1. Hittan Magyar nyelv és Irodalom Szövegértés szövegalkotás kompetenciaterület a programba bevont tanulócsoportokban

TARTALOMJEGYZÉK 1. Hittan ................................................................................................................... 1 2. Magyar nyelv és Irodalom ................................................................................. 9 3. Szövegértés – szövegalkotás kompetenciaterület a programba bevont tanulócsoportokban.......................................................................................... 21 4. A kompetenciaterület általános fejlesztési céljai és feladatai ...................... 24 5. A kompetenciaterület részletes fejlesztési programja .................................. 30 6. Matematika ....................................................................................................... 38 7. Környezetismeret ............................................................................................. 73 8. Ének-Zene ......................................................................................................... 88 9. Rajz .................................................................................................................. 100 10. Technika és Életvitel ...................................................................................... 111 11. Testnevelés ...................................................................................................... 123 12. Angol nyelv...................................................................................................... 127 13. Német nyelv..................................................................................................... 143 14. Informatika ..................................................................................................... 153

1.

Hittan 1 - 4. osztály

A tantárgy heti és évi óraszámai évfolyamonként: Osztály:

1.

2.

3.

4.

Heti óraszám:

2

2

2

2

Évi óraszám:

74

74

74

74

Célok, feladatok, fejlesztési követelmények: A tantárgyblokk átfogó célkitűzéseit az Általános Katekétikai Direktórium (Budapest, 1980. SZIT) alapján terveztük meg, amely határozottan mutatja a hitoktatók feladatát. A Direktórium a következő gondolatokat hangsúlyozza: "A keresztény életet minden életkorban és minden történelmi helyzetben Isten Igéjével világítsák meg" (D 20). Mivel "a hitoktatás feladata, hogy segítse az embereket megvalósítani... az Istennel való közösséget, a keresztény örömhírt úgy kell előadnia, hogy nyilvánvalóvá váljék: általa kerül biztonságba az emberi élet legnagyobb értéke" (D 23). "Ezért a hitoktatásnak ápolnia kell és meg kell világítania az istenszeretet növekedését... és ennek az erénynek a megnyilvánulásait" (D 23). Tehát "nem elegendő, ha a hitoktatás csupán felébreszt valamilyen - jóllehet igaz - vallásos tapasztalatot: oda kell eljuttatnia az embert, hogy lassanként felfogja az isteni igazság teljességét" (D 24). Az évi anyag összeállításában nem feledkeztünk meg arról, hogy "Krisztus vezeti el az embert az Atyához azzal, hogy elküldi a Szentlelket Isten népéhez." Ezért tanításunkban mindig Krisztus áll a középpontban, hiszen "az Egyház alapja Őbenne van" és "Őbenne nyeri el minden a megújulását". Krisztus által jutunk el az Atyához. De ez az "Atyához vezető út a Szentlélekben nyílik meg" (D 41). Részleges célkitűzéseinket annak a zsinati tanításnak szellemében fogalmaztuk meg, amely hangsúlyozza, hogy összefüggéseket kell látnunk Isten és Krisztus misztériuma, valamint az emberi lét és az ember végső célja között, és eközben egyáltalában nem kell lekicsinyelnie azokat a földi célokat, amelyeket egy-egy ember vagy közösség közvetlenül el akar érni Istentől kapott hivatása szerint. A rendszeresség és folyamatosság didaktikai alapelvét követve és az életkori sajátosságokhoz igazodva - egy-egy fejlődési szakasz követelményének megfelelően - kisebb ciklusokban építkeztünk. A kisiskolás kor érzelmi-értelmi-akarati jellemzőit figyelembe véve a vallási ismereteket csupán alapozzuk és megindítjuk a gyermeket a keresztény életgyakorlatban. Az oktatásban a gyermekek közvetlen környezetükben (család, rokonok, emberek, osztály és templomközösség) szerzett tapasztalataira és a "Világlátó" tantárgy ismereteire építünk. A személyiségfejlődés következő szakaszában - figyelembe véve a közösségi élet felé fordulás, a szociális érzés, és a tettrekészség tényezőinek megjelenését - a keresztény életgyakorlattal kapcsolatos problémák és megoldási lehetőségek ismeretkörét bővítjük és mélyítjük. Figyelembe vesszük, hogy ezek a gyermekek már képesek akarati életükben a jó és rossz differenciáltabb szemléletére és ennek alapján gyakorlatuk formálására. Nevelésükben az önnevelés és a lelkiismeret-formálás feladatának fontosságát is hangsúlyozzuk. 1

A serdülők és serdültek korcsoportjának adottságait figyelembe véve e korosztály tagjainak korábbi ismereteit hatékonyan bővítjük, és hangsúlyozzuk az ifjúkorban tudatosan vállalt katolikus életszemlélet és gyakorlat fontosságát. A tanterv követelményrendszere az elmélet és a keresztény élet összhangjának fontosságát hangsúlyozza. A tanulóktól elvárjuk, hogy minden életszakaszban - az életszakasz sajátosságainak megfelelően - szavakban és cselekedetekben tegyenek tanúságot Krisztus mellett. A tanterv megvalósításhoz módszertani szempontból az Általános Direktórium útmutatásait ajánljuk segítségül: A legfontosabb módszertani alapelv: "A jó emberi és keresztény kvalitások sokkal termékenyebbé teszik a katekézist, mint bármelyik módszer" (D 71). A hitoktatónak "mindig az írott vagy hagyományozott kinyilatkoztatást és az egyházi tanítást kell szem előtt tartania. Ezen kívül, bármelyik részletről is legyen szó, a katekétának pontosan kell tudnia, hogy az éppen tárgyalt anyagnak, hogyan áll középpontjában Krisztus misztériuma; hogyan tanít ebben a részletkérdésben az egyház,... hogyan ünnepli ezt a liturgiában, és hogyan valósítja meg hívei életének gyakorlatában" (D 45). A "katekézis anyaga egészének Szentháromság - központúnak kell lennie" (D 41). A katekézis történhet deduktív és induktív módszerrel: vagy az isteni világból indul ki, és eljut az emberig; vagy az emberi világból (bibliai események, liturgikus történések, az egyház és a mindennapi élet eseményei) indul ki és eljut az isteni világhoz. "Olyan pedagógiai módszert kell kiválasztani, amely megfelel a hitoktatásban részt vevők közösségi körülményeinek" (D 46). "Minden emberi tanítás első követelménye,... hogy lehetővé tegye és felébressze a belső tevékenységet abban, akire irányul. A katekézissel tehát a hit belső aktusát kell felébreszteni" (D 75). A modern pedagógiai eszközök és a tanítás-technológiai ismeretek nagy segítséget nyújtanak az ismeretek elsajátításához és mélyebb, tartósabb megszilárdításához. Egyben segítséget nyújtanak az alkalmazásnál is. Így használható a foglalkozásokon az audiovizuális eszközöknek széles skálája, a rajz, a bábozás, a dramatizálás megoldásaival együtt. Mindez előkészíti a serdülőknél a kép-meditáció beépítését is. Ezeket korcsoportonként más-más hangsúllyal és céllal kell alkalmaznunk a foglalkozásokon. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és 2

önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. A közösségépítő órák, foglalkozások során ezeket a tevékenységeket ajánljuk a Kiskunhalasi Katolikus Iskola hitoktatói számára: Hittanórák keretében: Ismerkedés a kiskunhalasi katolikus templom épületével, történetével. Játék a közösségi házban, közösségépítő játékok a hittanórákon. Orgonás és gitáros énekek tanulása, ajándékkészítés, ünnepeinkhez kapcsolódó jelképek készítése (pl. adventi koszorú) stb. Órán kívüli foglalkozások: zarándoklat (biciklis, buszos), ünnepi szentmisék, Márton Napi felvonulás, buckás keresztút, Szent József napi lelki nap, egyéb (karácsonyi, nagyböjti) lelki napok, közös gyónási alkalmak, rózsafűzér októberben, Mindenszentek környékén temetőlátogatás stb. A hittan tantárgy témakörei évfolyamokra bontva: 1 évfolyam: Keresztény alapismeretek 2. évfolyam: Jézus Krisztus az Isten Fia 3. évfolyam: Első szentgyónásra való készület, Tízparancsolat 4. évfolyam: Alapvető liturgikus ismeretek, szentségek, szentáldozásra készület. Értékelés Szempontjai: tudás, hitéleti tevékenység, magatartás a hittanórákon. Alsó tagozat 1.osztály félévkor és év végén, 2. osztály félévkor: Megfelelt Jól megfelelt Kiválóan megfelelt 2. osztály év végétől: érdemjegy 1-5-ig.

3

1. évfolyam Isten gyermekei vagyunk Keresztény alapismeretek Belépő tevékenységformák: Az első évben beiskolázott gyermekeket csak rövid időre köti le az alapvetően fogalmi gondolkodásra épülő ismeretszerzés: ebben az évfolyamban különösen fontos tehát a személyiség sokoldalúságát tekintetbe vevő, komplex módszerek alkalmazása. A jó hittanóra később sem törekedhet elsősorban ismeretközlésre és az ismeretek ellenőrzésére: a hitbe, a keresztény életbe kell bevezetni, belegyökereztetni a gyermekeket. Az anyag feldolgozásánál alkalmazzuk: az érzelmileg motivált, személyes jellegű beszélgetéseket; megfigyelések végeztetését; értékelések és ítéletalkotások ütköztetését; a dramatizálást; az élményrajzokat; az énekes-mozgásos és zenés gyakorlatokat; a rendszerezés, összefoglalás és értékelés rejtvényszerű és játékosan tesztelő feladatait; az áhítat perceinek képelmélkedésekkel s egyéb ihletett megoldásokkal történő motiválását.

Témakörök: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Jézus szeret minket Isten gyermekei vagyunk A Mennyországba készülünk Isten Fia emberré lett Jézus köztünk élt Jézus értünk szenvedett Isten népe Szabadon felhasználható óra* A liturgikus év főbb ünnepei

8 óra 8 óra 8 óra 6 óra 8 óra 8 óra 10 óra 10 óra 8 óra

Magasabb évfolyamba lépés feltételei: A hit ébresztését és növelését legjobban a hitoktató tanúságtévő élete, Jézusra emlékeztető szeretete szolgálja. A gyermek ismerje meg a keresztény élet elemeit és gyakorolja azt: napi imádság, rendszeres templomba járás, templomi viselkedés, alapvető imák ismerete. Ismerje Jézus életének és tanításának főbb vonásait. Váljon tudatossá benne, hogy ő is Isten gyermeke. - Jézus születése, szülei tanítása, szenvedése, halála, feltámadása. - A Mennyei Atya teremtményei, gyermekei vagyunk, Isten családjához tartozunk. - Angyalok, őrangyalok. - Alapvető imák: Mi Atyánk, Üdvözlégy, étkezés előtti és utáni ima, rövid reggeli és esti ima. - Templomlátogatás: legalább havi egy vasárnapi szentmisén vegyen részt! Tudatosítsa, hogy a templom Isten háza, a közös imádság és ünneplés helye! Tankönyvek, taneszközök, segédletek: *

A szabadon felhasználható órákat közösségépítésre, az egyházi év aktuálisan megjelenő ünnepeire (karácsony, nagyböjt, húsvét, pünkösd…) szánjuk. A tanmenetben a megfelelő időegységekben jelezve.

4

 

Tankönyv, füzet Ajánlott irodalom: Elsőáldozók könyve I. rész Eva Petrik: Gyermekeimmel (OMC, 1979) Heinz Manfred Schulz: Mit csinál a Jóisten egész nap? (OMC, 1980) Hilda Laible: Az első évek (OMC, 1971) Magyar Katolikus Katekizmus Monika Nemetschek: Isten a gyermek életében (OMC, 1979) Őrfi Mária: Isten gyermekei vagyunk Szegedi László: A Mennyei Atya vigyáz ránk Szent István Társulat: A Mennyei Atya szeret minket Újszövetségi Szentírás 2. évfolyam Jézus Krisztus az Isten Fia Alapvető tanítások Istenről, az emberről, a teremtésről, Jézus életéről és az egyházról.

Belépő tevékenységformák: A Tanári kézikönyv tartalmazza a 2. év anyagával kapcsolatos segítséget a hitoktató számára. Az óravázlatokban kitérünk az imádságokra, énekekre. Az elsajátítás megkönnyítésére és az életkori sajátosságokat figyelembe véve játékos, mozgásos, kreatív elemeket építünk be a foglalkozásokba. Alkalmazott szemléltető módszerek: rajzos magyarázó; poster-kép; diavetítés; flanel tábla. Az elmélyítéshez javasoljuk a bábozást és a dramatizálást. Témakörök: 1.

A mennyei Atya az élet megismerésére hív minket

2. Jézus, akiben a keresztények hisznek 3. Jézus továbbra is velünk marad a Szentlélek által 4. A liturgikus év főbb ünnepei

30 óra. 20 óra. 16 óra. 8 óra

Magasabb évfolyamba lépés feltételei: A gyermek ismerje Jézus életének és tanításának főbb mozzanatait, Ismerje fel Jézus isteni erejét és irántunk való szeretetét, és azt őszinte jóra törekvéssel viszonozza. Természetes követelmény: a rendszeres imádság, a megbízható kötelességteljesítés, az örömteli szentmisére járás és áldozatvállalás, figyelmesség és jócselekedetek, részvétel az egyházi év ünnepein. - Jézus születése, szülei tanítása, szenvedése, halála, feltámadása. - A Mennyei Atya teremtményei, gyermekei vagyunk, Isten családjához tartozunk. - Alapvető imák: Mi Atyánk, Üdvözlégy, étkezés előtti és utáni ima, rövid reggeli és esti ima, apostoli hitvallás. - Templomlátogatás: legalább havi kettő vasárnapi szentmisén vegyen részt! Tudatosítsa, hogy a templom Isten háza, a közös imádság és ünneplés helye! Tankönyvek, taneszközök, segédletek: 

Tankönyv, füzet 5



Ajánlott irodalom: „Jézus követségében járunk” (Győri sorozat II.) 100 eljárásmód a keresztény csoportmunkához (Prugg) A Katolikus Egyház Katekizmusa (Szent István Társulat) Bajtai Zsigmond: Ilyeneké az Isten országa Elsőáldozók könyve Gál Ferenc: Beszélgetések az evangéliumról (Szent István Társulat) Házi színpad sorozat (Unió Kiadó) Hogyan tartsunk gyermekbiblia-órát? (Ref. Zsin. Ir.) Jézushoz megyünk Kézikönyv a Bibliához (Lilliput) Mérei F. - V. Binét Á.: Gyermeklélektan (Gondolat) Őrfi Mária: Jézus tanítványai vagyunk Puskely Mária: Bibliai tájakon (Szent István Társulat) Szegedi László: Krisztus Urunk barátkozik velünk Teleki Béla: Az ünneplés művészete (Forrás, Debrecen) Teleki Béla: Kisiskolás a családban (Szent Gellért, 1992) Újszövetségi Szentírás

3. évfolyam Kiengesztelődés Istennel Első szentgyónásra való készület Belépő tevékenységformák: A harmadik osztályban készítjük fel a gyermekeket a kiengesztelődés szentségére. A tanév során kell a gyermekeknek elsajátítaniuk a szentgyónáshoz szükséges gyakorlati és elméleti alapismereteket. Témakörök: 1.

A keresztény élet: Jézus követése

12 óra

2. Bűn és bűnbocsánat 3. Jézus Mennyei Atyánk szeretetére tanít 4. Jézus embertársaink szeretetére tanít 5. A bűnbocsánat szentsége 6. A liturgikus év főbb ünnepei 7. Szabadon felhasználható óra*

10 óra 10 óra 14 óra 12 óra 8 óra 8 óra

*


6

Magasabb évfolyamba lépés feltételei: A gyermek ismerje az Istennel való szeretetkapcsolat alapvető fogalmát. A megváltás fogalmát ebben a korban alapozzuk meg, amikor annak egyes elemeit tárgyaljuk. Legyen tisztában a bűn lényegével, tanuljon meg figyelni lelkiismerete jelzéseire! Tudja megfogalmazni a korának megfelelő erényeket, elkövetett bűneit! Legyen tisztában Isten megbocsátó szeretetével és a bűnbocsánat elnyerésének konkrét lehetőségével (bűnbánat, gyónás). Vegyük figyelembe, hogy a gyerek még csak konkrét fogalmakkal tud gondolkodni, ezért ne boncolgassunk teológiai vagy más, korának nem meg felelő kérdéseket. Elégedjünk meg a korának megfelelő szinten elsajátított fogalmakkal, de azokat úgy alapozzuk meg, hogy később is lehessen rájuk építeni. Ne gyakoroltassunk be velük olyan felesleges, gyermekes imádságokat vagy magatartásformákat, amelyek később akadályoznák harmonikus fejlődését. - Templomlátogatás: legalább havi három vasárnapi szentmisén vegyen részt! Tudatosítsa, hogy a templom Isten háza, a közös imádság és ünneplés helye! Tankönyvek, taneszközök, segédletek:  

Tankönyv, füzet Ajánlott irodalom: A Katolikus Egyház Katekizmusa (Szent István Társulat) Fülöpné Erdő Mária: Élő kenyér Bajtai Zsigmond: Jézus a mi életünk Elsőáldozók könyve Házi színpad sorozat (Unió Kiadó) Herbert Haag: Bibliai Lexikon (Szent István Társulat) Hogyan tartsunk gyermekbiblia-órát? (Ref. Zsin. Ir.) Jézushoz megyünk Kézikönyv a Bibliához (Lilliput) Mérei F. - V. Binét Á.: Gyermeklélektan (Gondolat) Őrfi Mária: Jézussal találkozunk Puskely Mária: Bibliai tájakon (Szent István Társulat) Ross Campbell: Életre szóló ajándék (Harmat, 1991) Szegedi Bibliakommentár Szegedi László: Elsőáldozásra készülünk Teleki Béla: Az ünneplés művészete (Forrás, Debrecen) Teleki Béla: Kisiskolás a családban (Szent Gellért, 1992) Újszövetségi Szentírás 4. évfolyam Élet Isten népének közösségében Alapvető liturgikus ismeretek, szentségek, szentáldozás

Belépő tevékenységformák: A harmadik osztály végére a tanulók már minimális liturgikus, szentségi ismeretekkel rendelkeznek. Ismernek sok részletet az ószövetségi és az újszövetségi Szentírásból. Az év anyaga ezen ismeretek rendszerezése, bővítése, a liturgia lényegének bemutatása, a fogalmak tisztázása, továbbá az elsőldozásra való felkészítés és az eukarisztikus lelkület elmélyítése. A legkisebb emberi közösség a család. A vallásgyakorlat első lépéseit a családban tesszük meg. Az édesanya az, aki először kulcsolja imára gyermeke kezét. Ezért nagyon fontos szerepe 7

van a családban az imádságnak. Jó lenne, ha minden családban megtalálható lenne a Szentírás, s azt rendszeresen olvasnák. Témakörök: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Isten népe ünnepei Az ünneplés helye és „kellékei” Ünnepeink, a liturgikus év ünnepei A szentségek és szentelmények liturgiája Az eukarisztia és a szentáldozás A húsvéti misztérium ünneplése Mindennapi életünk a feltámadás fényében Szabadon felhasználható óra*

8 óra 10 óra 10 óra 12 óra 10 óra 10 óra 8 óra 6 óra

Magasabb évfolyamba lépés feltételei: Ismerje az ünneplés lényegét, az ószövetségi nép ünnepléseit. Tudja, hogy Jézussal az ünneplés átértékelődik. Ismerje a húsvéti misztérium lényegét és örömét. Tudja, hogy minden vasárnap a feltámadást ünnepeljük. Ismerje az egyház főbb ünnepeit. Alapfokon ismerjék a szentmise és a szentségek teológiáját. Sajátítsa el a szentáldozáshoz szükséges ismereteket, élje át a Jézussal való bensőséges találkozást a szentáldozásban! Vegyenek részt a vasárnapi szentmiséken, lehetőleg mindegyiken. Az elsőáldozáshoz legalább a havonta három vasárnapi szentmise szükséges. Tankönyvek, taneszközök, segédletek:  

Tankönyv, füzet Ajánlott irodalom: A keresztény művészet lexikona (Budapest, 1986. Herder) Budapesti Hitoktatási Bizottság: Életünk az Egyházban Csanád Béla: Alapvető liturgika (Budapest, 1992.) Magyar Katolikus Katekizmus Fülöpné Erdő Mária: Élő kövek Ministráns ABC 1-2. Pusztai László: A Katolikus Egyház Istentisztelete Szegedi László: A Sínai szövetség Újszövetségi Szentírás Várnagy Antal: Liturgika (Abaliget, 1993. Lámpás) Verbényi - Arató: Liturgikus lexikon

*


8

2.

Magyar nyelv és Irodalom Évfolyam:

1. osztály

2. osztály

3. osztály

4.osztály

Heti óraszám:

8

8

8

7

Évi óraszám:

296

296

296

259

1 - 4. évfolyam Célok és feladatok: A magyar nyelv és irodalom alsó tagozatos tanításának célja, hogy az életkori sajátosságok figyelembevételével elindítsa a kisgyermeket az ösztönös nyelvhasználattól a tudatos felé, és megismertesse népünk hagyományaival, kulturális értékeivel. A többi műveltségterület tanulása elképzelhetetlen a szóbeli és írásbeli szövegértés szövegalkotás megfelelő színvonala nélkül. Ennél fogva az anyanyelvi képzésnek át kell szőnie a teljes oktatási - nevelési folyamatot. A kompetencia alapú oktatást könnyedén alkalmazhatjuk az anyanyelvi oktatás terén, hiszen a kognitív pedagógia a következőképpen határozza meg a kompetencia alapú oktatást: „…a tudásnak arra a formájára utal, amelynek elsajátítása természetes közegben, életszerű tapasztalatok révén történik, és így alkalmazása is természetes könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg. Hasonlóan ahhoz, ahogy az anyanyelvet megtanuljuk, majd végtelenül sokféle gondolat megfogalmazására alkalmazzuk.” Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt ( hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás) valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. A nyelv birtokbavételével párhuzamos folyamat az értelmi képességek fejlődése és a társas kapcsolatok kialakulása. Feladatunk, az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelően birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IKT különféle jelenségeinek (pl. internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását. Csak erre építve válik lehetővé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó tanulás képessége és az arra való igény. A nyelvi kompetencia döntő eleme, hogy érzékeljük, megértsük és értelmezzük a kommunikációs helyzetek (résztvevők, alkalom, helyszín, cél), különféle médiumok és műfajok szerepét a közlésben, és saját megnyilvánulásainkban is élni tudjunk az innen nyert tapasztalatokkal. A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek a megértésére és feldolgozására. ismeretét is Az irodalmi nevelés feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak, mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi művek olvasása, az értelmezés művészetének gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek, a kánon megismerésére, létrejöttük folyamatának reflektálására és a róluk szóló diskurzusba való bekapcsolódásra. Kritikai érzéket fejleszt ki, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában, az empátia fejlődésében, segít megérteni az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá teszi az 9

egyén önmagához és környezetéhez való viszonyát. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciót. Mindezekben szoros szálak fűzik a Művészetek és az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz. Általános fejlesztési követelmények: Alapfeladat a beszéd és a megértés folyamatos fejlesztése, az olvasás és a kézírás tanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás elemi szintű gondolkodási és nyelvi műveleteinek elsajátíttatása és gyakoroltatása, ehhez pedig alapvető ismeretek nyújtása a magyar nyelv rendszeréről, valamint a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználat egyszerűbb szabályairól. A fejlesztési feladatok szerkezete

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, írott szöveg megértése Írás, szövegalkotás A tanulási képesség fejlesztése Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Fejlesztési feladatok 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő, artikulált nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal. Törekvés a megértés aktusának beteljesülésére, a megértetésre; a megértési folyamat hibáinak, fennakadásainak reflexiója, korrigálása. Magabiztos fellépés, a

10

szóbeli kommunikáció nem verbális eszközeinek és a segédeszközök magabiztos használata. Törekvés a változatosságra, az esztétikai minőség érzékelése és tisztelete.

2. Olvasás, írott szöveg megértése A korosztály képességeinek és az oktatási igényeknek megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű, különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása és összehasonlítása. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata.

3. Írás, szövegalkotás Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelő, áttekinthető jegyzetelés és vázlatkészítés, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Szövegtípusok és műfajok széles körének alapos ismerete, normakövető írásmód az alapvető műfajokban. A műfajokhoz kötődő hagyományok, nyelvi-stilisztikai és kommunikációs jellegzetességek szerepének felismerése és kreatív alkalmazásuk saját írásműben. Saját álláspont pontos, változatos, önálló kifejtése különféle nyelvi formákban. Kiegészítés, újraírás, kreatív írás. 4. A tanulási képességfejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása. 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelenségként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelv rendszer, és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Az irodalom mint művészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, összehasonlítása, megértése és értelmezése. A műnemek és a műfajok hagyománya mint a műalkotás megértésének egyik vonatkoztatási pontja. A nyelvi műalkotás történetisége és ennek következményei. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére. Az ízlés, a kánon mint értékmérő és mint folyamatosan változó jelenség. Ismerkedés a magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedő alkotásaival, alkotóival, korszakaival. 7 . Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Onálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről, a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre, a műalkotás fiktív létmódjának megértése. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A humor személyiség- és közösségépítő szerepének megértése.

A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg 11 29 36

értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. J Anyanyelvi kommunikáció Szókincsfejlesztés, önkifejezés fejlesztése Képi információ feldolgozása Az olvasás pontosságának fejlesztése Figyelem, emlékezet fejlesztése Nép és műköltészeti alkotások, mesék, mondókák, népi játékok. Irodalmi élmény befogadása képességének fejlesztése A tanulás tanítása Oksági gondolkodás képességének fejlesztése Az önálló írásbeli feladatok megoldására való képesség fejlesztése Analógiák felismerésének fejlesztése Aktív és passzív szókincs fejlesztése a különféle közlési helyzeteknek megfelelően Az olvasás iránti igény felkeltése Gazdasági nevelés Oksági gondolkodás fejlesztése Törekvés a nyelvileg igényes kifejezésre Szövegtípusok felismerésének fejlesztése Személyes és olvasmányélmény megfogalmazása szóban és írásban Képesség a másolásra, tollbamondásra, az emlékezet utáni írásra, az önálló írásbeli feladatok megoldására Az ösztönös nyelvhasználat tudatossá tétele szófajok és mondatfajták ismeretével Kritikus gondolkodás képességének fejlesztése Felelet, előadás technikájának elsajátítása és fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia Együttműködés fejlesztése Etikai érzék fejlesztése Együttműködés, páros munka, követő és párbeszédes olvasás. Munkamegosztás a csoportban. Lényegkiemelés képességének fejlesztése A mindennapi konfliktusok átélése és megoldása dramatikus játékkal. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Nyitottság, empátia fejlesztése Énkép- önismeret Testi és lelki egészség Társas aktivitás fejlesztése Kulturált önkifejezés fejlesztése Esztétikai, erkölcsi értékek közvetítése az olvasmányok alapján A mondanivaló kifejezését segítő nem verbális eszköztár használata Alternatíva állítás, kapcsolatba hozás ,önálló ítéletalkotás képességének fejlesztése a meglévő ismeretek alapján Matematikai kompetencia Összefüggések felfedeztetése. Osztályozás, rendszerezés képességének fejlesztése

12

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. 1. osztály Heti óraszám: Évi óraszám: Témakörök Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés: A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, szókincsfejlesztés A helyes ejtés. A kijelentő és a kérdő mondat hanglejtése. Gondolatok, információk, egyszerű, világos közlése. Törekvés az érzékletességre. Bábjáték,némajáték, árnyjáték, helyzetgyakorlatok. Az olvasás-írás tanulásának előkészítése: A beszéd, a beszédészlelés és – értés fejlesztése. A mondat, szó, szótag, hang szavak használata. A jelfunkció. Hangokra bontás. A hangok sorrendisége. Alakfelismerés, tájékozódás a testsémán, térben, síkban. A szem és a kéz mozgásának összehangolása. Az olvasás jelrendszerének megtanítása: Az olvasás jelrendszerének elsajátítása és felhasználása,

8 óra 296 óra Óraszám

folyamatos

24 óra

84 óra 13

Belépő tevékenységformák Érthető és értelmes beszéd. Jól ritmizálható felelgetős mondókák, versek tanulása, szituációs játékok: köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kö-szönetnyilvánítás. Szókincsbővítése, mondatalkotás.

A beszédészlelés és –értés mesehallgatással. Hangokra bontás; szóalkotás. Mondatalkotás képről. Formák fölismerése, különbségeik és azonosságaik megállapítása. A helyes testtartásra szoktatás, betűelemek alakítása, kapcsolása.

A hangoknak megfelelő kis- és nagy nyomtatott betűk használatának gyakorlása. A betűknek megfelelő hangok

Témakörök

Óraszám

szavak, szószerkezetek, mondatok, rövid szövegek hangos és néma olvasása. Mondat, szó, magánhangzó, mássalhangzó, rövid és hosszú hangok, egy-, két-, háromjegyű mássalhangzók, nagybetűk, kisbetűk, mondatzáró írásjelek. Az írás jelrendszerének megtanítása: Kis- és nagybetűk írásának elsajátítása. Szabályos betűalakítás, kapcsolás: betűk, szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása. Irodalomolvasás, szövegértés: Népköltészeti és műköltészeti alkotások: mesék, mondókák, sorolók. A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témájú rövid szépirodalmi művek, versek. Az olvasottak tartalmának és címének öszszefüggése. A próza és a vers különbsége. Tanulási képesség, könyv- és könyvtár-használat: Az önálló feladatvégzés lépéseinek megalapozása. Könyvtárlátogatás. Olvasási szokások kialakítása. Gyermeklexikon használata. Társadalmi ismeretek: A szűkebb és a tágabb család, a családtagok kapcsolatai, a gyermek helye a családban. Tánc és dráma: Utánzó játékok. Énekes, népi gyermekjátékok. Bábozás, szerepjátékok.

90 óra

56óra

22 óra

10óra

10 óra

Belépő tevékenységformák helyes ejtése. A tanult betűk összeolvasása. Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása, értelmezése. A hangos olvasás gyakorlása szövegeken. Az olvasás pontosságának fejlesztése. A néma olvasás megalapozása feladatok megoldásával és követő olvasással. Szabályos betűalakítás, kap-csolás. Hangokra bontása, hangok sorrendjének meg-figyelése. Másolás írottról, nyomtatottról. Legalább két, legfeljebb hat betűs szavak írása: Látó, halló előkészítés után tollbamondásra. A szereplők, a helyszín, az események elmondása. Saját élmények elmondása, kapcsolódása az olvasottakhoz. Mesemondás, képolvasás; az olvasmány elmondása kérdések alapján. Illusztráció készítése. Rímek keresése tanítói segítséggel. Az olvasott szöveg megértésének bizonyítása elmondással és feladatmegoldással. Kérdésekre válasz keresése ismert szövegből. Látogatás a könyvtárban. Válogatás a könyvekből. A könyvtárban illő viselkedési szabályok tanulása. Szavak magyarázata lexikon használatával. Az irodalomban megjelenített gyermek – felnőtt kapcsolat megbeszélése. Részvétel közösségi életben. Érzékelő, utánzó, memóriafejlesztő. Beszéd – ének – mozgás. Bábozás, szerep-játékok összekapcsolása.

Memoriter: Öt-hat szabadon választható vers, két-három népköltészeti mondóka, soroló, nyelvtörő. 14

A továbbhaladás feltétele: Első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. 2. osztály Heti óraszám: Évi óraszám: Témakörök Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés: Helyes beszédlégzés. A mondatés szövegfonetikai eszközök szerepe. Szókincsfejlesztés. Udvarias szokások a felnőttekkel, kortársakkal. Megszólítás. Testbeszéd megfigyelése. Olvasmányok felidézése, elmondása. Irodalomolvasás, szövegértés: Népköltészeti és műköltészeti alkotások a klasszikus és kortárs irodalomból. Nép- és műmesék, népdalok, találós kérdések. Mese és valóság különbsége. Cím és tartalom viszonya. Ritmus, rím, ismétlődések. Nyelvi és helyesírási ismeretek: Mondat, szó, hang, betű-ábécé, betűrend; Szótagolás; Szótő, toldalék; Mondatfajták: kijelentő, kérdő, felszólító, óhajtó, felkiáltó; A kiejtés elve, az elemzés elve; A j hang kétféle jelölése; Mondat, személynevek nagybetűvel kezdése. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: Mondatalkotás. Két mondat összekapcsolása. Vázlatkészítés segítséggel. Önálló írás alkalmazása: válaszadás kérdésekre.

8 óra 296 óra Óraszám

folyamatos

126 óra

90 óra

50 óra

15

Belépő tevékenységformák Légzőgyakorlatok. Hangok időtartamának éreztetése. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak. Beszélgetés egy adott témáról. Udvarias nyelvhasználat. Megfelelő gesztusok használata.

Az olvasott művek szóhasználatának megfigyelése. Az ismeretlen kifejezések értelmezése. A verses forma felismerése, a ritmus jelzése tapssal. Szereplők cselekedeteinek értékelése, lényeges gondolatok kiemelése. Társak nevének ábécébe állítása. Hosszú, rövid hangok felismerése és jelölése. Szóelemzések, elválasztás. Mondatalkotás, szókincsgyarapítás, hiányos szöveg kiegészítése. Mondatfajták felismerésének gyakorlása tanítói segítséggel. Ábécé másolása. Tanult helyesírási ismeretek gyakorlása. Betűalakítás, betűkötés. Kéthárom mondat írása másolással, tollbamondással emlékezetből. Két-három mondatos fogalmazás írása saját élményből. Írás, helyesírás hibáinak javítása tanítói utasításra és önellenőrzéssel.

Témakörök Tanulási képesség, könyv- és könyvtár-használat: A könyvtárhasználat alapvető szabályai. Könyvek adatai, gyermekújságok. Társadalmi ismeretek A barátok, baráti kör, az iskolai és egyéb kisebb közösségek alapvető szabályok, céljai.

Tánc és dráma: Népi mondókák, gyermekjátékok. Népszokások, dramatizált mesék. Egyszerű tánclépések.

Óraszám

10 óra

10 óra

10 óra

Belépő tevékenységformák Tartalomjegyzék ismerete, tájékozódás a betűrendben. Kép és szöveg együttes ismerete. Társas kapcsolatának gyakorlása, helyes megszólítás. Baráti kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése az olvasmányokban, a szereplők viselkedésének értékelése. Beszélgetés az iskolai életről, részvétel a mindennapi életben Szövegmondás ritmusra. Improvizációs játékok többféle kommunikációs helyzetben.

Memoriter: Hat-nyolc vers, két-három találós kérdés; népi gyermekjáték. A továbbhaladás feltételei: Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Feldolgozott szöveg megértésének bizonyítása: tartalmának elmondása a tanító kérdéseinek irányításával. Ismert szöveg gyakorlás utáni folyamatos fölolvasása. Az ábécérend ismerete. A magán- és mássalhangzók fölismerése, a rövid és hosszú hangok megkülönböztetése szóban és írásban. Szavak, szószerkezetek, két-három mondat helyes leírása másolással, tollbamondásra. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése 20 - a tanulók által gyakran használt - szóban. Az egyszerű szavak megfelelő elválasztása. Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolás segítséggel. Hibajavítás tanítói irányítással.

16

3. osztály

Heti óraszám:

8

Évi óraszám: Témakörök, tartalmak Kulturált nyelvi magatar-tás, beszédművelés: A különféle mondatfajták információjának összefüg-gése. A szavak jelentésárnyalata, szerepe a beszédben. Szólások, közmondások felhasználási módja. Szövegalkotás különféle kommunikációs helyzetben. Saját vélemény megfogalmazása. Irodalomolvasás, szövegértés: Verses és prózai művek a műköltészetből. Mondák, legendák, elbeszélések, regényrészletek. Lírai mű-vek feldolgozása: a rím, a refrén, a hasonlat hatása. Szépirodalmi művek. Ismeretterjesztő művek, dokumentumszövegek.

Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: A szövegalkotás műveletei. A szöveg tagolása. Az elbeszélés jellegzetességei. A párbeszéd szerepe az elbeszélő szövegben.

296 Óraszám

22 óra

118 óra

36 óra

17

Belépő tevékenységformák A testbeszéd összehangolása a szövegmondással. Nem verbális jelek értelmezése. Szólások – közmondások felhasználása a fogalmazásokban, élőbeszédben. Minőségi szó-kincsbővítés.

Mesék ismétlődő motívumainak megfigyelése. Szöveggel való ismerkedéskor a téma megállapítása. Ismeretterjesztő művekből adatok gyűjtése. Elbe-szélések szereplőinek érzelmei, tulajdonságai. Események időrendje. Tanítói segítséggel lényegkiemelés, vázlatkészítés, kérdések és válaszok megfogalmazása. Versek művészeti eszközeinek felismerése. Összetett mondatok helyes tagolása. Szövegalkotás a minden-napi kommunikációs helyzetekben. Események elrendezése. A fogalmazás koherenciájának megteremtése. Párbeszéd beillesztése a szövegbe. Másolás időre. Jól ismert memoriterek lejegyzése emlékezetből.

Témakörök, tartalmak Nyelvi és helyesírási ismeretek: Szófajok: ige, az ige személyragjai, igeidők, az igekötő, a főnév, a névutós főnevek. Helyesírási szabályok: múlt, és a jövő idő jelölésére, igekötős igék, tulajdonnevek, a magán-hangzók, a mássalhangzók időtartamának jelölése a toldalékokban. A j hang jelölése igékben. Tanulási képesség, könyv- és könyvtár-használat: Adatok, információk gyűj-tésének, célszerű elrende-zésének módjai. A könyvek tartalmi csoportjai. Szótár-használat módja. Társadalmi ismeretek: Ünnepeink: családi, vallási, nemzeti ünnepek. A magyar nemzet jelképei. Nemzeti emlékhelyeink. Tánc és dráma: Ritmus-, mozgás- és gyermekversek előadása ritmus és beszédgyakorlatok kom-binált mozgásváltással.

Óraszám

85 óra

15 óra

10 óra

10 óra

Belépő tevékenységformák Az ige felismerése. Az igeidők megfigyelése, helyes használata. A főnevek felismerése, tulajdonnevek, köznevek megkülönböztetése. Nyelvhelyességi ismeretek begyakorlása. Összetett szavak alkotása, elvá-lasztása. A főnév t ragjának és a múlt idő jelének megkülönböztetése.

Gyermeklexikon, értelmező szótár használata. A magyar helyesírás szabá-lyai című szótár használata.

Műsorok összeállítása az adott ünnepre. Beszámoló nemzeti jelképeinkről. A Szózat két versszakának megtanulása. Lakóhely em-lékhelyei. Tárgyfelidéző koncentrá-ciós és memóriafeladatok, gesztusok, elképzelt személyek megjelenítése.

Memoriter: Vörösmarty Mihály: Szózat című versének két versszaka, hat-nyolc szabadon választott vers, négy-öt szólás, közmondás, egy verses mese vagy meserészlet. A továbbhaladás feltételei: Egyszerű szerkezetű mesék elmondása néhány összefüggő mondattal. Ismert feladattípusok írásbeli utasításainak megértése. Fél oldal terjedelmű olvasmány önálló olvasása, a szövegértés bizonyítása egyszerűbb feladatok elvégzésével. Felolvasás megfelelő hanglejtéssel. Igék, főnevek felismerése. A j hang helyes jelölése 25-30 szóban. Öt-hat mondatos elbeszélő fogalmazás írása ismert témából. Olvasható írás. Az önálló írásbeli munkák javítása tanítói segítséggel. 4. osztály Heti óraszám:

7

Évi óraszám:

259 18

Témakörök, tartalmak Kulturált nyelvi maga-tartás, beszédművelés: A szövegjelentés kifejezése mondat és szövegfonetikai eszközökkel. Helyes be-szédhangzás, testbeszéd. Párbeszéd. Irodalomolvasás, szövegértés: Irodalmi alkotások megismerése a hazai etnikumok népköltészetéből. Népdalok, mondák, legen-dák, népmesék, népi játékok, népszokások. Mesetípusok. Mesék szer-kezeti és nyelvi jellemzői. Klasszikus és kortárs magyar irodalom példái. Egyszerű szerkezetű ifjú-sági regény. Az irodalmi szöveg művészi eszközei. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: Tájékoztató szövegek: hirdetés, értesítés, meghívó. A leírás. A levél. Elbeszélések, leírások, levél, üdvözlőlap írása. Nyelvi és helyesírási ismeretek: A mondatról és a szófajokról tanultak összefoglalása, kibővítése. A hangokról, hangkapcsolatokról tanultak rend-szerezése. Nyelvhelyességi ismeretek. A helyesírás alapelvei. Tánc és dráma: Ritmus-,mozgás- és be-szédgyakorlatok- kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. A színházi formanyelv alapjai. Szín-házlátogatás. Tanulási képesség, könyv- és könyvtár-használat: Különböző információhordozók a könyvtárban. A katalógus tájékoztató szerepe.

Óraszám

15 óra

95 óra

45 óra

80 óra

8 óra

8 óra

19

Belépő tevékenységformák Párbeszédben alkalmaz-kodás a kommunikációs szerepcseréhez. Az aktív szókincs folyamatos gya-rapítása. Olvasmányok rep-rodukálása tömörítéssel, nézőpontváltással. Összehasonlítások. Olvasélmény megosztása. Szövegelemző műveletek bővítése. Egyszerű szövegek vázlata. Szövegbővítés. Szimbólumok. Művészi eszközök a lírai művekben. Párbeszédek és közbe-ékelődések elkülönítése felolvasáskor. Hirdetés, értesítés, meghívó tolmácsolása élőszóval társnak. A leírás megfigyelése irodalmi példákon. Szemléletes leírás készí-tése. Levélírás. Szóismétlés kerülése rokonértelmű igék, melléknevek és személyes névmás használatával. A vessző használatának gyakorlása a mondatban.

Térkitöltő, térkihasználó gyakorlatok játékos moz-gással. Egész csoportos és kiscsoportos játék, állóképek. A színházi előadás formai elemei: díszlet, berendezés, jelmez, kellék. Tények, adatok össze-hasonlításából összefüg-gések felismerése. Vázlat és jegyzet készítése tanítói irányítással.

Témakörök, tartalmak

Óraszám

Társadalmi ismeretek: A magyar nemzet nagy történelmi eseményei. Múltunk nagy alakjai.

8 óra

Belépő tevékenységformák Emberek életmódja egyes korokban. Tájékozódás a történelmi időben. Beszámolók az önállóan szerzett ismeretekről.

Memoriter: Két-három népdal, egy népmese elmondása; Kölcsey Ferenc Himnusz című versének két versszaka; Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse. Öt-hat szabadon választott költemény, öt-tíz soros prózai szöveg. A továbbhaladás feltételei: Érthető, hangulatos beszéd kommunikációban, vers és prózamondás közben. Öt költemény szöveghű előadása. Udvarias nyelvi fordulatok használata. Mondanivaló értelmes megfogalmazása. Rendezett íráskép. Olvasmányok eseményeinek elmondása néhány összefüggő mondattal. Egy-másfél oldal szöveg megértésének bizonyítása feladatok megoldásával. Tájékozódás a szótárakban. Készségszinten: mondat kezdése, mondatfajták alkalmazása egyszerű szavak írása, elválasztása, tulajdonnevek írása, többesszám felismerése, hangok időtartamának jelölése, j hang 30-40 szóban, keltezés. Jártasság: szófajok felismerése, szótövek felismerése, múlt idő helyes használata, az igekötő használata, a melléknév, számnév helyes írása. Tankönyvek, taneszközök, segédletek: Apáczai Tankönyvkönyvkiadó - alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tankönyvei Romi-Suli Nemzeti Tankönyvkiadó – alsó tagozatos tankönyvcsalád Dinasztia Tankönyvkiadó tankönyvei

20

3.

Szövegértés – szövegalkotás kompetenciaterület a programba bevont tanulócsoportokban 1-4.osztály

Óraterv:

Heti óraszám

Éves óraszám

8 óra 8 óra 8 óra 7óra

296 óra 296 óra 296 óra 259 óra 1147 óra

1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály Óraszám összesen:

Műveltségterület: magyar nyelv és irodalom. Kompetenciaterület: kommunikáció, szövegértés–szövegalkotás Az általunk alkalmazott program jellemzői · A magyar nyelvi és irodalmi nevelést a program a nyelvi tevékenységek komplex fejlesztésére alapozza. ·

A tanítási feladatokat a szövegértés, szövegalkotás fejlesztésének rendeli alá.

· A program – tartalmának felfelé nyitott, többféle elágazási lehetőségnek utat engedő szabályozottságával – kedvez a gyakorlati felhasználásban szükség szerint alkalmazható többféle módszertani eljárásrendszer alkalmazásának, a sokszínűség eredményességet szolgáló érvényesülésének. · A tanulási motiváltság fenntartása érdekében – amely motiváltság az élethosszig tartó tanulás szempontjából meghatározó, – a korai tanulási kudarcok megelőzésére elvárja a szükség szerint megnyújtott alapozó szakaszok beépítését a tanulás folyamatába (pl. az olvasás és írás jelrendszerének elsajátítása előtt vagy az elemi szintű anyanyelvi ismeretek tudatosításának előkészítésekor). · A gyermek egyéni fejlődési jellemzőihez igazodó pedagógiai szemléletmód ösztönzésével növeli a sajátos nevelési igényű diákok együttnevelésének, eredményes fejlesztésének esélyeit. · Kompetencia alapú tanulási stratégiát részesít előnyben, ezért – tekintettel a korosztály jellemzőire – a kezdő olvasás- és írástanításban kiemelt szerepet szán a cselekvéses tanulásnak. · Legmarkánsabb új vonása, hogy a kompetenciaterület fejlesztési feladatait, illetve azok megvalósulását a program nem tanévekben, hanem folyamatban jelöli meg. Ezzel: - reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó különbözőségeinek kezeléséhez, 21

-

minőségi elmozdulást hozhat a lényegesen hatékonyabb alapozás tekintetében,

- alkalmazásával megelőzhető a lemorzsolódás, el/kikerülhetővé válik a szegregáció. · A diákok fejlesztéséhez javasolt tevékenységrendszer a tapasztalatszerzésre épülő megismerést, a kooperatív tanulási technikákat és az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált fejlesztést generálja, mely kikényszeríti az ilyen irányú taneszközfejlesztést és metodikai kultúra elterjedését. · Mivel a tapasztalatszerzés feltételeit a beszéd, az olvasás-szövegértés és az írásíráshasználat kínálja a legtermészetesebben, a képességfejlesztő programban az anyanyelvi fejlesztés feladatai és tevékenységei nem elkülönülten, önálló tartalmi egységként jelennek meg, hanem úgy, hogy a tapasztalatszerzés az anyanyelvről a beszédfejlesztés, a szövegértés és az íráshasználat szolgálatában áll, s az adott fejlesztési terület tartalmába integrálódik. · A program szakít az egy tankönyvre épülő oktatás gyakorlatával. Megvalósításához a metodikai elágazásokat, illetve változatokat, valamint a differenciált fejlesztést kiszolgáló modulrendszerű, több elemből álló, tanulói taneszközrendszer tartozik. · A diákok továbbhaladása saját fejlődési ívük mentén folyamatos. Ezért a továbblépés belső lépcsőfokai nem tanévenkénti követelményekben jelennek meg, hanem a kompetencia terület alrendszereiben leírt tevékenységek egymásra épülő, hierarchikus fejlettségi szintjeiben. Így a teljesítés nem mesterségesen, kívülről ütemezett, hanem a tanuló személyiségfejlődésének belső feltételeitől függően egyéni meghatározottságú. Ezért szükségszerű a továbbhaladási feltételeknek, a fejlesztés várható eredményeinek a 4. tanév végére, az alsó tagozat befejező szakaszára történő meghatározása.

A tanítási-tanulási idő felhasználásának javasolt belső arányai a kompetenciaterület részterületei szerint ·

Alapozó időszak: szükség szerint

·

Napi képességfejlesztő tevékenység az 1–4. osztályban -

Beszélgetőkör

-

Mesehallgatás

-

Ritmikus tevékenység

·

Beszéd, beszédértés, szövegalkotás -

Beszédfejlesztés

-

Beszédművelés 22

-

Beszédértés

-

Szóbeli és írásbeli szövegalkotás

-

Ismeretek az anyanyelvről

·

Olvasás, az írott szöveg megértése -

Az olvasástechnika elsajátítása

-

Bevezetés az olvasás tanulásába

-

Betűismertetés, kezdő olvasás

-

Készségfejlesztő gyakorlás

-

Az írott szöveg megértésének fejlesztése

-

Az olvasás eszközi használata, önálló ismeretszerzés

·

Írás, íráshasználat -

Bevezetés az írás tanulásába

-

A jelrendszer elsajátítása

-

Írásgyakorlás, helyesírás-fejlesztés

23

4.

A kompetenciaterület általános fejlesztési céljai és feladatai

Alapozó időszak: Azoknak a képességeknek és készségeknek (a nagy és finommozgás koordinációjának), az auditív és vizuális észlelésnek, a belső kép készítésének a fejlesztése, amelyeknek megfelelő fejlettsége az írás-olvasás megtanulásának feltételeit jelentik. Napi képességfejlesztő tevékenységek: A szóbeli kommunikáció, a beszédbátorság (beszélgetőkör), a belső kép készítése (mesehallgatás) és a mozgáskoordináció (ritmikus tevékenységek) fejlesztése. Beszéd, beszédértés, szövegalkotás A nyelv a kapcsolatteremtés, az önkifejezés alapvető eszköze. Az iskoláskor kezdetén lévő gyermeknek van már erről tapasztalata, hisz ekkor már jórészt birtokolja anyanyelvét. Kommunikációja egyre tudatosabb, fejlesztésének, kifejezőkészsége csiszolásának azonban nagyon intenzív szakasza kezdődik el az iskolázás elején. Kedvező esetben az alapozó oktatás végére a gyermek spontán beszéde jelentős mértékben tudatos nyelvhasználattá alakul, szóbeli és írásbeli kommunikációs képessége differenciált. Az iskolába lépő gyermekre a szóbeliség jellemző. A fejlesztés eredményeképpen várhatóan innen lép majd tovább az írásbeliségbe. A beszéd hangzásbeli összetevőinek fejlesztésében kiemelt szerepet kap: -

a helyes beszédtechnika;

-

a beszédlégzés;

-

az artikuláció;

-

a beszédtempó;

-

a hangsúly;

-

a hanglejtés.

A beszédértés, szövegalkotás képességének fejlesztése a következ őket érinti: -

beszédpercepciós képesség;

-

gondolkodás;

-

a magabiztos, tudatos, kreatív önkifejezés megteremtése;

- a választékos, nyelvi eszközökben gazdag, kultúrált stílus kialakítása különböző kommunikációs helyzetekben; 24

-

a kommunikációs igény motiválása, a kommunikáció segítése;

- a beszédfejlődés hátrányainak, valamint a kognitív funkciók sérülésének kompenzálása; - a szókincsbővítés, a kifejezőképesség komplex fejlesztése (a verbális és nonverbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek megértése, feldolgozása). A szóbeliség megtartásának, további fejlesztésének, finomításának érdekében az alapozó szakaszban a következő feladatok elvégzése fontos: -

a beszédbátorság erősítése az egyéni sajátosságok elfogadásával;

-

a beszédtechnika fejlesztése, a szókincs folyamatos bővítése;

-

az elemi szövegértés kialakítása;

-

a szövegalkotási kedv felkeltése;

-

az elemi szövegalkotás (szóbeli) kialakítása.

Olvasás, az írott szöveg megértése Az olvasástanulás a gyermek élőbeszédére épül. Az olvasni tudás a jelek megfejtését, jelentéstulajdonítást, a szöveg „üzenetének” megértését jelenti. Ennek érdekében: -

felkeltjük az érdeklődést az írott szöveg tartalma iránt;

- a felfedezés örömének átélését biztosítjuk mese- és vershallgatással, korai könyvhasználattal; - lehetőséget adunk arra, hogy a kezdő olvasás szakaszában a gyorsabban és lassabban fejlődő gyermekek egyaránt sikerhez jussanak; -

az olvasástanulás első pillanatától az olvasottak megértésére helyezzük a hangsúlyt;

-

rövid szavak, szófejlesztések olvasása kapcsán alapozzuk a szövegértést;

-

kerüljük az értelmetlen betűkapcsolatok olvasását;

-

a hangos olvasást az értő néma olvasás képességére alapozzuk;

- lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek az olvasás elsajátításában saját tempójuk szerint haladhassanak; -

olvasásra ösztönző légkört teremtünk;

-

igényes szövegválasztással elérjük, hogy az információ motiválja az olvasást; 25

- az olvasás képességének fejlesztésével érjük el, hogy a gyermek cselekvései, értelmi és érzelmi válaszai az írott szavakra ugyanolyanok legyenek, mint a kimondott szavakra. A szöveghű olvasás és szövegértés biztonsága alapul szolgál más műveltségi területek tartalmának eredményes elsajátításához. Ugyanakkor azok speciális fejlesztési feladataik megvalósításával erősítik, kiegészítik, szélesítik a magyar nyelv és irodalom tanulása keretében megvalósuló személyiségfejlesztő hatásrendszert, segítik az alapozó munkát. Így például: - az ének-zene az intenzív ritmusérzék- és hallásfejlesztéssel, a népdalkincs közvetítésével, a komplex érzelmi hatáskeltés eszközeivel; - a testnevelés a testséma, a téri tájékozódás, a nagymozgások, a mozgáskoordináció fejlesztésével, a fegyelmezettség, az összpontosított figyelem és az akaraterő tréningjeivel; -

a technika a kéz intelligenciájának fejlesztésével;

- a vizuális nevelésben a szem- és kézérzékelő-kivitelező apparátusának összehangolásával; - a matematika az intenzív gondolkodást fejlesztő szövegelemző műveletek alkalmazásával; -

a természetismeret, környezetismeret a megismerés módszereinek kiszélesítésével.

A kapcsolódási pontok és összefüggések figyelembevétele elősegíti a gyakorlati megvalósítás sokféleségének felhasználását az olvasás, szövegértés módszereinek kidolgozásában. A program az előkészítő időszak fejlesztési feladatainak – időhatár nélküli – teljesítése után többféle elágazási lehetőséget kínál. A hang- és betűtanítás sorrendjére javaslatot tesz, de nem zárja ki az egyéb olvasáspedagógiai szemponton alapuló betűtanítási sorrendet sem (kisbetűs, nagybetűs, hangzásbeli azonosság és különbözőség). Írás, íráshasználat A kézírás még a mai, számítógépekkel teli világban is előnyben van a gép alkotta betűkkel szemben. A kézírás megtanulásával írásbeli kommunikációs eszközt adunk a gyermekek kezébe gondolataiknak közvetítésére. A tanítás során bizonyos szabályokat ismertetünk, mely szabályok megtartása teszi mások számára olvashatóvá az írást. E szabályok kultúránként és írásrendszerenként változnak. A mi írásrendszerünkben a következők: -

balról jobbra haladás;

-

a betűket felépítő vonások mozgásiránya és sorrendje;

-

a betűk közötti magassági különbségek;

-

a betűk változatai – kisbetűk és nagybetűk.

26

Amikor az írás elsajátításáról beszélünk, elsősorban ezeket a törvényszerűségeket kell számon kérnünk, és csak másodsorban foglalkozhatunk a betűminta szabályos alakításával. A hazai íráspedagógia gyakorlatában a szabályos betűmintához való alkalmazkodás jelenti az eredményes írástanulás alapját. A követelmények meghatározásakor az írásminta pontos leképezése az irányadó, az értékelés kritériuma a mintától való eltérés mértéke. Az írástanítás problémáihoz tehát a megtanítás (a tanító) oldaláról közelítünk, keressük azokat az eljárásokat, melyekkel jobban, gyorsabban elérhetjük a „tökéletes” betűalakítást. Ha azonban a képességfejlesztés (a gyermek) szemszögéből vizsgáljuk a kézírás elsajátítását, figyelembe kell vennünk mindazokat a fiziológiai és pszichológiai körülményeket, melyek befolyásolhatják a kézírást. Elfogadó, segítő magatartással járulhatunk hozzá az írásképesség kialakulásához. Ugyanakkor nem mondhatunk le a betűk pontos kivitelezésének gyakorlatáról és az apró lépésekre bontott módszertani eljárásokról sem. Az írásminta akkor segíti a kézírás megtanulását, ha alkalmazkodik az emberi test fiziológiai felépítéséhez, segíti a lendületes vonalvezetést, és könnyed, ritmikus mozgással kivitelezhető. Ha a betűk egyszerű formálásúak, takarékos vonalvezetésűek, akkor ellenállnak a tempó gyorsítás során bekövetkező torzulásnak, és nem gátolják a személyiségjegyeket magán viselő, egyéni írás kialakulását. Kétféle írásminta közül választhatnak a tanítók. Intézményünkben az álló írást tanítjuk. Az írástanítás rendszere A program lehetőséget teremt arra, hogy az írástanulás szakaszai – az alternatív pedagógiában már jól bevált gyakorlat szerint – változzanak. A módszertani elágazásokban kezdődhet az írás tanulása kisbetűs és nagybetűs programmal, írott formában. A kézírás képességének kialakítása és fejlesztése összetett feladat, melynek sikeres megoldásához az érzékelés, a figyelem, az érdeklődés, a felidézés, az emlékezet megfelelő készenléti állapotára van szükség. Az írástanulás rendszere, módszere és a betűírás megtanulására szánt idő mértéke szoros összefüggést mutat. Az írás eszközzé válásának ideje a legkorábban a harmadik iskolai év befejezésekor várható. Az addig rendelkezésünkre álló időt az alapozásra, a kézírás megtanulásának apró lépésekre bontott kidolgozására fordítjuk. A sikeres írástanulás kulcsa az előkészítő munka alapos, türelmes kimunkálásában rejlik. Nem kevesebb feladatot vállal magára az előkészítés, mint hogy a mozgáskoordináció fejlesztésével elvezesse a kisgyermeket a rajzolástól az írásig, illetve megalapozza az írástevékenység technikájának elsajátítását. 27

Ekkor kerül sor -

az írásszokások kialakítására;

-

az íróeszközök célszerű használatának bevezetésére;

-

rajzolásra, vázolásra vonalazás nélküli lapon;

-

az írást alkotó vonalelemek felismerésére, vázolására, írására;

-

a másolás, tollbamondás gyakorlására.

Az írott jelrendszer tanulásának előkészítése Az írástanulás első szakaszában – legyen az hosszabb előkészítés vagy lassú tempóban végzett gyakorlatsor a mozgáskoordináció kiépítésére – a következő képességeket kell fejlesztenünk: -

a formafelismerést és formaemlékezetet;

- az irányok közötti biztos eligazodást (jobb, bal, fel, le, fent, lent, előtt, mögött, között); -

az íráshoz szükséges egészséges testhelyzet automatikus felvételét;

-

a helyes írószertartást;

-

a laza csuklómozgást, az írásmozgás ritmusának megérzését;

-

a folyamatos kézcsúsztatást;

- az írófelületen való tájékozódást (írólap, sor, sorköz, vonalköz, margó, kezdőpont, végpont, balról jobbra való haladás); -

a formakövetést;

- az írást alkotó elemek kivitelezését különböző anyagokból (pl. fonalból, gyurmából, drótból) és írószerrel (kréta, ceruza). A betű- és szóírás tanulása Az írás – az olvasás megtanulása után, akár a második félévben kezdődő – tanulása esetén - az élettani feltételek kedvezőbbek, mert a mozgáskoordináció fejlesztésével a finommozgások összerendezettsége elérhető;

28

- a betűk tanulási sorrendjét – a nyomtatott betűk felismerésében való biztonság elérésével – a formai (alakításbeli) hasonlóság határozhatja meg; -

a nyomtatott nagy- és kisbetűk ismerete segíti a felidézést és formafelismerést;

-

a betűírás elkezdésének idejét és ütemét a tanító határozza meg.

A tanulási teljesítmény értékelésének alapelvei A tanulási teljesítményt a közoktatási törvény vonatkozó rendelkezésének megfelelően szövegesen értékeljük az első évfolyam első félévében , és év végén, valamint a 2. évfolyam félévekor. 2. évfolyam év végétől a osztályzattal értékelünk.

29

A kompetenciaterület részletes fejlesztési programja

5.

Modulok Beszélgetőkör; Mesehallgatás; Ritmikus mozgások bevezetése és gyakorlása Általános alapozás

1.

Az alapozó időszakban az olvasás- és írástanulást meghatározó képességek fejlesztésére kerül sor. Az olvasás/írás, illetve az írás-olvasás tanulását akkor kezdjük el, amikor az osztály tanulóinak túlnyomó többsége érzékelő és mozgásrendszerének (szenzomotorium) fejlődésében az alapozás várható eredményei megjelentek. Az ehhez szükséges idő meghatározása a tanító egyéni mérlegelésén múlik. Kiemelten fejlesztendő képességek, készségek -

Nagy- és finommozgások koordinációja

-

Saját test érzékelésének biztonsága

-

Tájékozódás térben, síkban

-

Oldaliság (lateralizáció)

-

Szem-kéz koordináció

-

Auditív és vizuális észlelés

Modulok ·

A nagymozgás fejlődésének támogatása

·

A testtudat fejlődésének támogatása

·

Folyamatos szemmelkövetést elősegítő gyakorlatok

·

A finommotorika fejlődésének támogatása

·

Taktilis érzékelés fejlődésének támogatása

·

A vizuális észlelés és emlékezet, vizuomotoros koordináció fejlődésének támogatása

·

Az auditív észlelés és emlékezet fejlődésének támogatása

·

Játékgyűjtemény

·

A térészlelés fejlődésének támogatása

·

A statikus egyensúly fejlesztése 30

·

A ritmus-szerialitás fejlődésének támogatása

·

Hallási differenciálás

·

Összetett gyakorlatok

Az alapozás várható eredményei Az olvasás- és írástanulás megkezdése előtt: ·

Mozgás helyes tónusszabályozás (az adott mozgás jellegének megfelelően se nem feszes, se nem petyhüdt); -

megfelelő ritmusú, jól koordinált nagy-, finom- és beszédmozgások;

-

a mozgás sajátságainak megfelelő, dinamikusan változó egyensúly-szabályozás;

-

mozgás – ritmus – beszéd összehangoltsága;

a felsorolt képességek automatizált volta (így válik szabaddá a tudat a kognitív feladatok megoldására). ·

Testtudat a saját test részletes ismerete (testrészek neve, funkciója) mint a helyes önértékelés alapja; kialakult testséma (a test percről percre változó mozgásának megélési képessége), a mozgás irányítása.

·

Térészlelés az önmagához viszonyított elöl-hátul, fönt-lent, oldalt relációk biztos ismerete, használata mozgásban és nyelvi kifejezésben; -

a jobb oldal biztos ismerete;

-

biztos tájékozódás síkban.

·

Dominancia -

biztosan kialakult (lehetőleg keresztezésmentes) szem, fül, kéz, láb dominancia;

-

a nem domináns oldal megfelelő használata;

-

feloldódott vízszintes középoldalú folyosó;

31

oldódó függőleges középoldalú folyosó (melynek átléphetősége a folyamatos írásolvasás előfeltétele). ·

Koncentrált figyelemre való képesség

·

Észlelés -

Vizuális észlelés § kialakult nagyság-, formaállandóság; § biztos alak-háttér észlelés; § kialakult követő szemmozgások; § a kéz folyamatos szemmel követésének képessége (kialakult vizuomotoros koordináció); § vizuáIis ingerek sorba rendezésének képessége (szerialitás).

-

Auditív észlelés § az alap és háttér hanghatás megkülönböztetésének képessége (a zajból kiemelkedő prioritása); § kialakult fonémamegkülönböztető képesség; § szituációtól független, biztos beszédértés; § auditív ingerek sorba rendezésének képessége (szerialitás).

·

Kifejező beszéd -

jól működő belső beszéd;

-

egészséges beszédkésztetés, közlési vágy;

-

helyes beszédlégzés;

-

minden hang tiszta ejtése;

a mondanivalónak megfelelően változó beszédritmus, hangszín, hangerő, hanglejtés; 2.

grammatikailag helyes mondatfűzés. Beszédkészség, szóbeli szöveg megértése és alkotása

A beszédfejlesztés, beszédművelés alapfeltétele a tanító színvonalas nyelvi kultúrája, kifogástalan hangzóejtése, artikulációja. 32

A diákok kellő fejlődése barátságos, bátorító légkörben, a tanító elfogadó, segítő, serkentő magatartásának segítségével jöhet létre. Kiemelten fejlesztendő képességek, készségek -

Beszédértés

-

Szövegmondás

-

A megértést és a gondolatközlést kiszolgáló szótalálás

-

Szóbeli és írásbeli szövegalkotás

-

Beszédhanghallás

-

Beszédlégzés, hangképzés

-

Artikuláció, tiszta ejtés

-

Beszéddallam, hangsúly, hangerő

-

Mondatalkotás, mondatkapcsolás

-

Elemi helyesírási készség

Modulok ·

Légzőgyakorlatok mozgással

·

A hangok világa

·

Mondókák, nyelvtörők – ritmus, tempó

·

Mesehallgatás

·

Versek hangerő-, hangszínváltásra

·

Tapasztalatszerzés az anyanyelv szintjeiről

·

Szókincsfejlesztés

·

Szövegalkotás

·

Életjátékok

·

Drámajáték

Eszközök ·

Hívóképek (tárgyképek), szóképek, szótag- és betűkártyák 33

·

Mese- és versgyűjtemények az indukciós anyagok válogatásához

·

Helyesírási és szinonimaszótár

3.

Olvasás, az írott szöveg megértése

Kiemelten fejlesztendő képességek, készségek ·

Az olvasás jelrendszerének készségszintű használata.

·

Az értő néma olvasás használata eszközként.

·

Az olvasás iránti motiváltság és igény.

·

A szövegek egyéni értelmezésére való törekvés.

· Gyakorlottság a szövegelemző műveletekben: értelmezés, adatok, információk kiemelése, összefüggések felismerése, következtetések, véleményalkotás. · Az anyanyelv használatáról szerzett bővülő tapasztalatokra építve a megértés és a kifejezés pontossága. ·

Érzelmi viszonyulások, szociális érzékenység.

·

Az olvasás útján szerzett információk felhasználása feladathelyzetekben.

·

Többféle információhordozó használata.

·

Tanulási technikák használata az egyéni sajátosságoknak megfelelően. K

Ajánlott tanítási eszköz a betűtanítás időszakára: Minden olyan tankönyvcsalád, amely adekvát a program célkitűzéseivel. Eszközök ·

A hangok különböző helyének felismerésére szolgáló képek

·

A hangok felismerésére szolgáló szókészletkártyák

·

Képek és jelkártyák az olvasás jelrendszerének tanulásához

·

Képes- és meséskönyvek szövegei

·

Gyermekirodalmi alkotások

·

A gyermekek érdeklődése szerint választott szövegek

·

Gyermeklexikonok, szótárak 34

4.

Írásbeli szövegek alkotása, íráskép

Az íráskészség kialakítása Kiemelten fejlesztendő képességek, készségek ·

Tájékozódás síkban, térben

·

A látási, a hallási kép összekapcsolása a beszédmozgással és az írásmozgással

·

Lateralizációs képességek

·

Testtartás, írószertartás

·

Mozgáskoordináció, lendületes írásmozgás

·

Az írott jelrendszer eszköz szintű használata különböző műfajú írásokban

·

Készségszintű, olvasható, rendezett és tetszetős kézírás

·

Saját tapasztalatok, élmények írásbeli megfogalmazása

·

Egyéni alkotások (például mesék, versek) létrehozása

·

A helyesírási készség fejlesztése másolással, tollbamondással és akaratlagos írással

Modulok Az író-olvasó környezet megteremtése az osztályban Eszközök ·

írott információban (feliratok, felszólítások, nevek, címek) gazdag környezet;

·

képes és mesekönyvek;

·

apró tárgyak, játékok, eszközök a mozgáskoordináció fejlesztéséhez;

·

eszközök a kézműves technikák gyakorlásához, pl.: fonal, agyag, papír;

·

vázoló és íróeszközök;

·

betűelemek, betűkártyák; 35

·

táblai bemutatáshoz szükséges eszközök, pl.: kréta, csomagolópapír, fólia

A továbbhaladás feltételei az egyes évfolyamokon: Az 1-3 évfolyamon az év végi továbbhaladás feltételei megegyeznek a magyar nyelv és irodalom tantárgynál rögzítettekkel. Várható eredmények a 4. osztály végén, a továbbhaladás feltételei: · A diák köznapi helyzetekben a következő adekvát megnyilatkozásokra képes: köszönés, megszólítás, kérdés, kérés, társalgás, tájékoztatás. ·

Spontán helyzetben köszön, ismeretlen szituációban megszólít, kér és tájékoztat.

·

A társalgásban kérdez, kapcsolódik a mások által elmondottakhoz.

· Bonyolultabb, rímes verseket a hangerő szöveg által megkívánt szabályozásával, szünettartással elmond. · Dramatikus játékokban megfelelő beléptetéssel, a közönség által jól hallhatóan, a mondattípusoknak megfelelő intonációval mondja szövegét. · Különbséget tud tenni – a gyakran megfigyelt – közlési stílusok és kifejezésmódok között. Megért egyszerű metakommunikációs jelzéseket. · Széles körű tapasztalatai vannak az anyanyelv néhány elemi jellemzőjéről, például a szavak jelentéshordozó szerepéről, toldalékolásáról, a mondat- és a szövegalkotás elemi szabályairól, a beszélői szándék kifejezésének módjáról, illetve annak megértéséről. · Ismert tartalmú szöveg véletlenszerűen kiválasztott részét folyamatosan és pontosan felolvassa. · 6–10 évesek számára befogadható kb. egy-két oldalnyi szöveget néma olvasás útján megért, és saját olvasata szerint értelmezi azt. A szövegben egyszerű összefüggéseket felismer, a fontos információkat kiemeli. A szövegből nyert információkat feladathelyzetben felhasználja. ·

Az olvasott szövegről felkészülés után képes emlékezetből tömörített összegzést adni.

· Egyszerű szerkezetű és stílusú, legalább egy oldalnyi szöveget felkészülés után folyamatosan, a szöveget nem ismerők számára is jól érthetően felolvas. ·

Az olvasottakról véleményt nyilvánít.

· Rövid szöveget nyomtatott és folyóírással mások számára jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül ír. · Adott vagy választott témáról egy-másfél oldal terjedelmű, értelmes, összefüggő szöveget ír. ·

Jelzi a szó- és mondathatárokat. 36

·

A mondatvégi írásjelek közül megfelelően használja a pontot és a kérdőjelet.

·

Begyakorolt szókészletben helyesen jelöli: -

a magán- és mássalhangzók időtartamát;

-

a tulajdonnevek kezdőbetűjét;

-

a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat;

-

a j hangot.

·

Helyesen írja az igekötős igék gyakori eseteit.

·

Hibátlanul választja el az egyszerű szavakat.

37

6.

Matematika 1-4.osztály


1.

2.

3.

4.

Heti óraszám:

4

4

4

4

Évi óraszám:

148

148

148

148

Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy a megfelelő nevelő, orientáló és irányító funkciók ellátásával hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint kész tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési tevékenységről, szellemi magatartásról. A matematikai fogalmak, összefüggések érlelése és a gondolkodásmód kialakítása az egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokolja – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását egyaránt. A műveltségi terület céljainak, feladatainak megvalósíthatóságát az 1-4. évfolyam fejlesztési tevékenysége meghatározó jelleggel alapozza meg. Ezért alapvető fontosságú, hogy a későbbi fokozatok tanárai ismerjék és mélyen értsék az ott folyó fejlesztés jellegét és részleteit. Ez az oka annak, hogy a fenti fejlesztési szakaszban a tevékenységek kifejtése lényegesen részletesebb. Az életkori szakaszok folyamatában a differenciálásnak is egyre nagyobb szerepet kell kapnia. - A kulcskompetenciáknak megfelelően a matematika műveltségi terület fejlesztésének kiemelt területe a biztos számolási tudás alakítása. - Nagy gondot kell fordítania a kommunikáció fejlesztésére: mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatása, megértése, saját gondolatok közlése, érvek keresése, az érveken alapuló vitakészség fejlesztése. - A matematikai fejlődés és a tanulási folyamat során alapvető jelentőségű a jelenségekhez illeszkedő modellek, gondolkodásmódok, módszerek és leírások kiválasztásának és alkalmazásának tudása. - Emellett nagyon fontos az alapvető tevékenységek, műveletek, matematikai ismeretek gyakorlati alkalmazása. - Eközben érték a pontos, kitartó, fegyelmezett munkavégzés, az önellenőrzés igénye, módszereinek megismerése és alkalmazása, a tanulás, a matematikatanulás szokásainak, képességének alakítása, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete.

Cél és feladatrendszer: A tanterv legfontosabb céljának tekinti a NAT-ban megfogalmazottaknak megfelelően a rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra nevelést. Fontos cél és pozitív motívációs eszköz annak megmutatása, hogy a matematika a kultúrtörténet része, hogy a matematikai ismeretek lehetõvé teszik a világ jobb megismerését. A matematikai ismeretek 38

alkalmazása, s a megfelelõen fejlett gondolkodás biztosítja több tantárgy megfelelõ szintű megértését, tanulását. A tantervekben fontos cél a tevékenységekkel megérlelt fogalmak kialakítása, majd pontos tudása, az életkornak megfelelõ matematikai nyelv egyre pontosabb használata. A leírtak érdekében a gondolkodási módszereknek a matematika minden témakörében folyamatosan kell szerepelniük. A matematikaoktatás célja:    

a matematikus gondolkodás és szemléletmód, ennek megfelelő magatartás kialakítása, képessé tenni a tanulókat a környező világ mennyiségi törvényeinek értelmezésére, logikus gondolkodás kialakítása, absztrakciós készségük kifejlesztése, olyan szilárd matematikai ismeretek nyújtása, s ezek alkalmazására való képesség fejlesztése, amelyek elégségesek az ismeretek önálló továbbfejlesztésére, a matematikai ismeretek alkalmazására való képesség fejlesztésére.

Az élet bármely területén szükség van gondolkodásra, új ismeretek befogadására. Erre akkor tud a matematika felkészíteni, ha nem csupán ismeretek, képletek, eljárások megtanítására szorítkozik. Ugyanakkor viszont szükség van ismeretekre, gyakran alkalmazható módszerek biztos tudására is. A matematikatanítás feladata, hogy  a feladatok megfogalmazásánál figyelembe vegye a tanulók akarati fejlődését, életkori sajátosságait,  a matematikai gondolkodás fejlesztésénél nagy hangsúlyt kell fektetni a kreativitás és az alkotóképesség fejlesztésére,  a rokon tantárgyakkal dinamikus kapcsolatot építsen ki, az azokban felhasznált matematikai ismereteket nyújtsa (az adott lehetőségek keretein belül),  a konkrét tevékenységeken alapuló tapasztalatokból kiindulva a fokozatos absztrahálással biztosítsa a képességeknek megfelelő haladást,  a tanulók fantáziáját, találékonyságát, problémaérzékenységét fejlessze,  a tanulók munkáját a tervszerűség, pontosság és kitartás jellemezze,  elengedhetetlen a pontos szóhasználat, a világos kifejezésmód,  a geometriai feladatokkal esztétikai fejlődésüket segítse elő. El kell érni, hogy meglássák a matematika szépségét, megismerjék a szellemi alkotás örömét. A tantervben a tananyag kiválasztásánál és évfolyamonkénti elrendezésénél nem hagyhattuk figyelmen kívül, hogy az egyes tantárgyak viszonylag korán alkalmazni akarnak bizonyos szinten - alapvető matematikai ismereteket. Ezért a tantervben a tananyag évfolyamonkénti elrendezésénél a spirális felépítéshez közelálló, de inkább vegyes, az egyes témakörök sajátosságaitól függő felépítést alkalmaztuk. A matematikai fogalmak, összefüggések érlelése, a gondolkodásmód alakítása, a tanulók életkori sajátosságai is ezt az utat teszik járhatóvá. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai 39

gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Matematikai kompetencia Állítások megfogalmazása, halmazalkotás. Régi ismeretek mozgósítása, új ismeretek megszerzése érdekében. Absztrahálás, konkretizálás. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Motoros, képi emlékezés. Metakogníció, rendszerezés. Számlálás, számolás Jelrendszer ismerete és használata. Figyelem, rész egész észlelése, emlékezet, Rendszerezés, szövegértés, szöveg értelmezése, ábrázolás, prezentáció, rész egész észlelés, rövid távú memória, figyelem. Történet képzeletben való követése. Objektumok alkotása szabadon és szabályok szerint. Definiáló tulajdonságok megalkotása. Jelek szerepe, alkotása és használata. Megfigyelés, rendszerezés, általánosítás Változó helyzetek megfigyelése, változás jelölése nyíllal. Képi emlékezés. Ismeretek alkalmazása, újabb ismeretek rögzítése. Tudatos memória fejlesztése Matematikai modellek megértése. Állítások megítélése. Egyszerű bizonyítások Matematikai jelek értelmezése. A figyelem és a memória fejlesztése. Rendszerszemlélet kialakítása. Szabályfelismerés. Összefüggések megállapítása, általánosítás. Ok- okozati összefüggések felismerése. Modell alkotás A mértékegység és mérőszám kapcsolata, összefüggésük megfigyelése és elmélyítése. Anyanyelvi kompetencia Szöveg értelmezése, ábrázolás, prezentáció, Relációszókincs A gondolkodás és a nyelv összefonódása, kölcsönhatása. Szociális és állampolgári kompetencia Testi és lelki egészségre nevelés. Történetre, szóbeli és írásbeli információkra és kérdésekre való emlékezés. Motiváltság fejlesztése a világ megismerése által. A képi, grafikus információk feldolgozása, forráskezelés Kérdés tartalmának megértése. A gondolkodás és a nyelv összefonódása és annak kölcsönhatása. Hon és népismeret. Elmondott gondolatmenet követése. Énkép és önismeret fejlesztése Motiváltság: a valóság , a világ megismerésének az igénye. Európai azonosság tudatosítása. A hatékony önálló tanulás kompetenciája Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Esztétikai érzék fejlesztése 40

Környezettudatosságra nevelés. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Vitakészség, kifejezőképesség fejlesztése Kezdeményező és vállalkozói kompetencia Gazdasági nevelés

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. A kulcskompetenciáknak megfelelően a matematika műveltségi terület fejlesztésének kiemelt területe a biztos számolási tudás alakítása. Ugyancsak nagy gondot fordítunk a kommunikáció fejlesztésére: mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatása, megértése; saját gondolatok közlése; a jelenségek értelmezéséhez illeszkedő érvek keresése; az érveken alapuló vitakészség fejlesztése. A matematikai fejlődés és a tanulási folyamat során alapvető jelentőségű a jelenségekhez illeszkedő modellek, gondolkodásmódok (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszerek (aritmetikai, algebrai, geometriai, koordináta geometriai, statisztikai stb.) és leírások kiválasztásának és alkalmazásának tudása. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. A reproduktív és a problémamegoldó, alkotó gondolkodásmód fejlesztése egyaránt lényeges. Emellett azonban nem szorul háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése, a matematikai ismeretek gyakorlati alkalmazása. A műveltségi terület tanulása során elérhető a matematika szerepének megértése a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában, a döntésképesség fejlesztésében. Mindez hozzájárul a történeti szemléletmód kialakításához is. Eközben érték a pontos, kitartó, fegyelmezett munkavégzés; az önellenőrzés igénye, módszereinek megismerése és alkalmazása, a tanulás, a matematikatanulás szokásainak, képességének alakítása; a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. 41

49

A matematika értékeinek és eredményeinek megismerése azt eredményezheti, hogy a tanulók hatékonyan tudják használni megszerzett kompetenciáikat az élet különböző területein. A Nat bevezetőjében felsorolt célok, értékek és kompetenciák a matematika műveltségterületen a következő formában jelennek meg: 1.

2.

3. 4.

7.

Tájékozódás 1.1 Tájékozódás a térben 1.2 Tájékozódás az időben 1.3 Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban Megismerés 2.1 Tapasztalatszerzés 2.2 Képzelet 2.3 Emlékezés 2.4 Gondolkodás 2.5 Ismeretek rendszerezése 2.6 Ismerethordozók használata Ismeretek alkalmazása Problémakezelés és -megoldás 5. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás 6. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek 6.1 Kommunikáció 6.2 Együttműködés 6.3 Motiváltság 6.4 Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás A matematika épülésének elvei A fenti fejlesztési területeket a matematika tanítása során tudatosan kell terveznünk. Ennek a fejlesztésnek nem mennyiségi, hanem a tanulók tempójához igazodó minőségi fejlesztésnek kell lennie. Természetesen nem lehet valamennyi fejlesztési cél mindig egyaránt hangsúlyos. A tanár egy-egy tevékenység során a helyzetnek megfelelően választja meg azokat, amelyeket kiemelten kíván követni. Fejlesztési követelmények: A matematika tanulása segítse elő a gyermek tájékozódását térben és időben, az őt körülvevő környezetben. Szerezzen tapasztalatot a környező világ tárgyainak, jelenségeinek megismerésében. Megfigyeléseit közölje, igazolja tárgyi tevékenységgel, értelmezze, rögzítse rajzzal, írásban. A matematikai gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek rendszeres és tudatos alkalmazásával, gyakorlásával folyik. A matematika tanulása során használja fel a gondolkodási műveleteket az ismeretek szerzésére, alkalmazására. Képes legyen az önálló gondolkodás elemi szintű gyakorlására. Szerezzen biztonságot a mennyiségi viszonyok értelmezésében a tízes számrendszeren belül. Önállóan használja a matematika tanulásához szükséges elemi eszközkészletet, életkorának megfelelő könyveket, ismerethordozókat, egyszerű számológépeket, alkalmazza azokat a probléma megoldásokban, gyakorlati életben, más tantárgyak keretében. Legyen jártas a matematikai problémák felismerésében, matematikai modellek alkalmazásában, többféle megoldási mód keresésében. Képes legyen matematikai problémák önálló megfogalmazására. Hozzon létre geometriai alakzatokat másolással adott feltételek szerint. 1. osztály 42

Cél és feladatrendszer: Az iskolába kerülõ gyermek konkrét szemlélethez kapcsolódó gondolkodásának fejlesztése korának megfelelõ, játékos módszerekkel, tevékenységgel. Egyszerű matematikai problémák felfedezése a gyakorlatban, összefüggések, kapcsolatok kifejezése tárgyi tevékenységgel. A valóság megismerése, tapasztalatok gyűjtése, matematikai szövegek megértése. A számfogalom építésének alapozása, a műveletfogalom bevezetése, (hozzáadás, elvétel, összeadás, kivonás) a műveletek értelmezése. Kapcsolatok, összefüggések kifejezése a matematika nyelvén. A kreatív gondolkodás fejlõdésének alapozása többféle megoldás keresésével, sokoldalú szemléltetéssel, manipulatív eljárásokkal. A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, matematika iránti érdeklõdés felkeltése matematikai játékokkal. Témakörök: I.

Gondolkodási módszerek Halmazok, matematikai logika elemei Kombinatorika 5 óra

18 óra 13 óra

II. Számtan - algebra Számfogalom, műveletértelmezés, számolási eljárások 71 óra Nyitott mondat 13 óra

84 óra

III. Sorozatok

10 óra

IV. Geometria Síkidomok, testek, transzformációk Mérés, mértékek

16 óra 6 óra 10 óra

V. Statisztika, valószínűség

4 óra

VI. Ismétlés, szabadon felhasználható további órakeret

16 óra

1. ÉVFOLYAM SZÁMTAN, ALGEBRA FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

Tájékozódó mérés a tanév elejéntájékozódás az óvodai ismeretekről. A megfigyelőképesség fejlesztése konkrét tevékenység útján. A szám- és műveletfogalom tapasztalati úton való kialakítása a 20- as számkörben.

TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA

Számfogalom a húszas számkörben Természetes számok 0tól 20- ig. A számfogalom építésének előkészítése: tárgyak, személyek összehasonlítása, válogatás, rendezése, csoportosítása, halmazok képzése közös tulajdonságok alapján. Tárgyak hosszúságának, szélességének, 43

A TOVÁBBFEJLESZTÉS ALAPJAI

Tárgyak, személyek, dolgok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, válogatás közös és eltérő tulajdonság alapján. Számfogalom a 20- as számkörben; biztos számlálás, mérés.

A sorszám helyes használata. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése.

FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

A számok közötti összefüggések felismerése; a műveletek értelmezése tárgyi tevékenységgel és az ezt felidéző szöveg

tömegének, edények űrtartalmának összehasonlítása, összemérése. Halmazok összehasonlítása elemszám szerint. Darabszám, mérőszám, sorszám. Tárgyak meg- és leszámlálása egyesével, kettesével, számnevek sorsolása és csökkenő sorrendben. Római számok I- től XXig. Számok tulajdonságai; Számok jele, összeg- és különbségalakjaik a számok bontott alakja, számjegyek száma, páros és páratlan számok, számszomszédok, helyi és valódi érték szerinti bontás. A számok összeg és különbségalakjainak előállítása kirakással, rajzzal, leolvasása kirakásról, rajzról. Számok kapcsolatai: Nagyságrend, számszomszéd,. Viszonyítások, rendezések, számok helyének megkeresése számegyenesen. Kitekintés 100- ig. TANANYAGOK ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA

Számok írása, olvasása. A számok kéttagú összeg- és különbségalakjainak felsorolása. Páros és páratlan számok felismerése.

A számok szomszédainak ismerete. Növekvő és csökkenő számsorozatok képzése adott szabály alapján.


Műveletek értelmezése, műveletvégzés A hozzáadás/ összeadás Hozzátevés, elvétel és elvétel/ kivonás tevékenységgel, értelmezése megfogalmazása tevékenységgel, rajzzal és szóban. szöveges feladattal. Kéttagú összeg- és Az összeadás tagjainak különbségalakok felcserélhetősége. ismerete húszas 44

alapján.

Szóbeli számolási eljárások készségszintű alkalmazása a 20- as számkörben.

Háromtagú összeadások. Az összeadás tagjainak csoportosítása. Bűvös négyzet megoldása. Két halmaz egyesítése hozzátevéssel konkrét esetekben. Halmaz elemszámának növelése. Egy halmaz felbontása: elvétellel konkrét esetekben. Kivonás a különbség szemléltetésére. Számok bontása két szám összegére, pótlás. Hiányzó műveletek hiányzó számának pótlása, hiányos művelet ellenőrzése. Halmaz elemeinek szétválogatása. Hiányos művelet ellenőrzése. Képről művelet megfogalmazása, művelet megjelenítése képpel, kirakással. Összefüggések a számok körében. Állítások igazsághalmazának megítélése. Több megoldás keresése.

számkörben.

Gyakorlottság az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában kirakás segítségével, lejegyzés számokkal. Egyszerű összefüggések megfogalmazása szóban és írásban, lejegyzése.

Több, kevesebb, ugyanannyi, sok kevés, néhány fogalmának használata. Fele, kétszerese. Szorzás, osztás előkészítése. Összefüggések szöveges feladatokban Lényegkiemelő és problémamegoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával, szöveges megfogalmazásával.

Tevékenységről, képről szöveges feladat alkotása. Szöveges feladat megjelenítése tárgyi tevékenységgel, rajzzal. Szövegről számfeladat alkotása. Számfeladatról szöveg alkotása adott

45

Egyszerű szöveges feladat értelmezése tevékenységgel; modell választása. Szövegösszefüggése lejegyzése számokkal, művelettel.

számfeladathoz. Műveletek értelmezése szöveg alapján.

SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK


Összefüggéseket felismerő és rendező képesség fejlesztése a változások, periodikusság, ritmus, növekedés, csökkenés megfigyelésével.

Tárgysorozat képzése, ismétlődések, tulajdonságok megfigyelése. Sorozatok folytatása megadott, választott, felismert szabály alapján. Számsorozatok képzése növekvő, csökkenő sorrendben. A változások megfigyelése, felismert szabályok követése, ismétlődések, ritmus értelmezése mozgással, hanggal, szóval, számmal.

Egyszerű sorozat képzése kirakással, rajzzal.

Kapcsolatban levő elemek (tárgyak, személyek, hangok, szavak, számok) összekeresése, párosítása egyszerű esetekben. Számok, mennyiségek közötti kapcsolatok jelölése nyíllal. Számok táblázatba rendezése, grafikonok, szabályjátékok (gépjátékok).

Összetartozó elempárok keresése egyszerű esetekben.

A változások felismerése, értelmezése tárgyi tevékenységek alapján, kifejezése számokkal. Számok, mennyiségek közötti elemi kapcsolatok megjelenítése, összefüggések megfogalmazása. Több szabály keresése megadott elemű sorozatokhoz.

46


Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, képzése adott szabály alapján.

Szabályjáték szabályának felírása többféleképpen. Egyszerű függvényre vezető szöveges feladatok. Egyszerűbb összefüggések, szabályszerűségek felismerése.

GEOMETRIA, MÉRÉS FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

A tér- és síkbeli tájékozódó képesség alapozása érzékszervi megfigyelések segítségével. Kifejezése megmutatással, szóban. Ilyen tartalmú közlések megértése, követése. Testek, alakzatok érzékelhető tulajdonságainak elismerése, azonosságok és különbözőségek kifejezése megmutatással, válogatással, sorba rendezéssel, szavakkal.

A becslés és mérés képességnek



Testek, síkidomok Testek építése szabadon, majd modell alapján. Síkidomok előállítása tevékenységgel. Sík- és térbeli alakzatok szétválogatása tulajdonságok alapján. Játékos tapasztalatszerzés síktükörrel. Alakzatok felismerése, bizonyítása színezéssel. Tájékozódás, helymeghatározás, irányok, irányváltozások. Viszonyítások: előtte, mögötte, alatta, jobbra, balra stb. kifejezések értelmezése. Geometriai tulajdonságok felismerése, összehasonlítások. Egyszerű geometriai formák megnevezése, hasonló formák felismerése (négyzet, kör, háromszög). Tapasztalatszerzés a logikai lapok segítségével. Mérés Összehasonlítások, összemérések 47

a

Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján.

Helymeghatározás a tanult kifejezések alkalmazásával (pl. alatt, fölött, mellet).

Összehasonlítás, mérés gyakorlati

fejlesztése, gyakorlati tapasztalatszerzés alapján. Az összehasonlító, megkülönböztető képesség alakítása mennyiségek tevékenységgel történő rendezése útján.

gyakorlatban (pl. magasabb, alacsonyabb, hosszabb, rövidebb…). Mérési eljárások: kirakás, egyensúlyozás. Mérőeszközök. Mérés alkalmilag választott mérőeszközökkel. Különböző mennyiségek mérése azonos mértékegységgel Azonos mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel. Mértékegységek: méter, deciméter, kilogramm, liter, deciliter. Az idő: hét, nap, óra, fél óra, év, évszak, hónap, hét. Időpont és időtartam tapasztalati úton történő megkülönböztetése. Kapcsolatok felismerése mennyiségek, mértékegységek és mérőszámok között. Különböző mennyiségek becslése mérés előtt. Gyakorlás, rendszerezés: hosszúság, tömeg, űrtartalom megkülönböztetése. Mérési tapasztalatok megfogalmazása.

tevékenységgel, az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel.

A m, kg, l egységek használata szám és egyszerű szöveges feladatokban. A hét, nap, óra időtartamok helyes alkalmazása.

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK


A matematikai tevékenységek iránti érdeklődés felkeltése matematikai játékok segítségével. A megfigyelő és rendszerező képesség fejlesztése

Események, ismétlődések játékos tevékenység során „biztos”, „lehetséges, de nem biztos”, „lehetetlen” érzékelése találgatással, próbálgatással. Adatok gyűjtése, ábrázolás oszlopdiagram építésével 48


valószínűségi játékokkal.

(tárgyi tevékenység formájában). Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.

A továbbfejlesztés alapjai: Tudjon tárgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni megnevezett vagy választott tulajdonságok alapján. Legyen képes a halmazok számosságának megállapítására Használja helyesen a több, kevesebb, ugyanannyi szavakat és jeleket. Legyen képes növekvő és csökkenő számsorozatot felismerni és folytatni. Biztosan írja, olvassa és rendezze nagyság szerint aszámokat a 20-as számkörben. Ismerje a számok kéttagú összeg és különbség alakjait a húszas számkörben. Ismerje fel a páros és páratlan számokat Legyen kellő gyakorlata az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában. Egyszerű szöveges feladathoz tudja kiválasztani a megfelelő műveletet. Ismerje fel, tudja kiválasztani az egyszerű alakzatok közül a háromszöget, négyszöget és a kört. 2. osztály Cél és feladatrendszer: Tapasztalatgyűjtés a valóságból, összefüggések felismerése, megfogalmazása. A felfedezés örömének átélése a matematikai problémák felismerésekor. A számfogalom további értelmezése és bővítése 100-ig. Műveletek értelmezése: szorzás, bennfoglalás, részekre osztás bevezetése, a tanult számolási eljárások alkalmazása. A mérhető tulajdonságok számbavétele, jártasság a gyakorlati mérésekben. Geometriai alakzatok tulajdonságainak felismerése, alakzatok létrehozása modell segítségével. Témakörök: I. Gondolkodási módszerek - folyamatos kb. évi Halmazok, matematikai logika elemei 10 óra Kombinatorikus feladatok 8 óra II. Számtan-algebra Számfogalom, műveletértelmezés 62 óra Nyitott mondatok 18 óra III. Sorozatok IV. Geometria Síkidomok, testek, transzformációk 6 óra Mérés, mértékek 14 óra V. Statisztika, valószínűség VI. Ismétlés, szabadon felhasználható további órakeret

18 óra 80 óra 10 óra 20 óra 4 óra 16 óra



49


Tulajdonságok felismerése, elemek szétválogatása adott szempontok szerint. Analógiás gondolkodás. A megfigyelések kifejezése rajzban, szóban, írásban. Összefüggések felismerése. Viszonyítási képesség fejlesztése. Eligazodás a tízes számrendszerben. Absztrakció a számfogalom kiépítéséhez.

Algoritmusok követése az egyesekkel és tízesekkel végzett műveletek körében. Kreativitás. Önállóság.

Számfogalom a százas számkörben Elemek szétválogatása saját és megadott szempont szerint. A természetes szám fogalma a százas számkörben. A szám, mint halmazok tulajdonsága. Halmazok összehasonlítása: számlálás. Megállapítások: mennyivel több, mennyivel kevesebb elemet tartalmaz, hányszor annyi. Számolás tárgyi tevékenységgel kettesével, hármasával, négyesével, ötösével, tízesével. Darabszám, mérőszám, sorszám. Ismerkedés a relációs jelekkel. Számok írása, olvasása 100- ig. Római számok írása, olvasása az I, V, X jelek segítségével. Számok bontása tízesek és egyesek összegére. Algoritmusok megfigyelése és követése a tízes számrendszerben. Számok nagysága, számszomszédok. Számok helye a számegyenesen. Számképzés adott számokkal, adott feltételekkel. Számok közelítő helye a többféle beosztású számegyenesen. Számok tulajdonságai: páros, páratlan. Oszthatóság megfigyelése pl. 3- mal, 5- tel, 10- zel. 50

Halmazok összehasonlítása, megés leszámlálás. Viszonyítások. nagyobb, több, hányszor akkora megfogalmazása. Darabszám, mérőszám helyes használata. Biztos számfogalom 100- ig.

A számok írása, olvasása. Az egyes, tízes fogalmának ismerete. Tájékozottság a tízes számrendszerben.

Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje.

Oszthatóság 2- vel, 6- tal. Számok kapcsolatai, számok nagyságának vizsgálata. Számok összehasonlítása, viszonyítása, rendezése. Számok bontott alakjainak összehasonlítása. Műveletek értelmezése, műveletvégzés A tevékenység Műveletfogalom építése megfogalmazása. tevékenységgel: Az összeadás és a Kirakások, darabszám, szorzás kapcsolatának mérőszám megállapítása. megértése. Összeadás, kivonás Értelmezés rajzról, értelmezésének jelekről. kiterjesztése a százas Összefüggések számkörre. felismerése. Bűvös négyzet megoldása. Emlékezetfejlesztés. Szorzás bevezetése az Analógiás egyenlő tagok gondolkodás. összeadásával, számlálása Szóbeli számolási kettesével, ötösével, képesség fejlesztése. tízesével. Kétkedés, ellenőrzése, Szorzás, osztás, igazolás bennfoglalás értelmezése megmutatással. a százas számkörben. Indoklások Szorzótáblákról megfogalmazása. összefüggések leolvasása. Szóbeli beszámolás a Részletes osztás, megfigyelésekről. bennfoglalás kirakással, Megfigyelések a jelölés bevezetése szorzó- és bennfoglaló (részekre osztás 15/5, tábla esetei körében. bennfoglalás 15:3). Maradékos osztás kirakással, maradék jelölése. Számok válogatása maradékosztályok szerint.

51

A számok néhány tulajdonságának ismerete: adott azám jellemzése a megismert tulajdonságokkal. A számok közötti kapcsolatok felismerése. Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, részekre, osztás, bennfoglalás, maradékos osztás) Értelmezése kirakással. Műveletek megoldása szóban. A kisegyszeregy biztonságos ismerete. A számok közötti kapcsolatok műveletekkel történő megjelenítése.

Algoritmusok segítségével történő számolás.

Megfigyelés. Önállóság a mennyiségek közötti kapcsolatok felismerésében. Tevékenységek kifejezése szóban. Igaz, hamis állítások megfogalmazása, az igazság megítélése. Problémamegoldó képesség, kreativitás.

Műveleti tulajdonságok. Összeadás: a tagok felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összefüggés a tagok növelése, csökkenése és az eredmények változása között. Szorzás: a tényezők felcserélhetősége. Műveleti jelek pótlása. Műveletek közti kapcsolat. Műveletek sorrendje. A tényezők felcserélhetőségének értelmezése, leolvasása tárgyi tevékenységről. Az összeadás, kivonás kapcsolatai: pótlás, hiányos kivonás, összeg, különbség elvétele, a zárójel használatának bevezetése. Szorzás és osztás kapcsolata. Összeg és különbség szorzása, zárójel használata. Háromtagú összegek kiszámítása. Műveletek alkotása számhalmazokból adott műveleti jelekkel. Kéttényezős szorzatok kiszámítása a kisegyszeregyen kívüli esetekben is. Számok, mennyiségek jellemzése állításokkal. Nyitott mondat kiegészítése, igazsághalmazának keresése. Nyitott mondatok egykét változóval. Állítások igazságtartalmának megítélése, több megoldás keresése. Összefüggések, kapcsolatok megállapítása 52

Tagok felcserélhetőségének ismerete. Fordított műveletek alkalmazása.

A műveletek közötti kapcsolatok felismerése. A kapcsolatok kifejezése szóban.

Állítások megfogalmazása tevékenységről, rajzról. Állítások igazságának megítélése. Nyitott mondat kiegészítése, igazzá tevése. Nyitott mondat készítése ábráról. Szöveges feladatok értelmezése,

Egyszerű szöveges feladatok ábrázolás, megoldása. A szöveges feladatok megoldási lépéseinek kialakítása és alkalmazása.

rajzról, lejegyzése számokkal. Alaphalmaz, részhalmaz, kiegészítő halmaz szerepe a nyitott mondat megoldásában. Nyitott mondatokat igazzá, hamissá tevő elemek keresése próbálgatással. Nyitott mondatok felírása ábra alapján. Egyenes és fordított szövegezésű feladatok megoldása. Képről szöveges feladat megfogalmazása. Nyitott mondatról, műveletről szöveg készítése. Tréfás szöveges feladatok. Gondolkodtató feladatok. A szöveges feladatok megjelenítése, értelmezése, leírása, számokkal. Műveletek értelmezése szöveg alapján. Becslés, megoldás, válaszadás szóban és írásban. A megoldás lépéseinek visszaidézése.

megoldása: Lejegyzés (ábrázolás), műveletek kijelölése, számolás, ellenőrzés, válasz, megfogalmazása.

Ugyanannak a feladatnak többféle művelettel történő megoldása. A szöveges feladatok megoldásának

algoritmusa. SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

Összefüggések, szabályosságok felismerése. Szabályok megfogalmazása a sorozat elemei közti különbségek megállapításával.


Testek, síkidomok Tárgy-, rajz- és jelsorozatok kiegészítése, folytatása adott vagy felismert összefüggések szerint. Sorozatok készítése önállóan választott szempont alapján. 53


Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozatok képzése.

Periodikusság megfigyelése. A valóság és a matematika kölcsönös kapcsolatának bejárása. Kreatív gondolkodása. Többféle szabály keresése adott elemű sorozatokhoz.

Egyenletesen növekvő vagy csökkenő sorozatok. Szabályok felismerése, követése. A kapcsolatok szavakkal való kifejezése, a kapcsolatok kifejezése különbségsorozattal. Sorozatok elemeinek megfigyelése, megállapítások (növekedés, csökkenés, periodikusság). Sorozatok szabályának megfogalmazása szóban. Egyszerű tapasztalati függvények. Összefüggések keresése az adatok között. Szám- párok, számhármasok közötti kapcsolatok megállapítása, táblázatba rendezése, összefüggések megfigyelése, lejegyzése. Többféle elrendezésű szabályjátékok megoldása. GEOMETRIA, MÉRÉS


Megfigyelés. Tulajdonságok felismerése. Összehasonlítás. Formafelismerés, azonosítás megkülönböztetés. Alkotóképesség.



Testek, síkidomok, tükrözés Testek válogatása, osztályozása megadott szempont szerint.

Építések kockából, téglatestekből; geometriai tulajdonságok érzékelése az alkotások során. A kocka és a téglatest tulajdonságainak vizsgálata, 54

Testek létrehozása másolással megadott egyszerű feltétel szerint. Élek, csúcsok lapok felismerése, számbavétele a kocka

Tudatos eszközhasználat. Pontosság. Sík- és térbeli tájékozódás.

Tulajdonságok megnevezése. A megfigyelések megfogalmazása, kifejezése válogatással.

összehasonlításuk. Testek másolása modellről. Építés különféle helyzetben, tükörkép építése egyszerű esetekben. Síkidomok másolása, előállítása egy- két feltétel szerint: kirakás, befedés, másolás átlátszó papírral. Vonalzó, sablon használata. Egymásra rajzolt síkidomok felismerése. Tapasztalatgyűjtés egyszerű alakzatokról, a megfigyelés megfogalmazása. Téglalap, négyzet, kocka, téglatest előállítása. Kerület mérése tevékenységgel. Sokszögek néhány tulajdonsága. Egyszerű tükrözés megfigyelése, tükörkép előállítása hajtogatással. A valós tárgy és tükörkép összehasonlítása. Egy pontból kiindulva adott lépésekkel. (irány, méret, egység) alakzat rajzolása.

és a téglatest esetében.

Síkidomok létrehozása másolással, megadott egyszerű feltétel szerint. Csoportosítás, válogatás tulajdonságok szerint.

MÉRÉS FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

Megfelelő pontosság elérése, a pontatlanság kifejezése. Helyes eszközhasználat. Összefüggések felismerésének képessége.


Mérhető tulajdonságok, mérés Hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő mérése alkalmilag választott és szabványegységekkel (m, dm, cm, kg, dkg, l, dl, óra, perc, nap, hét, hónap, év). Időpont és időtartam megkülönböztetése. Gyakorlati mérések az egység többszörösei. 55


Gyakorlati mérések a tanult egységekkel. A tanult szabványmértékegységek ismerete; használata.



A valószínűségi szemlélet alapozása. A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Ábrázolási képesség. Szokások kialakítása az adatok lejegyzésére. Kombinatorikus képességek fejlesztése, tapasztalatok megfogalmazása, összegzés.

Adatok gyűjtése megfigyelt történésekről, mért vagy számlált adatok. Adatok ábrázolása táblázat, grafikon, oszlopdiagram segítségével, megállapítások leolvasása. A „biztos, nem biztos, valószínű, lehetséges” fogalmak alapozása játékkal, tevékenységgel, példák gyűjtése. Az elképzelés és a valóság összevetése. Könyvajánlás, búvárkodás ösztönzés, adatok gyűjtése megadott szempontok szerint.


A továbbhaladás feltételei: 

A gondolkodási módszerek alkalmazásával: tudja a tárgyak, személyek, jelenségek néhány jellemzõ tulajdonságát, tudjon megadott szempont szerint rendezni, csoportosítani, ismerje és használja a kisebb, nagyobb, több, kevesebb, szélesebb, keskenyebb, magasabb, alacsonyabb fogalmakat, alakuljon ki számfogalma a 100-as számkörben, tudja a szorzás- és bennfoglalás eseteit, alkalmazza a feladatmegoldások során a négy alapműveletet, ismerje fel a műveletek közötti kapcsolatokat. készítsen nyitott mondatot ábráról, szövegről, tegye igazzá behelyettesítéssel, próbálgatással. Tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot, kövesse a megoldás menetét Tudjon végezni gyakorlati méréseket szabvány mértékegységekkel, ismerje fel a szabványmértékeket (m, dm, kg, dkg, l, dl, óra, perc) tudjon létrehozni egy-egy megadott feltétel szerint síkidomokat, testeket ismerje fel a téglalapot, négyzetet..

56

3. osztály Cél és feladatrendszer: A gondolkodási módszerek alkalmazása a fogalmak tudatosítására, a rendszerezõ képesség fejlesztésére. Gyakorlottság kialakítása a számfogalom építése és műveletvégzés területén. Tevékenység útján szerzett tapasztalatok megfogalmazása a műveletek, szöveges feladatok értelmezésében. Számolási készség fejlesztése a szóbeli és írásbeli műveletek elvégzésével. A gondolkodás fejlesztése a konkrét tevékenységek útján szerzett tapasztalattól az általánosítások, következtetések megfogalmazásáig. Tevékenység testekkel, síkidomokkal, térben való tájékozódás. Témakörök: I.

Gondolkodási módszerek Halmazok, matematikai logika elemei Kombinatorikus feladatok


II. Számtan-algebra Számfogalom, műveletértelmezés, számolási eljárások 59 óra Nyitott mondatok

71 óra 12 óra

III. Összefüggések, sorozatok

12 óra

IV. Geometria Testek, síkidomok, transzformációk Mérés, mértékek



6 óra


15 óra


Gyakorlati tevékenységre épülő, az életkornak megfelelő számfogalom használata. Megfigyelőképesség fejlesztése. Halmazok alkotása elemek két szempont osztályozása szerint. A mindegyik „van olyan”, „egyik sem”, „nem mind”, kifejezések használata konkrét tevékenységek



Számfogalom 1000- es számkör Számkörbővítés 1000- ig. Számok írása, olvasása 1000ig. A természetes szám, mint halmazok számossága és mint mérőszám. Becslések (mennyiségek, halmazok számossága). A matematikai logikai elemeinek (logikai „és”, „vagy”) megfigyelése, alkalmazása. Állítások megfogalmazása 57

Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése.

kíséretében. Alaphalmazhoz részhalmazának képzése választott és adott tulajdonságok szerint. Halmazok kapcsolatainak megfigyelése: van közös elemük, nincs közös elemük, az egyik része a másiknak. Halmazábrázolás Venndiagrammal, fadiagrammal. Diszjunkt halmazok egyesítése. Összes elem számának meghatározása. Biztonságos tájékozódás a 10- es számrendszerben és helyiérték- rendszerben. 1000- es számkörön belül. Számok jellemzése tulajdonságaikkal. Az anyanyelv és a szaknyelv elvárható szintű alkalmazása. Kerekítések a jó becslőképesség érdekében. Alaki, helyi érték alapos megértése. Számszerű összefüggések megállapítása. Római számok olvasása, írása.

Egységtörtek előállítása tárgyi tevékenységgel, majd adott területű téglalapok törtrészeinek színezésével. Az egységtörtek viszonyítása, sorba állítással nagyság szerint. Az egységtörtek többszöröseinek előállítása tevékenységgel, színezéssel. Törtrészek pótlása egy egészre, egészből törtrész elvétele.

tagadása.

A 10- es számrendszer értelmezése, kialakítása. Csoportosítások 10- esével. Helyiérték- táblázat kitöltése. Helyi értékek és jelölésük: egyes (e), tízes (t), százas (sz), ezres (E). Számok helye a számegyenesen. Közelítő helyek meghatározása. Számok jellemzése tulajdonságaikkal, kapcsolatokkal: osztható, többszörös, kisebb, nagyobb, nem kisebb, nem nagyobb stb. Számképzés kombinatorikai feladatokkal- alaki és helyi érték. Számok különböző alakjai: összeg, különbség, szorzat, hányados. Római számok: I, V, X, L, C, D. Egy egész törtrészeinek értelmezése. Az egységtörtek nagyságviszonyai.

Egységtörtek többszörösei. 58

Számok nagyságrendjének és helyi értékek biztos

Hőmérsékletek leolvasása hőmérőről, beállításuk hőmérőmodellen. Hőmérőről pozitív és negatív hőmérsékletek leolvasása és lejegyzése. Összehasonlítások sorba rendezések a melegedésnek megfelelően. Hőmérsékletváltozások leolvasása.

Negatív számok a hőmérőn. A hőmérséklet egysége: 0C. Pozitív és negatív hőmérsékleti értékek nagyságviszonyai. Előjelek alkalmazása. Negatív hőmérsékletek megfigyelése: nagyobb számhoz alacsonyabb hőmérsékleti érték tarozik.

Hőmérsékletváltozások megfigyelése, leolvasása, lejegyzése nyíljelöléssel. Műveletfogalmak a természetes számok körében A műveleti eljárások Műveletek értelmezése Műveletek leolvasása kiterjesztése az írásbeli tevékenységgel, rajzzal, ábráról, megjelenítése műveletek körére. elvontabb ábrákkal. tevékenységgel. Összeg, különbség, szorzat, Az alapműveletek Becslés értelmezése és hányados becslése, a „közelítő eljárásainak alkalmazása alkalmazása. Kellő érték” fogalmának bevezetése. szóban és írásban. pontosságú becslések A ~ jel megismerése, számítások előtt. alkalmazása. A négy Számolási analógiák alapművelet elnevezéseinek alkalmazása az 1000- es megismerése, használata: számkörben szóbeli összeadás- összeadandók vagy számolások körében. tagok, összeg; kivonás_ A szorzótábla kiterjesztése kisebbítendő, kivonandó, kétjegyű számokra maradék vagy különbség; (nagyegyszeregy). szorzás- tényezők, szorzat; osztás- osztandó, osztó, hányados. Műveleti tulajdonságok: tagok, tényezők felcserélhetősége, csoportosíthatósága. Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai. Műveletfogalmak a természetes számok körében A megértett és megtanult Műveleti sorrend. eljárások eszközként való Műveletek kapcsolata: használata. inverzitás; összeg, különbség szorzása. Az önellenőrzés különböző módjainak Számolási eljárások analógiák alkalmazása. megfigyelésével. Műveletek közötti Szóban összeadás, kivonás, kapcsolatok alkalmazása szorzás és osztás 10- zel; 100ismeretlen összetevő zal; összeadás és kivonás számítására. írásbeli művelettel, írásbeli Rugalmas gondolkodás szorzás egyjegyűvel. fejlesztése többféle 59

megoldás keresésével.

Logikai gondolkodás fejlesztése az igaz és hamis állítások megítélésével. Megoldási algoritmusok megismerése, alkotása, alkalmazása. A kreativitás fejlesztése több féle megoldás keresésével. Szövegek megjelenítése tevékenységgel, ábrázolással.

Összefüggések felismerése. Kapcsolatok leolvasása ábráról, rendezések, becslések. Összefüggések, kapcsolatok Állítások igazságtartalmának megítélése. Adott állításokhoz halmazok képzése. Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése módszeres próbálgatással, közelítéssel. Egyszerű esetekben összes megoldás keresése. Nyitott mondatok megértése, lejegyzése, megoldása számelméleti fogalmakat, kifejezéseket tartalmazó matematikai szöveg alapján (nem szöveges feladat).

Becslés képességének fejlesztése.

Szöveges feladatok megoldása modellek segítségével: sorozatok, táblázatok, rajzok, Matematikai szövegértő és grafikonok. szóbeli kifejezőképesség Szöveges feladatról nyitott fejlesztése. mondat készítése, többféle megoldási mód keresése. Kölcsönös és nem kölcsönös összefüggések felismerése, alkotása.

Egyszerű nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése kis véges alaphalmazon, behelyettesítéssel. Szöveges feladatok értelmezése, adatainak lejegyzése, megoldási terv készítése. Szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal és matematikai modellekkel. A számítások helyességének ellenőrzése és az eredmény értelmezése.

Kapcsolatok felismerése, jelölése szöveges feladatokban. Relációk leolvasása két irányból. Szimmetrikus és nem szimmetrikus relációk. SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK


Döntési képesség formálása. Néhány elemével elkezdett sorozathoz többféle szabály alkotása. A kapcsolatokat kifejező tevékenységek, ábrák megismerése. Konstruktív gondolkodás, összefüggés- felismerő



Számsorozatok folytatása, kiegészítése adott vagy felismert szabály alapján.

Egyszerű sorozatok szabályának megállapítása.

Tapasztalati adatok táblázatba való lejegyzése, rendezése.

Egyszerű sorozat folytatása kapcsolatok keresése táblázatok adatai között.

Grafikonok. 60

képesség fejlesztése. Ismert kapcsolatok, összefüggések, szabályok kifejezése. Új, ismeretlen kapcsolatok felismerése, kifejezése. Feladatmegoldások egyszerűbb esetekben önállóan, szabály alkalmazásával. Becslő, felismerő és alkotó képesség fejlesztése problémafelvetésekkel. Függvényre vezető szöveges feladatok megoldása táblázat készítéssel. Az elemezett kapcsolatok közös lejegyzése alapján önálló elempárok keresése, alkotása.

Hozzárendelések. Megkezdett párosítások folytatása.

Függvényre vezető szöveges feladatok megoldása egyszerű esetekben.

61




Testek, síkidomok, egyszerű transzformációk A sík- és térgeometriai Testek építése, modellezése Testek építése modellről. szemlélet fejlesztése másolással és adott geometriai modellek feltételekkel. Szétválogatás 1- 2 segítségével. tulajdonság szerint.

Tapasztalatok gyűjtése alakzatok előállításával. Ráismerések, megnevezések. Tulajdonságok önálló megfogalmazása. Körzőhasználat. A megértett és megtanult új geometriai kifejezések alkalmazása a téglalap, négyzet jellemzésére. A kocka és a téglatest összehasonlítása a négyzettel és téglalappal. Vonalak rajzolása, megfigyelése. Rajzolás és válogatás adott feltételekhez. Térlátás és a kreativitás fejlesztése. Megfigyelés, tulajdonságok számbavétele.

Mérőeszközök és mértékegységek ismerete és önálló használata gyakorlati mérések során. Mérés előtt becslés. Átváltások

A kocka és a téglatest felismerése, kiválasztása más testek közül, megnevezésük. Jellemző tulajdonságaik megmutatása: lapok, élek, csúcsok száma.

Síkidomok előállítása nyírással, rajzolással (körzővel is), hajtogatással, kirakással 1- 2 feltételnek megfelelően. Téglalap és négyzet tulajdonságai: oldalak, csúcsok száma. A tulajdonságok összehasonlítása.

Síkidomok előállítása tevékenységgel.

Téglalap, négyzet tanult tulajdonságainak felsorolása modell segítségével.

Pontok, vonalak. Vonalak tulajdonságai: egyenes, görbe, zárt, nyitott. Tapasztalatok gyűjtése síkbeli tükrözésről. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok válogatása, előállítása tevékenységgel. Tájékozódás vonalon, síkban, térben. Nagyítás, kicsinyítés, tükrözés, eltolás egyszerű esetekben. Mérhető tulajdonságok, mérések A mérések fogalmának Mérés alkami és mélyítése. Mérések alkalmi szabványegységekkel. egységekkel. A mérőszám és mértékegység viszonyának A gyakorlatban végrehajtott megfigyelése, megfogalmazása. mérések alapján a mértékegység és mérőszám Mérések szabványegységekkel: kapcsolatának megállapítása. 62

szabványegységek között. Sokszögek kerületének mérése, számítása. A téglalap és a négyzet kerületének számítása. A pontosság mértékek kifejezése gyakorlati mérésekben. A kerület, terület és a térfogat fogalmának alapozása konkrét tevékenységekkel. A matematika és a valóság kapcsolatának építése. Pont körüli elfordulás megfigyelése mozgásos játékokkal, óramodellen a mutatók elfordításával. Szögek mérése derékszöggel. FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

Hosszúság: mm, cm, dm, m, km,

Tömeg: g, dkg, kg, t, Űrtartalom: ml, cl, dl, l, hl, Időmérés: óra, perc, másodperc. Érzékszervi megfigyelés alapján összehasonlítások végzése. Kapcsolatok, összefüggések megállapítása- átváltozások konkrét mérések esetében.

Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel, gyakorlati mérésekhez kapcsolódva. A tanult szabványegységek gyakorlati alkalmazása.

Mértékegységek használata és átváltása szöveges és számfeladatokban. Kerületmérés körülkerítéssel, területmérés lefedéssel. Négyzet és téglalap kerületének mérése és számítása. Térfogat mérése kirakásokkal. A szög fogalmának értelmezése. Derékszög előállítása hajtogatással. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA

Valószínűség Valószínűségi játékokban a lehetséges és lehetetlen fogalmak értelmezése. A biztos és a véletlen esetek megállapítása. Próbálgatások tárgyi tevékenységek kíséretében. Sejtések megfogalmazása, egybevetés a kísérlettel. Statisztika Adatok gyűjtése, grafikon Statisztikai adatok gyűjtése, értelmezése, rendezése, ábrázolása, szabályszerűségek táblázatok és grafikonok észrevétele. olvasása, felhasználása számolási eljárások gyakorlása. A matematika és a valóság Adatok gyűjtése, rendezése, kapcsolatának folyamatos szélsőértékek és leggyakoribb figyelemmel kísérése. adat megkeresése. Logikus gondolkodás A számtani közép érték (osztás) fejlesztése. keresése. Konkrét valószínűségi játékok alapján. A biztosan bekövetkező, lehetséges , a lehetetlen események megkülönböztetése. Kifejezőképesség fejlesztése a sejtések megfogalmazásával.

63


A biztos és a véletlen megkülönböztetése konkrét tapasztalat útján.

A továbbhaladás feltételei: Gyakorlottság a gondolkodási műveletek (összehasonlítás, rendezés, csoportosítás, válogatás) alkalmazásában. Tudjon tájékozódni a tízes számrendszerben. Ismerje a tízes, százas, ezres számszomszédokat, tudjon kerekíteni. Tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal. Legyen jártas az írásbeli műveletek elvégzésében 100-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyűvel, maradékos osztás egyjegyűvel9. Tudjon becslést, ellenőrzést végezni. Ismerje a műveleti sorrendet több művelet esetén. Tudjon megoldani szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával. ismerje a szabvány mértékegységeket és tudjon mérést elvégezni, tudjon váltani (km, m, dm, cs, t. kg, dkg, g, hl, l,dl, cl, év, hónap, nap, óra, perc, másodperc.) ismerje fel az egyszerű geometriai alakzatokat(négyzet, téglalap, kör, háromszög) és azok tulajdonságait. Tudjon egyszerű diagramot leolvasni. 4. osztály Cél és feladatrendszer: A tanulók felkészítése a következő iskolaszakasz követelményeinek teljesítésére. Ennek érdekében a számolási készség és logikus gondolkodás fejlesztése. Biztonság a számolási eljárások területén, valamint feladatmegoldó képesség a tízezres számkörben. Szöveges matematikai feladatok értő olvasása és megoldása. Fegyelmezett gondolkodásra, pontosságra, matematikai kételkedésre, ok-okozati következtetésekre nevelés. A matematikai ismeretek elsajátítása során szerzett gondolkodási képesség alkalmazása más műveltségi terület tananyagának tanulása során. Témakörök: I.

Gondolkodási módszerek Halmazok, matematikai logika eleme Kombinatorikus feladatok


II. Számtan - algebra Számfogalom, műveletértelmezés, számolási eljárások 50 óra Nyitott mondatok 14 óra

64 óra

III. Összefüggések, sorozatok

18 óra 29 óra

IV. Geometria Testek, síkidomok, transzformációk Mérés, mértékek

13 óra 16 óra


8 óra


64

15 óra


A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak továbbépítése. Matematikai ismeretek bővítése 10 000- ig, kapcsolatok keresése változó mennyiségek között. Alaki, helyi és valódi érték fogalmának alapos megértése. Biztonságos tájékozódás a 10- es számrendszerben és helyiértékrendszerben 10 000- es számkörben. Számok bontása sokféleképpen. Törtszámok leolvasása mérési eredményként, megjelenítése adott vagy választott egységek esetén.

Hőmérséklet leolvasása, lejegyzése,



Számfogalom 10 000- es számkörben Számok olvasása és írása Biztos számfogalom 10 000- ig. A természetes 10 000- es számkörben. szám, mint halmazok Számok helyi érték számossága, szerinti írása, olvasása, összehasonlítások. számok képzése, Számok helye a bontása. számegyenesen. Közelítő Számok nagysága és a helyek, becslés kerekített számjegyek különféle értékek. értékének biztos Számok tulajdonságai. ismerete. Számszomszédok A 10- es, 100- as, megállapítása. 1000-es Számok megjelenítése számszomszédok bontott alakokban a négy meghatározása. alapművelet bármelyikével (összetett alakok is). Római számok írásának gyakorlása. A számképzés szabályainak tudatosítása, alkalmazása. Törtszámok előállítása tárgyi tevékenységgel, értelmezése különféle mennyiségek mérőszámaként. Egységtörtek viszonyítása, sorba állítás nagyság szerint. Egységtörtek többszöröseinek előállítása. Pótlás 1 egészre, elvétel 1 egészből. 1 egésznél nagyobb törtek felismerése, előállítása, lejegyzése. Egységtörtek helye a számegyenesen. Számok törtrészeinek 65

beállítása hőmérőmodellen. Hőmérsékletek összehasonlítása, sorba rendezése növekvő, csökkenő sorrendbe. Annak tudatosítása, hogy nagyobb számalakhoz alacsonyabb érték tartozik. Biztos műveletfogalom és számolási készség az alapműveletek körében. Az anyanyelv és a szaknyelv elvárható szintű alkalmazása. Becslések, kerekítések az önellenőrzés különböző módjai. Szóbeli számolások. Kisebb számok körében megfigyelt analógiák kiterjesztése a „nagy” számokra is. Szóbeli összeadás és kivonás négyjegyű számokkal, melyek legfeljebb tízesekre végződnek. Szóbeli szorzás, osztás tízzel, százzal, ezerrel. Kisebb számkörben tanult műveleti tulajdonságok kiterjesztése. Tudatosítás, alkalmazás a számolások egyszerűsítésére. Műveletek közötti kapcsolatok alkalmazása ismeretlen összetevő

számolása visszavezetve a részekre osztásra: a törtrész egész szám. A negatív számok fogalmának tapasztalati úton való előkészítése: hőmérséklet, vagyonadósság. Hőmérsékletváltozások leolvasása, lejegyzése. Adott változáshoz hőmérséklet megállapítása. Műveletek értelmezése tevékenységgel, ábrával és szöveggel. Becslés, közelítő érték. Műveleti tulajdonságok kiterjesztése 10 000-es számkörre. A műveletek közötti kapcsolatok tudatosítása. A négy alapművelet végzése fejben kerek számok esetében. Szorzás, osztás 10- zel, 100-zal, 1000-rel. Írásbeli kivonás, összeadás négyjegyű számokkal. Írásbeli szorzás kétjegyű, osztás egyjegyűvel. A zárójel használata, műveleti sorrend. Írásbeli összeadás több taggal is. Hiányos írásbeli műveletek megoldása.

Számelméleti alapfogalmak formálása: osztója, osztható, többszörös.

66

Szóbeli és írásbeli műveletek értelmezése és megoldása. A becslés, ellenőrzés eszközként való alkalmazása. A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében.

számítására. Számelméleti alapfogalmak alapos megértése, alkalmazások számok tulajdonságainak és kapcsolatainak jellemzésében. A problémamegoldó gondolkodásban való gyakorlottság és eredményesség fokozása. Önállóság növelése a feladatok szövegének értelmezésében, megoldási algoritmusok kialakítása és alkalmazása. Szöveges feladathoz többféle megoldás keresése. Tanulási szokások továbbfejlesztése: kerekített értékekkel végzett becslés, az ellenőrzés többféle módjának ismerete, megoldási terv készítése feladatokhoz, írásbeli válaszadás.

Összefüggések, kapcsolatok A nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon, egyszerű esetekben következetessel. Tervszerű próbálgatás alkalmazása a megoldás keresése (közelítő módszer). Egyszerű állítások tagadása, nyitott mondat kiegészítése. Alaphalmaz, részhalmaz, kiegészítő halmaz kapcsolatának értelmezése. Szöveges feladatok értelmezése, adatok ábrázolása, modell készítése. Szöveges feladatok tevékenységhez, rajzhoz kapcsolódva. Szöveges feladat megoldási algoritmusának tudatos alkalmazás.

Az adatok értelmezéséhez szükséges fogalmak biztos használata, megfelelő művelettel történő kifejezése önállóan. Számítások, mérések, feladatmegoldások helyességének ellenőrzése. 67

Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon. Adott halmaz elemeinek szétválogatása adott szempont szerint. Szöveges feladathoz tartozó számfeladat alkotása és ezzel a szöveges feladat megoldása. Szöveges feladatok megoldása, megoldási algoritmusok alkalmazása.

SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK


A gondolkodási műveletek körének bővítése: lényegkiemelő és általánosító képesség fejlesztése; következmények meglátására való képesség fejlesztése (pl. osztályozás, szabályfelismerés, grafikonkészítés, elemi algoritmusok alkalmazása).

Számsorozatok folytatása, kiegészítése adott vagy felismert szabály alapján.

Összefüggések észrevétele és megfogalmazása, általánosításra való törekvés. Kifejezőképesség alakítása: világos, rövid fogalmazás. Absztrakciós képesség alapozása. Szöveges feladatokban kapcsolatok felismerése, lejegyzése, megoldási terv készítése.

Összefüggések keresése egyszerű sorozatok elemei között. Képzési szabályok megállapítása. Többféle folytatás lehetőségének felismerése.


Sorozat szabályának felismerése. Sorozat folytatása. A szabály megfogalmazása egyszerű formában. Összetartozó elemek táblázatba rendezése. Összefüggés felismerése a táblázat elemei között.

Adatok sorba rendezése, folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása. Hozzárendelések. Grafikonok készítése, olvasása. Relációk felismerése, megállapítása, alkalmazása, megjelenítése a matematika különböző területein. Függvényre vezethető szöveges feladatok megoldása. A kapcsolatok felismerése, elemzése, önálló lejegyzése után táblázat készítése, elempárok alkotása.

Testek, síkidomok, transzformációk Konstruktív képesség Testek, síkidomok alakítása. Sík- és másolása és előállítása térgeometriai már ismert és újabb tapasztalatok szempontok szerint: szerzése. Az alakzat legyen párhuzamos lapja egészének és vagy oldala, legyenek részeinek érzékelése. merőleges lapjai, oldalai, 68

Adott feltételeknek megfelelő geometriai alakzatok építése síkban és térben. Geometriai tulajdonságok felismerése, alakzatok

A helymeghatározás képességének fejlesztése. Tapasztalatgyűjtés tükörképek megjelenítésével. Az „egybevágó” és „hasonló” fogalmak alapos értése. Tapasztalatgyűjtések változatos tevékenységekkel: adott távolságú eltolások függőleges és vízszintes irányba, arányos kicsinyítés és nagyítás négyzethálón és pontrácson. Pontos kifejezések alkalmazása a tapasztaltak megfogalmazásában.

A konvex és nem konvex alakzatok megfigyelése, felismerése, megnevezése (síkban). Összehasonlítások, viszonyítások, ismeretek önálló alkalmazása. Mérőeszközök és mértékegységek ismerete és önálló használata gyakorlati mérések során. Mérések, számítások előtt becslés. A számítások ellenőrzése. Átváltások szabványegységek

legyenek egybevágó lapjai. Testháló kiterítése, tervezése, összeállítása: téglatest, kocka.

kiválasztása a felismert tulajdonság alapján. Transzformációk létrehozása eltolás és tükrözések segítségével.

Tükörképek előállítása rajzzal négyzetrácson, pontrácson. Tapasztalatok gyűjtése egybevágóságról, hasonlóságról. Egybevágó síkidomok előállítása eltolással, fogatással, tengelyes tükrözéssel. Kicsinyítés, nagyítás négyzetrácsos papíron.

Konvex és nem konvex alakzatok. Mérhető tulajdonságok, mérések A mérés fogalmának mélyítése. Mérések alkalmi egységekkel. Mérőszám és mértékegység viszonyának megfigyelése, megfogalmazása. Konkrét mérések, átváltások szabvány mértékegységekkel az összefüggések ismeretében, szám- és szöveges feladatokban. A terület mérése lefedéssel, a terület kiszámítása a 69

Mérés szabványegységekkel. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolva, illetve ilyenek felidézése nyomán. Számítások a kerület és a terület megállapítására.

között. Sokszög kerületének mérése, számítása szöveges feladatok megoldásával. A négyzet és a téglalap területének mérése, számítása szabványegységekkel. Kirakások 1 cm2- es egységegekkel. A kiszámítás módjának felfedeztetése. Téglatest térfogatának mérése és értelmezése építkezéssel. A szög fogalmának alapos megértése. A derékszög és a merőleges fogalmának kapcsolata.

területegységek összeszámolásával. Térfogatmérés kirakással építéssel. Téglalap területének mérése, számolása a kirakást felidéző módon. Szögfogalom előkészítése tapasztalati úton. Szögmérés derékszöggel, felével, negyedével.


Tapasztalatok szerzésével későbbi fogalomalkotás előkészítése (a biztos, a lehetséges és a lehetetlen események, törtszámok).

A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A gyakoriság, valószínű, kevésbé valószínű értelmezése konkrét példákon.


Adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása grafikonon. Táblázatok, grafikonok készítése, leolvasása, értelmezése. Néhány szám számtani közepének értelmezése, az átlag használata. Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések. A véletlen események gyakoriságának megállapítása kísérletek végzésével. Sejtések megfogalmazása adott számú kísérlettel. Sejtés, kísérletezések, a kísérlet eredmények összevetése a sejtéssel, az esetleges eltérés megállapítása és magyarázata. 70


Adatgyűjtés táblázatok leolvasásával.

Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalmának használatával.

Követelmény: Biztos számfogalom, valamint az írásbeli és szóbeli műveletek megoldásában szerzett képesség a tízezres számkörben. Az alapvető gondolkodási műveletek (összehasonlítás, rendezés, csoportosítás), algoritmusok (értelmezés, lejegyzés, becslés, számolás, ellenőrzés, válasz megfogalmazása) alkalmazása a feladatmegoldások során. A tárgyi tevékenység során szerzett tapasztalatok alapján: tudjon mennyiségeket rendezni, egyszerű geometriai alakzatokat felismerni, ismerje a tanult testek, síkidomok alapvető tulajdonságait, helyesen használja a tanult mértékegységeket, váltásokat Ismerje a kerület számítását és mértékegységét a négyzet és téglalap esetében. Taneszközök: 1. évfolyam: Matematika 1. o. I-II. Szerkesztette : Hajdú Sándor (Calibra kiadó) C.Neményi – Sz.Oravecz : Matematika (125) C.Neményi – Sz.Oravecz : Matematika munkafüzet (125/M) Kurucz Istvánné: Az én matematikám 1. o. (AP-5001) Kurucz I-né – Varga Lívia: Az én matematikám 1. o. Fgy. (AP-5011) Sokszínû matematika - Munkatankönyv 1.o. I. félév( MS-1712) Sokszínû matematika - Munkatankönyv 1.o. II. félév( MS-1713) Sokszínû matematika - Számolófüzet 1.o. ( MS-1714) Számvázoló - Elõírt matematika füzet 1.o( MS-1716) 2. évfolyam: Matematika 2. o. I-II. Szerkesztette : Hajdú Sándor (Calibra kiadó) Némethné Rákos Katalin: Az én matematikám 2. o. (AP-5002) Kurucz I.-né – Varga Lívia: Az én matematikám 2. o. Fgy (AP-5006) Takács Gábor – Gáborné: Matematika I., II. (216/I., II.) C. Neményi Eszter – Varga Tamás: Matematika ml. (202/M) Oravecz Pálné: Matematika feladatgyűjtemény (218/1) C. Neményi E. – Sz. Oravecz Márta: Matematikai II. (225/I., II.) Matematika mf. (225/M) Bartók K. – Bagi D.-né: Matematika gyakorló 2.o. (MS-2522) Sokszínû matematika - Munkatankönyv 2.o. I. félév Sokszínû matematika - Munkatankönyv 2.o. II. félév Sokszínû matematika - Számolófüzet 2.o.

71

3. évfolyam: Matematika 3. o. I-II. Szerkesztette : Hajdú Sándor ( Calibra kiadó) Takács Gábor – Gáborné: Matematika I., II. (316/I.,II. ) Szebeni L-né – Bagi D.- né: Matematika gyak. mf.3. (MS-2523) C.Neményi E – Suták M.- né: Matematika (325) Suták M.- né – Varga Tamás: Matematika mf. (325/M) Némethné Rákos Katalin : Az én matematikám 3. (AP-5003) Sokszínû matematika - Munkatankönyv 3.o. I. félév Sokszínû matematika - Munkatankönyv 3.o. II. félév Sokszínû matematika - Számolófüzet 3.o. 4. évfolyam: Matematika 4. o. I-II. Szerkesztette : Hajdú Sándor ( Calibra kiadó) Matematika gyakorló I. szerk.: Hajdú Sándor (CA-0502) P.Szabó I-né – Bagi D-né : Matematika gyak. mf. (MS-2524) Takács Gábor – Gáborné : Matematika I., II. (420/I.,II) C. Neményi E. – Káldi Éva: Matematika (425) Káldi Éva – Varga Tamás : Matematika mf. (425/M) Némethné Rákos Katalin: Az én matematikám (AP-5004) Sokszínû matematika - Munkatankönyv 4.o. I. félév Sokszínû matematika - Munkatankönyv 4.o. II. félév Sokszínû matematika - Számolófüzet 4.o.

72

Környezetismeret

7.

1 – 4. évfolyam A tantárgy heti és évi óraszámai évfolyamonként: Osztály:

1.

2.

3.

4.

Heti óraszám:

1

1

1

2

Évi óraszám:

37

37

37

74

Célok és feladatok: A tantárgy keretében megvalósuló nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományi műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. Több más műveltségi területtel együttműködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az őt körülvevő természetnek a kölcsönhatásait. A környezettudatos, a természet kincseit védő, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelősség kialakításához járul hozzá. A műveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelősségére is. A műveltségi terület keretei között a természeti és technikai problémák társadalmi viszonyokat is figyelembe vevő megoldására nevelhetjük a tanulókat, aktív, kritikus, kreatív emberekké formálva őket. A tantárgy keretében zajló nevelő-oktató munka céljai: 

Készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása;



A tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkozásának erősítése;



Az életben nélkülözhetetlen, s elsősorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése ( pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás );



A természettudomány szerepének megismertetése a társadalmi folyamatokban, a személyes sorsok alakulásában, arra nevelve, hogy az így szerzett tudás felelős cselekvésekben nyilvánuljon meg;



A hétköznapi életben előforduló, gyakran a média által is felerősített, a természettudományi alaptörvényeknek ellentmondó véleményekkel szembeni kritikus magatartás, reális természetkép kialakítása;



A környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést felkeltése a tanulókban;



A természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek 73

„felfedezésére” bátorítás; 

Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas képzetek kialakítása a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és ember által létesített környezetről;



A környezet állapota iránti érzékenység javítása, a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartás megalapozása;



Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra;



A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók megismertetése lakóhelyük, majd – egyre táguló körben – távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásával, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. A természet sokszínűségének, szépségének, pótolhatatlan, értékes mivoltának felfedeztetése;



A tanítás-tanulás folyamatában elsősorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekvés. Ezen keresztül olyan pozitív attitűd kialakulásának segítése, mely az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére ösztönöz, erősíti a lakóhelyhez való kötődést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését alapozza meg.



A tantárgy fontos feladata, hogy az elemi természettudományos műveltség megalapozása érdekében a tanulóknak az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a mindennapi életben való alkalmazásához szükséges képességeit folyamatosan és rendszeresen fejlessze. Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotást mind személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő. Az egyszerű megismerési, tanulási módszerek megtanításával, begyakorlásával, alkalmazásával keltse fel – a gondolkodás fejlettségéhez illeszkedő mértékben – a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudományos magyarázata iránti igényt.



Lakóhelyi környezetük megismerése során a tanulókat elemi fokon megtanítása tájékozódni a térben és az időben. Kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása, s ezzel a személyes biztonság növelése. Az anyag különböző formáinak érzékelhető tulajdonságairól ismeretek nyújtása. A helyes egészségszokások fejlesztése, önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzet megalapozása, a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alakulásának segítése.

Kulcskompetenciák Anyanyelvi kompetencia A hallott és olvasott szöveg megértése, szövegalkotás, helyes és kreatív nyelvhasználat. Matematikai kompetencia A gondolkodás fejlesztésének, alkalmazásának képessége, felkészülés a mindennapok problémáira. 74

Természettudományos kompetencia Készséget, képességet jelent arra, hogy a különböző ismeretekkel, módszerekkel magyarázatokat, előrejelzéseket alkossunk a természetben. Magyarázatot adjunk az ember és a természeti világ kölcsönhatása között lezajló folyamatokra, és irányítsuk tevékenységünket. Digitális kompetencia Használata a munkában, kommunikációban, szabadidőben. A következő készségeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása, cseréje. Kommunikáció az interneten keresztül. Szociális, állampolgári kompetencia Felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelyek segítségével hatékony és építő módon vehet részt a tanuló a társadalmi életben. Tudását felhasználva kreatívan, aktívan lehet részese a közügyeknek. A személyes, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, a közösségi beilleszkedés feltételei. A hatékony, önálló tanulás A tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportosan. Hatékonyan gazdálkodik az idővel és az információval. Előzetes tanulási, illetve élettapasztalataira építve tudását és képességeit aktívan használja az életben. Fontos a motiváció és a magabiztosság, az új ismeretek szerzése, feldolgozása, beépülése, útmutatások keresése, alkalmazása. Énkép, önismeret Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Anyanyelvi kompetencia (szóbeliség, írásbeli munka, képi információ feldolgozás, információkezelés, problémamegoldás, lényeg kiemelése, példakeresés, Matematikai kompetencia (gondolkodás fejlesztése, probléma megoldás, alternatíva állítás, analógiák felismerése) Természettudományos kompetencia (magyarázatok, előrejelzések, kölcsönhatások felismerése, kísérletek, kritikus gondolkodás, döntéshozatal, műszaki műveltség, rendszerszemlélet, alkotóképesség, valószínűségi szemlélet, történetiség követése, összehasonlítás, osztályozás, rendszerezés, oksági gondolkodás, modellalkotás, kapcsolatok keresése) A hatékony önálló tanulás (új ismeretek elsajátítása, feldolgozása, beépítése, figyelem összpontosítása, tanulás iránti motiváció) Szociális és állampolgári kompetencia (önértékelés, nyitottság, társas aktivitás, önfejlesztés, pozitív gondolkodás, környezettudatosság,társas aktivitás, önfejlesztés, pozitív gondolkodás, egészségtudatosság, környezettudatosság, társadalmi érzékenység, egészségtudatosság, 75

környezettudatosság, felelősségérzet, normatudat, viselkedési, magatartási szabályok megértése, alkalmazása, stressz, frusztráció kezelése) Digitális kompetencia(IST használat, információ kezelés) jlesztési követelmények: 

Tájékozódás a természettudományról, a megismerés módszereiről A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei iránt. Érdeklődésének megfelelően jusson ismeretekhez a valóság megtapasztalásával, valamint különböző képi és szöveges ismerethordozók segítségével. Legyen képes a természet tárgyait, élőlényeit, jelenségeit és folyamatait észlelni és azokat elemi szinten megfigyelni, a természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elképzeléseket megfogalmazni. Aktívan vegyen részt a megfigyelések elemzésével kapcsolatos megbeszéléseken. Építsen előzetes ismereteire, tanítói segítséggel tájékozódjon egyszerű forrásanyagokból. Tanítói irányítással végezzen egyszerű kísérleteket, vizsgálatokat a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak megfigyelésére. Ismerje fel a vizsgálódásokhoz, mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen. Szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában. Szerezzen jártasságot a jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosításában. Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavaival, egyszerűen fogalmazza meg, és rajzban, írásban rögzítse. Értelmezze az egyszerű képi és szöveges információkat. Korának megfelelő nyelvi megformálással számoljon be megszerzett ismereteiről. Legyen gyakorlata a különböző tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában. Vesse össze a természeti és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással, rendezze azokat különböző csoportok szerint Vizsgálódásainak eredményeit elemezze, értelmezze. Ismerje fel a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket. Alkalmazza a tanultakat a mindennapi élet problémáinak megoldásában. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. Tájékozódjon a biztonságot szolgáló szervezetek (mentők, tűzoltók, rendőrség, polgári védelem) munkájáról. Fejlődjön alkalmazkodó képessége veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkérés).



Tájékozódás az élő és élettelen természetről: Érzékszervi megfigyelés segítségével szerezzen információkat a környezetében előforduló fontosabb élő és élettelen anyagokról. Felismert tulajdonságaik alapján tudja csoportosítani azokat. Különböztesse meg a tárgyakat és anyagokat tulajdonságaik alapján és tudja ezt életkorának megfelelő nyelvhasználattal kifejezni. Ismerje fel a használati tárgyak anyagát, készítsen egyszerű használati tárgyakat. Fedezze fel – gyermeki elképzelésének megfelelően – az anyag szerkezeti tulajdonságait. Tapasztalat alapján ismerje fel a halmazállapotokat, a tudományos értelmezésnek megfelelően. Kísérletek kapcsán ismerkedjen az anyagok kölcsönhatásival, figyelje meg az ebből adódó változásokat. Játékos tevékenységek keretében szerezzen tapasztalatot a hang, a fény, és a hő terjedésével kapcsolatban. Ismerkedjen az a háztartásban előforduló energiahordozó és technikai eszközökkel és ismerkedjen meg a működésükkel kapcsolatos balesetforrásokkal. Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlődéséhez. Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától. Érdeklődjön az iránt, hogy mely anyagok szennyezhetik leggyakrabban a környezetét, mely anyagok, eszközök a háztartás leggyakoribb veszélyforrásai. 76



Tájékozódás az időben és térben: A tájékozódás alapját a természeti jelenségek megfigyelése képezze. Figyelje meg a ciklusok ismétlődését, a mozgásban megnyilvánuló állandóságot és változást, mutassa be azokat egyszerű példákon. Tájékozódjon a mindennapok időviszonyaiban. Figyelje meg a napszakok és évszakok változását. Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, a mindennapi életünket meghatározó időtartamok becslésében. Saját tapasztalat alapján vegye észre az idő múlását, az élőlények – közöttük saját maguk – változását, a változások szabályszerűségét, annak okait. Fejlődjön térérzékelése és térérzete az irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek becslésével, mérésével. A környezetében előforduló tárgyak méretét viszonyítsa saját testméreteihez, majd szabvány mértékegységekhez. Tájékozódjon a lakóhelyén, és annak környékén tudjon útbaigazítást adni. Térkép segítségével figyelje meg, hogy Magyarországon belül hol találhatja meg saját lakóhelyét. Ismerkedjen meg az őt körülvevő táj jellegzetességeivel, felszínének formáival, az ottani élőlények jellemző tulajdonságaival. Hasonlítsa össze lakóhelye tájképi sajátosságait más hazai tájakkal. Beszélgetés szintjén legyen fogalma a földön kívüli térségek létének felismeréséről, az égitestekkel kapcsolatos elképzelésekről. A hozott elemi információk és ismeretek gyűjtése alapul szolgáljon a tudományos kép formálására.



Információhordozók az ismeretek szerzésében: Az érzékelést, mint alapvető információszerzést használja az ismeretek összegyűjtéséhez. Tudatosuljon benne, hogy a természetről szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Fejlődjön elemző, kritikai képessége életkorának megfelelő kommunikációs helyzetekben. Fogalmazzon meg kérdéseket különböző információhordozó eszközökből szerzett ismereteiről. Érdeklődjön a tudósok munkája iránt.



Emberismeret, önismeret, honismeret: Aktívan vegyen részt az élet értelmezésére vonatkozó elképzelésekkel kapcsolatos beszélgetésekben. A születéssel, egyedfejlődéssel, öröklődéssel kapcsolatos elképzeléseit vitassa meg tanítójával és társaival. Ez alapul szolgáljon a tudományos nézetek későbbi közvetítéséhez. Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Alkalmazza az egészségmegőrzés alapvető szabályait. Ismerje a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit. Ismerje fel, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Fogadja el a fogyatékkal élő embereket. Figyeljen meg emberi magatartásformákat és élethelyzeteket. Ismerkedjen szűkebb környezetének kulturális és vallási emlékeivel, hagyományaival. Gyakorolja azokat a tevékenységeket, szokásokat, amelyek az otthona, a lakóhelye, a szülőföldje és a hazája megismeréséhez, megbecsüléséhez, szeretetéhez vezetnek. A tapasztalatok összegyűjtése után képes legyen azokról beszélgetni, kérdéseket megfogalmazni, véleményt alkotni. Fejlődjön önismereti képessége, ismerje fel saját külső és belső tulajdonságait, tudjon azonosításokat és különbözőségeket megfogalmazni. Életkorának megfelelően ismerje hazája természeti és társadalmi adottságait, legyen tisztában azzal, hogy mit jelen a nemzet, haza, magyar fogalma.

 Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra Nyitottság, elfogadás más népek és más kultúrák iránt. Lehetőségek: nemzetközi gyermektalálkozók, táborok, kulturális rendezvények, csereüdültetés, testvériskolák, testvértelepülések kapcsolatainak ápolása. 77

 Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása. Részvétel a lakóhely életének kulturális és egyéb rendezvényein (fesztivál, falunap, ünnepi hetek, népművészeti vásárok). Részvétel a környezetvédelmi akciókban, azok megszervezésében. A lakóhely öröm- és bánattérképének elkészítése, a problémák megfogalmazása, elküldése az önkormányzathoz. A lakóhely cselekvő szeretete. (Aki akar valamit, az módszert keres, aki nem, az kifogást.)  Gazdasági nevelés A tanulók váljanak tudatos fogyasztókká. Ebben legyen szempont és érvényesüljön a környezet védelme. Fogalmazzanak meg kritikákat a reklámokról. Nem csak a mának, a jövőnek is kell élnünk! Környezettudatosságra nevelés A tanulók legyenek képesek úgy élni, hogy ne veszélyeztessék a természet megóvását és a társadalom fenntartható fejlődését. Szükséges az egy életen át tartó tanulás, a kreatív gondolkodás, felelősségvállalás az egyéni és közös tettekért.  A tanulás tanítása A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak elsajátítása, az önművelés igényének kialakítása. Valamennyi értelmi képesség fejlesztése iskolán belül és kívül. A tanulási stratégia tanítható. Az általános tanulási stratégiák – mint például az összehasonlítás, részletezés, problémamegoldás stb. –megtanulhatók és használhatók. A tanulási stratégiák fejlesztik a tanulók információfeldolgozó képességét, alkalmasabbá teszik őket az összetettebb gondolkodásra. A tevékenységi formák kialakítása és tervezése során tartsuk szem előtt a vezetés és önállóság helyes arányát. Szervezzünk minél differenciáltabban, személyre szabottabban!  Testi és lelki egészség A harmonikus, egészséges életre való törekvés, és ennek értékként való tisztelete. Egészséges életvitel és magatartás a mindennapi életben, amelyet elősegít a pedagógusok példamutató életvitele. Az emberi kapcsolatok, a barátság, a szeretet fontossága. Az értelmi és érzelmi nevelés egyensúlya. (Amihez érzelmekkel kötődünk, jobban hat ránk, és jobban meg is marad bennünk.) Az egészséges életmód (az ehhez szükséges alapismeretek és szokások), olyan beállítódás alakítása, amely a világ szépségét és rendezettségét látva kíváncsiságot, tiszteletet és a védelem gesztusát táplálja. 1. évfolyam Évi óraszám: 37 Témakörök, tartalmak

Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tapasztalatszerzés a környezetről az A megismerési módszerek alapozása osztályteremben és az osztálytermen kívül (folyamatosan) séták és kirándulások során. Megfigyelés, összehasonlítás, csoportosítás A megfigyeltek pontos megfogalmazása a tanulók közvetlen környezetében lévő szóban. Saját korábbi élményeikről 78

Témakörök, tartalmak tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében. A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban tanítói segítséggel.

Tájékozódás az élettelen természetről: A nap időtartama, a napszakok váltakozása, jellemzői. Az időjárás elemeinek megfigyelése: napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék. A víz megjelenési formái a természetben. Az évszakok jellemző időjárása. Az évszakok sorrendje, a hónapok neve és sorrendje. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások.

Tájékozódás az élő természetről: Az élő és az élettelen közötti különbség. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények megfigyelése (mérete, alakja, színe, illata, jellemző részei, élőhelye). Elemi ismeretek a növénygondozásról (magvetés, ültetés, öntözés). A közvetlen környezetben gyakran előforduló állatok, társállatok megfigyelése (mérete, alakja, színe, szaga, hangja, mozgása, táplálkozása, jellemző

Fejlesztési feladatok, tevékenységek néhány mondatos beszámoló szóban. A tanuló közvetlen környezetében élőlények megfigyelése a tanító irányításával. Tapasztalatok rajzos rögzítése, a korábbi személyes élmények beépítése. A valóságban megfigyelt jellemzők felismerése fényképen és rajzon. Anyagok, tárgyak, képek, szókártyák csoportosítása tetszőleges és megadott szempont szerint. Csoportosítási szempont észrevétele. A megismert élőlények, jelenségek felismerése képeskönyvek, diaképek, filmfelvételek segítségével. Feladatértés bizonyítása aláhúzással, összekötéssel, színezéssel. Egyszerű beszámoló szóban a napi időjárásról, a különböző napszakokban történtekről. Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. Az időjárás megfigyelése során a víz különböző megjelenési formáinak felismerése: eső, hó, zúzmara, dér, jég, hó, köd, pára. A szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzetek és a védekezés lehetőségei. Napszakok, hónapok, évszakok sorba rendezése időrend alapján. Évszakok jellemző időjárásának és a szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzeteknek (villámcsapás, vihar, hóvihar, áradás stb.) a felismerése képről, filmről. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, szokások megismerése (pl. szüret, Márton-nap, karácsony, regölés, húsvét, madarak és fák napja), részvétel a helyben hagyományos ünneplésben, népszokásban. A tanuló közvetlen környezetében gyakran előforduló növények és állatok megfigyelése, érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával. A sokféleség bemutatása. A valóságban megfigyelt jellemzők felismertetése fényképen és rajzon. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények, állatok, növényi részek (pl. levelek, termések) közül néhány megfigyelése, lerajzolása, egyszerű csoportosítások hasonló tulajdonságaik alapján. Növények gondozása az osztályban, 79

Témakörök, tartalmak tevékenységei, szaporodása). Állatmesék és a valóság.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek az iskolakertben (öntözés, tápoldat készítése, ültetés, magvetés). Tanítói kérdésre egy-egy élőlény jellegzetességeinek felsorolása.

Az ember és egészsége: Testünk főbb részei. Szervezetünk megfigyelhető ritmusai (szívdobogás, lélegzés, alvás és ébrenlét, mozgások). Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. Az egészség és a betegség. Az évszaknak és az időjárásnak megfelelő öltözködés. A tisztálkodás. A leggyakoribb balesetek megelőzésének módja. Segítségkérés balesetkor (mentők, tűzoltók, rendőrség). Tájékozódás térben és időben: Saját testhez viszonyított irányok (előtte, mögötte, mellette, fölötte, alatta, jobbra, balra). Az iskola neve. Az iskola legfontosabb helyiségei, azok rendeltetése. Az iskola környékének jellemző közterei. A település (településrész) neve. A tanuló lakóhelyének pontos címe. Az iskola pontos címe. A környék nevezetes épületei. A lakóhely jellegzetességei.

Tájékozódás a saját testen. Játékos gyakorlatok az irányok, helyzetek megkülönböztetésére. Testük működésének megfigyelése különböző hatásokra. Óvodai szokások folytatása, gyakorlása. A helytelen szokások megbeszélése. Játékok, dramatikus helyzetgyakorlatok a helyes öltözködéssel, a tisztálkodással, a betegséggel, balesettel kapcsolatban.

Játékos gyakorlatok az alatta, fölötte, mellette, közötte, előtte stb., a bal, jobb irányok helyes használatára. Az iskola épületének megismerése. Tájékozódás az iskola épületében. A különböző helyiségek rendeltetésének megbeszélése. Beszámoló az otthontól az iskoláig vezető útvonalról. Az iskola környékének bejárása. Ismerkedés a lakóhely jellegzetességeivel.

A kerettanterv az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti, ezért a következő tanévi fejlesztés feltételeit a 2. évfolyam végén határozza meg. 2. évfolyam Évi óraszám: 37 Témakörök, tartalmak Tájékozódás az élettelen természetről Érzékszerveink szerepe a környezetünk megismerésében. A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságainak (színének, alakjának, hőmérsékletének, felületének, keménységének, rugalmasságának, ízének, szagának) megfigyelése. Megmérhető és nem megmérhető tulajdonságok.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek A tanuló közvetlen környezetében lévő tárgyak és élelmiszerek érzékelhető tulajdonságainak (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang stb.) megtapasztalása. Az érzékszervi tapasztalatokra épülő felismerő gyakorlatok. Összehasonlítások, sorba rendezések az érzékletek és mérések alapján. Kapcsolat keresése a tulajdonság és a 80

Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az anyagok csoportosítása (fa, kelme, üveg, funkció között. A tapasztalatok lejegyzése, papír, cserép, fém, ásvány stb.). rendezése tanítói segítséggel. Az anyagok Az anyagok tulajdonságai és a fel- azon tulajdonságainak észrevétele, amelyek használásuk, hatásuk közötti kapcsolat. miatt a környezetet szennyezhetik, Élelmiszerek. veszélyeztethetik. Témakörök, tartalmak

Tájékozódás az élő természetről: A termesztett növények megfigyelése, leírása, vizsgálata. Csoportosításuk felhasználásuk szerint. Növényi táplálékaink. Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban. A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből vagy társként tartott állatok élete közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, leírása, összehasonlítása.

Az ember és egészsége: Életműködéseink főbb jellemzői (mozgás, táplálkozás, légzés, fejlődés). Legfontosabb szerveink szerepe életünkben. A helyes fog- és testápolás. A fogorvos és az orvos gyógyító munkája. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó élősködők). Fogyatékos, sérült embertársaink. Tájékozódás térben és időben: Út az otthontól az iskoláig. Az iskola környékének megfigyelése (közterületek, közlekedési eszközök, üzletek, a szabadidő eltöltésének helyei, intézmények, nevezetes és érdekes épületek, helyek, a felszín formái). A település és környéke felszínének jellemző formái, vizei. A településhez fűződő hagyományok, mesék, mondák, történetek. A település utcái, házai

Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési szempontok alapján a különböző élőhelyek (a település, a kert, az erdő, a mező, a vízpart) élővilágáról. Tájékozódás az időben. Időmérések végzése, mértékegységeinek használata. Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költöző madarak, lombhullatás, több évig élő növények). Élőlények csoportosítása a jellemző jegyek alapján (pl. növény, állat, fásszárú, lágyszárú, egy évig élő, több évig élő; emlős, madár). A megfigyelt jelenség okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét (életfeltételek). Az ismétlődő jelenségek, tevékenységek észrevétele. A 8-9 éves gyermek helyes napirendjének kialakítása. Különböző mérések elvégzése saját testen. Fogalomalkotás belső szerveinkről, szerepükről. Fog- és testápolási technikák gyakorlása. Beszélgetések, dramatikus gyakorlatok a sérülés, betegség, gyógyítás, gyógyulás, a fogyatékos, sérült emberekhez fűződő viszonyok témakörében.

Tapasztalatgyűjtés az iskola környékén: Séta, kirándulás a település környékének nevezetes helyeire. Az iskola környékének, nevezetes épületeinek, természeti formáinak megfigyelése, számbavétele, sorba rendezése. Rajz- és képgyűjtemények készítése. A település jellemző természeti formáinak megfigyelése (síkság, dombok, hegyek, völgyek, patakok, folyók), elnevezése, felismerése. Természeti értékeinek, 81

Fejlesztési feladatok, tevékenységek egykor. A település lakóinak élete régen és szépségének felfedezése. most. Helytörténeti bemutatóhely, kiállítás megtekintése. Történetek, emlékek, mondák gyűjtése, olvasása. Helyi hagyományok ápolása. Témakörök, tartalmak

A következő tanévi fejlesztés feltételei, a továbbhaladás feltételei: Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján. Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről. Ismert témakörben megadott szempont szerint csoportosítson. Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket. Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit. Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit. Tájékozódjon jól saját testén. Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, közötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket. Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén. 3. évfolyam Évi óraszám: 37 Témakörök, tartalmak Megismerési módszerek alapozása: (folyamatosan) Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon követése, egyszerű természeti jelenségek felismerése. Becslések, egyszerű mérések szabvány egységekkel (m, dm, cm, mm; t, kg, g; l, dl, cl, ml, hl; óra, perc, másodperc; ˚C) tanítói segítséggel. A tapasztalatok általánosítása. Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhető ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképek, álló- és mozgóképek). A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Egyszerű kísérletek megfigyelése és elvégzése. Oksági összefüggések keresése a kísérletek tapasztalatai és a mindennapi tapasztalatok között. Mérések, méréssorozatok végzése. Tapasztalatok megjelenítése egyszerű ábrával, rajzzal. Saját korábbi tapasztalatok beépítése. Gyermek-enciklopédiák, könyvek használata adott feldolgozási algoritmus segítségével. Tévéműsorok, reklámok és az azokban esetleg előforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése (pl. táplálkozás, gyógymódok).

Megfigyelések, tapasztalatok, mérési eredmények rögzítése írásban önállóan, A környezetben előforduló anyagok mérhető előzetes megbeszélés után. Rövid szóbeli tulajdonságai. beszámoló a megfigyelésekről, tapaszA változások megfigyelése. talatokról. Tapasztalatszerzés a különböző Tájékozódás az élettelen természetről

82

Témakörök, tartalmak A hőmérséklet változása. Halmazállapotváltozások a mindennapi életben. Az időjárási jelenségek és az anyag tulajdonságainak változása. Fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése. Éghető és éghetetlen anyagok. Az égés mint veszélyforrás. Veszélyre figyelmeztető jelek, jelzések. Tájékozódás az élő természetről: A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl. fény, talaj, időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére. A növényi élet évszakos ritmusa. Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak hatása az állatok életére. Az állatok évszakok szerinti viselkedése. A növények és állatok kapcsolata, egymásrautaltsága. Helyes viselkedésünk a természetben. Az ember és egészsége: Testünk mérhető tulajdonságai. Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre. Egészséges életmód. Helyes napirend. Az egészség és a sport. A betegség tünetei (rossz közérzet, láz, fájdalom, hasmenés, hányás, vérzés). A leggyakoribb fertőző betegségek és megelőzésük. A védőoltások fontossága. A beteglátogatás, betegápolás szabályai. A kuruzslás veszélyei. Tájékozódás térben és időben:

Fejlesztési feladatok, tevékenységek anyagok halmazállapotainak főbb jellemzőiről. A halmazállapot-változás megtapasztalása, feltételeinek előállítása. Oksági összefüggés keresése a halmazállapot-változás és egyes hétköznapi jelenségek között. Teendők tűz (pl. épülettűz, erdőtűz, ruhatűz) esetén. Önmentési gyakorlat. A növények változásának folyamatos megfigyelése. Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyítására. Különböző állatok viselkedésének, életmódjának, az élőhelyükhöz és más élőlényekhez fűződő kapcsolataiknak a megfigyelése a valóságban, valamint állóés mozgóképeken. Az ember szerepének tisztázása a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Az életjelenségek változásainak megfigyelése, mérése. Saját tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítása a társakéival. A magatartási és illemszabályok, valamint a betegségek, balesetek megelőzése közötti oksági összefüggések keresése (pl. kézmosás, zsebkendőhasználat). Dramatikus játék során a helyes egészségszokások gyakorlása.

A térképvázlaton útvonalak bejelölése, bejárása. Szimbolikus jelek alkalmazása. térképszerű Tájékozódás iránytű segítségével.

Útvonalrajzok, térvázlatok, ábrázolások ismert terepről. A valóság térképi ábrázolása jelekkel. A négy fő világtáj. Az iránytű.

Közvetlen vagy közvetett (tv, videó, dia, könyv, könyvtár) tapasztalatszerzés: Duna, Élet a fővárosban és az ország más vidékein. Vár, Gellérthegy, Országház, hidak, Hazánk fővárosa Budapest. nagykörút, üzletek, színházak, bábszínház, Ismerkedés a főváros nevezetes és a Állatkert, Margitsziget, közlekedés. gyerekek szempontjából érdekes épületeivel, létesítményeivel, helyeivel. Országismeret:

83

A következő tanévi fejlesztés feltételei: A tanuló írásban rögzítse tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az előzetesen megbeszélteknek megfelelő módon. Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról. Olvassa le helyesen a hőmérőt. Használja helyesen a tanult mértékegységeket. Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét. Közvetlen környezetéből nevezzen meg példákat a halmazállapot-változásra. Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat. Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját. Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb, jellemző élőlényfajt. Sorolja fel az élőlények életfeltételeit. Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek. Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton. Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fő világtájakat. Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén. 4. évfolyam Évi óraszám: 74 Témakörök, tartalmak A megismerési módszerek alapozása: (folyamatosan) Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése, a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon követése, következtetések, egyszerű összefüggések felismerése. Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával. Az ismeretforrások (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképe, álló és mozgóképek) felhasználása a megismeréshez tanítói segítséggel. A tapasztalatok rögzítése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel. Tájékozódás az élettelen természetről: Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyező források a környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a védekezés lehetőségei. Különválogató hulladékgyűjtés. A környezet szennyeződése miatt kialakuló

Fejlesztési feladatok, tevékenységek A tapasztalatok lejegyzése, rendezése, elemzése tanítói segítséggel. Folyamatos megfigyelés. Méréssor megtervezése, végzése. Az egyéni ismeretszerzés megalapozása. Búvárkodás a könyvtárban. Önálló beszámolók a könyvtári tájékozódás eredményéről. Összefüggő feleletek tanítói kérdésekre. A jelenségek megfigyelésével, okok keresésével következtetések levonása.

Folyamatos megfigyelések egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz a talaj tisztaságáról. Környezetünkből vett vízminták egyszerű vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel (pl. nagyító, szűrőpapír). A különválogató hulladékgyűjtés jelentő84

Témakörök, tartalmak veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem lehetőségének megismerése.

Tájékozódás az élő természetről A tanuló környezetében megfigyelhető élőhelyek jellemzői. Az erdő, a füves és vizes élőhelyek néhány gyakori növény- és állatfajának jellemzői (mérete, tes-tfelépítése, jellemző részei, szervei, táplálkozása, szaporodása, változása, illetve viselkedése, alkalmazkodása). Az ember hatása az élőhelyekre. A természet védelmének fontossága, védett helyi természeti értékek. Az ember és egészsége: Az ember életkori szakaszai. A különböző korú emberek szervezetének, életműködéseinek, viselkedésének összehasonlítása. Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra. Tájékozódás térben és időben: A domborzat és a vízrajz ábrázolása a térképen. Különböző domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felisme-rése Magyarország domborzati és vízrajzi térképén. A lakóhely elhelyezése a térképen. Tájaink képekben. Utazás megtervezése.

Országismeret: Hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, értékei képekben. Településtípusok (város, falu, tanya).

Fejlesztési feladatok, tevékenységek ségének felismerése és szükségességének belátása. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése. Egyszerű összefüggések keresése az élőlény élőhelye, életmódja és testfelépítése között. A helyi környezet és az élőlények környezetalakító hatásának vizsgálata. A lakóhelyen megfigyelhető néhány lágy- és fásszárú növény, valamint néhány emlős, madár, gerinctelen állat tulajdonságainak rendszerezett megismerése, ezek táplálékláncba sorolása. Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Megfigyelés, mérés a testen. A mérések rögzítése tanítói segítséggel. Dramatikus játékok az életkorok jellemzőiről, helyes és helytelen szokásainkról. A reklámok elemzése az elérni kívánt hatás és a valóság összevetésével.

Közvetlen tapasztalatszerzés a lakóhely jellemző felszíni formáiról és felszíni vizeiről. Közvetett tapasztalatszerzés a helyben nem megtapasztalható felszíni formákról és vizekről. Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével, iránytűvel (egyszerű tájolóval). Elemi szintű tájékozódás Magyarország domborzati térképén. A lakóhely megkeresése Magyarország térképén. Magyarország nagytájainak felismerése jellemző képek, leírások alapján. Egyszerű utazás megtervezése menetrend segítségével. A lakóhely és környékének természeti és kulturális értékeinek megkeresése a térképen, felismerése képről. Jellemző képek gyűjtése, rendezése. Tájékozódás arról, hogy a magyarokon 85

Fejlesztési feladatok, tevékenységek Népcsoportok, kisebbségek hazánkban. kívül más népek is élnek határainkon belül, Magyarok a határon túl. és élnek magyarok határainkon kívül is. Híres magyarok, hírünk a világban. A Híres emberek fennmaradt emlékeinek lakóhely nevezetes szülöttei. felkutatása a lakóhely múltjából. Témakörök, tartalmak

A továbbhaladás feltételei: A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon. Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket. Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább. Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit. Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez: Tájékozódás az élő és élettelen természetről:      

Az érzékszervi megfigyelés pontossága. Tulajdonságok megnevezése. Csoportosítások, rendezések adott és önállóan választott szempontok szerint. A tapasztalatgyűjtés gyakorlatában való aktív részvétel. Érdeklődés a közvetlen környezet jelenségei iránt. Érzékenység a környező természet megóvására.

Tájékozódás időben és térben:     

A természet változásainak érzékelése, megfogalmazása. A megfigyelések elemzése, a természeti jelenségek megismerése. A tájékozódás, viszonyítás, összehasonlítás képességének bizonyítása a gyakorlatban. Alapvető térképismeret: térképjelek leolvasása. Érdeklődés, kíváncsiság, tájékozottság a tanultakat kiegészítő információk gyűjtésében.

Információhordozók az ismeretek szerzésében:    

A megfigyelésben, vizsgálódásban, kísérletezésben való aktivitás. Tájékozottság a tananyagot érintő írásos és audio -vizuális információkban. Kritikai képesség bizonyítása. Kommunikáció fejlettsége a tájékozottság bizonyítására.

Emberismeret, önismeret, honismeret:    

A beszélgetésekben való aktív részvétel. Kérdések megfogalmazása, véleményalkotás. Magatartásformák, élethelyzetek megfigyeléséről való beszámolás. Mások iránti érdeklődés, nyitottság, a másság elfogadása, segítségnyújtás. 86

      

Tájékozottság hazája, lakóhelye, otthona földrajzi, történeti és társadalmi jellemzőiről Igényesség a személyes életvitelben (tisztaság, táplálkozás, mozgás) Önmagát helyesen megítélő képesség fejlődésének mértéke. Önállóság fejlődése a természeti és társadalmi környezethez való alkalmazkodásban. Nyitottság és érdeklődés társadalmi környezete megismerése iránt. Együttműködés tanítóval, társakkal. Alapvető viselkedési formák (tisztelet, udvariasság, elfogadás, megbecsülés, kötelességtudat, segítőkészség, szeretet) tiszteletben tartása és alkalmazása spontán élethelyzetekben.

87

8.

Ének-Zene 1 - 4. osztály

A tantárgy heti és évi óraszámai évfolyamonként: Osztály

1.

2.

3.

4.

Heti óraszám

1

1

1

1

Évi óraszám

37

37

37

37

Az ének-zene a szavak fölött „hangzó nyelv” élményével és az aktív zenei tevékenységekkel hat az érzelmekre, az emberi lélekre. A zenei nevelés középpontjában a zenei élmény áll, mely az élet minden mozzanatát tartalmassá, gazdagabbá teszi. Cél a zene megszerettetése, a zenei kifejezőeszközök megismertetése révén olyan motivációk kialakítása, melyek lehetővé teszik a tanulók aktív részvételét a zenei kommunikációban. A zenei nevelés sajátos eszközei a zene megértésén, befogadásán és reprodukálásán keresztül lehetőséget teremtenek a harmonikus személység kibontakozásához. Kiemelkedően fontos a zene ízlésformálás, a zenei ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerését és elfogadását, a kritikai képesség kialakulását. A zeneirodalom alkotásainak megismerésén keresztül más művészeti ágakkal és műveltségi területekkel is kapcsolat teremtődik. A nemzeti kultúránk részét képező magyar népzene és műzene megismerése igen fontos a nemzeti identitás megőrzésében. Zenei hagyományaink, az európai zenekultúra alkotásainak tanulmányozása és a távoli kontinensek zenei nyelvének megismerése együttesen segíti a tanulókat zenei világképük kialakításában. Az iskolai zenei nevelés fontos szerepet tölt be a gyermekek érzelmi, értelmi és közösségi nevelésében. A közös éneklés által ható gazdag érzelmi hatás, a beleélés és az átélés színesíti a fantáziát, formálja az ízlést, fogékonnyá tesz más emberek befogadására. Cél- és feladatrendszer: Rendkívül fontos, hogy az iskolák egyéb éneklésre lehetőséget adó tantárgyaira, alkalmaira vegyék igénybe a gyerekek zenei képességét. A reggeli imák néhány perce alkalmas idő lehet éneklésre (zsoltározás, antifonális éneklés stb.). A misékre, ill. liturgikus eseményekre felkészülés illeszkedhet esetenként a zenei ismeretekhez. A miséken a közös éneklés által hangzó élményhez jutnak a fiatalok. Ennek igényes előkészítése és összeállítása fontos pedagógiai feladat is! Az énekkarnak a katolikus iskolában rendkívül fontos szerep jut. A miséknek, ünnepélyeknek és egyéb egyházi szertartásoknak nélkülözhetetlen szereplői a kórus tagjai úgy egyénileg (pl. zsoltárok), mind együttesen motetták, többszólamú misetételek éneklésekor. Már első évfolyamban is bekapcsolhatók a gyerekek a zsoltározásba (pl. antifonák éneklésével), egyszerűbb gregorián tételek megszólaltatásával. A további évfolyamokban a képességeknek megfelelően bonyolultabb egy- és többszólamú művek megtanításával és előadásával lehet a gyerekeket a koncertszerű éneklésig elvezetni. A kóruspróbákra külön órakeret kell biztosított. A szöveg tartalmának megfelelő érzelmek, karakterek zenei kifejezésével az előadói képesség gazdagítása. A csoport előtti éneklés lehetővé teszi az egyéni készségek kibontakozását és a helyes önértékelés kialakítását. A szépség fogalmi megismerésén keresztül, a tanulók életkori sajátosságaiból adódó társas kapcsolatok fejlesztése. A magyar zene különleges lüktetésével az érdeklődés felkeltése a régi magyar táncok iránt. A magyarság érzésvilágának 88

megjelenésén keresztül a magyarság tudat erősítése. Népi hagyományok felelevenítése rigmusokkal, körjátékokkal. Egyházi és világi ünnepek, népszokások ápolása. Az énekléshez kapcsolódó tánccal, játékkal egybekötött éneklés segíti a szép testtartás, a jó légzés, és fizikai állóképesség erősödését. A művészetek megismerésén keresztül – a világ sokszínűségének bemutatása révén nyitott, őszinte személyiséggé formálás. A sokszínű és igényes zenei élménnyel az aktív muzsikálás igényének felébresztése. Elsődleges az élményt nyújtó zeneművek megismertetésén keresztül a zene megszerettetése és megértetése, valamint a zenei kulcskompetenciák: az ismeretek, készségek, az adottságok és attitűdök fejlesztése, amely nemcsak az ismeretszerzés képességét, hanem annak módját is interpretálja.

Fejlesztési feladatok 1. Zenei alkotóképesség

1.1 Interpretáció A zenének sokféle funkciója létezik, ezek között a megismerő, a szórakoztató, a gyógyító, a preventív szerep éppúgy megtalálható, mint a szocializáló. Ezért az éneklési készség fejlesztésekor nemcsak az életkornak megfelelő éneklés technikai képzésére, az éneklési kultúra kialakítására, az élményekből fakadó aktív zenélési kedv felkeltésére, továbbfejlesztésére kell hangsúlyt fektetni, hanem az értelmi, érzelmi kifejezés gazdagságára, az éneklés vagy éppen a tánc, a hangszerjáték személyiségépítő, teljes embert nevelő, közösségépítő, katartikus élményt magában rejtő funkciójára is, valamint az éneklés egészségfejlesztő funkciójára is. 1.2. Improvizáció A zenei alkotás, az improvizáció feltételezi a személyiség nyitottságát, fejleszti a zenei fantáziát. Alapját a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek képezik. A kreatív játékok a zene belső lényegének megértésén túl segítenek az oldott, örömteli muzsikálásban. 2. Megismerő-

és befogadóképesség

2.1 Zenehallgatás A zenehallgatás értelmi és érzelmi erőket mozgósít, és hozzájárul a személyiség belső harmóniájához. A fejlesztés során kialakuló értékrend lehetővé teszi a művészi értékek felismerését, a kritikai gondolkodást és az ízlés formálódását. A zenehallgatásban fontos az összefüggések megragadása, a morális, erkölcsi tartalmak felismerése, a zenei élmény átélése. 2.2 Zenei hallás és kottaismeret A zenei hallásfejlesztés célja, hogy aktivizálja az emlékezetet, a zenei képzeletet és a gondolati tevékenységeket. A zenei hallásképzés eredményeként eljuthatunk az önálló zenei gondolkodás kifejlődéséig, amely magában rejti az összehasonlítás, a viszonyítás lehetőségét, a sorszerkezet és a rövid zenei formák felismerését, az absztrakciót, az analizálást, a szintetizálást és a fogalomalkotást. A hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata a zenei műveleti képességek alapja. Ezt a kapcsolatot a zenei olvasás-írás elemi ismerete, a belső hallás fejlesztése teremti meg. A zenei élményből kiinduló elvonatkoztatás a ritmikai és a dallamelemek megismerését, felismerését és csoportos megszólaltatását szolgálja.

89

108

Anyanyelvi kompetencia: - mondókák hangoztatása, versritmizálása, szójátékok, régies szavak - saját elképzelések spontán elmondása, - kérdés, kritika megfogalmazása Hon- és népismeret – nemzettudat megalapozása, hazaszeretet Szociális kompetencia: - önértékelés – nyitottság, kapcsolatkeresés - segítőkészség – egymásra figyelés, - alkalmazkodás a többiekhez – társas aktivitás – felelősségérzet fejlesztése: felelősség a személyes döntésekért - mások véleményének mérlegelése, adott esetben elfogadása – esztétikai érzék: a szépségélmény pozitív érzelmi hatásának felismerése, keresése - önuralom – figyelem, összpontosítás – önfejlesztés A hatékony, önálló tanulás: - érdeklődés, figyelem tartósságának fejlesztése Kezdeményezőképesség: - játékok szervezése Esztétikai – művészeti tudatosság: - beleélő előadás, önkifejezés - előadások elemzése – ízlésfejlesztés – művészi kifejezés felé nyitottság, fogékonyság, érdeklődés Matematikai kompetencia: - nyolcad, negyed, félérték kapcsolatának megfigyelése, érzékeltetése -ritmusértékek – ütembeosztás közötti kapcsolat

Javasolt egyházi énekek listája évfolyamonként Dalok kiválasztásának szempontjai: A dalok kiválasztásának elsődleges szempontja az volt, hogy a tanmenet által előírt énekek mellett, több egyházi ének is megjelenjen az órákon. Három, az egyház által is elfogadott énekeskönyvből válogattunk dalokat az életkori sajátosságokhoz igazodva: hangterjedelem, ritmus, lüktetés, előadásmód. Az énekek tanulása során törekszünk a megfelelő lelkület kialakítása. 90

Az imádság egyik legkifejezőbb módja az éneklés. A katolikus iskolákban kiemelkedően fontos szerepe van az énekes imádságoknak. A cél a dalok megtanulásával, hogy a szentmisén résztvevő gyermek aktívan be tudjon kapcsolódni a liturgiába. Ezek a dalok az ének és a hittan tantárgy részét képezik, a tanmenet által előírt tananyag mellett, ezáltal a kötelező tananyaggal együtt számon kérhetővé válnak. 1. évfolyam Ünnepekhez kapcsolódó énekek: 1. Ó, aki Szent Miklóst szereti 2. Karácsonynak éjszakáján 3. Szent Mártonnak ünnepén Taize-i énekek 1. Ahol szeretet (38/a) 2. Szívem csendben az Úrra figyel 2. évfolyam Ünnepekhez kapcsolódó énekek: 1. Miklós püspök egykor régen 2. Mennyből az angyal (SzVU 25) 3. Ó gyönyörű szép (SzVU 29) 4. Krisztus virágunk (SzVU 89)

Áldjad én lelkem (sárga) 1. Jól vigyázz kicsi kéz (97) 3. évfolyam Ünnepekhez kapcsolódó énekek 1. 2. 3. 4.

Harmatozzatok, égi magasok (SzVU 2) Istengyermek (SzVU 23) Áldunk Isten jó szolgája (SzVU 213) Uram, irgalmazz

Áldjad én lelkem (sárga): 1. Add a kezed (2) Taize-i ének: Várj és ne félj (46) 4. évfolyam Egyházi énekek: 91

1. 2. 3. 4.

Ébredj ember mély álmodból (SzVU 9) Ó jöjj, ó jöjj (ÉE 6) Ízleljétek és lássátok (ÉE 598) Szent vagy

Taizei énekek: 1. Ne félj, ne aggódj (50) Áldjad én lelkem (sárga) 1. Hálát adok, hogy itt a reggel (64) 1. évfolyam (heti óraszám 1, évi óraszám 37 óra) Cél:   

Kedvteremtés a közös daloláshoz, zenei játékhoz. Esetleges gátlások feloldásának elérése a csoportos tevékenységekben, játékos gyakorlással, ismétléssel. Mozgás, ügyesség, pontosság készségeinek fejlesztése zenei játékkal.

Témakörök: 1. 2. 3.

témakör: Énekes szemelvények témakör: Zenehallgatás témakör Zenei ismeretek és készségfejlesztés Belépő tevékenységek

23 óra 4 óra 10 óra Tartalom

Éneklés: Dalos játékok előadása Éneklés szöveggel emlékezetből Ismert dallami fordulatok kézjeles éneklése tanári irányítással Dalok, mondókák ritmusának hangoztatása Megfelelő tempóválasztás, tempótartás Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása Megadott hangmagasság (kezdőhang) felismerése, átvétele Zenehallgatás: Dinamikai ellentétpárok (halk- hangos) megkülönböztetése Alapvető tempókülönbségek (gyors- lassú) összehasonlítása. 1-2 perces zenei bemutatás (ismert gyermekdal feldolgozásának) figyelemmel kísérése Hangszínhallás fejlesztése: a) Emberi hangfajták hallás utáni megkülönböztetése (gyermek- nőiférfi)

Magyar népi mondókák Népi gyermekjátékok Kis hangterjedelmű magyar népdalok Ünnepkörök dalai (mikulás, lucázás, karácsony, márc. 15., Anyák napja) Művészi értékű komponált gyermekdalok (pl.: gyermek és környezete: természeti és emberi környezet témákban)

Tanult magyar népzenei anyag, e Tárgyi, környezeti zajok, zörejek Énekes anyaghoz kapcsolódó vokális és hangszeres feldolgozások redeti felvételen Karakterdarabok

92

Belépő tevékenységek Hangszerek felismerése hangzás alapján (ritmushangszerek, metallofon, furulya, zongora, hegedű) Zenei karakterek hallás utáni megfigyelése Improvizáció: Énekes és ritmikus variációs játék elemi ritmusértékek felhasználásával Énekes párbeszéd – visszhangjáték (névéneklés) Ritmus és dallammotívum variálása Zenei ismeretek Dalismeret

Tartalom

b)

Ritmikai

Dallami

Olvasás – írás

Tonalitás Előadási Hangszín

Dallammodellként: Tanult mondókák, gyerekversek, énekes játékok Tanult dallami elemek

Lásd: tartalmaknál részletezve, címszavak szerint Egyenletes lüktetés, motívumhangsúlyütemsúly, kettes ütem, elemi ritmusértékek (negyedértékű hang, a nyolcadpár és a negyed értékű szünet,); a ritmusvisszhangfelelgetős; ütemvonal, záróvonal, ismétlőjel. Dalok, mondókák ritmusa. Magas- mély képzet, pentaton dallamelemek, szolmizációs szótagok (szó-mi, lá-szó-mi), dallamhangok neve, kézjele. A vonalrendszer ismerete, tanult pentaton dallamelemek, szolmizációs szótagok (kézjel, betűkotta, hangjegy); elhelyezése vonalrendszeren kottakirakóval a relatív szolmizációs rendszerben. Pentaton fordulatok (dó vagy alsó lá alaphanghoz viszonyított értelmezéssel) Középerős hangerő- mezzoforte – tempó - mérsékelt tempó Ritmushangszerek; gyermek-, női-, férfihang; emberi hang, metallofon, zongora, hegedű, furulya , énekkar, zenekar

A továbbhaladás feltételei: A továbbhaladás feltételei: Éneklés: - magyar népi mondókák, népi játékok, népdalok csoportos éneklése tanítói segítséggel; - gyermekdalokhoz tartozó játékok ismerete; - tanult népszokások ismerete; - egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás tanítói segítséggel; - a szentmisék állandó részeinek csoportos éneklése tanítói segítséggel; - egyházi ünnepekhez kapcsolódó énekek csoportos éneklése. Zenei olvasás - írás: - a tanult ritmusértékek felismerése és megszólaltatása kottaképről; 93

- a vonalrendszer ismerete; - tudjon dalritmust és a már tanult dallamfordulatokat olvasni tanítói segítséggel. Improvizáció: - játékos, egyszerű ritmikai és dallami improvizálás; - saját név megjelenítése (ritmikai és dallami). Zenehallgatás: - vokális és hangszeres hangszínek felismerése; - az egyházi ünnepekhez kapcsolódó zenei szemelvények hallgatása. 2. évfolyam (heti óraszám 1, évi óraszám 37 óra) Cél:  

Zenei élmény nyújtása a közös éneklés öröme. Dalok, zeneművek megismerése által a zene megértése, a zene szeretetére való nevelés.


témakör: Énekes szemelvények témakör: Zenehallgatás témakör: Zenei ismeretek és készségfejlesztés Belépő tevékenységek Éneklés: Népi gyermekjátékok, népszokások dramatizált előadása Éneklés osztinatoval, Ritmusfelelgetős Ritmuskánonok megszólaltatása csoportos osztásban Zenei hangsúlyok kifejezése az énekes előadásban Pentaton dallamok éneklése, tanulása kézjelről Dallamváltozatok felismerése hallás után Zenehallgatás: Újabb zenei együttesek és felismerésük hangzás alapján (gyermekkar; vonósfúvós zenekar; hegedű, fuvola, fagott), szóló hangszer Különböző karakterek, hangmagasságok hallás utáni megfigyelése Egyszerű zenei kérdés- felelet motívumpár hallás utáni felismerése Improvizáció: Ritmusosztinato szerkesztése és előadása Ritmusfelelgetős Ritmuskíséret rögtönzése (kötött, pl. osztinato, és szabad) Irányított improvizáció a zenei kérdésfelelet formájára


Újabb népi mondókák Népi gyermekjátékdalok, népszokások Magyar és rokon népek dalai Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai Ünnepkörök dalai (új esztendő, farsang, húsvét, iskolai ünnepek) Műdalok (az életkornak megfelelően válogatva)

Ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények (vokális- hangszeres) Magyar, tanult kisebbségi és rokon népek népzenei felvételei Gyermekdalok és magyar népzene, feldolgozásokban Cselekményes zenék

Dallammodellként: Magyar gyermekdalok Népzenei - műzenei énekes anyag Olvasógyakorlatok

94

Belépő tevékenységek Zenei ismeretek Ritmikai Dallami Olvasás- írás

Tonalitás

Forma Hangszín Előadásmód

Tartalom Félértékű kotta és a félértékű szünet neve és írásjele.; ritmusosztinato ritmushangszerek Pentaton dallamhangok (lá- szó- mi / ré- dólá,) A magas-mély szólam hangzása. Dallami kétszólamúság (kánon) Újonnan belépő pentaton dallam-hangok: Réd-dó-lá, dallamhangok neve, kézjele, elhelyezése vonalrendszeren kottakirakóval (kézjel, betűkotta, hangjegy); Első alsó pótvonal, ismétlőjel alkalmazása. Pentaton hangkészlet elhelyezése különböző magasságokban az öt vonalon Olvasógyakorlatok Pentaton fordulatok (dó vagy alsó lá hanghoz viszonyított értelmezéssel) Lá és dó-pentaton, átmenő fá és ti hangkészletű dallamok Zenei kérdés-felelet, motívumpár Gyermekkar; fúvós- vonószenekar, hegedű, fuvola, fagott A gyors-lassú tempó A halk-erős hangerő

A továbbhaladás feltételei: Éneklés: - 10 magyar népi mondóka, népi játék, népdal csoportos éneklése; - gyermekdalokhoz tartozó játékok ismerete; - a tanult népszokások ismerete; - egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás; - együttműködés csoportos éneklésben, népi játékban; - dallammotívumok csoportos éneklése szolmizációs kézjelről; - a szentmisék állandó részeinek csoportos éneklése tanítói segítséggel; - egyházi ünnepekhez kapcsolódó további énekek ismerete. Zenei olvasás - írás: - a tanult ritmusértékek (negyed, negyed szünet, páros nyolcad, félérték és szünet jele) felismerése és megszólaltatása kottaképről; - a vonalrendszer ismerete; - tudjon dalritmust és a már tanult dallamfordulatokat olvasni és kottakirakóban elhelyezni tanári irányítással. Improvizáció: - játékos, egyszerű ritmikai és dallami improvizálás; - saját név megjelenítése (ritmikai és dallami). Zenehallgatás: - vokális és instrumentális hangszínek felismerése; - az egyházi ünnepekhez kapcsolódó zenei szemelvények hallgatása; - a zenekari előadás és a hangszerszóló megkülönböztetése ismert zeneművekben. 95

3. évfolyam (heti óraszám 1, évi óraszám 37 óra) Cél:   

A magyar népzene, a zenei anyanyelv megismertetése, megszerettetése, a zenei értékek közvetítése. A tanulók értékszemléletének hagyományőrző magatartásának formálása, a zenére és a szépre nyitott érzékeny befogadó- és alkotóképesség fejlesztése. A zenehallgatás feladata a tanulók fejlettségi szintjének életkorának megfelelő vokális és hangszeres zene megismertetése.


témakör: Énekes szemelvény témakör: Zenehallgatás témakör: Zenei ismeretek és készségfejlesztés Belépő tevékenységek

Éneklés: Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekes gyermekjátékokkal Alkalmazkodó ritmus szerinti népdaléneklés Több versszakból álló népdalok előadása emlékezetből Népdalkánonok csoportos előadása Kétszólamú ritmusgyakorlatok hangoztatása Ritmushangszerekkel kísért éneklés Az eddig tanult zenei kifejezőeszközök alkalmazása a zenei tartalom közvetítésére Zenehallgatás: Hangulatok, előadásmódok (pl. parlando), karakterisztikus elemek megállapítása Tartalom és zenei kifejező eszközök összefüggéseinek megfigyelése a cselekményes zenék hallgatásában Hangfajok (nőikar, férfikar), kórustípusok hallás utáni megnevezése Hangszerek hallás utáni azonosítása (kürt, üstdob)


Szerepjátszó gyermekjátékok Magyar népdalok, népszokások dalanyagának bővítése Európai gyermekdalok Nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai Újabb műdalok Ünnepkörök dalai (regölés, tavaszi népszokások) Iskolai ünnepek újabb dalai Könnyű kétszólamúság (kánonok)

Eredeti népzenei felvételek (kisebbségi és nemzetiségi) Cselekményes zenék Nőikari, férfikari, vegyeskari művek Műzenei szemelvények

96

Belépő tevékenységek Improvizáció: Variációk (szaporítás – ritkítás) szerkesztése Játékok a dinamikával, tempóval Hiányzó ritmus- vagy dallammotívum pótlása Azonos dallamhoz különböző befejezés rögtönzése Dallamkiegészítés Zenei olvasás-írás: Az eddig tanult ritmusok leírása és olvasása, felismerése kottaképről Utószolmizálás Daltanulás kézjelről és betűkottáról Új ritmusmotívumok és dallammotívumok leírása tanári irányítással Zenei ismeretek Ritmika

Dallam Olvasás- írás

Előadásmód Népzene Hangszín

Tartalom Dallammodellként: Olvasógyakorlatok Magyar népzene, műzene, más népek dalai

Olvasógyakorlatok Magyar népdalok Életkornak megfelelő műdalok

Egész értékű kotta és szünetjele; átkötött hang; önálló nyolcad és szünetjele; szinkópa; a négyes ütem; a kétszólamú ritmusgyakorlat; Felső dó, alsó szó, dallamosztinato Belépő új dallamhangok, ritmusértékek és képletek (kézjel, betű-, hangjegy) Az alsó szó, felső dó dallamhangok neve, kézjele, elhelyezése a vonalrendszeren kottakirakóval és írása Alkalmazkodó ritmus; tempo giusto; parlando, legato-staccato Magyar népdalok sorszerkezete Kürt, üstdob; nőikar, férfikar, vegyeskar

A továbbhaladás feltételei: Éneklés: - további 10 dal éneklése emlékezetből; - a tanult népszokások ismerete; - együttműködés csoportos éneklésben, népi játékban - a szentmisék állandó részeinek csoportos éneklése tanítói segítséggel; - egyházi ünnepekhez kapcsolódó további énekek ismerete. Zenei olvasás - írás: - a tanult ritmusértékek felismerése és megszólaltatása kottaképről; - ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint; - a megismert dallamrelációk felismerése kottaképről. Improvizáció: - azonos dallamokhoz befejezés rögtönzése (motívumos szerkezetű). Zenehallgatás: 97

-

az újonnan megismert hangszerek megnevezése hangzás alapján; az egyházi ünnepekhez kapcsolódó zenei szemelvények hallgatása. 4. évfolyam (heti óraszám 1, évi óraszám 37 óra)

Cél:   

Tudatosuljon a tanulókban, hogy a ritmus a zene karakterének egyik meghatározója. Az ének, a zene, a mozgás egybevágó legyen, váljék tudatos mozgássá. A zenei élményeken alapuló ritmikai ismeretek bővítése.

Témakörök: 1. témakör: Énekes szemelvények 2. témakör: Zenehallgatás 3. témakör: Zenei ismeretek és készségfejlesztés


Belépő tevékenységek

Tartalom

Éneklés: Fokozatos halkítás-erősítés műzenei példákon, a zenei mondanivaló kifejezésére Bicíniumok csoportos előadása Szolmizált éneklés kottaképről Hétfokú dallam éneklése szolmizálva, kézjelről Ritmusjátékok, ritmusgyakorlatok az eddig tanult ritmusértékekkel és –képletekkel, a tanult ütemformákban Zenehallgatás: A vegyeskar szólamainak felismerése és megnevezése Hangszerismeret bővítése (oboa, cselló) A zeneművekben megszólaló ismert hangszerek megnevezése Fokozatos halkítás, erősítés (crescendo – decrescendo) megfigyelése műzenei példákon, alkalmazása énekléskor Improvizáció: Variációs készségfejlesztés a megismert ritmikai, dallami elemekkel Ritmuskíséret rögtönzése ismert dallamhoz az újonnan tanult ritmusokkal Rögtönzés tanult népdalok mintájára (kezdő sorának megtartásával) Mozdulatrögtönzés a zenehallgatáshoz Zenei olvasás- írás, zenei ismeret:

Újabb magyar népdalok (eltérő stílusrétegből) Európai népdalok Nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai Egyházi népénekek Jeles napok, ünnepkörök dalai (betlehemes játékok) Iskolai ünnepek újabb dalai Könnyű kétszólamúság (kánonok, bicíniumok) Himnusz Karművek (tanult énekes anyag vegyeskari feldolgozásai) Népdalfeldolgozások (giusto karakter), szülőföld dalkincse Hangszeres karakterdarabok Műzenei szemelvények

Dallammodellként Tanult ritmikai, dallami elemek Olvasógyakorlatok Magyar népdalok és más dallamok Zenehallgatási szemelvények

98


Tartalom

A tanult ritmusképletek felismerése, Tanult dalanyag olvasása kottaképről és írása. A 3-ass ütem, Öt- és hétfokú olvasógyakorlatok a pontozott félkotta, az éles és nyújtott ritmus. A páros és páratlan ütemek. Dallamolvasás fá és ti hangokkal Hétfokú dallamfordulatok kottaképi elhelyezése Zenei ismeretek Pontozott félkotta és szünetjele, nagy élesRitmika nyújtott ritmus, 3-as ütem, a váltakozó ütem fogalma, páros és páratlan ütemek Fá- ti, (alsó ti) hangok, neve kézjele, a Dallam pentatónia Belépő új szolmizációs hangok kézjele, Olvasás- írás betűjele; elhelyezés relációkban a vonalrendszerben, és írása ismert hangkészletekben kottaolvasás tanári irányítással; prima volta-secunda volta Tonalitás Forma Előadásmód Hangszín

Pentachord, hexachord Népdalformák Crescendo-decrescendo Klarinét, cselló; a vegyeskar szólamai

A továbbhaladás feltételei: Éneklés: - további 10 magyar népdal, műdal közös éneklése emlékezetből; - Himnusz éneklése pontos szöveggel; - a tanult népszokások ismerete; - együttműködés csoportos éneklésben, népi játékban; - a szentmisék állandó részeinek csoportos éneklése; - egyházi ünnepekhez kapcsolódó további énekek ismerete. Zenei olvasás - írás: - a tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről; - hármas ütem ismerete; - tudjon ismert dalokat tanári segítséggel szolmizálni; - tudjon dalrészleteket olvasni és kottába írni tanítói segítséggel. Improvizáció: - ritmussor szabad- és adott szempontok szerinti rögtönzése (maximum nyolc ütem terjedelemben). Zenehallgatás: - kórustípusok hallás utáni felismerése; - a meghallgatott mesék felidézése, a tartalom és a zene összhangjának felismerése; - az egyházi ünnepekhez kapcsolódó zenei szemelvények hallgatása.

99

9.

Rajz 1 - 4. évfolyam


1.

2.

3.

4.

Heti óraszám:

1

1

1

1

Évi óraszám:

37

37

37

37

Célok és feladatok: A vizuális nevelés látni és láttatni tanít. Átfogó célja a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata a vizuális megismerő-, befogadó-, alkotóképesség fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. Különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi az eligazodást a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világban, és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti a síkbeli, térbeli ábrázoló-, kifejező-, közlő-, alakító-, alkotóképességeket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzékitapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, szín-, dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, a technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a kritikus befogadóképesség megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő és -megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia fejlesztésével, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, segíti a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálását. Az 1 – 4. osztályban a vizuális nevelés célja – az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének megőrzése mellett – az egyre céltudatosabb megismerés ösztönzése. A képi gondolkodás fejlesztése, a vizuális képzetkincs bővítése, az érdeklődés ébrentartása érdekében a tantárgy feladata a tanulók vizuális formakészletének gazdagítása, megfigyelőképességük, tér- és időérzékük fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezéssel; szín-, forma és szerkezeti érzékük alakítása rajzolással, festéssel, mintázással, konstruálással. Az esztétikai érzékenység fejlődését a manuális munka, a látványélmények és a bemutatott műalkotások szolgálják. Az alkotó és befogadó tevékenységek erősítik a szabálytudatot, az akaratot, javítják az önértékelést, a csoportmunka az együttműködési készségeket fejleszti. A képességek fejlesztése három fő képzési területen folyik. A kifejezés, képzőművészet témakör a gyermekek személyes, kifejező-expresszív tevékenységének és az elvárható műelemzési, művészeti ismereteinek leírását tartalmazza. A vizuális kommunikációhoz a vizuális megismerést szolgáló tevékenységek köre és a köznapi, informatív, tudományos képi közlésekkel kapcsolatos tananyag tartozik. A tárgy- és környezetkultúra témaköre a használati tárgyakkal, a tárgyalkotó művészetekkel és az építészettel kapcsolatos alkotó- és elemzőtevékenységeket tartalmazza. A vizuális nyelv a témakörök kifejező elemeit és rendező elveit sorolja fel, a technikák fejezete pedig az anyagokra, technikákra, eszközökre, eljárásokra tesz javaslatot. A tananyag bővülő, spirális elrendezésű, a témakörök és a fő tevékenységi formák évenként ismétlődnek, tartalmukban gyarapodnak, műveleti szintjük emelkedik. A tananyag 100

jellegét tekintve mind a négy évfolyamon gyakorlati, tevékenység-központú. A kerettantervi követelmények a leghatékonyabban a több témakör szempontjait egyesítő komplex feladatokkal teljesíthetők. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. Fejlesztési követelmények: Jelenítse meg a tanuló gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel saját kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában. Használja ehhez egyre magasabb szinten a megismert technikákat. Ismerje fel műalkotások, képi közlések, tárgyak életünkben betöltött szerepét. Értelmezze a tankönyveiben és a környezetében található vizuális közlő, eligazító jeleket. Ízlésítéletét indokolja néhány szempont alapján. Becsülje meg a saját és mások munkáját. Szerezzen tapasztalatokat a kultúra és a környezetvédelem fontosságáról. Legyen nyitott az esztétikai élmények iránt. Fedezzen fel különbségeket az értékes és az értéktelen között. A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret-és magatartásbeli fejlődés várható a tanulóktól. Ennek tényét kinek-kinek önmaga év eleji szintjéhez, valamint saját korosztálya jellemzőihez viszonyítva ítélhetjük meg helyesen. Megismerő-, befogadó képességek: A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek egyik célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése, a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. Legyen nyitott a gyermek a látható világ jelenségei és az esztétikai értékekkel kapcsolatos élmények iránt. Alaposan vegyen szemügyre, pontosan figyeljen meg élőlényeket, tárgyakat, képeket, jelenségeket. Őrizzen meg emlékezetében látványélményeket, könnyedén idézze fel azokat. Vizuális emlékezetére építve 101

végezzen gondolkodási, képzeleti műveleteket (összehasonlítás, elemzés, képzeleti átalakítás). A látványban rejlő jelentést, művészi kifejezést, valamint a közlések tartalmát olvassa, elemezze adott szempontok alapján. Ítéljen meg látható (tér, forma, szín, változás, mozgás) viszonylatokat. Fedezzen fel lényeges összefüggéseket (külső és belső forma, forma és tartalom, forma és funkció). Fogalmazzon meg ábrázolásbeli és szóbeli magyarázatokat, melyeket erős szubjektivitás, egyéni látásmód jellemezzen. Műalkotások nézegetése, adott szempontok szerinti elemzése során mozgósítsa formálódó vizuális, esztétikai, művészeti képzeteit. A látáskultúra fejlődése segítse a gyermeket tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban, a művelődésben és a mindennapi életben. Készítse fel az információk áttekinthető, tagolt elrendezésére, az ábrák megértésére és létrehozására. Sajátítsa el a tanuló a vizuális információk formáit és ismerje meg lelőhelyeiket (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókon). Kreativitás: A vizuális nevelés irányítsa a gyermek figyelmét a látható világ új, érdekes, szép jelenségeire. Képzelőereje az eleven, a konkrét belső képekben, képzetekben való gondolkodásban, valamint képzettársításai könnyedségében, tartalmi gazdagságában és a képiplasztikai kifejezés, a sík-és térbeli konstruálás bátorságában, eredetiségében nyilvánuljon meg. Kapjon ösztönzést szokatlan, egyéni megoldások kipróbálására. Ábrázolási jelrendszerében jelenjenek meg árnyalt, egyéni vonások. Kifejezőképessége, expresszivitása mutatkozzon meg szubjektív arány-és színkezelésben, fokozásban, kiemelésekben. Kreativitását a konkrét tevékenység motiválja, szükség szerint igényt tartva a tanító segítő közreműködésére is. Önismeret, önértékelés, önszabályozás: Az alkotó tevékenység jelentsen élményt a gyermeknek, mert így érvényesülhet annak gazdag személyiségfejlesztő hatása (érzelmi gazdagodás, az empátia, az intuíció fejlődése, az önálló ízlés és a belső igényesség megalapozása). Az alkotás öröme tegye képessé munkája kidolgozására. Alkotásait segítségadás mellett elemezze, értékelje, s a társak munkáit is kísérje figyelemmel. A vizuális kultúra tantárgyra jellemző, hogy a fő tevékenységformák kezdettől fogva jelen vannak, a fejlesztés eredményeképpen azonban ezek műveleti szintje fokozatosan emelkedik. A szintemelkedés a Belépő tevékenységformákban követhető, a tevékenységeket, ismereteket a Témakörök, tartalmak című tantervi egység foglalja magában. Az egyes évfolyamoknál a műalkotás elemzéshez felsorolt alkotások ajánlások, melyekből a pedagógiai célnak és a témának megfelelően válogathat a tanító az alábbi szempontok figyelembevételével: - a példák az egyetemes és a magyar művészettörténet. kiemelkedő műveit mutassák be; - legyen közöttük - lehetőség szerint - történeti és mai alkotás is; - a magas művészet példái mellett kerüljenek bemutatásra a magyar népművészet, a nemzetiségek és etnikai csoportok népművészetének alkotásai és a mindennapi környezet tipikus tárgyai, épületei; a helyi, a regionális értékek bemutatása kiemelt fontosságú feladat. Anyanyelvi kommunikáció Szóbeliség, képi információ feldolgozás, szövegértés Esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség esztétikai megismerés, élmények, érzések kreatív kifejezése, helyi, nemzeti kulturális örökségnek a tudatosítása, művészeti alkotások értő és beleérző ismerete, művészi 102

önkifejezés, műalkotások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, esztétikai érzék fejlesztése, nyitottság a művészi kifejezés sokfélesége iránt Matematikai kompetencia kicsinyítés, nagyítás Szociális és állampolgári kompetencia Esztétikai, erkölcsi értékek közvetítése az alkotások alapján Énkép- önismeret Kulturált önkifejezés fejlesztése

1. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységek: Személyes élmények, látvány, történet kifejezése síkban és térben, rajzolással, festéssel, mintázással. Műalkotások, illusztrációk szemlélése, megbeszélése. Látványok megfigyelése és értelmezése. Vizuális jelek felismerése, megértése. Tárgyak csoportosítása, rendezgetése, formájuk és rendeltetésük megfigyelése. Tárgykészítés, díszítés, környezetalakító tevékenység. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kifejezés, képzőművészet Nyelv Formák, vonalak és színek használata, megnevezése. Kiemelés mérettel és színnel. Alkotás Élmények személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl. emberekhez, állatokhoz, növényekhez kötődő vagy családi, iskolai témák). Szépirodalmi téma (pl. meseélmény) megjelenítése síkban, térben. Befogadás Szemlélődés, beszélgetés a látványról, az ábrázolt tárgyakról, élőlényekről, színekről, formákról, tanulói munkákról és műalkotásokról. Megfigyelés, beszélgetés (lehetőleg eredeti) szoborról, festményről. Vizuális kommunikáció Nyelv Vonalak és foltok a képeken, ábrákon. A vizuális jelek tulajdonságai. Alkotás Tárgyak, élőlények témába ágyazott ábrázolása legjellemzőbb vonásaik egyéni megragadásával, mozdulatok egyéni megjelenítése síkon és térben. Befogadás Látványok megfigyelése, leírása (formák, arányok, színek, felületek). Elemi térviszonyok megfigyelése (lent-fent, jobbra-balra, elől-hátul). Testmozgások, gesztusok legfontosabb jellemzőinek megállapítása. Jelek, ábrák gyűjtése, válogatása, csoportosítása a közlés rendeltetése szerint (pl. közlekedési jel, kereskedelmi márka). Tárgy- és környezetkultúra 103

Nyelv A természeti és a mesterséges forma. Tárgyak térbeli helyének meghatározása. Alkotás Egyszerű tárgyak (pl. játékok) készítése elképzelés alapján és mintakövetéssel. Díszítés. Befogadás, megismerés Tárgyak formája és rendeltetése közötti összefüggés felfedezése, megbeszélése, tudatosítása. Tárgyak csoportosítása rendeltetésük, nagyságuk, színük, formájuk, anyaguk szerint. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Technikák Ceruza-, filctoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés (ecsettel, újjal), vegyes technikák (pl. kréta és festék keverése). Mintázás agyagból, plasztilinből. Nyomatkészítés (pl. krumplinyomat, frottázs). Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások: Lásd a 2. évfolyam tananyagában. 2. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységek: Egyéni élményfeldolgozás. A kifejezőeszközök (vonalak, foltok, színek, felületek, ritmusok, síkbeli és térbeli formák) árnyaltabb alkalmazása. Műalkotások megismerése, alkotók és művek megnevezése. Ábrázolás közvetlen szemléletre támaszkodó emlékezet alapján. Képzetépítés, az egyéni formakincs gazdagítása érzéki-tapasztalati úton, a természet és a mesterséges környezet látványának és emberi gesztusoknak a megfigyelésével. Tárgyformálás, díszítés, a tárgyalkotó folyamat, a forma és a rendeltetés viszonyának tapasztalati megismerése. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kifejezés, képzőművészet Nyelv Árnyaltabb vizuális minőségek (többféle színárnyalat, vonalvastagság, szabályos és szabálytalan forma). Formák, színek szimmetrikus elrendezése, egyensúly. Egyszerű vonal-, folt-, színritmusok. Alkotás Személyes és közös élmények képi-plasztikai feldolgozása. Elképzelt jelenet ábrázolása rajzban, festményben, szoborban. Művészeti élmény (pl. bábszínház) megjelenítése síkban, térben. Befogadás Egymás munkáinak és műalkotásoknak a megfigyelése, az élmény összetevőinek (pl. anyag, forma, tér, szín, elhelyezés, téma) megbeszélése. Néhány festmény és szobor alkotójának, a mű címének megnevezése. Vizuális kommunikáció 104

Nyelv A síkbeli ábrázolás elemei (pontok, vonalak, foltok, színek). A vonalfajták (egyenesek, görbék, vékonyabbak, vastagabbak, határolók és felületkitöltők). TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Alkotás Élőlények, tárgyak ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Mimika, grimasz tanulmányozása, utánzása. Érzés, személy megjelenítése. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl. évszak, időjárás). Saját információközlő jelek létrehozása (pl. a tornazsák, az öltözőszekrény megjelölésére). Befogadás, megismerés Élőlények, tárgyak adott szempontok szerinti vizsgálata (pl. anyag, jellemző forma és szín). Egyszerű, mindennapi magyarázórajzok, jelek értelmezése, megfejtése (pl. tankönyv ábrái, újságképek, reklámképek). Karakteres emberi gesztusok (testbeszéd, mimika) olvasása. Tárgy- és környezetkultúra Nyelv Funkcionális és díszítő formálás. A díszítés mintái, elemei. Alkotás Tárgyak készítése könnyen alakítható anyagokból (pl. játékhoz, ünnephez, meséhez). Csomagolás készítése mintakövetéssel, csomagolóanyag díszítése egyénileg (pl. ajándékhoz). Környezetalakító tevékenység. Befogadás Köznapi és ünnepi tárgyak formája, díszítése és rendeltetése közötti összefüggések. Tárgyak megadott szempontok szerinti csoportosítása, vizsgálata. Közismert tárgyak üzenetének megfejtése. Technikák Ceruza-, filctoll-, golyóstoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés és vegyes technikák. Formálás agyagból, plasztilinből (pl. mintázás, hurkafelrakás, formába nyomás, pecsételés). (Origami jellegű) papírhajtogatás. Papírvágás, ragasztás. Egyszerű bábkészítési technikák (pl. síkbáb, ujjbáb, hengerbáb). Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások: 1–2. osztályban: Steindl Imre: Országház, Thököly vár–Késmárk; Medgyessy Ferenc: Anyaság; Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra; Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű; Szőnyi István: Este; Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja; Pablo Picasso: Maia arcképe; Ferenczy Noémi: Noé bárkája– gobelinrészlet; Népművészet: Kispaládi parasztház, Cifraszűr, Bölcső, Csengős népi játék. A következő tanévi fejlesztés feltételei: A tanuló érthetően fejezi ki élményeit, megrajzol egyszerű helyzeteket, változásokat. A képelemeket elrendezi. A színeknek többféle árnyalatát is használja. Megold mintaképzési, sorolási feladatokat. Elkészít egyszerű tárgyakat. Felismeri a különbségeket a használati és a dísztárgy között. Megnevez néhány, sokszor megfigyelt műalkotást. A vizuális képességek fejlettségének színvonala nem akadálya a továbbhaladásnak. 105

3. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységek: Formák, szín- és tónusárnyalatok megfigyelése, kompozíció, ritmus tudatosabb megválasztása. Események illusztrációja, történetek kifejezése képsorozatokban. Műalkotás vizsgálata adott szempont szerint. Műfajok (festészet, szobrászat) és műtípusok (pl. tájkép, életkép) ismerete, műélmény megfogalmazása. Nézetek alkalmazása a térábrázolásban. Tárgyábrázolás megfigyelés alapján. Mozgásábrázolás, változás fázisainak rögzítése. Ábra és üzenet kapcsolatának vizsgálata. Térkép, alaprajz megértése. Önálló tárgykészítés adott rendeltetésnek megfelelően. Mai és régi tárgyak formájának, funkciójának összevetése. A lakóhely egy jelentős emlékének, közgyűjteményének megismerése. Könyvtárhasználat. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kifejezés, képzőművészet Nyelv Az ábrázolási szándék, a vizuális nyelvi elemek és az elrendezés viszonya. Vonal-, folt-, forma- és színritmusok. A képmező. Komponálás különböző formákban (pl. álló, fekvő téglalapon). Az elbeszélő ábrázolás, a lényeges mozzanat kiemelésének eszközei. Alkotás Egyéni és közös élmények (pl. szépirodalmi) feldolgozása, színben, rajzban, plasztikában. Térviszonyokat és mozgást kifejező ábrázolások a téma feldolgozásában. Események, történetek ábrázolása egy képben és képsorozatokban (pl. útinapló). TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Befogadás Műalkotás olvasása, összehasonlítása szempontok szerint; a műélmény megfogal-mazása. Képzőművészeti műfajok (pl. festészet) és műtípusok (pl. tájkép) jellemzőinek elemzése. Néhány tanult műalkotás, valamint szerzőjének és a mű címének ismerete. Könyvtárhasználat, elérhető helytörténeti vagy közgyűjtemény felkeresése. Vizuális kommunikáció Nyelv A jellemző nézet és a forma jelölése, a körülhatároló vonal. A folt a felület betöltésének eszköze. A folt mint a forma jele (pl. árnykép). Alkotás Egyszerű természeti vagy mesterséges tárgy ábrázolása látvány szerint, valamint elöl- és oldalnézetből. Elképzelt tér ábrázolása felülnézetből (pl. várkastély), esetleg makettjének közös elkészítése. Konkrét útvonal megrajzolása emlékezetből. Változások, folyamatok, jellegzetes állapotok, helyzetek ábrázolása képsorokkal. Egyszerű összefüggések ábrázolása magyarázó rajzzal. Befogadás A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének elmondása. Tárgyak vizuális jellemzőinek megállapítása (sík jellegű és tömbszerű forma). 106

Tárgy jellemző nézete, a látvány és az ábra megfeleltetése. Egyszerű alaprajzok és térképek olvasása, értelmezése, összevetésük a valós terekkel. Történés sorrendjének értelmezése fázisrajzok alapján (pl. képregény). Képi információk értelmezése: egyszerűség, érthetőség, a jel és a jelentés viszonya. Tárgy- és környezetkultúra Nyelv A használati tárgyak megjelenése, jelentése, ennek kifejezőeszközei (alak, szín, anyag). Alkotás Funkciónak megfelelő egyszerű tárgy készítése (pl. játékok, bábok, edények, taneszközök). Az egyszerű tárgyalkotó folyamat végigvitele: ötlet (gondolati terv), elkészítés, kipróbálás. Befogadás A rendeltetés (tartalom) és a forma összefüggéseinek megfigyelése, elemzése, a jelen és a múlt néhány tárgya és a lakóhely jellegzetes építményei kapcsán. Építmények összehasonlítása megadott szempontok (pl. rendeltetés) alapján. Az alaprajz fogalmának megismerése, értelmezése. Technikák TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Rajzolás krétával, ceruzával. Festés temperával, vízfestékkel, krétával, vegyes technikával. A mintázás újabb technológiai változatai: építés lapokból szabásminták alapján, díszítés nyomhagyással. Különféle tárgy- és anyagnyomatok, kollázs technikák. Papírtárgyak, papírmunkák (kivágások, papírmetszet, mozaik, montázs). Konstruálás modellező anyagokból (textil, papír, agyag, talált tárgyak). Műalkotás-technikák: akvarell, olajfestmény, kő-, agyag-, bronzszobor. Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások: Hollókői ház, füstös konyha, matyó tisztaszoba, mai lakóház külső és belső képe; Árva vára; Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum; Schaár Erzsébet: Kirakat; Constantin Meunier: Teherhordó munkás; Ferenczy Béni: Játszó fiúk; Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép – ezüstvessző rajz, Hónapok – Berry herceg hóráskönyvéből; Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló; Paul Cézanne: Csendélet; Ferenczy Károly: Festőnő; Fényes Adolf: Testvérek; Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal; Bálint Endre: Vándorlegény útrakél Kentaur alakú aquamanile, Ember alakú butella. A következő tanévi fejlesztés feltételei: A tanuló jellegzetes formákat képes ábrázolni. Visszaadja a színeket. Magyarázó rajzokat készít szövegekhez, előkészítés után rendeltetésszerű tárgyat konstruál. Megérti egyszerű magyarázó rajzok, ábrák értelmét, fotók, illusztrációk, reklámképek üzenetét. Megfogalmazza műélményét, megnevezi a többször megfigyelt műveket és alkotójukat. Felismeri és megnevezi lakóhelyének néhány nevezetes épületét, szobrát. A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek elért fejlettségi szintje nem akadályozhatja meg. 4. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységek: 107

Ellentétek megjelenítése, hangsúlyozás kiemeléssel. Vizuális nyelvi elemek árnyalt alkalmazása, tudatos komponálás. A gondolat, hangulat kifejezéséhez az eszköz megválasztása: a formák, foltok, tömegek elrendezése. Műalkotások hatása, témája és technikája közötti összefüggés jellemzőinek felismerése. Képzőművészeti műfajok rendszerezése, népművészeti tárgyak megismerése. A térábrázolás új eleme a közvetlen megfigyelésen alapuló forma- és színtanulmány, a takarás megfigyelése, a dinamikus mozgásábrázolás. Nézetrajzok, útvonalrajzok, térképek készítése. Tárgykészítés adott elvárásnak megfelelően. Tárgyelemzés, épületelemezés az anyag, a rendeltetés és forma kapcsolatának feltárásával. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kifejezés, képzőművészet Nyelv Ellentétek, színkontraszt, vonalkontraszt. A színek hangulati hatása. Kiemelés forma- és színminőséggel, mérettel, elhelyezéssel, kontraszttal, vonalvastagsággal. Komponálás, egyensúly és feszültség, szimmetria és aszimmetria. Alkotás Adott témához kapcsolódó élmény, hangulat feldolgozása síkon és térben. Élmények, emlékek, gondolatok és történetek feldolgozása közös alkotásokban (pl. illusztrációban, képsorozatban, szoborkompozícióban). Képek, tárgyak jelentésmódosítása formaátírással, átszínezéssel, megszemé-lyesítéssel. Befogadás Képzőművészeti alkotások ismertetése: téma, kompozíció, hatás értelmezése. Egyes képzőművészeti műtípusok jellemzői (pl. vallásos, életkép, illusztráció, lovas szobor). Festmény, grafika és szobor szerzője, címe, műfaja, technikája, műtípusa. Egy közeli kiállítás megtekintése, a lakóhely nevezetes szobrainak, épületeinek megismerése. Könyvtári munka, a múzeumok szerepe. Vizuális kommunikáció Nyelv A formák és színek közlési szándéknak megfelelő elrendezése a képmezőben, illetve a térben. Foltok és tömegek, mint a testesség hangsúlyozásának eszközei. A sötét-világos, hideg-meleg színkontrasztok figyelemfelhívó jellege. Alkotás Modellek rálátásos ábrázolása megfigyelés alapján (színbeli és tónusos megjelenítés). TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Megtapasztalt folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete). Jelalkotás forma-, vonal- és színredukcióval. Befogadás Térkifejezési módok: nézőpont jelölése, takarás, feljebb-lejjebb helyezés. A felülnézet. Magyarázó rajzok, folyamatábrák, funkciója; olvasásuk, üzenetük értelmezése. Színismeretek összefoglaló áttekintése. Ábra és látvány kapcsolatának elemzése. Tárgy- és környezetkultúra Nyelv A tárgyakat használó (fogyasztó) egyéni stílusa, formajegyei. A rendeltetés, az anyag, a forma és a méret összehangolása, célnak megfelelő megválasztása. Az épület külső kifejezőeszközei (méret, tömeg, tagoltság, anyag, hely). 108

Alkotás Egyéni igényt kielégítő tárgyak használatnak megfelelő elkészítése. Befogadás Köznapi és ünnepi tárgy elemzése a rendeltetés, az anyag, a méret, a forma szempontjából. A helytörténeti gyűjtemények, közgyűjtemények rendeltetése, anyaga. Technikák Az előző években már tanult technikák újabb technológiai változatai. Kollázs és montázs. Fonás (pl. madzagszövés), gyöngyfűzés. Textil-, drót- és papírplasztikák és tárgykonstrukciók. Művészeti technikák (pl. egyedi rajz, olajfestés, kőfaragás, agyagmunkák). Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások: A mű kiválasztását témában és technikában egyaránt a tananyag feldolgozáshoz igazítsuk! Magyar koronázási jelvények; Hősök tere, Vajdahunyad vára; Ligeti Miklós: Anonymus; Ferenczy Béni: Bem érem; Götz János: Szarvas; Cseh László: Táncolók; Michelangelo: Ádám teremtése; Ferenczy Károly: Október; Fényes Adolf: Babfejtők; Koszta József: Tányértörölgető; Wágner Sándor: Dugovics Titusz; Glatz Oszkár: Birkózók; Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház; mai lakóház belső és külső képe; Népművészet: kerített ház – Pityerszer; Botpaládi ház, faragott, festett, oromzatos ház – Hegyhátszentpéter; hollókői ház, füstös konyha, matyó tisztaszoba, kapatisztító, kunsági gyapjúhímzés, hímes tojás, mézeseskalácsbáb, aratókorsó, tálak, Miskakancsó. A továbbhaladás feltételei: A tanuló gyakorlott a tanult vizuális nyelvi és kompozíciós készsége használatában. Élményeinek kifejezéséhez önállóan választja meg a megoldást. Motívumai változatosak. Megjelenít egyszerű mozdulatokat. Részt vesz a műalkotások és környezete vizuális üzeneteinek közös elemzésében, önállóan is megfogalmazza véleményét, tetszésítéletét indokolja. Felismeri a képzőművészet több műtípusát (pl. tájkép, életkép). A gyakran megfigyelt és elemzett művek címét és alkotóját megnevezi. Lehetőség szerint felkeresi a lakóhelyén vagy annak környékén található múzeumot vagy néprajzi gyűjteményt. Ott irányított megfigyeléseket végez. A könyvtár képzőművészeti témájú könyveit, művészeti albumait felhasználja feladatmegoldásaihoz. Adott modelleket értelmesen ábrázol megfigyelés után, jellemző formáik, főbb arányaik megragadásával. Felismeri a nézetek összefüggéseit, és fel is vázolja ezeket. Alapvető színismereteit felhasználja alkotásaihoz. Egyszerű képi közléseket alkot és megért. Ötletesen és egyre önállóbban készíti el a különféle rendeltetésű tárgyakat. Felismer és megnevez kapcsolatokat az elemzett tárgyak, eszközök, épületek formája és funkciója között. Alkotó tevékenysége során alkalmazza a tanult technikákat és ábrázolási módokat. Gyakorlott az egyszerű, eszköz nélküli vagy kéziszerszámmal végzett anyagalakításban. A tanuló továbbhaladását nem akadályozhatja meg vizuális képességei fejlettségének aktuális színvonala. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez: · Megismerés, befogadás -

a megfigyelés, a vizuális emlékezet fejlettsége, gyakorlottság a gondolkodási, képzeleti műveletekben, a vizuális információk megértésének szintje, esztétikai értékek felismerése a társadalmi, természeti és tárgyi környezetben, a látvány egyéni értelmezésének, elemzésének minősége. 109

Kreativitás -

a képzelőerő elevensége, a képi gondolkodás fejlettsége, az asszociáció könnyedsége, a konstruálás bátorsága, eredetisége, a kifejezés árnyaltsága, egyedisége.

· Önismeret, önértékelés, önszabályozás -

vizuális esztétikai jellegű preferenciák érvényre juttatása az alkotótevékeny-ségekben, az érzelmek, gondolatok megjelenése a tanuló munkájában, értékek felismerése a társak munkájában, az önálló ízlésben és az alkotótevékenységben megnyilvánuló igényesség, az alkotó folyamatban valóelmélyültség, a megvalósításhoz szükséges érzelmi és akarati jellemzők fejlettsége és szabályozottsága.

110

10. Technika és Életvitel 1- 4. évfolyam A tantárgy heti és évi óraszámai évfolyamonként: Osztály:

1.

2.

3.

4.

Heti óraszám:

1

1

1

1

Évi óraszám:

37

37

37

37

Célok és feladatok: A technika és életvitel tantárgy a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetőséget, egyben hozzájárul a tanulás és a munka megszerettetéséhez, a tudás megbecsüléséhez. A technika és életvitel tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. A műveltségterület a gyakorlati problémamegoldás folyamatában szintetizálja a tanulók ismereteit. Konkrét helyzetekből kiindulva életszerű megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, ezáltal kapcsolatot teremt az iskolai élet és az iskolán kívüli világ között. Célja az, hogy segítse a gyermekeket a technikai környezetbe való beilleszkedésben, a tájékozódásban és az aktív alkotó tevékenységben egyaránt. Konkrét problémahelyzetekből indul ki, életszerű megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, végső soron kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között. A kisiskolás korosztály technikai nevelése a technikai műveltség alapozását, a kézügyesség fejlesztését és a mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus elemi ismeretek és tevékenységek elsajátítását, begyakorlását foglalja magában. A technikai műveltség alapozása gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó elemi ismeretek szerzését, megfelelő technikai szemléletmód formálását jelenti. A tantárgy oktatásában a manualitás központi helyet foglal el, a játékos kézügyességet fejlesztő célok dominálnak. A kéz intelligenciájának fejlesztésére a gyermek-és ifjúkor a legalkalmasabb, nem feledkezhetünk meg arról, hogy később már nem pótolhatók az itt elkövetett mulasztások. Az életviteli ismeretek körébe tartoznak a háztartástan, az egészségnevelés, a szűkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a gazdálkodás, és a szolgáltatások területei. Az életvitelhez sorolhatók a helyes közlekedés, és a közlekedési szabályok ismeretei is. A technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be. Tanításának feladata, hogy optimális feltételeket teremtsen a természetes és mesterséges környezet anyagainak megismeréséhez, anyagvizsgálati tapasztalatok szerzéséhez érzékszervi tapasztalással, összefüggések felismeréséhez az anyagok és a belőlük készült tárgyak között. Gyakoroltassa az anyagfeldolgozás alaplépéseinek alkalmazását. Tájékoztasson az anyagokhoz kötődő mesterségekről és szakmákról. Tegye lehetővé az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai értékeinek, a szerkezet és a forma kapcsolatának felismerését, az épített környezet anyagainak és szerkezeteinek tapasztalati megismerését. Gyakoroltassa a becslést, a mérést, az egymás mellé rendezést, a méretazonosság megállapítását, az önálló tervezést és kivitelezést az építésben és a tárgyalakításban. Tervek, 111

elképzelések rajzi megjelenítését egyéni elképzelés szerint, egyszerű makett elemzését és készítését terv alapján, a munkaeszközök rendeltetésszerű, balesetmentes használatát. Ismertesse meg a szárazföldi, a vízi és légi közlekedés kialakulásának történetét. Készítsen fel a városi, országúti, vasúti, vízi és légi közlekedés szerepének átlátására és használatára eszközeinek bemutatásával, szabályainak megismertetésével és gyakoroltatásával. Gyakoroltassa a kerékpározást forgalomtól elzárt területen, ne csak tanítsa meg, hanem teremtsen is feltételeket a kerékpáros közlekedés szabályainak, valamint az utazással kapcsolatos illemszabályoknak az alkalmazására. Az egészséges táplálkozás, öltözködés és napirend elemi ismereteinek és szokásainak elsajátíttatását, az egyszerű házimunkákban való részvételre való felkészítést az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenységek keretében szervezi meg, és a balesetmentes szabadidőtöltés és játék tanításával is segíti az egészséges életmód és életvezetés megalapozását, a környezetkímélő és a természet szeretetére épülő magatartásformák és szokások kialakítását. FEJLESZTÉSI FELADATAI, KOMPETENCIÁK: A kisiskolások előzetes tudása, tapasztalása, természetes érdeklődése alapján, a környezetről szerzett információi segítségével fejlessze, alakítsa, szintetizálja  a technikai környezethez kapcsolódó ismereteket és magatartást;  a természettudományok és azok alkalmazására vonatkozó kompetenciákat;  az informatikai kompetenciát;  a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciát;  az esztétikai-művészeti tudatosságot és kifejezőképességet;  az anyanyelv és szaknyelv használatát. Fejlesztési követelmények: Feladatok és tevékenységformák: A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az ember életében, haszna és veszélyei.  Érdeklődés a közvetlen mesterséges környezet (a lakás, az iskolai és a lakókörnyezet) iránt, arról szóló tapasztalatszerzés.  Szabálykövető magatartás a közvetlen mesterséges környezetben.  A közvetlen környezet birtokbavétele a tapasztalati megismerés és annak élvezete, az élő és élettelen anyaggal végzett tevékenység élménye. Az alkotás folyamata, a gyakorlati problémafelismerési és problémamegoldó folyamat részei.  Problémafelismerés  Személyes igények, szükségletek megnevezése. Az egyéni indíttatású probléma felismerése és megértése segítséggel. A technikai probléma megfogalmazása.  Tervezés  A megoldáshoz vezető út kitalálása, megtervezése.  Kommunikáció: a terv megjelenítése szóban, írásban, rajzban, anyagban.  A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek. A munka megszervezése és kivitelezése:  A konstruáláshoz, kivitelezéshez szükséges terv megértése (szövegértés, rajzolvasás, mintakövetés). Egyszerű megoldás kiválasztása és megvalósítása.  Alapanyagok alakítása kézzel, egyszerű eszközzel. Az anyagalakítás örömforrásként való megélése. A tevékenység és az eredmény értékelése: 112



Az elemi alkotó-, kritikai (önértékelő), megfigyelő-, ítélő és kommunikációs képességek működtetése az alkotó- és elemzőmunka folyamatában.

Munkavégzési és tanulási szokások:  Rend, tisztaság, szabálykövetés, időbeosztás. Általános képességek és készségek fejlesztése: Kognitív képességek és készségek:  A szükségletek és lehetőségek felismerése, belátás (összefüggés - felismerés); problémafelismerés és megoldás (kreativitás), rendszerezés; tervezési képesség (térérzékelés, ábraolvasás); alkotóképesség; konstruáló képesség (modellalkotó képesség); tájékozódó, helyzetfelismerési képesség, kommunikatív képesség. Pszichomotoros képességek és készségek:  Kivitelezés; kombinatív képesség; önellenőrzés, utánzás; kiválasztás; mozgáskoordináció; helyzetváltoztatás; helyzetfelismerés. Személyes képességek és készségek  Az önismeret, az önfejlesztés, az önkiszolgálás, az önellátás képessége; önvédelmi képesség (baleset 0megelőzés, közlekedés); kitartás; céltudatosság; szervezés, kezdeményezés, akaraterő. Szociális képességek és készségek:  Felelősségtudat, felelősségvállalás, együttműködés; kapcsolatteremtés. 

kötelességtudat;

segítőkészség;

alkalmazkodás,

Kompetenciák Szociális és állampolgári kompetenciák Hon- és népismeret Gazdasági nevelés Környezettudatosság A tanulás tanítása Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra , demokráciára való nevelés Anyanyelvi kommunikáció (szóbeliség, információkezelés, kommunikáció-értékelés) Énkép, önismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Anyanyelvi kommunikáció Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia (tájékozódás a munka világában) Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség (esztétikai érzék, harmónia) Szociális és állampolgári kompetencia (önértékelés, nyitottság, társas aktivitás, önfejlesztés) (nyitottság, társas aktivitás, önfejlesztés Természettudományos kompetencia 113

(megfigyelés, kritikus gondolkodás, összehasonlítás, analógiák felismerése, keresése, kialakítása, modellalkotás, alkotóképesség) Digitális kompetencia (IKT alkalmazás) Matematikai kompetencia (becslés, mérés, térbeli tájékozódás) 1. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységformák

Tartalmak

Anyagok: Ismerkedés a természetes anyagokkal, például agyag, fa, termések, levelek, szalma, nád, és a feldolgozott (átalakított) anyagokkal, például papír, fonal, textília. Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata érzékszervekkel.

A természetes és a mesterséges környezet anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai és anyagaik. A természetes és a feldolgozott (átalakított) anyagok.

114

Belépő tevékenységformák Az anyag felhasználása. Kézművesség: Összefüggések felismerése érzékszervi tapasztalással az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között, az anyagok alakítása során. Például anyag gyúrása, lapítása, gömbölyítése, formázása;; a papír tépése, sodrása, nyírása, hajtogatása;

Tartalmak

A természetes és a feldolgozott (átalakított) anyagok tulajdonságai. Az eszközök és szerszámok rendeltetésszerű és balesetmentes használata.

Mérés: Egymás mellé rendezés, méretazonosság megállapítása, méretre alakítás. Körvonalrajz, alaprajz Közlekedési ismeretek: A közlekedés irányított megfigyelése, szabályainak értelmezése. A gyalogos közlekedés szabályai. A közlekedésben való részvétel gyakorlása. biztonságos tömegközlekedés. Az utazással kapcsolatos magatartásformák megismerése és gyakorlása. A veszélyhelyzetek elemzése, megbeszélése, megelőzési stratégiák kialakítása.

A

Életvitel – háztartástan: Házimunkák megfigyelése, a munkamegosztás jelentőségének és módjának felismerése a családban, rajzos napirend Házimunkák, munkamegosztás. készítése. Az egészséges táplálkozás és öltözködés. Az egészséges ételek és ruházat kiválasztása, és indoklása Fogalmak: Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk: természetes és feldolgozott (átalakított) anyagok, alak, alakíthatóság, képlékeny, kemény, simaság, gömbölyű, hengeres, lapított, nyomott, tömbszerű, érdes, hajlékony, sodrott, tépett, hajtogatott, vonalszerű, lapszerű, merev. Közlekedési ismeretek: gyalogos közlekedés, közlekedési szabályok, gyalogátkelőhely, járda, járdaszegély, jel, jelzés, jelzőlámpa, zebra, tömegközlekedés. Életvitel, háztartástan: házimunkák, munkamegosztás, egészséges táplálkozás, egészséges öltözködés.

115

2. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységformák Ember és környezete: Az évszakok és az időjárási elemeinek (pl. napsütés, derült idő, eső, havazás, szél) felismerése és tulajdonságaik bemutatása. A lakóhely szűkebb földrajzi környezetének bemutatása. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módjainak felsorolása (pl. öltözködés, kunyhóépítés, házépítés). A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzőik elmondása. Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk: A képlékeny anyagok megmunkálása, a henger- és a kúpforma összehasonlítása. Természetes anyagokból játékkészítés utánzással, majd önállóan, egyéni elképzelés alapján. A fához kötődő mesterségek megfigyelése (fafaragó, faesztergályos). Különböző papírfajták megismerése anyagvizsgálat és megmunkálás során. A fonal és a textília tulajdonságainak vizsgálata érzékszervi tapasztalással. Csomózások, hurkolások, sodrások, fonások, alkalmazása játékkészítés közben. Kézi varrás gyakorlása.

Tartalmak Védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen. A természetes és mesterséges környezet. A lakóhely és a lakótér. Az ember természetátalakító munkája.

Az anyagok vizsgálata, anyagtulajdonságok. Az anyagok alakítása, célszerű és takarékos anyagfelhasználás. Mesterségek, gyártási folyamat. A helyes eszköz és szerszámhasználat.

A mérés szerepe a technikában. Látszati Mérés: A becslés és a méretmegadás gyakorlása. rajz, vázlatrajz. A kicsinyítés és a nagyítás Körvonalrajzok készítése. szükségessége, jellemzői, eljárásai. A makett. Az elrendezés, az esztétikum és az egyensúly szerepe. Tervezés, építés: Építés térben egyéni elképzelés alapján építőelemekből. Makettek építése látszati rajzok alapján.

Közlekedési ismeretek: A veszélyhelyzetek felismerése, elemzése A biztonságos közlekedés. A és elkerülésük módjainak megbeszélése, forgalomirányítás szerepe a közlekedés 116

Belépő tevékenységformák

Tartalmak

modellezése. A közlekedési eszközök használati szabályainak értelmezése, alkalmazásuk gyakorlása. A tömegközlekedési eszközök használatának gyakorlása.

biztonságában. A forgalomirányítás jelzései. Jelzőtáblák, jelzőlámpák, gyalogátkelőhelyek. Vasúti átjáró, sorompó, fénysorompó. Az utazásról. Viteldíj. A mozgólépcső használata. A biztonsági sáv szerepe a balesetek elkerülésében.

Életvitel, háztartástan: Az otthoni és az iskolai környezet és tevékenységek jellemzőinek összevetése. Az osztályterem díszítése. A ház körüli (otthoni) teendőkben való részvétel, lehetőségeinek gyűjtése, a teendők megbeszélése. a házimunkákban való szerepváltás elmondása. A házimunkák veszélyforrásainak elemzése, a megelőzés lehetőségeinek megbeszélése. Az egészséges táplálkozás, a helyes és a helytelen étkezési szabályok bemutatása, értelmezése. A takarékossággal kapcsolatos tapasztalatok gyűjtése. Az iskola közelében lévő szolgáltató egységek felkeresése és megismerése. (például: posta, fodrászat, bevásárló helyek).

A házimunkák fajtái.

A házimunkák veszélyforrásai. Az egészséges táplálkozás ismeretei. A takarékosság fontossága. Szolgáltatások.

Fogalmak: Ember és környezete: lakóhely, lakótér, természetes környezet, mesterséges környezet. Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk: alapanyag, anyag - átalakítás, anyagtakarékosság, fafaragó, faesztergályos, nyersanyag, termék, csomózás, hurkolás, sodrás, fonás, Tervezés, építés: méret, makett. Közlekedési ismeretek: forgalomirányítás, átjáró, biztonsági sáv, fénysorompó, jelzőlámpa, jelzőtábla, sorompó, mozgólépcső. Életvitel, háztartástan: háztartás, házimunkák veszélyforrásai, helyes étkezés, helytelen étkezés, takarékosság, szolgáltatás.

117

A következő tanévi fejlesztés feltételei: Az ember természetátalakító munkájával kapcsolatos tapasztalatokból példák sorolása (lakóhely és lakótér). Az megfigyelt anyagok vizsgált tulajdonságainak felismerése, megnevezése konkrét tárgyakon. A tulajdonságokkal kapcsolatos tapasztalatok felhasználása a megmunkálás során. Az elvégzendő munkákhoz szükséges eszközök és szerszámok biztos, balesetmentes használata. Egyszerű modell tervezése és építése. A biztonságos gyalogos közlekedés szabályainak ismerete. A háztartás ismert feladatainak és veszélyforrásainak megnevezése, védelmi stratégiák ismertetése. Példák sorolása az egészséges táplálkozásról és annak fontosságáról az ember életében. A takarékosság lehetőségének felismerése egyszerű problémaszituációban. 3. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységek

Tartalmak

Az ember és környezete: A környezet tárgyainak anyagai és eredetük Élővilág és tárgyi környezet. A biológiai megismerése. élőhelyek hasznosítható anyagai. A hasznosítható élettelen anyagok. Anyagok megmunkálása, felhasználása: Természetes anyagok (fa és a természet kincsei), és feldolgozott (átalakított) anyagok (papír, fonal, textil) vizsgálata, alakítása. A szerkezet, tulajdonság, funkció összefüggéseinek felfedezése a tárgyalakításban. Az előkészítő, alakító és kiegészítő műveletek elvégzése. Tárgy készítése, saját ötletek megvalósítása, a funkció, forma és esztétikum együttes figyelembevételével. Darabolás, hegyezés, faragás (rovásfaragás), papírhajtogatás, karcolás, vágás, fonás, szövés, kézi varrás gyakorlása konkrét feladatokban. A szükséges szerszámok és eszközök balesetmentes használatának gyakorlása. Fához kötődő mesterségek megismerése, például ács, asztalos.

Az anyagok vizsgálata. Az anyag látható szerkezete. Formálhatóság és terhelhetőség. Az anyagok átalakítása. A szerkezet, a tulajdonság és a funkció összefüggése. A népművészet hagyományaihoz kapcsolódó tárgyalakítás, mintakövetéssel. Fához kötődő mesterségek.

Tervezés, építés: Az építészet történeti fejlődésének tanulmányozása. A népi építészettel kapcsolatos tapasztalatok felhasználása tervező és építő feladatokban. Építészet fejlődése. Népi építészet. Építés térben. A lakás szerkezete. Az emberi alkotással létrehozott belső terek Mérés, műszaki ábrázolás: A mérési eredmények feljegyzése. esztétikája. A méretek leolvasása a rajzokról. 118


Tartalmak

Alaprajzkészítés. Mérés centiméter pontossággal. Mérési eredmények. A méretmegadás elemei. Rajzolvasás. Közlekedési ismeretek: A közlekedési eszközök használatának Alaprajz. szabályai, ezek ismerete és gyakorlása. A biztonságos közlekedés gyakorlása tömegközlekedési eszközök használatával. A közlekedés kialakulása, a kerék A kerékpáros közlekedés gyakorlása. szerepének fontossága. Városi tömegközlekedés. Kerékpáros közlekedés. Utazás vasúton. Közlekedésbiztonság. Életvitel, háztartástan: A háztartást megkönnyítő eszközök megismerése és használatuk gyakorlása. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység algoritmusának bemutatása. A háztartási balesetek veszélyeinek Háztartási eszközök és biztonságos felismerése és megelőzési módjuk használatuk. Testápolás. Egészséges bemutatása konkrét helyzetekben. táplálkozás. A korszerű táplálkozás szabályainak Lakóhelyi szolgáltatások. értelmezése. A testápolás alapvető A mosó- és mosogatószerek használati szabályainak alkalmazása helyzetgyakor- utasításainak betartása. latokban Példák gyűjtése a. helyes idő-, anyag - és pénzbeosztásra. A zsebpénz felhasználásának és megtakarításának megtervezése. A telefon használatának A zsebpénz. gyakorlása. Takarékosság, gazdálkodás, megtakarítás. Fogalmak: Ember és környezete: élőhely, élővilág, tárgyi környezet. Anyagok megmunkálása, felhasználása: formálhatóság, terhelhetőség, előkészítő műveletek, alakító műveletek, kiegészítő műveletek, rovásfaragás, ács, asztalos. Tervezés, építés: építőanyagok, építkezés sorrendje, a lakás szerkezete, belső tér, település, népi építészet, méretmegadás elemei. Közlekedési ismeretek: közlekedés, a kerék, közlekedésbiztonság, a kerékpár, közlekedési eszközök. Életvitel, háztartástan: háztartási eszközök, napirend, testápolás, használati utasítások, zsebpénz, takarékoskodás, gazdálkodás. A következő tanévi fejlesztés feltételei: Az élő és a tárgyi környezet kapcsolatának megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása feladathelyzetben. Az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum összefüggéseinek érvényesítése a tárgykészítés folyamán. Szakszerű és biztonságos szerszámhasználat. Egyszerű makett irányított tervezése és elkészítése. Egyszerű ábra olvasása és értelmezése. Mérés centiméter pontossággal. A biztonságos gyalogos közlekedés és tömegközlekedési eszközhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása szituációs játékokban. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység bemutatása társaknak. 119

4. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységek

Tartalmak

Az ember és környezete: Természetes és mesterséges környezet Épített környezet, korszerű építmények: szempontokkal irányított megfigyelése. épületek, utak, alagutak, hidak, felüljárók, A technikai érdekességek, természeti toronyházak, tornyok. "találmányok" megfigyelése, bemutatása. A városi és falusi élet összehasonlítása, vélemény megfogalmazása a tapasztalatokról.

Anyagok megmunkálása, felhasználása: Természetes és feldolgozott (átalakított) anyagok csoportosítása. Az anyagvizsgálatok elemi módszerének megismerése (fa és a természet kincsei, fém, fonal, textília, műanyag) és alkalmazása feladathelyzetben. Az alapanyagok célszerű kiválasztása és a legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban. A technológiai lépések alkalmazása, önálló tervezés és kivitelezés. A problémamegoldó döntések rövid indoklása.

Az anyagok csoportosítása. Az anyagok vizsgálata. Az anyagok átalakítása (feldolgozása). Az alapanyag, a résztermék, a termék, a hulladék és a melléktermék fogalma. Cserélhetőség, szabvány. Hagyományos technológiák a ház körül és a kézművességben.

Tervezés, építés: A feladat elképzelése, megoldási tervek készítése. A forma, a funkció és a méret A cél megfogalmazása: a rendeltetés, a közötti összefüggések megállapítása és célszerűség, a szerkezet, a tulajdonságok és felhasználása a tervezés során. A műveleti a forma összhangja. sor önálló megalkotása és végrehajtása. Mérés, műszaki ábrázolás: A mérés és a rajzeszközök használatának gyakorlása. A tárgy jellemzése alaprajz és vázlatrajz alapján. Alaprajz és nézet. Épített környezet: Egyszerű makettek készítése és a kész munka összehasonlítása a tervekkel. A terv funkcionális és formai megfele- Az emberi alkotással létrehozott terek lésének megállapítása. esztétikai követelményei. A szerkezet és a forma kapcsolata. Az elrendezés szabályai. Működőképesség és esztétikum. A szín, a forma és a harmónia hatása a közérzetre. 120


Tartalmak

Közlekedési ismeretek: A tömegközlekedési szabályok értelmezése, alkalmazása szituációs játékokban. A A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, kerékpáros közlekedés gyakorlása, táblák, vízi és légi közlekedés. lámpák, útburkolati jelek megismerése. Helyi és távolsági közlekedés. Szabálykövető magatartás gyakorlása élethelyzetekben.

Életvitel, háztartástan: Egyszerű háztartási munkák bemutatása. Megoldásmódok keresése az idővel való gazdálkodás bemutatására. A munkaterület tisztán tartása, rendszeretetet fejlesztő gyakorlatok. Az egészséges és kultúrált étkezés szabályainak bemutatása, megbeszélése, alkalmazása. Szabadidős programok összeállítása. A takarékossággal kapcsolatos példák felismerése, gyűjtése. . A szolgáltatások használata, például telefonos tudakozó, mentők, tűzoltók, rendőrség, pályaudvarok hívása.

Háztartási munkák. Kultúrált, egészséges étkezés. Balesetmentes szabadidőtöltés és játék. Öltözködési szabályok. Takarékosság Mosó- és mosogatószerek biztonságos használata. A magatartás esztétikuma. Értékrend alakítása. A lakásból szolgáltatások.

elérhető

legfontosabb

Fogalmak: Ember és környezete: épített környezet, korszerű építmények, technikai érdekességek. Anyagok megmunkálása, felhasználása: cserélhetőség, hulladék, melléktermék, műanyag, résztermék, szabvány, szerkezeti anyagok, technológia, termék. Tervezés, építés: cél, célszerűség, esztétikum, műveleti sor, rendeltetés, stabilitás, termék, terv, nézet, nézeti ábrázolás, elrendezés, harmónia. Közlekedési ismeretek: helyi közlekedés, irányítási rendszer, szárazföldi közlekedés, távolsági közlekedés, vízi közlekedés, légi közlekedés. Életvitel, háztartástan: háztartási munka, tervszerűség, időbeosztás, tisztaság, rendszeretet, kultúrált étkezés, szabadidő, öltözködési szabályok, takarékosság, legfontosabb segélyhívószámok. A továbbhaladás feltételei: Épített környezet, korszerű építmények megnevezése. Az anyagfeldolgozás általános jellemzőinek ismertetése. Az anyagvizsgálatok elemi módszereinek ismerete és használata. A technológiai lépések helyes alkalmazása konkrét feladatokban. Az anyagok takarékos és célszerű felhasználása a munkadarab tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. A tervek és elképzelések vázlatos rajzi megjelenítése. Egyszerű makett készítése és elemzése a terv alapján. A közlekedés szabályainak felhasználása problémahelyzetek megoldásához, elem121

zéséhez. A kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete. Kulturált közlekedési magatartás modellezése szituációs játékokban, helyzetgyakorlatokban. Beszámoló egyszerű háztartási munkák elvégzéséről. A takarékosság fontosságának és lehetőségének felismerése konkrét helyzetekben. Időjáráshoz, évszakhoz, napszakhoz, alkalomhoz kapcsolódó életviteli szokások értelmezése, indoklása. Szempontok a tanulók tevékenységének értékeléséhez: Probléma felismerés és tervezés      

a technikai problémák felfedezésének és szóbeli megfogalmazásának képessége, a probléma megoldásához vezető út/utak kitalálása, a tervkészítésben való gyakorlottság, a terv értelmezhetősége /szóbeli megfogalmazásban, írásban, anyagban), a terv egyedisége, az elképzelés ötletessége, a terv megvalósíthatósága, illetve ennek megítélése ( pl. a feltételek és a kivitelezési lehetőségek, a képzelet és a megvalósítás realitásainak összevetésével),

A munka megszervezése és kivitelezése       

a technikai szövegek értelmezésében, a rajzolvasásban, a mintakövetésben való gyakorlottság, a megfelelő (kivitelezhető) megoldási terv felismerése, az anyagalakítás és szerszámhasználat fogásainak, a kettő megfeleltetésének elsajátítási szintje, a munkafolyamatban való elmélyültség, a munkatevékenység örömtelisége, az ésszerűségi, a takarékossági és az esztétikai szempontok érvényesítése a tevékenység folyamatában, a kész munkadarab működőképessége, funkciónak való megfelelése.

A megvalósítás értékelése   

a megfigyelőképesség, a folyamatkövetés és a kritikai érzék fejlettsége, a régebbi tapasztalatok és a megszerzett tudás felhasználása a tevékenység (saját és másoké) és a munkadarabok értékelésekor, a megfigyelési szempontokra figyelés a vélemény kialakításakor, a megfogalmazás értelmessége.

A munka-és a tanulási szokások       

a rend iránti igény a munkafolyamatban, a szabálykövetés fejlettsége, a kontroll és a hibajavítás készségeinek kialakultsága, gazdálkodás az idővel, az anyaggal, az eszközök funkcionális és kíméletes használata, saját és mások testi épségének, egészségének megóvása, együttműködés, a segítségadás és a munkamegosztás módjának ismerete, egymás segítése a megvalósítás folyamatában.

122

11. Testnevelés 1 - 4. évfolyam A tantárgy heti és évi óraszámai évfolyamonként: Évfolyam Heti óraszám

1. 3

1. Rendgyakorlatok, szervezési feladatok

folyamatos 20 20 12

12

3. Járások, futások, szökdelések, ugrások, dobások

19

19

22

22

4. Támasz-, függés-, egyensúlygyakorlatok

12

12

20

20

5. Labdás gyakorlatok

20

20

24

24

6. Küzdőfeladatok, játékok

10

10

10

10

8

8

8

8

8. Úszás

22

22

-

-

Szabadon felhasználható órák

-

-

15

15

111

111

2. Előkészítés és prevenció

7. Szabadidős sporttevékenységek

Évi óraszám

2. 3

3. 3

4. 3

111 111

Célok és feladatok: Az iskolai testnevelés és sport igényt kelt az esztétikus test, a szép, biomechanikailag helyes testtartás kialakítása és fenntartása iránt. Az elérni kívánt állapot: a játék- és sportkultúrában való tájékozottság, a rendszerezett speciális kognitív, affektív-emocionális és motoros tudás a játék- és sporttevékenység jellegzetes területein, az önálló testedzésre, sportolásra, mozgásos önkifejezésre való felkészítés. A testnevelés hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsüljék társaik teljesítményét, motorikusan képzettek legyenek. Mozgásuk kulturált legyen, felismerjék a testnevelés egészségügyi és prevenciós értékeit, személyes és társas élményük a mozgásos játék, a versengés öröme. Még fokozottabban kell figyelni arra, hogy az iskolába kerülő gyerekek általában magasabbak és súlyosabbak, kevesebb a mozgástapasztalatuk, és alkalmazkodóképességük is gyakran gyengébb. A testnevelés és sport mozgásanyagának segítségével az eddiginél nagyobb hatékonysággal fejlesztendők a közoktatásban részt vevő korosztályok értelmi képességei is. A gyermek fejlesztésében a testnevelés és sport mozgásanyagának pozitív élményekkel teli elsajátítása egyszerre cél és eszköz. A közoktatás kimeneti szakaszához közeledve a tudatos, rendszeres képzésben megjelenik a sportkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő szabály, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges alapot és lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez. Cél, hogy sikeres, aktív életvitelű, pozitívan gondolkodó állampolgárokat formáljon, akik örömet lelnek a különféle pszichomotoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a terheléseket, a fizikai igénybevételeket, vállalják a közösségi felelősséget, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a normákat, a megmérettetést és az értékelést. Célja továbbá, hogy a nemek felkészüljenek sajátos feladataikra, szerepeikre, munkáltatóként és munkavállalóként, állampolgárként gondot fordítsanak a fizikai állapotukra, és élethossziglan fenntartsák alkotóképességüket olyan társas kapcsolatok mellett, amelyekben természetes az elfogadás, az együttműködés, a fair play szelleme. A fenntarthatóságot a 123

testmozgások során kialakítandó, az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata biztosítja. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlődés szerinti értékelést. A mindennapos testedzés az életvitelszerű alkalmazás begyakorlásának leghatékonyabb eszköze lehet. A napi rutinba való beépülés a kulcsfontosságú gyakorlat színtere, csakis előre tervezetten irányítottan éri el stratégiai célját, a tudatosan aktívan élő állampolgárok számának növekedését. Mindezek következtében az iskolai testnevelés és sport pedagógiai, nevelési hatásai jelentősen meghaladják a tananyag elsajátíttatásának és számonkérésének a szintjét. A testnevelés- és sportoktatás eredménye nemcsak a tananyag valamilyen szintű elsajátítását, hanem az egészséges életmód és a testkultúra fejlesztését is jelenti. Ennek keretében a mozgáskultúra kialakításán túl a szervezet edzettségi szintjének emelése, alakítása is folyik. A mindennapos testnevelés az iskolaotthonos osztályainkban a testnevelés órákon felül az órarendbe iktatott játékos testmozgás keretében valósul meg. E foglalkozások alatt az évfolyam testnevelés tananyagához illeszkedő tartalmak gyakorlása történik játékos formában. Törekszünk arra, hogy ezek az órák az időjárástól függően a szabadban valósuljanak meg. Az egészséggel kapcsolatos feladatok: biztosítani a biológiai éréshez alkalmazkodó, egészséges testi fejlesztést, a fejlődés mérését; a higiéniai szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása; megfelelő felkészítés keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére; a prevenció lényegének és relaxációs eljárásoknak a megismerése, megértése, a testi és lelki ártalmak megelőzése és kezelése. A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése; az úszás elsajátítása; a kondícionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése. Sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség-készlet megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képesség fejlesztéshez és a játékhoz, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai, biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: előidézi, elősegíti az egészséges személyközi, társas kapcsolatok átélését, magában foglalja a pozitív életérzést, az örömszerzést, szórakozást, a versenyélményeket, teljesítményt, kollektív sikert, a tevékenység örömét. Értékes személyiségvonások fejlesztése: a sport és testnevelés észrevétlenül alakítja a környezettudatos magatartást; az óvó tájhasználat, a természet szeretete, környezetkímélő magatartás., az épített környezet védelme, a takarékos energiahasználat, a káros szenvedélyek elleni küzdelem és a szelektíven szemetelő rutin a felnőttkorra is könnyen transzferálható. A testnevelés és sport oktatása során elsődleges, hogy     

a pozitív hozzáállás váljon uralkodóvá, a sikert és örömet szerző, játékos eljárások kerüljenek előtérbe; a kiválasztott mozgásformák a változatosságot biztosítsák; a prevenció, a gerincoszlop és az ízületek védelme a tanórai bemelegítésben, az óraszervezés első elemeként minden foglalkozáson történjen meg; a biomechanikailag helyes testtartás kialakítása, illetve fenntartása minden évfolyamon jelenjen meg; a légzőtorna, a szabad levegőn való tevékenység rendszeresen épüljön be a tanórák rendszerébe; 124



a gerinc- és ízületvédelem, valamint a sérülések és balesetek megelőzése a testnevelés teljes fejlesztési területére, tananyagára, a tanórai és a tanórán kívüli sportfoglalkozások teljes körére terjedjen ki;  a testnevelés és sport az egész életen át tartó tanulás fizikai és szellemi megalapozásához járuljon hozzá;  az erkölcsi, akarati tulajdonságok fejlődjenek;  a szocializációs folyamatok differenciálva, az egyénhez igazodóan alakuljanak;  a tanulók önismeretre építő, belső kontrollja erősödjön;  alakuljon ki a tanulók személyes és szociális felelőssége a társas környezet lelki, fizikai fejlődése és a természeti környezet megóvása iránt;  a kultúra, testkultúra területein a verbális és nem verbális ismeretek köre bővüljön;  a teljes nevelési-oktatási folyamatban a feladat iránti elkötelezettség, a motiváltság fennmaradjon;  a megtanult testkulturális tevékenységeket kontrollált versenyhelyzetekben, iskolai, területi vagy országos bajnoki rendszerekben ki lehessen próbálni;  az oktatási eszközök, sportszerek megválasztásában és alkalmazásában az életkori sajátosságok, a sérülés- és baleset-megelőzési szempontok érvényesüljenek;  a 6–11 éves korú, a konkrét műveleti gondolkodás szintjén álló gyerek változatos, de egyszerű szabályokkal megoldható szituációkat éljen át, és kapjon lehetőséget a sikeres végrehajtást biztosító szabályok kitalálására, a kombinációs lehetőségek kipróbálására. A testnevelés és sport olyan műveltségi terület, amely  a bevezető időszakban, a saját testérzékelés magalapozása során kiemelten fejleszti a megfigyelés, a gondolkodás, tanulás képességének fizikai-élettani alapjait;  teherbírást, edzettséget ad, testi és lelki alkalmazkodásra késztet;  megelőzi és kezeli a testi és lelki ártalmakat;   

biztosítja a biológiai éréshez alkalmazkodó, egészséges testi fejlesztést, a fejlődés mérését; előidézi, elősegíti az egészséges személyközi, társas kapcsolatok átélését; magában foglalja a pozitív életérzést, az örömszerzést, szórakozást, a versenyélményeket;

• a sport- és mozgáskultúrával összefüggő, rendszerezett ismereteket ad, és számon kéri azokat. A testnevelés és sport oktatása során elsődleges, hogy  a pozitív hozzáállás váljon uralkodóvá, a sikert és örömet szerző, játékos eljárások kerüljenek előtérbe;

125



a kiválasztott mozgásformák a változatosságot biztosítsák; 

a prevenció, a gerincoszlop és az ízületek védelme a tanórai bemelegítésben, az óraszervezés első elemeként minden foglalkozáson történjen meg;



a biomechanikailag helyes testtartás kialakítása, illetve fenntartása minden évfolyamon jelenjen meg;



a légzőtorna, a szabad levegőn való tevékenység rendszeresen épüljön be a tanórák rendszerébe;



a gerinc- és ízületvédelem, valamint a sérülések és balesetek megelőzése a testnevelés teljes fejlesztési területére, tananyagára, a tanórai és a tanórán kívüli sportfoglalkozások teljes körére terjedjen ki;



a testnevelés és sport az egész életen át tartó tanulás fizikai és szellemi megalapozásához járuljon hozzá; az erkölcsi, akarati tulajdonságok fejlődjenek; a szocializációs folyamatok differenciálva, az egyénhez igazodóan alakuljanak; a tanulók önismeretre építő, belső kontrollja erősödjön;

     

alakuljon ki a tanulók személyes és szociális felelőssége a társas környezet lelki, fizikai fejlődése és a természeti környezet megóvása iránt; a kultúra, testkultúra területein a verbális és nem verbális ismeretek köre bővüljön; a teljes nevelési-oktatási folyamatban a feladat iránti elkötelezettség, a motiváltság fennmaradjon;

• a megtanult testkulturális tevékenységeket kontrollált versenyhelyzetekben, iskolai, területi vagy országos bajnoki rendszerekben ki lehessen próbálni; 

az oktatási eszközök, sportszerek megválasztásában és alkalmazásában az életkori sajátosságok, a sérülés- és baleset-megelőzési szempontok érvényesüljenek;



a 6—11 éves korú, a konkrét műveleti gondolkodás szintjén álló gyerek változatos, de egyszerű szabályokkal megoldható szituációkat éljen át, és kapjon lehetőséget a sikeres végrehajtást biztosító szabályok kitalálására, a kombinációs lehetőségek kipróbálására.

Fejlesztési követelmények: Az egészséges testi fejlődés segítése: A tanulók életkorának megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgatórendszerük. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet. Aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. Alakuljon ki a testtartásért felelős izmok izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálása. A foglalkoztatás hatására szilárduljon egészségük, váljanak ellenállóvá a megbetegedésekkel szemben.

118

A mozgáskultúra fejlesztése: Tudjanak gyorsan, illetve kitartóan futni, igyekezzenek iramukat a távhoz és a terephez igazítani, futás közben akadályokat leküzdeni. Sajátítsanak el ugrás-, dobás- (hajítás-, lökés-, vetés-) technikákat, ezzel is gazdagítva alapvető (generikus) készségkészletüket. Sajátítsanak el egyszerű, torna jellegű támasz- és függéshelyzeteket, legyenek képesek egyszerű hely- és helyzetváltoztatásokra támaszban és függésben. Jellemezze tevékenységüket kreativitás a legváltozatosabb feladathelyzetekben. Elemi szintű játékkészség birtokában szívesen vegyenek részt egyszerűsített sportjátékokban. Váljanak vízbiztossá, sajátítsanak el egy úszásnemet. Sajátítsanak el viselkedési mintákat a fenyegetettség elkerülésére. Fejlődő tendencia jellemezze kondicionális és koordinációs képességszintjüket, mozgásos cselekvési biztonságukat. Életkoruknak megfelelően fejlett izomzattal legyenek képesek uralni testtömegüket a különböző feladatmegoldások során. Legyenek képesek összerendezett mozgásokra. Ismerjék a játékok elemi szabályait. Értsék a feladatmegoldások elemi logikáját. A mozgásigény fenntartásának követelményei: Élményként éljék meg az új feladatmegoldások elsajátítását, a játékot, versengést, sportolást. Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránti igényük.

Kompetenciák Szociális kompetencia Az óra szervezéséhez szükséges egyszerű alakzatok megismerése, végrehajtása. A testnevelés óra formai és tartalmi elemi szintű megismerése. Intellektuális kompetencia. Rendszerszemlélet megalapozása Test-test elleni küzdelem megismerése, sportszerűség betartása. Társas aktivitás. Türelem, segítőkészség nehezebb tornafeladatok végrehajtásánál Sportszerű test-test elleni küzdelem. Fair-play! Egymásra való odafigyelés, segítőkészség. Empátia Egymásra való odafigyelés. Sportszerű versengés. A játékokban etikus magatartás. Döntésképesség A keresztény emberre jellemző társas problémamegoldás, kapcsolatok, viselkedés kialakítása. Személyes kompetencia. Önértékelés Esztétikai érzék. (Szép, pontos végrehajtás.) Harmónia. Oksági gondolkodás. Intellektuális kompetencia. Kapcsolatba hozás. Összehasonlító érzékfejlesztése. Lényegkiemelés. Képi információ feldolgozás. Atlétikai alapismeretek elsajátítása. Mozgáskoordináció kialakítása. 119

Állóképesség megalapozása. Testi és lelki egészség Pozitív beállítódások: Magatartások és szokások kialakítása Akaraterő, kitartás. Személyes kompetencia. Kezdeményező képesség, vállalkozó kompetenciák Felelősségérzet Környezettudatosság. Egészségtudatosság Matematikai kompetencia Járás és futás technikájának megkülönböztetése (összehasonlító kompetencia) Alap állóképesség alapozás önfejlesztés, önértékelés kompetencia, állhatatosság, kitartás, önálló kondicionálásra és testedzésre A szabályozás módosításának tudatosulása, a labda tömege és a céltáv távolsága függvényében. Rendszerezés, összehasonlítás. Önfejlesztés Társas aktivitás Etikai érzék játékoknál Saját testtömeg érzékelése és uralása a térben, helyváltoztatás közben is. Természettudományos kompetenciák A testmozgás iránti igény kialakítása. Egészséges életmódra és önálló kondicionálásra felkészítés. Önfejlesztés. 1–2. évfolyam Évi óraszám: 111 Alkalmazott tevékenységformák: Alakzatok gyors felvétele és változtatása. Az öltöző és a gyakorlóhely rendjének kialakítása. Játékos és határozott formájú szabad-, társas- és kéziszergyakorlatok végrehajtása. Gyors indulás különféle testhelyzetből. Az ütközések elkerülése a fogójátékokban és a futásfeladatokban, térnyerés a fogóval szemben. Tartós futás 4-8 percig pihenő nélkül, illetve kisebb séták beiktatásával. Futómozgást tartalmazó feladatok (játékok) végzése. Szökdelések és ugrások megfelelő ritmusban. Távolba és célba dobás egy és két kézzel. Egyszerű támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatok biztonságos végrehajtása. Labdás feladatok. Néhány egyszerű, az évszaknak megfelelő és a szabadban végezhető játék. Barátkozás a vízzel, vízbiztonság szerzése. 8-10 m távolság átúszása lábletétel nélkül. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

120

TÉMAKÖRÖK

Rendgyakorlatok

Előkészítés és prevenció

Járások, futások, szökdelések és ugrások, valamint dobások

TARTALMAK „Egyenes”, feszes állás. Laza (pihenj) állás. Testfordulatok helyben. Sorakozás vonalban (fal, bordásfal, padsor előtt). Köralakítás kézfogással. Szétszórt alakzat felvétele. Tér és távköz felvételének egyszerű módjai. Vonulások ütemtartással helyben és tovahaladással (tapssal, dobbantással). Játékok (mozdulatlanság, szobor, baglyocska, mindenki a zászlajához). A legszokványosabb testhelyzeteket, kartartásokat és alapformákat tartalmazó szabad-, társas- és kéziszergyakorlatok. (labdával, ugrókötéllel, szalaggal stb. ). Egyszerű 1-4 ütemű alapgimnasztika. Tartásjavító és a gerincdeformitásokat megelőző (korrigáló) játékos feladatok, talpboltozat erősítő testgyakorlatok. Oldalasság, saját test érzékelése, testhatárok érzékelése, finommotorikus gyakorlatok, követő végrehajtással. Járások és futások Rövid távú gyors futások, futás főként játékok keretében saját tempóban külső kényszer nélkül, futások irányváltoztatással, hosszú távú futások saját tempóban. Rajtok különböző kiinduló helyzetekből. Mozgásindítás labilis helyzetből. Játékok (futóversenyek, fogójátékok, vonatozás, tűz, víz, repülő, mágnes fogó, sor és váltóversenyek stb. ). Egyszerű gyermek-, népi játékok, táncok, gyermekmondókákra, gyermekdalokra koreografált mozgássorok. Szökdelések, ugrások Szökdelések, ugrások váltott, két és egy lábon, játékosan. Szökdelések kötéláthajtással. Távolugrás helyből és nekifutással. Játékok (szökdelő fogó, kecskézés, szökdelő oszlop stb. ). Dobások Egy-és kétkezes dobások, hajítások kis súllyal (marok-, teniszlabda, könnyű gumilabdák).

Helyváltoztatás állatmozgást utánozva (kutyafutás, pókjárás, sánta róka stb.). Kúszások, mászások, gurulások, természetes mozgások, természetes környezetben. A talajtornát előkészítő és rávezető mozgáskészlet, guruló átfordulások, fellendülési kísérletek, Támasz-, függés- és függések, függésben haladások. A hajlékonyság fejlesztése. egyensúlyTarkónállás. Felugrások kéztámasszal különböző szerekre (pad, gyakorlatok zsámoly, egyrészes szekrény) és leugrások. Kötélmászás alaptechnikája. Egyensúlyozó járás vonalon és padon, pad merevítő gerendáján előre, hátra és oldalra. A szenzitív szakasznak megfelelő sportági technikák elsajátítása. Labdás ügyességfejlesztés: labdagörgetés egy-, két kézzel helyben Labdás gyakorlatok a lábak körül és továbbhaladással; gurítás társhoz oda-vissza terpeszülésben; feldobott labda elfogása; eldobott labda elfogása 121

TÉMAKÖRÖK

Küzdő feladatok, játékok

TARTALMAK utánfutással egy pattanás után és földre érés előtt; Labdavezetés kézzel helyben (állásban, ülésben, guggolásban) és továbbhaladással kötetlenül. Labdavezetési kísérletek lábbal. Dobás-elkapás, célzás álló és mozgó tárgyra. Játékok (szabadulás a lufitól, adogató versenyek, labdacica gurítással, dobással, vadászok stb. ). Karemelés, illetve leszorítás társ ellenállásával szemben. (Ne engedd, hogy társad mélytartásból oldalsó középtartásba emelje a kezét és viszont. ). Húzások, tolások párokban. (Húzd-told el a párod!). Leülések, felállások párokban kézfogással és hátukat összetámasztva. Játékok (ki a legény a csárdában,, kézvívás fekvőtámaszban, ne vedd el a lábadat, kakasviadal).

Szabadidős Séták, kerékpározás, szánkózás, hócsata és hóemberépítés. A sporttevékenységek, higiéniai ismeretek, feltárása, növelése, a hiányok pótlása és a egyéb megfelelő szokások kialalkítása. Vízhez szoktatás. Sorakozás és vonulás derékig érő vízben. Szabadgyakorlatok a vízben. Siklási kísérletek. Sikláshoz kapcsolt lábtempó a választott úszásnemben. Siklás és kartempó. Kar- és lábmunka összehangolása. Játékok (fogójátékok a vízben, Úszás hajóvontatás, gyöngyhalász, halacska stb. ). (Amennyiben semmiképpen nem oldható meg az úszás, az erre szánt órakeret a többi témakörben oszlik meg arányosan.). A továbbhaladás feltételei: Alakzatok felvétele és változtatása az utasításnak megfelelően. A gimnasztikai feladatok teljesítése utánzással. Az alapvető mozgáskészségek (járás, futás, ugrás, dobás, kúszás, mászás, stb. ) elfogadható végrehajtása. Félelem nélküli részvétel a vízben végzett feladatok során. 3. évfolyam Évi óraszám: 111 Alkalmazott tevékenységformák A rendgyakorlatoknál az egyöntetű végrehajtás fokozatos kialakítása, az utasítások késlekedés nélküli végrehajtása. Az alapvető gimnasztikai alapformák pontos végrehajtása. Rajtolás jelre. Gyorsfutás 20-30 méteren versenyszerűen. Tartós futás 8-10 percen keresztül. Ugrások változatos formában, megfelelő szabályozottsággal végrehajtva. A hajító mozdulat lehetőleg nyújtott karhelyzetből indítva. Dobóterpeszből (a hajítókarral ellentétes láb van elöl) célba dobás a dobásbiztonságot növelve. Futó-, ugró- és dobóügyesség fejlesztése változatos feltételek között. A torna (jellegű) gyakorlatok kis segítséggel biztonságosan és szép testtartással történő végrehajtása. Együttműködés a társakkal a labdás játékokban. Sportszerű test-test elleni küzdelem. Néhány egyszerű, az évszaknak megfelelő és a szabadban végezhető játék TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

122

TÉMAKÖRÖK

Rendgyakorlatok



Támasz, függés és egyensúlygyakorlatok

TARTALMAK Az eddig tanultak gyakorlása. Kétsoros vonal, kettős oszlop alakítása. Megindulás, megállás két ütemben. Fejlődések, szakadozások járás közben. Fordulatok helyben. Vonulások lépéstartással. Nyitódás, zárkózás tér- és távköz felvétele. Játékok (vezető parancsára, tanító bácsi azt mondja. ). Gimnasztika Egyszerű alapformájú 1-8 ütemű gimnasztika, egyidejű több alapformával, esetleg rövidebb gyakorlatsorrá kapcsolva. Önállóan, társutánzással, valamint szaknyelvi utasításra végzett szabadgyakorlatok, valamint szabadgyakorlati alapformájú társas-, kéziszer- és szergyakorlatok (pad, bordásfal, zsámoly). Testtartás javító, játékos feladatok és játékok, talpboltozatot erősítő testgyakorlatok. Előkészítő, képességfejlesztést szolgáló testnevelési játékok (fogójátékok, sor-és váltóversenyek, fokozatosan nehezedő szabályokkal, versengések, kakasviadal stb.) Futások Tartós futások, saját tempóban. Rövid távú vágtafutások, gyors futások irányváltoztatással, játékok közben is. Rajtok kölönböző kiinduló helyzetekből. Futóversenyek. Játékok (fogó játékok, üsd a harmadikat, balatoni halászok, fekete, fehér stb. ). Szökdelések, ugrások Mint az előző évfolyamokon, valamint: kötéláthajtási kísérletek 3 fős csapatokban (ketten hajtják a kötelet); . szökdelések egy, váltott és páros lábon taps ritmusát követve. Fokozatosan növekvő erőszükséglet jellegű szökdelések, ugrások saját erőbeosztással. Játékok (kakasviadal, kenguru fogó stb. ). Dobások hajítások : Egy- és kétkezes dobások, hajítások, vetések kis súllyal (gyorserő fejlesztése), gyorsaságra törekedve különféle helyzetekben. Dobások távolba és célba különböző méretű labdával, álló és mozgó tárgy(ak)ra, vízszintes és függőleges célirányokat képezve, a céltárgy mozgásának bonyolítása, a kiszámíthatatlansági tényezők növelése. Játékosan: döngető, fogyasztó, „bombázás”. Kúszások, mászások, gurulások, függések, statikus és dinamikus egyensúlygyakorlatok, egyéb természetes gyakorlatok. Mellső és hátsó fekvőtámaszban „körző”. Egyszerűbb sportági technikai elemek az egyén alkati és pszichés adottságaihoz, előképzettségéhez alkalmazkodva, differenciáltan: gurulóátfordulás előre és hátra guggolótámaszból és terpeszállásból, fejenállás és kézenállási kísérletek, függések, lendületek talajon és bordásfalnál. Mászási kísérletek kötélen, mászóversenyek. Vízszintes függeszkedés bordásfalon. Ügyességfejlesztés egy-két egyszerű mozgást tartalmazó feladattal szereken és/vagy szerekkel, az egyéni adottságokhoz igazodva, differenciáltan. Egyensúlyozó járás és fordulatok gerendán, pad merevítő gerendáján. Rövidebb, egyszerű mozgásrendszerű koreográfiák betanulása. Játékok: kígyóvedlés, talicskázás, 123

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

akadályverseny stb. . Labdás ügyességfejlesztés, mint az előző évfolyamokon, valamint: labdavezetés jobb, bal kézzel helyben és továbbhaladással, egy lábon, szökdeléssel, szlalom útvonalon, labdavezetés lábbal meghatározott útvonalon, valamint kis területen, az ütközések Labdás gyakorlatok elkerülésével. Egykezes átadás és átvétel párokban. Nehezedő labdakezelési gyakorlatok kézzel és lábbal. Rúgási kísérletek belsővel falra és felfordított padra. A cselezés, a másik fél mozgással való becsapásának tanítása. Játékok (fogyasztó körben, sor- és váltóversenyek labdavezetéssel, kétudvaros fogyasztó stb. ).

Úszás

Küzdő feladatok, játékok Szabadidős sporttevékenységek, egyéb

Az úszás technikája, egy biztonságot nyújtó úszásnem megtanulása. Játékok (fogójátékok a vízben, hajóvontatás, gyöngyhalász, halacska stb. ). (Amennyiben semmiképpen nem oldható meg az úszás, az erre szánt órakeret a többi témakörben oszlik meg arányosan.). Önellenállásos feladat-végrehajtások (karemelés-, leengedés-, csigafutás-, lökésimitációk). Mögékerülési és kiemelési kísérletek párokban. Játékok (kakasviadal, kézvívás fekvőtámaszban, lábvívás támadóállásban). Gyalogos, kerékpáros túrák. Hócsata, korcsolyázás, szánkózás. A higiániai ismeretek növelése, szoktatás az alkalmazásukra.

A továbbhaladás feltételei: Vezényszavak ismerete, a rendgyakorlatok végrehajtása. Az alapvető gimnasztikai alapformák követése. Elfogadható mozgásminta reprodukálása a rajtolás, futás, ugrás és dobás végrehajtása során. Megfelelő kísérletek a kúszás, mászás, támasz és függés feladatainak teljesítésére. Örömmel vegyen részt a testnevelési játékokban. A test-test elleni küzdelem elfogadása. Biztonságos viselkedés mellmagas vízben. 4. évfolyam Évi óraszám: 111 Alkalmazott tevékenységformák: Az óraszervezés szempontjából szükséges foglalkozási formák fegyelmezett és az életkornak megfelelő alakisággal történő végrehajtása, a testnevelési órán megkívánt szokásrend betartása. A tanult gimnasztikai gyakorlatokból összeállított mozgások pontos és folyamatos végzése, a ritmus és a mozgás összhangjának megteremtése, mászás rúdon vagy kötélen. Vágtafutás, illetve tartós futás 10-12 percig. Helyből és a nekifutásból történő ugrások hangsúlyozott elrugaszkodással, harmonikusan. A feladatnak legjobban megfelelő dobásmód megválasztása, a hajító mozdulat elfogadható végrehajtása. Célba dobás elvárható biztonsággal. Jó futó-, ugró- és dobókészség kialakítása. Testtömegük megtartása támaszban és függésben. Egyensúlyozás, térben tájékozódás. A tornagyakorlatok koordinált végrehajtása. Játék sikerélményt biztosító szinten. A labda kézzel, illetve lábbal vezetése, továbbítása, birtokbavétele, gól vagy pont elérése. A labdához és a társakhoz igazodás, a 124

megoldási lehetőségek felismerése, a társakkal együttműködés, a játék- és a magatartási szabályok betartása. A siker és a kudarc sportszerű elviselése a küzdő feladatokban és a játékokban. Néhány egyszerű, a feltételeknek és az évszaknak megfelelő, a szabadban végezhető játék ismerete és játszása. TÉMAKÖRÖK

Rendgyakorlatok



TARTALMAK Az eddig tanultak gyakorlása. Kétsoros vonal, kettős oszlop alakítása. Megindulás, megállás két ütemben. Fejlődések, szakadozások járás közben. Fordulatok helyben. Vonulások lépéstartással. Nyitódás, zárkózás tér- és távköz felvétele. Játékok (vezető parancsára, tanító bácsi azt mondja. ). Gimnasztika Egyszerű alapformájú 1-8 ütemű gimnasztika, egyidejű több alapformával, esetleg rövidebb gyakorlatsorrá kapcsolva. Önállóan, társutánzással, valamint szaknyelvi utasításra végzett szabadgyakorlatok, valamint szabadgyakorlati alapformájú társas-, kéziszer- és szergyakorlatok (pad, bordásfal, zsámoly). Testtartás javító, játékos feladatok és játékok, talpboltozatot erősítő testgyakorlatok. Előkészítő, képességfejlesztést szolgáló testnevelési játékok (fogójátékok, sor-és váltóversenyek, fokozatosan nehezedő szabályokkal, versengések, kakasviadal stb.) Futások Tartós futások, saját tempóban. Rövid távú vágtafutások, gyors futások irányváltoztatással, játékok közben is. Rajtok kölönböző kiinduló helyzetekből. Futóversenyek. Játékok (fogó játékok, üsd a harmadikat, balatoni halászok, fekete, fehér stb. ). Szökdelések, ugrások Mint az előző évfolyamokon, valamint: kötéláthajtási kísérletek 3 fős csapatokban (ketten hajtják a kötelet); . szökdelések egy, váltott és páros lábon taps ritmusát követve. Fokozatosan növekvő erőszükséglet jellegű szökdelések, ugrások saját erőbeosztással. Játékok (kakasviadal, kenguru fogó stb. ). Dobások hajítások : Egy- és kétkezes dobások, hajítások, vetések kis súllyal (gyorserő fejlesztése), gyorsaságra törekedve különféle helyzetekben. Dobások távolba és célba különböző méretű labdával, álló és mozgó tárgy(ak)ra, vízszintes és függőleges célirányokat képezve, a céltárgy mozgásának bonyolítása, a kiszámíthatatlansági tényezők növelése. Játékosan: döngető, fogyasztó, „bombázás”.

Kúszások, mászások, gurulások, függések, statikus és dinamikus egyensúlygyakorlatok, egyéb természetes gyakorlatok. Mellső és hátsó fekvőtámaszban „körző”. Egyszerűbb sportági technikai elemek az egyén alkati és pszichés adottságaihoz, előképzettségéhez alkalmazkodva, differenciáltan: gurulóátfordulás előre és hátra guggolótámaszból és 125

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

terpeszállásból, fejenállás és kézenállási kísérletek, függések, lendületek talajon és bordásfalnál. Mászási kísérletek kötélen, mászóversenyek. Vízszintes függeszkedés bordásfalon. Ügyességfejlesztés egy-két egyszerű mozgást tartalmazó feladattal szereken és/vagy szerekkel, az egyéni adottságokhoz igazodva, differenciáltan. Egyensúlyozó járás és fordulatok gerendán, pad merevítő gerendáján. Rövidebb, egyszerű mozgásrendszerű koreográfiák betanulása. Játékok: kígyóvedlés, talicskázás, akadályverseny stb. . Labdás ügyességfejlesztés, mint az előző évfolyamokon, valamint: labdavezetés jobb, bal kézzel helyben és továbbhaladással, egy lábon, szökdeléssel, szlalom útvonalon, labdavezetés lábbal meghatározott útvonalon, valamint kis területen, az ütközések Labdás gyakorlatok elkerülésével. Egykezes átadás és átvétel párokban. Nehezedő labdakezelési gyakorlatok kézzel és lábbal. Rúgási kísérletek belsővel falra és felfordított padra. A cselezés, a másik fél mozgással való becsapásának tanítása. Játékok (fogyasztó körben, sor- és váltóversenyek labdavezetéssel, kétudvaros fogyasztó stb. ). Az úszás technikája, egy biztonságot nyújtó úszásnem megtanulása. Játékok (fogójátékok a vízben, hajóvontatás, gyöngyhalász, halacska stb. ). (Amennyiben semmiképpen nem Úszás oldható meg az úszás, az erre szánt órakeret a többi témakörben oszlik meg arányosan.). Önellenállásos feladat-végrehajtások (karemelés-, leengedés-, Küzdő feladatok, csigafutás-, lökésimitációk). Mögékerülési és kiemelési kísérletek párokban. Játékok (kakasviadal, kézvívás fekvőtámaszban, játékok lábvívás támadóállásban). Szabadidős sport- Gyalogos, kerékpáros túrák. Hócsata, korcsolyázás, szánkózás. A higiániai ismeretek növelése, szoktatás az alkalmazásukra. tevékenységek, egyéb Támasz, függés és egyensúlygyakorlatok

A továbbhaladás feltételei: Az óraszervezés szempontjából fontos rendgyakorlatok fegyelmezett végrehajtása. Részvétel a közös gimnasztikában. Mászás kötélen 2-3 fogással. A futás, az ugrás és a dobás feladatok elfogadható végrehajtása. A támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatok teljesítése. Részvétel a testnevelési és sportjátékokban.

126

12. Angol nyelv Bevezető: Iskolánkban az 1. osztálytól folyik az angol nyelv oktatása. Az 1-4. évfolyamokon a tanulók egységes tanmenet alapján haladnak. Az oktatás elsődleges célja képességfejlesztésként 1. és 2. osztályokban a figyelemfelkeltés, a nyelvtanulásra való ráhangolódás, a belső nyelvi mechanizmus fejlesztése. Tehát az idegen nyelv megkedveltetése a feladat, természetesen az életkornak megfelelő játékos formában, heti 2 órában. 3. osztályban is heti 2 órában, 4. osztályban a törvényi előírásoknak megfelelően egységesen heti 3 órában tanulnak idegen nyelvet a gyerekek. A munka eredményeként a gyermekek megismerkednek az angol nyelvvel és a 2. év végén ez nagyban megkönnyíti a választást, hogy ki kerüljön be az emelt óraszámú nyelvi előkészítő csoportba, melyet 3. és 4. osztályokban szakkör keretében készítünk elő heti 1 foglalkozással. Ők majd 5. osztálytól kezdve az emelt szinten magasabb óraszámban, heti 5 órában tanulják az idegen nyelvet. A csoportlétszám maximum 18-20 fő. Aki nem kerül be a nyelvi csoportba, alapszinten folytatja a nyelvtanulást. Az emelt óraszámú nyelvi csoportba tanári javaslatra, szülői beleegyezéssel lehet bekerülni. Az általános tantervű osztályokban 4.-8. osztályban, heti 3 órában történik az angolnyelv tanítása. Amennyiben valaki kimagaslóan teljesít később, tanári javaslatra, szülői kérésre tanári egyetértéssel lehetőséget kaphat a nyelvi osztályba való bekerülésre. Ugyanez vonatkozik arra a tanulóra is, aki másik iskolából jön hozzánk, és emelt szintű nyelvi csoportban szeretne angolt tanulni.

1 - 4. évfolyam Célok és feladatok: Az általános iskolai angolnyelvoktatás alapvető célja, hogy kedvet ébresszen a nyelv tanulása iránt, kooperatív módszereket is alkalmazva a tanulókat sikerélményhez juttassa, megalapozza a nyelvtanulási stratégiák kialakítását, ezáltal megalapozza a későbbi nyelvtanulást, elsősorban a receptív készségek fejlesztésével. A célokat a tanulók szükségletei, életkori sajátosságai határozzák meg, a nyelvtanulás a bevezető, kezdő, valamint az alapozó évfolyam első évében elsősorban játékos ismerkedést jelent az idegen nyelvvel. A nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül, melynek során a gyerekek számára érdekes, értelmes és motiváló tevékenységekben vesznek részt. Az idegennyelv-tanítás az anyanyelven megismert témakörökre, beszédszándékokra, fogalomkörökre épül, és felöleli az egyéb tantárgyak, műveltségi területek tartalmait. A tanulók ismerjék meg az angol nyelvterületeken élő népek kultúráját, szokásait, tiszteljék azokat. Tudatosuljon bennük az a tény, hogy az anyanyelven kívül idegen nyelven is kifejezhetik magukat, az angol nyelv széles lehetőséget biztosít az emberi kapcsolatok területén, így könnyebb eligazodni a világ más országaiban, könnyebb a kommunikáció, az információk szerzése és közvetítése, ezáltal könnyebb az egyén érvényesülése itthon és külföldön egyaránt. Az idegen nyelv tanulása során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, az adott idegen nyelv megismerésére. A fejlesztési feladatok egységei: beszédértés, beszédkészség, olvasásértés, írás. Fejlesztési követelmények: Jussanak a tanulók gyakorlati szókincsre épülő, alapszintű nyelvtudás birtokába, s ennek segítségével legyenek képesek szóban és írásban kommunikálni. Tudják gondolataikat kifejezni, a tanult nyelvtani ismereteket alkalmazni. Kompetenciafejlesztés 127

Az idegen nyelvi órákon lehetőség nyílik olyan komplex tevékenységek végzésére, melyek miközben elősegítik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, azt is lehetővé teszik, hogy elmélyedhessenek az érdeklődési körüknek megfelelő témákban, ezzel is fejlesztve önés pályaismeretüket, formálva ön- és világszemléletüket. Fontos, hogy az idegen nyelvi órákon is törekedjünk a gondolkodási képességek kompetencia alapú fejlesztésére, többek között a rendszerezés, a megtapasztalás, a következtetés, az összehasonlítás, az általánosítás és a konkretizálás gyakorlására. Olyan készségek, képességek, valamint idegen nyelvi tudás elsajátítása a cél, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni. A nyelvtanításban alkalmazott tevékenységi formák segítségével olyan tájékozott és tevékeny fiatalokat nevelhetünk, akik önálló és együttes munkavégzésre képesek, természettudományos problémamegoldó gondolkodásmóddal, kreativitással, képzelőerővel, kellően fejlett érzelmi intelligenciával, és kitartással rendelkeznek, valamint jól ismerik saját tanulási stratégiáikat, stílusukat, szokásaikat, és nyitottak az új ismeretek megismerésére, emberi kapcsolatok kialakítására. Az alaptantervi követelményekkel összhangban, az alapozó szakasz végére (függetlenül attól, hogy a tanuló hány éve tanulja az adott idegen nyelvet) minden tanuló érje el az A1szintet (európai minimumszint fele) mind a négy nyelvi alapkészség területén. Beszédértés: értse a tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavakat, kifejezéseket. Beszédkészség: legyen képes egyszerű kérdéseket feltenni, és azokra válaszolni. Olvasásértés: legyen képes megérteni ismerős szavakat, egyszerű mondatokat. Írás: a tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni. A fejlesztő évfolyamok befejezésével (az általános iskola befejezésével) a fentiekkel összhangban az A1 szint (az európai minimumszint) elérése a cél. Beszédértés: értse meg az ismerős szavakat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség: legyen képes egyszerű beszélgetésekben részt venni, melyben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Legyen képes kérdéseket feltenni, és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára vonatkozóan. Legyen képes lakóhelyét, ismerőseit egyszerű fordulatokkal leírni. Olvasásértés: legyen képes megérteni ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban. Írás: legyen képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. Helyi tantervünket, a törvényi szabályozásokat és a szülői igényeket figyelembe véve dolgoztuk ki az 1-3., 4. illetve 5-8. osztályokra alap, és 5-8. osztályokra emelt óraszámra vonatkozóan. A bevezető szakasz és a kezdő szakasz első évében a nyelvtanulás nem kötelező, megfelelő létszámú jelentkező esetén szervezünk nyelvtanulói csoportokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy iskolánkban a nyelvtanulás népszerű, valamennyi szülő igényli, hogy gyermeke, folytatva az óvodai nyelvtanulást, az általános iskola első évétől tanulja a nyelvet.

128

Általános és kiemelt fejlesztési feladatok

1. Távlati célok A jelenleg közoktatásban részt vevő tanulók már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket elkezdeni, ezért kiemelt célként arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan készségekkel, képességekkel, kompetenciákkal, ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában magyarságtudatukat megőrizve, kellő felkészültséggel, magabiztosan és sikerrel találják meg helyüket az európai nyitott társadalmakban. Továbbfejleszthető idegen nyelvi tudással, autonóm tanulásra képes személyiséggel, fejlett kommunikációs készségekkel, illetve számos szociális és társadalmi kulcskompetenciával kell rendelkezniük.

2. Az idegen nyelv helye a közoktatás egészében A NAT-ban képviselt iskolai nevelés-oktatás területén megfogalmazott közös értékek és a kiemelt fejlesztési feladatok (énkép, önismeret; hon- és népismeret; európai azonosságtudat – egyetemes kultúra; környezeti nevelés; információs és kommunikációs kultúra; tanulás; testi és lelki egészség; felkészülés a felnőtt lét szerepeire) az oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tanulók személyiségfejlődését, a tantárgyközi kapcsolatok erősítését és a tanítás-tanulás szemléleti egységének gyakorlati megvalósítását.

3. Az élő idegen nyelv és a NAT összhangja Az idegen nyelvek oktatása során számtalan alkalom kínálkozik arra, hogy eleget tegyünk a NAT- ban megfogalmazott követelményeinek és a kiemelt fejlesztési feladatoknak. Az országismereti tananyagon keresztül a tanulók más népek kultúráját és szokásait ismerik meg. Tehát kapcsolódunk Európához, s ugyanakkor nyitottságra neveljük őket, más kultúrák és szokások befogadására. Ezek olyan tartalmak, melyek Európához való tartozásunkat erősítik. A hon- és népismereti fejlesztési feladatnak akkor teszünk eleget, amikor lakóhelyünkről, szűkebb környezetünkről és Magyarországról beszélünk. Több témakör pedig lehetőséget ad arra, hogy életmóddal, életvitellel kapcsolatos kérdésekről beszélgessünk. (magyar , német/osztrák, ill. angol/amerikai vonatkozásban is). A környezeti nevelést olyan témák kapcsán valósíthatjuk meg, amikor a természetről (folyókról, tavakról), állatokról, természetes alapanyagokról beszélgetünk. Az idegen nyelvek tanításán belül szinte folyamatos az információs és kommunikációs kultúra megléte. Mivel középpontban a kommunikációs készség fejlesztése áll, magától kínálkozik az alkalom, hogy a gyerek éljen az emberi kapcsolatok kialakításának lehetőségével. Több témakör (pl. család, barátok, iskolatársak, ünneplés) segíti a keresztény értékrendre való nevelést is. A páros és csoportos tevékenységformák révén rengeteg alkalom kínálkozik az együttműködési készség fejlesztésére és a társas kapcsolatok kialakítására. Ezáltal fejlesztjük a tanulóban azt a képességet, hogy el tudja fogadni és tiszteletben tudja tartani mások véleményét. Az idegen nyelvi órákon megvalósuló páros és csoportos munkával segítjük a szocializációs folyamatot is. Az egyes témakörök feldolgozása során fejlesztjük és gazdagítjuk a gyermek érzelemvilágát, pozitív gondolkodását. A testi és lelki egészség fejlesztése a koncentráció képességének alapozásával, az érzelmi intelligencia mélyítésével, az önismeret alakításával, az önértékelés 129

képességének fejlesztésével és az egészséges életmódra való neveléssel történik. Pl.: jellemzések (milyen vagyok?), sport témakör. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori sajátosságok figyelembevétele. Az idegen nyelv tanulása során a tanulók az első 2-3 évben többnyire reproduktív feladatok elvégzésére képesek Fontos szempont a koncentráció más tárgyakkal. Ez különösen lehetséges és szükséges az irodalom, a magyar nyelvtan, a környezetismeret, hittan, az ének-zene, a rajz, a vizuális kultúra, a tgechnika és a testnevelés tantárgyakkal. Ugyanakkor építünk a tanulók korábban szerzett és otthonról hozott ismereteire is. Az általános műveltséget versek, mesék, irodalmi szemelvények tanításával, híres emberek említésével fejlesztjük.

5. Integratív szemlélet Az idegen nyelv tanítása manapság szinte elképzelhetetlen az integratív és a tantárgyközi tantervi szemlélet nélkül. A témakörök változatos feldolgozási módjai, a tananyagok és segédletek széles választéka figyelembe veszi a tanulók érdeklődési körét és a világról szerzett korábbi tapasztalatait is. Az alaptanterv által meghatározott kiemelt képességeket, kulcskompetenciákat (mint például kommunikációs, narratív, problémamegoldó, szabálykövető, lényegkiemelő, együttműködési, kritikai, komplex információkat kezelő) a nyelvtanulási folyamatban, változatos munkaformákban, életszerű szituációkon, szerepjátékokon, autentikus anyagok feldolgozása során, gondolkodtató, kreatív feladatokon keresztül sajátíttatják el.

6. Holisztikus megközelítés A nyelvtanulás során a tanulók egész személyiségének, képességeinek, tudásának fejlődése, fejlesztése, adottságainak minél teljesebb kibontakoztatása áll a középpontban az érzékszerveket és érzelmeket bevonó feladatokon keresztül. A nyelvtanulás igen hatékony eszköze a személyiség sokoldalú fejlesztésének, melynek színtere nemcsak az iskolai tanóra, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb területe, formája is. Az idegen nyelv tanulása e téren is kiemelkedő szerepet tölt be, hiszen a kommunikáció, az ismeretszerzés, a tapasztalatgyűjtés számára számos lehetőség adódik a számítógép, az internet, a tv, a film, a zene, az utazás, az olvasás, a művészetek, a sport és a szórakozás területein.

7. Készségfejlesztés Az idegen nyelvi órákon lehetőség nyílik olyan komplex tevékenységek végzésére, melyek azt is lehetővé teszik, hogy elmélyedhessenek az érdeklődési körüknek megfelelő témákban, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismeretüket, formálva ön- és világszemléletüket. Törekedünk a gondolkodási képességek fejlesztésére, többek között a rendszerezés, a megtapasztalás, a következtetés, az összehasonlítás, az általánosítás és a konkretizálás gyakorlására. Olyan készségek, képességek, valamint idegen nyelvi tudás elsajátítása a cél, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni.

8. Interkulturális megközelítés Az idegen nyelvek tanulása bizonyítottan elősegíti a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést és más népek hagyományainak, szokásainak, életmódjának, ünnepeinek, vallásának megismerésére, megbecsülésére, a másság tolerálására nevel. Idegen nyelvet tanulva, külföldiekkel kommunikálva, a célnyelvi országban járva 130

természetszerűen adódnak lehetőségek egymás történelmének, kulturális örökségének, jellemző sajátosságainak, mindennapi életének megismerésére-megismertetésére. Diákjaink interkulturális ismereteket szerezhetnek nemcsak a tanult idegen nyelv országairól és annak kultúrájáról, de megoszthatják Magyarországról szerzett tudásukat is másokkal, így tolmácsolva értékeinket az adott idegen nyelven. Ugyanakkor megismerkedhetnek az Európai Unió tagállamaival, intézményrendszerével, az uniós politikával, sőt a nyelvkönyvek változatos tananyaga lehetővé teszi azt is, hogy a tanulók megismerjék az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit is.

9. Életmód és környezeti nevelés A nyelvi nevelés során jó lehetőség nyílik a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlesztésére, a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak kialakítására, az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Az idegen nyelvi témák és tananyagok feldolgozása során a tanulók segítséget kapnak ahhoz, hogy önálló, felnőtt életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan erkölcsi és etikai normáknak is megfelelő, helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani.

10. Információs és kommunikációs kultúra Az alaptanterv szerint szintén kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni az információs és kommunikációs kultúra erősítését. Ezen a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálását, megértését, szelektálását, elemzését, értékelését, felhasználását, és közvetítését értjük. Ennek szerves részét alkotja az anyanyelv tudatos és igényes használatán túl az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. Az idegen nyelv tanulása remek lehetőségeket teremt még a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére: a valós és a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadásának, értelmezésének és megválaszolásának gyakorlására, a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására és szelektív használatára is. 1- 3. osztály A tantárgy heti és évi óraszámai évfolyamonként: Évfolyam:

1.

2.

3.

Heti óraszám:

2

2

2

Évi óraszám:

74

74

74

Cél és feladatrendszer meghatározása: Legfontosabb elv: az 1–3. évfolyamon nyelvoktatás csakis nyelvelsajátítás, és nem nyelvtanulás formájában mehet végbe. Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, nem várhatunk gyors és látványos nyelvi eredményt. Egyik tipikus jellemzője, hogy vannak 131

gyermekek, akik ilyenkor még nem szívesen szólalnak meg az idegen nyelvi órán, de a nyelvi játékokban örömmel részt vesznek. Ezeken az órákon nagyon hatékonyan használhatók a differenciált tanítási módszerek. Éppen ezért a nyelvtanításnak stressz-mentes, kellemes légkörű tanórákon kell megtörténnie, az életkornak megfelelő változatos tevékenységek végzése közben. A célok megfogalmazásánál mindenképpen szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy a nyelvtanulás hosszú folyamat, amely kisgyermekkorban nem ígér látványos eredményeket. Azonban a korán kezdett nyelvtanulás mélyebb kapcsolatot ígér a nyelvvel, és ez későbbi sikerek forrása lehet. A 6–9 éves korban elkezdett nyelvtanulás előnye, hogy az artikulációs bázis még flexibilis, így nagyobb eséllyel lesz képes arra a tanuló, hogy az anyanyelvétől eltérő hangokat felismerje és reprodukálja. Egy másik előny, hogy életkoránál fogva a gyermekben nem alakultak még ki gátlások a kommunikációval kapcsolatban. Egy harmadik előny, hogy szintén életkora miatt még nagyon közel van az első nyelv elsajátításának folyamatához, és az ebben használt technikák segítségére lehetnek a második nyelv tanulásánál is. A kisgyermekkori idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a gyerekeket, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Az általános iskola 1–3. évfolyamán az élő idegen nyelv tanításának fontos céljai: Járuljon hozzá a gyermek személyiségének alakításához, az egész személyiséget figyelembe vevő általános nevelési célok szem előtt tartásával. A nyelvi nevelés csupán egy területe a személyiségfejlesztésnek. A nyelvórán azonban gondot kell fordítanunk a testi, érzelmi, társas és érzelmi fejlesztésre is. Ezt változatos feladatokon és tevékenységi formákon keresztül érhetjük el, melyek nagy része nem minősül kifejezetten nyelvórai tevékenységnek. A nyelvoktatás legyen alkalmas terep bizonyos kompetenciák, általános készségek (például: gondolkodási, szövegértési, idegen nyelvi kompetenciák, a koncentráció képességének alapozása, az önismeret elmélyítése) elsajátítására és begyakorlására. A gyermek legyen tudatában annak, hogy anyanyelvén kívül más nyelvek is léteznek, és azokon éppúgy kifejezheti gondolatait. A több csatornán (anyanyelven és célnyelven) történő ismeretszerzés az ismeretet megerősíti. Alapozza meg az idegen nyelvi tanulást. Biztosítsa bizonyos szókincs és struktúrák elsajátítását, a hallás utáni megértést a korának megfelelő témakörökben. Ismertesse meg a tanulót minél több gyermekirodalmi alkotással, és adjon lehetőséget arra, hogy ezek közül egy pár dalt, gyermekverset, illetve mondókát a tanuló megtanuljon. Az 1–3. évfolyamon a készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítésében követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám, stb.) a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az első évfolyamon az írást nem ajánlatos tanítani. Ebből is következik, hogy minden nyelvi jelenséget csak lexikai szinten sajátíttatunk el. Ezért nagy szerepet kap az utánzás és a sok-sok ismétlés. A fentiekkel összhangban a témaközpontú nyelvtanítás nagy előnye a 6–9 éves korosztály számára az, hogy nem a nyelvi formákra, hanem a tartalomra koncentrál.

132

Fejlesztési követelmények: A tanulók ismerjék meg az angol nyelvterületeken élő népek kultúráját, szokásait, tiszteljék azokat. Tudatosuljon bennük az a tény, hogy az anyanyelven kívül idegen nyelven is kifejezhetik magukat, az angol nyelv széles lehetőséget biztosít az emberi kapcsolatok területén. Tanulói tevékenységek: Elsősorban olyan tevékenységi formák és feladatok ajánlatosak, amelyek összhangban vannak a 6–9 éves gyermek tanulási, ismeretszerzési jellemzőivel. Ebben az életkorban a gyermek ismeretszerzése a világról és saját magáról három fő úton történik: cselekvés közben, a felnőttekkel és társaival való interakció közben, illetve az érzékszervekkel való megismerés útján. Ezeknek a szem előtt tartásával kell megtervezni a tevékenységformákat és a feladatokat, alkalmazva az új kooperatív és differenciált tanulásszervezési eljárásokat. Ezek nagy része olyan, amelyek a hagyományos értelemben nem minősülnek nyelvi jellegű feladatnak. Olyan feladatokat adunk, amelyekben a nyelvhasználat egy, a gyermek számára érthető szituációban jelenik meg. Az 1–3. évfolyamon végezhető tevékenységi forma az idegen nyelvi órán:  Mozgásos-ritmikus feladatok: éneklés, körjátékok, mondókák, mozgással kísért versek, cselekvések végzése szóbeli utasításra (fizikai válasz adása nyelvi impulzusra)  Manipulatív tevékenységek: rajzolás, színezés, ragasztás, hajtogatás stb., melynek eredménye valamilyen, a témába vágó tárgy (poszter, üdvözlőlap stb.)  Idegen nyelven történő tanári utasítások végrehajtása  Játékok, társasjátékok  Mondókák, versek, dalok, körjátékok memorizálása, mesehallgatás. Az 1–3. évfolyam tanulói számára olyan munkaformákat célszerű bevezetni a napi tanítási gyakorlatba, amelyekben a nyelvtanulás, mint élvezetes közös tevékenység jelenik meg. A későbbi időszaktól eltérően a kezdeti szakaszban nem az egyéni teljesítmény számít elsősorban. Ezen a fokon, ahol az érdeklődés felkeltése és ébrentartása a fő, előtérbe kerülnek a kooperatív, páros és csoportos munkaformák. Nagy szerepet kapnak a reproduktív cselekvések: a kórusban vagy egyénileg történő ismétlés, másolás a tábláról, tankönyvből. A 3. évfolyamon már a produktív tevékenységek is előtérbe kerülnek: egyszerű kérdések megválaszolása, egyszerű mondatok kiegészítése. A tanuló tudásának értékelése és minősítésének módjai: Az 1–3. évfolyam tanulói számára az értékelés tartalma és módja meghatározó jelentőségű, és alapjaiban különbözik más évfolyamok erre vonatkozó előírásaitól. Mivel az 1. évfolyamon évismétlésre sem lehet utalni a tanulót az idegen nyelvben nyújtott elégtelen teljesítménye alapján, más tantárgyaknál használt szöveges értékelést alkalmazunk, az értékelés nem tartalmazhat olyan kitételt, hogy a követelményeknek megfelelt vagy nem felelt meg. Nem vizsgáljuk továbbá a továbblépés feltételeit sem. Szövegesen értékelünk: kiemelkedően teljesített, kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul. Értékeléskor az egyes tevékenységek után a tanár szóban és nem verbális eszközökkel értékel, buzdít, dicsér, amivel ösztönözzük és motiváljuk a gyerekeket. A 2. és 3. évfolyamokban a nyelvtanítás célja a megkedveltetés, a szóbeli megalapozás, ezért a többi tantárgytól eltérően ezen évfolyamok végén is rövid szöveges értékelést alkalmazunk az angol nyelv értékelésésre. Az első évfolyamban használt szöveges értékelés kiegészül a ’nem teljesítette a 133

követelményeket‘ értékeléssel. Érdemjegyre váltás módja: kiemelkedően teljesített – 5K, kiválóan teljesített-5, jól teljesített-4, megfelelően teljesített-3, felzárkóztatásra szorul-2, nem teljesítette a követelményeket-1. Az értékelés folyamatába már a kezdeti szakaszban be lehet vonni a tanulókat (önértékelés). A tanár az órai munkát természetesen honorálhatja piros pontokkal, matricákkal vagy apróbb tárgyakkal, aminek a tanuló számára motiváló ereje van. A számonkérés célja, hogy a hallottakat, tanultakat a tanuló beépítse a már elsajátított ismeretek közé. A számonkérés formáinak összhangban kell lenniük a korosztályra jellemző tanulási szokásokkal, és csoportban, párban végezhető feladatok, szerepjátékok, produkciók értékelését jelenti. A hibajavítás módja is tapintatos, játékos. A tanár rávezeti a tanulót a hibájára, és ha szükséges, a társak vagy a tanár javít. 1. osztály Témakörök, tartalmak:        

Én és a családom: bemutatkozás, a családi fotóalbum, életkorok. A szűkebb környezet: kedvenc állatok; kedvenc játékok. Tágabb környezetünk: vadállatok. Iskola: az osztályterem tárgyai, az iskola helyiségei. Étkezés: kedvelt és kevésbé kedvelt gyümölcsök, ételek, italok. Öltözködés: ruhadarabok; testrészek. Szabadidő, szórakozás: kedvenc időtöltés, sport. Szabadon felhasználható órák keretén belül: angol reggeli imádság megtanulása, ismerkedés angol nyelvű gyermekkönyvekkel.

12 óra 8 óra 8 óra 10 óra 8 óra 8 óra 10 óra 10 óra

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:  köszönés, megszólítás (Hello. Good morning. Miss.)  elköszönés (Goodbye. Bye.)  bemutatkozás (My name’s Anna. I’m Anna.)  köszönet (Thank you.)  tanórai utasítások megértése (Stand up. Point to the door.) Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:  tetszés, nem tetszés (I like it. I don’t like it.) Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:  dolgok, személyek megnevezése (It’s a book. This is my mother.)  érzelmek kifejezése (I’m happy. I’m not happy.)  igenlő vagy nemleges válasz. 

Fogalomkörök: (lexikai szinten): létezés kifejezése (to be egyes szám első, második, harmadik személy)

birtoklás kifejezése (birtokos névmások my, your, his, her)     

cselekvések kifejezése (leggyakoribb igék, felszólító mód) térbeli viszonyok (there, in, out, on, left, right) időbeli viszonyok (in the morning, now) mennyiségi viszonyok (numbers 1-10, főnevek többesszáma) minőségi viszonyok (színek, néhány melléknév).

134

A tankönyvek kiválasztásának elvei: Az első évfolyamon a receptív készségekre alapozva történik az idegen nyelv elsajátítása, ezért az írott szövegeknek, azaz az olvasásnak és írásnak nincs szerepe. Ezért, hogy ezt a természetes folyamatot ne zavarjuk meg a tanulóknál, olyan tankönyvet kell választani, amelyben csak képek, kiszínezhető rajzok találhatók az első részben, esetleg néhány tárgy, tulajdonnév fordul elő a könyv második részében írott alakban. A tankönyvnek a gyerekek világához közelálló képanyagúnak kell lennie, fel kell ölelnie az adott témaköröket, fogalmakat. Sajnos az adott feltételeknek megfelelő tankönyv csak igen magas áron található a tankönyvpiacon, ezért az első évfolyamon tankönyvet nem, csak összeállított nyomtatott anyagot használnak a tanulók. Egyéb tárgyi feltételek: Nagyméretű tábla (színes krétákkal vagy tollakkal), írásvetítő, poszterek, képsorozat (pl. állatok, számok, mondókák), szókártyák, képkártyák, (idegen nyelvi) társasjátékok, magnó (üres és műsoros kazettákkal), tévé- és videó (videokazettákkal), IKT-s eszközök (laptop, projektor) kartonpapír, rajzlap, olló, filctollak, ragasztó, színes ceruzák, kisalakú füzet. 2. osztály Témakörök, tartalmak:          

Én és a családom: bemutatkozás, a családi fotóalbum, életkorok, rokonok. Emberi kapcsolatok: barátaim, osztálytársak. Az otthon: az én szobám. A szűkebb környezet: kedvenc állatok; kedvenc játékok. Természeti környezetünk: időjárás, évszakok. Iskola: az osztályterem tárgyai, az iskola helyiségei, napok, Tantárgyak, tevékenység. Étkezés: kedvelt gyümölcsök, zöldségfélék, ételek, italok. Öltözködés: ruhadarabok; évszaknak megfelelő öltözködés, testrészek. Szabadidő, szórakozás: kedvenc időtöltés, sport, szabadtéri játékok. Szabadon felhasználható órák keretén belül: angol esti imádság megtanulása, ismerkedés angol nyelvű gyermekkönyvekkel.

8 óra 6 óra 8 óra 8 óra 8 óra 8 óra 6 óra 6 óra 6 óra 10 óra

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:  köszönés, megszólítás (Hello. Good morning. Good afternoon. Good evening.)  elköszönés (Goodbye. Bye. See you.)  bemutatkozás (My name’s Anna. I am a girl. I’m from Kiskunhalas. I’m nine.)  köszönet (Thank you.)  tanórai utasítások megértése (Stand up. Point to the door. Clean the board.)  egyszerű állítások, tagadások. Személyes beállítódás, vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:  tetszés, nem tetszés (I like it. I don’t like it. I like them. It’s fantastic.) Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:  dolgok, személyek megnevezése (It’s a book. This is my mother.) 135

   

      

érzelmek kifejezése (I’m happy. I’m not happy. He is sad.) igenlő vagy nemleges válasz. egyszerű információkérés és adás cselekvésekről (What are you doing? I am singing.) tárgyak helye, elhelyezkedése (Where is the book? It’s on the desk.) Fogalomkörök: (lexikai szinten): létezés kifejezése (to be egyes szám és többes szám első, második, harmadik személy) birtoklás kifejezése (birtokos névmások my, your, his, her) cselekvések kifejezése (leggyakoribb igék I’m sitting. I wash my face.) térbeli viszonyok (here, there, in, out, on, under, left, right) időbeli viszonyok (in the morning, in the evening, now) mennyiségi viszonyok (numbers 1-20, főnevek többes száma, rendhagyók is) minőségi viszonyok (színek, ellentétes melléknevek).

A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése: A tanuló megért  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid utasítást, arra cselekvéssel válaszol,  a pedagógus által megfogalmazott ismert kérdésre tud non-verbális választ adni. Beszédkészség: A tanuló  egy szóval válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre  a legalapvetőbb tanult kommunikációs szándékokat képes kifejezni (a köszönés, bemutatkozás nyelvi formái)  ismert dolgokat megnevez  néhány tanult mondókát, dalt csoportban reprodukál. Olvasott szöveg értése: A tanuló  felismeri a tanult szavak írott alakját Íráskészség: A tanuló  helyesen lemásol egyszerű ismert szavakat A tanuló tudásának értékelése és minősítésének módjai: A tanulók értékelésének az alapja elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődés. Az oktatási folyamatban az ellenőrzés és értékelés motiváló hatású. A teljesítményeket jutalmazhatjuk piros ponttal, apró képekkel, érdemjeggyel. Az egyén vagy csoport teljesítményét a tanulók is értékeljék, így segítve a helyes önértékelés kialakulását, az egyéni felelősség megalapozását. Az adott munka értékelése előre megbeszélt szempontok szerint történik. Az értékelésnek tartalmaznia kell a továbbfejlődéshez adott javaslatokat is. Az egyéni teljesítmények minősítése félévkor és a 2. évfolyam végén rövid szöveges értékeléssel történik. Szöveges értékelés és érdemjegyre váltás módja: kiemelkedően teljesített – 5K, kiválóan teljesített-5, jól teljesített-4, megfelelően teljesített-3, felzárkóztatásra szorul-2, nem teljesítette a követelményeket-1. A szóbeli és az írásbeli ellenőrzés körülbelüli aránya 70-30 %, játékosan, a gyermek személyiségét, az egyéni haladási tempót is tiszteletben tartva történik.

136

A tankönyvek kiválasztásának elvei: A második évfolyamon is a receptív készségekre alapozva történik az idegen nyelv elsajátítása, ezért az írott szövegeknek, azaz az olvasásnak és írásnak kevés szerep jut. Ezért, hogy ezt a természetes folyamatot ne zavarjuk meg a tanulóknál, olyan taneszközöket kell választani, amelyben többnyire képek, kiszínezhető rajzok találhatók, az írott szavak, szövegek jelentése a képek, rajzok segítségével jól kikövetkeztethető. A tankönyvnek a gyerekek világához közelálló képanyagúnak kell lennie, kapcsolódnia kell az adott témakörökhöz, fogalmakhoz. Taneszközök: Express Publishing Welcome Starter b tankönyv, vázlatfüzet, kartonpapír, rajzlap, olló, filctollak, ragasztó, színes ceruzák, modellek, játékok. Egyéb tárgyi feltétek (mint az első osztályban). 3. osztály Témakörök, tartalmak:          

Én és a családom: bemutatkozás, a családom. Emberi kapcsolatok: osztálytársak bemutatása. Az otthon: a mi lakásunk, helyiségek, tárgyak. Tágabb környezetünk: vadállatok. Természeti környezetünk: időjárás, évszakok. Iskola: az osztályterem tárgyai, az óra, tevékenységek. Étkezés: kedvelt és kevésbé kedvelt gyümölcsök, zöldségfélék, ételek, italok. Vásárlás a játékboltban, az étteremben. Öltözködés: ruhadarabok; testrészek. Szabadidő, szórakozás: kedvenc időtöltés, sport, jeles napok. Szabadon felhasználható órák keretén belül: angol étkezés előtti imádság megtanulása, ismerkedés angol nyelvű gyermekkönyvekkel, mesékkel.


Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:  köszönés, megszólítás (Good morning. Good afternoon. Good evening. Miss.)  elköszönés (Goodbye. Bye. See you.)  bemutatkozás (My name’s Anna. I am a girl. I’m from Hungary. I live in Kiskunhalas. I’m nine.)  ismerkedés, kérdezés, visszakérdezés, válaszadás (What’s your name? And you?)  köszönet (Thank you.)  tanórai utasítások megértése (Stand up. Point to the door. Clean the board.)  egyszerű állítások, tagadások. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:  tetszés, nem tetszés (I like it. I don’t like it. I like them. It’s fantastic.)

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:  dolgok, személyek megnevezése (This is my sister. Her name is Maria.) 137

     

      

érzelmek kifejezése (I’m happy. I’m not happy. He is sad.) igenlő vagy nemleges válasz. egyszerű információkérés és adás cselekvésekről (What are you doing? I am singing) tárgyak helye, elhelyezkedése (Where are your pens? They are in my hands.) érdeklődés barátok, osztálytársak hogyléte iránt (How are you? I’m fine, thanks.) érdeklődés időpontokra vonatkozóan (When do you get up? I get up at seven.) Fogalomkörök: (lexikai szinten): létezés kifejezése (to be, to have egyes szám és többes szám első, második, harmadik személy, there is, there are) birtoklás kifejezése (birtokos névmások my, your, his, her, our, their) cselekvések kifejezése (leggyakoribb igék, felszólító mód, I’m sitting. I wash my face in the morning.) térbeli viszonyok (here, there, in, out, on, under, left, right, ) időbeli viszonyok (in the morning, in the evening, now) mennyiségi viszonyok (számok 1-100, főnevek egyes és többes száma, rendhagyók is, How many..? How much..?) minőségi viszonyok (színek, ellentétes melléknevek).

A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése: A tanuló megért  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, gyakran használt rövid utasítást, arra cselekvéssel válaszol,  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést,  a pedagógus által megfogalmazott kérdésre tud non-verbális választ adni. Beszédkészség: A tanuló  egy szóval, vagy egyszerű mondattal válaszol az ismert kérdésre  a legalapvetőbb tanult kommunikációs szándékokat képes kifejezni (a köszönés, bemutatkozás, megköszönés nyelvi formái)  ismert dolgokat megnevez  néhány mondókát, dalt csoportban reprodukál.

 

Olvasott szöveg értése: A tanuló felismeri a tanult szavak írott alakját legyen képes elkülöníteni az idegen nyelven és a magyar nyelven írott szövegeket

A tanuló tudásának értékelése és minősítésének módjai: A tanulók értékelésének az alapja továbbra is elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődés. Az oktatási folyamatban az ellenőrzés és értékelés folyamatos, motiváló hatású. A teljesítményeket, hasonlóan az első és második évfolyamon alkalmazott módhoz, jutalmazhatjuk piros ponttal, apró képekkel, érdemjeggyel, de szóban és írásban is értékelhetünk. Az egyén vagy csoport teljesítményét továbbra is a tanulók is értékeljék, így segítve a helyes önértékelés kialakulását, az egyéni felelősség kialakulását. Az adott munka értékelése előre megbeszélt szempontok szerint történik. Az értékelésnek tartalmaznia kell a továbbfejlődéshez adott javaslatokat is.

138

Az egyéni teljesítmények minősítése félévkor és a 3. évfolyam végén rövid szöveges értékeléssel történik. Szöveges értékelés és érdemjegyre váltás módja: kiemelkedően teljesített – 5K, kiválóan teljesített-5, jól teljesített-4, megfelelően teljesített-3, felzárkóztatásra szorul-2, nem teljesítette a követelményeket-1. A szóbeli és az írásbeli ellenőrzés körülbelüli aránya 50-50 %, játékosan, a gyermek személyiségét, az egyéni haladási tempót is tiszteletben tartva történik. Íráskészség: A tanuló  helyesen lemásol ismert szavakat A tankönyvek kiválasztásának elvei: A harmadik évfolyamon a receptív készségekre alapozva történik az idegen nyelv elsajátítása, ezért az írott szövegeknek, azaz az olvasásnak és írásnak kevés, de már egyre fontosabb szerep jut. Ezért olyan tankönyvet, munkafüzetet kell választani, amelyben sok kép, kiszínezhető rajz, játékos feladat, rejtvény található, az írott szavak, szövegek jelentése a képek, rajzok segítségével is kikövetkeztethető. A tankönyvnek a gyerekek világához közelálló képanyagúnak kell lennie, kapcsolódnia kell az adott témakörökhöz, fogalmakhoz. A tankönyv a témaköröknek megfelelően tartalmazzon rövid szövegeket, szituációkat, legyenek benne kommunikatív és könnyű nyelvtani gyakorlatok, az illusztrációk (rajzok, képek, fényképek) szemléletesek legyenek (viccesek is lehetnek), de ne bonyolultak, legyen benne részismétlés, ismétlés, a szövegek, szituációk stb. feleljenek meg a gyermekek életkorának és érdeklődésének. Taneszközök (tanulónként): Express Publishing Welcome 1. tankönyv I. rész (esetleg munkafüzet), vázlatfüzet kartonpapír, rajzlap, olló, filctollak, ragasztó, színes ceruzák, modellek, játékok Egyéb tárgyi feltétek (mint az első osztályban). 4.évfolyam Óraszám: heti 3, évi 111 Tevékenységformák: Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért a tananyag általuk ismert tartalmakra épül. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára. A helyi tanterv az 1–4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomköreire és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas 139

válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan. A nyelvelsajátítás első szakaszában (10-12 éves korban) a legalapvetőbb és alakilag is legegyszerűbb grammatikai kérdésekkel foglalkozunk, a lexika területéről pedig a mindennapi élet a tanulókat is érintő vonatkozásait, valamint a számukra érdekes témákat tárgyaljuk. Ebben a szakaszban kell az artikulációs bázisnak kialakulnia és megszilárdulnia. A kezdeti szakaszban a beszédkészséget fejlesztő tevékenységi formák dominálnak, az olvasásíráskészség és képesség pedig a későbbiek során fokozatosan válik egyre hangsúlyosabbá. A 10-12 éves korú gyermekek még szívesen vesznek részt szerepjátékokban. A serdülőkori gátlásosság megjelenése után ezekre a tényezőkre már nemigen építhetünk. A következő szakaszban a már megalapozott nyelvtani ismeretek elmélyült, tudatos vizsgálata mellett sor kerül további, egyre nehezebb nyelvtani anyag elsajátítására. A nyelvtani anyag nehézségi fokának növekedésével párhuzamosan az egyéb tantárgyak területén szerzett ismeretek bővülésével, az életkori sajátosságoknak megfelelően egyre komolyabb témákat tárgyalunk. A kezdeti szakasz játékosabb, alapvetően szituációkra építő, cselekedtető jellegét lassan, fokozatosan egy kiegyensúlyozottabb oktatási forma váltja fel. Nagyobb teret kapnak az írásbeliséghez kapcsolódó tevékenységi formák és a különböző típusú szövegértési feladatok (igaz-hamis állítások, feleletválasztás, stb.). Természetesen a szóbeliség mit sem veszt fontosságából, hiszen a nyelvoktatás legnehezebb feladata éppen a beszéd tanítása. A nyelvileg és tartalmilag egyre fajsúlyosabbá váló témák feldolgozása során diákjaink mind gyakrabban kerülnek választási helyzetbe, ahol a megfontolt döntéshozatalt sajátíthatják el, s a családot, hazánkat, egyházunkat, minden emberi lényt, természeti környezetünket érintő kérdésekkel kapcsolatban felelősségteljes állásfoglalást alakítanak ki. Témakörök, tartalmak:          

Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása. Az otthon: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása. A szűkebb környezet: kedvenc állatok. Időjárás: évszakok jellemző időjárása. Öltözködés: ruhadarabok; testrészek. Iskola: az osztályterem tárgyai, tantárgyak. Étkezés: kedvelt ételek, italok. Szabadidő, szórakozás: kedvenc időtöltés, sport. Tágabb környezetünk: állatok a világ különböző tájain. Szabadon felhasználható órák keretén belül: angol imádság megtanulása, ünnepek, ismerkedés angol nyelvű gyermekkönyvekkel, mesékkel. Videofilm megtekintése.


Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:  köszönés (Good morning! How are you?)  elköszönés (Goodbye. See you soon.)  bemutatkozás, bemutatás (My name’s Tom. This is my friend. Nice to see you.)  köszönet és arra reagálás (Thank you very much. You’re welcome.) Személyes beállítódás, vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:  tetszés, nem tetszés (I like it very much. I don’t like it.) 140

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:  dolgok, személyek megnevezése (It’s a book. This is my mother.)  információkérés (Where is my book? What’s the time?)  információadás (I can see some cats. It’s nine o’clock.)  kínálás és arra reagálás (Anything else? No, thank you. Yes, please.)  tudás, nem tudás (I don’t know.)  érzelmek kifejezése (I’m happy. Don’t worry.)  igenlő vagy nemleges válasz.       

Fogalomkörök: cselekvés, történés, létezés kifejezése (to be, there is/are, I read, I’m reading) birtoklás kifejezése (have got, my bag, Tom’s bag) képesség kifejezése (can, can’t) térbeli viszonyok (here, there, in, on, under, at, behind) időbeli viszonyok (now, today, at, in, on) mennyiségi viszonyok (numbers 1-100, plurals) minőségi viszonyok (colours, adjectives).

A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése: A tanuló megért  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást, arra cselekvéssel válaszol,  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést,  a pedagógus, valamint társai által megfogalmazott kérdésre tudjon non-verbális választ adni, mozgással vagy egyéb cselekvéssel a kérést teljesíteni. Beszédkészség: A tanuló  egy szóval, vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre  a legalapvetőbb tanult kommunikációs szándékokat képes kifejezni (a köszönés, bemutatkozás, megköszönés nyelvi formái)  legyen képes a tanórai egyszerű interakciókban részt venni  ismert dolgokat megnevez  néhány mondókát, verset, dalt reprodukál. Olvasott szöveg értése: A tanuló  felismeri a tanult szavak írott alakját  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért; Íráskészség: A tanuló  helyesen lemásol ismert szavakat  legyen képes elkülöníteni az idegen nyelven és a magyar nyelven írott szövegeket A tanuló tudásának értékelése és minősítésének módjai: A tanulók értékelésének az alapja elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődés. Az oktatási folyamatban az ellenőrzés és értékelés folyamatos, motiváló hatású. 141

A teljesítményeket jutalmazhatjuk piros ponttal, csillaggal, apró képekkel, tárgyakkal, érdemjeggyel, de szóban és írásban is értékelhetünk. Az egyén vagy csoport teljesítményét a tanulók is értékeljék, így segítve a helyes önértékelés kialakulását, az egyéni felelősség megalapozását. Az adott munka értékelése előre megbeszélt szempontok szerint történik. Az értékelésnek tartalmaznia kell a továbbfejlődéshez adott javaslatokat is. Az egyéni teljesítmények minősítése félévkor és a 4. évfolyam végén, összegző-lezáró módon, osztályzattal (jeles: 5, jó: 4, közepes: 3, elégséges: 2, elégtelen: 1) történik. A szóbeli és az írásbeli ellenőrzés körülbelüli aránya 80-20. Mindkét ellenőrzésimódnak játékosnak, a gyermek személyiségét, az egyéni haladási tempót is tiszteletben tartva kell történnie, nem lehet egyik sem a tanuló személyiségére káros hatású, vagy megtorló jellegű. A szóbeli teljesítmények, és az írásbeli dolgozatok osztályzását kísérje szóbeli magyarázó értékelés. A tankönyvek kiválasztásának elvei: A tankönyv alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, adjon segítséget a témakörök és fogalomkörök játékos feldolgozására, ölelje fel az adott témaköröket, szerepeljenek a szövegek és a nyelvtani ismeretek megfelelő arányban, biztosítsa az önálló tanulást, adjon segítséget a differenciált munkához. Taneszközök:  Express Publishing Welcome 1 tankönyv második része (és munkafüzet), vázlatfüzet, szótárfüzet tanulónként  tanári kézikönyv, tárgyak, kép- és szókártyák, egyéb szakirányú anyagok  hanganyag a használatban lévő tankönyvhöz  szótár: Országh László: Magyar-Angol szótár

142

13. Német nyelv 1 - 4. osztály A német nyelvet iskolánkban szülői kérésre 1. osztálytól kezdve tanulhatják a gyerekek. Negyedik évfolyamtól a törvényben meghatározottak szerint kötelező az idegen nyelv tanulása. A nyelvtanulás az első négy évfolyamon elsősorban játékos ismerkedést jelent az idegen nyelvvel. Az idegen nyelv tanításának és tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Ahhoz, hogy a diákok hazánk, Európa és a nagyvilág művelt, mobilis, többnyelvű polgárai legyenek, használható és továbbfejleszthető idegen nyelvi tudással kell rendelkezniük, ami személyiségfejlődésüket is előnyösen befolyásolja. Az élő idegen nyelv, így a német nyelv tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználat képességét jelenti, amelynek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás és írás) révén lehetséges. A tantárgy heti és évi óraszámai évfolyamonként: Kötelező

Választható Évfolyam:

1.

2.

3.

4.

Heti óraszám:

2

2

2

3

Évi óraszám:

74

74

74

111

143

Cél- és feladatrendszer: A német nyelv a többi tantárggyal összhangban, ugyanakkor azokat kiegészítve az általános és konkrét oktatási, nevelési célok és feladatok megvalósítását szolgálja. A nyelvtanulás sajátos eszközeivel a keresztény eszmeiség kialakításában nyújtson segítséget. Szolgálja az emberi értékek, az igazság, a jóság, a szépség - s e három értékből fakadó további értékek - a lelkiség és az erkölcs formálását. E törekvéseket Jézus Krisztus tanításában már megfogalmazta, amelyek a keresztény ember számára alapértékeket jelentenek. Egymás nyelvének ismerete közelebb hozza egymáshoz a különböző nyelveken gondolkodó idegen embereket a hitben és a szeretetben. A közös vonások közös keresztény forrásból erednek. Rámutatnak arra, hogy kultúránk az európai kultúra része. Nyelvünk, s nyelvi struktúránk sokban különbözik egymástól, de a sokszor közös történelmi sors kölcsönhatással volt kultúránk, sőt nyelvünk fejlődésére is. Tanulóinkban fel kell ébreszteni a nyelvtanulás iránti vágyat. Ismerjék föl, ha több nyelvet, kultúrát ismernek hitelesebb képet kapnak a körülöttük lévő világról. A más népek életével, kultúrájával, gondolkodásmódjával való megismerkedés egyúttal önmaguk jobb megismerését és jobb önértékelését szolgálja. Így pontos képet kaphatnak nemzetünk helyzetéről, beilleszkedéséről az európai kultúrába. Keresztényi és nemzeti értékeink megismertetése más népekkel kizárólag az adott idegen nyelven keresztül történhet. Tanításunk során mutassuk be a német nyelvű országok életét, kultúráját. A nyelvoktatás fő feladatai közé tartozik a gyakorlati nyelvi készségek és képességek fejlesztése szóban és írásban: beszédértés, hallás utáni megértés, beszédkészség, olvasás-, íráskészség és képesség (fordítási és fogalmazási készség). Szisztematikusan felépített mondatmodellekkel és sokrétű gyakorlatokkal kell a nyelvtudást és a beszédet fejleszteni. A nyelvtanulás célja, hogy a tanulók bázistudással rendelkezzenek, és azokat a készségeket és képességeket fejlessze, amelyek a tudáshoz vezető utat mutatják. Az elsajátított módszerek révén legyenek képesek a nyelvtudás önképzés formájában történő továbbfejlesztésére, ill. új nyelvnek megtanulására. A nyelvtanulás a jellemalakítás és a személyiségformálás egyik igen hatásos eszköze is. Egyik fontos feltétele a kitartás és a szorgalom. Fejleszti a figyelmet, az udvariasságot, a tárgyilagosságot, a nyitottságot és az egyéni vélemény bátor kimondására nevel. Elősegíti a készséget a toleranciára és a kritika gyakorlására és elviselésére. A nyelvhasználattal egyidejűleg meg kell kísérelni a beszédpartnerhez való igazodást, figyelmesen meg kell hallgatni, és a válaszban nyelvhez igazított kifejezéseket kell használni. A nyelvtudás birtokában mind a humán, mind a reál tárgyak iránt nyitott, érdeklődő, magát állandóan képezni tudó tanulókból harmonikus, kiegyensúlyozott felnőtt és kiváló szakember lehet. A nyelvtanulásnak ezt a szerepét előtérbe kell helyezni. A kommunikatív nyelvi készség fejlesztésének motiváló alapját úgy teremthetjük meg, ha tudatosítjuk a nyelv tanulásának jelentőségét. Az idegenforgalom jelentősen megnövekedett, a német nyelvterület országai fontos kereskedelmi partnereink lettek. A német nyelvű szakirodalom és a szakfolyóiratok szerepe felértékelődött. A tanulók a mindennapi élet számos területén hasznosíthatják német nyelvi ismereteiket, de a nyelvtudás előnyt jelent a továbbtanulásban és a hivatásgyakorlásban is. A nyelvoktatás első felében kettős célunk van: felébreszteni a kedvet a nyelv iránt (motiváció) és a receptív készségek fejlesztése (alapozás). Ez a természetes nyelvelsajátítás

144

folyamataira épül. A tananyag az anyanyelvükön már jórészt ismert témákat és élethelyzeteket tartalmazza. Az alsóbb évfolyamokon a játékosságon van a hangsúly. Fontos, hogy a nyelvtanulás alapjául szolgáljanak a szerepjátékok. Dalok, mondókák, versek, imádságok, egyházi énekek tanulása a gondolkodás és az emlékezőképesség fejlesztését segítik, miközben az idegen nyelv hangjainak ejtését és az intonációt is fejlesztik. A memoriter tanulása később is fontos szerepet kapjon. A nyelvoktatás kezdeti szakaszában a különböző beszédszituációk és nyelvi struktúrák határozzák meg a témák alapszókincsét. Sajátítsák el a köznapi életben használatos kifejezéseket, beszédfordulatokat, és tegyenek szert olyan kommunikatív készségekre, hogy egyszerű beszédhelyzetekben meg tudják érteni partnerüket (beszédértés). A 10-14 éves korosztálynál fontos a beszédmodellek és írott nyelvstruktúrák közvetítése és automatizálása. A beszédértés mellett hangsúlyt kap a beszédkészség. Tanulják meg a szótár használatát. 14 éves korra az első idegen nyelvet beszédszinten kell elsajátítani. Az Európa Tanács ajánlása szerint az A1 szintet el kell érni a 8. osztály végére. Az adott óraszám mellett mi is ezt tartjuk szem előtt. A kommunikatív oktatás mellett tegyenek szert a szükséges nyelvtani ismeretekre is, melyek a nyelv írásbeli alkalmazásához, a helyesíráshoz szükségesek, és továbbtanulás esetén a magasabb nyelvi szint elérését lehetővé teszik. Követelmények: A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Tisztában van a nyelvtanulás részterületeivel (beszédkészség, olvasásértés, szókincs stb.), kialakult, továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiái vannak. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. A tanuló tudásának értékelése és minősítésének módjai: Mint minden tantárgynál, itt is fontos a folyamatos visszajelzés, az értékelés, az ellenőrzés mind a tanulók, mind a tanár, mind a szülők számára. Kisgyerekeknél különösen lényeges, hogy folyamatos bátorítást kapjanak. Sokat biztassuk, dicsérjük őket (motiváció). A szülők tájékoztatása fogadó órákon és szülői értekezleteken történik. A gyermek teljesítményét nyomon követhetik könyvekben, munkafüzetekben, ahol a nevelő minősíti a megoldott feladatokat. Az 1–3. évfolyam tanulói számára az értékelés tartalma és módja meghatározó jelentőségű, és alapjaiban különbözik más évfolyamok erre vonatkozó előírásaitól. Mivel az idegen nyelv tanítása nem kötelező az 1–3. évfolyamon, itt szöveges értékelést alkalmazunk (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt és nem felelt meg). Évismétlésre is lehet utalni a tanulót az idegen nyelvben nyújtott elégtelen teljesítménye alapján a harmadik évfolyamon, ezért az értékelés tartalmazhat olyan kitételt, hogy a követelményeknek megfelelt vagy nem felelt meg. Korábban nem vizsgáljuk a továbblépés feltételeit sem. Értékeléskor az egyes tevékenységek után a tanár szóban és nem verbális eszközökkel (mosoly, gesztus) értékel, buzdít, dicsér, amivel ösztönözzük és motiváljuk a gyerekeket. Az értékelés folyamatába már a kezdeti szakaszban be lehet vonni a tanulókat (önértékelés). A tanár az órai munkát természetesen honorálhatja piros pontokkal, matricákkal vagy apróbb tárgyakkal, aminek a tanuló számára motiváló ereje van. A számonkérés célja, 145

hogy a hallottakat, tanultakat a tanuló beépítse a már elsajátított ismeretek közé. A számonkérés formáinak összhangban kell lenniük a korosztályra jellemző tanulási szokásokkal, és csoportban, párban végezhető feladatok, szerepjátékok, produkciók értékelését jelenti. A hibajavítás módja is tapintatos, játékos. A tanár rávezeti a tanulót a hibájára, és ha szükséges, a társak vagy a tanár javít. Az egyéni teljesítmények minősítése félévkor és a 4. évfolyam végén, összegző-lezáró módon, osztályzattal (jeles: 5, jó: 4, közepes: 3, elégséges: 2, elégtelen: 1) történik. A szóbeli és az írásbeli ellenőrzés körülbelüli aránya 80-20. Mindkét ellenőrzési módnak játékosnak, a gyermek személyiségét, az egyéni haladási tempót is tiszteletben tartva kell történnie, nem lehet egyik sem a tanuló személyiségére káros hatású, vagy megtorló jellegű. A szóbeli teljesítmények, és az írásbeli dolgozatok osztályzását kísérje szóbeli magyarázó értékelés. Az iskolánkban használt német nyelvi tanterv a RAABE féle átvett tanterv. Tankönyvek kiválasztásának elvei:  A NAT műveltségi területeinek alkalmazhatósága  Beszédcentrikus  Változatos feladatokon keresztül gyakoroltatja a nyelvi struktúrákat  A nyelvi automatizálás folyamatát sokoldalúan segíti elő  A gyermekek érdeklődését figyelembe veszi  Van hozzá hangkazetta, video, CD  Jól tanítható, tanulható Mindezeket figyelembe véve a tanterv megvalósításához a következő tankönyveket használjuk:  Deutsch für Dich 1-2 Lehrbuch  Pass auf neu 1 Lehrbuch und Arbeitsbuch  Mein erstes Deutschbuch  Komm mit 1 !  Komm mit 2 ! Egyéb segédanyagok:  Kleines Lexikon des Christlichen Brauchtums /Pattloch/  Kinderbibel  CD-Romok  Képkártyák  Hangkazetták  Szótárak 1. évfolyam heti 2 óra, évi 74 óra Új anyag feldolgozása: Ismétlés: Szabadon felhasználható: Tankönyv:


Mein erstes Deutschbuch Nemzeti Tankönyvkiadó

146

Az új anyag témakörei:  Család, köszönés  Nemzetközi szavak, hasonló hangzású szavak  Állatok  Konyha  Élelmiszerek  Ház, szoba  Fürdőszoba  Iskola  Osztályterem  Testrészek  Színek

4 óra 4 óra 7 óra 5 óra 5 óra 8 óra 5 óra 4 óra 5 óra 5 óra 4 óra

A továbbhaladás feltételei: (csak szóbeli)    

A tanuló tudjon köszönni és köszönést elfogadni német nyelven! Ismerje a legtöbbször használt udvariassági formákat! Tudjon egy kis verset, mondókát önállóan elmondani, illetve német gyermekdalt közösen (vagy egyedül is) elénekelni! Vegyen részt a tanult német nyelvű gyermekjátékokban. 2. évfolyam heti 2 óra, évi 74 óra

Új anyag feldolgozása: Ismétlés: Szabadon felhasználható: Tankönyv: Mein erstes Deutschbuch Nemzeti Tankönyvkiadó


Az új anyag témakörei:  Köszönés, bemutatkozás, ismerkedés  Színek  Számok 20-ig  Iskolai berendezések  Család  Testrészek  Járművek, közlekedés  Időjárás, évszakok, hónapok, napok, óra  Gyümölcsök, ételek, italok  Ruházat  Ünnepek  Vásárlás

3 óra 3 óra 3 óra 5 óra 4 óra 3 óra 4 óra 6 óra 8 óra 6 óra 4 óra 4 óra

A továbbhaladás feltételei: (csak szóbeli)  

Az első és a második évfolyamban megismert témakörök szavainak ismerete, a tanuló értse meg a legegyszerűbb tanári óravezetési utasításokat! Tudjon másolni szöveget, amelyben csak a megismert szavak fordulnak elő!

147

   

Tollbamondás után tudja leírni azokat a megismert szavakat, melyek helyesírása a kiejtés elve alapján történik (pl. er, hilft, bunt stb.)! Tudjon kérdezni vele hasonló korú gyerek neve, lakhelye iránt. Ismerjék meg a német nyelv jellegzetes betűit, betűcsoportjait, amit a magyartól eltérően írunk és ejtünk! Kezdjék nagybetűvel és fejezzék be írásjellel a mondatokat! Írják nagybetűvel az összes főnevet! 3. évfolyam heti 2 óra, évi 74 óra

Új anyag feldolgozása: Ismétlés: Szabadon felhasználható: Tankönyv:


Komm mit 1 Komm mit 1 ! , Arbeitsheft 1

Az új anyag témakörei:  Das Fotoalbum , Begrüssung  Das Wohnzimmer  Das Kinderzimmer  In der Küche  Die Schule  Ünnepek  In dem Garten  Hanz erzahlt  Was machen die Kinder  Im Zoo  Im Wald  Das Dorf  Eine Woche  Die Fahrzeuge  Die Jahreszeiten

3 óra 3 óra 3 óra 5 óra 6 óra 4 óra 3 óra 3 óra 5 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 5 óra

A továbbhaladás feltételei:        

Az első 3 évfolyamban megismert témakörök szavainak ismerete; Tudjon egyszerű kérdést feltenni (wer, was, wo), kérdéseket meg tudja válaszolni. (helyeselni, tagadni) Legyen képes a megfelelő személynevek használatára,azokhoz az ige ragozott alakjait hozzá tudja rendelni; Tudjon információt cserélni; Legyen képes a határozott és határozatlan névelő használatára; Ismerje a német nyelv jellegzetes betűit,nem túl nehéz szavakat tollbamondás útján le is tudjon írni; Tudja ,hogy a főneveket nagy betűvel írjuk, Rövid memorizált párbeszédeket tudjon előadni.

148

4. évfolyam heti 3 óra, évi 111 óra Új anyag feldolgozása: Ismétlés: Dolgozat írás, javítás : Szabadon felhasználható: Tankönyv:

77 óra 18 óra 6 óra 10 óra

Das Deutschmobil 1 , Arbeitsbuch 1

Az új anyag témakörei: 12 óra

Lektion 1 - Hallo, Kinder! Témakör:  Emberi kapcsolatok, ismerkedés

Kommunikációs szándékok:  Köszönés; elköszönés; bemutatkozás; érdeklődés név és hogylét iránt, arra reagálás; tagadás, ellentmondás Fogalomkörök:  Cselekvés kifejezése /jelenidejűség, sein/  Személyes névmások /ich, du/, a kijelentő mondat, kérdőszók: wer?, wie? Készségfejlesztés:  Hallásértés, témakörhöz kapcsolódó játék Lektion 2 - Spiel und Sport 16 óra Témakör:  Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül Kommunikációs szándékok:  Személyek megnevezése, bemutatása; cselekvés kifejezése Fogalomkörök:  Igenlő vagy nemleges válasz  Jelenidejűség /mozgást kifejező igék/; nicht tagadószó; számnevek 12-ig; eldöntendő kérdés;  Was? kérdőszó; er, sie személyes névmások Készségfejlesztés:  Minta alapján vers "írása" Kiegészítő anyag:  "Tanzlied"  Mondókák megtanulása

149

16 óra

Lektion 3 - Familie und Wohnen

Témakör:  Én és a családom: családfa, rokonsági fokozatok  Tágabb környezetünk: Németország térképe, néhány nagyváros megkeresése  Tárgyi környezetünk: szoba berendezése Kommunikációs szándékok:  Rokonsági fokozatok megnevezése  Információkérés és -adás /név, életkor, származás, hobbi/  Birtokigény kifejezése Fogalomkörök:  Ige és személyes névmás többes szám 3. személyben  Egyes számú főnév határozott és határozatlan névelővel, ennek tagadása  Birtoklás kifejezése /mein, dein/  Birtokviszony kifejezése: von  Kérdő névmások: wo?, wie?  Inverzió Készségfejlesztés:  Hallott szöveg értése  A tanult minta alapján néhány egyszerű mondattal a család bemutatása  Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazva, néhány mondatban szoba leírása Kiegészítő anyag:  "Wide-Wide-Wenne" 16 óra

Lektion 4 - Schule Témakör:  Az iskola világa: tárgyak, tantárgyak, az /ideális/ órarend Kommunikációs szándékok:  Azonosítás, összehasonlítás, minősítés  Sorrend megnevezése  Információkérés és -adás /órarend, hetirend, telefonszám/  Véleménykérés és arra reagálás  Matematikai alapműveletek 100-as számkörben Fogalomkörök:  Szövegösszetartó eszközök: személyes névmás /es/  Szóösszetétel  Számnevek: tőszámnevek 1000-ig, sorszámnevek 12-ig  Időpont kifejezése: am + Wochentang  Kérdő névmás: wann?

Készségfejlesztés:  Hallott szöveg értése  A tanult minta alapján egyszerű mondatokkal a heti rend megfogalmazása, másoktól eziránti érdeklődés  Beszélgetés az órarendről, kiegészítve az egyes tantárgyakhoz szükséges dolgokról  Tetszés, nem tetszés kifejezése, kérdések feltevése Kiegészítő anyag: 150

   

"Jeder singt so gut er kann" "Immer nur Hausaufgaben machen?" Játékos feladatok a számok gyakorlásához Hallott szöveg értése

Lektion 5 – Spielmobil und Zeitmobil

17 óra

Témakör:  Vásárlás: játákok  Hónapnapok,évszakok ,óra ,napszakok, dátum  Születésnap,meghívás  A család napirendje,ünnepei Kommunikácios szándékok:  Tárgyak kiválasztása,véleményezése ,árúk megadása kérdezése  Tetszés kifejezése  Játékszabályok megértése  Meghívás és arra reagálás  Gratuláció, jókívánságok és arra reagáció  Kínálás és arra reagáció Fogalomkörök:  Cselekvés, történés, létezés kifejezése; jelenidejűség (többes sz. 2. 3. sz.) sein,  Tőhangváltós, elváló igekötős igék  Modalitás: wollen, möchte  Birtoklás kifejezése: haben  Szövegösszetartó eszközök: szem. névmások (wir ,ihr )  Esetviszonyok: határozott főnév T.e.-ben  A határozott névelő, mint mutató névmás  Időpont (am + R.e. ) Készségfejlesztés:  Hallott szöveg értése  Kérdések feltevése, válaszadás (vásárlás)  A család napi, heti elfoglaltságának megfogalmazása  Meghívó írása  Születésnapi kép leírása Kiegészítő anyag:  „Das Lied von den Jahreszeiten „  „Deutschmobil”  Hallott szöveg értése A továbbhaladás feltételei: 

Hallott szöveg értése: A tanuló megért ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, max. kétmondatos kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egymondatos kérdést.

151



Beszédkészség: A tanuló hiányos vagy egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, szavakat és egyszerűbb szerkezetű szövegeket /legalább néhány mondókát, verset, dalt/ tanult minta alapján reprodukál.



Olvasott szöveg értése: A tanuló felismeri ismert szavak írott alakját, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot elolvas; ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál.

 Íráskészség: A tanuló - felismeri ismert szavak írott alakját, leír ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat.

152

14. Informatika 4. évfolyam Óraszámok: heti 1, évi 37 óra Célok és feladatok: 



         

A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére és az ergonómiai szempontokra. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni; tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; szerezzen jártasságot az információk különféle formáinak (szöveges, hangos, vizuális) együttes kezelésében. A megszerzett információit legyen képes kiértékelni és felhasználni. Ismeretei önálló kiegészítéséhez szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az internet használatában. Szokjon hozzá az ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, lexikonok, kézikönyvek, különböző média, multimédia és hipermédia használatához. Értse a közvetlen és a közvetett kommunikáció lényegét. Legyen tájékozott a média szerepéről az egyén és a társadalom életében. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával, tudjon oktatóprogramokat használni. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Helyesen használja a logika alapvető elemeit. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának, például a számítógép- vagy videojáték-függőség problémái. Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit.

153

 

 

A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk új és újabb ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

Célok és feladatok:                    

Ismerkedés az adott informatikai környezettel. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül. Számítógépes játékok, egyszerű fejlesztő szoftverek megismertetése. Egyszerű rajzos dokumentumok készítése, kép- és betűnyomdák". Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata. A feladat megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használata. Adatok csoportosítása, értelmezése. Közhasznú információforrások megismerése. Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel. Informatikai eszközökkel történő problémamegoldás gyakorlása. Egyszerű problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan. Egyszerűbb algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása. Az algoritmusokban használt adatok értelmezése. Mindennapi adatok leírása (számok, szövegek, rajzok...) Egy egyszerű fejlesztő rendszer használata. Információszerezés az internetről, irányított keresés. Az új informatikai eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségeinek megismertetése. Az iskolai könyvtár tér- és állomány szerkezetében való eligazodás. Felfedező keresés az életkornak megfelelő információhordozókban. A főbb dokumentumfajták megkülönböztetése, tartalmának és adatainak megállapítása.

Fejlesztési követelmények, belépő tevékenységformák: Az oktatandó anyag ismétlődő, spirálisan építkező jellege miatt nem célszerű a követelményeket és tevékenységeket évekre bontani, mivel szinte mindegyik minden évben előfordul. A különböző háttérrel érkező diákok miatt nem is célszerű mereven ragaszkodni a felosztáshoz: ha érdeklődést mutatnak egy téma iránt, akkor célszerű azzal több időben foglalkozni. Fontos az, hogy a mutatkozó érdeklődést kihasználjuk, így is megkedveltetve a számítógépet és az informatika tantárgyat. Az újonnan belépő feladattípusok és tevékenységformák mindig gyakorlati formában jelenjenek meg. Az alkalmazások futtatásához elsőként ismerjék meg a billentyűzet és az egér kezelését, a személyi számítógép legfontosabb perifériáit, a felület jeleinek értelmezését a 154

számítógépen. Hasonló módon az alkalmazások használata közben kerüljenek elő a számítógépes ismeretek, az operációs rendszer használat: a program indítása, a felhasználói felület kezelése, az általánosan alkalmazott jelek értelmezése, a menüpont kiválasztása, a parancs kiadása, kiválasztás visszavonása tevékenységek. Ezzel a megoldással nem csak élvezetessé tesszük az oktatást, hanem időt is nyerünk és hatékonyabban rögzülnek a tevékenységek. A munka során persze felmerülhetnek egyéb tevékenységek is, ezeket bátran végezzük, végeztessük el, de számon már ne kérjük. A hálózati munka nagy felelősséget igényel. Ennek megfelelően célunk a jelszóval védett azonosító használata, az iskolai hálózatba való be- és kilépés megtanítása, a hálózati környezetben való munka alapszabályainak megismertetése. Az algoritmusok és adatok témakört a tanulók igényére és adottságaira alapozottan oktassuk. A LOGO nyelv pedagógia értékei nem vitathatók. Ha ebben az életkorban ezt ötvözzük a teknőc eljátszásával, akkor különösen hatékony eszköz lehet. A cél elsőként a hétköznapi algoritmusok, térbeli tájékozódási képességet fejlesztő egyszerű LOGO algoritmusok bemutatása, értelmezési, végrehajtási képességének fejlesztése. Hasonló előkészítő munka a személyi adatok gyűjtése; néhány adat lejegyzése, sorba rendezése, szám és szöveges adatok megkülönböztetése, a megfelelő információ kikeresése egy adathalmazból. E témakör már a könyvtári informatikához is csatlakozik, az iskolai könyvtár bemutatása, annak katalógusrendszere, mint adattár példa lehet. Utolsó nagy témakör a szöveg- és ábraszerkesztés. E két részt ebben az életkorban nincs értelme szétválasztani, hisz a használt és oktatási célra készített alkalmazások ezeket integráltan kezelik. Célunk itt a rajzolóprogram - azaz egy alkalmazás - alapszintű kezelésének megtanítása, egyszerű rajzok és szöveges kiegészítések készítése számítógéppel. Feladatként valamilyen hazavihető, hosszabb távon is megőrizhető és megmutatható "terméket" állítsunk elő, például illusztrációt, tematikus rajzot, meghívót készíttessünk, amelyet a szülők, tanulótársak is örömmel forgatnak. Emiatt fontos tevékenység a nyomtatás, mentés, kezdetben segítséggel, végül önállóan is. Hálózat használata esetén e témakörbe sorolható be a web szolgáltatás használata, amelyen belül a böngésző indítása, adott webhely címre való ugrás, mozgás a weboldalon, ugrópont felismerése, kiválasztása, használata mind önállóan elvégzendő tevékenységgé váljon. Témakörök, tartalmak: 4. évfolyam Témakör Év eleji ismétlés

Óra

Tartalom

2

Számítógépes ismeretek

6

Operációs rendszer

5

A számítógép használati rendje A billentyűzet és egér használata Háttértárak használata Jelek és a számítógép kapcsolata Információhordozók és kommunikációs eszközök kezelése Program indítása Felhasználói felület jeleinek értelmezése Menüpontok használata, parancskiválasztás Hálózati azonosító és jelszó szerepe Belépés és kilépés módja Meghajtó- és könyvtárváltás 155

Témakör Dokumentumok létrehozása Dokumentumok elérése Rajzolás számítógéppel Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása

Óra 4

4

5 5

Adatok világa

2

Könyvtárhasználat

2

Év végi ismétlés

2

Tartalom Egyszerű szövegszerkesztési feladatok Weboldal tartalmának megtekintés Linkek használata Ismert webhelyek megtekintése A hálózat használatának alapszabályai, a Netikett Rajzoló program futtatása Egyszerű rajzok, ábrák készítése Comenius Logo alapismeretei Algoritmusok végrehajtása teknőc segítségével Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése Adatok gyűjtése és csoportosítása Adatok manuális feldolgozása: keresés, rendezés Az iskolai könyvtár terei Eligazodás segítséggel az állományokban A főbb dokumentumfajták megkülönböztetése, tartalmának és adatainak Információhordozók felfedezése

A továbbhaladás feltételei: Amennyiben a tanuló az elérendő kompetenciák bármelyikét nem tudja teljesíteni, úgy informatikából nem léphet tovább.

156

1. Hittan Magyar nyelv és Irodalom Szövegértés szövegalkotás kompetenciaterület a programba bevont tanulócsoportokban

Recommend Documents