1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Miske a Duna-Tisza közén, Bács-Kiskun megyében a Kalocsai járás déli részén elhelyezkedı település. A község járás központjától, Kalocsától délre, a Vajas és a Sárvíz összefolyásánál a Sárköz vízerekkel szabdalt magas árterén fekszik. Közlekedési szempontból jó helyen, Kalocsától 11 km, Hajóstól 8 km távolságban A megyeszékhely Kecskemét 90 km távolságra fekszik. 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata A 1254/2012. (VII. 19.) Korm. határozat alapján elkészült Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióból átvehetı általános szempontok: - általános célok - területi specifikus célként: a vidéki térségek népességeltartó képességének növelése, - kultúrtájak értékmegırzı a táji értékeikben rejlı potenciál kibontakoztatása - egyedi karakterükre építı térség integrált kezelése - A Duna-térség fenntartható fejlesztése - Nemzetiségek által lakott térségeink fejlesztése Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési programja. Térhasználati elvekbıl az alábbiak kerülnek átvételre: 1. Okszerő és takarékos területhasználat 2. Biztonságos hozzáférés az infrastrukturális rendszerekhez mindenkinek 3. Értékırzés a fenntarthatóság szolgálatában 4. A helyi erıforrások használata és a gazdaságfejlesztés támogatása A Dunamenti fejlesztési körzet feladatai és szervezetei: Helyi döntéshozók A helyi adók csökkentésével ösztönözzék külsı vállalkozások betelepülését, új vállalkozások indítását, a munkahelyteremtést. teremtsék meg a települések funkció bıvítésének (kulturális, szociális, közösségi, stb.) lehetıségét, erısítve ezzel a népesség megtartó képességet. Civil szervezetek A tájegység sajátos kulturális, nemzetiségi hagyományait A Duna mentén – az Árpád-kori útvonalon – kialakított zarándokúton a csoportos és egyéni zarándoklás ösztönzése (egyház) Vállalkozók A helyi nyersanyagokat kihasználva, a hagyományos gazdálkodási módokat alkalmazva törekedniük kell a minél nagyobb hozzáadott érték elıállítására, elsısorban a hazai igényeket kielégítve, a nyereségük helyben történı felhasználására és befektetésére. Lakosság A térség fejlesztéséhez elengedhetetlen az itt élık helyben maradása, a helyben boldogulás akarása, a saját lakókörnyezet rendben tartása, állapotának megırzése, értékeinek óvása, megırzése, helyi termékek fogyasztása, helyi szolgáltatások igénybevétele.

I.2. Megalapozó vizsgálat

1

1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) és az arra épülı Bács -Kiskun Megyei Területrendezési Terv olyan új területfelhasználási vagy településszerkezeti tervi elemet nem tartalmaz, amely a kialakult területfelhasználást vagy településszerkezetet érintené. A hatályos OTrT és a megyei terv alapját képezı 2012. évi OTrT között nincs olyan különbség, hogy a tervi hierarchia okán a megyei terv figyelmen kívül hagyható lenne. 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek területfelhasználási vagy infrastrukturális elemei nem érintik a község területét. 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések Gazdaságfejlesztési program Esélyegyenlıségi program Környezetvédelmi program Önkormányzatának közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve A település érvényes településfejlesztési koncepcióval rendelkezik. Az abban foglaltak lényegileg ma is helytállóak. A szennyvízhálózat kiépítése a koncepció legfontosabb megvalósult eleme.


2

1.6. A település településrendezési tervi elızményei Miske érvényes településszerkezeti terv 2001-ben került jóváhagyásra. A helyi építési szabályzatát 7/2001. (X.6.) számú önkormányzattal hagyták jóvá. A helyi építési szabályzat melléklete a belterület 1:2000 méretarányú szabályozási terve. Fenti településrendezési eszközök a településfejlesztés és az építéshatósági munka jó alapját teremtették. Teljes körő felülvizsgálatát annak alaptervi avultsága és a jogszabályi változások: mindenek elıtt az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) változása indokolja. Településrendezési tervi elemekbıl megvalósult legfontosabb elemek: a templom elıtti közpark, a Nyár utca országos közúti kivezetése. 1.7. A település társadalma Demográfia A község jelentıs problémája a lakosságszám csökkenése, az elmúlt évek során folyamatosan és jelentısen csökkent a helyi népesség nyilvántartás adatai alapján.

1. sz. táblázat


Forrás: Helyi népesség nyilvántartás

3

2013. évi lakónépesség: 1722 fı 2014. évi lakónépesség: 1687 fı A település állandó népesség számából kitőnik (2011. évi adat), hogy a nık és férfiak aránya ugyanannyi, vagy több a férfiak esetében a fiatalabb korosztályoknál, míg a 60 év feletti korosztályok esetében a nık aránya jóval több.

Forrás: TeIR, KSH-TSTARA


A település öregedési indexe azt mutatja, hogy a település elöregedı, az öregedési index folyamatosan emelkedik, egyre nagyobb az idısek aránya. Az esélyegyenlıség szempontjából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az idısek fokozott ellátására, segítésére van és lesz szükség a jövıben. (Lásd 4. számú táblázat)


4


A belföldi vándorlási mutató szerint a településen az elvándorlások és a halálozások szám általában meghaladja a beköltözések és a születések számát, tehát az elvándorlás a jellemzı. Ez azért aggasztó, mert a falu minden szempontból élhetı település, kivéve a helyben található munkahelyek számát. Ez a gazdasági válság idején sem volt másképp, az elvándorlások számának növekedése is az mutatja, hogy a fiatal korosztály a munkalehetıségek hiánya miatt hagyja el a települést. Az utazási nehézségek miatt is hátrányos helyzetben vannak az itt élık. Amennyiben a lakosság, fıleg a fiatalok számára a munkához való hozzáférés megoldódna, a helyben maradás sem jelentene számukra gondot.



Az elvándorlások számának csökkentése érdekében egy olyan élhetı települést kell kialakítani, ahol a munkalehetıségek és a megfelelı életszínvonal biztosításával, elfogadott I.2. Megalapozó vizsgálat

5

szintő életkörülmények között lehet élni és a településre jellemzı mezıgazdasági lehetıségeket (szántóföldi növények és főszerpaprika termesztés) maximálisan ki lehet használni

1.8. A település humán infrastruktúrája Az önkormányzat anyagi lehetıségeihez mérten és pályázati támogatással általában minden évben Falunapi rendezvényeket tart, ahol a községben aktívan mőködı civil szervezetek is segítséget nyújtanak a szervezésben, és a mősorokban, így a sporthorgász egyesület, a néptánc egyesület. A Tóth Menyhért Általános Iskola minden évben községi szintő rendezvényeket tart, ezek a karácsonyi ünnepség, a Tóth Menyhért nap, a farsangi bál és a ballagási ünnepség. Informatikai Központ és Könyvtár: a gyermekek és felnıttek számára is lehetıséget biztosít az informatikai jártasság megszerzéséhez, vagy bıvítéséhez, vagy az olvasáshoz. Tóth Menyhért Alkotóház: a Kossuth-díjas festımővész Tóth Menyhért lakóháza volt, itt több mővészeti tevékenység is gyakorolható, pl. festés, rajzolás, grafikák készítése, szoborfaragás, valamint több kép került kiállításra a festımővész alkotásai közül. Horgásztavak: az igényesen kialakított horgásztavakon a sporthorgász egyesület minden korosztály részére horgászversenyeket rendez, ahol nagy számban és nagy kedvvel jelennek meg kicsik és nagyok egyaránt. Római Katolikus templom: a lakosság túlnyomó többsége katolikus vallású, aktív egyházi élet jellemzı a településre. A közösségi élet színterei közé tartozik még a szlovák és a német nemzetiségi önkormányzat által megrendezésre kerülı események. A szlovák nemzetiség család napot, szlovák hagyományırzı napot, a német nemzetiség Márton napot, Augusztus 20-án kenyérszentelést, valamint hagyományırzı napot tart minden évben. A településen nem fordult elı etnikai konfliktus. A településen a rendezvényeket az összefogás jellemzi, aktív közösségi élet folyik. Miske esélyegyenlıségi programmal rendelkezik. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlıségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévı intézmények mőködtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlıségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. 1.9. A település gazdasága, településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Miske lakossága hagyományosan mezıgazdaságból él. A község termıföldjei kiválóak, átlagosan mintegy 25 aranykorona értékő, de nem ritka a 40 aranykoronás tábla sem. Valaha rengeteg főszerpaprika, majoránna, káposzta, csemegekukorica, zöldborsó termett ezen a vidéken. Az emberek tsz-ben dolgoztak. 1994-ben (privatizáció éveiben) a Március 15. Tsz feloszlott. 20-30 hektáros magánbirtokok lettek, hiányzik az igazi 300 hektáros mintagazdaság. Ma fıleg gabonát, kukoricát, napraforgót és szóját termesztenek a földeken. Az állattenyésztés is visszaesett csak magánházaknál vannak állatok (szarvasmarha, sertés, baromfi). Miske Község Önkormányzata a település marketing és az idegenforgalom fejlesztését tőzte ki célul. A község vagyongazdálkodási terve, valamint kidolgozott gazdaságfejlesztési koncepciója segíti a további tervezést. A községben az aktív korú lakónépesség (15-64 év közötti lakónépesség) száma az elmúlt 5 évben csökkenést mutat. I.2. Megalapozó vizsgálat

6

A foglalkoztatást nézve a településen dolgozók nagyobb része vállalkozásokban vállalkozóként, vagy alkalmazottként dolgozik, valamint ıstermelıként mezıgazdasági termeléssel foglalkozik. Az álláskeresık aránya változó képet mutat, de megállapítható, hogy évrıl évre nı a nyilvántartott álláskeresık száma. Megállapítható továbbá, hogy a regisztrált álláskeresık között a nemek aránya viszonylag kiegyenlített, a regisztrált munkanélküli nık aránya évek óta legfeljebb 2-3 %-kal haladja meg a regisztrált munkanélküli férfiak arányát. A regisztrált munkanélküliek közül a 21-25 év közötti, valamint az 51 év feletti korosztály esetébn nıtt meg meg jelentısen az álláskeresık száma. Ebbıl Regisztrált vállalkozás 313

korlátolt felelısségő betéti társaság társaság 16 14

önálló vállalkozó 280

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal


Örvendetes tény, hogy a regisztrált munkanélküliek közül a tartósan, azaz 180 napnál régebben munkanélküliek száma csökkenı tendenciát mutat. Szomorú tény viszont, hogy a nyilvántartott pályakezdı álláskeresık száma az elmúlt két évre visszatekintve viszont emelkedést mutat. Még kedvezıtlenebb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a munkanélküliség elıl menekülve a fıleg magasabb iskolai végzettséggel rendelkezı fiatalok elhagyják a települést munkahely reményében.


7



Az alacsony iskolai végzettségőek vizsgálatánál a 2001. évi és a 2011. évi adatokat figyelve megállapítható, hogy a településen összességében közel 6%-os csökkenés mutatható ki az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezı 15 éves és afeletti lakosság körében. A lakosság iskolai végzettségének növekedése valószínőleg abból következik, hogy a belépı fiatalok képzettebbek, mint a kilépı idısebb lakosság, másrészt a százalékcsökkenésben az is közrejátszhat, hogy a munkaerıpiacon nagy valószínőséggel könnyebben talál munkát a képzettebb munkaerı. A nyilvántartott álláskeresık iskolai végzettség szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakul.


Az önkormányzat közfoglalkoztatási programjának nagy szerepe van a helyi munkaerı foglalkoztatásában. A közfoglalkoztatottak száma évek óta közel azonos, meghaladja a 100 fıt. Összevetve a település aktív korú népességével, ez az arány 8,6 %. Összehasonlítva a közfoglalkoztatottak számát az állástalanok számával, ez az arány jóval magasabb, ez is mutatja a közfoglalkoztatás jelentıségét


8

A közfoglalkoztatásban résztvevık sokrétő munkát végeznek, nagyrészük fizikai munkával. Többek között csapadékvíz elvezetés keretében árkok tisztántartása, földutak karbantartása, temetı gondozás, járdaépítés, közintézmények karbantartási munkáinak elvégzése, közterületek rendbetétele, tisztántartása. A magasabb iskolai végzettségő közfoglalkoztatottak, akiknek száma elenyészı, adminisztrátori munkát végeznek.

Önkormányzat adatai

A gazdasági válság ellenére a településen a regisztrált vállalkozások száma közel hasonló számot mutat, mint korábban, a vendéglátóhelyek, kiskereskedelmi üzletek számában sincs jelentıs változás, a vendéglátó helyek száma eggyel csökkent. Az önkormányzat által kivetett iparőzési adó összege az elmúlt évek folyamán hasonló nagyságrendő volt, a befizetett iparőzési adó a gazdasági válságot követıen emelkedı tendenciát mutat. Az elkövetkezı évek beruházásai a településen élık komfortfokozatának javítását célozza meg, legyen szó gyermekekrıl, szülıkrıl, idısekrıl és fogyatékkal élıkrıl. Ezek a beruházások többek között: - Tóth Menyhért Általános Iskola felújítása, - Önkormányzati Hivatal elıtti közpark felújítása, - Óvoda – konyha, udvar, játszótér – felújítása, - Orvosi rendelık belsı felújítása, - Közvilágítás korszerősítése, - Miske, Fı u. 25. szám alatti kereskedelmi-szolgáltató egység felújítása, - Csapadékvíz elvezetı hálózat kiépítése, - Belterületi úthálózat felújítása, - Köztemetı felújítása, - Sportközpont felújítása, fejlesztése, - Önkormányzat kiszolgáló épületek felújítása, építése (gépszín, raktár), - Közösségi ház kialakítása - Tóth Menyhért alkotóház felújítása, - Kistermelıi piac kialakítása.


9

1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a helyi önkormányzatok által ellátandó településüzemeltetési feladatokat a következık szerint definiálja: köztemetık kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprı-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjármővek parkolásának biztosítása. Tágabb értelemben a településüzemeltetési feladatok körébe sorolhatjuk a településen élı lakosság, vállalkozások, intézmények közszolgáltatásokhoz, komfortérzethez kapcsolódó igényeinek kielégítéséhez, illetve az élhetı, fenntartható települési környezet megteremtéséhez és fenntartásához szükséges, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat is (a törvényben definiáltak mellett például: hó- és síkosságmentesítési feladatok , szúnyoggyérítés, köztisztaság, hulladékelszállítás biztosítása, kutak üzemeltetése, csapadékvíz-csatornák karbantartása, utcanév-táblák kihelyezése, külterületi ingatlanokgyommentesítése stb.). A település a jogszabályok által meghatározott valamennyi szolgáltatást biztosítja.

1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata Miske közigazgatási területe az Alföld nagytájának a Dunamenti síkság középtájba, azon belül a Kalocsai-Sárköz kistáj földrajzi tájegységbe tartozik. A Dunavölgye - egykori ártere - Váctól az ország déli határáig húzódik 20-30 km-es sávban. Felszínét teljes egészében a Duna homokos-kavicsos, iszapos, öntésagyagos lerakódásai borítják. Az alföldi szakasza tökéletes síkság, csak helyenként élénkíti a felszínt néhány homokbucka sor vagy egy-egy parti dőne maradványa. A Duna völgy nagy része az árvízmentesítésekig ártér és kiterjedt mocsárvilág volt. A folyamszabályozások óta a mocsaras hajdani Duna-medrek, holtágak mélyedései mind szárazra kerültek. Az egykori vizes kaszálók helyét pedig szántóföldek foglalták el. A lecsapolási munkálatok eredményeként az árterületeken újabb elszikesedés következett be, melyeket újra termékennyé kellett változtatni. A Duna völgyének legtermékenyebb és legszebben mővelt térsége a Duna mente. A folyó rendszeres árvizei ellen magas gátak védik az ártereket. A gátakon belül általában füzesek és főznyár ligeterdık kísérik a folyót, amelyek a védelem alatt álló ökológiai hálózat rendszerébe illeszkednek be. A Kalocsai Sárköz egy földrajzi értelemben jól körülhatárolható kistájunk. Geomorfológiai tekintetben a Kalocsai Sárköz egységes tájat képez a Tolna megyei Sárközzel. Ez a mélyfekvéső sík terület a folyószabályozás elıtt "vadvízország", élı ártér volt, melynek különös sajátossága, hogy a Duna folyam szomszédságában terül el a magas ártér, tıle távolabb, a Duna-Tisza közi hátság szomszédságában pedig az alacsony ártér, melynek széles mocsara szigetként zárta körbe a területet. Ennek következményeként változatos és sőrő vízrajzának jellegzetes formái azok a fokok és hosszan kanyargó széles erek, melyek a folyam árvizét szállították az alacsony ártérre, majd az apadás beállta után vissza a Duna medrébe. E gazdag vízhálózat lett az alapja és kerete a Kalocsai Sárköz településhálózatának. Az ártér sőrő vízhálózata fölé emelkedı árvízmentes göröndök az emberi megtelepedés kiváló térszíneinek bizonyultak. A nagyobb vízfolyások fölé magasodó hátakat, dombokat kedvelték leginkább a megtelepedık, így egy-egy meder települések sorát főzte sorozatba. A vizek védték a településeket, ivó- és öntözıvizet biztosítottak, gazdag halállományuk táplálékot adott ínséges idıszakokban is, s nem utolsósorban közlekedési útvonalként szolgáltak a gyakran járhatatlan sárközön. I.2. Megalapozó vizsgálat

10

A Kalocsai sárrétet nem az élı érvizek, inkább az állandó mocsarak jellemezték. A Duna völgyének ennek a kistájában különösen sok láp, mocsár és nádas volt. A lápokban jelentıs mennyiségő tızeg is képzıdött. Keleti határát a Duna-völgyi Fıcsatorna jelöli. A Kalocsa – Baja környéki táj vályogtalajai és az országban legmagasabb napfénytartam a legjobb természeti adottságokat biztosítja a híres magyar főszerpaprika és egyéb melegigényes növények termesztéséhez. A Dunamenti-síkság több, mint 200 km hosszú, 20-30 km mély tektonikus és eróziós mélyedés. A würm közepén süllyedt le Kalocsa-Baja közti terület, s ez vonzotta magához a Dunát. Ma vastag üledéken meanderez a Duna. Az alacsony ártér 15-25 km széles, a szabályozás elıtt rendszeresen elöntötte a Duna. Az öntésföldön, öntéstalajokon - amelyek a talajképzıdési folyamat kezdetén álló, nyers váztalajok - kialakult talajok a jellemzıek. A hajdani árterek azon szintjén, ahová az árvíz csak ritkán jutott el, ott a humuszosodás megindult és az öntéstalajok réti talajokba és réti mezıségi talajokba mehettek át, ezek jellegüknél fogva termékeny humuszos öntéstalajok, amelyek a Duna mentén általában meszesek. Kalocsától délre fıként fiatal öntésvályog és öntésagyag talajféleséget található. Az ártéri szint jellemzı talaja a sárga öntésiszap és lösziszap, réti öntéstalaj. A Miske közigazgatási területébe esı táj legnagyobb része kiváló termıhelyi adottságú szántóterületté van nyilvánítva. Védett, védendı táji-, természeti értékek, területek Miske térségében a természetszerő élıhelyek a vizekben, a csatornák, fokok mentén találhatók meg. A táj többféle védettségi kategóriával rendelkezik, amelyek részben átfedik egymást jellemzınek mondható a kettıs vagy többes védelem a területi természetvédelmi oltalom esetében. A természetvédelemmel érintett felületet, a különféle védett természeti területi kategóriák elhelyezkedését a Természetvédelemmel érintett területek összesítı lapja ábrázolja. Az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. t. 3/1. számú melléklete kihirdette a Nemzeti Ökológiai Hálózatot, melyben a település közigazgatási területe a magterületekkel és az ökológiai folyosókkal érintett. Az ökológiai hálózat -magterülethez Karasica-fıcsatorna és Góda-foki csatorna körzetében kisebb foltokban található vizes élıhelyek soroltak. Az ökológiai hálózat - folytonos folyosó fıként a Vajas-fok, Árpád-csatorna és a Karasica-fıcsatorna és azok partmenti övezete mentén terül el, a vizes élıhelyek, idıszakosan vízborította rétek, lápok láncolata. Ezek olyan természetes, természetközeli élıhelysávot alkotnak, mely alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élıhelyek közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. A zöld folyosó övezete nem minısíthetı beépítésre szánt területté. A Natura 2000 terület a Karasica-fıcsatorna egy szakaszán található /az ex lege védelem alatt is álló/ lápok térsége. Az EU-s irányelv alapján történt kijelöléshez szerintezek a természetes élıhelyek védelmét szolgáló különleges természetmegırzési területek. Az ex lege védett lápok még ezen kívül is találhatók a csatornák mentén, és egy ex lege védett kunhalom is. Miskéhez tartoznak még védett természeti területek - vizes élıhelyek -, melyek természetközeli állapotban megmaradt mocsár, nádas, lefolyástalan vizes területek. A 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet alapján Miske a Dunavölgyi-síkon fekvı, kiemelten fontos érzékeny természeti területekkel érintett település, amely /a lakott területtıl keletre esı térségben/ felszín alatti vízminıség-védelmi területtel rendelkezik. I.2. Megalapozó vizsgálat

11

A védett területek jelenlegi állapotban való megırzése, illetve javítása nem csak ökológiai célok miatt jelentıs, hanem egyúttal tájképvédelmi szempontból is kiemelten kezelendık. 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata A zöldfelületi rendszer kül- és belterületen egyaránt a mélyebb csatornák menti völgyek környékére szervezıdik. Ez az együttes a település ökológiai hálózatának és zöldfelületi rendszerének gerincét képezi. A települési zöldfelületi rendszer elemei Közterületen lévı pihenésre, játékra, sportra, vagy reprezentációra alkalmas zöldfelületek: továbbá az ezeket összekötı vízparti- és utak menti zöldsávok, fasorok alkotják a zöldfelületi hálózatot. Ide sorolhatók egyes korlátozottan látogatható zöldfelületi intézmények is (sportpályák, temetı). A település zöldfelületei még nem fejıdtek összefüggı rendszerré, bár az utóbbi években javult a közparkok felszereltsége, kiépítettsége, nıtt használati értékük. Törékeny, betegségre érzékeny, szemetelı, helyüket kinıtt fákat megfelelı tervek alapján, folyamatosan alakjában és méretében a helyhez illı mérető fákra kell cserélni. El kell végezni a karbantartási, felújítási, korszerősítési feladatokat. A település zöldfelületeinek gyarapítása érdekében a lakatlanná, gazdátlanná vált telkek közterületté alakítása nagyban javítja a településképet és a zöldfelületi ellátottságot is. A kialakult gyakorlat folytatása indokolt a jövıben is. A zöldfelületi rendszerrel kapcsolatos megoldandó feladatok: A meglévı zöldfelületek intenzívebbé tétele, a belterjesen gondozott zöldfelület növelése. Egységes utcafásítások. Beépítés védelmét szolgáló erdısávok. A lakó-, és intézmények telkeire a reálisan érvényesíthetı legnagyobb növényzeti fedettségre kell törekedni. Külterületen a természetvédelmi törvényi kötelezésbıl adódó természeti területeket és értékeket a természetes erdıket és gyepeket feltétlenül meg kell tartani. Az út menti fásításokat és a mezıvédı erdısávokat a lehetı legteljesebb mértékben elı kell írni. Vizsgálni kell a védelemre javasolható további zöldfelületeket, fasorokat, egységes fásítási, felújítási tervet kell készíteni. Intézmények környezetét, kertjét igényes kertépítészeti tervek alapján kell kialakítani.


12

1.14. Az épített környezet vizsgálata A hatályos településrendezési eszközök alábbi területfelhasználási-, és beépítési karaktervizsgálata ma is helytálló:

Gazdasági terület

A mai településszerkezet kialakulását történeti térképeken szemléltetjük. (ld. levéltári és katonai térképi mellékletek) Utcaképi és tájképi adottságokat is a mellékletek tartalmazzák.


13

A 2001. évi alábbi építészeti értékvizsgálat a mai tervezés alapjául is szolgálhat:

A településképileg indokolt beavatkozási helyszínekbıl a templom melletti közpark (1) megvalósult. A pavilonszerő bolt (2.) reálisan nem szüntethetı meg, környezetrendezése továbbra is feladat. A gazdasági beépítések, telekvégek tömör kerítéssel való lezárása szabályozási feladat marad. A település 51. fıút irányú települési bevezetésében a kedvezıtlenül feltáruló gazdasági udvar idıközben megszőnt. Mőemléki védettségő a rk. templom elıtti Nepomuki Szent János szobor. Helyi védelemre érdemesek épületek a XIX. elejébıl fennmaradt mezıvárosi közösségi épületek, polgárházak és népi épületek. A hatályos helyi építési szabályzat és annak szabályozási tervi melléklete a 2001. évi felvétel szerint tartalmazza helyi védettségre javasolt épületeket. Jelen tervezés annak felülvizsgálatát adja a melléklet szerint.


14

1.15. Közlekedés A település közúti közlekedési szempontból jól megközelíthetı. A községet ÉK felıl NY-i irányba haladó 5311. j. Szakmár - Dusnok összekötı út, valamint az ÉNY-ról Dk felé haladó 5312. j. Kalocsa - Bácsalmás összekötı út szeli át. A települést országos jelentıségő gyorsforgalmi útvonal nem érinti. A belterület úthálózata jórészt történelmileg kialakult. Jellemzı a fıutak vonalához igazodó kissé hosszanti elhelyezkedés. A belsı mellékúthálózat beépített, mely már adottságnak tekinthetı, a külsı még nem beépített településrészeknél azonban a megfelelı kiszabályozásra figyelemmel kell lenni. Összességében elmondható, hogy a térség fekvése közúti közlekedési szempontból kielégítı. Megfelelı sőrőségő helyi közúti hálózat is rendelkezésre áll. A tömegközlekedési kapcsolat az autóbusz közlekedés - is megfelelı. Problémát jelent ugyanakkor a belterületi szabványos autóbuszmegállók és helyi kerékpárút hálózat hiánya. Miskén a közlekedési vizsgálat alapján megállapítható, hogy új győjtıutat a meglévı hálózati elemek mellé kijelölni nem indokolt, a településen belül a közlekedést az országos közutak fejlesztésével (szélesítés, csomóponti ívkorrekció) és a meglévı győjtıutak fejlesztésével kell kielégíteni. A belterületi győjtıutakat min. 6,0 m-es burkolat szélességgel, a kiszolgáló utakat távlatilag javasolt min. 4,0 m széles szilárd burkolattal ellátni. Mindkét esetben a szükséges padkaszélesség 1,50 m. 1.16. Közmővesítés A település belterületének közmővesítettsége teljes. Háztartási villamosenergia-fogyasztók 712 db Háztartások részére szolgáltatott villamos energia, MWh 1 637 Háztartási vezetékesgáz-fogyasztók 558 db Ebbıl: főtési fogyasztók 549 db Összes szolgáltatott gáz: 830 ezer m3 Ebbıl: háztartásoknak 547 ezer m3 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat: 15 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakás: 737 db Üzemelı közkifolyó: 19 db Összes szolgáltatott víz: 61 ezer m3 Ebbıl: lakosságnak: 58 ezer m3 Közüzemi szennyvízgyőjtı-hálózat: 18 km Közüzemi szennyvízgyőjtı-hálózatba bekapcsolt lakás: 621 db Távbeszélı-fıvonal: 337 db Ebbıl lakásfıvonal: 294 db ISDN-vonal:10 db Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakás: 323 db Elvezetett szennyvíz, ezer 47 m3 Ebbıl háztartástól: 46 m3 Ebbıl tisztítottan: 47 m3 Elszállított települési hulladék, 426t, Ebbıl: lakosságtól 376 m3 I.2. Megalapozó vizsgálat

15

2. HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Miske jelentıs történelmi hagyományokkal rendelkezı a járás központjától, Kalocsától délre, a Vajas és a Sárvíz összefolyásánál a Sárköz vízerekkel szabdalt magas árterén fekszik jól. Közlekedési kapcsolatai jók. Közigazgatási területe 4.017 ha. Miskét elıször 1345-ben említik a történetírók amikor Treutel Miklós nátkai tisztje Miskén hatalmaskodott. Miske nevének alapja a Mihály személynév kicsinyítı becézı alakja. A község mai határán belül helyezkedett el a középkorban Hontoka a kalocsai érsek egyik egyházi nemesi székének központja. Többször volt török megszállás alatt, a felszabadító háborúk után Miske a kalocsai érsek birtokába került. 1719-ben gróf Csáky Imre kalocsai érsek adott letelepedési engedélyt kedvezı feltételekkel 30 magyar és tót családnak. 1722-ben plébániát, 1731-ben templomot kap a falu. A mai római katolikus templom 1768-ban épült fel. Miske község 1724-tıl gyors fejlıdésnek indult és 1791-ben már 1357 lelket számlált. A mai iskola 1893-ban épült fel. Lakossága hagyományosan mezıgazdaságból él. A község termıföldjei kiválóak, átlagosan mintegy 25 aranykorona értékő, de nem ritka a 40 aranykoronás tábla sem. Az egykor jelentıs főszerpaprika, majoránna, káposzta, csemegekukorica, zöldborsó termesztése mára visszaesett. A 20-30 hektáros magánbirtokokon jellemzıen gabonát, kukoricát, napraforgót és szóját termesztenek. Infrastrukturális ellátottsága kiváló: valamennyi közmő: beleértve a közüzemi szennyvízhálózatot is kiépült, az utak burkolattal ellátottak. A településfejlesztést, rendezést akadályozó tényezı a mezıgazdaság munkaerı szükségletének folyamatos csökkenése és az ebbıl levezethetı foglalkoztatottság illetve demográfiai helyzet. Az elöregedı és csökkenı népességszámból adódóan a lakásállomány mennyiségileg nem növekszik és minıségileg sem javul. A településfejlesztés jellemzıen önkormányzati beruházásokban valósul meg, a közterületfejlesztések, intézmény-felújítások komfortossá és vonzóvá teszik a települést. A hasonló helyzető és adottságú településeknél élhetıbb, rendezettebb a község. Miske Község Önkormányzata a település marketing és az idegenforgalom fejlesztését tőzte ki célul, amire a már megtörtént fejlesztések mindenképpen jó alapot szolgáltatnak. A község vagyongazdálkodási terve, valamint kidolgozott gazdaságfejlesztési koncepciója segíti a további tervezést. Jövıben az önkormányzat által szervezhetı marketing és idegenforgalmi fejlesztéssel együtt a termıhelyi adottságoknak és a hagyományoknak megfelelı munkaigényes növények (pl. főszernövények : mindenek elıtt: a paprika) termesztése és feldolgozása lehet az a gazdasági alap, ami a település fenntartható fejlıdését szolgálhatja.


16

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

Recommend Documents