0809(NLE)

EURÓPAI PARLAMENT

2009 - 2014

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

2010/0809(NLE) 1.3.2010

JELENTÉSTERVEZET Augustyn Bronisław Kubik számvevőszéki taggá történő kinevezéséről (C7-0021/2010 – 2010/0809(NLE)) Költségvetési Ellenőrző Bizottság Előadó: Inés Ayala Sender

PR\805792HU.doc

HU

PE431.023v02-00 Egyesülve a sokféleségben

HU

PR_NLE_art108 TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT......................3 1. MELLÉKLET: AUGUSTYN BRONISŁAW KUBIK ÖNÉLETRAJZA ............................4 2. MELLÉKLET: AUGUSTYN BRONISŁAW KUBIK KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI ...............................................................................................................................................6

PE431.023v02-00

HU

2/16

PR\805792HU.doc

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT Augustyn Bronisław Kubik számvevőszéki taggá történő kinevezéséről (C7-0021/2010 – 2010/0809(NLE)) (Konzultáció) Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0021/2010), – tekintettel arra, hogy 2010. ...-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagságra felterjesztett jelöltjét, – tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0000/2010), A. mivel Augustyn Bronisław Kubik megfelel/nem felel meg az EUMSz. 286. cikkének (1) bekezdésében rögzített feltételeknek, 1. kedvezően/kedvezőtlenül véleményezi a Tanács Augustyn Bronisław Kubik számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatát (és kéri a Tanácsot, hogy vonja vissza javaslatát és nyújtson be újabbat a Parlamentnek); 2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

PR\805792HU.doc

3/16

PE431.023v02-00

HU

1. MELLÉKLET: AUGUSTYN BRONISŁAW KUBIK ÖNÉLETRAJZA Személyes adatok: Név: Augustyn Bronisław Kubik

Tanulmányok: 1972–1976 1976–1980 1985–1986 2001–2002

Középiskola Társadalomgazdasági tanulmányok a Katowicei Gazdaságtudományi Akadémia Ipari Karán Tanulmányok a földalatti készletek kitermelése területén a Rybniki Bányamérnöki Műszaki Egyetemen Posztgraduális tanulmányok az Európai Unió adójoga területén a Toruń, Nicolaus Copernicus Egyetemen

Szakmai tapasztalat: 01.08.1980–27.12.1984 28.12.1984–21.09.1986

22.09.1986–31.03.1991 01.04.1991–24.11.2002 25.11.2002–29.12.2006 30.12.2006–28.02.2007 01.03.2007–14.02.2008 15.02.2008–máig

Könyvvizsgálati felügyelő és ellenőr a „Rydułtowy” kőszénbányában Rybnicko-Jastrzębskie Gwarectwo Węglowe (Szénbányászati Konzorcium) Jastrzębie Zdrójban Könyvvizsgálati főellenőr „Borynia” kőszénbánya Jastrzębie Zdrójban Főkönyvelő Katowicei kincstár Igazgató Pénzügyminisztérium A belső ellenőrzés főellenőre Pénzügyminisztérium Tanácsadó Legfőbb Ellenőrző Kamara (NIK [ÁSZ, ford.]) Elnöki tanácsadó Vidékfejlesztési Minisztérium Államtitkár-helyettes

Készségek: – Francia nyelvismeret, a Francia Köztársaság Oktatási Minisztériuma által kiadott DELF I. és II. nyelvvizsga – Jó angol nyelvismeret – Alapfokú német nyelvismeret – Alapfokú orosz nyelvismeret PE431.023v02-00

HU

4/16

PR\805792HU.doc

2007 2007 2008 2008 2008

Tanulmányok a költségvetési egységek pénzügyi jelentéseinek vizsgálata területén Könyvvizsgálati alkalmazás elindítása a NIK-nél NIK könyvvizsgálói vizsga, képesített belső ellenőri cím megszerzése Előadói tanulmányok Kiterjesztett átvilágítási eljárás, megfelelt a bizalmas és titkos (EU) szinteken.

Hobbi: sport: nyáron úszás, télen síelés

PR\805792HU.doc

5/16

PE431.023v02-00

HU

2. MELLÉKLET: AUGUSTYN BRONISŁAW KUBIK KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI 1. Kérjük, emelje ki az államháztartás (állami pénzügyek), irányítás és vezetésellenőrzés terén szerzett szakmai tapasztalatainak fő ismérveit. Politikai pályafutásom mindig is pénzügyekkel kapcsolatos tevékenységekhez fűződött, többek között: a pénzügyi ellenőrzések, a közigazgatási vezetés és annak pénzügyi vonatkozásai, a közszolgálati szektor pénzügyeinek belső ellenőrzése, az Európai Bizottság uniós alapjaiból való kiadások külső ellenőrzése és minősítése terén. Bányai belső ellenőrként, majd főkönyvelőként hatáskörömbe tartozott a bánya belső ellenőrzése és pénzügyeinek kezelése, valamint a pénzügyi ellenőrzés és a Pénzügyi Főosztály dolgozóinak irányítása. A katowice-i regionális adóhivatal igazgatójaként munkakörömhöz tartozott a sziléziai régió adóügyi közigazgatási dolgozóinak irányítása és vezetése, beleértve az adóhivatalok adóellenőrzési és egyéb feladatainak, valamint az egész vajdaság adószolgálata pénzügyeinek felügyeletét. A belső ellenőrzés főfelügyelőjeként feleltem a teljes közigazgatási pénzügyi szektor belső ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési rendszere bevezetéséért, koordinálásáért és fejlesztéséért. A Legfelsőbb Számvevőszék elnöki tanácsadói minőségében feladatkörömhöz tartozott számvevőszék ellenőrzési osztályai által bemutatott ellenőrzési anyagok elemzése és korrigálása. Jelenlegi posztomon felügyelem a Hitelesítő Intézmények Főosztályát, a Gazdasági-Pénzügyi Főosztály, valamint a Jogi Főosztályt; egyebek között az európai bizottsági kiadások hitelesítési eljárásainak elemzéséért, végrehajtásáért és fejlesztéséért, a hitelesítési eljárás ellenőrzéséért, az egyéb felügyelőszervekkel való együttműködésért, a költségvetés teljesítésének felügyeletéért, valamint a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból származó pénzeszközök pénzügyi-könyvelési feladatainak ellátásáért, az uniós és a hazai szabályozás jogalkotási folyamatai felügyeletéért vagyok felelős. A fenti posztok betöltése során számos elméleti és gyakorlati képzésen és műhelyfoglalkozáson vettem részt, többek között:  Belső ellenőrzés és vállalati könyvelés tanfolyam – a könyvvizsgálói nyilvántartásba való bejegyzéssel befejezve,  Adóügyi képzések valamint az adótanácsadók bizottságában való tevékenység – az adótanácsadók jegyzékébe felvéve,  Posztgraduális tanulmányok az Európai Unió adójoga területén – vizsgával és oklevéllel befejezve,  Belső ellenőrzési tanfolyamok – a lengyel közpénzszolgálati szektor belső ellenőrei, valamint a hites belső ellenőri jegyzékbe felvéve, PE431.023v02-00

HU

6/16

PR\805792HU.doc



Ellenőri gyakorlat az Állami Számvevőszéknél – befejezése után vizsga, majd az ÁSZ elnöki tanácsadója.

2. Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai karrierje során részt vett? a) A Katowicei Adóhivatal igazgatója (Sziléziai Régió): Lengyelországban 1999-ben közigazgatási reformot hajtottak végre. A korábbi 49 vajdaság helyébe 16 nagy régiót hoztak létre. Ennek eredményeképp a 49 adóhivatal helyébe (vajdaságonként egyet) 16 regionális adóhivatalt (régiónként egyet) hoztak létre. A Sziléziai Régió három vajdaságot ölel fel: Katowice, Bielsko-Biała, Częstochowa. Leszek Balcerowicz miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter utasítására a Sziléziai Régió egységes adóhatósága létrehozásáért voltam felelős. Ez a közigazgatási szerv a mai napig Lengyelország második legnagyobb közigazgatási egysége, akkor a hajdani 3 vajdaság 35 adóhivatalát ölelte fel. Ezek a hivatalok eltérő eljárások szerint működtek, mivel az egyes vajdaságokban a tapasztalatok egymástól eltérőek volta. Az Regionális Adóhivatal akkori igazgatójaként döntést hoztam az adóhivatalok funkcióinak egységesítéséről az alábbi szakterületeken:  adónyilvántartás,  adóbehajtás,  adóellenőrzés,  tartozások behajtása. Ez a folyamat az adóhivataloknál megfelelő szabványok bevezetését, tesztelését és bevezetését igényelte. Ennek eredményeképp egységes megoldások kerültek bevezetésre ésjavult a Sziléziai Régió hivatalai működésének hatásfoka. b) A Pénzügyminisztérium belső ellenőrzése főfelügyelőjeként: A teljes közigazgatási pénzügyi szektor belső ellenőrzése bevezetése és koordinálása után két évvel döntést hoztam a belső ellenőrzés meghatározásának új, törvénnyel való bevezetésére. A korábbi definíció a belső ellenőrzést olyan tevékenységek halmazaként fogalmazta meg, melynek révén az adott szervezeti egység vezetője az egység pénzgazdálkodásáról objektív és független értékelést kap. Következésképpen az egyes egységek vezetői ezt a megfogalmazást gyakran szűken értelmezték és a belső ellenőrzést kizárólagosan a pénzgazdálkodásra, sőt a könyvelési feladatokra vonatkoztatták. Pedig a belső ellenőrzés feladata az egész szervezeti egység működésének javítása a folyamatos értékelés és a kockázatelemzés, az ellenőrzés és az irányítási eljárások fejlesztése által. Ezért új, a következő belső ellenőrzési meghatározást terjesztettem elő: A belső ellenőrzés a szervezeti egység irányítási és ellenőrzési rendszere független ellenőrzése, beleértve a pénzügyi ellenőrzési eljárást, melynek eredményeképp a szervezeti egység vezetője objektív és független értékelést kap a rendszerek megfelelőségéről, eredményességéről és hatékonyságáról, valamint tanácsokat kap az egység működésének javítására. Ennek eredményeképp javult a belső ellenőrzés megértése és kibővült annak működési területe. c) A Regionális Fejlesztési Minisztérium hitelesítő intézményekért felelős helyettes államtitkárként: PR\805792HU.doc

7/16

PE431.023v02-00

HU

Az állás betöltése után döntést hoztam az eljárások áttekintéséről, ideértve a hitelesítő intézmény ellenőrzési szabályait. A hitelesítési eljárás során a hitelesítő intézmény értékeli az adott műveleti program irányítási és ellenőrzési rendszerét, főképpen az irányító és ellenőrző intézmények által végrehajtott valamennyi ellenőrzés eredménye alapján. Amennyiben szükséges a továbbiakban biztosítani a hitelesség feltételeinek teljesülését, a hitelesítő intézménynek saját eszközeivel kell az ellenőrzést végrehajtania. A hitelesítéssel kapcsolatos belső eljárásainkban nem voltak az ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos részletes leírások. Ennek következtében fennállt a különböző intézmények ellenőrzési hatásköre átfedésének kockázata. Emiatt az egységes könyvvizsgálathoz hasonló koncepcióra épülő világos előírások bevezetését szorgalmaztam, amelyek az Európai Bizottság Útmutató jegyzet a más könyvvizsgálók munkájára való támaszkodás koncepciójához dokumentumában leírt előírások szerint az ellenőrzési intézmény és az ellenőrzést folytató egyéb szervek közötti jó koordinációt és együttműködést írják elő, mind az ellenőrzés tervezése, mind az ellenőrzési tervek megvalósítása során. Ennek céljából kezdeményeztem egy ellenőrző bizottság létrehozását a fejlesztési politika kialakításának elveiről szóló törvényben, melynek feladata többek között:  információ és tapasztalatcsere az ellenőrző intézmény, a kezelő intézmény, a hitelesítő intézmény és az állami ellenőrző szervek között a lefolytatandó ellenőrzések tekintetében,  a műveleti programokat irányító intézmények ellenőrzési terveinek véleményezése,  az ellenőrzés hatékonyságát növelő lépések ajánlása,  a strukturális alapokkal és a Kohéziós Alapokkal kapcsolatos, az Európai Bizottságnak benyújtandó beszámolók és jelentések elemzése. Ennek eredményeképp:  szabványosításra került a hitelesítő intézményben lefolytatandó ellenőrzés,  csökkent az ellenőrzési hatáskörök átfedésének kockázata,  javult az ellenőrzés erőforrásainak kihasználása és hatásfoka. 3. A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik végrehajtása során „függetlenségüket maradéktalanul megőrizve” kötelesek eljárni. Hogyan értelmezné ezt a kötelezettséget jövőbeli feladataira? A Számvevőszék tagjainak függetlenségének elveit a Lisszaboni Szerződés 286 cikkelye szabályozza, amely kimondja: - A Számvevőszék tagjait olyan személyek közül választják ki, akik államukban külső ellenőrzést végző szervekhez tartoznak vagy tartoztak, vagy akik rendelkeznek az ehhez a hivatalhoz szükséges különleges képesítéssel. Függetlenségükhöz nem férhet kétség. - A Számvevőszék tagjai feladataik ellátása során nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat kormányoktól vagy más szervektől. Tartózkodnak a feladataikkal összeegyeztethetetlen cselekedetektől. - A Számvevőszék tagjai hivatali idejük alatt semmilyen egyéb — akar kereső, akár ingyenesen végzett — foglalkozást nem folytathatnak. Ezen túlmenően a Számvevőszék magatartási kódexe 1. cikke értelmében a Számvevőszék tagjai az alapszerződések rendelkezései és az azokból fakadó jogszabályok szerint járnak el. A szervekkel és érdekcsoportokkal való kapcsolataikban a függetlenség megőrzése elvének kell megfelelniük. PE431.023v02-00

HU

8/16

PR\805792HU.doc

Ismerve és megértve a fenti szabályozások értelmét biztosíthatom Önöket, hogy az eddigi szakmai tapasztalatom, így a belső, külső ellenőrzési és hitelezési intézményekben végzett munkám ugyanúgy kétségen kívüli függetlenséget igényelt. Ebből kifolyólag, úgy ahogy az eddigi munkám során is történt, a jövendő munkám során is kötelezem magam a Lisszaboni Szerződés és a Számvevőszék magatartási kódexe által megkövetelt fenti függetlenségi elvek tiszteletben tartására, beleértve azt is, hogy nem kérhetek es fogadhatok el utasításokat kormányoktól vagy más szervektől. Az ily módon értelmezett függetlenség számomra lehetővé teszi a Számvevőszék tagja funkciójának saját tapasztalatim, a tények saját értékelése alapján, befolyásoktól és érdek összeütközésektől mentesen való betöltését. 4. Kapott-e mentesítést az Ön által korábban elvégezett irányítási feladatok vonatkozásában, ha ilyen eljárás alkalmazhatósága fennáll? Az eddigi szakmai pályafutásom során nem volt szükség a betöltött funkcióval kapcsolatos abszolutórium megszerzését szabályozó eljárásra. Ennek ellenére szeretném aláhúzni, hogy tevékenységem valamennyi alkalommal beszámolóval zárult, például:  könyvelőként mérlegeket készítettem, amelyeket ellenőriztek és elfogadtak,  a regionális adóhivatal igazgatójaként a Pénzügyminiszternek számoltam be,  a belső ellenőrzés főfelügyelőjeként beszámolókat készítettem a Minisztertanács számára,  a Számvevőszék elnökének tanácsadójaként részt vettem a Számvevőszék tevékenységével kapcsolatok jelentések véleményezésében,  a hitelesítő intézmény funkcióját betöltő államtitkár-helyettesként jelentéseket készítettem a Minisztertanács és az Európai Bizottság számára. Valamennyi beszámolómat elfogadták.

5. Vannak-e olyan üzleti, pénzügyi vagy egyéb kötelezettségvállalásai, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataival? Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza, és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait? Ha jelenleg peres ügyben érdekelt, kérjük, részletezze azt. Nincsenek pénzügyi érdekeltségeim, nem élvezek pénzügy hasznokat és nincsenek kötelezettségvállalásaim, amelyek ütköznének a Számvevőszék tagja funkcióval. Ezen felül a lengyel eljárásoknak megfelelően minden évben közzéteszem anyagi helyzetemet és engedélyezem annak nyilvánosságra hozását, ezért is ugyanúgy készen állok a Számvevőszék elnökének bemutatni pénzügyi érdekeimet és kötelezettségvállalásaimat, valamint engedélyezni azok nyilvánosságra hozatalát a Számvevőszék magatartási kódexében leírt eljárásnak megfelelően. Ezen túlmenően kijelentem, hogy nem vagyok érdekelt semminemű folyamatban levő peres PR\805792HU.doc

9/16

PE431.023v02-00

HU

ügyben. 6. Készen áll-e arra, hogy számvevőszéki taggá történő kinevezését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivatalról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét? Közszolgálati hivatalnok vagyok, tehát a lengyel jogszabályoknak megfelelően tilos politikai pártban működnöm. Ebből kifolyólag sosem töltöttem be és nem töltök be pártfunkciót. Ezen túlmenően a számvevőszéki taggá történő kinevezés esetén készen állok lemondani jelenleg betöltött állásomról. 7. Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő szereplők érintettek? A Lisszaboni Szerződés 287. cikke értelmében a Számvevőszék megvizsgálja a bevételek és kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságát és eredményességét. Ennek során jelentést tesz, különösen, ha bármilyen szabálytalanságot észlel. Ezen túlmenően a Számvevőszék 97-2004 számú határozata értelmében, amennyiben az ellenőrzés során csalással, megvesztegetéssel, vagy egyéb illegális tevékenységgel kapcsolatos információ kerül feltárásra, úgy az ellenőrzéséért felelős személynek erről haladéktalanul tájékoztatnia kell az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF). A kérdésben leírt esetben a fenti elvek szerint fogok eljárni, függetlenül a feltárás helyétől és azon személyek származásától, akikre a csalás, megvesztegetés, vagy egyéb illegális tevékenység gyanúja vagy esete vonatkozik. Ezen túlmenően, az eddigi gyakorlatom során is alkalmaztam olyan jogszabályokat, melyek csalás vagy megvesztegetés gyanúja vagy feltárása esetén megkövetelték tőlem a megfelelő szolgálatok értesítését. 8. Melyek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői bármely közszolgálatban? A pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzőit a pénzügyi rendelet határozza meg, amely utal a megfelelő pénzgazdálkodás elvének érvényesítésére a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveivel összhangban. - A gazdaságosság elve az adott eszközök felhasználását jelenti megfelelő időben, mennyiségben és minőségben – a legjobb árakon. - A hatékonyság elve az igénybe vett források és az elért eredmények közötti legjobb kapcsolatra vonatkozik. - Az eredményesség elve kimondja, hogy a kitűzött célokat és a tervezett eredményeket el kell érni. PE431.023v02-00

HU

10/16

PR\805792HU.doc

A Lisszaboni Szerződés 287. cikke világosan utal rá, hogy a Számvevőszék megvizsgálja a bevételek és kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságát és eredményességét. Ezen túlmenően a Szerződés értelmében az EU pénzügyeinek ellenőrzése érdekében az Európai Unió intézményeként létrehozott Számvevőszék küldetése a Közösség pénzügyi igazgatásának javítása; egyik értéke az igazgatás beszámoltatásának növelése. Szakmai pályafutásom során is, mind a belső ellenőrzést főfelügyelőjeként, mind a Számvevőszék dolgozójaként, valamint a hitelesítő intézmény képviselőjeként alkalmaztam és alkalmazom a takarékos, hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, mivel ezek az elvek rögzítésre kerültek:  a belső ellenőrzés meghatározásában, ahol utalás található a pénzgazdálkodás értékelé s é n e k szükségességéről, annak gazdaságossága, célravezetősége és eredményessége tekintetében,  a Számvevőszékről szóló jogszabályokban, amelyekben megállapításra került, hogy az ellenőrzéseket a gazdaságosság, célratörőség, hitelesség és szabályosság figyelembevételével kell lefolytatni,  az uniós eszközökből történő kiadások és azok hitelesítésével kapcsolatos elvekben, ahol utalás található a megfelelő pénzgazdálkodás elvének kötelező betartására. Ezért is úgy gondolom, hogy valamennyi közszolgálati intézménynek alkalmaznia kellene ezeket az elveket. Ezen felül a megfelelő pénzgazdálkodás elvének biztosítása érdekében be kell tartani a széles körben érvényes szabványokra épülő elveket és jellemzőket. Véleményem szerint az ellenőrzési irányítás standardjait kell alkalmazni, amelyek öt csoportra bontva tartalmazzák a pénzgazdálkodási kultúra jellemzőit: 1. A belső környezet, beleértve az erkölcsi értékek betartását, a szakmai kompetenciákat, a szervezeti felépítést és a jogosultságok átruházását. 2. kockázatelemzés, beleértve a küldetés, a célok és a feladatok meghatározását, valamint azok teljesítésének értékelését. 3. Ellenőrzési mechanizmusok, beleértve az ellenőrzési rendszer dokumentálását, a feladatok végrehajtásának felügyeletét a gazdaságos, hatékony és eredményes végrehajtás, valamint a működés folyamatosságának érdekében. 4. Információ és kommunikáció, beleértve az egységen belüli információáramlást és a külső kommunikációt. 5. Monitorozás és értékelés, beleértve a belső ellenőrzést és a külső ellenőrzést. 9. A Szerződés szerint a Számvevőszék segíti a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása felett gyakorolt ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan jellemezné az Európai Parlamenttel és különösen annak Költségvetési Ellenőrző Bizottságával szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségét? A Lisszaboni Szerződés 287. cikke szerint a Számvevőszék megvizsgálja az Unió összes bevételre és kiadásra vonatkozó elszámolását, valamint megvizsgálja az Unió által létrehozott valamennyi szerv, illetve hivatal minden bevételre és kiadásra vonatkozó elszámolásait is. Az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti az elszámolások hitelességét tanúsító dokumentumokat és segíti őket a költségvetési ellenőrzési funkcióik ellátásában. Az eddigi szakmai pályafutásom során beszámolók benyújtása mindig is szükséges volt, amiről már említést tettem a 4. kérdés megválaszolása során. PR\805792HU.doc

11/16

PE431.023v02-00

HU

A jövendő funkciómban a jelentések előterjesztését illetően az eddigi tapasztalataimra építek majd; ez egybevág a Számvevőszéknél érvényben levő beszámolói rendszerrel, amely kiterjed:  az általános költségvetésre és az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi ellenőrzés eredményeit tanúsítványok formájában bemutató éves jelentésekre,  a közösségi ügynökségek és szervek pénzügyi ellenőrzése eredményeit bemutató éves külön jelentésekre,  a feladatok végrehajtására és azok megfelelőségére vonatkozó egyes kiválasztott ellenőrzések eredményeit bemutató külön jelentésekre,  a pénzügyi vonatkozású új vagy módosuló jogszabályokkal kapcsolatos véleményekre. A Számvevőszék jelentéseinek nagy jelentősége van az Európai Unió hatékony pénzgazdálkodása és eredményes működése tekintetében. Ezért is azok minőségének lehetővé kell tennie az Európai Bizottság számára megfelelő operatív tevékenységek kezdeményezését, míg az Európai Parlament számára azok felhasználását a költségvetés teljesítésével kapcsolatos mentesítési eljárásában. A fentiekből kifolyólag meg vagyok győződve az érvényben levő jelentéstételi rendszer szerint benyújtandó jelentések és vélemények szükségességéről, amelyeknek, annak érdekében, hogy segíthessék a Parlamentet annak ellenőrzési funkciójának ellátásában, az alábbi tulajdonságokkal kell bírniuk:  objektív – mérlegelt és torzulásoktól mentes,  világos – könnyen érthető és logikus,  tömör – felesleges információktól mentes,  konstruktív – támogatja az ellenőrzött szervezet vezetőségét annak működésének javításában,  határidőt betartó – felesleges késedelem nélkül, a megfelelő határidőben benyújtva,  hiteles – megfelelő ellenőrzési bizonyítékok alapján elkészítve,  komplett – valamennti lényeges megjegyzést tartalmazza. Lehetőséget kell teremteni a beszámolókban szereplő információk megvitatására és megmagyarázására is, főképp abban az esetben, ha a Számvevőszék munkájának eredményéből a Bizottság, a Parlament, a Tanács és a tagországok merítenek. Ezért is az Európai Parlament és legfőképpen a Költségvetési Ellenőrző Bizottság rendelkezésére fogok állni annak érdekében, hogy megfelelően el tudjam látni funkciómat a megfelelő jelentések előterjesztése területén. 10. Véleménye szerint mi a teljesítmény-ellenőrzés hozzáadott értéke, és a kapott eredményeket hogyan kellene beépíteni az irányításba? A Lisszaboni Szerződés 287. cikkelye szerint a Számvevőszék vizsgálja a megfelelő pénzgazdálkodás elvének érvényesítését a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveivel összhangban. Általánosságban véve az ellenőrzés hozzáadott értéke nem más, mint a bemutatott eredmények és az ajánlások bevezetéséből fakadó tevékenységjavulás ténye. Viszont a Számvevőszék által végzett ellenőrzés hozzáadott értéke az Európai Unió PE431.023v02-00

HU

12/16

PR\805792HU.doc

irányításának hatékony javítása, valamint az Európai Unió alapjainak jobb elszámoltatása. A Számvevőszék egyik ellenőrzési módja a feladatok végrehajtásának ellenőrzése, mely keresi a választ a kérdésre, megfelelő-e a pénzgazdálkodás, tehát minimális-e a kiadás (gazdaságosság), megfelelőek-e az elért eredmények a meghatározott eszközök felhasználása mellett (eredményesség) és a kitűzött célokat elérték-e (hatékonyság). Alá kell húzni, hogy az Európai Unió polgárai – és képviseletük a Parlamentben – nem csak annak biztosítékát igénylik, hogy az adókat a rendeltetésnek megfelelően használták fel. Ezen kívül objektív bizonyítékot is igényelnek arra, hogy a polgárok szükségletei hatékonyan kielégítésre kerültek, a lehető legnagyobb mértékben és a lehető legolcsóbban, valamint utalást igényelnek arra, hogy a hatékonyság a jövőben javulni fog. Ebből kifolyólag a Számvevőszék célja és a feladat végrehajtása ellenőrzésének hozzáadott értéke az objektív és független információk és eredmények leszállítása olyan mértékben, amilyen mértékben az ellenőrzött szervek kihasználják tevékenységük során a Közösség erőforrásait a gazdaságosság, eredményesség és hatékonyság figyelembevételével. Viszont a Számvevőszék az utasítások megtételével utal egyben a tevékenység javításának lehetőségére, tehát a jövendő hozzáadott érték elérésére, mely többek között a következő lehet:  pénzügyi megtakarítás, különösen a pazarlás elkerülése,  jobb munkamódszerek,  a kitűzött célok hatékonyabb módon való elérése. A fentiekből fakad, hogy a feladatteljesítés ellenőrzésének – mint hozzáadott értéknek – elsősorban a dokumentált eredményeket kell bemutatnia a ténymegállapítások alapján, és reális ajánlásokat kell megfogalmaznia, utalva a javítás lehetőségeire az európai intézmények működése és feladataik teljesítése területén, ezzel kihatva a működés hatékonyságának javítására, az adófizetők pénzének jobb felhasználására és védelmére. Ebből kifolyólag a Számvevőszék és a tagországok legfelsőbb ellenőrző szervei által végzett feladat elvégzésére irányuló ellenőrzéseknek egyrészt fontos információt kell adniuk az Unió állampolgárainak a közszolgálati feladatokat ellátó személyek elszámoltatásáról, másrészt pedig objektív alapot kell szolgáltatniuk a vizsgált politika vagy program módosításához annak valamennyi fázisában: a feltevések megfogalmazásától kezdve, a tagországokban való bevezetésen keresztül az EU intézmények működéséig bezárólag. Tehát fontos, hogy az eredményeket és ajánlásokat a megfelelő célcsoportnak címezzék:  az ellenőrzött szervekhez, azok bevezetése és a megtett lépésekről és azok eredményeiről való tájékoztatás céljából,  a felügyelő szervhez, az operatív tevékenységhez és a felügyelettel kapcsolatos döntésekhez való esetleges felhasználás céljából,  a Parlamenthez, az értékelési tevékenységhez való esetleges felhasználás céljából,  az egyéb érdekeltekhez – amelynek célja: tájékoztatás és a jó gyakorlat felhasználása a kockázatelemzésben. Ahhoz viszont, hogy javítani lehessen az ellenőrzés eredményeinek és ajánlásainak elfogadásán és bevezetésén, tehát meg lehessen szerezni a várt hozzáadott értéket, az eredményeknek és ajánlásoknak a következő tulajdonságokkal kell bírniuk:  világos és tömör megfogalmazás – a címzett számára érthető módon, PR\805792HU.doc

13/16

PE431.023v02-00

HU

 

konstruktív – utalnia kell a javítások bevezetésének lehetőségére, megfelelően címzett és határidős – olyan szervhez kell intézni, mely kész azokat figyelembe venni,  tárgyilagos – a megállapított tényekre alapszik,  hiteles – az összegyűjtött bizonyítékokra támaszkodik. Ezen túlmenően az ellenőrzött szervezetnek az eljárás szabályainak megfelelően aktívan együtt kell működnie a megállapítások megfogalmazásában az ellenőrzési dokumentációban és a jegyzőkönyvekben tett megállapításokkal, valamint az ellenőrzés után készített jelentésekben található értékelésekkel, megjegyzésekkel és eredményekkel kapcsolatos észrevételek megtételével. Ezen felül, különösen szabálytalanság megállapítása esetén az ellenőrzött szervezetnek tájékoztatást kellene nyújtania a vizsgálati eredmények és ajánlások felhasználásáról, valamint a megtett lépésekről, illetve a lépések elmaradásának okáról. 11. Hogyan lehetne javítani a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti, az EU költségvetésének könyvvizsgálatát illető együttműködésen? A Lisszaboni Szerződés 287. cikkéből ered, hogy a Számvevőszék, a hazai ellenőrző szervek és az Európai Parlament közötti együttműködésnek nagy a jelentősége, mivel a Számvevőszék felügyeli az Unió, valamint az Unió által létrehozott szervek vagy szervezeti egységek valamennyi bevételének és kiadásának számláit. Ezért a tagországokban az ellenőrzést a hazai ellenőrző szervekkel közösen kell végrehajtani. A Számvevőszék és a tagországok hazai ellenőrző intézményei a kölcsönös bizalom jegyében működnek egymással együtt, megtartva függetlenségüket. A Számvevőszék küldetéséből és jövőképéből eredő, az együttműködésre vonatkozó egyik értéke a professzionalizmus, mely többek között magában foglalja az Európai Unió és az egész világ közszolgálati szervei által végzett ellenőrzések fejlesztését. Hasonlóképpen, a Számvevőszék ellenőrzési stratégiája utal az Európai Unió legfelsőbb ellenőrző szerveivel való együttműködésre, valamint az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal fenntartott kapcsolatok fejlődésére. Véleményem szerint szükség van a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző szervek és az Európai Parlament közötti együttműködésre, mivel egyetlen ellenőrző szerv sem rendelkezik megfelelő erőforrásokkal valamennyi tranzakció ellenőrzésének végrehajtására. Az együttműködésnek az egyes intézmények függetlenségének megőrzésével kell történnie és támogatnia kell a közös, praktikus kezdeményezések realizálását, amelyek célja az ellenőrzési módszerek, a nemzetközi könyvvizsgálói standardok és az ellenőrzési gyakorlatok fejlesztése. E tekintetben, a tagországok legfelsőbb ellenőrzési szervei és a Számvevőszék vezetőiből álló kapcsollattartó bizottságnak fontos szerepe van, és lesz a jövőben is. Feladata az Európai Unió eszközei ellenőrzésével kapcsolatos szaktudás és tapasztalat cseréje, a Közösség ügyeivel kapcsolatos ellenőrzési tevékenység kezdeményezése és koordinálása, az Európai Unió területén folytatott ellenőrzésekkel kapcsolatosan jelentkező új jelenségekkel kapcsolatos álláspontok kidolgozása, valamint a Bizottságon kívüli intézményekkel kapcsolatos információcsere. Ezen kívül hangsúlyosan utalni kell a szakértői értékelés szerepére, amelynek célja a szervezet, az ellenőrzés módszerei és eljárásai megerősítése és fejlesztése, valamint az PE431.023v02-00

HU

14/16

PR\805792HU.doc

eredmények cseréje és az ellenőrzési tevékenység hatékonyságának növelése. Jó irány lehet az együttműködés hatékonyságának javításában az egységes könyvvizsgálat koncepciójának bevezetése és fejlesztése, melynek lényege az egyéb ellenőrök munkájának felhasználása a széles körben elfogadott standardok és az ellenőrzés eredményeinek határidőben való bemutatásának betartásával. Ezért is fontos, hogy adjunk új lendületet a kapcsolattartó bizottság munkacsoportjának munkáját, amelynek feladata a közös könyvvizsgálati standardok és az Európai Unió sajátosságaihoz igazodó összehasonlító ellenőrzési kritériumok kidolgozása. Ez lehetővé teszi a Számvevőszék számára, hogy nagyobb mértékben támaszkodjon a nemzeti ellenőrző szervek munkájára és ennek eredményeképp az Európai Parlamentnek több hasznos információt tud szolgáltatni. Ugyanúgy fontos – a tagországoknak nyújtott komoly uniós, a tagországok által igazgatott és ellenőrzött eszközök esetén – egységes keretprogramok alapján történő közös ellenőrzések vagy ellenőrzés végzése. Az ilyen ellenőrzésekkel kapcsolatos információk igen hasznosak lehetnek az Európai Parlament számára az azokban bemutatott következtetések esetleges felhasználása szempontjából. Ezek szerint meg kell győzni a tagországok parlamentjeit, hogy nagyobb fokon vessék fel országaikban az uniós eszközök felhasználásának témáját, valamint serkentsék az országos ellenőrzési szerveket az ezen a téren történő ellenőrzések végzésére. Az Európai Parlament és annak Költségvetési Ellenőrző Bizottsága folytathatná ezen a téren a tevékenységet, pl. tapasztalatcserét szervezhetnek a megfelelő parlamenti bizottságok részvételével, a jó gyakorlatok terjesztése érdekében. Az így értelmezett együttműködés egyik oldalról pozitívan hat az Európai Unió eszközei igazgatásának javítására, másrészt pedig lehetővé teszi az együttműködéssel kapcsolatos gyakorlati és technikai problémák azonosítását és megoldását. A fentiek alapján úgy tűnik, hogy az együttműködés megerősítése és javítása többek között a következőkkel érhető el:  a kapcsolattartó bizottság tevékenységéből származó valamennyi eddigi tapasztalat felhasználása,  közös nemzetközi ellenőrzési standardok alkalmazása,  az ellenőrzési programok egyeztetése a belső ellenőrzési rendszer értékelésének figyelembevételével,  a nemzeti ellenőrző szervek munkája minősége közös értékelési elveinek kidolgozása azok eredményeinek felhasználási lehetőségeinek növelésére,  a hazai parlamentek serkentése az uniós eszközök felhasználása ellenőrzésének népszerűsítésére,  a Számvevőszék és a nemzeti ellenőrző szervek ellenőrzési eredményeinek megvitatása a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülésein.  a munkák határidőben való elvégzésének biztosítása az eredmények felhasználási lehetőségeinek megteremtésére. 12. Lemondana-e a jelöltségéről, ha az Ön számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen lenne? Remélem, hogy az Európai Parlament pozitívan fogja véleményezni jelöltségemet, ennek ellenére számolnom kell azzal az esettel, amikor a vélemény kedvezőtlen lehet. PR\805792HU.doc

15/16

PE431.023v02-00

HU

Már korábban felhívtam a figyelmet az Európai Parlament és a Számvevőszék közötti jó együttműködés szükségességére. Minden bizonnyal a jelöltség fenntartása a kedvezőtlen véleményezés ellenében ezt az együttműködést megnehezítené. A fentiekre hivatkozva kedvezőtlen véleményezés esetén a megfelelő megoldás a Lengyel Kormány felkérése a jelöltségem ismételt elbírálására vagy más személy ajánlására.

PE431.023v02-00

HU

16/16

PR\805792HU.doc