1. Melitskó Saroltának

Csermely I./1.

„Egy lángot adok, ápold, add tovább...”

A Magyarok Szövetsége Csömöri Közösségének kulturális–közéleti lapja

2009. december december -–Karácsony karácsony hava – télelô (tárkányok) hava 2009. Télelő––álom Álomhava hava– –isten�iak Istenfiak (Tárkányok) hava

évfolyam2. 2. szám szám I.I.évfolyam

Böjte Csaba adventi imája

Csendes csodák Melitskó Saroltának

Ne várd, hogy a föld meghasadjon És tűz nyelje el Sodomát. A mindennap kicsiny csodái Nagyobb és titkosabb csodák. Tedd a kezedet a szívedre Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog, Ez a finom kis kalapálás Nem a legcsodásabb dolog? Nézz a sötétkék végtelenbe, Nézd a kis ezüstpontokat: Nem csoda-e, hogy árva lelked Feléjük szárnyat bontogat?

Nézd, árnyékod hogy fut előled, Hogy nő, hogy törpül el veled. Nem csoda ez? – s hogy tükröződni Látod a vízben az eget? Ne várj nagy dolgot életedbe, Kis hópelyhek az örömök, Szitáló, halk szirom-csodák. Rajtuk át Isten szól: jövök.

Reményik Sándor

ANGYALKAPU

AJÁNDÉK- ÉS KEGYTÁRGYBOLT

Megújult áru- és teakészlettel várjuk kedves ajándékozni vágyó vásárlóinkat: Angyal szobrok • élvezeti és gyógyteák • sólámpák • könyvek • kegytárgyak • teázó szettek • szélcsengők • egyéb ajándéktárgyak FÉRFIAK-nak is! „Jade” köves masszázságy kezelésekre is szeretettel várjuk a gyógyulni vágyókat! Cím: Csömör, Petőfi S. u. 23. T.: 06-30-633-11-44 Nyitva: H-P: 10.00-18.00 Szo.: 9.00-13.00

A gonosz szeretne lelkünkbe furakodni és elvenni tőlünk a reményt. Szeretné elhitetni velünk, hogy nincs jövő, hogy létünk elérte a korlátokat, a plafont, és most már innen a civilizációnk hullámcsúcsáról csak a mélybe zuhanhatunk. Hihetetlen komor színekkel, sok logikával dolgozik: Ember, az ami rád vár, csak vergődés és szenvedés! Látod a lepusztult, szemét hegyektől árnyékos kihaló világban mindent elrontottál, nincs tovább. Nemcsak mint ember, hanem mint nemzet is, és mint az emberiség is, végnapjaidat éled, éld ki hát magadat részeg tivornyádban. Félőrült, egymás torkának eső politikusok, diktátorok, beteges zombivadászok között, a puszta létükért küzdő porba süllyedt, rongyokba burkolt párák kóvályognak egyre gyakrabban a filmeken, a könyvekben, a holnaptól félő megriadt emberek tudatában, és lassan már az utcáinkon is. Ez várna ránk? Valóban feléltük volna a mát és a holnapot? Teremtő, gondviselő Istenünk jóságosan feltarisznyált, és mi léha gyermekei, mindent eltékozolva, már a tarisznya alján kotorászunk? Vajon a globális felmelegedés, az altalaji kincsek elpazarlása, a tornyosuló szeméthegyek világából nincs kiút? A szabad akarattal megajándékozott emberiség égbetörő repülése, minden hősies erőfeszítése, évezredes vágya a jobb és a szebb után, lihegő állati ösztöneink kiélésében, egy lerobbant lebujban fog véget érni? Minden szétesik egy nagy orgiában, hol öntudatlanul, önön magzatának elpusztítását ünnepli egy végtelen groteszk torban? Vajon tényleg, e lét vergődő szenvedéséből az egyetlen megváltás, a világ teátrális pusztulása, egy hatalmas tűz, mely tőlünk emberektől fertőtleníti meg ezt a földet? Adventben élünk! Az élet egy nagy csoda! Én hiszem Anyámmal, az Egyházzal, hogy van jövő. Nem magamban és nem is a bűnre hajló emberben bízok, hanem a gondviselő Istenben, Jézus Krisztusban, ki azt mondotta: Atyám mindmáig munkálkodik és én is munkálkodom. Én ebben az értünk munkálkodó Istenben bízom! Hiszek a mennyei Atyában, ki a teremtés hajnalán azt mondta, hogy legyen és lett! Hiszek a Fiúban aki karácsony éjszakáján képes volt magára venni az emberi lét minden terhét, gondját és rámosolyogni édesanyjára, nevelő apjára, az egyszerű pásztorokra. Hiszek a Lélekben, ki marék porból született létünket megszenteli és vezeti. Hiszem, hogy a Szentháromság által megálmodott világunk minden bűnünk ellenére, az egymást váltogató adventek sóvárgó imájában előre halad, kibontakozik. Hiszem, hogy nem reménytelen a mai reggeli korán kelésem, a rorátéra hívó templom harang szavával feleselő kisgépem billentyűzetének kopogása. Tudom, hogy szerető Istenünk karjai roskadásig tele vannak ajándékokkal, melyet nekünk szán, és melyeket mi megálmodni sem tudunk, de alázatosan térdre rogyva kérhetünk. Igen, kérhetünk és elfogadhatjuk, mert Istennek gyermekei vagyunk...! Advent van, és én gyengeségeim, bűneim tudatában, nem magamban bízva, nem is a tusosokkal perelve, hanem Krisztusom akaratát alázattal teljesítve mondom, mormolom az imát, és benne az örök igéket: Miatyánk....Jöjjön el a te országod.... Adveniat regnum tuum...! Szeretettel, 2009 adventjén, Csaba testvér Forrás: Erdély.ma

2

TA R S O LY

Csermely I./2. december

Egy éves a Magyarok Szövetsége Mozgalom, amely a legerősebb társadalmi önszerveződés marad a jövőben is

Oh, mért ne higyjem, hogy jön óra Oh, mért ne várjak rendületlen Egy szentebb, tisztább virradóra, Melyben, mi rút volt, elfelejtem. Mért ostorozzam gyáván az eget? Ember vegyen bosszút az emberén! Mit ember vág, mért rójam fel neked? Nem véled – perlőimmel perlek én! Tagadjon az, ki már nem várja, Hogy hajlanak utána rózsák; A vak, kinek holdkóros álma Sosem lett édes szép valóság; Kinek az élet bús, vígasztalan, S kishitű lázadjon ellened – Szívemnek Hozzád csak imája van, Csak áldani tudja, Isten, szent neved.

Gyóni Géza: Vallás (részlet)

Hajni

pedikûr, manikûr, mûköröm készítés Mese falfestést vállalok. Házhoz megyek.

Tel: 06-20-565-9263 KOZMETIKA – SZOLÁRIUM SZALON – Miklecz Mónika Csömör, Mezô utca 4. Bejelentkezés: T.: 06 20 393 4939 Ajándékozzon karácsonyra szépséget: 24 karátos luxus aranykezelés, tartós szempilla-hosszabbítás, tetoválás, stb.

Az a feladatunk, hogy megszervezzük azt a társadalmi erőt, amely képes megszervezni a magyar parlament felsőházát, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a teljes nemzetet be tudjuk juttatni a parlamentbe. Csak így valósul meg a magyar nép minden tagjának érdekeit szolgáló igazi népképviseleti rendszer – hallhattuk Vukics Ferenctől, a Magyarok Szövetsége november huszonhatodikai kunszentmiklósi munkaértekezletén. ... Az alaptörvény-tervezet közreadásával a Magyarok Szövetsége elő kívánja segíteni az alkotmányos rend helyreállításához vezető társadalmi folyamat elindítását. A társadalmi vitára bocsátott alaptörvény tervezet írásos formában is megjelent, amelynek 1500 példánya a munkaértekezleten elfogyott, de az után�nyomás hamarosan az újságárusoknál is megvásárolható lesz. A Szövetség elnöke éves értékelésében arról beszélt, hogy 20 év késéssel most kezdődött el a magyarországi valódi civil társadalom megteremtése. A Magyarok Szövetsége eddigi tevékenységével bebizonyította, hogy képes egy alulról építkező társadalmi önszerveződés motorja lenni, és bebizonyította, hogy lehetséges a közösségeket az önmagáért, az önmaga megmentésért és a jövőért végzett társadalmi munkára aktivizálni. Eljött az idő, hogy a lakossági fórumok, magyarok vásárai, adventi és karácsonyi megemlékezések, irodalmi és más kulturális rendezvények után (a Szövetség megyei szervezetei és tagozatai az év hátralévő részében közel hatszáz rendezvényt szerveznek) megszervezzék a tagok egymás közötti kapcsolatait és életét könnyebbé tévő gazdasági intézményeket is. A Magyarok Szövetségének tagjai 2009 októberében létrehoztak egy termelő, szolgáltató, fogyasztói szövetkezetet, amelynek célja a Magyarországon – beleértve a Korona alá tartozó területeket is – dolgozó magyar emberek támogatása. A Szövetkezet kizárólag magyar, a Kárpát-medencében megtermelt alapanyagokból készült termékeket forgalmaz. Megkezdődtek az előkészületek egy olyan, kizárólag magyar tulajdonú pénzintézet létrehozására is, amely a tagjainak, a körülötte lévő közösségnek, a gazdaságnak és a társadalom egészséges működésének az elősegítése érdekében alakul meg. Végül elkezdődött egy olyan gazdasági érdekköröktől független magyar televízió megteremtése is, amely a társadalom minden egyes korosztálya számára képes a magyarság páratlanul gazdag kulturális kincsét bemutatva színvonalas műsorokat szolgáltatni. A munkaértekezlet egyik legfontosabb döntésre váró feladata volt a polgári engedetlenség lehetséges módozatairól szóló döntés. Számos javaslat érkezett, amelyből néhányat elutasítottak, többet viszont támogatásukról biztosítottak. Ezek megvalósításához összefogás, erőteljes fellépés, jó szervezés szükséges, amihez a jelenlévők többsége felajánlotta támogatását, és az akciókban való tevőleges részvételét. Forrás. magyarokszovetsége.hu

HECZ PLAZA ÜZLETSOR

RETRO HÚSBOLT

Bio és Kreatív Bolt

Vár mindenkit szeretettel Nyitva tartás: H-P: 9.00-18.00 Szo: 9.00-13.00 Tel: 06/20-219-0024

Szeretettel várja vásárlóit:

tőkehússal felvágottakkal füstöltáruk nagy választékával helyben fogyasztható friss kolbász!

HECZ – PECA

HORGÁSZ és ÁLLATELEDEL Nyitva tartás: Hétfő – péntek: 8 – 19 – ig szombat: 8 – 13 –ig vasárnap: 8 – 12 –ig Tel: 06/20/337-0262, 06/20/222-7851

Csömör, Jókai utca


TA R S O LY

Az Arany Korona Szövetkezet ismertetése Országunkban egyre jobban terjed az emberek vásárlási szokásainak tudatos befolyásolása a tudatalattijukban olyan pszichológiai módszerekkel, melyek szinte 100%-os eredményt hoznak. Mindemellett egy „válságszindrómát” produkálva, hisztérikus központi elvonást gerjesztve próbálja a jelenlegi hatalom kielégíteni a telhetetlen gyomrú, külföldi tulajdonú bankok igényeit, nem törődve a nemzet jelenével és jövőjével egyetlen elvárható társadalmi téren sem... Ebből következően a gazdaság több területén vannak olyan súlyos problémák, melyek orvoslása nem tűr további halasztást... A Magyarok Szövetsége 2009 okt.-ben létrehozott egy termelő, szolgáltató, fogyasztói szövetkezetet. Ennek tagjait elsősorban a Szövetség tagságából szeretnénk kialakítani, ugyanakkor nem zárkózunk el más, hasonlóan nemzeti érzelmű, de nem Magyarok Szövetsége tagok felvételétől sem. A Szövetkezet nem áll jogi kapcsolatban a Magyarok Szövetségével és a Szövetség a Szövetkezet felett semmilyen befolyással nem rendelkezik. Azonban az alapító tagok a Magyarok Szövetségének tagjai, és a Magyarok Szövetségének alapvetéseit, 21 pontját (Lásd előző számunkban. Szerk.) feltétel nélkül elfogadják, a Szövetkezet Etikai Kódexével egyetemben. A Szövetkezet több, különálló csoport munkáját fogja ös�sze, részint költségkímélés miatt, részint a tisztán átláthatóság érdekében... A Szövetkezet célja a Magyarországon – beleértve a Korona alá tartozó területeket is – dolgozó magyar emberek támogatása. A Szövetkezet kizárólag magyar, a Kárpát-medencében megtermelt alapanyagokból készült termékeket forgalmaz. A Szövetkezet az alábbi programpontok szerint kíván működni: 1. A magyar termelők megtermelt javait nem szükséges monopolhelyzetben lévő cégeknek eladni nyomott áron, melyek késleltetett fizetéssel adósságspirálba (faktorálás, vagy hitelfelvétel a további munkához) kényszerítik őket. 2. Azoknak az embereknek is érdemes a Szövetkezethez csatlakozni, akik a gazdaság egyéb területén dolgoznak, ahol munkájukért munkabért fizetnek, viszont szükségét érzik a tiszta magyar termékek használatának, vagy olyan élelmiszereket szeretnének fogyasztani, melyekben nagy biztonsággal nincsenek károsító anyagok. Az ő számukra egy előrendelési lista alapján tudjuk folyamatosan szállítani a friss, és a feldolgozott termékeket. Továbbá kedvező áron juthatnak hozzá a kézművesek által készített tárgyakhoz, és a szolgáltatók tevékenységeih Célunk, hogy a városokban lakók ne kényszerüljenek a nagy bevásárlóközpontokban egészségkárosító, idegenből származó, és ezáltal idegen érdekeket szolgáló termékeket vásárolni. Az adott pillanatban olcsóbbnak tűnő élelmiszerek hosszú távon, rossz minőségük miatt, komoly egészségkárosodást eredményeznek. Így nyilvánvalóvá válik, hogy a különböző, ily módon kialakult betegségek kezelési költségeivel együtt, lényegesen többe kerülnek, mint az egészséges élelmiszerek jelenlegi ára. 3. A Szövetkezetbe belépett mezőgazdasági termelők kedvezőbb áron tudják értékesíteni termékeiket a Magyarok Szövetsége Mezőgazdasági Tagozata és a Szövetkezet által szervezett Magyarok Piacán, a Magyarok Vásárán és más he-

3

lyeken, ahol nem feltétel a személyes részvételük. Tervezzük ugyanis megyénként, később járásonként, és ha sikerül, még kisebb körzetekben is lerakatok létesítését, melyeknek saját, helyben lakó felelősük lesz, akik a betárolást és az onnan történő, előre bejelentett igény szerinti kiszállításokat a vásárlókhoz intézik. Ezek a központok elsősorban a helyi termelők által megtermelt árukat raktározzák és osztják szét, de természetesen a helyben nem kapható termékeket is beszerzik a Szövetkezeten keresztül, illetve a helyi fölösleget szintén ezen az úton adják tovább olyan területekre, ahol erre igény van. 4. Az állattenyésztéssel foglalkozók a saját feldolgozású termékeiket szintén be tudják hozni a rendszerbe. A nyers tej árusítására külön programot dolgoztunk ki. 5. Nagyon komoly jelentőséggel bírnak a Szövetkezethez csatlakozott feldolgozók is, kik a megtermelt termények nyersen nem eladható részét, illetve az eleve feldolgozásra szánt terményeket/termékeket biogazdálkodáshoz közeli módon, minőségi ellenőrzés mellett dolgozzák fel. 6. Kézművesek, akik fával, vassal, bőrrel, szövettel, agyaggal stb. dolgoznak, az ősi magyar hagyományokat őrizve, a saját és őseink tudását alkalmazva készítenek jól használható, szép termékeket, szintén tudnak csatlakozni a Szövetkezethez. A Szövetkezet a már kialakított árusító helyeken tudja majd forgalmazni az ő termékeiket is. 7. Azok is kedvező feltételeket remélhetnek a Szövetkezethez való csatlakozástól, akik a kertek, lakások szépítéséhez szükséges dísznövények előállításával és termesztésével foglalkoznak. 8. A szolgáltatásban dolgozó vállalkozók számára is segítség lehet a szövetkezethez való csatlakozás. Az ő esetükben felméri a Szövetkezet az igényeket, illetve a szövetkezethez csatlakozott szolgáltatók kínálatát, és egy rendelési listában heti rendszerességgel hozza mindkét fél tudomására a tervezhetőség miatt. Ugyanakkor fenntartunk egy sürgősségi oldalt is az extrém esetekre. 9. A fuvarozók a Szövetkezethez való csatlakozásukkal a szállítási feladatok megoldásában vállalhatnak szerepet. Ugyanakkor számukra is biztosítjuk a rendszeres és biztonságos jövedelmet hozó munkát. 10. Előkészítettük az Önkormányzatokkal való kapcsolatfelvételt, ahol a szociális étkeztetés területén és a szolgáltatás területén tudunk teret nyerni. 11. Mivel többünk gondolata, hogy jelenleg a termőföld magyar kézben tartása stratégiailag az egyik legfontosabb feladat, létre szeretnénk hozni egy földalapot is – melynek részleteit kidolgoztuk – ahol a termőföld vásárlása a cél. A vásárolt földeket művelheti az, aki a földalapban részt vesz, de átadhatja a Szövetkezetnek is bérbe. 12. Részt kap a Szövetkezethez kapcsolódva a Társadalmi Jólléti Tagozat hónapok óta kidolgozott és megvalósításra váró, otthont és megélhetést egyszerre, egy helyen teremtő Fecske Programja is. A hosszú távú gondolkodásról és a természetes életvitelről leszoktatott népünknek égetően szüksége van egy olyan megoldásra, ahol nem megmondják a médiák segítségével, hogy mit és mikor fogyasszon, hanem a saját ízlésére, tudására, megérzésére támaszkodva válasszon, önmaga és családja gyönyörűségére, egészsége érdekében. Forrás.: magyarokszovetsége.hu

4

GYÖKEREINK


KeReCSeNY – KaRáCSoNY A természet ölén élt őseink léte szoros függésben szervült össze a fény járásával. Pontosan ismerték a természeti jelenségeket, s ezekhez igazították az életet biztonságosabbá tenni óhajtó szokásaikat, ünnepeiket. Nap szavunk azonos alakú időszak és égitest jelentésében – ellentétben az európai nyelvekkel. – A téli nap a napok rövidülésével alacsonyabban jár, és az éltető fényforrás mintha bágyadt beteg lenne, amíg december 21.-e, a forduló-pont után lassan új erőre kap. Ilyenkor vitték és röptették feléje a fiatal sólyom madarakat hajdani legényeink. A fény forrása felé röppenhettek Isten madárhírnökei lehozni magukkal a fényt, mint közvetítő az égi világ és a földi világ között. – A solymászat elterjedt foglalkozás az Árpád-korban is, sok helység- és személynevünk is őrzi. – A sólymok neve, fajtája kerecseny. A magyar a köröttünk élő nemzetektől eltérően Karácsonynak nevezi ősidők óta e napot. A karácsony szó magas(-ra repülő) hangzókkal kerecseny. Kara = sötét, fekete, csony = fordul, változik (török). A sólyom és karácsony ünnepe között tartalmi, szimbólikus kapcsolat áll fenn. Karácsony szavunk egy a sok közül, amelynek etimológiáját az eddigi szófejtő szótárak az ismeretlenek közé sorolták. A finn-ugor elmélet hívei ma is töretlenül hirdetik, hogy az orosz kölcsönszó az egyetlen megoldás, pedig sok-sok bizonyíték az ó-török népek felé utal. Fehér Mátyás Jenő (történész, domonkos szerzetes) Középkori magyar inkvizició c. művében ezt írja: „A kerecsensólyom neve és kultusza honfoglalás előtti időkből származik, és úgy nyelvészeti, mint földrajzi elterjedés alapján a törökség kultúrkincséhez tartozik... A kerecsen szó földrajzi elterjedéséről: a Kelet-India-i Bihar tartomány területén még ma is nagy népszerűségnek örvend a solymászat, [...] ahol a nagy sólyomfajták pettyes változatát, amely a mi vadászsólymunkkal azonos, »karichan«-nak nevezik. A »kerecseny« név tehát az ősi, Altáj-vidéki hún és török népek kultúrközösségében élő elődeink szókincséhez tartozott, nemcsak nyelvészeti kutatások alapján, hanem a madárfauna földrajzi körülhatárolása szerint is. A történelmi segédtudományok jelzett két ágához még hozzátársul a címertan is, amelyet Roheim, Gombóci és Schenk használtak fel az ősi Turul szimbólum eredetének feltárására.[...] Ballagi a turulmadarat említette, mint a hunok, főképpen Attila szimbólumát, pedig a kerecsen is éppen olyan régi, sőt tisztség megjelölésre, mint névadó, jóval megelőzi a magyar fejedelmek attilai örökségét, a turult. [...] Az URSS Tudományos Akadémia 1925-ben kiadott Az Altáj hegység és környékének madárfaunájáról szóló gyűjteménye ... adata szerint a kerecsen madár ezeken a részeken, de főképp az Ob folyó völgyének egy erdős részén fészkel nagyobb mennyiségben, amely földrajzi részt Charics-nak neveznek. Tehát, vagy a madár adott nevet a völgyrésznek, vagy megfordítva. Mindenesetre a kerecseny madár nem kizárólag az Ural hegység sólyommadara, hanem az Altáj-hegység környékét övező vidékeken is szívesen tanyázik, de hazánkban is költ.” Tőlünk nyugatra már nem. „A Karácsony ünnepe az ősi hitvilág legnagyobb napjai közé tartozott, épp úgy, mint a kereszténységnél az Ige megtestesülésének, földi születésének legszentebb megemlékezése. A sámánperek folyamán sokszor felbukkan a vallató kérdés a pogány magyarság ünnepeire vonatkozólag, sokszor pedig a tanúvallomások egy-egy elejtett mondata világít rá a karácsony fogalmára, mint egy titokzatos, misztikumba burkolt, keletről hozott kincsre...” A karácsonyi ünnepkörhöz tartoztak a ma már korábbi, Luca-napi szokások is – például a tűzcsiholás, hiszen a naptárreform előtt ez volt a napforduló ideje (Luca = lux = fény. Lásd Kalendárium rovatunk Luca napi cikkét.). Ez volt az újév. Február 2.-a, Gyertyaszentelő (Tűzszentelő) Boldogasszony napja a természet álomból ébredése lehetőségének ünnepe. A régiségben ezen a napon előbb megáldották a tüzet, majd a kereszténnyé vált hagyományban a szentelt tűznél áldották meg a gyertyákat. Ősi szokás-SZER-tartásainkra nőttek rá keresztény ünnepeink. Hermányos Mária

KÓRUS Ó, szállj le ide, sólyom, ó, szállj le ide, sólyom, csak szállj le, szállj le, szállj le, ha mondom! csak szállj le, szállj le, szállj le, ha mondom! Te sólyom, aranycsőrü, te sólyom, aranycsőrü, te sárga, sárga, sárarany körmű, te sárga, sárga, sárarany körmű!

Hasítsd fel selyemingem, hasítsd fel selyemingem, csak tárd ki, tárd ki, tárd ki a szívem, csak tárd ki, tárd ki, tárd ki a szívem! Ha élek, veled éljek, ha élek, veled éljek, ha égek, égek, égjek el érted, ha égek, égek, égjek el érted!

Nagy László


5

GYÖKEREINK

Karácsony: közös tűzrakás

Adventi gondolatok

Az ünnepre készülve lehetőségem nyílik egy kicsit magamba mélyedni és elgondolkodni. Elősejlenek gyerekkorom karácsonyai – amikor még teljes volt a család. Akkor még nem fogtam föl ennek az értékét: magától értetődő természetességgel éltem meg azt a családi békét, amely ilyenkor mindig hosszú időre körüllengte a tágabb családot. Az évek múlásával egyre kevesebben álltuk körül a fát, s most, felnőtt fejjel érzem, micsoda érték minden egyes szeretetben és békében eltöltött perc! Gyerekkoromban a karácsony a meglepetésekről szólt (amit kaptam, és amit adtam). Mára az vált igazán fontossá, hogy minél teljesebb családi egységben tudjam megélni ezt az ünnepet. Az utóbbi években hagyománnyá vált december 21-én a közös tűzrakás azokkal, akikkel a nemzet a családunk. Nagy család ez, olyan, ahol sok az ellentét, az ütközés, s tán nehezebb a megbocsátás is. Ám bízom abban, hogy nem csak a tüzet, nem csak az adventi koszorú gyertyáját gyújtjuk meg karácsonykor, hanem a szívünkben is fény gyúl; s ez kitart és tovább ég, segítve minket, hogy szeretettel, nyílt, tiszta szívvel munkálkodjunk együtt.

Az enyészet a tárgya a törékeny lelkialkatú Vincent Van Gogh Jegenyék birkákkal című metszetének. Amikor rábukkantam egy amszterdami antikváriusnál, szinte megigézett a képről áradó mérhetetlen szomorúság. Az azt követő években legénylakásom nappali szobájának a falán függött. Megmegborzongatott, igazából nem szerettem, de rabja voltam. Oly-annyira, hogy egy csúnya novemberi délutánon tollat parancsolt a kezembe. Nem sejthettem, hogy belerévedve a brabanti művésznek e különös munkájába a negyed évszázaddal későbbi magyar társadalom látleletét vetem papírra:

Vukics Rita

Kopottan és mélán andalog a nyáj, Fásultan követi a gyötört paraszt. Fázó dermedtségben füleli a táj, Mint üt zajt a nyirkos, rohadó haraszt.

Az idős, bőszoknyás asszonyt nézni fáj; Gereblyéje már vállán, nem húz-halaszt. Tudja, felesleges lenne itt a báj, Hisz úgysem éri meg a jövő tavaszt.

A kopasz fák? Keresztek sírhantokon! A csontgally-húrokon, mint bús lantokon, Rideg szél játssza az elmúlás dalát. Rátartin nyomul a fojtó, orv pára, Rút szemfödőként borul a határra. Csuklyások húzzák a Halálvár falát.

Mert az Úr 2009. esztendejének magyar mérlege: nyomor és pusztulás. A kín és közöny láttán akár kétségbe is eshetnénk… Nem tesszük! Várjuk ellenben imádságos lélekkel a Megváltó születését, türelmetlenül készülünk a Szentestére, amikor az angyalok seregével együtt énekeljük: Dicsőség a magasságban Istennek! S mert hittel valljuk, hogy „a maga idejében aratunk, ha meg nem lankadunk” (Gal 6,9), alázattal, állhatatosan készítjük elő a romboló erők riadalma ellenére Nemzetünknek immár küszöbön álló megújhodását. Jól tudjuk, ennek záloga a mérsékelt Széchenyi-félék és a zabolátlan Petőfi-pártiak kéznyújtása lesz. Okos együttműködésük rávilágít majd ősi alkotmányunk bölcsességére s Szent Koronánk nélkülözhetetlen méltóságára. Utóbbi oltalma alatt harmóniában élünk az Anyatermészettel, vizeink s földjeink kalandor telepesek kezébe nem kerülhetnek, Csallóköztől a Székelyföldig, Bácskától a Bodrogközig pedig magyarnak, szlávnak, zsidónak, svábnak, oláhnak, cigánynak egyaránt kijut a békés szeretetből. Kiegyenesedünk, tekintetünket az égre szegezzük – aztán büszkén dologhoz látunk. Gyermekeket is nevelünk majd jócskán. A zsivány meg persze bűnhődni fog. Úgyhogy Testvér, csak ne aggodalmaskodjál! Körvonalazódik már a Rend. Áldott Karácsonyt! Mátyás Sándor

6

IRODALOM

Most már jöhetsz, Jézuska

Regősének Ha beeresztenek, Becsiszegüng-csoszogunk. Nyírfa-kéreg a bocskorunk, Hajdinaszál a nadrágunk. Haj regő rejtem! Azt is megengedte Nekünk az Úristen! Megjöttek, megjöttek Szent István szolgái, Kinek füle, kinek Lába el van fagyva. Nyomjuk-e, vagy mondjuk? * Kelj föl, gazda, kelj föl, Szállott Isten házadra Sereged magával, Terített asztallal, Tele poharával. Bár kietek bora Krisztus vére volna, A kietek kenyere Krisztus teste volna, A kietek asztala Kis oltára volna, A kietek ruhája Misemondó-ruha. Haj regő rejtem! Azt is megengedte Nekünk az Úristen! Adjon az Úristen Ennek a gazdának Egy hold földön Száz kereszt búzát, Száz kereszt rozsot, Száz kereszt árpát. Haj regő rejtem!..! ...** Falu végén van egy szép lány, Kinek neve Mári, Falu végén egy szép legény, Kinek neve Ferkó. Hát te Ferkó mit viszel? Viszi csiki csákánybotját. Hát te Mári mit viszel? Viszi Mári ágyruháját. Isten meg ne mentse, Kebelébe rejtse, Összepödörítse, Mint cica a farkát, Még annál is jobban, Mint kis róka farkát Haj regő rejtem!... Emitt keletkezik Egy szép kerek pászit, Abba legelész egy Csodafiúszarvas. Csodafiúszarvasnak Ezer ága-boga, Misemondó gyertya Gyujtatlan gyulladjál, Ojtatlan aludjál. Haj regő rejtem! Azt is megengedte Az a nagy Úristen!

– Idefenn a setét havasok között minden esztendőben valami baj van a karácsonyi szent ünnepekkel. Ezeknek a szegény, együgyű pásztorembereknek, égettszegény favágóknak, kik esztendők óta itt vágják a fát, valami brassai zsidóknak – ha haragszik Szentfelsége, ha nem – semmilettekippen nem lehet úgy megülni a szent ünnepeket, ahogy az Írás parancsolja: éjféli misével, betlehemmel, pappal, tömjénnel, orgonaszóval, (...) Egyik esztendőben hárman-négyen szinte az életük árán vágtak át a mellig érő havon, jégen, farkasok nyála freccsent az arcukba, minden veszedelemmel megküzdöttek, s csak amikor beérkeztek a faluba, akkor derült ki, hogy kerek négy nappal azelőtt megvolt a karácsony, s ők hiába jártak. Elvétették az idő-számítást, amin nem is igen lehet csudálkozni. Eleget ette a méreg, hogy ebben az esztendőben egy faláska Jézust sem kaptak. Még ki is kacagták a faluban. ... – Hogy mégis egészen el ne kárhozzanak, a múlt esztendőben idefenn a havason maguk csináltak betlehemet, még tán szebbet is, mint az a Zsidóország-béli. Ott volt a Kőlik, abban egész csorda ember elfér. Tágas, nagy térhely. Faragtak jászlat, abba Jézuska képibe beletették a Mihók Trézsi kicsi fiát, ki már ugyan két hónapos volt, de hát Énistenem, a havason a biblia is nehezebb, mint falun vagy városon. Néhány marhát, juhokat is tereltek a jászol köré, hogy „reájalehöljenek”, amint írva vagyon, és szépen ki is világították szurkos kalánnal, hogy úgy ragyogott a barlang, mintha maga a mennyország volna, s osztán szépen elimádkozgattak mellette. (...) Összevissza három pásztorember maradt a szálláson: a Csedő úr szolgája, idősb Márton Feri vénlegény, s Ulkei Adám, kinek a múlt télen hólt volt meg a felesége. Esett, szerencsétlen emberek mind a hárman, keserűek, morcosak, mint az álmából idő előtt felköltött medve Eszük ágában sem volt nagy dolgot csinálni a Kicsijézus születésiből. (...) Ünnep szombatjára virradó éjjel történt azonban valami, ami az Ulkei Adám számítását kissé megzavarta. Adám, kinek a kalyibája legszéltől volt, késő este dühös kiáltozásokat s puskalövéseket hallott. – „Bizonyosan az urak vadásznak” – azt gondolta, s többet nem is törődött az egésszel. Éppen lefekvéshez készülődött, mikor megzergették a kalyiba ajtaját. – Ki az? – bődült az ajtó felé Adám.


– Ha Istent üsmersz, eressz bé! – felel valaki odakünn. – Ulkei Adám odacammogott az ajtóhoz, s elvette a támasztókarót. – Te vagy-e, Feri? – Azt hitte, hogy Márton Feri, a vénlegény, ki unalmában jött hozzá, hogy együtt verjék az üdőt; de szinte sóbálvánnyá változott mikor látta, hogy egy véres ember tántorog be a kalyibába, s rémülten azt suttogja: – Olts el minden világot! – Szentkereszt legyen velünk, hiszen ez a Péter, a gyilkos! – hőkölt hátra Adám, s hirtelen kirántotta a tűzből s a hóba hányta a világoló fahasábokat. – Tán nem szöktél meg a tömlöcből, Péter? – Én biza meg! – hebegi a gyilkos, kit nyolc esztendőre ítéltek, mert féltékenységből megölte a feleségit. – Ugyanbiza hol volt a szép eszed? – feddette Adám, de a gyilkos rá sem hallgatott, hanem kimerülten, borzasztó szemekkel rámmeredt az ajtóra. – Zárdbé, rejts el valahová, mert jönnek!... – Kik jönnek? – ütközött meg Adám. – A csendörök Tepej lábánál meglőttek. – Meglőttek? – Meg. – Eltaláltak? – El. – Hol? – Itt a lapockám alatt. – Azért vagy véres? – Azért. – Az elég baj! – tekergette a fejét Ulkei Adám, de eszébe se jutott, hogy a sebet megnézze, kimossa, bekösse. A meglőtt ember se mondta. – A nyomodon mindjárt itt lesznek! – ijesztette Adám. – Igen, de esik a hó! – kacagott a gyilkos. – Kereshetnek. – Akkor nincs baj! – könnyebbült meg Ulkei Adám. – Füttőzzél! – biztatta a másikat. – Nem fázom! – kuporgott Péter a tüzecske mellett. – Nem ennél valamit? – kérdezte később Adám. – Nem vagyok éhes! – rázta fejét a gyilkos. Az idő telt. A szél kívül búgni kezdett, s a hó omlott az égből. Ulkei Adám kihallgatózott, s elmosolyodott. – Most már nem jön senki. Az ördög se találna ide ebben az időben. – A gyilkos is örvendett. – Ott az ágyam, lefekhetsz! – biztatta Adám. – Nyúgudd ki magadat! – Nem alhatnám! – válaszolta Péter. – A te dolgod! – vont vállat Adám. Nézte a gyilkos ruháján a fekete vérmocskot. –

folyt.: 8–9. oldalon

* Az ajtó előtt kéretőzőket a gazda beengedi házába. ** A hiányzó versszakok bőséget varázsolnak jószágra, eszközökre, pénzre.

Helyreigazítás: A Csermely első számában „Ősi magyar áldás” címmel megjelent vers költőnője: Kosinszky Ágnes. Versének címe: Áldás, utolsó sora ÁMEN. Megjelent: Végül minden kezdet című kötetében. A költőnővel egy szép irodalmi estet tervezünk, amelyre majdan mindenkit szeretettel várunk. A hibáért elnézést kérünk.


7

JELENÜNK

Idézet az államjogi problémák és megoldásai cimű munkámból „ ... A történelem számtalanszor bebizonyította már, hogy csupán a Szent Korona – mint tárgy és személy – létezése, és az arra alapuló korona-tan (mint sajátos magyar közjogi konstrukció) biztosította a magyar nemzetnek az ellenállás jogát, a közös értékelvűséget és védte meg a nemzetet a pusztulástól. Ha nem tudjuk érvényre juttatni a történelmi alkotmányt, akkor a magyarság és állama is, valószínűleg eltűnik a történelem süllyesztőjében. Ezen állításomat az is igazolhatja, hogy az európai politika színpadán sok nép tűnt el szinte nyomtalanul és a mi megmaradásunk is szinte csoda számba megy. Ám látni kell, hogy a Szent Korona – mint közjogi konstrukció – egyedülállóan hatásosan védte a magyarságot. A nemzetnek még függő viszonyában is biztosította a jogi hagyomány kapaszkodóját, amelyen az önkény nemigen tudott áttörni. A jog mellé a Regnum Mariannum elve az égi uralkodóban való hitet adta, s erről a hitről tudjuk, hogy hegyeket képes megmozgatni. A magyarságnak pedig a vérzivataros századaiban, – de ma is – óriási szüksége van a hitre, amellyel párosult a magyar vitézség, önfeláldozás és kitartás, s ez az a csoda, amiért megmaradhattunk itt a Kárpát-medencében, mint önálló államalakulat. Ma erre a hagyományra alapozva kell cselekednünk, mert a történelem előtti időkbe visszanyúló magyar alkotmányos rendszer hivatalos képviselője, a hercegprímás megtette a kötelességét, s mint első közjogi méltóság, hivatalból tiltakozott, s megóvta a köztársasági államforma törvénytelen bevezetését. Az, hogy mégis ránk erőszakolták 1946-ban, az nem változtat a jogellenes bevezetésen, ami azt is jelenti, hogy a mai napig érvénytelen. Ha vették volna a fáradtságot és az alkotmányosság szerint szabadon, megszállás nélkül, a nemzet önakaratából összehívott és minden szempontból törvényes nemzetgyűlés mondja ki a köztársaság megalakulását, azt esetleg nem tudta volna törvényesen megóvni Mindszenty József. Így viszont tudható, hogy a köztársaságot a Szovjet haderő nyomása és az élelmiszer ellátással való zsarolás kényszeríttette hazánkra, de soha nem próbálkozott a kollaboráns hatalom azzal, hogy népszavazást tartson róla, mert félt, és ma is fél a nép döntésétől. A sok érv után, ami bizonyítja a köztársaság törvénytelenségét, még egy apróság: eddig a köztársasági államforma semmilyen pozitívumot nem jelentett az országnak. A jelenlegi politikai szereplők nagy részének a magyar közjogi hagyományok visszaállítása, s a nemzet fennmaradása nem szívügyük, viszont vannak olyanok közöttük, akik szavaikkal megtévesztik a naiv választópolgárok egy-egy részét, megosztják a nemzetet. Ma tehát az állam nem a hagyományos magyar közjogra épül, hanem idegen és ránk erőszakolt bolsevik jogi alapokba toldoztak bele: oda nem illő idegen és jogi környezetéből kiragadott magyar elemeket, amelyek nem állnak össze rendszerré és megoldásaik többnyire idegenek maradtak a közjogi gondolkodásunktól ... ” forrás: www.nemzetihirhalo.hu – Bene Gábor S. A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 Tiszteletbeli elnöke

Köszöntjük

Nosztalgia recept Decemberi menü 4 személyre

kedves vendégeinket Nosztalgia éttermünkben, amelyet a 30-as út melletti utazók éhségének és szomjának csillapítására nyitottunk meg újra 2002. áprilisában. A régi és új vendégeinknek köszönjük, hogy az év folyamán többször is betértek hozzánk és fogyasztottak ételeinkből és szomjas torkukat csillapították hideg italainkkal. Éttermünk kerthelységgel is rendelkezik, ősgesztenyefák árnyéka nyújt menedéket a meleg elől. Gyermekeknek játszótér áll a rendelkezésükre. Kemencében való sütésre is van lehetőség, létszámtól függően, előrendeléssel. Kockásabroszos, polgári eleganciával felruházott vendéglőnkben várjuk az éhes betérőket. Bármilyen rendezvény lebonyolítását vállaljuk teljes háttérrel, különböző produkcióval, zenével, amit akár az udvarán is megvalósítunk. Boross Jenő Tulajdonos

Fokhagymakrém leves: 1 fej fokhagymát megtisztítunk, és apróra vágjuk. Vajon lepirítjuk, majd liszttel megszórjuk és jól elkeverjük. Fél liter tejjel, 3dl tejszínnel felöntjük. Sóval, fehérborssal és reszelt füstölt sajttal ízesítjük. Kiforraljuk, és pirított zsemlekockával tálaljuk. Mandulás borjú bécsi: Borjúcombból 4 nagy szeletet jó vékonyra levágunk, kiklopfolunk, és besózva állni hagyjuk. A zsemlemorzsát darabolt mandulával elkeverjük. A húsokat lisztbe, tojásba, majd a mandulás morzsába forgatjuk bele. Olajban vagy vajon addig sütjük, amíg a mandula aranybarna nem lesz. Köretként burgonyapürét és őszibarack befőttet kínálhatunk. Szilvalekváros palacsinta: A palacsintákat szilvalekvárral megkenjük és feltekerjük. Hőálló tányérokba adagonként egymás mellé tesszük őket. Porcukorral megszórjuk úgy a palacsintát, hogy az ne látszódjon ki. Tűzforró sütőbe tesszük őket, amíg a cukor ráolvad a tetejére. Hideg vaníliaöntetet adunk hozzá.

Bihari György

Címünk: 2143 Kistarcsa, Szabadság út 46. Tel.: 06 28/473-423

8 Mit gondolsz, megmaradsz, vagy megmurálsz?

– Neköm végem! – válaszolt egykedvűen a gyilkos. – Csúf lövés volt! – tekergette a fejét Adám. – Csúf! – ismerte el a gyilkos is. Ulkei Adám meghányta-vetette magában a dolgokat, de sehogy sem tudott zöld ágra vergődni a gondolataival. Végül is kitalálta, hogy mi nyomja a lelkét. – Az istennek se értem a dolgodat, Péter! Minek a tűzlangjának nem tudtál ott ülni, ahol voltál, a jó meleg tömlecben, ahol minden kényelmed megvolt? Minek kellett kifutnod a bajba, nyomorúságba? A gyilkos arcát hirtelen fény verte át. Forró volt a szava is, mikor bevallotta. – A gyermek miatt!... Van félesztendeje, hogy semmi hírt sem kaptam felőle... Osztán itt van a szent karácsony is... Reám jött, hogy csináljak neki kicsi karácsonfát, jászojkát, Jézuskát, s együtt énekelgessünk el mellette. Kicsi harisnya es kéne neki, csizmácska a télre, gatyácska, jó meleg kurticska... Hisze nincs senkije, ki gondoskodjék róla. – Hát ezért? – enyhült meg Ulkei Adám. – Ezért! Ulkei Adám nézte a tüzet, s azt mondta keményen: – Jól tetted, Péter, hogy megleptél! Reggel bémegyek a faluba, s kihozom a fiadat... Ugye, Dénöskének hijják? – Annak! – hebegte boldogan a gyilkos, s elszédült a tűz mellett. – Aztán legyen, ami lesz! – motyogta a tüznek, mert az ilyen félvad erdei emberek a tűzzel beszélgetni szoktak. – Dőljünk le legalább fertályórára! – biztatta Ulkei Adám. – Eltőtt az üdö, nyugodjunk valamit! A gyilkos engedelmesen nyúlt el a földön. Mán is elszenderedett. Egyszer csak hallja, hogy a gyilkos szólítja. – Te Adám!... Hallod-e? – Mi a baj? – riadt fel Adám. – Mi a fenének nem alszol? – Nekem mennem kell!... – igy a gyilkos. – Hova a szemed világába akarsz ilyenkor menni? – ásított álmosan Adám. – Én a másvilágra. Ulkei Adámnak kiszökött az álom a szemiből. – Tán nem bolondultál meg? – ijedt meg, de a tűz világánál mindjárt látta, hogy a gyilkos igazat beszél. Éktelen nagyok s forróak voltak a szemei, a színe sárga, mocskos, teste félig hideg, keze-lába reszket, s a vére lassan szivárog bele a tűzbe. – Újra megindult a seben – mondotta a gyilkos bocsánatkérőleg. – Be kellett volna, hogy kössük! – szidta magát Ulkei Adám. – Kinek jutott eszibe? A gyilkos legyintett, hogy késő. – Méges heába lövetém meg magamot! – panaszkodott. – Mégsem láthatnám a legenkét... – Eléggé restellem a dógot! mentegetözött Adám. – Ha legalább fél napig tartóztatni tudnád a halált, míg megjárom a falut!... Há-

IRODALOM rom óra oda, három óra vissza kell ebben az időben. – Már ne verd miatta a fejedet! – morgott bánatosan a gyilkos. – Ugyes késő! – Én méges megpróbálom! – szökött fel Adám. Péter leintette. – Egyet se!... Hanem egyebet mondok... Te jó voltál hozzám, Adám. Helyet adtál, elrejtettél a csendőrök elől... – Szót sem érdemel! – szerénykedett Adám. A gyilkos lázas szemekkel felnézett Ulkei Adámra, s szinte nyersen mondotta: – Te, azt tudod-e, hogy ezör pengő van kitűzve a fejemre?... – Szép pénz! – esmerte el Adám. – Ez az ezör pengő legyen tiéd, Adám! – hagyakozott a gyilkos. – Te, kinek gondolsz engem? – pattant fel Adám. – Ne járjon a szájad! – torkolta le a gyilkos. – Szólsz a jegyző úrnak, s mindjárt kifizeti. Ulkei Adám tiltakozni akart, de már nem volt kivel veszekedni, mert a gyilkos hirtelen hanyatt dőlt, s elkezdett torkaszakadtából énekelni. Azt fújta hogy: – „Csordapásztorok, midőn Betlehemben csordát őríznének éjjel a mezőben, éjjel a – mezőben...” Ulkei Adám tisztelettel lekapta a sapkáját, s úgy hallgatta, hogy a gyilkos hogyan ünnepli a karácsonyt. Ének közben fel-felkiáltott: – Dénöske!... Dénöske, lelkem, fiam! – Hát méges találkozott vele! – mondotta Adám a meghatódottságtól sűrűre tűrődött homlokkal – Méges hazasegítette az Isten! – Nem hala meg anélkül!... – Továbbad együtt örvendett a gyilkossal, kinek a tömlöcben lenyírt feje verejtékben fürdött, száján folydogált a vére, de azért kacagott, borzasztóan tátott fekete szájjal kiáltozott: – Ni, milyen szép kicsi csizma, Dénöske!... Kicsi harisnya!... Nem fázol meg a télen bennük!... Várj, mert behívom az édesányádat es!... Mári te! Má-á-ri!... Ulkei Adám borzongott. – Az asszonyt kiálltja, kit ő gyilkolt meg!... A gyilkos önkívületében tovább játszotta a karácsonyt, míg utolsó szavai belebugyborékoltak a száján előtörő vérbe, s egyszerre utolsót rúgott a tűz mellett. – E meghala! – vakarta a fejét Ulkei Adám, s csendesen ülve a holttest mellett sokáig gondolkodott. Mit fundált ki, mit nem: egyszercsak feláll, a katonaládája fenekéről kivesz egy ökör fejére való láncot, odalép a halotthoz, s jó keményen összeköti vele a halott dermedt kezeit. – Így ni! – mondotta setéten, s öltözködni kezdett. (...) ... haptákba vágta magát a jegyző előtt. – Jelentem alássan, a gyilkos Pétert, ki megszökött a tömlöcből, az éccaka sebesülten egymagam elfogtam, megkötöztem, s most kérem a fejire kitűzött ezör pengőt! A jegyző tisztességes ember volt, megundorodott a vérdíj utáni mohóságtól.


JÁTÉK KARÁCSONYKOR Bárd az ég is, meg-megvillan, lelkeket irtana. Hamuszürke vatelinban jajgat a kisbaba. Csöpp ujjal az arany-lázas tornyokra rámutat. Anyja előtt bezárták az urak a kapukat, döndödi dön döndödi dön. Gyenge arcát üti-veri a havas zivatar, ha a telet kiheveri mit akar, mit akar! A kis istent mi megszánjuk emberek, állatok, kályhácskája lesz a szájunk, szedjétek lábatok, döndödi dön döndödi dön. Könnye van csak a mamának, az csorog tej helyett. Soványkodó babájának tejecskét fejjetek. Hallgassuk, a csuda üveg harmatot hogy csobog, szívet nyomni kell a süveg, megszakad, úgy dobog, döndödi dön döndödi dön. Vércsöpp fut a jeges égre, bíbor-gyöngy, mit jelent? Ül Heródes gyihos ménre, gyilkolni védtelent. Fodros nyerge vastag tajték, kígyó a kengyele, beledöbben a sok hajlék, ádáz had jár vele, döndödi dön döndödi dön. Megmenekül, úgy remélem a fiú, a fiú, kívánjuk, hogy sose féljen, ne legyen szomorú. Vígadjunk, hogy enni tud a rongyosok új fia, – kerekedjék, mint a duda, orcája dundira, döndödi dön döndödi dön. Nagy László


9

KIDOBOLÓ

ESEMÉNYNAPTÁR

KÖZH Í R R É TÉTETI K!

• Nagy várakozással álltunk ADVENTI VÁSÁRUNK előtt, amelynek a Sport Lovarda adott helyet november 28-án. Hogy sikerül? Jönnek? Lesznek? Vesznek? Ismét esett az eső… A fedett Lovarda mégis megtelt árusokkal: Zsanna-manna, kolbász, szalonna, gyöngyékszer, síp, méz, nagymama lekvárja, mázas kerámia, faragott tárgy, bicska, parittya, fokos, irhabunda, népi ruha, rongyszőnyeg, gyertya, vesszőkosár, sajt, tejföl, túró, … Választékban nem volt hiány… Gyerekek! Babakocsiban anyukával, apukával, nagymával… Gyerekek az asztal körül: gyöngyöt fűztek, nevetgéltek, alkottak, kézművesedtek, ügyeskedtek… S előttem mégis egy szép szál fiatalember. Felnőtt, mint délceg fenyő Édesanyja feje fölé… Amikor utoljára láttam, még az almafa rangot adó alsó ágán csimpaszkodott. Most egyetemista, nyelvet tanul, s a Magyarok vásárán nézi figyelmesen a kézműves termékeket. Követtem útját… Néztem a kicsiket, a nagyokat… A reményt, a jövőt látom bennük. Ezért is szóljon róluk ADVENTI Vásárunk beszámolója… Áldja meg Isten lépteiket, vezesse egy tiszta, értéket hordozó élet útján: a babakocsiban alvó kisdedet, a tipegőt, a gyöngysorokat fűző gyermekeket, az Édesanyja feje fölé nőtt délceg fenyőt! Verzár Éva

„KARÁCSONY FELÉ” Fiatal csömöri közösségünk a helyi civil szervezetekhez csatlakozva idén először vesz részt a Petőfi Sándor Művelődési Ház karácsonyi rendezvényén. A Hősök terén várjuk szeretettel sátrunknál a kedves látogatókat Csömör nagy közös fenyőfája alatt december 19-én szombaton 14–20 óráig. Ide még elhozhatják a 15. oldalon leírt felhívásainkra jótékonysági adományaikat. BETLEHEMESEK Kérjük, ne ijedjenek meg, ha december 24-én különös alakokat, pásztorokat és angyalokat látnak az utcán betlehemmel vonulni. Közösségünk tagjai járnak majd családjainkhoz jelenteni a kis Jézus megszületését! KÖSZÖNET Minden hirdetőnknek, akik nélkül ez a lap nem jöhetett volna létre. Köszönet az adventi vásárunkra adományokat hozóknak és minden megtisztelő vásári látogatónak.

• Csütörtöki megbeszélésünkön Benis Miklós alelnökkel, a gazdasági tagozat vezetőjével beszélgettünk arról, hogy mi a teendőnk, hogyan tovább. Jó volt pár órára együtt lenni, latolgatni, tervezni.

CSÖMÖRI SPORT LOVARDA Csömör TSZ majorban szeretettel várja a lovassport rajongóit: lovas oktatásra, gyermeklovaglásra pónival.

Tel.: 06 70 775 4266

E-mail: [email protected] Nyitva tartási idő: 8 - 20 óráig M S mester: Jézus születése 1506., (részlet) tempera, hársfa 123 x 79 cm, a selmecbányai Mária-templom egykori főoltáráról. forrás: www.hung-art.hu

– Szégyellhetné magát! Ráér még megkapni azt a pénzt! – Nekem most kell! – csökönyösödött Ulkei Adám. – Miért olyan sürgős? – kérdezte kedvetlenül a jegyző. – Neköm azért – remegett a hangja a félvad embernek –, mert ma van karácsonyeste, s én azt a pénzt a Péter árvájának szántam, Dénöskének... Szeretnék rajta kicsi csizmát

venni, kicsi harisnyát, jó meleg posztó kurticskát, báránybőr sapkát, hogy meg ne fázzék a télen... Legalább annyi öröme legyen szegény árvának... Az a pénz úgyis a gyermeket illeti. Az apja az életével fizetett érte... Legalább az a pár krajcár maradjon utána. Senkinek nagyobb jussa nem lehet hozzá, mint annak az ártatlan gyermeknek. Legalább neki legyen karácsonya ebben a cudar világban!... Nincs igazam, tekéntes jedző úr?...

Míg a jegyző reszkető kézzel a penna után nyúlt, hogy intézkedjék, a vad pásztor szálfaegyenesen, büszkén körülnézett az irodában, hadd lám, van-e valaki, ki azt meri mondani, hogy neki nincs igaza!... – Mikor a pénzt megkapta, s estére el is intézte, amit akart, a hóna alá szorította a csizmácskákat, kicsi harisnyát, kurticskát, s büszkén felszólott az égbe: – Most már jöhetsz, Jézuska!... Nyírő József (részlet) forrás: www.mek.hu

10

KALENDÁRIUM


december - Karácsony hava – télelő – álom hava – Istenfiak (Tárkányok) – nyilas hava Krisztus születésének ünnepe nyomán Krisztus hónapjának is nevezik. Az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészületek időszaka. Kezdete a Szent András napját (nov. 30.) követő vasárnap előestéje. Eredete az V–VI. századra nyúlik vissza. Adventus (lat.) = várakozás – Fény-Krisztus megszületésére. Állatövi évkörben nyilas, az új életet termékenyítő fény születésének ideje. A hagyományban bent, a családban élő elcsöndesülő idő. Bál- és mulatságtiltó, melyet csak a disznóölés tört meg. Egyedül a duda szólt, mely a kandisznó kedvét is el tudta csitítani. Hajnalanta a gyerekek ébresztő csengőszóval énekelték fel a falut, hogy mindenki siessen rorátéra, hajnali misére. A gonosznak minél kevesebb teret hagyó rendeződő lélekkel készültek a legsötétebb napok átvészelésére. Népi megfigyelések: – ha december lágy, esős, a vetés csak meglehetős – fehér Karácsony, fekete Húsvét – lucskos karácsony rossz nyár, rossz termés – meleg Karácsony, hideg tél

A Lucának híres napja / A napot rövidre szabja. Téli mennydörgés, / Meg lesz, jó termés. Zöld karácsony rossz, / Fehér húsvétot hoz. János-nap ha borús, / A termés igen dús.

Népi mondóka

Jeles napok Borbála napja – december 4.

Szent Borbála emlékünnepe, aki Kis-Ázsiában élt, apja keresztény hite miatt toronyba záratta. Mártírhalált halt apja keze által. A bányászok, tüzérek, védőszentje.

Szent Miklós napja – december 6.

Amilyen kevés hitelesnek tekinthető történeti adat birtokában vagyunk, olyan sok mozgalmas történetet ismerünk a szent püspökről, akiről a hagyomány olyan tisztelettel beszél, hogy népszerűségben, bensőséges tiszteletben és életszerűségben alig találjuk párját a szentek között. A történettudományt is kielégítő pontosságú életrajz nincs birtokunkban Szent Miklós püspök életérôl. Alakját, a XIII. századi Legenda Aurea alapján vázoljuk föl. Eszerint Miklós már a születése napján fölállt a fürdőkádjában! S hasonló ehhez az is, amit némi büszkeséggel mond el a legenda, mint a leendő aszkéta első megnyilvánulását, hogy böjti napokon a kisded csak egyszer szopott. Miklós felnőttkorában amikor megtudta, hogy az egyik szomszéd nagy szegénysége miatt nyilvánosházba akarja adni három lányát, éjnek idején a nyitott ablakon át bedobott egy erszény pénzt, és így először a legidősebb, majd hasonló ,,égből jött’’ segítségek után a másik két lány is tisztességgel férjhez mehetett. Égi jel hatására Myra városa megválasztotta püspökének. Miklós kiválóan teljesítette püspöki feladatait, s részt vett a niceai zsinaton is. Mikor pedig egy napon viharba került matrózok hívták segítségül, megjelent a hajón, kezébe ra-

gadta a kormányt, s lecsillapítván a vihart biztonságba vezette őket. Három ártatlanul vádolt katonatisztet koholt vádak alapján bebörtönöztek és halálra ítéltek. Miklós azonban Nagy Konstantinnak megjelent álmában, és a katonákat megmentette a hóhértól. Megszámlálhatatlan azoknak a történeteknek a száma, amelyek a segíteni siető Miklósról szólnak, különösen gyermekek esetében. Az egyik ilyen történet szerint egy gonosz vendéglős elcsábított három iskolás fiút, majd megölte őket, és mint a húst szokás, só közé egy hordóba rejtette a holttestüket. Miklóst egy angyal figyelmeztette az esetre, mire ő megjelent a vendéglős házánál, föltámasztotta a gyermekeket és megbüntette a bűnöst. Mikor hosszú öregség után 343-ban vagy 350-ben meghalt, angyalok fogadták és vezették be a Paradicsomba. Egy gyermektelen házaspár azért imádkozott a szenthez, hogy gyermekük lehessen. Mikor fiúk született és már fölcseperedett, atyja tengerre szállt vele, hogy hálából elvigyen a myrai Szent Miklós- templomba egy díszes fogadalmi kelyhet. Útjuk közben a gyermek éppen ezzel a kehellyel akart vizet meríteni a tengerből, beleesett a vízbe, és megfulladt. Az apa bár vigasztalhatatlan volt, a fogadalmát teljesíteni akarta, de a megígértnél sokkal egyszerűbb kelyhet tett az oltárra. Egyszer csak látja ez az ember, hogy a halottnak vélt kisfia beszalad a templomba, és elmeséli, hogy amikor beleesett a vízbe, Szent Miklós püspök vette az ölébe, és megmentette. Most már az igazi hálaajándékot tették le az oltárra. Csodatevései okán patrónusa a gabonakereskedőknek, halászoknak, hajósoknak, bányászoknak, raboknak, nagylányoknak, diákoknak, zarándokoknak, stb. Középkori képeken keresztes süveggel fehér köpenyben jelenik meg. A zártság (+) és nyitottság (O), a születésvarázslás és és a fény kiáradásának jelképével. A Szentháromság, az évkör ellenpólusa is megidéződik Miklós ünnepével. Miklós vigíliáján a középkori Európában, és hazánkban is „Miklóst jártak”. A gyermekpüspök – akinek a felnőttek is engedelmességgel tartoztak e napon –, (krampusz kíséretében) betért a gyermekes házakba vizsgáztatni, gyóntatni, imádkoztatni, mely után fenyített, vagy jutalmazott érdem szerint, majd kíséretével a templomba vonulva végzett „szertartást”. (Eredetileg aprószentek napja szokása.) Dunántúlon maskarába öltözött legények „láncos Miklós” és rémes kísérete nagy zajjal–lármával ijesztgette, rontotta a hosszú éjszakákon erőre kapó gonosz szellemeket. Az ajándékozó, jó szellemek kereszténnyé lett képviselője Miklós. Az a Mikulás-szokás, amikor a gyermek lábbelijébe ajándékot tesznek, évszázados csupán. A piros ruhás Mikulás (és Mikulás Play Girl) a modern civilizáció szülötte.

PAPÍR - IRÓSZER - BŐRDÍSZMŰBOLT Csömör, Petőfi Sándor utca 23.

KARÁCSONYI AKCIÓK!

Naptárak, határidőnaplók, könyvek nagy választékban.

Minden táskából 20% engedmény!

Nyitva tartás: H–P: 10–18, Szo–V: 9–13


11

KALENDÁRIUM

Luca napja – december 13.

Szent Luca ókeresztény szűz 310 körül élt. Keresztény hitéért halt vértanúhalált, az egyház nem tartja valós történelmi személynek. A szembetegségben, szenvedők, az utcanők és varrónők pártfogója. A név a latin LUX, az a fény szóból ered. A Gergely-naptár (1582) bevezetése előtt december 13. Luca napja volt a leghosszabb éjszaka napja, azaz a téli napforduló, mely egybeesett az új fénnyel születő év kezdetével. Luca napja méhében hordozta az új esztendő reménységét is, gondjait is. Innen fakadnak a Luca-napi termékenységvarázsló, gonoszűző népi szertartási játékok. A fény és sötétség lehetőségét egyaránt hordozza a napforduló. (LUCa, LUCfenyő < > LUCifer, LUCapuca.) Ehhez a naphoz népszokások, például a férj- és házasságjóslás, halál- és betegjóslás, termésjóslás, időjárásjóslás gazdag sora kapcsolódott. Az év végi ünnepkör naptárreform miatti széthúzódása tovább fejlesztette a népi jósló szokásokat. E napon vetették el spirál (életjelkép) alakban a lucabúzát tálnyi földbe, mely kihajtva égkék szalaggal átkötve, közepén szentelt gyertyával került a karácsonyi asztal közepére. A temlom oltárát is ezzel díszítették. Képnyelvi jelentése: Isten fénye Krisztusban testesülésének jelképe a búzamag, mely termékenyül a földben (anya, anyag, agyag), testünkben. Ennek zsenge hajtásait a kék szalag, Mária palástja, szeretete védelmével fogjuk körbe. A gyertya pedig mint közép-tengely megidézi a Szentleket, Isten sugárzását. Ekkor kezdik faragni a lucaszéket, mely a karácsonyi éjféli misére készült el. Erre állva ki-ki megláthatta a falu boszorkányait, a pap szoknyája után kapkodó ördögöket. E napon asszonyt nem engedtek be a házba, és kölcsön sem adtak semmit.

Tamás napja – december 21.

Hitetlen Tamás néven emlegetett apostol napja. A hagyomány szerint pünkösd után megjelent neki külön Jézus. Innen ered a szólás: Szent Tamás szolgája vagyok, azaz hiszem, ha látom. E naphoz is férjjósló praktikák kapcsolódnak.

Karácsony vigíliája, Ádám-Éva napja– december 24.

Karácsony böjtjén a tanító-kántor sütötte ostyát hordták a gyerekek ajándékul a házakhoz kevés adomány fejében. Szenteste, karácsony böjtjének estéje. (A gyerekek éhségét mákos guba, kalács csillapította.) Meghitt családi együttlétben teljesedett be az ádvent minden várakozása. Betlehemezés, kántálás, szentcsaládjárás hirdeti házról-házra a kis Jézus érkezését, megidézve a pásztorok Betlehembe menését. Szerte Nagy Magyarországon a parasztpolgárság szerint a karácsonyesti harangszóra megnyílik az ég, és egészen az éjféli misére való beharangozásig így is marad. Ezt az időt békességben, szeretetben kell eltölteni, hogy a kis Jézus áldására méltók legyünk. Isten Fia, Jézus Krisztus, a megtestesült Ige földi születésének ünnepekor a világ évről évre megújulásakor a vizek borrá, aranyossá változnak. Az éjféli misére hajdan a pásztorok dudaszóval vonultak be, és nagyörömben, vígságban ünnepelték a kisded megszületését. Az éjféli harangszóra az istállóbéli jószág is talpra állt, fölverték az aprójószágot is. Vacsorához, csak az éjféli mise után ültek. Az aranyossá vált vízbe merített a gazda 3 piros almát. Egyet az állat ivóvizébe tett, hogy egészséges legyen, egyet a mosdóvízbe, egyet a karácsonyi asztalra.

Az asztal oltárként 3 abrosszal letakart közepén a lucabúza, közepén a szentelt gyertya. Az asztal alatt a jézuskéve (az aratás első kévéje). Az egyszerű ételek mellett a fokhagyma, a dió és méz, mint a test, szellem és lélek egészségét jelképező étkek szerepeltek. A gazda annyifelé vágta az almát, ahányan az asztalnál ültek, hogy együvé tartozzanak mindenkor egészségben, mint az alma gerezdjei. Az étkezés „szent” morzsáiból az állatoknak is jutott... (Gazdag hagyományainkból morzsákat tudunk csak hely hiányában felemlíteni.)

REMENDON Bt.

LAKÁSFELSZERELÉS- ÉS AJÁNDÉKBOLT SZERETETTEL VÁR MINDENKIT KARÁCSONYI AJÁNDÉKKÉSZLETÉVEL:

• Konyhai eszközök, edények • üvegáru, • dísz- és ajándéktárgyak • ajándékcsomagolók • képkeretek méretre is • papír, írószer • játékok… • Hamarosan dohány és édesség!

Csömör, Szabadság út 1. (A Kultúrház udvarán, bejárattal a Széchenyi útról.)

Telefon: 06 70 362 0619

Majd figyeljetek, mikor intek, / Virágokat néktek hintek, Hogy az élővilágot szeressétek, / A gyengébbeket segítsétek.

Adrián József , 2006.

Karácsony napja – december 25.

A magyar paraszti életben a család ünnepe volt. A nagy család különvált tagjai is hazatérnek, a haragosok megengesztelődnek, megbocsájtanak. Ez a nap munkatilalommal járt, csak a legszükségesebb munkákat végezték el. Jézus születése az üdvtörténet központi eseménye, mert aki született, nemcsak az ember fia, egy az emberek közül, hanem Ő az Atyától a Szentháromságban az idő kezdete előtt születő Fiú. Születése mindenki számára üdvösséget hoz, aki engedi, hogy lelkében a kegyelem által megszülethessék az üdvözítő. Az üdvtörténetben Jézus születésének fókusz és tengely jellege van: az előtte történtek rá irányulnak, az utána történtek belőle következnek. E születéshez viszonyítva számítjuk a történelem eseményeit Krisztus előtt (Kr. e.), és azóta: Krisztus után (Kr. u.).

Karácsony másodnapja, István napja – december 26.

István az egyház első vértanúja, államalapító királyunk Szent István névadó szentje. A regölés a magyarság egyik legarchaikusabb szokása, fő időpontja is ezen a napon van. A regölés a legények és házasemberek termékenység- és párokat összevarázsló házról-házra járó köszöntő szokása, a téli napforduló ősi emléke. A regősénekek átfonódtak keresztény jelképiséggel. (Lásd: 6, oldal.)

AUTÓMOTOR FELÚJÍTÓ GÉPMŰHELY

személy- és tehergépkocsi motorok fötengelyköszörülése, csapágyazása, hengerfúrása, hengerfej felújítása, motoralkatrészek értékesítése.

Gutyán és Társa Bt. Csömör, Ady E. u. 34. Tel.: 20/913-85-45, 28/543-615

12


KALENDÁRIUM János napja – ddecember 27.

Szent János evangélista ünnepe. E naphoz kapcsolódott a borszentelés szokása. A szent bornak is – minden más szentelménynek – mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert és állatot gyógyítottak vele.

Aprószentek napja – december 28.

Aprószentek napja a Krisztusért mártírhalált halt betlehemi kisdedek emlékünnepe, azoké, akiket Heródes a gyermek Jézus keresésekor megöletett. Ezen a napon megvesszőzték a gyermekeket a betlehemi kisdedek szenvedésének emlékére. Magyarázata kettős: egyrészt a pogány termékenységvarázslással függ össze, másrészt a bibliai történettel kapcsolatos.

Szilveszter – december 31.

Szent Szilveszter pápa (314-335) ünnepe. A szilveszteri és újévi a szokások és hiedelmek célja az, hogy biztosítsa a következő esztendőre az állatállomány szaporaságát és a termés bőségét, valamint az emberek egészségét, szerencséjét. a lap tetejére Forrás: Diós István: A szentek élete; Bálint Sándor: Népünk ünnepei; Molnár V. József: Kalendárium

A karácsonyfa története A fenyőfát népünk a régiségben istenfaként tisztelte, nem vágta ki karácsonyfának, csak ágait vitte be házába. A fenyőfa eredetét Bálint Sándor népi gyűjtése így írja le: Amikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Az Úrnak ellenségei már nyomában voltak, maikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, azért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült. Az Úr most megáldotta a fenyőfát: „Soha ne hullasd el a leveleidet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetünkre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát.” A fenyő már az emberiség őskorában is mágikus jelkép volt. Örökzöld ágai hirdették a téli napforduló ígéretét. Először az emberek borókát, fagyöngyöt, fenyőágat akasztottak fel otthonaikban a mestergerendákra. Már a rómaiak is ajándékoztak egymásnak zöld ágacskákat. Az ősgermánok a fény tiszteletére mécsesekkel díszítették a fenyőágat. E szokásokkal rokon hazánkban a Borbála napi zöldág hajtatása. Később a zöld ágakat termékenységszimbólumokkal díszítették. /tojás, alma, dió, mogyoró/. A legtöbb német területen a karácsonyfának paradicsom volt a neve, hozzátartozott a középkori paradicsomjátékok kellékeihez. Az angyalhaj, a fémgyöngy, papírlánc, a bibliai kígyót idézi a bűnbeesés idejéből. A fa alá tett ajándékokatételeket a család eltávozott tagjainak szánták. A Habsburg uralkodók Bécsben 1824 táján fenyőfa alatt ünnepelték a szentestét, egymásnak ajándékot adva. Hazánkban Bécsből a magyar arisztokrácia példája nyomán terjedt el. Az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvick Teréz állította Aszódon a XIX. század folyamán. forrás: www.karacsonylap.hu

FESTÉK-BARKÁCS SZAKÜZLET FESTÉK-BARKÁCS SZAKÜZLET Megújult Megújultüzletünk üzletünk szeretettel a kedves szeretettelvárja várja a kedves vevőket a hét minden napján! vevőket a hét minden napján! Új termékeink: –ÚjBelinka termékeink: –– Köber Belinka – Caparol

– Köber Továbbá: falfesték – Caparol és autószín keverési lehetőség!

Címünk: 1162 Budapest, Timur utca 96. Elérhetőségeink: Továbbá: falfesték és autószín keverési lehetőség!

06 20 496-8881, 06 20 230-7227 Címünk: 1162 Budapest, Timur utca 96. Elérhetőségeink: 06 20 496-8881, 06 20 230-7227 „...Karácsony készül, emberek! Szépek és tiszták legyetek! Súroljátok föl lelketek, csillogtassátok kedvetek, legyetek újra gyermekek hogy emberek lehessetek!”

Nyitva tartás H–P: 07.00–17:00 Sz: 07:45–13:00 V: 08:00–12:00

Wass Albert

ABBA BAU

Építőipari és kereskedelmi Kft. Építőipari generál kivitelezés, alaptól a tetőig. Szerkezetépítés, gépi vakolás, homlokzati hőszigetelés, referenciával. Hideg melegburkolás, festés, mázolás.

Elérhetőség: 06 30 6367299 Email. bajozsi@freemail. hu

Körülnézett háza táján Csigabiga néne. „Közeledik már az ünnep, meszelni is kéne!”

Meszet oltott egy csöbörben, s kimeszelte házát. Olyan fehér, olyan tiszta, nem találni párját.

Gazdag Erzsi: Csigabiga néne


CSICSERGŐ

Zsuzska karácsonya Zsuzsika fázósan húzta magára kissé kopott, de nagyon meleg kiskabátját, amelyet édesanyja hozott nemrég a városból. A puha ruhadarab nagy utat bejárhatott, még az Óperenciás tengeren túl is viselte valaki, aki kicsit nagyobb lehetett, mint Zsuzska. – Nem baj – mondta édesanyja –, legalább meleget tart, le egészen a bokádig, kislányom, s majd jövőre is jó lesz, amikor iskolába kell menned. Csak ne fázna mégis annyira! Hátán hangyák szaladgáltak, s hiába csalogatták játszani a gyerekek, egy helyben állt, azt várva, hogy felmelegedjen egy kicsit. Talán kisüt a nap, vagy a házblokkok kivágott ablakaiból égre nyúló, füstölgő kéménycsövek meleget fújnak lefelé. Sokszor látta már, hogy – valami különös okból – a szürke-fekete füst nem felfelé szállt, hanem az épületek között somfordált. Bárcsak most is erre jönne! Nem várja meg azonban, inkább bemegy a lépcsőházba, leül a lépcsőre. Fel is mehetett volna, de lehallatszott Apa és Anya veszekedése, nem akart ott lenni. Pedig de jó lenne a kályha mellett kucorogni! Húzta az időt... Apa úgyis elmegy. Mennek a hegyekbe, mert nincs fa, épp csak annyi volt, amennyivel Anya elkészítette reggelijüket, de az érckályha biztosan tartja még a meleget. Ma finom volt a reggeli – gyűlt össze szájában a nyál –, és lehúzta kötött sapkáját egészen a szemébe, talán akkor nem zavarja a kintről bekukucskáló fénysugár. Az estéről megmaradt hideg puliszkát Anya cérnával kockákra szabdalta. Neki is lesz ilyen cérnája, ha nagy lesz, mert olyan szép darabokat lehet vágni vele, hogy csoda! Még tornyot is lehetne építeni belőlük! Anya, persze, nem játszott, hanem az egészet egy tepsibe tette, öntött hozzá egy kis maradék olajat, s hozzá meleg teát adott óriás csuprokban. Tea! Azért menne fel legszívesebben, mert látta, hogy még maradt belőle. Anya finomra főzi. Benne van a nyáron tördelt málnakóró íze és illata; ő is segített gyűjteni, amikor fenn voltak a hegyekben, s van benne még áfonyalevél is. Anya pedig igazi tündér, mert amikor csuprokba tölti a teát, áfonyaszemeket is csempész bele. Ötöt. Mindenki öt szemet kap. Mind az öt testvér. A lapítón megmaradt puliszka nem érdekli, az úgyis anya része, mindig ő eszi meg a morzsákat, mert azt nem lehet megszámolni. A kockákat igen, s ő már el is tud számolni egészen százig, de annyi kocka még sohasem volt a lapítón. Anya azt mondta, hogy mindjárt karácsony lesz s akkor nagy lakomát csapnak, mert felbontja a polcon sorakozó áfonyalekváros üvegeket, annyit kenhetnek belőle igazi kenyérre, amennyit akarnak. Csak most menne már el Apa! Pedig nem is részeg! Akkor miért kiabál? Anya csak annyit mondott neki, hogy fáért kell menni, merthogy fáznak a gyerekek. Azóta veszekednek, őket leküldték játszani, s ha nem dideregne ennyire, akkor felmenne, és megmondaná Apának, hogy ne kiabáljon, merthogy ők mind az öten nagyok már, és szeretnek a hegyekbe menni, majd segítenek a szekérre felrakni, amit kivágott. Apának csak ki kell dönteni a szárazat, s azt ő könnyedén meg is tudja tenni, mert nagyon, nagyon erős! Bár karácsony lenne már és meleg! Amíg még hallja őket, addig szundikál, arra biztos felébred, ha csend lesz... Juj, de szép! Nem, nem nyitja ki a szemét, hiába is kiabál

13

neki barátnője, Ancsa, mert ilyen szépet még sohasem látott. S meleg is lett egyszerre. Hogy is nem vette észre, hogy leesett a hó! Mekkora pelyhek! S a hegy! Jaj, de szép! Tiszta fehér minden, az összes fa, és a tetejükön, de még az ágaikon is hogy csillognak-villognak a fények! Meg kell néznie jobban! Kiszalad a házak mögé, hogy lássa körbe-körbe a hegyeit ebben a ragyogásban. Gyorsabban, gyorsabban kell rohannia, mert még valakik leoltják a fényeket. Futás közben ide-oda kiabál, hívja a barátait is, hogy ne csak egyedül ő lássa, és amikorra már mind összegyűltek, ahányan csak a blokkokban laktak, akkor lepődtek meg igazán. Kanalasék szekere és lova az összes Kanalas gyermekkel a csillagok közül ereszkedett le a földre. Épp feléjük tartottak... – Látjátok? Látjátok? A lovak is hogy csillognak-villognak! Nem is mondta Péter, amikor egyszer puszit adott a szájára, hogy ilyen csodálatos szekerük van, és hogy a lovaik fénybe tudnak öltözni, és azt sem, hogy apukája Mikulás sapkát szokott viselni. Az ő nagy testvére azonban figyelmeztette, hogy Péter, az cigány, és hogy ne engedje meg többet a puszit, mert még megtelik a dús, fekete, hosszú haja bogarakkal, s emiatt majd le kell vágni tövig, mert arra nincs pénz, hogy a patikából vegyenek rá olyan valamit, amitől elszaladnak a fejéről a hívatlan vendégek. S lám, nem volt igaza, mert Peti apukája tényleg Mikulás, anyukája pedig maga a Tündér, ezt nyáron Anyu mondta, amikor Peti édesanyja mind nekik adta a piacról visszahozott erdei epret. Az asszonyok megtanácskozták, mit csináljanak belőle, aztán határoztak. Az egyik adott tojást, a másik cukrot, és Anyu igazi eperhabot vert, annyit, hogy az udvaron játszó összes gyermeknek telis-tele lett a mustáros pohara; s még a nagyoknak is jutott nyalogatni való, míg kinn beszélgettek a blokk előtti padon. Jaj! Hogy porzik szekere nyomában a nagy hegy hava, egészen hosszú, széles csíkot húz maga után, s milyen szép, színes fények kísérik, amerre elhaladnak! Sok-sok fényt lát: sárgát, kéket, de főleg sok-sok pirosat... Tüzet is rakhattak ott fenn, mert égni kezdtek a fenyők, jaj, de szép, jaj, de jó meleg van! – Zsuzsi! Zsuzsika! – hallja Anya hangját. – Nyisd ki a szemed, kicsi lányom, igyál még egy kicsit! Itt a finom, forró tea! Vendég is jött hozzánk messziről, autóval. Zsuzsika, nyisd ki a szemed! Erre kíváncsi lett, s mert már amúgy sem látja a csillagos hegyeket, csak megnézi, ki jöhetett hozzájuk; eddig senki sem volt náluk, főleg olyan nem, aki messziről jött volna. Nagyot kortyol a teába, aztán lassan emeli pilláit, még sérti a fény, de legalább nem futkároznak hátán a hangyák. Anya szemével találkozik, amint föléje hajol, kezében az ő kicsi, piros bögréje... – Ennyi egyelőre elég! – hallja az idegen hangját. – Majd később kaphat még. – Egy bácsi! Miért nem ihat annyit, amennyit akar? Miért jött ide? Rossz ember! Hunyná is be szemét, de Anya azt mondja, figyeljen jól, és azt, hogy beteg volt, és ez a bácsi el fogja vinni magával valahová, ahol soksok gyerek van; ahol mindig van mit enni, meleg is van, és ha majd felerősödik, akkor iskolába is járhat ott náluk... Ott minden szép és jó, és hogy nem kell félnie, mert szeretni fogják... Tiltakozna ellene, hiszen neki itthon a legjobb, Anya és Apa mellett a testvéreivel, de nincs ereje. A bácsi szemébe néz, nahát...! Pont olyan, amilyent álmában látott, amikor vé-

14

CSICSERGŐ

gül megállt előtte a díszes szekér, és Kanalas Mikulás bácsi átadta azt a nagy-nagy csomagot, amely tele volt édességgel, kompóttal, és amely olyan nehéz volt, hogy le kellett tegye a földre. Szentestére készülődnek a gyerekek. Zsuzska tetőtől talpig megmosakodott, még meg is fésülködött, s most az asztalon bíbelődik: ajándékait készíti itteni barátainak és otthon maradt testvéreinek. Rajzol, rózsaszín nyelve kikandikál a szájából, segít a festésben... Az a bácsi, aki idehozta – itt Testvérnek szólítja mindenki – néha-néha föléje hajol; most ruha van rajta, mintha lány lenne, de az övé majdnem a földet éri, és van neki kámzsája is, biztos azért, ha kimegy a nagy hidegbe, le ne fagyjon a füle; és bár nem annyira puha, mégis nagyon jó odabújni, olyan friss, tiszta annak az illata!. Egyre erősebb, enni is eszik, nagyon sokat, neki többet is adnak, mert nagybeteg volt, mondják. Minden nap piros almát tesznek a tányérja mellé, egy darabig gyűjtögette, hogy majd hazaviszi őket, de mert észrevették, most meg kell ennie az asztal mellett. Csak a szuriktól félt nagyon, de összeszorította fogát, nem sírt, ma kapta az utolsót. Elzsibbadt a keze. Olyan sok testvére van itt, hogy még estére sem készül el... A teremben karácsonyi zene szól, a nénik – még nem tudja, hogyan kell őket megszólítani – mindent feldíszítettek, délutánra már benn lesz a fa is, s azok a díszek lesznek rajta, amelyeket az itt lakó gyermekek barkácsoltak, ragasztottak. Ebből kimaradt, de majd jövőre, mondja a Testvér, mert akkorra nagylány lesz, iskolás és egészséges... A nevét már le tudja írni, számolni otthon is tudott... A puliszka-építőkockák jelennek meg lelki szemei előtt, s már rajzolja is, rakja őket egymás tetejére... Várat készít, sárga várat, benne soksok gyerek, s mert van sok színes ceruzája, mögéje rajzolja a hegyeket, ahogyan látta, fehérbe öltözve, azzal a rengeteg kis égővel... A szánt sem felejti el a repülő lovakkal... S ha megnő, egyszer majd igazi ajándékot ad itt mindenkinek – határozza el, amint elkészült, úgy estefelé, mert itt mindig meleg van, és senki sem veszekszik, és nagyon jó. A Testvérnek rendes ruhát vesz, a gyerekeknek sok-sok csokit, a néniknek pedig teletölti a konyhát, hogy ne azon tanakodjanak állandóan, mit is főzzenek aznapra. Addig pedig tanul, mert sokat kell tanulnia és imádkoznia, ezt mondták, s ő már össze is tudja kulcsolni a kezét, délben is tudja az asztali áldást teljesen kívülről, és este is egyedül mondja a Miatyánkot... A fát körülállják mindannyian. A Testvér elmeséli, hogyan született meg a kis Jézuska, és azt is, hogy milyen szegény volt. Éppen, mint ők, de lelkében nagyon gazdag, különben nem tudott volna akkora csodákat tenni később, mint azt megtette a betegekkel, szegényekkel. Ők meg énekelni kezdenek: Rossz a Jézus kis csizmája, sír a ködmöne, ázik, fázik, megveszi az Isten hidege. Hogyha volna kiscsizmám Jézuskának od’adnám. Báránybőrös ködmönkémmel jól betakarnám... De neki van kiscsizmája, oda is adja, határozza el Zsuzsika, mert csak nem elégedett a rajzokkal, amelyek a fa tövében gubbasztanak. Húzza is le lábáról, s viszi, teszi be a fa alá... Rászegeződnek a tekintetek: – Miért vetted le a csizmád? – kérdezi Testvér. – Mert nekem van, és neki nincs – szeppen meg a kislány. – Igazi ajándékot szeretnék adni, nemcsak rajzokat.


– Vedd csak fel a lábadra, elárulok egy titkot, igaz később akartuk elmondani, de ha már így történt, legyen meg Isten akarata. Ma kora reggel itt volt az anyukád, de mert aludtál, csak megpuszilt, sietett haza a busszal a testvéreidhez. Hozott valamit, hogy az legyen a te ajándékod, mindenkinek. – Anyukám? – görbül sírásra Zsuzsi szája, de mert kíváncsi is lett, inkább kérdezett: – Mit hozott Anyu? – Kovászt. – Kovászt? Akkor otthon nem is lesz igazi kenyér? – Most már csakugyan zokogna, ha nem szólnak közbe; mert eszébe jut a beígért áfonyalekváros, igazi kenyér. – Otthon is lesz, ne félj! A kovász olyan, hogy szaporodik, az anyukák ezt nagyon tudják, jut belőle mindenkinek, csak szeretettel kell szétosztani. Kinyílik a nagy faajtó, s egy óriási, kerek falapítón egy gyönyörű, nagy kenyér, szeletekre vágva, bekerül a karácsonyfa alá. – Ez a te ajándékod, Zsuzsika! Ma estére nem is kellett főzni, mindenki annyit ehet belőle, amennyit csak akar. Imádkozzunk: „...a mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma...” Későre járt már, a gyertyák majdnem csonkig égtek, a csillagszórók füstjétől már nem lehetett érezni a friss fenyő illatát. Aludni tért a sok gazdag gyerek. Meleg takaró alatt Zsuzsi még elmondta imáját, de még ébren akart maradni, hogy visszaidézze a nagy kenyér látványát, s azt, ahogy elfogyott az utolsó szeletig. Ajtó nyikorgása szakította félbe, de ez sem tartott sokáig, az egyik fogadott anyuka lépett csak be, hogy megnézze, alszanak-e már a gyermekei, s látva, hogy minden rendben, kiment. A folyosó végén levő ablakhoz közeledett, oda, ahonnan látni a Hargita vonulatát. Havazik, hát mégis fehér a karácsonyunk; majd leült az ablak párkányára, s mint akinek szíve csordultig tele, énekelni kezdett, előbb halkan, majd egyre tisztábban, hangosabban: Csendes éj, szentséges éj!... Másnap reggel a nagy havazásban, a blokkok az ablakaikon át fújták a szürke füstöt. Az egyik családban ember és asszony keresztet vetett és megszelte a kenyeret. A polcról lekerült a legnagyobb üveg áfonyalekvár, s végül csak annyi maradt belőle, amennyi rászáradt a falatozó gyermekek arcára. Közben a fenyőfák, odakint, felöltötték magukra a legtisztább és legszebb ruhájukat, meg is csillan most rajtuk a mindent beragyogó napsugár. Erdélyben, kámzsás darócruhában a Testvér letérdel az oltár elé, hálát adni az Úrnak – gyermekeiért és a kovászért...

VARÁZSLAT

Verzár Éva

Vegyes üzlet várja vásárlóit a csömöri HÉV-állomáson! – lakberendezési, ajándéktárgyak… – könyv, DVD… – cigaretta, szivar, dohányáru – ékszerkészítés- és javítás… – nyomtatópatron- és toner töltés…

Elindul újra a mese! Fényt porzik gyémánt szekere! Minden csillag egy kereke! Ezeregy angyal száll vele! Jön, emberek, jön, jön az égből Isten szekerén a mese! Wass Albert

Nyitva tartás: Hétfő: 6–12-ig, Kedd – Péntek: 6–18-ig


CSERE-BERE-AJÁNLOM

15

Rovat, amely helyet ad mindazoknak, akik kicserélnék értékeiket, fölöslegeiket egymás közt, avagy segítséget kérnek

Notebookot, vagy asztali számítógépet vegyünk? Nincs olyan területe mindennapi életünknek, ami annyi megoldásra váró fejtörést okozna számunkra, mint a számítástechnika. Örömmel jelentjük, hogy a Csermely keretei között ezen rovatban indítjuk informatikai írásainkat. Témánk Karácsony előtt is komoly segítség lehet azoknak, akik számítógép beszerzés előtt állnak. Igen, tehát a nagy kérdés: Asztali gépet vagy notebookot válasszunk? Csak figyelemfelkeltésnek nézzük az egyik leggyakoribb téveszmét a notebookokkal kapcsolatban. Felhívnak, hogy ajánljak egy nem túl drága, de megbízható darabot. És akkor jön a hideg zuhany! Ilyen ma nem létezik! Azt javaslom tehát, gondoljuk át együtt milyen fajtát válasszunk, mielőtt elhamarkodottan döntenénk! Kezdjük a jó öreg asztali géppel. Legnagyobb előnye, hogy a megvásárlása után is szabadon konfigurálható a felhasználó pillanatnyi elképzelése, hobbija szerint. Néhány példa az igényekre és megoldásaikra: Ha zeneszerkesztő programot szeretnénk futtatni, beteszünk egy profi hangkártyát, ha a legújabb repülő szimulátoron kívánunk játszani, kicseréljük a videokártyát egy erősebbre, ha egy három dimenziós lakástervező, esetleg egy fotó-videofilm szerkesztőt telepítünk, akkor pedig egy izmosabb processzort rakunk a régi helyére. Ezen kívül, akár egy nagyméretű monitort is vásárolhatunk hozzá. Egy na-

TEMPLOM – ÉS ISKOLA KÍGYÓSON Fennmaradásukért, anyanyelvükért küzdenek – Kígyós – Kárpátalja gyerekei. Levélben fordultak hozzánk segítségért. Hogy miben segíthetünk? Az iskola dobozokat készít, mi megtölthetjük tartós élelmiszerekkel, mint pl. cukor, liszt, olaj, só, konzervek, kakaó, rizs, stb. Az egyházak a pénzbeli segítséget gyűjtik össze, s mindezeket még ünnepek előtt az MSZ helyi közösségéből Fazekas Mária, valamint Bándi Klára és Bese Gergő vinné el kisbusszal Kárpátaljára. Hogy miért fordultak hozzánk? A magyar gyermekeknek is ukrán nyelven kell tanulni, érettségizni, mert nincs magyar nyelvű iskola. Sokan elbuktak, s ezért úgy határozott Kígyós közössége, hogy felújítja régi magyar iskoláját, hogy kényszerből ne iratkozzanak át gyermekeik az ukrán nyelvű iskolába. Az 550 lelket számláló Kígyós gyülekezete összefogott. Őszre már felkerült az iskolára a tető. Istentisztelettel kezdődik és fejeződik be az oktatás. Imádkoznak, hogy végre ne hidegbe tanuljanak – be kellene vezetni a gázt –, hogy olyan illemhelye legyen a tanodának, amely nem szakad a fejükre, mert most ez a valóság. A tárgyi felajánlásokat a Csömöri Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodájában várjuk ügyfélfogadási időben, a pénzbeli adományokat az egyházak vezetői.

SEGÍTSÉGET KÉR egy anyuka 5 gyerekkel: „Van egy 19 hónapos tejérzékeny, egy 3, egy 12, egy 18, és egy 20 éves gyerekem. Bármilyen tisztálkodási szer, tápszer, pelenka, élelmiszer segít, nagy szükséget szenvedünk.” gyobb kijelzőt használva a szemünk egészséget megőrizhetjük, és nem tudom eléggé hangsúlyozni, ez mennyire fontos szempont! Miután a fogyasztói társadalmi modell „bedőlni ” látszik, és ezentúl talán többen javítják majd az eszközeiket, szót kell ejtenünk az asztali gépek karbantartási igényéről is. Az asztali számítógépek lényegesen megbízhatóbbak, mint notebook társaik. Kevesebb a meghibásodás, könnyebb és olcsóbb a javítás. A notebookok előnyeinek a felsorolása már jóval kevesebb helyet igényel. Röviden és tömören, hordozhatók és kevés helyet foglalnak! Bővebben, a kertben az otthoni wifi kapcsolatot, egy vitorláson vagy a Hortobágy közepén pedig valamelyik mobilszolgáltató internet hozzáférését használva szörfölhetünk szabadon a világhálón. Amit kevesen tudnak: A notebookok általában nem javíthatók gazdaságosan, nem bővíthetők, és nem működnek megbízhatóan. (!!!) Egy hosszú távon stabil hordozható gép pedig nagyon drága. Végső következtetésként tehát kijelenthetjük, hogy akkor vegyünk notebookot, ha fontos a mobilitás és átlagos teljesítményre van szükségünk. Egyébként maradjunk a bevált asztali gépeknél! Következő két számunkban segítünk eligazodni, hogy milyen típusú asztali gépet illetve notebookot válasszunk. Szemler István

Áldott Karácsonyt kívánunk minden kedves olvasónak!

Háromkirályok imádása faragott mézeskalácsforma, 1635.

Elérhetőségünk: [email protected] • Telefon: 06-20 941-2240, [email protected] • Telefon: 28 446-905 Honlap: www.magyarokszovetsege.hu • www.pestmegyeszala.fese.hu Lapszerkesztő: Verzár Éva • Lapterv, tördelés: A-MariArt Kft. • Nyomás: RR Nyomda

Amennyiben nem kéri további lapjainkat, kérjük, írja ki postaládájára, s ígérjük, nem fogjuk zavarni írásainkkal.

1. Melitskó Saroltának

Recommend Documents