Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása. Ennek következtében a felhasználó közelébe helyezik a termelés utolsó fázisait, döntő mértékben termék- ill. részegység-összeszerelő üzemek jelennek meg ilyen pozícióban. Ennek következtében nagy-számú részben hazai - beszállítóval kerülnek kapcsolatba ill. jelentős a felhasználóhoz történő kiszállítás. Mind a multinacionális cégek versenyképessége, mind a hazai beszállítók térnyerésének meghatározó feltétele a fejlett logisztikai rendszer kiépítése.
2
A logisztika az az eleme a termelési rendszernek, amelynek döntő része nem importálható, jelentős mértékben függ a helyi adottságoktól, körülményektől. Könnyen belátható, hogy a globalizáció a termelési szférában kiemelt szerepet juttatott a logisztikának. Az egy telephelyes termelési struktúra visszaszorul a sok telephelyes, hálózatszerűen működő rendszerek megjelenésével, ill. elterjedésével, amelynek elemei az összeszerelő üzemek, beszállítók, elosztóraktárak és felhasználók. A nagyméretű, hálózatszerűen működő rendszerben a belső (intern) logisztika mellett hatványozottan nagy szerepet kap a külső (extern), vagyis a közlekedési pályán futó logisztika. Ezen rendszerek koordinálását, irányítását a magas fokú kooperáció, - a jelenlegi informatikai adottságokat kihasználni tudó telekooperáció jellemzi.
3
A logisztika fejlesztése nagy szerepet játszik a következő kérdések megválaszolásában: ● a multinacionális cégek versenyképessége, helyben maradása biztosítható-e akkor, amikor az EU-ba közeledve ill. lépve a munkaerő ára növekszik, a kedvezmények leépülnek, ● a beszállítók sorában milyen arányt képviselnek a hazai kisés középvállalatok ill. ezek milyen eséllyel kaphatnak külföldre beszállítási feladatokat, ● a külföldi tőke betelepedési, a hazai tulajdonú vállalatok piacszerzési esélyei hogyan alakulnak, ● a kialakuló ipari parkok, vállalkozói övezetek mennyire válhatnak sikeressé.
4
Az előzőekben vázolt, újszerű termelési struktúrában az extern és intern logisztikai rendszereknek a következő kérdéseket kell igény szerint megoldani: • az alkatrészeknél, részegységeknél JIT-elvű (percre kész) beszállítást, a késztermékeknél JIT-elvű kiszállítást, • a rendszer bármely tároló-raktározó egységénél minimális készletszintet, • a hálózat adott két pontja között a minimális átfutási időt, • a dinamikus változó termelési struktúra igényelte rugalmasságot, a logisztikai erőforrások konvertálhatóságát, • a biztonságos és gyors vámkezelést, • a szállítási idők rövidítését, • az áruk, járművek követését, • a vagyon- és személybiztonság növelését, • a környezetterhelés csökkentését.
5
További logisztikai kihívások A logisztikára vonatkozó kihívások nem szorítkoznak csupán a termelési szférára, hanem a megye, a régió teljes működési területére kihatnak. Így a megoldandó logisztikai feladatok sorába tartoznak még: • a szolgáltató egységek (pl. kórházak, pénzintézetek, kereskedelem, vendéglátás, kulturális- és sportlétesítmények stb.) anyag- és eszközigényének kielégítésére minimális és megbízható rendszerek kialakítása, • a kommunális szolgáltatások (víz, szennyvíz, elektromos áram, gáz, kommunális hulladékgyűjtés stb.) optimális működtetését ellátó rendszerek létrehozása, amelyek a hálózatépítéshez, üzemeltetéshez, karbantartáshoz kapcsolódó anyagés eszközellátást biztosítva, a szolgáltatás minőségét és színvonalát alapvetően befolyásolják,
6
• nagyvárosoknál adódó: ¾ parkolási rendszerek hatékony kialakítása, automatikus parkolóházak létrehozása, működtetése, ¾ a létrejött áruházláncok áruellátását biztosító, városi közlekedést nem zavaró, környezetterhelést csökkentő lehetőségek feltárása, • a településeknél, a régióban egyre növekvő odafigyelést és fokozódó tevékenységet igénylő logisztikai feladatok a következők: ¾ a háztartásokban, közületeknél keletkező elhasznált termékek, hulladékok szelektív gyűjtése, újrahasznosítási helyre juttatása, ¾ árvíz, tűzvész, más elemi csapás esetén gyorsan és eredményesen végrehajtható legyen a katasztrófa-elhárításhoz szükséges szállítórakodó eszközök, anyagok optimális diszponálása, ¾ egyre növekvő számú ipari parkok igényes és hatékony kiszolgálása, ellátása, ¾ a tranzit áruforgalomból, regionális együttműködésekből az EU-csatlakozásból adódó növekvő igények kielégítése.
7
Logisztikai szolgáltatások jelentős növekedése Növekszik a logisztikai vállalatok száma. Logisztikai
Szolgáltató
Központok
hálózata,
nemzetközi kooperációja alakul ki. Fokozódik a termelő és szolgáltató vállalatoknál a logisztikai feladatok outsourcingba való adása. A termelő vállalatok logisztikai szolgáltatásokat is felvállalnak. Virtuális
logisztikai
vállalatok
különböző
változatai, hálózatai jönnek létre. Fokozódik a különböző termelő- és szolgáltató vállalatok kooperációja (telekooperációja), a teljes szállítási láncot (supply chain) kell tudni működtetni. Egyre nagyobb szerepet játszik a logisztika a települések, régiók sajátos feladatainál.
8
AMCHAM (Amerikai Kereskedelmi Kamara) RÖVID ÁLLÁSFOGLALÁS Versenyképességünk egyik tartópillére: a LOGISZTIKA
Magyarország a logisztikai szolgáltatások kiváló regionális központtá válhat, mert: A. Földrajzi elhelyezkedés B. Az EU által meghatározott közlekedési folyosók (IV; V; VII és X-es folyosók). C. Jelenlegi és tervezett infrastruktúra fejlesztés (autópályák, repülőterek) erre predesztinálja.
9
Logisztika lehetőségei: − Magyarország
természeti
előnyökkel
rendelkezik, − vámhatárok
eltörlésével
méretgazdaságos termelő kapacitások jönnek létre, amelyek külön raktárakat és disztribúciós csatornákat igényelnek, − logisztikát regionálisan vagy egész Európára kiterjedően kell kialakítani, − ha a regionális logisztikai infrastruktúra kiépül, azt nehezen lehet változtatni, − Magyarország az érett Európa és fejlődő keleti
termelő
bázisok
útkereszteződésében helyezkedik el.
10
Milyen eszközökkel lehet Magyarország logisztikai nagyhatalom: −a
közlekedési
infrastruktúra
gyors,
hatékony egymásra épülő (intermodális) fejlesztése, − logisztikai szolgáltatások fejlesztése, az elektronizáció
maximális
hasznosításával, − logisztika oktatás és kultúra kiemelt fejlesztése, − Magyarország logisztikai
népszerűsítése,
központok
Európa kapuja.
halmaza
mint és
