1. január

ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA 6. évf. - 2010/1. január

http://www.zoldbiotech.hu

6. évf. - 2010/1. január Leopoldina aktuell 08/2009 Halle (Saale)15 December, 2009 http://www.leopoldina-halle.de/cms/fileadmin/user_upload/Leo_aktuell0809.pdf

Német Leopoldina Természettudományos Akadémia Országos Tudományos Akadémia

Az akadémiák állásfoglalása a zöld géntechnológia kapcsán

Október 13-án a Német Leopoldina Természettudományos Akadémia - az Országos Tudományos Akadémia, az "Acatech" Német Műszaki Tudományok Akadémiája, valamint a Berlin-Brandenburg-i Tudományos Akadémia (a Német Tudományos Akadémiák Uniója nevében) közös állásfoglalást adott ki a genetikailag módosított növények használatával kapcsolatosan. Ebben a zöld géntechnológia felelősségteljes alkalmazása és a szabadföldi kísérletekre vonatkozó szabályozás mérséklése mellett szállnak síkra. Állásfoglalásuk az alábbiakat foglalja magában:

A Német Szövetségi Köztársaságban működő tudományos szervezetek ismételten felszólították a Szövetségi Kormányt (lásd: "A németországi összes nagy tudományos szervezet 2009. április 16-án kelt közös nyilatkozata") arra, hogy "a németországi zöld géntechnológia területén ne csak a kutatást, hanem annak alkalmazását is támogassa". A tudományos közvélemény álláspontját összegzi a Nobel-díjas Christiane Nüsslein-Volhard, amikor megállapítja, hogy "Németországban mind ez idáig nem sikerült kellőképpen elfogadtatni azt, hogy a géntechnológia alkalmazása a növénytermesztés területén eddig kiaknázatlan lehetőségeket kínál az ökológiai mezőgazdaság, a fokozottabb környezetvédelem, a biológiai sokféleség és az egészség megőrzése terén. A molylepkékkel, gombafertőzésekkel, vírusokkal és fonálférgekkel szemben rezisztens növények nem szorulnak permetezésre. A kedvezőtlen termesztési feltételekhez, szikes és karsztos talajokhoz, szárazsághoz jobban alkalmazkodó növények termesztésére nyílik így lehetőség, a terméketlen földterület pedig ismét termékeny talajjá változtatható". (2) Továbbmenve: "Kiválóan képzett kutatókat exportálunk korszerű vetőmagvak és agráripari technológiák helyett." (2)

Új politikát a zöld géntechnológia terén (1) Az 1970-es években kibontakozó géntechnológia mára minden bizonnyal az orvos-biológiai kutatás legfontosabb eszközévé vált, a tudományt számottevő új ismeretekkel gazdagította és jelentős hatást gyakorolt úgy a gazdaságra, mint a társadalomra. Miközben a géntechnológia szigorú szabályokkal körülbástyázott alkalmazása az ipari mikrobiológia és az orvostudomány terén ("fehér" és "vörös" géntechnológia) Európában is általánosan elfogadottá vált, a genetikailag módosított növények előállítását és felhasználását ("zöld" géntechnológia) erősen korlátozzák a bevezetett politikai keretfeltételek. Ebből adódóan lényegében jelentősen gátolják az ezzel kapcsolatos kutatásokat is.

A tudományos közvélemény a zöld géntechnológia megfelelően átgondolt és ésszerű, az egyéb növénytermesztési módszerekkel kombinált és a helyi feltételekhez hozzáigazított alkalmazása mellett száll síkra. A tudományos közösség semmiképpen nem rejti véka alá az ezzel összefüggő problémákat. (1) Mivel azonban a növényekkel kapcsolatos korszerű kutatások sem folytathatók szabadföldi kísérletek nélkül, országunkban a kutatás jelenlegi intenzitása és magas színvonala nem lesz fenntartható, amennyiben az

1

6. évf. - 2010/1. január

útjában álló eddigi akadályok továbbra is megmaradnak. Szerte a világban számos olyan ígéretes géntechnológiai kutatási projekt zajlik, amelyek messze túlmutatnak a növények optimális élelmiszerként és takarmányként való előállításán. Ezek között külön említést érdemelnek a hatékonyabb bioüzemanyagok előállításával kapcsolatos, például facellulóz felhasználásán alapuló kísérletek, melyek révén elkerülhető a fontos élelmiszernövények ezen célra fordítása. Végezetül nem szabad megfeledkezni arról, hogy a modern mezőgazdaság a legkorszerűbb növénytermesztési módszerek, így a géntechnológia alkalmazása nélkül képtelen lesz a fenntarthatósági célt elérni.

növényekkel kapcsolatos kiemelkedő minőségű alkalmazott kutatás, és elősegítsék az elért eredmények gyakorlatba való átültetését, ily módon biztosítva esélyt arra, hogy hazánkban a zöld géntechnológia kibontakozhasson és kiteljesedhessen.

(1) A DFG (Német Kutatási Alapítvány) a közeljövőben jelentet meg egy tájékoztatót, amely közérthető formában ismerteti a zöld géntechnológiával összefüggő lehetőségeket és kockázatokat a különféle tudományágakban újonnan szerzett tudományos eredmények tükrében. Ezzel kapcsolatban lásd a következő kiadványt is: “Grüne Gentechnik, Aktuelle Entwicklungen in Wissenschaft und Wirtschaft – Supplement zum Gentechnologiebericht, Forschungsberichte der Interdisziplinären Arbeitsgruppen der Berlin-Brandenburgischen Akademie der Wissenschaften” (A zöld géntechnológia, aktuális fejlemények a tudomány és a gazdaság területén - Kiegészítés a géntechnológiáról szóló jelentéshez, a Berlin-Brandenburg-i Tudományos Akadémia Interdiszciplináris Kutatócsoportjának kutatási jelentései), Elsevier, 2007.

Ez a konkrét politikai-jogalkotói munka szempontjából a következőket jelenti: Megbízható peremfeltételek megteremtése. A kutatásnak és a gazdaságnak olyan megbízható és tudományosan megalapozott peremfeltételekre van szüksége, amelyek mind adminisztratív, mind pénzügyi szempontból elfogadhatóak a tudományos intézmények és a középvállalatok számára ahhoz, hogy a zöld géntechnológiában rejlő lehetőségeket felismerve és a fajtagazdagságot fenntartva fejlődhessenek. Ezzel együtt korszerűsítést kell végrehajtani a termesztésre engedélyezett genetikailag módosított növényekre vonatkozó, mindenki által elfogadott tudományos ismeretekre támaszkodva kidolgozott, új szabványoknak való megfelelés érdekében.

(2) Nüsslein-Volhard, “Wachstum in Natur und Kultur” (Gyarapodás a természetben és a kultúrában), a Németországi Természettudományos Kutatók és Orvosok Társaságának Kongresszusán, Tübingenben, 2008. szeptember 19-én elhangzott előadás.

Mindezen megfontolásokból a Német Leopoldina Természettudományos Akadémia - az Országos Tudományos Akadémia, az „Acatech” Német Műszaki Tudományok Akadémiája, valamint a BerlinBrandenburg-i Tudományos Akadémia (a Német Tudományos Akadémiák Uniója nevében) ismételten felszólít a szabadföldi kísérletek támogatására annak érdekében, hogy Németországban ösztönzést kapjon a

A kutatások további folytatásához és a jövőbeni nyersanyagok biztosításához a gyakorlatban használható küszöbértékekre van szükség. A küszöbérték, vagyis az adott termékben a genetikailag módosított örökítő anyag megengedett százalékos aránya, különösen fontos mind a gazdaság, mind a tudomány és a kutatás számára. Így például a német és az európai élelmiszer- és élelmiszer-feldolgozó ipar mezőgazdasági nyersanyagok behozatalára támaszkodik (jelenleg ez különösen a takarmány-előállításra igaz). A terméklánc számára olyan gyakorlati jogi keretrendszerre van szükség, amely a zöld géntechnológián, az igazoltan helytálló tudományos ismereteken és a nem-

2

6. évf. - 2010/1. január

tikailag módosított növényi DNS-re nem vonatkoznak a forgalomba hozatalra előírt rendelkezések. A felelősségre vonatkozó szabályozás kiegészítése. Az ez idáig érvényben lévő felelősségre vonatkozó rendelkezések burkolt, vétkesség nélküli felelősséget foglaltak magukban. Ez azt jelenti, hogy egy felsőoktatási intézmény vagy egy gazdálkodó olyan károk okozásáért is felelősséggel tartozott, amelyeket sem nem okozhatott, sem annak előidézéséért felelősséget nem vállalhatott. Elfogadhatatlan, hogy az olyan genetikailag módosított fajtákat, amelyeket egy szigorú engedélyeztetési eljárás keretében hagytak jóvá, veszélyes anyagoknak tekintsenek. A vetésre jóváhagyott genetikailag módosított fajtákat jogi felelősség tekintetében nem szabad a többi magtól vagy növénytől eltérő módon kezelni.

zetközi kereskedelmen alapul. Ezért az Európában az élelmiszerek és a takarmányok vonatkozásában érvényes 0,9%-os feltüntetési küszöbértéken felül elengedhetetlen hagyományos vetőmagok esetén az esetlegesen, technológiailag elkerülhetetlen esetekben hozzáadott genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) kötelező érvényű és gyakorlati szempontokon alapuló feltüntetése. Továbbmenve, szükség van egy küszöbérték megállapítására az olyan csekély mennyiségben hozzáadott GMO-k esetén is, amelyek az EU-ban nincsenek nyilvántartva vagy engedélyezve, illetőleg amelyek engedélyezése az EU egyes tagországaiban nem egységes.

A termőhely-nyilvántartás és a kultúrák közötti távolság szabályozása. A termőhely-nyilvántartásra vonatkozó hatályos rendelkezések, különös tekintettel a termő területekre vonatkozó pontos, nyilvánosan elérhető adatok és a személyes adatok rögzítésére, az alapvető jogok megszegését jelentik. Az adatok felhasználásával kapcsolatban széles körben történtek visszaélések, ami tekintélyes mennyiségű termény megsemmisülését vonta maga után. A nyilvántartásba vételre rendelkezésre álló három hónapos határidő ésszerűtlen és egy hónapra korlátozandó. A kukoricára megállapított kultúra-elkülönítési határértéknek (150 m távolság a hagyományos termesztésű kukoricától és 300 m távolság az organikusan termesztett kukoricától) sem tudományosan megalapozott indoka, sem gyakorlatban igazolt alapja nincs, így ezeket az elkülönítési távolságokat a tudományos bizonyítékok alapján módosítani és csökkenteni kell.

Az EU engedélyezési eljárásainak felgyorsítása az új, genetikailag módosított fajták engedélyeztetése során. A közös felelősség azért, hogy az Európai Unióban ilyen mértékben elhúzódik a genetikailag módosított növényekkel kapcsolatos engedélyezési eljárás, nem kis részben a Szövetségi Köztársaságot terheli. Ez a megállapítás különösen érvényes az összes forgalmazandó kultúrára. A jövőben azokat az új fajtákat, amelyeket tudományosan megalapozott eljárások és értékelések alapján engedélyeznek, gyorsan kell jóváhagyatni annak elkerülésére, hogy Európa lemaradjon a világméreteket öltő versenyben.

A demokratikus politika nem hagyhatja figyelmen kívül a választók véleményét. Ugyanakkor

A német géntechnológiai törvény kiegészítése Forgalomba hozatal. A forgalomba hozatal fogalma összefonódik a gazdasági felhasználás fogalmával, ami akadályt gördít a tudományos szabadföldi kísérletek elé, és a tudomány és a kutatás szabadságának megőrzése érdekében módosításra szorul. Egyértelművé kell tenni azt, hogy a hagyományos termékekben nyomokban engedélyezetten megjelenő gene-

3

6. évf. - 2010/1. január

felelősséggel is tartozik azért, hogy szavazóit a tényekről megfelelően tájékoztassa. Vagyis olyan felvilágosító feladatkört vállal magára, amelyben a tudomány támogatására szorul. A géntechnológia közismerten hasznos szerepet tölt be a gyógyszerek és élelmiszer-adalékok gyártása terén, és ezt a szerepet társadalmunk ma már elfogadja. A zöld géntechnológia ugyanezen módszereken alapszik, célja pedig az, hogy a termesztéssel kapcsolatos kutatás kivitelezése koncentráltabban és gyorsabban történjen, mint ahogyan azt a hagyományos eljárások lehetővé teszik. Ezért aztán az eredményül kapott termékek negatív tartalmú címkézése félrevezető. Következésképpen fel kell hívni a fogyasztók figyelmét arra a tényre, amely szerint a manapság piaci forgalomban kapható élelmiszerek több mint 70%-ának előállítása valamiképpen a géntechnológiához kapcsolódik - például állati takarmányok, élelmiszer-adalékok és gyógyszerek közvetítésével -, méghozzá anélkül, hogy az az egészségükre vagy közérzetükre bármilyen káros befolyással lenne. A fogyasztókat tájékoztatni kell arról, hogy a zöld géntechnológia nem csupán az élelmiszerek gyártásában játszik szerepet, hanem egy sor egyéb

lehetőség előtt nyitja meg az utat, ideértve például kultúrnövényeink ökológiai termeszthetőségi határainak a kiterjesztését és a biológiai sokféleség támogatását. A tudománynak és a politikának egyaránt törekednie kell ezen összefüggések megismertetésére és ennek a fontos, a jövő szempontjából számottevő lehetőségeket magában rejtő fejlesztési iránynak az elfogadtatására. A megfelelő kurzusváltással a politikai grémiumok esélyt kapnak arra, hogy egy hosszú távra kiható, tudományos megfontolásokon és bizonyított tényeken nyugvó terület számára alkossák meg a szükséges törvényi hátteret.

AGRÁRHASZON.HU http://www.agrarhaszon.hu/article/79/ 2009. december

GM kutatások Szegeden - viruló növények Romániában Fehér István

állítás eredményt hoz, addigra a törvényi szabályozás tegye lehetővé a GM fajták használatát. Már a közeli években várható, hogy az Európai Unió engedélyezi a kukoricbogár-ellenálló és aszálytűrő kukoricahibridek termesztését, melyek jelentős gazdasági és környezeti előnyt kínálnak a gazdáknak.

A technológiai forradalom már zajlik a világ számos országában, és erre a kihívásra fel kell készülnie a magyar agráriumnak is - mondta még főigazgatóként Prof. Dudits Dénes akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Központjában a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) Szegeden, az elmúlt év októberében tartott elnökségi ülésén. A növénytermesztésben érintett gyakorlati szakembereknek jelezte: az intézményükben folyó alapkutatások eredményeinek hasznosításában a szegedi Gabonakutató Kft. nemesítői a partnerek, így például a szárazságtűrő búzák előállítása megtörtént, és kezdődnek a szabadföldi kísérletek. Kívánatos, hogy mire a több éves fajta-elő-

Felrobbanhat a kínai biotechnológiai „bomba" Miközben szerte a világon - így az Európai Unió más országaiban, köztük a környező államokban - már termeszthetők, hasznosíthatók a GM növények,

4

6. évf. - 2010/1. január

mi megfosztjuk a magyar gazdákat a fajták megválasztásának szabadságától: tilos a GM növények vetése. A tiltás elbizonytalanítja a gazdákat és a közvéleményt. Nálunk politikai, ideológiai háború zajlik, miközben az unióban 23 növényből származó élelmiszer engedélyezett. Ez a szám rohamosan növekszik, hiszen a növénynemesítés ezen ágában nemzetközi viszonylatban már rendkívül nagy az előrehaladás. Könnyen és hamarosan felrobbanhat például a kínai ,,bomba", hiszen a tudományos adatbázisokban közzétett kutatási és termesztési-gyakorlati eredményeik száma és tartalma arra enged következtetni, hogy Kína az Egyesült Államok után meghatározó szereplővé válik a GM növények termesztésében. Ennek hatását ma még szinte fel sem tudjuk mérni - tette hozzá Dudits Dénes, aki jelenleg az MTA alelnöke is. Azáltal, hogy bár az unió már tett engedményeket - nálunk viszont e tárgyban moratórium van -, úgy tűnik, mintha más világrészekhez képest Európa egy múzeummá vált volna. Szerinte a zöld biotechnológia hazai elutasítása elsősorban tájékozatlanságból fakad, de nem lehet elmenni a politikai indítékok mellett sem. A géntechnológia kapcsán túl könnyű a szakmai kérdésekben nem eléggé tájékozott közvéleményt az új módszerek vélt hátrányával ijesztgetni, annak révén befolyásolni, majd szavazatait megnyerni. Ebben leginkább az a sajnálatos, hogy a döntéshozók egy része nem képes felmérni az innovációs folyamatok jelentőségét és a magyar gazdatársadalom versenyképességét meghatározó folyamatokat.

A legkorszerűbb nemesítési eljárások Dudits Dénes akadémikus azt is elmondta: az új módszereket elutasítók közül sokan azt is figyelmen kívül hagyják, hogy a nemesítők jelentős része a génművesség, a GM növények nemesítésének, a zöldtechnológia alkalmazásának idején sem hagyott fel az elődeiknek és nekik is sikereket hozó hagyományos módszerekkel, a keresztezéssel, a szelekcióval és más eljárásokkal. Nehezen látják be, hogy a génmódosítás a növénynemesítés jelenleg legkorszerűbb változata, a rangsorban a piramis tetején lévő tudományos módszer. Dr. Györgyey János, a Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének főmunkatársa elmondta: véleménye szerint génnemesített növényekről kellene beszélni, ahelyett, hogy sokan mindenféle félreérthető és inkább eltaszító elnevezéssel illetik az eljárást (a prűd és igen káros génpiszkáltnak, a fölöslegesen rosszat sejtető génmanipuláltnak, stb. mondják). Így nem csoda, ha a félrevezetett fogyasztó olyan tudománytalan tévképzetekben hisz, hogy gén csak akkor és azért lesz a szervezetében, mert "mindenféle génpiszkált szeméttel megetetik"... Holott minden termesztett növényünk genetikailag módosított, és a vita a géntechnológiai eljárásokkal történő nemesítés létjogosultságáról szól - mondta.

A búzagének manipulálásának módszerei az évszázadpok során

5

6. évf. - 2010/1. január

Nem tagadják meg elődeik munkáját

Tapasztalatszerzés a romániai Lovrinban

A külföldön már több évtizede köztermesztésben lévő génnemesített növények olyanok, amelyek nemesítése során valamilyen géntechnológiával előállított génmódosított növényvonalat használtak fel. Vagyis, mire egy ilyen növény a gazdák kezébe kerül, az is éppúgy átmegy azon a szelekciós folyamaton, amin hagyományos nemesítéskor, ami a maga korában szintén újdonságnak számított. Olyan dolog a génnemesített növények ellen ágálni, mintha valaki - némi túlzással - a harmadik évezredben még vadalmát, vadkörtét próbálna termesztetni a kertészekkel a ,,természetellenes" Jonatán, vagy Vilmoskörte helyett, és tagadná a növényi szervezetekbe eddig beavatkozó tudósok, nemesítők érdemeit - mondta még egyebek közt. A Gabonakutató Kft. Biotechnológiai Osztályának vezetője, Pauk János elmondta: Mindegyik nemesítési metodika - köztük a legújabb génnemesítés is - valójában magában foglalja a korábbi eljárásokat. A biotechnológiai módszerek sem nélkülözik az egyedszelekciót, amit annak idején világhírű nemesítőnk, Mokry Pál és utódai alkalmaztak. Nincs tehát szó arról, hogy a jelenlegi legmodernebb eljárások képviselői megtagadnák a múltat. Nem lehet napjainkban génbeépítéssel nemesíteni úgy, hogy in vitro szövettenyésztést ne használnának. Amennyiben valaki irányított mutációt akar alkalmazni, bátran nyúljon a génnemesítéshez, mert a génelhallgattatás ma már nélkülözhetetlen az új genotípusok, új fajták létrehozásához. Az lenne természetes, hogy választhassunk: ha akarjuk élünk a génnemesített növények előnyeivel, ha akarjuk nem. A GM növények világszerte, tőlünk függetlenül egyre terjednek - tette hozzá.

Külföldi és hazai felmérések szerint az élenjáró, sikeres gazdálkodók egyre nagyobb hányada már elfogadja a GM növényeket. Külföldön, ahol ezek létjogosultságot nyertek, a gabonatermesztők már több mint 60 százaléka keresi a szárazságtűrőbb, a rovaroknak, a betegségeknek ellenálló, a jobb tápanyaghasznosítású és így hektáronként jóval nagyobb termést adó növényeket. Természetesen - az imént említett okokból - még számos ellenzőjük is van. Hogy mind kevesebb legyen hazánkban is, azt szolgálják a szomszédos országokba - Szlovákiába és Romániába tett szakmai látogatások. Ilyen volt a Gabonatermesztők Országos Szövetsége vezetőinek romániai látogatása a Szegedhez viszonylag közeli Lovrini Mezőgazdasági Kutatóintézetben. Itt egyebek közt elmondták, hogy az ország 9,3 millió hektár szántójából 4,8 millió hektárt művelnek meg. A nagyobb gazdaságok, agrárvállalkozások száma megközelíti a 18 ezret, ezek átlagos területe 269 hektár. (A kis gazdaságokban mintegy 4 millióan elsősorban saját igények kielégítésére, valamint jövedelemkiegészítésre döntően növénytermesztéssel foglalkoznak.) Románia - velünk ellentétben - teljes mértékben átvette az EU genetikailag módosított növnyekre érvényes jogszabályait, és annyival is előrébb tart, hogy a kutatáson túl a köztermesztésüket sem tiltotta meg.

Természetes, hogy ezen a megbeszélésen is volt olyan cégvezető, vállalkozó, aki megpróbálta (el)vitatni a GM növények létjogosultságát. Reflexszerűen azt hozta fel indokul, hogy gyakran a tudósok is ellentmondanak egymásnak, például az egyik azt állítja, hogy a tojás, meg a margarin egészségtelen, a másik azt, hogy nem az. A növényi termékeknél pedig ma még az a félelem, hogy a génkezeltet nem keresik a piacon. Dudits Dénes akadémikus olyaténképpen válaszolt, hogy a tudósok sem egyformán vélekednek, a negatív megítéléssel leginkább azok élnek, akik maguk sohasem vették a fáradtságot, hogy a legújabb nemesítési eljárásokat kipróbálják. Aztán, ha ehhez némi politikai érdeket is lehet kreálni, senki sem tántorítja el őket ettől.

Fotó: Czepó Mihály

Magyar gazdálkodók és a szerző 2009. október 7. Lovrin, Románia

6

6. évf. - 2010/1. január

ban 7000 hektáron termesztették a kukoricamoly ellenálló MON810-es (YIELDGARD) Bt-kukoricát, amely - ugyanolyan technológia alkalmazásával - 10-15 százalékkal többet termett a közönségesnél. Arra kellett csak figyelni, hogy a 200 méteres izolációs távolság meglegyen, valamint, hogy azt a kukoricát a többitől külön tárolják. A termelés túlzott ellenőrzése azonban nem volt szimpatikus a gazdák egy részének, hiszen legalább egy ellenőr minden héten felkereste őket. Másutt is megküzdöttek érte a gazdálkodók Romániában egyébként a Pioneer cég fajtái vannak régebben, a Monsanto három éve kezdte ott tevékenységét, míg a DeCalb csaknem egy évtizede. Arra lehet számítani, hogy néhány év múlva a Pioneer és a DeCalb a piac 70 százalékát lefedi az országban.

Fotó: Czepó Mihály

Gyapottok bagolylepke lárva rágás és a nyomában fellépő penészedés 2009. október 7. Lovrin, Románia GM szóját, vagy semmit?

Tehát látszik, hogy nemcsak nálunk, másutt sem zökkenőmentes az új fajták terjedése, bár az ország határain túl már komoly termelői tapasztalatok vannak. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Chioreanu-t: Hogyan látja egy-egy új fajta bevezetését? Az az igazság, hogy kezdetben nagyon nehéz meggyőzni a gazdálkodókat, miszerint például a Bt-kukorica egy tonnával többet terem hektáronként, mert ez csak akkor derül ki, amikor nagyobb területről behordja és megméri a termést. Holott ennek más jelei is vannak, amiket a Lovrinban bemutatott kísérleti és kontroll parcellákon, meg másutt is szintén megtapasztalhatták a

Mint Cosmin Chioreanu, a Monsanto regionális igazgatója a magyar szakemberek előtt elmondta: Romániában, az ország nyugati részén, az ő körzete 16 megyét ölel fel, amelyben mintegy 3,5 millió hektár a szántó. Az országban 2,5-3 millió hektáron termelnek kukoricát és rendszerint 1 millió hektáron fémzárolt vetőmagot használnak a gazdálkodók. Ebben a körzetben félmillió hektár a kukorica, és ennek 90 százalékán vetnek fémzárolt hibrideket. A GM-növények termesztésének előzményéhez tartozik Romániában, hogy az uniós csatlakozás előtt a genetikailag módosított ROUNDUP READY szóját már termelték. A GM szója termesztését a csatlakozás után kénytelenek voltak abbahagyni, mert az Unióban csak takarmányozásra, élelmiszerként való felhasználásra engedélyezik. Ez sok gondot okozott: a nehezen irtható gyomok miatt ugyanis a közönséges szójában nem tudtak gazdaságosan gyomot irtani. Ennek következtében harmadára csökkent a szója vetésterülete, így a terményből korábban önellátó ország most már behozatalra szorul. Ha a GM szóját engedélyeznék számukra, a vetésterület akár 450-500 ezer hektár is lehetne. Jelenleg azonban az a helyzet, hogy ugyanannak a GM szójának a behozatalára szorulnak, amiből eddig már önellátók voltak.

Fotó: Czepó Mihály

Molykártevők ellen védett kukorica egészséges csöve 2009. október 7. Lovrin, Románia

Náluk engedélyezett viszont a MON810-es kukorica termesztése - mondta Cosmin Chioreanu. 2008-

7

6. évf. - 2010/1. január

GOSZ-vezetők. Bármelyik cég (Monsanto, Pioneer stb.) GM-os növényeinek nagyobb a csőmérete, mint a kontrollé. Persze a még lábon álló kukoricában nem érzékelhető látványosan, hogy többnyire a hagyományos kukorica szemei apróbbak, szárazabbak, miközben a Bt-kukoricáé fejlettebbek, s így a hozamuk akár 20 százalékkal is magasabb lehet. Ám eddig jószerivel csak egy-egy károsító ellen védett növényfajtáról - a kukoricáról és a szójáról volt szó. A fajtabemutató parcellát végigjárva és a két napon hallottak iránti érdeklődés azt mutatja, hogy a közeljövőben további pozitív elmozdulás lehet Romániában. Hiszen tucatnyi olyan kutatási eredményről, módszerről, fajtáról - nemcsak kukoricáról - is szó esett, amely éppen a GM-fejlesztések következtében rovarellenállóvá, szárazságtűrővé stb. teszi a termesztett növényeket. Valamelyest az is kiderült, hogy a génnemesítés úttörői talán nem forgatják fel a ,,világot”, a növényt, hanem ezek belső tulajdonságai némi módosításával (például a szárazságtűrésért felelős gének számának növelésével, stb.) a termést kifejlesztő, beérlelő egyedet a körülményeihez a korábbiaknál alkalmazkodóbbá teszik.

Szövetségének vezetése - mondta Lovrinban Vancsura József, a GOSZ elnöke. Az ottani kísérleti parcellák gazdaszemmel való megismerése alapján is úgy látják, hogy a korábbiakhoz képes a GM-os nemesítések eredményeként néhány év alatt is nagyok a változások. Az új génekkel való bánás, a gének beépítése jó úton haladt, a gének vásárlása már a világ távolabbi tájain sem gond a kisebb kutatóbázisoknak sem. A termelők is azt tapasztalják már, hogy azok a gének, amelyekkel az EU számos országában dolgoznak, lassan elavulttá válnak. Vancsura József úgy látja, hogy a felkínált lehetőség, amelyekkel másutt már jól élnek, forradalmasítani fogja a növénytermesztést és a felhasználást. Ugyanúgy fontos mindez, mint amikor a hibrid kukoricák megjelentek, vagy a még korábban végzett keresztezéseket eleink elvégezték. Bizonyára már azok is génmódosítások lehettek, mert - vegyünk állattenyésztési példát is - ha ezek nem így történtek volna, még mindig az őstuloknál tartanánk a tehén helyett - vélekedett a vezető szakember.

A fejlődést nem lehet tétlenül szemlélni Ezeket a kérdéseket tanulmányozta immár harmadik alkalommal - kétszer Szlovákiában, ezúttal pedig Romániában - a Gabonatermesztők Országos

Az természetes, hogy ezeket a folyamatokat nehezen vesszük tudomásul, de ha a tudósok körültekintően végzik a dolgukat, a kontrollvizsgálatok korrektek, mi gazdálkodók pedig felkészítjük egymást az újnak a fogadására, van esélyünk az előbbre lépésre mondta a GOSZ elnöke. Azzal is számolni kell, hogy a népszaporodást a világban nem lehet megállítani, akkor pedig jelentősen megnövekszik az élelmezés szerepe, nagysága. Amennyiben ezt a mezőgazdaságban figyelmen kívül hagyjuk, nem vesszük róla tudomást, nagyon lemaradunk. Vagyis - természetesen a törvényes keretek közt - nemcsak tőlünk függ, hogy akarunk-e GM növényeket termeszteni, vagy sem mondta befejezésül.

Fotó: Czepó Mihály

Részlet a GM kukorica hibridek bemutatójából 2009. október 7. Lovrin, Románia

8

6. évf. - 2010/1. január

Főszerkesztői ajánlás A Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület megalapításának 10. évfordulója alkalmából tudományos ülésre került sor 2009. november 12-én a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban, Gödöllőn. Az önként jelentkező kollégák, kutatócsoportok kutatási eredményeik bemutatásával járultak hozzá az ünnepi eseményhez. Mindenki számára bebizonyosodott, hogy a hazánkban folyó növény-biotechnológiai kutatások nemzetközi színvonalúak, és számos gyakorlati hasznosításra érett eredményhez vezettek. Az értékes beszámolók alapján merült fel az igény, hogy az elhangzott munkák írásban is jelenjenek meg. Ennek az elvárásnak kíván helyet adni a hírlevél a most indított sorozattal, a kibővített összefoglalók közlésével. Sőt szeretnénk a hazai zöld biotechnológiai tevékenység egészét bemutatni és összefoglalni a legfontosabb műhelyek kutatómunkáját. Így a cikksorozat nyitott azok számára is, akik Gödöllőn nem tartottak előadást. Minden érintett megjelenése igen fontos, hiszen így lehet dokumentálni, hogy számos negatív hatású tényező ellenére e terület művelése hazánkban sikeresen folyik, és érnek a feltételek ahhoz, hogy a magyar agrárium éljen is a hasznosításból származó előnyökkel.

A „CELLULÓZA DIADALÚTJÁTÓL” A MESTERSÉGES OVÁRIUMIG: A NÖVÉNYBIOTECHNOLÓGIA ÚJ EREDMÉNYEI A DEBRECENI EGYETEMEN Fári Miklós Gábor Növényi Biotechnológia Tanszék Debreceni Egyetem AMTC, Debrecen (e-mail: [email protected])

A Debreceni Egyetem AMTC 2001-ben hozzákezdett új növénybiotechnológiai programok szervezéséhez. A 2005-ben átadott Élettudományi Központban található Orsós Ottó Növénybiotechnológiai Laboratóriumban (1. ábra) három kutató csoport szerveződött, melyekhez 2006-ban az Ereky Károly Biotechnológiai Alapítvány csatlakozott. Ezek alkotják a 2009. augusztus 01-én létrehozott Növényi Biotechnológiai Tanszéket. A Növényi Molekuláris Genetikai Munkacsoportban (vezető: Dr. Miskei Márton) elsősorban növényi eredetű, humán és állat gyógyszeralapanyagok, ipari alapanyagok előállításának lehetőségeit tanulmányozzák (2. ábra). A kutatók Prof. Maliga Pál (Rutgers University, Piscataway, NJ) laboratóriumban sajátították el a módszereket. A laboratórium 2008 végén szerezte meg a hivatalos engedélyt a növényi géntechnológiai munkára. A csoport jelenlegi fő feladata ipari, diagnosztikai, vagy terápiás célokat szolgáló

1. ábra: A növénybiotechnológiai kutatások új helyszíne a Debreceni Egyetemen az Élettudományi Központ és Nemzeti Könyvtár épülete

9

6. évf. - 2010/1. január

feltérképezése. Kiderült, hogy a magyar meggyfajták a gyümölcsükben koncentrálják ezt a vegyületet, továbbá egyéb egészségvédő jelentőségű speciális színanyagokat is felhalmoznak. A belőlük készített ún. meggypempő és egyéb termékek funkcionális élelmiszerként az emberi táplálkozásban, egészségmegőrzésben kaphatnak szerepet. A kutatások - a DEOEC Farmakológiai Intézettel közösen - az Agro-Food Regionális Tudásközpont keretében folytatódnak.

2. ábra: A Növényi Molekuláris Genetika Munkacsoport elsősorban dohánnyal végez alapkutatásokat molekula farming témakörben rekombináns fehérjék irányított „termelésének” kutatása. Az első eredmények felkeltették a Richter Zrt. érdeklődését, és jelenleg szerződéses kutatás keretében gazdasági jelentőségű molekulák termeltetése irányába haladnak a munkák. A Nutraceutical Munkacsoport (vezető: Dr. Remenyik Judit) meggy, paprika, paradicsom és más fontos kertészeti növényfaj új, egészségmegőrző anyagainak izolálásán, továbbá új, egészségjavító táplálékok kifejlesztésén dolgozik (3. ábra). Kiemelkedő eredményük a hazai meggyfajták ún. melatonin-tartalmának

4. ábra: Cellulóz-farming célra nemesített biotech növények szomatikus embriói (Arundo donax) A Fito-bioreaktor Munkacsoport (vezető: Prof. Fári Miklós) kutatói ugyancsak az USA-ban tanulmányozták a legkorszerűbb sejtbiológiai és géntechnológiai módszereket, Prof. Márton László laboratóriumában (University of South Carolina, Columbia, SC). A csoport stratégiai partnere az Interest-Trade Kft (Nyíregyháza). A kutatások egyik célja az ún. „cellulózfarming” program megvalósítása. A részben géntechnológiai-sejtbiológiai módszerekkel létrehozott lágyszárú évelő biotech növényekkel (energiamályvák, olasznád, stb.) az eddigieknél hatékonyabban állítható elő az ún. agro-cellulóz, melyek a második generációs ipari cellulóz-etanol előállítás új alapanyagai lehetnek. A sejtbiológiai módszerek között megemlítendő a szomatikus embriók mesterséges ováriumokban történő ipari léptékű szaporítása (4. ábra). A szabadalmaztatott eszköz és eljárás külföldi biotechnológiai üzemeik részére is hozzáférhetők (USA, Európa, Brazília, India és Kína).

3. ábra: A Nutraceutical Munkacsoport egyik fő kutatási területe a magokban felhalmozódó γ-tokoferolok tanulmányozása, különös tekintettel azok antikarcinogén szerepére

10

Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczánné Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db/hó Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja az GBE és a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület

Green Biotechnology Europe (GBE)