274/2009. (VII. 21.) ÖK Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1. Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbi tartalommal: „A Törökbálinti Városfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Törökbálinti Városfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Szervezeti és Működési Szabályzatát – összhangban a Törökbálinti Városfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Alapító Okiratával – a Törökbálinti Városfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapítója (továbbiakban: Alapító), Törökbálint Város Önkormányzata – döntéshozó testülete (Képviselőtestület) - az alábbiakban állapítja meg. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A gazdasági társaság neve: Törökbálinti Városfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Társaság) A gazdasági társaság székhelye: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály utca 79. Cégjegyzékszám: 13-10-041057 Cégforma: Részvénytársaság Bejegyezve: 2009/06/03 A gazdasági társaság adóigazgatási száma: 14790649-2-13 A cég statisztikai számjele: 14790649-7022-114-13 A gazdasági társaság induló vagyona: 5.000.000,-Ft. II. A GAZDASÁGI TÁRSASÁG CÉLJA A Törökbálinti Városfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Társaság), célja, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégiában (a továbbiakban: IVS) meghatározott városfejlesztési célkitűzések valóra váltása, és Törökbálint Város városi szövetének harmonikus fejlesztése érdekében végrehajtsa az IVS-ben előirányzott operatív városfejlesztési feladatokat, figyelemmel a kidolgozás alatt álló és majdan elfogadásra kerülő, a mindenkor érvényben lévő településfejlesztési koncepcióra. III. A GAZDASÁGI TÁRSASÁG JOGÁLLÁSA ÉS AZ ALAPÍTÓ KÉPVISELETE A Társaság jogállása: a Társaság önálló jogi személy. A Társaság alapítója: Törökbálint Város Önkormányzata, amelynek képviseletét az Önkormányzat mindenkori Képviselő-testülete látja el és gyakorolja az Alapítót megillető jogosultságokat. Az Alapító képviseletében a jognyilatkozatokat a Polgármester teszi meg IV. A GAZDASÁGI TÁRSASÁG VAGYONA
A részvények száma és névértéke és fajtája: ötven darab egyszázezer HUF névértékű törzsrészvény. V. A TÁRSASÁG MŰKÖDÉSE ÉS SZERVEZETEN BELÜLI KOMPETENCIÁI V.1. A Társaság legfőbb szerve: Az Alapító, mint az egyszemélyi részvényes V.1.1. Az Alapító jogállása Az Alapító a Társaság vagyonának kezelését a Társaság vezérigazgatójára ruházza át azzal a feltétellel, hogy a Vezérigazgató köteles a Társaság működéséről évente kettő alkalommal az Alapító testülete előtt beszámolni, valamint üzleti tervét, mérlegét és éves beszámolóját az Alapító testületével elfogadtatni. Az Alapító kizárólagos döntési jogosultságai: a) dönt a Társaság üzleti terve és mérlege elfogadásáról, az éves beszámoló jóváhagyásáról; b) dönt a Társaság működéséhez szükséges éves üzleti tervéről; c) dönt a könyvvizsgáló személyéről és megbízási díjáról figyelemmel az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 100/N. § (2) bekezdésében foglaltakra; d) dönt mindazokban a kérdésekben, amelyekben Gt vagy más jogszabályok döntési joggal ruházzák fel. Az Alapító a saját működésére vonatkozó szabályok alapján – jogszabályok és a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata szerint – hozza meg döntéseit, amelyeket minden esetben írásba kell foglalni. V.1.2. A város-rehabilitációs, városfejlesztési tevékenységhez kapcsolódó hatáskörök: Az Alapító csak a rehabilitáció és városfejlesztés stratégiai irányait határozza meg (és ellenőrzi azok megvalósulását), az operatív irányítás a Társaság kompetenciájába tartozik. V.1.3. A Társaság vezetése: A Vezérigazgató látja el a Társaság tevékenységének és működésének operatív irányítását a vonatkozó jogszabályok, az alapító okirat, az SZMSZ, az Alapító határozatainak keretei között. V.1.4. A Vezérigazgató döntési jogköre: a) dönt a Társaság vagyonának felhasználásáról és rendelkezik a vagyon fölött; b) dönt a működéshez szükséges egyéb szabályzatok (pl. pénzkezelési stb.) elfogadásáról és módosításáról; c) dönt a Társaság éves munkatervéről; d) dönt a vagyoni bővítésekről, és az egyéb vállalkozásszerűen végzendő tevékenységről; e) kizárólagos jogkörrel dönt a Társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintéssel összefüggő igényekről és kérdésekről; f) dönt a Társaság működésében közreműködő szervezetek személyéről és megbízási díjáról – a közbeszerzésekről szóló törvény keretei között; g) dönt a Társaság működéséhez szükséges egyéb megbízási jogviszony keretében igénybe vett szakértők személyéről és megbízási díjáról; h) Társaság alkalmazottai felett munkáltató jogokat gyakorol. V.1.5. A Társaság képviselete
A Társaság képviseletében önálló jogkörrel az Vezérigazgató jogosult eljárni. A Vezérigazgatót az Alapító határozatlan időre nevezi ki. A Vezérigazgató feladatait a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alapján létesített munkaviszony (2009. október 31. napjáig a megbízott vezérigazgató megbízási jogviszony alapján) keretében látja el. Az Vezérigazgató felett az egyéb munkáltatói jogkört az Alapító képviseletében eljáró Polgármester látja el. A társaság első vezérigazgatójának megbízatása a következő vezérigazgató pályáztatás útján történő kinevezéséig, 2009. október 31. napjáig tart. A vezérigazgató megbízatása meghosszabbítható. V.1.5.1. A Vezérigazgató feladata különösképpen: a) közreműködés a Társaság Szervezeti és Működési, valamint a működéshez szükséges egyéb szabályzatok (pénzkezelési stb.) kidolgozásában; b) a Társaság éves munkatervének kidolgozása, az ennek megvalósításával kapcsolatos feladatok meghatározása, és azok teljesítésének irányítása; c) az éves üzleti terv összeállításáról, illetve ennek az Alapító testülete elé terjesztése; d) az éves beszámoló összeállítása, illetve ennek az Alapító testülete elé terjesztése; e) a döntés előkészítő tevékenység irányítása és ellenőrzése; f) a szerződéskötések, a pénzügyi támogatások és a számszaki ellenőrzés felügyelete; g) döntés a működési célú pénzeszközök felhasználásáról; h) javaslatot tesz az Önkormányzat részére a fejlesztésekhez szükséges és optimális önkormányzati ingatlanportfólióról, i) közreműködik – igények jelentkezése esetén – a külső befektetők által megvalósítandó gazdaságfejlesztési elemek integrációjában j) felelős az akcióterületi tervek elkészíttetéséért, az akcióterületi fejlesztések megvalósításáért, mely magában foglalja az ezzel kapcsolatos előkészítő munkát, valamint a fejlesztések végrehajtását, menedzsmentjét is, amelyeket részletesen az adott akcióterületre vonatkozó megbízási szerződés tartalmaz k) minden olyan ügy, amelyet egy adott akcióterületre vonatkozó megbízási szerződés a Vezérigazgató/Társaság hatáskörébe utal. l.) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket a Gt., más jogszabályok, vagy az alapító okirat a vezérigazgatóra, vagy az igazgatóságra hárít. V.1.5.2. A Vezérigazgató kapcsolata az Alapítóval, részvétele az alapítói döntéshozatali eljárásban: A Társaság átlátható és szabályos működésének érdekében rendszeresen kapcsolatot tart az Alapító képviseletében eljáró Polgármesterrel, a Polgármester felkérésére írásos beszámolót készít a Polgármester, vagy a Képviselő-testület részére; a város-rehabilitációs feladatok ellátása során szükséges önkormányzati, vagy képviselőtestületi döntések meghozatala érdekében döntéselőkészítő-anyagot készít, vagy közreműködik a döntés-előkészítő anyagoknak a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége általi előkészítésében; meghívás esetén részt vesz az Alapító Képviselő-testületének és/vagy Bizottságainak ülésein; rendszeres jelleggel készít a Polgármester részére lakossági tájékoztató anyagokat a városrehabilitációs program megvalósításáról. V.4. A Társaság dolgozói/munkavállalói V.4.1. A Vezérigazgató munkáját az alábbi munkatársak segítik: főmérnök, aki felelős a városfejlesztési tevékenységek végrehajtására vonatkozó
szerződésekben meghatározott operatív városfejlesztési feladatok ellátásáért, és támogatás felhasználása esetén az adott eljárásrendben előírt általános és műszaki projektfejlesztésivégrehajtási és projekt adminisztrációs feladatok elvégzéséért. főkönyvelő, aki a könyvelés mellett felelős az adó-, bér- és munkaügyi feladatok elvégzéséért is, továbbá támogatások felhasználása esetén az adott támogatás pénzügyi eljárási rendjében előírt feladatok elvégzéséért később pedig az ingatlanok értékesítésével, bérbeadásával kapcsolatos teendőket ellátó munkatárs. ALAPÍTÓ
Könyvvizsgáló
Felügyelő Bizottság
Vezérigazgató
Főkönyvelő
Főmérnök
Ügyvédi Iroda
Értékesítési munkatárs
V.4.2. A Vezérigazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört a Társaság munkavállalói felett, e jogkörében eljárva a feladatai ellátása és hatáskörének gyakorlása során általános utasítási, intézkedési joga van. E körben különösen
meghatározza a Társaság munkaszervezetének létszámát, a munkavállalók javadalmazási és ösztönzési feltételrendszerét, megköti a munkaszerződéseket, megteszi a munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat, meghatározza a Társaság által foglalkoztatott munkavállalók munkaköri feladatait, biztosítja a feladatok végrehajtására legalkalmasabb munkamegosztást, megfogalmazza és rendszerezi a feladatokat, kijelöli a feladat végrehajtásáért felelős munkavállalókat, folyamatosan vizsgálja, minősíti és értékeli - részben a folyamatba épített ellenőrzések rendszerével, részben a rendszeres és eseti közvetlen ellenőrzésekkel – a munkavállalók tevékenységét és működését, szükség esetén intézkedik, vagy intézkedést kezdeményez.
A munkatársak feladatai és hatásköri szintjeik: Munkájukat minden tekintetben a Vezérigazgató irányítja, neki tartoznak beszámolási kötelezettséggel. A Társaság mindenkori érdekeit figyelembe véve felelnek szakterületükön a Társaság prudens, gazdaságos, hatékony, biztonságos, és a hatályos jogszabályoknak és a Társaság belső szabályzatainak megfelelő működéséért, a Társaság tervének teljesítéséért. Feladatuk a Társaság megrendelőjével és egyes beszállítóival megkötött illetve a későbbiekben megkötendő szolgáltatási szerződések kialakításának, módosítási javaslatainak előkészítése, karbantartása, a végrehajtás koordinálása és irányítása. Előkészítik az Társaságra vonatkozó vezérigazgatói döntéseket, és végrehajtják azokat. Delegáltként, felelősen vesznek részt a Társaság szakmai irányításáért és koordinációjáért
felelős testületek munkájában. Folyamatosan tájékoztatják a Vezérigazgatót a Társaság működésére és gazdálkodására vonatkozó állapotokról és folyamatokról, javaslatot tesznek a szükséges intézkedésekre. Hatáskörük keretei között folyamatosan képviselik a Társaságot az üzleti partnerek és hatóságok előtt. Gyakorolják a felügyeletük, irányításuk alá tartozó személyek és szervezetek működtetése, gazdálkodása tekintetében a Vezérigazgató által átruházott irányítási-, beszámoltatási-, ellenőrzési-, döntési-, utasítási jogköröket, hatásköröket, és viselik a vonatkozó felelősségeket. Felelnek azért, hogy az irányításuk alá tartozó személyek és szervezetek a rendeltetésüknek megfelelő módon járuljanak hozzá a Társaság feladatainak ellátásához, a vagyon gyarapításához. Biztosítják az általuk irányított személyek és szervezetek teljes körű szabályozottságát, a munkafolyamatok közötti felelősség- és funkció elhatárolásokat. Tevékenységükkel kapcsolatban folyamatosan és hitelesen eleget tesznek a Társaságon belüli információszolgáltatási, és jelentési kötelezettségeinek. Beosztottjaik felé közvetítik és képviselik a Társaság vezetésének ajánlásait, állásfoglalását, álláspontját és döntéseit. Végrehajtják a Vezérigazgató által meghatározott, jelen szabályzatban nem taglalt egyéb feladatokat.
V.4.3. Általános és szakképzettségi követelmények a Társaság munkavállalóival szemben: A Társaság megfelelő szakembereket alkalmaz, akik végzettségük és tapasztalatuk révén képesek integrált város-rehabilitációs programok, projektek kidolgozására, lebonyolítására, alkalmazottai a munkavégzés során a városfejlesztési szemléletet képviselik. Az egyes munkakörökhöz tartozó képzettségi követelmények az alábbiak. Vezérigazgató: Építési szakirányú műszaki felsőfokú oktatási intézményben szerzett diploma Főmérnök: Mérnöki vagy üzemmérnöki diploma Főkönyvelő Szakirányú (gazdaságtudományi) egyetemi vagy főiskolai végzettség VI. A SZOLGÁLTATÁSVÁSÁRLÁSSAL BIZTOSÍTÁSRA KERÜLŐ KOMPETENCIÁK A Társaság az IVS-ben foglalt területi alapú városfejlesztés operatív városfejlesztési feladatait végzi és az IVS szerinti városfejlesztési akciókat hajtja végre. Ennek során az V. fejezetben említett társaságon belüli kompetenciákra támaszkodva, az Önkormányzat és a Társaság között megkötésre kerülő szerződéseknek megfelelően elvégzi az adott szerződés szerinti komplex tervezési és megvalósítási feladatok irányítását. Annak érdekében, hogy fent említett tevékenységét a Társaság az Önkormányzat és a Város közössége szempontjából a lehető legkedvezőbb pénzügyi és városfejlesztési eredménnyel végezhesse el, a Társaság külső szolgáltatásvásárlással biztosítja a Társaságon belüli kompetenciák közül az adott esetben hiányzó kompetenciák megszerzését, az adott városfejlesztési akció, illetve operatív városfejlesztési tevékenység finanszírozására biztosított pénzeszközökből, az adott tevékenységre az Önkormányzat által jóváhagyott pénzügyi tervnek megfelelően. A Társaság külső szolgáltatásvásárlással biztosítja az alábbi szakmai kompetenciákat:
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) aktualizálása Akcióterületi tervek (ATT) készítése és aktualizálása Az akcióterületi tervek készítéséhez, illetve megvalósításához kapcsolódó városrendezési tervezési feladatok elvégzése, Geodéziai, közmű- és útépítési, valamint táj- és kertépítészeti tervek elkészítése, Építészeti-műszaki tervek elkészítése, A városfejlesztési akciók tervezéséhez, illetve megvalósításához kapcsolódó pénzügyi tervek készítése, Vissza nem térítendő, illetve visszatérítendő támogatások megszerzésére irányuló pályázatok elkészítése, A Társaság feladatainak ellátásához szükséges jogi tanácsadás, illetve ügyvédi közreműködés, Közbeszerzési eljárások lebonyolításához szükséges közbeszerzési szakértői feladatok ellátása, Műszaki ellenőri feladatok elvégzése.
A Társaságnak az egyes városfejlesztési akciók, illetve operatív városfejlesztési tevékenységek tervezésére és megvalósítására irányuló feladatai a fenti felsorolásban nem említett külső kompetenciák szolgáltatásvásárlással történő megszerzését is szükségessé tehetik, ezért az ilyen külső kompetenciák megvásárolhatóak a jelen SZMSZ módosítása nélkül, az említett városfejlesztési feladatokra vonatkozóan az Önkormányzat és a Társaság között megkötésre kerülő szerződések alapján. VII. KÖNYVVIZSGÁLÓ A Könyvvizsgálóra vonatkozó szabályok tekintetében az Alapító Okiratban, a Gt-ben valamint a vonatkozó egyéb jogszabályokban és a könyvvizsgálati standardokban foglaltak az iránymutatók. VIII. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG A Felügyelő Bizottság a saját ügyrendje szerint működik, amelyet az Alapító hagy jóvá a 194/2009. (V. 07.) ÖK határozat szerint. IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 2009. július 21.-én lép hatályba. Kelt, Törökbálint, 2009. július ….. A Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatát az Alapító Képviselőtestülete 2009. július 21. napján tartott ülése …./2009. (VII. 21.) ÖK határozatával. Jelen szabályzat a 2009. május 08-án kelt Alapító Okirattal összhangban áll.
…………………………………….. Tóth-Deme Miklós vezérigazgató” 2. a Közszolgáltatási Szerződést az alábbi tartalommal: „KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Törökbálint Város Önkormányzata székhelye: …………………………… adószáma:…………………………………. stat. számjele:……………………………………….. képviselője: Turai István polgármester bankszámla száma:………………………………………………………… mint megbízó, a továbbiakban: Önkormányzat másrészről a Törökbálinti Városfejlesztő Zrt cégjegyzékszáma: ……………………………………. székhelye: ………………………………………………… adószáma:……………………………………………………… bankszámlaszáma: …………………………………………………. stat. számjele: ………………………………………………………… képviselője: …………………………………………………………….. mint megbízott, a továbbiakban: Társaság között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételek szerint. 1. Előzmények Az Önkormányzat 2008-ban elkészíttette és 138 /2008. (IV. 24.) számú képviselő-testületi határozatával jóváhagyta Törökbálint Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (a továbbiakban: IVS), amelyben meghatározza a városnak a 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó jövőképét, az ebből következő fejlesztési irányokat és célokat, valamint a jövőkép valóra váltása érdekében az Önkormányzat részéről szükséges akcióterületi fejlesztéseket, illetve további operatív városfejlesztési feladatokat. Az Önkormányzat 194/2009 (V. 7.) számú képviselő-testületi határozatával létrehozta a Törökbálinti Városfejlesztő Zrt-t. 2. A szerződés tárgya Az Önkormányzat megbízza a tulajdonában lévő Társaságot azzal, hogy az 1. pontban említett IVSből, a következő önkormányzati városfejlesztő tevékenységet, mint az Ötv. 8. paragrafus (1)-ben meghatározott önkormányzati közszolgáltatási feladatot a Társaság az Önkormányzat érdekében és javára elvégezze. 3. A jelen szerződés végrehajtása A jelen szerződés végrehajtása úgy történik, hogy a 2. pont szerint a jelen szerződés tárgyát képező városfejlesztő tevékenységek elvégzésére az Önkormányzat külön szerződéseket köt a Társasággal.
4. A jelen szerződés végrehajtása érdekében a 3. pont alapján megkötésre kerülő külön szerződések tartalmi követelményei A jelen szerződés végrehajtása érdekében megkötésre kerülő külön szerződéseknek legalább az alábbi elemeket kell tartalmazniuk: 4.1. Általános, állandó rendelkezések a szolgáltatásokról és ellenszolgáltatásokról: 4.1.1. A Társaságot – feladatai ellátásáért – díjazás illeti meg a szerződésben rögzített konkrét rendelkezéseknek megfelelően. 4.1.2. Városfejlesztési tevékenységét, a városfejlesztési akciók végrehajtását a Társaság az Önkormányzat érdekében és javára valósítja meg, az Önkormányzatnak a szerződésben részletezett módon történő ellenőrzésével. 4.1.3. Az Önkormányzat vállalja, hogy az egyes városfejlesztési akciók megvalósítása során a Társaság közreműködése révén eladott, vagy tartós bérletbe adott ingatlanaiból származó jövedelmét a mindenkori költségvetésében jóváhagyottak szerint az akcióterületen belül újra befekteti az adott városfejlesztési akció megvalósítása érdekében. 4.2. Az egyes városfejlesztési akciók, tevékenységek sajátos körülményeinek megfelelően meghatározott konkrét rendelkezések az adott városfejlesztési akciók jellemzőinek megfelelő, esetenként szükség szerint változó tartalommal: 4.2.1. A tervezési feladatok meghatározása. 4.2.2. A megvalósítási feladatok meghatározása. 4.2.3. Az ingatlanok megszerzésével és eladásával kapcsolatos feladatok meghatározása. 4.2.4. A létesítmények átadásával és karbantartásával kapcsolatos feladatok meghatározása. 4.2.5. A városfejlesztő tevékenység finanszírozásával kapcsolatos rendelkezések. 4.2.6. Számvitel, pénzügyi mérleg, tervezett pénzmozgások és költségvetés, önkormányzati ellenőrzés. 4.2.7. A társaság díjazása. 4.2.8. A munkák végső elszámolása. 5.) A szerződés határozatlan időre jön létre. 6.) Az Önkormányzat elkészítteti a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. Törvény 2/A paragrafus (5) szerinti hatáselemzést. 7.) Az Európai Unió előírásaiból következően a Társaság működtetését a főutca (Munkácsy Mihály utca) rehabilitációjára vonatkozó Támogatási szerződésben foglaltak szerint kell fenntartani, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény előírásainak figyelembe vételével. Szerződő Felek a jelen szerződést elolvasás, együttes értelmezés alapján, a szükséges felhatalmazás birtokában, mint akaratukkal mindenben megegyezőt írják alá. Törökbálint, 2009. július ….. Készült négy eredeti példányban. A Társaság részéről
Az Önkormányzat részéről”
jóváhagyja. 3. Elfogadja a Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági
tagjai javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről szóló alábbiak szerint részletezett szabályzatot, egyben felkéri a Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. vezérigazgatóját az elfogadott szabályzat, cégbíróságon való letétben helyeztetésére. „SZABÁLYZAT (Tervezet) A cégjegyzékbe 13-10-041057 számon bejegyzett Törökbálinti Városfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály utca 79.) vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsága, vezető állású dolgozói javadalmazása módjáról, mértékéről. A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. tv. 11. § és 25. §-a felhatalmazása alapján, figyelemmel az Államháztartásról szóló XXXVIII. tv. 100/N. § (5) bekezdésében előírtakra Törökbálint Város Önkormányzata, mint alapító (a továbbiakban: Alapító) a Törökbálinti Városfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: társaság) vezető tisztségviselője és a felügyelő bizottsága, és vezető állású munkavállalói javadalmazásának módját, mértékét az alábbiak szerint szabályozza: I. A szabályzattal érintett személyi kör 1. A társaság vezető tisztségviselője: a vezérigazgató. 2. Az alapító által megválasztott 3 tagú felügyelő bizottság. 3. A vezető állású munkavállalók, azok akik a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 188. §-a értelmében vezető állásúnak számítanak. II. A vezérigazgató javadalmazása 1. A vezérigazgató javadalmazásának jogát e szabályzat keretei között az Alapító gyakorolja. Az vezérigazgató személyi alapbérét vagy megbízási díját – utóbbi esetben, ha a Ptk. szerinti megbízási szerződés alapján látja el tevékenységét – a képviselő-testület határozza meg. A személyi alapbér, megbízási díj fejlesztésének mértékét az éves beszámoló, üzleti jelentés és az üzleti terv jóváhagyását követően szintén a képviselő-testület határozza meg. 2. A vezérigazgató személyi alapbére/megbízási díja nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér négyszeresénél, és nem lehet több annak tízszeresénél. 3. A személyi alapbér/megbízási díj értékállóságának biztosítása érdekében az Alapító Minden évben a társaság mérlegelfogadását követően megtárgyalja a vezérigazgató személyi alapbérét/megbízási díját. A vezérigazgató díjazását az alapító minden évben egy alkalommal felülvizsgálja. Amennyiben a társaság tárgyévet megelőző mérlegét és az üzleti terv teljesítéséről szóló beszámolót az Alapító elfogadja, és a ha a társaság az üzleti terve szerinti előirányzatát teljesíti, akkor az alapító legfeljebb 6 havi személyi alapbérének megfelelő egyszeri díjazást állapíthat meg. Amennyiben az Alapító határozatával a társaság a tevékenységei körében és/ vagy a szolgáltatási körében, üzleti tervében egyébként nem szereplő többletfeladatot kap, a vezérigazgató erre vonatkozó külön díjazását a feladat-megállapítást tartalmazó határozat állapíthatja meg. 4. A vezérigazgató havi maximum 1.000 (egyezer) km saját gépkocsi használatra jogosult, melynek
költségei megtérítése a külön jogszabályok alapján illeti meg. Jogosult továbbá munkaviszonyban ellátott feladat esetében az Mt. 153.§-a alapján, megbízási viszonyban történő feladatellátás esetén a Ptk. 479. §-a alapján a feladatellátással kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során felmerült szükséges és indokolt költségek megtérítésére a polgármester engedélye és igazolása alapján. 5. A munkaviszonyhoz kötődő nem bérjellegű juttatások mértéke mindenkor igazodik a társaság többi alkalmazottjának juttatásához (étkezési jegy, ruhapénz). III. A felügyelő bizottság díjazása 1. A felügyelő bizottság tagjai tiszteletdíjban részesülnek. 2. A tiszteletdíj mértékét a Képviselő-testület határozza meg, 2010 –től kezdődően a tárgyévet megelőző év beszámolójának elfogadását követően. IV. A vezető állású munkavállalók javadalmazása 1. A vezető állású munkavállalóra a vezérigazgatóra vonatkozó szabályok vonatkoznak – a II. fejezet 3. pontja kivételével, ide nem értve a második francia bekezdést – azzal, hogy a munkabér (személyi alapbér) mértéke, 8 órás foglalkoztatás esetében a mindenkori minimálbér 120%-ánál alacsonyabb, a vezérigazgató díjazásának (személyi alapbérének/megbízási díjának) 75%-ánál magasabb nem lehet. 2. Amennyiben a társaság tárgyévet megelőző mérlegét és az üzleti terv teljesítéséről szóló beszámolót az Alapító elfogadja, és a ha a társaság az üzleti terve szerinti előirányzatát teljesíti, akkor az alapító a vezető állású munkavállaló részére legfeljebb 6 havi személyi alapbérének megfelelő egyszeri díjazást állapíthat meg. Egyéb rendelkezések 1. A vezető tisztségviselő, illetve a felügyelő bizottság javadalmazásának módja és mértéke tekintetében egyebekben a külön jogszabályok az irányadók. 2. Jelen szabályzat Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testülete ………….. /2009 (VI. …) ÖK határozatával került elfogadásra azzal, hogy 2009. 08. 01. napján lép hatályba. Törökbálint, 2009. ………………………… Törökbálint Város Önkormányzata, Alapító képviseletében: Turai István polgármester” 4. Jóváhagyja a Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. felügyelő bizottsága alábbiak szerint részletezett ügyrendjét. „A TÖRÖKBÁLINTI VÁROSFEJLESZTŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (székhelye: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály utca 79.)
FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE A Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Felügyelő Bizottsága (a továbbiakban: Felügyelő Bizottság) a tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) rendelkezéseinek, a Társaság Alapító Okiratának (a továbbiakban: Alapító Okirat) és a jelen Ügyrendnek (a továbbiakban: Ügyrend) megfelelően végzi. A Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. Felügyelő Bizottsága ügyrendjét az alábbiakban állapítja meg: I. A Felügyelő Bizottság feladata: A Felügyelő Bizottság a Társaság ügyvezetését ellenőrzi Törökbálint Város Önkormányzata, mint a Társaság Alapítója részére. II. A Felügyelő Bizottság összetétele 1.) A Felügyelő Bizottság három tagból áll. A Felügyelő Bizottság tagjait az Alapító választja meg. A Felügyelő Bizottság Elnökét a tagok választják maguk közül. 2.) A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségben a Társaság Alapítója nem utasíthatja. 3.) A megválasztott tagnak a tagság elfogadásáról írásbeli nyilatkozatot kell tennie. A Felügyelő Bizottsági taggá megválasztott személy a Felügyelő Bizottsági tagság elfogadásától számított 15 napon belül azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy Felügyelő Bizottsági tag írásban tájékoztatni köteles. 4.) A Felügyelő Bizottsági tagok az e tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. A Felügyelő Bizottság tagjai – a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Társasággal szemben a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért. 5.) Az a tag, akinek személyi körülményeiben olyan változás (kizáró ok) következik be, ami miatt Felügyelő Bizottsági tagsága nem tartható fenn, köteles ezt a körülményt a Felügyelő Bizottság elnökének haladéktalanul bejelenteni és lemondását egyidejűleg benyújtani. Amennyiben a Felügyelő Bizottság tagjainak száma 3 alá csökken, úgy az elnöknek (vezérigazgató) kötelessége, hogy a Társaság tagjának döntését kérje új Felügyelő Bizottsági tag választásáról. 6.) A Felügyelő Bizottság tagjai újraválaszthatók, és e tisztségükből őket a Társaság tagja bármikor visszahívhatja. 7.) A tagok a Társaság ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek kezelni. III. Kizáró feltételek, összeférhetetlenség 1.) Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül; akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban. 2.) A Felügyelő Bizottság tagja élettársa és közeli hozzátartozója nem köthet saját nevében vagy javára a Társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha ezt az Alapító Okirat kifejezetten megengedi; nem szerezhet társasági részesedést a Társaságéval azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben (a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével); nem lehet vezető tisztségviselője a Társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetnek (kivéve, ha ezt az érintett társaságok alapító okiratai (társasági szerződései) lehetővé teszik, vagy ezen társaságok tagjai (legfőbb
szervei) ehhez hozzájárultak); ugyanannál a Társaságnál nem lehet a Társaság vezető tisztségviselője és annak közeli hozzátartozója, valamint élettársa (A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja értelmében közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.) IV. A Felügyelő bizottsági tagok felelőssége 1.) A Felügyelő Bizottság tagjai ellenőrzési kötelezettségük megszegésével a Társaságnak okozott kárért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. (A Felügyelő Bizottság tagját az e tisztség ellátása érdekében végzett tevékenysége körében a Társaság alapítója nem utasíthatja.) 2.) A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni; képviseletnek helye nincs. V. A Felügyelő bizottsági tagság megszűnése 1.) A Felügyelő bizottsági tagság megszűnik: a megbízatás időtartamának lejártával (amennyiben a Felügyelő bizottsági tag nem kerül újraválasztásra); visszahívással; lemondással; elhalálozással; a Gt.-ben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével; külön törvényben meghatározott esetekben. 2.) A Felügyelő Bizottság tagjai a Társaság Alapítójához és a Felügyelő Bizottság elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal tisztségükről indokolás nélkül bármikor lemondhatnak, azonban ha azt a Társaság működőképessége megkívánja, a lemondás csak az annak bejelentésétől számított 60. napon válik hatályossá. Ez alól kivétel, ha az Alapító az új Felügyelő bizottsági tag megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a Felügyelő Bizottsági tag köteles a megbízatásával együtt járó halaszthatatlan feladatokat, intézkedéseket megtenni, illetve az ilyen döntések meghozatalában részt venni. VI. A Felügyelő bizottság tagjának feladat- és hatáskörei 1.) A Felügyelő Bizottság a Társaság általános felügyelő szerve. A Felügyelő Bizottság az Alapító érdekében ellenőrzi a társaság ügyvezetését, a jogszabályok az alapító okirat előírásainak betartását, az Alapító határozatainak végrehajtását. Ellenőrzi a társaság gazdálkodását, az ügyvitel szabályozottságát és szabályosságát. Figyelemmel kíséri a könyvvizsgáló tevékenységét és munkája során szerzett tapasztalatokat. A vezető tisztségviselőktől és a Társaság vezető állású munkavállalóitól jelentést, felvilágosítást kérhet, a Társaság könyveit, iratait megvizsgálhatja, illetőleg szakértővel megvizsgáltathatja. A Felügyelő Bizottság jogosult eseti célvizsgálatokhoz szakértő igénybevételére. 2.) A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a Társaság tagja elé terjesztett valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, továbbá valamennyi előterjesztést és javaslatot, amely a Társaság tagjának kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a Társaság tagja csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet. A könyvvizsgáló cégre, illetve a könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelőbizottság egyetértésével tehet javaslatot az Alapítónak.
Az Alapító részére - a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével – az Alapító hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően a Felügyelő Bizottság köteles véleményt alkotni. Halaszthatatlan döntés esetében a vélemény beszerzése rövid úton (így különösen: távbeszélő, fax, e-mail) is történhet, azonban az így adott véleményt nyolc napon belül írásban is az Alapító rendelkezésére kell bocsátani. Az írásos vélemény, illetve az adott testület üléséről készült jegyzőkönyv nyilvános, azt az Alapító határozatával együtt a döntés meghozatalától számított harminc napon belül - a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni. 2.) A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni és véleményt alkotni az Alapító hatáskörébe tartozó minden döntésről. 3.) A Felügyelő Bizottság munkája során feltárt szabálytalanságokat és a szükségesnek tartott intézkedéseket a Felügyelő Bizottság elnöke írásban haladéktalanul köteles jelezni a Társaság tagjának. 4.) A Felügyelő Bizottság a végzett munkájáról a Társaság tagjának kérésére, de évente legalább egyszer beszámolni köteles. 6.) Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, alapító okiratba, illetve az Alapító határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a gazdasági társaság, vagy Alapítója érdekeit, javaslatot tesz az Alapító rendkívüli ülésének összehívására és javaslatot tesz annak napirendjére. 7.) A Felügyelő Bizottság a munkáját az általa összeállított éves munkaterv alapján végzi. 8.) A Felügyelő Bizottság tagjait a Társaság tagja által meghatározott összegű díjazás illeti meg.
VII. A Felügyelő Bizottság Elnöke 1.) A Felügyelő Bizottság folyamatos munkavégzéséről az Elnök gondoskodik. A munkavégzéshez szükséges tárgyi és esetleges anyagi feltételeket a társaság vezetője biztosítja. 2.) Az Alapító ülésein a Felügyelő Bizottság megállapításait, álláspontját az Elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag ismerteti. VIII. A Felügyelő Bizottság működése 1.) A Felügyelő Bizottság üléseit szükség szerint tartja, de negyedévente legalább egy alkalommal köteles ülésezni. A Felügyelő Bizottság ülését az elnök – akadályoztatása esetén a jelen lévő tagok által az ülés levezetésére kijelölt tag vezeti. 2.) A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van. A tagok jogaikat és kötelességeiket személyes jelenlét útján, illetve telekommunikációs eszközök igénybevételével – kihangosított távbeszélő készüléken, vagy konferenciatelefon útján – gyakorolhatják. 3.) Amennyiben a tag vagy tagok telekommunikációs eszközt kíván(nak) igénybe venni, ezt a tényt köteles(ek) a Felügyelő Bizottság elnökének bejelenteni. Ebben az esetben a Felügyelő Bizottság üléséről készült jegyzőkönyvben a telekommunikációs eszköz igénybevételét rögzíteni kell, az ülésről készült jegyzőkönyvet pedig a tag(ok) utólag hitelesíti(k). 4.) A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze a napirendi pontok megjelölésével. A tagoknak a meghívót az ülés előtt legalább 3 munkanappal megelőzően megküldi. Sürgős esetben a tagok szóban is meghívhatóak. A Felügyelő Bizottság ülésén a tagokon kívül tárgyalási joggal részt vehetnek a szakértők és mindazok, akiknek a jelenléte a napirendhez szükséges. A Felügyelő Bizottság ülésein állandó meghívottként – tanácskozási joggal – vesz részt a Társaság vezérigazgatója. Az elnök a meghívóhoz köteles mellékelni mindazon írásos anyagokat, előterjesztéseket, jelentéseket, kommentárokat, amelyek az érdemi tárgyaláshoz, a jobb megértéshez szükségesek. Amennyiben a mellékelendő írásbeli anyag hosszabb terjedelmű, úgy az elnök jogosult arra, hogy –
a napirendi pont lényegét érintően – rövidített összefoglalót készítsen, vagy készíttessen arról. Az elnök valamennyi Felügyelő Bizottsági tagnak köteles megküldeni a meghívó mellékleteit, míg a Felügyelő Bizottság ülésére meghívottaknak csupán azokat a mellékleteket, amelyekben a meghívott érintett. A mellékletek a meghívótól eltérő időben, külön is kézbesíthetők, illetve a Felügyelő Bizottság ülésén is átadhatók, amennyiben a Felügyelő Bizottság elnöke ezt indokoltnak tartja. 4.) A Felügyelő Bizottság ülésének összehívását – az ok és cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság bármely tagja, vagy a Társaság vezérigazgatója írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított három munkanapon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének nyolc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. 5.) A Felügyelő Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, az ülés helyét, idejét, a napirendet és a határozatokat. 6.) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni minden olyan tényt, vagy véleményt, amelyet a tagok javasolnak. Az esetleges kisebbségi vagy különvéleményt a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell. A határozatokat sorszámmal és az év megjelölésével kell ellátni és nyilvántartani. 7.) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a szavazás eredményét és az esetleges ellenvéleményt. 8.) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke hitelesíti. 9.) A jegyzőkönyvet meg kell küldeni a Társaság vezérigazgatójának, Törökbálint Város Polgármesterének. IX. A döntéshozatal (szavazás) 1.) A Felügyelő Bizottság minden napirendi pontról – az egyes pontokat érintő előterjesztést és az esetleges szakértői meghallgatást, illetve hozzászólásokat követően – külön-külön szavaz. 2.) A Felügyelő Bizottság határozatait rendszerint egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. 3.) Minden tagnak egy szavazata van, szavazategyenlőség esetén pedig az elnök szavazata dönt. 4.) Az adott ülésen szereplő valamennyi napirendi pont megtárgyalását és a határozathozatalt követően az elnök köteles az ülésen az összes hozott határozatot összefoglalóan ismertetni. X.) Határozathozatal ülés tartása nélkül Amennyiben az ellen egyetlen tag sem tiltakozik, úgy – sürgős és különösen indokolt esetekben – a Felügyelő Bizottság ülés megtartása nélkül, írásban is határozatot hozhat. Ebben az esetben az elnök a javasolt határozat tervezetet köteles a tagok részére azonos időben megküldeni, a beérkezett szavazatokat pedig összesíteni, és a szavazás eredményéről a tagoknak írásban tájékoztatást adni; vagyis összességében a szavazást lebonyolítani. Az írásban történő szavazás postai úton, vagy telefax révén történhet. Az írásbeli szavazás akkor érvényes, ha a tag a szavazatát a szavazásra feltett kérdés kézhezvételét követő 1 munkanapon belül az elnökhöz eljuttatja. Az írásbeli szavazás eredményéről és a határozathozatalról, valamint annak keltéről a tagokat és a Társaság vezérigazgatóját az utolsó szavazat beérkezését illetve a szavazat eljuttatására nyitva álló határidő leteltét – követő 3 napon belül az elnök írásban tájékoztatja. A meghozott határozatot a soron következő Felügyelő Bizottsági ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell. Amennyiben azt bármely tag kéri, vagy valamely tag szavazata a 2.) pontban meghatározott határidőben nem érkezett meg, úgy az ülést a határozattervezet megtárgyalására haladéktalanul össze kell hívni.
XI. Egyéb rendelkezések Iktatás, irattározás: Az elnök köteles gondoskodni a Felügyelő Bizottsági iratok szabályszerű iktatásáról, irattározásáról, és azoknak – a társaság székhelyén történő - biztonságos tárolásáról. Költségek viselése: A Felügyelő Bizottság működési feltételeinek biztosítása a Társaság kötelezettsége, amely kötelezettség megfelelő ellátásáról a vezérigazgató gondoskodik. A Felügyelő Bizottság működésével, feladatainak ellátásával kapcsolatosan a Felügyelő Bizottságnál vagy annak bármely tagjainál jelentkező indokolt és igazolt költségeket a Társaság viseli, beleértve az ülésekre esetlegesen meghívott szakértők munkadíját és költségeit is. XII. Záró rendelkezések 1.) Jelen ügyrendben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek a vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 2.) Jelen ügyrendet a Felügyelő Bizottság ………………… napján megtartott ülésén ………………………… Fb. sz. határozatával elfogadta.
Halász Őrs Fb elnök A Felügyelő Bizottság ügyrendjét a társaság Alapítója 2008. március 28. napján .../2008 (III.28.) sz. ÖK határozatával jóváhagyta. Törökbálint, 2009. ………………………… Törökbálint Város Önkormányzata, Alapító képviseletében:
Turai István polgármester” 5.) A 2009-2011 közötti időszak költségvetéseinek terhére fedezetet biztosít 1.300.000.000.-Ft összegben, KMOP-5.2.1/B-2008-0006 sz. Munkácsy Mihály utca „Főutca” rehabilitációja pályázathoz. 6.) Végleges változatnak fogadja el a település akcióterületi tervét. 7.) Felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására Határidő: azonnal Felelős: Polgármester, Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. vezérigazgatója
275/2009. (VII. 21.) ÖK Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy minden – a Törökbálinti Városfejlesztő Zrt-vel kapcsolatban hozott – döntését nyilvánosságra hozza. Felelős: polgármester Határidő: azonnal
