Szám:7-42/2007 Melléklet: 1. Jelenléti ív
JEGYZİKÖNYV a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács 2007. október 5-ei ülésérıl Az ülés helye: Gyır, Megyeháza Díszterem Jelen voltak: a csatolt jelenléti ív szerint (1. sz. melléklet). Dr. Szakács Imre köszöntötte a Tanács tagjait, minden meghívottat és érdeklıdıt. Külön üdvözölte Rimányiné Somogyi Szilviát, a Regionális Munkaügyi Központ gyıri vezetıjét és Mayer Gábort, a Gyıri Fejlesztési Pólus Kft. ügyvezetı igazgatóját, valamint – a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól érkezett, Dunai Ferencet képviselı – Sütheı László osztályvezetıt. Megállapította, hogy a Tanács 6 tagja jelen van, így a testület határozatképes. A Kistérségi Konzultatív Testület október 1-jén ülésezett: megvitatta az ülés akkor ismert napirendjeit, támogatta az elıterjesztett határozati javaslatokat, konkrét észrevételeit pedig az adott napirendi pontnál ismertetjük. Az elıterjesztések eljutottak a Tanács tagjaihoz: elektronikus úton, a tervezett 7 napirendi pont írásos anyaga. Az ülés elıtt került kiosztásra egy térkép és táblázat a megye aktuális kistérségi beosztásáról és egy határozati javaslat a 2. napirendi ponthoz.
A napirend elfogadása Dr. Szakács Imre: A meghívóban szereplı sorrend szerint a 4. napirendi pont lenne a megye munkaerı-piaci helyzetérıl szóló tájékoztató. Az elıadó kérésére ezt a témát elıbbre hoznánk, hasonlóképpen járnánk el továbbá a határozathozatalt igénylı – a korábbi MTT-támogatásokkal kapcsolatos – ügyek esetében, ugyanis néhány tanácstagnak korábban távoznia kell. A Tanács egyhangú szavazással (6 igen) a következı napirendet fogadta el: 1. Tájékoztató az elızı tanácsülés óta eltelt idıszak fontosabb eseményeirıl és intézkedéseirıl. 2. Gyır-Moson-Sopron megye munkaerı-piaci helyzete 3. Korábbi MTT-támogatásokkal kapcsolatos ügyek 4. Az NFT II. egyes operatív programjainak kiemelt projektjei és aktuális pályázati felhívásai 5. AUTOPOLIS (Gyır) fejlesztési pólus 6. A Rába-völgy jelene és jövıje (folyógazdálkodás, területfejlesztés) 7. Területi Együttmőködési Program 2007-13
A napirend tárgyalása 1. napirendi pont: Tájékoztató a két ülés közötti fontosabb eseményekrıl és intézkedésekrıl Székely Imre: Az írásos anyag több témakört tárgyal, de kiemelendı, hogy tartalmaz két határozati javaslatot is. A KKT ülésen is felmerült, hogy a 81-es számú fıúttal gondok vannak, és annak rehabilitációját és fejlesztését sürgetı térségi kezdeményezések mindeddig eredménytelenek voltak. Az elıterjesztés szerint indokolt a fıút által érintett további két megyével, a régiókkal és a kistérségekkel közösen fellépni. Várhatóan kiemelt projekt minısítést kap a Sokorópátka-Kajárpéc összekötıút. Fontos tudni, hogy a Nemzeti Park és a zöldhatóság a tervkészítés fázisában támogatta a fejlesztés gondolatát, ugyanakkor ezen 1
egyetértı álláspontját „feledve” történt meg a Natura 2000 terület kijelölése. Figyelemmel arra, hogy az elnyert ROP-forrás birtokában rövidesen indulhat az engedélyezési eljárás, a jogszabályban rögzített „kiemelt fontosságú közérdek” egységes értelmezését szerencsés lenne megismerni. A határozati javaslat szerint indokolt ezért a Közigazgatási Hivatal segítségét kérni. Wimmer József: Az írásos elıterjesztésben szereplı állítással szemben a 81-es számú fıút 11,5 tonnás felzárkóztatási programjának tervei elkészültek, és az engedélyezés folyamatban van. Dr. Szakács Imre megköszönte a pontosító, legfrissebb információt ismertetı hozzászólást. Ezt a jegyzıkönyvben rögzítjük, ugyanakkor az elıterjesztett határozati javaslat szövege nem változna, mert abban nincs konkrét hivatkozás a 11,5 tonnás projektre. További észrevétel nem volt, a Tanács egyhangú szavazással (6 igen) a következı döntéseket hozta: 26/2007. (X. 5.) MTT számú határozat Gyır-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Tanács 1. sajnálattal állapítja meg, hogy a nagy nehézgépjármő tranzit forgalommal terhelt 81. jelő Székesfehérvár-Gyır fıút több szakaszán – részben a burkolat minısíthetetlen állapota miatt, részben a települési átkelési szakaszok lassításra kényszerítı létesítmények és arra figyelmeztetı jelzések hánya miatt - nagy a balesetveszély és egyre több a baleset; 2. kezdeményezi, hogy a Gazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium haladéktalanul végeztesse el mindazokat a fejlesztéseket (és vezesse be azokat a forgalomkorlátozó/forgalomszabályozó intézkedéseket), amelyek a 81-es főúton közlekedık, illetve a fıút mellett lakók élet- és vagyoni biztonságát érdemben javítja; 3. a kezdeményezés támogatására és együttes fellépésre kéri a Székesfehérvár-Kisbér-Gyır fıúttal érintett • Fejér és Komárom-Esztergom megyék területfejlesztési tanácsait, • Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl regionális fejlesztési tanácsait, • székesfehérvári, móri, kisbéri és gyıri kistérségek fejlesztési tanácsait (többcélú társulásait). Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal 27/2007. (X. 5.) MTT számú határozat Gyır-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Tanácsa 1. üdvözli, hogy a Sokorópátka-Kajárpéc településközi út - a Nyugat-dunántúli Operatív Program 20072008. évi akciótervének kiemelt projektjeként – rövidesen kiépülhet; 2. álláspontja szerint a tervezett fejlesztés „kiemelt fontosságú közérdek”, ezért megvalósítása – a 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet 10/A. §-ában leírtak szerint - annak ellenére engedélyezhetı, hogy az út Natura 2000 területeket érint; 3. kezdeményezi, hogy a Közigazgatási Hivatal és a Területi Fıépítész mielıbb - a kivitelezést elıkészítı dokumentumok (környezeti hatástanulmány, engedélyezési terv) készítésének indítása elıtt - értelmezze a 275/2004. (X. 8.) Kormányrendeletben foglaltakat, és a tárgyi projektre vonatkozó álláspontját írásban rögzítse. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal
2. napirendi pont: Tájékoztató Gyır-Moson-Sopron megye 2006 és 2007 évének munkaerı-piaci helyzetérıl Rimányiné Somogyi Szilvia, szolgáltatási fıigazgató-helyettes az írásos tájékoztató anyag kiegészítéseként a következıket ismertette. Az elmúlt 1 évben nagyon sok változás történt a megye munkaerıhelyzetében. A 2
megye összes városában jelentısen nıtt a bejelentett álláshelyek száma. Különösen Gyır környékére igaz ez, hisz csak az Ipari Parkban jelenleg 78 céget kell kiszolgálni, de a számuk már a jövı héten 81 lesz. Emellett az ország legdinamikusabban fejlıdı vállalata, az Audi jelentıs fejlesztéseket hajt végre, amelyhez komoly munkaerıigény társul, de több közepes cég is százas nagyságrendben keres dolgozókat. Összegezve: A térség munkaerıéhsége nagy, amelyet egyre kevésbé tudnak kielégíteni szakmunkásokkal. Már évtizedes probléma, hogy nem egy irányba halad az oktatás-képzés és a munkaerıpiac. Az egyetemekrıl érkezı fiatalok százas nagyságrendjével szemben például náluk mindössze egy jogász és egy közgazdász álláshelykínálat van rögzítve. Ugyanakkor a végzett szakmunkások háromszorosát is azonnal el tudnák helyezni. A munkaerıhiány tehát tragikus, aminek a vége a cégek elvándorlása is lehet. A szakmunkáshiány a gazdasági növekedés gátja is lehet. Újsághirdetéssel toborozzák az állásukat elvesztett pedagógusokat, EU-pénzbıl átképzési programokat szeretnének számukra indítani. A nagy leépítések ellenére mindössze négyen jelentkeztek. İket civil, vállalkozó pályaválasztási tanácsadókká és leszakadó gyerekek felzárkóztatóivá szeretnék átképezni. Már az általános iskolában törekedni kellene a szemléletváltásra: a szakmunka becsületét vissza kellene adni. Példaként említette, hogy egy szakmunkásért 12 cég versengett, aki végül pályakezdıként 240 ezer forintért tudott elhelyezkedni. A foglalkoztatási ráta – amely megmutatja, hogy a munkaképes korú lakosságból mekkora arányban dolgoznak – megyénkben elérte az EU-s 62,9%-os szintet (míg az országos átlag csupán 57,6%). Nagyon magas megyénkben (36,1%) viszont az inaktívak számaránya, amely az EU-ban csak 30% (bár az országos átlag még magasabb: 38,1%). Ezeket a számokat ismertetni kell ugyan, de a valóság mást mutat, mert nagyon magas (de pontosan nem kimutatható) nálunk a feketemunkások aránya. Ez utóbbiak eredményesen dolgoznak a munkaerıpiacon, csak éppen nincsenek bejelentve. Igazolva ezt az állítást, példaként említette, hogy Gyırben tavaly 6000 alkalmi kiskönyvet adtak ki, amelyekkel meghatározott ideig jelentıs adókedvezménnyel foglalkoztathatók a dolgozók. A munkáltatók a kiváltott kiskönyvbe naponta beragasztott bélyeggel igazolják az illetı foglalkoztatását. Megdöbbentı, hogy mindössze 642 személy bélyeget is tartalmazó kiskönyvét látták viszont a munkaügyi központban. Idén tegnapig már 12 492 darab kiskönyvet váltottak ki a munkáltatók, valószínőleg többségükben csak mintegy biztonsági eszközként (ha ellenırzés van a láthatáron, az adott napra gyorsan beragasztható a bélyeg az egyébként feketén foglalkoztatottakat aznapra legalizálva, akik után amúgy nem adóznak, és az inaktívak között vannak számon tartva). Kormányzati intézkedésre volna szükség, ugyanis a kiskönyvet csak valóban alkalmi, szezonális munkák esetében lenne indokolt használni. Elrettentı példaként (a multinacionális céget konkrétan meg nem nevezve) említette, hogy a multi 72 személyt alkalmi kiskönyvvel kívánt CNC hegesztıként foglalkoztatni. Úgy tőnik tehát, hogy a nagy vállalatok munkamorálja is egyre gyengébb. Szemléletváltozásra lenne szükség, mert egyre több területen (vas-, fém- és építıipar, vendéglátás) van komoly szakmunkáshiány. Kéri, elsısorban a várost, hogy vonják be ıket a különbözı oktatási programokba, hogy a munkaerıpiac szempontjai is érvényesüljenek. Jövı héten indulnak a tárgyalások Ausztriával, mert a szomszéd ország részlegesen meg kívánja nyitni a munkaerıpiacát. Ez azt jelenti például, hogy a nálunk ma is tapasztalható munkaerıhiány tovább fog növekedni. A Munkaügyi Központot ez évben régiós szervezetté alakították át, de a gazdaság nem „követi” a régióhatárokat. Gyırnek például Komárom-Esztergom és Veszprém megye, valamint a Felvidék irányába jelentıs vonzása van, ezért a Munkaügyi Központ ügyfelei is e térségekbıl jönnek. Dr. Szakács Imre kapcsolódva az elhangzottakhoz, megjegyezte, hogy a CENTROPE együttmőködés fórumán a burgenlandiak szakképzett munkaerı után érdeklıdtek. Válaszként azt kapták tılünk, hogy – amíg náluk, irányunkba 2011-ig munkaerıstop van érvényben – a kérdésfelvetést sem értjük. A Hivatal által megkeresett iskoláktól érkezett-e érdemi válasz az oktatás és a szakképzés munkaerı-piaci szempontú összehangolását szorgalmazó kérdésre. Rimányiné Somogyi Szilvia: Amíg a fejkvóta-rendszer mőködik, addig a „minél több tanuló” elve a legfontosabb szempont, a gimnáziumok ebben érdekeltek. Az a tapasztalat, hogy az egyetemekrıl kikerülı jogász- és közgazdász-felesleg az érettségizetteknek megfelelı adminisztratív álláshelyeket foglal el. Az 3
osztrákokkal a jövı héten tartandó egyeztetés valószínősíti, hogy a szomszédaink 2011-nél jóval korábban felszabadítják munkaerıpiacukat. Félı, hogy a magyar vendéglátósok akár már 2008. január 1-jétıl szabadon mehetnek Ausztriába (óriási problémát okozva az amúgy munkaerıhiánnyal küszködı hazai szektornak). Dr. Szakács Imre: Köszöni a minden részletre kiterjedı tájékoztatást, és reméli, hogy a jövıben is kaphat a Tanács hasonló, információgazdag beszámolót a megye aktuális munkaerıhelyzetérıl. Rimányiné Somogyi Szilvia megköszönte a lehetıséget, és a Tanács figyelmébe ajánlotta a júliusra várt, de reményei szerint rövidesen végre meghirdethetı TÁMOP pályázatokat. E támogatásoknál sok olyan terület lesz, ahol együtt tudnak majd mőködni az önkormányzatokkal. Januártól megújul a rehabilitációs és a megváltozott munkaképességőekkel kapcsolatos támogatási rendszer, ahol ugyancsak lesz lehetıség a kölcsönösen elınyös partnerségre. Dr. Szakács Imre: Már a februári ülésen megjósolta, hogy idén nem lesz uniós támogatás. A kiírások egyre csúsznak, látszik, hogy nincs meg a pályázatokhoz szükséges hazai önrész, hogy ezek a programok elindulhassanak.
3. napirendi pont: Tájékoztató az NFT II. egyes operatív programjainak kiemelt projektjeirıl és aktuális pályázati felhívásairól Dr. Szakács Imre: A Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársai akadályoztatásuk miatt nincsenek jelen. A részletes írásos elıterjesztés az ágazati és régiós operatív programok kiemelt projektjeirıl és aktuális pályázatairól adnak tájékoztatást. A Tanács munkaszervezete – megállapítva, hogy a megyébıl korábban benyújtott térségjelentıségő fejlesztések többsége nem került nevesítésre a kiemelt projektek között – határozati javaslatot állított össze, amelyet az ülés elıtt kiosztott anyagként megkaptak a tanácstagok. Dr. Fodor Tamás: Sopron érdekelt a város és térsége hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztésében. Sajnos ez sem került be a nevesített kiemelt projektek közé. Kezdeményezi, hogy a határozati javaslatban példaként felsorolt projektek sorában ez is legyen megemlítve. Dr. Szakács Imre támogatta a javaslatot, és felolvasta a kiosztott szöveg korrigálandó, kiegészítendı mondatát. További észrevétel nem volt, a Tanács egyhangú szavazással (7 igen) a következı döntést hozta: 28/2007. (X. 5.) MTT számú határozat Gyır-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Tanácsa 1. sajnálattal állapítja meg, hogy a megyébıl májusban benyújtott térségi jelentıségő fejlesztési javaslatok (például a megyei-oktató kórház, Sopron és térsége hulladékgazdálkodási rendszere, a nagylózsi idıskorúak otthona, a Bısárkány-Tóköz szennyvízcsatornázási program és a péri repülıtér) – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtıl az elmúlt napokban érkezett értesítések szerint – nem kerültek nevesítésre a kiemelt projektek között; 2. megbízza elnökét, • hogy jelezze az elutasításokkal egyet nem értı álláspontját a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, • kérje fel a projektgazdákat, hogy kísérjék figyelemmel a megnyíló pályázati lehetıségeket és nyújtsák be pályázataikat; • lobbizzon a megyébıl benyújtandó térségi jelentıségő pályázatokról támogatása érdekében. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal 4
4. napirendi pont: Korábbi MTT-támogatásokkal kapcsolatos ügyek Dr. Szakács Imre: A két korábbi területfejlesztési célelıirányzat (TFC) támogatással kapcsolatos írásos elıterjesztést megkapták a Tanács tagjai. Rab János: A Lırinczi Medalion Kft. szakonyi projektjének kedvezményezettje a pályázatában vállalta, hogy a támogatás elnyerése esetén 5 éven át tartósan foglalkoztat (2 fıs létszámbıvítéssel) 2 személyt, és 10 éven keresztül üzemelteti a támogatással megvalósult beruházást. Az elmúlt ülésen kicsit hasonló TFC támogatás feltételeinek módosításáról döntött a Tanács. Akkor is jelezte, hogy a Tanács eredeti megkötései szigorúbbak voltak a jogszabályban elıírtaknál. A támogatási szerzıdés mindkét vállalást rögzítette (bár a kedvezményezett kevesebb támogatást kapott a pályázatban kért összegnél). A Kft. ügyvezetıje levélben fordult a Tanácshoz, melyben kérte a 10 éves üzemeltetési kötelezettség eltörlését, mivel a szerzıdéshez kapcsolódó – jogszabályban elıírt – foglalkoztatási kötelezettséget teljesítette. A Magyar Államkincstárral közös álláspont szerint túlzó volt a kettıs kötelezettség elıírása, indokolt a szerzıdés módosítása (a példátlanul szigorú feltételek felülbírálata). Az elıterjesztı javaslata: a Tanács a módosított szerzıdésbıl törölje a tízéves üzemeltetési kötelezettséget. Az 5 évre vonatkozó foglalkoztatási elıírás pedig már teljesült, ezért a jelzálog feloldható. Az elıterjesztés második része két korábbi TFC támogatást együtt tárgyal. A Sokoró Ökológiai Park Alapítvány (Gyırújbarát) 1998-ban és 1999-ben vissza nem térítendı és visszatérítendı támogatást kapott a Tanácstól (dzsem és szörp készítı üzem, valamint rönkbútor-gyártó üzem létesítésére). A kedvezményezett a visszafizetési kötelezettségének csak részben tett eleget. A Tanács tavaly szeptemberben és idén februárban hozott határozataival már felszólította a támogatottat a visszafizetési kötelezettség és annak kamatainak rendezésére, mind hiába. A kedvezményezett tehát lényegében figyelmen kívül hagyta a Tanács – megoldást keresı, vele szemben türelmes, teljesíthetı határidıket tartalmazó – határozatait. Tekintettel arra, hogy a Sokoró Ökológiai Park Alapítvány a – fizetésre felszólító határozatok alapján kiküldött MÁK-levelekben – megállapított határidıkig nem tett eleget kötelezettségének, az Államkincstár 2007 szeptemberében a Tanács ismételt intézkedését (a támogatás teljes visszavonását) kérte. A MÁK rögzítette, hogy a kedvezményezett magatartása – mindkét támogatási szerzıdés 14. pontja szerint – súlyos szerzıdésszegésnek minısül, ezért a 31/1998. (II. 25.) és a 40/1999. (III: 3.) kormányrendeletekben meghatározott szankciók alkalmazandók. Indokolt a teljes (vissza nem térítendı + visszatérítendı) támogatási összeg kamatokkal együtt történı visszavonása. Mondovics László: Volt-e indoka a kedvezményezettnek, hogy miért nem rendezte a szerzıdésben vállalt kötelezettségét? Rab János: Egy korábbi levelében jelezte, hogy 2007. augusztus 31-ig milyen ütemezéssel fogja visszafizetni tartozását. Már az általa vállalt határidı is letelt, Enyingi Tibor azonban nem indokolta azt, hogy miért nem fizet. Janák József: A Lırinczi Medalion Kft. szerzıdésének módosítását javasoló elıterjesztéssel nem ért egyet. Fenntartja a hasonló korábbi eset kapcsán kifejtett álláspontját. A kedvezményezett ugyanis a hatályos (most enyhíteni javasolt) feltételt a pályázat benyújtásakor ismerte. A pályázati rendszer komolyságának megırzése okán is fontosnak tartaná, hogy számon kérjük a 10 éves mőködtetési kötelezettséget. A Sokoró Alapítvány esetében – hasonló indokok alapján – egyetért az elıterjesztı javaslatával. Dr. Szakács Imre: A szakonyi Kft. teljesített 5 éves kötelezettséget. Tudható-e, hogy miért kéri a 10 éves kötelezettség törlését?
5
Rab János: Az elmúlt hónapban helyszíni ellenırzést tartottak a Kft.-nél, amely nehéz helyzetben van. A Kovács vendéglátónál más volt a helyzet, ık egy jó piaci szegmenst találtak, és a további fejlesztésekhez kellett a jelzálog-mentesítés. A támogatási döntés meghozatalakor a Tanács a jogszabálynál szigorúbb, kettıs feltételt állapított meg. A Magyar Államkincstárral közösen azt javasolják, hogy – mivel túlzott volt a kettıs kötelezettség elıírása, annál is inkább, mert a kedvezményezett az igényeltnél kisebb összegő támogatást kapott – módosulhasson a szerzıdés. Dr. Szakács Imre: Fennállhat annak a veszélye, hogy amennyiben a Tanács nem járul hozzá a javasolt módosításhoz, a Kft. esetleg kénytelen a céget egy veszteségbe és felszámolási eljárásba belevinni. Annyi bizonyos, hogy a támogatás segítségével egy mind máig mőködı vállalkozás megvalósult projektjét tudtuk segíteni (szemben a napi sajtóban olvasható országos botránnyal, amelyet itt nem kíván részletezni). Tiszteletben tartva Janák József álláspontját, javasolta, hogy a Tanács – hasonlóan a Kovács vendéglı esetében gyakorolt méltányossághoz – többségi szavazással járuljon hozzá a szerzıdés módosításához. További észrevétel nem volt, a Tanács 6 igen és 1 nem szavazattal a következı döntést hozta:
6
29/2007. (X. 5.) MTT számú határozat A Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács – összhangban az 50/2000. (IV. 13.) Kormányrendeletben és a pályázati felhívásban foglaltakkal – módosítja a Lırinczi Medalion Kft-nek a területfejlesztési célelıirányzatból 2000-ben nyújtott támogatás feltételeit: • törli a 080002720 C sz. támogatási szerzıdés 1. sz. melléklet 2.) a/ pontban elıírt 10 év szolgáltatási kötelezettséget; • felkéri a Magyar Államkincstárt a módosítást tartalmazó dokumentum elıkészítésére, valamint a megjelölt ingatlanon bejegyzett jelzálogjog törlésére; • felhatalmazza elnökét a módosítást tartalmazó szerzıdés aláírására. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal A Tanács egyhangú szavazással (7 igen) a következı döntést hozta: 30/2007. (X. 5.) MTT számú határozat A Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács 1. megállapítja, hogy a Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 080002598C számú és a 080004099C számú támogatási szerzıdésekben foglalt visszafizetési kötelezettségének – a többszöri felszólítás ellenére – továbbra sem tett eleget, 2. visszavonja a pályázónak nyújtott 1998-ban dzsem és szörp készítı üzem létesítésére megítélt, valamint az 1999-ben rönkbútor-gyártó üzem létesítésére megítélt visszatérítendı és vissza nem térítendı támogatások teljes összegét és azok kamatait; 3. felhatalmazza a Magyar Államkincstárt, hogy a támogatási szerzıdésekben rögzített módon a támogatást (tıke, tıketartozás, késedelmi kamat) visszavonja, illetve a támogatottan azt behajtsa. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal
5. napirendi pont: Tájékoztatás a Gyıri Fejlesztési Pólus program állásáról Dr. Szakács Imre elöljáróban megjegyzi, hogy aggasztja a pólusprogram helyzete, amelynek elıkészítésekor az érintett nagyvárosoknak szánt 100-100 milliárd forintos kormányzati ígérvényrıl hallottunk (hogy ezen összeg segítségével e pólusok hét év alatt az egész térségre kiható, húzó szerepet töltsenek be, amely az egész régió fejlıdése szempontjából hasznos lesz). Az idı elırehaladtával komoly viták voltak arról, hogy Gyır vagy Szombathely legyen a kitüntetett város. Az RFT dodonai döntésével egyfajta városhálózat-fejlesztést támogatott, de nem foglalt állást a két város között, majd a kormány Gyır mellett tette le a voksot. A sokszereplıs programkidolgozó csapat AUTOPOLIS címmel elkészített dokumentuma bemutatásakor már csak 60 milliárd forintról szóltak a hírek. A magyar kormány által Brüsszelbe kiküldött NFT II.-ben pedig már nem is szerepel önállóan nevesítve a pólusprogram. Idıközben tartalmi változások is történtek: az eredetileg kizárólag gazdaságorientált csomagba bekerült az egészségügy fejlesztése (a klinikák, illetve a régió legnagyobb kórházai) is. Ugyanakkor nem látja, hogy hol van a pólusokra szánt pénz (mert az egyes ágazati OP-kban és a ROP-ban meghirdetendı pályázatokon elnyerhetı támogatások összességét nem tekinti annak). (Mondovics László távozása után a Tanács 6 fıvel folytatta munkáját.) Mayer Gábor ügyvezetı, Gyıri Fejlesztési Pólus Kft.: Tud újdonsággal és magyarázattal is szolgálni. Örül a meghívásnak, mert nagyon sok a félreértés a programmal kapcsolatban. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2005 decemberében kötött megállapodást a pólusvárosokkal a program elkészítésére szánt 100 millió forint tervezési költségekrıl. A tervezés felemás helyzetben történt, mert akkor még az NFT II. operatív programjai sem voltak készen. A pólusprogram logikájából is az következik, hogy nem nevesített, elkülönített forrás lesz, hanem az egyes pólusvárosok által pályázati úton lehívható különbözı összegek együttese (és majd 2013 táján derül ki, hogy a gyıri pólus mennyire volt ügyes). 7
Vetített képes elıadásából (amely a Tanács honlapján: http://194.88.46.34/mtt tanulmányozható) a következıket emelte ki. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióra és az Országos Területfejlesztési Koncepcióra alapozva megszülettek az egyes operatív programok és a két éves akciótervek. Ebben a keretben fognak a zászlóshajóprogramok helyet kapni (amelyek egyike a pólusprogram), különbözı forrásokhoz jutva az OPkból. A pólusprogramban a – gazdaságfejlesztésre, tudásalapú kutatásfejlesztésre és innovációra alapuló – nemzetközi versenyképesség elérése a cél. Koncentrált erıforrás-allokációval erısítsük meg a legversenyképesebb szektorainkat, hogy azok nemzetközileg is eredményesek legyenek. Az NFÜ honlapján megjelent friss értékelés szerint a pólusprogramok között a gyıri elıkészítettség a legjobb (mert szemben más városokkal, nem erıltetett olyan területeket, amelyek a gazdaságfejlesztéssel szorosan nem függenek össze). Elvárt hatások: a kis- és középvállalkozások megerısítése, ezen vállalatok hálózatos klaszterszerő együttmőködése eredményeként. (Németh Zoltán távozott, a Tanács 5 fıvel folytatta munkáját.) Az NFÜ legújabb koncepcióját illusztráló ábra: alul a horizontális gazdaságfejlesztés, vagyis a versenyképes üzleti környezet kialakítása (kizárólag a pólusvárosok területén – kivéve az egyetemek és a szakképzı intézmények esetében, ha erıs klaszteresítı hatásuk van; a vállalatoknak nem direkt juttatott, hanem csak közvetve rendelkezésükre álló források, fejlesztések segítségével: például az egyetemi kutatásfejlesztés, szakképzés, könyvtárak, technológiai központok és a kakukktojás egészségügy-fejlesztés). Erre épül a vállalatfejlesztés vertikális intézkedéshalmaza (az általuk – földrajzi területtıl függetlenül – konkrétan lehívható források). Példaként említette a nyugat-dunántúli faipari klasztert, amelynek keretében az e területen felsıoktatást végzı Nyugat-Magyarországi Egyetem is a támogathatók körébe kerülhet. Ma 441-565 milliárd forint közé helyezik azt a keretösszeget, ami a 2007-2013 idıszakban a pólusprogramokra juthat (kb. fele-fele arányban vállalkozásfejlesztést, valamint város- és egyetemfejlesztést fog támogatni). Ebbıl lehatárolt forrás lesz 275-306 milliárd forint (azaz olyan pályázati konstrukciók fognak megjelenni, ahol csak pólusvárosok és pólusprojektek indulhatnak; október 15-én hirdetnek meg egy GOP-os pályázatot technológiai központok fejlesztésére, minden városnak egy-egy ilyen lehetıséget biztosítva). Közvetett forrásokra példa a munkaügyi központoknak biztosított foglalkoztatás-ösztönzési és pályaorientációs programok forrása. Pólusprogram támogató szervezete (egység az NFÜ-n belül, a vertikális ügyek gazdájaként) a vállalkozásokkal foglalkozik, az egyes pólusvárosokba is delegálva kapcsolattartó szakembert (tanácsadó, koordináló feladattal). A Pólus Kft.-k a program horizontális felével foglalkoznak (egyetemi, önkormányzati szakképzési, egészségügyi fejlesztések gazdájaként). A pólusklaszter részesévé úgy válhat egy vállalkozás, hogy egy – az NFÜ által kezdeményezett – akkreditációs eljárás eredményeként, például üzleti tervének bemutatása nyomán a nemzetközi versenyképességi alkalmasságáról bizonyítványt kap. Kizárólag ezen bizonyítvány birtokában lehet majd elindulni egyes pályázatokon. Esetenként (más pályázatoknál) pedig az akkreditált pólustagok plusz pontokat hoznak magukkal. (Nem az autóipar, mert az országos klaszterként mőködik, hanem egyéb területek, például NyugatDunántúlon a faiparban képzelhetı el ez az akkreditációs folyamat.) Az NFÜ-ben elfogadták az együttmőködésen alapuló gazdaságfejlesztés koncepcióját. Alapozni kell arra az adottságra, hogy Gyır egy közép-kelet-európai (világviszonylatban is jelentıs) autóipari koncentráció egyik központja. Ezt illusztrálja, hogy Gyır 120 km-es körzetében évi 1,5 millió motor gyártására kerül sor, emellett tradicionális ipari városról van szó. Ugyanakkor nyilvánvaló mérnökhiány van, amely miatt az egyetemfejlesztés rendkívül indokolt. A nagyvállalatok is komolyan gondolják ezt, az Audi például tanszéket alapított néhány hete a Széchenyi egyetemen. Tudjuk azt is, hogy az október 15-én kiírandó technológiai központos pályázatban is szerepet kíván magának az Audi (a gyıri kutatásfejlesztési elképzeléseket a konszern is támogatja). Másik példa a SAPU: a cég gyıri mérnöki részlegének kiépítésére helyet keres magának. Szólt arról az együttmőködésrıl, amelynek kereteit Gyır város önkormányzata, a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Széchenyi István Egyetem, a megyei önkormányzat, valamint a Regionális Fejlesztési Tanács vezetıi megállapodásban rögzítették. 8
Hangsúlyozta, hogy garancia nincs a pályázati pénzek elnyerésére, a pólusprogram megvalósításához szükséges forrásokért keményen meg kell dolgozniuk. Bízik benne, hogy a pályázatokat mielıbb kiírják, jelenleg az ezekre benyújtandó anyagok elıkészítését végzik. Dr. Szakács Imre megköszönte a részletes tájékoztatást, és – miután észrevétel, kérdés nem volt – a napirendi pontot lezárta.
6. napirendi pont: A Rába-völgy jelene és jövıje (folyógazdálkodás, területfejlesztés) Dr. Szakács Imre: Az ÉDUKÖVIZIG írásos tájékoztatóját a tanácstagok megkapták. Röviden ismertette a Vas Megyei Közgyőlés elnökének kezdeményezését: Kovács Ferenc javasolta, hogy tárgyaljunk a Rába jelenlegi helyzetének értékelésérıl és a jövıjével kapcsolatos különféle elképzelésekrıl (köztük az 1921-es mérnöki munkacsoport által készített, Sárvár és Gyır között 17 vízlépcsıt elıirányzó terv újragondolásáról). A javasolt egyeztetés elıtt indokolt az érintett önkormányzatok, valamint szakmai és civil szervezetek helyzetértékelésének és terveinek ismerete. A Tanács elnöke ezért körlevélben fordult az érintett polgármesterekhez, valamint szakmai és civil szervezetekhez (kérve a felvetés indokoltságával/realitásával/megvalósíthatóságával kapcsolatos álláspontjának kifejtését). Az eddig érkezett válaszok nagy szórást mutatnak: van támogató és elutasító észrevétel is. Sütheı László: Nem kívánja megismételni a kiküldött írásos anyagot, de miután a Tanács munkaszervezetétıl megkapta a KKT észrevételeinek listáját, ezekre igyekszik reagálni. A „konkrét projekteket mikor terveznek indítani?” kérdésre a válasz: Az anyag több beavatkozást javasol, amelyek közül kiemeli, hogy a Mosoni-Duna torkolati mővének megvalósítása a Rába alsó szakaszára, kb. a mérgesi hídig nagy hatással lesz. Ez a fejlesztés vagy a Gyır-Gönyő kikötı beruházása keretében vagy KEOPos projektként megvalósulhat. Szerették volna a Rábaköz-Tóköz vízpótlását valamelyik operatív programból finanszírozni, de ez a közel 2,5 milliárd forintos fejlesztés nem fért bele egyikbe sem (legalábbis a most induló akciótervi idıszakban). „Várható-e az állami kezeléső védmővek rendszeres karbantartása (kaszálás, javítás), illetve a töltés megemelése?” Nagy probléma az állami mővek fenntartására fordítható összeg csökkenése. Az évi kétszeri kaszálást sem sikerül mindenhol elvégezni (arra törekszenek, hogy az legalább a belterületen sikerüljön). „Vízminıség állapotának rögzítése és a változások folyamatos (rendszeres) figyelése”. Ez egyfajta monitoring tevékenységet jelent, amely – a Rába-habzás nyomán – a jövıben nagyobb figyelmet fog kapni, de a vízgyőjtıgazdálkodás keretében 2006-tól indított monitoring rendszer a víztest állapotát egyébként is folyamatosan nyomon kíséri. „A humán hasznosítás feltételeinek megteremtése címő fejezet (3.4.) különbözı szavakkal ugyanazt leírja; ugyanakkor nem világos, hogy ezen turisztikai-rekreációs fejlesztések rendelkeznek-e engedéllyel, és mikor valósulhatnak meg.” A folyógazdálkodási programban szerepeltek különbözı önkormányzati igények, amelyeket ebben a tervben szerepeltettek. Ezek engedélyeztetés azonban a kezdeményezı települések feladata. Helytálló megállapítások: „a Keszeg-ér jobb partja a Rábca és a Rába által határolt terület: vízpótlást nem kapott” (3. oldal), „jogos igény..., hogy a Rábaköz-Tóköz lakói kapjanak vissza a megosztott Rába vízbıl” (5. oldal), az anyag ugyan bemutat egy lehetséges vízpótlást e térség részére (4. számú melléklet), de megvalósítását nem részletezi, és nem sürgeti. Véleménye szerint az anyag tárgyalja ezt a kérdéskört, a 3. fejezet errıl szól, az egyik melléklet pedig összegzi és szemlélteti ezeket a vízpótlási elképzeléseket, amelyekre engedélyezési terv is készült. A tájékoztató anyag csupán felveti a problémákat, amelyeket egyformán súlyosaknak ítél (és valóban egyik megoldását sem sürgeti jobban a másiknál). Kapcsolódó észrevételek: • Úgy tőnik, hogy az „évtized folyója” csak addig volt érdekes egyes szervezeteknek (például a WWFnek), amíg a dokumentumot kidolgozták. - Nem kívánta kommentálni a megállapítást. • A Natura 2000 terület korlátait és elınyeit indokolt lenne bemutatni. - A Nemzeti Park jelölte ki ezeket, amelyek a vízgyőjtı-gazdálkodási tervekben is meg fognak jelenni (a folyógazdálkodási tervben még nem szerepelhetett). 9
•
•
•
A folyógazdálkodási program készítésekor a társadalmi egyeztetés meghirdetésével gond lehetett (a gyıri fórumon például mindössze 3 ember vett részt). - A társadalmi egyeztetés több lépcsıs volt. Az EU-elvárásnak megfelelı új egyeztetési metódust próbáltak ki, ezért ez a tervezés egy tanulási folyamat is volt (a nyilvánosság bevonása – erıfeszítéseik ellenére – természetesen kicsit döcögısre sikerült). A dokumentumot már hiába keressük a világhálón (megszőnt a honlap?). - A folyógazdálkodási tervvel kapcsolatosan valóban van egy probléma: a honlapot üzemeltetı cég megszőnt, a továbbiakban a Vízügy fogja ezt a munkát ellátni (a feladatátvétel folyamatban van, az év végéig biztosan rendezhetık a problémák). A Rába Szövetség teszi a dolgát (napi ügyekkel foglalkozik, és sikereket is elért: eredményesen harcolt a folyó „Balatonba terelése” ellen, része volt a Rába-habzás megszüntetésében). - A megállapítást nem tiszte kommentálni.
Dr. Szakács Imre megköszönte az írásbeli tájékoztató kiegészítéseként elhangzottakat. A KKT ülésen felmerült kérdésekre adott válaszokat továbbítani fogjuk a problémákat felvetıknek.
7. napirendi pont: Területi Együttmőködési Program 2007-2013 (várható támogatások) Dr. Szakács Imre: Az Európai Unió magyar-osztrák és magyar-szlovák határ menti együttmőködéseket támogató programja is érinti Gyır-Moson-Sopron megyét. A most induló program elızményei – a Phare CBC és Interreg IIIA – reméljük, hogy jó tanulóidıszakot és megfelelı tapasztalatokat jelentettek, így eredményes pályázatokkal találkozhatunk a következı 7 évben. Az elıterjesztés részletes ismereteket nyújt az EU Területi Együttmőködési Program prioritásairól és intézkedéseirıl. Jelezte, hogy a következı tanácsülés tervezett idıpontja 2007. december 7., majd – miután észrevétel nem hangzott el – az ülést berekesztette.
Gyır, 2007. október 11.
A jegyzıkönyvet készítette:
A jegyzıkönyv hiteles:
Székely Imre
dr. Szakács Imre
10