1. VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET. Büntetés-végrehajtás, 2010 EU-s és saját fejlesztések

HÍRLEVÉL

2010 /1.

B ÜNTETÉSVÉGREHAJTÁSI S ZERVEZET

TISZTELT OLVASÓK, K EDVES KOLLÉGÁK!

Büntetés-végrehajtás, 2010

EU-s és saját fejlesztések

4 Állománygyűlés: büntetés-végrehajtás, 2009 Cikk a 2-3. oldalon

Újévi nyereménysorsolás Interjú a fõdíjassal

Nemzetközi konferencia

a börtönoktatásról

9

10

Az év végi ünnepek után új lendülettel léptünk 2010-be. Olyannyira, hogy mint látják, az újság külleme is megújult. A lap szerkezetét meghagyva, a szerkesztési és nyomdai tapasztalatok alapján módosult új külsővel az a célunk, hogy még több, még színesebb információval szolgálhassunk a Bv. Hírlevél olvasóinak. Ezt az évet is szervezetünk hagyományos állománygyűlése nyitotta. Az eseményen mi is ott voltunk, az országos parancsnok, valamint a miniszter értékelését és legfontosabb gondolatait megosztjuk Önökkel. Az új év változásokat hozott az adózásban és a béren kívüli juttatások rendszerében egyaránt. Erről, és a már lezajlott szervezeti változásokról az egyes területek vezető szakemberei nyilatkoztak lapunknak. Beszámolunk azokról az Európai Unió által finanszírozott nagyprojektekről is, melyek megvalósu­lásával közelebb kerülünk egy korszerűbb, a mai kor igényeit jobban szolgáló szervezet létrejöttéhez. E lapszámunkban bemutatjuk az elmúlt időszakban kinevezett vezetőket, és csokorba szedtük az intézetek környékén történt legfontosabb híreket. Jártunk Tökölön a „Zárt ajtók – nyitott lelkek” című konferencián, melynek témája a gyermekés fia­talkori agresszivitás és bűnelkövetés volt, és ott voltunk az Európai Bizottság által a fogvatartottak oktatása, képzése témakörében szervezett budapesti nemzetközi konferencián is. Végül – de nem utolsósorban – kisorsoltuk az újévi nyereményjáték nyerteseit. A fődíj átadásáról szóló beszámolót és a másik két szerencsés nyertes nevét is megtalálják a Bv. Hírlevél ez évi első számában. Szerkesztőségünk továbbra is várja észrevételeiket, ötleteiket, témafelvetéseiket. Kellemes időtöltést kívánunk a Bv. Hírlevéllel!

Szervezeti

élet

büntetés-végrehajtás, 2009

Szakszerû munkavégzés a legnehezebb napokban is Januárban került sor a büntetés-végrehajtási szervezet immár hagyományos állománygyűlésére, amelyen a 2009. évi tevékenységét értékelte dr. Kökényesi Antal bv. altábornagy, országos parancsnok. A rendezvény elöljárója, dr. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszter elismeréssel szólt az állomány munkájáról. Az eseményen részt vett dr. Turi András rendészeti szakállamtitkár, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a társszervek meghívott képviselői, valamint a büntetés-végrehajtás berendelt személyi állománya. Az elhangzottak alapján összegezhető az állománygyűlés legfőbb üzenete: a bv. személyi állománya a törvényben meghatározott feladatait az egyre nehezebb gazdasági körülmények ellenére is szakszerűen és jogszerűen teljesítette.

Az állománygyűlésen először dr. Kökényesi Antal bv. altábornagy, országos parancsnok értékelte a szervezet munkáját. Az elmúlt év általános jellemzőit összefoglalva rámutatott: a nehéz gazdasági körülmények, a gazdasági válság hatásai és a fogvatartottak növekvő létszáma ellenére a büntetés-végrehajtás megőrizte stabilitását. Kiemelte, hogy az állomány az őrzési feladatok mellett erőfeszítéseket tett a bűnismétlések megelőzésére, a szabadult fogvatartottak sikeres reintegrációjára.

akkor a létszámgazdálkodást továbbra is kedvezőtlenül befolyásolja a más fegyveres szervhez, főként a rendőrséghez történő áthelyezések számának növekedése (2009-ben 135 fő). A nemzetközi kapcsolatok és koordináció területén előrelépésnek tekinthető a palesztinai, koszovói és iraki misszióban való bv.-s részvétel.

Az állomány helyzete

Dr. Kökényesi Antal szólt arról is, hogy a fogvatartottak létszámával összefüggő, a korábbi évekre jellemző tendencia megfordult. A 15 373 fős átlaglétszám jelentős növekedést mutat: tavalyelőtthöz viszonyítva 568 fővel változott. 2009. december 31-én 689 fővel több fogvatartottat őriztünk, mint 2008. december 31-én, így az intézetek átlagos telítettsége elérte a 128 százalékot. Az előzetesen letartóztatottak számának növekedése miatti nehézségeken enyhített a 2008-ban kidolgozott telítettségkiegyenlítő program, melynek révén a legzsúfoltabb megyei bv. intézetek fogvatartottainak átcsoportosítására került sor a heti rendszeres körszállítások során. Az altábornagy úr beszámolt arról is, hogy 2009-ben a bv. szervek kiemelt figyelmet fordítottak az objektumok védelmére és a fogvatartás biztonságának fenntartására, a biztonsági feladatok szakszerű és hatékony végrehajtására. Az elítéltek helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy a társadalomba való visszailleszkedésüknek egyik fontos feltétele a megfelelő iskolai végzettség, illetve szakképzettség megszerzése. Az adatok azt mutatják, hogy a befogadottak iskolai végzettsége jóval alacsonyabb a társadalmi átlagnál, márpedig a fogvatartottak szabadulás utáni elhelyezkedésére csakis valamilyen szakképzettség birtokában van esély. A helyzetet értékelve elmondta azt is, hogy a fogvatartottak 58 százaléka

Az országos parancsnok elmondta, hogy a bv. szervezet vezetése tavaly nagy hangsúlyt fektetett a személyi állomány szakmai fejlődésére: a szervezet munkatársainak olyan új, korszerű képzéseken is lehe­ tőségük volt részt venni, mint például a mediátorképzés vagy a stressz­ helyzetreakció tréning. Jól mutatja a szemléletváltás eredményességét az is, hogy a büntetésvégrehajtási szervezet több pályázaton szerepelt sikerrel. Nyolcvanhárom benyújtott pályázatból hatvankettő volt nyertes, ezáltal 311,2 millió forinttal lett gazdagabb a szervezet. Megtörtént az elöregedett gépjárművek cseréje is: hatvanöt személygépkocsi, öt nagy és ötven kis fogvatartotti szállítójármű beszerzése is a tavalyi év eredménye. A humánpolitikai tevékenységről szólva elmondta, hogy elkészült a BvOP új Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint az új állomány­ szervezési táblázat. Az értékelésből azt is megtudtuk, hogy a tavalyi költségvetés mindösszesen 8236 fő létszámmal számolt. Ehhez képest – elsősorban forráshiány miatt – a 2009. december 31-ei létszám 7786 fő volt, a feltöltöttség 94,71 százalékos, amely a 2008. évi arányhoz (96,4%) viszonyítva csökkent. Pozitív tapasztalat, hogy a távozások számának csökkenésével erősödött a szervezet állománymegtartó képessége, ugyan­ 2

A fogvatartottak helyzete

Bv.H Í R L E V É L

büntetés-végrehajtás, 2009

Szervezeti

élet

A miniszter értékelése Ezután dr. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszter rea­gált az elhangzottakra, majd meghatározta a 2010. évre vonatkozó legfonto­ sabb feladatokat. Elismeréssel szólva az állomány munkájáról, kiemelte azokat az erőfeszítéseiket - többek között a vezetési és irányítási rendszer hatékonyabbá tételét, a fegyelmezett gazdálkodást, a költséghatékonyabb működést -, melyek biztosították a büntetés-végrehajtási szervezet kiegyensúlyozott működését az elmúlt évben. Örömmel szólt a rendkívüli események csökkenéséről, mely véleménye szerint a személyi állomány felkészültségének és konfliktuskezelő készségének tudható be. Ígérete szerint a tárca az állomány megtartása érdekében mindent elkövet a jövőben is. Köszönetet mondott mind a két szakszervezet vezetőjének, akik rendkívüli korrektséggel képviselték a személyi állomány érdekeit a legnehezebb napokban is. rendelkezik a szakképzés megkezdéséhez szükséges alapvégzettséggel. A bv. erre alapozva tavaly tizenöt tanfolyamot indított, melyeken 253 fogvatartott vett részt. Az általános iskolai és szakképzési igények mellett tovább erősödött a középiskolai végzettség megszerzésének igénye is, a 2008/09-es tanévben több mint kétezer fogvatartott vett részt szervezett oktatásban. A társadalmi kapcsolatok örvendetes bővülése kapcsán megtudtuk, hogy az egyházi és civilszervezetekkel való közös erőfeszítéseknek köszönhetően a büntetés időtartama alatt egyre többek számára telik hasznosan az idő, így a társadalomba történő visszailleszkedésre is nagyobb az esélyük. A bv. szervezetnek jelenleg kétszáztizenöt szervezettel van érvényes együttműködési megállapodása. Az intézetekben négy felekezet (római katolikus, református, evangélikus, zsidó) harminchárom lelkésze végez szolgálatot. Az önkormányzatokkal való jó kapcsolatról az év során sok esetben a helyi lakosság is meggyőződhetett, hiszen több bv. intézet – ezen a téren külön kiemelendő a Heves és a Győr-Moson-Sopron Megyei Bv. Intézet, valamint a Balassagyarmati Fegyház és Börtön tevékenysége – szervezett olyan programokat, melynek keretében a fogvatartottak a település közterületeit, parkjait és játszótereit takarították, gondozták. Az, hogy 2009-ben az egyre romló gazdasági helyzet ellenére is sikerült a likviditási helyzetet stabilizálni, a belső tartalékok feltárásának és felhasználásának is köszönhető. Azonban a szervezet hosszú évek óta először, jelentős tartozásállománnyal volt kénytelen zárni a gazdálkodási évet, mely meghatározza a 2010. évi költségvetési-gazdálkodási mozgásteret. Az elhangzottakat összegezve dr. Kökényesi Antal bv. altábornagy köszönetet mondott az együttműködő szervezeteknek, az Igazság­ ügyi és Rendészeti Minisztériumnak, a társszerveknek, valamint az egyházi és civilszervezeteknek, akik jelentős mértékben járultak hozzá a büntetés-végrehajtási szervezet működőképességének fenntartásához.

2010-re vonatkozóan arra kérte az állományt, hogy a korábbi évek­ hez hasonló fegyelmezettséggel és szakértelemmel kövessenek el mindent a biztonságos működés érdekében, mindenkor jogszerűen és szakszerűen járjanak el munkájuk során. Az elöljárókat arra kérte, hogy továbbra is gondoskodjanak a személyi állomány folyamatos motiválásáról és megbecsüléséről. Kitért arra is, hogy lehetőség szerint fokozni kell a hazai és az uniós pályázatokon való részvételt, valamint idén végre kell hajtani az informatikai és rendszerfejlesztési projekteket. Kiemelte a „Felelősen, felkészülten” fejlesztési program 2010-re tervezett feladatai elvégzésének fontosságát is. A közelgő választásokkal kapcsolatban arra kérte a szervezetet: tegyék lehetővé, hogy az országgyűlési és önkormányzati választások során mindenki, aki arra jogosult, gyakorolhassa állampolgári jogát a börtönökben is. Végezetül a miniszter úr ismételten megköszönte a szervezet minden tagjának a 2009. évi munkáját, és sok kitartást kívánt az elkövetkezendő időszak feladatainak sikeres végrehajtásához. Borbély László

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának lapja Felelős kiadó: Dr. Kökényesi Antal bv. altábornagy, országos parancsnok • Főszerkesztő: Szalai Tímea Felelős szerkesztő: Mészáros Zita, PResolver Communications • Fotó: Apró Andrea és archív A szerkesztőség elérhetőségei Cím: BVOP Sajtóiroda, 1054 Budapest, Steindl Imre u. 8. Telefon: +36/1/301-8424, -25, e-mail: [email protected], nyomdai előkészítés: Vividfour Nyomda: Duna-Mix Kft., 2600 Vác, Barabás M. u. 1.

3

Hírek

Új sportolási lehetõségek Tökölön Január óta új sportolási lehetőségek állnak rendelkezésére a dolgozóknak a Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében. A már korábban is népszerű testépítés, illetve labdarúgás mellett az állomány térítésmentesen vehet részt karate, illetve önvédelmi képzésben, a J.K.A. Shotokan karatében ötdanos mesterfokozattal rendelkező Rab Sándor vezetésével. A nagymester emellett az intézet akciócso­port­jának is heti rendszerességgel tart továbbképzéseket. A fentiek mellett, főleg a hivatali munkaidőben dolgozó állomány, a frissítő és rekreációs Air Bo foglalkozásokon is részt vehet az RS Testkultúra Sportegyesület jóvoltából. Az Air-Bo lényege, hogy nagyobb fizikai megerőltetés nélküli mozgások, illetve különböző légzőgyakorlatok segítségével szellemi és fizikai frissesség érhető el. Miután a gyakorlás kifejezetten csoportmozgásokra épül, így teljességgel kielégíti a külön­ féle összetételű csoportok együvé tartozását, összetartását, egymás segítését, valójában egy együttes fizikai regenerálódást, rekreációt és a mai divatos kifejezéssel élve: a mentális stresszoldást. Rab Sándor és csapata a tököli fogvatartottaknak is tart tréningeket, egyszerre 50-60 főnek. Az új típusú mozgássor megalkotója sem más, mint a tököli foglalkozásokat vezető tréner.

Segítõ kezek, segítõ forintok A Segítő Kezek BVD Alapítvány 1991 óta nyújt segítséget a büntetés-végrehajtás szociálisan rászo­ rult munkatársainak és családtagjainak. Emellett nagykorúságukig segítik a hősi halott kollégáik gyermekeit és biztosítják a bv.-s családok gyermekei részére a nyári üdülést. Minderre a magánszemélyek adományai és az adójuk 1 százalékának felajánlása, illetve számos jogi személy pénzbeli és a természetbeli támogatása ad lehetőséget. Hogy a rászoruló családok támogatása ebben az évben se maradjon el, az alapítvány idén is várja a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlását.

Adószám: 19700337-1-41

4

Együttmûködési megállapodások A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága együttműködési megállapodást kötött a Magyar Polgári Védelmi Szövetséggel, melynek célja a személyi állomány szakirányú felkészítése és közös gyakorlatok vég­rehajtása. A megállapodást dr. Kökényesi Antal bv. altábornagy, a büntetés-vég­rehajtás országos parancsnoka és dr. Endrődi István ny. pv. ezredes, a Ma­gyar Polgári Védelmi Szövetség országos elnöke írta alá. Megszületett az együttműködési megállapodás a Honvédelmi Minisztérium Állami Egészségügyi Központ (HM ÁEK) és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) között is, a büntetés-végrehajtási egészségügyi szakdolgozók szakirányú felkészítése, képzése, a személyi állományi tagok térítésmentes fekvő- és járóbeteg szakellátása céljából. A megállapodást dr. Szilvásy István főigazgató és dr. Kökényesi Antal bv. altábornagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka írta alá.

Miniszteri vizit Szirmabesenyõn Dr. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszter látogatást tett február 19-én a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Bv. Intézet Fiatalkorúak Regionális Bv. Intézete Szervezeti Egységében. Az intézet igazgatója jelentést tett a szakmai munkáról, ezt követően miniszter úr megtekintette az objektumot, tájékozódott a fiatalkorú fogvatartottak elhelyezési körülményeiről, nevelési programjairól.

Disznótoros Baracskán A BvOP Nyugdíjas Klubja immár harmadik alkalommal szervezett disznóvágást Baracskán. A büntetés-vég­ rehajtási szervezet nyugdíjasainak népes csoportja – közel 60 fő – egy jó hangulatú, disznótoros ebéddel egybekötött programon vett részt. A program megszer­ vezésében és lebonyolításában hathatós segítséget nyújtott a Közép-Dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka, Cséri Zoltán bv. ezredes, valamint az Annamajor Kft. ügyvezető igazgatója, Hirják András bv. alezredes.

Bv.H Í R L E V É L

büntetés-végrehajtás, 2010

Büntetés-végrehajtás, 2010 Nem volt könnyű év a tavalyi, és minden bizonnyal az idei sem lesz az. A tavalyi évet a fejlesztések mellett a szervezeti átalakí­ tás és a kényszerű költségvetési szigorjellemezte. A szűkülő költség­vetési forrásokon túl viszont „beérhetnek” az elnyert európai uniós forrásokból elindított projektek. Idén változik a cafeteria és ajövedelemadózás is. 2010 legfontosabb momentumairól az országos parancsnokság szakemberei nyilatkoztak lapunknak.

Tavaly nem voltak kedvezőek a büntetés-végrehajtás gazdasági feltételei, egyrészt a válság, másrészt a fogvatartotti létszám közel ezerfős emelkedése miatt. A 2009-es évet mintegy 1,3 milliárd forintra tehető likviditási problémával zártuk – mondta lapunknak dr. Tóth László bv. vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának gazdasági és informatikai helyettese. Az alapvető működés finanszírozása biztosított volt ugyan, a bün­­te­­­­tésvégrehajtás költségvetése azonban nem engedte meg a személyi állomány mintegy 400 fős létszámhiányának orvoslását. Az ingatlanok, a zömében törvényházak mellé épült régi börtönök mára elhasználódtak és felújításra szorulnak. „A prioritások szerint először a béreket és a személyi jellegű kiadásokat, valamint a lakhatási feltételeket biztosítottuk. Ezt követték az állammal szembeni adótartozások – a személyi jövedelemadó és az áfa –, illetve a fogvatartotti állomány felé fennálló kötelezettségek rendezése. A legvégére maradt az infrastruktúra további romlásának megaka­ dályozása. A fenti hiánnyal indult a 2010-es esztendő, ez alapozza meg problémáinkat. A jelenlegi költségvetés nem fedezi teljes mértékben a mintegy 8000 fős állomány járandóságait, a 38 intézmény működését és a 16 ezer fogvatartott ellátását. Dr. Tóth László elmondta, hogy a tartozásállományt sikerült átü­te­ mezni azzal, hogy az intézetek meg tudtak egyezni a szolgáltatókkal. „Az is igaz, hogy tavaly több fejlesztés is megvalósult, megújult a gépjárműpark nagy része – hogy csak a legnagyobbat említsem közülük. Idén a személyi állomány vonatkozásában a legfontosabb a feltöltöttségi szint emelése, illetve a juttatások biztosítása. Jelentős feladat elé állítja a BvOP vezetését a dologi kiadások alacsony szintje” – említette a vezérőrnagy úr.

Uniós források a fejlÕdésre – ÁROP A büntetés-végrehajtás szervezetének fejlesztési programja, amely a gazdasági szervezetek és a folyamatok racionalizálását tűzte ki célul, tavaly kezdődött a 70 millió forintos uniós projekt, az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében. „A program első szakaszát január 31-én zártuk, második része június 30-án ér véget. Ez idő alatt költségcsökkentő intézkedéseket vezetünk be, mint például a számviteli információs rendszert a bér- és létszámgazdálkodás területén, vagy a beszerzések központosítását.” Tavaly a büntetés-végrehajtás meghozta azokat a lépéseket, intézkedéseket – a Gyorskocsi utcai objektum és a két solti körlet ideiglenes kiürítését –, amelyek a hatékonyabb és költségtakarékosabb működést

Bv.H Í R L E V É L

Szervezeti

élet

szolgálták. Ide tartozott Szeged és Nagyfa összevonása is: a szegedi börtön egyik objektuma lett a nagyfai intézet, amit megalapozott a két intézet közelsége, mint Székesfehérvár és Baracska esetében. A bv. életében gondot jelent az is, hogy a válság miatt csökkent a büntetés-végrehajtás kft.-i által előállított könnyűipari termékek iránti kereslet, ezáltal csökkent a kft.-kben foglalkoztatottak száma is. Pedig a fogvatartottaknak a munkadíjon kívül az is fontos, hogy tudatosuljon bennük, hozzájárulnak eltartásuk költségeihez, hogy némi tartalékot képezhessenek a szabadulás utáni életre. Dr. Tóth László megemlítette azt is, hogy a 2008. évi LV. törvény, az ún. státustörvény szükségessé tette a költségvetési szervek jogállá­ sának átalakítását, és lehetőséget teremtett a belső ellátás kialakítására.

Energia-racionalizálási programok Az elmúlt évek során a bv. beruházásra és felújításra fordítható előirányzatainak nagyságrendje folyamatosan szűkült. Idén is sokkal kevesebb, mint amire az amortizációs költségek indokolnának – mondta Bárándi Gyula bv. ezredes, a Műszaki és Ellátási Főosztály vezetője. A forráshiány miatt az épületek felújításai és az ehhez kapcsolódó beruházások háttérbe szorulnak. Ezt felismerte a büntetés-végrehajtás felügyeleti szerve, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) és immár harmadik éve kb. 80 millió forintos támogatási keretet hozott létre, amely az energiamegtakarítást célozza meg. Az energiaracionalizálási pályázatokon való induláshoz a szervezeteknek vállalniuk kell bizonyos önrészt, ami mini­ málisan húsz százalék. A pályázatok megtérülési ideje legalább öt év. A pályázatokon az önrész megemelésével jobb helyezést lehet elérni. 2008-ban az IRM 80 millió forintos támogatási keretéből a büntetésvégrehajtás 35 millió forint támogatást szerzett, amelyet a fogvatartotti épületek hőszigetelésére, nyílászárók cseréjére, kör­világításkiépítésre, fázisjavító berendezések cseréjére fordítottak. E támogatással például idén a Közép-dunántúli Országos Bv. Intézet baracskai hármas fogvatartotti épületének hőszigetelését is elvégzik. A 80 millió forintos keret azonban nagyon kevés – jegyezte meg Bárándi Gyula. Ezért a Büntetés-végrehajtás Országos Parancs­ noksága (BvOP) élt az Új Magyarország – Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) által kínált pályázati lehetőséggel is, amelynek révén lehet „nagyot álmodni”. A KEOP-ból 26 milliárd forint osztható szét a pályázó állami szervek között, és ebből a büntetés-végrehajtási intézetek úgy 6 milliárd forintra pályáztak. A program előnye, hogy százszázalékos finanszírozású, tehát önrészre nincs szükség. Itt legfeljebb az kerülhet pénzbe, hogy a pályázati anyagot össze kell állítani, hatástanulmányt kell hozzá készíttetni. Ám ez a költség is megtérül, ugyanis ezt az előfinanszírozást később visszatérítik a pályázónak. A KEOP-ban mindenre lehet pályázni, ami az energetikával kapcsolatos, ­­­­így épületek hőtechnikai adottságainak javítására, hőveszteségek csökkentésére, intézmények fűtésének, hűtési rendszerének kialakítására vagy fejlesztésére. A projekt révén – többek között – a balassagyarmati intézet 250 millióra, Márianosztra pedig 260 millióra pályázik, amelyből mindkét intézetben elsősorban az épületek utólagos hőszigetelését tervezik. „A programhoz tizenkét bv. intézet csatlakozott, és amelyiknek szüksége volt rá, annak 5

Szervezeti

élet

biztosítottuk az önrészt. Ha valamelyik intézet pályázata sikeres, akkor abban a börtönben jó időre el lehet majd felejteni az ilyen problémákat.” Mindemellett nagyon sok feladat van még hátra – tette hozzá a főosztályvezető –, mert a büntetés-végrehajtás utolsó évtizedében fejlesztés helyett inkább forráskivonás történt. „Amenynyiben az energetikai fejlesztések mindenhol megvalósulnának, az ingatlanok egyéb felújítása akkor is hátra lenne, és ezeket a munkákat jelentős forrás biztosítása révén lehetne elvégezni.” „Az intézetek önállóan gazdálkodnak, ugyanakkor a tavalyi év második felében egy közbeszerzési eljárást folytattunk le, amely – két-három intézet kivételével – lehetőséget adott arra, hogy egységesen lépjünk ki a szabad gázpiacra. Ezáltal féléves szinten 180 millió forintos megtakarítás érhető el” – közölte az ezredes úr. „Éppen ezért további terv az, hogy azoknak az intézeteknek az esetében is megvalósuljon a szabad gázpiacra való kilépés, akik most kimaradtak, illetve, hogy idén július 1-jével eredményesen kijussunk a villamos energia szabad piacára is.”

Informatikai fejlesztésEK A „Felelősen, felkészülten” program részeként a BvOP vezetése az informatikai rendszer fejlesztését kiemelt célként jelölte meg. Ennek érdekében az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében pályázható forrást kutattunk fel, majd előzetes megvalósíthatósági tanulmányt állítottunk össze a 2008-as év végére. A pályázati anyag benyújtása az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal közös konzorciumi partnerség keretében 2009. augusztus 17-én befejeződött. A véglegesítés során újra áttekintettük az informatikai rendszer releváns folyamatait, alrendszereit és elemeit, amely értékelés hatására még a pályázat benyújtása előtt belső átcsoportosításokat végeztünk - mondta Sebestyén Attila bv. alezredes, az Információtechnológiai Főosztály vezetője. „A módosítás oka az volt, hogy hiába van egy modern programunk, azt nem lehet elavult eszközparkon futtatni. És hiába újítjuk meg az eszközparkot, ha a régi alkalmazásunk nem képes ezeken az új eszközökön működni. A két komponens egymástól elkülönült önálló fejlesztése kizárja az informatikai rendszer működőképes megújítását. Ezt az ellentmondást úgy sikerült feloldanunk, hogy egységes rendszerként fejlesztjük az informatikai infrastruktúrát (hálózat, központi kiszolgálók, munkaállomások) és a funkcionális informatikai rendsze­ reket (irodai alkalmazások, szakrendszerek).” A probléma érzékeltetésére néhány számadat. A büntetés-végrehajtásnál 3 200 számítógép és 110 laptop működik. A számítógépek közül közel 1000 darab úgynevezett Unix-terminál, azaz önálló működésre alkalmatlan végberendezés, „egy távoli szerver kihelyezett klaviatúrája”. Helyi hálózataink szintén az 1990-es évek időszakában alakultak ki, sávszélességükben a ma elérhető szolgáltatások tized-, század-, néhol ezredrészét képesek csak biztosítani. A büntetésvég­rehajtásban úgy 600 eszköz tekinthető korszerűnek, a maradék 2600 darab elavult. Az amortizálódott eszközök fajlagosan magasabb üzemeltetési és fenntartási költségeket is jelentenek. „Az EKOP-forrás így lehetőség a korszerű informatikai rendszer 6

büntetés-végrehajtás, 2010

kiépítésére. De az informatikai fejlesztés nem cél, hanem eszköz, annak érdekében, hogy az alap- és szaktevékenységek magasabb színvonalú és hatékonyabb támogatását biztosítani tudjuk” – mondta el a főosztályvezető. Az EKOP azonban több mint informatikai rendszerfejlesztés. Az infrastruktúra fejlesztése mellett jelenti az informatikai tudás fejlesztését is. Része a pályázatnak a célzott üzemeltetői és felhasználói képzés, a grafikus irodai alkalmazás környezetszabvá­nyos kialakítása, a normásítás és a norma alapú szabályozással való egységesítés is. Milyen elemei vannak hát az EKOP-nak? Mindenekelőtt a fogvatartotti nyilvántartás új rendszertechnológiára való teljes átültetése. A humán nyilvántartás új rendszertechnológiára való teljes átültetése, funkcionális bővítése, adatmigrálása. Az intézetek helyi hálózatának bővítése, korszerűsítése. Homogén intézeti szerverpark kialakítása és egységes tartományi környezetbe illesztése, kiszolgálói szolgáltatások egységesítése, a rendelkezésre állás növelése. Munkaállomások amortizációs cseréje, irodai alkal­mazáskörnyezet szabványosítása. Az EKOP pályázati anyagot 2009. augusztus 17-én nyújtottuk be. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) eddig négy alkalommal tett fel tisztázó kérdéseket, amelyekre a megadott határidőkön belül érdemben válaszoltunk. Jelen cikk megjelenéséig a döntés nem született meg, de várhatóan február hónap végére azt megítélik számunkra. Az új alkalmazásrendszerek (fogvatartotti és a humán nyilvántartás) teljes funkcionális bevezetése 2012. január 1-jén várható. Az informatikai infrastrukturális fejlesztés, így a munkaállomás-oldali szolgáltatások egységes bevezetése 2010. év végéig realizálhatóak, így a 2011-es évre már „csak” az alkalmazásfejlesztések maradnak, egyes funkciók moduláris bevezetésével, teszteléssel, felhasználói képzésekkel.

Fogvatartottakat segítÕ programok A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) nem kifejezetten büntetés-végrehajtási projekt. Három területre koncent­rál: a fiatalok deviáns viselkedésének kezelésén kívül az áldozatok segítésére és a fogvatartottak társadalomba való visszailleszkedésére. Ez utóbbi alprojekt érinti közvetlenül a büntetés-végrehajtást – közölte dr. Huszár László bv. dandártábornok, a Stratégiai Elemzési és Tervezési Főosztály vezetője. Az alprojekt célja a munkaügyi központok, igaz­ságügyi hivatalok és a büntetésvégrehajtási intézetek közötti szorosabb szakmai együttműködés elősegítése, és folyamatos biztosítása a fogvatartottak sikeresebb társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja érdekében. A program egy több­­szakaszos, büntetés-végrehajtási inté­zeten belül és azon kívül megvalósuló reintegrációs tevékenységsorozat, amelynek elsődleges célcsoportja a három kiemelt régió – Észak-Magyarország, ÉszakAlföld és Dél-Dunántúl – büntetés-végrehajtási intézeteiben lévő fogvatartottak. Számukra munkaerő-piaci információk terjesztése, tanácsadás, készségfejlesztés, képzési program és szabadulásra való felkészítés valósul meg. A folyamatot különböző „kapcsolt szolgáltatások” erősítik, ame­lyek a szabadulásra felkészítés alatt és után folyamatosan jelen vannak. A másodlagos célcsoport a három régió területén a büntetés-

Bv.H Í R L E V É L

büntetés-végrehajtás, 2010

végrehajtási intézetben, munkaügyi központokban, igazságügyi hiva­ talban, a közvetlen célcsoport reinteg­rációja érdekében tevékenykedő szakemberek. „A projekt megvalósítá­sát a BvOP az Igazságügyi Hivatallal és a regionális munkaügyi köz­­­­pontokkal együtt végzi. A támogatási kérelmet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz is együtt nyújtjuk be a napokban. Amennyiben a döntés gyorsan megszületik, akkor már március elején elindíthatjuk a programot.” A program során a projektben részt vevő szakemberek számára egy ötnapos reintegrációs képzésre kerül sor, ami felkészíti őket az ellátandó szakmai feladatokra, a hatékony szakmai együttműködésre. A kiemelt projektben jelenleg az említett három régióból vesznek részt büntetés-végrehajtási intézetek, de a tervek szerint a konst­ruk­ cióból kimaradt bv. intézetek a második fázisban maguk indulhatnak a támogatás megszerzéséért. A TÁMOP összköltségvetése 2,2 milliárd forintot tesz ki, ebből a reintegrációs alprojekt bv.-re eső része 260 millió, azonban hogy összesen mennyi esik a büntetés-vég­ rehajtásra, még pontosan nem mondható meg, hiszen amit a regionális munkaügyi központnál fizetnek ki, az is a bv.-re vonatkozik, ugyanis azt a forrást is a fogvatartottak tanítására fordítják.

Új képzés az állománynak Egy másik fontos állomás a személyi állomány képzésében a büntetésvégrehajtás saját, stratégiai fejlesztésén alapuló Bv. Kritikus Incidens Tárgyaló (Bv-Kit) tréning, amely speciális képzést nyújt a nemzetközi szakirodalomban krízis incidensként leírt események (öngyilkossággal fenyegetés, torlaszolás, túszfogás, fogolyzendülés) tárgyalás útján történő felszámolására, megszakítására, erőszakos felszámolás esetén a veszteségek kockázatának csökkentésére. A képzés speciálisan büntetés-végrehajtási környezetre került kidolgozásra, szakmai anyaga amerikai, skót, holland és magyar túsz- és kritikusincidens-tárgyaló elemeket, tapasztalatokat tartalmaz. Dr. Huszár László hangsúlyozta, hogy a bv. intézetek folyamatosan igénylik, mintegy biztonsági szempontból előre gondolkodva, hogy ilyen típusú szakemberrel rendelkezzenek. „Igaz, a túsztárgyalás módszere alapvetően nem börtönszituációkra vonatkozik, hiszen a magyar bv. intézetekben ritkán történik túszejtés” – jegyezte meg a főosztályvezető. „Azonban a túsztárgyalás módszerei jól alkalmaz­hatóak például olyan krízisincidensekre, mint az öngyilkossággal való fenyegetés. Az első tréning 2010. április 26. és 29. között lesz, ahová elsősorban a budapesti és a fővároshoz közeli intézetekből várjuk a jelentkezőket.”

CafetEria- és adóváltozások A büntetés-végrehajtás dolgozói tavaly első alkalommal vehették igénybe saját választásaik szerint a cafetériát, vagyis a béren kívüli juttatást, mégpedig 182 ezer forint értékben. Mivel a rendszer bevált, az IRM úgy döntött, hogy idén is biztosítjuk az állománynak – közölte Markos Zoltán bv. ezredes, a Közgazdasági Főosztály vezetője. A HSZT módosításába ugyanakkor új passzusok kerültek be a cafeteria tekintetében. Az igazságügyi és rendészeti minisztert felhatalmazta a jogszabály, hogy utasí-

Bv.H Í R L E V É L

Szervezeti

élet

tásban szabályozza a béren kívüli juttatásoknak az adott évre vonatkozó mértékét és választható elemeinek körét. A módosítás kiegészítése február 12-én jelent meg, amelyben a cafetéria mértékét a köztisztviselői illetményalap 6,5-szeresében, vagyis bruttó 251 225 forintban határozták meg. Az összeg adóvonzata ezt a keretet terheli. A béren kívüli juttatások választható elemei a következők: étkezési hozzájárulás – hideg- és melegétkezési utalvány formájában –, ajándék­ utalvány, üdülési csekk, internet-hozzájárulás, önkéntes nyugdíjpénztári, illetve önsegélyező egészségpénztári hozzájárulás és – új elemként a tavalyihoz képest – lakhatási támogatás. Markos Zoltán hangsúlyozta, hogy az internet-hozzájárulásnak nincs adóvonzata, és kedvező, azaz 25 százalékos adókulccsal kell számolni a melegétkezési jegy, a pénztári befizetések és az üdülési csekk igénybevétele esetén. Ehhez képest egyáltalán nem kedvező a hidegétkezési jegy, az ajándékutalvány, valamint a lakhatási támogatás esetén fennálló 97,5 százalékos adóteher, amely jelentősen csökkenti a választható juttatások nettó értékét. A cafeterián túl a dolgozóknak a munkáltató százszázalékosan megtéríti a helyi tömegközlekedés költségét – közölte Markos Zoltán. A ruházati utánpótlási illetményt, amelyet törvény szabályoz  és amelynek összege a köztisztviselői illetményalap 250 százaléka, azaz 96 625 forint,  a hivatásos állomány a szokásos gyakorlat szerint kapja meg. Új elem, hogy számlával kell igazolni a vásárlást. Az elszámolható ruhadarabok listáját és az eljárás rendjét országos parancsnoki intézkedés tartalmazza. A szuperbruttósításról Kovács Kálmán bv. őrnagy, az Illetményszámfejtési Osztály vezetője adott felvilágosítást. Tájékoztatása szerint a 2010. évi bruttó, illetve nettó béreket a szuperbruttósítás és a fizetéshez hozzáadódó keresetkiegészítés, valamint az adókulcsok és a sávhatár módosítása együttesen alakítja. Szuperbruttósítás során lényegében a dolgozónak nemcsak a bére után, hanem a munkáltató által megfizetett járulékok (bruttó mun­kabér 27%-a) után is meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót. A szuperbruttósítás ellensúlyozásaként azonban csökkentek az adó­kulcsok és módosultak a sávhatárok a következők szerint: ami tavaly 18% adót jelentett évi bruttó 1.900.000,-Ft-ig, az 2010-ben 17% évi bruttó 5 000 000 Ft-ig; illetve ami 36% volt 1 900 000 Ft felett, az jelenleg 32% adó­előleg levonását jelenti 5 000 000 Ft felett. A két hatás együttes figyelembevételével eltérő módon jelentkeznek a nettó illetményekben a 2010. évi adómódosító szabályok hatásai. „Előzőekre figyelemmel például a havi 140–160 ezer forint között keresők évi 7,2 százalékkal kapnak többet, míg a 160–180 ezer forint közötti sávba tartozók jövedelmében évi 9,4 százalékos növekedés figyelhető meg, amelyhez jelentősen hozzájárul az, hogy a dolgozóknak 340 ezer forintos bruttó kereset alatt bruttó 98 ezer forint kereset ki­­egészítés jár (két részletben, januárban és márciusban, 49-49 000 Ft).” Az adójóváírás szabályai is módosultak, amely szerint az kérheti, akinek a jövedelme nem éri el a 3 millió 188 ezer forintot. Mindazok esetében, akik 2009. évben a családi pótlék után adóztak, az Alkotmánybíróság döntése szerint az idei adóbevallásnál adó-visszatérítésként kapják vissza a levont összeget. Csikász Brigitta 7

Szervezet

és tudomány

Konferencia Tökölön „Zárt ajtók – nyitott lelkek” címmel rendezett közös konferenciát az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézetén belül működő Kriminál- és Börtönpedagógiai Szakmai Műhely és a tököli Fiatalkorúak Bv. Intézete 2010. február 1-jén. A Tököli Művelődési Házban mintegy kétszáz fő részvételével megrendezett tanácskozás fő témája a gyermek- és fiatalkori agresszivitás és bűnelkövetés volt.

A konferenciát Széles Gábor bv. ezredes, a BvOP Fogvatartotti Ügyek

Főosztálya vezetője nyitotta meg; a résztvevőket Tóth Tamás bv. ezredes, a tököli intézet igazgatója és dr. Hegedűs Judit tanársegéd, a Kriminál- és Börtönpedagógiai Szakmai Műhely koordinátora köszöntötte. A délelőtti plenáris ülés – amelynek levezető elnöki tisztét Szarka Attila, az Aszódi Javítóintézet igazgatója látta el – dr. Hegedűs Judit Laikusok a börtönvilágról című előadásával vette kezdetét. Az előadó az oktatómunka keretében szervezett börtönlátogatásokról írt hallgatói véleményeket elemezte. Ezekből kiderült, hogy a börtönlátogatások tapasztalatai jóval pozitívabbak a hallgatók előzetes elképzeléseihez képest, s hogy ezek a látogatások alkalmasak a fiatalkorú bűnelkövetőkkel kapcsolatos előítéletek eloszlatására. Dr. Kerezsi Klára habilitált egyetemi docens, az OKRI igazgatóhelyettese A gyermek- és fiatalkori bűnelkövetés helyzete (Az antiszociális magatartás fejlődési ösvényei) című előadásában számos kérdést vetett fel: lehet-e látni előre a bűnelkövetéshez vezető utakat? Valóban erőszakosabbak-e a fiatalkorúak? A problémakört sok oldalról megközelítve kitért a szabálykövetéssel, illetve szabályszegéssel, továbbá a büntetések kiszabásával kapcsolatos hazai közvélemény-kutatások tanulsága­ ira (pl. Magyarországon az emberek nagy többsége úgy gondolja, hogy a börtönben lévőknek igen könnyű az életük). Utalt a Látens fiatalkori devianciák című nemzetközi felmérés hazai eredményeire, a problémás fejlődési út jellemzőire, a rizikótényezőkre. Kiemelte, hogy az agykutatás új eredményei szerint a fiatalok napjainkban csak 25 éves koruk körül válnak szociálisan éretté. A statisztikák szerint a hazai fiatalkorú bűnelkövetők száma ugyan enyhe emelkedést mutat, de a média – az egyes eseteket felnagyítva – megtévesztően hathat a közvéleményre. Fliegauf Gergely bv. alezredes, a Rendőrtiszti Főiskola Büntetésvég­rehajtási Tanszékének tanársegédje a fiatalkorú fogvatartottak börtönártalmairól beszélt előadásában. A fiatalok kriminológiai sajátosságai (a rossz anyagi helyzet, a kortársi erőszak, a genge­

Oláh László r. őrnagy, a BRFK Bűnmegelőzési Osztályának vezetője Dilemmák a bűnmegelőzésről címmel tartott előadást. Mint elmondta: az állampolgárok általában nincsenek tisztában azzal, hogy a rendőrség milyen szerepet tölt be a bűnmegelőzésben, s még a szakmai körökben sem magas ennek a munkának a presztízse. A BRFK bűnmegelőzéssel fog­lalkozó szervezeti egysége végzi – többek között – a D.A.D.A. ifjúsági bűnmegelőzési, illetve az Ellenszer program koordinálását a fővárosban. Az előadó kiemelte, hogy a szakmai előrelépés érdekében rendkívül fontos lenne az e területen dolgozó munkatársak létszámának megnövelése, a továbbképzések színvonalának emelése, valamint a jobb feladatmegosztás. A plenáris ülés előadásait követően a tököli fiatalkorú fogvatartottak a „Remélem, nem lesz drága” című vidám jelenetet adták elő – nagy sikert aratva. Az ebédszünetben a fogvatartottak munkáiból összeállított kiállítást tekinthették meg a tanácskozás részvevői. Délután szekcióülésekkel folytatódott a konferencia programja. A hét szekcióülés témakörei a következők voltak: agresszivitás serdülőkorban, pszichológiai munka a kriminalizálódott fiatalok körében (e témában két szekció is ülésezett), a fiatalkorú bűnelkövetők oktatásának helyzete, pártfogás és utógondozás, bűnmegelőzés és prevenció, gyermekvédelem a közoktatási intézményekben. Ezután a szekcióvezetők beszámolóira került sor, amelyek jól érzé­ keltették a szekcióülések sokszínűségét. Valamennyi szekcióvezető kiemelte a résztvevők aktivitását. A nagy sikerű rendezvény záróbeszédét dr. Kökényesi Antal bv. altábor­ nagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka mondta el. Hangsúlyozta, hogy ugyan a magyar börtönnépességnek csak 3%-a fiatalkorú, mégis nagyon fontos fogvatartotti csoportról van szó. Utalt arra, hogy számos fiatalkorú bűnelkövető a büntetés-végrehajtás keretein belül vég­ zi el az általános iskolát. Végezetül kifejezte megelégedettségét a konfe­ rencia színvonalát, a szervezők munkáját illetően.Ezt követően börtönláto­ gatásra került sor: a résztvevőknek alkalmuk nyílt, hogy megtekintsék a

sedés, a kábítószer-probléma, az erőszakkultusz stb.) világszerte majd­nem azonosak. A börtönártalmak fogalmának kapcsán az előadó kifejtette, hogy a börtönvalóság megismerésére alkalmasabbak az indirekt módszerek (pl. a falfirkaelem­zés) a direkteknél; a számos börtönártalom közül hármat emelt ki: az in­kapacitációt (a tétlenségre kárhoztatást), a medikalizációt és a gengesedést.

tököli intézet fiatalkorú bűnelkövetők részére fenntartott körleteit. A tanácskozás kiváló alkalmat adott a gyermek- és fiatalkorú bűnel­ követőkkel foglalkozó szakemberek eszmecseréjére, s nemcsak a külön­ böző szakterületek együttműködésének fontosságát tette nyilvánvalóvá, hanem annak lehetőségeit is bemutatta. Deák Ferenc István

8

Bv.H Í R L E V É L

Játékos

Kisorsoltuk a nyerteseket Legutóbbi, decemberi lapszámunkban újévi nyereményjátékot hirdettünk a Bv. Hírlevél olvasóinak. Az újév beköszöntött, a megfejtések is beérkeztek, nem volt hát akadálya a szerencsés nyertesek kisorsolásának. A sorsolásra január 26-án, Csóti András bv. vezérőrnagy szobájában került sor – szerkesztőségünk őt kérte fel, hogy felügyelje és hitelesítse a sorsolás szabályosságát. A sorsolást együtt tartottuk meg a Börtönújságban szintén meghirdetett karácsonyi nyereményjáték sorsolásával, így a szerencse összesen hat olvasónak kedvezett. A Hírlevél nyereményjátékára 324 megfejtés érkezett, melyből 252 volt helyes. Kisebb izgalmat keltettünk február elején a székesfehérvári intézetben, ahova szerkesztőségünk Csóti Andrással megérkezett. Az izgalmakat fokozandó, Cséri Zoltán, az intézet parancsnoka szobájába rendelt jó néhány szolgálatban lévő munkatársat, akik között ott volt a fődíj nyertese is. A tanácstalan kíváncsiságot vezérőrnagy úr oldotta fel, amikor néhány, még mindig talányos mondat után felfedte jövetelünk okát, és gratulált Horváth Róbert főtörzsőrmesternek, a fődíj, az igali hétvége nyertesének.

Minden megfejtést köszönünk, a szerencsés nyerteseknek gratulálunk!

Az újévi nyereményjáték nyertesei: Az 5000 forint értékű ajándékcsomagot nyerte Lebujos Tamás bv. őrmester, a Tiszalöki Országos Bv. Intézetből, a 10000 forint értékű csomag nyertese Verbászi Csaba bv. főtörzszászlós, a Tolna Megyei Bv. Intézet munkatársa. Kétszemélyes hosszú hétvégére utazhat a bv. igali üdülőjébe Horváth Róbert bv. főtörzsőrmester, a Közép-Dunántúli Országos Bv. Intézet (Székesfehérvár) munkatársa.

1.

A fõdíj nyertese Horváth Róbert bv. főtörzsőrmestertől először is azt kérdeztük, sike­ rült-e meglepetést szereznünk, mire állította, hogy jól konspiráltunk, valóban nem tudott nyereményéről. A megfejtésről kérdezve megtudtuk, hogy bár ő lett a szerencsés nyertes, munkatársaival közösen, igazi csapatmunkában töltötték ki a szelvényeket. Nem kis örömünkre arról is beszélt, hogy kollégáival együtt a Bv. Hírlevelet és a Börtönújságot is olvassa, ő személy szerint sok érdekes témát talál mindkét újságban. A szerencsés fődíjas két éve dolgozik a székesfehérvári intézet biz­ tonsági osztályán. Ezt megelőzően volt katona, majd vállalkozó,

2.

3.

de elmondása szerint visszahúzta a szíve, hiányzott a szolgálat és a csapatmunka. Mióta újra egyenruhát húzott, sokkal jobban érzi magát. Nagy kihívásnak tartja ezt a munkát, ezért is szeret itt dolgozni. Abba is beavatott minket, hogy az igali hétvégét feleségével együtt fogja eltölteni, akivel már húszéves házasok. Igyekeznek mindig időt szánni a pihenésre, az együttlétre, annál is inkább, mert úgy érzi, mind a szolgálata, mind a másodállásban, keresetkiegészítésként vállalt parkettázás is megterheli szervezetét, különösen a lábait. Elmondta azt is, nem kizárt, hogy dinasztiaalapító válik majd belőle, ugyanis 16 és 18 éves fiai is azt forgatják a fejükben, hogy fegyveres szervezetnél vállalnak szolgálatot.

A helyes megfejtés

Szent Adorján – a börtönőrök és hóhérok védőszentje; addiktív – függőségi viszony; aranygombos (bokrétás) – magasabb rendfokozatú bv. tiszt; árestom – a lexikon szerint a letartóztatás helye, de elfogadtuk az őrizetes fogda megfejtést is; bindzsi – elítéltek által eszkábált rádió; Stockholm-szindróma – a túszok érzelmi kötődése fogvatartóikhoz; deres – a feudális büntetés-végrehajtásban alkalmazott pad; doberdó – a sétát biztosító felügyelő tartózkodási helye; fidizés – börtönön belüli udvarlás; kampi – barát, földi; pallosjog – városok és földesurak ítélkezési joga; tortúra – kínzások sorozata az inkvizíció idején. A nyereményeket a Presolver Communications, a Bv. Hírlevél és a Börtönújság partnere ajánlotta fel.

Bv.H Í R L E V É L

9

Szervezet

és tudomány

Ajánló a Börtönügyi Szemle legújabb számából A Börtönügyi Szem­le legújabb, 2009. évi 4. száma több olyan írást is tartalmaz, amely számot tarthat a Hírlevél olvasóinak érdeklődésére. Szűcs András tanul­ mánya a végrehajtási fokozat meg­változ­ tatásának el­mé­leti és gyakorlati kérdéseit tárgyalja – kitérve a jelenlegi bv. bírói gyakorlat értékelésére is. Pallo József dolgozata a beszámíthatóság jogi megítélésének aspektusait vázolja fel a hazai és az angol jogrendszer alapján. Takácsné Takács Dóra tanulmánya a fogvatartottak kapcsolattartási jogával, nevezetesen a védelemhez való jog problematikájával foglalkozik. E három jogi tárgyú írást olyan cikkek követik, amely pszichológiai, szociológiai, illetve pedagógiai megközelítésűek. Herczeg József dolgozata az erőszakos bűncselekményt elkövetők agresszióját

vizsgálja a tudatelmélet tükrében. A cikk érdekessége, hogy a szerző kiindulópontjául két olyan szakdolgozat szolgált, amely Állampusztán készült. Balázs Mihály és Lantos Zsuzsanna tanulmánya a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében elvégzett – az egészséggel és az életmóddal kapcsolatos – felmérés eredményeiről számol be. Borgulya Zoltán írása a Humán-Pszicho 2002 Kht. továbbképzési projektjét mutatja be, amely a Pálhalmai Országos Bv. Intézetben zajlott, és a fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó személyi állomány mentálhigiénés megerősítését szolgálta. A folyóirat A magyar börtönügy arcképcsarnoka című sorozata – Estók József jóvoltából – ez alkalommal Pauler Tivadar (1816–1886) jogtudós, igazságügyi miniszter munkásságát állítja középpontba. A Kitekintés rovatban Pekáry László cikke a szexuális bűnelkövetők bajorországi terápiájáról nyújt beszámolót, Király Klára pedig szokásos színes börtönkaleidoszkópjával jelentkezik. A Röviden rovat a büntetés-végrehajtási szervezet eseménynaptárát közli IV. negyedévről, és két jelentős tanácsozásról – egy Bécsben megrendezett börtönlelkész-kongresszusról és a Magyar Börtönügyi Társaság éves szakmai konferenciájáról – tudósít. A folyóirat Könyvespolc rovatában – a szokásos Ajánlón kívül – Nagy Ferenc könyvismertetését olvashatjuk egy, a svájci büntetésvégrehajtásról szóló könyvről, illetve Bozó Bea ír az Életfogytiglan. Az apró kortyokban fogyasztott halál című kötetről. Deák Ferenc István

Nemzetközi konferencia a börtönoktatásról Az Európai Bizottság felkérésére Budapest adott otthont 2010. február 22–24. között a fogvatartottak oktatása, képzése témakörében rendezett nemzetközi konferenciának. A rendezvény társszervezői feladatainak ellátására az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát kérte fel. A konferenciát dr. Fazekas Judit szakállamtitkár (IRM) nyitotta meg.

„European prison education conference – Budapest 2010. Pathways to inclusion: Strengthening European cooperation in prison education and training” (Európai börtönoktatási konferencia – Budapest 2010. A befogadáshoz vezető utak: az európai együttműködés megerősítése a börtönoktatás és képzés területén.) Az angol munkanyelvű uniós szakmai fórum célja kettős volt: a résztvevők egyrészt áttekintették azokat az eredményeket, amelyeket az EU különböző oktatásfinanszírozási programjai (Grundtvig, Leonardo da Vinci, EQUAL, ESZA) által támogatott projektek elértek, a munkacsoportokba szerveződött szakemberek megvizsgálták a fogvatartottak részére biztosított oktatás-képzés gyakorlati problémáit, illetve a legjobb európai gyakorlatok alapján ajánlásokat fogalmaztak meg a döntéshozók részére. A konferencián bemutatkozott a magyar büntetés-végrehajtási szervezet is: dr. Huszár László bv. dandártábornok, a BvOP Stratégiai Elemzési és Tervezési Főosztályának vezetője angol nyelvű előadásában ismertette szervezetünk jelenlegi helyzetét, majd levetítettek egy, a Heves Megyei Bv. Intézetben a közelmúltban lezárt „Börtön a városért” reintegrációs projektet bemutató filmet. A konferencia záróülésén a magyar bv. képviseletében Dömény Sándor bv. vezérőrnagy mondott zárszót. A konferencia kísérőprogramjaként lehetőség volt a budapesti büntetés-végrehajtási intézetek meglátogatására is. A konferencián a pénzügyi alapokat kezelő tagállami intézmények képviselői mellett részt vettek büntetés-végrehajtási szakemberek és a témában kutató tudományos szakemberek. A konferencia költségeit a Lifelong Learning keretprogram Grundtvig programja finanszírozta. 10

Bv.H Í R L E V É L

Személyi

hírek

Kinevezett vezetõk Az országos parancsnok az elmúlt időszakban nyolc vezetőt nevezett ki a bv. szervezet különböző szervezeti egységeiben. Röviden bemutatjuk őket.

Állampusztai Országos Bv. Intézet – parancsnokhelyettes Grabicza Róbert bv. alezredes Kalocsán született, a Szegedi Tudo­ mányegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát. 1986. július 15-étől a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola hallgatója, 1987. augusztus 20-ától hadnagy, az Állampusztai Országos Büntetésvégrehajtási Intézet nevelője. 1996. július 1-jétől vezető nevelő a Büntetés-végrehajtási Osztályon. 2000. június 19-én megbízták, majd 2001. június 1-jei hatállyal kinevezték Programszervezési és Fog­ lalkoztatási Osztály vezetőjének. 2008. január 1-jétől az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet megbízott, 2010. február 1-jei hatállyal az intézet kinevezett parancsnokhelyettese.

Budapesti Fegyház és Börtön – parancsnokhelyettes Nyima Tamás bv. alezredes Szegeden született, Rendőrtiszti Főiskolát végzett. 1996. május 1-jétől a Szegedi Fegyház és Börtön biztonsági felügyelője. 1998-ban vezényelték a Rendőrtiszti Főiskola büntetés-végrehajtási szakának nappali tagozatára, melynek eredményes elvégzését követően a Budapesti Fegyház és Börtön biztonsági tisztje volt. 2002. december 1-jétől biztonsági osztályvezető-helye­ttes, 2004. január 1-jétől megbízott, 2004. május 1-jétől kine­ve­zett­ osz­tály­­­ve­zető. 2007. július 1-jétől a Büntetés-végrehajtás Központi Kórház főigazgatóhelyettese. 2010. február 1-jén – sikeres pályázata útján – kinevezték a Budapesti Fegyház és Börtön parancsnokhelyettesévé.

Pálhalmai Országos Bv. Intézet – parancsnokhelyettes Pleszné Antal Ágnes bv. alezredes Dunaújvárosban született, általános iskolai tanító, addiktológiai konzultáns. 2001. szeptember 1-jétől a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet nevelője, közalkalmazott, majd 2002. március 1-jével főhadnagy. 2004. július 1-jétől megbízással, majd 2005 januárjától kinevezéssel vezető nevelő a Programszervezési és Foglalkoztatási Osztályon, 2005. november 15-étől megbízott, 2006. április 15-étől kinevezett osztályvezető. 2009. szeptember 1-jétől a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet megbízott parancsnokhelyettese, 2010. február 1-jei hatállyal a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az intézet parancsnokhelyettesévé nevezte ki, egyidejűleg soron kívül alezredessé léptette elő.

Pálhalmai Országos Bv. Intézet - parancsnokhelyettes Ambrus Lajos bv. alezredes Kalocsán született, Rendőrtiszti Főiskolát végzett. 1992-től az Állampusztai Országos Büntetésvégre­ hajtási Intézetben őrmester, majd 1996. szeptember 1-jével biztonsági főfelügyelő. 2003. március 1-jétől vezető nevelő, 2006. szeptember 1-jétől a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Programszerve­­-­ zési és Fog­lalkoztatási Osztályának vezetője. 2008. január 1-jétől a Pálhal­ mai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet megbízott parancs­nok helyet­tese, 2010. február 1-jén kinevezték ebbe a beosztásba.

Büntetés-végrehajtás Központi Kórház – főigazgató-helyettes Katona János Krisztián bv. alezredes Orosházán született, Ren­ dőrtiszti Főiskolát végzett. 1995. augusztus 18-ától a büntetésvégrehajtási szervezet ösztöndíjasaként a Rendőrtiszti Főiskolára járt, majd 1998. július 1-jétől hadnagy, a Szegedi Fegyház és Börtön biztonsági tisztje. 2006. január 1-jén áthelyezték a Jász-NagykunSzolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetbe, ahol biztonsági osztályvezető. 2010. február 1-jétől a Büntetés-végrehajtás Központi Kórház főigazgató-helyettese.

BvOP – főosztályvezető Koncz Klára bv. alezredes Budapesten született, közgazdász. 1981től az Annamajori Célgazdaság polgári állományú közgazdasági osztályvezetője, majd hadnagy, a Baracskai Börtön és Fogház pénzügyi szolgálatvezetője. 1993. december 15-étől a BvOP Vállalatfelügyeleti Főosztályának főelőadója. 1999. január 1-jétől a Termelésirányítási és Marketing Osztály vezetője, egyben a Termelésirányítási és Marketing Igazgatóság igazgatóhelyettese. 2001. december 1-jétől a Gazdasági Társaságok Koordinációs Főosztálya megbízott főosztályvezetőhelyettese, majd 2003. szeptember 1-jétől megbízott főosztályvezető. 2005. október 1-jétől főmunkatárs, 2007 decemberétől alezredes, a Gazdasági Társaságok Főosztálya kiemelt főreferense. 2008. május 8-ától megbízott főosztályvezető, 2010. február 22-étől – sikeres pályázata útján – kinevezték a Gazdasági Társaságok Főosztálya főosztályvezetőjévé. Duna Papír Kft. – ügyvezető igazgató Fogarasi László bv. alezredes Tiszafüreden született, Rendőrtiszti Főiskolát végzett. 1995. május 15-étől Tökölön körletfelügyelő. 1997. szeptember 30-ától a Duna Papír Kft. művezetője, majd főművezetője, 2001 júliusától üzemvezető. 2005. január 15-étől főhadnagy, 2005. február 1-jétől ügyvezető igazgatóhelyettes. 2008. június 26-ától a társaság megbízott ügyvezető igazgatója, majd 2010. február 22-étől - sikeres pályázata útján – kinevezték az ügy – vezető igazgatói beosztásba.

Pálhalmai Agrospeciál Kft. - ügyvezető igazgató Hetyei Gábor bv. alezredes Budapesten született, okleveles köz­gaz­ dász. 1990. szeptember 1-jétől került a Pálhalmai Célgazdasághoz üzemgazdásznak, majd pénzügyi- és számviteli osztályvezető. 1993. június 1-jétől százados, egyben átvezénylik a Pálhalmai Agrospeciál Kft.-hez. Itt 1994. január 1-jétől gazdasági igazgató, 2001. július 1-jétől igazgatóhelyettes. 2009. január 1-jétől a gazdasági társaság megbízott ügyvezető igazgatója volt. 2010. február 22-én - sikeres pályázata útján - kinevezték az ügyvezető igazgatói beosztásba.

Gratulálunk a kinevezett kollégáknak! Munkájukhoz további sok sikert kívánunk.

Bv.H Í R L E V É L

11

Hírek

Börtönlelkészi konferencia Balassagyarmaton Katolikus börtönlelkészi konferenciát rendeztek a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben. A program a közelmúltban felújított börtönkápolnában bemutatott szentmisével kezdődött, majd egy rövid intézetlátogatást követően szakmai előadásokat hallgathattak a jelenlévők. A rendezvényen részt vett Csóti András bv. vezérőrnagy, az országos parancsnok stratégiai és koordinációs helyettese is.

Kilencvenéves lett A büntetés-végrehajtás országos paran­cs­­ oka 90. születésnapja alkalmából n büntetés-végrehajtási munkássága elismeréséül tárgy­jutalomban része­ sítette Módos Géza nyugalmazott bv. őrnagyot, a Büntetés-vég­rehajtás Országos Parancsnokság volt Pénzügyi Osztálya nyugalmazott főelőadóját. Az elismerést Dömény Sándor bv. vezér­őr­ nagy, az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettese adta át.

Börtönleckék gyerekeknek Londonban

Búcsúzunk Tusják János, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egykori őrszolgálati osztályvezetője január 22-én életének 82. évében elhunyt. Érdemei elismeréséül és a család kérésének megfelelően az országos parancsnok a büntetés-végrehajtási szervezet halottjává nyilvánította. Temetésére katonai tiszteletadással polgári szertartás mellett került sor február 9-én, a Fiumei úti temetőben. Hivatásos szolgálati jogviszonyát a Határőrség állományában kezdte 1951-ben. 1966. június 1-jei hatállyal helyezték át a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományába, őrnagyi rendfokozattal a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága őrszolgálati osztályvezetője lett, ahol nyugdíjazásáig, 1984. január 31-éig teljesített szolgálatot.

Börtönkóstolót kapnak iskolás gyere­ kek Londonban, hogy eleve elmenjen a kedvük a bűnözéstől, illetve sohase jöjjön meg hozzá. A diákok egy napot töltenek rabként egy cellában és elbeszélgethetnek volt elítéltekkel. A cella azonban nem börtönben van, hanem egy kelet-londoni iskolában. Élethű mása a valódiaknak. A program keretében az adott napon ugyanolyan bánásmódban részesülnek, mint az igazi rabok, erről profi őrök gondoskodnak.

Vevõre vár Ceausescu börtöne Vevőre vár Romániában a hírhedt Doftana börtön, ahol illegalitásban lévő kommunistaként Nicolae Ceausescu későbbi diktátort is fogva tartották. A Bukaresttől mintegy száz kilométerre fekvő fegyintézet 1970 óta múzeumként működik, a kommunista rendszer bukása előtt minden iskolás számára kötelező kirándulás helyszíne volt. A létesítmény épületein azonban nyomot hagyott az idő vasfoga. A Doftanát 1895-ben belga modell alapján építették. A helyi polgármester most abban bízik, hogy sikerül olyan érdeklődőt találni, aki szállodává alakítja a létesítményt.

Nyugodjék békében! 12

Bv.H Í R L E V É L