1. oldal, összesen: 77. Digitális iskolamanagement. A virtuális iskola-vezetési tanfolyam elméleti alapjai és gyakorlati útmutatója

3

1. oldal, összesen: 77

Digitális iskolamanagement. A virtuális iskola-vezetési tanfolyam elméleti alapjai és gyakorlati útmutatója

Készült a BMUWK, Wien, Sektion I megbízásából

Írta: Dr. Bessenyei István

Bécs, 2000 ősze

http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/kezikonyv.htm

2004.07.16.

3


Tartalom Bevezetés

4

1. MI A TUDÁS ÉS HOGYAN KEZELJÜK A TUDÁSFAJTÁKAT? 1.1 A tudás szintjei 1.2 Tudásfajták 1.3 A tudás forrásai 1.3.1 A személyes tudás 1.3.2. A tradicionális könyvi tudás (tankönyvek ismerete) 1.3.3 A kollektív tudás (szervezett tudás)

5 5 6 6 6 7 8

2. A TANFOLYAM MÓDSZERTANA 2.1. Önszervezés, konstruktivizmus 2.2. Az Internet, mint médium 2.3 A személyes tudás 2.3.1 A személyes tudás reflexiója 2.3.2 A reflektálás lépéseinek sémája 2.3.3 A kompetenciakatalógus mint reflexiós eszköz 2.3.4 Tanulási stílus diagnózis

9 10 12 15 15 17 19 19

3. A TANFOLYAM NÉGY FŐ RÉSZE 3.1 A kompetenciakatalógus 3.1.1 A variáns 3.1.2 B variáns 3.2 Információ kezelés: három példa az információs környezetre 3.2.1 Információs környezet a pedagógiai program készítés témakörhöz

22 22 22 32 42 42 46

3.2.2 Információs háttér az értékelés témaköréhez 3.2.3 Információs háttér “Az iskolaimanagement témakörben anyagok keresése az Interneten” című kompetencia területhez 3.3 Internet alapú projektek, feladatok 3.3.1. Feladatok az iskolamanagement témaköréhez 3.4. Kollektív tudás, kooperatív (együttműködő) tanulás


52 53 54 72

2004.07.16.

3


4. A VIRTUÁLIS TANFOLYAM MEGVALÓSÍTÁSA 4.1. A LearningSpace tanulóprogram 4.2. A tanfolyam tartalma és kivitelezése közötti összefüggés 4.2.1. A tanfolyam tartalmi felépítése 4.2.2. A fő fejezetek belső struktúrája 4.3. Navigálás egy Browser-rel a tanfolyamon 4.4. Egy példa a témák feldolgozására az Interneten 4.4.1 A net-en példák keresése az iskolai profilra - információs háttér 4.4.2. A kommunikációs folyamatban a közös értékek meghatározása információs háttér

73 73 74 74 76 76 76 79 80

5. A KUTATÁSI PROGRAM 5.1 A kérdések, amelyekre választ keresünk 5.2 Kutatási terv

81 81 81


2004.07.16.

3


Bevezetés Egy, az iskolaigazgatók figyelmébe ajánlott virtuális tanfolyam lehetséges résztvevői nagy élettapasztalattal bírnak, nagy mennyiségű informális tudásuk van az iskolamanagement területén még akkor is, ha azt, amit csinálnak soha nem nevezik management-nek, még akkor is, ha a tapasztalataikat soha nem fogalmazták meg az adott szakma nyelvén. Például számtalan beszélgetést lefolytattak már a kollégákkal, tanulókkal, szülőkkel, iskolafelügyeleti szervekkel, számos konferenciát levezettek már, és sok - hivatalos vagy nem hivatalos - pedagógiai programot készítettek már. Valamilyen formában hozzájárultak már az iskolájuk eszményképének megalkotásához. Gyakran ezek az ismeretek, kompetenciák nem tudatosak, sokkal inkább intuicióként és rotinszerűen végrehajtott feladatokban testesülnek meg. És ezek a feladatok így is sikeresen hajthatók végre. Az intuitív, a mindennapi tapasztalatokta támaszkodó tudás sok rutinhelyzetben segít és biztosítja egy iskola mindennapi működésének alapját. Azonban a gyors és paradigmaszerű változások ezt a tudást megtorpedózhatják. A régi, rutinszerű eljárások már nem lesznek elegendők ahhoz, hogy válaszolni lehessen az új kihívásokra. Itt nem csak a globális infromációs társadalom (információ áramlás, értékpluralitás, a tanárok és tanulók szerepének megváltozása, változások a munka világában) ismert ellentmodásira adandó válaszokról van szó, hanem a gyakorlati feladatokról is. Az új tanterv új, együttműködő tervezési kompetenciák használatát, más fajta kommunikációt, új kapcsolat felvételét kívánja meg a tanulókkal és a külvilággal - akik igényeinek meg kell jelenniük a pedagógiai programban. Az iskolától elvárják, hogy figyelembe vegye a tanulók előismereteit, alkalmazza az interkulturális tanulás formáit, differenciálja és individualizálja a tanulási folyamatot, egyéni felelősséget hangsúlyozzon, építsen a tanulók világára. Egy közösen kialakított eszményképnek biztosítania kell egy iskola értékekről alkotott konszenzusát. Az iskolaigazgatónak mint manager-nek nem közvetlen módon kell befolyásolnia intézménye dolgozóinak viselkedését, hanem arról kell gondoskodnia, hogy a szervezet hajlandóságot mutasson a tanulásra. Az iskolák nagyobb önállósága megkívánja az iskoláktól, hogy a minőségbiztosítás új módszereit alkalmazzák, és más módon, más kompetenciák használatával tervezzék költségvetésüket. Mindezek szükségessé teszik azt, hogy egy iskolaigazgató eddigi működését szisztematikusan átgondoljuk és a vezetési komptenciákat egy nyitott tanulási környezetben erősítsük és fejlesszük. Ponstosan ezeknek a céloknak kíván megfelelni virtuális tanfolyamunk az iskolamanagement témakörében. A kézikönyv először a tudás fogalmát definiálja. A tanfolyam egyik újító jellegű szándéka ugyanis az, hogy megpróbálja a személyes és a kollektív tudást a szokványos tankönyvi tudással összekapcsolni. A kézikönyv a továbbiakban részletesen tárgyalja a tanfolyam didaktikai alkalmazásait. Említésre kerülnek a konstruktivista megközelítés alapjai, az önszervezés fogalma a tanulási folyamatban. A tanfolyam fő részei (Kompetencia katalógus, Projektek, Információs háttér, Önértékelés) is részletesen bemutatásra kerülnek. A tanfolyamot a LOTUS “LearningSpace” nevű komplex tanulásszervező programja felhasználásával ajánljuk. Az Útmutatók a tanfolyamhoz c. rész konkrét segítséget nyújt a LearningSpace-ben már tárolt tanfolyam kísérleti verziójának feldolgozásához. A kézikönyv fejezetei nem egy meglévő tanfolyam értékelésének vagy nyomonkövetésének eredményeképpen születtek, hanem sokkal inkább a szerző személyes tapasztalatait tartalmazzák. Ezért a kifejtett elméleti és didaktikai elképzelések koncepcióként, hipotézisként jelennek meg. Csak egy kísérleti tanfolyam kivitelezése, egy nyomonkövetéses értékelés és szakértői beszélgetések lefolytatása után lehet elvégezni a szükséges kiegészítéseket és véglegesíteni a kézikönyvet. A tanfolyam és a kézikönyv a BMUWK Sektion I kezdeményezésére és támogatásával került kidolgozásra. A StudienVerlag Innsbruck/Wien-nel történő együttműködés keretében lehetőségünk nyílt arra, hogy a Verlag kiadó értékes kiadványait felvegyük a tanfolyam digitális archívumába. Az Európai Bizottság Közismereti és Szakmai Képzési és Kulturális Főigazgatósága a tanfolyam kidolgozását a Comenius-3.1 projekt keretében támogatta. A nemzetközi fejlesztőmunkában a http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/kezikonyv.htm

2004.07.16.

3


következő intézmények vetek részt: Zentrum für Schulentwicklung, Klagenfurt Nyugat-Cseh Egyetem, Cseb (Cseh Köztársaság) Coimbra Egyetem (Portugália) Universität Hildesheim (Németország) Kandó Kálmán Villamosipari Főiskola, Budapest (Magyarország) 1. MI A TUDÁS ÉS HOGYAN KEZELJÜK A TUDÁSFAJTÁKAT? Tanfolyamunkon a tudás fogalma alatt a tudás szintjeit, fajtáit és forrásait értjük. 1.1 A tudás szintjei Nézzük, hogy a tudásnak milyen szintjeit különböztetjük meg. Tudás alatt a kontextusba állított információt értjük. (Ebben az értelemben az adatok és az információk adalékok és összefüggések személyes kontextus nélkül.) A kontextus lehet szituatív, kognitív vagy emocionális. A szituatív kontextus személyes cselekvési igény eredményeként jön létre. Az iskolaigazgatónak pl. egy pedagógiai programot kell összeállítania egy együttműködési folyamat részeként, ehhez adalékokat, háttéranyagokat példákat keres és egy konkrét cselekvési igényhez igazítja őket. Miután összeállította a céljainak megfelelő ellenőrzőlistát a konferencia levezetésről, akkor tudja csak, hogy mi is egy ideális konferenciának a menete. A kognitív kontextust a személyes érdeklődés hívja létre. Szeretnék közelebbről megismerni egy bizonyos összefüggést, kiválasztom, analizálom, összehasonlítom és strukturálom a számomra fontosnak tűnő információkat és megpróbálok a kérdéseimre választ találni. Az iskolaigazgató például megtapasztalhatja, hogy milyen valójában is egy szupervizió. Ehhez információkat keres és összehasonlítja őket saját ismereteivel. Ebből a folyamatból alakul ki a kognitív tudás a célorientált tanácsadói beszélgetésről. Az emocionális kontextus az információfeldolgozás szubjektív jellegét fejezi ki. Vannak elképzeléseim, képeim, emlékeim, az új információt ebbe az intuitív – teljes területhez kötöm és nem tudatosan dolgozom fel. Egy iskolaigazgató például már számos konferenciát vezetett, de még soha nem tervezett igazából egyet sem. Mégis sok tapasztalata van jól sikerült vagy kevésbé sikerült konferenciákról, vannak emlékei, érzései velük kapcsolatban. Az új információ tudatosítása ezen emocionális kontextus hátterére épül. Ezek a tudásfajták azonban még nem cselekvési kompetenciák. Sok mindent lehet definiálni, intuitíve megérezni, de ezek a kontextusok nem biztosítják azt, hogy a megfelelő cselekvéseket ténylegesen el is tudjuk végezni. Egy kompetencia cselekvésbe áttehető, transzformálható tudás is, és egy összetett folyamat részeként jön létre, amely cselekvésből, visszacsatolásból, megismételt cselekedetekből és a cselekvésről folytatott kommunikációból áll. Egy elképzelés kollektív kidolgozása, a cselekvés lépéseinek megtervezése, az eredmények ellenőrzése, az eredmények megbeszélése: ezek azok a komplex folyamatok, amelyeken keresztül létrejöhetnek a tényleges cselekvési kompetenciák. Egy iskolaigazgató azzal próbálkozik, hogy egy kooperatív eljárás keretében egy minden szereplő számára elfogadható iskolai eszményképet dolgozzon ki. Ehhez tanulmányozza más


2004.07.16.

3

6. oldal, összesen: 77 iskolák profiljait, belenéz szakkönyvekbe azt keresve, hogy egy szeményképnek milyen komponenseket kell tartalmaznia. Felállít egy első verziót, megbeszéli azt a munkatársaival, kijavítja azokat a komponenseket, amelyekben nem született konszenzus. Összegyűjti a kívülről érkezett visszajelzéseket, megpróbálja ezekből a legfontosabbakat beépíteni, és újonnan megbeszéli az eredményeket munkatársaival. Valós kompetenciát feltehetően csak ezen cselekvési sor elvégzése során sajátíthat el. 1.2 Tudásfajták Ernst Pöppel három tudásfajtát határozott meg: I. az implicit (proceduális) tudást (tudni valamit megcsinálni = cselekvési kompetencia) II. az explicit tudás (analtikus: tudni definiálni valamit – „könyvbeli tudás”) III. a képi, intuitív tudás (teljes, holisztikus, „kölcsönzött”) Azt írja: először van természetesen a nyelvi, szemantikus, explicit, matematizálható tudás. A második tudásfajta azt mutatja be, amit proceduális tudásnak nevezünk, de cselekvési tudásnak is nevezhetnénk. A cselekvési tudás implicit, erősen emocionális szinezetű, a cselekvési lépéseket mutatja be. „Megmutatkozik egy mondatban az, hogy nem tudom, hogy tudom. Miután elhatároztam magam, utána ezt gyakran teszem már kisújjból…”. A harmadik tudás az a tudás, amit képi tudásnak, epizódikus tudásnak írhatunk le. Képeket alkotok magamnak tényállásokról. …Egy kreatív folyamat csak akkor lehet hatékony, ha képi tudásstruktúrákat építek fel, amelyek időről-időre szemantikus tudásstruktúrákhoz kapcsolódnak. Más szerzők is rámutatnak arra, hogy egy tényleges cselekvési kompetencia csak akkor jöhet létre, ha a három tudásfajta rendelkezésre áll és egymásra építhető: az intuitívet a tudatos, analitikussal kell összefüggésbe hozni, a rutinszerű cselekvési kompetenciákat az elméleti háttérrel kell összekötni, és a cselekvési kompetenciákat és a kognitív tudást pedig a képi tudással kell kiegészíteni. P. M. Senge szerint például …egy kreatív tanulási folyamat csak az intuitív és az analitikus tudás közötti kettősség hangsúlyozásán keresztül jöhet létre. Ennek megfelelően tanfolyamunkon olyan projektfeladatok is szerepelnek, amelyekben a három tudásfajta transzformálása és egymásra vonatkoztatása szerepel. 1.3 A tudás forrásai A tamfolyamon három különböző tudásforrást különböztetünk meg: a személyes tudást, a könyvi tudást (tankönyvek ismerete) és a kollektív (szervezett) tudást. 1.3.1 A személyes tudás A tanfolyam résztvevőinek kognitív cselekvési és intuitív tudását tudásforrásoknak tekintjük és szisztematikusan kezeljük. A személyes tudás értelmezése három szinten történik: a „kölcsönzött” tudás reflektálása, egy részletes kompetenciakatalógus használata, (a tanulási célok kifejezése cselekvési kompetenciákban) és az egyéni tanulási stílus meghatározása. A tanfolyam didaktikai vezérelve az, hogy a résztvevők csak akkor tudnak hasznot húzni az önálló moduláros projektek és információs feladatok sokaságából, ha tisztában vannak saját tudásukkal és tanulási stílusukkal, saját, már meglévő cselekvési kompetenciáikkal. A személyes tudás felidézését projektfeladatok támogatják, amelyek a tudás, a cselekvés és az érzelem közötti kapcsolat létrehozásában segítenek: a) A tudás ellenőrzése cselekvési készség alapján. b) A tudás emocionális kontextusban történő értelmezése. c) A cselekvési ismeretek verbalizálása. d) A cselekvési ismeretek képi megjelenítése. e) Emociók (képi tudás, intuíciók) verbalizálása.


2004.07.16.

3

7. oldal, összesen: 77 f) Az emociók (képi tudás, intuíciók) áttétele gondolatokba, cselekvésekbe. Ebben a képzésben olyan eszközöket ajánlunk, amelyek segítségével mindenki felmérheti saját cselekvési kompetenciáit. (A részletes kompetenciakatalógust a résztvevők a tanfolyam elején egy 10-es skálán értékelhetik a következő szempontok alapján: nem tudom megcsinálni, körülbelül megtudom csinálni, meg tudom csinálni. Az értékelés alapján megismerhetik erős és gyenge pontjaikat. Végül a tanfolyam befejezésekor megismételhetik ezt az értékelést. Így a tanulás eredményét mindenki saját maga mérheti fel.) 1.3.2. A tradicionális könyvi tudás (tankönyvek ismerete) A második tudásforrás a tradicionális könyvi tudás (tankönyvek ismerete). Ezalatt a könyvekben leírt elméleteket, instrukciókat és példákat értjük. A tanfolyam négy online anyagot vesz e témakörben alapvetően figyelembe: 1) Hat cikk az iskolafejlesztés kézikönyvéből (Studienverlag):

- Altrichter, Herbert (1998): Reflexion und Evaluation in Schulentwicklungsprozessen - Hameyer, Uwe / Michael Schratz (1998): Schulprogramme: Wegweiser von der Vision zur Gestaltung von Schule - Maritzen, Norbert (1998): Autonomie der Schule: Schulentwicklung zwischen Selbst- und Systemsteuerung. - Schley, Wilfried (1998): Change Management: Schule als lernende Organisation - Schley, Wilfried (1998): Teamkooperation und Teamentwicklung in der Schule - Schratz, Michael (1998): Schulleitung als change agent: Vom Verwalten zum Gestalten von Schule 2) Egy könyv a Luchterhand-Verlag kiadásában és egy internetes projekt: Fehler! Verweisquelle konnte nicht gefunden werden. von Harald Gampe, Rudolf Knapp, Walter Neubauer und Heiner Wichterich: Konflikte in der Schule. Aggression - Kooperation - Schulentwicklung 3) Az Q.I.S. Projekt – Minőség a BMUWK iskoláiban. 4) Harb, Herbert/Friedrich Holzinger (1999): Schulqualität konkret. Pädagogische Akademie des Bundes in der Steiermark Ezekben a kézikönyvekben olyan leírások találhatók, amelyek lehetővé teszik a tájékozódást más háttéranyagokban is. A résztvevők könnyen válogathatnak más anyagokat a kiválasztott kontextualizáló szövegek, írások segítségével. Ezekben az alapszövegekben mind praktikus cselekvési adalékok, mind az elmélyülést szolgáló elméleti összefoglalók is találhatók. Az irodalomjegyzékben és az egyes projektekhez tartozó válogatott irodalomjegyzékben az aktuális online és nyomtatott irodalom széles skáláját találhatják. A tanfolyamon kísérletet teszünk Günther Dohmen didaktikai elképzeléseinek a megvalósítására (a kézkönyvek anyagának felosztása vezérszövegre, cselekvési bevezetésre és elméleti háttérinformációra):


2004.07.16.

3

8. oldal, összesen: 77 A résztvevők: olyan röviden összefoglalt áttekintő információkat keresnek, amelyek segítenek abban, hogy egy világos, néhány fontos adattal és ténnyel kiegészített képet kapjanak egy hatás- ill. probléma-mechanizmusról, és ezáltal jobban tudjanak kezelni egy bizonyos kihívást. A legjobban akkor segítene mindez az önállóan tanulóknak a legkülönbözőbb, az érdeklődést kiváltó élethelyzetekben, ha nem kellene nekik továbbra is hosszabb, előre meghatározott lineáris tanulási utakat követniük, hanem n világosan tagolt struktúra-vázlatokat, n fontos értelmi- és hatásmechanizmusok lényegre koncentráló “kvintesszenciáját” és az adott tárgyra vonatkozó alternatív álláspntokat és értelmezéseket tudnának lehívni, és lehetőség szerint címszavakban (link), amelyekhez - a legkülönbözőbb érdeklődések mellett további információkat kereshetnek. 1.3.3 A kollektív tudás (szervezett tudás) A LearningSpace tudásszervező program lehetőségek széles skáláját ajánlja a résztvevők kollektív tudásának összegyűjtésére, tárolására, kicserélésére és újrastruktúrálására. Ebben a kooperatív tanulási eljárásban dokumentálni és nyilvánosan hozzáférhetővé lehet tenni a projekteket és projekteredményeket, össze lehet foglalni a beszélgetéseket, valamint ki lehet egészíteni az irodalom- és linklistát, a projektfeladatokat. A projekteket közösen is meg lehet valósítani. Ezáltal hozzáférhetővé válik a háttéranyagnak a kollektív keresési, tanulási és összeállítási folyamata. A résztvevők megjegyzéseit és a tanárok értékeléseit szintén meg lehet jelentetni. A NET-en meg lehet szervezni az együttes döntéshozatalt, az együttes egyeztetési folyamatokat. Létrejöhet egy kollektív hálózati tanulócsoport, egy széles tapasztalatcsere, amelyben össze lehet foglalni a tanulók egyéni tapasztalatait, amelyen keresztül megvalósulhat egy szinergikus tanulási folyamat, egy kölcsönösen megerősített tanulási eredmény. A résztvevők közölhetik megjegyzéseiket a tanfolyam módszertanával kapcsolatban, amelynek eredményeként közösen továbbfejleszthetik a módszertant. (A tanfolyam együttes felépítésének folyamata így átalakulhat egy speciális projektté és egy speciális integrált NET-re épülő gyakorlati feladat válhat belőle.) A hálózat lehetőségeit és az Internet által biztosított interaktivitást kihasználva ez a tanfolyam az iskolaigazgatók és tanárok országos szélességű vállalkozásává és egy országos szintű információs platformmá válhat. 1. Táblázat: összefoglalás: A tudás forrásai a tanfolyamon 1. Egyéni tudás P.Lévy: „Ismerd meg magad!”

A tudásformák tudatosítása, transzformálása. (Pöppel: implicit tudás, explicit tudás, egyéni tudás)

2. Könyvbeli tudás Három forrás a tanfolyamon: Q.I.S. Schulleitung.de Handbuch der Schulintwicklung (Studien Verlag) Áttekintõ információk (vezérszövegek)


3. Új kollektív tudás P.Lévy: „Tanuljuk meg megismerni magunkat, hogy tudjunk egymással gondolkodni!”

Hálózatos tanulás: (N.Döring: Kooperativ tanulás, Peer Learning; P. Lévy: Kollektív intelligencia, az intelligenciák koordinálása jelenkorban; G. Poór: Tudásökológia) 2004.07.16.

3

9. oldal, összesen: 77 n n n

A részletes kompetencia katalógus ellenőrzése, az erős és gyenge pontjaink meghatározása

Konkrét cselekvési adalékok (ellenőrző listák, vezérfonalak, kérdőívek, folyamatok kivitelezésének lépései, módszerek)

Az egyéni tanulási stílus meghatározása

További elmélyülést szolgáló szövegek (háttéranyagok, elméletek)

Dokumentált projektek Összefoglalt beszélgetések Nyilvánosan hozzáférhető szemináriumi munkák (eredmények bemutatása) n Vitafórumok n Kollektív döntések n Kollektív brainstorning n Tapasztalatcsere a NET-en Visszajelzés a tanártól n Közösen kivitelezett projektek n A projektek feladattípusainak továbbfejlesztése - Az irodalomjegyzék, a linkek továbbfejlesztése - Kölcsönös megjegyzések a szemináriumi munkákhoz kapcsolódóan - Megjegyzések a tanfolyam didaktikájához kapcsolódóan: a módszertan közös továbbfejlesztése Lévy: projektek és ötletek összekapcsolása, ezek összhangba hozása. Megnövelt intelligencia. A kollektív tudás újra felosztása. Sandbothe: A kooperatív képzelet és a kollektív kreativitás terméke.

Ezeknek a tudásfajtáknak az értelmezése, dokumentálása és felosztása „A tanfolyam módszertana” című részben olvasható részletesen. 2. Táblázat Összefoglalás: A tudás szintjei, fajtái és forrásai. A tudás szintjei Információk, adatok

A tudás fajtái Implicit tudás (verbalizált tudás, definiciók ismerete, „know what”) Tudás: kontextualizált Expicit (procedurális) tudás információ (cselekvési tudás: tudni Kontextus: szituatív, kognitív valamit megcsinálni, „know és emocionális how”) Kompetencia: cselekvési Személyes tudás transzformálható tudás (intuitív, képi, „kölcsönzött” tudás: „tacit knowledge”)


A tudás forrásai A személy Könyv („tradicionális könyvi tudás) Szervezés (kollektív, kooperatív tudás, hálózatos tudás).

2004.07.16.

3


2. A TANFOLYAM MÓDSZERTANA Ebben a részben tárgyaljuk a tanfolyam módszertani alapelveit, az Internet, mint tanulást segítő médium teljesítményjegyeit és annak problémáit valamint bemutatjuk a tanfolyam fő elemeit (kompetenciakatalógus, információ management, projektek a NET-en, feladatok, kollektív tudásszervezés, kooperatív tanulás). (A részek közötti konkrét összefüggéseket az „a tanfolyam konkrét útmutatója” részben tárgyaljuk.)

2.1. Önszervezés, konstruktivizmus A harmadik szintű és a harmadik szint utáni képzésben a hangsúly a tudásfelhalmozásról és tudásreprodukcióról a módszerek és technikák közvetítésére helyeződik, arra, hogy hogyan lehet az újfajta tudást megragadni és speciális problémafelvetések esetében felhasználni. Ezzel párhuzamosan változnak a képzés módszerei a klasszikus tanműhelytől a tanulásközpontú módszerek irányába, amelyek a konstruktivista tanulási elméletekből kiindulva az exploratív tanulás folyamatát támogatják. Az eddig elkülönített nappali és távoktatási formák keverednek, és a számítógéppel támogatott kommunikációnak köszönhetően kevert (hibrid) oktatási modellé alakulnak, amelyben az önálló tanulás, a számítógéppel támogatott csoportos tanulás, az interaktív távoktatás, (szinkron- és asszinkron teletutoring), távoktatási és nappali oktatási formák igény szerinti alkalmazása a jellemző. A tanulás ebben az összefüggésben nem egy előre időben és tartalomban lineárisan szervezett és algoritmizált folyamat, hanem egy messzemenően önszervezett folyamat. Az ilyen típusú nem strukturált, informális tanulás az Internet sajátosságait tükrözi. Annak ellenére, hogy a tanfolyamon tanárok (tutorok) segítik a munkát, a hiányzó kompetenciák meghatározása, a meglévő tudás definiálása és az ezeket a kompetenciákat fejlesztő projektek és információk kiválasztása már a tanfolyam résztvevőinek feladata kell hogy legyen. Ebben a térben a tanulás nem a tudás adott szervezetére épül, a tananyag nem tényállások pontosan elrendezett és ellenőrizhető rendszere, hanem a résztvevők kooperatív képzeletének és kollektív kreativitásának terméke (N. Sandbothe). A tanfolyam nyitott tanulási formájában nem arról van szó, hogy külső kritériumoknak megfelelően elrendezett tudáshoz igazodjunk, hanem arról, hogy egy mind induviduális, mind kollektív tudáskontextust hozzunk létre. A módszertani alapelvek középpontjában az a felismerés áll, hogy csak akkor lehet sikeresen tanulni, ha az ember átfogó képet kapott saját beállítottságairól és előismereteiről. Csak így lehet a projektek és információk sokaságából megfelelően válogatni - tehát ha valaki mind a fogalmi tudásáról (implicit tudás, kognitív tudás), mind a saját cselekvési kompetenciáiról képet kapott. Csak a felszínre hozottra lehet sikeresen építeni, csak a megfelelően felszínre hozottat lehet a tananyaggal célirányosan kiegészíteni és továbbfejleszteni. Ez a didaktikai megközelítés így egy konstruktivista megközelítés, mivel elsősorban a meglévő tudásra épít, másodsorban pedig a tanulási folyamatban egy aktív (mind személyes, mind kollektív) tudásszerkezetet épít ki. A tanfolyam másik konstruktivista megközelítése a cselekvésorientáltság hangsúlyozásában rejlik. Ez azt jelenti, hogy a tanfolyamon nem a tananyagok és az előre megadott algoritmizált anyagok állnak a középpontban, hanem a konkrét feladatok és projektek. Az iskolamanagement témakörében az iskolaigazgatók egészen konkrét, kivitelezendő cselekvései kell hogy vezessék a tanulási folyamatot, a konkrét cselekvési céloknak kell a


2004.07.16.

3

11. oldal, összesen: 77 motivációt biztosítaniuk. Elsősorban a saját iskola kollektív jövőképének kidolgozásán keresztül, a pedagógiai program együttes kidolgozásán keresztül, egy minőségbiztosítási rendszer megtervezésén keresztül lesznek az iskolaigazgatók motiváltak arra, hogy kompetenciájukat önszervezően – és nem szigorúan meghatározott kognitív tanulási utakon és tanulási célokon keresztül – továbbfejlesszék. Az Internet nem egy valódi oktatómédium, hanem sokkal inkább egy kognitív eszköz (segédeszköz) ahhoz, hogy a tanulókat kognitív tevékenységekre motiválja és azok kivitelezését megkönnnyítse és támogassa. A tanár feladata a szükséges stratégiák átadása a tudás-management és az önszabályozás támogatására (metakogníció, metamotiváció), amelyek elengedhetetlenek az önálló, aktív tanulásban. A tanulás történhet tanteremben, folyhat távoktatási formában vagy akár kooperatív tanulási projekt keretében is. A tanuló funkciója is új megközelítést kíván: a tanuló változik a tudással rendelkező tanár hatására, aki a tudását egy módszertanilag előkészített formában továbbadja a tanárnak, aki a tanulási folyamatot figyelemmel kíséri, valamint tanácsaival támogatja. Egy ilyen tanulási szervezetnek egészen más sajátosságai vannak, mint egy szokásos lineárisan szervezett tanfolyamnak, ahol egy pontosan meghatározott tanulási célt lépésről–lépésre érnek el. Az önszervező tanulási folyamatban nem lehet pontosan meghatározott tanulási lépéseket meghatározni. Mivel az előzetes tudás szintje és a konkrét cselekvési igények nagyon különbözőek lehetnek az egyes tanulók esetében, nem lehet minden résztvevő számára kötelező vagy elvárható utakat előírni. Egy ilyen önszervező tanfolyamon azt sem lehet garantálni, hogy a tanfolyam befejezése után a résztvevők meghatározott számú tanulási lépést egy meghatározott kompetenciaszinten elvégeztek. Ezzel szemben egészen pontosan meghatározásra kerülnek az elsajátítható kompetenciák. Az egy kompetencia kifejlesztéséhez vezető feladatok és projektek ugyanúgy mint a szükséges alapinformációk ezután a kompetenciakatalógushoz mint tanulási segédeszközhöz rendelődnek hozzá. Az integrált tanulási környezet (kompetenciakatalógus, projektötletek, feladatok, információk, önértékelés és a kommunikációs lehetőségek) azt a lehetőséget kínálja, hogy a résztvevő azt a bizonyos kompetenciát fejlessze ki, amelyre saját cselekvési [1] igényéből adódóan motivált. Egy ilyen tanulószervezet paradigmaváltást kíván meg a szisztematikus, lineáris, lépésről-lépésre vezető ex-katedra alőadásmódtól az elágazásos, a belépést különböző „csomópontokon” lehetővé tévő és az önszervezés kombinációit felvonultató tanulás irányába - amelyben felhasználásra kerülnek egyrészről a problémákra vonatkozó összefoglalások, alternatív „kvintesszenciák” és a kritikai–orientáló összefoglalók, másrészről pedig az önálló tanulást és az egyéni véleméynformálást segítő nyitott építőkövekből álló tananyag-összeállítások. A virtuális tanfolyamunk módszertani előnyei a következők: ⇒ a tanfolyam lehetővé teszi az információs társadalom problémáira történő felfigyelést és az Internethez kapcsolódó kompetenciák elsajátítását, minimális személyes jelenlét mellett. ⇒ A résztvevők használhatják saját tanulási tapasztalataikat, de arra is lehetőség van, hogy folyamatosan tartsák a kapcsolatot az interneten keresztül az egyes problématerületek szakértőivel. ⇒ A program lehetővé teszi a korábban megszerzett kompetenciák beszámítását. ⇒ A tanfolyam lehetőséget ad az egyéni időbeosztásra. ⇒ A tanfolyam széles online listát ajánl a szakirodalomból (vezérszövegek, eszközök, további elmélyülést szolgáló irodalom) és ezáltal a kisebb települések hátrányait kiegyenlíti anélkül, hogy nagy könyvtárakat kellene létrehozni. ⇒ Lehetőség lesz arra, hogy kiválasztott szakmai publikációk szerzőivel online felvegyék a kapcsolatot és hogy velük a workshop-on találkozzanak.


2004.07.16.

3

12. oldal, összesen: 77 ⇒ A tanfolyam gyakorlatközeli, mivel a workshop-okat a legjobb iskolai példák bemutatására szerveződnek. ⇒ Az Internet, mint médium felhasználása tanfolyami célokra már maga továbbképzésnek tekinthető és segít a médiumok használatával kapcsolatos kompetenciák megszerzésében. I. II. III. IV.

Szemináriumi munkákat kell készíteni a következő területeken Iskolai eszménykép összeállítása kooperatív eljárással; Egy pedagógiai program megtervezése; Egy értékelési terv összeállítása; Egy értékelést szolgáló eszköz kipróbálása; A tanfolyam résztvevőinek tehát nem kell kognitív alapú dolgozatot írniuk a bizonyítvány megszerzéséhez. Teljesítés igazolásként (megegyezés alapján) más egyénileg vagy közösen kidolgozott szemináriumi témákat is be lehet nyújtani. 2.2. Az Internet, mint médium Az Internet, mint médium különösen a felnőttképzés területén a cselekvésorientált továbbképzéseken jelent előnyöket. Az integrált tanulási környezet egy oktatási intézmény minden fontos komponensét magában foglalja: Ide tartozik a tanfolyamra történő jelentkezés lefolytatásától a tanfolyam kivitelezéséig (online tananyagok, online dolgozatok stb.), a tanárokkal való konzultációig és a többi tanfolyami résztvevővel a szakmai tapasztalatcseréig egészen a virtuális kávézóban kötött [2] informális kapcsolatokig minden. Az időtől és tértől független elektronikus kommunikációt a következő sajátosságok jellemzik:

Az elektronikus kommunikáció ismérvei (Norman B. Solomon) I. Kulcsszemélyek ötleteinek elérése másként nem lehetséges II. Lehetőség van a résztvételre az idő és a hely figyelmen kívül hagyásával III. Lehetőség van a pozícióbeli és a hierarchiából adódó korlátok leépítésére IV. Mindenki részvétele garantált V. Egy valóságos tanfolyami részvételi kultúra kialakulása VI. Azoknak a kulturális különbségeknek a semlegesítése, amelyek hátráltatják a kommunikációt VII. Az anonimitás biztosítása, ha elvárják (lehetséges a név nélküli hozzászólás) VIII. Van idő a válasz átgondolására IX. Az eredeti dokumentumok felhasználása miatt a félreértések minimalizálódnak X. Lehetőség van a beszélgetésbe történő későbbi bekapcsolódásra, információvesztés nélkül XI. A folyamatosság biztosítása hosszabb hiányzás esetében is XII. Lehetőség van a nézőpontok széles skálájával történő szembesülésre XIII. Lehetőség van mind személyes kontaktusok kötésére, mind nyilvános konferenciák szervezésére XIV. Ez az egyedüli út a világot átfogó kommunikációhoz XV. Lehetőség van a sokoldalú személyes vélemények megfogalmazására XVI. Az interakció új formái teret nyernek XVII. Összpontosítás az ötletekre, és nem a személyes jellemvonásokra vagy előadóképességre XVIII. Az introvertált személyiségek bizonytalanságának leküzdése XIX. A személyes találkozások jobb előkészítése XX. Lehetőség van arra, hogy egy beszélgetés különböző eredményeket mutasson fel http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/kezikonyv.htm

2004.07.16.

3

13. oldal, összesen: 77 XXI. Hozzáadott értékek létrejötte az egyéni felfogások kombinálásával XXII. Meggyőző alternatíva a hagyományos találkozások helyett XXIII. Az ötletek összegyűjtésére van lehetőség és nem emberek kellemes együttlétéről XXIV. Lehetséges elektronikus úton akkor is tartani a kapcsolatot, amikor minden más út el van zárva XXV. Intenzívvé teszi a kommunikációt és lehetőséget ad a hatékony visszajelzésre A globális információs rendszer lehetővé teszi a hozzáférést egy óriási mennyiségű digitalizált információhoz. A világ legnagyobb könyvtárainak katalógusai online hozzáférhetők, elérhetők irodalmi szövegek, tudományos publikációk, lexikonok, adatbankok, animációk, képzőművészeti alkotások Bármikor összeállítható egy egyéni igényeknek megfelelő „tankönyv”. A NET-en közös iskolai adatbankok és kommunikációs hálózatok létrehozására is lehetőség van. A házi feladatokat meg lehet közösen oldani, a szülőket el lehet érni elektronikus körlevéllel. A lineáris tankönyvek helyett a NET-en hálózatba kötött hypertext struktúrák állnak rendelkezésre. A hypertextek támogathatják az önszervező és problémaorientált tanulást. Közvetlenül láthatóvá válik egy dokumentum tartalmi felépítése, amely a felhasználó számára megkönnyíti az információk összekötését. A hypertextben az információkapcsolás nem lineáris struktúrája arra használható, hogy egy rendszerben található, az egyes változók közötti kapcsolatokat érthetővé tegyék. A hypertext struktúra széles háttér- és kontextus információt szolgáltat. Ilyen tanulási szituációkban egy különleges effektusnak kellene megjelennie, amelyben a résztvevők nem meglévő hypertextekkel dolgoznak, hanem önállóan kell egy hypertex-tet összeállítaniuk egy bizonyos témakörhöz kapcsolódóan. A virtuális tanulási környezetben lehetőség van a szöveg, a hang és a kép egymást kiegészítő felhasználására. A multimédiás tanulási környezet megtöri az írott szöveg egyeduralmát és a képnek visszaadja eredeti, fontos szerepét. A virtuális térben történő tanulásnak természetesen sok problematikus velejárója van. A NET-en a publikálhatóság kritériuma jelentősen pluralizálódott és individualizálódott. A nem ellenőrzött megjelenések a hagyományos kiválasztási kritériumok (állami cenzúra, tudományos hírnév, termékek esztétikai megjelenése) radikális leépüléséhez vezet. Az összefüggéstelen információk áradata megnehezíti az információk és célok összekötését. A felhasználó arra kényszerül, hogy a saját belső, egyéni kritériumaira támaszkodjon. Ez az elvárás gyakran próbára teszi a gyakorlatlan felhasználó lelkierejét. Nem minden tanulni kívánó képes megbarátkozni a nem strukturált tananyaggal. A legtöbb felnőtt ahhoz van szokva, hogy a tanulási folyamatban hosszabb előre megszerkesztett lineáris logikát kövessen. Ennek a tanfolyamnak a lehetséges résztvevői olyan személyek, akik nem nőttek fel az új hypertext struktúrák használatához és a komplikált navigációhoz az információhalmazban. A motivációi az önálló, nem strukturált és informális tanulásra az interneten nem túlságosan magas, a tapasztalataik nem túl szélesek. Csak kevés internetfelhasználó képes és hajlandó arra, hogy a képernyőn hosszabb szövegeket olvasson. Ezért van itt szükség a „hyperlearning” új formáira, amely egy összefoglaló, a lényegre koncentráló és kevés alapvető alternatívát kínáló „vezérszövegből” indul ki és igény szerint klikkeléssel meghatározott „linkek” további „önálló” olvasást és alapos feldolgozást tesznek lehetővé. Itt nem megformált, szisztematikusan kidolgozott eőadásokra és instrukciókra van szükség, hanem sokkal inkább pontos anyag-válogatásra és tipikus jelentésmintákra a különösen fontos [3] adatokkal, tényekkel, kutatási eredményekkel és érdeklődéssel kapcsolatban. A virtuális tér nem helyettesíti a hagyományos, személyes interakciót. A személyes (face-to-face)


2004.07.16.

3

14. oldal, összesen: 77 kommunikáció intenzitása mindig nagyobb, mint a virtuális térben folytatotté. Vannak bizonyos helyzetek, amikor a hallgatóság közvetlen személyes visszajelzése és az emocionális reakciója elválaszthatatlan része a kommunikációnak. Éppen ezért nem lehet elképzelni virtuális tanfolyamokat sem a face-to-face kommunikáció nélkül (szeminárium), ahol az ilyen szemináriumoknak (pontosabban workshop-oknak) a szerepe sokkal inkább az információs [4] struktúra használatába történő bevezetés, mintsem bármiféle tananyagátadás lenne. Abplanalp szerint a következő, a rendszer által létrehozott olyan korlátokkal és veszélyekkel kell számolni, amelyeket egy későbbi technológiai fejlődés sem tud orvosolni: I. Az infrastruktúrától való függőség: a NET-alapú tanulási környezetek képzett internetes szakembereket felvonultató megfelelő infrastruktúrát kívánnak meg. II. A face-to-face kommunikáció hiánya: még ha videokonferenciát is tartanak a személyes hangulat soha nem lesz helyettesíthető. III. Információs túlkínálat: növekvő népszerűséggel fogja az információs túlkínálat meghatározni a rendszert. IV. A tanulók egyre inkább a NET által vezetettség szerepébe kényszerülhetnek, amely tulajdonképpen ellentmond az alapvető konstruktivista felfogásnak. V. A külső link-ek meghatározatlansága: a www linkek eltűnhetnek előzetes figyelmeztetés nélkül, amely a tananyagok összekapcsolását a www.-ben erősen megkérdőjelezi. VI. Ergonómiai korlátok: a képernyő mellett történő munkavégzés korlátai a hagyományos irodai munka további használatát teszik. Összefoglalva: 3.táblázat Az Internet, mint tanulási médium ismérvei és problémái Ismérvek A médium Egy tanulási környezet minden komponensét magába foglalja. (Szervezet, tananyagok, kommunikáció) Biztosítja a hozzáférést, állandóan aktualizálható anyagok széles skálájához. (Szöveg, kép, rajz, videofilm, hang). Lehetővé teszi a tanfolyami részvételt az idő és a hely figyelmen kívül hagyásával. A hypertext-struktúrákon keresztül lehetőséget ad egy nem lineáris tanulási folyamat kivitelezésére. Támogatja az egyéni tanulási stílust és tempót Biztosítja a tanulási folyamat önszervezését Az interaktív kommunikációs eszközök lehetővé teszik a hálózatban való tanulást


Problémák Az internethez való hozzáférés lehetősége még nem túl széles. Az alacsony átviteli sebességek korlátozzák a multimédia használatát A médium az elektronikus kommunikációs technikák területén speciális kompetenciák használatát kívánja meg. Az információs áradatban történő eligazodás egyéni válogatási technikák és kritériumok használatát kívánja meg. A kommunikáció egydimenziós Hiányzik a személyes face-to-face kommunikáció emocionális hatása A képernyőn történő munkának ergonómiai határai vannak

2004.07.16.

3

15. oldal, összesen: 77 Biztosítja a gondolatokra történő odafigyelést a személy előadóképességére való figyelés helyett Lehetővé teszi az egyéni előmenetel ellenőrzését Mindig jobb és jobb navigációs eszközöket biztosít

Sok link változik állandóan és tűnik el

2.3 A személyes tudás A tanfolyamon a személyes tudás reflexióját három eszköz segíti: a bevezetés a személyes tudás reflexiójához, a kompetenciakatalógus, amely a szakmai kompetenciák pontos felmérését segíti, valamint egy tanulási stílus diagnózis. 2.3.1 A személyes tudás reflexiója 1

A passzív tudás, a feledésbe merült cselekvések, képek aktivizálása [5] "a passzívvá vált" explicit tudás aktivizálása 1.1 Múltbeli cselekvések újraértékelése, múltbeli eseményláncolatok átgondolása, 1.2 [6] új látásmódok keresése ("reflexív absztrakció") 1.3

[7] Implicit, képi tudás explicit megjelenítése

2

Az érzelmi hátterű gátló tényezők tudatosítása, feldolgozása (az iskolával és a tanulással [8] összefüggő fájdalmak, sérülések, előítéletek) A megismerést gátló elemek 2.1 A cselekvést gátló elemek 2.2 2.3 A képi emlékezésben jelentkező gátlások (A “személyes tudás” területének több irányból való megközelítése, átgondolása: érzelmek, képek, intuíciók, hozzáállás, történetek, katarzis jellegű esztétikai élmények ) [9] 3 Érzelmek strukturálása 3.1 Elhelyezés A nem reflektált, spontán érzelmek kontextualizálása 3.2 Transzformálás A nem megfelelő érzelmek olyan jellegű általakítása, hogy azok hasznos magatartásmódokat segítsenek elő. 3.3 Az érzelmek kifejezése [10]

4 4.1 4.2 4.3

A segítő tényezők tudatosítása (sikerélmények, dícséret, a tanulás okozta öröm) A megismerést támogató elemek A cselekvést támogató elemek A képi emlékezés elősegítése

5 6 6.1 6.2 7

[11] Saját tanulási stílusunk tudatosítása, dokumentálása, elemzése A mindennapi tudásra való reflektálás, összehasonlítása az elvárt kompetenciákkal A mindennapokra vonatkozó analóg elméletek keresése Analóg mindennapos cselekvések keresése, szerkezetük átgondolása Tudásformák közötti transzfer


2004.07.16.

3


7.1 Az explicit tudás "cselekvésre való alkalmasságának" megítélése (A “mondani” és a “tenni” közötti különbség átgondolása) 7.2 Az explicit tudás képekben való elképzelése 7.3 A cselekvési tudás nyelvi megjelenítése 7.4 A cselekvési tudás képi megjelenítése 7.5 A képi tudás nyelvi, explicit megjelenítése 8

Irodalom (Lásd: www.lehrplan99.at, Literatur)

2.3.2 A reflektálás lépéseinek sémája (az alábbi témákra vonatkozóan: tanulás, tanítás, iskolavezetés) 1. Életterünk kiszélesítése narráció (elbeszélés) segítségével (napló, beszélgetés, monológ, interjú, rövid történet) Az elbeszélés területei

Az elbeszélés témái

Hatalom/Autoritás/ Elnyomás

Ellenőriznek Fegyelmeznek Büntetnek Gyűlölt személyek Én, mint vezető személy

Karizma/ Felelősség Szeretet/siker

Tanulási stílus

Támogatnak Motiválnak Dícsérnek Szeretett személyek Tanulási stílusom: Kaotikus Tanulási stílusom: lineáris

2. Az elemek csoportosítása Minden elbeszélés tartalmaz gondolati- cselekvési- és érzelmi elemeket. Ahhoz, hogy személyes tudásunkra eredményesen tudjunk reflektálni, ezeket a narrációs elemeket külön kell kezelni. 3. Reflektálási technikák a/ Gondolatok ("explicit tudás") - "a passzívvá vált" explicit tudás aktivizálása (Mit tanultam, olvastam, hallottam a tanuláselméletekről, pedagógiai programtervezésről és annak végrehajtásáról, értékeléséről, a vezetési stílusról?) - A mindennapok tapasztalatainak mobilizálása, összehasonlítása az adott témával (Hogyan tervezem az életemet? Milyen költségvetési tervet állítottam már össze?) - a felismerést akadályozó élmények újraátélése (Asszociáció: nehezen érthető téma, a téma érzelmi környezete) - a felismerést segítő tényezők újraátélése (Asszociáció: eredményes gondolatok, innovációk) b/ Cselekvések ("Cselekvési tudás")


2004.07.16.

3


- a korábbi cselekvések újraértékelése (Hol és miként ellenőriztek, fegyelmeztek, büntettek meg? Hol és hogyan ellenőriztem, fegyelmeztem, büntettem másokat? Hogyan irányítottak engem? Hogyan irányítok én? Hol és miként szerettek, dícsértek engem, illetve hol és miként ismertek el? Hol és miként dícsértem én?) - analóg mindennapos cselekvések keresése (Hogyan tanulok a mindennapok szintjén? Először elolvasom a használati utasítást, végrehajtom lépésről lépésre, vagy azokat a pontokat tanulmányozom át, amelyek egy kísérletezésen alapuló tanulási folyamatban szükségesek? Hol és miként ellenőriztek engem? Mikor és hogyan állítottam össze költségvetési tervet? Ki irányít a magánéletemben és miként?) - A cselekvést gátló élmények újraátélése (Asszociáció: Mi akadályoz engem ezeken a területeken a cselekvésben ?) - A cselekvést segítő élmények újraátélése (Asszociáció: ezeken a területeken megtett eredményes cselekvések) c/ Érzelmek - Engedjünk szabad folyást az említett témával kapcsolatos érzelmeknek - Implicit, képi tudás aktivizálása (Képek, intuíciók, hozzáállások, katartikus élmények intenzív keresése) - A sérülések feletti sajnálkozás - A sikerélmények újraátélése - Az alábbi kulcsszavakkal kapcsolatos érzelmek elhelyezése: autoritás, fegyelem, tervezés, értékelés, ellenőrzés, minőségbiztosítás, értékelés, jegyek, vizsga - Az érzelmek strukturálása Elhelyezés: a nem reflektált, spontán érzelmek kontextualizálása Transzformálás: a nem megfelelő érzelmek átalakítása oly módon, hogy azok hasznos magatartásmódokat segítsenek elő (az értékeléssel szemben érzett ellenérzés helyett tervezés ) Megfogalmazás: tudjuk elégedetlenségünket “egyes szám első személyben” úgy megfogalmazni, hogy az ne legyen sértő 4. A tudás, a cselekvés és az érzelmek közötti kapcsolat kialakítása a/ A tudás felülvizsgálata abból a szempontból, hogy alkalmas-e a cselekvésre b/ A tudás érzelmi környezetben való szemlélete c/ A cselekvési tudás nyelvi megjelenítése d/ A cselekvési tudás képi megjelenítése e/ Az érzelmek (képi tudás, intuíciók) nyelvi megjelenítése f/ Az érzelmek (képi tudás, intuíciók) gondolati úton való átformálása cselekvéssé

2.3.3 A kompetenciakatalógus mint reflexiós eszköz [12] mint a tanulási célok meghatározója a következőket szolgálja: A kompetencikatalógus n a kompetenciakatalógus a tanfolyamszervezés kiindulópontja. (A tanulás első lépéseként a résztvevő kiválaszthatja a fejlesztendő kompetenciákat, és - a kompetenciákhoz kapcsolódóan - a megfelelő projekteket és feladatokat, valamint információkat találhat.) n A kompetenciakatalógus intenzív tanulmányozása elősegíti a személyes tudás tudatosítását. Az egyéni kognitív tudás és a cselekvési kompetenciák önálló értékelése megtörténhet egy nem irányított és egy formalizált eljárás keretében. Az első módszer a kompetenciakatalógus alapos, elgondolkodó átolvasása, és a személyes erős és gyenge pontok feljegyzése egyénileg. Ez az eljárás inkább egyfajta elgondolkodást, önszervezett ellenőrzést, önismereti folyamatot foglal magába. Ez az inkább intuitív eljárás nem azt a célt szolgálja, hogy egy bizonyos terület konkrét tudásszintjét felmérjük, hanem az egyéni cselekvési kompetenciák beazonosítását segíti.


2004.07.16.

3


A második, formálisabb módszer egy tanfolyami kérdőív kitöltése. A résztvevő saját cselekvési kompetenciáit egy skála segítségével becsüli meg. A skála kilenc fokozatú, és az “Ezt nem tudnám megoldani” megállapítással kezdődik, folytatódik a “Körülbelül meg tudnám csinálni”-val, majd az “Ezt meg tudnám csinálni”-val fejeződik be. (A skála első demo verziója a http://www.lehrplan99.at/schulmanagement/selbstevaluierung,htm-en található.) Ez utóbbi módszer a tanfolyam elején segíthet a résztvevőknek a fejlesztendő kompetenciaterületek beazonosításában, a tanfolyam végén pedig önértékelés elvégzésére használható. Egy későbbi fejlesztés után ezt a programot az összes részkompetencia beazonosítására, és az erős és gyenge kompetenciaterületek automatikus kiértékelésére lehetne használni, majd egy továbbfejlesztett formában - a résztvevők kívánsága szerint - automatikusan az elsajátítandó témákhoz is el lehetne jutni. 2.3.4 Tanulási stílus diagnózis A tanfolyamon olvasható néhány teoretizáló online anyag a tanulási stílusokról, valamint két konkrét tanulási stílus diagnózis. Ezek annak megállapítását segítik, hogy a tanuló n inkább a szekvenciális (hierarchikusan tagolt, előre strukturált) tananyagot kedveli-e (először [13] mindent átgondol, kognitíve feldolgozza, aztán cselekszik) (lineáris-analitikus tanulási stílus) n szívesen kísérletezget-e hypertext struktúrákban (először cselekszik, kommunikál, és aztán [14] korrigáló információk után nyúl) (kaotikus-holisztikus tanulási stílus) [15] n a vizuális, auditív vagy kinesztetikus tanulási stílus. Azok a résztvevők, akik a lineáris-analitikus tanulási formát részesítik előnyben, a tanfolyamot kezdjék a szakkönyvekből válogatott fejezetek megtanulásával. (Ezeket online meg lehet találni a tanfolyam MediaCenter-ében, vagy megadtuk őket a nyomtatott irodalom jegyzékében.) A kaotikusholisztikus tanulási stílusnak leginkább az össze-vissza kísérletezgetés, a különböző hozzáférések kipróbálása felel meg. Ennek a típusnak azt ajánljuk, hogy nézzen szét az online irodalomban és a projektfeladatokból válassza ki azokat, amelyek neki a legjobban tetszenek. A kinetikus típus tartson egy cselekvési célt maga előtt, a problémákat először beszélje meg kollégáival, hívjon le rövidebb ellenörző listákat és aztán kiegészítésként nyúlhat az elmélyítést szolgáló információkhoz. (Több projektfeladat konkrét utasításokat tartalmaz a kooperatív cselekvéshez.) Összefoglalva: 4. Táblázat Tanulási stílusok Felismerési stílus lineáris-analitikus kaotikus-holisztikus


Észlelés vizuális auditív kinesztetikus

2004.07.16.

3


3. A TANFOLYAM NÉGY FŐ RÉSZE 3.1. A kompetenciakatalógus A kompetenciakatalógus a tanulási célokat a cselekvési kompetenciák formájában írja le (a séma: “Valamit megtenni / kivitelezni tudni”). A kompetenciákat fő- és alcsoportokra osztottuk. Mindegyik komplex kompetencia több részkompetenciából áll. A 3.1. fejezetben a kompetencia katalógus két variációja olvasható. Az A. variáns a tanfolyam jelenlegi demoverziója, amely a LearningSpace -tanulásszervezési programban található. A második variáns (B. variáns) egy az első tapasztalataira épülő és még egyszer átdolgozott más felépítésű verzió, amely a kompetencia katalógus és egyben a teljes tanfolyam továbbfejlesztése. (Ez a variáns a LearningSpace MediaCenter-ében található.) 3.1.1. A variáns 1. Iskolaigazgatás – kompetencia katalógus (lista) 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11. 1.12. 1.13. 1.14. 1.15. 1.16. 1.17. 1.18.

Az “iskolaigazgatás”, “iskolavezetés” problematikájával foglalkozó alapfogalmak ismerete, interpretációja, besorolása A problémamegoldási folyamat tervezése A bővítés területeinek tervezése A kommunikációs folyamatok megszervezése Együttes döntéshozatal szervezése A munkatársak vezetése Iskolán kívüli intézményekkel kapcsolatok ápolása Képesség az önreflexióra (önismeret) Emóciók strukturálása A pedagógiai program összeállítása Értékelési terv összeállítása, az értékelés elvégzése, az értékelésről jelentés írása Az iskolai költségvetés megtervezése és összeállítása Iskolai marketing tervezése A tantestület részére szisztematikus továbbképzés és egyéni továbbképzés megszervezése és erre motiválás Komplex minőségfejlesztési irányelvek összeállítása és összehangolása A tanulók, a tanárok, a szülők és az iskolavezetés jogainak és kötelezettségeinek ismerete Egy digitális tanulási környezet megszervezése Az Interneten az iskolavezetés, iskolaigazgatás témakörhöz anyagok gyűjtése

1.1.Az “iskolaigazgatás”, “iskolavezetés” problematikájával foglalkozó alapfogalmak ismerete, interpretációja, besorolása

(A *jelölt fogalmak elsősorban az állami iskolafelügyelet számára lényegesek)

Tanácsadás Kimerültség Költségvetés tervezés Költségvetési felelősség


2004.07.16.

3

20. oldal, összesen: 77 Intézményi identitás Tantervfejlesztés Tanácsadás, útmutató jelleggel Tanácsadás, nem útmutató jelleggel Szülői munka Szülői jogok Empatikus viselkedés Bővítési területek Visszacsatolás Financiális autonómia Vezetési etika Vezetési szervezet Beszélgetés vezetése Hierarchia rendszer Innovációs potenciál Innováció menedzsment Érdekegyeztetés Konfliktusok Munkatársak tanácsadása Ügyfélorientált tanácsadói beszélgetés Kommunikáció formák Kommunikációs csatornák Konfliktus diagnózis Konfliktusmegoldási stratégiák Konfliktus menedzsment Együttes döntéshozatal Krízis menedzsment Laisser-faire Lean management Iskolavezetési testület igazgatása


2004.07.16.

3

21. oldal, összesen: 77 Jogalkotás Teljesítmény értékelés Tanárok értékelése Iskolakép Tanterv Tanári szerepek Tanulási potenciál, szervezeti és egyéni Hatalom A tanulási környezet igazgatása Menedzsment, stratégiai Munkatársak motiválása Moderáció Új Public Management Szervezeti tanulás Szervezetfejlesztés Közmunka Peer mediation Személyzetfejlesztés Probléma megoldás Minőségfejlesztés Minőségfejlesztés, regionális * Minőség menedzsment Projekt menedzsment Projekt menedzsment, regionális * Oktatás megfigyelés Iskolán belüli tanártovábbképzés Iskolai autonómia Az iskola mint tanuló szervezet Iskolafejlesztés Iskolai kultúra


2004.07.16.

3

22. oldal, összesen: 77 Iskolafejlesztés, regionális * Iskolai autonómia / általános iskola Iskolai autonómia / középiskola Iskolai költségvetés készítése Iskolamarketing Iskolaigazgatás Iskolaigazgatás, regionális * Az iskola szponzorálása Iskolai jogok Tanulók adminisztrálása Tanulói szerepek Iskolai minőség Önmenedzselés Team felülvizsgálat * Rendszertanácsadás Szupervízió Szisztematikus minőség auditálás Team munka Részben autonómiskola Total Quality Management Viselkedés modifikációk Odafigyelés, aktív Időmenedzsment

1.2. A problémamegoldó folyamat tervezése

A célok együttes meghatározása Problémák definíciója Alternatívák kidolgozása Az intézkedések igazítása a célkitűzésekhez


2004.07.16.

3

23. oldal, összesen: 77 Döntéshozatal A célok elérésének ellenőrzése Az intézkedések igazolása Visszacsatolás megszervezése

1.3. Az iskolaspecifikus helyi tanterv tervezése

Az ügyfelek (tanulók, szülők, munkaerőpiac) igényeinek és elvárásainak meghatározása és ezek megfogalmazása a tantervben A helyi tanterv tartalmának és az iskolaképnek az összehangolása Helyspecifikus tartalom meghatározása és tervezése Tanulóspecifikus tartalom meghatározása és tervezése

1.4. A kommunikációs folyamatok megszervezése

Konferencia levezetése Megbeszélések vezetése Kollégákkal beszélgetések folytatása Munkatársakkal strukturált beszélgetések folytatása Munkatársak motiválása saját munkájuk átgondolására Odafigyelés és koncentráció Mások érzéseivel szemben fogékonyság tanusítása Tanácsadási folyamat szervezése Szupervízió szervezése és megtervezése Hatékony visszacsatolás megszervezése Együttműködés összekötött rendszereken belül

1.5. Együttes döntéshozatal szervezése Az iskolai kultúra (titkos példaképek, egyéni és kollektív gondolkodási minták, metakommunikációs kompetenciák, régi siker - és álomminták) … - kulturális


2004.07.16.

3

24. oldal, összesen: 77 tényezőinek felismerése és beépítése a döntési folyamatba A döntéshozatal kommunikációs módszereinek kiválasztása Brainstorming megszervezése Konszenzusra jutás

1.6. A munkatársak vezetése

A munkatársak szerepének és beosztásának meghatározása Felelősség / feladatok kiosztása Meglévő kompetenciák kihasználása Döntési folyamatok átláthatóvá tétele A kollegalitás és a vezetői funkciók egyensúlyba hozása Team munka megszervezése

1.7. Iskolán kívüli intézményekkel kapcsolatok ápolása

Az állami iskola felügyelettel célok egyeztetése Iskolaigazgatási irányelvek összehangolása a felügyeleti szervekkel Iskolafenntartókkal kapcsolatok ápolása A médiával kapcsolatok ápolása A szülői munkaközösségekkel kapcsolatok ápolása A végzett tanulókkal kapcsolatok ápolása A “lemorzsolódott” tanulókkal kapcsolatok ápolása Szakmai szervezetekkel kapcsolatok ápolása Kapcsolatok felvétele és ápolása helyi vállalatok képviselőivel

1.8. Képesség az önreflexióra (önismeret)

A személyes tudás (emlékek, asszociációk, intuíciók, érzések, képek, történetek) felidézése és beépítése a tanulási folyamatba (lásd részletesen: “Gondolatok a személyes tudásról” a Bevezetésben)


2004.07.16.

3

25. oldal, összesen: 77 A tanulási magatartás tudatosítása A tanulási magatartásban megjelenő erősségek és gyengeségek meghatározása Saját motivációs szint tudatosítása (Miért tanulok valamit? Érdeklődésből? Kötelességből? A karrierem miatt? Kellemetlen tapasztalatok feldolgozására? Cselekvési kényszerből?) A saját tanulási projekt megtervezése, megformálása és kivitelezése A kompetencia katalógus, mint eszköz használata az önértékelésben A saját vezetői magatartás átgondolása A vezetői pozíció átgondolása A saját munka felépítésének elemzése Racionális és emocionális tényezők összekötése Az időbeosztása és strukturálása

1.9. Emóciók strukturálása Emóciók elhelyezése: spontán emóció kontextusba helyezése Emóciók transzformálása: érzések megváltoztatása úgy, hogy hasznos magatartási formákat képviseljenek (például: az értékeléssel szembeni ellenérzést a tervezésbe átültetni) Érzések kifejezése (pl.: kritika gyakorlása megsértés nélkül) 1.10. Pedagógiai program összeállítása A pedagógiai program funkciójának ismerete Az iskola profil céljainak kiválasztása a kommunikációs eljárásokban Az iskola elképzeléseinek kiválasztása a kommunikációs eljárásokban Konferencia levezetése Az iskola fejlettségi szintjének meghatározása A szereplők (szülők, tanárok, tanulók, iskolafenntartók, “lemorzsolódott”) igényeinek egyértelművé tétele A munkaerőpiac igényeinek felmérése és integrálása a tantervi kategóriákba Irányelvek megtervezése Irányelvek felülvizsgálata Meglévő (működő) pedagógiai programok értékelése és összehasonlítása 1.11. Értékelési terv összeállítása, értékelés kivitelezése, értékelési jelentés megírása 1.12. Iskolai költségvetés tervezése és összeállítása 1.13. Iskolai marketing tervezése A “lemorzsolódott” tanulók nézőpontjainak megismerése A szülők nézőpontjainak megismerése A tanulók nézőpontjainak megismerése Nyilvános munka megtervezése http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/kezikonyv.htm

2004.07.16.

3

26. oldal, összesen: 77 Az iskola terveinek bemutatása

1.14. A tantestület szisztematikus továbbképzése és az egyéni továbbképzésekre való motiválás és annak megszervezése Iskolaspecifikus tanfolyami tematika összeállítása/megrendelése 1.15. Komplex minőségfejlesztési irányelvek megszervezése és összehangolása (Pedagógiai program, értékelés, szupervízió, team fejlesztés, fejlesztési projektek, tanártovábbképzés) 1.16. A tanulók, a tanárok, a szülők és az iskolavezetés jogainak és kötelezettségeinek ismerete 1.17. Egy digitális tanulási és adminisztrációs környezet megszervezése Tanulást támogató szoftverek kiválasztása Az információ menedzsment módszereinek ismerete az Interneten (keresés, strukturálás, archiválás) Web-alapú projekt munka megszervezése Iskolai adatbázis (Intranet) beindítása (megszerveztetése) Számítógéppel támogatott iskolai adminisztráció megszervezése 1.19.

Az Internet használata, az Interneten az iskolavezetés és iskolaigazgatás témakörhöz anyagok gyűjtése Internet-kereső (Browser) kiválasztása és kezelése Hyperlink ismerete és használata Egy adott kiindulási oldalról az Interneten információk keresése Megfelelő egyéni keresési stratégiák kidolgozása Kulcsfogalmak kiválasztása A keresés eredményeinek felülvizsgálata hasznosság szempontjából A keresés eredményeiből a személy szerint fontosak tárolása Jó kezdő oldalak / címek felhasználása saját keresésben (Vö: http://www.educat.hu-berlin.de/mv/lz Internetrecherche.html)

2. Értékelés - kompetencia katalógus (lista) 2.1.

Kompetencia terület: az értékelés problémáival összefüggő kifejezések ismerete, interpretációja és besorolása −

Külső értékelés

−

A szervezet értékelése

−

A tanulási tartalom értékelése

−

A résztvevők értékelése


2004.07.16.

3

2.2.

27. oldal, összesen: 77 −

Formális értékelés

−

Kérdőívek

−

Külső értékelés

−

Az iskolai minőség tényezői

−

Az értékelés eszközei

−

Belső értékelés

−

Interjú

−

Visszacsatolás

−

Visszacsatolási konferencia

−

Emlékeztető

−

Hospitáció

−

Workshop vezetése

−

Adatgyűjtés

−

Nyílt megfigyelés

−

Társak felülvizsgálata

−

Önmegfigyelés

−

Strukturált megfigyelés

−

Szupervízió

−

Tesztelés

Kompetencia terület: Az értékelés céljainak meghatározása A minőségterületek ismerete A kommunikációs eljárásban az értékelés súlypontjainak megnevezése (tartalom, szervezés, személyek)

2.3.

Kompetencia terület: Eszközök, eljárások kiválasztása Az adatgyűjtés lehetőségeinek ismerete Az eszközök előnyeinek és hátrányainak felismerése Az értékelés céljának megfelelő eljárás kiválasztása

2.4.

Kompetencia terület: Adatgyűjtés Értékelési kérdőív összeállítása


2004.07.16.

3

28. oldal, összesen: 77 A megkérdezés célcsoportjainak meghatározása A megfigyelések összerendezése (hospitálás) Hospitációs terv összeállítása Interjúk megszervezése Irányított workshop megszervezése Szakértői beszélgetés megszervezése

2.5.

Kompetencia terület: Adatok kiértékelése Áttekintés az értékelési módszerekről Egy megkérdezés / adatgyűjtés eredményeinek kiértékelése Eredmények megbeszélése / kiértékelése az érintettekkel A tapasztalatok / megfigyelések rögzítése és strukturálása

2.6.

Kompetencia terület: Értékelési jelentés megírása

2.7.

Kompetencia terület: Az Interneten értékelési eszközök, értékelési jelentések és kulcsfogalmak keresése Az Interneten a kérdőívek összeállítása és kiértékelése témakörben kulcsfogalmak keresése A talált anyagok elrendezése és archiválása Az anyagok összehasonlítása saját elképzelésekkel

2.8.

Kompetencia terület: Az új médiák szerepének megbecslése az oktatásban

2.9.

Kompetencia terület: Tanulást támogató szoftverek értékelése

2.10.

Kompetencia terület: Az új médiák felhasználása egy új iskolai nyilvánosság kiépítésére és a visszacsatolásra Az iskola honlapján az iskolai minőségről a visszacsatolás lehetőségeinek megszervezése

2.11.

Kompetencia terület: A virtuális tanfolyam kiértékelése

A virtuális tanfolyam didaktikai értékeléséhez szempontok gyűjtése

3.1.2. B variáns Átfogó területek

Célok meghatározása

Kommunikatív folyamatok

Intézkedések végrehajtása

Átgondolás

(Folyamat menedzsment)

Önreflexió

(Megvalósítás megszervezése)

Értékelés

Információ menedzselés


Rendszerben való gondolkodás

2004.07.16.

3 megszervezése

29. oldal, összesen: 77 elméletek ismerete

Tantervre vonatkozó meghatározások Tanterv Tantervi alapfogalmak Pedagógiai program tervezés a tanterv vonatkozásában A tanterv átgondolása Információ menedzsment a tanterv vonatkozásában Vissza az elejére Területek A célok meghatározása (együttes, integrált értékek megnevezése) (Tanítás és tanulás, az osztály, mint élettér stb. Iskola, iskolaigazgatás, iskolák közötti partner kapcsolat és külföldi kapcsolatok, szakosodás, személyzet irányítás és fejlesztés) Kiindulási állapot meghatározása Értékelési célok megfogalmazása Eszközök és eljárások kiválasztása Adatgyűjtés Adatok kiértékelése Iskolakép kialakítása Közös értékek keresése, meghatározása Közös értékek behelyezése az iskolaképbe Az iskola nevelési feladatának konkretizálása Egy pedagógiai koncepció kidolgozása Az oktatási módszerek koncepciójának meghatározása Az iskola, mint élettér definíciója Pedagógiai program összeállítása A tanulók erősségeinek és gyenge pontjainak felismerése A pedagógiai program-tervezés lépéseinek meghatározása Az iskola fontosabb minőségterületeinek meghatározása Ezekből cselekvési konzekvenciák levonása Irányelvek tervezése Az irányelvek megvalósításának felülvizsgálata (a rendszer határainak megnevezése) Személyi feltételek meghatározása Szervezeti feltételek meghatározása A nyilvánossággal kapcsolatos munka megtervezése Az iskola-bemutatás megtervezése a médiában Pedagógiai programtervezés a tanterv vonatkozásában http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/kezikonyv.htm

2004.07.16.

3

30. oldal, összesen: 77 A bővítés területeinek megtervezése A fő terület megtervezése Helyi körülményekhez igazodó képzési ajánlat megtervezése A tanulók személyes életének figyelembevétele az iskolaképben és a pedagógiai programban. A tanulók egyéni érdeklődésének figyelembevétele az ajánlatok kialakításánál Tantárgyakon átívelő oktatás megtervezése Az átjárhatóság biztosítása Tantervhez igazodó digitális tanulási környezet megtervezése Vissza az elejére

Intézkedések végrehajtása Szakmai döntések Problémák definiálása Célok leképezése cselekvéssé Fölérendelt célok és aktuális szükséglet összehangolása A siker kritériumainak meghatározása Egy intézkedés lépéseinek meghatározása Egy intézkedés ütemtervének meghatározása Felelősségek elosztása, kiadása Alternatív megoldási lehetőségek kidolgozása Világos döntések hozása Döntési folyamatok átláthatóvá tétele Kollegialitás és vezetői funkciók egyensúlyba hozása Visszacsatolás megszervezése (a célok elérésének ellenőrzése) Együttműködés megszervezése Célok együttes tisztázása Egy projekt-csoport megszervezése Egy team munka megszervezése Irányító csoportok felállítása Korosztály team-ek felállítása Egy konferencia levezetése Személyzeti vezetés, fejlesztés Munkaerő tervezés (szükséglet, munkareő felvétel, munkaerő kiválasztása, változtatások, munkaerő-alkalmazás) Mukatársak motiválása saját munkájuk átgondolására Munkatársak szerepének és funkciójának meghatározása


2004.07.16.

3

31. oldal, összesen: 77 Meglévő kompetenciák használata Munkaerő-fejlesztés továbbképzés megszervezésével Egy iskola-specifikus program tematika összeállítása/megrendelése A munkatársak erősségeinek és gyengeségeinek ismerete Tanácsadói folyamat megszervezése Konfliktusok kezelése Feszültségek és konfliktus források időbeni felismerése Ellenállás kezelése Saját elvárások, megoldási javaslatok verbalizálása Az érzések figyelmes kezelése A konfliktus kezelés kommunikációs technikáinak ismerete Iskolagondnokság megszervezése Feladatok tisztázása Szerepek kiosztása Felelősségek tisztázása Számítógéppel támogatott gondnokság megszervezése Az iskolajog ismerete, használata Költségvetés megtervezése Költségvetési kiadások megbeszélése kollégákkal és az önkormányzattal Eszközök és célok összehangolása Pályázatok benyújtása az önkormányzathoz Pályázatok benyújtása regionális projektekhez Költségvetési tárgyalások vezetése Iskola-marketing megtervezése A “felvevőpiac” ismerete Az iskola megfelelő presentálása a nyilvánosság felé Visszajelzések fogadásának megszervezése Rendszerben gondolkodás Összekapcsolt rendszerekben történő együttműködés Egy komplex minőségfejlesztés lépéseinek megszervezése és összehangolása (Pedagógiai program, értékelés, szupervízió, team fejlesztés, fejlesztési projektek, tanártovábbképzés) Vissza az elejére

Elgondolkodás http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/kezikonyv.htm

2004.07.16.

3

32. oldal, összesen: 77 Önreflexió Vezetői szerepek átgondolása A saját iskolavezetői szerep átgondolása A vezetés központi témáiról (teljesítmény, vezetés, hierarchia) alkotott elképzelések átgondolása A vezetői szerep teljesítmény elvárásainak és a saját kompetenciáknak az átgondolása A saját vezetői magatartás megítélése A hatalomhoz való saját hozzállás megítélése A saját munka strukturájának elemzése A tanuláshoz való saját hozzállás megítélése A személyes tudás (emlékek, asszociációk, intuíciók, érzések, képek, történetek) felidézése és beépítése a tanulási folyamatba A saját motivációs szint tudatosítása (Miért tanulok valamit? Érdeklődésből? Kötelességből? Karrierem miatt? Kellemetlen élmények feldolgozására? Cselekvési kényszerből?) A saját tanulási projekt megtervezésének, megformálásának és kivitelezésének képessége A saját erősségek és fogyatékosságok beazonosítása a tanulási viselkedésben A tanulási célok katalógusának mint eszköznek használata az önértékelésben Érzések kimutatása Érzések elhelyezése: hirtelen, spontán érzések kontextusba állítása Racionális és emocionális tényezők összekötése Érzések átalakítása: nem megfelelő érzések átformálása úgy, hogy azok hasznos viselkedési formákat támogassanak (pl. az értékeléssel szembeni ellenérzések átültetése a tervezésbe) Érzések kifejezése (pl. kritika nem bántó gyakorlása) Tantervvel kapcsolatos gondolatok A tanterv megvalósítához szükséges saját kompetenciák felbecsülése A saját szervezet (iskola) innovációs potenciálja megbecslése a tanterv céljaira vonatkozóan Értékelés Az értékelés céljainak lefektetése A szervezet értékelése? A (pedagógiai program) tartalmi értékelése? A személyek értékelése? A folyamatok értékelése? Eszközök, eljárások kiválsztása Értékelési kérdőív


2004.07.16.

3

33. oldal, összesen: 77 Megfigyelés Strukturált hospitáció Tanítás megbeszélés Interjúk Moderált workshop Szakértői beszélgetések Társak közbenjárása (Peer mediation) Szupervízió Visszacsatolási konferenciák Az eszközök előnyeinek és hátrányainak ismerete Adatgyűjtés kivitelezése Eredmények megbeszélése az érintettekkel Megfigyelések dokumentálása és strukturálása Cselekedetek következtetéseinek levonása Szupervízió megtervezése és megszervezése Rendszerben gondolkodás Az iskolai kultúra életrajzi-kulturális tényezőinek (titkos iskolakép, egyéni és kollektív gondolkodási minták, metakommunikációs kompetenciák, régi sikerés álomminták) átgondolása és beépítése a döntéshozatali folyamatba Rendszer-archetípusok felismerése (lásd: Senge) A fejlesztés határainak felismerése a rendszerben Vissza az elejére

Kommunikációs folyamatok megszervezése Megállapodás a célokban Problémák együttes definiálása Célok együttes meghatározása Az iskolavezetés céljainak ismertetése A döntéshozatal kommunikációs módszereinek kiválasztása Beszélgetések vezetése Beszélgetések vezetése (tanácsadói beszélgetés, kapcsolattartás, kritikai beszélgetés, kibékítő beszélgetés, mások érzéseivel szemben érzékenység kimutatása, munkatársak közötti beszélgetés) Egy konferencia levezetése Megbsezélések vezetése Brainstorming szervezése Odafigyelés és konzentrálás Külső kapcsolatok ápolása Az ügyfelek igényeinek, szükségleteinek


2004.07.16.

3

34. oldal, összesen: 77 feltérképezése Külső támogatás iránti igény felmérése Célok egyeztetése az iskolafelügyelettel Az iskolaigazgatás intézkedéseinek összehangolása az iskolafelügyeleti szervekkel Kapcsolatok ápolása az iskolafenntartóval Kapcsolatok ápolása a médiával Kapcsolatok ápolása a szülői szervezetekkel Kapcsolatok ápolása a végzett diákokkal Kapcsolatok ápolása a végzett diákok “felvevőivel” Kapcsolatok ápolása szakmai szervezetekkel Kapcsolatok felvétele és ápolása helyi vállalatok képviselőivel Az iskolai nyilvánosság tájékoztatása Az iskolában a pedagógia programról és az értékelésről tájékoztatás adása Vissza az elejére

Információ kezelés A témák alapfogalmainak ismerete, besorolása, értelmezése Áttekintés a témákhoz kapcsolódó nyomtatott irodalomról Áttekintés az online-irodalomról Tájékozódás digitális szövegben Áttekintés a témához kapcsolódó politikai anyagokról Az Interneten a legfontosabb kifejezések keresése Az Interneten kapcsolódó anyagok helyének meghatározása Saját online-könyvtár összeállítása Tantervhez kapcsolódó információ kezelés A tanterv alapfogalmainak ismerete, besorolása, értelmezése Alapfogalmak Tanterv A tantervhez kapcsolódó szövegekben tájékozódás Az alapvető politikai álláspontok ismerete Az Interneten a tantervhez kapcsolódó anyagok keresése Az Interneten politikai álláspontok keresése A tantervhez kapcsolódó kérdések megfogalmazása A tanterv legfontosabb célkitűzéseinek és fő mondanivalójának ismerete A tantervhez kapcsolódó politikai vélemények kiértékelése kommunikációs eljárásokban http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/kezikonyv.htm

2004.07.16.

3

35. oldal, összesen: 77 Az Interneten jogi források keresése Internet-alapú projekt-munka megszervezése Egy iskolai adatbázis (Intranet) megtervezése és összeállítása A tantervről való értekezés az Interneten keresztül Értékeléshez kapcsolódó információ kezelése Az értékelés alapfogalmainak ismerete, besorolása és értelmezése Alapfogalmak Értékelés Az Interneten példák keresése értékelési tanfolyamokra, szemináriumokra, valamint online anyagok, kérdőívek, iskolai prezentációk keresése Az új médiumok lehetőségeinek ismerete és felhasználása egy új típusú iskolai nyilvánosságban és visszacsatolásban Az Interneten tanfolyamok keresése az önértékelés témakörében Nyilvános munka/Marketing Az ügyfelek tájékoztatása a célokról, eszmékről, programokról és értékelési eredményekről A környezet igényeinek felismerése és lefordítása a tanterv nyelvére Általános alapelvek és a környezet aktuális igényeinek összehangolása Az (új) médiumok mint lehetőségek felhasználása az iskola bemutatásában Vissza az elejére

Elméletek ismerete Az iskolához mint rendszerhez kapcsolódó elméletek ismerete Minőség-kritériumokhoz kapcsolódó elméletek ismerete Tanulási elméletek ismerete A tanuló szervezet alapelveinek ismerete Vissza az elejére

Alapfogalmak Alapfogalmak - Tanterv Feladatokra építő oktatás Képzési területek Problémák megnevezése Differenciálás Bővítési területek http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/kezikonyv.htm

2004.07.16.

3

36. oldal, összesen: 77 Tanulás példák alapján Tantárgyakat átfogó oktatás Tantárgyakat összekapcsoló oktatás Korrepetálás Korai specializáció Tárgyra vonatkozó tanulási idő Tanulási szituációk kialakítása Az iskolából történő kilépés szakaszainak kialakítása Az sikolába történő belépés szakaszainak kialakítása Individualizálás Egyéni tanulási idő Egyéni visszajelzés az előmenetelről Információ kezelés a digitális világban Interkulturális tanulás Alapvető területek Koedukáció A diákok kommunikatív kompetenciái A diákok együttműködési kompetenciái A diákok valóságos élete Teljesítmény megítélés Differenciált teljesítményre építő kötelező tantárgyak Teljesítmény differenciálás Teljesítmény csoportok Tanulási típusok Motiváló tanulási légkör Nyitott tanulási formák Partnerkapcsolatra épülő tanulási formák Tanulás projekt munkában Tanítás projekt munkában Visszacsatolési eljárások Tárgyi tudás Autonóm iskolai tanterv kidolgozás Diákok érdeklődése Önálló tanulás Önálló tanulási kompetenciák Társadalmi integráció Szociális kompetenciák Társadalmi felelősség Helyi igényekhez szabott képzési ajánlat Témaközpontú oktatás Átjárási lehetőségek Oktatási alapelvek Megítélési és döntési kompetencia Tantárgyak összekapcsolása Diákok előismeretei Alapfogalmak - Értékelés Adatok kiértékelése Adatgyűjtés


2004.07.16.

3

37. oldal, összesen: 77 Tanítási tartalom értékelése Szervezet értékelése A részt vevő személyek értékelése Külső értékelés Visszacsatolás Visszacsatolási konferencia Formális értékelés Kérdőívek Külföldiek értékelése Emlékeztető/jegyzőkönyv Hospitáció, kollégáknál Az iskolai minőség mutatói Az értékelés eszközei Belső értékelés Interjúk Moderált workshop Nyílt megfigyelés Társak vizsgálata (Peer review) Önmegfigyelés Strukturált megfigyelés Szupervízió Tesztek Vissza az elejére

(A LearningSpace-ben a fenti katalógus a Kompetenzkatalog 2 /Kompetenciakatalógus 2/ alatt található a MediaCenter-ben.)


2004.07.16.

3


3.2 Információ kezelés: három példa az információs környezetre A tanfolyam minden kompetencia területhez egy átfogó információs háttéret biztosít. Ezeket az információs környezeteket különböző szintekre osztottuk: - Orientáló információk (vezér szövegek) Ezek a rövid, lényegre szorítkozó szövegek adják egy téma kontextusát (az alapvető összefüggéseket). Itt adjuk meg a kiválasztott terület tárgyát, valamint a legfontosabb kifejezések definícióját. Ebben a részben találhatók lexikon kivonatok és összefoglaló írások, amelyek az érdeklődőknek orientációt nyújtanak az adott témán belül. (Több alapfogalomhoz a megfelelő definíciók a Hyperlink-en keresztül érhetők el. Ez a megoldás a [16] fontos segítséget adhat az alaporientációban. ) - Eszközök (ellenörző listák, felhasználói tudnivalók, kérdőívek) Az eljárások elvégzéséhez válogatott felhasználói tudnivalók nyújtanak segítséget. Különösen hasznos tudnivalókat tartalmaznak a Q.I.S. oldalai (a Minsőségbiztosítás, az Értékelés és A pedagógia program összeállítása témakörben) és a schulleitung.de (a Konfliktus kezelés és a Kommunikáció témakörben). - Online példák az iskolai életből Iskolai profilok, modellek, pedagógiai programok, értékelési jelentések, iskolai honlapok mint az Internetről válogatott példák - További infomációk A saját iskolafejlesztésről szóló kézikönyvből a tanfolyamra kiválasztott digitalizált anyagok és egyéb saját anyagok mellett ebben a részben találhatók a legfontosabb online és nyomtatott anyagok (cikkek, tanulmányok, diplomamunkák). Minden témához tartoznak kiválasztott további információk. A feladatok mellett is megtalálhatók az odaillő információk. Az irodalomjegyzékben minden anyag ábécé sorrendben található. A nyomtatott irodalomból összeállítottunk egy további ajánlást az iskolavezetés könyvtára számára. (Lásd: http://www.lehrplan99.at/literatur/index.html) 3.2.1 Információs környezet a pedagógiai program készítés témakörhöz Definíció Pedagógiai program: http://www.kle.nw.schule.de/gymgoch/aktiv/lernhaus/schulpro/schulpro.htm Vezérszöveg:

Hameyer, Uwe/Michael Schratz: Schulprogramme: Wegweiser von der Vision zur Gestaltung von Schule. In: Altrichter, Herbert/Wilfried Schrey/Michael Schratz (Hg.) (1998): Handbuch zur Schulentwicklung, Innsbruck; Wien: StudienVerlag http://www.lehrplan99.at/schulprogramme/hamschra.htm Pedagógiai program A pedagógiai program az iskolamodell írásbeli kidolgozása és konkretizálása. Tartalmazza a célokra és stratégiai intézkedéskre vonatkozó alapvető álláspontot (pl. teljesítmémy orientáció,


2004.07.16.

3


sportlétesítmények, házifeladatok gyakorlata, stb.), amelyek “miheztartásisi előírások” formájában íródnak. Az írás, többek között, tartalmazza az alapelveket, az öndefiníciót, a célkitűzéseket, a munkamódszereket és súlypontokat, az alánlatokat, a tevékenységi területeket, a kompetenciákat és erőforrásokat, az együttműködést, a nyilvános és környezeti munkát, a szervezeti struktúrát és kultúrát, az iskola történetét, finanszírozását, stb. A pedagógiai programo összehasonlításakor a konkretizálás különböző formáival találkozhatunk, amelyek - nem utolsósorban - a programok összeállításának különbőző voltára utal. Ezáltal a pedagógiai programok nem is transzferálhatók. A pedagógiai program tartalmi és formai felépítése elsősorban a kommunikáció eszközeként szolgál: a) ami egyrészt a nyilvánossággal való kapcsolattartás: Elhatárolódás más iskoláktól, orientációs információ a szülők részére, pozíció az adott régióban vagy közösségben, stb. b) másrészt pedig ez a minőségi munka alajainak egységes meghatározása: az oktatás egységes filozófiája, a fegyelem kérdésének kezelése, team munka, stb. A pedagógiai program megnevez olyan értékeket is, amelyek (kívülről átfogják) az iskola tevékenységeiként megjelenő programokat. Így a pedagógiai program összeállítása gyakran az iskolai egységesség kialakulásának folyamata, amely megteremti az összetartozás érzését. A munkatársak hozzáállása ezekhez a programoknak (értékekhez) kell hogy igazodjon, a közös filozófia közvetítését szolgálva. Ezek kapcsán merülnek fel olyan kérdések mint: • Mit képviselünk mint iskola? (Hangos egyéniségek? Egy team? Egy kollektíva?) • Mit akarunk? • Hogyan akarjul mindezt elérni? • Kik a célcsoportjaink? (iskolán belül és kívül) • Melyek az etikában megjelenő értékeink? • Melyek a stratégiai célkitűzésienk? A kérdésekre adott válaszok mögött rejlik az, amit az iskola (élet-) értelmének nevezhetünk, az identitása. (A gazdaságban a vállalati image fejezi ki mindezeket.)

Bevezetés a pedagógiai program összeállításába

Q.I.S: Der Weg zum Schulprogramm http://www.qis.at/qis.asp?dokument=4 Q.I.S: Die fünf Qualitätsbereiche http://www.qis.at/qis.asp?dokument=4 Hameyer, Uwe/Michael Schratz: Schulprogramme: Wegweiser von der Vision zur Gestaltung von Schule. In: Altrichter, Herbert/Wilfried Schrey/Michael Schratz (Hg.) (1998): Handbuch zur Schulentwicklung, Innsbruck; Wien: StudienVerlag http://www.lehrplan99.at/schulprogramme/hamschra.htm További irodalom Haenisch, Hans: Schulprogramm - Fragen und Antworten zu einem "Instrument" der Schulentwicklung http://www.learnline.nrw.de/Themen/UmweltGesundheit/unter/schulent/schul_2.htm Maritzen, Norbert: Autonomie der Schule: Schulentwicklung zwischen Selbst- und


2004.07.16.

3


Systemsteuerung. In: Altrichter, Herbert/Wilfried Schrey/Michael Schratz (Hg.) (1998): Handbuch zur Schulentwicklung, Innsbruck; Wien: StudienVerlag Schley, Wilfried (1998): Change Management: Schule als lernende Organisation. In: Altrichter, Herbert/Wilfried Schley/Michael Schratz (Hg.) (1998): Handbuch zur Schulentwicklung, Innsbruck; Wien: StudienVerlag Schley, Wilfried (1998): Teamkooperation und Teamentwicklung in der Schule. In: Altrichter, Herbert/Wilfried Schley/Michael Schratz (Hg.) (1998): Handbuch zur Schulentwicklung, Innsbruck; Wien: StudienVerlag Schratz, Michael (1998): Schulleitung als change agent: Vom Verwalten zum Gestalten von Schule. In: Altrichter, Herbert/Wilfried Schley/Michael Schratz (Hg.) (1998): Handbuch zur Schulentwicklung, Innsbruck; Wien: StudienVerlag Projekt "Teilautonome Volksschulen", Kanton Zürich Pädagogischer Tag, Oberösterreich (Schulprogrammgestaltung)

Pedagógiai programok, iskola profilok, eszményképek HS 1 Vorchdorf: Leitbild http://www.eduhi.at/schule/hs1.vorchdorf/Schule/leitbild.htm AHS-Leitbild/Steiermark http://linux1.brg-judenburg.ac.at/zukunft/schule/leitbild/leitbild.htm HLW Hollabrunn: Leitbild http://schulen.asn-noe.ac.at/hlwhollabrunn/leitbild.htm Borg BHS Jennersdorf: Leitbild http://www.borg-bhas-jennersdorf.at/leitbild.htm HS 2 Freistadt: Leitbild unserer Schule http://www.asn-linz.ac.at/schule/hs2freistadt/leitbild.htm Gustav-Heinemann-Gesamtschule, NRW: Das pädagogische Konzept unserer Schule - eine Bestandsaufnahme http://www.nw.schule.de/e/ghge/ghg/profil/profil.htm#heinemann Bundesgymnasium und Bundesrealgymnasium Leibnitz: Schulprofil http://www.brgleibnitz.asngraz.ac.at/profil.htm#leib Evangelisch Stiftisches Gymnasium, Gütersloh: Schulprofil http://www.ev-stift-gymn.guetersloh.de/schulprofil.html#gl Globales Lernen im Schulprogramm: Einblick in den Stand der Debatte mit praktischen Beispielen und Vorschlägen: http://www.globaleslernen.purespace.de/schulprogramm.html Schulprogramm der Fridtjof-Nansen-Grundschule. Bewegte Schule - Schule als lernendes System im Stadtteil: http://nibis.ni.schule.de/~fns/schulprogramm.htm http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/kezikonyv.htm

2004.07.16.

3


Oberstudiendirektor Hermann Sommer: Entwurf für ein Schulkonzept Gymnasium Carolinum: http://www.os-net.de/Schulen/carolinum/www/festschrift/konzept.html Schulprogramm - warum eigentlich?: http://www.berg.net/~rsw/programm.htm

Válogatott nyomtatott irodalom a témában Altrichter, Herbert/Wilfried Schrey/Michael Schratz (Hg.) (1998): Handbuch zur Schulentwicklung. Innsbruck; Wien: StudienVerlag Buhren, Claus G./Detlev Lindau-Bank/Sabine Müller (1997): Lernkultur und Schulentwicklung. IFS Dortmund Fischer, Walter A./Michael Schratz (1998): Schule leiten und gestalten. Innsbruck; Wien: StudienVerlag Hameyer, Uwe/Wielfried Schley (1999): Konflikte im Schulentwicklungsprozeß. In: journal für schulentwicklung, 2/1999, 9-26 journal für schulentwicklung 2/97: Schulprogramme Mauthe, Anna (1996): Schulentwicklungsplanung als dialogischer Prozeß, Dortmund: IFS-Verlag Philipp, Elmar/Hans Günther Rolff (1999): Schulprogramme und Leitbilder entwickeln. Ein Arbeitsbuch. Weinheim und Basel: Beltz Posch, Peter/Herbert Altrichter (1998): Schulen am Weg zu Schulprogramm und Qualitätsevaluation. In: Erziehung und Unterricht, 1998/7-8, 544-558 Rolff, Hans-Günter/Karl-Oswald Bauer/Klaus Klemm/ Hermann Pfeiffer (Hg.) (1998): Jahrbuch der Schulentwicklung. Daten, Beispiele und Perspektiven. Weinheim und München: Juventa Rolff, Hans-Günter/Claus G. Buhren/Detlev Lindau-Bank/Sabine Müller(1998): Manual Schulentwicklung. Handlungskonzept zur Pädagogischen Schulentwicklungsberatung. Weinheim und Basel, Beltz Schratz, Michael (1997): Vom Schulprofil zum Schulprogramm. Markierung am Weg zur autonomen Schule. In: Erziehung und Unterricht, 4/97, 378-392

3.2.2 Információs háttér az értékelés témaköréhez Lexikon bekezdések: Kroath, Franz (1996): Evaluation http://www.lehrplan99.at/evaluierung/leittext.html Vezérszövegek:


2004.07.16.

3


Altrichter, Herbert: Evaluation: Was ist denn das? (In: Altrichter 1998) http://www.lehrplan99.at/evaluierung/leittext.html Q.I.S.: Formen der Evaluation http://www.qis.at/qis.asp?Dokument=28&Reihenfolge=1 Q.I.S.: Maßnahmen überprüfen http://www.qis.at/qis.asp?Dokument=26&Reihenfolge=1 Evaluation - Kriterien http://www.ifs.uni-dortmund.de/wzk%20homepage.htm Supervision in der Schule http://members.eunet.at/oevs/Arbeitsfelder.html#Schule Moser, Heinz/Heinz Wettstein: Evaluation und Schulentwicklung - fünf Thesen http://www.schulnetz.ch/unterrichten/fachbereiche/medienseminar/schulqua.htm#Schulentwicklung

Az értékelési eljárások online eszköztára Aichhorn, Josef: Evaluierung des Unterrichts - Fragebogen/Lehrerbeurteilung (http://www.htl.fhsbg.ac.at/bau/evaluati/frage.html) Dortmund, IFS, IFS-Schulbarometer: Lehrerinnen- und Lehrerteil Fragebogen: Führungsdimensionen (http://www.lehrplan99.at/evaluierung/Lehrbaro.doc) Institut für Schulentwicklung, Dortmund: Wekzeugkasten http://www.ifs.uni-dortmund.de/wzk% 20homepage.htm Ezen az oldalon többek között az értékelési eszközök találhatók: Képzést szolgáló felszerelések - kérdõívek Készletbe vétel - munkalap Oktatás - tanári kérdõív Oktatás - tanulói kérdõív Statisztikai kérdõív a team építés folyamatához Értékelés világos célok esetében Értékelés - definíció Pedagógiai program értékelése Értékelési matrix Értékelési folyamat - fõ lépések Értékelési célok Külsõ értékelés - formák Külsõ értékelés - véleményalkotás Feedback kultúra A külsõ értékelés formái Kérdõívek általános iskolásoknak (példa) Kérdõívek iskola igazgatóknak Kérdõív tanulói feedback-hez Önálló munka - tanulói kérdõív Heti órarend - tanulói kérdõív Tanári kérdõív, önálló munka Tanári kérdõív, önálló munka heti órarendje


2004.07.16.

3


Általános, iskolai tanári kérdõív Tanári kérdõív, iskola és oktatás Tanári kérdõív, szociális tanulási formák Iskolamodell - megjegyzések Iskolamodell - pedagógiai program Iskolamodell - mivel kezdjük? Szervezeti fejlesztés irányelvei Moderáció Az oktatás minõsége - kérdõív Minõségértékelés - modellek Minõségi mutatók - példák Az oktatás minõsége - kérdõív Hospitáció - alapelvek Hospitáció, szociális tanulási formák Hospitáció értékelése tanulók segítségével Paschon, Andreas, Franz Riffert: Modul kérdõív az iskolafejlesztése projektek önértékeléséhez: http://www.sbg.ac.at/erz/mss/modulpool.htm#anfang Ladurner, Toni Wie bewerten Sie die Arbeit des Direktors? Fragebogen http://www.schule.provinz. B.z.it/forum-schule-heute/heft3-00/evaluation-ladurner-fragebogen300.html Liket, Theo: Interne und externe Evaluation von Schulen Ein Seminar von Prof. Liket im Internet. http://members.teleweb.at/i.bessenyei/liket.htm Q.I.S.: Fragebögen http://www.qis.at/qis.asp?dokument=6 Q.I.S: Offene Methoden http://www.qis.at/qis.asp?Dokument=31 Total Quality Management http://www.bg-stainach.asn-graz.ac.at/tools.htm

- Példák az iskolai életbõl

Paschon A., Riffert F. (1996): MSS - 36. Jahresbericht des Bundesgymnasiums XYZ. In: 36. Jahresbericht des Bundesgymnasiums XYZ Riffert F., Paschon A. (1998): MSS - 38. Jahresbericht des Bundesgymnasiums XYZ. In: 38. Jahresbericht des Bundesgymnasiums XYZ Evaluationsbericht Schindlers Liste http://www.ev-stift-gymn.guetersloh.de/uforum/schindler3.html Evaluationsbericht http://home.t-online.de/home/abentoyer/evaluati.htm Evaluation Orientierungsschule Basel - Schlussbericht http://www.datacomm.ch/echos/schulforum/schlussb.htm Analyse der AbsolventInennbefragung/BORG/Mittersill http://www.borgmittersill.salzburg.at/Archiv/99-00/projektberichte%2099-00/analyse% 20absolventenbefragung.htm

A legfontosabb online anyagok


2004.07.16.

3


Altrichter, Herbert: Reflexion und Evaluation in Schulentwicklungsprozessen (Aus: Handbuch zur Schulentwicklung, StudienVerlag, Innsbruck/Wien, 1998) http://www.lehrplan99.at/evaluierung/altrichter.html Altrichter, Herbert/Peter Posch: Schulqualität. Merkmale schulischer Qualität in der Perspektive verschiedener Bezugsgruppen. In: Qualitätsnetzwerk http://www.qis.at/qn/beitrag.asp? bid=247 Klafki, Wolfgang: Kriterien einer guten Schule http://archiv.ub.unimarburg.de/sonst/1998/0003/k07.html Lehrplan 99 http://www.aps-noe.at/service/lp99.htm Riffert F., Paschon A. (1998): Evaluation in der Schulentwicklung. Vortrag gehalten bei der Direktorenkonferenz des Bundeslandes Salzburg am 17. & 18.11.1998 in Bad Hofgastein. http://www.sbg.ac.at/erz/mss/publikationen/hofgastein_17111998.htm#paschon3 Rolff, Hans-Günther: Schulentwicklung und Profilbildung http://nibis.ni.schule.de/expo/galerie/exposes/rolff/rolff6.htm Schießl Otmar: Schulentwicklung und Evaluation http://www.isb.bayern.de/bf/schulentwicklung/schiessl1.htm További anyagok Baumgartner, Peter: Evaluation vernetzten Lernens http://www.avmz.unisiegen.de/extern/GMW/events/VC96/prg/abs/baumga_c.htm Beywl, Wolfgang (1988): Zur Weiterentwicklung der Evaluationsmethodologie. Grundlegung, Konzeption und Anwendung eines Modells der responsiven Evaluation. Inhaltsverzeichnis im Web: http://www.uni-koeln.de/ew-fak/Wiso/p_1.htm Harb, Herbert/Holzinger, Friedrich (1999): Schulqualität konkret. Pädagogische Akademie des Bundes in der Steiermark http://www.lehrplan99.at/harb/index.html Huber, S.G. (1999). School Effectiveness: Was macht Schule wirksam? Schulentwicklungsforschung (I). Schul-Management, 30 (2), 10-17. http://www.unibamberg.de/~ba2sp98/huber_sm2_99_s1.htm Lehrplan-Evaluation in der Schweiz: http://www.lehrplan.ch/d/evaluation/ Paschon A., Riffert F. (1997): Der Modulfragebogen zur Selbstevaluation von Schulentwicklungsprojekten (MSS). In: Evaluation heute - zwölf Antworten auf aktuelle Fragen. Braunschweiger Studien zur Erziehungs- und Sozialwissenschaft, Band 36. http://www.sbg.ac.at/erz/mss/publikationen/mss_02101996.htm#pascon1 http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/kezikonyv.htm

2004.07.16.

3


Paschon A., Riffert F. (1997): Der Modulfragebogen zur Selbstevaluation von Schulentwicklungsprojekten (MSS). Zwischenbericht zur Entwicklung eines situationsspezifischen Evaluationsinstruments. In: Salzburger Beiträge zur Erziehungswissenschaft, Nummer 2 - Herbst 1997 http://www.sbg.ac.at/erz/mss/publikationen/mss_14111997.htm#pascon2 Riffert F., Paschon A. (1998): Evaluative Begleitung von Schulentwicklung. Einladung zur Teilnahme an einem Forschungsprojekt. Einstiegsreferat in die Lehrveranstaltung 'Projektseminar MSS. Datenanalyse und Evaluation in der Schulentwicklung', Univ. Salzburg, Winter-Semester 1997/1998 http://www.sbg.ac.at/erz/mss/publikationen/pi_linz_21081997_s.htm#paschon5 Riffert F., Paschon A., Eckstein K. (1999) Evaluative Begleitung von Schulentwicklung. Darstellung eines aktuellen Forschungsprojektes In: Jahresbericht des Musischen Gymnasiums und Gymnasiums - Bundesgymnasium III Salzburg 1998/1999 http://www.sbg.ac.at/erz/mss/publikationen/sbg_musisch_jb_2000.htm#paschon6 Schütt, Kirsten: Beobachtung und Beobachtungsverfahren http://www.hausarbeiten.de/cgibin/superRD.pl Tollmien, Frank: Qualitätsentwicklung und Qualitätssicherung von Schule am Beispiel des Landes Nordrhein-Westfalen (http://bidok.uibk.ac.at/texte/tollmien-qualitaet.html#Heading9

További anyagok/ nyomtatott irodalom

Herrmann, Joachim/Christoph Höfer (1999): Evaluation in der Schule - Unterrichtsevaluation. Berichte und Materialien aus der Praxis. Bertelsmann Stiftung Hopfgartner, Gerhard/Karl Nessmann (2000): Public Relation für Schulen, öbv & hpt. (Information über das Buch: http://www.uni-klu.ac.at/pr/PR_Schule/ Almer, A./M. Schratz/R. Pendl/M. Rieger (1998): Qualität durch Kooperation - Erkundungen zur Bezeichnung von Selbst- und Fremdevaluation zwischen Schule und Schulaufsicht. In: Erziehung und Unterricht, 1998/7-8, 621-628 Altrichter, H./Buhren, C.G. (1997): Schulen vermessen oder entwickeln? In: journal für schulentwicklung, Heft 3/1997, 4-21 Altrichter, H./Posch, P./Strittmatter, A. (1998): Wie können allgemeine Ziele überprüfbar gemacht werden? Klagenfurt, Ms.


2004.07.16.

3


Altrichter, Herbert (1998): Reflexion und Evaluation in Schulentwicklungsprozessen. In: Altrichter u. a. (1998), 263-336 Altrichter, Herbert/Wilfried Schrey/Michael Schratz (Hg.) (1998): Handbuch zur Schulentwicklung, Innsbruck; Wien: StudienVerlag Bachmann, H./M. Iby/A. Kern/D. Osinger/E. Radnitzky/W. Specht (1998): Auf dem Weg zu einer besseren Schule. Evaluation der Schulautonomie in Österreich. Wien: Bildungsforschung BMUK Bd. 11 Baumgartner, Peter/Sabine Payr (1994): Lernen mit Software. Innsbruck Brinek, Gertrude (1998): Der Lehrer als Qualitätsmanager. In: Erziehung und Unterricht, 1998/7-8, 583-594 Buhren, G. Claus/Dagmar Killus/Sabine Müller (1998): Wege und Methoden der Selbstevaluation. Ein praktischer Leitfaden für Schulen. Dortmund: IFS-Verlag Burkard, C. (1995): Evaluation praktisch. Der Einsatz von Fragebögen in Schulentwicklungsprozessen. In: Buchen u. a. (1995) Fischer, Walter A./Michael Schratz (1998): Schule leiten und gestalten. Innsbruck/Wien: StudienVerlag Grabher, Werner (1998): Kontrolle ist gut, Vertrauen ist besser...Schulen auf dem Weg zur "Lernenden Organisation". In: Erziehung und Unterricht, 1998/7-8, 628-639 Hirdeis, Helmwart/Theo Hug (1996): Taschenbuch der Pädagogik 1-4., Hohengehren, Schneider Verlag Jansche, W./Krainer, K./Posch, P. (1998) (Red.): Qualitätsevaluation und Qualitätsentwicklung an Schulen (4. Entwurf), IFF, Klagenfurt Kroath, Franz (1996): Evaluation. In: Hirdeis/Hug 1996, Bd. 2 Philipp, Elmar (1998): Organisationsdiagnose: Methoden und Konzepte. In: Altrichter u. a. 239-263 Posch, Peter/Herbert Altrichter (1998): Schulen am Weg zu Schulprogramm und Qualitätsevaluation. In: Erziehung und Unterricht, 1998/7-8, 544-558 Radnitzky, Edwin/Michael Schratz (1998): Evaluation und Qualität von Schule und Unterricht. Ein Pilotprojekt der Europäischen Union. In: Erziehung und Unterricht, 7-8/1998, 594-609 Radnitzky, Erwin (1997): Qualitätssicherung durch Selbstevaluation. In: Erziehung und Unterricht, 4/97, 399-415


2004.07.16.

3


Specht, Herbert (1998): Selbstevaluation der Schule und Qualitätssicherung des Bildungswesens im europäischen Kontext. In: Erziehung und Unterricht, 1998/7-8, 558-568 Zach, Christl (1998): Befunde einer externen Evaluation - Bilder aus dem Arbeitsfeld einer Bezirksschulinspektorin. In: Erziehung und Unterricht, 1998/7-8, 5609-621 Zentrum für Schulentwicklung (1999): Evaluation und Qualität im Bildungswesen. Problemanalyse und Lösungsansätze am Schnittpunkt von Wissenschaft und Bildungspolitik. BMUK (redigiert von Günther Grogger und Werner Specht) 3.2.3 Információs háttér “Az iskolaimanagement témakörben anyagok keresése az Interneten” címû kompetencia területhez Válogatott online anyagok Suche im Internet http://www.do.nw.schule.de/ghges/sando/netSuche.htm#suche LISA-Training http://www.lisa.or.at/training/#lisa Bernd Zimmermanns Kurs über das Internet http://www.www-kurs.de/#zimmermann Wellenreiten auf der Datenautobahn http://educeth.ethz.ch/Internetkompetenz/wda/studium/#wellenreiten Einführungen in die Benutzung des Internets und seiner Dienste (Universität Frankfurt) http://www.wiwi.uni-frankfurt.de/FBB/virtlib.html#frankfurt Suchfibel http://www.suchfibel.de/#suchfibel Surfen im Internet http://www.informatik.uni-frankfurt.de/~garrit/inter1_1.html#surfen Suchen im Internet http://privat.schlund.de/B/BesserSuchen/ Könyvek keresése az Interneten Ha felkeresi a buchservice (http://www.buchservice.at/#buchservice) a Titel (Stichwort) címszó alatt és beírja a "Internet suchen" szavakat, megkapja a német nyelvû irodalom aktuális listáját. 3.3.Internet alapú projektek, feladatok A tanfolyamon a központi projektek a kötelező szemináriumi munkák. Ezek számos Internet alapú projekt (feladat) formájában jelennek meg. A projekteket mindig a fejlesztendő kompetenciához igazítottuk. Az Internet alapú projekteket a valóságos cselekvési folyamatok bevezetéseként kell értelmezni. A projekteket a következő csoportokra oszthatjuk:


2004.07.16.

3


1. Az egyéni kompetenciák és a saját tudás felmérését szolgáló projektek. • • •

A kompetencia katalógus ellenőrzése Önértékelés elvégzése A személyes tudás megítélése

1. A saját tudás begyakorlását támogató projektek • • • • • • •

Kérdések megalkotása Problémák tanulása Válaszok keresése Az Interneten vonatkozó anyagok keresése, ezek kiválogatása, kiértékelése, archiválása (egy saját szakkönyvtár, iskolai Intranet összeállítása) Különböző címszavak összehasonlítása, analógiák keresése A Hypertext struktúrák továbbfejlesztése (új részek és kapcsolatok felvetése) Az anyagok adaptálása egyéni céloknak megfelelően

1. A támogatott tanulást segítő projektek • • • • • •

Bizonyos témákban tapasztalatcsere szervezése, összeállítása (az Interneten keresztül) Részvétel a beszélgetéseken Saját hozzászolások dokumentálása A hozzászólások kommentálása, összegyűjtése, kiértékelése, javaslatok kidolgozása Esettanulmányok beépítése és megbeszélése Együtműködésben adatbankok létrehozása

1. Komplex projektek • • • •

Egy iskolakép felállítása Pedagógiai program összeállítása Egy értékelési terv összeállítása Értékelése jelentés megírása

Az iskolaigazgatás témakörben jelenleg a kompetenciakatalógus 18 alcsoportjának 6 témaköre van kidolgozva és demonstrációként tárolva a LearningSpace-ben (a kompetencia területek a [17] következők: 1.1, 1.4, 1,5, 1,6, 1.10 és 1.18) 3.3.1. Feladatok az iskolamanagement témaköréhez 3.3.1.1 Feladatok az 1.1 kompetenciaterülethez: Az iskolaigazgatás, iskolavezetés problémáit tárgyaló kifejezések ismerete, értelmezése és besorolása (11. Modul) 1. A személyes tudás reflexiói • • • • •

[18] 1.1 A kifejezések közül válassza ki azokat, amelyeket körülbelül definiálni tudna! 1.2 Probálja megtalálni azokat a definíciókat, amelyet önnek különösen nehezen érthetők! 1.3 Próbáljon meg a kifejezésekkel paralell mindennapi kifejezéseket kitalálni! 1.4 Próbáljon meg mindegyik kifjezéshez egy szinonímát (hasonló jelentésű, hasonló értlmű) szót találni! 1.5 Válassza ki azokat a kifejezéseket, amelyekkel kapcsolatban történetek jutnak eszébe!


2004.07.16.

3


•

1.6 Válassza ki azokat a kifejezéseket, amelyeket képként jól el tud képzelni! Adjon meg ehhez a képhez egy egészen személyes, mindennapi definíciót, a pontosság és a tudományosság igénye nélkül! 1.7 Válassza ki azokat a kifejezéseket, amelyek önben különösen erős negatív érzéseket ébresztenek. Próbálja meg a negatív érzések kiváltó okát feltárni! 1.8 Próbálja meg a megadott kifejezésekhez kapcsolódó első asszociációt megragadni és a kifejezéshez kötni!

• •

Feladatok • •

•

2.1 Az alapkifejezésekből válassza ki azokat, amelyek tartalmukat tekintve az ön számára nem világosak! Az Interneten keressen további magyarázatokat! A talált kapcsolódásokat mentse el a CourseRoom-Diskussionsforum-ban! 2.2 Nézze át az online-irodalom szövegeit az ön számára fontos kifejezések feltérképezésére! A megadott kapcsolódások és az online irodalom segítségével állítsa össze saját kislexikonát ezekből a kifejezésekből! Mentse el a gyűjtését a Diskussionsforum-ban (CourseRoom/Diskussion)! 2.3 Keresse ezeket a kifejezéseket egyedül az Interneten! (Az 1.15 feladat végén is!)

Ha pontosabb, találóbb, jobb definíciót/körülírást/magyarázatot talál, tegyen javaslatot az eredeti kapcsolódások cseréjére! • • •

2.4 Egészítse ki az alapkifejezések listáját olyan kifejezésekkel, amelyeket hiányol a listából! Keressen az Interneten jó magyarázó anyagokat! 2.5 Egészítse ki az online irodalom listát saját javaslataival! 2.6 Egészítse ki a nyomtatott irodalom listáját saját javaslataival! 3.3.1.2 Feladatok az 1.4 kompetenciaterülethez: a kommunikációs feladatok megszervezése (14. Modul)

1. A személyes tudás reflexiói •

1.1 Idézze fel, hogy milyen sikerei voltak már a beszélgetés vezetésben, a konferencia levezetésben, vagy a moderációban! • 1.2 Gyűjtse össze és állítsa sorrendbe kognitív előtapasztalatait (előismereteit) a következő kifejezések segítségével: Külső kapcsolatok Tanácsadás, direkt Tanácsadás, nem direkt Szűlői munka Empatikus viselkedés Visszacsatolás Beszélgetés vezetés Érdekegyeztetés Konfliktusok Kollégák tanácsadása Egyűttes döntéshozatal Ügyfélorientált tanácsadói beszélgetés Kommunikációs formák Kommunikációs csatornák Konfliktus diagnózis Konfliktus megoldási stratégiák


2004.07.16.

3

50. oldal, összesen: 77 Konfliktus menedzsment Krízis megelőzés Laisser-faire Lean-management Az iskolavezetői tanácsa irányítása Legitimáció Teljesítmény értékelés Tanár értékelés Munkatársak motivációja Moderáció Nyilvános munka Peer Mediation Oktatás megfigyelés Iskola igazgatás Tanulók nyilvántartása Tanulói szerepek Önmenedzselés Team felügyelet Békítő beszélgetések Szupervízió Team munka Viselkedés modifikáció Értékek

•

1.3 Asszociáljon a következő kulcsszavakra: -

Én, mint iskolavezető Én, mint moderátor Én, mint szemináriumi résztvevő Én, mint beszélgető partner Én, mint kolléga Én, mint ellenőrző

Próbálja meg az ezekkel kapcsolatban felmerült érzéseket, képeket, történeteket (saját maga számára) dokumentálni! 1. Feladatok •

•

2.1 Állítson össze egy ellenőrző listát a konferencia vezetésről és hasonlítsa össze a “Checkliste Konferenzleitung” (http://www.schulleitueg.de/sl/konflikte/i6521.htm)! Dokumentálja a saját ellenőrző listáját a team beszélgető fórumán! Kezdeményezzen tapasztalatcserét a CourseRoom-ban a konferencia ellenőrző listáról! 2.2 Hasonlítsa össze a saját iskolájában megtartott utolsó konferencia (munkamegbeszélés) jegyzőkönyvét a fenti ellenőrző listával és nevezze meg a hasonlóságokat és a különbségeket! Az eredményeket jelentesse meg a CourseRoom-ban!

•

2.3 Állítson össze ellenőrző listát a moderációhoz és hasonlítsa össze a Jansche/Krainer/Posch/Kreis ellenőrző listájával! http://www.lehrplan99.at/schulmanagement/Jansche Krainer Posch Kreis Qualitaetsevaluation und Qualitaets entwicklung an Schulen.htm

•

2.4 Próbálja meg rekonstruálni és (saját maga számára) jegyzőkönyvbe venni az utolsó kollégákkal folytatott megbeszélését! A következő szempontok alapján ellenőrizze az ön által felvetett témákat:


2004.07.16.

3


-

Adtam nem kért tanácsokat? Feltettem tolakodó, kényelmetlen, unalmas kérdéseket? Figyelmesen meghallgattam mindenkit? Ráálltam a beszélgető társaim gondolkodásmódjára és érzelmi állapotára?

•

2.5 A “kommunikálás az iskolában az iskolavezetés szemszögéből” témakörben vegyen rést a mi virtuális Brainstorming-unkon! (Használja a beszélgető fórumot a CoursRoom-ban!) A következő szabályokat vesszük figyelembe: Minden ötletet szívesen fogadunk, akkor is, ha nem hangoznak reálisnak! A mennyiség fontosabb, mint a minőség! [19] A felvetett gondolatokat nem szabad kritizálni! Strukturálja a hozzászólásokat a következő kritériumok szerint: Témakörök Személyes fontosság Megvalósíthatóság Írjon további kritériumokat a hozzászólások strukturálásához! Mentse el ezeket a beszélgető fórumban!

•

2.6 Ellenőrizze, hogy a tanároknak elegendő lehetőséget ad-e saját tevékenységük hatásainak jelentéséről! Nézőpontok (a tanár szemszögéből): 1. 2. 3.

(Célok): Mi az én igényem, célom? Mit akarok elérni? (Kritériumok): Mit teszek én, hogy a célt elérjem? (Mutatók): Min és milyen megfigyelhető jellemzőkön tudom felismeri, ha egyáltalán fel tudom, hogy ez az igény megjelenik? 4. (Eszközök): Hogyan és milyen módszerekkel lehet [20] megállapítani, ha egyáltalán és mennyire vannak ezek a jellemzők jelen? •

2.7 A kiválasztott online irodalom keressen anyagokat a következő témakörökhoz: Egy megbeszélés témáinak tisztázása Beszélgetés vezetés Visszacsatolás Konfliktusmegoldás Viták elsimítása Szupervizíó Dokumentálja a jó, összefoglaló leírásokat!

•

Keressen az Interneten az iskolai kommunikációs folyamatok témakörben kulcsszavakat! Állítsa össze a saját kis kézikönyvét! Egészítse ki a kulcskifejezések listáját!

•

2.9 Keressen az Interneten példaszerű iskolai honlapokat, amelyek informatívak és interaktívak! Értékelje ki ezeket a következő szempontok szerint: Az információ strukturálása Az információ elhelyezése szövegkörnyezetben A célcsoportok figyelembevétele


2004.07.16.

3

52. oldal, összesen: 77 -

Az érthetőség figyelembevétele Interaktivitás (az Interneten a kommunikáció, a visszacsatolás

lehetősége) A visszacsatolásra adott reakciók Tárolja az értékelését a team beszélgető fórumán! •

2.10 Tervezzen a szülőknek szóló Internet alapú kommunikációs formákat! Szervezzen egy beszélgető fórumot az iskolai Intraneten! Az Interneten (az iskolai honlapon) adjon a szülőknek és a diákoknak lehetőséget visszacsatolási megnyilvánulásokra a következő területeken:

Iskolai légkör Iskolavezetés Tanítási stílus 3.3.1.3 Feladatok az 1.5 kompetenciaterülethez: Együttes döntéshozatal megszervezése (12. Modul) 1. A személyes tudás reflexiói • •

1.1 Keressen példákat az együttes döntéshozatalra a mindennapi életből (pl. a saját családjából)! 1.2 Gyűjtse össze és rakja sorrendbe kognitív tapasztalatait (előzetes ismereteit) a következő kifejezések segítségével: Aktív hallgatás Empatikus viselkedés Visszacsatolás Beszélgetés vezetése Ügyfélorientált tanácsadói beszélgetés Kommunikációs formák Kommunikációs csatornák Konfliktus diagnózis Konfliktus-megoldási stratégiák Konfliktus menedzsment Együttes döntéshozatal Tanárok értékelése Nyilvános munka Oktatás megfigyelése Team felülvizsgálat Szupervízió Team munka

•

1.3 Asszociáljon a következő kulcsszavakra: Csoport Egyén Egyén


2004.07.16.

3


Együttműködés Diktatúra Összehangolás Parlamentarizmus

Próbálja meg a felmerülő érzéseket, képeket, történeteket (saját maga számára) dokumentálni! 1. Feladatok •

2.1. Válassza ki a “Schulqualitaet konkret” anyag módszereiből azokat, amelyek az ön megítélése szerint a legmegfelelőbbek az ön iskolájában az együttes döntéshozatal támogatására! Elégedettségi mutató Az én iskolám A mi iskolánk Visszacsatolási lap Tanulói perspektívák – interjú vezérvonalak Szülői kérdőív I Szülői kérdőív II Metafora gyakorlat Körgyakorlat Körözõlevél A minőség területek meghatározása a “Clustering” módszerrel A változás virága I és II Pozitív célmeghatározás Kreativitás stratégia Walt Disney nyomán Felépítési terv SMART-módszer Pedagógiai program

•

2.2 Valósítsa meg a kiválasztott módszereket! Írjon jelentést a tapasztalatairól! (Napló, jelentés, rövid leírás a tanfolyam fóruma számára).

•

2.3 Tervezzen meg egy tervező és vezető csoportot a minőségfejlesztéshez! Először próbálja meg a következő kérdéseket tisztázni: Ki bocsát rendelkezésére egy tervező csoportot? Kik vállalják magukra a projektvezetést illetve a munkamegbeszélés levezetését? (a projektvezetés kiválasztása) Az iskolavezetés milyen módon tudja támogatni ezt a folyamatot? Mikor lesz az első, minden munkatárs számára nyitott, munkamegbeszélés? Milyen témák álljanak ezen a középpontban?

•

2.4 Próbáljon meg válaszolni a “auf die Fragen von A. Srittmatter” kérdéseire mielőtt egy együttes döntéshozatali folyamatot bevezet!

•

2.5 Az Interneten keressen kulcsfogalmakat az együttes döntéshozatalhoz! Válogassa ki ezeket a fogalomlistáról! 3.3.1.4 Feladatok az 1.6 kompetenciaterülethez: Munkatársak vezetése (16. Modul)

1. A személyes tudás reflexiói


2004.07.16.

3

•


1.1 Próbáljon meg válaszolni (saját maga számára) a következő kérdésekre:

Hol és hogyan kontrollálnak, fegyelmeznek, büntetnek engem? Hol és hogyan kontrolláltam, fegyelmeztem, büntettem és? Hol és hogyan szeretnek, dicsérnek, ismernek el engem? Hol és hogyan dicsértem én? Hogyan vezettek engem már életem során? Milyen tapasztalataim vannak a vezetés alatt állásról? Hogyan vezetek én? Eddig mit csináltam jól, mint vezető? Eddig mint vezető mit tettem, amit a jövőben nem tennék? El tudom képzelni az “vezetés” fogalmát képszerűen? Hogyan nézne ki ez a kép? Milyen érzéseim vannak a következő fogalmakkal kapcsolatban: “Hatalom” “Vezetés” “Döntéshozatal”? Meg tudom magyarázni saját magam számára a negatív érzések okait? Milyen hierarchiák érvényesültek a családomban gyermekkoromban? Hogyan kezeltük a konfliktusokat? Hogy néznek ki a vezetési struktúrák a mostani családomban, vagy rokoni körömben? Hogyan kezeljük a konfliktusokat? 1. Feladatok •

2.1 Állítson össze magának egy ellenőrző listát és egy kérdőívet a következő kompetenciák egyikéhez:

A munkatársak szerepének és funkciójának beosztása Felelősség/feladat meghatározása/kiadása Meglévő kompetenciák használata Döntéshozatali folyamatok átláthatóvá tétele A munkatársi viszony és a főnöki funkció egyensúlyba hozása Team munka megszervezése Hasonlítsa össze a saját ellenőrző listáját a meglévő többi listával! Hasonlítsa össze a saját kérdőívét a többi kérdőívvel! •

2.2 A Munkatársak vezetése témakörhöz állítson össze egy rövid workshop programot!

•

2.3 Más tananyagok segítségével egészítse ki a fenti kompetencia listát! 3.3.1.5 Feladatok az 1.10 kompetencia területhez: Pedagógiai program összeállítása (13. Modul)


2004.07.16.

3


1. A személyes tudás reflexiói •

1.1 Próbálja meg (saját maga számára) saját életének a képét megalkotni!

•

1.2 Keressen példákat a mindennapi életben egy program stratégiai jellemzőinek az összeállításához (például a saját családjában)!

•

1.3 Próbáljon meg válaszolni (saját maga számára) a következő kérdésekre: Gyermekkoromban mik voltak az elképzeléseim az elfogadható életvitelről? Milyen Hogyan fejeztük ki az alapelveket? Van a mostani családomnak képe? Hogyan határozzuk meg azt?

•

1.4 Idézze fel, hogy milyen sikereket ért el eddig az iskolai profil, az iskolakép és a pedagógiai program összeállításában!

•

1.5. Gyűjtse össze és állítsa sorrendbe kognitív tapasztalatait (tudását) a következő fogalmak tekintetében! Külső kapcsolatok Az sikola állapotának felmérése Tanterv Empatikus viselkedés Értékelés Bővítési terület Visszacsatolás Az iskola identitása Érdekek Konfliktusok Ellenőrzés Együttes döntéshozatal Tanmenet Az iskolakép Tervezés Projekt tervezés Minőség menedzsment Iskolafejlesztési terv Iskolaigazgatás Iskola profil Pedagógiai program Iskolai minőség Értékek

•

1.6.Asszociáljon a következő kulcsszavakra: -

Én, mint egy tervezőcsoport vezetője Én, mint egy pedagógiai program előadója egy szemináriumon


2004.07.16.

3


Én, mint ötletgazda Én, mint partner a megbeszélésen Én, mint más iskolák kritikusa Én, mint kritizált Én, mint dicsért

Próbálja meg a felmerült érzéseket, képeket, történeteket (saját maga számára) dokumentálni! •

1.7 Asszociáljon a következő kulcsszavakra: -

•

Program Terv Ellenõrzés Nyilvánosság Jövőkép Jövőterv Jövő Vita Kompromisszum Próbálja meg a felmerült érzéseket, képeket, történeteket (saját maga számára) dokumentálni! Meg tudom magyarázni saját magam számára a negatív érzések okát? Meg tudom magyarázni saját magam számára a pozitív érzések okát?

1.8 Próbáljon meg válaszolni (saját maga számára) a következő kérdésekre:

El tudom képzelni a “kép” fogalmát képszerűen? Hogyan nézne ki ez a kép? Mikor és hogyan állítottam össze sikeres programot? Hol és hogyan kritizáltak engem egy fejlesztési ötlet kapcsán? Hol és hogyan dicsértek engem egy fejlesztési ötlet kapcsán? Mikor, hol és hogyan kritizáltam én egy újítási javaslatot? Mikor, hol és hogyan dicsértem én egy újítási javaslatot? 2. Feladatok •

2.1 Tervezze meg egy pedagógiai program összeállításának lépéseit. A megoldását hasonlítsa össze az alábbi műben foglaltakkal:

Hameyer, Uwe/Michael Schratz: Schulprogramme: Wegweiser von der Vision zur Gestaltung von Schule. In: Altrichter, Herbert/Wilfried Schrey/Michael Schratz (Hg.) (1998): Handbuch zur Schulentwicklung, Innsbruck; Wien: Fehler! Verweisquelle konnte nicht gefunden werden. Fehler! Verweisquelle konnte nicht gefunden werden. Schley: A szervezet-fejlesztés fázisai [21] Philipp és Rolff Philipp és Rolff a pedagógiai program összeállításának 12 lépését határozza meg: kezdeményezés, határozat/iskolai konferencia, egy fejlesztõ-/irányító csoport létrehozása,


2004.07.16.

3

57. oldal, összesen: 77 készletfelvétel és környezet elemzés, iskolai diagnózis: erõsségek és gyenge pontok, egy közös vízió kialakítása, a vezérelvek megalkotása, a fejlesztés súlypontjainak megkeresése és kiértékelése, prioritások meghatározása, a szöveg véglegesítése, megállapodás/engedélyeztetés, realizálás, értékelés

Q.I.S: Az út a pedagógiai programig • 2.2 Állítson össze egy olyan értéklési tervet, amellyel az iskola erősségeit és gyenge pontjait meg [22] lehet határozni! • 2.3 Alakítsák ki azokat a módszereket, amelyekkel a külvilág igényeit fel lehet mérni! Válaszoljanak meg egy fiktív szülői levelet! Tervezzen meg egy, az Internet-re alapuló kommunikációs formát a szülőkkel! Szervezzen meg egy beszélgető fórumot az iskola honlapján! Az Interneten (az iskolai honlapon) teremtse meg a szülők és tanulók számára a visszajelzés lehetőségét a következő területeken: Oktatási stílus Oktatási tartalom A tanulói érdeklődés figyelembe vétele Helyi adottságok figyelembe vétele A munkaerőpiac igényeinek figyelembe vétele Az Interneten keressen példákat az iskolán kívűli partnerekkel történő kommunikációra! Értékelje ki a talált oldalakat! Válassza ki azokat a módszereket, amelyeket használni szeretne az iskolán kívüli partnerekkel történő együttműködésben! Tervezzen meg és mentsen el más módszereket is! • 2.4 Alakítson ki egy iskolai profilt! Keressen az Interneten érdekes iskolai profilokat! Válassza ki a legérdekesebbeket és legszimpatikusabbakat, és mentse el őket a szemináriumi dokumentációban (CourseRoom/Diskussion)! Mentse el a saját iskolai profilját a szemináriumi dokumntációban! Hasonlítsa össze az ügyfelek (szülők, tanulók, munkaerőpiac, helyi környezet) által megfogalmazott kívánságokat a saját iskolai profiljával! Próbálja meg megfogalmazni, hogy melyek azok a kívánságok, amelyeket az iskolának nem - kellene, vagy nem - tud teljesíteni. • 2.5 A MetaGer, a Google és az AstroNaut kereső programokkal keressen a kompetencia katalógus 1.1 pontjában bevezetett fogalmakat! Használjon különféle keresési lehetőségeket! Válasszon más kereső programokat is, és keressen különböző fogalom kombinációkat! http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/kezikonyv.htm

2004.07.16.

3


A keresés legjobb eredményeit mentse el a tanfolyam beszélgető fórumában! A beszélgető fórumon adjon hírt sikertelen kereséseiről! Állítson össze egy rövid keresési naplót! Válassza ki az ön számára legfontosabb online szövegeket a pedagógiai program összeállításának témakörében! A választásait jelentesse meg a beszélgető fórumon! Ebből az anyagból állítson össze egy kicsi személyes adatbankot! Az ön számára legfontosabb címeket mentse el a tanfolyam CoursRoom-ban! Hasonlítsa össze eredményeit más résztvevők eredményeivel! Nevezzék meg saját választási kritériumaikat, és hasonlítsák össze őket más résztvevők kritériumaival! (Milyen olyan területeket fedenek le a megtalált anyagok, amelyeket a tananyagban nem lehet megtalálni?) Saját keresési eredményeit hasonlítsa össze a tanfolyam online irodalomjegyzékével! Jegyezze fel az ön szerint hiányzó anyagokat! Vizsgálja meg, hogy a hiányzó anyagok az ön számára releváns, eddig hiányzó információt tartalmaznak-e! Nyomtassa ki az ön számára legfontosabb anyagokat! Ezekből az anyagokból állítson össze egy kis kézikönyvtárat! Mentse el ezeknek az anyagoknak a címét és megtalálási helyét a tanfolyami körlevélben! • 2.6 Állítson össze egy saját pedagógiai programot és jelentesse meg a tanfolyami CoursRoomban! Mi tesz egy pedagógiai programot az iskolák számára annyira érdekessé? Mennyire megalapozottak a remények? Milyen feladatokat kell egy pedagógiai programnak megoldania? Milyen elemeket kell egy pedagógiai programnak tartalmaznia? Hogyan kezdheti meg egy iskola a működését? Milyen fejlődési lépéseken keresztül haladhat egy iskola? Kiknek kell ezekben részt venniük? Hogyan lehet támogatni a pedagógiai program kidolgozását? Milyen feladatokat határoz meg saját maga számára az iskola vezetés? Milyen feladatai vannak az iskola felügyeletnek? Kell, hogy egy pedagógiai program engedélyezési kötelezett legyen? Hogy viszonyul ez a pedagógiai program elfogadásához?

3.3.1.6 Feladatok az 1.18 Kompetencia területhez: Az Interneten az iskola igazgatás témakörében anyagok gyűjtése 1. A személyes tudás reflexiói • 1.1 Keressen válaszokat (saját maga számára) az alábbi kérdésekben: Milyen ellenérzéseim és gátlásaim vannak, ha a számítógép mellett ülök?


2004.07.16.

3

59. oldal, összesen: 77 Mit érzek, ha a következő fogalmakkal találkozom? Információs társadalom Számítógépes munka Információ áramlás Virtuális világ Számítógépes játékok Az iskola informatikai kiépítése A képernyőn dolgozni Programozás

• 1.2 Mi volt a legnagyobb sikerélményem a számítógéppel? • 1.3 Mi volt a legkellemetlenebb élményem a számítógéppel? • 1.4 Mesélje el annak történetét, amikor először talákozott a számítógéppel! 2. Gyakorlati feladatok •

2.1 A MetaGer, a Google és az AstroNaut kereső programokkal keressen a kompetencia katalógus 1.1 pontjában felsorolt fogalmakat!

•

2.2 Válasszon más kereső programokat és azok segítségével keressen különböző szókombinációkat! Mentse el a CoursRoom-ban a legsikeresebb eredményeit! Tegye közzés a CoursRoom-ban a sikertelen keresési próbálkozásait!

• 2.3 Válassza ki az ön számára legfontosabb online szövegeket az iskola igazgatás témakörében! Ezekből az anyagokból állítson össze egy kicsi személyes adatbankot! Mentse el az ön számára legfontosabb szöveg címeket a tanfolyami Materialarchiv-ban! • 2.4 Nevezze meg saját választási kritériumait és hasonlítsa össze őket más tanfolyami résztvevők kritériumaival! (Milyen olyan területeket fedenek le a megtalált anyagok, amelyeket a tananyagban nem lehet megtalálni?) • 2.5 Saját keresési eredményeit hasonlítsa össze a tanfolyam online irodalomjegyzékével! • 2.6 Jegyezze fel az ön szerint hiányzó anyagokat! Vizsgálja meg, hogy a hiányzó anyagok az ön számára releváns, eddig hiányzó információt tartalmaznak-e! • 2.7 Nyomtassa ki az ön számára legfontosabb anyagokat! Ezekből az anyagokból állítson össze egy kis kézikönyvtárat! • 2.8 Mentse el ezeknek az anyagoknak a címét és megtalálási helyét a tanfolyami körlevélben!

3.3.2 Feladatok az Értékelés témaköréhez 3.3.2.1 Feladatok a 2.1 Kompetencia területhez: Az “értékelés” problematikáját feldolgozó alapfogalmak ismerete, értelmezése és besorolása http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/kezikonyv.htm

2004.07.16.

3


1. A személyes tudás reflexiói • 1.1 A fogalmak

[23]

közül válassza ki azokat, amelyeket körülbelül tud definiálni!

• 1.2 Próbáljon meg rájönni, hogy melyek azok a definíciók, amelyek különösen nehezen érthetők az ön számára! •

1.3 Próbáljon meg mindegyik fogalomhoz egy analóg, a mindennapokban használt fogalmat találni!

• 1.4 Próbáljon meg mindegyik fogalomhoz egy szinonímát (azonos jelentésű, azonos értelmű szó) találni! • 1.5 Válassza ki azokat a fogalmakat, amelyekkel kapcsolatban történetek jutnak eszébe! • 1.6 Válassza ki azokat a fogalmakat, amelyeket vizuálisan jól el tud képzelni! A képhez adjon egy személyes, mindennapi definíciót - a pontosság és tudományosság igénye nélkül! • 1.7 Válassza ki azokat a fogalmakat, amelyek önben különösen erős negatív érzéseket váltanak ki! Próbáljon meg rájönni ezeknek a negatív érzéseknek az okára! •

1.8 Próbálja meg az adott fogalomhoz társuló első asszociációt megjegyezni és a fogalomhoz társítani!

2. Gyakorlati feladatok • 2.1 Az alapfogalmakból válassza ki azokat, amelyek, tartalmukat illetően, nem világosak az ön azámára! A következő online anyagokban keressen definíciót ezekhez a fogalmakhoz! Másolja át a legjobb, legtalálóbb definíciókat és és mentse el őket a CoursRoom/Diskussionforum-ban! •

2.2 Nézze át az online irodalom anyagait és keresse bennük az ön számára legfontosabb fogalmakat! A megadott kapcsolódások és az online irodalom segítségével állítsa össze saját kislexikonát ezekből a fogalmakból! Mentse el a gyűjtését a beszélgető fórumon (CoursRoom/Diskussionforum)!

• 2.3 Keresse önállóan ezeket a fogalmakat az Interneten! (Lásd a 2.7 feladatot is) Ha jobb, találóbb definíciókat/leírásokat/magyarázatokat talál, tegyen javaslatot az eredeti Link kicserélésére! • 2.4 Az alapfogalmak listáját egészítse ki olyan fogalmakkal, amelyek hiányoznak az ön számára a listáról! Keressen az Interneten jó magyarázó anyagokat! Mentse el gyűjtését a beszélgető fórumon (CoursRoom/Diskussionforum)! • 2.5 Egészítse ki az online irodalomjegyzéket saját javaslataival! Mentse el gyűjtését a beszélgető fórumon (CoursRoom/Diskussionforum)! •

2.6 Egészítse ki a nyomtatott irodalom jegyzékét saját javaslataival! Mentse el gyűjtését a beszélgető fórumon (CoursRoom/Diskussionforum)!


2004.07.16.

3


3.3.2.2 Feladatok a 2.2 Kompetencia területhez: Az értékelés céljainak megfogalmazása 2. Gyakorlati feladatok • 2.1 Válassza ki az értékelés lehetséges területeit: A szervezet értékelése Az oktatás tartalmának értékelése Az oktatási stílus értékelése Egyéni teljesítmények értékelése • 2.2 Határozza meg az értékelés lépéseit! A lépéseket konkretizálja saját iskolájára vonatkozóan! Segítségül:

A minőségigazgatás Dubs által javasolt lépései a Lépésről-lépésre modellben: 1. lépés: Az értékelendő terület kiválasztása 2. lépés: A minőségi elvárás formájának meghatározása és a kívánt minőség definiálása az értékelendő terület tükrében 3. lépés: A jelenlegi állapot rögzítése az értékelendő területen belül 4. lépés: A meghatározott minőség és a rögzített jelenlegi állapot közötti eltérések megállapítása 5. lépés: A minőség javítását szolgáló javaslatok kidolgozása •

2.3 Alkossa meg saját kérdéseit a szervezet értékelésével kapcsolatban! Hasonlítsa össze saját kérdéseit a következő listával: - Milyen a kommunikáció a szervezeten belül? Vannak-e rendszeres visszajelzések a munkatársak és az ügyfelek részéről az iskolavezetés felé? - Az igazgatónak teljes személyi felelőssége van vagy az iskolafelügyelet veszi át ezt a felelősséget? - A hierarchiának hány szintje van? - Van-e szervezeti és személyes autonómia (költségvetési felelősség, személyügyi felelősség, tantervek feletti felelősség)? - Részt vesznek-e a munkatérsak rendszeres továbbképzésen? Milyen kompetenciákat fejlesztenek elsősorban? - Van-e rendszeres tapasztalatcsere innovációban élen járó szervezetekkel? - Hogyan oszlanak meg a szerepek a központi illetve a helyi iskolafelügyelet és az iskolák között? - Innovációs képesség: Hogyan lehet megbeszélt változtatásokat bevezetni? Mi lesz a sorsa


2004.07.16.

3

62. oldal, összesen: 77 az alulról jövő kezdeményezéseknek? - Hogyan kezelik, osztályozzák és használják fel a szervezet-fejlesztésben a munkatársak tudását/tapasztalatát?

•

2.4 Állítson össze értékelő kérdéseket a mi virtuális tanfolyamunkra vonatkozóan! Hasonlítsa össze kérdéseit az alábbi kérdésekkel! Egészítse ki ezeket a kérdéseket és az eredményt ossza meg a többi résztvevővel!

- Vannak a tanfolyamnak világos célkitűzései? - Épít a tanfolyam a résztvevők saját tapasztalatára? Mivel sikerül elérni a motiváltságot és az érintettséget? - A tanfolyam ismereteket ad-e át vagy pedig az összegyűjtött információkból projekt módszerrel próbálja a résztvevők tudását megalapozni (behaviorista, kognitív, konstruktivista elemek)? - Áttekinthető az ajánlott információs anyag? - Mennyire interaktív a tanfolyam? - A tanfolyam milyen lehetőségeket biztosít a közvetlen tapasztalatcserére? - Hogyan tagolódik az anyag? - A hypertext kapcsolódások logikusak? - A struktúrák világosak? • 2.5 Adaptálják ezeket a kérdéseket iskolájuk konkrét oktatási tartalmára!

3.3.2.2 Feladatok a 2.4 Kompetencia területhez: Saját adatgyűjtés folytatása (adatgyűjtés kiviteleztetése) 1. A személyes tudás reflexiói • 1.1 Próbálja meg (saját maga számára) megválaszolni a következő kérdéseket: Milyen munkát folytattam eddig az értéklés különböző területein (pl. hospitáció, kiértékelendő konferenciák, megbeszélések)? Ezekből a tapasztalatokból mit fogalmaztam már meg írásban? Ebből mit adtam már elő valamilyen formában? Mi az, amit már elképzeltem és megvalósítottam anélkül, hogy az eljárás lépéseit előtte pontosan megterveztem volna? • 1.2 Asszociáljon a következő fogalmakra: - kontroll - kiértékelés - a tanulók tanároknak adott osztályzatai - megfigyelés - hospitáció - felügyelet Próbálja meg a felszínre kerülő érzéseket, képeket, történeteket (saját maga számára) dokumentálni! 2. Gyakorlati feladatok


2004.07.16.

3


• 2.1 Az értékelés eszközeit átfogó irodalomjegyzék segítségével válassza ki az értékelés céljának leginkább megfelelő adatgyűjtési eszközöket! A toplistáját dokumentélja a CoursRoom-ban! • 2.2 Írjon egy fiktív megbízást adatgyűjtés megrendelése ügyében! A megbízást dokumentálja a CoursRoom-ban! • 2.3 Keressen az Interneten iskola-értékelési ajánlatokat! •

2.4 Értékelje ki azoknak az intézményeknek az ajánlatait, amelyek az ön iskolájának az értékelését elvégezhetnék? A megoldását ossza meg a többi résztvevővel!

• 2.5 A kiválasztott eszközök segítségével adjon megbízást adatgyűjtésre! Válasszon az értékelés eszközeiből! Értékelési kérdőív Megfigyelések (hospitáció) Interjúk Moderált workshop Szakértői beszélgetések Az adatgyűjtés eredményeit dokumentálja a CoursRoom-ban!

3.3.2.4 Feladatok a 2.7 Kompetencia területhez: Az Interneten értékelési eszközök, értékelő jelentések példáinak, valamint alapfogalmaknak a keresése 2. Gyakorlati feladatok • 2.1 A MetaGer, a Google és az Astronaut keresőprogramokkal keressen a kompetencia katalógus 2.1 kompetencia területéhez kapcsolódóan bevezetett, és más fontos fogalmakat! • 2.2 Válasszon más keresőprogramokat, és keressen kölünböző fogalom kombinációkat! A legsikeresebb keresését mentse el a tanfolyami CoursRoom-ban! Tegye közzés sikertelen keresési próbálkozásait a CoursRoom-ban! Vezessen keresési naplót és bocsássa ezt a tanfolyami MediaCenter rendelkezésére! • 2.3 Válassza ki az ön számára legfontosabb online szövegeket az értékelés témakörében! Ezekből az anyagokból állítson össze egy kicsi személyes adatbankot! Mentse el az ön számára legfontosabb szöveg címeket a tanfolyami Materialarchiv-ban! Hasonlítsa össze a különböző résztvevők munkájának eredményét! • 2.4 Nevezze meg saját választási kritériumait és hasonlítsa össze őket más tanfolyami résztvevők kritériumaival! (Milyen olyan területeket fedenek le a megtalált anyagok, amelyeket a tananyagban nem lehet megtalálni?) • 2.5 Saját keresési eredményeit hasonlítsa össze a tanfolyam online irodalomjegyzékével! • 2.6 Jegyezze fel az ön szerint hiányzó anyagokat! Vizsgálja meg, hogy a hiányzó anyagok az ön számára releváns, eddig hiányzó információt tartalmaznak-e! • 2.7 Nyomtassa ki az ön számára legfontosabb anyagokat! http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/kezikonyv.htm

2004.07.16.

3

64. oldal, összesen: 77 Ezekből az anyagokból állítson össze egy kis kézikönyvtárat! Mentse el ezeknek az anyagoknak a címét és megtalálási helyét a tanfolyami CoursRoomban!

3.3.2.5 Feladatok a 2.8 Kompetencia területhez: Az új médiumok oktatásban játszott szerepének felbecsülése 2. Gyakorlati feladatok •

2.1 Keressen válaszokat a következő kérdésekre (az új médiumok szerepe az iskolában). A kérdések listáját egészítse ki a válogatott online irodalom segítségével! A CoursRoom-ban szervezzenek tapasztalatcserét a kérdésekről és az önök által adott válaszokról! - Mi a helyzet a tanárok Internet-kompetenciáival (keresés, kontextualizálás, felhasználás, saját kidolgozás)? - Van az iskolának saját Intranet-je? - Az Intranetet és az Internetet felhasználják-e mint a tanítási tartalom részét? - Ha igen: a tanórákon mi a meghatározó a számítógép használatával kapcsolatban? Az eddigi instrukciós módszerek automatizálása vagy eszközként való felhasználása az információ gyűjtésben, a kiértékelésben, a kontextualizálásban? - Milyen tanulási szoftvereket használnak? Mi alapján ítélik meg és választják ki? - Az informatikát magát átalakították-e egy tradicionális kognitív tantárggyá? - Milyen mértékben formalizált az oktatásszervezés? A történések hány százalékát határozzák meg a tanárok, és hány százalékát a tanulók? - Milyen mértékben vonják be a tanulókat a tanulási célok megtervezésébe? - Mekkora az iskola szabad mozgási tere a tanterv kialakításában? Az időnek hány százaléka áll a szabad tervezés (pl. projektek) rendelkezésére? - Megtanulják-e a tanulók a programozást? Ha igen, akkor a programozás maga a tanulási cél-e vagy pedig saját tanuló vagy játék programok írása?í - A hálózatot hogyan használják fel az iskolai adminisztrációban? - Részt vesz-e az iskola az Interneten keresztüli tapasztalatcserében/kommunikációban? Ha igen akkor ebben milyen szerepet játszik az iskolavezetés, a tanárok és a tanulók?

3.3.2.6. Feladatok a 2.9. kompetenciaterülethez: tanulási szoftverek értékelése 2. Gyakorlati feladatok • 2.1. Keressen az Interneten tanulási szoftver értékelésrõl anyagokat! A legjobb oldalakat mentse el a CourseRoom-ban! • 2.2. Keressen az Interneten tanuló szoftvereket és értékelje õket az alábbi szempontok szerint: ⇒ A tanuló szoftver irányítja a gyereket vagy a gyerek irányítja a tanuló szoftvert? Keressen olyan szoftvert, amely a tanuló számára lehetõvé teszi az önálló kutatást, szerkesztést és ötletek kidolgozását. ⇒ Teret enged-e a fantáziának, a látszatnak és a képzeletnek ugyanúgy, mint a tényeknek és a készszégeknek? A képzelet mindenféle kreatív tevékenység mozgatórugója - valaminek a felfedezése, egy üzelt alapítása, érdeklõdés kifejtése, egy ajándék kiválasztása: minden amit csak el lehet képzelni. Keressen olyan szoftvert, amely támogatja az intenzív gondolkodást és gyakorlati feladatokkal segíti a tények elsajátítását. http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/kezikonyv.htm

2004.07.16.

3


⇒Keressen olyan szoftvert, amely megengedi a gyerek számára, hogy olyasmit hozzon létre, amelyben Ön vagy mások is részt tudnak venni: egy kép, egy rajzfilm, egy születésnapi képeslap. Keressen olyan szoftvert, amely eleve lehetõvé teszi az együttmûködést, egy olyan tevékenységet, amelyben Ön és gyermeke együtt örülhet. Keressen olyan szoftvert, amely olyan tevékenységekre ösztönöz, amelyeket ön meg tud beszélni gyermekével. És úgy beszélgessenek az élményekrõl, hogy a gyerek büszke lehessen teljesítményére. ⇒ Tesztelje a szoftvert mielõtt megvenné. Több nehézségi fokkal rendelkezõ szoftvert keressen. Ha öt perc alatt nem érti meg, hogy mirõl van szó, az rossz. De, ha öt perc alatt mindent megért, az még rosszabb. Ekkor a szoftver túl felületes. Keressen olyan szoftvert, amelyet érdekesnek talál. Gondoljon arra, hogy a legjobb gyermekirodalom az az irodalom, amelyet minden felnõtt számára is ajánlani lehet. ⇒ Ügyeljen a kiegyensúlyozott szellemi "táplálék" biztosítására. Nincs olyan élelmiszer, amely önmagában a legjobb lenne mind a test, mind a szellem részére. És úgy, ahogy tisztában vagyunk a fehérje, a zsír és a szénhidrát megfelelõ összetételének fontosságával, ugyanúgy kell a szellemi táplálék komponenseit is a megfelelõ arányban biztosítanunk. Az összetétel az ötletek sokaságának összehangolásából születik. A tények fontosak, de ha elszigetelten kezeljük õket, akkor "üres" tudást jelenítenek meg, ugyanúgy, mint az "üres" kalóriák. A tápanyag az érdeklõdésbõl és a [24] fantáziából származik. Az értékelés eredményeit mentse el a CoursRoom/Diskussionsforum-ban! 3.3.2.7. Feladatok a 2.10. kompetenciaterülethez: az új médiumok felhasználása egy új iskolai nyilvánosság és a visszacsatolás számára. 2. Gyakorlati feladatok • 2.1. Az Interneten válasszon ki magának egy példaértékû iskolai honlapot! Értékelje ki a honlapot a következõ szempontok alapján: 1. Ki készítette a honlapot? Meg lehet ezt tudni a honlap külalakjáról? A honlap interaktív (vendégkönyvvel)? A értékelik?

vendégkönyvet

2. A rajta található információk kikhez szólnak? Meghatározható-e egyértemûen a célcsoport? a) Potenciális új tanulók és szüleik b) Potenciális új projektpartnerek az iskola számára c) Egy nem pontosan meghatározható nyilvánosság (egy helyi újság cikkjéhez hasonlóan) d) Volt tanulók (és tanárok) e) Tanulók és tanárok, akik most az iskolához tartoznak f) A jelenlegi tanulók szülei g) Az iskola felügyeleti szervei h) Egyéb, mégpedig:

egyik

3. Próbáljon meg az iskola számára egy olyan szlogent találni, amelyet a honlapon közzé lehet tenni ( pl.: "Ez az iskola nagy fontosságot tulajdonít a szülõkkel folytatott párbeszédnek" vagy "ebben az iskolában minden a feje tetején áll"). 4. Milyen formában szervezik a honlapra adott tanulói visszajelzéseket? Figyelembe veszik-e a tanulók igényeit, kiértékelik-e azokat nyilvánosan és válaszolnak-e a kérdéseikre? 5. Próbálja meg az értékelés eredményét röviden összefoglalni és a http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/kezikonyv.htm

2004.07.16.

3


CoursRoom/Diskussionsforum-ban tárolni! • 2.2. Tervezzen meg egy honlapot az iskolája számára, amennyiben még nincsen! •

2.3. Indítson el az iskolai honlapon egy körlevelet, amelyben a tanulók egyéni igényeiket megfogalmazhatják! Értékelje ki az igényeket!

3.4. Kollektív tudás, kooperatív (együttmûködõ) tanulás A tanfolyam hálózatos tanulási környezetében lehetõség nyílik arra, hogy egy közös tudásteret hozzunk létre. Technikailag ez könnyen megvalósítható, minden információt össze kell kötni egymással vagy együtt kell õket feldolgozni. A LearningSpace rendszere lehetõvé teszi minden tanfolyamszervezõ számára, hogy a saját tananyagukat könnyen elmenthessék a tanfolyam adatbázisának megfelelõ részben - minden résztvevõ intézmény kidolgozhatja saját tanfolyamváltozatát. A képzésben résztvevõk is elmenthetik megjegyzéseiket, ötleteiket, megoldásaikat és így mások számára is hozzáférhetõvé tehetik õket. Az interaktív kommunikációs környezet nemcsak az személyes információ és tudás létrehozását teszi lehetõvé, hanem széleskörû [25] beszélgetõ és együttmûködési lehetõségeket kínál . Itt a csoport puzzle (a feladatok felosztása) és a csoport rally (a csoport minden tagja számára egy meghatározott teljesítmény elérésének a [26] kitûzése) kivitelezhetõk. . A tanfolyanm publikációs és kommunikációs terében lehet a kérdéseket, hozzászólásokat és megjegyzéseket összegyûjteni és összefoglalni. A közösen megalkotott "Concept maps" (koncepciótérképek) (termékek tudásszerkezete) segítségével új szerkezetileg kifinomult, a kollektív tudást tartalmazó koncepciók születhetnek. A saját Hyperlinkgyûjtemény és a keresõ naplók segítségével egy mindenki számára hasznos navigációs segítséget nyújthatunk. A tanulási utakat, a team-en belüli munkát és a kommunikációs lehetõségeket is állandóan meglehet határozni együttes döntés alapján. A tanfolyam kiértékelése akár egy kollektív projektté is válhat. Az idõtõl és tértõl független kommunikáció a tanárral megkönnyíti a spontán felmerülõ kérdések feltételét és lehetõvé teszi a megalapozott válaszadást is. Létrejöhetnek a tapasztalatcserének olyan formái, amelyek egyúttal biztosíthatják az információcserén alapuló önálló tanulási tempót. A virtuális tér így a kollektív tudáselõállítás és tudásfelosztás optimális bemutatótere lehet. Milyen konkrét eljárásokat lehet a tanfolyami CoursRoom-ban szervezni? Összefoglalás, szortírozás A gyakran feltett kérdések kiválogtása Szemináriumi beszélgetések összefoglalása és hozzáférhetõvé tétele Megjegyzések összefoglalása és hozzáférhetõvé tétele Szemináriumi felszólalások összefoglalása és hozzáférhetõvé tétele Cserék lebonyolítása Keresõnaplók kicserélése Linkek kicserélése Hyperlink-gyûjtemények kicserélése Iskolai dokumentumok (profilok, pedagógiai programok, értékelési jelentések) kicserélése

eszközök, értékelési

Közös munka Tanítási eljárások közös meghatározása


2004.07.16.

3

67. oldal, összesen: 77 Anyagok kidolgozása közösen: forgatókönyvek, ellenõrzõlisták, programok Lehetséges megoldások egyéni értelmezésérõl folytatott beszélgetés A képzésben résztvevõk anyagaihoz megjegyzések fûzése Hibák közös kiértékelése A saját haladás kontrollálása más résztvevõkkel való beszélgetés során Együtt közös döntések hozása Online Brainstorming szervezése Online szemináriumok szervezése Online beszélgetések szervezése


2004.07.16.

3


4. A VIRTUÁLIS TANFOLYAM MEGVALÓSÍTÁSA 4.1. A LearningSpace tanulóprogram A LearningSpace tanulóporgram a LOTUS fejlesztése, amely mind a virtuális képzés lebonyolítását, mind a hálózatos rendszer mûködését biztosítja. Ez azt jelenti, hogy a hálózatban az intézmények szerepet vállalhatnak úgy mint egy tanfolyam kidolgozói és a tanfolyam kivitelezõi is. A LearningSpace-ben megtalálhatók úgynevezettt szerzõi eszközök, amelyekkel minden felhatalmazott [27] tanfolyam-fejlesztõ saját tanfolyamot vagy tanfolyami anyagot dolgozhat ki. Ezekkel lehet az elképzelt demoverziót összeállítani, különbözõ változatokat kidolgozni, majd értékesíteni. A képzésben résztvevõk a tanfolyamot az Interneten is elérhetik egy Web-Browser-rel vagy a Lotus Notes segítségével. Felhatalmazott fejlesztõk igénybe vehetik a Lotus Notes segítségét a tananyag kidolgozása során. Az installált változat lehetõvé tesz egy aszinkron-kommunikációt, míg egy késõbbi verzióval már a szinkron kommunikáció (pl. Chatroom, videokonferencia) is megvalósítható lesz. A hálózat jelenleg úgy mûködik, hogy három partnerintézmény tud hozzáférni a tanfolyamhoz a saját szerverén. Ennek az az elõnye, hogy a hálózatban mind a felhasználók, mind a fejlesztõk részére lényegesen könnyebb lesz a hozzáférés. A program részei: Órarend Az órarend a tanfolyamon belüli orientációt szolgálja. Hasonlóan egy tanrendhez, itt találhatják meg a megoldandó feladatokat és az ezekhez szükséges anyagokat. Az órarendben közvetlen kapcsolódásokat találnak a tananyaghoz. Itt megtalálhatják a tanfolyami szerkezet leírását, valamint az önálló tanfolyami részeket is pl. források a feladatokhoz, a tanulás célja, áttekintések, olvasmányok, gyakorlatok, kérdések és tesztek. Az órarendet össze lehet állítani úgy, hogy mindenki a saját tempójában dolgozhasson - ez azt jelenti, hogy nincsenek határidõk, vagy határidõként egy meghatározott periódus áll rendelkezésre, amelyen belül a kiosztott feladatokat el kell végezni. A feladat típusától függõen az órarendbõl közvetlenül beszélgetések szervezhetõk. MediaCenter A MediaCenter a tanfolyami anyagok adatbankja. Olyan anyagok forrása lehet mint például cikkek, Internetes oldalak, videoklippek, rajzok és prezentációk. Az órarendben található dokumentumok gyakran közvetlenül kapcsolódnak a MediaCenter dokumentumaihoz. A MediaCenter dokumentumaiba is belelapozhatnak, ha egy témához speciális tananyagot vagy kiegészítõ anyagot keresnek. Minden tanfolyamon kezdeményezhetnek beszélgetést vagy vitát a MediaCenter dokumentumaihoz kapcsolódóan. CourseRoom Itt tudnak a képzésben résztvevõk beszélgetni egymással és különbözõ témákban, valamint feladatok tekintetében eszmét cserélni. A résztvevõk hagyhatnak itt anyagokat, amelyekre a többi résztvevõ válaszolhat és így beszélgetés kezdõdhet el. A CourseRoom-ban választhatnak, hogy nyilvános vagy magánbeszélgetést kívánnak-e folytatni. Ebben az adatbankban a tanfolyam követelményeirõl beszélgethetnek a többi résztvevõvel és a tanfolyamvezetõvel. A CourseRoom az interaktív Online tanterem. Itt beszélgethet a többi képzésben résztvevõvel, információt oszthat meg másokkal, valamint projekteken és feladatokon dolgozhat. A CourseRoom-ban teamként dolgozhat társaival és a tanfolyam vezetõjével, továbbá problémamentesen kommunikálhat. A kommunikáció különbözõ szintjei lehetõvé teszik a magán vagy a nyilvános interakció megvalósulását. Kidolgozhatnak olyan témákat,


2004.07.16.

3


amelyeket mindenki vagy csak néhány résztvevõ olvas el, amelyet Ön és a tanfolyamvezetõ vagy az Ön team-je is elolvas. A CourseRoom-szinteket beszélgetési és gyakorlási szintekre osztották azért, hogy a megoldandó feladatokat egyértelmûen be lehessen azonosítani. A tanfolyamvezetõ felügyeli a CourseRoom-ot, segíti Önt a feladatok megoldásában és a beszélgetésekben, általános visszajelzést ad és megválaszolja a kérdéseket a résztvevõk haladásának biztosítása érdekében. Profilok Itt találja a tanfolyami résztvevõk profilját vagy "honlapját". Minden résztvevõ számára létrehozunk egy profilt, amely a résztvevõrõl információkat tartalmaz. A tanfolyamvezetõ és a résztvevõk ezen keresztül ismerhetik meg egymást közelebbrõl. A résztvevõk és a tanfolyamvezetõ olyan személyes adatokat helyezhet el a profil adatbankban, amelyeket a többi résztvevõ rendelkezésére szeretne bocsátani. Így lehet kialakítani egy olyan barátságos környezetet, amelyben a résztvevõk és a tanfolyamvezetõ tanulhatnak egymástól. Az egyes tanfolyami adatbankok - órarend, MediaCenter, CourseRoom és a profilok dokumentumokat és információkat tartalmaznak. A négy fórum adatbank össze van kötve egmással és együttesen alkotják az online tanfolyam tanulási környezetét. [28] (Forrás: Lotus Learning Space Forum - Orientáció) 4.2. A tanfolyam tartalma és kivitelezése közötti összefüggés 4.2.1. A tanfolyam tartalmi felépítése A LearningSpace-ben tárolt anyagok az iskolaigazgatás, a pedgógiai program kidolgozása és az [29] értékelés témaköröket tárgyalják. A három bevezetõ részben található utasítások a tanfolyam tartalmára, szerkezetére és kivitelezésére vonatkoznak. A kézikönyv maga hozzáférhetõ online a MediaCenterben. Az önértékelést egy kérdõív tartalmazza, amellyel az egyéni kompetenciákat lehet felmérni (lásd: 2.3.3. fejezet). A tanfolyam demo verziójának részei a következõk: [30] 1. Rövid leírás 2. Tanfolyami kézikönyv 3. Iskolaigazgatás (kompetencia katalógussal, kompetencia területekkel és [31] feladatokkal) 4. Értékelés 5. Önértékelés 6. Irodalomjegyzék 4.2.2. A fõ fejezetek belsõ struktúrája Az integrált nyitott tanulási környezethez minden fõ fejezetben kompetencia katalógus, projektötletek, feladatok, információs források és kommunikációs eszközök ajánlata tartozik. A részek egymással össze vannak kötve.

4.3. Navigálás egy Browser-rel a tanfolyamon

[32]

Egy Web-Browser-rel a következõ lépéseken keresztül léphetnek be a tanfolyamba: 1. lépés: a Browser lehívása 2. lépés: az Internetcím kiválasztása: http://www2.zse.asn-ktn.ac.at/ 3. lépés: a LarningSpace-Zentrale-ban a "Virtueller Weiterbildungskurs für Schulleiter" címre


2004.07.16.

3


klikkeljen rá. 4. lépés: a tanfolyam címoldalán a "Gehe zu Kurs"-ra klikkeljen rá. 5. lépés: adja meg a felhasználói nevet és a jelszót (a bemutatásban: "test", "test"). 6. lépés: "Zeitplan"-ra klikkeljen rá. (Aki szeretné megnézni elõször a tanfolyami könyvtár anyagait - vagyis a kizárólag a tanfolyamra kidolgozott digitális anyagokat - az klikkeljen a MediaCenter-re). [33] Miután kiválasztotta a Zeitplan/Zeitplan-t, a következõ lista jelenik meg

Ha ráklikkel a linken látható nyílra, megjelenik az adott modul részletes tartalma. Ha pl. a 13-as modul melletti nyílra klikkel rá megjelenik a modul részletes tartalma. Ez a rész áttekintést ad a teljes témáról. Ahhoz, hogy a teljes modulon belül egyszerûen lehessen tájékozódni a tanfolyamvezetõ kinyomtathatja ezt a részt és elolvashatja. (A piros nyíllal megjelölt feladatok jelzik az A személyes tudás reflexióiat, a kék nyilak pedig a gyakorlati feladatokat.) Példa: a 13. modul tartalma [34] iskolaigazgatás - 1.10. kompetenciaterület 4.4. Egy példa a témák feldolgozására az Interneten Ajánlatos a tanfolyamok, a szükséges eljárások megnevezésével kezdeni. A központi eljárási területek, amelyekhez a tanfolyam átfogó információs környezetet biztosít, a következõk: ⇒ az iskola profiljának megalkotása ⇒ pedagógiai program összeállítása ⇒ értékelés megtervezése és kivitelezése. Az eljárásokat a következõ lépéseken keresztül lehet kivitelezni: ⇒ a célok meghatározása ⇒ a kommunikációs folyamatok megszervezése ⇒ intézkedések kivitelezése ⇒ intézkedések átgondolása A tanfolyam nyitott tanulási környezete a következõ lehetséges tanulási lépéseket ajánlja: ⇒ saját kompetenciák átgondolása, amelyeket a fejlesztendõ területekhez választunk ⇒ az eljárások kivitelezéséhez tartozó ellenõrzõlisták és utasítások tanulmányozása, ezek összehasonlítása a saját felvetésekkel (és más résztvevõk felvetéseivel) ⇒ eszközök keresése az Interneten való eligazodáshoz ⇒ önállóan eszközök keresése a net-en ⇒ saját tapasztalatok felhasználása az átgondolás, mint információs forrás segítségével


2004.07.16.

3


⇒ további háttérinformációk kiválogatása a tanfolyami anyagokból, saját dokumentációs gyûjtemény összeállítása ⇒ további háttérinformációk kiválogatása az Internetrõl, saját dokumentációs gyûjtemény összeállítása, a link-ek átadása a többi résztvevõ számára ⇒ kérdések tisztázása a tanár segítségével, tapasztalatcsere a tanfolyam többi résztvevõjével ⇒ az eljárás lefolytatása ⇒ a tapasztalatok alapján az információs környezet megváltoztatása (saját módszerek dokumentálása) - egy kollektív tudástér létrehozása. Minden eljárás a virtuális tanfolyamon belül egy egyéni kombinációja a eljárási területnek, az eljárási lépésnek és a tanulási lépésnek. Példa: Az iskolaigazgató azt tervezi, hogy a pedagógiai programot együttmûködéses eljárással állítják össze. Az iskolának még nincs megfogalmazott profilja. Emiatt úgy gondolja, hogy elõször a közös célok és értékek (mint a pedagógiai program vezérfonalai) rövid leírását kell megadni.

Kompetencia katalógus

[35]

10. modul (iskolaigazgatás - kompetencia katalógus -

áttekintés)

Pedagógiai program összeállítása Az iskola fõbb elképzeléseinek megfogalmazása kommunikációs

folyamatban

Kommunikatív folyamatok szervezése Együttes döntéshozatal megszervezése A MediaCenter-ben: 2. Kompetencia katalógus Célok meghatározása Iskolai profil kialakítása Pedagógiai program összeállítása Tantervvel összefüggõ specializációk megtervezése Kommunikációs folyamatok megszervezése Célok egyeztetése Beszélgetések levezetése Külsõ kapcsolatok ápolása http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/kezikonyv.htm

2004.07.16.

3


Intézkedések kivitelezése Három területet jelöl meg, amelyen a kompetenciáit célirányosan szeretné fejleszteni:

1. A net-en példák keresése az iskolai profilra 2. A kommunikációs folyamatban a közös értékek meghatározása 3. A tanulók egyéni igényeinek figyelembevétele ⇒ Elsõ lépésként más iskolák jól kidolgozott profiljait lehet tanulmányozni, mint példát ⇒ Második lépésként a közös értékekrõl fog a jelölt több beszélgetést folytatni a kollégákkal, valamint egy konferenciát levezetni. ⇒ Aztán módszereket szeretne választani, amelyek segítségével a tanulók egyéni igényei felmérhetõk. ⇒ Eredményként a jelölt megalkotja az iskola profilját és azt a tanfolyami CoursRoom-ban vitára bocsájtja. ⇒ Milyen információs háttér és milyen feladatok állnak a jelölt rendelkezésére ezeknek a kompetenciáknak a kifejlesztéséhez és az eljárások kivitelezéséhez? 4.4.1 A net-en példák keresése az iskolai profilra - információs háttér Példák a jól összeállított profilra a) "Az iskolaigazgatás - 1.10. kompetencia terület" részben találhat a képzésben résztvevõ elõször áttekintõ anyagot a teljes témáról. Az "Információk a feladatokhoz/projektekhez" címû részben 12 pedagógiai programhoz és profilhoz kapcsolódó kiválasztott link található. (Ha a résztvevõ ennek a modulnak a 2.5. feladatát választja azonnal, akkor ezeken kívül talál még egy link-et az osztrák [36] iskolákhoz is.) Segítség a net-en való kereséshez Az 1.18. kompetencia területen: "Az Interneten anyagok gyûjtése az iskolavezetés, iskolaigazgatás témakörben" a képzésben részt vevõ 9 kiválasztott linket talál a keresési technikák begyakorlásához. [37] Bevezetés, ellenõrzõ listák Az iskolaigazgatás - kompetencia katalógus/1.1. kompetencia terület - témakörben a képzésben résztvevõ egy Hypertext összeköttetést találhat a "Leitbild der Schule" címszó alatt. Az 1.10. kompetencia területen/2.5. feladat (iskolai profil összeállítása) található egy intézményi ellenõrzõlista az iskolafejlesztésrõl (Universitat Dortmund - IFS): Werkzeugkasten/Leitbild - Merkpunkte http://www.ifs.uni-dortmund.de/wzk%20homepage.htm


2004.07.16.

3


Az iskolafejlesztésrõl szóló kézikönyv (Hameyer, Uwe/Michael Schratz (1998): Schulprogramme: Wegweiser von der Vision zur Gestaltung von Schule) egyik kiválasztott fejezetében a "Leitbild" fejezetben megtalálható a fogalom magyarázata, valamint az iskolai profil alkotóelemeinek és összeállításának leírása. Háttéranyagok A pedagógiai program összeállításához az információs környezet - ebben elsõ lépésként az iskolai profil meghatározása - teszi ki a kézikönyvbõl válogatott online anyagot az iskolafejlesztés témakörében. Ezek az anyagok közvetlenül hozzáférhetõk a MediaCenterben vagy a 13. Modul (Pedagógiai program összeállítása - válogatott online anyagok) válogatott anyagai között. A Q.I.S. oldalai is kinálnak a témában való elmélyülést szolgáló anyagokat és képeket. Az online irodalomban is találhatók további háttéranyagok. A nyomtatott irodalom listája alapján egy kisebb házikönyvtár is összeállítható. (Azoknak, akik a régi, lineáris úton szeretnének tanulni, lehetõségük van az online anyagok kinyomtatására, valamint arra, hogy saját igényeiknek megfelelõen lépésrõllépésre vonatkozó utasításokat kapjanak.) Tanári felügyelet A tanfolyam pedagógiai intézetek és továbbképzõ intézmények által alkotott hálózatra épül. A hálózatban lehetõség van arra, hogy - függetlenül a szóban forgó regionális szervezettõl - minden szakmai kérdésre az a tanárként mûködõ szakértõ válaszoljon, aki a témának specialistája. Egy régiók feletti felügyelõ tanári rendszer lényeges segítséget tudna nyújtani a késõbbi információgyûjtés során. 4.4.2. A kommunikációs folyamatban a közös értékek meghatározása - információs háttér Kapcsolódások, ellenõrzõ listák Az 1.4. kompetencia területen (Kommunikációs folyamatok megszervezése) találhat a résztvevõ az Ellenõrzõ listák/kapcsolódások alatt 12 kiválasztott ellenõrzõ listát a konferencia vezetésre és a beszélgetések levezetésére vonatkozóan: Konferencia vezetése, ellenõrzõ lista: http://www.schulleitung.de/sl/konflikte/i6521.htm 4.4.3 A tanulók személyes igényeinek figyelembevétele - információs hátér Szempontok, ellenörzõ listák 4.4.4 A net-en eszményképek keresése - Feladatok 4.4.5 A kommunikatív folyamat közös értékeinek meghatározása - Feladatok 4.4.6 A tanulók személyes igényeinek figyelembevétele - Feladatok


2004.07.16.

3


5. A KUTATÁSI PROGRAM Mivel a felnõttképzésben csak a közelmúltban terjedtek el a virtuális tanfolyamok, kevés tapasztalat áll rendelkezésre a tanuló szervezetrõl, a program struktúráról, a tanfolyami részvételrõl, a [38] motivációról és a tanári munkáról (tutoring). Emiatt a tanfolyamot kutatási munka kíséri. 5.1 A kérdések, amelyekre választ keresünk n n n n n n n n n n n n n n n n

Hogy néz ki egy jó Tanuló szervezet a net-en? Milyen jellegzetességekkel bír az ember-gép szimbiózis a nettel támogatott tanulásban? Hogyan lehet a tanulást az ember-gép rendszerben optimizálni? Mi az online tananyagok optimális mennyisége, elõkészítése (modul-struktúra) és felhasználása az életkor és a szakterület függvényében? Hogyan lehet megadni pontosan definiált tanulási célokat (kompetenciakatalógus) úgy, hogy azok az önszervezõ tanulás tájolójaként is szolgáljanak? Hogyan lehet olyan net-tel támogatott feladatokat írni (projekteket meghatározni), amelyek a hiányzó kompetenciák elsajátítását támogatják? Hogyan tudják a képzésben résztvevõk személyes tudásukat reflektálni és a tanulási folyamatban felhasználni? Az önértékelés és a külsõ értékelés hogyan járulhat hozzá az ismeretek megtanulásához (a részletes kompetenciakatalógus alapján)? A kommunikáció mely eszközeire van szükség ahhoz, hogy a net-tel támogatott tanulás sikeres legyen? Mi a tanár pedagógiai szerepe a net-en? Hogyan valósulhat meg az együttmûködõ tanulás a virtuális munkacsoportban? Hogyan lehet a résztvevõk tanulási folyamatban felhalmozott tudását összegyûjteni, strukturálni és újrafelosztani? Melyek a képzésben résztvevõk személyes beállítottságai? Milyen a képzésben résztvevõk viszonya a virtuális net-világhoz általánosságban? Hogyan kell kezelni didaktikailag a könyvolvasáskor megkövetelt lineáris gondolkodásmód és a hyperlinkek nem-lineáris használata közötti különbséget? Milyen új kihívásokkal kell a képzési igazgatóknak, a tantervfejlesztõknek és a tanároknak szembenézniük? Hogyan lehet az iskolaigazgatókat/tanárokat az iskolában az e-learning-re felkészíteni, motiválni?

5.2 Kutatási terv Elméleti munka n (a szakirodalom) vonatkozó kutatásainak összegyûjtáse és kiértékelése n az Internet-alapú önszervezõ tanulás elméleti alapjainak felállítása Empirikus munka A virtuális tanfolyam résztvevõinek megkérdezése A megkérdezés interjúk keretében történhet, ahol a statisztikai reprezentáltság elérése nem cél. Sokkal inkább olyan résztvevõkkel kell a projekt elsõ fázisában interjút készíteni, akik a lineáris olvasási kultúra tipikus képviselõi (a virtuális világ elutasítói), és akik a hypertext olvasási kultúra (intezív Internet használók) képviselõi. Szakértõkkel folytatott beszélgetések Szakértõkkel (projektmenedzserek, tanfolyamszervezõk, tanárok, kutatók,) folytatott célirányos kerekasztal-beszélgetések megvilágíthatják és összefoglalhatják a virtuális térben található tanuló szervezet fõ problémáit, kiértékelhetik a kísérleti képzés tapasztalatait és felhasználhatók a tanfolyam tvábbfejlesztésében.


2004.07.16.

3


Tanfolyami dokumentáció Más virtuális tanfolyamok mûködésének megfigyelése, a tapasztalatok dokumentálása és kiértékelése.

[1]

N.Dőring egymással szembe állítja az információátadási paradigmát és a problémamegoldási paradigmát: „a problémamegoldási paradigma nem a tanítást, hanem a tanulást állítja a középpontba és a tanulók szerepe az aktív cselekvés lesz, akik az esettanulmányok és projektfeladatok feldolgozásán és megbeszélésén keresztül önállóan tesznek szert a tudásra. Ezt a problémaorientált tanulást a kognitív eszközökkel végzett önálló tanulás támogatja. A kognitív eszközök mint például a nyitott multimédiás tanulási környezet motiválja az önszervezést és a tananyaggal történő játékos és kreatív foglalkozást. Ehhez fontos a problémamegoldó paradigma szempontjából, hogy a tanulás ne elszigetelten, hanem szociális (gyakorlati) területen menjen végbe. A tanulóknak támogatniuk kell egymást magyarázatokkal, ötletek kicserélésével stb. vagyis informálisan, kölcsönösen tanítják egymást (kooperatív önképzés) és e közben szerepeket váltogatnak. A problémamegoldó oktatásban (csoportos oktatás) kiscsoportok a lehetőleg gyakorlatorientált feladatok megoldásán és átgondolásán dolgoznak együtt, miközben tanári támogatást kapnak. A megközelítés hasonló a problémaorientált távoktatás (kooperatív távoktatás) esetében, itt azonban a munkacsoportok nemcsak ugyanazon a helyen, ugyanabban az időben találkoznak, hanem térben szétszórva találhatók és a NET-en keresztül állnak egymással kapcsolatban (virtuális team). A problémaorientált tanulásban különösen nagy szerepet játszik a megfogható problémamegoldás megadása, illetve a személyesen jelentéssel bíró termékek megalkotása, amelyben a tanulók tudásszintje manifesztálódik és amelyre büszkék. Ezek a munkák társadalmi összehasonlítások és tartalmi megbeszélések tárgyát képezik, ezek katalizálják és dokumentálják a tanulási és fejlődési folyamatot. A problémamegoldási paradigma elsősorban olyan tanulási elméletekhez nyúlik vissza, amelyek a konstruktivizmus jegyében születtek. „ (Dőring 1997) [2] Döring, 1997

[3]

Dohmen 1999.: 66

[4]

N.Döring azt írja: Az elvárások túl nagyok. Az, aki az Internet oktatásban történő felhasználásától gyakorlatilag automatikusan motivált tanulókat, globális kommunikációt, költség és időmegtakarítást vár, az biztosan csalódni fog. Jelenleg az Internet használata hasznos és értelmes, de az egyes résztvevők és képzendők számára mindenképpen az újdonság erejével hat. Ennek megfelelően (különösen a kezdeti időszakban) számolni kell a munkakedv lényeges csökkenésével, valamint új problémákkal és konfliktusokkal. Az Internet alapú oktatásnak éppen ezért nem mint kész szabadalmat kell „eladni”, hanem mint a látókörszélesítés lehetőségét és a közös kísérletezgetés fórumát. (Döring 1997.) [5] Neuweg 1999:397 [6] Neuweg 1999:396-397 [7] A hármas felosztás – explicit tudás, cselekvési és képi tudás (implicit, személyes tudás) Ernst Pöppel-től származik ("A kreatív folyamatokhoz ihlet szükséges", (www.zum-thema.com/archiv/Poeppel1.html) [8] Az autoritással, fegyelmezéssel, vizsgával, ellenőrzéssel, értékeléssel, jegyekkel, tanárral – mint ijesztő jelenségekkel - kapcsolatos élmények [9] Fischer/Schratz 1993:24-33 [10] A segítséggel, a szeretettel, a támogatással, a fejlesztéssel, az örömmel kapcsolatos élmények. Az önreflexió egyik speciális technikáját (támogató figyelem) Weissglas írja le. [11] Koring lineáris és kaotikus tanulási folyamatokat különböztet meg. (Koring 1997:113) [12] Lásd: 3.1 fejezet


2004.07.16.

3


[13]

Az analitikus és holisztikus gondolkodásról lásd: Pöppel: Die Formen des Lernens, http://www.learn-itnow.com/brosch%Fcre/broformen.htm [14] A lineáris és kaotikus tanulási folyamatról lásd: Koring, 1997:113 [15] “A vizuális tanulási stílus: tanulni és nézni Az, aki a vizuális tanulási stílust részesíti előnyben szeret szövegeket olvasni, rajzokat megnézni, szüksége van képekre és illusztrációkra ahhoz, hogy megértse tartalmat. A vizuálisan orientált emberek legjoban áttekintő táblázatokkal tanulnak. Szükségük van a szép tanulási környezetre is. Az auditív tanulási stílus: tanulás hallgatás útján Az auditív tanuló típus akkor tanul a legkönnyebben, ha hallja a tananyagot, pl. kazettán, amelynek használata során hangosan felolvashatja a szöveget vagy mást meghallgathat. Az auditív tanulók gyakran beszélnek magukban, és a tanulási környezet zajai könnyen megzavarhatják őket. A kinesztetikus tanulási típus: tanulás cselekvés útján A kinesztetikusan orientált ember úgy tanul a legjobban, ha maga megcsinál valamit - pl. ha valamit kipróbál szerepjátékban, előadás vagy csoportmunka során. A kinesztetikusan tanuló sok gesztust használ és kényszert érez a mozgásra. Kombinációk A tanulási stílus nem mindig egyértelműen meghatározható. Talán úgy tanulhatnak a legjobban, ha képeket és hangokat kombinálnak vagy ha először hallják az információt és aztán maguk is kipróbálják. Csak 20%-ra emlékszünk abból, amit csak hallunk. Csak 30%-ra emlékszünk abból, amit csak látunk. 50%-ra emlékszünk abból, amit hallunk és látunk. Ha valamit hallunk is, látunk is, és még meg is beszéljük, akkor annak 70%-ára emlékszünk. És 90%-ra emlékszünk, ha valamit hallunk, látunk, utána megbeszéljük és meg is csináljuk.” [16] Az iskolaigazgatás témakörben a 103 alapfogalomból jelenleg 36 van magyarázó Hyperlink-kel összekötve. [17] Az A Kompetenciakatalógus végén. [18] A kompetenciakatalógus végén található kifejezések. [19] Forrás: Jansche 62. oldal [20] Forrás: Altrichter/Posch/Strittmatter 1998 [21] Fehler! Verweisquelle konnte nicht gefunden werden.: 1999:23 [22] A készletfelvételhez kapcsolódó további kérdésekrõl a 3.3.2 fejezetben találhatók még feladatok és információk. [23] A 2.1 Kompetencia területhez tartozó listából és a Kompetencia katalógusból. [24] Forrás: Papert, Seymour (1998): Die vernetzte Familie. Kinder und Computer. Suttgart, 67. oldal (eredeti: Papert, Seymour: The connected family. Atlanta, 1996) [25] A technológiai lehetõségekrõl lásd részletesen a 4.1. fejezetet. [26] Võ. Astleitner/Leutner 1998:112 [27] Minden felhatalmazott tanfolyam kidolgozó a Lotus Notes-szal hozzáférhet a fejlesztõ eszközökhöz. Az Internet hozzáféréssel a fejlesztés logikusan nem lehetséges. [28] Részletes felhasználói kézikönyv található egy mellékelt floppy-n. A felhasználói kézikönyvet nyomtatott mellékletként is lehet olvasni. A LearningSpace mûködésének további részletes leírását ebben a mellékletben található. [29] A demováltozatban található a pedagógiai program összeállítása rész az iskolaigazgatás részben. [30] Tartalom: Milyen részekbõl (modulokból) áll a tanfolyam? Didaktikai alapelvek: önálló tanulás Kompetencia katalógus Információk Feladatok, projektek Kommunikációs eszközök Önértékelés [31] A fõ fejezetek tartalmát (iskolaigazgatás, pedagógiai program kidolgozása és értékelés) a 3. fejezet tartalmazza részletesen. [32] Ebben a részben csak a felhasználás szempontjából fontos lépések és funkciók vanna leírva. A LearningSpace részletes használati útmutatóját a mellékletben találják. A hálózat pontos strukturájátt és a használatát itt találhatják meg. (A mellékelt floppy-n ZIP formátumban mentettük el a tanfolyami kézikönyvet és a LearningSpace felhasználói kézikönyvet a hallgatók számára.) [33] A "Nach Kalender" opciót, ahol a tanfolyam menete van megadva idõpontokkal, a demotanfolyamon nem használjuk. Kérésre azonban ebben a részben meglehet határozni a tanfolyami feladatok idõpontját és határidejét.


2004.07.16.

3 [34] [35] [36] [37]


A piros nyíl jelzi az A személyes tudás reflexióiat, a kék a gyakorlati feladatokat. Lásd: 3.1.1. és 3.1.2. fejezetek (Kompetencia katalógus) Lásd: a feladatokat a 3.3.1. fejezet 3.3.1.5. alfejezetében. Lásd: alább a Feladatok/projektek részt vagy a 3.3.1.6. alfejezetet

[38]

A kutatásban a Comenius 3.1 projekt partner intézményei vesznek részt (elsõsorban az Institut für Schulentwicklung, Dortmundi Egyetem)


2004.07.16.

1. oldal, összesen: 77. Digitális iskolamanagement. A virtuális iskola-vezetési tanfolyam elméleti alapjai és gyakorlati útmutatója

Recommend Documents