1. Személyiségelméletek Személyiség: az ember valamennyi pszichés sajátosságainak összessége (egyedi, különös és általános) A személyiség a lelki élet alapja. A személyiséget befolyásoló tényezők: - adottságok - környezet - nevelés a) A személyiség tipológiai megközelítése (vérmérsékleti típusok): - szangvinikus: élénk - kolerikus: féktelen - melankolikus: nyugodt - flegmatikus: gyenge b) Önismereten alapuló személyiségtipológia: - belső kontrollos típus: biztos önmagában - külső kontroll típus: kevésnek érzi önmagát c) Jung féle személyiségelmélet (a környezet és önmaga viszonyán alapul): - extrovertált: kifele forduló - a környezetének szeretne megfelelni, könnyen barátkozó típus - introvertált: befele forduló - önmaga normáinak szeretne megfelelni, nehezen barátkozó d) Freud-i személyiség koncepció: - pszichoterápia - pszichoanalízis - klinikai alkalmazás A személyiség strukturális megközelítése: - Tudatalatti (ösztön) én: velünk született magatartási forma - Tudatos (reális) én: a világhoz való alkalmazkodás (neveltetés) - Felettes én: értékeink és a velünk született elem közötti egyensúlyt hivatott fenntartani. Az összes személyiségelmélet megegyezik abban, hogy a személyiség körülhatárolt egység, melynek lényeges jegye más személyiségektől való elhatárolhatósága. Én védő mechanizmusok a személyiség védelmére: - tagadás - mindennek az elhárítása - elfojtás - a kellemetlen dolgokat igyekszünk elfelejteni - reakcióképzés - nem megszokott reakció - kivetítés - másra hárítja a felelősséget - regresszió - alacsonyabb szintre való visszazuhanás Minden személyiség legalább kétféle személyiségjegyet tartalmaz: - állandó, stabil személyiségjegyek (nem változnak) - rugalmas személyiségjegyek (fejlődnek, átalakulhatnak.
A négy személyiségtípus Az életben az egyik legfontosabb dolog megérteni azt, hogy kik vagyunk, megtanulni kifejezni magunkat és kommunikálni másokkal. Alapvetően négyféle személyiségtípus létezik, mindegyiknek megvannak az erősségei és gyengeségei. Ha megértjük az ezek közötti különbséget és felismerjük, hogy melyik jellemző ránk, akkor jobban értjük majd a cselekedeteink és a környezetünk viselkedése mögötti indítékokat, ami átértékeli az emberekkel való kapcsolatainkat. Megvizsgálhatjuk mindegyik típus természetes jellemvonásait, erősségeit és gyengeségeit, valamint azt, hogy ránk melyik típus illik. A személyiségeket két csoportba sorolhatjuk: 1) Extrovertált: a szangvinikus és a kolerikus. Ők az energiájukat kifelé hasznosítják azáltal, hogy tevékenységekre vagy emberekre fektetik a hangsúlyt. Az a céljuk, hogy megváltoztassák a világot. 2) Introvertált: Ők a melankolikus és a flegmatikus vérmérsékletűek. Ez a kettő az energiát befelé hasznosítja, gondolkodásra, elmélkedésre. Az extrovertáltakkal szemben az a céljuk, hogy megértsék a világot. A személyiség teszt kiértékelése Számold össze, hogy az egyes betűkből hányat jelöltél meg, és ezeket a számokat írd a teszt alján található betűk mellé. Mindegyik betű egy bizonyos személyiségtípust jelez:
Sz = szangvinikus
M = melankolikus
K = kolerikus
F = flegmatikus
1) Szangvinikus [Az extrovertált | A beszédes | Az optimista] A szangvinikusok jókedvű, magabiztos és optimista emberek. Szeretnek énekelni zuhanyozás közben, levélíráskor pedig minden mondat végére felkiáltójelet tesznek! Minden közeli barátjuknak becenevet adnak. Általában a bulik hangadóiként ismerik őket. Munkahelyén a szangvinikus lelkesít és motivál másokat a feladat elvégzésére. Erősségek Nagyon vonzó személyiségük van, az emberek lebzselnek körülöttük. Jól mesélnek és soha nem fogynak ki a szavakból. Ők a buli a bulikban! Jó humorérzékük van és imádnak emberek előtt lenni. Nagyon is kimutatják érzelmeiket. Sok minden érdekli őket. Őszinték és hiszékenyek. Szeretnek önkéntes munkákat vállalni. Mindig valami új fajta időtöltést találnak ki, kreatívak, színesek. Mindig jó benyomást keltenek és mutatós kezdeteket szeretnek alkotni a rájuk bízott programoknak. Lelkesek és szeretik az embereket. Sikeresen rávesznek másokat arra, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Imádják a bókokat és a spontán dolgokat. Nem haragtartók és nagyon rövid idő elteltével kérnek bocsánatot.
2
Gyengeségek Hajlamosak arra, hogy a körülményeik irányítsák az életüket. Túloznak és soha nem fogynak ki a szavakból. Nem emlékeznek az emberek neveire, de végtelenségig tudnak beszélni triviális dolgokról. Önteltek és naivak. Könnyen haragra gerjednek és nagyon hangosak. Van, akiknek túl boldognak, felszínesnek tűnnek. Nyugtalanok, nem lehet rájuk számítani és a jelenért élnek. Munkakerülők, inkább beszélnek, mint dolgoznak. Megfeledkeznek kötelezettségeikről és szervezetlenek. Érzelmek alapján döntenek és könnyen elvonható a figyelmük. Nehéz nekik befejezni azt, amit elkezdtek és könnyen elvesztik magabiztosságukat. Nem terveznek a jövőre. Utálják az egyedüllétet és kiakadnak, ha nem lehetnek a figyelem központjában. Hajtanak a népszerűségre és az elismerésre. Beszélgetésekben dominálják a többieket, beleszólnak és nem figyelnek arra, amit a másik mond. Szeretnek mások helyett válaszolni. Többször ismétlik a történeteiket és a vicceiket. Nagyon jól tudnak mentegetőzni. Párkapcsolatokban a barátságosságuk félreérthető, komolyabb érdeklődésnek tűnhet.
2) Kolerikus [Az extrovertált | A tevékenykedő | Az optimista] Az elnevezés a kole (epe, harag) szóból származik. A középkorban használták, mivel az epét tekintették a testben a harag kiindulópontjának. Bár ez a személyiségtípus hirtelen haragú, lobbanékony, mégis úgy lehetne legjobban jellemezni, hogy felkészült és fegyelmezett. Általában erős motivációja van, magától kezd bele dolgokba és keményen dolgozik. A kolerikusok túlteszik magukat az életből fakadó nehézségeken és közben sokat teljesítenek. Munkahelyén a kolerikus legyőzi az akadályokat és sikeresen elvégzi a feladatokat. Erősségek Határozottak, magabiztosak, bátrak. Nagyon tevékenyek. Született vezetők és ami a szívükön, az a szájukon. Megbízhatóak és felélőségtudóak, soha nem halasztanak dolgokat. Kemény fából faragták őket és kitartóak. Kitűznek célokat és el is érik azokat. Dinamikusak, aktívak és ösztönös szükségük van a változásra. Az igazságtalanságokat muszáj nekik rendbe hozni. Függetlenek és nem könnyen csüggednek el. Nem érzelmiek. Árad belőlük a magabiztosság és nincs, amit nem tudnának vezetni. Dolgoznak a csapat érdekeiért, sikeréért. Általában jól látják a helyzetet és kápráztatóak a vészhelyzetekben. A dolgokat egészében szokták látni és gyorsan bele is vágnak. Céltudatosak és szervezetek. Mindig gyakorlati megoldásokat keresnek és jól tudják szétosztani a munkákat. Mindenkit mozgásba perdítenek és imádják a kihívásokat. Gyengeségek Türelmetlenek és váratlanul dühbe gurulhatnak. Játsszák a főnököt és nehezen tudnak másokat biztatni. Érzéketlenek és átgázolnak másokon, pláne amikor feszültek. Éles nyelvűek. Kapcsolatok helyett tennivalókra összpontosítanak. Akkor se hajlandók feladni egy vitát,amikor veszítenek. Nehezen lazulnak és nagyon erősen lépnek fel. Rugalmatlanok és nem tolerálják a hibákat. Mindig sietnek. Gorombák és udvariatlanok is lehetnek. Manipulálják az embereket saját hasznukra. Utálják a könnyeket és érzelmességet. Valójában életük különböző területei közül az érzelmeik alakultak ki legkevésbé. Untatja őket a triviális információ. Nem szeretnek részleteken gondolkozni ezért néha eszeveszett döntéseket hoznak. Másokkal szemben magas elvárásaik vannak. „A cél szentesíti az eszközt” szabály szerint élnek. A munkájuk istenükké válhat, csak azért élnek. Végtelen hűséget követelnek barátaiktól, beosztottjaiktól. Párkapcsolatokban hajlamosak a másikat dominálni és nagyon féltékenyek. Nehezen ismerik el hogy hibáztak és aligha kérnek bocsánatot. Úgy érzik, ők tudnak legjobban döntéseket hozni, emiatt mindenki helyett döntenek. Azt is gondolják, hogy mindent jobban csinálnak, mint mások, ezért maguk oldják meg. Úgy érzik, nincs szükségük sok barátra.
3) Melankolikus [Az introvertált | A Gondolkodó | A Pesszimista]
3
A szó eredeti jelentése: szomorú, búskomor, mélabús, de értelmezése mára elmélkedő, mélyen gondolkodóra változott. A melankolikusokat nagymértékű gondosság, komolyság jellemzi. Szeretnek magukban lenni, kedvelik a csendet. Nagyon érzelem-orientáltak, érzelmeik vagy az eksztázisig emelhetik, vagy a kétségbeesésbe taszíthatják őket. Szeretnek időt szánni arra, hogy több oldalról közelíthessenek meg egy dolgot. Szívesen csatlakoznak másokhoz, nem rámenősek, azt szeretik, ha mások kezdeményeznek irányukba. Munkahelyén a melankolikus a jó minőségről és kreatív megoldásokról gondoskodik. Erősségek A melankolikus emberekre jellemző az éleslátás, az érzékenység és a lelkiismeretesség. Nagyon intenzívek, komolyak és elszántak. Géniusz hajlamuk van, tehetségesek és kreatívak. Filozofikusak és idealisták. Minden formában értékelik, élvezik a szépséget. Nagyon hűségesek, mások felé érzékenyek és jól kommunikálnak. Önfeláldozók, precízek és elemző típusúak. Munkájukban pedánsak, jól szervezik meg a dolgaikat és van önfegyelmük. Halk szavú, kellemes emberek, akik általában tehetségesek a művészetekben, a költészetben és a zene területén. Magasra állítják a mércét és kitartóak. Szeretik magukat időbeosztáshoz tartani. Spórolósak és szeretik a rendet. Könnyen felismerik a problémákat, következetlenségeket és kreatív megoldást találnak rájuk. Szeretik a táblázatokat, képleteket, illusztrációkat. Befejezik, amit elkezdenek. Teljesen jól érzik magukat a háttérben, nem szeretik magukra vonni a figyelmet. Hűséges barátok, és figyelnek arra, amit a másik mond. Másokkal mélyen együtt éreznek. Gyengeségek A melankolikusok gyakran rosszkedvűek és depressziósak. Hajlamosak a gyenge énképre és önmarcangolásra. Magukkal vannak elfoglalva, sokat álmodoznak. Nehezükre esik másoknak megbocsátani és múltból származó fájdalmakat elfelejteni. Csak a tökéletessel tudnak megelégedni, emiatt nagyon nehéz megfelelni nekik. Sokszor éreznek bűntudatot semmiségek miatt. Van, amikor úgy érzik mások nem szeretik őket és hajlamosak azt hinni, hogy mindenféle betegséget elkaphatnak. Nagyon óvatosak a barátkozásban, a tökéletes társat keresik. Maguk alatt vannak, ha felfedeznek magukban vagy másban valami tökéletlenséget, fogyatékosságot. Nem kezdeményeznek, túl sok időt töltenek a gondolkodással. Az érzelmeik meghatározzák a munkájuk minőségét. Nagy szükségük van biztatásra, elfogadásra. Szociálisan bizonytalanok, visszahúzódóak és távolságtartóak. Nehezen lehet velük ismerkedni, mert nagyon zárkózottak. Nehezen fogadnak el bókokat. Hajlamosak arra, hogy másokat kritizáljanak. Bosszúállók, ellenszenvesek is lehetnek. Tele vannak ellentmondásokkal.
4) Flegmatikus [A megfigyelő | A pesszimista] A flegmatikus ember nyugodt, higgadt és gyakran látszik érzelem nélkülinek. Nagyon nehéz motiválni, vagy valamilyen cselekvésre indítani. Szeret olyan dolgokat csinálni, amik nem vesznek túl sok energiát igénybe, pl. olvasás, tv nézés, keresztrejtvényfejtés, stb. Pozitívak és nyugodtak a legmelegebb helyzetekben is. Passzívan szociálisak, mert sokkal jobban szeretik az embereket figyelni, mint aktívan részt venni egy beszélgetésben. A munkahelyen az együttműködésükről híresek. Erősségek A flegmatikusok diplomatikus emberek; stresszhelyzetekben jó és kívánatos a jelenlétük. Könnyedek és rokonszenvesek. Sok fajta emberrel jól kijönnek. Kompetensek, folytonosak és ezen túl tehetségesek adminisztratív feladatokban. Csendesek, nyugodtak, lazák és kiegyensúlyozottak. Együttérzők, kedvesek és jók a közbenjárásban és béketartásban. Nyomás alatt jól teljesítenek. Beszélgetés közben figyelnek a másikra. Szeretik a legegyszerűbb, legkönnyebb megoldásokat megtalálni. Jó emberismerők és általában sok barátjuk van. Türelmesek és elfogadóak. Nagyon száraz a humoruk és könnyű velük lenni. Természetesek és szemérmesek.
4
Gyengeségek A flegmatikusok gyengesége az, hogy sokszor nincs motivációjuk, lusták és fásultak. Nehezen döntenek és hajlamosak az önzésre. Mivel jellemző rájuk a hanyagság, elképzelhető, hogy nemtörődőmnek, hidegnek tűnnek és úgy érezzük, hogy nem vagyunk nekik szimpatikusak. Időnként lehet, hogy túl sokat nézik a tévét és inkább a szemlélői, mintsem résztvevői az élet dolgainak. Kerülik a konfrontálást és van amikor a békesség érdekében olyan kompromisszumokat kötnek, amiket igazából nem tudnak hosszú távon vállalni. Passzívan lázadók, kizárják azt, ami nem tetszik. Lehetnek lehangolóak, félősek és határozatlanok. Kerülik a felelősségeket és túl visszafogottak. Önigazolóak és nem szeretnek célokat kitűzni maguknak. Utálják, ha rá vannak valamire kényszerítve. Ellenzik a változást és semlegesek mások terveivel szemben. Szeretnek másokat bírálni, cikizni és éles nyelvűek is lehetnek. Nehezen lehet őket megismerni, mert nem sebezhetők, elrejtik érzelmeiket és kerülik a nehéz helyzeteket. MIndig a legsimább, legkevésbé energiaigényes utat választják.
2. A fejlődés szakaszai és az életkori periodizáció A fejlődés szakaszai és az életkori periodizáció Születéstől a felnőtté válásig, majd az öregedés folyamatában nemcsak a testi, de a lelki tulajdonságok alakulásában egymástól jól elhatárolható szakaszokat találunk. Ezekre az életszakaszokra meghatározott sajátosságok jellemzőek és ezek átalakulásában, fejlődésében meghatározott törvényszerűségek érvényesülését találhatjuk. A nevelésnek ahhoz, hogy hatékony lehessen, az életkori sajátosságokat fegyelembe kell venni. Az életkori periodizációk felosztása igen eltérő lehet, úgymint: biológiai érés, tevékenységi formák, a társadalomba való beilleszkedés, értelmi felkészültségi szint és a különböző pszichikus funkciók fejlettsége, oktatási-nevelési formák stb. Elvileg minden fejlődési folyamat felosztható fázisokra, szakaszokra. Ennek gyakorlati haszna, hogy támpontot ad a folyamat tanulmányozásához, a benne érvényesülő szabályszerűségek, tendenciák felismeréséhez, a kapott adatok rendszerezéséhez, áttekintéséhez. Minden fejlődési szakasz pszichológiai jellemzésénél alapvető az adott életkor domináló tevékenységi formája, óvodáskorban a játék, iskoláskorban a tanulás, felnőttkorban a munka. A leginkább elfogadott életkori periodizáció: Csecsemőkor 0-1 év Kisgyermekkor 1-3 év (érzéki érdeklődés szakasza) Óvodáskor 3-6 év (szubjektív érdeklődés szakasza) Kisiskoláskor 6-10 év (objektív érdeklődés szakasza) Serdülőkor 10-17 év (állandó objektív érdeklődés szakasza) Ifjúkor 17 évtől felnőtté válásig A fejlődés üteme egyénenként különböző. A periodizációval az egyes életkorok nem különíthetők el egymástól teljesen. Az egyéni eltérések a normál határokon belül korábbi vagy későbbi átmenetet mutatnak egyik korból a másikba. Hazánkban ez a felosztás a legelterjedtebb, mert ez a gyermeki fejlődés alapján alkalmazkodik a magyar közoktatási rendszer tagozódásához.
5
3. A család szocializációs funkciói • • • • • • • •
Ellátja a gyermek biológiai gondozását. Biztonságérzetet nyújt, megteremti a személyiségfejlődés érzelmi alapjait. Megtanítja a beszédet és kommunikációt. Biztosítja az éréshez és fejlődéshez szükséges feltételeket. Modellnyújtással magatartási és szerepmintákat közvetít. Tudatos nevelést, szoktatás, ellenőrzést, tanítást, fegyelmezést, jutalmazást valósít meg. A családon kívüli nevelés alapjait teremti meg a személyiségben. Alakítja az én-tudatot és én-identitást.
A családban nagy szerep jut a benne élők: - problémáinak megoldásában, - a kívülről hozott feszültségek levezetésében, - nagyobb az érzelmi elfogadás, - kevesebb alkalmazkodási erőfeszítésre van szükség. Az egyensúlyban lévő család jellemzői: Folyamatos egyeztetés következtében a család összehangoltan érintkezik másokkal. A családtagok küldő kapcsolatai megengedettek és elismertek, a barátok, ismerősök beléphetnek az otthon privát szférájába. Felnőtt – gyerek kapcsolat: - alá- fölérendeltség, felnőtt irányítás, segítőkész, támogató A kortárscsoportok jellegzetességei: (Eltérnek a felnőtt - gyerek kapcsolattól.) Kortárskapcsolat: - egyenrangú felek állnak szemben egymással, hasonló problémák, hasonló célok. A kortárscsoport hatásai:
Itt sajátíthatók el a kölcsönösség, versengés, együttműködés szabályi. a gyermeki, ifjúsági kultúra hordozói. Elősegíti a szociális kompetencia fejlődését. támaszt nyújt az én számára, lehetőséget ad az én érvényesítésére. Fenyegető helyzetben érzelmi biztonságot nyújt a közösséghez, valakihez Teret enged az önállóan választott intimitásnak. Társaságot, társas stimulációt jelent. Lehetővé teszi irányító szerep vállalását. Elősegíti a szülőkről való leválást, a függetlenedést.
6
4. A hátrányos helyzet Magyarországon HÁTRÁNYOS HELYZET Definíció: A hátrányos helyzet a jelen kor politikájának fontos fogalma. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében tudni kell arról, hogy kit kell támogatni, kinek van joga igénybe venni a különféle szociális kedvezményeket. Ha teljesülnek a következők, akkor az adott személy valószínűleg hátrányos helyzetű családi háttérből érkezik:
A család szegény, vagy nyomorban él, jövedelme főként segély, nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, esetleg alkalmi munka után járó jövedelem. Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban sokan laknak együtt, így kevés az egy személyre jutó alapterület. A lakhatási feltételek egészségtelenek, például vizes, salétromos falak, nagy páratartalom, alagsori lakás, szuterén. A felszereltség rossz, például hiányzik a konyha, a fürdőszoba, beltéri WC, nincsenek alapvetőnek tartott háztartási készülékek. A szülők iskolázatlansága: csak általános iskolát végeztek, vagy olyan érettségit nem igénylő szakképzettségük van, amivel szinte lehetetlen munkát találni. A deviáns környezetben elszenvedett szocializációs ártalmak, a közeli hozzátartozók például alkoholisták, drogfüggők, játékszenvedélytől szenvednek. Nincs család, a gyerek állami gondozott, vagy a fiatal onnan került ki, egyszülős családban nevelkedik, a szülei elváltak, az egyik szülő meghalt, vagy éppen a családban több generáció, illetve távolabbi rokonok élnek együtt. Legalább az egyik szülő beteg vagy fogyatékos, így fizikailag képtelen gyermekeit megfelelően ellátáni, gondozni.
A munkanélküliség, a szegénység, a szociálisan inadaptált emberek növelik a hátrányos helyzetre való esélyeket, de az etnikai kisebbséghez tartozás közömbös ebből a szempontból. Hátrányos helyzet jogi szempontból A 1993.évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 121.§-a tartalmazza az értelmező rendelkezéseket: A 14. pont szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Jogforrások • • • • •
Alkotmány Gyermekek jogai és kötelességei (Gyermekvédelmi Törvény) Családjogi Törvény Pedagógusok jogai (Közöktatási Törvény, Felsőoktatási Törvény) ENSZ egyezmény a gyermekek jogairól
Diszkrimináció •
•
munkahelyi diszkimináció - bár szoros ok-okozati összefüggés nincs a hátrányos helyzet és a munkahelyi diszkrimináció között, de kialakulhat egy önmagát erősítő folyamat, pozitív visszacsatolás szegregáció az iskolákban - a hátrányos helyzet megszüntetéséhez szükséges pozitív diszkrimináció (is) szegregációt eredményezhet
Bűnözés • •
fiatalkori bűnözés gyermekkori bűnözés
7
• • •
ifjúkori bűnözés fogvatartás gyermek és ifjúságvédelem
A hátrányos helyzet nem jelent automatikusan megnövekedett bűnözési hajlamot. Bizonyos hátrányos helyzeti jellemzők (pl. szülői bűnözői múlt) azonban rizikót jelent. Jogsegély • • •
nevelési tanácsadó családgondozó ifjúságvédelmi felelős az iskolákban
Hátrányos helyzet forrásai a következő szempontok alapján vizsgálható a hátrányos helyzet: Munkanélküliség • • • •
rokkantsági nyugdíj öregségi nyugdíj tartós munkanélküliség átmeneti munkanélküliség
Megkülönböztetések • • • • •
Kisebbségek: nemzeti, etnikai vallási alapon munkaerőpiacon nemek szerint fogyatékosok: értelmi fogyatékosok és testi fogyatékosok lakóhely szerinti különbségek: tanya, aprófalvak hátrányos helyzetben; rossz lakáskörülmények
Tanulásban akadályozottság • • • • •
diszlexia diszgráfia diszkalkulia hiperaktitivás autizmus spektrum zavar
Családi háttér • • •
szülők munkanélkülisége hátrányos családforma lehet: félárva, árva, elvált szülők, sokgyermekes család alacsony iskolázottság: nyelvtudás hiánya, hiányos továbbtanulási minta
Állami gondozottak
Ma Magyarországon 2.380.000 gyermek él. Ebből 23.000 állami gondozásban. Minden századik! 23.000 állami gondoskodás alatt álló gyermekből 8.700 él nevelőszülőnél. Évi 2-300 gyermeket helyeznek ki nevelőszülőkhöz, ebből 40-50 kerül vissza Intézetbe. A nevelőszülőnél élő gyermekek 5%-át fogadja örökbe nevelőszülője. A nevelőszülőnél élő gyermekek 1%-a kerül máshoz örökbefogadásra. Átlagosan 6 évet kell várni a szándék kinyilvánításától az örökbefogadásig.
8
Az örökbefogadásra jelentkezők 97%-a bizonyul alkalmasnak az örökbefogadásra. Évente átlagosan 120 állami gondozott válik nagykorúvá, és kezdi el az „Életet” úgy, hogy sosem élt családban.
9
