1.
üt
ám k sz rtö ö
Cs XVI. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál 2014. november 6-8. Buzita és Szepsi
2000
2004 2002
2008
1.szám
L a k o m a
2006
Támogatóink
A fesztivál főrendezője: A Csemadok Országos Tanácsa - Pozsony megbízásából a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmánya - Szepsi.
L a k o m a
A fesztivál társrendezői: Csemadok Szepsi Alapszervezet, Csemadok Buzitai Alapszervezet, Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely, Szepsi Városi Hivatal és Önkormányzat, Buzitai Községi Hivatal és Önkormányzat, Szepsi Városi Művelődési Központ és Könyvtár, Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális központ - Szepsi Kazincbarcikai Városi Hivatal és Önkormányzat (Magyarország). A fesztivál főtámogatói: SZK Kormányának emberi jogokért és nemzeti kisebbségekért felelős Főosztálya - Pozsony, Nemzeti Kulturális Alap - Budapest (Magyarország), Bethlen Gábor Alap - Budapest (Magyarország). A fesztivál médiapartnerei: Lakoma, az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál lapja, Új Szó, szlovákiai magyar napilap, Felvidék.ma, az első szlovákiai magyar hírportál, Regfilm, Szepsi, Televíziós műsorkészítés, Magyar Interaktív Televízió, Kassai Figyelő, független magyar folyóirat, Gömörilap, regionális hírportál, Csallóköz – Žitný ostrov, Csallóköz regionális hetilapja, Panoráma, Szepsi város lapja, Felvidék TV, Szabad Újság, Felvidéki közéleti hetilap és hírportál, Vasárnap a családnak, hétvégi magazin, Kürtös, Nagykürtösi járás közéleti havilapja, Javisko, szlovák folyóirat az amatőr színjátszásról. A fesztivál támogatói: Szepsi Városi Hivatal és Önkormányzat, Buzitai Községi Hivatal és Önkormányzat, Szepsi Városi Művelődési Központ és Könyvtár, Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ – Szepsi, Kazincbarcikai Városi Hivatal és Önkormányzat (Magyarország), Dianthus, Zöltség - gyümölcs, Csoltkó Jenő, magánvállalkozó – Jászó, Stonel, Lukács Zoltán és Lukács János, magánvállalkozók – Szepsi, Tolfi, hangosítás, Tóth László, magánvállalkozó – Makranc, Auto-Club S & T, Autoservis, Szabó Nándor, magánvállalkozó - Szepsi Bubi Fa, Bubenko György, magánvállalkozó – Sacca, Kvety Protea, Pálos Márta, magánvállalkozó – Szepsi, Simon Béla, magánvállalkozó – Tornagörgő, Kuk & Fuk, Péli Sándor, magánvállalkozó – Kisida, STS Metalkov, Maliňák István, magánvállalkozó - Buzita, Edemi, Bodnár Ferenc, magánvállalkozó - Szepsi, Irodaszerek és iskolaszerek, Benyiczká Beáta, magánvállalkozó – Szepsi, stormphoto.sk, Szilvássy Péter - Szepsi.
1.szám
Fesztiválunk fővédnöke:
EPERJES K ÁROLY
Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Szerepei listája olyan hosszú, hogy vakmerőségnek tűnik a mazsolázás is. Ez az ember hús-vér drámatörténet, játszotta a világirodalom nagy mestereinek megálmodott figuráit, játszott Goldonit, Shakespeare-t, Moliere-t, Brechtet, Dürrenmattot, Bulgakovot, Harold Pintert, Arthur Millert. Megszólaltatta, életre keltette a kortárs magyar drámaírók
1.szám
L a k o m a
egy-egy színpadra álmodott alakját, ismeri Spirót, Schwajdát, elénk hozta a filmvásznon Móricz Zsigmond, Szabó Magda, Márai Sándor regényeit. Volt legényanya, volt hídember, volt Hyppolit, a lakáj, a színházban ő volt a bakterunk is, Csámpás Rozival az oldalán. És ezek csak kiragadott mazsolák a listáról, melyet végigolvasni is élvezet.
Bodrogközi Színjátszók
L a k o m a
Bodrogközi S z í n j á t s z ó k
A Bodrogközi Színjátszók csapata rendszeres résztvevője a fesztiválnak. Legutóbb 2012-ben Tasnádi István: Finito (A magyar zombi) című előadását hoztuk el Szepsibe. A szakmai zsűri az előadást nívódíjjal jutalmazta. Szepsiből még soha nem tértünk haza üres kézzel. Kétszer nyertük el a fesztivál Fődíját (Schwajda György: Csoda, Schwajda György: A rátóti legényanya című előadásokkal). Többször lettünk nívódíjasok, és számtalan különdíjat nyertünk ezidáig. 2008-ban csoportunk tagja, Papp Ferdinánd vehette át a Mics Károly- életműdíjat. A tavalyi évben nem vettünk részt versenyzőként a fesztiválon (mint nézők természetesen itt voltunk), mivel az új darabunk nem készült el.
Idén viszont elhoztuk, és remélem, a közönség tetszéssel fogadja majd annak ellenére is, hogy eltértünk kissé a tőlünk megszokott, mondhatni ironikus hangvételű vígjátékoktól. Szerettük volna más műfajban is kipróbálni magunkat, ezért esett a választásunk Jean Cocteau: Rettenetes szülők című drámájára. S nemcsak műfajában más ez az előadás, hanem a szereplők számában is, hiszen minden eddigi darabunkat viszonylag nagy létszámú szereplőgárdával állítottuk színpadra. Ez az előadás ötszereplős, és a főszerepeket a csoportban legrégebben játszó tagok alakítják. Bár igazából ebben a darabban mindenki főszereplő. Illésné Popália Irén
1.szám
Jean Cocteau: Rettenetes szülők A dráma egy szokványosnak korántsem mondható család életébe nyújt bepillantást. Yvonne, az anya kisajátító imádattal veszi körül egyszem fiát, Michelt, emiatt még férjét, Georges-ot is elhanyagolja. A férfi ezért magányában kalandokba menekül. Így ismerkedik meg egy végső elkeseredésében már öngyilkosságra gondoló fiatal lánnyal, akinél álnéven,
özvegynek kiadva magát eljátssza a jótevő szerepét. Közben a fiú, Michel is szerelmes lesz. Az anya elkeseredetten harcol az ellen, hogy fia megnősüljön, mert fél, hogy így elveszíti az egyetlen lényt, akit igazán szeret. És ott van még az ítéletmondó, ítéletosztó nagynéni, Léonie, aki 23 éve szereti nővére férjét, Georges-ot...
L a k o m a
Szereposztás : Yvonne : Georges : Leonie : Michel : Madeleine :
1.szám
Eperjessy Mária Papp Ferdinánd Rigó Katalin Lackó Péter Balogh Mónika
Helytállás a Bodrogköz magyarságának megmaradásáért-díj
L a k o m a
2014. március 2-án adták át harmadszor a királyhelmeci Városi Művelődési Központban a Helytállás a Bodrogköz magyarságának megmaradásáért-díjat, mellyel egy-egy személyt, ill. csoportot tüntetnek ki, akik a régióban munkájukkal, tevékenységükkel, helytállásukkal sokat tettek a magyarságért, a magyar kultúráért, a közösségért. A díj Ferencz György Ung-vidéki fafaragó munkája, egy márványlapon álló, fából faragott angyal. Az idei év egyik díjazottja a Bodrogközi Színjátszók csoportja. A csoport munkásságát Horváth Zsuzsanna, az MKP Tőketerebesi Járási Elnökségének tagja méltatta: „Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy színjátszó csoport. Keletkezésének pontos dátumára talán már senki sem emlékszik, az első bemutatkozás több mint 35 éve volt.
Az v i szont egészen bizonyos, hogy Kassai Béla hívta életre Királyhelmecen, s azóta ez a társulat a város életének természetes hozzátartozója. Több generáció nőtt fel úgy, hogy a városi rendezvényeken láthatta a csoport hosszabb-rövidebb előadásait. Az amatőr színészek az élet számos területéről érkeztek – legtöbben közülük pedagógusok. S nem csak foglalkozásban, korban is nagyon sokszínű a paletta: nyugdíjastól a gimnazistáig minden korosztály képviselteti magát. Az összetartó erő, az adni akarás, az igényes szerepformálás, a játék – és mindenekelőtt egymás szeretete – mindez sokkal fontosabb a csoport számára a profizmusnál és a jól felszereltségnél. Az elért sikerek soha nem a kényelmes hátradőlésre, sokkal inkább a színvonal megtartására, fejlesztésére ösztönzik a tagokat.“ Forrás: http://www.bodrogkoziszinhaz.hu/aktualitas/helytallas-a-bodrogkoz-magyarsaganak-megmaradasaert-dij-atadasa-kiralyhelmecen-2
A Lakoma szerkesztősége szeretettel gratulál a csapatnak!
1.szám
BÓDVA színjátszó csoport A tornai magyar alapiskola mellett működő Bódva színjátszó csoport több éves múltra tekint vissza. A diákszínjátszók és bábosok országos fesztiválján, a Duna Menti Tavaszon több alkalommal vettünk részt. 2011-ben a Csupa főszerep című ifjúsági játék előadásáért ezüstsávos minősítést kaptunk.
L a k o m a
A kő marad…
(osz tálykirándulás a Krasznahorkai várba) A���������������������� kő marad című előadásunk betekintést nyújt egy osztálykirándulás élményeibe a krasznahorkai várban. A cselekmény a diákok érdektelenségével kezdődik, mert a várlátogatás számukra nem vonzó. Majd tanúi lesznek a vár leégésének (a vár tetőszerkezete valóban leégett 2012. március 10-én). Ekkor döbbennek rá, hogy a múltunk és örökségünk
1.szám
megőrzése mennyire fontos számunkra. Ez a darab, reméljük nemcsak szórakoztat, hanem nevel is. Megmutatja, hogy az összefogás és az együttérzés mennyire fontos emberi értékek. Az előadás alatt a cselekmény színhelyeit kivetítéssel oldottuk meg.
L a k o m a
Divadlo Alterna Divadlo Alterna sa vyčlenilo v roku 1997 z pôvodného DDS Zauško, ktorý vznikol v roku 1992 spolu so vznikom LDO pri ZUŠ v Rimavskej Sobote. Časom, ako deti prešli do II.stupňa ZUŠ, vyčlenili sa z tohto detského divadielka a zvolili si názov Alterna, v ktorom je naznačené, že súbor sa snaží pracovať alternatívnymi dramatickými metódami, divadlom mladých, divadlom poézie… Ich inscenácie sú určené hlavne ich rovesníkom, ale aj dospelejším divákom. Súbor je známy z vystúpení na krajských a celoštátnych prehliadkach detských divadiel v Žiari nad Hronom a Šali, aj z krajských a celoslovenských Hviezdoslavových Kubínov. Súbor sa v posledných rokoch predstavil aj na viacerých medzinárodných festivaloch v Česku (Ostrava, hrad Plumlov pri Prostějove, Kopřivnice) a v Poľsku. Trikrát vo svojej doterajšej histórii súbor postúpil so svojimi inscenáciami až na Scénickú žatvu do Martina. Okrem práce na inscenáciách sa v literárno-dramatickom odbore zameriavame na prípravu našich žiakov na štúdium herectva, réžie, dramaturgie, scenáristiky na stredných umeleckých konzervatóriách a vysokých školách, VŠMU v Bratislave, JAMU v Brne, AU v Banskej Bystrici. Táto práca prináša svoje ovocie a už viac ako 40-tim našim žiakom sa podarilo úspešne vykonať prijímacie skúšky na umelecké odbory týchto škôl. V neposlednom rade učitelia a žiaci literárno-dramatického odboru pomáhajú pri príprave a realizácii významných workshopov a festivalov, posledné roky sme nadviazali úzku spoluprácu na spoločných projektoch a workshopoch s Teatrom Formy z mesta Wroclav v Poľskej republike.
1.szám
Alterna Színház Az Alterna Színház az 1992-ben létrejött, a Rimaszombati Művészeti Alapiskola irodalmi-drámai tagozatán működő Zauško (Füles) színtársulatból vált ki 1997-ben. Ahogy a gyerekek az iskola felső tagozatába léptek, kiváltak a gyermekcsoportból, és az Alterna nevet választották, mely jelzi, hogy a csoport alternatív drámamódszerekkel próbálkozik, a fiatalok színházával, a költészet színházával… Előadásaik főleg kortársaik számára készültek, ám felnőtt(ebb) nézőknek is szólnak. A csoport számos alkalommal részt vett a gyermekszínjátszók megyei és országos versenyein Garamszentkereszten és Vágsellyén, valamint a Hviezdoslavov Kubín szavalóverseny megyei és országos fordulóin. Az utóbbi években a csapat több nemzetközi fesztiválon is szerepelt Csehországban (Ostrava, a Prostějov melletti Plumlov vára, Kopřivnice) és Lengyelországban. Eddigi fennállása alatt háromszor jutott el darabjaival a turócszentmártoni Scénická žatva (Színpadi aratás) országos színjátszó fesztiválra. Az irodalmi-drámai tagozaton a darabok színrevitele mellett a diákok szakmai felkészítést is kapnak, hogy színészi, rendezői, dramaturgiai, forgatókönyv-írói tanulmányokat folytathassanak a középfokú konzervatóriumokban, illetve az ilyen szakirányú egyetemeken (Pozsonyi Színművészeti Egyetem, Brüni Janáček Színművészeti Akadémia, Besztercebányai Művészeti Akadémia). A munka meghozza gyümölcsét: több mint 40 diákunk tett sikeres felvételi vizsgát a nevezett iskolák művészeti szakjaira. Az irodalmi-drámai tagozat tanárai és diákjai jelentős workshopok és fesztiválok előkészítéséből és megvalósításából is kiveszik részüket, az utóbbi években a lengyelországi Teatr Formy színházzal közös projektek, szakmai műhelyek létrehozásában működtek szorosan együtt. http://www.dsalterna.estranky.sk/
1.szám
L a k o m a
Szlovákiai Magyar Interaktív Szlovákiai Magyar Interaktív
Televízió Televízió
L a k o m a
A Szlovákiai Magyar Interaktív Televízió 2010-ben indította el műsorszolgáltatását. Nézői négyezernél jóval több hazai vonatkozású esemény felvételeiből válogathatnak folyamatosan. Művészeti, tudományos, közéleti témák, amelyek mindnyájunk számára fontosak. (Hogy meddig tartható fenn a működése, az nagy kérdés. Sokkal költségesebb, mint egy hírportál üzemeltetése: a helyszínekre utazni, felvenni, megvágni, fenntartani az anyagokat a szerveren, hogy hozzáférhetők legyenek. Idén júliustól nincs a tévének egy vasa sem, a szerkesztők saját költségén üzemel. Segítséget a nézőktől hiába kértünk. Szóval: kötéltánc a világhálón.) Haraszti Mária (2014.okt.13-án)
J á r n i j á r, c s a k n e m j u t (rövidítve)
Három és fél éve működik a Magyar Interaktív Televízió, amely hiánypótló szerepet tölt be a hazai magyar események dokumentálásában és közzétételében.A www.televizio.sk honlapot egy testvérpár, Haraszti Mária és Haraszti Gyula tölti meg tartalommal.
10
1.szám
Mik az eddigi tapasztalataik, mit sikerült megvalósítaniuk az induláskor kitűzött célok közül? Mária: A legfontosabb tapasztalat, hogy szükség van ránk. Amikor indultunk, többek közt azt szerettük volna bizonyítani, hogy az itteni magyar közösségnek igénye volna egy egész napos tévéadásra, és azt meg is tudná tölteni tartalommal, hiszen annyi minden történik az országban: kulturális rendezvények, konferenciák, koncertek, kiállítások, amelyek a hírekben csak pár percben jelennek meg. Gyula: Mi olyan rendezvényekre is elmegyünk, amelyek kevés néző előtt zajlanak, de szerintünk fontosak. Azt is észrevettük, hogy sokan videóznak a helyszínen saját célra, mobiltelefonnal vagy fényképezőgéppel. A szervezők szintén dokumentálnak, de a felvételeket a nagyközönség nem láthatja. Ezeket az anyagokat is próbáljuk összegyűjteni és feljavítani annyira, hogy az interneten nézhetőek legyenek. Mária: Ezt a gyűjtést szisztematikusan és folyamatosan szervezni kellene, amire nincs kapacitásunk, mivel állandóan úton vagyunk, és a leforgatott anyagot fel is kell dolgoznunk. Ez a honlap 4-5 embernek biztosíthatna folyamatos munkát, hiszen országszerte nagyon sok a magyar rendezvény. És persze készíthetnének portrékat, interjúkat, ismeretterjesztő anyagokat is. Közérdekű vitákat lehetne folytatni oktatási, társadalmi, gazdasági kérdésekről. Viszont még mindig csak ketten vagyunk...
A televizio.sk honlapon szerepel még néhány név. Gyula: Ők az úgynevezett külső munkatársak az egyes régiókban, akik szívességből, ingyen dolgoznak nekünk, amikor idejük engedi. Mária: Mindez tulajdonképpen egy központi szórású szlovákiai magyar tévécsatorna feladata volna, amihez a magyar nemzetiségű lakosságnak joga lenne. Bosszantó, hogy hiába mutatunk rá ennek a szükségességére, nem történik semmi… Gyula: Tudomásom szerint napi négy óra műsoridő illetné meg az itteni magyarokat a hazai lakosság nemzetiségi összetétele alapján. Ezek után félve kérdezem: hogyan látják a jövőt? Gyula: Jelenleg úgy tűnik, ezt a kis stúdiót, illetve irodát sem tudjuk tovább bérelni. Mivel rezsiköltségekre és sok egyéb dologra nem pályázhatunk támogatásért, gyakran saját zsebből tömjük be a lyukakat. A honlapon ugyan közzétettünk egy felhívást, hogy aki tudja, támogassa a munkánkat, de eddig csupán egy ember küldött szimbolikus öszszeget. Mária: Az emberek egyszerűen nem tudják elképzelni, hogy egy ilyen népszerű fórum, mint a miénk, filléres gondokkal küzd. Gyula: A honlap látogatottsága jelenleg napi 500-1200 fő. Az induláskor ez 20-30 fő volt. A rendezvényszervezők szinte könyörögnek, hogy menjünk és filmezzünk. De ki tudja, meddig tehetjük?
L a k o m a
JUHÁSZ KATALIN, Új Szó, 2014. április 16.
1.szám
11
L a k o m a
Több évig tök nélkül Egy ideig fesztiválunk szinte elengedhetetlen velejárója volt a szepsi kultúrház alatti hangulatos borpincében megrendezett dísztökkiállítás, melyet Balázs Judit buzgalmának, jó ízlésének, ügyes kezének köszönhettünk. Aztán egyszer csak volt tök, nincs tök, akár a mesében. Sajnos ez a rémes rém-mese azóta sem ért véget. Visszaszámoltam, ez már az ötödik töketlen évünk… volna, ha nem lennének legalább emlékeztetőül és díszítésként itt a tökök újra. Igaz, nem önálló kiállításként, de így is nosztalgiázhatunk, hogy szép volt, jó volt, jólesett megbámulni, a tökök mellett szusszanni egyet, és két percre elfeledkezni a színházról, mely a fesztivál ideje alatt éjjel-nappal, kívül és belül, színpadon és lélekben, folyamatosan és szünet nélkül zajlik a végkimerülésig. Voltak itt tökök, kicsik és nagyobbak, formásak és girbegurbák, mindenfélék. Voltak remek tökös-beszédek, sőt Lakomába való tökös ételreceptek is, töklekvár, tökleves, tökös gombóc. Néhány emlék maradt meg, néhány színes fotó és honlapunk (máig is tökös) háttérdíszítése. És most – új kezdetként, vagy szerényebb folytatásként – a kultúrház halloweent idéző tökparádéja. Tökre fel! Biztatásként álljon itt néhány részlet az utolsó igazán tökös évek tökdicsérő szövegeiből. Kozsár Zsuzsanna
És tökök voltak, és tökök vannak, és tökök… lesznek… A 2006-os év termelői sikertelensége kapzsiságomnak köszönhető. A sok összegyűjtött tökmagot túl közel ültettem egymáshoz, elfajzottak. A beporzással indult természetes keveredésből nemhogy formagazdaság lett volna, hanem elvesztették eredeti tulajdonságaikat, és szimpla, egyszínű tökök teremtek. Olyan magot is kaptam szepsi barátaimtól, amely óriási termést ígért, hatalmas, 20-25 kilós narancssárga tököket. Elültettem belőle 3 bokornyit, adtam a szomszédasszonyomnak is négy szemet, hogy még véletlenül se teremjen neki több, mint nekem. Szépen kikeltek a magok, fejlődött is a szára vagy harminc centisre, és a legfájóbb az volt, hogy akkor valamilyen kártevő tőből lerágta. Fonnyadt, senyvedett, és elhalt. A szomszédasszonynak meg akkora két sárga töke lett a pár szem magból, hogy furikkal kellett a kertből előrehozni a gazdasági udvarba. Az idén is mindent megpróbáltam, de úgy látszik, e területen is kudarc az életem. Két darab, maroknyi, körte formájó apró kis tök, aminek a magját valószínűleg valamilyen madár ejtette a virágágyak közé, no ez lett az év legtökéletesebb dísztök termése, és az a szerencsétlen kolbásztök, amely egyedüliként nem fagyott meg a hirtelen jött hidegtől. Otthon szárad a radiátoron, úgy gondolom, hogy megmenthetem.
12
Bányiczki Lászlóné 2007. november 15.
1.szám
Egy tökkiállítás margójára, avagy hogyan gondozd a töködet… Sokféle tök létezik. Van dísztök, ragyás tök, rücskös tök, spárgatök, fonnyadt tök, lopótök, sárgatök, csillagtök, futótök, olasztök, sütőtök. A töktermesztőket tökösöknek, a tököt nem termesztőket pedig töketleneknek hívjuk. Van, akit nem kell hívni, magától is tök. A tököt saját fajtájával soha ne keresztezzük, mert akkor nem fejlődik, és kihal. A tök fogyasztásra és evésre is alkalmas. Az olasz tökkel magyarul ne kommunikáljunk. A spárgatököt fitneszedzőknek, a csillagtököt celebeknek, a sütőtököt kezdő háziasszonyoknak, a fonnyadt tököt agglegényeknek, a dísztököt politikusoknak, a futótököt sportolóknak, a lopótököt pedig megélhetési bűnözőnek ajánljuk. A tököt termelők alkalmanként klubokba is tömörülnek. Ilyen például a nagytökűek klubja vagy a tökkelütöttek társasága, amit időnként parlamentnek is hívunk. A tökkel ijesztgetni, rémisztgetni és világítani szabad és szigorúan ajánlott. A töktől még senki sem halt meg, ezért is terjedhetett el az a közhiedelem, hogy a tök a termékenység és a halhatatlanság jelképe. Minden nap tisztelettel adózz a töködnek, mert amíg azt nézik, nem rajtad röhögnek!
L a k o m a
Tökös Ödön 2008. november 13.
Dísztökkiállítás E növény is csak egy egyszerű magból nőtt ki, mint sok más növény a földön. A magot betesszük a tápláló földbe, majd gondos termesztése következik. Amikor már elég nagyra megnő, elindul „felfedező útjára”. Megkeresi magának a legjobb kapaszkodókat, és letelepszik a számára legmegfelelőbb helyre. A természet mesterien formálja a végső szépségére, hogy az ember minden éven rácsodálkozhasson, és gyönyörködhessen e remekművekben. Kupec Mihály
1.szám
2009. november 19.
13
R e Rj tevj ét vnéyn y Feladványunkban a X. Egressy Béni Színjátszó Fesztivál fődíjas
L a k o m a
előadásának címét rejtettük el. (A szövegben feltüntetett pontok nem jelzik a betűk számát.)
1. A nagymegyeri csoport neve: ……..… Színház. 2. Fesztiválunkon eddig legtöbbször vett részt a ……………Színjátszó Csoport. 3. Lopótök, avagy ……. nem olyan – állítják a nemesócsaiak 4. Jean ………. a szerzője annak a darabnak, melyet idén a Bodrogközi Színjátszók előadnak. 5. A tavalyi legjobb férfi epizódszereplő, akit akkor majdnem megettek: ………….. László. 6. Ebben a községben szeretik magukat görbetükörben nézegetni:…………… 7. A Zsákszínház idei darabjának címe: ………….. 8. Róla nevezték el a legígéretesebb tehetségnek járó díjat: …..….. Péter. 9. A vágkirályfai esztrád rendezője: …………. Attila. 10. A ………. Színjátszó Csoport először vesz részt fesztiválunkon. 11. A Zsákszínház és az Apropó városa:……….. 12. A fesztivál jelenlegi főszervezője: ………….. Imre. Megfejtés: +1 kérdés: És ki volt a nyertes darab rendezője?
14
(összeállította: Kozsár Zsuzsanna)
1.szám
RáaR d áása d á s A fesztivál első és második munkanapján (csütörtökön és pénteken) az érdeklődők a következő tárlatokat tekinthetik meg:
Cselényi Árpád festőművész és tanár Jelenések című kiállítása Helyszín: Szepsi, Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ Galériája (Fő utca 52.)
L a k o m a
Gecse Attila fényképész fotókiállítása a tavalyi színjátszó fesztiválról Helyszín: Szepsi, a kultúrház alatti F-klub (Fő utca 52.)
1.szám
15
L a k o m a
2005
2007
2003 2009
16
LAKOMA – A XVI. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál lapja 1. szám, 2014. november 6. szerkesztő: Kozsár Zsuzsanna, tördelő: Tóth Emese
1.szám
ám elo sz él 2. k d e nt
Pé
2.szám
“
tt
XVI. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál 2014. november 6-8. Buzita és Szepsi
L a k o m a
Laudáció
Tisztelt ünneplő közönség, kedves fesztiválozók!
L a k o m a
Engedjék meg, hogy az Ipolynyéki CSEMADOK Helyi Szervezetének elnökeként eleget tegyek azon kedves kötelességemnek, hogy a mai ünnepségen méltassam Balik Judit díjhoz kapcsolódó tevékenységét. Annál is szívesebben teszem ezt, hogy a Mics Károly-díjról van szó, amelynek névadója a mi mesterünk volt – hosszú évekig, egészen váratlan és kegyetlenül hirtelen jött haláláig rendezte a helyi műkedvelő színjátszók előadásait. Nem volt kérdés 2005-ben, hogy ez után a fájdalmasan szomorú esemény után kit lehet megbízni a munka folytatásával. Nem volt véletlen, hogy éppen Balik Juditot kértük fel a feladatra – aki örömünkre igent is mondott a felkérésre, hiszen ő akkor már sokéves színpadi tapasztalattal rendelkezett. Gyerekkora óta aktív szereplője volt ünnepi megemlékezéseknek, irodalmi esteknek, szavalóversenyeknek. Gimnazistaként Vas Ottó József Attila Irodalmi Színpadában volt négy évig lelkes szavaló. Főiskolásként a nyitrai kollégiumi rádió magyar adásának volt szerkesztője és bemondója. 1985-ben „debütált” otthon, Iploynyéken, A néma levente című Heltai vígjáték Zíliájaként – ebben a darabban játszott először a díj névadójával, Mics Károllyal. És attól fogva nem került színjátszóinktól bemutatásra olyan darab, amelyben Judit ne szerepelt volna. 1987-ben Komáromban, a Jókai Napokon Kiváló Alakításért Díjat kapott Dávid Teréz Időzített boldogság című vígjátéka egyik szerepének megformálásáért. De elmondása szerint soha nem a díjakért művelte, illetve műveli mind a mai napig az amatőr színjátszást. Egyszerűen hisz a közösség megtartó erejében, a fiatalok és idősebbek szabadidejének ily módon történő értelmes eltöltésében és a közönség szórakoztatásában. Szereti, ha öszszejön egy jó csapat olyan emberekből, akik összetartanak, barátkoznak, jól érzik magukat a közösségben és amellett kicsit „színészkednek”. Tudatában van annak, hogy manapság úgymond „menő” különféle alternatív, modernista, kicsit elvont darabokat színpadra állítani, és ezekkel meghökkenteni, akár sokkolni a közönséget; de lévén szó falusi
2.szám
színjátszók vezetőjéről, akik elsősorban a saját falusi közönségükért tevékenykednek, ő megmaradt a közérthető, szórakoztató, könnyedebb daraboknál. Sok ember megfordult már vezetése alatt a csoportban: volt, aki 1-2 évig tudott csak szerepet vállalni, de olyan is akadt, aki akár évtizedekig dolgozott közösen a díjazottunkkal. Fontosnak tartja hangsúlyozni és megköszönni az önzetlen segítséget, amit akár a Csemadok vezetőségétől, akár a helyi önkormányzattól kap a munkájához. Az Egressy Béni Színjátszó Fesztiválon vagyunk, így feltétlen szeretném megemlíteni, hogy Balik Judit itt már többször szerepelt, akár színészként, akár rendezőként. Először 2003-ban a Huszárkisasszony című zenés vígjátékkal, legutóbb pedig tavaly, a Jegygyűrű a mellényzsebben című darabbal voltunk jelen a fesztiválon.
L a k o m a
Eddig Judit színjátszó csoportban végzett munkájáról beszéltem; el kell azonban mondanom, hogy egyéb téren is abszolút aktív Csemadok-tagról van szó. Sok olyan terület van, ahol becsülettel műveli és képviseli a magyar kulúrát. Nem múlik el helyi rendezvény, amelynek szervezésében és megvalósításában ne venné ki részét. Hosszú évekig működött nemcsak Ipolynyéken, de a régióban is különféle kulturális rendezvények szereplőjeként, műsorközlőjeként, tevékeny tagja a Palóc Társaságnak, és sorolhatnám még a kisebb-nagyobb feladatokat, amelyekkel hozzá lehet fordulni a sikeres megvalósítás reményével. Teszi mindezt nem kevés iskolai feladata mellett, lévén szó aktív pedagógusról. Ezért is örülünk, hogy munkáját nemcsak otthon, de itt, az Egressy Béni Fesztiválon Önök is értékelik és díjazzák. Pobori Sándor
2.szám
L a k o m a
A Szepsi Művészeti Alapiskola irodalmi- és drámatagozata
��������������������������� Je najmladším odborom na ���������������������������� škole, ale to vôbec neuberá na jeho atraktivite. Navštevujú ho žiaci od 1.ročníka ZŠ až po maturantov. Dvere však nie sú zatvorené ani dospelým. Obsahom vyučovania na LDO sú: základné herecké techniky, ako etudy, javiskový pohyb, javisková reč, správna výslovnosť, umelecký prednes, práca v súbore. Okrem toho sa žiaci venujú hlasovej a tanečnej príprave. Všetky tieto študijné predmety umožňujú každý rok naštudovať novú muzikálovú rozprávku. Žiaci končia svoje štúdium absolventským predstavením z tvorby slovenskej a svetovej dramatiky (Dom Bernardy Alby, Zo života hmyzu, Šachovnica lásky alebo Shakespeare trochu ináč, Malý princ, Škola ako ju (ne)poznáme, Hra monológov). Žiaci sa pravidelne zúčastňujú súťaží detského divadla v Košiciach a niekoľkokrát postúpili do krajského kola súťaže Divadelný Trebišov. Uč. Gažová Daniela Zdroj: bulletín k 50.výročiu ZUŠ
2.szám
Literárno-dramatický odbor ZUŠ v Moldave nad Bodvou
Az ������������������������������������������������������ iskola legfiatalabb tagozata, ám ez egyáltalán nem csökkenti vonzerejét. Az iskolát különböző korú diákok látogatják, az alapiskola elsőseitől az érettségizőkig, de az ajtó a felnőttek előtt is nyitva áll. Az irodalmi- és drámatagozat tantárgyai a következők: alapvető színészi technikák, mint például az etüdök, színpadi mozgás, színpadi beszéd, beszédtechnika, művészi beszéd, csoportmunka. Diákjaink hangtechnikával és tánccal is foglalkoznak. A tantárgyak lehetővé teszik, hogy évente előadjanak egy új zenés mesejátékot. A diákok tanulmányaikat vizsgaelőadással fejezik be, a darabot a szlovák illetve világirodalom alkotásaiból válogatjuk (Bernarda Alba háza, A rovarok életéből, A szerelem sakktáblája avagy Shakespeare kicsit másképp, A kis herceg, Az iskola ahogy (nem) ismerjük, Monológok játéka). Diákjaink rendszeres résztvevői a kassai gyermekszínházi versenyeknek, és néhányszor részt vettek a Színházi Terebes verseny kerületi fordulóján is.
2.szám
Gažová Daniela tanítónő Forrás: az iskola 50.évfordulója alkalmából kiadott évkönyv
L a k o m a
L a k o m a
Féktelen komédiások I.E.T. ���������������������������������� Az egész kb. 30 éve kezdődött. Néhány “feltűnési viszketegségben” szenvedő emberke elhatározta, hogy színházat játszik. A játék azonban komolyra fordult, és a pódium többé nem engedte őket a közeléből. Vágkirályfán hagyománya volt és van a színjátszásnak. A társulat a jelenlegi fellálásban 1998 óta működik. A társulat tagszáma kb. 20 fő, de ez évente változik. Mindig jönnek új tagok, és vannak, akik abbahagyják. De mindnyájan büszkék arra, hogy valaha ennek a társulatnak tagjai lehettek. Tagjaink között majdhogynem minden generáció képviselteti magát. A hagyományok szerint az új műsort minden év december 26-án, István napján mutatjuk be. Innen ered az I.E.T. rövidítés. Maguk a próbák már október elején kezdődnek, a lehetőségekhez mérten minden adódó alkalmat megragadunk a műsor tökéletesítésére. A műsor ismétlésére a lassan
hagyománnyá váló farsangi bulin kerítünk sort, ahol varieté formájában adjuk elő újra. Maga a műsor általában hosszabb-rövidebb kabaréjelentekből áll, amelyeket dalok kötnek össze, minden műsor egy teljes egészet alkot. A közönség reakcióiból, legyen az bárhol, érezzük, hogy igény van a hozzánk hasonló csoportokra a magyar kultúra védelmének érdekében. Előadásaink voltak a járás majd’ minden falvában, és 2004 novemberétől rendszeres résztvevői vagyunk az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválnak is Szepsiben és Buzitán, ahonnan 2004-ben elhoztuk Buzita község polgármesterének díját és Kiss Angelika a legjobb komikának járó díjat, 2006-ban pedig az esztrádcsoportok nívódíját. Megnyertük a területi seregszemle fődíját is, melynek révén meghívást kaptunk Pécsre az Európai Magyarok Találkozójára, ahol nagy sikereket értünk el a közönség előtt.
2.szám
Vezekényi Görbetükör Színjátszó Kör 1995-től Vezekényi Görbetükör néven ismernek minket a környező falvakban. Több éve már, hogy a csoport részt vesz különféle falun kívüli rendezvényeken, ezek közül megemlíteném a Galántai Juniálisokat, különféle falunapokat, színjátszó csoportok találkozóját a keleti Szepsiben és tradíciós Esztrádcsoportok találkozóját.
L a k o m a
Hobot Csaba és Ivány Árpád: Csakárenyi történetek
Bizonyára már Önökkel is megtörtént, hogy orvoshoz kellett menniük. Mindannyian ismerjük a szlovák egészségügy jelenlegi helyzetét és tudjuk azt is, hogy aki orvoshoz megy, hosszú várakozásra kell számítania. De nem baj, minden jóban van valami rossz, legalább sok mindent megtudnak a falusi hírszerző szolgálattól. A következő jelenet is egy ilyen megszokott hétköznapot mutat be az orvosi váróteremben. Nem baj, ha betegek vagyunk, csak egészség legyen...
Rendezte: Hobot Csaba és Ivány Árpád Szereposztás
Hobot Csaba – 1. sírásó, Jokomori Maruta, Depressziós gyerek, Józsi bácsi Hobot Erika - Doktornő Énekes Erzsébet – 1. beteg Ivány Árpád – Árpika, 2. sírásó, Takamura Magaseveri Tončko Mária – 2. beteg Tončko Melinda – statiszta 1. Szabó Mária – 3. beteg Svitek Júlia – 4. beteg Zupko Tamás - Plébános Forró Anett – statiszta 2.
2.szám
L a k o m a
Nefisz A csapat 1998-tól dolgozik együtt. Kezdetben március15-ére készítettünk műsorokat, majd a Pomádé c. darabbal 2005-ben bemutatkoztunk az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválon, ahonnan minden alkalommal egy-egy díjjal tértünk haza. A legígéretesebb tehetség díja, a nívódíj 2006-ban, egyéni különdíj, a társadalmi zsűri alakítási díja, a társadalmi zsűri fődija 2009-ben. Most, 2014-ben egy pajzán népi komédiával újra szerencsét próbálunk kedvenc helyünkön, Szepsiben. Mindenki nagyon várja már az ezévi megmérettetést.
Kéri Ferenc: Lopótök, avagy a Mari nem olyan Egy fantasztikus népi komédiáról van szó, ahol a feleség, a mama, a szolgáló, elvetve a sulykot, azonos helyre beszél meg randit kedvenc udvarlójával. Ebből aztán hatalmas keveredés alakul. A többi legyen meglepetés.
Rendezte: Csorba István és Csorba Nóra Szereposztás: Mari, a kikapós feleség - Tarcsi Veronika Pista, a szoknyapecér férj - Sméja Tamás Jóska, a falu“ bikája” - Magyarics Tamás Sanyi, egy másik gavallér - Szűcs Gábor Julcsa, a szolgáló - Hölgye Boglárka Mama, Mari anyja - Baranyai Kitti Tibi, Julcsa vőlegénye - Iván Tibor
2.szám
Édes Kettes
A füleki Zsákszínház tagjai vagyunk. Az idei Jókai Napokra megalakítottuk az Édes Kettes nevű kis csoportunkat, mivel részt akartunk venni mindenképp a fesztiválon ezzel a monológ / interjú összeállítással. Bevállalósak, provokatívak és humorosak vagyunk. Kíváncsiak vagyunk, hogyan fogadja a nagyérdemű az ilyen típusú, úgymond tabu témájú előadást. „Gyetvai Viktória és Bódi Andrea színháza egy sokakat foglalkoztató és humoros témájú előadással indította közös pályafutásukat. Most már igazán nem mondhatjuk, hogy tabutémáról hallhattunk volna a vaginamonológok átdolgozásával, hiszen a nyugati társadalom nyitottsága a szexualitás felé annyit lazult az elmúlt években, hogy a művészetek terén a téma sokszor már meglepően harsányan fejeződik ki. A színdarab megfesti a nők félelmeit, esetlenségüket szépítés nélkül, enyhe feminista felhanggal megspékelve. Az alkotás alávalói, akik igazából független, tehetséggel megáldott művészek, frappáns, rövid szövegeken keresztül tárták a közönség elé, hogy egy sokat megélt nőnek milyen intim problémái lehetnek. Annak ellenére, hogy néhányszor kényelmetlen, nyers stílus uralta a színteret, és a szemlélő eléggé kiszolgáltatottnak bizonyult, a színésznők egy igazán eredményes kezdést tudhatnak maguk mögött ezzel a produkcióval.” ( 51. Jókai Napok, Szti írása)
Jelen esetünkben sajnos csak Gyetvai Viktória előadásában kerül sor a produkcióra. De biztosítja a szervezőket, a zsűrit és a közönséget, hogy még így is –a „monodráma” előadása során – provokatív, humoros, meghökkentő és megható estében lesz részük.
2.szám
L a k o m a
L a k o m a
Rettenetes szülők színpada
A Bodrogközi Színjátszók idén Jean Cocteau méltán híres remekművét vitték színre drámai, helyenként kacagtató, ám mégis tragikus és elgondolkodtató megoldásokkal. A darab ötszereplős, s minden egyes karakter mögött ott bujkál egy olyan személyiség, amellyel a mindennapjainkban is találkozhatunk. A műnek tulajdonképpen nincs főszereplője, minden jellem egyaránt fontos (ha viszont ezt valaki másképp látja, azzal sincs semmi gond). Egy magányos és elkeseredett nő s az ő hazug, alattomos férje, a fiuk, aki annak ellenére, hogy felnőtt ember, gyermeki őszinteséggel szereti anyját, valamint az édesanya nővére, aki igazi odaadással élte bele magát szigorú és kőkemény karakterének alakításába. Végül, de nem utolsó sorban egy fiatal hölgy, aki naivan és mit sem sejtve csöppent egy olyan drámába illő szituációba, amelyből nehéz kikerülni, ám neki mégis sikerült. Pontosan kidolgozott karaktereket, valódi érzéseket, könnyeket láthattunk és csodálatos zenei aláfestést hallhattuk a színpadon. A darab kezdetekor a hosszú párbeszédek miatt kissé vontatottan követték egymást az események, ám a végére mindezt pótolták. A rendezőnő lányaként azt mondom, édesanyám eddigi legőszintébb alkotását láthatta tegnap a közönség. Illés Csenge
10
2.szám
„Az előadás legerősebb jelenete, amikor megjelennek Madeleine-nél a szülők. Attól kezdve izgalmasá válik a játék.”-Havasi Péter
L a k o m a
!Megjelent! A könyv a Madách kiadónál rendelhető meg, a következő e-mail címen:
[email protected]
2.szám
11
Tisztelgés Egressy Béni emléke előtt
L a k o m a
12
A magyar nép az elmúlt 1600 évben soksok kihívás elé került a Kárpát-medencében, de az, hogy még most is itt vagyunk és maradunk, azt jelzi, hogy a próbatételeken megfeleltünk: „….megfogyva bár, de törve nem”! Bár 300 éve megszabadultunk a Török Birodalom igája alól, de az osztrák jármot még kétszáz éve is nyögnünk kellett. Népünk szellemi nagyságai ekkor kezdik el tudatosítani, hogy a Habsburgok nem csupán a Szent Korona országának területét akarják gyarmatosítani, de nyelvi és egyéb kulturális invázióval a lelkeket is rabul szeretnék ejteni. Erre reagált a nyelvújítás programja és a kibontakozó magyar színjátszás, amely azok számára is kitárulkozott, akik sem írniolvasni, sem németül nem tudtak. A színház és a vándorszínész társulat nemzetnevelő iskola lett. Nem csoda, hogy Petőfi és Arany is elszegődött egy időre Thália szekerére tanoncnak. Nem véletlen tehát, hogy a felpezsdült nemzeti önismereti vágy és az önbecsülés igénye sok kiváló alkotót és rengeteg zseniális művet emelt magasba. Ebben az időszakban, 200 éve született Egressy Béni, és ekkor írta meg Katona József a Bánk bánt, amely már arra figyelmeztet, hogy ha engedünk az idegen elnyomásnak és lélekrontó befolyásnak, akkor nem csupán a nemzet, hanem a családunk békéje is romlásnak indul, de szabadságunkat csak összefogva és Isten segedelmével vívhatjuk ki, mert a felemelkedéshez először a nemzet lelkének kell megtisztulnia és megújulnia, és csak ilyen nép lesz képes kivívni és megőrizni a szabadságot. Ez az a mű, amelynek kassai ősbemutatójakor 1833-ban Egressy Béni éppen Szepsiben tanít, hogy közelebb kerülhessen Kassához, és rövidesen csatlakozik is a társulathoz, amelyben testvére (Gábor) már elismert színész, Bánkot is ő alakította elsőként színpadon. Színésznek lenni ebben az időben nem jelentett sem jövedelmező állást sem dicsőséget, s az előkelőbbnek tartott körökben megvetéssel nézték le őket. Az Egressy Galambos család pedig egy református papi dinasztia volt, kiváló zenei képzettséggel, de a színházi pályát nem tartották férfias dolognak, s a két fiú úgymond elzüllését” restellték. Ugyanakkor az osztrák hatalom hivatalnokai és a szaporodó német színházak nem csupán konkurenciát láttak a magyar társulatok gyarapodásában és sikereiben, hanem a magyar kulturális élet és a magyar nyelv megéledését is, mintegy az élni akarás és ellenállás fészkét, már pedig szándékuk szerint a Habsburg birodalomban mindenkinek németté kellett volna válni. Ezért mindent megtettek tönkretételük érdekében.
2.szám
Az a társulat, amely kétszáz éve elhagyta Pestet, 180 éve Kassáról is kiszorult, de a reformkori felemelkedésnek és különösen Fáy Andrásnak köszönhetően Pesten újra és végleg otthonra találnak, hogy rövidesen megalapozzák (szellemi és fizikai értelemben is) a Magyar Nemzeti Színházat, amelynek az a küldetése, hogy a nemzet színházi világának útmutatója, példaképe legyen. Akkor ennek az elvárásnak a lehető legnagyobb mértékben megfeleltek. Hiszen rengeteg magyar darabot adnak elő, köztük a Bánk bánt vagy Kisfaludy és Vörösmarty munkáit, s Erkel jóvoltából az operatársulat is sikeres. És Egressy Béni az első kapavágástól kezdve ott van velük. Játszik, énekel, darabokat fordít, színlapokat ír, zenét szerez, betanítja a kórust és a zenekart, amelyről még Liszt Ferencnek is kedvező véleménye volt. Ő írja meg például a Hunyadi László és a Bánk bán operalibrettóját, betétdalokat szerez a daljátékokhoz, és amikor elnyeri a Szózat megzenésítésére kiírt pályázatot, elismert zeneszerzőként is számon tartják. A népdal és a népköltészet nem áll tőle távol, és Petőfi sok versének ő lesz a megzenésítője (Ereszkedik le a felhő, A virágnak megtiltani nem lehet, Tíz pár csókot egyvégből, Kis lak áll a nagy Duna mentében…stb.). Némelyek olyan jól sikerültek, hogy sokan máig népdalnak gondolják ezeket.
L a k o m a
1848 március 15-én a Nemzeti Színház megváltoztatta programját, a Bánk bánt tűzték színre, de ezt nem is játszották végig, mert a szünetben a zenekar rázendített a Marseillaise-re, Egressy Gábor pedig elszavalta a Nemzeti dalt, majd Béni aznap szerzett zenéjére el is énekelte, és a Himnusszal befejezték az estet. Amikor pedig meg kellett védeni a kivívott szabadságot, beállt katonának, de megsebesül, majd sántikálva bár, de újra jelentkezik, Komáromban Klapka György tábornoknál, aki őt zenekari igazgatóvá nevezi ki. Itt szerezte Thaly Kálmán versére a Klapka-indulót. Melyik magyar ember ne ismerné: Föl, föl vitézek a csatára! Nagy kor nagy színésze, zeneszerzője, harcos hazafija volt. A szabadságharc vérbe fojtása után a gyász gyötörte lelkét, testén pedig a betegség lett úrrá, amely már korábban is kínozta. Több mint háromszáz darabban játszott, mintegy kétezer színházi estén szerepelt, közel 150 dalt írt, mégis fiatalon, harminchét évesen lépett át a Csillagösvény nagy magyar társulatába. Síremlékén e a következő felirat olvasható: „Aki szerettei emlékében él, az nem hal meg, csak távol van: a halott az, akit elfelejtenek.” Üzenet ez számunkra is: itt és most. Egressy emlékét most is őrizve éljünk úgy, hogy utódaink se feledjék népünk hagyományait, nyelvét és kultúráját! Üzenet ez a rendületlen helytállásra, mert bölcsőnk és sírunk ez a föld, amely csak ilyen emberi önbecsüléssel maradhat otthonunk! Mihályi Molnár László
2.szám
13
Ráadás
L a k o m a
A fesztivál harmadik munkanapján (szombaton) megtekinthető a Malommúzeum. Helyszín: Buzita, a helyi kultúrház közelében
Átadták a felújított malmot Buzitán (rövidítve)
Malomátadásra gyűlt össze több száz ember Buzitán, 2014. szeptember 15-én, délután. Az ünnepség a felújított Kálvária-szoborcsoport – Szűz Mária és Szent János szobrai között egy homokkő kereszt – megáldásával kezdődött. A szoborcsoportot 1739-ben a Krasznikvajdai Szent-Imrey család állíttatta hálából, hogy az 1738-as pestisjárványnak a családból senki sem esett áldozatául. Erre utal a talapzaton álló felirat is. A közel 300 év alatt a szobrok mindvégig eredeti helyükön maradtak a malomkertben. A buzitai citerások feledhetetlen játéka után következett a malom épületének megvásárlását és felújítását biztosító pályázat bemutatása. A pályázat neve: „Nemzetközi oktatási hálózat kialakítása a kis- és közép vállalkozók megsegítésére”. A felújítás tervezőmérnöke Kovács Dezső mérnök úr volt, a munkálatokat a szepsi székhelyű KISS építkezési cég kivitelezte. Munkájuk rendhagyó és nehéz volt, sok akadállyal kellett megküzdeniük, hogy a malomban lévő értékek ne sérüljenek, és teljes szépségükben megmaradjanak. Az ünnepélyes szalagvágást a malom megáldása és megszentelése követte. A szalagot a Máthé család képviseletében, Szabó Bartko, szül. Máthé Katalin vágta el, unokája Kamenicky Bernadett segítségével. Majd annak a kenyérnek a megáldása következett, melyet a buzitai határban termett új búzából készült lisztből sütöttek.
A malom maga volt a csoda a régmúlt évszázadok embere számára, ahogy a gabonaszemekből elővarázsolta az életet jelentő lisztet. Ahol a malom megjelent, oda haladást, az emberek közötti kommunikációt, a kereskedelmet, a nyitottabb gazdasági kapcsolatrendszer esélyeit vitte el. A malom volt az a köztér, ahol a távolabbról érkezők megfordultak, elidőztek, beszélgettek, és szorosabb emberi kapcsolatok születtek. A malomban minden összefutott, a vidéki élet legfontosabb közösségi terei is voltak egyben.
14
2.szám
Az, hogy Buzitán volt és van malom, a Szentimrey és a Máthé családoknak köszönhető. A malom épületét a Krasznikvajdai SzentImrey család építette 1811-ben, akkor még magtárként szolgált. Ezt az épületet 1920-ban megvásárolta Máthé Károly, aki 1922-23ban gőzmalommá építtette át. A malomban található gőzgépet és a további malomipari gépeket, berendezéseket Poledniak Károly gépipari cége gyártotta. Az elmúlt rendszer viszontagságait legyőzve a malom a mai állapotában szolgálhatja a községet. Falai között továbbképző központ fog működni, és kulturális célokra is szolgál majd, ezt bizonyítja a jelenlegi két kiállítás is: a középső szinten Lukács János szobrászművész alkotásai, a legfelső szinten pedig Buzita lakosa, Tóth József festőművész képei láthatók.
Mohňanský József Felvidék.ma. 2014. szept. 17. Forrás: http://www.felvidek.ma/felvidek/turistakalauz/48654-atadtak-a-felujitott-malmot-buzitan
Tóth Emese Photography
L a k o m a
Egy fiatal és életvidám tehetség Nikonnal a kezében várja az érdeklődőket. Ha portrékat, esetleg ha teljes portfóliót szeretnél, Emese örömmel vár téged. A fotózás után nemcsak fantasztikus képekkel, de pozitív élményekkel térhetsz haza. A többszörösen díjazott, többek által elismert fiatal fotós a Thália Színház hivatalos fényképésze is. Adatai a következőek: E-mail:
[email protected] Tel.Sz.: 0907 407 618 FB: Tóth_Emese Photography
2.szám
15
L a k o m a
16
LAKOMA – A XVI. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál lapja 2. szám, 2014. november 7.. szerkesztők: Kozsár Zsuzsanna, Illés Csenge 2.szám tördelő: Tóth Emese
ám te sz es 3. ek nt
Pé XVI. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál 2014. november 6-8. Buzita és Szepsi
3.szám- Péntek este
L a k o m a
Rétei Színjátszó Csoport
Rétei Színjátszó Csoport
L a k o m a
A falusi színjátszásnak Rétén, a múltban nagy hagyománya volt. Majd húsz év kihagyás után a Csemadok vezetősége felhívást tett közzé, melyre nagy volt az érdeklődés. Így a színjátszás 2012 őszétől újból megindult. A csoport tagjai között találunk tanulót, diákokat, magánvállalkozókat, adminisztrációban dolgozókat és nyugdíjas hölgyet is - aki már az ötvenes évektől tagja volt a rétei színjátszó csoportnak. Nagy öröm és büszkeség a csoport számára, hogy kb. harmincöt év kihagyás után aktív tagja lett, ezzel is új impulzust ad a fiatal nemzedéknek. Először egy könnyedebb műfajjal, esztrádműsorral kezdtünk. A közel két és fél órás előadást, amelynek a „Kabaré Orfeum, avagy nevessünk közösen“ címet adtuk, több helyen is bemutattuk, mindig teltház előtt. A sikereken felbuzdulva gondoltuk úgy, hogy itt az ideje hozzáfogni egy „komolyabb” darab feldolgozásához. Hosszan keresgéltük a megfelelő anyagot, azt szerettük volna, hogy mindenki, aki a tavalyi esztrádműsorban fellépett, szerepeljen a darabban. Végül megtaláltuk Carlo Goldoni vígjátékát.
Carlo Goldoni: A hazug Carlo Goldoni: A hazug „A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát“- szól a bölcs mondás. Ez vonatkozik Lelióra, a darab főszereplőjére is, de mielőtt ez bekövetkezne, azért becsületes versenyt fut a sánta kutyával. Már amennyiben becsületesnek mondhatjuk azt, aki tényleg minden egyes mondatával egy új mesét, egy új variációs valóságot hoz létre. A fantáziája mindenképp elismerést érdemel. Jelenlétével a velencei lakosok között némi izgalmat csempész a mindennapokba. Mondhatni: a darab tanmese felnőtteknek.
3.szám- Péntek este
Nánai Színjátszó Csoport Nánai Színjátszó Csoport A csapat színjátszó fesztiválunk egyik büszkesége: a kezdetektől fogva évente részt vesznek a rendezvényen – rendszeresen a szepsi kultúrház színpadán tartják darabjaik premierjét. Egyedi játékstílusukkal nemcsak az Északi-sarkot hódították meg (lásd a tavalyi Lakomákat), hanem a szakmát és a közönséget is. Idén Budapesten, a XIII. Magyar Művek Szemléjén Az Északi-sark meghódítása című darabjukat Arany fokozatra minősítette a Magyar Szín - Játékos Szövetség, Góra Róbert kiváló színészi alakításáért különdíjat kapott, Lengyelfalusy Juhász Mária pedig kiemelkedő társulatépítő-közösségteremtő munkájáért kapott különdíjat. A vasvári Nemzetközi Színjátszó Fesztiválon júniusban a sarkvidék fogvacogtató hidegével újra hősiesen megküzdő csapat ismét sikert aratott, kiemelkedő színészi alakításért Pesti László, rendezői munkáért Lengyelfalusy Juhász Mária kapott díjat. A csaknem két évtizedes színjátszó tevékenységet a rendező így jellemzi: „Sok munka van mögöttünk, de ugyanakkor sokat adott nekünk a színjátszás. Az együttlét, a barátság, a kapcsolatok a mai napig fennmaradtak, vissza-visszatérnek a régi tagok, bármikor számíthatunk a másikra, s azt hisszük, ez nem kis dolog rohanó világunkban.“ (kzs)
L a k o m a
TheaterTheater MucsaMucsa
Nem gördül mindig könnyedén Thália szekere, nem hordozza mindig a sors a tenyerén színészt s direktort. De kitartóak vagyunk, tudjuk ezt a magunk példájából is... S talán egyszer felragyok a mi szerencsecsillagunk is... Szereposztás: Igazgató: Piski Erik Jolán: Matus Orsolya Kökényszem: Pesti László Galagonya: Góra Róbert Szimat felügyelő: Khéli Bálint Pintyőke: Jantosík Napsugár Rendezte: Lengyelfalusy Juhász Mária
3.szám- Péntek este
L a k o m a
Wataridori Színkör
Wataridori Színkör
1991 őszén az akkor budapesti Nemzetközi Előkészítő Intézetben tanuló határon túli diákok hozták létre a Wataridori Színkört, s az akkor egy bemutatóra szerveződött társulat túl van 24. előadás premierjén. A Wataridori elnevezés japán eredetű, pontos jelentését magyar fejjel leginkább „vándormadár”-ra lehetne fordítani, utalva a színkört alkotó diákok vándorlására szülőföldjük és Magyarország között. A színkörben kezdettől fogva dolgoztak határon túli és anyaországbeli diákok is, hisz volt aki „hozott még egy embert”. Az idők folyamán több száz tagja volt már a Körömi Gábor drámapedagógus vezette társulatnak, amely a mai napig az intézet (ma már Balassi Bálint Intézetnek hívják) égisze alatt működik. http://nonprofit.info.hu/wata/
3.szám- Péntek este
Néhány szó a mai gyerek-előadásokról
Néhány szó a mai gyerek-előadásokról
Bevonultak a szepsi iskolások, kétnyelvű tömeg zúg a nézőtéren, a magyar iskola magyarul zsong, a szlovák iskola szlovákul nyüzsög. A két konferanszié magyarul beszél (a szlovák nyelvű előadások előtt természetesen mindkét nyelven), a gyerekek – a szlovák alsó tagozatosok is – illedelmesen megtapsolják még a számukra talán érthetetlen magyar felvezető szöveget is.
Egy A tornai Bódva csoport osztálykirándul Krasznahorkára. Kedves, tájszólásban vitatkozó gyerekek, akik rendetlenkedés nélkül ülik végig a buszutat, melyet kivetített filmmel érzékeltetnek. Krasznahorka várát a konyha bemutatásával kezdik. Várnézés közben a nagyon is mai gyerekek rappelnek, a rózsaszín párduc dallamára lopakodva ijesztgetik egymást, párbajoznak, és egyébiránt a kiállított tárgyakat is megnézik, a zenetermet, tárgyalótermet, várkápolnát is végigfutják. Apró poénokkal tarkítják az „uncsi” ismeretterjesztést. Ügyesen összeállított oktatóanyag ez – sajnos a kirándulókat alakító gyerekek színészi játéka megreked a szövegfelmondás szintjén, rengeteg a hangsúlyhiba is. A tömegből kiválik énekesi és furulyázási teljesítményével egy izgága fiú, akit még társai is csak „dalospacsirtaként” emlegetnek. Az osztálykirándulásnak Krasznahorka égése vet véget, s hogy a nevelési szándék se szenvedjen csorbát, a gyerekek gyűjtést szerveznek a vár felújítására.
L a k o m a
Kettő
Egy molett leányka, „karamelles mosollyal” arcán nagy kofferrel végigcaplat a nézők közt, aztán leül a székekkel jelképezett vonatülésre, és dumálni kezd. Időnként feláll, majd újra leül. Mögötte még három lány ül, aki annyira mellékszereplő, hogy szinte meg se mozdul. Nem utas, csak bábu. A főszereplőnek, a voltaképpeni egyedüli szereplőnek csodás szövegmondása van, jó tempóváltásai, érdekes hangszínei, jó nevetései… egy negyvenes özvegyasszony monológjait, visszaemlékezéseit mondja el, de ez inkább – bár tartalmas, izgalmas szöveg – szavalóversenyes produkció lehetne, mint színi-előadás. A legnagyobb „akciója” a vécé előtti várakozás, és a kinyíló bőrönd szétszóródott tartalma. A közönség – az alsó tagozat – nem a megfelelő ehhez az időnként keserves, időnként humoros szöveghez.
3.szám- Péntek este
L a k o m a
Érdekes kísérlet ilyen gyerekeknek előadni a nem nekik való művet. A felszínét felfogják – ahogy a kisgyerek a szülei konfliktusát vagy az alapszintű humort felfogja. Kalap le a színésznő, Klaudia Belicová előtt, aki minden nehézség ellenére nagyobb zajongás nélkül képes volt lekötni a közönséget. És még az alkalmi pasivadászatban is sikere volt.
Három
Hosszadalmas várakozás a második rimaszombati előadás előtt. A közönség türelmetlen, ricsaj van, időnként valami történést provokáló taps tör ki, de hiába, a történés elmarad. Valami zűr van a technikával, de az izgága rendező, aki a „karamelles mosoly” előtt még kijött előre elmesélni a darabot, most nem mutatkozik. Legalább negyedórányi nem-történés után a kifeszített vászon mögött megjelenik egy férfi profilja, a 13-as szám szerencsétlen voltáról tájékoztat mindenkit. Aztán egy disznóölést látunk, a narrátori szöveg pedig gyilkosságról és elkövetőkről beszél. Maga a disznóölés látványos színpadi mozgás, remek kísérőzenével. A disznó azonban elszabadul, a közönségben ülő gyerekek élvezik a kergetőzést. Érdekesek az árnyjátékos megoldások is. A közönség közt is keresik a malacot, mely persze nem kerül elő, pedig… izé… alaposan ki is hangszórózzák: ismertetőjele… izé… a nyakába szúrt kés. Nem, nem azonos a vérző Jézussal, de még Luciferrel sem. Végül a templomban összerogyott sertést hazagörgetik, és annak rendje-módja szerint számos féldeci kíséretében feldolgozzák. Hepiend, persze nem a disznónak. A társulatnak se, mely technikai zűrök miatt alighanem csak az eredeti darab töredékét mutatta be. A többit a honlapjukon lehet élvezni.
3.szám- Péntek este
Négy
Egy 14 éves leány írta a darabot – a rendezőnő, Františka Fehérová szerint „nem éppen nektek való, gyerkőcök, de egyszer belenőttök majd ebbe a korba.” Nem teljesen világos, mikor játszódik ez a darab, de az „elnyomott nők forradalmát” emlegetik benne, viszont a „bizniszt” is, egy kivégzést, egy 18 éves leány sorsának eldőlését… Nem olvasható le az sem, a fehér- és feketeruhás lány kit vagy mit jelképez, nem is beszélve a régi időket idéző hosszúszoknyás leányzóról. Valami feminista dolog ez, sok fölösleges gesztikulációval, irodalmi színpadra vagy szavalókórusra jellemző statikussággal.
L a k o m a
Végkövetkeztetésként: négy darabból három nem volt színdarab, a negyedik befuccsolt a hangtechnika miatt, a közönséget pedig „nem szabták” a mondanivalóhoz. Kozsár Zsuzsanna
3.szám- Péntek este
L a k o m a
Mezítlábas Gandhi hamvadó cigarettavéggel Rövid, frappáns műsort láthattunk a vágkirályfai Féktelen Komédiások előadásában. Életre való, jó konferálások fűzték össze a három kabarétréfát, mely a vállalkozás nehézségeiről, a titkárnői teendőkről és a társbérlői viszony keserveiről szólt. Számomra a titkárnős jelenet már ismert volt, s Gobbi Hildával versenyezni lehetetlen. De a „féktelenek” titkárnője is higgadtan ment „Indiába sóért”, különösen szép zengésű hangja és nyugodtsága tetszett. A két cégvezető azonban kissé harsányra sikeredett, ám ezzel jó kontrasztot teremtettek a hölgy számára. Az első, vállalkozói jelenet kissé statikus volt a sorban ácsorgással, csupán szópoénokra épült, talán nem ártott volna valami cselekvéssel mozgalmasabbá tenni. A harmadik jelenetben viszony nagyszerűen sikeredett a hamvadó cigarettavég kezdetű dallal való férfibosszantás, és a két különböző karakterű férfiszereplő igazán komikus tánca Pirikével is fantáziadús színfoltja volt az esztrádnak. A címben szereplő Csillár azonban csak egyszer zuhant le – akkor is csak közlés formájában –, és mivel maga a konferanszié is hangoztatta, hogy az összeállításnak semmi köze a világosságot nyújtó tárgyhoz, a csillár most már megfejtetlen rejtély marad számomra. -kozsár-
3.szám- Péntek este
L a k o m a
Ha egy szamuráj verset szaval Ez a Vezekény ma valami fergeteges volt. Mert nem elég, hogy van egy nagyszerű hülyegyerek Árpikájuk és egy sok türelemmel nyögő, remek dadogósuk, van még két japán harcosuk is, aki el tudja mondani ezen az érdekes nyelven az Anyám tyúkját. Művészi fordításban, természetesen. Mindezen karakterek két tehetséges férfiember művei – a szó írói, rendezői és színészi értelmében egyaránt. A váróterem unalmában a csevegő asszonyok ízes nyelvjárásuk, frappáns sziporkáik mellett nagyon ügyesen vezetik fel a különböző jeleneteket, és mivel a függöny előtt ülnek, közben az átépítések is zökkenőmentesen, gyorsan zajlanak. Poén poént követ, a közönség betegre neveti magát, jók a sunyi odapillantások, Árpika bamba megnyilvánulásai, az egész előadás pörög az elejétől a végéig. A mód, ahogy a hencegő óvodások, a japán versmondók, az ügyetlenkedő sírásók egységes egészet alkotnak, a szövegek ügyes felfűzése egyetlen láncra – az unatkozó-várakozó betegek csevegésére – hozzáértő dramaturgiai beavatkozásokat jelez. A tökélytől már csak egyetlen mákszem választja el a produkciót: az asszonyok nagyobb azonosulása szerepükkel, a színpadi jelenlét fegyelmezett „végigélése” akkor is, ha épp nem őket világítja meg a reflektor, és átmenetileg épp csak hátterül szolgálnak egy-egy nevetésre ingerlő jelenethez. Mindig is szerettem a vezekényi csoport ötletdús szerzői színházát, de a mostani előadás felülmúlta reményeimet. -kozsár-
3.szám- Péntek este
L a k o m a
A nemesócsai fiatal színjátszók a műfajhoz hűen igazán pajzán jelenettel indítottak, majd az egész darabon végigvonult ez a fiatalos hangulat. A szereplők minimális eszközökkel oldották meg a színpadi játékot. A közönség felszabadultan kacagott a humoros falusi szituációkon, s kíváncsian figyelte, hogy vajon milyen is ez a Mari, ha nem “olyan”.
Pajzánkodás kamaszmódra A darab igazi vidéki jellemekkel volt tele, s a fellépők valódi, ízes tájszólásban mutatták be, milyenek is a mindennapok egy aprócska, pletykás faluban. A karakterek féltékenykedtek, gyanúsítgattak, ám mégis lelkiismeretfurdalás nélkül folyamatosan csalták egymást. Igazán élvezetes volt hallgatni a falusias társalgásokat, ám néha a hangsúlyok helytelenek voltak és itt-ott a beszéd is nehezen volt érthető. Ennek ellenére érezhettük, hogy a fiatal színészpalánták igazi odaadással játszottak, és élvezték mindazt, amit a világot jelentő deszkákon produkáltak. Illés Csenge
10
3.szám- Péntek este
Mit mondana a vagina, ha beszélni tudna?
L a k o m a
Egy igazán őszinte előadást és alakítást láthattunk a színpadon ma délután. A nők magukra ismerhettek, a férfiak pedig szembesülhettek azzal, milyen borzalmasan nyomasztó és nehéz lehet egy nő élete. Megtudhatták, milyen problémákkal kell minden nap megküzdenünk, amelyek lehet, hogy számukra jelentéktelenek, ám a fiatal lányok, középkorú nők és idős hölgyek napjait könnyedén megkeseríthetik. Például aránytalan a testünk, hosszú a lábunk vagy - hogy úgy mondjam túl kell élnünk a menstruációs napokat. Néha a zenei aláfestés zavarónak tűnt és a funkciója sem volt mindig érthető. Az alakítás ezzel szemben őszinte volt, természetes hangsúlyokat hallhattunk. A hölgy gátlástalanul boncolgatta a témát, és mesterien úgy tett, mintha személyes tapasztalatokról mesélne. Illés Csenge
3.szám- Péntek este
11
L a k o m a
12
LAKOMA – A XVI. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál lapja 3. szám, 2014. november 7. szerkesztők: Kozsár Zsuzsanna, Illés Csenge tördelő: Tóth Emese Fotók: Micsuda András, Tóth Emese, Gecse 3.szám- Péntek Attila, archívum
este
Sz 4 t
tt m lo zá éle d
ba
.s
om XVI. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál 2014. november 6-8. Buzita és Szepsi
4.szám- Szombat délelőtt
“
L a k o m a
Poloska Színház
L a k o m a
A Poloska Színház a Nagymegyeri Városi Művelődési Központ csoportja. Az 1950-es évek hagyományait követve a nagymegyeri színjátszást 1981-ben szervezte újjá a Csemadok helyi szervezete a városi művelődési otthonnal karöltve, ebben az évben Móricz Zsigmond A kismadár című színművét mutatta be a csoport. A Jókai Napokon a gazda szerepét alakító Varga „Basa” Tibor kapta a legjobb férfialakításért járó díjat. A társulat meghatározó színészének és persze a többi tehetséges műkedvelőnek is köszönhető, hogy a csoport a nyolcvanas évek folyamán a rengeteg egyéni díjon kívül háromszor is elnyerte a Jókai Napok fődíját (Majakovszkij: Poloska – 1983, H. Barta Lajos: Szaltó Mortále – 1986, Sós György: Az emmenthali hóhér – 1987). Az első nagydíjas darab tiszteletére vette fel a csoport a Poloska Színház nevet, és 1987-től fut ezen a néven. A túrócszentmártoni nemzetközi fesztiválon a szlovák ajkú közönség előtt is sikert arattak, köszönhetően a látványra, helyzetekre épülő tiszta rendezésnek. Ekkor kezdődött a színház hőskorszaka! Az utolsó három bemutatott darab: Egressy Zoltán: Portugál; Forgách András: A pincér; Neil Simon: Furcsa pár (amelyet Szepsiben is bemutattunk).
Ivan Holub: Temetés A Temetés egy gazdag agglegényről szóló feketekomédia, aki eltervezte saját luxusszínvonalú temetését. Az összes vágya, hogy lássa rokonai bánatát, hiszen ő annyira jó hozzájuk, és ők is annyira szeretik őt! Rájön viszont, hogy ha halott lesz, semmi haszna nem lesz az egész temetésből. És ekkor ragyogó ötlete támad! Természetesen, ahogy ez lenni szokott, a dolgok másképp történnek, mint azt ő elképzelte.
4.szám- Szombat délelőtt
L a k o m a
4.szám- Szombat délelőtt
Zsákszínház
L a k o m a
A Zsákszínház idén ünnepli megalakulásának 35. évfordulóját. A megalakulásuktól eltelt időszakban több mint 35 bemutatót tartottak hazai és külföldi szerzők műveiből. Különböző fesztiválokról 6 fődíjjal, 7 nívódíjjal, számtalan alakításdíjjal térhettek haza. Repertoárjukban vígjátékok, drámák, verses irodalmi összeállítások is szerepelnek.
Stephen King: Tortúra A Tortúra Stephen King azonos című regényéből készült Misery c. nagysikerű film színpadi adaptációja, amelyet Iványi Árpád alkalmazott színpadra. A történet szerint Paul Sheldon sikeres író, az olvasók üdvöskéje befejezi legújabb regényét. Ennek örömére iszik néhány kortyot, majd félrészegen kocsiba ül. A hegyi úton hóviharba kerül és egy veszélyes kanyarban autóbalesetet szenved. Annie Wilkes, aki a közeli tanyán él – egyébként a Sheldon-regények imádója – éppen bevásárolni indul, amikor megtalálja árokba borult és autóroncsba szorult kedvencét, akiben alig pislákol az élet. Hazaviszi, ápolja és egy újabb regény megírására kényszeríti az írót. Csak magának akarja az írót és a művet is,mindenáron, akár brutális eszközök alkalmazásával… Szereposztás: Annie Wilkes…………….. Tóth Mónika Paul Sheldon…………….. Gulyás László Nyomozó…………………. Mázik István Súgó: Majoros Tünde Műszaki munkatársak: Micsuda András, Znám Ádám, Bogdán Ottó, Tóth Sándor Rendezte: Dr. Mázik István
4.szám- Szombat délelőtt
L a k o m a
4.szám- Szombat délelőtt
Bemutatjuk a zsűri tagjait
L a k o m a
Szentgyörgyi Miklós Pécsi születésű, jelenleg fogászattal foglalkozik, de a hobbija és a szenvedélye az amatőr színjátszás. Körülbelül 38 évig volt hobbiszínész, fiatal korában az Iparos Színkörnek volt a tagja, amely Pécsett működött. Bejárták Magyarországot, rengeteg helyre eljutottak külföldön is, például Sepsiszentgyörgybe, ahol Concordia-díjat nyertek. A társulat mindig komédiákat, kabarékat vitt színre,életelemük volt a boldogság és kacagás.
Körömi Gábor Drámapedagógus, rendező, művelődésszervező. Jelenleg a csepeli Nagy Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola vezető helyettese. A veszprémi Pannon Egyetemen tanít drámapedagógiát, közben drámapedagógiai tréningeket, továbbképzéseket vezet. Az országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó állandó zsűritagja. Dolgozik egészen kicsikkel, óvodásokkal és felnőtt színjátszókkal is. Két művésztanár kollégájával rendszeresen tart árnyszínházi előadásokat, Égigérő Színház néven. A Balasssi Intézethez tartozó Wataridori Színkörnek 1994 óta rendezője és vezetője. A határon túli fiatalokból álló színkör 1991 óta működik Budapesten, többször vendége volt a komáromi Jókai Napoknak, bemutatóikkal több alkalommal szerepeltek az intézet falain kívül is. A csoport visszatérő vendége az Egressy Béni Fesztiválnak. A fesztiválzsűri munkájában Gábor 2005 óta vesz részt.
4.szám- Szombat délelőtt
Havasi Péter Újságíró, rendező, az Egressy Béni Színjátszó Fesztivál szakmai előkészítő bizottságának tagja. Az amatőr színjátszás már fiatal korában hatalmába kerítette, gimnazistaként az iskolai színkörben, később a Csemadok színjátszó csoportjában tevékenykedett. Érettségi után a királyhelmeci gimnáziumban alakított leánycsoportot, Lorca Bernarda Alba háza c. darabját vitték színre, és a Jókai Napokon elnyerték vele a legjobb rendezés és legjobb női alakítás díját. 1970-ben az egyszer megrendezett Szlovákiai magyar diáknapok fesztivál fődíját is elnyerték Érsekújvárban. A kassai Pinceszínpadot 1976-ban hozta létre, a csapat működésének 16 éve alatt tízszer vettek részt a komáromi Jókai Napokon, háromszor lettek fődíjasok, és sosem tértek haza különböző díjak nélkül. A színház vonzásától azóta sem szabadult, nyugdíjasként is vannak tervei. Főként a Pinceszínpad régi tagjainak sürgetésére, valamint az új, fiatal tehetségeket látva újabb színjátszó csoport létrehozását tervezi. 2014-től a TeatRovás alternatív színházi műhely vezetője.
L a k o m a
Regős János Jelenleg a Magyar Szín-Játékos Szővetség elnökeként tevékenykedik. 1976 és 1979 között a Népszínház asszisztense volt, s 1979től 2010-ig a budapesti Szkéné Színház igazgatójaként ismerték. Több formációnak is tagja volt (Arvisura, Utolsó Vonal). Könyveket fordított magyarra, többek között amerikai rendezők műveit is. Ezenkívül színész és szerző, 7-8 darab került ki a keze alól.
4.szám- Szombat délelőtt
L a k o m a
A hazug egyszer majd igazzá válik Goldoni figurái mind karakteresek, s darabjait jellem- és helyzetkomikum egyaránt jellemzi. A rétei színjátszók még csak korai bátortalan lépéseiket teszik Thália deszkáin, ezért nem tudják maradéktalanul kihasználni a Goldoni kínálta lehetőségeket. Még helytelenek a hangsúlyok, még nincs meg az előadás ritmusa, még a harsányság, nagy gesztusok az uralkodók, hiányzik még az igazi játék és az a pörgés, amelyet a felhasznált zenei anyag és a jó tempójú szín-átrendezések már jeleznek. Nagyon érdekes a papírdíszlet, mely az egyes városokat a néző elé hozza. Több férfiszereplőt „nőiesítettek” ebben a darabban a társulat összetételének megfelelően, így a történet kikerül a férfiak kezéből, és a „tisztes matrónák” irányítják a szerelmesek sorsát. Ezt jobban, merészebben is ki lehet még aknázni. Lebilincselő például az idős Pantalone asszony kendőzetlen, őszinte játéka, visszafogottságából, természetességéből a csoport fiatalabb tagjai is tanulhatnak. A réteiek első színjátékos lépéseit örömmel lessük mindannyian, hisz elkezdeni mindig nehéz. De ennyi lelkes színjátszó igyekezete előbb vagy utóbb meghozza gyümölcsét. Nagyon vonzó, irigylésre méltó az, ha több generáció együtt szerepel a színen, ha egy társulat sokszínű. Egymásra figyelve, egymást erősítve pedig szinte észrevétlenül válik minden színpadi füllentő igazzá. Kozsár Zsuzsanna
4.szám- Szombat délelőtt
„Úgy még sose volt, hogy valahogy ne lett volna” Szénabálák, régi kellékek, kellemes hangulat és mondhatni profi alakítások vártak bennünket aszínpadon, miután szétgördült a függöny. A Jolán szerepét alakító Matus Orsolya hihetetlen szarkazmust és flegmaságot sugárzott a nézői felé, és olyan fapofával játszott, amilyet már rég láttam. A közönség imádta őt, éppúgy, mint az összes többi kidolgozott karaktert. A történet kacagtató volt, mindenki szája mosolyra görbült már a darab kezdetén. Tanúi lehettünk egy „fantasztikus színdarab” buzgó előkészületeinek,
4.szám- Szombat délelőtt
L a k o m a
melyek humoros szituációkkal és ötletes megoldásokkal voltak fűszerezve. Kiemelném a társulat legfiatalabb tagját, aki korához képest hihetetlen magabiztossággal állt ki elénk, és egy kis Napsugarat hozott a terembe a vakító reflektorfény mellé. Úgy gondolom, közönségünknek sikerült kikapcsolódnia, s pozitív gondolatokkal és élményekkel térhettek haza a pénteki nap utolsó versenyelőadása után. Illés Csenge
L a k o m a
Örkény péntek éjjel Mire péntek éjjel a budapesti Wataridori Színkör befejezi Örkény egyperceseire épített előadását, engem elfog a szomorúság. Mert mi is a végszó? Maradunk. S a kulcsszó? Budapest. Hát igen, ott maradnak, akik az országot körbeölelő határokon túlról érkeztek a magyar fővárosba és a Wataridoriba. És ez szülővárosom, Kassa és fesztiválhelyszínünk, Szepsi felől nézve bennem szomorúságot vált ki. Mert maradnak. Ott. És nem itt. Itthon. Ahol nincs őrtorony. S ahonnan el lehet szökni. Maga az előadás nagyon precízen kidolgozott. A hangszínek és intenzitások, a tempók, a széken-asztalon elfoglalt pózok, az eszközök, maga az alapanyag, az egypercesek kiválasztása, sorrendjük, az élő zenei kíséret váltogatott hangereje, gitárakkordjai, szintetizátoros futamai mind-mind arra szolgálnak, hogy a mondanivalót, Örkény fanyar csattanóit erősítsék. Külön kincs a falábú házmesterkislány történetét illusztráló árnyjáték, mert itteni berkekben ez a ritkán használt színpadi megoldások egyike. Elleshető, beépíthető, alkalmazható. A Wataridorinak már több előadását láttam, ám most mégis meglepődve tapasztaltam, hogy alig egy-két arcra ismerek rá, a többiek számomra újak, ismeretlenek, a csoport legfrissebb tagjai közé tartozhatnak. Ám értő rendezői kezekben az újak is gyorsan válnak tapasztaltakká, így a társulat magas szintű produkcióval emelte a színjátszó fesztivál nívóját. Kozsár Zsuzsanna
10
4.szám- Szombat délelőtt
Jednoducho Mária Azaz: egyszerűen Mária Bizonyára sokan emlékeznek az első teleregényre, melyet a szlovák tévé a rendszerváltás után sugárzott. Rejtvényünkben azonban hanyagoljuk a szappanoperákat. A megfejtendő személyek viszont mind Máriák, mind valós személyek, és mind a színjátszó fesztiválhoz kapcsolódnak. A feladványban szereplő színészek, rendezők, színházi emberek könnyebb megtalálásához használják bátran honlapunkat: www.egressyfeszt.gportal.hu, melyen a Mics Károly-díj, Németh Péter-díj és Főbb díjak és díjazottak rovatokban találnak megfelelő segítséget. �
L a k o m a
1. Egyházgellei színésznő, egyéni alakításdíjat kapott 2011-ben: ???? Mária. 2. A legjobb női alakítás birtokosa 2011-ben, a csécsi csoport tagja: ???? Mária. 3. A legjobb női alakítás birtokosa 2006-ban, a királyhelmeci csoport tagja: ???? Mária. 4. A fesztiválunkon idén először részt vevő rétei csoport rendezőnője: ???? Mária. 5. A Mics Károly-díj 2009-es díjazottja: ???? Mária. 6. A Mics Károly-díj 2012-es egyik díjazottja: ???? Mária. 7. A Németh Péter-díj birtokosa, azaz a legígéretesebb tehetség 2011-ben: ???? Mária.
Feladvány: ahová jövőre is szeretettel visszavárunk mindenkit :) – ezt fejtegetés nélkül is tudhatják.
4.szám- Szombat délelőtt
(összeállította Kozsár Zsuzsanna)
11
L a k o m a
12
LAKOMA – A XVI. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál lapja 4. szám, 2014. november 08. szerkesztők: Kozsár Zsuzsanna, Illés Csenge tördelő: Tóth Emese Fotók: Gecse Attila,4.számMicsuda Szombat András, Tóth délelőtt Emese, archívum
om
e ám st sz e 5. bat
Sz XVI. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál 2014. november 6-8. Buzita és Szepsi
5.szám- Szombat este
L a k o m a
B U Z I TA I C I T E R A Z E N E K A R
L a k o m a
A Buzitai citerazenekar 2002 novemberében alakult a helyi alapiskola diákjaiból. A csoport jelenleg öt tagot számlál: Görcsös Rita, Mikókai Zsuzsanna, Lazúr Noémi, Mohňanský Dominika, Mohňanský Veronika. Vezetőjük Görcsös János. Az együtt töltött 12 év alatt számos rendezvényen szórakoztatták a közönséget, a cseh- és morvaországi magyarok szövetségének jóvoltából felléptek Prágában, élőben zenéltek a lublini rádióban, a lengyel állami televízió is készített róluk felvételt. Felléptek már a Pozsonyi Casinóban, Székelyföldön, Budapesten… 2005-től rendszeres résztvevői a Bíborpiros Szép Rózsa népzenei vetélkedőnek, ahol több ízben aranysávos minősítésben részesültek. 2 alkalommal nyerték el az Országos Citerafesztivál fődíját (2011, 2012). 2010-ben részt vettek Budapesten a Vass Lajos Népzenei Vetélkedő kárpát-medencei döntőjén, ahonnan Vass Lajos-nagydíjjal távoztak. Tavaly és idén ők is képviselték Szlovákiát a Külhoni Magyar Fiatalok Találkozóján Budapesten, Gödöllőn és Zánkán. „Hatalmas élmény volt számunkra, hogy augusztus 19-én, a Clark Ádám téren (a Lánchíd budai hídfőjénél) több külhoni magyar fiatallal, többezer ember előtt léphettünk fel, olyan fantasztikus zenészekkel, mint Szirtes Edina Mókus és a Fabula Rasa zenekar.“ A csoport rövidtávú céljai között szerepel egy CD elkészítése, melynek keresztelője karácsonyra várható.
5.szám- Szombat este
Pszichobuli kamarában Stephen King egyik leghíresebb regényének feszültségeit és borzalmait élhettük át fent a színpadon, együtt a színészekkel ma délután. Már maga a díszlet, a behúzott függöny mögötti félhomály valamiféle ridegséget, félelmet éreztetett a várakozó közönséggel. Mindenki türelmetlenül várta, vajon hogyan viszik majd színre a füleki színjátszók ezt az igazán megrázó, mégis sokak által kedvelt pszicho-thrillert. Minden zenei betét jó választás volt, soha nem tűnt feleslegesnek a funkciója, inkább helyenként megtörte vagy fokozta a feszültséget. A két karakter s azoknak alakítása nem hagyott maga után kivetnivalót, ám néha a beszéd halk volt. Az úr viszont mesterien imitálta a kibírhatatlan fájdalmakat, Annie pedig éppolyan őrült és szellemileg hátborzongató volt, mint ahogyan azt King papírra vetette (igaz, lehetett volna benne egy kicsivel több spiritusz, viszont én így is remegnék a félelemtől, ha egy ilyen nővel találkoznék egy sötét sikátorban, ez pedig azt jelenti, hogy az alakítás hitelesnek bizonyult).A darab kerek egészében élvezhető volt, s aki nem olvasta a remekművet, izgatottan várhatta, mi lesz a hosszadalmas vendéglátás végkimenetele. Helyenként azonban vontatott volt a történet a hosszú hatásszünetek miatt, s a zene is néhol túl hangos volt. Ennek ellenére mégis hátborzongatóra sikerült ez a 90 perc, s köszönöm a csapatnak, hogy ilyen élményben lehetett részem, és hogy bemutatták – és bevállalták - egyik nagy kedvencem mesteri alkotását. Illés Csenge
5.szám- Szombat este
L a k o m a
L a k o m a
Ha a sors nem kopogtat, majd teszünk róla Ha nem csíp a kolbász, az olyan, mintha smirglit rágcsálnál – hangzik el a darab elején. Ahhoz képest azonban, hogy disznóölés volt, nem nagyon ég a szereplők kezében a munka. A szó viszont hamar koporsókra terelődik, így a disznóölés csak egyfajta előképe a későbbi „halálos dolgoknak”. Mert hát itt minden a temetés körül forog, melynek legfontosabb kelléke a koporsó, de nem ám akármilyen, hanem tágas és klimatizált, elektronikus nyitású, rikító vörös luxusmodell, egyenest „Nevjorkból”. A most még nagyon is eleven leendő halott mindenről gondoskodik előre, gyászruhákról, gyászjelentésről. Előre elképzelte az egész szertartást, de ő maga is szeretné látni ezt a gyászpompát. Megjátssza hát a halálát. A színészi játék maga ugyanolyan élénk, sőt harsány, mint az égőpiros koporsó. Nem őszinte ez a játék – hiszen a darab szereplőinek viselkedése sem őszinte. Műkönnyek ezek, műgyásszal. Amivel egy műhalottnak bizony nem árt szembesülnie. Beethoven ötödik szimfóniájának részlete pergeti fel az abszurd humorban bővelkedő darabot, melynek színészei óvatosan egyensúlyoznak a túlzás és hitelesség határán.
Kozsár Zsuzsanna
5.szám- Szombat este
Buzita
L a k o m a
5.szám- Szombat este
Betűháló
L a k o m a
Az alább felsorolt színjátszó csoportok neveinek megtalálása (és kihúzása) után két újabb csoport nevét kapjuk a fennmaradó betűkből. Pontosabban az egyik csoport teljes nevét és a másik csoport nevének első szavát (ennek a csapatnak a teljes neve …... Esztrádcsoport). A dőlt betűs nevek 90 fokos szögben megtörnek. A színtársulatok alábbi megnevezéséből csak a nagybetűs részek szerepelnek a négyzethálóban, a zárójelekbe tett kisbetűs részek nem. (Természetesen a feladványban a csoportok nevének tekintetében nem vehetjük figyelembe a kis- és nagybetűs írásmódot érintő helyesírási szabályokat.)
BÁRKA SZÍNPAD RÓZSASZÍNHÁZ (társulat) GARAMVÖLGYI (színpad) CALIX SZÍNPAD WATARIDORI TÜZIKÉK GIKSZER MICS KÁROLY (színjátszó cs.) JÓKAI SZÍNTÁRSULAT KÉK NEFELEJCS (hagyományőrző cs.) NEFISZ KGSZT VISZTA
NOVUS ORTUS KISVERÉB (színpad) FÓKUSZ (diákszínpad) APROPÓ (kisszínpad) CSILLAGVIRÁG (színkör) POLOSKA (színház) ZSÁKSZÍNHÁZ BODROGKÖZI (színjátszók) ROVÁS (színműhely) NYEKK ÉS (?! színház) NÁNAI (színjátszó csoport) Összeállította: Kozsár Zsuzsanna
5.szám- Szombat este
A rejtvények megfejtései PARASZT-TRÉFA Rendezte: Lengyelfalusy Juhász Mária (Nánai Színjátszó Csoport)
L a k o m a
Megfejtés:
SZEPSI
5.szám- Szombat este
L a k o Dino Benjamin m a
Oláh- Balog Lívia
Bazár György
LAKOMA – A XVI. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál lapja 5. szám, 2014. november 08. szerkesztők: Kozsár Zsuzsanna, Illés Csenge tördelő: Tóth Emese Fotók: Gecse Attila, Micsuda András, Tóth 5.szám- Szombat este Emese, archívum
