1. Magas szinten elfogadott, a társadalom egészét érintı, átfogó koncepciót tartalmazó tervezési alapdokumentum

© http://vigzoltan.hu

A döntéshozók felmérték az információs társadalmi


változások hatásait Cél: a nemzeti versenyképesség javítása A globális játszmák eszközei lettek a nemzetgazdaságok -> kikerül a kontroll az állami irányítás alól Egységes nemzeti cselekvési programra van szükség -> információs stratégiára

1


Különbözı szinteken nemzeti nemzetközi regionális szövetségi Elemei információs közmő (information infrastructure) társadalom alrendszereinek informatizálását (informatization) iparfejlesztési politika (IT-industry policy), „információs társadalomépítés" (information society development)


„Teljes” információs stratégiáról az alábbi feltételek mindegyikének a megléte esetén beszélhetünk: (nulladik, vagy peremfeltétel) A meghatározó döntési helyzetben lévı politikusok elkötelezettsége az információs társadalom megteremtése mellett. 1. Magas szinten elfogadott, a társadalom egészét érintı, átfogó koncepciót tartalmazó tervezési alapdokumentum. 2. A program hatékony kormányzati szintő koordinálása. 3. Az operatív feladatok végrehajtására szakosodott célintézmény. 4. A tervezés tudományos és módszertani bázisát alkotó szervezet, amely elvégzi, illetve koordinálja a programhoz szükséges alapés alkalmazott kutatásokat. 5. A program teljes körő megvalósítását megelızıen tapasztalatszerzés céljából indított kísérleti (pilot) projektek. 6. A célok és feladatok tudatosítása és elfogadtatása a társadalom egészében. 2


ha a kritériumok nem a társadalom egészre, hanem alacsonyabb szintő tervezési egységre (például kizárólag információs infrastruktúrára) vonatkozik, vagy abban az esetben, ha a fenti kritériuok közül legalább 3 -4 megléte igazolható akkor Részleges információstratégiáról beszélünk

Az oktatási rendszerek harcát a tıkés nemzetállamok gazdasági


harcának modern metamorfózisaként értelmezhetjük. A "brain drain"-t, az "agyelszívást" pedig a nyersanyagokért vívott nemzetközi gazdasági harc metamorfózisaként mőködik. Azóta kiderült, hogy a változások még mélyebbek, még alapvetıbbek, s az oktatásfejlesztési stratégiák szinte észrevétlenül belesimultak az átfogó információstratégiai programokba, igaz, kiemelt jelentıségüket megtartva.

3

Új megjelenı igények és fogalmak


könyvtári-dokumentációs - kezdıdı gépi adatfeldolgozás Állam és gazdaság közös törekvése viszonylag hamar átfogó nemzeti információpolitika iránti igényben, majd tételes programokban öltött testet kommunikációpolitika (communication policy) a tömegkommunikációs eszközök (hagyományos és elektronikus sajtó, nyilvános információforgalom) intézményi-tartalmi kérdéseivel foglalkozó kormányzati aktivitása nyelvtervezés - az angol nyelv tömeges oktatását tőzik ki stratégiai célként információs külpolitika

a diplomácia egész rendszere mint információtermelı és feldolgozó gépezet került válaszút elé hálózati országpropaganda információs korszak hírszerzéspolitikája

számítógépesítési és távközlésfejlesztési számítógép-tudomány (computer science), telematika © http://vigzoltan.hu

technológiapolitika, késıbb high-tech-policy

nemzeti informatikai iparok megteremtésevagy versenyképesebbé tétele egy adott technológia elterjesztése

4

a kilencvenes évek elejére a kormányok egyre

inkább úgy kezdtek viselkedni és mőködni, mint a multinacionális óriásvállalatok A kormányok importálták a tervezési és menedzsment-módszerek legsikeresebbjeit sokkal szervesebben és több "átjárással" kezdett a válallati szférához kötıdni az oktatás- és a technológiapolitika © http://vigzoltan.hu

1993-ban Albert Gore amerikai alelnök Buenos Aires-i


beszédében meghirdette az információs szupersztráda ("Information superhighway") programot Hamarosan kiderült, hogy csak hagyományos ITinfrastruktúra (rész)programokat tartalmaz a tartalomszolgáltatás (content) tervezése nélkül elképzelhetetlen a stratégia végig vitele.

5

Koraszülött információstratégiák

Lengyelországban 1971 és 1974 INFOSTRADA 1971 és 1973 között a chilei gazdaság újjászervezéséhez CYBERSYN projekt

A korukat megelızı projektek mégis figyelmeztetnek arra, hogy a stratégiai tervezésnek módjában áll egy vagy két technológiai szakasszal elıbbre tekintı, késıbb adekvátnak bizonyuló irányok megtalálására


Nemzeti információstratégiák

Az elsı: 1992-es szingapúri "Intelligens sziget" program két különbözı út

hagyományos informatikai iparfejlesztési illetve számítógépesítési programokból fejlıdik ki kormányzati kezdeményezésre önálló, új fejleményként jöttek létre

politikai integráció erısségének a függvénye az információstratégia mélysége Ázsiai-csendes-óceáni övezet laza együttmőködési kerete, az APEC © http://vigzoltan.hu

információs infrastruktúrája az APII majd az AII (Asia Information Infrastructure) A legfejlettebb országok, a G7 1995 "Global Information Initiative "leggazdagabbak" mellett a "legszegényebbek" afrikai országok 1995 Világszervezetek pl. Unesco

6

1978-ban hozta létre azt az öt éves kísérleti programot három témája közül

az egyik az információs társadalommal foglalkozott oktatás az információs társadalom-politika fókuszpontja az európai információstratégia az EU bizottsági mőhelyeibıl nıtt ki európai informatikai óriásvállalatok offenzív piaci érdekei

Hans-Olaf Henkel: "Európa nem veszthet több idıt, ha versenyben akar maradni"


tudományos programok továbbfejlesztésének igénye A mérföldkövek:

1984 - ESPRIT, 1985 - RACE a fejlett kommunikációért, 1986 - AIM (egészségügy), DRIVE (közúti szállítás) és DELTA (távoktatás)>4. keretprogram

1993-as bizottsági szakanyag, a White Paper on "Growth, competitivness and employment: the challenges and courses for entering into the 21st century"

Európa és a Globális Információs Társadalom Martin Bangemann által irányított szakértıi bizottság dolgozta ki 1994-ben EU 1995 közepétıl két irányban bıvítette tovább az információs © http://vigzoltan.hu

társadalommal kapcsolatos tevékenységét. 1995 júniusában "nyitott" a KKE (Kelet-Közép-Európa) országok felé, és nagyjából ekkor kezdte meg az egyes részfeladatok aprólékos kimunkálását

7

Bangemann-jelentés © http://vigzoltan.hu

1994 tíz úttörı alkalmazás távmunka, távtanulás, intelligens városok, elektronikus tendereztetés, egészségügyi informatika közös egyetemi adathálózat, transz-európai államigazgatási hálózat, közúti és légiforgalmi rendszerek, telematikai szolgáltatások kisvállalkozásoknak

A stratégiatervezési folyamat része-> "Zöld könyvek" követik a technológiától a társadalom kérdései felé való mozgást Az EU 1997 és 2001 között 45 millió ECU-t fordított arra, hogy az


"európai információs társadalom" lehetséges hatáskövetkezményeit megismertesse a közvéleménnyel. tudományos-technológiai programok, az oktatási együttmőködések, sıt az egészségügy is az informatizálás átfogó programjának részeként kezeltetnek

8


Az információs társadalom építésének „társadalmasítása” – az eEurope program új irányvonala (1999) Valamennyi állampolgárt, otthont és iskolát, minden üzletet és hivatalt be kell vonni a digitális korszakba és a hálózatokba. Digitálisan képzett Európát kell kialakítani, az új elképzelések finanszírozására és valóra váltására kész vállalkozói kultúrával alátámasztva. Biztosítani kell, hogy a folyamat szociálisan befogadó jellegő legyen, erısítse a fogyasztói bizalmat és a szociális kohéziót. Az eEurope akcióterve (2000) (eEurope Action Plan) Az internethez való hozzáférést mindenütt biztosító infrastrukturális háttér kiépítése (olcsó, gyors és biztonságos internet-használat). Az emberek felkészítése az információs kihívásra. Az internet-használat területeinek fejlesztése

eEurope+ 2003: az eEurope céljainak kiterjesztése a csatlakozó országokra (2001)

Az információs társadalom megalapozása:


megfizethetı árú telekommunikációs szolgáltatások hozzáférhetıvé tétele mindenki számára, az információs társadalommal kapcsolatos részek átvétele az Acquis győjtınévvel jelölt közös európai joganyagból.

Olcsó, gyors és biztonságos internet. A befektetés tárgya: emberek és készségek. Az internet használatának ösztönzése (és ezen belül új célként az online környezet védelme).

eEurope2005 – a szélessávú internethasználat programja

Politikai feladatként felül kellett vizsgálni nemzeti és európai szinten egyaránt azokat a törvényeket, amelyek akadályozták az Akciótervben meghatározott célkitőzések érvényesülését. Az eEurope programok olyan folyamatokat indítottak el, melyek megkönnyítették a tapasztalatok cseréjét és figyelmeztettek a hibák kijavítására. A benchmarking módszerével lehetıség nyílt a folyamatok ellenırzésére, annak érdekében, hogy valóban a kitőzött feladatok valósuljanak meg. Az adatgyőjtés biztosította a hatékony végrehajtás folyamatosságát, és kapcsolódott az Európai Tanács minden tavasszal esedékes általános értékeléséhez. Célként idısoros, összehasonlítható és megbízható adatok győjtését és szolgáltatását jelölték meg. Az Akciótervben megjelölt célok megvalósulásának fontos feltétele volt a tagországok információs politikájának koordinálása.

9

A tudástársadalom programjának részeként az európai


kutatói közösség megerısítése és mozgósítása, a kutatás és fejlesztés legmagasabb prioritássá tétele és az innováció elısegítése. Az Unió belsı piacának megerısítése. A vállalkozói klíma kedvezıbbé tétele. Alkalmazkodóbb és befogadóbb munkaerıpiac (különös tekintettel az élethosszig tartó tanulás révén újra integrálható és az idıs állampolgárokra). Környezeti oldalról is fenntartható jövı

Egységes európai információs tér létrehozása


Sebesség: szélessávú internet biztosítása és népszerősítése. Gazdag tartalom: a biztonság garantálása és a szükséges jogi háttér megteremtése a minél színvonalasabb online tartalom elıállítása érdekében. Interoperabilitás: a különféle rendszerek, platformok és eszközök közötti átjárhatóság biztosítása. Biztonság: az illegális tartalom elleni küzdelem, a csalások visszaszorítása, a felhasználói bizalom elısegítése.

Az információs és kommunikációs technológiák kutatásával kapcsolatos befektetések és az innováció ösztönzése Befogadó európai információs társadalom létrehozása

10

IKB , késıbbi IHM szakértıi anyagok Kutatóintézetek szakértıi anyagai Magyar Válasz 1999 © http://vigzoltan.hu

MITS 2003 októberében Teljes MITS itt volt: http://www.ihm.hu/strategia/ De már nem érhetı el

A XXI. század kihívásai


„Modern Európai Magyar Köztársaság” Információs Társadalom

Európai Unió

• Európa helytállása a nagyrégiók versenyében

• A nemzet sikere az Európai Unióban

11

Modern Euró Európai Magyar Köztá ztársasá rsaság


Demokrá Demokrácia fejleszté fejlesztése, esé esélyegyenlı lyegyenlıség biztosí biztosítása Nemzeti identitás, nyelv és kultúra megırzése Gazdagabb, nyugodtabb, biztonsá biztonságosabb világhoz tartozás Fenntartható Fenntartható fejlı fejlıdés, modern kö közigazgatá zigazgatás, oktatá oktatás és egé egészsé szségügy az informá információ ciós és kommuniká kommunikáció ciós technoló technológia alkalmazá alkalmazásával


Az információs és kommunikációs technológia – mint a tudásalapú, információs társadalom építése legfontosabb eszközének – széleskörő alkalmazása, és segítségével a gazdaság és a társadalom modernizációja, dinamizmusának, versenyképességének növelése

Jıvıkép Modern Euró Európai Magyar Köztá ztársasá rsaság

12

+ =

Folyamatok korszerősítése információs és kommunikációs technológia folyamatok informatizá informatizálása


+ =

Szolgáltatások modernizálása információs és kommunikációs technológia elektronikus szolgá szolgáltatá ltatások

Informatizált folyamatok + elektronikus szolgá szolgáltatá ltatások =

Jıvıkép eMagyarorsz ág Magyarorszá

Jıvıkép eMagyarorsz ág Magyarorszá

Társadalmi fejlıdés

Fejlıdési állapot a stratégia hatására


Ere dm én y

Technikai fejlıdés

Jelen helyzet

Stratégia

Fejlıdési állapot stratégia nélkül

Piaci mőködés

13

ÉLETMINİSÉG JAVÍTÁSA AZ INFORMÁCIÓ TÁRSADALMASÍTÁSA

Mőködés hatékonyságának növelése, szolgáltatások nyújtásának biztosítása információk elıállítása, kezelése

Elektronikus szolgáltatások megvalósítása, szolgáltatások igénybevételének biztosítása információk elérése


(eligazodás, kényelem)

(versenyképesség)

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

hagyományos gazdaság e-gazdaság

2004

2015

hagyományos szolgáltatások

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

e-közigazgatás e-egészségügy e-oktatás e-kultúra 2004

2015

ÉLETMINİSÉG JAVÍTÁSA


Mőködés hatékonyságának növelése, szolgáltatások nyújtásának biztosítása információk elıállítása, kezelése

AZ INFORMÁCIÓ TÁRSADALMASÍTÁSA

Elektronikus szolgáltatások megvalósítása, szolgáltatások igénybevételének biztosítása információk elérése (eligazodás, kényelem)

(versenyképesség)

MUNKAFOLYAMATOK INFORMATIZÁLÁSA

INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA ÉS ESZKÖZÖK HASZNÁLATA

(korszerősítés, modernizálás)

A használati mutatók érjék el az 50%-ot

14


%

70

80

60

70

50

60

40

50

% 40

30

30

20

20

10

10

0 2003

2006

Számítógép használat

1.

2. 3. © http://vigzoltan.hu

4.

5.

ellátatlan közösségi használat 0 egy éni használat

2003

2006

Internet használat

Magas szinten elfogadott, a társadalom egészét érintı átfogó koncepciót kidolgozó tervezési alap-dokumentum >> elfogadva (parlament 2003, ısz) A végrehajtás kijelölt és mőködı kormányzati egyeztetıkoordináló szintjein történik >> gyakorlatiklag nem alakult ki Az operatív feladatok végrehajtására szakosodott elkülönült célintézmény >>IHM (azóta megszőnt) A program által igényelt alap-és alkalmazott kutatásokat folytató, a tervezés tudományos és módszertani bázisát biztosító szervezet >> több is volt, pl. BME ITTK A program egyes pontjainak általános/teljes körő megvalósítását megelızı/bevezetı, tapasztalatszerzés céljából indított kísérleti (pilot) projektek >> voltak

15


A stratégiakészítés még nem fejezıdött be.(de

félbemaradt)

Az ágazati programok konkrét tervei részben születtek meg, de ezek implemetációja elmaradt


Mőküdı elemek pl.: e-magyarország, sulinet,

(ITOK) „Ördögök és részletek” „puding és a próbája”

16

1. Magas szinten elfogadott, a társadalom egészét érintı, átfogó koncepciót tartalmazó tervezési alapdokumentum

Recommend Documents