(1 of 17) :08:09

1

Összehasonlító táblázat az OTÉK 2008. szeptember 12-ei módosításáról – 1. melléklet – Fogalommeghatározások 2008. szeptember 12. el•tt

2008. szeptember 12. után (a változott vagy új szövegrészek kékkel jelölve) 1. Akadálymentes: az az építmény, amely mindenki számára önállóan, biztonságosan és kényelmesen, korlátozás nélkül használható. 2. Alagsor: olyan építményszint, amelynek padlószintje az építmény szintterülete legfeljebb 20%-ában kerül 0,70 m-nél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá.

1. Alagsori helyiség, helyiségcsoport: amelynek a padlófelülete bárhol legfeljebb 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá.

3. Alagsori helyiség, helyiségcsoport: amelynek a padlófelülete padlószintje bárhol legfeljebb 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá.

2. Alapterület: helyiség vagy tér teljes járófelületének területe.

4. Alapterület: épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott helyiség vagy tér teljes járófelületének területe vízszintes vetületben számított bels• területe (nettó alapterület).

3. Állagmegóvás (karbantartás): meglév• építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegel•zése, kárelhárítása érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési-szerelési munka.

5. Állagmegóvás (karbantartás): meglév• építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegel•zése, kárelhárítása érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési-szerelési munka. 6. Állattartó építmény: állatok elhelyezésére szolgáló gazdasági célú építmény. 7. Árkád: az építmény földszinti három oldalán nyitott, általában közhasználat céljára szolgáló területe.

4. Átalakítás: meglév• építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének, vagy küls• megjelenésének, illet•leg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növel• építési munka.

8. Átalakítás: meglév• építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy küls• megjelenésének, illet•leg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növel• építési munka.

5. Áthajtó: építményen átvezet•, járm•közlekedésre szolgáló tér.

9. Áthajtó: építményen átvezet•, járm•közlekedésre szolgáló tér.

6. Átjáró: építményen átvezet•, személyi közlekedésre szolgáló tér.

10. Átjáró: építményen átvezet•, személyi közlekedésre szolgáló tér.

http://www.archiweb.hu/Jogtar/Modositasok2008/1MellekletValtozasTablazat2.htm (1 of 17)2008.11.19. 3:08:09

1

7. Átlagos belmagasság: a helyiség hasznos alapterületéhez tartozó térfogatnak és a hasznos alapterületnek a hányadosa (m3/m2)

11. Átlagos belmagasság: a helyiség hasznos alapterületéhez tartozó térfogatnak és a hasznos alapterületnek a hányadosa (m3/m2).

8. Belmagasság: a padló és mennyezet közötti függ•leges távolság.

12. Belmagasság: a padló és mennyezet padlószint és a födém vakolt (burkolt) alsó síkja közötti függ•leges távolság.

9. Bels• fekvés• helyiség: homlokzati nyílászáró nélküli helyiség.

13. Bels• fekvés• helyiség: homlokzati nyílászáró nélküli helyiség. 14. Bels• kerítés: a telek területén álló, a telek különböz• rendeltetés• vagy használatú részeit térbelileg elválasztó, lehatároló építmény.

10. Biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcs•házához vagy t•zgátló el•teréhez vagy a szabad térhez kapcsolódó, az épülett•z alatt is m•ködtethet• felvonó. 11. Biztonságos használhatóság: biztonságosan használható az építmény vagy annak része, ha a rendeltetésszer• használókat nem veszélyezteti állékonysági, t•zvédelmi, egészségvédelmi vagy más szempontból nem megfelel• építményrész, szerkezet, berendezés, építési anyag, sem az építményben folytatott tevékenység, illetve annak hatása.

15. Biztonságos használhatóság: biztonságosan használható az építmény vagy annak része, ha a rendeltetésszer• használókat nem veszélyezteti állékonysági, t•zvédelmi, egészségvédelmi vagy más szempontból nem megfelel• építményrész, szerkezet, berendezés, építési anyag, sem az építményben folytatott tevékenység, illetve annak hatása.

12. B•vítés: meglév• építmény beépített térfogatának vízszintes, és/vagy függ•leges irányú növelése érdekében végzett építési munka (toldaléképítés, tet•tér-beépítés, emeletráépítés).

16. B•vítés: meglév• építmény építményszintjének, vagy beépített térfogatának vízszintes, és/vagy illetve függ•leges irányú növelése érdekében végzett építési munka (toldaléképítés, tet•tér-beépítés, emeletráépítés) tevékenység.

13. A sorház, láncház, áttriumház gy•jt•meghatározása: építési telkenként egy önálló rendeltetési egységet (pl. lakást vagy egy üdül•egységet) magába foglaló, egymástól független épületszerkezetekkel és vezetékekkel megvalósított önálló épületek zártsorú beépítéssel csoportosan elhelyezett együttese.

17. Csoportház (a sorház, láncház, átriumház gy•jt•meghatározása): építési telkenként egy vagy több önálló rendeltetési egységet (pl. lakást vagy egy üdül•egységet) magába foglaló, egymástól független épületszerkezetekkel és vezetékekkel megvalósított önálló épületek zártsorú épületelemek, egymáshoz kapcsolt beépítéssel csoportosan elhelyezett együttese.

14. El•kert: az építési teleknek a közterület vagy a magánút fel•li határvonala (homlokvonala) és az e felé meghatározott építési határvonala (el•kerti határvonal), illet•leg az oldalkertje(i) között fekv• része.

18. El•kert: az építési teleknek a közterület vagy a magánút fel•li határvonala (homlokvonala) és az e felé meghatározott építési határvonal (el•kerti határvonal), illet•leg az oldalkerje(i) között fekv• része.


1

15. El•lépcs•: az építmény bejáratához csatlakozó szabadlépcs•.

19. El•lépcs•: az építmény bejáratához csatlakozó szabadlépcs• megközelítését szolgáló az épület körüli járda, illetve rendezett csatlakozó terepszint és az építmény els• bejárati szintje közötti szabad lépcs•.

16. Emeletráépítés: meglév• épület épületmagasítással járó függ•leges irányú b•vítése új építményszint létesítése érdekében.

20. Emeletráépítés: meglév• épület épületmagasítással járó építmény függ•leges irányú b•vítése új építményszint egy vagy több emeleti szint létesítése érdekében.

17. Emeletszinti helyiség, helyiségcsoport: amelynek padlófelülete a földszinti helyiség, helyiségcsoport fölött van.

21. Emeletszint: földszint feletti építményszint.

18. Égéstermék-elvezet•: a füstcsatorna és a kémény (beleértve a zárt kéményrendszereket is). 19. Építési határvonal: a telek el•kertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó vonalak.

22. Építési határvonal: a telek el•kertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó vonalak.

20. Építési hely (telek beépíthet• része): az építési teleknek az el•-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen - a véd•távolságok megtartásával - az övezeti el•irások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhet•(k).

23. Építési hely (telek beépíthet• része): az építési teleknek az el•-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen - a véd•távolságok megtartásával - az övezeti el•írások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhet•(k).

21. Építési övezet: a beépítésre szánt (beépített) területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás.

24. Építési övezet: a beépítésre szánt (beépített) területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás.

22. Építési vonal: az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban vagy a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet - homlokzattal és a homlokzati határfal küls• síkjával - a telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelez•en helyezni kell.

25. Építési vonal: az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban vagy a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet- homlokzattal és a homlokzati határfal küls• síkjával - a telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelez•en helyezni kell kell elhelyezni.


1

23. Építménymagasság („H”): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veend• építménykontúrvonalára állított függ•leges síkra vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) ered• érték.

26. Építménymagasság („H”): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veend• építmény kontúrvonalára állított függ•leges síkra felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) (1) való osztásából (F/ L) ered• érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

Az építménymagasság megállapítása során:

a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfels• teljes építményszint záró szerkezetének fels• síkjának metszésvonala vagy érint•vonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével,

a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfels• teljes építményszint záró szerkezetének fels• síkjának metszésvonala vagy érint•vonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tet•szerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felület• padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felület• reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tet•, tet•rész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érint•vonalra az építmény irányában legfeljebb 6 m magasságig emelked• 45 fok alatt vont sík fölé emelkednek, ezen épületrészeknek az illet• homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45 fok alatt vont - az el•z•vel párhuzamos - síkkal történ• vetítéssel meghatározott magasságával,

b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tet•szerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felület• padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felület• reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tet•, tet•rész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érint•vonalra az építmény irányában

legfeljebb 6 m magasságig emelked• 45 fok 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen épületrészeknek építményrészeknek az illet• homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45 fok 45° c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, alatt vont - az el•z•vel párhuzamos - síkkal bels• udvar homlokzatfelületeit, valamint a történ• vetítéssel meghatározott magasságával, loggiák bels• oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni, c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, bels• udvar homlokzatfelületeit, valamint a d) az egy telken álló több épület magasságát loggiák bels• oldalfelületeit és azok vízszintesen külön-külön kell figyelembe venni. mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni, Az építmény egy homlokzatának magasságát a d) az egy telken álló több épület magasságát hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani. külön-külön kell figyelembe venni.


1

Az építmény épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani. 24. Építményszint: az építménynek mindazon járószintje, amelyen meghatározott rendeltetés céljára helyiség, helyiségcsoport (pl. pinceszinti, alagsori, földszinti, emeletszinti) van vagy létesül.

27. Építményszint: az építménynek mindazon járószintje, amelyen meghatározott rendeltetés céljára helyiség, helyiségcsoport (pl. pinceszinti, alagsori, földszinti, emeletszinti) van vagy létesül az építmény minden olyan szintje, amely padlószinttel rendelkezik. 28. Erkély: az épület homlokzati síkjától kinyúló, szerkezetileg rendszerint konzolos, függesztett, vagy pontszer•en alátámasztott kialakítású és helyiséghez közvetlenül csatlakozó küls• tartózkodó tér.

25. Fagyhatár (mértékadó): a terepcsatlakozástól mért azon talajmélység, ahol már a talaj biztonsággal nem fagy át.

29. Fagyhatár (mértékadó): a rendezett terepcsatlakozástól mért azon talajmélység, ahol már még a talaj biztonsággal nem fagy át.

26. Felújítás: meglév• építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség eredeti használhatóságának, üzembiztonságának biztosítása érdekében végzett építési-szerelési munka.

30. Felújítás: meglév• építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség eredeti rendeltetésszer• és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának biztosítása megtartása érdekében végzett építési-szerelési munka. (jókarbantartási) építési tevékenység.

27. Felvonulási épület: az építmény(ek) kivitelezése célját szolgáló, annak befejezéséig fenntartható épület.

31. Felvonulási épület: építmény: az építmény (ek) kivitelezése célját szolgáló, annak befejezéséig fenntartható épület építmény. 32. Fogyatékos személy: az a személy aki mozgásszervi, érzékszervi, értelmi képességeinek tartós korlátozottsága vagy egyéb súlyos egészségkárosodása miatt az építmények akadálymentes használat követelményeinek biztosítása nélkül akadályozott.

28. Folyosó: önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére szolgáló közös használatú közleked•.

33. Folyosó: önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére, összekapcsolására szolgáló közös használatú közleked•.

29. F•helyiség: az önálló rendeltetési egység rendeltetése szempontjából meghatározó (mellékhelyiségnek nem min•sül•) helyisége. http://www.archiweb.hu/Jogtar/Modositasok2008/1MellekletValtozasTablazat2.htm (5 of 17)2008.11.19. 3:08:09

1

34. Földszint: olyan építményszint, amelynek padlószintje az építmény szintterülete legfeljebb 20%-ában és legfeljebb 0,70 m-rel kerül a csatlakozó rendezett terepszint alá. 30. Földszinti helyiség, helyiségcsoport: amelynek padlófelülete sehol sem kerül a csatlakozó terepszint alá.

35. Földszinti helyiség, helyiségcsoport: amelynek padlófelülete padlószintje sehol sem kerül a csatlakozó terepszint alá 36. Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének legfeljebb 75%-án és csak vízszintes szerkezettel történ• - megosztásával kialakított bels• (közbens•) szint, amelyen helyiség és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.

31. Hasznos alapterület: az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.)

37. Hasznos alapterület: az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.)

32. Hátsókert: az építési telek hátsó telekhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (hátsókerti határvonal), illet•leg az oldalkertje(i) között fekv• része.

38. Hátsókert: az építési telek hátsó telekhatára és az e felé meghatározott építési határvonal (hátsókerti határvonal), illet•leg az oldalkertje(i) között fekv• része.

33. Helyiség: a rendeltetésének megfelel•en minden irányból körülzárt, tartózkodásra alkalmas tér

39. Helyiség: a rendeltetésének megfelel•en épületszerkezettel minden irányból körülzárt tartózkodásra alkalmas tér.

34. Helyreállítás (újjáépítés): sérült, nem teljes egészében tönkrement építmény, építményrész, eredetihez hasonló állapotának visszaállítása érdekében végzett építési munka.

40. Helyreállítás (újjáépítés): sérült, nem teljes egészében tönkrement építmény, építményrész, eredetihez hasonló állapotának visszaállítása érdekében végzett építési munka építmény rendeltetésszer• és biztonságos használatra alkalmassá tétel érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény építményrész, eredeti építészeti, alaprajzi kialakításának lehetséges megtartása mellett.

35. Homlokzat: az építménynek a terepcsatlakozása felett látható része.

41. Homlokzat: az építménynek a néz•pont felé es• legküls• pontjára illesztett függ•leges felületre vetített terepcsatlakozása felett látható része.


1

36. Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek tervezett rendeltetésszer• használata általában folyamatosan két órát meghaladó id•igény•, vagy amelyben a használatok közötti szünet id•tartama a két órát nem éri el. (Pl. lakószoba, nevel•-oktató helyiség, étterem).

42. Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek tervezett rendeltetésszer• a használata általában folyamatosan két órát meghaladó id•igény•, vagy amelyben óra id•tartamot meghaladó, vagy amelynél a használatok közötti szünet id•tartama a két órát nem éri el. (Pl. lakószoba, nevel•-oktató helyiség, étterem).

37. Ikerház: két szomszédos építési telek közös oldalhatárán egymáshoz szerkezetileg független, nyílás nélküli t•zfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely küls•leg egy épület képét mutatja.

43. Ikerház: két szomszédos építési telek közös oldalhatárán egymáshoz szerkezetileg független, álló, egymástól független épületszerkezetekkel és vezetékekkel megvalósított, nyílás nélküli t•zfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely küls•leg egy épület képét mutatja. 44. Kerítés: a telek területét a közterülett•l, illetve a szomszédos telkek területét•l térbelileg elválasztó, lehatároló építmény. 45. Kerti építmény: az építési telken belül pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás céljára szolgáló m•tárgy [pl. hinta, csúszda, homokozó, lugas, szök•kút, kerti tó, kerti grill, kerti pavilon, terasz, kerti víz- és fürd•medence, kerti épített t•zrakóhely, kerti zuhanyozó, kerti napkollektor, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel kialakított kerti tet•, kerti szabadlépcs• (tereplépcs•) és lejt•]. 46. Kézm•ipari építmény: olyan ipari vagy üzemi rendeltetés• építmény, amelyben a f•helyiségek összes alapterülete nem haladja meg a 100 m2-t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 f• és az üzem m•ködése során kielégíti a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.

38. Korszer•sítés: meglév• építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség használati értékének, teljesít•képességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka.

47. Korszer•sítés: meglév• építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszer• és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesít•képességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka.


1

39. Környezetterhelési határérték: jogszabályban (ideértve a helyi építési szabályzatot is) a terület rendeltetésszer• használhatósága érdekében meghatározott leveg•- (por, f•st, szag), víz- és talajszennyezettség, továbbá a zaj-, a rezgés-, és a sugárterhelés megengedett fels• határértéke.

48. Környezetterhelési határérték: jogszabályban (ideértve a helyi építési szabályzatot is) a területfelhasználási egységre a terület rendeltetésszer• használhatósága érdekében meghatározott leveg•- (por, f•st, szag), víz- és talajszennyezettség, továbbá a zaj-, a rezgés-, és a sugárterhelés megengedett fels• határértéke.

40. Környez• terepszint: a telekhez csatlakozó szomszédos telkek terepszintje.

49. Környez• terepszint: a telekhez csatlakozó szomszédos telkek rendezett terepszintje.

41. Középfolyosó: olyan zártfolyosó, amelynek mindkét hosszanti oldalát helyiségek, helyiségcsoportok határolják.

50. Középfolyosó: olyan zártfolyosó, amelynek mindkét hosszanti oldalát helyiségek, helyiségcsoportok határolják.

42. Középmagas építmény: amelyben a legfels• építményszint szintmagassága 13,65 és 30,0 m között van.

51. Középmagas építmény: amelyben a legfels• építményszint szintmagassága 13,65 m és 30,0 m között van. 52. Közhasználatú építmény: az Étv. 2. §-ban meghatározott építmény. 53. Közkert: egy meghatározott f• funkciót (játék, sport, pihenés stb.) szolgáló 1 ha-nál kisebb terület•, közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat. 54. Közpark: több funkciót szolgáló, legalább 1 ha nagyságú és legkisebb oldalmérete is 80 mnél nagyobb, közhasználatú közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat.

43. Közm•pótló: a vezetékes közm•ellátást helyettesít• m•tárgy (pl. kút, szennyvíztároló, agregátor).

55. Közm•pótló: a vezetékes közm•ellátást helyettesít• m•tárgy (pl. kút, szennyvíztároló, aggregátor).

44. Köztárgy: közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló m•vészeti-, kegyeleti szobor, emlékm•, díszkút, szök•kút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti m•tárgy, illet•leg geodéziai jel, utcabútor, önálló reklámhordozó.

56. Köztárgy: közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló m•vészeti közcélú m•tárgy (pl. m•vészeti, kegyeleti szobor, alkotás, emlékm•, díszkút, szök•kút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti m•tárgy, illet•leg geodéziai jel, utcabútor, önálló reklámhordozó utcabútor).

45. Közvetett természetes megvilágítás: közvetlen természetes megvilágítású helyiségen, helyiségrészen keresztül történ• megvilágítás.

57. Közvetett természetes megvilágítás: közvetlen természetes megvilágítású helyiségen, helyiségrészen keresztül történ• megvilágítás.


1

46. Közvetlen természetes megvilágítás: közvetlenül a szabadba nyíló, bevilágításra szolgáló felületen keresztül történ• megvilágítás.

58. Közvetlen természetes megvilágítás: közvetlenül a szabadba nyíló, bevilágításra szolgáló felületen keresztül történ• megvilágítás.

47. Közvetlen természetes szell•zés: közvetlenül a szabadba nyíló nyilászárón vagy szell•z•kürt•n, szell•z•csatornán keresztül történ• gravitációs légcsere.

59. Közvetlen természetes szell•zés: közvetlenül a szabadba nyíló nyílászárón vagy szell•z•kürt•n, szell•z•csatornán keresztül történ• gravitációs légcsere.

48. Légakna: közel azonos légszennyezettség• mellékhelyiségek közvetlen természetes szell•zésére szolgáló, épületszerkezetekkel körülhatárolt, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér.

60. Légakna: közel azonos légszennyezettség• mellékhelyiségek közvetlen természetes szell•zésére szolgáló, épületszerkezetekkel körülhatárolt, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér.

49. Légudvar: helyiségek közvetlen természetes szell•zésére és megvilágítására szolgáló, épületszárnyakkal, határfalakkal körülhatárolt bels• udvar, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér.

61. Légudvar: helyiségek közvetlen természetes szell•zésére és megvilágítására szolgáló, épületszárnyakkal, határfalakkal körülhatárolt bels• udvar, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér.

50. Lépcs•: a lépcs•fokokból álló lépcs•kar(ok) és a lépcs•pihen•(k) összefügg• együttese. 51. Lépcs•kar szabad szélessége: a lépcs•korlátok, illet•leg a korlát és a fal között mért legkisebb vízszintes távolság.

62. Lépcs•kar szabad szélessége: a lépcs•korlátok, illet•leg a korlát és a fal között mért legkisebb vízszintes távolság. 63. Loggia: az épület homlokzati síkján belül lév•, három oldalról falakkal, alulról és felülr•l födémekkel, a homlokzat síkjára es• oldala fel•l pedig korláttal vagy mellvéddel határolt, helyiséghez közvetlenül csatlakozó küls• tartózkodó tér. 64. Magánkert: nem közterületi zöldterület, amely lehet közhasználat számára korlátlanul vagy korlátozottan megnyitott, illet•leg közhasználat el•l elzárt.

52. Magasépítmény: melyben a legfels• építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja.

65. Magasépítmény: amelyben a legfels• építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja.

53. Magastet•: olyan tet•, amelynek lejtése a 10%-ot meghaladja és általában tet•teret képez.

66. Magastet•: olyan tet•, amelynek lejtése a 10%-ot meghaladja és általában tet•teret képez.


1

54. Melléképítmény: az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhet•: a) közmübecsatlakozási m•tárgy, b) közm•pótló m•tárgy, c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), e) kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szök•kút, pihenés és játék céljára szolgáló m•tárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelked• lefedés nélküli terasz), f) kerti víz- és fürd•medence, -napkollektor, g) kerti épített t•zrakóhely, h) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tet• legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, i) háztartási célú kemence, húsfüstöl•, jégverem, zöldségverem, j) állatkifutó, k) trágyatároló, komposztáló, l) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, m) kerti szabadlépcs• (tereplépcs•) és lejt•, n) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

67. Melléképítmény: az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhet•: telek, illetve azon álló épületek rendeltetésszer• használatához, m•ködtetéséhez szükséges építmény a) közm•-becsatlakozási m•tárgy, b) közm•pótló m•tárgy, c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), e) kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szök•kút, pihenés és játék céljára szolgáló m•tárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelked• lefedés nélküli terasz), f) kerti víz- és fürd•medence, -napkollektor, g) kerti épített t•zrakóhely, h) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tet• 2

legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel, hulladéktartály-tároló, d) önálló - épülett•l különálló - kirakatszekrény, e) kerti építmény, i)f) háztartási célú kemence, húsfüstöl•, jégverem, zöldségverem, j)g) állat ól, állatkifutó, k)h) trágyatároló, komposztáló, l)i) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, m) kerti szabadlépcs• (tereplépcs•) és lejt•, n)j) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

55. Mellékhelyiség: az önálló rendeltetési egység f•helyiségeinek rendeltetésszer• használatához szükséges vagy azt kiegészít•, általában közleked•, tároló, tisztálkodó, üzemeltetési rendeltetés• (pl. f•t•-, épületgépészeti, hulladéktartály-tároló) helyiség, illemhely, teakonyha stb., továbbá a lakás- és üdül•egység f•z•helyisége.


1

55/A. Mez•gazdasági birtoktest: egy mez•gazdasági birtokközponthoz tartozó, attól - a közigazgatási egységt•l függetlenül - legfeljebb 20 km-es távolságon belüli, az ingatlannyilvántartásban önálló helyrajzi számon bejegyzett és azonos családi mez•gazdasági vállalkozás tagjainak tulajdonában álló term•földterületek és a m•ködéshez szükséges üzemi és lakó építmények elhelyezésére szolgáló kivett területek összessége.

68. Mez•gazdasági birtoktest: egy mez•gazdasági birtokközponthoz tartozó, attól - a közigazgatási egységt•l függetlenül - legfeljebb 20 km-es távolságon belüli, az ingatlannyilvántartásban önálló helyrajzi számon bejegyzett és azonos családi mez•gazdasági vállalkozás tagjainak tulajdonában álló term•földterületek és a m•ködéshez szükséges üzemi és lakó építmények elhelyezésére szolgáló kivett területek összessége.

56. Oldalkert: az építési teleknek a szomszédos telekkel közös oldalhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (oldalkerti határvonal) között fekv• része.

69. Oldalkert: az építési teleknek a szomszédos telekkel közös oldalhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (oldalkerti határvonal) között fekv• része. 70. Oromfal: a magastet•vel lefedett épület (épületrész) homlokzati falának az a része, amely a tet•szerkezet végeit lezárja. 71. Önálló parkolóterület: nem közlekedési területbe tartozó egy helyrajzi számon nyilvántartott telken kialakított járm•tároló terület.

57. Önálló rendeltetési egység: helyiség, vagy egymással bels• kapcsolatban álló f•- és mellékhelyiségek m•szakilag is összetartozó együttese, amelynek a szabadból vagy az épület közös közleked•jéb•l nyíló önálló bejárata van. Meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas és függetlenül üzemeltethet• (pl. üzlethelyiség, egy lakás vagy egy szállodaépület).

72. Önálló rendeltetési egység: helyiség, vagy egymással bels• kapcsolatban álló f•- és mellékhelyiségek m•szakilag is összetartozó együttese meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport amelynek a szabadból vagy az épület közös közleked•jéb•l épületen belül közleked•b•l nyíló önálló bejárata van Meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas és függetlenül üzemeltethet• (pl. üzlethelyiség, egy lakás vagy egy szállodaépület).

58. Övezet: a beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás.

73. Övezet: a beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. 74. Padlószint: födémszerkezetek (aljzatszerkezetek) padlóburkolattal ellátott vízszintes járófelülete. 75. Pinceszint: olyan építményszint amelynek padlószintje az építmény szintterülete több mint 20%-ában kerül 0,70 m-nél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá.


1

59. Pinceszinti helyiség, helyiségcsoport: 76. Pinceszinti helyiség, helyiségcsoport: amelynek padlófelülete több mint 0,70 m-rel kerül amelynek padlófelülete padlószintje több mint 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá. a terepcsatlakozás alá. 60. Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az 77. Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül. helyiség létesül, illetve amire használják. 61. Rendeltetés-módosítás: az építmény használati céljának, üzemeléstechnológiájának olyan megváltoztatása, amely az állékonyság, a t•zbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre gyakorolt hatás, a használati biztonság, az energiafelhasználás, a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében változást eredményez a megel•z• használathoz képest.

78. Rendeltetés-módosítás: az építmény használati céljának, üzemeléstechnológiájának céljának az olyan megváltoztatása, amely általában változást eredményez az állékonyság, a t•zbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre gyakorolt hatás, a használati biztonság, az energiafelhasználás a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében változást eredményez tekintetében, a megel•z• használathoz képest.

62. Rehabilitáció: elavult, de értéket képvisel• városrész, tömb olyan felújitása, amely során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszer•sítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történ• pótlásával történik az érintett terület értékének a kornak megfelel• színvonalra emelése.

79. Rehabilitáció: elavult, de értéket képvisel• városrész településrész, tömb olyan felújitása, felújítása, amely során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszer•sítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történ• pótlásával történik az érintett terület értékének a kornak megfelel• színvonalra emelése.

63. Rekonstrukció: zömében avult városrész olyan korszer•sítése, amelynél az épületek nagy része bontásra kerül és szükség szerint az úthálózat és a tömbosztás is módosul a jelen igényszintnek megfelel• állapot elérése érdekében.

80. Rekonstrukció: zömében avult

64. Revitalizáció: a különösen értékes, els•sorban sok m•emléki adottsággal rendelkez•, elavult, élettelen városrész "újraélesztése", a történeti érték megtartásával, mininális kiegészít•, nagyrészt helyreállító beavatkozással.

81. Revitalizáció: a különösen értékes, els•sorban sok számos m•emléki adottsággal értékkel rendelkez•, elavult, élettelen városrész településrész „újraélesztése”, a történeti érték megtartásával, minimális kiegészít•, nagyrészt helyreállító beavatkozással.

városrész településrész olyan korszer•sítése, amelynél az épületek nagy része bontásra kerül és szükség szerint az úthálózat és a tömbosztás is módosul a jelen igényszintnek megfelel• állapot elérése érdekében.


1

82. Részleges akadálymentesítés: ha a meglév• építmény, építményrész utólagos akadálymentessé történ• átalakítása kisebb területre, építményrészre terjed ki, mint az az építmény rendeltetése alapján elvárható, ideális volna, és/vagy az építmény egyes részletei nem felelnek meg az akadálymentesség követelményéhez el•írt méreteknek, szabályoknak, azonban az építményben lév• közszolgáltatások így is hozzáférhet•k mindenki számára. 65. Szabad belmagasság: el•írt legkisebb belmagasság, amelybe a határoló faltól vízszintesen mért 0,20 m-es sávon belül, a padlótól mért 1,90 m magasságig beálló épületszerkezet vagy rögzített vezeték figyelmen kívül hagyható.

83. Szabad belmagasság: el•írt legkisebb belmagasság, amelybe a határoló faltól vízszintesen mért 0,20 m-es sávon belül, a padlótól mért 1,90 m magasságig beálló épületszerkezet vagy rögzített vezeték figyelmen kívül hagyható.

66. Szabad keresztmetszet, szabad méret: amelybe a világítótest kivételével épületszerkezet, szerelvény vagy más szerkezet nem állhat be.

84. Szabad keresztmetszet, szabad méret: amelybe a világítótest kivételével épületszerkezet, szerelvény vagy más szerkezet nem állhat be.

67. Szabadlépcs•: csapadéktól nem vagy csak részben védett lépcs•.

85. Szabadlépcs•: csapadéktól nem vagy csak részben védett, oldalról legfeljebb korláttal lehatárolt lépcs•. 86. Szabályozási vonal: a közterületet és az egyéb nem közterületet elválasztó vonal.

68. Szennyvízszikkasztó m•tárgy: szakszer• talaj-abszorpciós csatornapótló létesítmény (oldóakna és drénezett talajsz•r•).

87. Szennyvízszikkasztó m•tárgy: szakszer• talajabszorpciós csatornapótló létesítmény (oldóakna és drénezett talajsz•r•).

69. Szintkülönbség: két szint vagy építményszint (járó)felülete közötti függ•leges távolság.

88. Szintkülönbség: két szint vagy építményszint (járó)felülete födémszerkezetek (aljzatszerkezetek) fels• síkja közötti függ•leges távolság.

70. Szintmagasság (padlószintmagasság): az építmény f•bejárata - bejárati el•lépcs•je - el•tti járda szintje és az építményszint padlófelülete közötti függ•leges távolság.

89. Szintmagasság: (padlószintmagasság): az építmény f•bejárata - bejárati el•lépcs•je - el•tti járda szintje és az építményszint padlófelülete közötti függ•leges távolság.


1

71. Szintterület: az épület - egy padlószintjéhez tartozó - épületszerkezetek által elfoglalt területtel növelt alapterülete.

90. Szintterület: az épület egy padlószintjéhez tartozó épületszerkezetek építményszint (vakolt, burkolt) épületszerkezetei által elfoglalt területtel növelt alapterülete (bruttó építményszint terület), amelybe nem kell beszámítani a földszinti fedetlen terasz alapterületét.

72. Szintterület-s•r•ség: a beépítésre szánt terület egyes területfelhasználási egységein elhelyezhet• épületek összes szintterületének és a területfelhasználási egység területének viszonyszáma.

91. Szintterület-s•r•ség: a beépítésre szánt terület egyes területfelhasználási egységein elhelyezhet• épületek összes szintterületének és a területfelhasználási egység területének viszonyszáma.

73. Telek aktív zöldterülete: a telek azon növényzettel borított területe, amelynek talaja szerves (vertikális) kapcsolatban van az eredeti talajszelvénnyel és így az él•világ számára potenciális él•hely.

92. Telek zöldfelülete: Telek aktív zöldterülete: a teleknek a 25. § (1) bekezdése szerinti azon növényzettel borított területe, amelynek talaja szerves (vertikális) kapcsolatban van az eredeti talajszelvénnyel és így az él•világ számára potenciális él•hely területe (legkisebb zöldfelülete), ahol a term•talaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképz• k•zet között nincs egyéb más réteg.

74. Telek beépített területe: a telken álló, a terepcsatlakozáshoz képest 1,0 m-nél magasabbra emelked• építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A 35. § (9) bekezdésének a) pontja szerinti épületkiugrás vízszintesen mért vetületi területét a telek beépítettségének számítása során figyelembe kell venni. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni: a) az árnyékszék, a terepszint alatti építmény, a melléképítmények és a telken és a telek határain álló kerítés, b) mez•gazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,0 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor, c) az építményhez tartozó el•lépcs•, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,0 m-rel magasabban lév• erkély, függ•folyosó, ereszpárkány, el•tet• - az építmény tömegét•l kiálló részeinek - az építményt•l számított 1,50 mes sávba es• vízszintes vetületét.

93. Telek beépített területe: a telken álló, a terepcsatlakozáshoz képest 1,0 m-nél magasabbra emelked• építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A 35. § (9) bekezdésének a) pontja szerinti épületkiugrás vízszintesen mért vetületi területét a telek beépítettségének számítása során figyelembe kell venni. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni: a) az árnyékszék, a terepszint alatti építmény, a melléképítmények és a telken és a telek határain álló kerítés, b) mez•gazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,0 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor, c) az építményhez tartozó el•lépcs•, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,0 m-rel magasabban lév• erkély, függ•folyosó, ereszpárkány, el•tet• - az építmény tömegét•l kiálló részeinek - az építményt•l számított 1,50 mes sávba es• vízszintes vetületét.


1

75. Telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének a telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított megengedett mértéke.

94. Telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének a telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított megengedett mértéke. 95. Terasz: - a loggia és az erkély kivételével helyiséghez, önálló rendeltetési egységhez vagy azok közös közleked•ihez kapcsolódó, padlóburkolattal ellátott küls• tartózkodótér.

76. Terepcsatlakozás: az építmény, építményrész és a közvetlenül hozzá csatlakozó rendezett terep (járda) érintkezési vonala.

96. Terepcsatlakozás: az építmény, építményrész és a közvetlenül hozzá csatlakozó rendezett terep (járda) érintkezési vonala.

77. Terepszint alatti építmény: olyan, szerkezetileg önálló építmény, amely földdel fedve is legfeljebb 1,0 m-rel emelkedik ki a környez• (szomszédos) és a csatlakozó terepszintb•l, és legfeljebb bejárati vagy tereplejt• fel•li homlokzatfelülete van, és legfeljebb a tereplejt• fel•li és az olyan oldalhomlokzati felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez a terepbevágásban közvetlenül kerti szabadlépcs• vagy lejt• csatlakozik (pl. pince, támfalgarázs).

97. Terepszint alatti építmény: olyan, szerkezetileg önálló építmény, amely földdel fedve is - a bejárat fel•li oldal kivételével legfeljebb 1,0 m-rel emelkedik ki a környez• (szomszédos) és a csatlakozó terepszintb•l, és legfeljebb bejárati vagy tereplejt• fel•li homlokzatfelülete van, és legfeljebb a tereplejt• fel•li és az olyan oldalhomlokzati felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez a terepbevágásban közvetlenül kerti szabadlépcs• vagy lejt• csatlakozik (pl. pince, támfalgarázs).

78. Területfelhasználási egység: a település igazgatási területének a jellemz• rendeltetés szerint megkülönböztetett területegysége, amely a jellemz• vagy kijelölt településfunkciónak biztosít területet.

98. Területfelhasználási egység: a település igazgatási területének a jellemz• rendeltetés szerint megkülönböztetett területegysége, amely a jellemz• vagy kijelölt településfunkciónak biztosít területet. 99. Tervezési program: a tervez• és az építtet• által is aláírt olyan szöveges dokumentum, mely az építészeti-m•szaki tervezés tárgyát képez• építési tevékenységgel kapcsolatos alapvet• megbízói elvárásokat, követelményeket, valamint az ezek megvalósításával kapcsolatos tervez•i álláspontot, a tervezési és az építési tevékenység ütemezését (szakaszolását) tartalmazza.

79. Tet•felépítmény: a tet• fölé emelked•, az épület rendeltetésszer• használatát biztosító épületrész, a kémények, a szell•z•k és a tet•ablakok kivételével. (Pl. felvonó gépház, lépcs•ház tet•kijárata).

100. Tet•felépítmény: a tet• fölé emelked•, az épület rendeltetésszer• használatát biztosító épületrész, a kémények, a szell•z•k és a tet•ablakok kivételével (pl. felvonó gépház, lépcs•ház tet•kijárata).


1

80. Tet•tér: az épület legfels• építményszintje feletti födém padlófelülete és a magastet• közötti - minden irányból épületszerkezettel körülzárt tér (padlás).

101. Tet•tér: az épület legfels• építményszintje feletti födém padlófelülete födémszerkezet fels• síkja és a magastet• szerkezetének alsó síkja közötti - minden irányból épületszerkezettel körülzárt - tér (padlás) [a beépítés nélküli tet•tér (padlás) nem min•sül építményszintnek].

81. Tet•tér-beépítés: tet•térben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.

102. Tet•tér-beépítés: tet•térben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.

82. Többszintes épület: amelyben a legfels• építményszint szintmagassága legfeljebb 13,65 m.

103. Többszintes épület: amelyben a legfels• építményszint szintmagassága legfeljebb 13,65 m. 104. Többszintes növényállomány: a zöldfelületet egyszerre gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel fed• növényzet.

83. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség vagy tér van.

105. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség vagy tér van. amelyben, amelyen egyidej•leg bármikor legalább 300 f•t meghaladó személyek tartózkodása várható.

84. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidej•leg 300 személynél nagyobb befogadóképesség• helyiség.

106. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidej•leg 300 személynél nagyobb befogadóképesség• helyiség.

85. Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára mer•leges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

107. Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára mer•leges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

86. T•zfal: az épületnek - általában a teleknek a szomszédos telekkel közös telekhatárán álló olyan nyílás nélküli határfala, amelynek t•zállósági határértéke megfelel a t•zvédelmi el•írás követelményeinek és amely a tet•héjazat fölé emelkedik.

108. T•zfal: az épületnek építménynek általában a teleknek a szomszédos telekkel közös telekhatárán álló - olyan nyílás nélküli határfala, függ•leges térelhatároló falszerkezete, amelynek t•zállósági határértéke megfelel a t•zvédelmi el•írás követelményeinek, és amely a tet•héjazat fölé emelkedik.

87. Vegyes rendeltetés• épület: amelyben az egyes önálló rendeltetési egységek biztonsági feltételrendszere egymástól eltér•

109. Vegyes rendeltetés• épület: amelyben az egyes két vagy több egymástól eltér• rendeltetés• önálló rendeltetési egységek biztonsági feltételrendszere egymástól eltér• egység van vagy létesül.


1

A II. fejezetben használt rendeltetés megnevezések alatt a TEÁOR szerinti alágazatokat kell érteni.

A II. fejezetben használt rendeltetés megnevezések alatt a TEÁOR szerinti alágazatokat kell érteni.

A rendeletszöveg összehasonlító táblázata Az új mellékletek


(1 of 17) :08:09

Recommend Documents