Tóth Gábor – Dr. Surányi Rozália A forgalmi típusú adócsalások lehetőségei a gabona és liszt kereskedelemben Potential means of sales tax evasion of VAT in the trade of cereal grains and flour
1Nemzeti
[email protected] Adó- és Vámhivatal, Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (NAV-KAIG), adóellenőr 2DESZK ADMIN KFT, ügyvezető igazgató
ÖSSZEFOGLALÁS A fordított adózás bevezetése óta az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése tekintetében egy év telt el, ami az Európai Tanács Engedélyével -2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 395. cikkének megfelelően- 2014. július 2-ig marad érvényben Magyarországon. A kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel elkövetett Európai Uniós Szervezett áfacsalásokra milyen hatással volt az általános forgalmi adó rendszerében történt változás. A vizsgálataink 2011. január 1-jétől 2013. április 30-áig terjedtek ki, mely során a gabona és a liszt kereskedelemre fókuszáltunk, de vizsgáltuk a cukor, étolaj és kávé termékkörök kereskedelmi adatait is. A kapott eredmények alátámasztották, hogy a gabona vertikumban, a fordított adózás bevezetését követően az Európai Uniós szervezett áfa csalások (a karusszel típusú csalások, csalás hiányzó kereskedő közbeiktatásával, a keresztbe számlázásos csalás, a háromszögügyletekkel való visszaélés) megszűntek. A számításaink mellett a rendelkezésünkre álló statisztikai adatokból is láthatjuk azt, hogy már az átmeneti időszak megkezdését követően (a fordított forgalmi adó bevezetésekor) a gabona kereskedelemben a határforgalom jelentősen visszaesett mind a kivitel, mind a behozatal tekintetében. A tanulmány rámutatott arra, hogy az Európai Uniós szervezett áfa csalások a mai napig rutinszerűen működnek/működhetnek a vizsgált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékkörök tekintetében, de az átmeneti időszakra egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július 1-jét követően a vizsgált időszakban ez a lehetőség megszűnt. A kávé nagykereskedelmi adatok alapján 2013. év első felében a korábbi gabona ágazatban jelenlévő szervezett Európai Uniós áfacsalásokhoz hasonló mértékben kezd jelen lenni az áfacsalás a közösségi kereskedelemben. BEVEZETÉS Az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és annak 93. cikkére jelenleg, a 2006. november 28-i 2006/112/EK (a továbbiakban: héairányelv) irányelvében szabályozza és határozza meg a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó közös szabályait, a tagállamok forgalmi adó jogszabályinak összehangolására vonatkozó irányelveit. A héairányelvben foglaltaktól, a tagállamok a saját nemzeti áfa (~hozzáadottérték-adó) jogszabályaikban, a héairányelv 395. cikke értelmében a Tanács engedélyével, a Bizottság egyhangú javaslata alapján térhetnek el, a hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa)
335
beszedésének egyszerűsítése vagy az adócsalás és adóelkerülés egyes típusainak megakadályozására. A Tanács 2012/0173 (NLE) számú határozatában két évre engedélyezte a fordított adózás bevezetését Magyarországon a búza és a kétszeres, a rozs, az árpa, a zab, a kukorica, a tritikálé, a szójabab, az olajrepce- vagy repcemag és a napraforgómag értékesítése esetén. A Magyar Országgyűlés a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvényt 2012. május 22-én hirdette ki. Az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén alkalmazandó fordított adózás bevezetéséről szóló törvény 2012. július 01-ével lépett hatályba és a törvény záró rendelkezésében leírtak alapján 2014. július 02-án hatályát veszti. Az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén alkalmazandó fordított adózás bevezetését követően megjelent sajtó anyagok: „A fordított adózás – mely azt jelenti, hogy az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel áfát, az áfa megfizetésére a vevő kötelezett – olyan adózási mechanizmus, mely eredményesen hozzájárulhat a mezőgazdaság meghatározott területein jellemző áfacsalási módszerek visszaszorításához” Matolcsi György nyilatkozta (Két évig lesz fordított adózás, 2012) „Több mint 50 százalékkal csökkent a fekete-gabonakereskedelem Magyarországon a fordított áfafizetés július 1-jei bevezetését követően – mondta Vacsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke.” (Felére csökkent a fekete gabonakereskedelem, 2012.) „Az Észak-Alföldi régiónkban lévő két határátkelőhelyen, Ártándon és Csengersimán a gabonaszállítmány forgalom 69,94 százalékkal esett vissza júliusban, áruokmány szerinti mennyiséget tekintve ez a csökkenés pedig 70,6 százalékos volt – áll egy NAV Északalföldi Regionális Főigazgatósága által készített jelentésben.” (Bevált a fordított áfa 2012.) Az áfa és a fordított adózás lényege: „Az általános forgalmi adó olyan hozzáadott érték típusú adó, ahol az adó megfizetője (az adó elszámolására kötelezett) és az adóteher viselőjének személye elválik egymástól. A forgalmi adózás során az adó alanya úgy fizeti meg a költségvetés felé az adót, hogy annak összegét a vevőre áthárítja. Az eladó az általa termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról kiállított számlában fizetendő általános forgalmi adót tüntet fel. A felszámított adót az eladó köteles bevallani és megfizetni, annak ellenértékét azonban a termék vagy szolgáltatás beszerzőjétől szedi be. Az adót tehát a vevő fizeti meg az eladó felé, és annak összege az eladó személyén keresztül bevallásra és befizetésre kerül a költségvetésbe. A fordított adózás alkalmazása során megváltoznak az főszabályban rögzített szerepek. Lényege röviden a következő: ezekben az ügyletekben nem a termékértékesítést végző illetve a szolgáltatást nyújtó adóalany az adó megfizetésére kötelezett személy, hanem a termék beszerzője illetve a szolgáltatás igénybevevője. Az eladó nem számít fel adót az értékesítései után, ugyanakkor a termék beszerzője a befogadott számlán szereplő érték után állapítja meg a fizetendő adót. Az adó levonása tekintetében a fordított adózás nem mutat eltérést a főszabályhoz képest, hiszen – természetesen a személyi, tárgyi feltételek fennállása esetén – a termék beszerzője,
336
a szolgáltatás igénybe vevője a felszámított adót levonásba helyezheti. Itt lényegében nincs jelentősége annak, hogy az adót áthárították rá (egyenes adózás) vagy maga számítja fel a beszerzés után (fordított). Egyenes adózás esetén az adófizető és az adót levonásba helyező adóalany személye elválik egymástól, és az adófizetés gyakran időben is eltávolodik a levonás időpontjától (pl. a felek eltérő bevallási gyakorisággal adóznak). Fordított adózáskor ugyanannál a személynél jelenik meg a fizetendő és a levonható adó, és ugyanarra az időpontra esik az elszámolásuk.” (Kőszegi, 2013.) Tipikus Európai Uniós Szervezett áfa csalási módszerek: A karusszel csalás (körbeszámlázásos csalás) gyakran használt kifejezés a nemzetközi szinten elkövetett áfa csalásra. A karusszel vagy a körbeszámlázás szó a csalási konstrukcióban az áruk körforgására utal. A klasszikus körhintacsalás lényege (karusszel típusú csalás) hogy az 1. tagállamban illetőséggel bíró „A” társaság (Conduit) közösségi értékesítést végez a 2. tagállamban lévő „B” társaság részére (Missing Trader). Az áfamentesen beszerzett terméket „B” társaság továbbértékesíti a szintén 2. tagállamban lévő „D” társaság (Broker) részére egy szintén 2. tagállamban lévő „C” társaságon (Buffer) keresztül. A „B” társaság (Missing Trader) megkapja az értékesítéseit terhelő Áfát, de nem fizeti be a Költségvetésbe és eltűnik. Azonban „D” társaság (Broker) levonja az Áfát a „B” vagy „C” társaságtól történt beszerzései után, és eladja a termékeket a klasszikus esetben az 1. tagállamban lévő „A” vagy „E” társaságnak (Conduit) és a körhinta kezdődik elölről. A Költségvetés áfa vesztesége egyenlő lesz azzal az áfa összeggel, amelyet „D” társaság, vagy Bufferei megfizettek „B”-nek. A csalás hiányzó kereskedő közbeiktatásával a fenti szereplőkkel és csalási mechanizmus alapján történik, azzal a különbséggel, hogy a „D” társaság (Broker) levonja az Áfát a „B” vagy „C” társaságtól történt beszerzései után, és a termékeket a belföldi piacon áfa felszámításával eladja. A keresztbe számlázásos csalás az előzőekhez képest már egy tovább finomított áfa csalási technika. A csalásséma kialakításának elsődleges célja az adókötelezettséggel járó ügyletek (Közösségi beszerzés, belföldi értékesítés) leplezése. Ennek érdekében a Közösségi beszerzés és a ténylegesen belföldi piacon végrehajtott értékesítés következtében jelentkező áfa fizetési kötelezettségeket igyekeznek „megszüntetni” adólevonási jogot keletkeztető fiktív belföldi beszerzésekkel, és adómentes Közösségi értékesítéssel. A háromszögügyletek tekintetében akkor jellemző az adóelkerülésre irányuló szándék megjelenése, ha az ügylet valamely szereplője egyben csalásra épülő értékesítési láncolat tagja is. A csalást szervezők Missing Traderek közbeiktatásával kívánják bonyolítani a számlázási láncolatot, elkendőzve ezzel az áruk tényleges származását, illetve végső felhasználóját. A háromszögügyletben akkor valósul meg a szervezett Európai Uniós áfacsalás, amennyiben az értékesítési lánc szereplői nem felelnek meg a háromszögügyletre vonatkozó törvényi feltételeknek (3 különböző tagállam adóalanyai vesznek részt az ügyletben, az áru az 1. tagállamból közvetlenül a 3. tagállamba kerül értékesítésre, az ügylet szereplői a héa előírásokat betartják, közösségi adószámmal rendelkeznek a saját
337
tagállamukban, bevallási kötelezettségeiket teljesítik), de az áfabevallásokban mégis háromszögügyletként tüntetik fel a gazdasági eseményt. A háromszögügyletre vonatkozó egyszerűsítő áfa szabály lényege, hogy a 2. tagállamban bejegyzett közbenső vevőnek nem kell a végső vevő országában (3. tagállamban) adóalanyként bejelentkeznie – annak ellenére, hogy a teljesítési hely meghatározására vonatkozó szabályok szerint értékesítése a 3. tagállamban belföldi értékesítésnek minősül – ha az adókötelezettséget helyette a végső vevő teljesíti a saját tagállamában (jelenlegi szabályozás alapján ez adómentes értékesítés és beszerzés a háromszögügyletben résztvevők részére). Csalás esetén a háromszögügyletet színlelő szereplők közül valamelyik tagállam költségvetése sérül, hisz ott az értékesítés után fizetendő áfa keletkezett volna, úgy, mint sima belföldi értékesítés után. Értékesítési lánc esetén csak egyszer történhet meg a közösségi értékesítés és a beszerzés, mégpedig akkor, amikor az áru átlépte valamely tagállam országhatárát. A háromszögügylet egy olyan speciális háromszereplős láncértékesítés, ami kivételt képez az általános szabályok alól. A kutatás célkitűzései: A kutatást végzők a fenti információk alapján arra keresték a választ, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel elkövetett Európai Uniós Szervezett áfacsalásokra milyen hatással volt az általános forgalmi adó rendszerében történt változás. Kiemelten vizsgáltuk az egyes gabonákat és olajos magvakat. Várakozásunk szerint a fordított adózás következtében az áfa csalók más területeket (ágazatokat, szakágazatokat) vettek célba, úgy, mint búzaliszt, takarmány, cukor, olaj, kávé, stb.
338
ANYAG ÉS MÓDSZER Munkánk során a magyarországi gabona ágazat, a malomipar, a cukoripar és kereskedelem, a napraforgó olajtermelők és kereskedők, valamint a kávé - csomagolás, gyártás, illetve kereskedelmi adataival dolgoztunk. A vizsgált időszak 2011. január 1-jétől 2013. április 30ig terjedt, felölelve az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén alkalmazandó fordított adózás átmeneti időszakát megelőző másfél évet napjainkig bezárólag. Az Európai Uniós áfa csalások mechanizmusát áttekintve, három lehetősége van az adózónak. Tisztességes piaci magatartás estén, bevételeit bevallja, utána megfizeti az áfát, azaz számlát bocsájt ki bevételeiről, amin az aktuális áfakulcs is szerepel. Második esetben eltitkolja bevétele vagy jövedelme egy részét, hogy kevesebb adót kelljen a költségvetés részére befizetnie. Harmadik esetben Európai Uniós szervezet áfa csalást szervez meg, ahol jogtalanul szerez áfa esetében visszaigénylő pozíciót. Az első esetben az adózó jövedelme Yn. A második esettel vizsgálatunk során nem foglalkoztunk. A harmadik esetben Yá amely tartalmazza, a költségvetés részére meg nem fizettet áfát, vagyis az áfacsalás révén szerzett többletjövedelmet. Amennyiben adóellenőrzéskor lebukik az adócsaló, akkor Yb jövedelemre tesz szert, ami kevesebb, mint Yn. A következő reláció jelzi az adócsalással összefüggő, lehetséges jövedelemviszonyokat. (Semjén et al, 2001, Tanító, 2013) Yb
Ahol: Max.E = A csalásból elérhető összhaszon; U = hasznosság; p = lebukás valószínűsége; 1-p = a lebukás elkerülésének valószínűsége; Yn = Az áruk eladásából származó nettó jövedelem; f = a bírság és a lebukást követő adóhiány együttes összege; α = áfakulcs; t = áfacsalás tranzakciós költsége. A fenti képlet segítségével a vizsgált öt ágazat estén, egy kamionnyi, azaz 24 tonna ömlesztett árura számoltuk ki az egy árufuvaron áfacsalás során elérhető nyereséget, illetve olyan termékeknél ahol kereskedelmi csomagolásban történik az értékesítés (22,5 tonnára). A közúti áruszállítást azért választottuk a képlet alkalmazása során, mivel a légi, vasúti és vízi utak esetében kevés mozgástere van a csalást szervezők számára, a kevés piaci szereplő miatt a lebukás valószínűsége hatványozott. Az „U” hasznosságot a vizsgált nemzetgazdasági ágazatok jelentős piaci szereplőinek 2010-es, 2011-es és 2012-es éves beszámolóinak adatai alapján számoltuk ki. (Az EBIT
339
„ernings before interst and taxes” nettó árbevételhez viszonyított arányát vettük.) A gabona ágazat képviselői közül: Agrimpex Kft., Cargil Magyarország Zrt., Glencore Grain Hungary Kft., a malomipari ágazatnál az EPMS Zrt. aszódi és kunszentmiklósi malmainak, a cukor ágazatnál a Hatvani Cukorgyár és a Magyar Cukor Zrt., a napraforgó olajnál a Bunge Zrt., a kávé termék esetében , a Sara Lee Hungary Zrt. adatait elemeztük. Az éves EBIT% mutatókat az ágazatok termékeinek havi fogyasztói árindexeivel súlyozva kaptuk meg az elemzéshez felhasznált adatokat. A „p” lebukás valószínűsége mutatót a NAV 2011, 2012, és 2013 évi tevékenységéről szóló beszámolókban szereplő adatokból számítottuk. Az elvégzett ellenőrzések és a feltárt bűncselekmények számait arányosítottuk az adott évek adóalanyainak számához. Az „Yn” az áruk eladásából származó nettó jövedelmeket 24 illetve 22,5 tonna árura számoltuk ki az AKI és KSH által közzétett havi értékesítési árak adatai alapján. A „f” bírság és lebukást követő adóhiány együttes összegét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 170. § (1) bekezdésében foglaltak szerint határoztuk meg. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-a, amennyiben az adóhiány a bevételek eltitkolásával, a bizonylatok, a könyvelés meghamisításával, megsemmisítésével függ össze úgy az adóbírság az adóhiány 2011. január 1-jétől 2011. december 31-ig 75%-a, 2012. január 1jétől 200%-a. A „t” áfacsalás tranzakciós költségeit az alábbi feltételezés alapján számítottuk. Az áfacsalást szervezők karusszel típusú csalásban vettek részt, az áruk lerakodás nélkül fordultak meg a határon. A fuvarviszonylatokat a vizsgálati időszakban határos Európai Uniós országok, Ausztria, Románia, Szlovákia és Szlovénia legközelebbi határátkelőhelyire Hegyeshalom, Arad, Esztergom, Lendava tranzitútjaira számoltuk ki Budapesti indulást és érkezést feltételezve. A különböző fuvardíjakat az interneten elérhető kilométer arányos szállítási tarifák alapján a tényleges határforgalmi adatok (közösségi beszerzés/értékesítés) alapján számítottuk, hisz a körhintacsalás jellemzője hogy minkét irányban szinte egyidőben történik meg a határátlépés. A határforgalmi adatok az EUROSTAT adatbázisából, Magyarország adatszolgáltatásiból származtak. A kutatás a fent részletezett adatforrásokon kívül az EUROSTAT, és a NAV ATAR adatbázisaira támaszkodott. Az adatok összeállítása során elemeztük, hogy a határforgalmi adatok milyen mértékben tértek el a maximumhoz képest. Megjegyzés: a Magyarországon megtermelt javak, illetve a belőlük készített áruk mennyiségét valamint az import beszerzések adatait arányosítottuk a tárgyhavi export adatokhoz. - A határforgalmi adatoknál export illetve import alatt a 3. országokkal és az Európai Közösség tagállamaival folytatott kereskedelmet értjük. - Az import adatokból szintén arányszámot képeztünk, majd az így kapott adatokból képeztünk egy súlyozott arányszámot az export és import arányszámok és tényleges határforgalmi súlyadatok – 1000 t - összegeinek arányában. A kutatás során arra kerestük a választ, hogy a fentiek szerint megképzett határforgalmi adatok, az ágazatokra lekérdezett havi NAV áfa adatok, illetve a 24, illetve 22,5 tonna árun elérhető áfa csalásból származó jövedelem rendelkezett-e magyarázó erővel akár a határforgalmi adatok, a havi áfa adatok vagy az áfa csalás tekintetében. A gabona ágazat adataira az alapelemzéseken túl kiemelten vizsgáltuk az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén alkalmazott fordított adózás hatásait, ezért úgynevezett dummy változót használva is elvégeztük számításainkat.
340
„A dummy változók felhasználásával ismert, feltárt és kimutatott, de egzaktan mégsem számszerűsíthető hatásokat lehet szerepeltetni az adott regressziós modellben.”(Domán, 2005.) A számításainkhoz útmodell alapján lineáris regressziós modelleket állítottunk fel, a vizsgált ágazatok adatainak viselkedése alapján elkülönítve a gabona és malomipart, a cukoripart és a napraforgó illetve kávé kereskedelmet (1. ábra, illetve (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8) és (9) egyenletek). (A modellről lásd Székhelyi et al. 2008.)
Forrás: saját szerkesztés 1.ábra: A határforgalom, a havi áfa adatok, az adócsalásból elérhető nyereség, és gabona ágazat esetén a dummy változó egymásra gyakorolt hatásait az a) elméleti modell a gabonaágazat és a malomipar adatai a határforgalmi adatokra gyakorolt hatást; a b) elméleti modell a cukor ágazat adatainak áfa adataira gyakorolt hatást, a c) elméleti modell a napraforgó olaj és kávé kereskedelem adatainak áfa csalásból realizálható haszonra gyakorolt hatását szemlélteti. Modellek változói: HatF = A vizsgált időszakban Magyarország által az Európai Unió felé jelentett export és import adatokból kiemelve a vizsgált időszakban Európai Uniós tagállamokkal bonyolított közösségen belüli kereskedelmi forgalmakat. (arányszám) áfa = a NAV ATAR rendseréből TEÁOR kódok szerint legyűjtött általános forgalmi adó havi adatok, a vizsgált ágazatokra vonatkozóan. (ezer Ft-ban) MaxE = Az áfacsalásból elérhető összhaszon 24, illetve 22,5 tonna szállítmányra kiszámolva. (ezer Ft-ban) A lineáris regressziós modellek egyenletei a következők:
341
HatF = β1áfa + β2MaxE+ε1 áfa = γ1MaxE + ε2 Gabona ágazat II.: HatF = β1áfa + β2Dummy + ε1 áfa = γ1MaxE + ε2 MaxE = δ1Dummy + ε3 Malomipari ágazat: HatF = β2MaxE+ε2 Cukor nagykereskedelem: áfa = β 1HatF+ε1 Olaj, Kávé nagykereskedelem: MaxE = β1áfa+ε1 A varianciaanalízis tábla segítségével a regressziós modelleket ellenőriztük, 5%-os szignifikancia szint mellett, F próba végrehajtásával. A végleges lineáris modelleket a backward eliminációs módszer alkalmazásával alakítottuk ki. A változók szelektálásához a p-értékeket használtuk, míg valamennyi bevont változó szignifikáns nem lett. Gabona ágazat I.:
EREDMÉNYEK A regressziós vizsgálatokba bevont alapadatok áttekintése: A 2011-es 2012-es és 2013 1 – 4 havi európai közösségi értékesítések és beszerzések adataiból képzett határforgalmi kimutatás adatai rámutattak arra, hogy a gabona kereskedelemben 2011 és 2012-es években a ténylegesen Magyarországról kivitt, illetve behozott áruk 3-szorosát, értékesítették, illetve hozták be az Európai Unió más tagállamaiból. Az ábrán jól látható a kávékereskedelem 2013. évi megugrása, ahol ez az érték a tényleges áruforgalom közel 7-szerese.
342
(2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9)
Forrás: saját szerkesztés 2.ábra: a vizsgált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek határforgalmi adatainak ábrázolása Az 1. tábla adatai tartalmazzák a határforgalmi adatokon kívüli a regresszió vizsgálatba bevont változókat. Az ágazatokra, havi szinten kiszámolt áfacsalás képletei rámutattak arra, hogy a viszonylag kis kiszerelésben, de egyedi értékre vetítve jelentős kávé áruforgalmán lehet az áfacsalást szervezőknek egy tranzit kereskedésen a legtöbb csalási haszonra szert tenni. A 2. ábrán látható 2013-as kereskedelmi adatok akár erre is utalhatnak. Az áfa csalásból elérhető haszon eredményeit áttekintve jól látható hogy ilyen típusú jövedelemre 2012. július 1-jét követően – a fordított adózás bevezetésének időpontja – nem lehetett szert tenni. Az alapadatok vizsgálata rámutatott arra, hogy az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózás bevezetésétől kezdődően a gabona ágazat a költségvetéssel szemben nettó visszaigénylő pozícióba került a szezonális pozícióváltásoktól függetlenül. (Lásd Tanító et al. 2013.)
343
1.tábla: a vizsgálatba bevont áfa és áfacsalás adati
Az alapadatok áttekintése után elvégeztük a regressziós vizsgálatokat. Az anyag és módszer fejezetben bemutatott útmodellek és a bevezetésben leírt célkitűzések után eredményekre vártunk a vizsgálatunktól. Várakozásaink növekedtek az alapadatok elemzését követően. Útmodellek alapján elvégzett regressziós vizsgálatok: Az útmodellek alapján elvégzett vizsgálatok igazolták azt a várakozást miszerint a három modellbe besorolt vizsgált mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatok független változóira magyarázó erővel bírnak a függő változók. A gabona és malomipari ágazatnál a határforgalmi adatokra voltak hatással a magyarázó változók, a cukor nagykereskedelemnél a havi áfa adatokra, míg az étolaj és kávé nagykereskedelem esetén az áfa csalásból elérhető összhaszonra. A kapcsolatok erősek nagy magyarázó erővel bírnak. A gabona és malomipari, adatokkal elvégzett regressziós vizsgálatokra megállapítható, hogy a magyarországi Európai Uniós közösségi beszerzések és értékesítések változásait 22 – 24 %-os arányban magyarázza a modell, illetve az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén alkalmazott fordított adózás hatásait modellező dummy változóval kiegészített regressziós vizsgálat esetén 40%al. (2. táblázat) A tényezők hatása szignifikáns, de az eredményekből is látható hogy a határforgalmi adatokat más általunk nem vizsgált tényezők is befolyásolják. A fordított adózás bevezetése viszont egyértelműen jelentős hatással volt a gabona félék közösségi kereskedelmére, hisz itt a béta értéke -0,10, ami arra utal, hogy a határforgalom jelentősen csökken a fordított adózás 2012. július 1-jei bevezetését követően. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adócsalás lehetősége megszűnt, ami látható az 1. táblán bemutatott áfa csalási képletek eredményein, illetve a 2. tábla MaxE függő változóra vonatkozó dummy változóra kiszámolt -23,29 béta értéken is, ami arra utal, hogy a fordított adózás bevezetése egyértelműen oka volt az áfacsalások visszaszorulásának a gabona kereskedelemben. A liszt kereskedelmi adatokon elvégzett regressziós vizsgálat
344
eredményei arra utalnak, hogy a búzaliszt közösségi kereskedelmére egyértelműen hatással vannak az Európai Uniós szervezett áfacsalások, de ez a mérték nem volt annyira elterjedt, mint a gabonaszektorban, ahol ez a hatás a költségvetés áfabevételeit is érintette, amire a 2. táblázat 3. oszlopának béta adatai is utalnak. A hatás nem volt jelentős, de az Uniós Szervezett áfacsalások mértékének növekedésével a magyar költségvetés bevételei csökkentek, míg ezzel szemben az Európai tagállamokkal a kereskedelmi forgalmak növekedett. 2.táblázat: a lineáris regressziós modellek Béta koefficiensei a magyarországi gabona és malomipari ágazat kereskedelmi adataira vonatkozóan
Forrás: saját számítás A cukor nagykereskedelmi adataival elvégzett regressziós számítások rámutattak arra, hogy a magyarázó változók közül az ágazatban tapasztalt közösségi kereskedelem, hatással volt az ágazat havi áfa adataira, de az ágazatban előforduló szervezett Európai Uniós áfacsalások nem voltak olyan mértékben jelen, mint a gabona és malomipar esetében.(3. táblázat) 3.táblázat: a lineáris regressziós modellek Béta koefficiensei a magyarországi cukor nagykereskedelmi adataira vonatkozóan
Forrás: saját számítás Az étolaj és a kávé nagykereskedelmi adataival elvégzett regressziós elemzések alapján a költségvetésre a szervezett Uniós áfacsalások még nem voltak olyan mélységben hatással, mint korábban a gabona ágazatban. Egyértelmű volt viszont az összefüggés a áfacsalásból származó jövedelem és az ágazat költségvetés felé teljesített áfabefizetései között. A függő változó bétája 0,0006 volt a kávé nagykereskedelem tekintetében, ami már egy kezdődő áfacsalási tendenciára is utalhat. 4.táblázat: a lineáris regressziós modellek Béta koefficiensei a magyarországi étolaj és kávé nagykereskedelmi adataira vonatkozóan
345
Forrás: saját számítás KÖVETKEZTETÉSEK A kapott eredmények alátámasztották, hogy a gabona vertikumban, a fordított adózás bevezetését követően az Európai Uniós szervezett áfa csalások (a karusszel típusú csalások, csalás hiányzó kereskedő közbeiktatásával, a keresztbe számlázásos csalás, a háromszögügyletekkel való visszaélés) megszűntek. A tanulmány rámutatott arra, hogy az Európai Uniós szervezett áfa csalások a mai napig rutinszerűen működhetnek a vizsgált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékkörök tekintetében. Teljesült az a várakozásunk, miszerint találunk arra utaló jelet, hogy más területeket (ágazatokat, szakágazatokat) vettek célba az áfacsalást szervezők. A kávé 2013. évi nagykereskedelmi adatai és a regressziós számításaink eredménye egyértelműen erre a jelenségre utalnak.
346
IRODALOM- és FORRÁSJEGYZÉK 2012/39. Adózási kérdés: tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény A közös hozzáadottértékadó-rendszeréről szóló 2006/112/EK irányelv A Tanács 2012/0173 (NLE) számú határozata, Brüsszel, 2012.06.29. Domán Cs. (2005): Többváltozós korreláció- és regressziószámítás D.Freedmann, R. Pisani, R. Purves (Typotex Kiadó, Budapest, 2005): Statisztika Komáromi K. (2013.): A pénzügymenedzsment rendszerében alkalmazott controlling tevékenység és kapcsolatrendszerük értékelése Doktori (Ph. D.) értekezés (Gödöllő, Szent István Egyetem) Kőszegi Z. (2013) A fordított adózás bevezetése a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan, 5.p. Khel D. - Sipos B. (2011.): Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben (regresszio.xls) Rónai G., Vedres A. (Adóvilág): Fordított adózás az általános forgalmi adó rendszerében AKI (2011 – 2013): Agrárpiaci jelentések gabona és Ipari növények Semjén A. - Szántó Z. – Tóth I. J. (2001) Adócsalás és Adóigazgatás: Mikroökonómiai modellek és empirikus elemzések a rejtett gazdaságról. MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont. Budapest, 2001. február, 125. p. Székelyi M. – Barna I. (2008): Túlélőkészlet az SPSS-hez- Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára, Typotex Kiadó, 453 p. Tanító D., Lámfalusi I., Felkai B., Péter K., Tóth K., Varga T. (2013.): A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Termékekre vonatkozó áfarendszer és –mérték változása és hatásai 56.p. www.Ado.hu , Két évig lesz fordított adózás, 2012.05.07. www.ma.hu, Felére csökkent a fekete gabonakereskedelem, 2012.07.16. Világgazdaság Online, Bevált a fordított áfa 2012.09.11. www.aki.gov.hu (EUROSTAT): http://epp.eurostat.ec.eu/newxtweb/submitreusultsextarion.do www.gabonaszovetseg.hu www.ksh.hu NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Tervezési és Elemzési Önálló Osztály, a NAV ATAR adatbázisa
347
