1. SZÁM XV. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál december 5-8. Szepsi és Buzita

1. SZ ÁM

Lakoma

XV. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál 2013. december 5-8. Szepsi és Buzita

L

akoma

a Xv. egressy Béni színjátszó Fesztivál elé

Immár tizenötödször gördül fel a függöny az egyik legfiatalabb, mégis évek óta legnépszerűbb szlovákiai magyar színjátszó fesztiválon. Az eltelt évek mérlege több mint 150 előadás, többezer szereplő, sok-sok új csoport, köztük rendszeres visszajárók.

Nemegyszer leírtuk már, valahol a kishitűség hozta létre ezt a fesztivált, a falusi csoportok többsége ugyanis nemigen merészkedett el a Jókai Napokra, s az akkori amatőr színjátszás vezetői próbáltak egy olyan fórumot

2

XV. Egressy Béni Színjátszó Fesztivál

teremteni, ahol ezek a soksok helyen évtizedek óta működő csoportok félre merték tenni kishitűségüket, és mertek fellépni a falujukon kívül is a ténylegesen világot jelentő deszkákra. Az alapító atyák és anyák egyúttal a keleti végeket is szerették volna bevonni a szlovákiai magyar vérkeringésbe, s a választás Királyhelmecre esett. Gyorsan rájöttek persze, rossz döntés született. Az akkor is fájdalmasan megosztott helyi közösség nem bizonyult jó házigazdának, az első alkalommal a Bodrogközbe elutazott csoportok gyertyafény mellett, zúzmarás hidegben mutatták be előadásaikat. A fesztivál 2000-ben új helyszínnel próbálkozott, s a választás Szepsire esett, a helyi szervezők a közeli Buzitát is igyekeztek bevonni a fesztiválba. Azóta tizenhárom felvonás telt el, s ha lehet felvidéki sikertörténetről beszélni, akkor ezt a megállapítást most nyugodtan megkockáztathatjuk. Folyamatosan emelkedő előadásszám, egyre több új csoport, a helyi közösség elismerése, Egressy Béni Ferenc György által Szepsi főterére megálmodott szobra, emlékkönyv a tízéves évfordulóra,

dísztökök és borok kavalkádja, Mics Károly-életműdíj az amatőr színjátszásban való tevékeny részvételért, Németh Péter-díj a legtehetségesebb fiatalnak, s még hosszasan folytathatnánk. Ahogy a sikertörténet része az is, hogy a fesztivál kedvéért nem egy új csoport jött létre, de a színpadi műfajok is szinte teljes mivoltukban prezentálták magukat a két helyszínen. Így elfért a klasszikus népszínmű mellett a hagyományok felelevenítése, a bohózat, de még a musical is. Jöttek hetvenes éveiket taposó öregemberek, tizenéves kamaszok, s talán en-

L

amoka

nél is lényegesebb, hogy nem voltak restek egymás előadásait megnézni. Szóval igazi nagy család kovácsolódott össze, akik már 2012. december 8-án elhatározták, hogy törik vagy szakad, egy év múlva újra találkoznak. Tizennégy éve ismervén őket, ebben senki nem tudja őket megakadályozni. Juhász Dósa János Forrás: http://www.felvidek.ma/ felvidek/kultura/41135-a-xv-egressybeni-orszagos-szinjatszo-fesztival-ele

Fesztiválunk fővédnöke: Balázs Péter

Felvidéki emberként egy-egy magyar színészt leginkább a tévéből ismertem meg régebben. A művészek színházi alakításait csak elvétve láthattam, szintén tévéközvetítésben, ezért az elkoptatott bakelitlemezeken kívül valóban a tévé az a fórum, amely egyegy színészről összegyűjtött emlékei-

met meghatározta. Ha Balázs Péterre gondolok, először jellegzetes hangja jut eszembe. A Ringasd el magad a Képzelt riportból meg a három taplnyaló főúr egyike Szörényi és Bródy feledhetetlen rockoperájában. Aztán továbbsodornak az emlékek, megtámasztva 1. nap

3

L

akoma

némi suttyomban szerzett adattal a wikipédiáról: a karatézó Linda, minden kamaszlány álma mellett is ő áll higgadtan segítőként; de ő bújt a nagy ho-ho-horgász festett figurája mögé is; ő kölcsönözte a magyar hangot Hercule Poirot (David Suchet) finom kis fintorához, ahogy egy-egy újabb zseniális bűntényt elmagyaráz; az örökmozgó-örökmorgó Louis de Funés is sokszor beszélt az ő hangján. Gyerek- és kamaszkorom egyik kedves szeletkéje ez a karakteres, azonnal felismerhető hang – nélküle nem lehetett volna az adott figura az, aki volt: szeretetre vágyó, kétségbeesett rocker, intrikus, gyáva főúr, higgadt rendőr, önmaga értékeit elismerő belga mesterdetektív, vagy izgága, kissé

nevetséges francia mitugrász. Neki is köszönhető, hogy rekeszizmaink mozgásban voltak, hogy nevethettünk, neki köszönhető számos önfeledt perc és sok emlék. Ringassuk hát el magunkat újra meg újra az ő hangjával. Kozsár Zsuzsanna

A Lakoma fesztiválújság szerkesztősége köszöni Balázs Péternek, hogy elvállalta az idei fővédnökséget, és jó szórakozást kíván.

A szolnoki Szigligeti Ede Színház

4


L

amoka

Szvorák Zsuzsa, a Mics Károly-díj várományosának méltatása 2013-ban

Nehéz, de ugyanakkor megtisztelő feladat számomra, hogy a mai díjátadó ünnepségen én méltathatom Szvorák Zsuzsa közéleti tevékenységét. Nehéz azért, mert – mint pedagógus, színházi rendező és közéleti személyiség – tevékenysége olyan sokoldalú és gazdag, hogy a rendelkezésre álló rövid időben bizony elég nehéz összefoglalni. De megtisztelő és örömteli számomra, mert mindez azt bizonyítja, hogy annak idején, jó 15 éve jól választottunk, amikor Zsuzsát felkértük, vállalja el a Csemadok Füleki Alapszervezetének elnöki posztját. Abban az időben bizony Füleken nem egészen úgy mentek a dolgok a magyar kultúra háza táján, ahogy azt szerettük volna. Akadozott a jó szervező és irányító munka, hiányzott a céltudatos tevékenység. Zsuzsa a felkérést elvállalta, és onnantól kezdve gyökeresen megváltozott a kulturális élet Füleken. Nagy ötlet volt a Csemadok vezetőségébe beválasztani a városban működő civil szerveződések, kulturális csoportok képviselőit. Ezzel úgymond sikerült két legyet ütni egy csapásra, hiszen így Füleken megvalósult a különböző szerveződések összefogása, az együttgondolkodás, az egymás munkájának tiszteletben tartása, ami pozitív fejlődést indított el a város kulturális életében. Jöttek az ötletek, elképzelések, és az eredmények nem várattak soká magukra. Számos, a mai napig tar-

tó kulturális esemény indult útjára Füleken. Hogy csak néhányat említsünk: a március 15-i ünnepségek, a magyar forradalom és szabadságharc mártírjairól való megemlékezések, szüreti fesztiválok, Ringató program, Örvendezzünk, ünnepváró fesztivál, különböző előadások, események, mesedélelőttök a magyar ház udvarán. Eközben egyre nagyobb igény mutatkozott egy saját épület megszerzésére, hogy az öntevékeny kultúrának saját háza legyen a városban. Ebben is oroszlánrésze van Zsuzsának, hogy a kilencvenes évek végén közös összefogással létrejött a füleki Magyar Közösségi Ház. Szvorák Zsuzsa a mai napig a Csemadok Füleki Alapszervezetének elnöke, közben volt országos alelnöke és választmányi tagja is a Csemadoknak. Közéleti munkája viszont korántsem merül ki a Csemadoknál, hiszen több mint negyedszázada tevékenykedik aktív pedagógusként, színházi rendezőként és az utóbbi években egyike a nógrádi régió legnépszerűbb politikai

1. nap

5

L

akoma

személyiségeinek. Már alapiskolai tanárként és könyvtári alkalmazottként is rendszeresen gyermek- és ifjúsági programokat szervezett, felkarolta és támogatta a fiatal tehetségeket. Több éven keresztül párhuzamosan vezette és rendezte az alapiskola és a gimnázium mellett működő diákszínjátszó csoportokat, a Zsibongót és az Apropót, melyek az országos fesztiválokról, a Duna Menti Tavaszról, a Jókai Napokról rendszeresen díjakkal – gyakran nívó-, illetve fődíjjal – tértek haza. Számos rendezői díj tulajdonosa, Kulcsár Tibor-díjas felkészítő tanár, és a tehetségek felkarolásáért és gondozásáért járó Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége díjának tulajdonosa is. Újszerű, ötletgazdag színházi munkája a nyolcvanas évek közepétől kezdve a mai napig töretlen. Diákszínjátszói közül többen is a színjátszással kapcsolatos pályán helyezkedtek el rendezőként, amatőr színészként, sőt színművészként is. Diákjaival rendszeresen részt vesz a Tompa

6


Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyen Rimaszombatban, valamint a Szép magyar beszéd kassai megmérettetésén. A diákok számára rendszeresen nyári olvasótáborokat szervez. Aktívan bekapcsolódik a gimnázium életébe, rendhagyó órákat, előadásokat szervez, ünnepi műsorokat rendez. A tanórák során előszeretettel és sikerrel alkalmaz drámapedagógiai módszereket. Ebben az évben az Apropó mellett a Gimnázium diákjaival ismét útjára indította a Zsibongó színjátszó csoportot. Szvorák Zsuzsa gazdag közéleti és pedagógiai tevékenysége valamenyiünk számára példaértékű. A legkevesebb, amit tehetünk, hogy fejet hajtunk előtte, köszönetünket és elismerésünket fejezzük ki áldozatos munkájáért, és egyben kívánjuk, hogy a következő években is legyen ereje mindahhoz a munkához, amit közösségünkért vállal és tesz. Zsuzsa, köszönjük! Galcsík Károly Fülek, 2013. november 3.

L

amoka

kgszt

kassai gimnazista színjátszó társulat Társulatunk a kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium színjátszó csoportja, mely 1996-ban kezdte meg működését Bodon Andrea tanárnő vezetésével. Bemutatkozó előadásunk Presser-Sztevanovity: A padlás című musicalje volt. A következő években a fiatalabb közönséget is megfogó mesejátékok műfajánál maradtunk (Weöres Sándor: Holdbéli csónakos, Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika, Heltai Jenő: Az ezerkettedik éjszaka), ezután egy merész műfajváltással Mrožek: Szerenád c. abszurdjával próbálkoztunk meg, melyet Jevgenyij Svarc: Az árnyék c. darabja követett. Nem akartuk azonban sokáig éheztetni gyerek-közönségünket, ezért hamarosan visszatértünk a mese műfajához, és Zalán Tibor: Vigyázat, a tetőn angyalok járnak című zenés

mesejátékát vittük színre. Ezt egy klasszikus színdarab, Tersánszky Józsi Jenő – Örkény István: Kakuk Marci c. darabja követte. A változatosság azonban mindig jót tesz egy színjátszó csoport életében, így egy újabb abszurd, Mrožek: Özvegyek c. darabja után ismét egy mesére esett a választásunk. A Benedek Elek meséje alapján készült Bűbájos c. előadást 2012 tavaszán láthatta először a közönség. Idén, 2013-ban a kortárs drámairodalom keltette fel figyelmünket, ezért választottuk a kortárs kanadai író, Morris Panych Történet a hetediken című művét, melynek premierje 2013. június 10-én volt. Az előadás az idei Jókai Napokon nívódíjat érdemelt ki. Forrás: http://kgszt.webnode.sk 1. nap

7

L

akoma

A kortárs kanadai drámaíró darabját tarthatjuk társadalomkritikának is, de a valódi dráma exisztenciális alapkérdésekkel foglalkozik. A remek párbeszédek, a helyzet- és jellemkomikumból adódó lehetőségek felhőtlen szórakozást kínálnak, ám bőven adódik alkalom a tűnődésre, önreflexióra is. Történet a hetediken – mondja a cím, és valóban egy bérház hetedik emeletén játszódnak a dolgok, ám az eredeti, angol cím hét történetre is utalhat, hét különböző viselkedési sztereotípiára, mellyel főhősünk szembesül. Ő az a főszereplő, aki a bérház hetedik emeleti párkányán áll, talán ugrani készül, talán csak nem tudja, merre kellene megtennie a következő lépést. Lehet, hogy magányra vágyik, hogy döntésre juthasson, lehet, hogy épp embertársai támogatására lenne szüksége. De a lakók, akikkel meg-

8


ismerkedik, szintén értelmetlenné és különössé tették saját világukat. A segítség végül megérkezik, de a nézők számára több megoldási lehetőséget, különféle értelmezési módokat kínál. És mielőtt a nézők „szétoszolnának és hazamennének, mert nincs itt semmi látnivaló“, mindenki eldöntheti magában, vajon mi történt nevenincs főhősünkkel, honnan indult, hova jutott, és hogyan hatottak rá a hetedik emelet érdekes lakói.

L

amoka

A galántai Tsízió Diákszínpad

Csoportunk, a Galántai Tsízió Diákszínpad 17 éve létezik, de színjátszással kb. 10 éve foglalkozunk. Azelőtt szerkesztett műsorokat adtunk elő. Az évenként megújuló csoportban van most egy mag, akik már gyermekszínjátszó korszakuktól kezdve aktívan szerepelnek. Tavaly közülük alakításdíjat, legutóbb pedig rendezői díjat kaptak a Jókai Napokon. Szepsibe hozott darabunk címe Kamaftu, témája napjaink kényes kérdését feszegeti: a meg nem értést, az intoleranciát. A bigott nézetek, a gőgös gondolkodás, az előítélet még manapság is drasztikusan szét tudja szakítani az egymást szerető fiatalokat. Hogy menynyire foglalkoztatja ez a téma a fiatal korosztályt, bizonyítja ezt a 18 éves szerző, Hrisztov Tamás és a darab 17 éves rendezője, Bergendi Barnabás. A produkció egyedi műfaját tekintve, a csoport felkérést kapott a darab a komáromi Jókai Napokon való előadására, versenyen kívül.

Hrisztov Tamás: Kamaftu

A szerző a budapesti drámaiskola diákja. A történet középpontjában egy nacionalista beállítottságú magyar család áll, melybe belecsöppen egy cigánylány. A rendező, Bergendi Barnabás ezt mondja a darabról: „Arra voltam kíváncsi, hogyan állja meg a helyét a magyarországi viszonyokra írt történet nálunk. Más megfogalmazások születtek, mint az eredeti előadásban, a szereplők belső monológjai is egészen mások.” Az érzéseknek nem lehet parancsolni – tapasztalja meg Mátyás, a történet főszereplője, aki beleszeretett egy cigány leányzóba. Családja azonban konkrétan elképzelte, milyen nő illene hozzá. Magyar családba magyar menyegzőt, magyar zenét, magyar ételt –hát persze, hogy magyar nőt szántak neki... Forrás: Visszhang, a Jókai Napok lapja

1. nap

9

L

akoma

Tizenhárom Komédiás Színjátszó kör bemutatja Móricz Zsigmond: Dinnyék Dinnyecsősz Tengeri csősz Szépasszony Csúnya asszony

Varga Tibor Spisák Imre T. Almási Edit Ureczky Klára Tünde

Rendezte: Técsyné Almási Edit

Tizenhárom Komédiás Színjátszó Kör – Hidasnémeti

Gyermekként mindenki álmodozik arról, mi lesz majd, ha felnő. „Tűzoltó leszel, s katona, vadakat terelő juhász“ – és vagy azok lettünk, vagy valami teljesen más. A színjátszó kör életre hívásával sokunk álma valósult meg 1997-ben. Nem volt egyszerű, hiszen a településen nem voltak hagyományai a színjátszásnak. Öt ember lelkesedése vezetett el odáig, hogy később az igazi névadás is megtörtént, és lettünk Tizenhárom Komédiás Színjátszó Kör. A település egyetlen kulturális intézménye a Művelődési Ház és Könyvtár , mely barátságos és otthonos környezetével méltó színtere Hidasnémeti gazdag kulturális életének. Több közösség mellett otthona a Tizenhárom Komédiás Színjátszó Körnek is. Az amatőr színjátszás összetett művészeti ág. Egységet alkot a színészet, a rendezés,

10


a dramaturgia, a díszlet- és a jelmeztervezés. Ezt az egységet közösségünk tagjai – jelenleg 8 fő – alkotják. Az alkotás, a játék mellett az együttlét, a közösség, a szabadidő kellemes eltöltése kikapcsolódást jelent a mindennapi gondok elől. A színészi alakítás adja meg a játék örömét. Szerepeinkben lehetünk szépek, jók, erősek, okosak, humorosak, hősszerelmesek: úgy, ahogy megálmodtuk. A csoport sokszínűségét bizonyítja, hogy többféle műsorral szórakoztatjuk közönségünket. Az ünnepi megemlékezések, a kacagtató színdarabok, a gyerekeknek szóló műsorok mellett a zenélés, éneklés is sikerélményt jelent kis csapatunknak. Hidasnémeti Község Önkormányzata 2007ben „Hidasnémetiben a Közművelődésért“ díjat adományozott a színjátszó csoportnak.

Técsyné Almási Edit

L

amoka

Fókusz Diákszínpad

A több mint négy évtizede létező Fókusz Gyermekszínpad időközben középiskolássá vált tagjai 2012-ben alapították meg a Fókusz Diákszínpadot, mely az új évadra Arany János Ágnes asszony című balladájával készült. Az előadás több fesztiválon is szerepelt, a komáromi Jókai Napokon, az amatőr színjátszók találkozóján a Zsámbéki Színházi Bázison és másutt. A zsámbéki programot értékelő Jászay Tamás a szinhaz.hu magyar színházi portálon a következőt írta a Fókusz produkciójáról: „A játék fegyelmezettsége és pontossága fog meg elsősorban a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpad Ágnes asszony című előadásában (rendező: Jarábik Gabriella). Az Arany-ballada sűrű izgalma ugyan némileg elszivárog a közbeiktatott mondókáktól és más vendégszövegektől, de a produkció képisége és

igényes, a három fiú szereplő által válogatott és élőben előadott zenei anyaga komoly értéket hordoz. „Egyötletes” az előadás, bár ez most dicséret: végtelen hosszú fehér lepedőt hordoznak a lányok, amiből kezeik között lesz, mondjuk, a falusi asszonyok fejkendője, de lehet belőle a patak futó habja, no meg a fehér lepel, véres lepel, mégis akkor működik a legizgalmasabban, amikor a játszók a teljesen üres teret változatos és váratlan térformákba szervezik a segítségével. A balladától alapvetően idegen a melodramatikus, szenvelgő hangütés, ezen kellene-lehetne tompítani, hogy az eredmény igazán nagyot üssön.“ A Jókai Napok értékelésében az Új Szó hasábjain ez olvasható a dunaszerdahelyi csoportról Horváth Gergő tollából: „A dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpad Arany János Ágnes asszony című 1. nap

11

L

akoma

balladájával mérettetett meg. A társulat jó érzékkel választott alapanyagot, s nemcsak azért, mert a fesztivál idei előadásai között nem volt az övékéhez hasonló, hanem azért is, mert – több csoport idei megalomán tendenciájával szemben – minden percet maximálisan kihasználtak. Az előadás rendezője, Jarábik Gabriella és a szerdahelyi csoport vizuálisan erős, víziókkal kommunikáló előadása kifejező, és a téma komolysága ellenére valahogy fiatalos tudott maradni. A színpadi képek az élőzenei kíséret mellett finoman folytak át egymásba, így végül is koherens egésszé formálták az egyébként színpadon szétesésre alkalmas balladát. A Fókusz Diákszínpadon látszott, hogy a kivitelezés fontos számukra, felkészültek és precízek voltak, és bár előadásuk némileg kibújt a színészi kvalitások ellenőrizhetősége alól, ezt nem alibiből tette, hanem egy egységes színpadi koncepció nevében. A

12


fesztivál zsűrije ennek megfelelően a legjobb rendezés díjával jutalmazta Jarábik Gabriella munkáját.“ Forrás: http://www.vmkds.sk/index.php/ hu/kozossegeink/csoportok/fokuszgyermekszinjatszo-csoport/126-a-fokuszgyermekszinpad-2012-es-evi-tevekenysegenekertekelese http://szinhaz.hu/videk/53167-epika-dramaes-egy-kis-lira-jaszay-tamas-beszamolojazsambekrol http://ujszo.com/online/kultura/2013/06/17/ kiegyensulyozott-szinvonal

Szereplők: Bondor Borbála, Boráros Lilla, Gajdosík Diana, Katona Dóra, Katona Eszter, Németh Dóra, Otil Petra, Süke Dóra, Touati Karen Zenei kíséret: Boráros Márton, Süke András, Ollé Dávid Fénytechnika Süke István Színpadra állította és rendezte: Jarábik Gabriella

L

amoka

Fiatalok a tornaljai színpadon

Október kilencedikén, a Városnapok keretén belül fontos eseményre került sor a tornaljai amatőr színjátszás életében. Több évtizedes csend után ismét saját színházi előadásnak tapsolhatott a zsúfolásig megtelt nézőtér a helyi művelődési központban. Utoljára valamikor a hetvenes években működött amatőr színjátszó kör a városban, de hogy eljutottak-e a bemutatóig, arra már Pusko Gábor, a Városi Művelődési Központ igazgatója sem emlékszik. Tény, hogy évtizedekig csak a kassai Thália, alkalmanként a komáromi Jókai Színház egy-egy előadásával találkozhatott a tornaljai és környékbeli színházkedvelő közönség. Miután a Parapács népi zenekar az elmúlt évben sikert sikerre halmozott, s a Felszállott a páva jóvoltából országos hírnevet szereztek maguknak, az igazgató úgy gondolta, hogy érdemes lenne a helyi színjátszást is feltámasztani. De hiába hirdette meg, hogy amatőr színjátszókat keres, jelentkező nem akadt. Pedig rendező már volt kinézve az akkor nem túl elfoglalt Lax Judit színművész személyében. Tavaszra aztán fordult a kocka, több gimnazista is megkereste az igazgatót,

hogy szeretnének színkört létrehozni, Lax Judit viszont akkorra már jelentős szerepeket kapott a Tháliában. A színköralapítás mégsem maradt el, a kultúrház ugyanis jó kapcsolatokat ápol az ózdi művelődési intézményekkel, s az ottani Zenés Színház rendezője, Béri László vállalta, hogy foglalkozik a tornaljai fiatalokkal. Eredetileg kizárólag a játékra s a közös foglalkozásokra helyezték a hangsúlyt, nem is terveztek konkrét előadást, de idővel kedvet kaptak hozzá, s végül több szövegkönyv közül a választás Marth P. Ildikó Kukás guru című bohózatára esett. A színkörnek nyolc tagja van, köztük több vers- és prózamondó is akad (Varga Tamás, Jeriga Enikő), s a többnyire harmadikosok mellett hárman (Varga Tamás, Laboda Ákos és Radics Rudolf) már az idei tanévben érettségiznek. A Kukás guru c. előadás a bemutatón zsúfolt házat vonzott, s a közönség vastapssal köszönte meg az ifjú színjátszók teljesítményét. Jdj Forrás: http://gomorilap.sk/cikkek/Fiataloka-tornaljai-szinpadon/1380

1. nap

13

L

akoma

14


A fesztivál névadója Egressy Béni

Csupán harminchét évet élt, ám ebbe az életbe annyi fért bele, amennyire másnak kétszer akkora idő kellene. Belefértek merész álmok, belefértek hóbortos vágyak és belefért minden igyekezet ezek megvalósítására. Egressy Béni bátran szembe mert szállni a környezet elvárásaival, a maga útját járta, akkor is, ha csupa szakadék mellett, sziklás talajon botorkálva kellett lépkednie. A múzsák vonzották, az irodalom, a színpad, a zene, amolyan színházi mindenes volt: énekelt, játszott, írt, fordított. Egressy Béni – eredeti nevén Galambos Benjámin Sajókazincon született 1814ben. Apja református lelkipásztor volt. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte, tanító lett. Szepsiben az 1830-as években működött oktatóként. Testvére, Egressy Gábor példája nyomán vándorszínésznek állt, 1834-ben a kassai és a kolozsvári társulattal lépett fel, de tanult zeneelméletet és nyelveket is. 1838-ban Olaszországba ment, hogy énekelni tanuljon. 1843-ban került a pesti Nemzeti Színházba karénekesként. Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban. Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is, 50-nél

L

amoka

több színdarabot és 19 operalibrettót for-

dított le magyarra. Ő volt Erkel Ferenc egyik librettistája, ő írta a Bátori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László szövegkönyvét. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta librettónak, és nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek. Az opera bemutatójára csak 1861. március 9-én került sor. Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között. Itt írta a Klapka-indulót. A szabadságharc leverése után Klapka György menlevelével szabadult, és visszatért a színpadra. Elhatalmasodó tüdőbetegsége miatt 1851ben, harminchét évesen halt meg Pesten. Szepsiben méltóképp őrzik emlékét. Szobra, Ferenc György szobrászművész alkotása a katolikus templom előtti téren áll, nevét az országos színjátszó fesztiválon kívül a város két magyar vegyeskarának egyike is viseli.

-kzs-

Forrás: wikipédia

1. nap

15

...visszapillantás a tavalyi fesztiválra... Fotók: Hanesz Júlia

Csütörtöki Lakoma

A XV. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál lapja Szerkesztő: Kozsár Zsuzsanna Tördelő: Hanesz Júlia

2. SZ ÁM

Lakoma


képek a csütörtöki és péntek délelőtti előadásokból Fotók: Gecse Attila

L

akoma

Petőfi, aki színésztárs volt, egyik versében ezt mondja: „Tanuljátok meg, mi a költő, És bánjatok szépen vele, Tanuljátok meg, hogy a költő Az istenség szent levele, Melyet leküld magas kegyében Hozzátok, gyarló emberek, Amellybe örök igazságit Saját kezével írta meg. S habár más nemzet föl se venné A költőket, ti magyarok, Költőitek előtt, tinektek Illő, hogy fejet hajtsatok, Oh a magyar költőknek vajmi Nagy honfi-érdemök vagyon… Szégyen, ha elfelejtettétek! Még nincsen túl fél századon.” Egressy Béni csodálatos ember volt. Igazi hős volt. Példakép. A magyar kultúra és művészet nagy alakja. Akit alig ismerünk. „Fáj a szívem, fáj, majd megreped, Maradnék én, de nem lehet, Repülnöm kell egy időre Más világba, messze földre.”

2


Onnan, a „más világból” üzen ő most Nektek, mai Egressy Béniknek, hogy szeressétek a művészetet, legyetek sokoldalúak, vállaljatok áldozatot a művészetért, mindig képezzétek magatokat, legyetek Thália szorgalmas követői! A versmondó, a színész nem valami garabonciás, aki kénye-kedve szerint támaszt vihart és szivárványt, hanem a lélek követe nézőihez, de mindenekelőtt a nemzet prófétája, és annál nagyobb művész, annál hatalmasabb lélekvarázsló, mennél erkölcsösebb, mennél hívőbb, mentől igazabb ember. Egressy Bénivel egy kicsit a múltba révedtünk, de sose feledkezzetek meg arról, hogy azok a bizonyos régi, szép idők, amelyre Ti is visszaemlékeztek majd, azok ma vannak. Részlet Balázs Péter megnyitón elhangzott beszédéből

Kamaftu – fehéren, feketén Egyszerű ez a világ. Fehér, fekete. Magyar, cigány. Egyik a másikat nem állja. Egyik a másikat be nem fogadja. De valóban ennyi lenne csak? Ennyi, ahogy a tizenéves szerző látja,ennyi, ahogy kortársai eljátsszák. Számomra ez olyan SMS rövidségű stílus, csak jelzések, csak konfliktusok lehetősége, de nincs kifutásuk, és alig vannak jellemek. Az összefüggések, a tágabb nézőpont hiányzik. A megjelenített család szemellenzős, a fiatal Mátyás pedig nem érdemel boldogságot, ha ilyen gyorsan, könnyen lemond választottjáról. Hogy miért hódol be a szülőknek, nem tudni, ez is csak jelzés, ez is csak SMS. Egy valami valódi, igazi, a fájdalom. Vanessa fájdalma. Ahogy táncol. Kitáncolja magából. A szerelmet, a megcsalatottságot. Nagyon fáj. Nagyon igaz. A többi csak annyi, amenynyit egy szűk kamasz optika megen-

L

amoka

ged. A tizen-huszonévesé, aki még csak ennyit tapasztalt meg a világból: szerelmet, csalódást, és nagy magyar öntudatot, másság-elutasítást. A miérteket még nem látja.Talán egy évtized múlva. Akkor másképp fogalmazná, másképp játszaná, másképp élné. És másképp néznénk. Kozsár Zsuzsanna

Péntek délelőtt

3

L

akoma

Minden kuka csalódás?

Kedves színfolt a csütörtök estében a tornaljaiak Kukás guruja. Elsősorban hamisítatlan tornaljai tájszólásuk, ízes beszédük miatt. Első kísérletnek egyáltalán nem rossz, a szereplőkben még sok potenciál rejlik. Jó választás a vígjáték, a helyzetkomikum működik, de a jellemeket elég szélsőséges eszközökkel jelenítik meg. A kevesebb több lenne. Stilizáltak, túlzók, harsányak, sok a gesztus, mesterséges a hanglejtés – nem övék a szerep, a figura, nincs hozzá közük. Még nincs. De talán legközelebb már lesz. Hiszen az első fecske nehezen száll még, de néhány év múlva már ismerni fog minden légáramlást, és bátran rábízza magát a sodrásra. Addig kitartást! Mert minden kuka csalódás, ha nem mélyedünk el benne eléggé. kzs

4


L

amoka

Dunaszerdahelyi Ágnes asszony „Ágnes asszony a patakban régi rongyát mossa, mossa, régi leple foszlányait a szilaj hab elkapdossa” A közönség viszont egy pillanatra sem kapdosta el tekintetét, mert a feszültség és varázs, amit a Fókusz Diákszínjátszó csoport teremtett a színpadon, rabul ejtett mindenkit. Népies hegedűszó keltette fel az érdeklődésünket, majd kísérteties balladai hangulatot teremtett meg nyolc hömpölygő asszony egyetlen lepedő alatt. Félelmetes képek gomolyognak előttünk, folt, lepedő, vér, gyilkosság, s már-már mi is úgy érezzünk, hogy bennünket is megfojt a bűntudat, így együtt tudunk érezni Ágnes asszonynyal. Lassan, de biztosan lehull a lepel a szemünk elől, de ezzel mi is a

hátborzongató haláltánc forgatagába kerülünk, mert „szörnyű a bűn, terhes a vád”. Nehéz balladát színpadra vinni, de a csoport érdekes eszközök segítségével ezt ügyesen megoldotta. Oratorikus játék, vizuális színházi elemek pantomimmel vegyülve izgalmas és elgondolkodtató előadást formáltak. Lenyűgöző nyitókép, fényjáték, aláfestő dallamok színezték Arany balladáját, de emellett teret hagytak a néző fantáziájának is. Az egyik zsűritag röviden kifejezte, amit többen is érezhettünk: „Mondtam a ballada szövegét közben, és teljesen átéreztem azt, ami a színpadon történt.” Csilla és Juli

Péntek délelőtt

5

L

akoma

G.I.K.SZ.E.R. Diákszínpad Az előadásunk címe lehetne a „Bolondtalanítás“ is hiszen Hans Sachs eme jelenete adja a történet alapját. A német író rövid commedia dell’arte jeleneteiből szerkesztettünk egy egyórás előadást, amiben színre kerül öbbek között a „Tüzes vas”, a „Féltékeny férj” és a „Lopott kakas” is, azonban ahogy már az előzőekben is említettem a történet a „bolondtalanítás” című jelenetre van fűzve. Ez a jelenet a hét fő bűnt mutatja be, így aztán a hét fő bűn tematikája vált értelemszerűen az előadásunk motorjává is. Hans Sachs a reformáció elterjedése idején alkotott Németországban, ezért több művében is felbukkannak Luther tanai. Mi azon műveket illesztettünk a darabba, amelyekben valamilyen formában a hét fő bűn egyike megjelenik, így aztán a darab végére mind a hetet felvonultatjuk. A keretet pedig a „bolondtalanítás” adja.

6


A történet egy helyszínen történik, méghozzá egy TV-stúdióban, azon belül is egy kibeszélő show kulisszái közt zajlik a „bolondtalanítás”. A három éve létrejött csapatunkkal minden előadásunkat korhű köntösben próbáljuk öltöztetni, és a mai korra igyekszünk reflektálni. Az előadásunk a Dr. Karolina show címet viseli, s ebben a kibeszélő show-ban vonul fel a hét fő bűn, és bár a jelmezek és a helyszín mai, ennek ellenére a szereplők szájából Hans Sachs rímbe szedett sorai hangzanak el, hiszen a mai korban ugyanazokkal a problémákkal és konfliktusokkal nézünk szembe, mint 500 évvel ezelőtt. A mi kis amatőr színjátszó csoportunkkal egy színházi laborként működünk, ahol modern kísérleti előadásokkal próbálunk tükröt tartani és véleményt mondani a mai korról a mai kornak. Most például így.

L

amoka

Rendezte: Kristóf Roland

Péntek délelőtt

7

L

akoma

Dr. Karolina Show

Radics Rudolf Reinkarnáció

Kisajtol magából a zug, lapossá tesz, szétprésel mentsváram csak egy egérlyuk, de a lakók védik merészen. Lélekkalauz szívja lelkem, meg ami megmaradt belőlem halovány csillagok ringnak felettem, apró porszemek táncolnak a fényben.

Iskola, munka után hazaérve fáradtan heverünk le a kanapéra, s talán kedvünk támad egy jó kis filmhez. Sorra váltogatjuk a csatornákat, mert showműsor folyik még a csapból is. Fösvénység, harag, falánkság, bujaság, irigység, restség, kevélység a hét fő bűn, amelyet a rozsnyói csapat Dr. Karolina show-ja megpróbált elénk vetíteni. Szórakoztató helyzetkomikumok váltották fel egymást, de a közönségnek úgy tűnhetett, hogy a darab második fele kissé elcsépelt lett, s a monotonitása miatt nem okozott meglepetéseket. A színészeknek nem volt könnyű dolga, mert a darab folyamán több karakter bőrébe is bele kellett bújniuk, voltak kevésbé sikeres alakítások, de néha megcsillant egy-két remekbe szabott is. Például a férjének gyónó feleség, vagy a házsártos asszony. Csilla és Juli

8


Miniatűr formám, nemigen észlelhető légzéskor ám a légútban lelhető, lélektelenül is gyermeke vagyok az égnek reinkarnált énem-így porszemként élem.

Az élet lángja

Táplálom az élet lángját izzó tüzek mecénását el ne oltsd, el ne oltsd!

Száraz hasáb táncot jár az izzó tűzben hamuvá vál el ne oltsd, el ne oltsd! Fagyos hangulat nehezül a szobára fényét oltja a lámpásnak késő már, késő már! Dermed a szív, reszket a kéz fagy-gyöngyök potyognak kagylóhéj szemekből vége már, vége már!

A szerző a tornaljai színkör tagja.

L

amoka

A Szepsi Művészeti Alapiskola irodalmi- és drámatagozata

Az iskola legfiatalabb tagozata, ám ez egyáltalán nem csökkenti vonzerejét. Az iskolát különböző korú diákok látogatják, az alapiskola elsőseitől az érettségizőkig, de az ajtó a felnőttek előtt is nyitva áll. Az irodalmi- és drámatagozat tantárgyai a következők: alapvető színészi technikák, mint például az etüdök, színpadi mozgás, színpadi beszéd, beszédtechnika, művészi beszéd, csoportmunka. Diákjaink hangtechnikával és tánccal is foglalkoznak. A tantárgyak lehetővé teszik, hogy évente előadjanak egy új zenés mesejátékot, melyet a szülőkön és tágabb közönségen kívül a szepsi és környékbeli óvodások és kisiskolások is megnéznek, ők a délelőtti előadások leghálásabb közönsége. Az irodalmi- és drámatagozat diákjai az iskola minden nyilvános ren-

dezvényén részt vesznek. Színésznövendékeink nemcsak szerepelnek ilyenkor (versmondás, jelenetek), hanem konferálnak is. Tanulmányaikat a diákok vizsgaelőadással fejezik be, a darabot a szlovák illetve világirodalom alkotásaiból válogatjuk (Bernarda Alba háza, A rovarok életéből, A szerelem sakktáblája avagy Shakespeare kicsit másképp, A kis herceg, Az iskola ahogy (nem) ismerjük, Monológok játéka). Diákjaink rendszeres résztvevői a kassai gyermekszínházi versenyeknek, és néhányszor részt vettek a Színházi Terebes verseny kerületi fordulóján is. Gažová Daniela tanítónő Forrás: az iskola 50.évfordulója alkalmából kiadott évkönyv

Péntek délelőtt

9

L

akoma Je najmladším odborom na škole, ale to vôbec neuberá na jeho atraktivite. Navštevujú ho žiaci od 1.ročníka ZŠ až po maturantov. Dvere však nie sú zatvorené ani dospelým. Obsahom vyučovania na LDO sú: základné herecké techniky, ako etudy, javiskový pohyb, javisková reč, správna výslovnosť, umelecký prednes, práca v súbore. Okrem toho sa žiaci venujú hlasovej a tanečnej príprave. Všetky tieto študijné predmety umožňujú každý rok naštudovať novú muzikálovú rozprávku, ktorú vzhliadnu okrem rodičov a širokej verejnosti aj žiaci MŠ a ZŠ z Moldavy a okolia, ktorí sú najvďačnejšími divákmi dopoludňajších predstavení. Okrem toho sú vystúpenia žiakov LDO súčasťou každého verejného podujatia školy. Naši adepti herec-

tva na týchto podujatiach nielen účinkujú (básne, scénky), ale ich aj moderujú. Žiaci končia svoje štúdium absolventským predstavením z tvorby slovenskej a svetovej dramatiky (Dom Bernardy Alby, Zo života hmyzu, Šachovnica lásky alebo Shakespeare trochu ináč, Malý princ, Škola ako ju (ne)poznáme, Hra monológov). Žiaci sa pravidelne zúčastňujú súťaží detského divadla v Košiciach a niekoľkokrát postúpili do krajského kola súťaže Divadelný Trebišov.

Uč. Gažová Daniela Zdroj: bulletín k 50.výročiu ZUŠ

Literárno-dramatický odbor ZUŠ v Moldave nad Bodvou

10


L

amoka

Járásunk falvait 50-60 perces összeállításokkal látogattuk. Ebben az évben a csoport énekesei úgy döntöttek, egy egészen más műfajban egész estés műsort hoznak létre. A „Lélek dala” 17 ismert operettés musicalsláger öszszeállításával született. 2013 nyarán Sátor Veronika hozakodott elő az ötlettel, a főszereplők azonnal munkának láttak, és a következő „megbeszélésre” 62 dalt gyűjtöttek csokorba. A színes repertoár lehetőséget adott arra, hogy több témában tudjanak gondolkodni. Végül kéthetes kemény munka után megszületett az eredmény, és Veronika nekilátott az írásnak és összeállításnak. Kiss Helga, szavalói múltjának köszönhetően, remek verseket épített be a darabba, mely végül másfél hónap után egységgé kovácsolódott. Ekkor keresztelték közösen a Lélek dalává. Az összeállító egy egyszerű papírlapból indult ki, mely kettős értelmet takar: a mű megírását és magát az emberi életet a megszületéstől a halálig. A szereplők saját érzelmeik „felhasználásával” belevitték az előadásba a szerelmet, a csalódást, a szeretett elvesztését, a hitet, az identitást és még

Alistáli Színjátszó Csoport

Alistálon a színjátszásnak nagy hagyományai vannak. A CSEMADOK megalakulása után a színtársulat tagjai évente mutattak be új darabot. A ’80-as évek közepén elnyerték a Jókai Napok fődíját. A ’90-es években a CSEMADOK tevékenysége hanyatlani kezdett. Az újraszerveződés után 2006-ban újjáalakítottuk a színjátszó csoportot is, irodalmi színpadként. Zenés- verses összeállításokat készítettünk nemzeti ünnepeink alkalmából a testvértelepüléseinkkel való találkozókra, falusi ünnepélyekre.

Péntek délelőtt

11

L

akoma

sok mást is. A központi téma az érzelmek váltakozása. Nem volt véletlen a háttértáncosok kiválasztása sem. A fő szempont nem a legügyesebbek, hanem a legodaadóbbak kiválasztása volt. A második felvonás végén a

narráció mintha kilépne saját síkjából, eggyé olvad a tényleges jelennel. Ez különbözteti meg az előadást a többitől. Az énekesek eggyé válnak a zene gyógyító erejének segítségével, a közönséggel.

Főszereplők: Kiss Helga, Lőrincz Roland, Sátor Veronika Háttérmunka: ifj. Csizmadia Éva, Horváth Orsolya, Marczell Viktória, Csizmadia Virág Munkatársak: Bugár György, Fábián Erzsébet, Varga Evelin Zene: Szigeti Dezső- Egr Stúdió Koreográfus: Süll Vilmos

NOVUS ORTUS

A csoport 2004 szeptemberében alakult. Először névtelenül működött, majd hosszú beszélgetések eredményeként az akkori csoporttagok egyhangúlag a NOVUS ORTUS-”ÚJJÁSZÜLETÉS” név mellett döntöttek. A NOVUS ORTUS tagjai a dunaszerdahelyi és a környékbeli magyar tannyelvű középiskolák diákjai. A név hűen tükrözi a csoportban végbement belső és külső átalakulást. Nagy figyelem helyeződik a színpadi és drámapedagógiai megoldásokra, módszerekre, az improvizációra. A csoport a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ mellett működik. Célja a város és környéke tehetséges fiataljainak felkarolása. Lehetőséget biztosítani azoknak, akik az önmegvalósítás e formáját választják. Továbbfejleszteni a tehetségüket, fantáziájukat, alkotókészségüket és -képességüket a művészetben. Forrás: http://www.novusortus.sk/as.htm

12


L

amoka

Péntek délelőtt

13

L

akoma

14

Biljana Srbljanović: Családtörténetek

Biljana Srbljanović a háború embert semmisítő iszonyatát fogalmazta sokkoló drámaszöveggé. Családtörténetek - Belgrád című műve 1998-ban született, nem sokkal a balkáni borzalmak után, és előtte még annyi más szörnyűségnek. A darabban gyerekek játszanak felnőtteket: a szokásos szerepjátékokat gyakorolják, utánozzák beteggé lett szüleik viselkedését. Valóság és fikció határán egyensúlyoznak, menekülnek a jelenből egy képzeletbeli, jobban uralható, alakítható világba. A mű gyorsan változó, pergő ritmusú jelenetekből építkezik, amelyek koreográfiája nagyon hasonló. Háromtagú sejtcsaládban zajlik egymás anyázása, gyerekverés, asszony főzte ebéd ócsárlása, ordítás sztereóban. Egészen addig fokozódnak az indulatok, hogy a kedves gyermek (a gyermeket játszó gyermek) megelégeli a párhuzamos szapulást, és lelövi, megfojtja, felgyújtja édes szüleit. Van a macsó apa, aki terrorizálja a szeretteit; van a feminista anya, aki csak dolgozik, nem főz, szeretet nélküli; van a sóher család, ahol a legkisebb garast is a fogukhoz verik, és van az a család, amelyiket elhagyja fiuk a biztatóbb jövőért. Mindezen drámákat, ismétlődő perpatvarokat Nagyesda, Vojin, Milena és Andrija játsszák önmaguk szórakoztatására, üresség ellen. Kiiktatják a felnőtteket, tiszta lapot teremtenek, vagy legalábbis ezt szeretnék.

Az 1970-es stockholmi születésű szerb dramaturg első nemzetközi sikerét, a Belgrádi trilógiát 1997-ben mutatták be a Jugoszláv Drámai Színházban, majd előadták Szlovéniában és a skandináv országokban, 2000-ben pedig közel egyidőben húsz német színház tűzte műsorára. A Családtörténetek, Belgrád hasonló nagy sikert remélhet. Egy lerobbant külvárosi játszótéren, mint mindenhol Európában, a gyerekek papás-mamást játszanak. Kegyetlen őszinteséggel utánozzák szüleiket, akik a Milosevicsrendszer és a háborúk árnyékában képtelenek normális családi hátteret biztosítani számukra. A lélekben meggyötört és sérült gyerekek minden hátborzongató “meséje” halállal végződik.

Forrás: http://www.criticailapok. hu/index.php?option=com_ content&view=article&id=33750

Forrás: http://swszl.szkp.uni-miskolc.hu/ szinhaz/estek/archivum/szinhazi_ estek_39./16-17.html


“A darab minden hőse gyerek, hol fiatalabbak, hol idősebbek szükség és igény szerint, esetleg váltják a nemüket is. Ezen senkinek nem szabad meglepődnie. A színészek azonban nem gyerekek, a színészek felnőttek, akik a darab során gyerekeket játszanak, akik viszont felnőtteket játszanak. Ezen sem szabad senkinek csodálkozni, van elég más dolog, amin az ember csodálkozhat.” Biljana Srbljanovic

L

amoka

Péntek délelőtt

15

Péntek délelőtti Lakoma

A XV. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál lapja Szerkesztő: Kozsár Zsuzsanna, Vajner Csilla, Hanesz Júlia Tördelő: Hanesz Júlia

ám te sz es 3. ek nt

Pé XVI. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál 2014. november 6-8. Buzita és Szepsi

3.szám- Péntek este

L a k o m a

Rétei Színjátszó Csoport

Rétei Színjátszó Csoport

L a k o m a

A falusi színjátszásnak Rétén, a múltban nagy hagyománya volt. Majd húsz év kihagyás után a Csemadok vezetősége felhívást tett közzé, melyre nagy volt az érdeklődés. Így a színjátszás 2012 őszétől újból megindult. A csoport tagjai között találunk tanulót, diákokat, magánvállalkozókat, adminisztrációban dolgozókat és nyugdíjas hölgyet is - aki már az ötvenes évektől tagja volt a rétei színjátszó csoportnak. Nagy öröm és büszkeség a csoport számára, hogy kb. harmincöt év kihagyás után aktív tagja lett, ezzel is új impulzust ad a fiatal nemzedéknek. Először egy könnyedebb műfajjal, esztrádműsorral kezdtünk. A közel két és fél órás előadást, amelynek a „Kabaré Orfeum, avagy nevessünk közösen“ címet adtuk, több helyen is bemutattuk, mindig teltház előtt. A sikereken felbuzdulva gondoltuk úgy, hogy itt az ideje hozzáfogni egy „komolyabb” darab feldolgozásához. Hosszan keresgéltük a megfelelő anyagot, azt szerettük volna, hogy mindenki, aki a tavalyi esztrádműsorban fellépett, szerepeljen a darabban. Végül megtaláltuk Carlo Goldoni vígjátékát.

Carlo Goldoni: A hazug Carlo Goldoni: A hazug „A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát“- szól a bölcs mondás. Ez vonatkozik Lelióra, a darab főszereplőjére is, de mielőtt ez bekövetkezne, azért becsületes versenyt fut a sánta kutyával. Már amennyiben becsületesnek mondhatjuk azt, aki tényleg minden egyes mondatával egy új mesét, egy új variációs valóságot hoz létre. A fantáziája mindenképp elismerést érdemel. Jelenlétével a velencei lakosok között némi izgalmat csempész a mindennapokba. Mondhatni: a darab tanmese felnőtteknek.


Nánai Színjátszó Csoport Nánai Színjátszó Csoport A csapat színjátszó fesztiválunk egyik büszkesége: a kezdetektől fogva évente részt vesznek a rendezvényen – rendszeresen a szepsi kultúrház színpadán tartják darabjaik premierjét. Egyedi játékstílusukkal nemcsak az Északi-sarkot hódították meg (lásd a tavalyi Lakomákat), hanem a szakmát és a közönséget is. Idén Budapesten, a XIII. Magyar Művek Szemléjén Az Északi-sark meghódítása című darabjukat Arany fokozatra minősítette a Magyar Szín - Játékos Szövetség, Góra Róbert kiváló színészi alakításáért különdíjat kapott, Lengyelfalusy Juhász Mária pedig kiemelkedő társulatépítő-közösségteremtő munkájáért kapott különdíjat. A vasvári Nemzetközi Színjátszó Fesztiválon júniusban a sarkvidék fogvacogtató hidegével újra hősiesen megküzdő csapat ismét sikert aratott, kiemelkedő színészi alakításért Pesti László, rendezői munkáért Lengyelfalusy Juhász Mária kapott díjat. A csaknem két évtizedes színjátszó tevékenységet a rendező így jellemzi: „Sok munka van mögöttünk, de ugyanakkor sokat adott nekünk a színjátszás. Az együttlét, a barátság, a kapcsolatok a mai napig fennmaradtak, vissza-visszatérnek a régi tagok, bármikor számíthatunk a másikra, s azt hisszük, ez nem kis dolog rohanó világunkban.“ (kzs)

L a k o m a

TheaterTheater MucsaMucsa

Nem gördül mindig könnyedén Thália szekere, nem hordozza mindig a sors a tenyerén színészt s direktort. De kitartóak vagyunk, tudjuk ezt a magunk példájából is... S talán egyszer felragyok a mi szerencsecsillagunk is... Szereposztás: Igazgató: Piski Erik Jolán: Matus Orsolya Kökényszem: Pesti László Galagonya: Góra Róbert Szimat felügyelő: Khéli Bálint Pintyőke: Jantosík Napsugár Rendezte: Lengyelfalusy Juhász Mária


L a k o m a

Wataridori Színkör

Wataridori Színkör

1991 őszén az akkor budapesti Nemzetközi Előkészítő Intézetben tanuló határon túli diákok hozták létre a Wataridori Színkört, s az akkor egy bemutatóra szerveződött társulat túl van 24. előadás premierjén. A Wataridori elnevezés japán eredetű, pontos jelentését magyar fejjel leginkább „vándormadár”-ra lehetne fordítani, utalva a színkört alkotó diákok vándorlására szülőföldjük és Magyarország között. A színkörben kezdettől fogva dolgoztak határon túli és anyaországbeli diákok is, hisz volt aki „hozott még egy embert”. Az idők folyamán több száz tagja volt már a Körömi Gábor drámapedagógus vezette társulatnak, amely a mai napig az intézet (ma már Balassi Bálint Intézetnek hívják) égisze alatt működik. http://nonprofit.info.hu/wata/


Néhány szó a mai gyerek-előadásokról

Néhány szó a mai gyerek-előadásokról

Bevonultak a szepsi iskolások, kétnyelvű tömeg zúg a nézőtéren, a magyar iskola magyarul zsong, a szlovák iskola szlovákul nyüzsög. A két konferanszié magyarul beszél (a szlovák nyelvű előadások előtt természetesen mindkét nyelven), a gyerekek – a szlovák alsó tagozatosok is – illedelmesen megtapsolják még a számukra talán érthetetlen magyar felvezető szöveget is.

Egy A tornai Bódva csoport osztálykirándul Krasznahorkára. Kedves, tájszólásban vitatkozó gyerekek, akik rendetlenkedés nélkül ülik végig a buszutat, melyet kivetített filmmel érzékeltetnek. Krasznahorka várát a konyha bemutatásával kezdik. Várnézés közben a nagyon is mai gyerekek rappelnek, a rózsaszín párduc dallamára lopakodva ijesztgetik egymást, párbajoznak, és egyébiránt a kiállított tárgyakat is megnézik, a zenetermet, tárgyalótermet, várkápolnát is végigfutják. Apró poénokkal tarkítják az „uncsi” ismeretterjesztést. Ügyesen összeállított oktatóanyag ez – sajnos a kirándulókat alakító gyerekek színészi játéka megreked a szövegfelmondás szintjén, rengeteg a hangsúlyhiba is. A tömegből kiválik énekesi és furulyázási teljesítményével egy izgága fiú, akit még társai is csak „dalospacsirtaként” emlegetnek. Az osztálykirándulásnak Krasznahorka égése vet véget, s hogy a nevelési szándék se szenvedjen csorbát, a gyerekek gyűjtést szerveznek a vár felújítására.

L a k o m a

Kettő

Egy molett leányka, „karamelles mosollyal” arcán nagy kofferrel végigcaplat a nézők közt, aztán leül a székekkel jelképezett vonatülésre, és dumálni kezd. Időnként feláll, majd újra leül. Mögötte még három lány ül, aki annyira mellékszereplő, hogy szinte meg se mozdul. Nem utas, csak bábu. A főszereplőnek, a voltaképpeni egyedüli szereplőnek csodás szövegmondása van, jó tempóváltásai, érdekes hangszínei, jó nevetései… egy negyvenes özvegyasszony monológjait, visszaemlékezéseit mondja el, de ez inkább – bár tartalmas, izgalmas szöveg – szavalóversenyes produkció lehetne, mint színi-előadás. A legnagyobb „akciója” a vécé előtti várakozás, és a kinyíló bőrönd szétszóródott tartalma. A közönség – az alsó tagozat – nem a megfelelő ehhez az időnként keserves, időnként humoros szöveghez.


L a k o m a

Érdekes kísérlet ilyen gyerekeknek előadni a nem nekik való művet. A felszínét felfogják – ahogy a kisgyerek a szülei konfliktusát vagy az alapszintű humort felfogja. Kalap le a színésznő, Klaudia Belicová előtt, aki minden nehézség ellenére nagyobb zajongás nélkül képes volt lekötni a közönséget. És még az alkalmi pasivadászatban is sikere volt.

Három

Hosszadalmas várakozás a második rimaszombati előadás előtt. A közönség türelmetlen, ricsaj van, időnként valami történést provokáló taps tör ki, de hiába, a történés elmarad. Valami zűr van a technikával, de az izgága rendező, aki a „karamelles mosoly” előtt még kijött előre elmesélni a darabot, most nem mutatkozik. Legalább negyedórányi nem-történés után a kifeszített vászon mögött megjelenik egy férfi profilja, a 13-as szám szerencsétlen voltáról tájékoztat mindenkit. Aztán egy disznóölést látunk, a narrátori szöveg pedig gyilkosságról és elkövetőkről beszél. Maga a disznóölés látványos színpadi mozgás, remek kísérőzenével. A disznó azonban elszabadul, a közönségben ülő gyerekek élvezik a kergetőzést. Érdekesek az árnyjátékos megoldások is. A közönség közt is keresik a malacot, mely persze nem kerül elő, pedig… izé… alaposan ki is hangszórózzák: ismertetőjele… izé… a nyakába szúrt kés. Nem, nem azonos a vérző Jézussal, de még Luciferrel sem. Végül a templomban összerogyott sertést hazagörgetik, és annak rendje-módja szerint számos féldeci kíséretében feldolgozzák. Hepiend, persze nem a disznónak. A társulatnak se, mely technikai zűrök miatt alighanem csak az eredeti darab töredékét mutatta be. A többit a honlapjukon lehet élvezni.


Négy

Egy 14 éves leány írta a darabot – a rendezőnő, Františka Fehérová szerint „nem éppen nektek való, gyerkőcök, de egyszer belenőttök majd ebbe a korba.” Nem teljesen világos, mikor játszódik ez a darab, de az „elnyomott nők forradalmát” emlegetik benne, viszont a „bizniszt” is, egy kivégzést, egy 18 éves leány sorsának eldőlését… Nem olvasható le az sem, a fehér- és feketeruhás lány kit vagy mit jelképez, nem is beszélve a régi időket idéző hosszúszoknyás leányzóról. Valami feminista dolog ez, sok fölösleges gesztikulációval, irodalmi színpadra vagy szavalókórusra jellemző statikussággal.

L a k o m a

Végkövetkeztetésként: négy darabból három nem volt színdarab, a negyedik befuccsolt a hangtechnika miatt, a közönséget pedig „nem szabták” a mondanivalóhoz. Kozsár Zsuzsanna


L a k o m a

Mezítlábas Gandhi hamvadó cigarettavéggel Rövid, frappáns műsort láthattunk a vágkirályfai Féktelen Komédiások előadásában. Életre való, jó konferálások fűzték össze a három kabarétréfát, mely a vállalkozás nehézségeiről, a titkárnői teendőkről és a társbérlői viszony keserveiről szólt. Számomra a titkárnős jelenet már ismert volt, s Gobbi Hildával versenyezni lehetetlen. De a „féktelenek” titkárnője is higgadtan ment „Indiába sóért”, különösen szép zengésű hangja és nyugodtsága tetszett. A két cégvezető azonban kissé harsányra sikeredett, ám ezzel jó kontrasztot teremtettek a hölgy számára. Az első, vállalkozói jelenet kissé statikus volt a sorban ácsorgással, csupán szópoénokra épült, talán nem ártott volna valami cselekvéssel mozgalmasabbá tenni. A harmadik jelenetben viszony nagyszerűen sikeredett a hamvadó cigarettavég kezdetű dallal való férfibosszantás, és a két különböző karakterű férfiszereplő igazán komikus tánca Pirikével is fantáziadús színfoltja volt az esztrádnak. A címben szereplő Csillár azonban csak egyszer zuhant le – akkor is csak közlés formájában –, és mivel maga a konferanszié is hangoztatta, hogy az összeállításnak semmi köze a világosságot nyújtó tárgyhoz, a csillár most már megfejtetlen rejtély marad számomra. -kozsár-


L a k o m a

Ha egy szamuráj verset szaval Ez a Vezekény ma valami fergeteges volt. Mert nem elég, hogy van egy nagyszerű hülyegyerek Árpikájuk és egy sok türelemmel nyögő, remek dadogósuk, van még két japán harcosuk is, aki el tudja mondani ezen az érdekes nyelven az Anyám tyúkját. Művészi fordításban, természetesen. Mindezen karakterek két tehetséges férfiember művei – a szó írói, rendezői és színészi értelmében egyaránt. A váróterem unalmában a csevegő asszonyok ízes nyelvjárásuk, frappáns sziporkáik mellett nagyon ügyesen vezetik fel a különböző jeleneteket, és mivel a függöny előtt ülnek, közben az átépítések is zökkenőmentesen, gyorsan zajlanak. Poén poént követ, a közönség betegre neveti magát, jók a sunyi odapillantások, Árpika bamba megnyilvánulásai, az egész előadás pörög az elejétől a végéig. A mód, ahogy a hencegő óvodások, a japán versmondók, az ügyetlenkedő sírásók egységes egészet alkotnak, a szövegek ügyes felfűzése egyetlen láncra – az unatkozó-várakozó betegek csevegésére – hozzáértő dramaturgiai beavatkozásokat jelez. A tökélytől már csak egyetlen mákszem választja el a produkciót: az asszonyok nagyobb azonosulása szerepükkel, a színpadi jelenlét fegyelmezett „végigélése” akkor is, ha épp nem őket világítja meg a reflektor, és átmenetileg épp csak hátterül szolgálnak egy-egy nevetésre ingerlő jelenethez. Mindig is szerettem a vezekényi csoport ötletdús szerzői színházát, de a mostani előadás felülmúlta reményeimet. -kozsár-


L a k o m a

A nemesócsai fiatal színjátszók a műfajhoz hűen igazán pajzán jelenettel indítottak, majd az egész darabon végigvonult ez a fiatalos hangulat. A szereplők minimális eszközökkel oldották meg a színpadi játékot. A közönség felszabadultan kacagott a humoros falusi szituációkon, s kíváncsian figyelte, hogy vajon milyen is ez a Mari, ha nem “olyan”.

Pajzánkodás kamaszmódra A darab igazi vidéki jellemekkel volt tele, s a fellépők valódi, ízes tájszólásban mutatták be, milyenek is a mindennapok egy aprócska, pletykás faluban. A karakterek féltékenykedtek, gyanúsítgattak, ám mégis lelkiismeretfurdalás nélkül folyamatosan csalták egymást. Igazán élvezetes volt hallgatni a falusias társalgásokat, ám néha a hangsúlyok helytelenek voltak és itt-ott a beszéd is nehezen volt érthető. Ennek ellenére érezhettük, hogy a fiatal színészpalánták igazi odaadással játszottak, és élvezték mindazt, amit a világot jelentő deszkákon produkáltak. Illés Csenge

10


Mit mondana a vagina, ha beszélni tudna?

L a k o m a

Egy igazán őszinte előadást és alakítást láthattunk a színpadon ma délután. A nők magukra ismerhettek, a férfiak pedig szembesülhettek azzal, milyen borzalmasan nyomasztó és nehéz lehet egy nő élete. Megtudhatták, milyen problémákkal kell minden nap megküzdenünk, amelyek lehet, hogy számukra jelentéktelenek, ám a fiatal lányok, középkorú nők és idős hölgyek napjait könnyedén megkeseríthetik. Például aránytalan a testünk, hosszú a lábunk vagy - hogy úgy mondjam túl kell élnünk a menstruációs napokat. Néha a zenei aláfestés zavarónak tűnt és a funkciója sem volt mindig érthető. Az alakítás ezzel szemben őszinte volt, természetes hangsúlyokat hallhattunk. A hölgy gátlástalanul boncolgatta a témát, és mesterien úgy tett, mintha személyes tapasztalatokról mesélne. Illés Csenge


11

L a k o m a

12

LAKOMA – A XVI. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál lapja 3. szám, 2014. november 7. szerkesztők: Kozsár Zsuzsanna, Illés Csenge tördelő: Tóth Emese Fotók: Micsuda András, Tóth Emese, Gecse 3.szám- Péntek Attila, archívum

este

4. SZ ÁM

Lakoma


péntek esti pillanatképek Fotók: Gecse Attila

L

akoma

Az ibolya - Zsákszínház

,,Ezekkel a hölgyekkel nem lehet bírni. Ezek azt hiszik, hogy nőfaló vagyok!‘’ - panaszkodott szegény színházigazgató, amikor már a sokadik fekínálkozó hölgyet utasította ki a színházi válogatásról. Az öreg már vén róka a szakmában, így könnyen leleplezte, ha a jelentkezők hátsó szándékkal érkeztek. Egy kis ,,kezicsókolom’’ra. Humoros helyzetképek és kiemelkedő alakítások koronázták

meg a délutánt. A füleki ,,komédiások’’ kellemes színfoltot vittek a színpadra. A színészek összeszedettek voltak, így aztán a közönség sem maradt meglepetések nélkül. A pikáns mondatok, váratlan fordulatok és remek teljesítmény feszültségben tartotta őket. És természetesen a várva várt happyendd sem maradhatott el!

Párosítsd össze! Megfejtés: a-2, b-3, c-10, d-9, e-1, f-6, g-4, h-7, i-5, j-8 2


VCs

L

amoka

Tele vendéggel

Kányai uramnak ma jó napja van. Akkora a nyüzsgés a fogadójában, amilyenre igazán ritkán lehet számítani. Mert igaz az, hogy Kányai uram lánya, Erzsike, meg a Gyuri pincér, az eleve nyüzsög, no de hogy a szomszédokon kívül még annyi a vendég ma, amennyi márrég nem volt, az nyilvánvaló. Mert ugye itt ez a gyanús alak, a Szellemfi, iszik, mint a gödény, meg az ördög tudja, miben sántikál. Aztán itt van a várva várt ifjú Schwartz, na annak meg jobb lett volna, ha meg se születik. De vannak ám itt tisztes szállóvendégek is, Szilvay professzor és a kíséretében lévő két hölgy, bár… az se az, akinek látszik, ördög vinné, hát ki ismeri itt ki magát? Leginkább Liliomfi, a vándorkomédiás, bár egyszer ő is melléfog. Hát nincs is Kányai uramnak olyan jó napja, megpróbáltatás ez neki, a lánya jövője a tét. Ezt is elsimítjuk,mindenki megtalálja a maga párját ebben a Szigligeti-színdarab (és film) ihlette jókai Liliomfiban. Addig pedig történnek nagyszerű pillanatok. Maga Liliomfi pincérként,Schwartzként egyarán jó, önmagát viszont talán kicsit nehezen találja meg számos szerepe közt. Felejthetetlen a Kamilla-Szellemfi torreádoros jelenet is, melynél sajnos a vénkisasszony mesterkélt hanghordozása rontja az összhatást. Na és Kányai uram beletörődése leánya csalafinta módon megtalált boldogságába is szép pillanat. Egye fene, hát mégse volt olyan rossz napja Kányai uramnak. Kozsár Zsuzsanna

Szombat délelőtt

3

L

akoma

„Balra át! Meghajlás!”

Két éve láttam először a Nánai Színjátszócsoportot, és a rengeteg nézőt előadásuk előtt, akik alig várták már, hogy elsötétüljön a terem, s végre kiderüljön, mit hozott magával a nánai Kolumbuc. Nem tudtam, mi okozhatja fokozott érdeklődésüket, hiszen akkor is egy fárasztó pénteki nap végén léptek fel, amikor már kevés dologhoz van kedve a fesztiválozóknak. Kérdésemre csak annyit mondtak, mert ők úgy jók, ahogy vannak. Állításuk hamar be is bizonyosodott, s azóta én is azon nézők közé tartoztam, akik nánai játékra, nánai humorra szomjazva ülnek be a

nézőtérre. A bundába, kesztyűbe, sálba és sapkába burkolózott, sítalpon közlekedő felfedezők pedig csordultig teletöltötték poharunkat minden jóval, minden őszinte nánaival. Az expedíció sikerült, a csapat minden tagja megérkezett arra a pontra, ahonnan akárhová lépünk, biztosan dél felé vesszük az irányt. Nem maradt le a nézők kedvence az erős, de kissé bambácska Tóni sem. Köszönjük, nánai színjátszók! Úgy gondolom, nem egy néző, magamat beleértve, szívesen beállna közétek meghódítani az Északi-sarkot, de egyelőre csak ennyit mondunk: „Taps!” HJ

4


L

amoka

Lévai Bárka Színpad Léván már a 20. század elejétől nagymúltú színjátszó együttesek működtek.1995-től létezik a Bárka Színpad, mely mindig olyan drámához nyúlt, amellyel közölni akart valami fontosat. Nem volt véletlen a választás: Tóték, Egy lócsiszár virágvasárnapja, Hoppárézimi, Kihallgatás, Noé, Galopp a vérmezőn, Özvegyek, A látszat dzsal, Mizantróp stb. Az idei darabválasztásra azért került sor, mert a darab története és mondanivalója mindnyájunkat megfogott. Mert időszerű. A munkanélküliség, az ebből eredő alkoholizmus, az öngyilkossági ráta társadalmi problémáját még tetézi a tehetetlen szülőkről való gondoskodás.

Székely Csaba: Bányavirág Mitől ilyen meggyőző a Bányavirág című darab? Vagy talán komédia? Lehet-e komédiát írni arról, ha egy erdélyi kis faluban bezárják a bányát, és a férfiak többsége az alkoholizmusba és az öngyilkosságba menekül? Székely Csaba tudja ezt a titkot. Csehovtól, McDonagh-tól, Tamási Árontól tanult. Hősei ismerőseink, helyzeteit szinte magunk is megéltük. Viszonzatlan szerelem, önpusztítás látható a színpadon, és közben a nézők fennhangon nevetnek.

Szombat délelőtt

5

L

akoma

Vajda Iván, a darab főszereplője a bánya bezárása óta munkanélküli. Haldokló apjával él együtt, két éve gondozza kényszerűségből és tűri parancsolgatását. A ház gyakori vendége a csehovi orvosfigura, Csillag Mihály, aki biztosabb kézzel markolja a pálinkásüveget, mint a sztetoszkópot. A városból érkezett Ilonka, Iván féltestvére, errefele rég nem látott energiát és életörömet csempész a ház életébe. Jöttétől az itteniek furcsa módon összezavarodnak, a kapcsolatok még zűrzavarosabbá válnak. Kérdés, hogy képes-e javítani olyasvalaki egy kis közösség sorsán, aki tele van életigenléssel, szerelemmel? Van-e kitörési lehetőség, vagy a problémák

megoldására marad a kötél, ami nehéz örökségként száll nemzedékről nemzedékre? Az előadás az idei 50. Jókai Napok fődíjas előadása, a legjobb férfialakítás és legjobb epizódszereplő díját is a társulat egy-egy tagja érdemelte ki Forrás: HTTP://WWW.MU.HU/HU/PROGRAM/1208/ BARKA-SZINHAZ-LEVA-SK-SZEKELY HTTP://PINCESZINHAZ.HU/INDEX. PHP?OPTION=COM_CONTENT&TASK=VIEW&I D=494&ITEMID=27 HTTP://7ORA7.HU/PROGRAMOK/ BANYAVIRAG-5/SZINOPSZIS.

SZEREPLŐK: FORGÁCS ANDRÁS, LŐRINCZ TAMÁS, BOTOS NIKOLETTA, KOVÁCS PÉTER, VESZELEI ÉVA KÖZREMŰKÖDNEK: ZAKHARIÁS LAURA, BOGYÓ MÁTYÁS, HUTURA BEÁTA, HORVÁTH JUDIT, PUKSA FERENC RENDEZŐ: ÚJVÁRY LÁSZLÓ

Rózsa(Szín)Ház Társulat – Egyházgelle A csoport 2005-ben alakult, azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal működik. Farkas Péter rendező 2011től dolgozik együtt a társulattal. Eddig főképp vígjátékokat, zenés darabokat, esztrádokat vittek színre. Az Egressy Béni Színjátszó Fesztiválon szerepeltek már Babay: Postaláda

6


című darabjával és Gyárfás Miklós: Tanulmány a nőkről című vígjátékával. Ez utóbbit a Magyar Szín-Játékos Szövetség 2012 novemberében ezüst fokozatra minősítette. Idén a társulat Bencsik Imre Kölcsönlakás című komédiáját mutatja be.

L

amoka

Szombat délelőtt

7

L

akoma

Bencsik Imre: Kölcsönlakás

Csatainé Dobosnál, férje beosztottjánál akar randevúzni beosztottjával, Attilával, ezért Dobosékat színházba küldi. Csatai telefonon bejelenti, hogy Dobosék lakásán akar randevúzni szerelmével, Beával. Egész este nagy kavarodás van a lakásban, a helyzetet a fűtésszerelő barkácsolása és feleségének megjelenése is bonyolítja...

Szereposztás: Dobos Géza – Adamík Máté Judit, a felesége – Méry Mária Csatai Dezső – Iván András Vali, a felesége – Kósa Viktória Attila, a sofőr – Csémi László Bea – Kovács Krisztina Vidra Lajos, szerelő – Kovács Tamás Ica, a párja – Sebök Dóra

AZ IPOLYNYÉKI MICS KÁROLY SZÍNJÁTSZÓ CSOPORT Hosszú, több évtizedes múlttal rendelkező csoportról van szó, amely a CSEMADOK Ipolynéki Helyi Szervezete mellett működik. Évi rendszerességgel játszunk új darabokat, ezek bemutatóját általában az adott év farsangi hétvégéjére tervezzük és valósítjuk meg. Igyekszünk olyan szín-

8


darabokat választani, amelyek találkoznak közönségünk ízlésével, tehát elsősorban vígjátékokat, komédiákat, nem ritkán zenés darabokat játszunk. Színjátszóink között van felnőtt értelmiségi, munkás, diák – így néha bizony nem könnyű összehangolni a próbák időpontját előkészülete-

L

amoka

ink során. Mindannyiunkat összeköt három felvonásban. Emberi kapcsoazonban a színház szeretete és a cél, latok, ébredező szerelem, szeretet, hogy közönségünknek szerezzünk barátság, családon belüli viszály, egy egy-két kellemes estét. Előadásaink- kis intrika – vagyis minden megtalálkal többször szerepeltünk szűkebb ható a darabban, ami életünket jelés tágabb régiónk településein, test- lemzi. Tipikus, félreértésekre épülő vérközségeinkben, és 4-5 alkalommal vígjátéki alaphelyzetről van szó, ami megfordultunk már az Egressy Béni persze a „ súlyosbodás“ és fokozódás után csak megoldódik, ahogy az már Fesztiválon is. Idei választásunk is egy szóra- egy magára valamit is adó színdarabkoztató darab – Tóth Miklós: Jegygyű- ban lenni szokott. rű a mellényzsebben című vígjátéka Szereposztás: Csóri Antal Ida, a felesége Kata, a lányuk Matyi, a fiuk Barsi Árpád Kartalné, ill. Irmuska Soltész Pálos Tamás

Gömöry Lóránt Cseri Ilona Oroszlány Enikő Pobori Mátyás Cseri Árpád Jancskár Takács Ágnes Cseri Gábor Pobori Tamás

Szombat délelőtt

9

L

akoma

Budapesti Wataridori Színkör Tánc a ködben 1991 őszén az akkor budapesti Nemzetközi Előkészítő Intézetben tanuló határon túli diákok hozták létre a Wataridori Színkört, s az akkor egy bemutatóra szerveződött társulat túl van 24. előadás premierjén. A Wataridori elnevezés japán eredetű, pontos jelentését magyar fejjel leginkább „vándormadár”-ra lehetne fordítani, utalva a színkört alkotó diákok vándorlására szülőföldjük és Magyarország között. A színkörben kezdettől fogva dolgoztak határon túli és anyaországbeli diákok is, hisz volt aki „hozott még egy embert”. Az idők folyamán több száz tagja volt már a Körömi Gábor drámapedagógus vezette társulatnak, amely a mai napig az intézet (mai nevén Balassi Bálint Intézet) égisze alatt működik.

10


Egy nő és egy férfi. Két magányos ember. Igazából bármelyikünk lehetne. Mindketten várnak valakire, valami jobbra. Két különböző világban élnek, és más okok miatt szenvednek. Egyik kitörni próbál mások akarata alól, hogy végre önmaga lehessen, a másik álcák mögött, saját küldetéstudatával küzd. Útjaik azonban egy véletlen folytán keresztezik egymást, és mindketten a másikban látnak kitörési lehetőséget. Lehetőséget egy másfajta, egy sokszor elképzelt életre. Vajon boldog lehet-e két ennyire különböző ember? Vajon tényleg egymásnak lettek-e teremtve, vagy valójában mindketten csak a magányt akarták valahogy leküzdeni? Vajon életképes-e egy kapcsolat kompromisszumok nélkül? Vajon menynyit szabad és mennyit kell elfogadnunk a másikból? Vajon az embernek szükségszerűen változnia kell egy párkapcsolatban? És egyáltalán, képes-e ezt megtenni a másikért? Vagy mindez csak egy „tangó” biztos pontok nélkül? Mindez csak egy tánc a ködben…?

L

amoka

Szombat délelőtt

11

Szombat délelőtti Lakoma

A XV. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál lapja Szerkesztő: Kozsár Zsuzsanna, Vajner Csilla, Hanesz Júlia Tördelő: Hanesz Júlia

A Mikulás elcsigázottan ücsörgött a kultúrházban az asztal mellett. Pedig akkor még csak délelőtt volt. De már meglátogatta Szepsi és Bodolló összesen öt óvodáját, ahol sok szeretetet kapott, talán bele is fáradt. Vagy abba fáradt bele, hogy a szlovák óvodában is magyar gyerekek fogadták. Kicsit elszomorodott tőle. Ebéd tájt épp a nyugdíjasotthonba készült, ahol nyilván ugyanolyan izgalommal várták, mint a kicsiknél. Kedves, aranyos kis szerep a Mikulásé, mondta Dobos Zoltán, a város főállású Mikulása. Nem könnyű szerep, de ezt is el kell valakinek vállalni. A fesztiválozók nagy örömére.

5. SZ ÁM

Lakoma


L

akoma

Mindenki másképp csinálja… Vidéken nős, városban nőtlen. Ki látott még ilyet? Ma már minden lehetséges? De hisz mindenki másképp csinálja. Lehet, hogy a csoportnak is néhány dolgot másképp kellett volna csinálnia. A Mics Károly Színjátszó csoport lakásszerzési technikák boncolgatásával oldotta a délután hűvös hangulatát. Aki nős, az jobb, ha városban zsebre teszi a jegygyűrűt, vidéken viszont alapfeltétel az

asszony és a gyerek. Ebből számos bonyodalom és intrika szövődik. A kevesebb néha több, egy lerövidített darab frappánsabb, kiszámíthatatlanabb lett volna és a váratlan meglepetések elgondolkodhatóbbak lettek volna. Így képekből képekbe csöppentünk, de az igazi feszültség hiányzott. A színészi játék megmaradt a szövegfelmondás szintjén, néha a súgógép is besegített, de Ida asszony karaktere természetesen hatott, együtt érezhettünk a szegény, becsapott feleséggel.

2


L

amoka

Sok jó ember kis lakásban is elfér… Kabos-filmek hangulatát idéző dallal indul a darab, és már ott, a kezdet kezdetén is tudjuk, a kulcsszó: a lakás. Az mindenkinek kell. A főnök feleségének meg a főnöknek is, mindkettő illegális viszonyt bonyolítana ugyanabban az egy lakásban. Abban a bizonyos kölcsönlakásban. Emiatt aztán a fiatal házaspár egymásnak hazudozik összevissza, mindenkit másnak néznek, mint aki, és a helyzetet még egy radiátorszerelő is súlyosbítja. A legfontosabb, hogy legyen, aki tudja, mikor ki hova nem léphet be. Az egyházgellei csapatban számos fiatal arcot látunk ebben a helyzetkomikumokra épülő komédiában, ahol nagyon pontos időzítésekkel dolgozik a csapat. Mindenki akkor és ott van jelen, ahol és amikor lennie kell. A tempón még lehetne változtatni, a cselekmény lehetne pörgősebb, gyorsabb, de vannak jó ötletek, vannak jó játéklehetőségek, a közönség veszi a lapot, és remélhetőleg a lelkes fiatalokkal máskor is találkozunk majd az Egressy Béni Színjátszó Fesztivál valamelyik helyszínén.

Kozsár Zsuzsanna Szombat este

3

L

akoma

A Füleki Gimnázium Apropó Kisszínpada bemutatja

„SZÍNHÁZ AZ EGÉSZ VILÁG …..” C. JÁTÉKÁT.

Az Apropó kisszínpad újabb generációval jelentkezik.Harminckét diák és felnőtt segítői próbálták új világba, képekbe, játékokba helyezni Shakespeare örök drámáját a szerelemről,fiatalságról,életről, halálról. Az idei Jókai Napok nívódíjas előadása. “Két gazdag, patinás olasz család Veronában (mi színhelyünkül szolgál) Régi haragból csihol új csatát, És polgár vérét ontja ott a polgár. Ágyékukból ölelni s ölni két elátkozott szerelmes születik, Kiket idő előtt elér a vég, S csak így békülnek meg a szüleik. A vágy, a végzetes kimenetel, Apák acsarkodása és siráma, S a harc, mit csak haláluk temet el, Erről mesél e két órányi dráma. S ha ez ködös, tisztelt nagyérdemű, Nem baj, hiszen csak most jön még a mű.“

4


L

amoka Szereplők: Agócs Péter Gábor Balázs Bianka Bálint Enikő Szimona Bálint Dániel Bojtos Tímea Brózman Bianka Csúsz Enikő Dombi Henriett Egri Krisztián Fekete Alexandra Gáspár Dániel Gyetvai Anna Gyetvai Zsófia György Máté György Mátyás György Stella Hodul Nikolett Izrael Krisztina Kapsa Monika Oláh Roman Puntigán Álmos Ruff Andrea Simon Alexandra Simon Marcel Szabó Orsolya Süle Viktória Szvorák Lilla Tupi Martin Vanko Zsófia Varga Bence Vaga Cyntia Varga Diana

Szombat este

5

L

akoma

Buzitai Citerazenekar

A Buzitai Citerazenekar 2002ben alakult a helyi alapiskola tanulóiból, Görcsös János vezetésével. Egy évtizedes működése alatt számos elismerésben részesült. 2009-ben aranysávos minősítést kapott, ennek köszönhetően eljutott a 2010-es Vass Lajos Fesztiválra Budapestre, ahol Vass Lajos-nagydíjat érdemelt ki. 2011ben újra aranysávos minősítést szerzett, majd 2 héttel később,

6


fennállása óta először megnyerte az Országos Citerafesztivált. Ezt a bravúrt egy év múlva is megismételte. Az idei Bíborpiros Szép Rózsa országos népzenei vetélkedőn Dunaszerdahelyen 2013. novemberében újra aranysávos minősítésben részesült. A zenekar fellépett a környező országokban, a csehországi magyarok felkérésére Prágában is vendégszerepelt.

L

amoka

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván a Lakoma szerkesztősége! Gyermek Felvidék szülötte vagyok én, Kis hely a világ közepén. Hegyek, dombok határolják Városomnak partját, Sajónak habjai mossák.

Futottam, szaladtam, ugráltam, A gondoktól sokszor elbújtam, Mint egy gyermek, mulattam, Sírtam is, és ha fájt, Elhittem minden bűbájt.

Anyám itt hozott világra, Szenvedett itt sokat a drága, Miattam sok volt a gondja, De, hogy bánta nem mondja. Szeret és gondomat ápolja.

Gyermekként felnőttet játszottam, Sok embert bántottam, Őszinte voltam és kedves, De sok szem lett könnyes. És ím így lettem 17 éves.

Csúnya, kis lény voltam, Bőgtem, ordítottam, rúgtam, Később ki nem tetszett megharaptam, De a két fogamra vigyáztam, Aztán hopp, már jártam.

Felnőtt sem, gyermek sem vagyok, Csak valami köztes állapot. Gyermeknek láttok, De felnőttként járok Egyszer felnőtté vállok. Hartvík, 2013.12.2. Gresa Dávid a rozsnyói GIKSZER tagja

Szombat este

7

Fotók: Gecse Attila

Szombat este Lakoma

A XV. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál lapja Szerkesztő: Kozsár Zsuzsanna,Vajner Csilla, Hanesz Júlia Tördelő: Hanesz Júlia

1. SZÁM XV. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál december 5-8. Szepsi és Buzita

Recommend Documents