04_23_Barcelona50_01_10
Cruyff és Ronaldinho nagyobb sikereket ért el a nemzetközi porondon, egyéni elismerésekbôl is több jutott nekik – hogyan lehetséges, hogy Kubala László megelôzi ôket a legjobb Barcelona-játékosok listáján? Szerencsénkre nem kell mentegetôznünk amiatt, hogy könyvünk szerkesztésekor túlbuzgott volna bennünk a „pártos honfivér”, elvégre a centenáriumi ünnepségek idején a barcelonai szurkolók is Kubalát választották meg a klubtörténet legprímább futballistájának. A Magyarországról induló, technikás, nagy lövôerejû csatár két nagyszerû Barcának is alapjátékosa volt, számolatlanul lôtte a gólokat (ô a negyedik az FCB örökranglistáján), mítoszának eredete ebben keresendô. Kubalának már a Barcelonába érkezése is rendkívüli volt. Miután a Vasassal kötött szerzôdését megszegve, engedély nélkül távozott Magyarországról 1948-ban, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) eltiltotta. Kuksi két évet töltött el kényszerû várakozással Olaszországban, csupán bemutató mérkôzéseken játszhatott. A disszidens
FONTOS ADALÉK
1927. június 10-én született Budapesten, szárnyait a Ganz TE-ben és a Ferencvárosban bontogatta. Rokoni szálak révén a Fradiból Pozsonyba, az SK Bratislavához igazolt. Elôbb debütált a csehszlovák (1946), mint a magyar válogatottban (1948). Késôbb (1953) spanyol válogatott is lett. Az FCB-bôl távozván az Espanyol, a svájci FC Zürich, valamint a kanadai Toronto Falcons játékos-edzôje volt. Tizenegy évig (1969–1980) ült a spanyol válogatott kispadján, 1978-ban világbajnokságon dirigált. 2002. május 17-én hunyt el Barcelonában.
Többgólos mérkôzései az FCB-ben 2
45
gól
16
gól
4
1
gól
5
1
gól
7
1
gól
0
10
20
30
40
50
Több mint egy évtizedig rettegték a jobbját a Barcelona riválisai
4
Page 4
csatár
1950–1961
3
4:09 PM
Kubala
1. 6
5/3/07
04_23_Barcelona50_01_10
5/3/07
4:09 PM
Page 5
Kubala bûvészmutatványai miatt egy idô után szûknek bizonyult a Les Corts
magyar és kelet-európai játékosok alkotta Hungária spanyolországi túráján aztán olyan jól futballozott, hogy a Real Madrid és a Barcelona is szemet vetett rá – végül az utóbbi szerzôdtette. Még a rettegett Franco diktátor is közbenjárt, hogy visszakapja a játékengedélyét. A Barca krónikásai úgy tartják, hogy a Camp Nou valójában Kubala miatt épült fel 1957-ben. Annyian akarták látni a köréje épülô Barcát, hogy az addigi stadion, a Les Corts szûknek bizonyult… Kuksi vezérletével a katalánok 1952-ben és 1953-ban bajnokok lettek, 1951 és 1953 között háromszor elhódították a Spanyol Kupát. A trófeahalmozás 1952-ben érte el csúcspontját, amikor az említett két versengés mellett további hármat nyert meg a csapat, köztük a BEK egyik elôfutárának számító Latin Kupát. Azt a gárdát ma is áhítattal, külön néven emlegetik: az volt az „Ötkupás Barca”. Némi visszaesést követôen újabb két-két bajnoki, Spanyol Kupa-, sôt VVK-arany következett, és az újragyúrt Barca 1961-ben karnyújtásnyira volt a BEK-serlegtôl. A lehetôség elúszott, és a berni döntôben a Benficától elszenvedett 3-2-es vereség után a négyszeres házi gólkirály Kubala, 349 mérkôzéssel és 270 találattal a háta mögött, elbúcsúzott a Barcától. Edzôként kétszer visszatért, de a sikerek elkerülték. 5
04_23_Barcelona50_01_10
2. 1973–1978
6
FONTOS ADALÉK
1947. április 25-én született Amszterdamban, ahol tízéves korában már az Ajaxban futballozott. Az Ajaxszal nyolc bajnokságot, öt kupát, három BEKet és egy-egy Európai Szuperkupát, illetve Világkupát, a Feyenoorddal egy-egy bajnokságot és kupát nyert. Elsô játékosként háromszor (1971, 1973, 1974) kapta meg a France Football aranylabdáját. Magyarország ellen debütált a holland válogatottban, második fellépésén pedig, az oranjéból elsôként, piros lapot kapott. Az oranjében 48 mérkôzésen 33 gólt szerzett, 1974ben a vb-ezüstérmes csapat legjobbja volt. 1978-ban a Bayern München elleni 0-8-cal búcsúzott, majd visszatért, és játszott Los Angelesben, Washingtonban, a Levantéban, egy tornán a Milanban, az Ajaxban és a Feyenoordban
Szent megmentôként várták Barcelonában, és már az elsô évében szállította a sikereket
6
5/3/07
4:09 PM
Page 6
Cruyff csatár
Játékosként visszavezette az élcsapatok közé a Barcelonát, míg edzôként máig ô a klub történetének legeredményesebb serleggyûjtôje 11 trófeával. Joan Laporta elnök tanácsadójaként még mindig jelentôs befolyással bír a klub életére. Ez akár három élet, három karrier is lehetne, ehhez képest Johan Cruyffnak még egy emberöltôre sem volt szüksége ahhoz, hogy életpályájába sûrítse ezeket az eseményeket. Pedig talán csak egyetlen választáson múlt, hogy Cruyff az Ajax mellett még egy klub életére döntô hatást gyakoroljon. Ha 1973-ben Piet Keizer nem gondolja úgy, hogy egy év után jó lenne ismét viszszakapni a csapatkapitányi karszalagot, a társak pedig az addigi vezér, Cruyff helyére nem választják meg, minden idôk legjobb holland játékosa talán nem töpreng el, illetve nem fogadja el a Barcelona szerzôdési ajánlatát. A cserbenhagyottság érzése, illetve a nagyobb pénz utáni vágy erôsebbnek bizonyult a klubhûségnél, és az 1973–74-es
04_23_Barcelona50_01_10
5/3/07
4:09 PM
Page 7
idénybôl lejátszott két bajnoki (és három gól) után Cruyff Katalóniába költözött. Azonnal belopta magát a helyiek szívébe. Közölte, hogy ô olyan klubban sohasem hajlandó pályára lépni, amely azonosságot vállal a Franco-diktatúrával (ez a Real Madrid volt), ráadásul a fiának katalán nevet (Jordi) adott, és ettôl kezdve tehetett bármit, imádták arrafelé. Természetesen a legfontosabb, hogy a pályán rászolgált az érkezésekor ráaggatott „szent megmentô” névre, hiszen már az elsô évében véget vetett a Barca csaknem másfél évtizede tartó, bajnoki arany utáni vágyakozásának. A Granada elleni duplával nyitott, majd összehozta legtermékenyebb barcelonai szezonját, 16 góljával – Marcialtól eggyel lemaradva – második lett a házi rangsorban. A Real Madrid egy percig sem volt veszélyes csapatára a bajnokságban. Játékosként ez volt az egyetlen bajnoki címe a Barcával (mellé egy kupagyôzelem és két aranylabda társult, illetve a gárda a Primera Divisiónban egyszer sem szorult le vele a dobogóról), edzôként visszatérve viszont további néggyel gyarapította a kollekcióját, ami rekord, miként a két nemzetközi kupa (BEK, KEK) is. Különösen a BEK-trófeára lehet büszke, hiszen korábban senki sem tudott a katalánokkal az elsô számú európai sorozatban az élen végezni. Ilyet csakis a legnagyobbak érdemelnek meg.
Johan Cruyff kétszer volt aranylabdás a Barcelona játékosaként
Az FCB-vel edzôként a legtöbb bajnokságot nyerôk Cruyff E. Fernández Daucik Herrera Van Gaal Rijkaard
2 2 2 2 2
4
Elsô barcelonai edzôként pózolhatott a BEK-serleggel
7
04_23_Barcelona50_01_10
10. 1954–1961
6
FONTOS ADALÉK
1935. május 2-án született La Corunában, késôbb a helyi Deportivóban debütált a Primera Divisiónban. Az Internazionaléval három olasz bajnoki címet, valamint két-két BEK-et és Világkupát nyert. 1964-ben a négyes döntôben mindkét mérkôzésen pályára lépve Eb-aranyhoz segítette a spanyol válogatottat. A válogatottól 32 mérkôzés és 14 gól után 1972-ben, a labdarúgástól hároméves Sampdoria-vendégjáték után 1973-ban köszönt el. Egyetlen spanyol születésû játékosként 1960-ban megkapta az aranylabdát. Szövetségi kapitányként az 1990-es világbajnokságon a nyolcaddöntôbe vezette a spanyol nemzeti tizenegyet. Az FCB aranylabdásai
Cruyff Suárez, Sztoicskov, Figo, Ronaldo, Rivaldo, Ronaldinho
Suárez utolsó három barcelonai évében öt trófeát nyert a csapattal
22
5/4/07
8:18 AM
Page 22
Suárez csatár
„A fiú hamarosan Európa egyik legjobb futballistája lesz, ha olyan közegbe kerül, amelyben kibontakoztathatja vitathatatlan képességeit” – mondta 1953-ban Enric Martí, a Barcelona elnöke Luis Suárezrôl, miután „beleszeretett” a játékába a Deportivo egyik mérkôzésén. Egy évvel késôbb nevetségesnek tûnô ötvenezer pezetás vételárért – már Francesc Miró-Sans regnálása alatt – a Martí által megálmodott környezetben futballozott a galíciai tehetség, igaz, eleinte inkább a fiókcsapat CD Espana Industrialban, mint a Barcelona „egyben”. A következô, az 1955–56-os idénytôl viszont már ô volt az egyik „agy” a csatársorban (a másik Kubala László), függetlenül attól, hogy az edzôt Plattkó Ferencnek, Doménec Balmanyának vagy Helenio Herrerának hívták. A remekül lövô és legalább ugyanígy passzoló Suárez egyszer, az 1956–57-es évadban volt házi gólkirály a Barcelonában, de ez a vetélytársak ismeretében nem is csoda. Mert amíg eleinte Kubalával ketten cipelték a hátukon a Barcát, 1957-re összeállt a világ egyik legrettegettebb csatársora. Elôbb a brazil Evaristo csat-
04_23_Barcelona50_01_10
5/3/07
4:12 PM
Page 23
lakozott a csapathoz, majd 1958-ban, eltiltása után megjött a két magyar, Kocsis Sándor és Czibor Zoltán is, és a Kubala, Evaristo, Kocsis, Suárez, Czibor ötössel legfeljebb az egy évvel késôbb összeálló Kopa, Rial, Di Stéfano, Puskás, Gento madridi kvintett vetélkedhetett. A gyôzelem tudományához azonban még kellett egy edzô, aki 1958ban érkezett, és akivel késôbb Suárez „összekötötte” az életét. Helenio Herrera azonnal nyerôgéppé változtatta a Barcelonát, amely Suárez érkezése óta addig semmit sem nyert. A Mágussal viszont két-két spanyol bajnoki trófeával és VVK-, valamint Spanyol Kupával bôvült Suárez gyûjteménye. Sôt, még egy BEK-serleg is a vitrinbe kerülhetett volna, a Barca az 1960–61-es szezonban néhány Suárez-díszelôadás (a legnagyobb tapsot a Bernabéuban a Real elleni 2-2 során kapta, amikor duplázott – sokak szerint ezért lett az övé az aranylabda is) után eljutott a berni döntôig, de ott a Benfica elôtt fejet kellett hajtania. Ez a meccs volt Suárez barcelonai hattyúdala, nyolc nappal korábban ugyanis bejelentették, akkori rekordot jelentô 25 millió pezetáért az Interbe igazol. Milánóban neki is, Herrerának is harmadik nekifutásra összejött, ami a Barcelonával egyszer sem. BEK-gyôztesek lettek.
Suárez volt a barcelonai csatársor agya
Ô az egyetlen spanyol születésû aranylabdás
23
34_43_Barcelona50_21_30
21. 1990–2001
6
FONTOS ADALÉK
1971. január 18-án született Santpedorban, és már a Camp Nou labdaszedôjeként a Barcát szolgálta. Csapatkapitánya volt az 1992-ben olimpiai aranyérmet szerzô válogatottnak. A Barcelona után Olaszországban (Brescia, Roma), Katarban, végül Mexikóban futballozott. Doppingolás miatt négy hónapra eltiltották olaszországi légióskodása során. A 2000-es Eb-n beválasztották a torna legjobbjai közé, az All Star-csapatba. A válogatottban 47-szer játszott, öt gólt szerzett, csapatkapitány is volt.
Az FCB-vel a legtöbb bajnoki címet szerzô sztárok
Guardiola, Ramallets Amor, César, Ferrer, Gonzalvo III, Nadal, Sztoicskov, Velasco
34
5/3/07
4:27 PM
Page 34
Guardiola középpályás
Ritka kivételként Josep Guardiola egyaránt alapjátékosnak számított Johan Cruyff, Bobby Robson és Louis van Gaal Barcelonájában, így aztán mind a hazai, mind a nemzetközi trófeákból jutott neki bôven. A legnagyobb diadala természetesen az 1992-es BEKgyôzelem, amelynek egészen fiatalon volt részese. Abban az esztendôben Európa legjobb fiatal játékosaként megkapta a Bravo-díjat, és addigra a barcelonai közönség is az egyik kedvenceként rajongta a lelkes és fáradhatatlan ifjút. „Pep” nemcsak a védekezô középpályás feladatait látta el maradéktalanul, hanem – már a 90-es évek második felében – a csapatkapitány bizalmi szerepkörében is megállta a helyét. Térdszalagszakadása miatt az 1997–98-as szezon jelentôs részét (benne a világbajnokságot) ki kellett hagynia, de így is összesen 440 találkozón lépett pályára a katalán csapatban.
Guardiolánál több bajnoki címet senki sem nyert a Barcelona mezében
5/3/07
4:28 PM
Page 37
Maradona
24.
középpályás
6
1960. október 30-án született az argentínai Lanúsban. A Boca Juniorsszal bajnok, a Napolival kétszeres bajnok, Olasz Kupa és Szuperkupa-, valamint UEFAkupa-gyôztes lett. Az argentin válogatottal világbajnokságot (1986), vbezüstöt (1990) és Konföderációs Kupát (1993) nyert. A FIFA internetes szavazásán a voksok 53,6 százalékával az elmúlt évszázad legjobb játékosának választották meg. Visszavonulása után a Mandiyúnál és a Racing Clubnál dolgozott edzôként, de vezetôként a legnagyobb sikereit (2 bajnoki cím) a Boca alelnökeként érte el. Pályafutását végigkísérték a kábítószeres botrányok, visszavonulása után többször is kórházi kezelésre szorult.
Az 1982–83-as idény FCB-góllövôlistájának élcsoportja 15 12 9 6
a látványosabb barcelonai karrierben
11
8
7
6
Carrasco
Schuster
Marcos
3 0
Maradonát sérülései akadályozták meg
FONTOS ADALÉK
Maradona
A Diego Armando Maradonát rekordáron, egymillió fontért megvásároló Boca Juniors 1982-ben újabb világcsúcsért, ötmillió fontért adta el a Barcelonának. A katalánoknál azonban nem volt olyan sikeres, mint elôtte otthon, illetve késôbb Olaszországban: mindössze egy-egy Spanyol Kupát és Ligakupát nyert (mindkettôt a Real Madrid ellen 1983-ban), noha a kispadon mentora, César Luis Menotti ült. Talán a góllövés volt az egyetlen, ami a Barcában is ment neki, mindkét idényében 11 találatig jutott, az elsôben ezzel a teljesítménnyel házi gólkirály is lett. Elsôsorban egészségi problémák nehezítették meg a kiteljesedését: elôbb hepatitisszel küszködött, majd a bilbaói hátvéd, Andoni Goikoetxea lábtörô belépôje sodorta veszélybe a karrierjét. A Barcelona még a visszafogott játéka dacára is rekordösszegért, 6,9 millió fontért adta el a Napolinak 1984-ben. Ott aztán megmutatta, miért tartják ôt a közelmúlt talán legjobb labdarúgójának.
1982–1984
6 Pichi Alonso
34_43_Barcelona50_21_30
37
54_64_Barcelona50_41_50
49. 2004–
6
FONTOS ADALÉK
1977. augusztus 27-én született Sao Bernardo do Campóban, Brazíliában. Európába érkezvén az Alvercát, a Salgueirost, majd a Portót erôsítette. Három bajnoki cím mellett 2003-ban az UEFA-kupát, 2004-ben a BL-serleget hódította el a Portóval. Ôt választották meg a 2003–04-es Bajnokok Ligája-idény legjobb játékosának. Hazája válogatottjába nem fért be, Portugáliáéba igen; 2003-ban épp a brazilok ellen debütált, góllal. Eb-ezüstérmet nyert hazai pályán a portugál válogatottal 2004-ben.
Pályafutása fontos trófeái
Sikerei Bajnokság Kupa Szuperkupa BL-gyôzelem UEFA-kupa
5/4/07
9:42 AM
Page 62
Deco középpályás
2004 nyarára bebizonyosodott, hogy egy fecske Barcelonában sem csinál nyarat, azaz hiába Ronaldinho jelenléte, a hazai és a nemzetközi porond meghódításához további márkás játékosokra van szükség. A Portóval addig „mindent megnyerô” Deco volt az egyik kiszemelt, és a nagy munkabírású, támadni és védekezni egyaránt magas színvonalon képes, Brazíliából honosított portugál középpályás pontosan illeszkedett is Rijkaard kirakósába. A Barca a következô két idényben megnyerte a bajnokságot, 2006 tavaszán felkapaszkodott a Bajnokok Ligája csúcsára, és hogy ez utóbbi diadalban jelentôs része volt Decónak, azt a 2005–06-os BL-sorozat legjobb középpályásának járó UEFA-díj odaítélése bizonyítja. Az FCB elveszítette a 2006-os klubvilágbajnokság döntôjét, ám Deco nem üres kézzel tért haza Japánból: ôt választották meg a torna legjobb játékosának. Deco a Portóval prímásként, a Barcával Ronaldinho mögött másodhegedûsként lett Bajnokok Ligája-gyôztes
62
54_64_Barcelona50_41_50
5/6/07
3:34 PM
Page 63
Messi
50.
csatár
Egyelôre még csak megelôlegezett a bizalom, de Lionel Andrés Messi olyan képességekkel büszkélkedhet, amelyek feljogosítják arra, hogy idôvel a Barcelona történetének még a mostaninál szûkebb elitjében is helyet kapjon. Tizenhárom éves korában vették fel a Barca utánpótlás-akadémiájára, gyorsan túljutott a „kötelezôkön”, és 2003. november 16-án, harmadik legfiatalabb játékosként (16 évesen, 4 hónaposan és 23 naposan), a Porto elleni barátságos mérkôzésen bemutatkozott a nagyok között. Az elsô bajnoki gólja klubrekordot jelentett, az Albacete ellen 2005. május 2-án 17 évesen, 10 hónaposan és 7 naposan talált be, ilyen fiatalon barcelonai játékos még nem volt eredményes a Primera Divisiónban. Övé a klub történetének egyik legszebb gólja (a Getafénak rúgta a kupában, félpályás szlalom után), no és két bajnoki cím, valamint egy-egy BL-serleg és Spanyol Szuperkupa.
2003–
6
FONTOS ADALÉK
1987. június 24-én született Santa Fében, Argentínában, ahol a Grandoliban és a Newell’sben futballozott. Tizenegy évesen súlyos betegséget diagnosztizáltak nála, hormonok gátolták a növekedését. Az argentin U20-as válogatottal 2005-ben vb-címet szerzett, a hollandiai torna legjobb játékosa és gólkirálya lett. 2005 augusztusában bemutatkozott az argentin válogatottban, Magyarország ellen alig egy perccel a becserélése után kiállították. A Tuttosportnál 2005ben Európa legjobb fiatal játékosa lett, 2006-ban hazájában már a felnôttek között nyerte meg a voksolást. Megjárta a 2006-os vb-t, csapatával a negyeddöntôig jutott, Szerbia ellen megszerezte karrierje elsô világbajnoki gólját.
Messi a Barca történetének legfiatalabb gólszerzôje Legalább három gólt szerzô Barcajátékosok az El Clásico mérkôzésein
Ventolrá (1934–35)
gól
Ramón (1930–31) César (1951–52) gól Evaristo (1958–59) Lineker (1986–87) Messi (2006–07)
63
