100))

Árképzés

TÉMAKÖR TARTALMA - Ár, árképzés - Nettó ár, bruttó ár, ÁFA - Árképzés módszerei - Színvonal mutatók - Kalkuláció - Ételek, italok, szolgáltatások árképzése Ár, árképzés Az ár a termékek és szolgáltatások ellenértéke, amely alapvetıen kettıs funkcióval bír: • fedezi a felmerült költségeket; • biztosítja az üzlet számára az elvárt nyereséget. Árképzés Az árképzés során kerül meghatározásra a termékek eladási (fogyasztói) ára. Az árak meghatározása során többféleképpen is el lehet járni, azonban minden esetben úgy kell eljárni, hogy az eladási ár eleget tudjon tenni funkcióinak. ÁFA, nettó és bruttó ár A kalkulált árat áfával megnövelt értékben szerepeltetjük az étel-, itallapon, mivel az általános forgalmi adó olyan hozzáadott érték típusú adó, amely végsı soron a fogyasztót terheli. Ennek megfelelıen az áfa nélküli árat nettó árnak nevezzük, míg a bruttó ár az áfával megnövelt ár. Az ÁFA meghatározásához annak mértékét írják elı (áfakulcs = ÁFA%). Az ÁFA alapja pedig a nettó ár. ÁFA = nettó ár x (ÁFA% / 100) Bruttó ár = nettó ár + ÁFA Bruttó ár = nettó ár x ((1 + (ÁFA% / 100)) A felhasznált nyersanyagoknak, alapanyagoknak a vételárát beszerzési árnak nevezzük. Az elkészült ételek, italok, cukrászkészítmények étlapon, itallapon, árlapon feltüntetett értéke az eladási ár. Mind a beszerzési, mind az eladási ár lehet nettó és bruttó egyaránt. A számításokat nettó áron végezzük, és Összeállította: Ozsváth Kata - 2012

a fogyasztói árak meghatározásának utolsó lépéseként növeljük meg a nettó eladási árat az értékesítéskor felszámított áfával. Az ételek, italok, cukrászkészítmények elıállítása során azonban nem csak a felhasznált alapanyagok ellenértéke jelentkezik költségként, hanem egyéb ráfordításai is lesznek az üzletnek (pl. készletezés költségei, munkaerıköltség, rezsi költségek, adminisztráció költségei stb.). Az árak kialakítása során ezekre a költségtényezıkre is tekintettel kell lenni. Az árképzés módszerei: • hagyományos árképzés; • korszerő (szabad) árképzés. Hagyományos árképzés A hagyományos árképzés a nettó beszerzési árat (nettó nyersanyagérték = elábé = food cost) megnöveli az árréssel. Az árrés tehát az eladási és beszerzési ár különbsége, amely fedezi az egyéb költségeket, és biztosítja a vállalkozás számára az elvárt nyereséget. árrés = nettó eladási ár – nettó beszerzési ár árrés = költség + eredmény Az árrést leggyakrabban haszonkulcs segítségével határozzuk meg. A haszonkulcs (HK) mutatja meg az árrés és az elábé arányát, vagyis azt, hogy az árrés hányszorosa (hány százaléka) a nettı nyersanyagértéknek. HK= (árrés / elábé) x 100%

→

árrés = elábé x (HK / 100)

Árképzési séma:

-

bruttó beszerzési ár beszerzési ÁFA

= +

nettó beszerzési ár árrés

= +

nettó eladási ár felszámítótt ÁFA

=

bruttó eladási (fogyasztói) ár

MINTAPÉLDA Egészítse ki a táblázat hiányzó adatait, amennyiben az egyetlen termék útját mutatja be a termelıtıl a fogyasztóig! Az érvényes ÁFA-kulcs 27%. Határozza meg, mennyi ÁFA-t fizetett be az értékesítési csatorna három szereplıje összesen és mennyi volt ÁFA-befizetési kötelezettségük külön-külön! Összeállította: Ozsváth Kata - 2012

TERMELİ

150

NAGYKERESKEDİ

300

KISKERESKEDİ

500

Bruttó eladási ár (eFt)

Értékesítési ÁFA (eFt)

Nettó eladási ár (eFt)

Árrés (eFt)

Nettó beszerzési ár (eFt)

Beszerzési ÁFA (eFt)

MEGNEVEZÉS

Bruttó beszerzési ár (eFt)

A számítások során egytizedes pontossággal kerekítsen! Áfabefizetési kötelezettség (befizetés vagy visszaigénylés) (eFt)

A feladat megoldásához ismerni kell az árképzési sémát, valamint az ÁFA-befizetési kötelezettség kiszámításának módját. Termelı (1) Bruttó beszerzési ár nem értelmezhetı (2) Beszerzési ÁFA nem értelmezhetı (3) Nettó beszerzési ár nem értelmezhetı (4) Árrés = Nettó eladási ár = 150 eFt (5) Értékesítési ÁFA = N°eladási ár x (ÁFA% / 100%) = 150 x 0,27 = 40,5 eFt (6) Bruttó eladási ár = N°eladási ár + értékesítési ÁFA = 150 + 40,5 = 190,5 eFt (7) ÁFA-befizetési kötelezettség = értékesítési ÁFA – beszerzési ÁFA = 40,5 -0 = 40,5 eFt vagy ÁFA-befizetési kötelezettség = árrés x (ÁFA% / 100%) = 150 x 0,27 = 40,5 eFt Nagykereskedı A nagykereskedı a termelıtıl veszi az árut, így a termelı eladási ára a nagykereskedı számára a beszerzési árat jelenti. (8) Bruttó beszerzési ár = termelıi bruttó eladási ár = 190,5 eFt (9) Beszerzési ÁFA = termelıi értékesítési ÁFA = 40,5 eFt (10) Nettó beszerzési ár = termelıi nettó aladási ár = 150 eFt (11) Árrés = N°eladási ár – N°beszerzési ár = 300 -150 = 150 eFt (12) Értékesítési ÁFA = N°eladási ár x (ÁFA% / 100%) = 300 x 0,27 = 81 eFt (13) Bruttó eladási ár = N°eladási ár + értékesítési ÁFA = 300 + 81 = 381 eFt (14) ÁFA-befizetési kötelezettség = értékesítési ÁFA – beszerzési ÁFA = 81 – 40,5 = 40,5 eFt vagy ÁFA-befizetési kötelezettség = árrés x (ÁFA% / 100%) = 150 x 0,27 = 40,5 eFt Kiskereskedı A kiskereskedı a nagykereskedıtıl veszi az árut, így a nagykereskedı eladási ára a kiskereskedı számára a beszerzési árat jelenti. (15) Bruttó beszerzési ár = nagykereskedı bruttó eladási ár = 381 eFt (16) Beszerzési ÁFA = nagykereskedıi értékesítési ÁFA = 81 eFt (17) Nettó beszerzési ár = nagykereskedıi nettó aladási ár = 300 eFt (18) Árrés = N°eladási ár – N°beszerzési ár = 500 - 300 = 200 eFt (19) Értékesítési ÁFA = N°eladási ár x (ÁFA% / 100%) = 500 x 0,27 = 135 eFt (20) Bruttó eladási ár = N°eladási ár + értékesítési ÁFA = 500 + 135 = 635 eFt Összeállította: Ozsváth Kata - 2012

MEGNEVEZÉS

Bruttó beszerzési ár (eFt)

Beszerzési ÁFA (eFt)

Nettó beszerzési ár (eFt)

Árrés (eFt)

Nettó eladási ár (eFt)

Értékesítési ÁFA (eFt)

Bruttó eladási ár (eFt)

(21) ÁFA-befizetési kötelezettség = értékesítési ÁFA – beszerzési ÁFA = 135 – 81 = 54 eFt vagy ÁFA-befizetési kötelezettség = árrés x (ÁFA% / 100%) = 200 x 0,27 = 54 eFt Áfabefizetési kötelezettség (befizetés vagy visszaigénylés) (eFt)

TERMELİ

(1) -

(2) -

(3) -

(4) 150

150

(5) 40,5

(6) 190,5

(7) 40,5

NAGYKERESKEDİ

(8) 190,5

(9) 40,5

(10) 150

(11) 150

300

(12) 81

(13) 381

(14) 40,5

KISKERESKEDİ

(15) 381

(16) 81

(17) 300

(18) 200

500

(19) 135

(20) 635

(21) 54

(22) Befizetett ÁFA összesen = 40,5 + 40,5 + 54 = 135 eFt vagy Befizetett ÁFA összesen = 500 x 0,27 = 135 eFt vagy Befizetett ÁFA összesen = (150 + 150 + 200) x 0,27 = 135 eFt Színvonalmutatók A színvonalmutatók valójában megoszlási viszonyszámok. Azt fejezik ki, hogy a nettó eladási ár milyen arányban oszlik meg az összetevıi között. (színvonal = szint = %) Általános képlete:

X% = (X / nettó eladási ár) x 100%

A nettó eladási ár felépítése: Nettó eladási ár = elábé + árrés, illetve árrés = költség + eredmény →Nettó eladási ár = elábé + költség + eredmény Ez alapján négyféle színvonalmutatót is számíthatunk: elábé%= (elábé / nettó eladási ár) x 100% (= food cost szint) árrés%= (árrés / nettó eladási ár) x 100% költség%= (költség / nettó eladási ár) x 100% eredmény%= (eredmény / nettó eladási ár) x 100% (= nyereség színvonal) A színvonalmutatók közötti összefüggések: elábé% + árrés% = 100% árrés% = költség% + eredmény% elábé% + költség% + eredmény% = 100% Korszerő árképzés Ennél a módszernél nem haszonkulcs segítségével történik az árrés meghatározása, hanem egyéb szempontok alapján. Alkalmazhat árrésszintet, a piaci helyzetet figyelembevéve arányosíthat, használhatja a közgazdasági becslés módszerét vagy ezek kombinációját. A módszer elınye, hogy sokkal rugalmasabban tud alkalmazkodnia a piaci lehetıségekhez. Alapfeltevése, hogy az eladási ár fedezzen valamennyi ráfordítást és biztosítsa az elvárt nyereséget. Nettó eladási ár = ráfordítások + elvárt nyereség Összeállította: Ozsváth Kata - 2012

MINTAPÉLDA Számítsa ki a táblázat hiányzó adatait az alábbi információk ismeretében: (ÁFA% = 27% mindhárom termék esetén) 1. termék: - Nettó eladási ára 100 eFt - Nettó beszerzési ár 51 eFt - Költségszint 20%

2. termék: - B° eladási ár 254 eFt - Árrés 120 eFt - Költségszint 10%

3. termék: - Értékesítéskor felszámított ÁFA 81 eFt - Árrés 150 eFt - Eredményszínvonal 40%

A számítások során az adatokat egész számra kerekítse! Termék B° beszerzési ár (eFt)

1.

2.

3.

ÁFAb (eFt) N° beszerzési ár (eFt) Költség (eFt) Eredmény (eFt) Árrés (eFt) N° eladási ár (eFt) ÁFAé (eFt) B° eladási ár (eFt) Haszonkulcs (%) Elábészint (%) Költségszínvonal (%) Eredményszint (%) Árrésszínvonal (%)

A feladat megoldása: Elsı lépésként a táblázat megfelelı celláiba beírjuk az ismert adatokat. Sokat segíthet, ha a táblázat elıtt jelöljük a szükséges mőveleteket is. Ezen kívül tudnunk kell azt is, hogy az áfát milyen módon határozhatjuk meg: Áfa = N°ár x (ÁFA% / 100%) vagy ÁFA = B°ár x (B°ÁFA% / 100%) A N° árat kifejezhetjük a B°árból és fordítva: N°ár = B°ár / (1 + (ÁFA% / 100%)), valamint B°ár = N°ár x (1 + (ÁFA% / 100%)) Termék B° beszerzési ár (eFt)

2.

3.

51

(5) 102

(5) 191

-

ÁFAb (eFt)

(3) 11

(4) 22

(4) 41

=

N° beszerzési ár (eFt)

(2) 40

(3) 80

(3) 150

Költség (eFt)

(1) 20

(6) 20

(7) 30

Eredmény (eFt)

(5) 40

(7) 100

(6) 120

Árrés (eFt)

(4) 60

120

150

+ + Összeállította: Ozsváth Kata - 2012

1.

=

N° eladási ár (eFt)

+ = (árrés / elábé) x 100% vagy (árrés% / elábé%) x 100% (elábé / N° eladási ár) x 100% vagy 100% - árrés% (ktg / N° eladási ár) x 100% vagy árrés% - E% (E / N° eladási ár) x 100% vagy árrés% - ktg% (árrés / N° eladási ár) x 100% vagy 100% - elábé%

100

(1) 200

(1) 300

ÁFAé (eFt)

(6) 27

(2) 54

81

B° eladási ár (eFt)

(7) 127

254

(2) 381

Haszonkulcs (%)

(8) 150

(8) 150

(8) 100

Elábészint (%)

(9) 40

(9) 40

(9) 50

20

10

(10) 10

Eredményszint (%)

(10) 40

(10) 50

40

Árrésszínvonal (%)

(11) 60

(11) 60

(11) 50

Költségszínvonal (%)

A hiányzó adatok meghatározása: Minden esetben a megadott adatokból kell kiindulni. Megvizsgáljuk, hogy a meglévı adat milyen másik információ kiszámítását teszi lehetıvé. Ehhez ismerni kell a képleteket. 1. termék esetén: (1) Adott a költségszínvonal és a nettó eladási ár. Tudjuk, hogy Ktg% = (ktg / N° eladási ár) x 100%, amibıl kifejezhetı a költségek nagysága: ktg = N°eladási ár x (ktg% / 100%)= 100 x 0,2 = 20 e Ft (2)-(3) A bruttó beszerzési ár, valamint az ÁFA-kulcs ismeretében a beszerzési ÁFÁ-t, valamint a N°beszerzési árat tudjuk meghatározni. N°beszerzési ár = B°beszerzési ár / (1 + (ÁFA% / 100%)) = 51 / 1,27 = 40,16 ≈ 40 eFT beszerzési ÁFA = B°beszerzési ár – N°beszerzési ár = 51 – 40 = 11 eFt A számítást fordított sorrendben is elvégezhetjük a bruttó ÁFA-kulcs segítségével. beszerzési ÁFA = B°beszerzési ár x (B°ÁFA% / 100%) = 51 x 0,2126 = 10,84 ≈ 11 eFt N°beszerzési ár = B°beszerzési ár – beszerzési ÁFA = 51 – 11 = 40 eFt (4) A nettó eladási és a nettó beszerzési ár különbsége az árrés: Árrés = N°eladási ár – N°beszerzési ár = 100 – 40 = 60 eFt (5) Az árrés egyrészt fedezi a költségeket, másrészt biztosítja az üzlet számára az elérni kívánt nyereséget. Így az árrés és a költségek ismeretében meghatározható az eredmény. Eredmény = árrés – költség = 60 – 20 = 40 eFt (6)-(7) A nettó eladási ár az értékesítési ÁFA alapja, így segítségével, valamint az ÁFA-kulcs ismeretében a felszámított ÁFA és a bruttó eladási ár is meghatározható. értékesítési ÁFA = N°eladási ár x (ÁFA% / 100%) = 100 x 0,27 = 27 eFt B°eladási ár = N°eladási ár + értékesítési ÁFA = 100 + 27 = 127 eFt vagy B°eladási ár = N°eladási ár x (1 + (ÁFA% / 100%)) = 100 x 1,27 = 127 eFt (8)-(9)-(10)-(11) A további számítások során az alapképletekbe történı behelyettesítéssel tudjuk meghatározni az egyes mutatókat. haszonkulcs = (árrés / elábé) x 100% = (60 / 40) x 100% = 150% elábé% = (elábé / N°eladási ár ) x 100% = (40 / 100) x 100% = 40% eredmény% = (eredmény / N°eladási ár ) x 100% = (40 / 100) x 100% = 40% árrés% = (árrés / N°eladási ár ) x 100% = (60 / 100) x 100% = 60% vagy árrés% = 100% - elábé% = 100 – 40 = 60% vagy árrés% = ktg% + eredmény% = 20 + 40 = 60% Összeállította: Ozsváth Kata - 2012

2. termék esetén: (1)-(2) N°eladási ár = B°eladási ár / (1 + (ÁFA% / 100%)) = 254 / 1,27 = 200 eFt értékesítési ÁFA = B°eladási ár – N°eladási ár = 254 – 200 = 54 eFt vagy értékesítési ÁFA = B°eladási ár x (B°ÁFA% / 100%) = 254 x 0,2126 = 54 eFt N°eladási ár = B°eladási ár – értékesítési ÁFA = 254 – 54 = 200 eFt (3) N°beszerzési ár (= elábé) = N°eladási ár – árrés = 200 – 120 = 80 eFt (4) beszerzési ÁFA = N°beszerzési ár x (ÁFA% / 100%) = 80 x 0,27 = 21,6 ≈ 22 e Ft (5) B°beszerzési ár = N°beszerzési ár + beszerzési ÁFA = 80 + 22 = 102 eFt vagy B°beszerzési ár = N°beszerzési ár x (1 + (ÁFA% / 100%)) = 80 x 1,27 = 101,6 ≈ 102 e Ft (6) költség = N°eladási ár x (ktg% / 100%) = 200 x 0,1 = 20 eFt (7) eredmény = árrés – költség = 120 – 20 = 100 eFt (8) haszonkulcs = (árrés / elábé) x 100% = (120 / 80) x 100% = 150% (9) elábé% = (elábé / N°eladási ár) x 100% = (80 / 200) x 100% = 40% (10) eredmény% = (eredmény / N°eladási ár) x 100% = (100 / 200) x 100% = 50% (11) árrés% = (árrés / N°eladási ár) x 100% = (120 / 200) x 100% = 60% vagy árrés% = 100% - elábé% = 100 – 40 = 60% vagy árrés% = költség% + eredmény% = 10 + 50 = 60% 3. termék esetén (1) N°eladási ár = értékesítési ÁFA / (ÁFA% / 100%) = 81 / 0,27 = 300 eFt (2) B°eladási ár = N°eladási ár + értékesítési ÁFA = 300 + 81 = 381 eFt vagy B°eladási ár = N°eladási ár x (1 + (ÁFA% / 100%)) = 300 x 1,27 = 382 eFt vagy B°eladási ár = értékesítési ÁFA / ( B°ÁFA% / 100%) = 381 eFt (3) N°beszerzési ár (= elábé) = N°eladási ár – árrés = 300 – 150 = 150 eFt (4) beszerzési ÁFA = N°beszerzési ár x (ÁFA% / 100%) = 150 x 0,27 = 40,5 ≈ 41 e Ft (5) B°beszerzési ár = N°beszerzési ár + beszerzési ÁFA = 150 + 41 = 191 eFt vagy B°beszerzési ár = N°beszerzési ár x (1 + (ÁFA% / 100%)) = 150 x 1,27 = 190,5 ≈ 191 e Ft (6) eredmény = N°eladási ár x (eredmény% / 100%) = 300 x 0,4 = 120 eFt (7) költség = árrés – eredmény = 150 – 120 = 30 eFt (8) haszonkulcs = (árrés / elábé) x 100% = (150 / 150) x 100% = 100% (9) elábé% = (elábé / N°eladási ár) x 100% = (150 / 300) x 100% = 50% (10) költség% = (költség / N°eladási ár) x 100% = (30 / 300) x 100% = 10% (11) árrés% = (árrés / N°eladási ár) x 100% = (150 / 300) x 100% = 50% vagy árrés% = 100% - elábé% = 100 – 50 = 50% vagy árrés% = költség% + eredmény% = 10 + 40 = 50% ÉTELÁRKÉPZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ ALAPFOGALMAK Anyaghányad nyilvántartás: rendelet elıírása alapján a vendéglátó által elıállított, a végsı fogyasztónak szánt ételek összetételére, csomagolására vonatkozó adatoknak az elıállítás helyén, a minıség-ellenırzés céljára is alkalmas módon, termékenkénti anyaghányad-nyilvántartásként rendelkezésre kell állniuk. Az anyaghányad-nyilvántartás tartalma: • a vendéglátó vállalkozás neve; • az ételkészítés címe; • a termék megnevezése; Összeállította: Ozsváth Kata - 2012

• az anyaghányad nyilvántartás készítésének idıpontja; • az egységnyi termékhez (adag vagy darab) felhasznált alapanyagok, adalékanyagok; aromák és enzimek megnevezése és mennyisége, jelölve az élelmiszerek jelölésérıl szóló külön rendelet szerinti allergén összetevıket is; • csomagoltan történı kiszállítás esetén a csomagolóanyag megnevezése; • csomagoltan történı kiszállítás esetén az étel fogyaszthatósági vagy minıség-megırzési idıtartama; • csomagoltan történı kiszállítás esetén a tárolási és készen tartási feltételek; • a vendéglátó létesítményben elıállított, a vendéglátó létesítmény légvonalban számított 40 km-es körzetében lévı kiskereskedelmi létesítmény részére forgalomba hozott élelmiszerek esetében a jelölés teljes szövege. Az anyaghányad nyilvántartásban bekövetkezı bármely változást haladéktalanul át kell vezetni. Amennyiben egy adott étel elıállítását megszüntetik, az arról vezetett anyaghányad-nyilvántartást a megszüntetéstıl számított 90 napig még meg kell ırizni. Receptúra: az ételek, italok megnevezéssel, az elıállítható mennyiség jelölésével és technológiai leírással kiegészített anyaghányada. Anyaghányad: az ételek, italok elkészítéséhez szükséges nyersanyagok fajtája és mennyisége, amely mindig meghatározott adagszámra vonatkozik: • ételeknél általában 10 adagra, amely alól kivételt képezhetnek pl. a mártások, salátafélék vagy azok az ételek, amelyek árát súlyban írják az étlapra (a köretekrıl külön kalkuláció készül); • cukrászkészítményeknél 1 sütıformára (1 sütılap, 1 tortaforma, illetve krémek esetében kilogrammra); • italoknál a kiszereléstıl függıen 1 üvegre vagy a szokásos kimért mennyiségre. Ételek esetén az anyaghányadokat bruttó módon közlik, vagyis a nyersanyagok tisztítatlan, illetve hıkezelés elıtti (veszteséget is magában foglaló, illetve tömegnövekedés elıtti) súlya szerepel a nyilvántatásokban. Cukrászkészítményeknél egy darab, szelet súlyát is meg kell határozni, ezért a gyártási veszteséggel a folyamat végén korrigálni kell a bruttó súlyokat, hogy megkapjuk a észítmény tiszta tömegét. Egységár: ételek/italok elkészítéséhez felhasznált nyersanyagok adott mennyiségére (egy egységére) meghatározott nettó beszerzési ár. Nyersanyagérték: az adott ételhez felhasznált nyersanyagok mennyiségének és azok beszerzési árának szorzata. nyersanyagérték = szükséges mennyiség (anyaghányad) x egységár KALKULÁCIÓ A kalkuláció a vendéglátásban az eladási árak meghatározásának folyamatát jelenti, amelynek során a termékkel kapcsolatos költségekbıl kiindulva határozhatjuk meg a fogyasztói árakat. Az eladási árak meghatározása körültekintést igénylı feladat, mivel a termékek (és szolgáltatások) értékesítésébıl származó bevételnek kell fedeznie valamennyi felmerült költséget, és természetesen az elvárt nyereséget is biztosítania kell az üzlet számára. Összeállította: Ozsváth Kata - 2012

A kalkulációs lap a nyilvántartás adatain kívül tartalmazza az árakat is. Elemei: • termék megnevezése; • adagszám (10 adag); • érvényesség, idıbeli hatály; • sorszám; • az elıállításhoz szükséges nyersanyagok megnevezése, mennyisége és mennyiségi egysége; • a nyersanyagok egységára és értéke; • kalkulációs adatok: az elıállításhoz szükséges nyersayagok összes nettó beszerzési értéke (nyersanyagérték), árrés, nettó, illetve bruttó eladási ár. Megnevezés: ……………….. Kalkuláció 10 adagra

Kód

Nyersanyag

Mennyiségi egység

Mennyiség

Egységár (Ft)

Nyersanyagérték

10 adag nyersanyagértéke 1 adag nyersanyagértéke Árrés 1 adag nettó eladási ára Általános forgalmi adó 1 adag bruttó eladási ára Fogyasztói ár kerekítve Sorszám:

A készítmény megnevezése:

adag

A nyersanyag megnevezése

menny.

Összeállította: Ozsváth Kata - 2012

Kg db liter

20……..hó……-n e.-ár érték

20……..hó……-n e.-ár érték

20……..hó……-n e.-ár érték

20……..hó……-n e.-ár érték

20……..hó……-n e.-ár érték

Összesen

kg

▬▬

▬▬

▬▬

▬▬

▬▬

▬▬ ▬▬

▬▬ ▬▬

▬▬ ▬▬

▬▬ ▬▬

Eladási ár (kerekítve)

▬▬

▬▬

▬▬

▬▬

………. %-kal kalk. elad. ár (zenés) ………. %-kal kalk. ……………... ár (cukr.) IV. oszt. Ár

▬▬ ▬▬ ▬▬

▬▬ ▬▬ ▬▬

▬▬ ▬▬ ▬▬

▬▬ ▬▬ ▬▬

▬▬ Ellenırizte:

▬▬ Ellenırizte:

1 adag nyersanyagértéke ……….% haszon

Átadási ár …….% süt. fız. veszt.

kg Ellenırizte:

1 adag, db-súlya

kg

▬▬ Ellenırizte:

▬▬ Ellenırizte:

Felelıs vezetı aláírása

ÉTELÁRKÉPZÉS Ételárképzés menete: • (1) nyersanyagérték meghatározása: a 10 adag ételhez szükséges egyes nyersanyagok mennyiségének és (nettó) egységárának (nettó beszerzési árának) szorzata külön-külön • (2) 10 adag (össz)nyersanyagértékének meghatározása: az egyes nyersanyagértékek összege • (3) árrés meghatározása: általában haszonkulcs segítségével történik • (4) 10 adag étel nettó eladási árának meghatározása: a 10 adag (nettó) nyerrsanyagértékének és az árrésnek az összege • (5) ÁFA meghatározása: ÁFA-kulcs segítségével • (6) 10 adag bruttó eladási árának meghatározása: a 10 adag nettó eladási árának és az ÁFÁnak az összege • (7) 1 adag fogyasztói (bruttó eladási) árának meghatározása: a 10 adag bruttó eladási ára 10zel elosztva • (8) 1 adag fogyasztói (=bruttó eladási) ára kerekítve: az 1 adagra kalkulált ár kerekítve (jelenleg 5 Ft-os kerekítési szabály szerint) Példa: Francia rakott burgonya fogyasztói árának kalkulációja 250%-os haszonkulcs és 27%-os áfakulcs mellett. Az anyaghányad 10 adagra vonatkozik. Megnevezés Burgonya Zsír Vaj Só Tojás Tejföl Törött bors Szerecsendió Zsemlemorzsa

Mennyiségi Mennyiség egység kg 2 kg 0,1 kg 0,1 kg 0,04 db 10 l 0,5 kg 0,005 kg 0,005 kg 0,08 Σ 10 adag nyersanyagértéke + árrés (1292,85 x 2,5) _ = 10 adag N° eladási ára + ÁFA (4.524,98 x 0,27 =)

Összeállította: Ozsváth Kata - 2012

Egységár (Ft) 60 648 1920 42 30 938 1850 23640 224

Nyersanyagérték 120 64,8 192 1,68 300 469 9,25 118,2 17,92 1.292,85 3232,13

_ 4.524,98 1.221,74

_ = 10 adag B° eladási ára

_ 5.746,72

1 adag B° eladási ára

574,67 ≈ 575 Ft

ITALÁRKÉPZÉS Italárképzés menete: • (1) 1 üveg nettó beszerzési árának meghatározása: bruttó beszerzési ár ÁFÁ-val csökkentve • (2) Árrés meghatározása: haszonkulcs segítségével • (3) 1 üveg nettó eladási árának meghatározása: nettó beszerzési ár és árrés összege • (4) ÁFA kiszámítása: ÁFA-kulcs segítségével • (5) 1 üveg bruttó eladási árának meghatározása: a nettó eladási ár és az ÁFA összege • (6) Részmennyiség bruttó árának meghatározása: a szokásos kimért mennyiség árának kiszámítása MINTAPÉLDA 1 üveg Rajnai rizling bruttó beszerzési ára 1410 Ft, ÁFA-kulcs 27%. Mennyi lesz egy üveg fogyasztói ára 200%-os haszonkulcs alkalmazása mellett? Mennyibe kerül 1 dl bor, amennyiben 0,75 l-es az üveg? A fogyasztói ár meghatározásánál az 5 Ft-os kerekítés szabályai szerint járjon el! A feladat megoldása: B° beszerzési ár - ÁFA (1410 x 0,2126 =) _ _ = N° beszerzési ár (1410/1,27=) + árrés (1110 x 2 =) _ _ = N° eladási ár + ÁFA (3330 x 0,27 =) _ _ = B° eladási ár

1410 300 1110 2220 3330 899 4229 ≈ 4230 Ft

Egy üveg rajnai rizling itallap szerinti ára 4230 Ft. 1 dl bor fogyasztói árának meghatározása: 1 liter = 10 dl 0,75 l = 7,5 dl 1 dl bor fogyasztói ára = 4230 / 7,5 = 564 ≈ 565 Ft Szolgáltatások árképzése: • a szolgáltatásoknak nincs nyersanyag-felhasználása, ezért a nettó eladási ár teljes egészében árrés; Összeállította: Ozsváth Kata - 2012

• a tevékenységet értékesítjük, nincs nyersanyag-felhasználás; • az árképzésre nincs konkrét elıírás, általában a vállalkozó saját maga dönt a díjakról; • szállodai szolgáltatások a szállodai szoba, kommunikációs lehetıségek, televízió-csatornák, wellness, testedzés lehetıségek, titkárnıi szolgálat, tárgyalószoba, iroda, stb. • vendéglátó szolgáltatások a zene, mősor, ruhatár, revü stb. • a szolgáltatások díját bizonyos mértékig be lehet építeni a termékek díjába, azonban a rendezvények egy jelentıs részénél a mősor megszervezése már olyan többletköltséget jelent, ami miatt szükséges lehet belépıdíjat kérni. Belépıjegy árának meghatározása: • a rendezvények esetén általában úgy kalkulálják az árat, hogy a helyiség befogadóképességét figyelembe véve, 50%-os kihasználtság mellett még megtérüljenek a költségek. • olykor kötelezı fogyasztást állapítanak meg, amikor az ételek és italok magasabb árrése biztosítja a rendezvény egyéb költségeinek fedezését. • a kettı kombinációja is elterjedt, amikor a belépıdíj egy részéért a vendég fogyaszthat. • néha a mősor rendezését más vállalkozónak átengedi a vendéglátó egység, így lehetıség van a mősor esetleges sikertelenségébıl adódó kockázat elkerülésére is. Belépıjegy árának meghatározása: • (1) Elérendı bevétel meghatározása: a rendezvény kapcsán felmerült valamennyi költség és az elvárt nyereség összegeként • (2) Belépıjegy árának meghatározása: a belépıjegy árát a várható létszám alapján az egy fıre jutó elérendı bevételként lehet meghatározni, vagyis az összes elérendı bevétel és a várható létszám hányadosaként tudjuk kiszámítani.

Összeállította: Ozsváth Kata - 2012