1. Tarna Menti Területfejlesztési Társulás Akciócsoport Új LEADER Program, a LEADER Zöld Könyv A hátrányos helyzetû kistérségek komplex

2007/1.

Tarna Menti Területfejlesztési Társulás Akciócsoport Elõzetes a következõ számból: Nemzetközi projektek bemutatása Bemutatkozások: Magyar és külföldi akciócsoportok Támogatott LEADER Projektek LEADER Program 2007-2013

Elérhetõségek:

Magyarországi LEADER Központ 1051 Budapest, Szent István tér 11/B Tel.: +36-1-302-1824 Fax: +36-1-373-0080 E-mail: [email protected] Internet: www.leaderkozpont.hu

IMPRESSZUM Kiadja: Magyarországi LEADER Központ Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület Felelõs szerkesztõ: Simon László Szerkesztõség címe: 1051 Budapest, Szent István tér 11/B

Új LEADER Program, a LEADER Zöld Könyv A hátrányos helyzetû kistérségek komplex felzárkóztatásának alapjai Innovatív megoldások a vidéki térségek felzárkóztatására a LEADER Program segítségével Támogatott LEADER projektek

Bakonyalja Akciócsoport

HAJT-A CSAPAT Akciócsoport

Etyek Környéki és Váli-víz Menti Együttmûködés Akciócsoport

Élhetõbb Bácska Helyi Akciócsoport Rábcatorok Akciócsoport

Körös-Sárréti Akciócsoport

„JÁSZ-SAROKPONT” Összefogás a Térség Jövõjéért Akciócsoport

Dél-Mátra 11 Akciócsoport

Sárköz-Dunavölgye Akciócsoport

Nyitott Bácska Akciócsoport

„Irány Tokaj-Hegyalja!” Akciócsoport

Felsõ-Bódva-völgy Helyi Akciócsoport

Õrtorony LEADER Akciócsoport

Göcsej-Közép Zala Helyi Akciócsoport Sümeg Térségi Marcal Forrásvidék Fejlõdéséért Akciócsoport

Sikeres együttmûködési projektek Európában

Új LEADER Program, a LEADER Zöld Könyv

Új LEADER Program, a LEADER Zöld Könyv Turistaút a lombok felett

A magyarországi LEADER+ Program fontos állomásához érkezett: a Helyi Bíráló és Monitoring Bizottságok és a Döntés-Elõkészítõ Bizottság döntését követõen hamarosan megkezdõdik a támogatott projektek megvalósítása. Miközben a jelenleg futó LEADER+ Program számos feladatot ró a résztvevõkre, folyamatban van a következõ, 2007 és 2013 közötti LEADER Program kidolgozása. Sauwaldi lovagló-ösvény új esély a farmereknek Szintén az ausztriai Sauwald térségben alakították helyi gazdák és lovasok a Sauwald lovagló-ösvényt. A Sauwald régió egyik fõ jellegzetessége, hogy a hegyvidékes területnek csaknem fele erdõvel borított és a terület kis egységekre tagolódik. Kisméretû farmok, apró falvak és kis városok jellemzik. Ennek ellenére a vidék rendezett és egységes képet mutat, a táj szemkápráztatóan szép. A vidék természeti adottságait figyelembe véve jött létre ez a példaértékû projekt, amely nem csak turista csalogató, de remek üzleti lehetõség is egyben. A projekt lényegében egy infrastrukturális beruházás, amely a vidéken élõket, az élelmiszeripari cégeket és magánembereket próbálta ösztönözni arra,

12

hogy új turisztikai lehetõségekbe ruházzanak be. A kezdeményezõk elõször létrehoztak egy projektcsoportot, majd támogatást kértek a felsõ-ausztriai, valamint a helyi hatóságoktól. A projekt célja a meglévõ lovas úthálózat felújítása és bõvítése volt, amelyet három év alatt terveztek megvalósítani. Érdekesség, hogy a kivitelezés során közel 2000 jelzõkarót és 7000 jelzõtáblát helyeztek el, amelyeket kizárólag tölgyfából készítettek. A lovagló ösvény 2006. augusztusi megnyitása óta, több (pozitív) jel is utalt arra, hogy a projekt elérte célját. Helyi vállalkozók és magánemberek is jelezték, hogy szeretnének befektetni az elkövetkezendõ években. További pozitív eredmény, hogy a projekt szorosabbra fûzte a német Bayern és az ausztriai Meuhlviertler Alm és Hausruck határmenti régió

kapcsolatát, amelyek szintén nagy lovas múltra visszatekintõ térségek. Az érdeklõdõk a projekt honlapján (http://sauwald.at) szerezhetnek információkat arról, hogy a túra milyen állomásokat érint, milyen szálláslehetõségeket kínál, illetve milyen látnivalók színesítik az útvonalat. Pénzügyi forrás: LEADER+ 85.000 euró Felelõs HACS: Sauwald (Felsõ-Ausztria régió) További inormáció: Thomas Müller, Tel: +43 77 17 200 88, E-mail: [email protected], [email protected], Honlap: www.sauwald.at, http://info.sauwald.at

A Magyarországi LEADER Központ a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából, azzal szorosan együttmûködve elkészítette a LEADER Program jövõjérõl szóló koncepciót, a LEADER Zöld Könyvet. A Könyv alapvetõen egy iránymutatás, mely az Európai Unió LEADER irányelveit, a LEADER+ Programban felhalmozott hazai tapasztalatokat, nemzetközi példákat, valamint a Program jövõjével kapcsolatban eddig elhangzott minisztériumi javaslatokat foglalja össze, tartalmazva ugyanakkor az akciócsoportok eddigi javaslatainak a többségét is. A Zöld Könyv célja, hogy a helyi akciócsoportok, valamint a LEADER Programban érintett társadalmi és gazdasági szervezetek véleményezzék a Program jövõjére vonatkozó

elõzetes terveket. A dokumentum korántsem végleges és hivatalos álláspont. A LEADER Program rendelettervezete a Zöld Könyvre érkezett visszajelzések és javaslatok összegzése után készül majd el. Bizonyos, hogy jelentõs változások lesznek a 2007-2013 közötti pénzügyi idõszak alatt futó LEADER Programban. Az eljárás egyszerûsödik, jogi személyiségû, professzionálisan mûködõ akciócsoportok jönnek létre, jelentõsen megnõ és igazságosabb módon kerül meghatározásra az egyes csoportok támogatásának mértéke, külön forrás lesz elérhetõ területközi és nemzetközi együttmûködésre.

A jövõbeli akciócsoportok kiválasztása 2008-ban várható. A kiválasztáson minden régi és új akciócsoport azonos feltételekkel, egyenlõ esélyekkel indul. A kiválasztást aktív felkészítési idõszak elõzi majd meg, segítve a pályázókat a felkészülésben és színvonalas helyi fejlesztési stratégiák készítésében. A stratégiaalkotás folyamán fontos szempont az innováció, a minél szélesebb körû társadalmi és gazdasági hasznosság, a munkahelyteremtés, a fenntarthatóság, a transzparencia, valamint az illeszkedés (amely nem egyenlõ az azonossággal) a különbözõ szintû kistérségi és regionális fejlesztési elképzelésekhez.

Zsanett Makkai LRDP KANTOR Ltd

1

Új LEADER Program A LEADER Zöld Könyv

A következõ Program során a hazai akciócsoportoknak is önálló jogi személyként kell mûködniük, a tervek szerint egyesületi formában. Ezzel az akciócsoportok a jelenleginél formalizáltabban mûködhetnek és lehetõségük nyílik más pályázati források lehívására is. Várhatóan meghatározásra kerül a LEADER menedzser személye, aki az akciócsoport munkaszervezetében a Program megvalósításáért felelõs személy. Az akciócsoportok jelenleg az ország településeinek 1/3-át fedik le. A 2007 és 2013 közötti idõszak egyik fontos célkitûzése, hogy a várhatóan 70 támogatott akciócsoport az ország területének 44, míg a vidéki területek 50%-át lefedje. Szükség van tehát az akciócsoportok méretének növelésére. Ennek érdekében az IH pénzügyi ösztönzõk bevezetését tervezi. Az akciócsoportoknak járó támogatás nagyságát az állandó lakosság száma, a résztvevõ települések száma, valamint a települések hátrányos helyzete határozza meg. A jelenlegi 90-100 millió forinttal szemben az akciócsoportok akár 1-1,5 milliárd forint támogatást is elnyerhetnek fejlesztési elképzeléseik megvalósítására. Szintén az akciócsoportok méretének növelését segíti, hogy a jelenlegi szabályozással ellentétben a jövõben olyan

2


település is tagja lehet LEADER helyi akciócsoportnak, amelyet a település önkormányzata nem képvisel. Ennek megfelelõen akár egykét vállalkozás vagy civil szervezet részvétele is kedvezményezetté tehet egy-egy települést. Emellett egy nem jogosult település beékelõdése az akciócsoport területébe nem jelenti a csoport területi folytonosságának megszûnését. Természetesen a beékelõdött város lakosságszámát nem lehet figyelembe venni a támogatás mértékének meghatározásakor, a város szavazati joggal nem szólhat bele az akciócsoport döntéshozatalába, és annak területén sem lehet LEADER támogatással projektet magvalósítani. A tervek szerint a következõ LEADER Program egy jóval egyszerûbb eljárásrend alapján valósul meg. A legfontosabb változás, hogy a végsõ kedvezményezettek a jelenlegi helyi pályázatok helyett egy egyszerûbb, könnyebben és gyorsabban kitölthetõ projekt adatlappal pályáznak. Az így kidolgozott projektjavaslat alapján dönt az akciócsoport a projekt támogatásáról. Az egyes projektek támogatási intenzitása várhatóan nem tér el a többi Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pályázatétól. Ugyanakkor a tervek szerint részben elszámolhatóvá válna a társadalmi munka, ami nemcsak a civil szervezeteknek és az

önkormányzatoknak, de a vállalkozóknak is kedvezõbb feltételeket teremtene. A pályázatok beadása folyamatos lenne, tehát nem kell helyi szinten határidõátlépéstõl tartani, ugyanakkor a folyamatos és biztos forráslehívás érdekében az akciócsoportnak kétévente a támogatási összeg elõre meghatározott arányát le kell kötnie. A Zöld Könyvben bemutatott javaslat alapján jelentõsen változna az interregionális és nemzetközi együttmûködések támogatása is. Kapcsolatépítésre és közös projektek megvalósítására központi forrásból elkülönített keret állna az akciócsoportok rendelkezésére, ösztönözve a hazai és nemzetközi LEADER térségek közötti szoros együttmûködést. A LEADER Zöld Könyv elérhetõ a Magyarországi LEADER Központ honlapján, a www.leaderkozpont.hu címen. Kérjük, küldje el Ön is véleményét, javaslatát, kiegészítését!

Simon László A Magyarországi LEADER Központ vezetõje

Innovatív megoldások a vidéki térségek felzárkóztatására a LEADER Program segítségével „Séta az erdõ tetején” 2005. június 12-én nyitották meg a közönség számára a „Séta az erdõ tetején” (Treetop walk) projekt keretében elkészült erdei turistautat a németországi Bavaria térséggel határos osztrák Sauwald térségben. Ennek a kiránduló útvonalnak az a jellegzetessége, hogy nem a földön az erdõkön át, hanem egy fából készített állványzaton a fák felett halad. A túrázóknak igazán lélegzetelállító látványt nyújt a természet, a néhol 24 méteres magasságot is elérõ építményrõl. A túraútvonal két állványzaton fut, és mindkettõ közel 170 méter hosszú. A túra során a látógatók sok színes élménnyel gazdagodhatnak. Az út többek között áthalad egy függõhídon a sûrû erdõ útvesztõi közepette és nem kerüli el a rókák földjét sem. Késõbb egy 60 méteres csúszda teszi még izgalmasabbá a kirándulást. Amennyiben ez még nem nyújtott volna elég érdekességet, akkor a két „Tarzan-ház” biztosan fog. A Tarzan-házak valódi szálláshelyként funkcionálnak nem kevesebb mint 36 ágyas férõhellyel, amelyeket a fák lombjaival egy szinten, körülbelül 10 méteres magasságban alakítottak ki. Még egy érdekesség, hogy egy fából készült hatalmas csõvezetéken keresztül, mint egy gramofon segítségével hallgathatjuk az erdõ „hangjait”. A sok kaland mellett

nagyszerû kikapcsolódást kínál a „természetvonat” is, amely tudományos megközelítésbõl mutatja be a vidék természetes növényzetét. Többek között a különbözõ fafajtákról és azok életciklusairól, valamint azok lehetséges gazdasági hasznosításáról is érdekes információkkal szolgál. Az útvonal egy farmer, Johann Schopf és egy helyi építõmester ötlete volt, akik befektetõk segítségével kezdtek a projekt megvalósításába. A késõbbiekben szükség volt további szakemberek bevonására is. Statikusok alakították ki az építmény újszerû szerkezeti megoldását, míg maga a faállványzat egyedi kézmûipari alkotás. Ez utóbbi a Sauwald regióból származó ácsok kétkezi munkájának köszönhetõ. A projekt jelentõsen növelte a regió kulturális és turisztikai értékét és csak a kezdeti szezonban több mint 30 új munkahelyet teremtett. Mára egyre nagyobb igény mutatkozik csoportos túrák iránt érdekes módon nemcsak iskolák, hanem vállalatok részérõl is. Az útvonal népszerûsége már az építési munkálatok alatt is nyilvánvalóvá vált, hiszen embertömegek kísértek figyelemmel és a szóbeszédnek köszönhetõen hamar elterjedt a híre. A megnyitás évében, 2005 novemberéig több mint 160

ezer ember látogatott el Sauwaldba, amely jelentõsen felülmúlta a turisztikai szakemberek 25 ezer fõs becslését. A belépõ ára 3,5-5 euro között van, amelyet a tulajdonos Treetop Walk Assocation az építmény hosszabbítására, fejlesztésére és új állomások építésére fordít. A társaság nonprofit jellegû, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a projekt hosszú távon is mûködõképes és fenntartható legyen. Projektköltség: 762.153 euró (299.464 euró uniós forrás + 185.512 euró egyéb közpénz + 277.175 euró magántõke). Felelõs ACS Sauwald (Felsõ-Ausztria régió). További információk: Johann Schopf és Thomas Müller, Tel: +43 77 17 200 88, E-mail: [email protected], [email protected], Honlap: www.baumkronenweg.at, www.sauwald.at

Tarzan-ház

11

A hátrányos helyzetû kistérségek komplex felzárkóztatásának alapjai

LEADER az új tagállamban

A Program egyik kulcsfogalma a partnerség. Az arányossági szempontok megtartása érdekében az akciócsoport tagjainak minimum 50%-a, a térségben tevékenykedõ civil szervezetek képviselõibõl, gazdálkodóiból, vállalkozóiból, és más sajátos intézmények képviselõibõl kell, hogy álljon. Ezáltal kívánják biztosítani a helyi, közösségi részvételt úgy a térség fejlesztési irányvonalainak meghatározásában, mint a fejlesztési munkákban való részvételben. E helyi akciócsoport tagjaiból alakul majd az a vezetõ testület, amely felelõs a térség stratégiájának megvalósításáért, kezeli a térségbe érkezõ pályázatokat és dönt a támogatások odaítélésérõl. A Program pénzügyeit a megyei szinten mûködõ Kifizetõ Ügynökségek kezelik. A szintén megyei hatáskörû Vidékfejlesztési Ügynökségek szakmailag értékelik a térségekben születõ fejlesztési stratégiákat, melyeket a helyi akciócsoportból kialakult vezetõ testület nyújt be. Bár hivatalos álláspont még nem született, a helyi akciócsoportok vélhetõen egyesületként kell, hogy bejegyezzék magukat. Erdélybõl számos térség jelentkezett a LEADER Program megvalósítására. Velük kapcsolatos specifikumról azonban még nem számolhatunk be. A kezdeti térségek jelenleg is

10


alakulnak, bõvülnek. Fontos, hogy úgy földrajzilag, mint társadalmi és kulturális szempontból is homogén legyen az adott térség. Pillanatnyilag a megalakulás körüli, a fõ fejlesztési irányvonalakat lefektetõ munkálatok folynak. A nyertes akciócsoportok kiválasztásánál elõnyt jelent az eddigi, országon belüli és nemzetközi partnerségek bemutatása. Azok a térségek, melyeknél a civil önszervezõdés elég erõteljes, és külföldi partnerekkel is rendelkeznek, jó eséllyel pályázhatnak a LEADER keretében is. Már számos térség és szervezet gondolkodik abban, hogy külföldi LEADER térségekkel vegye fel a kapcsolatot a további együttmûködések reményében. Úgy vélem, a magyar közösségek számára is nagyon hasznosak lennének az

LEADER Program mentén épülõ partnerségek. Bízunk benne, és teszünk is azért, hogy a közeljövõben minél több tapasztalatcsere erõsítse a most induló térségeinket, akciócsoportjainkat. A vidéki térségek számára (Románia népességének 80%-a) ez a program és az általa generált tanulási folyamat a jövõjüket gyökeresen befolyásoló tényezõ lesz. Fontos, hogy minél több életképes térséget tudjunk kialakítani és mûködtetni, hogy ezáltal az ott élõ emberek számára élhetõ és élvezhetõ jövõt biztosíthassunk.

Csáki Rozália a Civitas Alapítvány program-koordinátora A Firtos-térség (Hargita megye) animátora

Az ország vidéki területein megjelenõ területi elszigeteltség és a társadalmi-gazdasági leszakadás egymást erõsítõ folyamatai mérséklésének, illetve visszafordításának érdekében indokolt fokozott figyelmet fordítani a társadalmi, környezeti és gazdasági szempontból hátrányos helyzetük alapján fejlesztésre kijelölt területek támogatására. Szükséges a depressziós térségek versenyképességének erõsítése, a helyi gazdaság élénkítése, továbbá a helyi közösségek felkészítése az európai uniós, és egyéb elérhetõ források megszerzésére. A 2007-13 közötti programozási idõszak fejlesztéspolitikai tervezésében komoly törekvések látszanak körvonalazódni a leghátrányosabb helyzetû, leszakadó kistérségek komplex fejlesztésére. Ennek elérésének módszere nem képezi vita tárgyát: a cél csak az egyes operatív programok, illetve azok intézkedéseinek tervezésében az adott térségekre irányuló integratív fejlesztésekkel, a források koordinatív felhasználásával, a kormányzati és helyi szereplõk összefogásával érhetõ el. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítása alatt készül a fejlesztési szempontból kijelölendõ - az elképzelések szerint 28 - leghátrányosabb helyzetû („legszegényebb”) kistérségre irányuló komplex program. Ez az úgynevezett „Esély a leghát-

rányosabb helyzetû kistérségben élõknek - Zászlóshajó program a térségi szegénység felszámolására”, melyben részben elkülönített módon összesen 120 milliárd forint jut integrált programokra. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) elképzelései is egybevágnak ezen szakmai koncepcióval. Ez kiolvasható részben a vidékfejlesztési intézményrendszer megerõsítésére vonatkozó stratégiából, részben a Magyarországi LEADER Központtal együttesen készített, a LEADER Program 2007-13 közötti megvalósítására vonatkozó ún. LEADER Zöld Könyv címû vitaanyag tartalmából. Az FVM határozott célja, hogy minden kistérségben legyen egy olyan „vidékfejlesztési centrum”, amely képes elõsegíteni az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak hatékony felhasználását, együttmûködve a térség többi, fejlesztésekben érdekelt szereplõjével. Magyarország 167 területfejlesztési-statisztikai kistérségében (a fõváros kivételével), így a vidéki térségek mindegyikében meg kívánja teremteni az esélyt az életminõség javítására, a helyi vállalkozások fejlesztésére. A kistérségi szintû komplex vidékfejlesztés záloga elsõsorban a mikro- és kisvállalkozások „általános fejlesztése”, a vállalkozási potenciál növelése, így a jövede-

lemszerzési lehetõségek bõvítése, új munkahelyek teremtése. Ez különösen igaz a hátrányos-, illetve a halmozottan hátrányos helyzetû településekre, illetve kistérségekre, azon belül pl. a vidéki roma társadalom helyzetére. Ahhoz, hogy helyben valóban megvalósuljanak az integrált fejlesztések, hogy az adott kistérségben mûködõ civilek, vállalkozók, önkormányzatok és természetes személyek döntsenek saját (vidék)fejlesztési elképzeléseikrõl, bizonyos döntési jogköröket javasolt helyi szintekre delegálni. A helyi szinten történõ tervezésrõl, programozásról már rendelkezésre állnak ilyen jellegû tapasztalatok (pl. AVOP LEADER+, Cserehát Program), melyek fontos adalékok mind a vidékfejlesztési intézkedések, mind az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében kidolgozandó fejlesztések tervezéséhez, illetve felhívják a figyelmet a hatékony koordináció szükségességére. A tervek szerint a LEADER akciócsoportok támogatásánál a számítás alapját az adja, hogy az akciócsoport területén élõ lakosok hány százaléka él halmozottan hátrányos, hátrányos, illetve nem hátrányos településen.

3



A LEADER Program indulása Romániában Románia uniós csatlakozása számos más támogatási lehetõség mellett a LEADER Programba való bekapcsolódást is lehetõvé tette az ország vidéki térségei számára. Románia szerencsés helyzetben van, hogy a LEADER negyedik támogatási szakaszába tud bekapcsolódni. Maga a program is egy fejlõdési folyamaton ment át, az elõzõ támogatási szakaszok tapasztalatait folyamatosan beépítve a hatékonyság fokozása érdekében. Az országban francia szakértõk segítik a program gördülékeny megvalósítására való felkészülést. A program koordinátora a Mezõgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium. Magyarország 28 leghátrányosabb besorolású kistérsége összesen 664 települést foglal magában. A LEADER+ Programban létrejött akciócsoportok települései között ennek csak töredéke, mintegy 180 település található. Ez a LEADER+ által támogatott 960 település 19 %-át teszi ki. A LEADER 70 akciócsoportja közül összesen 17-ben szerepel olyan település, ami a leghátrányosabb helyzetû 28 kistérséghez tartozik. Összességében elmondható, az akciócsoportok települései nem esnek teljesen egybe a leghátrányosabb helyzetû kistérségekkel, ugyanakkor vannak olyan akciócsoportok, melyek egész területe elmaradottnak minõsített kistérségekhez tartozik. Ilyen a Baranyai-Hegyhát, Népmese Vidék, Közép-Nyírségért, Bodrogközi LEADER+, Dél-KeletNyírségi, Felsõ-Bódva-völgy, Szatmár hagyományápolásáért és felzárkóztatásáért, valamint az Összefogás Biharért Akciócsoport. Azonban a felsorolt 8 közösség esetében az összes település elmaradottnak minõsíthetõ, míg 53 LEADER térségben egy hátrányos besorolású település sem található. A fennmaradó 9 akciócsoport esetében ez nem egyértelmûen besorolható. Az elmaradottabb kistérségek közül az akciócsoportok összesen 15-öt érintenek. A legtöbb LEADER település ezek közül az Edelényi, Sásdi, Berettyóújfalui, valamint a Fehérgyarmati kistérséghez tartozik, de jelentõsnek mondható a Csurgói és a Bodrogközi kistérségben fekvõ települések száma is.

4

Bodnár Dénes

Bodnár Erika

Hortobágyi Anna

Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet

Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület

Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Hogyan valósul meg a LEADER Program Romániában? A román LEADER Program két nagyobb szakaszban valósul meg. Az elsõ szakaszban, 2007 és 2009 között a szükséges intézményi háttér kiépítése és a képességek megszerzése a cél. A cél az, hogy reprezentatív helyi partnerségek alakuljanak ki, elkészüljenek az integrált fejlesztési stratégiák, és ezekkel párhuzamosan megvalósuljanak az alkalmazást segítõ kutatások, vidékfejlesztési elemzések.

A szervezõdõ LEADER akciócsoportok elhelyezkedése

A második szakaszban, 2010 és 2013 között a fejlesztési stratégiák, valamint az országon belüli és a nemzetközi LEADER együttmûködések megvalósítására kerül sor. A mostani számítások szerint országos szinten 170 millió euró jut a LEADER tengelyre. Ez a meglévõ térségekre leosztva térségenként mintegy 1.5 millió eurót jelent. A Programra történõ felkészülés 2006 tavaszán elkezdõdött. A minisztérium pályázatot írt ki olyan személyek számára, akik valamely potenciális LEADER térség képviseletében részt kívánnak venni a felkészítõ képzéseken. A kiválasztott

121 animátor francia szakértõk bevonásával a térség helyzetelemzésének és a helyi fejlesztési stratégia elkészítésének lépéseivel, módszereivel ismerkedhettek meg. Az animátorok szakértõként segítik a térségben a helyi akciócsoport megalakulását, a térségi szintû partnerségek kialakítását és a térségi fejlesztési stratégia elkészítését. A képzéseket követõen a térségek legfontosabb feladata a fejlesztési stratégiák kidolgozása. A LEADER Program keretében történõ támogatásnak a legfõbb kritériuma a fejlesztési stratégia minõsége, a helyi partnerségek életképessége és a helyi akciócsoport felkészültsége.

9

Bemutatkoznak

Támogatott LEADER Projektek

Kehittämisyhdistys SEPRA ry Akciócsoport A HONFOGLALÁS-KORI SKANZEN ÉS SZABADIDÕ CENTRUM Õrtorony Akciócsoport

Tovább él a finn-észt barátság a LEADER-en belül is A Kehittämisyhdistys SEPRA ry, avagy a SEPRA Egyesület az 58 helyi vidékfejlesztési akciócsoport egyike Finnországban. A bejegyzett egyesület a Baltitenger partján, az orosz határhoz közel, hét délkelet-finnországi település (Anjalankoski, Hamina, Kotka, Miehikkälä, Pyhtää, Ruotsinpyhtää és Virolahti) területén mûködik. A „sepra” szó egy észt szóból, a „sober”-bõl származik, ami „barát”-ot jelent. A finnek észt kereskedelmi partnereiket hívták „seprának”. A sepra-kereskedelem az észtek és a tengerpart finn lakói közötti árucserén alapult: a finnek az észtektõl egy hordó halért két hordó kukoricát kaptak. Ez gyakran jelentett nagy segítséget az éhínségtõl sújtott idõkben. A kereskedelem évszázadokon át, a második világháborúig élénken folyt, és számtalan baráti kapcsolatot hozott létre a tengeren át. A SEPRA Egyesület ezen együttmûködések és baráti kapcsolatok továbbfejlesztését tûzte ki célul. Az akciócsoport területén mintegy 57 000 ember él. A népesség az elmúlt harminc évben folyamatosan csökkent. Az itt élõk nagy része az iparban vagy a közszolgáltatások területén dolgozik; a kisebb üzemek csak lassan fejlõdnek. A térség hagyományos nehéziparáról ismert. A terület természeti adottságai közül kiemelendõ az itt található széles félsziget, és Finnország egyik legnagyobb folyója, a Kymijoki.

8

A hagyományos halászati technika népszerûsítése egy LEADER projekt keretében

2000 és 2006 között a SEPRA több mint száz kisebb, a helyi lakosok ötletein nyugvó fejlesztési projektet támogatott. A támogatások „haszonélvezõi”, illetve a projektek céljai igen nagy változatosságot mutatnak. A legtöbb projekt a vállalkozások fejlesztését és a falvak környezeti állapotának javítását célozta. A SEPRA továbbra is a vidéki térségekben a helyi lakosok független tevékenységeit kívánja segíteni. Az egyesület már elkészítette az új helyi fejlesztési programot, amelynek 2007 és 2013 közötti, LEADER-en belüli megvalósításához már benyújtotta pályázatát. A program elsõdleges célja egy kellemesebb és biztonságosabb lakókörnyezet megteremtése, mely egyúttal megélhetést is biztosít lakóinak. A programon belül valamennyi tevékenység a térség történelmének, természeti adottságainak, és a helyi lakosság figyelembe vételén alapul, nem elfeledve az eljövendõ generációkat. A program célja a

vidéki térségek élet-elõfeltételeinek javítása és erõsítése, melynek keretében a kulcsszavak az együttmûködés, a partnerség és a vállalkozások. „ … Van egy álmunk. Szeretnénk falvainkat olyan lakóhellyé tenni, melyek folyamatosan és dinamikusan fejlõdnek. Látni szeretnénk, ahogy településeink gazdaságilag és kulturálisan erõsödnek, az aktív lakosok között számos együttmûködés alakul ki, új cégek és munkahelyek jönnek létre.” Marja Sorvo További információ: Kapcsolattartó: Marja Sorvo E-mail: [email protected] Development Association SEPRA Helsingintie 1A, FIN-49400 Hamina, Finland Tel. +358 5 230 4514 E-mail: [email protected] Honlap: www.seprat.net

A Nádasd községben lévõ Várhegy korábban számos, elhanyagolt, zártkerti ingatlanból állt. A pályázó magánszemély egy 2003-as projekt kapcsán a megközelítõleg három hektáros területet egyesítette, s mára közel 1/3 részét hasznosítja. A terület számos kulturális, hagyományõrzõ programnak ad helyet, melyek az õsi magyar kultúra hagyományait, értékeit mutatják be. A LEADER Programra benyújtott pályázat a hasznosított terület kibõvítését célozza meg. A terület megtisztítását követõen parkolóhelyek kerülnek kialakításra, a biztonságos megközelíthetõség érdekében pedig gyalogút épül. Ezt követi a honfoglalás-kori élõ skanzen kialakítása, mely két, vesszõkerítéssel körülvett vályogházból áll. A korhû építmények egyszerre töltenek be funkcionális (pl.: tárolás) és oktatói segédeszköz szerepet. A projekt keretében új lovasíjász pályák jönnek létre, amelyek tovább növelik a terület oktatási és kulturális hasznosságát, valamint további lehetõségeket

Egyelõre csak rajzon Honfoglalás-kori skanzen

nyújtanak a tanulni, kikapcsolódni vágyóknak. A megnövekedett terület nagyobb létszámú csoportok befogadására alkalmas. Ehhez azonban szükség van további használati eszközök, íjászati eszközök, padok, asztalok beszerzésére. A környezet megóvása érdekében több hulladékgyûjtõ, hulladéktároló és egy komposztáló berendezés kerül megvásárlásra. A lovaglásra és lovasíjászatra használt lovak, valamint a környéken élõ vadállatok részére állatetetõk kerülnek kihelyezésre. A terület biztonságos használata érdekében vesszõkerítés és lókarám épül. A funkcionális területfelosztást segíti elõ a gyakorlópálya kialakítása is. Nádasd tágabb környezetérõl, az Õrségrõl közismert, hogy egykoron honvédõ funkciót töltött be. Minthogy Nádasd az Õrség egyik „kapuja”, ezért a megvalósult beruházások kiváló vonzerõt jelentenek az áthaladó turisták számára. A környék iskolái számára a skanzen helyszínt biztosít rendhagyó történelem órák megtartására, ahol a diákok személyes élményekkel egészíthetik ki az iskolai tananyagot. A várhegy továbbra is otthont ad a környéken élõ és az idelátogató lovasíjászoknak, akik gyakorolhatják a sportot és megismerkedhetnek ezzel a hungarikumnak számító életformával. Ezt kiegészítendõ, az elképzelések között szerepel a „Sólyom-fészek” program megvalósítása is. A program egy országos nomád-kemping hálózat, mely egy helyen kínál hagyományõrzõ programokat és természetközeli szálláslehetõséget.

Egy igazi különlegesség - kecsketejbõl készült szappan

„VASALT KECSKE” FESZTIVÁL Érmellék Akciócsoport Az érmelléki térségben már hagyománnyá vált a „Vasalt Kecske” Fesztivál. Az akciócsoport által támogatott egynapos program a hagyományos érmelléki kultúrát, a térségben található hagyományõrzõk tevékenységét mutatja be, és egyben kitûnõ szórakozási lehetõséget nyújt mind a helybéli, mind az ország más részeirõl érkezõ vendégek számára. A rendezvény kiváló kikapcsolódási lehetõséget biztosít minden korcsoport számára, az óvodásoktól az idõsebb korosztályig. A fesztivál a nevét egy hagyományos érmelléki ételrõl kapta, melynek alapanyaga a kecskehús. A húst sütés vagy fõzés nélkül, az 1900-as évek elsõ felében használatos faszenes öntöttvas vasalóval párolják és sütik, zsiradék és elõfûszerezés nélkül, ezzel megõrizve a kecskehús jellegzetes ízvilágát.

5


Bemutatkoznak

Tarna Menti Területfejlesztési Társulás Helyi Akciócsoport A rendezvény nevének megfelelõen fõzõversenyre kerül sor, ahol a térség polgármesterei mérik össze tudásukat. A kecskének azonban nem csak a húsa, hanem a teje is kiválóan hasznosítható. A fesztiválon Guiness-rekord felállítását tervezik: elkészül a világ legnagyobb kecsketejbõl készült szappantömbje. A különlegességnek számító kecsketejszappanból szappanfaragó versenyt rendeznek, szappankádat készítenek a résztvevõk. A gyerekek kecskefejõ versenyen mérhetik össze ügyességüket. A rendezvény ideje alatt kézmûves találkozóra kerül sor, ahol a térség népi kismesterségeit folytató mûvészek mutatják be alkotásaikat, termékeiket. A program „Fesztivál Szépe” választással és hagyományõrzõ érmelléki tanyabállal zárul. A sövénykúti Kiss-tanyákon megrendezésre kerülõ Vasalt Kecske Fesztivál az Érmelléki LEADER Helyi Akciócsoport hagyományainak megõrzését, a népszokások, a népmûvészeti értékek továbbadását célozza meg.

„FALUHELY MAJOR ELÕRE A MÚLTBA” 8 Palóc „+” Akciócsoport A 8 Palóc „+” Helyi Akciócsoport „Egyedül nem megy” címû Vidékfejlesztési Terve keretében megvalósuló projekt a térségben egyedülálló és újfajta kezdeményezés: az

6

eredeti palóc parasztudvarban épülõ állatbemutató és kiállítóhely új színt hoz a térség kínálatába, mely egyben a térségi gazdálkodók összefogásának jelképe is lehet.

A Faluhely Major belülrõl

Mátranovák község határában, a dombok között fekszik a Faluhely major, mely bemutató gazdaságával több éve várja és fogadja a látogatókat, hogy egy régi, eredeti, hamisítatlan palóc porta hangulatát idézve bemutassa a régi, hagyományos állattartás és palóc életmód mindennapjait. A „palóc gazda”, Földi Gyula egy évtizede kezdte meg tevékenységét a majorban, több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a mezõgazdaság és a vidékfejlesztés területén. A hagyományos állatfajtákhoz mára hagyományos épületek és tartásmód társul. 130 juh és szaporulata mellett 1-5 bemutató állata van fajtánként, de a gazdaságban megtalálhatóak a szabadtéri fedett népi építészet elemei is, mint például a palóc nyári konyha kemencével. 2006-ban egy állandó helytörténeti és néprajzi kiállítás kapott helyet a bemutató gazdaság területén.

A régi palóc gazdálkodás bemutatásának feltételei már egyrészt adottak (állatok, etetõk, istállók), viszont igény jelentkezik az ezzel összefüggõ, kiállítás jellegû bemutatókra is. A projekt keretében kerül kialakításra az az épület, ahol a kiállítások, bemutatók helyet kaphatnak, és melyekben a hagyományos palóc gazdálkodás tárgyi eszközei, emlékei is bemutathatóak lesznek. A tárgyi kiállítóhely mellett egy rendszerezett, színvonalas állat bemutatóhely kialakítása is megvalósul, így szerves egészet képezve, megfelelõ kínálat nyújtható a látogatók számára. A kiállítási tér létesítésével lehetõség nyílik különbözõ (helyi jellegû) termékbemutatók lebonyolítására, további néprajzi, palóc, mezõgazdasági kiállításokra és rendezvényekre is. A palóc örökség megõrzése és ápolása mellett lehetõség nyílik a helyi termelõk összefogására, közösségük fejlesztésére is, hiszen az együttmûködéseknek nincsenek jól bevált és kialakult formái ezeken a településeken. A közösen szervezett bemutatók ezt a célt támogatnák. Bár teljesen új épületrõl van szó, eredeti palóc stílusjegyekkel épül, ezáltal hozzájárulva a palóc építészeti örökség ápolásához is. Mindennek alátámasztására fejleszthetõ az ehhez kapcsolódó marketing tevékenység, mellyel nemcsak a major, hanem a település és a térség arculatát, turisztikai kínálatát is javíthatja.

A 15.000 embert számláló kistérség Heves megye szívében található, területe 225 km2. Az Alföld és a hegyvidék találkozásánál mintegy hidat képez a Mátra-Bükk, Eger, Tisza-tó kiemelt üdülõkörzetek között. A települések földrajzilag és kulturálisan is összetartoznak. Már a XVIIIXIX. században Debrõi Uradalom név alatt szerepeltek, de a XI. századi feldebrõi monostortemplom központi szerepe Szent Istvánig nyúlik vissza. A most 9 települést tömörítõ Tarna Menti Kistérségi Területfejlesztési Társulás 1994-ben alakult meg. Gazdaságilag uralkodó térhasznosítási mód a mezõgazdaság. Hagyományai voltak a zöldség-gyümölcs(dinnye) és a vetõmagtermesztésnek. Kompolton alapította közel 90 éve Fleischmann Rudolf az elsõ tudományos növénynemesítõ intézetet. Aldebrõ, Feldebrõ, Tófalu és Verpelét határaiban található szõlõültetvények az Egri borvidék Debrõi körzetéhez tartoznak, a „Debrõi Hárslevelû” bor méltán híres. A helyi akciócsoport 19 tagú: Aldebrõ, Feldebrõ, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Tarna-

Hárslevelû

szentmária,Tófalu és Verpelét önkormányzatai, 3 alapítvány, 5 vállalkozás és 2 magánszemély a tagja. Közülük 15 fõ a helyi bíráló és monitoring bizottság szavazatra jogosult tagja is. „EGYÜTT A TARNA MENTI HOZOMÁNYOKÉRT!” Verpelét

A Helyi vidékfejlesztési terv stratégiai célja a Tarna menti hozományokon alapuló, élhetõbb kistérség kialakítása és fenntartása. Prioritások: (1) több forrásból származó jövedelem elérése, gazdasági kooperáció növelése (2) helyi társadalmi kohézió, kötõdés erõsítése. Intézkedések: - A mezõgazdaság és a helyi szolgáltatások, valamint a helyi piacok együttes fejlesztése keretében a kisvállalkozások diverzifikált fejlesztése, a szõlészet-borászat összehangolt (turisztikai célokat is erõsítõ) fejlesztésének megalapozása. - Az egészséges életmód népszerûsítése. - Kistérségi közösségi kapcsolatok javítása érdekében programok szervezése, a már védett „Verpelét: a Bor és Nóta Faluja” - rendezvénysorozat kiterjesztése, a helyi kulturális és hagyományõrzõ szervezetek erõsítése. - Helyi értékek feltárása, megismertetése, hasznosulásuk ösztönzése (a hagyományok, régi mesterségek, eszközök, anyagok összegyûjtése, rendszerezése, bemutatása, pl. tájházak, kiállítások, a helyi

kiváló személyiségek emlékszobái, természetvédelmi és hagyományõrzõ táborok, a Tarna menti hozományok többcélú kiadványai, önálló kistérségi honlap). Várhatóan a helyi pályázatok hozzájárulnak majd a célok eléréséhez, a kistérség külsõbelsõ imázsának javításához, az emberi kapcsolatok bõvítéséhez, a szûkebb környezethez való kötõdés erõsítéséhez. Dr. Szepesy Edit Elérhetõségek: Vezetõ szervezet: Verpelét Nagyközség Önkormányzata Farkas Sándor polgármester, HBMB elnöke 3351 Verpelét, Kossuth u. 73. (tel: 36-559-300, e-mail: [email protected]) Gesztor szervezet: REGIOCON KFT dr. Szepesy Edit ügyvezetõ, kapcsolattartó 3356 Kompolt, Fleischmann u. 2. (tel: 36-589-010, fax: 36-589-011, e-mail: [email protected], www.regiocon.hu)

7


Bemutatkoznak

Tarna Menti Területfejlesztési Társulás Helyi Akciócsoport A rendezvény nevének megfelelõen fõzõversenyre kerül sor, ahol a térség polgármesterei mérik össze tudásukat. A kecskének azonban nem csak a húsa, hanem a teje is kiválóan hasznosítható. A fesztiválon Guiness-rekord felállítását tervezik: elkészül a világ legnagyobb kecsketejbõl készült szappantömbje. A különlegességnek számító kecsketejszappanból szappanfaragó versenyt rendeznek, szappankádat készítenek a résztvevõk. A gyerekek kecskefejõ versenyen mérhetik össze ügyességüket. A rendezvény ideje alatt kézmûves találkozóra kerül sor, ahol a térség népi kismesterségeit folytató mûvészek mutatják be alkotásaikat, termékeiket. A program „Fesztivál Szépe” választással és hagyományõrzõ érmelléki tanyabállal zárul. A sövénykúti Kiss-tanyákon megrendezésre kerülõ Vasalt Kecske Fesztivál az Érmelléki LEADER Helyi Akciócsoport hagyományainak megõrzését, a népszokások, a népmûvészeti értékek továbbadását célozza meg.

„FALUHELY MAJOR ELÕRE A MÚLTBA” 8 Palóc „+” Akciócsoport A 8 Palóc „+” Helyi Akciócsoport „Egyedül nem megy” címû Vidékfejlesztési Terve keretében megvalósuló projekt a térségben egyedülálló és újfajta kezdeményezés: az

6

eredeti palóc parasztudvarban épülõ állatbemutató és kiállítóhely új színt hoz a térség kínálatába, mely egyben a térségi gazdálkodók összefogásának jelképe is lehet.

A Faluhely Major belülrõl

Mátranovák község határában, a dombok között fekszik a Faluhely major, mely bemutató gazdaságával több éve várja és fogadja a látogatókat, hogy egy régi, eredeti, hamisítatlan palóc porta hangulatát idézve bemutassa a régi, hagyományos állattartás és palóc életmód mindennapjait. A „palóc gazda”, Földi Gyula egy évtizede kezdte meg tevékenységét a majorban, több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a mezõgazdaság és a vidékfejlesztés területén. A hagyományos állatfajtákhoz mára hagyományos épületek és tartásmód társul. 130 juh és szaporulata mellett 1-5 bemutató állata van fajtánként, de a gazdaságban megtalálhatóak a szabadtéri fedett népi építészet elemei is, mint például a palóc nyári konyha kemencével. 2006-ban egy állandó helytörténeti és néprajzi kiállítás kapott helyet a bemutató gazdaság területén.

A régi palóc gazdálkodás bemutatásának feltételei már egyrészt adottak (állatok, etetõk, istállók), viszont igény jelentkezik az ezzel összefüggõ, kiállítás jellegû bemutatókra is. A projekt keretében kerül kialakításra az az épület, ahol a kiállítások, bemutatók helyet kaphatnak, és melyekben a hagyományos palóc gazdálkodás tárgyi eszközei, emlékei is bemutathatóak lesznek. A tárgyi kiállítóhely mellett egy rendszerezett, színvonalas állat bemutatóhely kialakítása is megvalósul, így szerves egészet képezve, megfelelõ kínálat nyújtható a látogatók számára. A kiállítási tér létesítésével lehetõség nyílik különbözõ (helyi jellegû) termékbemutatók lebonyolítására, további néprajzi, palóc, mezõgazdasági kiállításokra és rendezvényekre is. A palóc örökség megõrzése és ápolása mellett lehetõség nyílik a helyi termelõk összefogására, közösségük fejlesztésére is, hiszen az együttmûködéseknek nincsenek jól bevált és kialakult formái ezeken a településeken. A közösen szervezett bemutatók ezt a célt támogatnák. Bár teljesen új épületrõl van szó, eredeti palóc stílusjegyekkel épül, ezáltal hozzájárulva a palóc építészeti örökség ápolásához is. Mindennek alátámasztására fejleszthetõ az ehhez kapcsolódó marketing tevékenység, mellyel nemcsak a major, hanem a település és a térség arculatát, turisztikai kínálatát is javíthatja.

A 15.000 embert számláló kistérség Heves megye szívében található, területe 225 km2. Az Alföld és a hegyvidék találkozásánál mintegy hidat képez a Mátra-Bükk, Eger, Tisza-tó kiemelt üdülõkörzetek között. A települések földrajzilag és kulturálisan is összetartoznak. Már a XVIIIXIX. században Debrõi Uradalom név alatt szerepeltek, de a XI. századi feldebrõi monostortemplom központi szerepe Szent Istvánig nyúlik vissza. A most 9 települést tömörítõ Tarna Menti Kistérségi Területfejlesztési Társulás 1994-ben alakult meg. Gazdaságilag uralkodó térhasznosítási mód a mezõgazdaság. Hagyományai voltak a zöldség-gyümölcs(dinnye) és a vetõmagtermesztésnek. Kompolton alapította közel 90 éve Fleischmann Rudolf az elsõ tudományos növénynemesítõ intézetet. Aldebrõ, Feldebrõ, Tófalu és Verpelét határaiban található szõlõültetvények az Egri borvidék Debrõi körzetéhez tartoznak, a „Debrõi Hárslevelû” bor méltán híres. A helyi akciócsoport 19 tagú: Aldebrõ, Feldebrõ, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Tarna-

Hárslevelû

szentmária,Tófalu és Verpelét önkormányzatai, 3 alapítvány, 5 vállalkozás és 2 magánszemély a tagja. Közülük 15 fõ a helyi bíráló és monitoring bizottság szavazatra jogosult tagja is. „EGYÜTT A TARNA MENTI HOZOMÁNYOKÉRT!” Verpelét

A Helyi vidékfejlesztési terv stratégiai célja a Tarna menti hozományokon alapuló, élhetõbb kistérség kialakítása és fenntartása. Prioritások: (1) több forrásból származó jövedelem elérése, gazdasági kooperáció növelése (2) helyi társadalmi kohézió, kötõdés erõsítése. Intézkedések: - A mezõgazdaság és a helyi szolgáltatások, valamint a helyi piacok együttes fejlesztése keretében a kisvállalkozások diverzifikált fejlesztése, a szõlészet-borászat összehangolt (turisztikai célokat is erõsítõ) fejlesztésének megalapozása. - Az egészséges életmód népszerûsítése. - Kistérségi közösségi kapcsolatok javítása érdekében programok szervezése, a már védett „Verpelét: a Bor és Nóta Faluja” - rendezvénysorozat kiterjesztése, a helyi kulturális és hagyományõrzõ szervezetek erõsítése. - Helyi értékek feltárása, megismertetése, hasznosulásuk ösztönzése (a hagyományok, régi mesterségek, eszközök, anyagok összegyûjtése, rendszerezése, bemutatása, pl. tájházak, kiállítások, a helyi

kiváló személyiségek emlékszobái, természetvédelmi és hagyományõrzõ táborok, a Tarna menti hozományok többcélú kiadványai, önálló kistérségi honlap). Várhatóan a helyi pályázatok hozzájárulnak majd a célok eléréséhez, a kistérség külsõbelsõ imázsának javításához, az emberi kapcsolatok bõvítéséhez, a szûkebb környezethez való kötõdés erõsítéséhez. Dr. Szepesy Edit Elérhetõségek: Vezetõ szervezet: Verpelét Nagyközség Önkormányzata Farkas Sándor polgármester, HBMB elnöke 3351 Verpelét, Kossuth u. 73. (tel: 36-559-300, e-mail: [email protected]) Gesztor szervezet: REGIOCON KFT dr. Szepesy Edit ügyvezetõ, kapcsolattartó 3356 Kompolt, Fleischmann u. 2. (tel: 36-589-010, fax: 36-589-011, e-mail: [email protected], www.regiocon.hu)

7

Bemutatkoznak


Kehittämisyhdistys SEPRA ry Akciócsoport A HONFOGLALÁS-KORI SKANZEN ÉS SZABADIDÕ CENTRUM Õrtorony Akciócsoport

Tovább él a finn-észt barátság a LEADER-en belül is A Kehittämisyhdistys SEPRA ry, avagy a SEPRA Egyesület az 58 helyi vidékfejlesztési akciócsoport egyike Finnországban. A bejegyzett egyesület a Baltitenger partján, az orosz határhoz közel, hét délkelet-finnországi település (Anjalankoski, Hamina, Kotka, Miehikkälä, Pyhtää, Ruotsinpyhtää és Virolahti) területén mûködik. A „sepra” szó egy észt szóból, a „sober”-bõl származik, ami „barát”-ot jelent. A finnek észt kereskedelmi partnereiket hívták „seprának”. A sepra-kereskedelem az észtek és a tengerpart finn lakói közötti árucserén alapult: a finnek az észtektõl egy hordó halért két hordó kukoricát kaptak. Ez gyakran jelentett nagy segítséget az éhínségtõl sújtott idõkben. A kereskedelem évszázadokon át, a második világháborúig élénken folyt, és számtalan baráti kapcsolatot hozott létre a tengeren át. A SEPRA Egyesület ezen együttmûködések és baráti kapcsolatok továbbfejlesztését tûzte ki célul. Az akciócsoport területén mintegy 57 000 ember él. A népesség az elmúlt harminc évben folyamatosan csökkent. Az itt élõk nagy része az iparban vagy a közszolgáltatások területén dolgozik; a kisebb üzemek csak lassan fejlõdnek. A térség hagyományos nehéziparáról ismert. A terület természeti adottságai közül kiemelendõ az itt található széles félsziget, és Finnország egyik legnagyobb folyója, a Kymijoki.

8

A hagyományos halászati technika népszerûsítése egy LEADER projekt keretében

2000 és 2006 között a SEPRA több mint száz kisebb, a helyi lakosok ötletein nyugvó fejlesztési projektet támogatott. A támogatások „haszonélvezõi”, illetve a projektek céljai igen nagy változatosságot mutatnak. A legtöbb projekt a vállalkozások fejlesztését és a falvak környezeti állapotának javítását célozta. A SEPRA továbbra is a vidéki térségekben a helyi lakosok független tevékenységeit kívánja segíteni. Az egyesület már elkészítette az új helyi fejlesztési programot, amelynek 2007 és 2013 közötti, LEADER-en belüli megvalósításához már benyújtotta pályázatát. A program elsõdleges célja egy kellemesebb és biztonságosabb lakókörnyezet megteremtése, mely egyúttal megélhetést is biztosít lakóinak. A programon belül valamennyi tevékenység a térség történelmének, természeti adottságainak, és a helyi lakosság figyelembe vételén alapul, nem elfeledve az eljövendõ generációkat. A program célja a

vidéki térségek élet-elõfeltételeinek javítása és erõsítése, melynek keretében a kulcsszavak az együttmûködés, a partnerség és a vállalkozások. „ … Van egy álmunk. Szeretnénk falvainkat olyan lakóhellyé tenni, melyek folyamatosan és dinamikusan fejlõdnek. Látni szeretnénk, ahogy településeink gazdaságilag és kulturálisan erõsödnek, az aktív lakosok között számos együttmûködés alakul ki, új cégek és munkahelyek jönnek létre.” Marja Sorvo További információ: Kapcsolattartó: Marja Sorvo E-mail: [email protected] Development Association SEPRA Helsingintie 1A, FIN-49400 Hamina, Finland Tel. +358 5 230 4514 E-mail: [email protected] Honlap: www.seprat.net

A Nádasd községben lévõ Várhegy korábban számos, elhanyagolt, zártkerti ingatlanból állt. A pályázó magánszemély egy 2003-as projekt kapcsán a megközelítõleg három hektáros területet egyesítette, s mára közel 1/3 részét hasznosítja. A terület számos kulturális, hagyományõrzõ programnak ad helyet, melyek az õsi magyar kultúra hagyományait, értékeit mutatják be. A LEADER Programra benyújtott pályázat a hasznosított terület kibõvítését célozza meg. A terület megtisztítását követõen parkolóhelyek kerülnek kialakításra, a biztonságos megközelíthetõség érdekében pedig gyalogút épül. Ezt követi a honfoglalás-kori élõ skanzen kialakítása, mely két, vesszõkerítéssel körülvett vályogházból áll. A korhû építmények egyszerre töltenek be funkcionális (pl.: tárolás) és oktatói segédeszköz szerepet. A projekt keretében új lovasíjász pályák jönnek létre, amelyek tovább növelik a terület oktatási és kulturális hasznosságát, valamint további lehetõségeket

Egyelõre csak rajzon Honfoglalás-kori skanzen

nyújtanak a tanulni, kikapcsolódni vágyóknak. A megnövekedett terület nagyobb létszámú csoportok befogadására alkalmas. Ehhez azonban szükség van további használati eszközök, íjászati eszközök, padok, asztalok beszerzésére. A környezet megóvása érdekében több hulladékgyûjtõ, hulladéktároló és egy komposztáló berendezés kerül megvásárlásra. A lovaglásra és lovasíjászatra használt lovak, valamint a környéken élõ vadállatok részére állatetetõk kerülnek kihelyezésre. A terület biztonságos használata érdekében vesszõkerítés és lókarám épül. A funkcionális területfelosztást segíti elõ a gyakorlópálya kialakítása is. Nádasd tágabb környezetérõl, az Õrségrõl közismert, hogy egykoron honvédõ funkciót töltött be. Minthogy Nádasd az Õrség egyik „kapuja”, ezért a megvalósult beruházások kiváló vonzerõt jelentenek az áthaladó turisták számára. A környék iskolái számára a skanzen helyszínt biztosít rendhagyó történelem órák megtartására, ahol a diákok személyes élményekkel egészíthetik ki az iskolai tananyagot. A várhegy továbbra is otthont ad a környéken élõ és az idelátogató lovasíjászoknak, akik gyakorolhatják a sportot és megismerkedhetnek ezzel a hungarikumnak számító életformával. Ezt kiegészítendõ, az elképzelések között szerepel a „Sólyom-fészek” program megvalósítása is. A program egy országos nomád-kemping hálózat, mely egy helyen kínál hagyományõrzõ programokat és természetközeli szálláslehetõséget.

Egy igazi különlegesség - kecsketejbõl készült szappan

„VASALT KECSKE” FESZTIVÁL Érmellék Akciócsoport Az érmelléki térségben már hagyománnyá vált a „Vasalt Kecske” Fesztivál. Az akciócsoport által támogatott egynapos program a hagyományos érmelléki kultúrát, a térségben található hagyományõrzõk tevékenységét mutatja be, és egyben kitûnõ szórakozási lehetõséget nyújt mind a helybéli, mind az ország más részeirõl érkezõ vendégek számára. A rendezvény kiváló kikapcsolódási lehetõséget biztosít minden korcsoport számára, az óvodásoktól az idõsebb korosztályig. A fesztivál a nevét egy hagyományos érmelléki ételrõl kapta, melynek alapanyaga a kecskehús. A húst sütés vagy fõzés nélkül, az 1900-as évek elsõ felében használatos faszenes öntöttvas vasalóval párolják és sütik, zsiradék és elõfûszerezés nélkül, ezzel megõrizve a kecskehús jellegzetes ízvilágát.

5



A LEADER Program indulása Romániában Románia uniós csatlakozása számos más támogatási lehetõség mellett a LEADER Programba való bekapcsolódást is lehetõvé tette az ország vidéki térségei számára. Románia szerencsés helyzetben van, hogy a LEADER negyedik támogatási szakaszába tud bekapcsolódni. Maga a program is egy fejlõdési folyamaton ment át, az elõzõ támogatási szakaszok tapasztalatait folyamatosan beépítve a hatékonyság fokozása érdekében. Az országban francia szakértõk segítik a program gördülékeny megvalósítására való felkészülést. A program koordinátora a Mezõgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium. Magyarország 28 leghátrányosabb besorolású kistérsége összesen 664 települést foglal magában. A LEADER+ Programban létrejött akciócsoportok települései között ennek csak töredéke, mintegy 180 település található. Ez a LEADER+ által támogatott 960 település 19 %-át teszi ki. A LEADER 70 akciócsoportja közül összesen 17-ben szerepel olyan település, ami a leghátrányosabb helyzetû 28 kistérséghez tartozik. Összességében elmondható, az akciócsoportok települései nem esnek teljesen egybe a leghátrányosabb helyzetû kistérségekkel, ugyanakkor vannak olyan akciócsoportok, melyek egész területe elmaradottnak minõsített kistérségekhez tartozik. Ilyen a Baranyai-Hegyhát, Népmese Vidék, Közép-Nyírségért, Bodrogközi LEADER+, Dél-KeletNyírségi, Felsõ-Bódva-völgy, Szatmár hagyományápolásáért és felzárkóztatásáért, valamint az Összefogás Biharért Akciócsoport. Azonban a felsorolt 8 közösség esetében az összes település elmaradottnak minõsíthetõ, míg 53 LEADER térségben egy hátrányos besorolású település sem található. A fennmaradó 9 akciócsoport esetében ez nem egyértelmûen besorolható. Az elmaradottabb kistérségek közül az akciócsoportok összesen 15-öt érintenek. A legtöbb LEADER település ezek közül az Edelényi, Sásdi, Berettyóújfalui, valamint a Fehérgyarmati kistérséghez tartozik, de jelentõsnek mondható a Csurgói és a Bodrogközi kistérségben fekvõ települések száma is.

4

Bodnár Dénes

Bodnár Erika

Hortobágyi Anna

Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet

Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület

Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Hogyan valósul meg a LEADER Program Romániában? A román LEADER Program két nagyobb szakaszban valósul meg. Az elsõ szakaszban, 2007 és 2009 között a szükséges intézményi háttér kiépítése és a képességek megszerzése a cél. A cél az, hogy reprezentatív helyi partnerségek alakuljanak ki, elkészüljenek az integrált fejlesztési stratégiák, és ezekkel párhuzamosan megvalósuljanak az alkalmazást segítõ kutatások, vidékfejlesztési elemzések.

A szervezõdõ LEADER akciócsoportok elhelyezkedése

A második szakaszban, 2010 és 2013 között a fejlesztési stratégiák, valamint az országon belüli és a nemzetközi LEADER együttmûködések megvalósítására kerül sor. A mostani számítások szerint országos szinten 170 millió euró jut a LEADER tengelyre. Ez a meglévõ térségekre leosztva térségenként mintegy 1.5 millió eurót jelent. A Programra történõ felkészülés 2006 tavaszán elkezdõdött. A minisztérium pályázatot írt ki olyan személyek számára, akik valamely potenciális LEADER térség képviseletében részt kívánnak venni a felkészítõ képzéseken. A kiválasztott

121 animátor francia szakértõk bevonásával a térség helyzetelemzésének és a helyi fejlesztési stratégia elkészítésének lépéseivel, módszereivel ismerkedhettek meg. Az animátorok szakértõként segítik a térségben a helyi akciócsoport megalakulását, a térségi szintû partnerségek kialakítását és a térségi fejlesztési stratégia elkészítését. A képzéseket követõen a térségek legfontosabb feladata a fejlesztési stratégiák kidolgozása. A LEADER Program keretében történõ támogatásnak a legfõbb kritériuma a fejlesztési stratégia minõsége, a helyi partnerségek életképessége és a helyi akciócsoport felkészültsége.

9



A Program egyik kulcsfogalma a partnerség. Az arányossági szempontok megtartása érdekében az akciócsoport tagjainak minimum 50%-a, a térségben tevékenykedõ civil szervezetek képviselõibõl, gazdálkodóiból, vállalkozóiból, és más sajátos intézmények képviselõibõl kell, hogy álljon. Ezáltal kívánják biztosítani a helyi, közösségi részvételt úgy a térség fejlesztési irányvonalainak meghatározásában, mint a fejlesztési munkákban való részvételben. E helyi akciócsoport tagjaiból alakul majd az a vezetõ testület, amely felelõs a térség stratégiájának megvalósításáért, kezeli a térségbe érkezõ pályázatokat és dönt a támogatások odaítélésérõl. A Program pénzügyeit a megyei szinten mûködõ Kifizetõ Ügynökségek kezelik. A szintén megyei hatáskörû Vidékfejlesztési Ügynökségek szakmailag értékelik a térségekben születõ fejlesztési stratégiákat, melyeket a helyi akciócsoportból kialakult vezetõ testület nyújt be. Bár hivatalos álláspont még nem született, a helyi akciócsoportok vélhetõen egyesületként kell, hogy bejegyezzék magukat. Erdélybõl számos térség jelentkezett a LEADER Program megvalósítására. Velük kapcsolatos specifikumról azonban még nem számolhatunk be. A kezdeti térségek jelenleg is

10


alakulnak, bõvülnek. Fontos, hogy úgy földrajzilag, mint társadalmi és kulturális szempontból is homogén legyen az adott térség. Pillanatnyilag a megalakulás körüli, a fõ fejlesztési irányvonalakat lefektetõ munkálatok folynak. A nyertes akciócsoportok kiválasztásánál elõnyt jelent az eddigi, országon belüli és nemzetközi partnerségek bemutatása. Azok a térségek, melyeknél a civil önszervezõdés elég erõteljes, és külföldi partnerekkel is rendelkeznek, jó eséllyel pályázhatnak a LEADER keretében is. Már számos térség és szervezet gondolkodik abban, hogy külföldi LEADER térségekkel vegye fel a kapcsolatot a további együttmûködések reményében. Úgy vélem, a magyar közösségek számára is nagyon hasznosak lennének az

LEADER Program mentén épülõ partnerségek. Bízunk benne, és teszünk is azért, hogy a közeljövõben minél több tapasztalatcsere erõsítse a most induló térségeinket, akciócsoportjainkat. A vidéki térségek számára (Románia népességének 80%-a) ez a program és az általa generált tanulási folyamat a jövõjüket gyökeresen befolyásoló tényezõ lesz. Fontos, hogy minél több életképes térséget tudjunk kialakítani és mûködtetni, hogy ezáltal az ott élõ emberek számára élhetõ és élvezhetõ jövõt biztosíthassunk.

Csáki Rozália a Civitas Alapítvány program-koordinátora A Firtos-térség (Hargita megye) animátora

Az ország vidéki területein megjelenõ területi elszigeteltség és a társadalmi-gazdasági leszakadás egymást erõsítõ folyamatai mérséklésének, illetve visszafordításának érdekében indokolt fokozott figyelmet fordítani a társadalmi, környezeti és gazdasági szempontból hátrányos helyzetük alapján fejlesztésre kijelölt területek támogatására. Szükséges a depressziós térségek versenyképességének erõsítése, a helyi gazdaság élénkítése, továbbá a helyi közösségek felkészítése az európai uniós, és egyéb elérhetõ források megszerzésére. A 2007-13 közötti programozási idõszak fejlesztéspolitikai tervezésében komoly törekvések látszanak körvonalazódni a leghátrányosabb helyzetû, leszakadó kistérségek komplex fejlesztésére. Ennek elérésének módszere nem képezi vita tárgyát: a cél csak az egyes operatív programok, illetve azok intézkedéseinek tervezésében az adott térségekre irányuló integratív fejlesztésekkel, a források koordinatív felhasználásával, a kormányzati és helyi szereplõk összefogásával érhetõ el. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítása alatt készül a fejlesztési szempontból kijelölendõ - az elképzelések szerint 28 - leghátrányosabb helyzetû („legszegényebb”) kistérségre irányuló komplex program. Ez az úgynevezett „Esély a leghát-

rányosabb helyzetû kistérségben élõknek - Zászlóshajó program a térségi szegénység felszámolására”, melyben részben elkülönített módon összesen 120 milliárd forint jut integrált programokra. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) elképzelései is egybevágnak ezen szakmai koncepcióval. Ez kiolvasható részben a vidékfejlesztési intézményrendszer megerõsítésére vonatkozó stratégiából, részben a Magyarországi LEADER Központtal együttesen készített, a LEADER Program 2007-13 közötti megvalósítására vonatkozó ún. LEADER Zöld Könyv címû vitaanyag tartalmából. Az FVM határozott célja, hogy minden kistérségben legyen egy olyan „vidékfejlesztési centrum”, amely képes elõsegíteni az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak hatékony felhasználását, együttmûködve a térség többi, fejlesztésekben érdekelt szereplõjével. Magyarország 167 területfejlesztési-statisztikai kistérségében (a fõváros kivételével), így a vidéki térségek mindegyikében meg kívánja teremteni az esélyt az életminõség javítására, a helyi vállalkozások fejlesztésére. A kistérségi szintû komplex vidékfejlesztés záloga elsõsorban a mikro- és kisvállalkozások „általános fejlesztése”, a vállalkozási potenciál növelése, így a jövede-

lemszerzési lehetõségek bõvítése, új munkahelyek teremtése. Ez különösen igaz a hátrányos-, illetve a halmozottan hátrányos helyzetû településekre, illetve kistérségekre, azon belül pl. a vidéki roma társadalom helyzetére. Ahhoz, hogy helyben valóban megvalósuljanak az integrált fejlesztések, hogy az adott kistérségben mûködõ civilek, vállalkozók, önkormányzatok és természetes személyek döntsenek saját (vidék)fejlesztési elképzeléseikrõl, bizonyos döntési jogköröket javasolt helyi szintekre delegálni. A helyi szinten történõ tervezésrõl, programozásról már rendelkezésre állnak ilyen jellegû tapasztalatok (pl. AVOP LEADER+, Cserehát Program), melyek fontos adalékok mind a vidékfejlesztési intézkedések, mind az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében kidolgozandó fejlesztések tervezéséhez, illetve felhívják a figyelmet a hatékony koordináció szükségességére. A tervek szerint a LEADER akciócsoportok támogatásánál a számítás alapját az adja, hogy az akciócsoport területén élõ lakosok hány százaléka él halmozottan hátrányos, hátrányos, illetve nem hátrányos településen.

3

Új LEADER Program A LEADER Zöld Könyv

A következõ Program során a hazai akciócsoportoknak is önálló jogi személyként kell mûködniük, a tervek szerint egyesületi formában. Ezzel az akciócsoportok a jelenleginél formalizáltabban mûködhetnek és lehetõségük nyílik más pályázati források lehívására is. Várhatóan meghatározásra kerül a LEADER menedzser személye, aki az akciócsoport munkaszervezetében a Program megvalósításáért felelõs személy. Az akciócsoportok jelenleg az ország településeinek 1/3-át fedik le. A 2007 és 2013 közötti idõszak egyik fontos célkitûzése, hogy a várhatóan 70 támogatott akciócsoport az ország területének 44, míg a vidéki területek 50%-át lefedje. Szükség van tehát az akciócsoportok méretének növelésére. Ennek érdekében az IH pénzügyi ösztönzõk bevezetését tervezi. Az akciócsoportoknak járó támogatás nagyságát az állandó lakosság száma, a résztvevõ települések száma, valamint a települések hátrányos helyzete határozza meg. A jelenlegi 90-100 millió forinttal szemben az akciócsoportok akár 1-1,5 milliárd forint támogatást is elnyerhetnek fejlesztési elképzeléseik megvalósítására. Szintén az akciócsoportok méretének növelését segíti, hogy a jelenlegi szabályozással ellentétben a jövõben olyan

2


település is tagja lehet LEADER helyi akciócsoportnak, amelyet a település önkormányzata nem képvisel. Ennek megfelelõen akár egykét vállalkozás vagy civil szervezet részvétele is kedvezményezetté tehet egy-egy települést. Emellett egy nem jogosult település beékelõdése az akciócsoport területébe nem jelenti a csoport területi folytonosságának megszûnését. Természetesen a beékelõdött város lakosságszámát nem lehet figyelembe venni a támogatás mértékének meghatározásakor, a város szavazati joggal nem szólhat bele az akciócsoport döntéshozatalába, és annak területén sem lehet LEADER támogatással projektet magvalósítani. A tervek szerint a következõ LEADER Program egy jóval egyszerûbb eljárásrend alapján valósul meg. A legfontosabb változás, hogy a végsõ kedvezményezettek a jelenlegi helyi pályázatok helyett egy egyszerûbb, könnyebben és gyorsabban kitölthetõ projekt adatlappal pályáznak. Az így kidolgozott projektjavaslat alapján dönt az akciócsoport a projekt támogatásáról. Az egyes projektek támogatási intenzitása várhatóan nem tér el a többi Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pályázatétól. Ugyanakkor a tervek szerint részben elszámolhatóvá válna a társadalmi munka, ami nemcsak a civil szervezeteknek és az

önkormányzatoknak, de a vállalkozóknak is kedvezõbb feltételeket teremtene. A pályázatok beadása folyamatos lenne, tehát nem kell helyi szinten határidõátlépéstõl tartani, ugyanakkor a folyamatos és biztos forráslehívás érdekében az akciócsoportnak kétévente a támogatási összeg elõre meghatározott arányát le kell kötnie. A Zöld Könyvben bemutatott javaslat alapján jelentõsen változna az interregionális és nemzetközi együttmûködések támogatása is. Kapcsolatépítésre és közös projektek megvalósítására központi forrásból elkülönített keret állna az akciócsoportok rendelkezésére, ösztönözve a hazai és nemzetközi LEADER térségek közötti szoros együttmûködést. A LEADER Zöld Könyv elérhetõ a Magyarországi LEADER Központ honlapján, a www.leaderkozpont.hu címen. Kérjük, küldje el Ön is véleményét, javaslatát, kiegészítését!

Simon László A Magyarországi LEADER Központ vezetõje

Innovatív megoldások a vidéki térségek felzárkóztatására a LEADER Program segítségével „Séta az erdõ tetején” 2005. június 12-én nyitották meg a közönség számára a „Séta az erdõ tetején” (Treetop walk) projekt keretében elkészült erdei turistautat a németországi Bavaria térséggel határos osztrák Sauwald térségben. Ennek a kiránduló útvonalnak az a jellegzetessége, hogy nem a földön az erdõkön át, hanem egy fából készített állványzaton a fák felett halad. A túrázóknak igazán lélegzetelállító látványt nyújt a természet, a néhol 24 méteres magasságot is elérõ építményrõl. A túraútvonal két állványzaton fut, és mindkettõ közel 170 méter hosszú. A túra során a látógatók sok színes élménnyel gazdagodhatnak. Az út többek között áthalad egy függõhídon a sûrû erdõ útvesztõi közepette és nem kerüli el a rókák földjét sem. Késõbb egy 60 méteres csúszda teszi még izgalmasabbá a kirándulást. Amennyiben ez még nem nyújtott volna elég érdekességet, akkor a két „Tarzan-ház” biztosan fog. A Tarzan-házak valódi szálláshelyként funkcionálnak nem kevesebb mint 36 ágyas férõhellyel, amelyeket a fák lombjaival egy szinten, körülbelül 10 méteres magasságban alakítottak ki. Még egy érdekesség, hogy egy fából készült hatalmas csõvezetéken keresztül, mint egy gramofon segítségével hallgathatjuk az erdõ „hangjait”. A sok kaland mellett

nagyszerû kikapcsolódást kínál a „természetvonat” is, amely tudományos megközelítésbõl mutatja be a vidék természetes növényzetét. Többek között a különbözõ fafajtákról és azok életciklusairól, valamint azok lehetséges gazdasági hasznosításáról is érdekes információkkal szolgál. Az útvonal egy farmer, Johann Schopf és egy helyi építõmester ötlete volt, akik befektetõk segítségével kezdtek a projekt megvalósításába. A késõbbiekben szükség volt további szakemberek bevonására is. Statikusok alakították ki az építmény újszerû szerkezeti megoldását, míg maga a faállványzat egyedi kézmûipari alkotás. Ez utóbbi a Sauwald regióból származó ácsok kétkezi munkájának köszönhetõ. A projekt jelentõsen növelte a regió kulturális és turisztikai értékét és csak a kezdeti szezonban több mint 30 új munkahelyet teremtett. Mára egyre nagyobb igény mutatkozik csoportos túrák iránt érdekes módon nemcsak iskolák, hanem vállalatok részérõl is. Az útvonal népszerûsége már az építési munkálatok alatt is nyilvánvalóvá vált, hiszen embertömegek kísértek figyelemmel és a szóbeszédnek köszönhetõen hamar elterjedt a híre. A megnyitás évében, 2005 novemberéig több mint 160

ezer ember látogatott el Sauwaldba, amely jelentõsen felülmúlta a turisztikai szakemberek 25 ezer fõs becslését. A belépõ ára 3,5-5 euro között van, amelyet a tulajdonos Treetop Walk Assocation az építmény hosszabbítására, fejlesztésére és új állomások építésére fordít. A társaság nonprofit jellegû, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a projekt hosszú távon is mûködõképes és fenntartható legyen. Projektköltség: 762.153 euró (299.464 euró uniós forrás + 185.512 euró egyéb közpénz + 277.175 euró magántõke). Felelõs ACS Sauwald (Felsõ-Ausztria régió). További információk: Johann Schopf és Thomas Müller, Tel: +43 77 17 200 88, E-mail: [email protected], [email protected], Honlap: www.baumkronenweg.at, www.sauwald.at

Tarzan-ház

11


Új LEADER Program, a LEADER Zöld Könyv

Új LEADER Program, a LEADER Zöld Könyv Turistaút a lombok felett

A magyarországi LEADER+ Program fontos állomásához érkezett: a Helyi Bíráló és Monitoring Bizottságok és a Döntés-Elõkészítõ Bizottság döntését követõen hamarosan megkezdõdik a támogatott projektek megvalósítása. Miközben a jelenleg futó LEADER+ Program számos feladatot ró a résztvevõkre, folyamatban van a következõ, 2007 és 2013 közötti LEADER Program kidolgozása. Sauwaldi lovagló-ösvény új esély a farmereknek Szintén az ausztriai Sauwald térségben alakították helyi gazdák és lovasok a Sauwald lovagló-ösvényt. A Sauwald régió egyik fõ jellegzetessége, hogy a hegyvidékes területnek csaknem fele erdõvel borított és a terület kis egységekre tagolódik. Kisméretû farmok, apró falvak és kis városok jellemzik. Ennek ellenére a vidék rendezett és egységes képet mutat, a táj szemkápráztatóan szép. A vidék természeti adottságait figyelembe véve jött létre ez a példaértékû projekt, amely nem csak turista csalogató, de remek üzleti lehetõség is egyben. A projekt lényegében egy infrastrukturális beruházás, amely a vidéken élõket, az élelmiszeripari cégeket és magánembereket próbálta ösztönözni arra,

12

hogy új turisztikai lehetõségekbe ruházzanak be. A kezdeményezõk elõször létrehoztak egy projektcsoportot, majd támogatást kértek a felsõ-ausztriai, valamint a helyi hatóságoktól. A projekt célja a meglévõ lovas úthálózat felújítása és bõvítése volt, amelyet három év alatt terveztek megvalósítani. Érdekesség, hogy a kivitelezés során közel 2000 jelzõkarót és 7000 jelzõtáblát helyeztek el, amelyeket kizárólag tölgyfából készítettek. A lovagló ösvény 2006. augusztusi megnyitása óta, több (pozitív) jel is utalt arra, hogy a projekt elérte célját. Helyi vállalkozók és magánemberek is jelezték, hogy szeretnének befektetni az elkövetkezendõ években. További pozitív eredmény, hogy a projekt szorosabbra fûzte a német Bayern és az ausztriai Meuhlviertler Alm és Hausruck határmenti régió

kapcsolatát, amelyek szintén nagy lovas múltra visszatekintõ térségek. Az érdeklõdõk a projekt honlapján (http://sauwald.at) szerezhetnek információkat arról, hogy a túra milyen állomásokat érint, milyen szálláslehetõségeket kínál, illetve milyen látnivalók színesítik az útvonalat. Pénzügyi forrás: LEADER+ 85.000 euró Felelõs HACS: Sauwald (Felsõ-Ausztria régió) További inormáció: Thomas Müller, Tel: +43 77 17 200 88, E-mail: [email protected], [email protected], Honlap: www.sauwald.at, http://info.sauwald.at

A Magyarországi LEADER Központ a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából, azzal szorosan együttmûködve elkészítette a LEADER Program jövõjérõl szóló koncepciót, a LEADER Zöld Könyvet. A Könyv alapvetõen egy iránymutatás, mely az Európai Unió LEADER irányelveit, a LEADER+ Programban felhalmozott hazai tapasztalatokat, nemzetközi példákat, valamint a Program jövõjével kapcsolatban eddig elhangzott minisztériumi javaslatokat foglalja össze, tartalmazva ugyanakkor az akciócsoportok eddigi javaslatainak a többségét is. A Zöld Könyv célja, hogy a helyi akciócsoportok, valamint a LEADER Programban érintett társadalmi és gazdasági szervezetek véleményezzék a Program jövõjére vonatkozó

elõzetes terveket. A dokumentum korántsem végleges és hivatalos álláspont. A LEADER Program rendelettervezete a Zöld Könyvre érkezett visszajelzések és javaslatok összegzése után készül majd el. Bizonyos, hogy jelentõs változások lesznek a 2007-2013 közötti pénzügyi idõszak alatt futó LEADER Programban. Az eljárás egyszerûsödik, jogi személyiségû, professzionálisan mûködõ akciócsoportok jönnek létre, jelentõsen megnõ és igazságosabb módon kerül meghatározásra az egyes csoportok támogatásának mértéke, külön forrás lesz elérhetõ területközi és nemzetközi együttmûködésre.

A jövõbeli akciócsoportok kiválasztása 2008-ban várható. A kiválasztáson minden régi és új akciócsoport azonos feltételekkel, egyenlõ esélyekkel indul. A kiválasztást aktív felkészítési idõszak elõzi majd meg, segítve a pályázókat a felkészülésben és színvonalas helyi fejlesztési stratégiák készítésében. A stratégiaalkotás folyamán fontos szempont az innováció, a minél szélesebb körû társadalmi és gazdasági hasznosság, a munkahelyteremtés, a fenntarthatóság, a transzparencia, valamint az illeszkedés (amely nem egyenlõ az azonossággal) a különbözõ szintû kistérségi és regionális fejlesztési elképzelésekhez.

Zsanett Makkai LRDP KANTOR Ltd

1

Bakonyalja Akciócsoport

HAJT-A CSAPAT Akciócsoport

Etyek Környéki és Váli-víz Menti Együttmûködés Akciócsoport

Élhetõbb Bácska Helyi Akciócsoport Rábcatorok Akciócsoport

Körös-Sárréti Akciócsoport

„JÁSZ-SAROKPONT” Összefogás a Térség Jövõjéért Akciócsoport

Dél-Mátra 11 Akciócsoport

Sárköz-Dunavölgye Akciócsoport

Nyitott Bácska Akciócsoport

„Irány Tokaj-Hegyalja!” Akciócsoport

Felsõ-Bódva-völgy Helyi Akciócsoport

Õrtorony LEADER Akciócsoport

Göcsej-Közép Zala Helyi Akciócsoport Sümeg Térségi Marcal Forrásvidék Fejlõdéséért Akciócsoport

2007/1.

Tarna Menti Területfejlesztési Társulás Akciócsoport Elõzetes a következõ számból: Nemzetközi projektek bemutatása Bemutatkozások: Magyar és külföldi akciócsoportok Támogatott LEADER Projektek LEADER Program 2007-2013

Elérhetõségek:

Magyarországi LEADER Központ 1051 Budapest, Szent István tér 11/B Tel.: +36-1-302-1824 Fax: +36-1-373-0080 E-mail: [email protected] Internet: www.leaderkozpont.hu

IMPRESSZUM Kiadja: Magyarországi LEADER Központ Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület Felelõs szerkesztõ: Simon László Szerkesztõség címe: 1051 Budapest, Szent István tér 11/B

Új LEADER Program, a LEADER Zöld Könyv A hátrányos helyzetû kistérségek komplex felzárkóztatásának alapjai Innovatív megoldások a vidéki térségek felzárkóztatására a LEADER Program segítségével Támogatott LEADER projektek

1. Tarna Menti Területfejlesztési Társulás Akciócsoport Új LEADER Program, a LEADER Zöld Könyv A hátrányos helyzetû kistérségek komplex

Recommend Documents