1. JÁSZBERÉNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

JÁSZBERÉNY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA

1. JÁSZBERÉNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

12

2010. SZEPTEMBER HÓ

VÁTERV95 KFT


1.1 Jászberény településfejlesztési koncepció felülvizsgálatát jóváhagyó határozat Kivonat Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. szeptember 15-én tartott ülése jegyzőkönyvéből. 260/2010. (IX. 15.) önkormányzati h a t á r o z a t a Településfejlesztési koncepció jóváhagyásáról 1. Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a mellékletben dokumentált, a Jászberény Város Településrendezési Tervének felülvizsgálatát megalapozó módosított Településfejlesztési koncepciót elfogadja. 2. Ezzel egyidejűleg a Jászberény Város Településfejlesztési Koncepciójának elfogadásáról szóló 116/2003. (VI. 25.) önkormányzati határozatot és az azt módosító 138/2006.(VIII. 29.) önkormányzati határozatot hatályon kívül helyezi. Erről: 1) Polgármesteri Hivatal Városgazdálkodási Osztály 2) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal 3) Jászberény Város Főépítésze 4) PH VGO Városüzemeltetési Iroda vezetője 5) PH Ügyfélszolgálati Osztály Építésigazgatási Iroda 6) Valamennyi képviselő-testületi tag értesül. Dr. Gedei József sk. polgármester

Dr. Forgács István sk. címzetes főjegyző

Kivonat hiteléül: Jászberény, 2010. szeptember 16.

Szivos Ilona irodavezető


13


VÁTERV95 KFT


1.2 Jászberény felülvizsgált településfejlesztési koncepciója 1. Fejlesztési irányelvek 1.1 Térségi szerep, az igazgatási terület változásai A város „Jászsági főváros” szerepe mellett erősíteni kell a szomszédos megyék településeivel a kapcsolatokat különös tekintettel a fővárosi irányra. Az igazgatási terület határvonala változatlan marad. A belterület távlati bővítési lehetőségeit a tervezett elkerülő utak határozzák meg. Elkülönülő belterületi (beépítésre szánt területű) egységek Portelek, a Ruukki volt Hatvani úti telepe, a mezőgazdasági majorok infrastruktúráján alakuló gazdasági fejlesztések és a volt állami gazdasági központ termálközponttá fejlesztésének területe. 1.2. Település-struktúra, területfelhasználás 1.2.1. A fejlesztés nagyságrendje A város népességének, felnövő fiatalságának megtartása mellett a vonzáskörzet városba költöző népességének ide-telepedését is támogatni kell. Tervezett népesség hosszú távon: 30 000 fő. A tényleges vonzáskörzet népességének növekedése nem várható, az ellátási terület népessége legfeljebb 80-85 000 fő. 1.2.2. Település-struktúra, közlekedés

A településstruktúra fejlesztésének legfontosabb közlekedési elemei a 31. és 32. sz. főközlekedési utak elkerülő nyomvonalai, melyek megvalósítási üteme: -- 1. Nagykátai út és Jásztelki út közötti szakasz: megépült. -- 2. Jásztelki út és Jákóhalmi út közötti szakasz: építés alatt, várható befejezés 2009. év vége. -- 3. Jákóhalmi út és Hatvani út közötti szakasz. A körgyűrű záró - Hatvani út és Nagykátai út közötti - szakasza csak városi főútként tervezett és megvalósítása a védett Zagyva melletti természeti területetek miatt bizonytalan. A belterület történelmi vonalvezetésű utcahálózata és szerkezete, területfelhasználása már kialakult. Az utcák vonalvezetésén, a telekstruktúrán jelentős változás nem javasolt. Szükséges szerkezeti fejlesztés az autóbusz pályaudvar városközpontból való kihelyezése. Új területe a vasútállomás mellett javasolt. Az autóbusz pályaudvar kihelyezésével egyidejűleg a városi tömegközlekedést is biztosítani kell. Az új autóbusz pályaudvart a városközpontban korszerűen építik át. A tömegközlekedés korszerű megoldásához elengedhetetlen a város gyűjtőút-hálózatának fejlesztése, melynek egyik legfontosabb eleme a volt Huszár laktanyán is keresztülhaladó keleti feltáró út. Ennek megvalósítása és a Hatvani út – Thököly út jó összekötése, valamint a Kőhíd tervezett kétirányúsítása lehet alapja a Lehet Vezér tér távlati gyalogos központtá fejlesztésének. 1.2.3. Fejlesztési területek

A fejlesztési területek elhelyezését a tervezett elkerülő utak meghatározzák. A javasolt fő területfelhasználási funkciókban a terület meglévő adottságai, és az egymás melletti területek környezeti kölcsönhatását kell figyelembe venni. -- Ipari gazdasági területek fejlesztése a meglévő jelentősebb vállalkozások környezetében gazdaságos (Elektrolux mögötti út mellett, Jász-plasztik mellett; a szeméttelep korlátozó védőtávolságában, ill. a várostól DK-re a 32. sz. út mellett.) -- Kereskedelmi gazdasági területek fejlesztése a forgalmat biztosító meglévő és tervezett főközlekedési utak mellett várható (Nagykátai, Szelei, Jásztelki, Jákóhalmi mellett). Az uralkodó szélirányba eső Hatvani út menti gazdasági területek fejlesztése helyett a település D-i és K-i oldalán (Szelei, Jászteleki, Jákóhalmi utak mentén) javasolt további gazdasági területi fejlesztés. A gazdaság területeinek fejlesztése mellett a gazdasági struktúra fejlesztését is segíteni kell a több kvalifikált dolgozót foglalkoztató vállalkozások támogatásával, annak érdekében, hogy a Jászság értelmiségét helyben lehessen tartani. -- Lakóterületek lehetséges fejlesztési iránya a jelenlegi újabb telekosztásokhoz kapcsolódik (Érpart, Pelyhespart. Területgazdasági szempontból javasolható a Pelyhesparti részen (Páfrány u. folytatása) intenzívebb beépítés engedélyezése is. A kárpótlásként kiosztott területek lakóterületi használata csak a szeméttelep rekultiválása és védőtávolságának csökkenthetősége után lehetséges, ez pedig meghaladja jelen terv távlatát.) -- A lakásellátás fontos eleme az önkormányzati lakásgazdálkodás, melybe a korábban is tervezett intézményi tetőtér-beépítések mellett az önkormányzati telekkínálatot, valamint a központi területek jászhalmazos beépítésű lakóterülteinek rehabilitációját is tartalmaznia kell.


14


VÁTERV95 KFT


-- Az intézmény-ellátás biztosítására bővíteni kell a településközponti vegyes területek nagyságát. Új kulturális-szórakoztató központ alakítható ki a volt Jászkürt fogadó, a malom és a mozi történeti épületegyüttesének felhasználásával. Az intézményellátás kiemelten fontos feladata a vendéglátás mennyiségi és minőségi fejlesztése. A volt Huszár laktanya épületeit felsőfokú oktatási intézményként javasoljuk hasznosítani. -- A sportlétesítmények fejlesztését a meglévő intézmények területeinek felhasználásával lehet gazdaságosan megvalósítani. A Huszár laktanya beépítetlen területei és a Fehértói temető melletti terület sportterületként hasznosítható a korlátozó adottságok miatt. -- A sportterületekhez kapcsolódva azok komplex hasznosítása biztosítható rekreációs területek szabadidő-központok kialakításával. (Zagyva melletti helyi természetvédelmi terület, a Nyavajka és a hozzá kapcsolódó horgásztó mellet valamint a szeméttelep rekultiválandó területén.) -- Temető bővítési lehetőség jelentős mértékben a Szent Imre temető mellet van. -- A közlekedési zaj és az eltérő területfelhasználású egységek közötti konfliktusok csökkentésére véderdő sávok telepítendők az elkerülő út Árokszállási út és Jákóhalmi út közötti szakaszán, a JászPlasztik és a szeméttelep körül valamint a Szent Imre temető mellett. -- A város belsejében lévő zöldfelületek területi növelése korlátozott, lehetőség van azonban azok minőségi fejlesztésére, kertészeti rendezésére, a növényállomány zöldtömegének növelésére és a hasznosítást segítő berendezettség növelésére. Kiemelt célterületek a Városi-Zagyva és a Margitsziget. 1.3. Műszaki és humán infrastruktúra fejlesztése A műszaki infrastruktúra egyik legfontosabb elemét jelentő közlekedéshálózat fejlesztési javaslatai közlekedési szakági fejezetben ismertetésre kerültek. Nem elhanyagolható azonban a feltáró (lakó) utcák burkolatának 100%-os kiépítése valamint a belváros parkolási gondjainak megoldása. Vízellátás: a meglévő vízvezeték-hálózat a helyi vízműhöz csatlakozva a jelenlegi és jövőbeni igényeket ki tudja elégíteni. A város közműellátottságának leginkább fejlesztendő része a szennyvíz és csapadékvíz csatorna hálózat. A jász-halmazos területek lakóterületi rehabilitálásának alapfeltétele a teljes közműellátottság biztosítása. Elektromos energiaellátás terén a felmerülő igényeket ki tudják elégíteni. A vezetékes gázhálózat kiépült a településen az utólagos rácsatlakozási lehetőség biztosított. Az infrastruktúra hálózat fejlesztésének fontos eleme, hogy a korábban nagyvállalatok belső hálózatáról üzemelő lakások végleg önkormányzati rendszereken keresztül kerüljenek ellátásra. Távközlés: a Jásztel Rt. által üzemeltetett vezetékes telefonhálózat a jelenlegi és jövőbeni igényeket kielégíti. Városi szintű fejlesztése szükséges a széleskörű internet hálózat kiépítésének. Hulladék elszállítás szervezett formában megoldott (a regionális szeméttelepre szállítják a kommunális szilárd hulladékot.) Az önkormányzati intézményhálózat megfelelő színvonalon tudja ellátni a város és vonzáskörzete népességét. Legsürgetőbb fejlesztési teendők a kulturális és sportlétesítmények terén jelentkeznek. A humán infrastrukturát jelentő iskolázottság (különös tekintettel a felsőfokú végzettségre) növelése szükséges. Ennek segítő eleme lehet a volt Huszár laktanya oktatási (informatika) célú hasznosítása valamint a differenciált munkahelyek bővítése a felsőfokú végzettségű jász diákok helyi foglalkoztatásának biztosítására. 1.4. Települési értékvédelem A város országos és helyi védelemben részesülő épületeit az örökségvédelmi fejezet felsorolja. A védelem jogi szabályozása mellett fontos a gazdasági ösztönző rendszer kialakítása a védett épültek felújításának támogatására. Az egyedileg védett épületek mellett a Helyi Építési Szabályzatban kell rögzíteni az épületek kialakítására olyan részletes szabályokat, melyek révén a településkarakter az átépített épületek ellenére megőrizhető. Az épületek védelme mellett biztosítandó az ősi jász településformát őrző telekstruktúra konzerválása is (meghatározott területen) annak korszerű használhatósága mellett. A települési értékvédelem fentiekhez hasonlóan fontos eleme a közterületi karakterek megőrzése valamint az értékes zöldfelületek, védett és megmaradt természeti területek megtartása, védelme, esetleg rehabilitálása. Az örökségvédelmi hatástanulmány jelen tervátdolgozás keretében elkészült. 1.5. Idegenforgalom Az idegenforgalom eddig rövid időszakra eső jelentőségét bővíteni kell. A termálvízre alapozott „wellness” programok a konferencia-turizmussal a jobban fizető idegenforgalom, mint gazdasági potenciál fejlesztési lehetőség. Ennek érdekében a volt állami gazdasági központ termálközponttá JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

15


VÁTERV95 KFT


alakítása kedvező idegenforgalmi fejlesztési lehetőség a hozzá kapcsolódó rekreációs szolgáltatásokkal és területekkel együtt. A vendégek által itt töltött idő (és az ezzel arányos itt elköltött pénz) növelhető a kulturális kínálat bővítésével. Ezzel együtt Jászberénynek a Jászság tényleges kulturális központjává kell válnia. Az idegenforgalom jelentős fellendülésének elengedhetetlen eleme a vendéglátás mennyiségi és minőségi fejlesztése. A hazai idegenforgalomban elsősorban a jász identitást őrző programokra lehet alapozni, valamint szükséges lenne a történelmi hagyományokat felelevenítő, ismeretterjesztő funkcióval a diák-turizmusba is bekapcsolódni. Ennek kiegészítő eleme lehet a rekreációs és sportterületek fejlesztése is. 1.6. Külterület, mezőgazdaság A mezőgazdaság fejlesztését Jászberény sajátos termőhelyi adottságait, termőföld-használati viszonyait, hagyományait szem előtt tartva úgy kell megvalósítani, hogy a külterületen domináns, nagy területi kiterjedésű mezőgazdasági ágazat korszerűbb, emelt szinten tudja biztosítani az abban dolgozók megélhetését, de egyben járuljon hozzá a jászsági táj értékeinek megőrzéséhez is. A mezőgazdasági területek alapvetően beépítésre nem szánt jellegét fenn kell tartani, a beépítések (gazdasági, ill. lakó funkció) a mezőgazdasági termelést, feldolgozást, állattenyésztést szolgáló indokkal engedhetők, figyelembe véve a termőföld-védelem követelményeit is. A mezőgazdasági területek felhasználásánál a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Programnak a térséget érintő javaslataihoz kell igazodni a korszerű és EU-konform tájgazdálkodási elvek szem előtt tartásával (termőhelyi adottságok figyelembevétele, környezet és természetvédelmi szempontok, tájdiverzitás fenntartása). A sajátos helyi adottságokhoz, hagyományokhoz igazodóan a mezőgazdasági tájszerkezet differenciált tervi kezelését kell érvényesíteni a rendezési javaslatokban, a szabályozási, övezeti rendszerben: -- általános mezőgazdasági területek (jellemzően árutermelő, szántó és nagyobb kiterjedésű ültetvény területek, a tanyás gazdálkodási forma is itt jellemző, ill. fejlesztendő) -- kertes mezőgazdasági területek (a hagyományosan kialakult kertgazdasági területek (Neszűr, Kishegy, Újhegy) sorolandók ide. Táj és gazdálkodástörténeti és részben népi építészeti hagyományok miatt is fontos településrészek, ahol a beépíthetőséget a kerthasználathoz, művelési ágakhoz kell igazítani. Lakóépületek létesítése nem javasolt és a szabályozatlanul terjedő lakófunkció visszaszorítása kívánatos. -- korlátozott használatú mezőgazdasági területek (táj és természetvédelmi, környezetvédelmi okokból és egyéb jellegű korlátozások – pl. rádióadók védőterülete, árvízi szükségtározó – miatt beépítésekre csak jelentős megszorításokkal igénybe vehető területek). Lehetőség szerint a mezőgazdasági célú beépítések koncentrálása egyrészt a meglévő telephelyek, majorságok felhasználásával, ill. a birtokközpont alakítási lehetőségek kihasználása. Jászberény borvidéki besorolású település, ebbéli lehetőségeinek kihasználása illetve a fejlesztés lehetőségeinek fenntartása azért is javasolt, mert az Európai Unióban ezen a téren csak így van esélye az ágazat versenyben maradásának. Jászberénybe és térségében a méhészet, méztermelés is hagyományos ága a mezőgazdaságnak, fejlesztési lehetőségeinek fenntartása fontos helyi érdek. Az itt hagyományos, a táj képéhez tartozó tanyás gazdálkodási forma korszerűbb keretek közötti fenntartása és fejlesztése (családi gazdaságok, birtoktestek, birtokközpontok), a sajátos, erdős-tanyás területek tervi kezelésének kidolgozása szükséges. 1.7. Környezetvédelem programja Hulladékgazdálkodás:

-- A kommunális hulladéklerakó telep teljes körű rekultivációjának elvégzése - Dögkút távlati megszűntetése -- Illegális lerakóhelyek folyamatos figyelése és felszámolása -- Szelektív hulladékgyűjtés széleskörűvé tétele -- Hulladékudvarok (gyűjtőpontok) kialakítása -- Külterületeken (tanyák, majorok, kertes területek) keletkező hulladékok gyűjtésének megszervezése -- Települési hulladékgazdálkodási terv kidolgozása a térségi regionális és megyei koncepcióhoz igazodva Vízvédelem:

-- Zagyva vízminőség védelme a felszíni szennyezésekkel szemben (főként a Városi-Zagyva esetében) -- Érzékeny, sérülékeny ivóvízbázis védelmének, megóvásának feltételrendszere Talajvédelem:

-- Széleróziónak kitett (deflációs) talajok (közigazgatási terület déli részén) védelme (erdősávrendszer, művelési módok) JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

16


VÁTERV95 KFT


-- Állattartó telepek és egyéb külterületi telephelyek hulladék és szennyvízkezelése Levegőtisztaság-védelem: -- Közlekedési eredetű levegőterhelés csökkentése a lakóterületeken – elkerülő utak megvalósítása -- Ipari kibocsátások folyamatos kontrollja (ipari telephelyek kijelölésénél a levegőtisztaság-védelmi szempontok figyelembe vétele) -- Légszennyezésre érzékeny területek (összefüggő lakóterületek, oktatási-nevelési intézmények, ökológiailag érzékeny természeti területek) védelme -- Zöldfelületi arány növelése (közterületi zöldfelületek, parkok, közterek, fasorok, településvédelmi erdők) -- Belterületi állattartás szabályai Zaj és rezgés elleni védelem:

-- Közlekedési eredetű zajterhelés csökkentése – elkerülő utak megvalósítása -- Csendes övezetek kijelölése (oktatási nevelési intézmények, kórház, rekreációs területek, temetők körül) -- Szolgáltató, vendéglátó tevékenységek zajkibocsátásának szabályozása (helyi rendelet) 2. Fejlesztési célok, stratégiai programok 2.1 Célkitűzések A város helyzetértékelése és jövőképe alapján a városfejlesztés általános célkitűzése - a településfejlesztés általános elvével összhangban, hogy: A JÁSZBERÉNYBEN ÉLŐK ÉLETKÖRÜLMÉNYEI a megélhetési viszonyok, a városi élet körülményei, mint:  a komfortosság,  az esztétikai minőség,  az egészséges és biztonságos környezeti feltételek JELENTŐSEN ÉS TARTÓSAN JAVULJANAK úgy, hogy a fejlesztési erőforrások tartósan fennmaradjanak. Az általános célkitűzés a "fenntartható fejlődés" elvének érvényesítéséből következik. Azaz az egyik oldalon biztosítani kell Jászberény folyamatos fejlődését, ami a városban élők életkörülményeinek jelentős és tartós javulásában kell, hogy tükröződjön, míg a másik oldalon a jelentős javulás csak akkor válhat tartóssá, ha a fejlesztés erőforrásai, mint a természeti, és kiemelten a humán és civilizációs erőforrások megőrződnek, fennmaradnak. Természetesen a két oldal egyensúlya izoláltan - egy-egy település határain belül - nem biztosítható, de ebből nem következhet, hogy a városi szinten akár az egyik akár a másik oldal elhanyagolható. Jászberény fejlesztési erőforrásainak megőrzésére, aktivizálására utal a speciális célkitűzés, mely arra irányul, hogy A VÁROS MEGERŐSÍTENDŐ SZELLEMI POTENCIÁLJA, TERMÉSZETI ÉRTÉKEI, HAGYOMÁNYAI ÚGY MARADJANAK FENN, HOGY AZOK JÁSZBERÉNY FEJLŐDÉSÉNEK MEGHATÁROZÓ ÉS TARTÓS ERŐFORRÁSÁVÁ VÁLJANAK. A szellemi potenciál egyik összetevője a felsőfokú oktatás fejlesztése, másik a város élő kulturális és vallási öröksége. Ez az örökség az elmúlt századokban szoros korrelációt mutatott a város fejlődésével és annak sajátos arculatváltozásával. Az egyházak közéleti szerepvállalása a rendszerváltozást követően megnövekedett, de ennek mértéke és hatása a város jelenlegi fejlődésében még kevéssé mérhető. Összességében megállapítható, hogy bár Jászberényben az átlagosnál magasabb a szellemi koncentráció és a város civilizációs hagyományai a szellemi életben élő módon jelen vannak - mégis a város fejlesztési-rendezési formálásában ez mint aktivizáló erő kevésbé érhető tetten. A speciális célkitűzés arra utal, hogy a magas szellemi koncentráció és a kulturális és vallási örökség a jövőbeni fellendülés motorja lehet, ha ez tudatosítható és ennek érdekében konkrét fejlesztési intézkedések születnek. Ugyanígy speciális (helyi adottságokon alapuló) célkitűzés a meglévő természeti értékek kihasználása és meghatározó erőforrásként történő aktivizálása. Az általános és speciális célkitűzések átfogó irányokat jelölnek. E célok az egyes stratégiai programok végrehajtásával valósíthatók meg maradéktalanul. A stratégiai programok egyben maguk is célokat részcélokat tűznek ki, melyek eléréséhez továbbtagolt részcélok és feladatok szükségesek, melyeket az alprogramok hordoznak. A célok és programok felülről lefelé terebélyesedő piramisa így áll össze egy egymásra utaló, egymásba kapcsolódó rendszerré - célpiramissá (mellékelt ábra szerint). CÉL- ÉS PROGRAM PIRAMIS Általános célkitűzés, hogy A JÁSZBERÉNYBEN ÉLŐK ÉLETKÖRÜLMÉNYEI: JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

17


VÁTERV95 KFT


- A MEGÉLHETÉSI VISZONYOK, - A VÁROSI ÉLET KÖRÜLMÉNYEI, - A KOMFORTOSSÁG, - AZ ESZTÉTIKAI MINŐSÉG, - AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETI FELTÉTELEK, A FEJLESZTÉSI ERŐFORRÁSOK MEGŐRZÉSE MELLETT JELENTŐSEN ÉS TARTÓSAN JAVULJANAK. Speciális célkitűzés: A VÁROS SZELLEMI POTENCIÁLJÁNAK ÉS KÖRNYEZETI ÉRTÉKEINEK, HAGYOMÁNYAINAK OLYAN MEGŐRZÉSE, FEJLESZTÉSE, MELY JÁSZBERÉNY FEJLŐDÉSÉNEK MEGHATÁROZÓ ÉS TARTÓS ERŐFORRÁSÁVÁ VÁLHAT. 2.2. Stratégiai programok: 1. A FEJLESZTÉS ALAPFELTÉTELEINEK ELŐSEGÍTÉSE 1. közlekedési viszonyok javítása 2. „Jászsági főváros szerep” kiteljesítése 3. szellemi potenciál fejlesztése 2. A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK MEGŐRZÉSE 1. természeti, táji környezet értékeinek megőrzése 2. a termőföld felhasználási struktúra fejlesztése 3. a felszín alatti vízbázisok megőrzése 3. A MINŐSÉGI MUNKAHELYTEREMTÉS 1. a szolgáltatási szféra megerősítése 2. a termelő szféra stabilitásának, versenyképességének erősítése 3. logisztika fejlesztése 4. AZ IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSE 1. a minőségi és „jász-kulturális/esemény” turizmus fejlesztése 2. a középkategóriás szabadidős és „gyógyturizmus”, termálközpont és kapcsolódó rekreációs területek fejlesztése 5. A VÁROSI KÖTŐDÉS ERŐSÍTÉSE 1. városszerkezet, városműködés, komfortosság javítása 2. a város környezeti értékének továbbfejlesztése 3. szellemi élet fejlesztése 1. A FEJLESZTÉS ALAPFELTÉTELEINEK ELŐSEGÍTÉSE -- Jászberény jövőbeni fejlődésének szükséges, de nem elégséges alapfeltétele, hogy közlekedésföldrajzi helyzete javuljon. -- Az ország sugárirányú gyorsforgalmi úthálózatai az Országos Területrendezési Tervben (OTrT) szerint Jászberényt a jövőben sem fogják érinteni. Az M3 autópálya Hatvan utáni követlen kapcsolata a 32. sz. főközlekedési úttal javíthatja a térségi kapcsolatokat is. -- Jászberény jövőbeni fejlődésének másik alapfeltétele, hogy a város tudatosan felvállalja és kihasználja a „Jászsági főváros szerepet” melyet elsősorban a szellemi potenciál fejlesztésére kell fordítania, nem elhanyagolva megyehatárhoz való közelségét, és a szomszédos megyei településeknek is ellátási választékot kínálva. -- Az oktatási, az információs, a logisztikai, a szolgáltatási (pénzügyi, szellemi-innovációs) és a kereskedelmi központ szerepkör fejlesztése szükséges, továbbá az ehhez tartozó területelőkészítések (területfejlesztések) és intézményfejlesztések végrehajtása. 2. A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK MEGŐRZÉSE -- Jászberény természeti erőforrásai közül a jövő fejlődése szempontjából kiemelt jelentősége a természeti és táji környezetnek van. -- A stratégiai program lényege, hogy e különleges és egyedi természeti és táji értékek védelme mellett az erdőborítottság megőrzésével kell végrehajtani a városfejlesztési feladatokat. Ezért e stratégiai program defenzív, védelmi jellegű. Fontos része a jelenlegi állapot rögzítése, az állapotjelző indikátorok meghatározása és ez alapján a fejlesztéseknél e mutatók szerinti ellenőrzések végrehajtása. Ezen túl további feladatok az erdőterületek, az élőhelyek rehabilitációja, további területek védelem alá helyezése, valamint a városi zöldfelületi hálózattal a kapcsolatok fejlesztése. JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

18


VÁTERV95 KFT

1. JÁSZBERÉNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

Recommend Documents