Údolie Bodvy Bódvavölgye regionálny èasopis
ROÈNÍK XI.
2002/1 Nepredajné Január 2002
regionális folyóirat
XI. ÉVFOLYAM
Roèník 11 (24) - regionálny èasopis založený r. 1905, obnovený r. 1992 • XI. (XXIV). évfolyam - regionális folyóirat, alapítva 1905-ben, felújítva 1992-ben.
Z obsahu:
Betlehemci a tradícia, príspevok L. Szilágyiho na strane 2., Z novších dejín moldavskej katolíckej farnosti – strana 3, I. Mikó: Kde bolo, tam bolo – o zašlých zimných veèeroch na našich dedinách – strana 4, Rady biozáhradkárom na strane 5, Uznesenia MZ v Moldave nad Bodvou na strane 8.
A tartalomból:
Betlehemes tradíciók a Bódvavölgyben, Szilágyi L. cikke a 2. oldalon, A szepsi katolikus plébánia története – 20. rész a 3. oldalon, Mikó István a régi falusi téli estékrõl a 4. oldalon, Versek a 4. és a 6. oldalakon, Biokertészeknek az 5. oldalon, Csemadok - programok 2002-ben a 8. oldalon.
Š•astlivý nový rok! Všetkým našim èitate¾om prajeme v mene redakcie èasopisu Údolie Bodvy ve¾a úspechov a dobré zdravie do nového roku 2002!
Minden kedves olvasónknak sikerekben gazdag újesztendõt kívánunk! A szerkesztõség.
BÚÉK 2002!
ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE
1/2002
Koledy a tradícia Na dedinách na juhu a na západe od Moldavy nad Bodvou sa dodnes zachovala tradícia kolied. 21. – 23. decembra 2001 sa v Budapešti konalo XI. Medzinárodné stretnutie betlehemcov. Podujatie sa uskutoènilo v Miléniovom parku. Okrem maïarských skupín tam boli aj betlehemci z Vojvodiny, zo Sedmohradska, zo Zakarpatia a aj zo Slovenska. Spolu 21 skupín. Zo Slovenska sa na podujatí zúèastnili 4 skupiny – z obcí Janík, Hos•ovce, Turnianska Nová Ves a skupina spod Zobora. Hlavnou organizátorkou úèastníkov z údolia Bodvy bola už tradiène Ibolya Bankó, ktorá sa s janíckou skupinou zúèastnila doteraz všetkých 11 stretnutí. Teraz v decembri obce z údolia Bodvy reprezentovalo spolu 33 osôb. Naše skupiny odcestovali autobusom 21. decembra a ešte v ten deò, popoludní, vystúpili v Budapešti. Skupinu z Janíka tvoril ženský spevokol a vlastní betlehemci. Spevokol sa v úvode prezentoval 2 pesnièkami. Každá z našich skupín vystúpila dvakrát (spolu 6 predstavení). Všetci vystúpili v Miléniovom parku, skupina z Turnianskej Novej Vsi aj v Etnografickom múzeu a skupiny z Janíka a z Hos•oviec aj v kaštieli Gödöllõ.
Janík, Hos•ovce a Turnianska Nová Ves nie sú síce ve¾mi vzdialené od seba, sú skoro priami susedia, napriek tomu sa ich koledy podstatne líšia. Každá obec má svoje vlastné texty a spôsob podania zakladajúci sa na dávnej tradícii. Zvláš• patrí poïakovanie 70 roènému ujovi Gejzovi Ádámovi z Hos•oviec a pani Kötelesovej
z Turnianskej Novej Vsi, ktorí sa aktívne podie¾ajú na uchovávaní tradícií. Myslím si, že je chvályhodné udržiava• tradíciu kolied a dúfam, že èasom sa ku spomínaním skupinám pridajú aj skupiny z ïalších obcí. Ladislav Szilágyi
XI. Nemzetközi Betlehemes Találkozó A Szepsitõl délre és nyugatra elterülõ falvakban mindmáig megmaradtak némely karácsonyi szokások, amelyek a falusi karácsonyokat színessé ös ünnepélyessé teszik. Ezek pl. az ablakok alatti karácsonyesti kántálás, betlehemjárás, ostyasütés, stb. A Magyar Mûvelõdési Intézet szervezésében az elmúlt év december 21., 22. és 23.-án Budapesten a millenáris Parkban megtartották a XI. Nemzetközi Betlehemes Találkozót. ezen a nemzetközi találkozón részt vettek magyarországi betlehemes csoportok, valamint Magyarország határon túli magyarlakta területeirõl is, a Vajdaságból, Erdélybõl, Káprátaljáról és a Felvidékrõl, összesen 21 betlehemes csoport. Szlovákiából négy csoport mutatta be betlehemes játékát: a jánoki, bódvavendégi, tornaújfalusi, valamint a felsõahai gyerekek Zoborvidékrõl a gesztei betlehemes játékot. A bódvamenti csoport fõ szervezõje Bankó Ibolya volt Jánokról, aki a jánoki betlehemesekkel már tizenegyedszer vett részt (tehát a legelejétõl) a Nemzetközi Betlehemes találkozón. A múlt év decemberében már három falu kántálóit szervezte meg erre a találkozóra, összesen 33 személyt. A csoportok autóbusszal utaztak december 21.-én, és mindhárom csoport, valamint a kántálók még aznap délután felléptek a millenáris Parkban. A jánokiak két csoportot alkottak. Az egyik csoport az asszonykórus volt – õk vezették be a betlehemes játékot. Két éneket „kántáltak el” a „Már négyezer esztendeje”
2
és a „Leszállt az ég dicsõ királya” kezdetû énekeket. A „kántálás” után beköszöntöttek a pásztorok és elkezdõdött a betlehemes játék. A csoportoknak összesen hat fellépése volt, 2 – 2 mindegyiknek. Mindhárom falu betlehemesei felléptek a Millenáris Parkban, ezenkívül az újfalusiak a Néprajzi Múzeum dísztermében, a jánoki és vendégi betlehemesek pedig a Gödöllõi Királyi Kastély dísztermében. Bár az említett bódvavölgyi faluk nagyon közel fekszenek egymáshoz (majdnem szomszédosak), a betlehemjátszás módja, szövege és elõadása mindegyiknek más. Minden falunak megvan a maga betlehemes játéka, ha van is benne hasonlóság. Szövege szájról-szájra hagyódott, nemzedékeknek adták át és mindenütt a helyi szokásoknak megfelelõen alakult ki a mai formája. Külön köszönetet érdemelnek a 70 éves Ádám Géza bácsi Vendégibõl és Köteles Lászlóné Újfaluból, akik még mindig aktívan részt vesznek falujuk néphagyományainak ápolásában, de minden résztvevõ is, akik közvetlen a karácsonyi ünnepek elõtt áldoztak három napot erre a célra. Az újfalusi betlehemesek egyszer már voltak Magyarországon (1993 decemberében), bemutatni betlehemi
játékukat, akkor a „Palóc betlehem” néven a nyírségi iskolákban és kultúrházakban játszottak. Azt hiszem, hogy ez a hagyomány továbbvihetõ, némely faluban újból feltámasztható és méltó helyet foglalnak el a karácsonyi idõszakban. Szilágyi László
2002/1
ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE
Z histórie moldavskej katolíckej farnosti – 20. èas• Kroniky a matriky r. kat. Cirkvi dokumentujú, že koncom minulého storoèia sa v Moldave èasto striedali jednotliví kapláni. V niektorých rokoch ich pôsobilo v Moldave naraz aj viac. Nástupcom kòaza-historika Vincenta Lacsného sa stal Alexander Fodor (1889 – 1900) (pochovaný je na moldavskom cintoríne). Po òom nasledoval dekan Andrej Magócsi (1900 – 27. 03. 1912), rodák z Krupej (*1835). On bol iniciátorom výstavby kostola v Mokranciach. Pred svojim pôsobením v Moldave nad Bodvou bol profesorom teológie a zástupcom riadite¾a košického seminára, od roku 1900 aj úradníckym prísediacim Svätej stolice. (LACKOVÁ, M.: Mokrance – pozoruhodnosti. Komárno: Komáròanské tlaèiarne a vydavate¾stvo, 1997, s. 6 – 14.) Katolícky kòazi, dekani v Moldave na prelome 19. a 20. storoèia boli aj spoloèensky èinní. Zapájali sa do verejného života, starali sa o rozvoj mesta. Boli èlenmi rôznych komisií na rozvoj, výstavbu a pozdvihnutie kultúrneho života mesta. BARTOLOMEJ SZOKOLSZKY A JEHO LITERÁRNO-HISTORICKÁ PUBLIKAÈNÁ ÈINNOS• Bartolomej Szokolszky sa narodil v Košiciach, 28. augusta 1868. Za kòaza bol vysvätený v roku 1891 a stal sa kaplánom v Solivare, neskôr v Lastovciach a v Bardejove. V Bardejove bol aj katechétom a vyuèoval na tamojšom gymnáziu, podobne ako od roku 1898 v Sátoraljaújhelyi (dnešné Maïarsko). Od roku 1902 pôsobil ako kaplán v Slivníku. Do Moldavy prišiel v roku 1912. V roku 1904 sa stal assessorom konzistória, od roku 1909 bol dištriktuálnym notárom. V roku 1918 sa stal dekanom moldavského dekanátu. (MIHÓKOVÁ, M.: Slovník košických osobností 1848 – 1918. Košice : ŠVK, 1995, s. 402.)
Zaujímal sa aj o históriu a snažil sa by• literárne èinný. Pri príležitosti 700. výroèia kanonizácie uhorského krá¾a Ladislava I. sa zapojil do literárno-historickej sú•aže, ktorú svojou prácou aj vyhral. (SZOKOLSZKY, B.: Szent László Magyar Király Élete. Kassa: Ries L., 1892.) Dielo vyšlo aj v nemeckom preklade. (SZOKOLSZKY, B.: St. Ladislaus, König von Ungarn, sein Leben und Wirken, Kaschau : Ludwig Ries, 1892.) K storoènici košického biskupstva napísal rozsiahle dielo o jeho histórii (SZOKOLSZKY, B.: A százéves kassai püspökség.) a vydal aj ïalšie dva zväzky jubilejnej knihy. (SZOKOLSZKY, B.: A kassai százéves egyházmegye történeti névtára és emlékkönyve I., Torna-Abauj és Sárosmegye, Kassa: Vitéz A., 1904. - SZOKOLSZKY, B.: A kassai százéves egyházmegye történeti névtára és emlékkönyve II., Zemplénmegye, Kassa: Vitéz A., 1905.) Do novín prispieval poéziou i krátkymi prózami, väèšinou o živote sv. Alžbety, patrónky košického dómu. (SZOKOLSZKY, B.: Szent Erzsébet sírja és ereklyéi. In: Felvidéki Újság, 20 – 22 (november 1907), s. 2. - SZOKOLSZKY, B.: Szent Erzsébet rózsái. In: Felvidéki Újság, 26 a 27 (november 1908), s. 2.) Po vzniku Èeskoslovenskej republiky, ako všestranne vzdelaný èlovek, sa Szokolszky pustil aj do zostavenia menšieho viacjazyèného (maïarsko-slovensko-nemecko-latin-ského) slovníka pre potreby kòazov a matrikárov. (SZOKOLSZKY, B.: Anyakönyvvezetõk szótára. Magyar-szlováknémet-latin szótár. Košice: Szent Erzsébet nyomda RT, 1923.) Bartolomej Szokolszky zomrel 17. novembra 1930 v Moldave nad Bodvou a je pochovaný na miestnom cintoríne.
NIEKTORÍ Z MOLDAVSKÝCH KÒAZOV 20. STOROÈIA Dr. Alojz Ottó bol prvým moldavským povojnovým r. kat. farárom (1945 – 21. 08. 1947). Narodil sa v Nižnej Šuòave 24. decembra 1877. Po ukonèení košického seminára bol v roku 1900 vysvätený za kòaza. Od roku 1904 bol katechétom v Košiciach, od roku 1905 kaplánom. V rokoch 1906 – 1907 bol redaktorom èasopisu „Felsõvidéki Szemle“. Od roku 1906 do roku 1909 bol tajomníkom Katolíckeho tovarišského spolku v Košiciach a napísal aj jeho históriu. Toto dielo ale zostalo v rukopise. V roku 1907 sa stal revízorom pokladnice zbožných základín a úradníkom biskupského úradu v Košiciach. Od roku 1909 bol administrátorom a neskôr farárom v Lastovciach, od roku 1912 tajomníkom dekanátu a èlenom misijného hnutia. V roku 1917 získal doktorát kánonického práva. V roku 1927 sa stal kanonikom a od roku 1932 farárom v Michalovciach. V politike zastával pozície kres•anského socializmu. Zaujímal sa aj o literatúru a pracoval s kolektívmi ochotníckeho divadla. (MIHÓKOVÁ, M.: Slovník košických osobností 1848 – 1918, s. 819.). Zomrel v Moldave nad Bodvou 21. augusta 1947. Pochovali ho na moldavskom cintoríne, ale jeho pozostatky v 80tych rokoch previezli, pravdepodobne do rodiska. S Moldavou je úzko spojený život kòaza Štefana Eperjesiho. Jednak ako jedného z mála tu narodených kòazov a jednak ako kaplána, katechétu, ktorý tu dlhé roky pôsobil (1924 – 1945) a potom na dôchodku až do smrti žil v Moldave nad Bodvou. Zapájal sa aj do kultúrneho a športového života mesta. Najdlhšie z novodobých kòazov, 39 rokov, pôsobil v Moldave nad Bodvou Ján Qualich (1951 – 1990) (zomrel v Moldave nad Bodvou v r. 1992, pochovaný je na miestnom cintoríne). Peter Halász (pokraèujeme)
A Szepsi katolikus plébánia története – 20. rész Az egyházi anyakönyvek és a helyi krónikák szerint a 19. század végén Szepsiben sûrûn váltották egymást a káplánok és a segédlelkészek. Lacsny Vince, a történész-plébános utóda Szepsiben 1889-tól Fodor Sándor (1840. 4. 6. - 1920. 3. 6.) volt. 1900-ban kassai kanonok lett és az egyházi iskolák tanfelügyelõje. 1905-tõl pápai prelátus, 1911-tól címzetes prépost (MIHÓKOVÁ, M., 1995, 117. oldal.). Kassára való távozása után Szepsiben Magócsi András (*1835 - +1912. 3. 27.) vette át a helyét. Magócsi esperesnek akkor más szép egyházi karrier állt a háta mögött. A teológia professzora volt és a kassai szeminárium igazgatóhelyettese, 1900-tõl szentszéki ülnök (LACKO Mária: Mokrance-pozoruhodnosti. Komárno : KT, 1997, 6. – 14. oldal.). A 19. és a 20. század fordulóján Szepsiben mûködött katolikus papok mind aktívan részt vettek a közéletben is. A városi tanács és különbözõ bizottságok tagjai voltak. Sokuk irodalmi téren is tevékenykedett. Közülük is kiemelkedett Szokolszky Bertalan esperes. 1868. augusztus 28.-án született Kassán. 1991-ben szentelték pappá. Többek között az Eperjes melletti Sóváron volt káplán, hitoktató és gimnáziumi tanár Bártfán és Sátoraljaújhelyen (1898 után). 1904-tõl 1912ig a kassai püspökség szolgálatában állt. Szepsibe 1912-ben helyezték át. 1918-ban lett esperes.
A Szent László király szentté avatásának 700. évfordulójára kiírt pályázatot megnyerte a „Szent László Magyar Király Élete” c. mûvével (Kassa: Ries L., 1892.). Ez a könyve német nyelven is megjelent (St. Ladislaus, König von Ungarn, sein Leben und Wirken. Kaschau: Ludwig Ries, 1892.). A Kassai püspökség megalakulásának 100. évfordulójára három vaskos könyvet írt, illetve szerkesztett (A Szászéves Kassai Püspökség 1804 – 1904. Kassa: Vitéz A., 1904. ill. A Kassai Százéves Egyházmegye Történeti Névtára és Emlékkönyve. I. – II. Kassa: Vitéz A., 1904.) Sorozatban jelentek meg cikkei különbözõ lapokban is. Különös figyelmet szentelt Szent Erzsébetnek, a kassai dóm védõszentjének (pl. Szent Erzsébet sírja és ereklyéi. In: Felvidéki Újság, no. 20 – 22 (1907. november), 2. oldal.). Szepsiben egyházi lapot szerkesztett és adott ki „Szepsi r. katolikus Egyházi Értesítõ” címen. A fordulat után (1919) megmaradt posztján. 1923-ban összeállított és kiadott egy négynyelvû anyakönyvi szótárt (magyar - szlovák - német - latin – Kassa: Szent Erzsébet nyomda RT, 1923.). Szokolszky Bertalan 1930. november 17.-én hunyt el Szepsiben és a helyi temetõben nyugszik. A huszadik század plébánosai közül is említést érdemel néhány. Így például Dr. Ottó Alajos (Szepsiben 1945 – 1947 között). Dr. Ottó 1877.
december 24. született. A kassai szeminárium elvégzése után 1900-ban szentelték pappá. 1904-tõl Kassán hitoktató, 1905-tõl káplán. 1906– 1907-ben a „Felsõvidéki Szemle” c. lap szerkesztõje, Kassáról elkerülve 1907-ben a kánonjog doktora lett. 1927-ben kanonok, 1932-tõl nagymihályi plébános. Részt vett a politikai életben is a keresztényszocialista párt színeiben. Foglalkozott irodalommal is és amatõr színjátszó csoportokat vezetett (MIHÓKOVÁ, M., 1995, 819. oldal). Szepsiben hunyt el 1947. augusztus 21.-én. Ott is temették el, de hamvait az 1980-as években átvitték szülõföldjére. Szorosan összefügg Szepsivel Eperjesi István (1900 - 1987) élete. Egyike volt azon kevés katolikus papoknak, akik Szepsiben születtek. Hosszú évekig volt a városban hitoktató és káplán, nyugdíjas éveit is Szepsiben töltötte. Odaadó igyekezettel szervezte a sportéletet is. Az újkori papok közül nagyon hosszú ideig, 39 évig volt szepsi plébános és esperes Qualich János (1951 - 1990). Meghalt Szepsiben 1992-ben és a helyi temetõben helyezték örök nyugalomra. (folytatjuk) Halász Péter
3
ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE
1/2002 Mikó István:
Kde bolo, tam bolo Je zima: obdobie dlhých veèerov. V minulosti o takom èase sa ženy na dedine venovali tkaniu. Muži, èo iné by mohli robi• – fajèili fajku, vyrezávali drevené predmety, poprípade drvili kukuricu, a na ve¾ké potešenie všetkých detí, rozprávali pritom rozprávky. Hej, to boli pekné rozprávky! Ožili v nich obrovia, trpaslíci, draky, grify, tátoše, chudobní ¾udia, ktorí ani deti nemali, èi práve naopak, mali to¾ko detí, ko¾ko smetí. Ožili aj èerti, bosorky, víly, husári, be•ári, kòazi, Cigáni, a samozrejme krá¾, krá¾ovná, princezné. Boli medzi nimi dobrí, ale aj takí, ktorí boli súci pekla. Na konci rozprávky každý dostal to, èo si zaslúžil. Ja sa môžem pochváli•, že u nás bolo vždy dostatok rozprávok. Náš otec (Nech odpoèíva v pokoji!), nikdy nebol skúpy na rozprávky. Väèšinou ich rozprával spamäti, ale niekedy ich aj predèítaval. Sem-tam niektorú rozprávku aj zopakoval, ale to nám vôbec nevadilo, ba èasto sme ho sami prosili, aby nám niektorú nanovo vyrozprával. Vtedajší ¾udia mali ešte dobré oèi, vedeli èíta• aj pri svetle petrolejky – pä•ky. Dnes sa už len málokto pamätá na to, že aj petrolejové lampy mali svoje èísla, tak ako dnešné žiarovky.
Búcsú Valikától
Ich výkon závisel od šírky knôtov. Najslabšia bola trojka, najrozšírenejšia pä•ka, tí zámožnejší si mohli dovoli• aj osmièku. Jedenástka už visela na pozlátených re•aziach a zapa¾ovala sa iba v kaštie¾och a pri významnejších udalostiach. Ale vrá•me sa spä• k rozprávkam. Cez dlhé zimné veèery sa ¾udia na dedine navzájom navštevovali, sem-tam sa objavila aj pálenka, ale aj ovocie – hrušky, jablká, orechy, oriešky, alebo aspoò chlieb, ktorý núkali de•om so slovami: „Ochutnaj! To nie je ako vaše, to je pripravené z kohútieho mlieka!“ Potom prišli na rad príhody a rozprávky. Ako sa ja pamätám, politika a •ažkosti živobytia sa objavovali medzi témami zriedkavejšie. Vtedy sme ešte ani nepoèuli o takých veciach, ako sú sociálna výpomoc, podpora v nezamestnaní, ba ani o dôchodkoch. Chu• do rozprávania a vtipkovania však bola nevyèerpate¾ná. To robilo príjemným a krásnym tie dlhé zimné posedenia. Páèilo sa nám to až nato¾ko, že sme skoro ¾utovali, keï sa zima skonèila. Dnes si èasto kladiem otázku – aké zážitky budú ma• tie dnešné deti, keï zostarnú. I. Mikó, Háj
Hol volt, hol nem volt Tél van: a hosszú esték idõszaka. Valaha ilyen tájban az asszonynép, legalábbis faluhelyen a vászonmunkával volt elfoglalva. A férfiak pedig, hát mit is csinálhattak volna? Pipázgattak, faragcsáltak, esetleg kukoricát morzsoltak és közben a gyerekek nagy örömére, meséltek. Hej, azok voltak ám a mesék! Életre keltek bennük az óriások, törpék, sárkányok, griffmadarak, táltos-paripák, szegény emberek, akiknek még gyermekük sem volt, de olyanok is, akiknek annyi volt belõlük, mint a rostán a lyuk, vagy eggyel, kettõvel még több. Voltak aztán még ördögök, boszorkányok, manók, tündérek, huszárok, betyárok, papok, cigányok és persze királyok, királyfik és királykisasszonyok. Voltak köztük jóságosak, de voltak pokolra valók is. A végén aztán mindegyik, mindig megkapta, amit érdemelt. Én elégedetten, sõt büszkén kijelenthetem, hogy a mese dolgában, soha sem szûkölködtem. A mi jó apánk (nyugodjon békében), soha nem spórolt vele. Egyébként az nem volt baj, ha olyat mesélt, amit már ismertünk, sõt, sokszor mi kértük, hogy ezt, vagy azt a mesét mondja el újra. Nem gyakran, de elõfordult, hogy könyvbõl olvasott fel meséket. Abban az idõben ugyanis, még jó szemük volt a falusi embereknek. Láttak, az ötös petróleumlámpa halvány fényénél is olvasni, és bármi egyebet csinálni. Ezt az „ötöst” azért írom, mert ma már sokan nem tudják, hogy min ma a villanyégõk, úgy a petróleumlámpák is különbözõ teljesítményûek voltak és a fényerõvel arányban, ugyanúgy változott a fogyasztásuk is. A fényerõt a bennük használatos kanóc szélessége határozta meg. Legszerényebb volt a hármas, legelterjedtebb az ötös, már módosabb család volt,
4
amely megengedhette magának, hogy nyolcast égessen, aranyos láncokon függõ sárgán csillogó tizenegyes világítócsodával pedig csak a kiváltságosak dicsekedhettek. De azok is csak ünnepélyes alkalmakkor gyújtották meg. Térjünk azonban vissza a mesékhez! A téli estéken az emberek eljárogattak egymáshoz, amikor elõkerült itt-ott a kisüsti, de ha nem, akkor a körte, alma (esetleg vadalma), dió, mogyoró, de ha semmi egyéb nem volt, hát legalább egy szelet kenyér, amivel a gyerekeket így kínálgatták: „Kóstold csak meg, ez nem olyan, mint a tiétek, ez a kakastejjel van dagasztva!” Jött aztán a terefere, de ahogy én emlékszem, a politika, vagy a megélhetési gondok, csak nagyritkán kerültek szóba, pedig akkor olyasmi, mint szociális-, vagy munkanélküli segély, de még a nyugdíj is, ismeretlen fogalmak voltak. Legalábbis nálunk. A tréfálkozó, anekdotázó mesélõkedv viszont kiapadhatatlan volt. Ez tette széppé és kellemessé, mai szemmel nézve az ínséges teleket. Olyannyira, hogy szinte sajnáltuk, amikor vége lett. Vajon a mai gyerekek, ha egyszer majd megöregszenek, mi szépre fognak emlékezni a gyermekkorukból? Mikó István, Áj
Döbbenetes csapás érte Énekcsoportunkat, Amint nyilvánvalóvá vált, Még könnyek is hulltak: Valikától kell búcsúznunk És nem akárki mástól! Megrendülten, szomorúan Vettük tudomásul. Évek óta tudvalevõ Volt, hogy épül házuk, S ha majd kész lesz, elköltöznek, Meg kell tõle válnunk, De most, hogy bekövetkezett, Más valahogy mégis: Beborult az ég is. Õ volt csoportunknak lelke, Mozgató rugója, Mûsoraink aromája, Ízesítõ sója: Õ szervezett, dalolt, táncolt: Csinált, amit kellett S mindannyiunk kedves, vidám Társa volt emellett. Gyakran oly gondolatokban Vagyok elmerülve, Talpon tudunk-e maradni Ezután, nélküle? Érvényes-e ránk is az a Mondás ez esetben, Amely úgy szól, hogy senki sem Nélkülözhetetlen? Én úgy vélem, s tán mindenki Egyetért majd velem, Megpróbáljuk, talán mégsem Olyan reménytelen. Bár lehet, hogy halványulnak A megszokott fények, De azért csak zengjen tovább, szárnyaljon az ének! Áj, 2001. december.
Az Áji Énekcsoport
2002/1
ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE
Nie len potraviny, ale aj lieky z biozáhradky Symbolom biozáhradky je cibu¾a a mrkva, vysadené ved¾a seba. Toto susedstvo je pre obidva zeleniny ve¾mi osožné. Navzájom si odpudzujú škodcov, lieèia a odpudzujú od seba rôzne choroby. Cibu¾a vypestovaná bez chemikálií je zvláš• hodnotná, veï neobsahuje škodlivé látky, ktoré by vyvolávali nepriaznivé reakcie. Hodnotu cibule tvorí nielen jej kvalita pri ochucovaní jedla, ale aj jej chemické zloženie, vïaka ktorému slúži aj ako ochrana proti baktériám.
Ve¾mi významný je posilòujúci úèinok cibule na srdce. Pod¾a najnovších výskumov je cibu¾a priamo zázraènou látkou na srdce a cievy. Znižuje krvný tlak, uvo¾òuje cievy, bráni nadmernému zrážaniu krvi, èím výrazne znižuje riziko infarktu. Cibu¾a pomáha aj pri znižovaní hladiny cholesterolu a rovnako je osožná pri znižovaní hladiny cukru v krvi v prípade cukrovkárov. Navyše, najnovšie výskumy na laboratórnych zvieratách potvrdili, že cibu¾a zabraòuje aj vytváraniu osteoporózy.
Vo švajèiarskom meste Bern sledovali zvieratá, ktorým podávali denne 1 gramov sušenej cibule. Oproti ostatným zvieratám sa stav ich kostí zlepšil o 20 %. V mojej biozáhradke pestujem tri druhy cibule: najviac druhy Všetárka, Makói, Sapora a Arlotku. Usilujem sa vypestova•, èo najviac cibule na priame konzumovanie, ale myslím aj na zimné obdobie. Cibu¾u pestujem spolu s mrkvou a v tzv. „C radoch“. Ing. G. Köteles
A biokertben A biokertben termelt vöröshagyma nemcsak kiváló táplálék, hanem gyógyszer is. A vegyszermentes vegyes kultúrájú termesztésnek szinte jelképe a vöröshagyma és a sárgarépa szomszédsága, mivel ez a szomszédság kölcsönösen elõnyös. Kölcsönösen riasztják ugyanis egymás kártevõit, gyógyítják, elhárítják a megbetegedéseket. A vegyszer nélkül termelt vöröshagyma duplán értékes, mert nem tartalmaz szermaradványokat, ami ellenhatást fejthetne ki. A vöröshagyma kimagasló értékét nemcsak beltartalmi értékei adják, hanem fûszerezõ tulajdonságai, jellegzetes csípõs íze, illata, a benne levõ kéntartalmú alliszulfid, amelynek sokoldalúan felhasználható baktériumölõ hatása van.
Jelentõs a vöröshagyma szíverõsítõ hatása. Újabb vizsgálatok szerint a vöröshagyma valódi csodaszer a szív és az erek számára. Növényi festékei, a flavonidjai révén csökkenti a vérnyomást, tágítja az ereket, észterei segítségével gátolja a vérlemezkék összecsapódását, és ezáltal csökkenti az infarktusveszélyt. A vöröshagyma nagyban segíti a koleszterin lebontását és a benne levõ prosztagladin a vérnyomást és a vér-lemezkék tömörülését is szabályozzák. A vöröshagyma a cukorbetegségben szenvedõknél csökkenti a vércukorszintet. A legújabb állatkísérletek arra utalnak, hogy a vöröshagyma fogyasztása jelentõsen gátolja a csontritkulás kialakulását. A svájci Bernben végzett kísérleteknél, azon állatoknál, amelyek napi egy gramm szárított vöröshagyma fogyasztása 20 %-al javította
az állatok csontsûrûségét azon állatokkal szemben, amelyek vöröshagymát nem fogyasztottak. Vegyszerek felhasználása nélkül a vegyes-kultúrás módszerrel a vöröshagyma három típusát termesztem. Legtöbbet a sárgahéjú “Všetárka”, Makói, Szapera, Arlotka és más fajtákból. Kisebb mennyiségbe a lilaés a fehérhájú fajtákból is. A termelési célt tekintve igyekszem minél több zöldfogyasztásra alkalmas vöröshagymát megtermelni, de emellett törekszem arra is, hogy elegendõ télire eltehetõ vöröshagymám is legyen. A vöröshagymát vegyes-kultúrás rendszerben a C sorokon, sárgarépával vegyesen dughagymáról és magvetéssel termesztem. Köteles Gábor, mérnök, Szepsi
A mosoly ingyen van.. A gyerekek a mi legnagyobb kincsünk. Õk jelentik a hidat a jövõhöz, ezért van szükség a fokozott figyelemre és szeretetre, hogy elsajátítsák a kellõ tudásanyagot. Ilyen híd volt a karácsonyelõtti idõszakban, az óvodánkban megrendezett találkozó a szülõkkel. Külön örömünkre szolgált, hogy a szülõk találtak idõt az ünnepek elõtti rohanásban az óvodára. Eljöttek hozzánk és a „Karácsony varázsa” címû mûsorunkhoz segítõkezet nyújtottak. Kellemes karácsonyi dalok mellett a gyerekek mézeskalácsot díszítettek, és Drenko tanító néni vezetésével ikebanákat készítettek. 2001. december 18.-án az óvoda cukrászüzemmé változott. A gyerekek kókuszos süteményt készítettek. Délután megjöttek a szülõk is. A megható mûsor, a karácsonyi gyertyák és a friss fenyõ illata boldog családi hangulatot teremtett a jelenlevõ között. A meleg tea és a kávé mellé jól esett a gyermekek készítette kókuszos sütemény. A téli idõszak a végzõs óvodások iskolába történõ felkészítésének van szen-
telve. Hogy ezt a feladatot sikeresen megoldhassuk, az iskola tanítónõivel közös tervet dolgoztunk ki. Ezen a feladaton az igazgatónõ - Sakáèné és Pajzinkáné Lovas tanárnõvel együtt dolgoztak. Az elsõ találkozásra decemberben került sor. Az óvodások ellátogattak az iskolába, ahol az ottani gyerekekkel együtt énekeltek a Mikulásról és a Karácsonyról. A legnagyobb meglepetés a kölcsönös ajándékozás volt. Az óvodások ismerkedtek az iskola épületével, az osztálytermekkel, az étteremmel és összehasonlították az iskolát az óvodával. Immár hagyománynak számít a beiratkozás elõtti találkozó. Lovas tanárnõ ellátogatott az óvodánkba, ahol megismerkedett a gyerekekkel és szüleikkel. Elvégeztük a „Jirásek-féle” tesztet is. Ez feltárta a még jelenlévõ hibákat, melyeket a tavasszal igyekszünk eltüntetni. A szülõk is megismerkedhettek mindazzal, amit el kell készíteniük jövendõ iskolásaiknak. Ezután még három találkozó vár ránk. Legközelebb februárban – „Mit tudnak
az elsõsök” címen. Az óvodások megismerkedhetnek az írással, olvasással, számtannal és az alapismeretekkel. Júniusban sport-délelõttön veszünk részt az iskolában. Az óvoda, egyik elhagyhatatlan része a nevelésnek. A nevelés sikerének szerves része viszont a boldog gyermekkor. Ehhez kíván hozzájárulni a gyermek-karnevál. Ennek elõkészítésébe is aktívan bekapcsoljuk a szülõket, hiszen õk fogják elkészíteni az álarcosbál maszkjait. És aminek a tavasszal a legjobban örülünk? Mindenek elõtt a jó idõnek, és a közös munkának. Márciusra tervezzük a szavalóversenyt, melybe szeretnénk minél több Szepsi környéki óvodát bekapcsolni. Fáradságos munkánkért és igyekezetünkért nem várunk anyagi jutalmat, hiszen számunkra a legnagyobb jutalom a gyermekek mosolya. A mosoly pedig ingyen van, de mégis sokat ér! M. Sakáèová, igazgatónõ és Pajzinková óvónõ az I. számú Szepsi óvodából
5
ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE
1/2002
Úsmev nestojí niè, ale urobí mnoho Deti sú našim najväèším pokladom. Sú mostom k budúcnosti, a preto potrebujú už od najútlejšieho veku ve¾a lásky, starostlivosti a pozornosti, získanie vedomostí, aby sa hodnota pokladu každou minútou znásobovala. Predvianoèné dni našej I. MŠ v Moldave nad Bodvou boli práve preto mostom k získaniu vedomostí, a príležitos•ou k rozdávaniu lásky, družnosti a k rozvíjaniu úzkej spolupráce s rodièmi. Ve¾mi nás to teší, že práve v predvianoènom zhone, si rodièia našli èas a prišli do školy, aby sa spolu so svojimi ratoles•ami podie¾ali na predvianoènej aktivite pod názvom „Èaro Vianoc“. Pri poèúvaní príjemných vianoèných kolied, deti skúšali vyzdobova• perníky, ktoré už vopred upiekli pani uèite¾ky. Kým vyzdobené perníky tuhli, deti pod vedením pani Drenkovej
vyhotovovali vianoèné ikebany. Akoby èarovnou palièkou sa nám podarilo vykúzli• chví¾ku pokoja, pohody a lásky medzi de•mi a rodièmi. Dòa 18. decembra 2001 bol deò, kedy sa naše triedy premenili na cukrárne, v ktorých deti piekli vianoèné kokosové peèivo. V popoludòajších hodinách prišli rodièia na vianoènú besiedku. Prekrásny vianoèný program, vôòa ihlièia a svieèok, úsmevy detí a rados• rodièov vyèarili atmosféru ve¾kej a š•astnej rodiny. Po kultúrnom programe si deti spoloène s rodièmi, pri teplom èaji a káve, pochutili na kokosovom peèive. Studené zimné dni patria našim budúcim školákom. Pripravi• deti na vstup do ZŠ je jednou z hlavných úloh uèiteliek MŠ. Aby táto úloha bola, èo najlepšie splnená, a aby deti vstup do prvého roèníka ZŠ
Sviatok na sviatok Kto zvykol èíta• moje príspevky v Údolí Bodvy, ten nám pomaly zaène závidie•, kvôli èastým oslavám v obci a v klube dôchodcov. Naposledy som písal o oslavách narodenín našej Ruženky. Sviatky a oslavy sa však týmto ešte zïaleka neskonèili. V kalendári nasledujú rad radom za sebou meniny Imricha, Alžbety, Ondreja, Barbory, Štefana a na záver Silvester! Koncoroèné oslavy sme pripravili na 30. decembra. Mal som pocit, že by sme mali pripomenú• aj básnika Petõfiho, ktorý sa narodil v tomto období (1. 1. 1823. Red.) Zaèal som h¾ada• u známych básnikov (Ady, Árpád
Tóth, Kosztolányi...), ale márne. Niè vhodné sa mi nepodarilo objavi•. Vlastnil som síce niekedy útlu knižoèku z edície „Perly maïarskej literatúry“, v ktorom bolo aj dopisovanie Petõfiho a Aranya, ale túto knihu si už pred èasom od mòa niekto natrvalo požièal. Sadol som si teda k stolu. Báseò, ktorú som takto napísal, som pôvodne nechcel uverejni•, ale v klube ma k tomu to¾ko nahovárali, aby som ju poslal do Údolia Bodvy, takže nakoniec je tu. I. Mikó, Háj (Báseò je uverejnená v maïarskom jazyku pod názvom „Üstökös” = Kométa.)
Ünnep, ünnep hátán Akik szokták olvasni írásaimat, talán már irigyelnek is minket, áji nyugdíjasokat, a gyakori ünnepléseink miatt. Legutóbb is Rózsika „szülinapjáról” adtam hírt, de a sorozat azóta se állt le, hiszen jöttek a névnapok: Imre, Erzsébet, András, Borbála, István, és jött végül az évzáró ünnepély. Szilveszter elõtti napon tartottuk, ezért úgy gondoltam, meg kellene emlékezni Petõfirõl, hiszen õ mint tudjuk, Szilveszter éjszakáján született (Pontosan: 1823. január 1.-én. A szerk.). Elkezdtem keresgélni nagy költõink (Ady, Tóth Árpád, Kosztolányi…) mûveiben vala-
6
mi jó, Petõfirõl szóló verset, de hasztalan. Volt valamikor egy „A magyar irodalom gyöngyszemei” sorozatban kiadott könyvecském, amely Petõfi és Arany levezéseit tartalmazza, abban biztosan találtam volna alkalmas írásokat, sajnos, valaki azt már régen, örökre, elkölcsönözte. Ezért hát, nekiültem írni valamit. Nem a nagyközönségnek szántam, csak a klubban való felolvasásra, de nyugdíjas társaimnak annyira tetszett, és annyira biztattak, hogy „márpedig ezt igenis be kell küldeni a Bódvavölgyének!", hogy íme, engedek az unszolásnak. Mikó István
MIKÓ István:
AZ ÜSTÖKÖS 1800 és 23 Szilveszterének éjjelén, Homályos lámpa fénye mellett, Világra jött egy kislegény. Bár, ki szülte, szlovákul jajdult S az apja rá szerbül felelt, Õ, hogy ne kelljen választani, Végül is, inkább magyar lett. Soványka, vézna csenevész volt, Éveken át gyenge gyerek, Anyja sokat remeget érte, Mert az anyák csak ilyenek. Meg is hálálta ezt a féltést, Tudva, a szeretet milyen kincs: Emlék állítva annyi szép versbe, Még egy anyának sehol nincs. Költõje volt a szabadságnak, Egyszersmind lelkes harcosa, Hírét az idõ hömpölygõ árja El soha, soha nem mossa. Életpályája rendkívüli: Fényes, dicsõ, de rövid volt, Nem árnyékolja becstelenség, Semmi makula, semmi folt. Ez volt Petõfi: Szertõ fiú, Ünnepelt költõ, dicsõ hõs. Átsuhant a bús magyar égen, Mint egy tündöklõ üstökös. Áj, 2002. január.
zvládli dobre, vypracovali uèite¾ky MŠ a prvých roèníkov ZŠ plán spolupráce. Pani riadite¾ka M. Sakáèová a pani uèite¾ka N. Pajzinková spolupracujú v tomto školskom roku s pani uèite¾kou Mgr. M. Lovasovou. Prvé stretnutie bolo v mesiaci december. Deti MŠ navštívili I. roèník ZŠ a spoloène si zaspievali piesne o zime, o Mikulášovi a o Vianociach. Najväèším prekvapením bola vzájomná výmena mikulášskych darèekov. Cie¾om prvej návštevy v škole bolo spoznávanie budovy, triedy v ZŠ, školskej jedálne a porovnávanie rozdielov medzi MŠ a ZŠ. Stalo sa už tradíciou, že na našej škole organizujeme takzvané „predzápisné stretnutie“ s pani uèite¾kami z prvých roèníkov základnej školy. Zavítala k nám pani uèite¾ka Lovasová, ktorá bola ve¾mi rada, že sa mohla stretnú• s rodièmi i de•mi. Jiráskov orientaèný test školskej zrelosti nám odhalil nedostatky a rezervy, ktoré sa budeme snaži•, v spolupráci s rodièmi, do konca školského roka hravou formou odstráni•. Táto aktivita mala aj druhý cie¾ – oboznámi• rodièov stým, èo všetko majú zabezpeèi• svojmu budúcemu prvákovi. Èakajú nás ešte tri spoloèné stretnutia. Najbližšie to bude v mesiaci február, pod názvom „Èo už vedia prváci“. Naše deti uvidia krátke ukážky z písania, èítania, poèítania a z prvouky. Deti budú pracova• spoloène na jednom pracovnom liste. Budú rieši• úlohy spoloène s prvákmi. Škôlkári budú ráta•, vyfarbova• a prváci budú zapisova• slová a èísla. Posledné stretnutie plánujeme na mesiac jún. Športovo-zábavné dopoludnie na dvore MŠ urèite prinesie ve¾a radosti, smiechu a zábavy. Nezabudneme na vzájomnú výmenu darèekov a spoloènú diskotéku. Materská škola je jednou z podmienok š•astného detstva a š•astné detstvo je zase základom zdravej ¾udskej osobnosti. Š•astné chvíle, dobrú zábavu a náladu sa pokúsime vytvori• na karnevalovej zábave. Opä• tu utužíme spoluprácu s rodièmi, pretože práve rodièia sa budú podie¾a• pri tvorbe masiek. Na èo sa tešíme v jarných dòoch? V prvom rade na pekné a teplé slneèné dni, ktoré nás budú inšpirova• do práce. Môžeme smelo poveda•, že prvý roèník prehliadky sú•aže poézie a prózy pod názvom „Malý recitátor“, ktorý plánujeme na mesiac marec, vyzve všetky materské školy v moldavskom obvode k h¾adaniu novým, malých talentov. Za tieto aktivity neèakáme odmenu, staèí nám úsmev rodièov a detí, veï: „Úsmev nestojí niè, ale urobí mnoho!“ M. Sakáèová, riadite¾ka I. MŠ v Moldave nad Bodvou a p. uèite¾ka N. Pajzinková
2002/1
•
ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE
Š P O R T
•
S P O R T
Beh ma uspokojuje Na tre•om roèníku bežeckého podujatia o POHÁR BODVY prezentoval Ladislav Ivanko, dlhoroèný maratónsky bežec nášho mesta názor na otázku Imricha Nagya “Èo si myslí o svojom osobnom príspevku k rozvoju bežeckého hnutia v našom meste?” V živote ¾udí prichádzajú rôzne zvraty, medzníky, križovatky, menia sa naše postoje a názory na priority životných hodnôt a životného štýlu. Mal som vtedy 40 rokov. K pravidelnému behaniu som sa dostal úplne náhodou, keï koncom roku 1983 som nieko¾kokrát vybehol do prírody s cie¾om prebehnú• aspoò 3 km vzdialenos•. O pozitívnych úèinkoch tejto telesnej aktivity som sa rýchlo presvedèil, avšak prekonanie magickej 42,195 km maratónskej vzdialenosti bolo pre mòa v tomto období nepred-
stavite¾né. Prišla zima, tuhé mrazivé poèasie ma neodradilo, letné 30 stupòové horúèky neboli žiadnou prekážkou, mal som jednoducho rados• a dobrý pocit z pohybu, ktoré ma úplne prirodzene a vo¾ne priviedli 6. Októbra 1984 na štart jedného z najvýznamnejších a najstarších svetových maratónskych podujatí do Košíc. Zvládol som to dobre. Atmosféra maratónskeho podujatia si ma natrvalo získala. Tu niet porazených, ví•azí každý - nad sebou, na trati si pomáhame, povzbudzujeme sa navzájom, tu nie sú fauly. Srdeènos• košických ¾udí nemá vo svete obdobu. Maratón pri•ahoval a ja som vydržal. Doposia¾ som zabehol 42 maratónskych behov, z toho 17 krát v Košiciach. Takmer 20 rokov sa zúèastòujem rôznych vytrvalostných bežeckých podujatí. V tréningoch som ubehol vzdialenos• 175 násobku obvodu našej
•
zemegule. Nekonzumujem žiadne alkoholické nápoje a tvrdé fajèenie v mojom živote je dávnou minulos•ou. Behanie a šport sa stali natrvalo mojim životným štýlom. Po každom tréningu sa cítim vynikajúco, èi je to 15 alebo 30 kilometrová vzdialenos•. Robím to takmer každý deò, dobrovo¾ne, bez hmotných výhod. Na pretekoch sa zúèastòujem na vlastné náklady bez sponzora. Moja tréningová tra• k vyvieraèke svätého Ladislava, pokraèujúca prírodou k Jasovskému rybníku, umocòujú najmä na jar a v lete pocity uspokojenia a radosti z pohybu. Svoje športové výkony a umiestnenia nechcem v tomto èlánku rozvádza•, nie je to mojim cie¾om, ale dodávam, že slovenská veteránska bežecká špièka v mojej vekovej kategórii nie je mi vzdialená. Je nesporné, že bežecká aktivita v našom meste rastie, významnou mierou prispieva k tomu aj ve¾mi dobre organizované podujatie o POHÁR BODVY. Pokia¾ môj prístup k športu a k životnému štýlu postaèia ako príklad pre iných ¾udí, tak som tomu naozaj rád.
A futás megnyugtat A harmadik Bódva Kupa futóverseny alkalmából Nagy Imre kérdésére, hogy “Mint vélekedik a saját hozzájárulásáról a futás népszerûsítéséhez városunkban?” Ivanko László az egyik maratón-futó veteránunk így válaszolt: Az ember életében gyakran adódnak mérföldkövek és válaszutak. Ilyenkor nemritkán megváltozik az ember értékrendje. 40 éves voltam akkor, mikor teljesen váratlanul belépett az életembe a rendszeres sportolás és a futás. 1983-ban néhányszor elmentem futni a természetbe, azzal a céllal, hogy legalább 3 kilométert fussak. A futás pozitív hatásáról hamar meggyõzõdhettem, viszont a mágikus 42,195 km teljesítésérõl akkoriban még csupán álmodoztam. Eljött a tél, és én nem adtam fel. A futástól nem tudott eltéríteni a fagyos hideg, de a 30 fokos hõség sem. Egyszerûen élveztem a mozgást és a futást. Október 6.-án szinte természetes volt, hogy jelentkeztem a Kassai Maratonra. Sikerült lefutnom a távot. A verseny légköre végleg odakötött a futáshoz. Ebben a sportban nincsenek legyõzöttek, mindenki gyõzedelmeskedik - önmaga felett. A futás közben mindnyájan segítik és biztatják egymást, itt nincsenek faultok. A kassai közönség nyíltszívûsége páratlan az egész világon. A maratoni továbbra is vonzott és én kitartottam. Ez idáig 42 maratoni versenyen vettem részt, ebbõl 17-en Kassán. Közel 20 éve vagyok résztvevõje a hosszú távú versenyeknek. A Föld átmérõjének 175-ször futottam végig. Nem iszom alkoholt, és a kemény dohányzás már csak emlék az életemben. A futás
és a sport az életstílusommá vált. Minden tréning után kitûnõen érzem magamat, legyen az 15, avagy 30 kilométeres táv. Az anyagi elõnyök nem érdekelnek, saját költségemre veszek részt a versenyeken, szponzorok segítsége nélkül. Az én hagyományos tréning-útvonalam a Szent László forrást érintve a Jászói tóhoz vezet. Ez különösen tavasszal és nyáron
kellemes, felemelõ érzés. Eredményeimrõl nem akarok itt részletesen említést tenni, legyen elég annyi, hogy a szlovák veterán futó-elit nem áll távol tõlem. Vitán felül áll, hogy városunkban erõre kapott a futósport, amihez nagyban hozzájárult a kitûnõen szervezett BÓDVA KUPA is, és én csak örülök neki, ha az én példám nyomán új, fiatal tehetségek tûnnek fel.
Program divadla Thália v Košiciach na február 2002 A Kassai Thália Színház februári mûsora: Dátum
Názov hry-A darab címe
Miesto-Helysín
Èas-Idõpont
2002.02.02.
Kaviár alebo šošovica Kaviár és lencse Caligula Caligula Ma•o Husiar Lúdas Matyi Kaviár alebo šošovica Lúdas Matyi Kaviár alebo šošovica Kaviár és lencse Caligula Ma•o Husiar Lúdas Matyi Ma•o Husiar Lúdas Matyi Ma•o Husiar Lúdas Matyi Ma•o Husiar Lúdas Matyi
Rožòava Rozsnyó Košice - Kassa Košice - Kassa Torna¾a Tornalja Torna¾a Tornalja Kr.Chlmec Királyhelmec Košice - Kassa (Maïarsko) Kazincbarcika (Maïarsko) Kazincbarcika (Maïarsko) Kazincbarcika (Maïarsko) Kazincbarcika
19.00
2002.02.04. 2002.02.08. 2002.02.11.
2002.02.13. 2002.02.19. 2002.02.25. 2002.02.26. 2002.02.27. 2002.02.28.
15.00 19.00 12.00 19.00 11.00 18.00 19.00 10.00, 14.00 10.00, 14.00 09.00 , 10.30 10.30
Zmena programu vyhradená! - A mûsorváltoztatás jogát fenntartjuk!
7
ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE
1/2002
Uznesenie z 23. riadneho zasadnutia Mestského zastupite¾stva v Moldave nad Bodvou zo dòa 13. decembra 2001 Mestské zastupite¾stvo v Moldave nad Bodvou berie na vedomie:
1960, bytom Záhradná è. 87, Moldava nad Bodvou
• Správu o èinnosti hlavnej kontrolórky. • Správu o èinnosti primátora, MsÚ a MsP v období od 22. novembra 2001. • Stanoviská komisií k predkladaným materiálom. • Kontrolu plnenia uznesení. • Informácia o transformácií NsP Moldava nad Bodvou. • Informáciu o zákone è. 453/2001 Z.z. ktorým sa mení a dopåòa zákon è. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov. • Odmeny poslancom.
Pre okresný súd Košice – okolie: pána Imricha Fülöpa pani Elenu Haringovú JUDr. Darinu Horváthovú pána Tomáša Pakosa pani Magdalénu Tegdešovú pána Eduarda Žillu RNDr. Rozáliu Horváthovú pána Štefana Schullera pána Ivana Hrica pána Františka Rigu Ing. Evu Paulinskú
Schva¾uje: • Návrh prísediacich na okresný a krajský súd pre volebné obdobie 2002 – 2005. Pre Krajský súd Košice: pani Máriu Kováèovú, narodenú 11. 1. 1952, bytom Budulov è. 83, a pani Mgr. Martu Tóthovú, narodenú 2. 2.
• Dodatok è. 6 k VZN è. 7/1996 o miestnych poplatkoch s úpravou • VZN o dani z nehnute¾ností pre rok 2002. • Plnenie rozpoètu mesta za január- október 2001 a návrh rozpoètu mesta na rok 2002 s navrhnutou úpravou na funkènej skladbe 08.1.0. (+ 30 tis. Sk) a 01.1.1 (- 30 tis. Sk) • Predaj nehnute¾nosti pre: Július Dringuš a manž. Zuzana, bytom,
Program Csemadoku na rok 2002 / A Csemadok 2002-es terveibõl 16. 02. 2002 - Fašiangové stretnutie folkloristov v Èeèejovciach 2002. február 16. - Farsangi népmûvészeti találkozó - Csécs ••• marec 2002 - Spomienka na revolúciu r. 1848/49 - Moldava nad Bodvou a okolie 2002. március - Az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc megemlékezések - Szepsi és környéke ••• 14. 03. 2002 - Okresná recitaèná sú•až - Moldava nad Bodvou 2002. március 14. - Járási szavalóverseny - Szepsi ••• 26. 03. 2002 - Krajská recitaèná sú•až - Rožòava 2002. március 26. - Kerületi (megyei) szavalóverseny - Rozsnyó ••• 26. 04. 2002 - 08. 05. 2002 - 23. Dni Kultúry Szepsi Csombor Mártona - Moldava nad Bodvou 2002. április 26. - május 8. - XXIII. Szepsi Csombor Márton Napok - Szepsi ••• 1. - 2. 06. 2002 - 6. Dni detí a mládeže - Buzica 2002. június 1. - 2. - VI. Csereháti Gyermek és Ifjúsági Napok - Buzita ••• 16. 06. 2002 - 48. Okresné slávnosti piesní a tancov - Moldava nad Bodvou 2002. június 16. - 48. Szepsi Járási Dal- és Táncünnepély - Szepsi ••• 23. 06. 2002 - 49. Okresné dni Csemadoku - Ve¾ká Ida 2002. június 23. - 49. Nagyidai Járási Csemadok Nap - Nagyida ••• 16. - 22. 07. 2002 - 5. Letná univerzita v Jasove 2002. július 16. - 22. - V. Jászói Nyári Egyetem (XXI. Jászói Országos Mûvelõdési Tábor) - Jászó
Severná è. 8, parc. èíslo 1352/8 o výmere 498 m2, za cenu 49 800,- Sk, Róbert Tóth, bytom Budovate¾ov è. 9, parc. èíslo 1352/19 o výmere 480 m2 za cenu 48 000,- Sk Zoltán Juhász, bytom Dvorníky è. 105, parc. èíslo 1352/4 o výmere 544 m2 za cenu 54 400,- Sk • Odvoláva z funkcie èlena predstavenstva Tepelného hospodárstva Moldava a.s. Ing. Štefana Zachariaša z dôvodu novelizácie zákona è.369/1990 Zb. o obecnom zriadení z funkcie èlena dozornej rady Tepelného hospodárstva Moldava a.s. Ing. Evu Paulinskú • Menuje do funkcie èlena predstavenstva Tepelného hospodárstva Moldava a.s. Ing. Evu Paulinskú do funkcie èlena dozornej rady Tepelného hospodárstva Moldava a.s. Ing. Štefana Zachariaša Ukladá: • Hlavnej kontrolórke preveri• ako súvisí èlenstvo v kuratóriu Duna TV s funkciou primátora mesta.
••• júl 2002 - Mokranecké leto 2002. július - Makranci Nyár - Makranc ••• september 2002 - Folklórny festival Údolia Bodvy - Turnianska Nová Ves 2002. szeptember - Bódvavölgyi Folklórfesztivál - Tornaújfalu ••• 14. - 17. 11. 2002 - 4. Celoštátny festival ochotníckych divadiel - Moldava nad Bodvou a Buzica 2002. november 14. - 17. - Falusi Színjátszók IV. Országos Fesztiválja - Szepsi és Buzita
Obèania Moldavy nad Bodvou a Budulova zosnulí v mesiaci december 2001: (Az elmúlt év decemberében Szepsiben és Bodollóban elhunyt polgárok névsora)
Jozef Lechner Klára Benkeová Tomáš Laczko Margita Konderlová Irena Fürbergerová Michal Hodermarský Alžbeta Sabová
74 roèný, 78 roèná, 13 roèný, Budulov 90 roèná, 78 roèná, 76 roèný, 79 roèná.
- Nech odpoèívajú v pokoji! - Nyugodjanak békében! -
ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE Regionálny dvojtýždenník. Regionális híradó. Reg.è.: OkÚ 1/92, Vydáva/Kiadja: Mestský úrad v Moldave nad Bodvou, Školská 2. Vedúci redakènej rady: PhDr. Peter Halász. Technický redaktor: Pavel Stromp. Telefónne spojenie cez MÚ Moldava nad Bodvou - 055/460 27 51 Tlaè: Vienala, Košice - Kassa, Letná 42, tel.: 055/62 27 520.
