1.
KÖRNYEZETSZENNYEZÉS
Munkánkat, környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, papíralapú forrásanyagok felhasználása nélkül végeztük el. Gondolataink alapmotívumait az interneten fellelhető ismeretanyagok segítségével bontakozattuk ki és ajánljuk minden a téma iránt érdeklődő környezettudatos olvasónak. (THE FOREST)
A környezetünk igen összetett, bonyolult rendszert alkot, fizikai, kémiai, biológiai körülmények összességét értjük alatta. Az egyszerűbb és érthetőbb megközelítés érdekében magát a környezetet több egységre tagolva tárgyalja a tudomány is.
Az egyik lehetséges felosztás a következő: levegő talaj felszíni és felszín alatti vizek élővilág (növények, állatok) táj és épített környezet. Amikor környezetvédelemről beszélünk, akkor a felsorolt egységek valamelyikének, vagy esetleg mindegyikének a védelmét, további pusztulását, a jelenlegi állapot fenntarthatóságát célozzuk meg. Kitől kell megvédeni az élővilágot, a felszíni vizeket és a többit? Általában magunktól, tehát az emberektől, mert környezetünk károsításában mi magunk járunk az élen. A mindennap érzékelhető valóságra összpontosítva nagyon sok jelből látható, nem óvjuk eléggé környezetünket. Tapasztaljuk, hogy a kövek vagy ércek kitermelése érdekében végzett külszíni bányászati tevékenység a táj képét elcsúfítja, az adott területen és környékén a növényzet megsemmisítését, pusztulását okozza. Egy erdős terület kiirtása egyes esetekben értékes állatfajok eltűnéséhez vezethet. Ismert tény, hogy a környezetvédelemre anyagilag is áldozni kell. Sajnos, gazdasági érdekek előtérbe kerülése miatt az ipari és mezőgazdasági termeléssel járó környezetszennyezés kiküszöbölésére, csökkentésére, 1
hatástalanítására sok esetben már „nem jut” elég pénz. Éppen ezért különösen fontos, hogy saját hatáskörben tegyünk meg mindent, amit csak lehet. Sokszor minden anyagi ráfordítás nélkül, egyszerű elhatározással is nagy eredmény érhető el.
Mikor beszélünk környezetszennyezésről? Akkor, ha valamely tevékenység vagy folyamat következményeként a környezetet alkotó egységek közül egy vagy akár több egység (víz, levegő, élővilág stb.) összetétele, működése megváltozik. Például levegőszennyeződésről beszélünk abban az esetben, ha az élőlényekre káros mennyiségben található a levegőben idegen anyag, illetve az eredeti alkotók (oxigén, nitrogén, egyéb gázok) aránya jelentősen megváltozik.
A légszennyezés mind az állatok, mind pedig az emberek
számára káros. Egyre gyakrabban fordulnak elő savas esők is. A
savas eső szétmarja a növényeket és megöli az állatokat.
2
A mezőgazdaság a rengeteg vegyszerrel és műtrágyával
rombolja a talaj élővilágát. A permetszereket a növények
leveléről az eső lemossa, majd a vízzel együtt beszivárog a
talajba. Újabb szennyezés!
3
Szívszorító képek bizonyítják, mennyire mostohán és felelőtlenül bánunk a természettel: hatalmas olajfoltok, szeméthegyek, szennyezett víz, szinte átláthatatlan szmog felhő, a műanyag csapdájában vergődő állatok... Már az is fontos lépés, ha a saját, szűkebb környezetünkkel tudatosabban bánunk, élünk. Talán még nincs késő, hogy változtassunk és ne hagyjuk elpusztulni a Földet."
4
2. VÍZSZENNYEZÉS Szinte minden állóvíz, folyó szennyezett Fekete-tengerbe évente 400 km3 emberi és ipari hulladék kerül Magyarországra érkező folyók vize 95%-ban szennyezett Minden olajfúrás 20 km2-nyi tengerfeneket szennyez be Évente az óceánokba kerül: 2,6 millió tonna nitrát 2,5 millió tonna cink 370.000 tonna ólom
HATÁSAI Két esete: Ha a szennyezés nem látható Látható: Alkalmatlan lesz a víz emberi fogyasztásra, rekreációra, ipari és mezőgazdasági célokra Rombolja az esztétikai minőségét Pusztítja a vízi élővilágot Rontja a szaporodási jellemzőket Veszélyt jelent az emberekre
5
"A Víz képes rá, hogy emberek nélkül létezzen, de az emberek víz nélkül, csak pár napig tudnak életben maradni." Az ember számára a víz jelenti az alapvető lételemet, hiszen ha nincs víz, akkor nincs élet sem. Míg étel nélkül képesek vagyunk akár 30 napig is meglenni, addig víz nélkül mindössze csak 3 napig tartunk ki. A mai modern világban viszont kevésbé szentelünk ennek a ténynek akkora jelentőséget, hiszen még rendelkezésre áll. Azonban jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy bolygónk vizeinek csupán 2-3%-a friss víz. Mindemellett ennek a kevés friss víznek a többsége a pólusoknál jégként, vagy más egyéb hozzáférhetetlen formában létezik Földünkön. Számunkra csak a fennmaradó 0,2% iható mindebből. Ennek ellenére még mindig nagymértékben van jelen a szennyvíz ivóvizeinkben, melynek következtében tovább romboljuk csak élet-adó vizeink kapacitását.
Veszélyei és következményei: Egy manapság gyakran előforduló jelenség, a kóros algásodás, melynek előzmény a vizekbe (tengerekbe, tavakban folyókba) kerülő műtrágya, illetve a tisztítatlan, magas nitrát- és foszfáttartalmú szennyvíz. A túlzott algásodás következtében a halak és más vízi élőlények nem kapnak elegendő napfényt, valamint az algák toxinjai az emberre is veszélyesen hathatnak. A vízszennyezés eredménye tehát okozhat tápanyag-feldúsulást, vízi vagy akár szárazföldi élőlények pusztulását, valamint emberek megbetegedését, illetve fertőzést. Nem meglepő tehát, hogy az élhető ivóvíz kérdése egyre nagyobb problémákat vet fel a világ minden pontján. A mai helyzetet tekintve 884 millió ember nem tud biztonságos ivóvízhez jutni, és mivel vízhasználatunk jelentős része a mezőgazdasághoz kapcsolóható, így akár a vízszennyezés az élelmezési krízist is súlyosbíthatja.
Az ember életével, munkájával megteremti a szemetet. A legtöbben csak eldobják az utcán, elviszik erdős területekre és ott hagyják, mintha ez természetes lenne. Sajnos 6
az emberek többsége nem tudja az eldobott szemétről hogy lebomló vagy nem lebomló. A környezetszennyezés egy elég kényes dolog mivel mi most még nem érezzük a hatását, viszont az utódaink és az utánunk jövő generációk, már sokkal jobban meg fogják szenvedni majd a természet károsítását, amit a jelen korban csinálunk. Az édesvíz igen kevés százalékban lelhető fel a földön, de nemtörődömségünknek hála, egyre jobban szennyezzük a folyóvizeinket, amellyel ritka, már-már a kihalás szélére jutott fajokat még jobban a feledés homályába taszítjuk. Nézzük a termőföldeket. A „biotrágya,műtrágya” ami a reklámok szerint a legjobbat teszik a földeknek,a bennük lévő kémiai anyagok által jobban szennyezik a környezetet, mint bármi más és bekerülnek a talajvízbe és folyóvizekbe. Úgy néz ki, hogy a mai világba mindenre rámondják, hogy természetes csak hogy jobban el tudják adni.
7
