1. Infláció kérdésköre. külső deficit. 4. Az euróra való áttérés folyamata

BANCA Román NAŢIONAL NAŢ IONALĂ Nemzeti Ă ABank ROMÂ ROMÂNIEI

Tartalom 1. Infláció kérdésköre 2. Nemzetközi pénzpiaci zavargások és hatása a román gazdaságra: gazdasági növekedés és külső deficit 3. Nemzetközi pénzpiaci zavargások és hatása a román gazdaságra: árfolyam és pénzügyi szektor 4. Az euróra való áttérés folyamata

BANCA NAŢ NAŢIONAL IONALĂ Ă A ROMÂ ROMÂNIEI

1. Infláció kérdésköre


Makrogazdasági fejlődések(1)

Inflációs ráta (fogyasztói árindex alapján): - Éves ráta 2007 dec./ 2006 dec.: 6,57% 2008 dec. / 2007 dec. 5,9% (RNB projekció) - Éves átlag ráta 2007: 4,84% 2008 tervezett*: 5,7% GDP növekedési ráta: 2007: 6% 2008 tervezett*: 6,5% Ipari termelés növekedése 2007: 5,4% 2008 tervezett*: 5,2% Folyó fizetési mérleg deficitje: 2007: a GDP 13,9% 2008 tervezett*: 13,6% din PIB BANCA NAŢ NAŢIONAL IONALĂ Ă A ROMÂ ROMÂNIEI

Makrogazdasági fejlődések(2) Államháztartás deficitje(SEC95 metodológia): 2007: -2,5% din PIB Nemzetközi tartalék( valuta és arany): 2007: 27,2 milliárd EUR; valuta tartalék 25,3 milliárd EUR 2008 február 29: 27,4 milliárd EUR; Pénzügyi közvetítés 2007: 36,6% din PIB A magán szektornak nyújtott hitelek reál növekedése 2007: 50,5% (RON: 30,6% valuta: 72,6%) BANCA NAŢ NAŢIONAL IONALĂ Ă A ROMÂ ROMÂNIEI

50 45 40

Inflációs ráta

százalék 45,7

Inflációs cél (dec./dec.)

40,7

Megvalósult éves átlag infláció

35

34,5

30

30,3

25

Megvalósult inflációs ráta(dec./dec.)

22,5

20

17,8

15

15,3 14,1

10

11,9 9,3

5 0

9,0 8,6

6,56 4,87

6,57 4,84

27

25

22

14

9

7,5 ±1pp

5 ±1pp

4 ±1pp

3,8 ±1pp

3,5 ±1pp

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Forrás:OSH, RNB


Inflációs nyomások forrásai Éves változás (%); (+)leértékelés/(-)felértékelés

12

8

8

4

4

0

0

-4

-4 Inflációs rátai

-8

-8

üzemanyagi élelmiszerek

-12

-12

árfolyam (RON/EUR; jobb skála) ian.08

nov.07

sep.07

iul.07

mai.07

mar.07

ian.07

nov.06

sep.06

-16 iul.06

-16

mai.06

A RNB eszközeivel széles körben megerősítette a monetáris feltételeket, de tevékenységének hatékonysága a jövedelem és fiskális politikák elvárt támogatásától is függ.

Éves változás (%)

mar.06

Az infláció növekedése a kínálati sokkoknak, az élelmiszer és üzemanyag árak növekedésének az eredménye, amelyet az aggregált kereslet dinamikus növekedése (jövedelem növekedések illettve hitelezés gyors üteme), és az árfolyam korrekciója befolyásol

12

ian.06

Jelenleg az inflációs szint egy időszakos növekedésének vagyunk tanúi, így az inflációs várakozások lehorgonyozása nagyon fontos a növekedés korlátozása érdekében

Forrás: Országos Statisztikai Hivatal és RNB


1

Infláció kialakulásának előrejelzései A RNB a makrogazdasági

kockázatok adminisztrálásával eggyütt egy fenntartható dezinfláció megvalósulását követi a makrogazdasági kozkázatok adminisztrálásával eggyütt: így figyelembe veszi az inflációs szintnek az előre bejelentett inflációs sávba való minél hamarabbi visszakerülését, a meglévő makrogazdasági egyensúlytalanságok mélyítése nélkül és a pénzügyi stabilitás fenntartásával. A RNB-nak nincs szándékában az inflációs célokat modosítani, hanem megtesz mindent a célok elérése érdekében, hogy minél gyorsabban elérje -fenntartható módon- a dezinflációs céljait, és ne befolyásolja az Euróra való áttérés ütemtervét.

10

Éves változás (%) Inflációs ráta 4 évharmadra Változás intervalluma** Éves inflációs cél

8 Inflációs cél(dec./dec.) 2008: 3,8% 2009: 3,5%

6

4

2 2007 2008 2009 III IV I II III IV I II III IV *) a tervezett infl.szint a 2007 fogyasztási kosár szerkezetének felhasználásáv **) sáv szélesség ±1 százalék pont Inflációs jelentés február 2008 szerint Forrás: OSH, RNB


2

Éves inflációs szint* Közép-Kelet Európa országaiban (dec./dec.) 16

százalék 2005

10

2007

14

9

12

8

10

9

8

8 6

Eszto.

3

5

7

1

2

3

4

5

6

7

Letto.

Bulgaria

Estonia

Lituania

Magyatro.

România

Slovenia

Cehia

Polonia

Slovacia

România

Letto.

Bulgaria

Szlovákia

Szlovénia

Cseho.

1 Lengyelo

0

2

4

Magyaro.

4

Litvána

6

2

10

*) lakossági fogyasztói árindex szerint Forrás: Központi bankok weboldalai, OSH


3

Inflációs nyomások mutatóinak alakulása nemzetközi szinten Búza árfolyama

Kőolaj árfolyama USD/hordól

500

Brent*

400

WTI** 90

350

80

300

70

250

Londra

950

Chicago

900 850 800 750

200

Forrás: Bloomberg

650

150

600

100

550

ian.07 feb.07 mar.07 apr.07 mai.07 iun.07 iul.07 aug.07 sep.07 oct.07 nov.07 dec.07 ian.08 feb.08 mar.08

* spot ** futures cu scadenţa aprilie 2008


40

USD/uncia

700

60 50

1 050 1 000

450

110 100

futures* (május 2008), USD/t


120

Arany árfolyama

*) 31 oktober 2007


4

Élelmiszer árak növekedése- fő ok az inflációs célok túllépésének világszinten – december 2007 – Éves változás (%)

Inflációs cél Latin Amerika Argentina Brazilia* Chile* Kolumbia* Mexic* Venezuela Ázsia Kína Hong Kong Indonézia* Taiwan K-K Európat Cseho.* Lengyelo.* Oroszo. Szlovákia* Töröko.* Magyaro.* Románia

A felső korlát Élelmiszer árak inflációja túllépése az inflációs cél körül (sz.p.)

Teljes Infláció

7,7-11,0 4,5(+/-2,0) 3,0(+/-1,0) 3,5-4,5 3,0(+/-1,0) 12,0-14,0

8,5 4,5 7,8 5,7 3,8 22,5

2,3 1,5 5,0-7,0 1,5

6,9 3,8 6,6 3,3

18,2 11,7 11,3 7,6

+1,8

3,0(+/-1,0) 2,5(+/-1,0) 6,5-8,0 sub 2,0 4,0(+/-2,0) 3,0 4,0(+/-1,0)

5,4 4,0 11,9 3,4 8,4 7,4 6,6

11,2 7,9 … 7,7 12,0 13,1 9,1

+1,4 +0,5 +3,9 +1,4 +2,4 +4,4 +1,6

Euró Zóna sub 2,0 * Országok melyek az inflációs célkövetést alkalmazzáki 1) november 2007 Forrás: JP Morgan, Eurostat,OSH--k

3,1

4,8

+1,1

1)

8,6 10,8 15,2 8,5 6,0 30,9 1)


+3,8 +1,2 +8,5 +4,6 +2,3

5

2. Nemzetközi

pénzpiaci zavargások és hatása a román a román gazdaságra: gazdasági növekedés és külső deficit


Gazdasági növekedés

A GDP dinamikája magas szinten helyezkedik el: 2000-2007 átlaga 5,6%, és 2008-2009 előrejelzései 5-6%, hasonló a potenciális növekedési szinttel, kockázatok negatív hatásainak figyelembe vételével 4% körül helyezkedik el. A kockázat nem a gazdasági recesszió bekövetkezése lenne, hanem egy rendetlen korrekció, amit az árfolyam piaci mozgásai befolyásolnak, valamint a drága finanszírozási forrásokhoz való jutás korlátozása, adva lévén a külső deficit magas szintje és a magánszektor külföldi eladosodottságának rendkivül magas üteme.

éves százalékos változás

8,5

5,7

5,1

5,2

2002

2003

7,9 6,0 4,2

2,1

2000

2001

2004

2005

2006

2007

Forrás: OSH


1

Folyó fizetési mérleg A folyó fizetési mérleg deficitje 2007-ben kb.14% a GDP-ből, amely habár egy jelentős catching-up részt is tartalmaz, hosszú távon nem fenntartható, a veszélyt amelyet képvisel fokazatosan csökkenteni kellene a deficit csökkentésével.

% a GDP

-3,3 -5,8 -8,4

2002

2003*

2004*

-8,7

2005*

-10,4

2006*

-13,9 2007*

*) beruházott nyereséget is tartalmazza

Forrás:OSH, RNB


2

Küladósság összesen 60

Közép és hosszú távú küladósság miliárde EUR

miliárd EUR

55

Rövid távon Többségében magánszektor

50

Közép és hosszú távon

45

Közadósság és államilag garantált Magán szektor adóssága 20,7

19,9

Külföldiek betétei

45 40

35

12,6

30

10,4 10,7

6,5

25

6,0 0,2

7,9 0,4

0,9

1,0

2006

2008*

2007

2006

2005

2004

2003

5,6 0,2

15 10

16,6

2005

12,4

0 2002

9,7

2004

15,0

15,9

9,2

18,3

23,5 24,0

10,0

3,2

3,3

5 0

2008*

24,6

28,6

2007

2,0

30

20

11,3

38,0

2003

1,2

37,1

2002

5

3,2

35

25

11,1

20

10

55 50

40

15

60

*)január

Forrás:RNB, GKPM


3

Kereskedelmi mérleg milió EUR

4 500

milió EUR

5 000 4 500

export fob

4 000

4 000

import fob

3 500

3 500

Kereskedelmi mérleg deficitje

3 000

3 000

2 500

2 500

2 000

2 000

1 500

1 500

1 000

1 000

500

500

0

0

-500

-500

-2 000 2008

-2 000 2007

-1 500 2006

-1 500 2005

-1 000

2004

-1 000

2003

Az euró-zóna növekedési ütemének csökkenése, korlátozottan éreztetné hatását Románia gazdasági növekedésére, a belső kereslet folyamatos növekedése miatt, valamint az exportra tett hatása is alacsony lenne, figyelembe véve az exportált áruk korlátozott rugalmasságát a gazdaság ciklikus fáziasainak változásásra.

5 000

2002

Az év első 2 hónapjában az export nagyobb növekedési üteme mint az importé, biztató folyamat elindulását jelzi, de következtetéseket nem lehet még ebből levonni.

Forrás: OSH


4

EU-s országok eurókötvényeinek jövedelmzőségének különbözete a Németország 2012-es lejáratú kötvények jövedelmezőségéhez viszonyítva 180

Százalék pont

160

Románia (BBB-)

Cseho. (A)

140

Bulgária (BBB)

Magyaro. (BBB+)

Letto. (BBB+)

Lengyelo. (A-)

120

Litvánia(A-)

100 80 60 40

mar.08

feb.08

ian.08

dec.07

nov.07

oct.07

sep.07

aug.07

iul.07

mai.07

apr.07

mar.07

feb.07

ian.07

0

iun.07

20

Megjegyzés: Spread a Németo. 2012 lejáratúkötvényeihez viszonyítva Kötvény lejárati határidőr: 2011 Magyaro.; 2012 Lengyelo., Románia és Litvániaia; 2013 Bulgária; 2014 Cseho.és Letto.

Forrás: Bloomberg

() Összetett Rating (Moody's, S&P, Fitch)


5

5 éves letétjegyek jövedelmezőségi különbozete(spread) K-K Európa országaiban 300

Százalék pont

250

Bulgária

Letto.

Litvánia

Cseho.

Románia

Magyaro.

Lengyelo.

200 150 100


feb.08

ian.08

mar.08 17 mar.08

Forrás: Bloomberg

dec.07

nov.07

oct.07

sep.07

aug.07

iul.07

iun.07

apr.07

mar.07

feb.07

0

mai.07

50

6

Folyó fizetési mérleg deficitjének finanszírózása külföldi közvetlen beruházásokkal 15

Habár a fizetési mérleg deficitjének finanszírozása 2007-re 42%-ra csökkent külföldi közvetlen beruházásokkal, a 2006-os 67,5%-ról( BCR kivételével), vannak pozitiv fejlemények is: A privatzáláshoz nem kötödő külföldi beruházások jelentős növekedése, A közvetlen külföldi beruházás által termelt nyereség további beruházása, Egy jelentős nagyságú csoporton belüli hiteléz megléte közép és hosszú távon, Külföldi közép és hosszú távú hitelek lehívása a rövid távú hitelek kárára, (főleg a pénzügyi intézmények körében).

miliárd EUR

10

5

0,8 (0,6% GDP) 8,7 (8,9%GDP)

7,1 (5,8% GDP)

0

-5

-10

-15

-20

-10,2 (10,4% GDP)

-0,03 (0,03% GDP)

-16,9 (13,9% GDP)

Tőke átutalás Ikülföldi közvetlen beruházás Fizetési mérleg deficit 2006

2007

Forrás: RNBi


7

hónapok

Hivatalos tartalék és államadosság – Derivált mutatók

12 Hivatalos valuta tartalék- áruk és szolgáltatások importjának hónap fedezeti

10

Hivatalos tartalék - áruk és szolgáltatások importjának hónap fedezete Államadosság és államilag garantált adósság - áruk és szolgáltatások exportjának hónap fedezete

8 6,4

6,3

6,3

6

5,2

4

3,5

4,1 3,4

5,8

6,4 5,6

5,1

4,8

6,0 4,7

4,2 3,4

5,1

3,0 ianuarie

4,2

5,5

5,9

2

0 2002 2003 2008-ra tervezett adatok

2004

2005

2006

2007

2008* *) 29 feb.

Forrás: RNB, GKPM


9

3. Nemzetközi pénzpiaci zavargások és hatása a román gazdaságra: árfolyam és pénzügyi szektor


Nemzetközi pénzpiaci zavargások és hatása a román pénzpiaci szektorra (1) A reálgazdaságra kifejtett hatása moderált( GDP növekedés és kereskedelmi folyamatok) DE Pénzpiacra kifejtett hatásai jelentősek lehetnek, melyek a következő kanálison valósulhatnak meg:

A lej leérékelődésének nyomásai( a valuta kockázati implikációk azon hitelt felvevők esetében akik valutában adósódtak el, de lejben vannak jövedelmeik)

Külföldi hitelvonalak beszűkülése a romániai hitelintézeteknek, illettve a román gazdasági magán szektor nehezebb hozzáférhetése és magasabb áron való külföldi finanszírózása.


1

Nemzetközi pénzpiaci zavargások és hatása a román pénzpiaci szektorra (2)

A Romániában működő bankok központjaiban pénzpiaci zavargások és likviditási problémák megléte nélkül, kisebb ütemben, de elképzelhető a banok hitelezési tevékenységének további növekedése-okai: a piac nem teljesen telített, jövedelmező kamatmarzsok megléte mellett,

A tőke költségének növekedésével, és annak a lehetősége, hogy Romániára kevésbé exponálják magukat a külföldi tőke befektetők, nőni fognak a bankok érdekei a belföldi betétek iránt.

A külföldi befektetők kockázattal szembeni magatartásának hangsúlyózódása mellett nagy a valószínűsége annak, hogy a román magánszektor külföldi forrásokból való finanszírozása, rövid távon főleg, magasabb költségekkel fog járni.

Az úgy nevezett stress teszetek elvégzése ami Románia pénzügyi szektorjának stabilitását illetti, jelenleg nem mutatnak rendszer kockázati problémákat.


2

A valuta piac árfolyama (napi adatok)

RON/EUR 2,7 2,9 3,1 3,3

The image cannot be display ed. Your computer may not hav e enough memory to open the image, or the image may hav e been corrupted. Restart y our computer, and then open the file again. If the red x still appears, y ou may hav e to delete the image and then insert it again.

Az árfolyam nagyobb flexibiltása

3,5 3,7 3,9

ian.08

oct.07

iul.07

apr.07

ian.07

oct.06

iul.06

apr.06

ian.06

oct.05

iul.05

apr.05

ian.05

oct.04

iul.04

apr.04

ian.04

oct.03

iul.03

apr.03

ian.03

oct.02

apr.02

ian.02

4,3

iul.02

4,1

Forrás: RNBi


3

Reál jövedelem növekedés és a munkatermelékenység a feldolgozó iparban 200

Elözó év =100

2000=100

190 180

munkatermelékenység

munkatermelékenység

Bruttó reál jövedelem növekedés (ipari árindex alapján

Bruttó reál jövedelem növekedés (ipari árindex alapján

120

115

170 160 150

110

140 130 105

120 110 2008*

2007

2006

2005

2004

2003

100 2002

2008* 2001

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

100

*) január

Forrás:OSH, RNB


5

Pénzügyi közvetítés* 40

százalék 36,6

Nem pénzügyi társaságoknak nyújtott hitelek 35

Lakossági hitelek Valuta hitelek

30

Lej hitelek

26,8

18,9

25 20,8 20

15,4

16,6

15 10

13,4 11,8

5 4,8

19,9

12,7

11,4

10,2 17,7 6,4

7,4

9,4

11,4

14,1

16,7

0 2004 Forrás: OSH, RNB

2005

2006 2007 *) Magánszektor hitelezése / GDP


6

Magán szektornak nyújtott hitelek 120

Éves reál változás* (%)

100

Éves reál változás* (%) Lej hitelek

Lakossági hitelek

összesen

összesen

Valuta hitelek

120 100

Kersekedelmi társaságok és nem monetáris pénzügyi társaságok 80

80

dec.07

oct.07

aug.07

iun.07

apr.07

feb.07

dec.06

oct.06

aug.06

iun.06

apr.06

feb.06

dec.05

dec.07

oct.07

aug.07

iun.07

apr.07

feb.07

0

dec.06

0

oct.06

20

aug.06

20

iun.06

40

apr.06

40

feb.06

60

dec.05

60

*) fogyasztóiárindex

Forrás: RNB, OSH


7

A privát szektornak nyújtott hitelek pénznem szerkezete 160

Miliárd RON-ban kifejezve RON

140

EUR

USD

CHF

Más valuták

120 100 80 60 40 20

ian.08

dec.07

nov.07

oct.07

sep.07

aug.07

iul.07

iun.07

mai.07

apr.07

mar.07

feb.07

ian.07

0

Forrás:RNBi


8

80

miliárd RON

(reál értékben)

70

miliárd RON Fogyasztási hitelek Lakás hitelek Más célokra nyújtott hitelek

lejben EUR Más valuta

80 70

0

ian.08

0

dec.07

10

nov.07

10

oct.07

20

sep.07

20

aug.07

30

iul.07

30

iun.07

40

mai.07

40

apr.07

50

mar.07

50

feb.07

60

ian.07

60

ian.07 feb.07 mar.07 apr.07 mai.07 iun.07 iul.07 aug.07 sep.07 oct.07 nov.07 dec.07 ian.08

(fogyasztói árindexxel deflatálva, január 2008=100)

Lakosságnak nyújtott hitelek

Forrás:RNB, OSH


9

Bankrendszer fontosabb mutatói

30

A tőke megfelelés és az aktívák mínőségének mutatói % % 253,6

25

23,8

20

31,2

5

-5

18,1

200 12,7

12,5

10,3

10

3,3

2,0

300 250

15,6

15

0

21,2

17,9

Bankszektor koncentráció Az első 5 bank)

10,2

10,4

1,5

2,6

1,0

150 100

Fizetőképesség

50

(>12%)

0 -50

-10

-100

-15

-150

Pénzügyi jövedelmezőség (nettó profit / Saját tőke

2007

mld. RON

mld. EUR

Arány a rendszer ben (%)

Aktívák

141,0

39,1

56,4

Hitelek

85,5

23,7

57,1

Saját tőke

12,8

3,5

48,8

Letétek

109,6

30,3

60,1

dec.07

dec.06

-200 dec.03

dec.00

dec.98

dec.99

-15,3

-20

Késedelmes és peres követelések / saját tőke (jobb skála)

Forrás:RNB


10

A bankrendszer kamatai

A monetáris politika kamata, a RNB sterilzációs műveletei és az inflációs ráta %/év

miliárd RON; napi átlag készlet

% / év

3

5

5

0

0

0

ian.08

oct.07

iul.07

apr.07

ian.07

oct.06

iul.06

apr.06

ian.06

oct.05

iul.05

apr.05

ian.05

Sterilizációs tömeg (jobboldali skála) Monetáris politika ráta Éves inflációs ráta % Strerilzációs efektív ráta

ian.08

10

oct.07

10

'

6

iul.07

15

apr.07

15

ian.07

9

oct.06

20

iul.06

20

apr.06

12

ian.06

25

oct.05

25

iul.05

15

apr.05

30

ian.05

30

18

A kerskedelmi társaságoknak és a lakosságnak nyújtott lejes hitelek átlag kamatai Kerskedelmi társaságoknak és a lakosságnak nyújtott lejes betétek átlag kamatai

Forrás: RNB, OSH


11

A RNB által megtett lépések A monetáris politika alapkamatának módosítása 2,5 %-al 2007 november és 2008 márciusa között, amely ma a 9,5% -os szinten helyezkedik el. A monetáris piac likviditás adminisztrálásának szígorítása, A kötelező tartalék ráta szintjének meg nem változtatása( 20% a lejes passzívákra és 40% a valuta passzívákra). A céltartalékok képzésének szigorítása, prudenciális és makrogazdasági okokból kiindulva, ami azon kihelyezett hitelekre vonatkozik amelyek kedvezményezettei a valuta kockázatnak vannak kitéve. BANCA NAŢ NAŢIONAL IONALĂ Ă A ROMÂ ROMÂNIEI

12

Perspektívák Az adott belső és külső feltételek mellett, a lej árfolyamának jövőbeni alakulását bizonytalanság jellemzi. - A külső, kifejezetten fontos, tényezők közé tartozik a külföldi befektetők viszonyulása az átalakuló gazdasággal rendelkező országokban (értsd Románia) tervezett befektetésekhez. - A nemzetközi piacon bekövetkezett turbulenciák folytatódnak, és ennek következtében a befektetők óvatos magatartást tanúsítanak.


Románia esetében, a gondot jelentő problémát a: 1. Folyó fizetési mérleg deficitjének mérete és tarthatósága, 2. A hatóságok korlátozott képessége arra nézve, hogy összehangolt intézkedéseket foganatosítsanak a folyó fizetési mérleg deficitjének csökkentésére, 3. Relaxált bérpolitika az állami szektorokban, amely dominóhatásként, fokozza a bérfejlesztés dinamikája és a termelékenység közti rést, és hatással van a magánszektorra is, 4. A költségvetési hiány 2008-ra előirányzott nagyságának (GDP 2,7%-a) tarthatóságával szembeni bizonytalanság, és további költségvetési hiány növekedésének lehetősége. BANCA NAŢ NAŢIONAL IONALĂ Ă A ROMÂ ROMÂNIEI

Az erősödő és restriktív monetáris politika eggyüttes hatása egy határozottabb fiskális és adópolitikával, párhuzamosan olyan jövedelmpolitikák alkalmazásával amellyel elejét veszik mindenféle nagyobb méretű béremelésnek, ezek az intézkedések képesek megállítani a lej további gyors romlását, és lehetővé teszik az árfolyam kiegyensúlyozott szintbe kerülését, ami megfelel majd a gazdasági követelményeknek.


4. Az euróra való áttérés folyamata


Az euróra való áttérés folyamata(1) Az euróra való áttérés olyan projekt, amely katalizálni képes a gazdaság politikákat EU-s csatalkozás utáni időszakban Bármely késés a gazdasági reformok vagy a nominális és reál konvergencia területén, az euróra való áttérés késéséhez vezethet, így ez a katalizátor szerep hígulna fel, amit a makrogazdasági politikák mixe jelentne.

1. Az ERM II.be való lépést megelöző időszak Az alacsony inflációs szint konszolidálása (fentartható dezinflációs folyamat), magas inflációs szint megléte az euróra való áttérés ütemtervének módosulását jelentené. A belső tőkepiac hosszú távú konszolidálása, a kamatok szintjének konvergenciája. Az árfolyam relatív stabilizálása, teljes konvertibilitás mellett, a lej egyensúlyi szintje körül. A strukturális reformok végrehajtása BANCA NAŢ NAŢIONAL IONALĂ Ă A ROMÂ ROMÂNIEI

1

Az euróra való áttérés folyamata (2 (2) 2. Az ERM II-be való belépés tervezett időpontja 2012, teljesítve: Ex ante, és fentartható módon a nominális kritériumokat, annak érdekében, hogy minimizálni lehessen az ERM II-ben eltöltött időszakot. A reformok vérgehajtásásnak okainak teljesítése, a gazdasági fegyelem konszolidálása makrogazdasági szinten is. A maximális tőke bejövetel időszakát követően az egyensúlyi árfolyam minnél jobb becslése a az egyensúlyi érték körül.

Az euró-zonához való csatlakozás 2014 körül


2

A maastrichti kritériumok (Nominális konvergencia mutatók) Nominális konvergencia mutatók Az infláció rátája (százalékok, éves átlag)

Lejben kibocsájtott állampapírok hosszú távú kamatszintje

Maastrichti kritériumok

Románia, 2007

<1,5%-kal több, mint a 3 legerősebb gazdasággal rendelkező EU tagállam átlaga

4,84

<2%-kal több, mint a 3 legerősebb gazdasággal rendelkező EU tagállam átlaga

7,271)

+ / - 15 százalék

+10,2 / -6,9

3 százalék alatt

-2,92)

60 százalék alatt

11,92)

(éves százalékok)

Lej árfolyam szintje az euróhoz képest (maximális százalékarányos növekedés/csökkenés a kétéves átlaghoz képest)*

A konszolidált államháztartás deficitje (százalékok GDP-ben)

Államadósság (százalékok GDP-ben) 1) Állami értékpapírok kibocsátásakor, 2005 augusztusában 2) ESA95 metodológia alapján

*) A 2005-2006 közötti periódus alapján, mivel a kritérium teljesítését az utolsó két év árfolyam-stabilitása szerint értékelik. **) Az EKB (Európai Központi Bank) konvergencia-jelentése (2006. december) szerint. Forrás: EUROSTAT, EKB, Országos Statisztikai Intézet (Institutul Naţional de Statistică), Román Nemzeti Bank (Banca Naţională a României)


Reál konvergencia mutatók (GDP/fő) EUR

PPS*

2000

2003

2006

2007p

2000

2003

2006

2007p

23 100

24 800

27 800

29 100

21 900

23 300

26 300

27 600

1 795

2 420

4 529

5 632

4 900

6 000

9 100

10 000

7,8

9,8

16,3

19,4

22,4

25,8

34,6

36,2

Bulgária

1 700

2 300

3 300

3 800

5 300

6 700

8 600

9 500

Cseho.

6 000

7 900

11 100

12 200

13 000

15 200

18 500

20 100

Lengyelo.

4 900

5 000

7 100

8 000

9 200

10 100

12 300

13 500

Magyaro.

5 100

7 400

8 900

10 200

10 700

13 100

15 300

16 100

EU-15 Románia % în UE-15

*) standard vásárló erő paritás p)terv Forrás: Eurostat, OSH, RNB


4

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


1. Infláció kérdésköre. külső deficit. 4. Az euróra való áttérés folyamata

Recommend Documents