Balatonszárszó turizmusa fő irányainak meghatározása, különös tekintettel a turizmus családbarát jellegének fejlesztési lehetőségeire 2014. április 07. Szlogen: „EGYÜTTMŰKÖDÉS SZÁRSZÓ TURIZMUSÁÉRT!” 1. Helyzetértékelés 1.1. A versenyképességet Magyarországon, így a Balaton régióban (BKÜ Balaton Kiemelt Üdülőkörzet) és Balatonszárszón is fejleszteni kell! Ezt fogalmazza meg a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014-2024, címoldalának alcíme: „A versenyképes turizmus koncepciója” 6. oldal: A kiemelt nemzeti célkitűzések számszerűsítése 2024-ig: A turizmus versenyképességének tekintetében Magyarország legyen a világ első 30 országa között (a World Economic Forum Travel and Tourism Competitiveness Report alapján jelenleg a 39. helyen áll Magyarország). A versenyképesség csökkenésének egyik oka a globalizáció. A helyzet kezelésének lényegi módszere a glokalizáció, mint stratégiai lehetőség a turizmusban. A szolgáltatások új globális piacán a minőség, a diverzifikáció az innovációval jelenthet versenyelőnyt, amelyeket a helyi/local kultúra és helyi/local munkaerő kapcsol termékké. Ehhez kell a szárszói lakosság, a vállalkozók, szervezetek együttműködése! 1.2.
Balatonszárszó helyzetértékelés
1.2.1. Balatonszárszó adatok Lakossági adatok: • állandó lakosok száma 2012-ben 2184 fő • üdülőtulajdonosok száma: 1796 • főszezonban a turisták száma: kb. 5.400 fő/ nap • összesen : kb. 7.500 - 8.000 fő Vendégforgalmi adatok: 2005 2009 2012 2013 Magánszálláshelyeken vendégek száma 2.685 5.410 6.178 vendégéjszakák száma 31.433 32.175 33.101 fizetővendéglátók száma 794 509 fizetővendéglátók számának csökkenése 2005 és 2013 között megközelíti a 300 főt (285) kereskedelmi szálláshelyeken vendégszám 10.358 12.222 …………………….. vendégéjszaka 33.503 44.800 ……………………. Vendégéjszaka összesen: 64.936 76.975 56.900 Balatonszárszón a vendégéjszakák száma 2013-ban csökkent 2005-höz képest 12,4 %-kal, 2009-hez képest 26 %-kal. Idegenforgalmi adó bevétel 2013-ban 21.625.574,-Ft
1
1.2.2. Tartalmi fejlődés Imponáló fejlődést adott Balatonszárszó népszerűségének a családok körében a Csukás Színház létrehozása és működtetése. Ezen a bázison el lehetett indulni, a vendégforgalmi adatok látványos emelkedése dicséri a projekt életképességét, de a balatoni egyéb települések hasonló családbarát intézkedései arra kényszerítenek minket, hogy versenyképességünket egyéb fejlesztésekkel erősítsük! Ezt a célt szolgálja az attrakciófejlesztés szálláshelyeken és a környezetben: • a településen • a természeti lehetőségekre építve • a kulturális ágazatban • egyedi attrakciók révén (A projektek megnevezése a 2. pontban) 1.3.
Turizmus-marketing paradigma váltása
Jerom C. McCarthy /1984/ nevéhez fűződik a 4P-nek nevezett négytényezős csoportosítás, mely a marketingeszközök rendszerbe foglalását megkönnyíti: product, price, place, promotion, azaz termék, ár, értékesítés, promóció. A marketing jelentős módosuláson ment át az utóbbi évtizedekben, ennek jeleként „új ábécé”-k jelentek meg a marketingben, a turisztikai ágazatban is. Robert Lautenborn 1990-ben a 4P helyébe megalkotta a 4C modelljét, mely a fogyasztói szempontokat érvényesíti (Customer value: fogyasztói érték, Costs: minimális költség, Convenience: hozzájutás kényelme, Communication: interaktív párbeszéd az eladó és vevő között). Az új gazdaság működésének kiteljesedése új fogyasztói felfogás térhódítását is magával hozta: a 4E világát, értékrendjét. (Environment: a természeti környezet iránti érzékenység, megóvása; Education: nevelés, oktatás a fogyasztási folyamatban, Empathy: másokkal való együttérzés, Ethics: erkölcsi értékek erősítése.) A 4P klasszikus marketing-mixét a turizmusban Morrison 8P-re bővítette: 4P + people, packaging, programming, partnership, azaz humánpolitika=személyi szolgáltatás, csomagképzés, programozás, partnerség=kooperatív marketing). 1.4. • • • • • •
Szakmai és területi együttműködések erősítése Szlogen: „EGYÜTTMŰKÖDÉS SZÁRSZÓ TURIZMUSÁÉRT!” helyi vállalkozói szervezetekkel szakmai szervezetekkel: turisztikai és ágazaton kívüli szervezetekkel, köztük a Balatonföldvári TDM-mel és a Balatoni Regionális TDM Szövetséggel Kamarákkal, KISOSZ-szal a civil szféra kulturális, történeti, hagyományőrző tevékenységet végző és más szervezetei a LEADER - mozgalom résztvevőivel együttműködés Balatonszárszó testvértelepüléseivel
2
1.5.
Balatonszárszó fejlesztési célcsoportok
1.5.1. Balatonszárszó turizmusának családbarát fejlesztése Országos cél és lehetőség: „Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció 2014– 2024”: „…a Balaton Európa „családi tavává” válhat. (66. oldal) 11. Balaton tartósan legyen tagja az európai TOP 5 családi üdülő desztinációnak. (6. oldal); Ehhez az irányhoz csatlakozni kell, különben Szárszó lemaradhat! 1.5.2. Projektfejlesztések, legendaképzés, attrakcióalkotás 1.5.3. Nyomatékosan hangsúlyozni kívánjuk: minden javasolt fejlesztés megvalósítása a szárszóiak életminőségét is, közvetlenül, vagy közvetve, javítja. Ez a kiemelés különösen érvényes a szárszói gyermekekre, az ifjúsági korosztályra.
3
2. Projektstruktúra Szlogen: „EGYÜTTMŰKÖDÉS SZÁRSZÓ TURIZMUSÁÉRT!” 2.1.
Települési infrastruktúra fejlesztés
2.1.1. Bejárható Balaton-part Balatonszárszón 3 km hosszban A település központi parkjától nyugatra és keletre a közterületen sétány kialakítása a cél, mely kb 3 km-es hosszban partvédőmű kialakításával, gyalogos és kerékpáros forgalom lebonyolítására alkalmas; éven át térítésmentesen látogatható. 2.1.2. Balatonszárszó multifunkcionális közösségi központ kialakítása Balatonszárszó M7-es lehajtó és 7-es főközlekedési út találkozási pontja A projekt célja hogy, egy multifunkcionális turisztikai, aktív pihenést, sportolást, kikapcsolódást biztosító tartalommal bíró turisztikai attrakciót valósítsunk meg, mely innovatív szolgáltatásaival együtt vonzó célponttá teszi a desztinációt; éven át látogatható. A közösségi központban kialakításra kerül: uszoda, sportpályák, közösségi terek, rendezvényhelyszín, aktív kikapcsolódást szolgáló kül - és beltéri felnőtt és gyermek játszóelemek és a központban a teljes kiszolgálást biztosító szolgáltatások és azok technikai és felszerelési feltételek. 2.1.3. Fedett piac Balatonszárszón Ady Endre utcai piac Helyi termelésű mezőgazdasági termékek étékesítése, a helyi termékek fogyasztására ösztönzés. 250 m2-es fedett elárusítóhely – benne termelői bolt -, kialakítása, mellyel éven át történő, valamint az időjárástól független értékesítést tesz lehetővé. 2.1.4. Művelődés Ház felújítás, fejlesztés, funkcióbővítés Szóládi u. 20. A művelődési ház többfunkciós közösségi térrel történő bővítése (régi épületrész átalakítása) során az épület 300 m2 alapterülettel bővül, melyben többfunkciós foglalkoztató, játszóház, ill. az ifjúság részére kulturális programtér tervezett. Az épület környezete szabadtéri időtöltésre is alkalmassá válik a parkosítás valamint a területen elhelyezett felnőtt és gyermek játszóelemek telepítésével. 2.1.5. Iskolai Sportcsarnok Balatonszárszó Vörösmarty utca 6. Az iskola épületéhez szervesen kacsolódó sportcsarnok épületének a felújítással, korszerűsítéssel, új sporteszközök beszerzésével történő kialakítása az új oktatási rendben megnövelt testnevelési órák megfelelő helyszínének biztosításán túl, a helyi tömegsportok és közösségi sportrendezvények színtere lenne; éven át üzemel. 2.1.6. Biztonságos Balatonszárszó A már meglévő közbiztonsági kamararendszer fejlesztése, 6 db kamera felszerelése a község lefedetlen pontjain.
4
2.2.
Turisztikai szuprastruktúra fejlesztés
2.2.1. Csukás Színház funkció bővítése, fejlesztés A színház bővítése, fejlesztése és több funkcióval való ellátása során olyan turisztikai, kulturális tartalommal bíró turisztikai attrakció valósul meg, mely innovatív szolgáltatásaival együtt vonzó célponttá teszi a desztinációt, éven át történő üzemelés mellett.. 2.2.2. „Kilátás a Balatonra Szárszón” Balatonszárszó, József Attila- Csárda utca kereszteződés A térségben használt "Kilátók Völgye" szlogenhez hűen a tervezett kilátó építése vonzó célponttá teszi a desztinációt, kapcsolódva a térségi fejlesztésekhez; az attrakció éven át térítésmentesen látogatható. 2.2.3. Horgászturizmus infrastrukturális feltételeinek fejlesztése •
Horgászkikötő
•
Horgászhely kialakítása
•
Horgászcsónakok bérlésre
•
Bérelhető horgászfelszerelések
•
Kifogott halak konyhai elkészítési és elfogyasztási lehetőségének megteremtése
2.2.4. Strandokon a strand-animáció tárgyi feltételeinek megteremtése 2.2.5. Strandokon óriás sakkpálya kialakítása 2.2.6. Strand-röplabda pálya kialakítása 2.2.7. Strandon „turul-pálya”/”röptenisz-pálya” kialakítása. A játék szabályait 1903-ban ismertette és adta ki, majd szabadalmaztatta Halácsy Antal akkori játék-, torna- és vívómester. 1958-ban Dr. Thékes István és Bohata József újra kiadták ezt a sajátosan magyar játékot, melynek megújult neve akkor már „röptenisz” volt. 1996 óta a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Testnevelés és Sporttudományi Intézetében már tantárgy keretén belül oktatják a leendő testnevelők, rekreátorok és sportszervezők számára ezt a speciálisan magyar sportjátékot. 2000-ben a NTT Konferencián 42 résztvevővel megrendezésre került az I. (nem hivatalos) TURUL Világbajnokság a következő országok részvételével: Olaszország, Belgium, Kanada, Tajvan, Horvátország és Magyarország.
5
2.2.8. Kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek fejlesztése •
Kerékpárok bérlésre
•
Kerékpár javító bázis létrehozása
•
Kerékpáros kiránduló helyekre fedett kerékpárbeálló, zárható kerékpártárolóval
2.2.9. Ökoturizmus keretében •
madármegfigyelő hely („madárvárták”) kiépítése, vízi és/vagy erdei madarak megfigyelésére. Nagy-Britanniában hat olyan utazási iroda van, mely speciálisan csak külföldi madár megfigyelési ajánlatokat értékesít. A Hortobágyra évtizedek óta járnak brit madár megfigyelők.
•
1992 óta hatalmas nemzetközi verseny és rendezvénysorozat az Európai Madármegfigyelő Napok.
•
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület minden év májusában megrendezi a Fülemülék Éjszakáját (egy hónapos program)
2.3.
Balatonszárszó régészeti park feltárása, szolgáltatások kialakítása (M-7es autópálya lehajtó, 124 km) Az autópálya építése során történt régészeti ásatás során (4.100 m2) során feltárták a közép-európai vonaldíszes kerámia kultúrájának négy további házalapját, egy ötödiket az ásatás után azonosították egyértelműen a feltárt régészeti jelenségek alapján. Előkerült továbbá a rézkori Balaton-Lasinja kultúra két épületnyoma alapozási árkokkal és az avar kor, valamint az Árpád-kor régészeti emlékei is. A projekt keretében a jelenleg nyugvó és konzervált lelőhely tényleges feltárása történne meg, a látogathatóság feltételeinek kialakításával.
2.4.
Versek utcája Szárszón – József Attila utca A tervezett versutca olyan innovatív, turisztikai, kulturális tartalommal bíró turisztikai attrakció, innovatív (infokommunikációs akadálymentesítés) szolgáltatásokkal. A projekt tartalma a település kulturális turisztikai fejlesztése, az élő hagyományok ápolása, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, József Attila és a magyar irodalom értékeinek az őrzése, bemutatása, terjesztése. A projekt részeként elhelyezésre kerül 5 db interaktív könyvszekrény, 30 db interaktív versvitrin, kialakításra kerül 3 db irodalmi játszótér. Minden létesítménynél mobil hotspotok biztosítják az internet elérést, a megállókhoz kapcsolódó interaktív tartalom elérését. A program fejlesztéseképpen interaktív weblap készül, valamint két kulturális útvonal kerül kialakításra, egy a gyalogosok számára,egy a kerékpárosok számára, kapcsolódva a megvalósítás alatt lévő térségi kerékpáros turisztikai projekthez.
6
2.5.
Hungarikum udvar-állatfajták
A Magyar Országgyűlés 32/2004. (IV. 19.) OGY határozatával a védett őshonos és régi magyar állatfajtákat nemzeti kinccsé nyilvánította 2.6.
Hungarikum udvar-növények
Hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszeripari termék Balatonföldvári kistérségben Forrás: „Hagyományok Ízek Régiók Magyarország hagyományos és tájjelegű mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeinek gyűjteménye” I-II. kötet Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Agrármarketing Centrum, 2003 Magyar Országgyűlés 32/2004. (IV. 19.) OGY határozata a védett őshonos és régi magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról sormegnevezés előfordulás szerepel OGY szám 32/2004. (IV. 19.) 1. Bodzalekvár 2. Balatoni fogassüllő 3. Bivaly igen 4. Gímszarvas 5. Magyar tarka szarvasmarha igen 6. Sárga magyar tyúk Igen 7. Vaddisznó 8. Vadkacsa 9. Vadlúd 10. Somogyi korai burgonya 11. Gesztenyeméz 12. Hársméz 2.7. •
Gasztroturizmus keretében
Gasztroturizmus fogadási feltételeinek fejlesztése Létesítményi fejlesztés Humán oldal fejlesztés: szakember képzés! Szervezetfejlesztés: Gasztronómiai Klub megalapítása A gasztroturizmus az egyik legjobban fejlődő ága az idegenforgalomnak. Nyolcmillió gasztroturista van Európában, akik kimondottan az alapján választanak úti célt, hogy hol találnak jó vendéglőket
•
SLOW FOOD (Slow City, Slow Travel, stb.) mozgalom igényeihez, a fogyasztók keresletéhez való kínálati aktivitás fokozása.
2.7.1. „Slow Food - Slow Szárszó” helyi mozgalom indítása 2.7.2. „Balatonszárszói Gasztronómiai Klub megalakítása, működtetése. Lásd 2.6. pontban szereplő táblázatot!
7
2.8.
József Attila kapcsolat: Balatonszárszó-Makó
Közösen: forgalomélénkítés a József Attila-kapcsolat okán! 2.9.
„Matematikai tehetségek játszanak” Dr. Obádovics József Gyula professzor úr gesztorsága mellett, Birkás György matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia „Pedagógus Kutatói Pályadíj” kitüntetettje (2013) közreműködésével.
2.10. „Próbálj velünk, Vendég!” Amatőr művész csoportok hetente egy nyilvános próbát tartanak éttermekben, szálláshelyeken, bevonva a vendégeket. 2.11. „Petőfi, aki összeköt” (külön felajánlás, független a megbízástól) 2.12. Vallási turizmus fejlesztése, a Soli Deo Gloria (SDG, református konferenciaközpont és üdülőközpont) és az Evangélikus Konferencia és Missziói Otthon részvételére alapozva; hitéleti tevékenység és kulturális turizmus. (2014-ben megalakult a Vallási Turizmus Szövetsége, a VATUSZ) 2.13. Strandkönyvtár működtetése 2014-től 2.14. Egészségturizmus Balatonszárszón 2.14.1.
Lovasterápia
2.14.2.
Kutyaterápia
2.14.3.
Művészetterápia és Holdutazás Új hangszer és új terápia
2.15. Ökoturizmus keretében: 1992 óta hatalmas nemzetközi verseny és rendezvénysorozat az Európai Madármegfigyelő Napok. •
„Szárszói Fülemülék Éjszakája” (havi program, májusban), a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület bevonásával.
•
„Madarak dicsérete” projekt
8
2.16. Borturizmus (lásd: a „Pincesori dézsmapince”) Szervezet Bókavölgyi Szőlőbirtok Kft. Fenyvesi Henrik Geiger Attila Gutman Borpince Bt. Kemendi István Opperheim Pincészet Póka Bt. + Pulykatenyésztés Potyi Gyula Veszprémi Család Pincészete
Képviselő Antall György Fenyvesi Henrik Geiger Attila Gutman László Kemendi István Opperheim József Póka Jenő Potyi Gyula
Cím 8627 Kötcse 8624 Bszárszó, Rózsa u. 8627 Kötcse, 8624 Bszárszó, Zrínyi M. u. 8624 Bszárszó, Ifjúság u. 4. 8627 Kötcse Petőfi S. u. 8624, Bszárszó Esze T. u. 33. 8624 Bszárszó, Móra Ferenc u.
Veszprémi László
8627 Kötcse Arany J. u.
2.17. „Balatoni legendák Szárszón/Balatonszárszói legendák” 2.18. „Magyar Mesék, Játékok és a Humor Háza” Helyszín: ….. 2.19. Mézturizmus (helyi méhészek megvalósításában) név Farkas István Farkas László Gyurákovics Lajos Lőrincz Attila Palotai Dezső Ropoli Gyula Torma Géza
Méhészek a térségben Cím
Elérhetőség
8627 Kötcse
84/368-047 30-353-1398 8637 B.őszöd, Szabadság u. 95. fia:20-9779-564 8624 B.szárszó, Szemesi u. 14. 84/363-103 8627 Kötcse, Szóládi u. 3. 30-602-6313 B.szárszó 8614 Bálványos Kossuth 67. 8625 Szólád, Őszödi u. 37. 84/367-736
Egyedi kínálatfejlesztés: •
• •
Méz és bor A helyi mézkészítés és borászat termékeinek megismerése, kóstolása – kínálati szegmens: méhészek, mézes élelmiszergyártók, borászok, Méz és sajt Apiterápia = méhészeti termékekkel gyógyítás
2.20. Promóció (marketingkommunikáció) fejlesztése: Balatonszárszó kínálatának, a településnek újszerű bemutatása 2014. április 07.
Dr. Puczkó László ügyvezető igazgató
9
