelszín és a nyúlványok között pedig keratin halmozódik fel. A papillomát körülvevő bőr vagy nyálkahártya többnyire ép, de a másodlagos bakteriális fertőzések előfordulhatnak. Az invert papillomák általában nagyobbak, mint az egyéb papillomák, szoliterek és befelé növekednek. Ezek kezdetben a dermisben találhatóak, majd kiterjedhet a bőr alatti szövetekre, ahogy növekszik a tumor. Keratin halmozódhat fel centrumában, amitől az ujj-szerűen nyúlványos jellege elmosódik. Ez befolyásolja a klinikai megjelenését is. Hamartomák Szabálytalan elhelyeződésű, de érett, specializálódott sejtek vagy az adott lokális specifikus szövetek tömege. Sokkal inkább a hamartoma kifejezés használatos, mint a nevus annak érdekében, hogy elkerüljék az esetleges fogalomzavarokat a melanocytákból álló pigment elváltozások elnevezésére használt nevi kifejezéssel. A hamartomák veleszületett bőrelváltozások, de sokszor nem azonnal kerülnek diagnózisra. Epidermális hamartoma (pigmentált epidermalis nevus) Valószínűleg veleszületett jóindulatú epidermális sejtek proliferációja. A különálló plakkok változó mértékű hyperkeratosis, acanthosis és papillomatosis formájában nyilvánulnak meg. Follicullaris hamartoma Valószínűleg veleszületett szőrtüsző-proliferáció. Az elváltozás lehet fokális noduláris vagy kiterjedt plakkos jellegű. Faggyúmirigy hamartoma Valószínűleg veleszületett faggyúmirigy-proliferáció. Az elváltozás a középső és mély dermisben fordul elő. Apokrin hamartoma Valószínűleg veleszületett apokrin mirigy-proliferáció. Az elváltozások fokalis jellegűek. Fibroadnexal hamartoma (adnexalis nevus, fokális adnexalis dysplasia, folliculosebaceous hamartoma) A dermális fibrotikus szövetekkel összefüggő pilosebaceous egységek fokális proliferációja Valószínű, hogy néhány elváltozás lehet veleszületett és mások lehet, hogy nem is valódi hamartomák, hanem inkább az adott területet ért trauma kísérőjelensége Kollagén hamartoma A felesleges/maradék kollagén rostok göbös, kevésbé körülhatárolt maradványai a dermis felületes rétegeiben. Nodosus Dermatofibrosis a német juhászkutyában Multifokális fibrotikus csomók előfordulása a bőrben és a bőr alatti kötőszövetben - ritka kórkép. A nodusok (számuk a többszázat is meghaladhatja-) általában a végtagokon, füleken és a háton fordulnak elő. Méretük a néhány mm-től a 4 cm átmérőjűig terjedhet, jól körülhatároltak, de ha nagyobbak, akkor alopecia és fekély is előfordulhat a képletet borító bőrön. A bőrbetegséget megelőzheti, vagy egybeeshet egy- vagy kétoldali vesecarcinoma és méh-leiomyoma jelentkezésével. A szuka német juhászkutyákban gyakrabban fordul elő, de a betegség más fajtákban is jelentkezhet. Noduláris Fascitiis A fogalom a humán szakirodalomból kölcsönzött, és a lokálisan invazív fibrosarcomára emlékeztető klinikai és szövettani képet mutató nem daganatos, rejtélyes gyulladásos elváltozás jellemzi. Szinte kizárólag kutyák mély dermisében vagy a bőr alatti kötőszövetében előforduló sejtszaporulat. A bőrelváltozás rendszerint tömött,

noduláris és kevésbé körülhatárolt. Ha a csomót átmetsszük, akkor a vágási felület általában szürkésfehér piros márványozottsággal. Scrotalis Vasculáris Hamartoma Kutyák hereborékán előforduló jóindulatú vérér-proliferáció, proliferatív érrendszeri elváltozás, nem valódi daganat. Esetenként tévesen hemangiosarcomának diagnosztizálhatják. A scrotalis vasculáris hamartoma a pigmentált scrotalis bőrrel rendelkező kutyafajtákon fordul elő. Középkorban jelenik meg az első tünete, majd idővel fokozatosan halad előre a folyamat. Kezdetben a scrotum bőrének barnásfekete elszíneződése jellemző. CISZTÁK Infundibuláris ciszta (epidermoid ciszta, epidermalis ciszta, „epidermalis inclusion cyst”) Squamosus epitheliummal határolt ciszta. A normális epidermis mind a négy rétege -beleértve a str. granulosumot is- jelen van. Elváltozások szoliterek vagy összetett (több ciszta egymás mellett), de mindkét esetben unilocularisak (egy helyen fordulnak elő, nem pedig elszórtan). Isthmus ciszta Az anagén szőrtüsző középső szegmensének és a katagén szőrtüsző alsó részének sejtjei által határolt ciszta. Panfollicularis (trichoepitheliomatous) ciszta Olyan ciszta, amelyben a szőrtüsző két vagy mind a három rétege azonosítható. Kitágult „pórusok” vagy „likacsok” Kitágult infundibuláris ciszta, mely falának mélyebb rétegeit hiperpláziás epithelium alkotja. Dermoid ciszta (Dermoid sinus) Veleszületett, epidermisszel határolt dermális és/vagy a bőr alatti kötőszövetben előforduló ciszta, melyet érett dermális és bőrfüggelékekre jellemző epithelium „bélel” Faggyúmirigy-ductus ciszta Intradermális ciszta, mely vékony pikkely-laphámmal bélelt és amelyet hyperplásiás faggyúmirigyek vesznek körül. Apokrin ciszta (apokrin cystomatosis) Apokrin szekréciós hámmal határolt intradermális ciszta. Ezek szoliterek, vagy összetettek, általában tiszta szekrétummal teltek. Ceruminozus ciszta Ceruminous szekréciós mirigy-hámmal „bélelt” intradermális ciszta. A szoliter vagy összetett ciszták sötétbarna tartalommal vannak kitöltve. Ciliáris („csillószőrös”) ciszta Csillószőrös hámsejtekkel határolt egyszerű ciszta. Ujj alatti (subungualis) epithelialis ciszta Pikkely-laphámmal „kibélelt” egyszerű ciszta, amely a harmadik ujjperc alatt fordul elő. A ciszta megegyezik az infundibularis cisztával avval a különbséggel, hogy ebben az esetben a harmadik ujjperc csontja veszi körül a cisztát. A „TUMOR-LIKE” vagyis a daganatokhoz hasonló bőrelváltozások Faggyúmirigy hyperplasia (öregkori noduláris faggyúmirigy hyperplasia) A faggyúmirigyek számának és méretének lokális megnövekedése a dermisben. Fibroepithelialis "polip" (acrochondron) Fokális vagy multifokális exofita (befelé növekvő) jellegű elváltozás az epidermisben és a dermisben. Laphám papilloma Az epidermis és a dermis nem-daganatos papillaris jellegű sejtszaporulata. „Pressure point” (nyomási-pont) komedon Összetett ciszta, melyet a szőrtüsző infundibulumának pikkely-laphám sejtjei határolnak. Az üregében szőrszálak és keratin felhalmozódása jellemző. Bőrszarvak Sűrű, tömött keratinnal telt exofita jellegű körülírt elváltozás Fibropruritic nodus (acral lick granuloma) Fokális vagy multifokális hyperplasztikus dermális csomó(k), melyek a krónikus trauma (nyalogatás) és/vagy gyulladás következményei. Kutyában ennek az egyik variánsa az elsősorban a végtagokon krónikus gyulladáshoz másodlagosan csatlakozó „acral lick granuloma”. Melanocytás hyperplasia (lentigo, lentigo simplex) A stratum basale sejtrétegében előforduló melanocyták nem-daganatos proliferációja. Kutyában és macskában is előfordul. Kutyában leggyakrabban az emlőbimbókon, macskában az ajkakon, szemhéjakon és a fülkagylókon fordul elő. A narancs-, krém- és ezüst-színű macskák gyakrabban érintettek. Cutan arterio-venosus anomáliák (Cutan angiomatosis)

Rendellenes reparációra vagy idiopathicus hamartomára adott jóindulatú, vasoproliferációval járó szöveti reakció. Xanthoma A nagy, habos macrophagok nem daganatos fokális vagy multifokális akkumulációja, amely általában kórosan magas plazma-koleszterin-vagy trigliceridszint miatt alakulnak ki. Ezek az elváltozások sima felületűek, sárga, kiemelkedő nodusok vagy plakkok a bőrben. Calcinosis circumscripta (daganatos kalcinózis) A kalcium-depositumokat körkörösen átölelő makrofágok és sokmagvú óriássejtek nem daganatos elváltozása. Szakirodalom Lsd „References”

SKIN ″ TUMORS″ Noémi Tarpataki Szent Istvan University, Faculty of Veterinary Medicine, Department of Internal Medicine, Hungary [email protected], http://www.univet.hu Canine Papillomavirus Associated Lesions Caused by a papovavirus, which is a double stranded DNA virus. Several different papovaviruses are found in the dog. Canine Oral Papilloma Virus (COPV- responsible for oral papilloma Canine Papilloma Viruses (CPV) – responsible for the cutaneous and inverted papilloma. There are three different clinical presentation of canine papilloma virus. 1. Cutaneous Papilloma – solitary or multiple lesions found on the skin surface. 2. Oral Papillomatosis – with multiple papillomas found in the oral cavity 3. Inverted Papilloma – a benign endophytic (growing inward) proliferation of the epidermis. Upon physicial examination, the majority of cutaneous and oral papillomas appear as a narrow based mass projecting upward and outward from a thickened epidermis/epithelium. On cut section, these lesion often consist of multiple finger-like projection with keratinous material accumulating on the surface and between them. The skin/mucosa that surrounds the papillomas is usually normal but secondary bacterial infections may be found. Inverted papillomas are usually larger than cutaneous papillomas, solitary and endophytic. They are located within the dermis and can extend into the subcutaneous as the tumor grows. Keratinous material may accumulate in the center of the mass obscuring the finger-like projection that may be seen on the clinical presentation. These masses are usually well demarcated from the surrounding epidermis and dermis. Hamartomas Hamartoma (a mass of disorganized but mature specialized cells or tissue indigenous to the particular site) is used to describe these lesions, rather than the term nevus in order to avoid any possible confusion with the melanocytic cells that make up the pigment lesion referred to as nevi in humans. Hamartomas are congenital, but many are not clinically recognized until later in life. Epidermal hamartoma (pigmented epidermal nevus) A (presumed) congenital proliferation of benign epidermal cells. The lesions, which are discrete plaques, show a variable degree of hyperkeratosis, acanthosis and papillomatosis. An association with papillomavirus infection has been noted in the dog. Follicullar hamartoma A (presumed) congenital proliferation of hair follicles. The lesion consist of aggregates of enlarged primary follicles surrounded by a fibrous root sheat and a variable amount of dermal collagen with normal or moderately hyperplastic sebaceous glands. The lesion may be focal and nodular or extensive and plaque-like. Sebaceous hamartoma

A (presumed) congenital proliferation of sebaceous glands. The lesion are present in the mid to deep dermis. Apocrine hamartoma A (presumed) congenital proliferation of apocrine glands. There are increased numbers of apocrine glands within the dermis and/or within the panniculus adiposus. The overlying epidermis is often hyperplastic. The lesion are focal. Fibroadnexal hamartoma (adnexal nevus, focal adnexal dysplasia, folliculosebaceous hamartoma) A focal proliferation of the pilosebaceous units associated with increased dermal fibrous tissue. It is likely that some lesion are congenital and others may not be true hamartomas, but rather occur following trauma to the area. Collagenous hamartoma A nodular, poorly circumscribed focus of redundant collagen in the superficial dermis of dogs. Nodular Dermatofibrosis of the German Shepherd dog A rare syndrome of multiple fibrous nodules in the dermis and subcutis. The nodules, which can number in the hundreds, are generally found on the limbs, and back. They range from a few mm to 4 cm in diameter, are well circumscribed, but when large they can result in alopecia and ulceration of the overlying skin. The skin lesion may precede or coincide with unilateral or bilateral renal carcinomas and uterine leiomyomas. Female German shepherds are preferentially affected, but the disease can occasionally occur in the other breeds. Nodular Fascitiis Nodular fascitiis has been has been borrowed from the human literature and refers to a nonneoplastic, enigmatic inflammatory lesion with many clinical and histological features suggestive of a local invasive fibrosarcoma. This lesion has been reported almost exclusively in the dog as a deep dermal or subcutaneous mass. The lesion are firm, nodular, and poorly demarcated. The cut surface is usually grey/white with varying degrees of red mottling. Scrotal Vascular Hamartoma A benign proliferative mass of redundant blood vessels seen in the scrotal skin of dogs. This is a proliferative vascular lesion rather than a true neoplasm. It is occasionally misdiagnosed as hemangiosarcoma. This rare lesion is seen in dog breeds with pigmented scrotal skin. It first appears in middleaged individual and progresses and enlarges with time. Initially, the lesion is a region of brown/black discoloration on the scrotal skin. It develops into a firm plaque in the superficial dermis. There is a poorly circumscribed proliferation of vessels in the dermis. Cysts Infundibular cyst (epidermoid cyst, epidermal cyst, epidermal inclusion cyst) A simple cyst lined by stratified squamous epithelium. All four layers of the normal epidermis or infundibulum, including a granular cell layer are present. The cyst is present within the dermis but large cyst may extend into the panniculus adiposus. Lesions are solitary or multiple but usually unilocular. Isthmus cyst A simple cyst lined by cells which resemble the middle segment of the anagen follicle and the lower of the catagen follicle. Panfollicular (trichoepitheliomatous) cyst A cyst in which two or all three layers of follicular epithelium are identified. Dilated pore A dilated infundibular cyst with hyperplastic epithelium forming the deeper portions of the cyst wall. Dermoid cyst (dermoid sinus) A congenital dermal and/or subcutaneous cyst lined by epidermis with mature dermal and appendageal structures in the cyst wall. Sebaceous duct cyst An intradermal cyst lined by a thin squamous epithelium (sebaceous duct) and surrounded by hyperplastic sebaceous glands. Apocrine cyst(s) (apocrine cystomatosis) An intradermal cyst lined by apocrine secretory epithelium. These solitary or multiple cyst are filled with clear secretion. The cyst is lined by a single layer of apocrine secretory epithelium which may show decapitation secretion; however, the cells often become attenuated due to pressure atrophy. Ceruminous cyst(s) An intradermal cyst lined by ceruminous glandular secretory epithelium. These solitary or multiple cysts are filled with a deep brown secretion. Ciliated cyst A simple cyst lined by ciliated epithelial cells.

Subungual epithelial inclusion cyst A simple cyst lined by a stratified squamous epithelium which is present within the bone of the third phalanx. The cyst is identical to the infundibular cyst, but is surrounded by the bone of the third phalanx. The bone will exhibit pressure lysis proportional to the size of the cyst. Rupture of the cyst wall evokes a granulomatous response. TUMOR – LIKE LESIONS Sebaceous hyperplasia (senile nodular sebaceous hyperplasia) A localized intradermal increase in the size and number of sebaceous glands. Fibroepithelial “polyp” (cutaneous tag, skin tag, acrochondron) Focal or multifocal exophytic lesion composed of epidermis and dermis. Squamous papilloma A non-neoplastic papillated mass composed of epidermis and supporting dermal stroma. Pressure point comedones Multiple simple cyst lined by the stratified squamous epithelium of the follicular infundibulum with an accumulation of hairs and keratin within the cyst lumen. Cutaneous horn A circumscribed exophytic lesion composed of dense compact keratin Fibropruritic nodule (acral lick granuloma) A focal or multifocal hyperplastic dermal nodule(s) associated with chronic self-trauma and inflammation. In the dog a variant of this lesion, found primarily on the limbs, and secondary to chronic irritation without any underlying etiology is referred to as an acral lick granuloma. Melanocytic hyperplasia (lentigo, lentigo simplex) A non-neoplastic proliferation of melanocytes within the epidermis, primarily the the basal cell layer. This lesion has been described in the dog and cat. In the dog, it most often occurs in the nipple and in the cat on the lips, eyelid margins and pinnae. Orange, cream and silver cats are preferentially affected. Cutaneous Arterio- Venous Anomalies (Cutaneous Angiomatosis) This is a benign vasoproliferative lesion that is thought to be either an abnormal repair response to injury or an idiopathic hamartoma. Xanthoma A non-neoplastic focal or multifocal accumulation of large, foamy macrophages usually associated with abnormal plasma levels of cholesterol or triglycerides. These lesions present as smooth while to yellow raised nodules or plaques within the skin. On histology there are numerous lipid-filled macrophages within the dermis and panniculus adiposus. Calcinosis circumscripta (tumoral calcinosis) A non-neoplastic masslike lesion composed of multiple circular foci of calcium deposits rimmed by macrophages and multinucleated giant cells. References 1. Goldschmidt, M.H. & Mauldin, E.A. (2006). Skin „tumors“. 21st Proceedings of North American Veterinary Dermatology Forum, 2006. (pp. 29-36) 2. Goldschmidt, M.H. & Hendrick, M.J. (2002). Tumors of the skin and soft tissue. In D.J. Meuten (Ed.), Tumors in domestic animals 4 th ed (pp. 45-119). Iowa: Iowa State Press 3. Goldschmidt, M.H. & Shofer, F.S. (1998). Skin tumours of the dog and cat. Woburn, MA: ButterworthHeinemann 4. Gross, T.L., Ihrke, P.J., & Walder, E.J. (1992). Veterinary dermatopathology: A macroscopic and microscopic evaluation of canine and feline skin diseases. (pp. 327-485). St. Louis, Missouri: Mosby Year Book 5. World Health Organization (1998). Histological classification of mesenchymal tumors of skin and soft tissues of domestic animal (2 nd series, vol 2). Washington, DC: Armed Forces Institute of Pathology 6. World Health Organization (1998). Histological classification of epithelial and melanocytic tumors of the skin of domestic animals (2 nd series, vol 3). Washington, DC: Armed Forces Institute of Pathology 7. Yager, J.A. & Wilcock, B.P. (1994). Color atlas and text of surgical pathology of the dog and cat. Ontario, Canada: Mosby Year Book

FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS A KISÁLLATOK DAGANATOS BETEGSÉGEINEK KEZELÉSÉBEN Vajdovich Péter Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Belgyógyászati Tanszék és Klinika Állatorvosi Hematológiai és Onkológiai Központ, Á.H.O.K. [email protected] Kutyában és macskában, jóllehet nehéz a fájdalom mértékét megállapítani, de bizonyos, hogy a daganatos betegségek gyakori fájdalom okoz tényezők. Körülbelül 381 új kutya és 156 új macska eset fordul elő évente 100,000 állatból. Az emlőtumor a leggyakoribb kutyák esetében. Ez adja az esetek kb. a felét. Macskákban a lymphoid daganatok állnak az első helyen. A lymphoid daganatok képezik az összes eset 1/3-át. Humán esetek alapján elmondható, hogy az előrehaladott kórképek esetében jelentkezik jelentősebb fájdalom. A daganatos kórképekben szenvedő emberek kb. 20 - 50%-ánka van fájdalma a diagnózis idején, és 90%-uk szenved jelentős fájdalomtól a terminális szakaszban. A daganatos kisállatoknak kb. 30%-uknak van fájdalma a diagnózis meghozatal idején és valószínűleg 50 %-uknak van fájdalma a kórkép során. A fájdalom nemcsak az életminőséget rontja, hanem a betegség progressziójában is szerepet játszik. A daganatos betegek fájdalma számos formát mutathat. Akut fájdalom a sebészeti beavatkozás után jelentkezhet, de önlimitáló lehet. A legtöbb daganatos kókép krónikus fájdalmat okoz, amely mértéke nő, ahogy a daganat is növekszik, és csökken a daganat csökkenésével. Az “áttörő” vagy „brakethrough” fájdalom is előfordulhat a krónikus fájdalom mellett. A fájdalom kvalitatív formái is előfordulhatnak. Ilyen pl. az osteocarcoma, amely szomatikus fájdalmat okoz, a lépdaganat, amely visceralis fájdalmat okoz, a neuropátiás fájdalmat a peifériás, és/vagy a központi idegrenszer károsodása okozza. Égető fájdalmat a mastocytoma, vagy a húgyhólyag átmeneti sejtes carcinomája okoz. Ez utóbbi, ugyanakkor erős vizeletürítési ingert is okoz. Más daganatok pedig feszítő (lipoma, sarcoma, carcinoma), vagy elzáró fájdalmat (prostatacarcinoma) okoznak. Az állatorvosi beavatkozások (biopsziás mintavétel, sebészeti beavatkozás), is fájdalmat okozhatnak. Az ún. „premptive analgesia” fontos lehet minden sebészi beavatkozás előtt. A kemoterápia önmagában nem fájdalmas, de cystitis-t, colitis-t, obstipációt, neuropathiát okozhat. A gyakori vénaszúrás szintén fájdalmas lehet, csakúgy mint a másodlagos fertőzések hatásai. Egyes szövetkárosító kemoterápiás szerek fájdalmat okozhatnak, ha bőr alá kerülnek. A radioterápia jelentős fájdalmat okozó hatású lehet, mucositis-t, patológiás töréseket, perifériás neuropathiát vagy osteoradionecrosis-t okozhat. Számos módszer áll rendelkezésre annak érdekében, hogy a fájdalmat az állatoknál megállapítsuk. Ezek részben viselkedésváltozáson, az állat normális aktivitásának változásain, valamint a klinikai elváltozás tapintásán alapulnak. A WHO javaslata alapján a három lépcsős fájdalomcsillapítási módszert alkalmazhatjuk az onkológiai betegek esetében is. 1. NSAID-ok elsődleges alkalmazása enyhe, gyenge opioidok elsődleges alkalmazása, közepes, és erős opiodiok elsődleges alkalmazása erős fájdalom csillapítására. Ha a betegnek még mindig kontrolálatlan fájdalma van, akkor speciális eszközökkel csillapíthatjuk azt, pl. intrathecalis opioid applikáció, neurostimuláció, és perifériás neuroablatio. A daganat „management”, ami a méret csökkenéséhez vezet (sebészet, radioterápia, kemoterápia) jelentősen csökkentheti a fájdalomérzetet. A fájdalomcsillapításban elsőként a NSAID-ok alkalmazása hasznos, mert opioid-spóroló hatásuk van még erősebb fájdalom csillapításakor is. Ugyanakkor daganatellenes hatásuk is ismert. A mellékhatásai ismertek (melaena, hányás stb.). Macskák részére óvatos alkalmazás szükséges. Opioidok a közepes és serős fájdalom elsődleges csillapítói. Dózistól függő erősségű a hatásuk. Mellékhatásuk: szedáció, bradycardia, légzési depresszió, köhögéscsillapító, laryngealis reflexek csökkenése.

Más szerek: pl. alpha2 agonisták, N-methyl-D-aspartate (NMDA) receptor antagonisák, tranquilizálók, antikonvulzánsok, triciklikus antidepresszánsok, aminobiszfoszfonátok, helyi érzéstelenítők, kortikoszteroidok stb.) is alkalmazhatók az onkológiában. Egyes esetekben nem gyógyszeres megoldások is alkalmazhatók, pl. akupunktúra, maszírozás, nyújtás, hidroterápia, játék terápia, felületes meleg- és hidegterápia, perkután elektromos stimuláció, transzkután elektromos idegi stimuláció, laser-terápia, ultrahang és mágnesterápia, pulzáló mágneses tér terápia. Általában a multimodularitáson alapuló terápia alkalmazása javasolható a leghatékonyabban. A daganatos beteg fájdalomcsillapításában a gyakorlati ABC érvényesíthető: Állapítsd meg a fájdalom természetét, Bíráld el helyesen a tulajdonos megfigyeléseit, Célozd meg az adekvát és hatékony fájdalomcsillapító módszert, Derítsd ki a kezelés okozta változásokat, Erősítsd tulajdonost a kezelés folytatására és kontrolálására.

ASSESSING AND MANAGING PAIN IN CANCER Peter Vajdovich Faculty of Veterinary Science, Szent Istvan University, Hungary Veterinary Haematology and Oncology Center [email protected] Cancer appears to be an increasing important part of the caseload in small animal practice. Treatment to remove or diminish the tumour is often the most effective method of preventing pain but a number of pharmacological options are also available. Increasingly powerful analgesic drugs should be used as the disease progresses. Reliable statistics on the incidence of cancer in companion animals are difficult to obtain but the evidence that we have suggests that the numbers of cases are increasing in both dogs and cats. Overall there are an estimated 381 new cases annually per 100,000 animals in dogs and about 156 per 100,000 in cats. In the veterinary area, it is estimated that about 30% of companion animals suffer pain at the time of the diagnosis and perhaps 50 % of all veterinary oncology patients experience some degree of pain. Pain not only affects the patient’s quality of life, it also has a significant impact on disease progression. A prolonged stress response has profound effects on a broad range of organ systems, altering cardiovascular function, fluid homeostasis and gastrointestinal activity. These are likely to have some impact on response to therapy and survival time. Even the treatment can have negative effects, as surgery may suppress the immune system, notably the activity of natural killer cells, which may increase the likelihood of metastatic spread. Pain will take many different forms, depending on the type of cancer involved. Acute pain will occur following surgery but is likely to be self limiting. Most cancers will cause chronic pain which increases as the cancer grows and diminishes during treatment as the tumour shrinks. Even in patients with well managed analgesia there is the possibility of experiencing incidents of breakthrough pain. There are also qualitative differences in the type of pain. In osteocarcoma, patients will feel the “somatic pain”, which is a dull throbbing pain while an animal suffering from a splenic tumour will experience severe abdominal “visceral” pain. While “neuropathic pain” originates from injury or involvement of the peripheral or central nervous system. Mast cells tumours are likely to produce a burning sensation in the skin and so great care must be taken by a clinician attempting to palpate the lesion. Transitional cell carcinomas in the bladder will also produce a burning sensation, together with

urgency to urinate. Other tumours may cause pain by occluding or stretching adjoining tissues and discomfort due to inflammation and secondary infections. Pain may be caused by the clinician’s attempts at staging the disease, as a result of soft tissue biopsies or bone marrow aspiration. Premptive analgesia is essential in reducing the effects of acute pain caused by surgery. Chemotherapy is not considered painful per se, but may cause painful side-effect such as cystitis, colitis, constipation, neuropathy, multiple venipunctures and secondary infections. One potential hazard in chemotherapy is through perivenous extravasation of any one of a range of various cytotoxic drugs which can cause painful tissue destruction. Radiotherapy may be a source of moderate to severe pain resulting from mucositis and in some cases osteoradionecrosis causing pathological fractures and peripheral neuropathies. Methods for recognising pain are dealt with in more detail elsewhere but these are largely based on behavioural observations and changes from the animal’s normal activities. Palpating the mass is a reliable means of identifying whether the condition is painful. In managing the pain, it is important to take the three step approach recommended by the World Health Organization in providing mainly NSAIDs-based therapy for mild pain, using mild opioids for tackling moderate pain and using strong opioids for the third step of the ladder, severe pain. In patients still experiencing uncontrolled pain, further methods may include intrathecal administration of opioids, neurostimulation and peripheral neuroablation. Removing of reducing the size of the underlying tumour is often the most effective form of pain management through surgery, radiotherapy, chemotherapy of a multimodal treatment consisting of a combination of two or more of these methods. As already indicated, NSAIDs are still the main pharmacological approach to treating mild pain and have both an opioid-sparing effect when used in combination for the treatment of more severe pain. They have also been shown to have a range of effects in modifying the disease process. Another rationale to use NSAIDs for cancer pain stems regarding the potential anticancer and chemopreventive effects of these drugs in human and animal patients. However, clinicians should be aware of the range of potential side effects with this group of agents, including melaena, vomiting, lethargy, inappetance and depression. There are few NSAIDs approved for use in feline patients and the marked differences in drug metabolism in cats compared with dogs, means that they must always be used with caution. Opioids are the main method for treating moderate to severe pain and have the advantage of being readily titratable to achieve the required level of analgesia. But they may also produce a range of sideeffects including sedation, bradycardia, respiratory depression, cough suppression and altered laryngeal reflexes. An assortment of other drug groups (eg, alpha2 agonists, N-methyl-D-aspartate (NMDA) receptor antagonists, tranquilizers, anticonvulsants, tricyclic antidepressants, aminobisphosphonates local anaesthetics, corticosteroids, etc) may be used in treated pain in oncology patients and various nonpharmacological methods (eg, acupuncture, massage, stretch and manipulation, hydrotherapy, play therapy, superficial heat and cold application, percutaneous electrical stimulation, transcutaneous electrical nerve stimulation, laser therapy, ultrasound, and pulsed magnetic field therapy) can also be effective. A multimodal regimen is again the best option in the care of patients with moderate to severe, refractory pain. However, clinicians should adopt a cautious approach when introducing any new drugs, especially in geriatric cancer patients. Overall, the best way to deal with oncological pain in small animal practice is to follow the ABC – Assess the nature of the pain, Believe the owner (as they will have an accurate idea of the animal’s behaviour outside the clinic) and Choose an appropriate analgesic regimen, with Careful monitoring of any changes. It is also essential to exaggerate the the owners to participate actively in their pet’s wellbeing.

SURGICAL ONCOLOGY – IT IS DIFFERENT FROM SURGERY Janoš Butinar Animal Hospital Postojna, Cesta v Staro vas 20, 6230 Postojna, Slovenia, www:ahp.si, [email protected] There is no doubt that oncology is one of the most important and fastest growing disciplines in veterinary profession. Just the data that almost 50% of all dogs and 40% of all cats die directly or indirectly from cancer tell how much interest should modern veterinary clinican pay to develop personal attitude and skills to cope with this difficult but rewarding discipline. Demands of our clients are not only medical but equally important psychological, personal experience of author is that about 20% of all clients with oncology patients suffer themself or their family members from cancer and our attitude to cancer in these cases is even more important. We may say that realistic optimism and not traditional pesimism, well known in the near past in traditional veterinarians towards cancer, can bring personal, professional and financial satisfaction to us and our practices. Data from human oncology and WHO tells that generally 50% percent of people with cancer can be succesfully treated, successful treatment is defined as survival for more than 5 years. Among multimodality treatments surgical oncology participate 50%, radiation therapy 40% and surprisingly chemotherapy, the most expensive one, participate only 10% to this overall success and survival. We may assume that surgery, we hope to call it more often surgical oncology, participate even in much greater proportion in veterinary oncology as two other modalities are not available to every veterinary practitioner. Unfortunately surgery is performed in our patients too often without complete staging and cytology or histology being performed prior to procedure to know our »enemy« well enough and attack it with most appropriate »weapons« or not at all if results dictate so. Apart from this, traditional surgical education at veterinary schools participate considerably to suboptimal performance of this procedures. Surgical oncology principles ideally and theoretically neglect reconstructive and cosmetic standpoints, but strive to remove tumor disease entirely, enveloped with healthy barrier tissues, which in principle are compartments or sometimes simply surrouned with collagen reach tissues like fascias, periost, cartillage or bone. Sound knowledge of anatomy is therefore crucial to successfully perform demanding procedures. On the other side, familiarity with reconstructive surgery enable to finalise procedures with good functional and cosmetical results. Last, but not the least, well performed anesthesia, intensive care and pain management makes our service complete as only happy client is willing to pay us what we deserve to live decently from our hard work. Literature: 1. Small Animal Oncology, An Introduction: Susan North, Tania Banks. Elsevier, 2009 2. Atlas of Small Animal Wound Management & Reconstructive Surgery, 3rd Edition. Wiley – Blackwell. 2010

PRIMAER COLLISIOS VEGYES BŐRTUMOROK KUTYÁKBAN Esetelemzések Jakab Csaba SZIE-ÁOTK Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék [email protected] A collisios (összeolvadásos) vegyes daganatok olyan összetett szövettani szerkezetű neoplasticus elváltozások, amelyekre jellemző, hogy a különböző szövettani eredetű, daganatos alkotóelemei, egymástól elkülönülten, függetlenül indulnak fejlődésnek, azonban a klinikopatológiai diagnózisuk időpontjában, egybeolvadásuk miatt, anatómiailag egyetlen tumornak imponálnak. A kevert daganat kórszövettani vizsgálata minden esetben segít a különböző szövettani eredetű daganatos alkotóelemek pontos diagnózisában. A szerző a dolgozatban három, különböző kutyából származó, klinikailag solitaer bőrtumornak imponáló bőrbioptátum kórszövettani és immunhisztokémiai vizsgálata során felfedezett, bifázisos (két komponensű) collisios vegyes tumorok esetét mutatja be. A megvizsgált vegyes daganatok alkotóelemei a következők voltak: (1. eset) high grade sarcoma és malignus melanoma; (2. eset) differenciált hepatoidsejtes carcinoma és haemangiosarcoma; (3. eset) malignus melanoma és emlőmirigy carcinoma.

PRIMARY COLLISION SKIN TUMOURS IN DOGS Case reports Csaba Jakab Szent István University, Faculty of Veterinary Science, Department of Pathology and Forensic Veterinary Medicine, Hungary [email protected] The author reports three cases of the primary collision mixed skin tumour in dogs. Clinically the tumours were solitary neoplastic skin lesions, but histologically and immunohistochemically they were collision, biphasic, mixed tumours with a next components: (1. biopsy) high grade sarcoma and malignant melanoma; (2. biopsy) well-differentiated hepatoid cell carcinoma and hemangiosarcoma; (3. biopsy) malignant melanoma and mammary gland simple carcinoma.

NEM-SZTEROID GYULLADÁSCSÖKKENTŐK A RÁKTERÁPIÁBAN Gálfi Péter Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Gyógyszertani és méregtani Tanszék, Budapest, [email protected] A ciklooxigenáz (COX) gátlók olyan gyógyszerek, melyek gátolják a gyulladásos és a rákos folyamat megindulása utáni (un. precancerous) szövetekben, illetve a rákos szövetekben ciklooxigenáz enzimek aktivitását. Számos nem-szteroid gyulladáscsökkentővel (NSAID) és COX-2 szelektív gátlóval végzett laboratóriumi és állat kísérlet során azt találták, hogy csökkent a hólyag, az emlő, a méhnyak, a vastagbél, a nyelőcső, a fej és a nyak, a bőr, a szájüreg, a prosztata, valamint a myeloma multiplex rákos megbetegedéseinek előfordulása. A részletes vizsgálatok azt mutatták, hogy a COX jelátviteli út gátlása jellegzetes változásokat okoz a rákos szövetben, mivel csökkenti a sejtosztódást, fokozza a programozott sejthalált (apoptózis), csökkenti a vérerek kialakulását és változásokat okoz a szervezet immunválaszában. A cikloxigenáz-1 (COX-1) enzim folyamatosan expresszálódik és a gyomor falában és a képződött prosztaglandinok felelősek a gyomornyálkahártya megfelelő állapotáért, míg a ciklooxigenáz-2 (COX-2) számos szövetben élettani körülmények között nincs jelen, azonban folyamatosan expresszálódik az idegrendszerben, az endothelialis sejtekben, a gyulladásos és aktivált szövetekben. A COX-1 NSAID-okkal történő gátlása a gyomornyálkahártya fekélyképződéséhez vezet, mivel a PGE2 szintézisének gátlása megszünteti azt az egyik védő mechanizmust, amely felelős a gyomornyálkahártya épségének fenntartásáért. Habár a COX-2 szelektív gátlók (coxibok) a gyomorfekély kialakulásának kisebb veszélyét jelentik, mint a nem-szelektív NSAID-ok, viszont a coxibok fokozzák a szívinfarktus és a sztrók kialakulásának veszélyét. Az irodalomban közölt vizsgálatok (Circulation: Journal of the American Heart Association) azt mutatják, hogy a celecoxib adása szignifikánsan növelte a vérnyomást, ami a szív megbetegedésének veszélyét fokozhatja. Ezeknek a gyógyszereknek rákellenes hatása és a mellékhatások kialakulásának mérlegelése szükséges ahhoz, hogy pontosan felmérhessük a szelektív COX-2 gátlók szerepét a rákos betegek kezelésében. Azonban az újabb kutatások szerint számos NSAID feltehetően jobban alkalmazható a rákos esetek kezelésére standard terápiákkal történő kombinációban, mint a megelőzésben.

NONSTEROIDAL ANTI-INFLAMMATORY DRUGS IN CANCER THERAPY Péter Gálfi Department of Pharmacology and Toxicology, Faculty of Veterinary Science, Szent István University, Budapest, Hungary [email protected] Cyclooxygenase (COX) inhibitors are drugs that block the action of cyclooxygenase enzymes, which are produced in response to inflammation and by precancerous and cancerous tissues. Laboratory and animal studies using a variety of nonsteroidal anti-inflammatory drugs (NSAIDs) and COX-2 specific inhibitors show a decrease in cancer incidence with the use of these drugs for the prevention of bladder, breast, cervical, colorectal, esophageal, head and neck, skin, lung, oral, and prostate cancers, as well as multiple myeloma.. On a molecular level, studies have shown that the inhibition of the COX pathway changes the characteristics of cancer cells by reducing cell proliferation, increasing programmed cell death (apoptosis), reducing formation of blood vessels, and changing the body's immune response. Cyclooxygenase-1 (COX-1) is constitutively expressed and produces the gastric prostaglandins responsible for mucosal integrity, whereas cyclooxygenase-2 (COX-2) is not normally present in most tissues, but constitutive in parts of nervous system, endothelial cells, inflamed and activated tissues. Inhibition of COX-1 by NSAIDs can lead to mucosal ulceration because inhibition of PGE2 synthesis removes one of the protective mechanisms maintaining the integrity of the gastric mucosa. Although COX-2 selective inhibitors (coxibs) may carry a lower risk of ulcer formation than nonselective NSAIDs, the coxibs appear to be associated with an increase in myocardial infarction and stroke. Trial published in Circulation: Journal of the American Heart Association showed that study participants taking celecoxib had a significant increase in their blood pressure, which may have affected their heart disease risk. The anti-tumor effects of this compounds balanced with the side effects data will define the precise role of selective COX-2 inhibitors in the treatment of cancer patients. However, certain NSAIDs may be better suited to treating cancer, in combination with standard therapies, rather than preventing it, according to new research by scientists.

KUTYÁK EMLŐTUMORÁNAK KEZELÉSE BRACHYTERÁPIÁVAL Garamvölgyi R., Hadjiev J., Antal G., Toller G., Repa I. Kaposvári Egyetem, Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet [email protected] Előzmények. A brachyterápia egy jól ismert kuratív metódus nők emlőtumorainak kezelésében. Vizsgálatunk célja ennek a módszernek a kutya emlőtumorok kezeléséhez való adaptálása volt. Anyag és módszer. Két, emlőtumorban szenvedő kutyabeteg került kiválasztásra: egy 12 éves csivava (1.eset) és egy nyolc éves keverék szuka (2.eset). A szukák intaktak voltak, a részletes fizikális vizsgálat során nem mutattak elváltozást és 1-1 tumorral rendelkeztek. Az első állat a bal caudalis thoracalis, míg a második állat a jobb caudalis inguinalis emlőtelepében rendelkezett tumorral. A sugárkezelés előtt mindkét állatot CT és MR vizsgálatnak vetettük alá, amely egyrészt a daganat anatómiai és morfológiai klasszifikációjában nyújtott segítséget, másrészt a betegek stádium-besorolását (TNM rendszer) szolgálta. Ugyancsak alapul szolgált a besugarazás megtervezéséhez. Az első kutya esetében a képalkotást követően a tumor kimetszésre került az általános sebészeti alapelvek figyelembevételével, majd ugyanebben az altatásban behelyeztük az applikátorokat a tumorágyba. Az eljárás során az ún. HDR AL (high dose rate brachytherapy after-loading) technika eredményességét vizsgáltuk, az elsődleges tumorágy önálló kezelése során. A munka során egy átfogó ún BrachyVision™ (Varian Medical Systems) munkaállomást használtunk, mely alkalmas a 3D alapú képalkotás alapján végzett egyedi, optimális sugárdózismeghatározásra. A preoperatív CT és MR felvételek szolgáltatták az alapot az ún. PTV (planned target volume) kontúrozásához. A tumorágyat kisszámú, nagydózisú frakcióval kezeltük. Az előre meghatározott teljes 12 Gy (biológiailag megfelel 20 Gy External Beam Radiation Therapy (EBRT)-nek) sugárdózis 98.3%-át adtuk le a PTV-re, három frakcióban. A 3D képalkotáson alapuló tervezésnek köszönhetően a bőrt ért sugárdózis 4 Gy alatt maradt. A második esetben gyorsított részleges emlőbesugarazást végeztünk, intersitialis brachyterápiás metódus alkalmazásával. A besugarazás során egy nagy dózisú (high-dose rate (HDR)) 192 Ir gamma-kibocsátó sugárforrást alkalmaztunk ún. after-loading (AL) technikával. Az applikátorokat MR-vezérelten helyeztük be a tumorba. A brachyterápia nagy dózis-grádiensének megfelelően és a BrachyVision munkaállomás alkalmazásával végrehajtott virtuális tervezéssel a teljes 40 Gy sugárdózis (amely biológiailag megfelel 60 Gy EBRT-nek) 95.7 %-át adtuk le a PTV-re. A bőrre és az inguinalis régió izomzatára leadott dózis nem haladta meg a 4 Gy/frakció értéket. Eredmények. Az első esetben az operált és besugarazott terület semmiféle elváltozást nem mutatott, bár számolva a lassabb sebgyógyulással, a varratokat 14 nappal a beavatkozás után távolítottuk el. A második esetben a kezelést követően a medialisan helyeződő applikátor eltávolításakor fellépett egy kisebb vérzés, de egyéb elváltozás nem volt megfigyelhető. Következtetés. Az emlők brachyterápiás kezelése egy invazív, de nagyon jól tolerálható kezelési eljárás kutyák esetében. A CT és MR képalkotás fúziójával a besugarazott terület nagysága könnyen optimalizálható, mellyel a környező szövetek védelme biztosított. Betegeink esetében a kezelés után sem korai, sem késői szövődmények nem jelentkeztek.

TREATMENT OF THE CANINE MAMMARY TUMOUR WITH BRACHYTHERAPY R. Garamvölgyi, J. Hadjiev, G. Antal., G. Toller, I.Repa Institute of Diagnostic Imaging and Radiation Oncology, Hungary [email protected] Background and objective. The brachytherapy is a well known method in the treatment of breast cancer in women. Our aim was to adapt this method in the treatment of canine mammary tumours. Method. Two canine patient were selected for the study: a 12 years old Chihuahua (Case 1) and a 8 years old Mix-breed (Case 2). The dogs were intact, clinically healthy and presented 1-1 tumour in the left caudal thoracic (Case 1) and the right caudal inguinal (Case 2) mammary gland. Before the radiation both of the dogs were scanned by CT and MRI, which served the anatomic and morphologic classification of the tumour, the staging (TNM classification) of the patients and as a basis of the radiation therapy. In Case 1 after the imaging the tumour was resected accourding to the general surgical rules. During the same anaesthetic procedure the applicators were positioned into the tumor bed. We have tested the feasibility of HDR AL (high dose rate brachytherapy after-loading) method to the primary tumor bed as single radiation treatment. A comprehensive workstation BrachyVision™ (Varian Medical Systems) was used with unprecedented conformal dose capabilities and true 3D, image-based planning and unique dose shaping feature via the cursor. A preoperative CT and MRI fusion was used for contouring the PTV (planned target volume). The tumor bed volume was irradiated with high dose per fraction in a relatively small number of fractions. The prescribed total dose of 12 Gy (biologically equivalent to 20 Gy EBRT) was given to 98.3 % of the PTV volume in 3 fraction. With the 3D based volumetric planning the total dose to the skin was under 4 Gy. In Case 2 accelerated partial breast irradiation via interstitial brachytherapy was used as a treatment method. The radiation is delivered using a predictable high-dose rate (HDR) 192 Ir gamma-emitting source with after-loading (AL) technique. Positioning of the applicators was performed under MRI assistance. With the high dose gradient of the brayhyterapy and the virtual pre-planning on the BrachiVison planning system total dose of 40 Gy (biologically equivalent to 60 Gy External Beam Radiation Therapy) was delivered to 95.7 % of the PTV. Dose restrictions to the skin and inguinal muscle were 4 Gy per fraction. Results. In Case 1 the operated and irradiated site did not show any abnormality, altough counted with a moderate wound healing suture was excised only in 14 days after surgery. In Case 2 inspite of a minimal, localized bleeding from the medial applicator site after catheter extraction, no other early adverse events were observed. Conclusion. The mammary gland brachytherapy is an invasive, but well-tolerated radiation therapy method for canine patients. With the use of CT-MRI fusion, the radiation site could be optimized with covering the integrity of the neighbouring structures and tissues. Our patients did not show any side effects neither in the early nor in the late post-treatment period.

A BŐRDAGANATOK SEBÉSZETI ELLÁTÁSÁNAK AKTUÁLIS KONCEPCI ÓJA KISÁLLATOKBAN Németh Tibor SZIE, ÁOTK, Sebészeti és Szemészeti Tanszék és Klinika [email protected] A bőr és képleteinek daganatai a leggyakoribb tumorok (kb. 30%) kutyákban és a második leggyakrabban előforduló szövetszaporulatok macskákban. A sebészi tevékenység úgy diagnosztikai mint terápiás szempontból fontos szerepet játszik ezen az onkológiai területen is. A bőrtumorok klinikai TNM

megítélése azok szöveti jellegétől (epitheliális, kereksejtes, melanocytás, mesenchymális), biológiai viselkedésétől (lokális invazivitás, távoli metasztázis-képzés), szövettani fokozatától („grade”) és stádiumbesorolásától („stage”) függ. A bőrdaganatok WHO szerinti kategorizálása (TNM/Staging) az alábbi:

A bőrdaganatok sebészi megközelítésének minimálisan elvárható diagnosztikai szempontjait a beteg általános státusának és a bőr általános Tis Carcinoma ’in situ’ állapotának megítélésén túl a daganat(ok) száma, T0 Nincs tumor térbeli (horizontális és vertikális) kiterjedése, T1 ≤ 2 cm mérete, azok szövettani jellegzetessége, a regionális T2 2-5 cm nyirokcsomók állapot és a testüregek (mellkas, T3 > 5 cm hasüreg) metasztázisának kizárása/megerősítése T4 invazív (bármely méretben) jelenti. Ezen leletek tisztázásához általános fizikális, alapos helyi tapintásos vizsgálat, kétirányú N: nyirokcsomó-érintettség mellkasi RTG és hasi UH, továbbá adekvát, reprezentatív eredménnyel kecsegtető sebészi N0 Nincs nyirokcsomó-érintettség mintavétel szükséges. Ez utóbbi diagnosztika N1 Regionális nyirokcsomó-érintettség különleges jelentősséggel bír a bőrdaganatok N2 Távoli nyirokcsomó-érintettség megfelelő terápiájának és a prognózis megítélésének vonatkozásában. A mintavétel M: Távoli metastasis legegyszerűbb módja a daganat lenyomati készítménye vagy a gyakran alkalmazott vékonytűM0 aspiráció (FNAB), amelyekből származó minták M1 + citológiai elemzésre kerülnek. Ezen kórjelző módszerek hátránya, hogy főként csak ideális szerkezetű (pl. „lágyabb” mastocytoma, lymphoma, Staging SCC) tumorok esetében remélhetünk valós Stage 0 TisN0M0 citológiai eredményt, egyébként nagy a fals negatív Stage 1 T1N0M0 vagy fals pozitív (gyulladás vs. fibrosarcoma) Stage 2 T2,3N0M0 eredmények veszélye. Egy 147 bőrtumor citológiai Stage 3 T4N0M0 vagy Tis-4N1M0 leleteit szövettanilag ellenőrző tanulmány 74%-os Stage 4 Tis-4N0-2M1 egyezést talált a két módszer eredménye között. A pontosabb szövettani kórjelzés reményében (grading!) megfelelő méretű (értsd nagyobb) bőrtumorok esetében a sebészi biopsia javasolt. Ennek legegyszerűbb és legkevésbé invazív változata az ún. corebiopsia, amelyhez speciális (ún. Tru-Cut) mintavételi tűre van szükség, amely kellő méretű bioptátumot eredményez. Ezt a módszert éberen vagy felületes szedációban/narkózisban el lehet végezni. A módszer alternatívájának tekinthető az ún. incíziós biopsia, amely általában ékbiopsia keretében, narkózis és műtéti aszepszis feltétele mellett kerül kivitelezésre. Kisméretű (1-2 cm) bőrtumorok esetében excíziós biopsia javasolt, ami egyben terápiát is jelent. A sebészi és/vagy nem sebészi terápiás protokoll kialakítása és a prognózis megítélése a bőrtumorok esetén mindenképpen a fenti komplett klinikai (és szövettani) diagnózis birtokában tanácsos! T: primer tumor

A bőrdaganatok sebészi terápiája alapvetően arra törekszik, hogy a lokális tumor-kontroll a lehető legeredményesebb legyen, azaz a daganateltávolítás minél szélesebben és mélyebben megtörténjen. A tumorok elsődleges kimetszésének mindig nagyobb az eredményessége, mint egy recidivált tumor kezelésének. A sebészi kimetszés eredményessége alapján 4 kategóriát különböztetünk meg: az intracapsuláris (citoreduktív) eltávolításnál makroszkópos méretű tumorrészek maradnak a szervezetben, így ennek sikere mindenképpen feltételezi az adjuváns posztoperatív onkológiai utógondozást. A marginális tumorexcízió közvetlenül a tumor ún. pszeudokapszuláján kívül történik, így mikroszkópikus tumorrészek itt is maradhatnak. A kiújulás adjuváns kezelés nélkül valószínű. Az ún. széles (épben) kimetszés biztonsági épszövet-zónával, 1 (carcinomák és sarcomák) vagy 2 cm-es (mastocytoma) szélességű, és egy fasciaréteg mélységű excíziót jelent, amelynél a helyi kiújulás valószínűsége csekélyebb. A radikális eltávolítás a teljes tumorban érintett anatómia struktúra / szerv eltávolításával azonos (pl. amputáció). A helyi recidíva ennél a formánál a legritkább. A bőrdaganatok széles (épben) való kimetszésére törekszünk az esetek döntő többségében. Ekkor a tumor mérete, elmozdíthatósága és a környező bőr állapota alapos vizsgálat alá kerül, amely megalapozza a műtét metszési irányait és a sebek méreteit. A legelterjedtebben alkalmazott technika a „babérlevél” metszés, amely során két ferde, összetérő metszéssel határoljuk körbe a tumort, biztonsági zónával és egy fasciaréteggel együtt. A módszerrel minimális bőrfeszülést érünk el, amennyiben legalább kétrétegű (csomós matrac vagy futó) varrattal egyesítjük a bőrszéleket. Ritkábban ún. feszüléscsökkentő plasztikát kell alkalmaznunk a sebszélek rugalmas összehúzása érdekében (lazító metszések, lazító varratok, V-Y, Z- és W-plasztika). Amennyiben a primer sebszélegyesítésre bizonyosan nincs mód a tumor mérete és/vagy a bőr csekély rugalmassága miatt, ún. lokális vagy távoli lebenyplasztikákat alkalmazhatunk (elcsúsztatott/elforgatott lebenyek, hídlebeny, szigetlebeny stb). Irodalom: Berg J: Surgical therapy In: Slatter DH (ed) Textbook of small animal surgery. Section 16, Oncology. 1993 Bostock DE: Neoplasms of the skin and subcutaneous tissues in dogs and cats. Br Vet J, 142:1, 1986 Gorman NT, Dobson JM: The skin and associated tissues. In: White RAS (ed) Manual of small animal oncology. 1995 Griffiths GL et al: Fine needle aspiration cytology and histologic correlation in canine tumors. Vet Clin Pathol 13:7, 1984 Hahn KA: Diagnosis of neoplasia. In: Slatter DH (ed) Textbook of small animal surgery. Section 16, Oncology. 1993 Miller MA et al: Cuteous neoplasia in 340 cats. Vet Pathol 28:329, 1992 O’Brien MG: Skin and Subcutis. In: Slatter DH (ed) Textbook of small animal surgery. Section 16, Oncology. 1993

CURRENT CONCEPT OF THE SURGERY OF SMALL ANIMAL SKIN TUMOURS Tibor Németh Department and Clinic of Surgery and Ophthalmology Faculty of Veterinary Science,Szent Istvan University, Hungary [email protected] Tumours of the skin and subcutis are the most frequent tumours in the dog (approx. 30%) and the second most frequent tumours in the cat. Surgery plays important role both diagnostically and therapeutically in this oncologic field. The clinical approach of skin tumours is based on their histology (epithelial, adnexal, round cell, melanotic, and mesenchymal), biological behavior (invasiveness, distant metastasis), TNM huűistopathological grade and clinical stage. The T: primary tumour WHO cathegorisation of skin tumours is the following: Tis Carcinoma ’in situ’ T0 No tumour The sufficient surgical diagnostic aspects T1 ≤ 2 cm of skin tumours contain the general state of the T2 2-5 cm patient and the local skin, as well as the number, T3 > 5 cm horizontal and vertical extent and size of the T4 invasive (any size) tumour, the involvement of the lymphonodes, and the presence or absence of intrathoracic and intraabdominal metastases. General physical examination, local thoroughful palpation, thoracic N0 no involvement radiography, abdominal survey ultrasonography, N1 regional lymphonode involvement and adequate, representative surgical sampling are N2 Further lymphonode involvement the suitable tools for appropriate diagnosis. The latter tool has especial importance in establishing M: Distant metastasis the proper therapy and assessing the prognosis. The simpliest ways for sampling are tissue imprint, M0 exsudate smear and fine needle aspiration (FNAB) M1 + providing samples for cytology. These tools are mostly informative in case of „softer” lumps Staging (mastocytoma, lymphoma, SCC), because there are Stage 0 TisN0M0 more false negative or false positive (tumour vs. Stage 1 T1N0M0 inflammation) results in firm tumours. In one study Stage 2 T2,3N0M0 comparing cytological versus histopathological Stage 3 T4N0M0 vagy Tis-4N1M0 interpretations in 147 canine skin tumours, 74% Stage 4 Tis-4N0-2M1 were identified correctly cy cytological examination. In ordet to receive more precise and convincing histopathological result (grading!), the use of surgical biopsy has been recommended. The easiest and least invasive means is the core-biopsy performed with a special Tru Cut biopsy needle, which can be arranged under sedation or slight narcosis. The alternative of this is the incisional biopsy, which is usually done in a wedge, requiring narcosis and surgical asepsis. The excisional biopsy has been recommended for small (1 to 2 cm) tumours, which has therapeutic importance at the same time. The surgical and/or non-surgical therapeutic protocol as well as the estimation of prognosis are based on the results of these aforementioned complex clinical diagnostics. The aim of the surgical therapy of skin tumours has been the most efficative local control of the neoplasia, which basically means the relatively widest and deepest removal of the tumour. For this reason, contol rates are lower after excision of recurrent tumours than after initial attempts at excision. The most commonly used classification of surgical margins distinguishes 4 cathegories: intracapsular (debulking or cytoreductive) procedure leaves behind clinically evident macroscopic volumes of the tumour, therefore postoperative adjuvant therapy is mandatory. Marginal excision removes the tumour N: lymphonode involvement

immediately outside the preudocapsule, leaving behind microscopic volumes of neoplasia. Local recurrence is likely without adjuvant therapy. Wide excision removes the tumour with complete 1 (carcinomas and sarcomas) to 2 cm (mastocytoma) margins as well as with one fascial plane under the structure, whereas the local recurrence is unlikely. Radical excision means the entire removal of the affected organ or anatomic structure (e.g. amputation). The local recurrence is the mostly unlikely. The wide excision is to perform for better outcome, which is mostly determined by the size, extention, mobility of the tumour as well as the state of the surrounding skin defining the direction and the the size of the incisions. The most commonly used technique is the elliptical excision combined with one vertical fascial plane removal providing tensionfree and precise approximation of wound edges in case of flexible skin and not too large tumours.The recommended suture pattern is either interrupted or continuous mattress for the tensionless approximation. Rarely a sort of tension relieving plasty is to be applied in order to decrease the irritation of the cutaneous surface (e.g. simple tension-relieving incisions, tension sutures, V-Y, Z- or W-plasties). In case of significant difficulty of wound closure, local or distant skin flaps are to be used for the closure of skin defects after wide tumour excision (advancement of rotation axial pattern flaps, bridge flap, island flap etc.). References: Berg J: Surgical therapy In: Slatter DH (ed) Textbook of small animal surgery. Section 16, Oncology. 1993 Bostock DE: Neoplasms of the skin and subcutaneous tissues in dogs and cats. Br Vet J, 142:1, 1986 Gorman NT, Dobson JM: The skin and associated tissues. In: White RAS (ed) Manual of small animal oncology. 1995 Griffiths GL et al: Fine needle aspiration cytology and histologic correlation in canine tumors. Vet Clin Pathol 13:7, 1984 Hahn KA: Diagnosis of neoplasia. In: Slatter DH (ed) Textbook of small animal surgery. Section 16, Oncology. 1993 Miller MA et al: Cuteous neoplasia in 340 cats. Vet Pathol 28:329, 1992 O’Brien MG: Skin and Subcutis. In: Slatter DH (ed) Textbook of small animal surgery. Section 16, Oncology. 1993

KONZERVATÍV ORVOSLÁS VS. ALTERNATÍV TERÁPIÁS MÓDSZEREK. MIT JAVASOLJON AZ ONKOLÓGUS? Koltai Zsófia DUO-VET Állatorvosi Rendelő, ÁHOK, [email protected] Molnár Péter Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Sebészeti és Szemészeti Tanszék és Klinika, [email protected] A vitaindító előadás főbb témái: 1. Az eddig főként humán onkológiára jellemző csodavárás egyre inkább megjelenik a daganatos kisállatok gazdáinak körében is. Érinteni kívánjuk ennek pszichológiai hátterét, valamint azokat az okokat, amelyek miatt a konzervatív orvostudomány nem tud megnyugtató választ adni a daganatos betegek többségének számára. Ilyen egyebek mellett a kezünkben lévő terápiás eszközök korlátozott száma (sebészi, radio-, ill. kemoterápia), valamint ezek indokolatlanul rossz híre (ld. később a kemoterápia példáján). Szintén fontos tényező, hogy egy felelős orvos sosem ígérhet 100%-os gyógyulást vagy mellékhatás-mentességet, ellentétben az alternatív terápiás szerek sokszor szakirányú végzettség nélküli, gyakran csak piaci szempontokat figyelembe vevő forgalmazóival. Mindezen mechanizmusok miatt sok esetben a beteg a terápiás döntést nem tudományos, hanem egyéb szempontok alapján hozza meg. Ehhez nagymértékben hozzájárul a természettudományok háttérbe szorulása mind az alap-, mind pedig a középfokú oktatásban, melyre szintén ki kívánunk térni. 2. „Mit kínál a konzervatív orvoslás?” A különböző bizonytalansági tényezők felsorolása, valamint a leggyakoribb tévhitek bemutatása a kemoterápia példáján. 3. „Mit kínálnak a csodadoktorok?” A fent felsorolt mechanizmusok részletes bemutatása egy humán onkológiából vett divatos példán keresztül (B 17 vitamin). Néhány fontosabb kérdés: - mivel magyarázza a gyártó, hogy a terméke a fejlett országokban nem kapható (illegális) - hogyan értesül a célcsoport ennek ellenére a termék létezéséről, a „suttogó propaganda” jelentősége - feltételezett hatásmechanizmus és egyéb marketinganyagok - vitamin-e a B 17 a szó klasszikus értelmében - esetismertetés: 30 éves nő többszörös csontmetasztázissal 4. „Mit kínálnak a csodadoktorok az állatoknak?” A VETERA-DDW-25® csökkentett deutériumtartalmú víz részletes bemutatása: - feltételezett hatásmechanizmus - tudományos eredmények - állatorvos-szakértők - betörés a humán piacra - saját tapasztalatok 5. Egyéb kiegészítő terápiás szerek az állatgyógyászatban: VETRI-DMG és társai 6. A konzervatív orvoslás viszonya az alternatív terápiás módszerekkel. A nyugati orvoslás korlátai, az orvostársadalom felelőssége az áltudományok térnyerésekor.

CONSERVATIVE MEDICINE VERSUS ALTERNATIVE THERAPIES WHAT SHOULD A VETERINARY ONCOLOGIST RECOMMEND? Zsófia Koltai DUO-VET Pet Clinic, Veterinary Haematology and Oncology Centre, Hungary, [email protected] Péter Molnár Szent István University, Faculty of Veterinary Science, Department and Clinic of Surgery and Ophthalmology, Hungary, [email protected] 1. Today more and more clients with a pet with cancer expect a miraculous cure, just like many human patients and their families. Deeper research into the psychological background of the matter has therefore become important. Unfortunately, the treatment prospects of conservative medicine often fail to comfort pet owners. One of the several reasons is the limited selection of treatment modalities (i.e surgery, radio-and chemotherapy), the reputation of which (e.g. the feared ’chemo’) is often unduly bad. Moreover, in contrast with the advocates of alternative medicine, a responsible clinicist can never promise hundred percent cure, or complete absence of adverse effects. Due to these reasons clients often opt to rely on pseudo-scientific or supernatural treatments. The deterioration of the basic education of natural sciences may contribute to this fact. 2. What Conservative Medicine has to Offer Assessment of risk factors and possible adverse effects, and common misconceptions about chemotherapy and other conventional oncotherapeutic modalities. 3. What ’Miracle Workers’ Promise in the Field of Human Medicine Discussion of the aforementioned mechanism through a popular example: vitamin B17. Some of the most relevant questions: • how do manufacturers explain the fact that the prduct is banned in the Western countries? • through which channels is the target group informed? • what is the hypothesised mechanism of action? • is B17 an actual vitamin? • case study: female patient (aged 30) with multiple bone metastases 4. What ’Miracle Workers’ Promise in the Veterinary Field? Assessment of VETERA-DDW-25® deuterium depleted water • hypothesised mechanism of action • scientific evaluation of the compound • veterinary specialists • introduction to human medicine • personal experience with the product 5. Miscellaneous adjuvant therapeutic products in veterinary medicine: VETRI-DMG, and beyond. 6. Conservative and alternative medicine: an ambiguous connection. Limitations of convetional medicine, and the responsibility of the scientist.