1. Gép a volán mögött. közeleg az önvezető autók kora

M AG A Z I N • 2 016 /1. Hírek az energia világából az üzleti ügyfelei számára

Gép a volán mögött közeleg az önvezető autók kora

Energetikai fejlesztések a Graphisoft Parkban Állja a versenyt az RWE Energie Átalakul a megújulóenergia-termelés támogatása

köszöntő

3

Tisztelt Partnerünk, kedves Olvasó!

Ö

römmel üdvözlöm az Energia Trend Magazin legújabb számának megjelenése alkalmából!

mint az önvezető autókról szóló összeállításaink pedig a jövő technológiáiba engednek betekintést.

Lapunk legutóbbi számát folytatásos kiadványként jellemeztem, miután az akkori tartalomban több olyan téma is szerepelt, amelyekkel hosszabb ideje, visszatérő jelleggel foglalkoztunk. Ez alkalommal sincs ez másképpen, hiszen a globális és a hazai energiapiac nagy horderejű, régóta napirenden lévő kérdései magazinunkban is helyet követelnek maguknak.

Ezúttal is van szerencsém figyelmébe ajánlani néhány, a Társaságcsoportunk tevékenységét érintő olvasmányt. Egyik legújabb büszkeségünk, a Graphisoft Parkban megvalósított komplex energetikai beruházás bemutatása mellett szó esik romániai leányvállalatunk egyre eredményesebb működéséről, valamint iskolai oktatási programunk megújításáról is.

A gazdasági és politikai érdekviszonyok változásainak erősen kitett orosz–európai gázvezetéktervek, a kőolajárak alakulása vagy az elektromos mobilitás ezúttal is szerepelnek írásaink között, a közeljövő várható fejleményeit tekintve vélhetően nem is utoljára. Szerzőink a globális történések mellett hazai vonatkozású témákat is feldolgoztak, a paksi erőműbővítéstől az elektromos autózáson és az épületenergetikai szabályozás változásán át a zöldenergia-termelés átalakuló támogatási rendszeréig. Rövid írásaink között a hazai és a nemzetközi energiapiac aktualitásait, illetve a közelmúlt érdekes műszaki újdonságait mutatjuk be, az intelligens otthonokról, vala-

Kedves Olvasónk! Örömömre szolgál bejelenteni, hogy a jövőben gyakrabban tárhatjuk Ön elé e rövid ízelítőt, miután magazinunk 2016-tól évente négy alkalommal jelenik meg. Őszintén remélem, hogy a továbbiakban is olvasóink között tudhatjuk Önt!

Szívélyes üdvözlettel: Nagy Zoltán értékesítési igazgató

4

tartalom

| 2016/1.

8 24 32 22 18 12

6

Hírek

8

Partner a hatékonyságban – Energetikai fejlesztések a Graphisoft Parkban

12

Nincs még döntés az orosz gázexport útvonalairól

14

Állja a versenyt az RWE Energie

16

Elektromos autózás: botrány kellett a valódi változáshoz?

18

Gép a volán mögött – Közeleg az önvezető autók kora

20

Bizonytalanságok a csok körül – Változások az épületenergetikai szabályozásban

21

Úton az enHome Zöldjárat

22

Két év múlva épülhet Paks II.?

24

Otthon Melege: újabb forduló

26

Zöld, zöldebb, még zöldebb? – Átalakul a megújulóenergia-termelés támogatása

27

Szakértői turné

28

Bazár

30

Olajválság – Nem kedvező a kedvező ár

32

Okosotthonok, autonóm házak

34

Megtermelem, tárolom, felhasználom

Energia trend Magazin 2016. I. szám Hírek az energia világából az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ üzleti ügyfelei számára Kiadó: ELMŰ Nyrt. Felelős szerkesztő: Nemes-Smucz Katalin Szerkesztő: Tóth-Molnár Adrienn Nyomdai munkák: PP Média Kft. • Felelős vezető: Czéh Attila Fotóink, írásaink és grafikáink, a szerkesztési és tördelési megoldások szerzői jogvédelem alatt állnak. Engedély nélküli másolásuk és felhasználásuk jogszabályba ütközik és büntetőjogi felelősséggel jár. A lapban közölt tanácsok, tippek a szerkesztő és a megszólalók véleményét tükrözik, és nem minősülnek befektetési ajánlatnak. A kiadvány ingyenesen terjesztett, kereskedelmi forgalomba nem hozható.

5

6

| 2016/1.

hírek

7

Újabb esély a romániai palagáz-kitermelésnek

Okosmérési mintaprojekt indul Mintegy 20 ezer speciális mérőt szerelnek fel Magyarország közművein a KOM Központi Okos Mérés Zrt. munkatársai a közeljövőben. A projekthez kapcsolódó részvételi pályázatok nemrég zárultak, önkormányzatok, közintézmények, irodaházak, ipari parkok adhatták be jelentkezésüket. Az egyéves tesztidőszakban elsősorban villany-, valamint kisebb számban gáz- és vízmérők kerülnek a kijelölt állami és versenypiaci szereplőkhöz. A mérők helyét a partnerek határozzák meg, így a KOM Zrt. iskolák, önkormányzati létesítmények, a kkv-szektor vagy éppen a lakosság energiahasználati szokásait ismerheti majd meg. A program célja, hogy létrehozzanak egy olyan mérési infrastruktúrát, amely azzal, hogy az eddigiekhez képest több információt szolgáltat a fogyasztás jellegéről és idejéről, hozzájárulhat például az energiarendszer korszerűsítéséhez. Nem mellékes a végfelhasználók szempontjából, hogy az energiahatékonyság és -takarékosság növekedésével is számolni lehet, hasonló kísérleti projektek során az Egyesült Királyságban átlagosan 2,8, Ausztriában 3,5 százalékkal csökkent az energiaszámlák végösszege.

Az amerikai Chevron energiaipari konszern kivonulása Romániából nem feltétlenül jelenti azt, hogy az állam lemondana a palagáz hasznosításában rejlő lehetőségekről – derül ki a román szakminisztérium legfrissebb energiastratégiájából. A Chevron a feltárómunka befejezését azzal indokolta, hogy nem talált gazdaságosan kitermelhető mezőket az országban, viszont szakértők szerint a döntés inkább a lakossági tiltakozások miatti meghátrálásnak tudható be. A román kormány valószínűleg éppen ezért vette újra napirendre az érintett közösségek kárpótlásának már korábban is megfogalmazott gondolatát. Az anyagi ellentételezés minden aggályt vélhetően mégsem fog eloszlatni, hiszen a kitermelés a vitatott hidraulikus rétegrepesztéses módszerrel történne. Ennek során magas nyomással vegyszeres vizet juttatnak a föld mélyebb rétegeibe, miáltal hasznosítható gáz szabadul fel. Az eljárás valamennyi következménye nem ismert, szakértők szerint szennyezheti a felszín alatti vizeket, valamint akár földrengések kialakulásához is vezethet, az viszont tény, hogy az amerikai energiahivatal szerint Románia rendelkezik a harmadik legnagyobb palagáztartalékkal az Európai Unióban.

Csak napenergiát használ a parlament Pakisztánban A pakisztáni az első parlamenti épület a világon, amely kizárólag tiszta energiát használ. A február végén átadott, 55 millió dolláros projekthez a kínai kormány biztosított forrást, a szakemberek évi egymillió dolláros költségmegtakarítást remélnek a beruházástól. A fejlesztés nagyságrendjét és jelentőségét jól érzékelteti, hogy az izraeli parlament, a knesszet, amely szintén jelentős fotovoltaikus rendszert üzemeltet, energiaigényének mindössze 10 százalékát tudja így fedezni. A megújuló energiaforrások használatának fellendítése stratégiai célja az energiahiánnyal küzdő ázsiai országnak. Szép számmal vannak jelentkezők is a feladatra, csak Kína 500 millió dolláros fejlesztést helyezett kilátásba, de egyes számítások szerint a várható befektetések összértéke a 3 milliárd dollárt is meghaladhatja a szektorban. A tapasztalatok hiánya azonban egyelőre óvatosságra inti a beruházókat, hiszen még egy éve sincs, hogy átadták az ország első naperőművét.

Hiányzik a fedezet az atomerőművek leszerelésére Kis túlzással azt lehet állítani, hogy a világ ipari létesítményei közül kizárólag az atomerőművekre készültek lebontási tervek. A dokumentum pontosan meghatározza a folyamat lépéseit, eszközigényét, és a szükséges anyagi fedezetet. Ez utóbbival kapcsolatban ijesztő hírek láttak napvilágot az idei év elején: az Európai Bizottság tanulmánya szerint a tagállamok egyetlen kivételtől eltekintve nem rendelkeznek megfelelő forrással ahhoz, hogy atomerőműveiket azok üzemidejének lejártakor szakszerűen el tudják bontani.

Egyes számítások szerint a jelenleg az Európai Unióban működő atomerőművek lebontása, a nukleáris hulladék eltávolítása és tárolása 270 milliárd euróba kerülne, miközben a céltartalékok mindössze 150 milliárd euróra rúgnak. Magyarországon is komoly hiány mutatkozik az erre a célra létrehozott Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban: a jelenlegi befizetési ütem mellett a 2030–2080-as évekre, amikor Pakson négy blokkot is le kell állítani, illetve el kell bontani, 780 milliárd forint fog hiányozni a kasszából.

Csekély emelkedés a kapcsoltenergiatermelés mennyiségében Hosszabb lejtmenet után úgy tűnik, kezd magára találni a hazai kapcsoltenergia-termelési szektor: a 2010 óta tartó csökkenő tendenciát tavaly minimális emelkedés zárta le. Az együtt előállított hő- és villamos energia részaránya a teljes magyar termelésen belül 2015-ben 11,3 százalék volt, ami csak fele ugyan az öt évvel azelőtti értéknek, mégis majdnem 10 százalékos emelkedést mutat 2014-hez képest. Rudolf Viktor, az iparág fontosabb szereplőit tömörítő szakmai szövetség elnöke szerint ez egy kedvező adat, azonban közel sem jelenti azt, hogy a szektor kint lenne a vízből, csak pillanatnyi lélegzetvételhez juttatja a termelőket. A mennyiség további felfutásának egyelőre gátat szab, hogy a kapcsolt energia előállítása költségesebb, mint a hagyományos gáz- vagy szénerőművek működtetése, ugyanakkor a szén-dioxidkibocsátás alacsonyabb az úgynevezett kogenerációs, azaz kapcsolt technológia használata során. Az ágazati szereplők a piac további bővülésével számolnak a közeljövőben, amit a technológia előnyeinek elismertetésével és az energiahatékonysági törvény következetes végrehajtásával kívánnak elérni.

8

| 2016/1.

Partner

a hatékonyságban – Energetikai fejlesztések a Graphisoft Parkban Elektromosautó-töltők, napelemes rendszer, a villamos kapacitás bővítése: jelentős és előremutató energetikai beruházásokba kezdett a Graphisoft Park üzemeltetője. Az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ Társaságcsoporttal vállvetve megvalósított projekt még nem ért véget, sőt, a következő szakasz az eddigieknél is látványosabb változást hozhat.

9

A Graphisoft Park Csaknem két évtizede, hogy a világ legjelentősebb szoftvercégei között jegyzett Graphisoft felépítette saját „otthonát” az óbudai Dunaparton. Azóta már több tucat technológiai vállalat központja működik itt, és még több vágyik ide. E cégeknek a fenntarthatóság és a környezettudatosság iránti igénye „zsigeri” adottság. Ebben a környezetben nyilvánvalóan minden egyes „zöld” lépés az ügyfelek kedvére való, ám ahhoz jó adag intuícióra is szükség van, hogy a saját imázs építése a sokszor ki sem mondott bérlői igényekkel is egybevágjon. A bemutatott fejlesztések megvalósításán felül a Graphisoft Park a most épülő létesítményt a BREEAM épületminősítési rendszer alapján kívánja tanúsíttatni. (Az 1990-ben kidolgozott BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method) két lépcsőben, számos kritérium mentén vizsgálja az épületeket energetikai és ökológiai szempontból, így többek között az energia- és a vízfelhasználást, az egészséges belső környezetet, a szennyezési forrásokat, a felhasznált anyagokat, a hulladékgazdálkodást és a menedzsmentfolyamatokat.) A tanúsítván�nyal kapcsolatban Pálfalvi Zsuzsa úgy vélekedett, hogy bár egyelőre nehezen becsülhető az ezáltal elért konkrét versenyelőny mértéke, az igazoltan környezettudatos ingatlanok egyre vonzóbbak a bérlők számára.

Pálfalvi Zsuzsa és László Andrea

B

ármelyik bejárathoz kanyarodunk is, a Graphisoft Parkba autóval behajtva biztosan elhaladunk egy elektromosautó-töltő mellett. Az ELMŰlogóval ellátott oszlopok felszerelése csak egy része annak a fejlesztéssorozatnak, amely tovább erősíti a Park „tech-miliőjét”: nemrég beüzemelték a park új transzformátorát, és már zajlik a múlt év végén telepített napelemes rendszer tesztüzeme is. Mindezt már a komplexum üzemeltetéséért felelős cég ügyvezetőjével, Pálfalvi Zsuzsával folytatott beszélgetésünkből tudtuk meg. Hamar kiderül, hogy a Graphisoft Park és a MÁSZ viszonyát igen szoros, intenzív együttműködés jellemzi. László Andrea ügyfélmenedzser a kezdetektől egyengeti a projekt útját, és az elvárások teljes körű megismerése mellett mindvégig arra törekedett, hogy komplex megoldással szolgáljon valamennyi igényre. Az előzményekről Pálfalvi Zsuzsa elmondta, hogy a szolgáltató-kivitelező kiválasztásakor jelentős szerepet játszott a Társaságcsoport széles körű termék- és szolgáltatásportfóliója, amely számos műszaki jellegű problémára kínál professzionális megoldást. A piacon elérhető termékek ugyanis szinte bármilyen igényt képesek kielégíteni, a Park számára azonban legalább ilyen fontos volt a mögöttük rejlő szakértelem. Első lépésként úgynevezett lekötésauditot végeztettek, amely a lekötött villamos teljesítmények optimalizálását szolgálta. A vizsgálat eredményeit felhasználták az újonnan telepített transzformátorok műszaki jellemzőinek

meghatározásához. Az új berendezések közül az első, 1000 kilowatt teljesítményű már üzemel, a második, 1600 kilowattosra szóló tender pedig jelenleg is zajlik. Ez utóbbi a jelenlegitől eltérően középfeszültségen történő vételezésre is alkalmas lesz. Létesítésüket a kapacitásbővítés, illetve az ellátásbiztonság fokozása indokolja. Már épül ugyanis a Park legújabb, összesen mintegy 8000 négyzetméteres üteme, amelyet különálló trafó lát majd el villamos energiával, ennek előkészítése keretében a teljes terület villamosenergiaellátását is újra kellett gondolni.

Az első fecske A Graphisoft Parkban kivitelezett fotovoltaikus rendszert fokozott érdeklődés övezi, nem véletlenül: ez az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ első, klasszikus B2B formában megvalósított napelemes projektje. A háztartási méretű kiserőmű létesítésének ötletét először László Andrea vetette fel 2014 őszén, majd a gondolat egészen 2015 tavaszáig „érlelődött”, ekkor már komoly érdeklődés szintjén merült fel újra. Az alapos helyszíni felmérést követően elkészült a megvalósíthatósági tanulmány. Kezdetben két épület is szóba került, amelyek tetején a napelemes rendszert elhelyezhették volna, ezek közül a HX jelű tömbre esett a választás, így a végleges paraméterek ismeretében a Társaságcsoport szakemberei elkészítették a pontos műszaki specifikációt. A több hónapos előkészítő és egyeztetési szakaszt követően felgyorsultak az események:

10

| 2016/1.

A megtérülés nem minden Pálfalvi Zsuzsa szerint a megújuló energiát hasznosító beruházásaik finanszírozásáról szóló döntéseiknél nem a megtérülést helyezik a középpontba. Esetükben a fejlesztés motorja az innovációra való törekvés, és az igazgatónő szerint a tisztán üzleti megközelítés akadályozná az ilyen projektek megvalósulását.

szeptemberben megszülettek a végleges tervek, amelyek alapján novemberben sor került a kivitelezésre is.

Biztosra mennek Pálfalvi Zsuzsa fontos momentumként emeli ki a napelemes rendszer kapacitásának meghatározására vonatkozó megállapodást. Az első tervekben a modulok névleges összteljesítménye (18 kilowatt) szerepelt, ám megrendelőként ragaszkodtak ahhoz, hogy a ténylegesen elvárható adat is rendelkezésükre álljon. Mint fogalmaz, ha nem teljesülnek a vállalt értékek, az ügyfél joggal „kéri vissza a pénzét”. A rendszer tényleges teljesítményét 15,3 kilowattban határozták meg, amellyel az érintett épület teljes villamosenergia-fogyasztásának mintegy 3 százalékát képes fedezni. Az elszámolás az úgynevezett ad-vesz mérő adatai szerint, szaldó alapon történik, ám ahogy a fenti arányból is kitűnik, a hálózatra történő visszatáplálás egyelőre nem reális kilátás. A termelés a napelemekhez kapcsolódó inverter adataiból pontosan nyomon követhető, sőt rövidesen egy internetes felületen is elérhetők lesznek a valós idejű pillanatnyi és kumulált árammennyiségek.

Szívesen látják az e-autókat A Graphisoft Parkban jelenleg két, az ELMŰÉMÁSZ által telepített töltőoszlop működik, ezek azonban nem kizárólag a helyben dolgozók kényelmét szolgálják, sőt! Mint Pálfalvi Zsuzsától megtudtuk, a töltőket rendszeresen használják a környéken élők, akik között Teslaés Nissan-tulajdonost egyaránt találni.

Ez a gyakorlat egybevág a cég terveivel: a Park most zajló bővítése során telepítendő újabb 10(!) töltőoszlop üzembe helyezésekor is fontos szempont a közösségi elérhetőségük. Ez a mennyiség a hazánkban jelenleg üzemelő töltők számához képest – de talán még a magyar utakon futó elektromos autók számához képest is – tetemesnek számít, egyben tükrözi a cég jövőbe mutató gondolkodásmódját. Az elektromos autók és a töltőhálózat kapcsán Pálfalvi Zsuzsa a „tyúk-tojás” jellegű dilemmára hívta fel a figyelmet, ez egyelőre mindkét oldalra bénítólag hat. A „töltő nélkül nincs kereslet az e-autók iránt” kontra „e-autók híján nem éri meg töltőt telepíteni” vita valóban ördögi körre hasonlít. (Bár a Jedlik Ányos-terv keretében az utóbbi hónapokban érdemi intézkedések történtek, továbbra sem beszélhetünk arról, hogy a gyakorlatban számottevően ösztönözné az elektromos járművek elterjedését.) Ebből kíván kilépni a komple-

xum üzemeltetője az új töltők felszerelésével. Ezáltal nem csupán ahhoz járul hozzá, hogy bérlői könnyebben érvényesíthessék fenntarthatósági politikájukat, hanem a tágabb környezettel is szorosabbra fűzi a kapcsolatát. A Park ma is nyitva áll a környék lakosai előtt, az elektromobilitás pedig újabb kapcsolódási pont lehet, amelynek révén valódi szinergia alakulhat ki a vállalat és környezete között.

IRÁNYT MUTAT A rövid távon tervezett tíz újabb elektromosautó-töltő bármilyen hazai mércével mérve sok. Olyannyira, hogy vélhetően jó ideig nem lesz még egy olyan létesítmény az országban, ahol ilyen könnyen találhatnak töltőt az autósok. Mindez azonban sokkal messzebbre mutat annál, mint hogy egy környezettudatosként ismert vállalat „teletűzdeli” a környezetét villanykutakkal. Egy ideje foglalkoztatja a cég vezetését a városi infrastruktúrák és szolgáltatások integrációját célzó smart city koncepció, a gyakorlati lépésekhez pedig a MÁSZ is igyekszik kellő inspirációval szolgálni. A következő lépések egyike egy intelligens közvilágítási oszlop telepítése lehet a Graphisoft Park területén. A későbbiekben pedig – de ezt még a távolabbi tervek közé is csak ceruzával jegyezték fel – a cég egy közösségi bérautórendszer létrehozásában is kész lenne szerepet vállalni. Ezek az elképzelések fővárosi léptékben is nagy jelentőségűek; nem túlzás azt állítani, hogy a Graphisoft Park és a MÁSZ partnersége a tágabb gazdasági és társadalmi környezet számára is irányt mutat.

Az támogatásával

SPÓROLJON AZONNAL – FIZESSEN RÉSZLETEKBEN!

LED fényforrások akár 12 havi részletfizetéssel

A smart city előfutára A főváros első intelligens közvilágítási oszlopát a II. kerületi Széna téren adta át az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport 2015 novemberében. Az oszlop energiatakarékos LED-fényforrásokkal működik, alkalmas elektromos járművek töltésére, térfigyelő kamerával és rendőrségi segélyhívó gombbal látták el, valamint 180 méteres körzetben vezeték nélküli internetkapcsolatot is képes biztosítani.

www.elmu.hu www.emasz.hu

11

12

13

| 2016/1.

Nincs még

döntés

az orosz gázexport útvonalairól Az Európába délről érkező gázvezetékek megépítésének terve meghiúsulni látszik, ezért mind az eladásból jelentős bevételre szert tevő Oroszországnak, mind az importtól függő Nyugatnak új lehetőségeket kell keresnie. Az Északi Áramlat II. elleni kelet-európai tiltakozások és az Ukrajnán keresztül történő szállítással kapcsolatos orosz fenntartások hátráltatják a megegyezést, ezért Magyarországnak is meg kell vizsgálnia a gázellátás biztosításának egyéb lehetőségeit.

Az

már biztosnak tűnik, hogy nem épül meg a Déli Áramlat, az ukrajnai gázszállítási útvonal alternatívájaként a Fekete-tenger alá tervezett vezeték. Az építtető Gazprom, azaz közvetve az orosz állam nem vállalta a vitát a tiltakozó Európai Unióval, elemzők szerint a döntés mögött azonban inkább gazdasági érdekek körvonalazódnak. A csökkenő gázár és a kereslet visszaesése miatt a megtérülés kérdésessé vált, ezért az orosz állami energiavállalat előbb kivásárolta nyugati partnereit az építkezésre létrehozott projektcégből, majd bejelentette, hogy letesz a beruházás megvalósításáról. A felvásárolt eszközöket a Gazprom a Török Áramlat építése során kívánta felhasználni,

de könnyen lehet, hogy ebből a vállalkozásból sem lesz semmi. Az Anatóliai-félszigeten átívelő vezeték megépítését hivatalosan az orosz vadászgép tavaly novemberi lelövését követően állították le, és politikai okokra hivatkozva függesztették fel az oroszok egy törökországi atomerőmű építését is. A gazdasági motiváció ebben a két esetben is egyértelmű, a jelenlegi világpiaci helyzetben már nem tűnik gazdaságosnak belevágni ilyen hatalmas ráfordítást igénylő fejlesztésekbe. Márpedig Oroszországnak sürgősen biztosítania, sőt, bővítenie kell európai szállítási útvonalait, hiszen az 55 százalékban az olaj- és gáziparra épülő orosz gazdaság második éve rogyadozik az olajárválság következtében. A megugró infláció, az ipari termelés és ezen keresztül a GDP visszaesése, az állami juttatá-

sok kifizetésének akadozása arra sarkallja az orosz kormányzatot, hogy mielőbbi lépéseket tegyen a nyersanyagexport volumenének növelése érdekében. Erre már csak azért is szükség van, mert Oroszország nem csökkenti a kitermelést az amúgy is túlkínálat jellemezte kőolajpiacon. Ez a lépés nem példa nélküli, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) több jelentős tagja is hasonló stratégiát követ. Céljuk ezzel, hogy kisebb versenytársaikat nehéz helyzetbe hozva biztosítsák saját piacaikat, később az egyes szereplők kiesése miatti magasabb olajárral kárpótolva magukat. Addig is a tartalékokra kénytelenek támaszkodni az olajállamok, azok azonban végesek, és országonként eltér a nagyságuk. Szaúd-Arábiával például valószínűleg sen-

ki nem fogja tudni tartani a lépést, ami új helyzetet eredményez a szektorban. Hogy ez mikor történik meg, egyelőre kérdés, az viszont már most látszik, hogy 2019 fontos évszám lehet az orosz gázexport szempontjából. Oroszország ugyanis meglebegtette, hogy ettől az évtől kezdve nem kíván Ukrajnán keresztül gázt szállítani Európába, egyrészt a megromlott kapcsolatra hivatkozva, másrészt költségcsökkentési megfontolásból. Az elképzelés hatalmas ellenállásba ütközött, a kérdés rendezése jelenleg még csak elérhető közelségben sincs, az azonban már látható, hogy a déli és a török áramlatok kudarca nem az oroszok malmára hajtja a vizet. A legnagyobb érdeklődés jelenleg nem is ennek a transzportútvonalnak, hanem az Északi Áramlat II. megépítésének a sorsát övezi. A vezeték a Németország és Oroszország közötti közvetlen kapcsolat kapacitását növelné jelentős mértékben. A mellőzött országok – Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és a három balti állam – élesen tiltakoznak az elképzelés ellen, azzal érvelve, hogy az

ukrán útvonal megszűnése esetén az összes orosz gáz Németországban érkezne az Európai Unió területére. Ez szembemenne az EU energiabiztonsági kritériumaival, ráadásul komoly mértékben korlátozná a piaci versenyt is, ezért a jelenlegi információk szerint az Európai Bizottság hajlik arra, hogy elutasítsa az építő konzorcium engedélyezési kérelmét. A jogerős döntésre azonban még várni kell, és azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a beruházás egyik legnagyobb haszonélvezője az unió megkülönböztetett befolyással bíró tagja, Németország lenne. A tiltakozó feljegyzés egyik aláírójaként Magyarország is az ukrán útvonal mellett és az Északi Áramlat II. ellen érvel. Ennek a gazdasági megfontolások mellett technikai okai is vannak, a jelenlegi infrastruktúra csak korlátozottan alkalmas a gáz nyugatról keleti irányba történő szállítására. Hazánk már jelentős lépéseket tett ugyan az útvonal biztosítása érdekében az egyelőre kihasználatlan magyar–szlovák gázvezeték átadásával, valamint épül a magyar–román összeköttetés határon túli szakasza is, a magyar kormány az egyéb importlehetőségeket is igyekszik felmérni. Ennek a lépéssorozatnak a részeként Magyarország a kétoldalú kapcsolat rendezésére

törekszik a horvát kormánnyal. Fontos lépés lehet a két ország közötti vasúti közlekedés helyreállítása, a Szarajevó–Eszék–Budapest közötti autópálya megépítése, valamint az energiabiztonság szempontjából kiemelkedő jelentőségű hozzáférés megteremtése a horvát LNG-, azaz cseppfolyósítottgáz-terminálhoz. Az orosz gáz alternatíváját jelentő LNG európai térnyerése borítékolható, persze csak abban az esetben, ha befejeződik a szükséges vezetékhálózat kiépítése. A világ bármely részéről tartályhajókon érkező nyersanyag fogadására alkalmas állomás átadását 2019-re ígérték a horvátok, miközben folyamatosan épül az elosztást lehetővé tevő észak–déli gázfolyosó is. Ennek másik végpontja Lengyelországban van, Swinoujscie kikötőjében már át is adták a cseppfolyós földgáz fogadására és gázneművé visszaalakítására szolgáló létesítményt. Magyarország jelenlegi helyzetét azonban ez a terminál még nem tudja megnyugtatóan rendezni, hiszen – többek között a lengyel–szlovák összeköttetés hiánya miatt – csak kerülőúton lehetne a nyersanyagot hazánkba juttatni. A szakemberek a szükséges infrastruktúra kiépülését 2020-ra teszik, addig azonban az orosz gázszállítás ügyében is számos, az LNG használatának feltételeit befolyásoló fordulat várható.

14

15

| 2016/1.

Állja a versenyt az RWE Energie Dolgos év áll az RWE Energie mögött, és egyre közelebb az idő, amikor a cég a saját lábára állhat. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport romániai leányvállalata 2017-ben már pozitív eredményt produkálhat. A helyi piac sajátosságairól és az ezekből adódó kihívásokról Kalmár Zsoltot, a társaság egy éve kinevezett ügyvezetőjét kérdeztük. Energia Trend Magazin: Egy évvel ezelőtt az RWE Energie társügyvezetőjévé történt kinevezése alkalmából beszélgettünk Önnel. Hogyan látja az azóta eltelt időt, sikerült megvalósítani az akkori terveket? Kalmár Zsolt: A romániai üzlet nagyon sok munkát követelt az elmúlt egy évben, és hasonlóra számítunk a következő esztendőben is. Tavaly a cég megkezdte földgáz-kereskedelmi tevékenységét is, erre fel kell készítenünk valamennyi rendszerünket, hiszen például a gázszámlázás, ahogy Magyarországon, Romániában is eltér a villamos energia számlázásától. Időközben elértük azt a pontot, ahol a nem alaptevékenységek közül egy-egy feladat – számlák postázása, dokumentumok tárolása – esetében felmerül a kiszervezés igénye, mivel ezek jelenleg jelentős terhet rónak a back office-ra. De az értékesítés szempontjából is hasonlóan mozgalmas volt az elmúlt év, különösen az utolsó negyedév, amikor nagy számban kötöttünk új üzleteket. Ez az egész szervezet feladatait megsokszorozza, ugyanakkor jó hír, hiszen abba az irányba mutat, hogy a cég megáll a saját lábán.

ETM: Mekkorára tehető ma az RWE Energie piaci részesedése a romániai gáz-, illetve árampiacon? K. Zs.: A piaci részesedésünk továbbra is sze-

K. Zs.: Elsősorban költségoldalon áll sokkal jobban a vállalat, mint terveztük. Emellett úgy látjuk, hogy az ügyfeleink fizetési fegyelme kielégítő, az időnként tapasztalt likviditási gondjaik számunkra kezelhető problémák. ETM: Korábban a legfontosabb tervek között említette a back office tevékenységeknek a nagyváradi irodában történő összpontosítását, ezek „leválasztását” a többi feladatról. Hogy áll ennek a megvalósítása? K. Zs.: Elkezdődött, és a mostani várakozásaink szerint az idei év első felében befejeződhet ez a folyamat. A gázpiacra történő belépésünk némileg hátráltatta ezt a törekvésünket, mivel az ilyen irányú szaktudásunk jelenleg Bukarestben összpontosul, de a back office-ra vonatkozó gázpiaci kompetenciákat rövidesen Nagyváradra helyezzük át, ahol egy erre a tevékenységre felállított, elkülönült csapat, valamint két, az adott régióért felelős értékesítő kolléga dolgozik majd. Ezzel a korábbiaknál sokkal élesebben elkülönül a két iroda tevékenysége. Ez nagyon fontos annak érdekében, hogy a növekvő ügyfélállomány mellett a back office kizárólag a nagy odafigyelést igénylő klasszikus számlázás–folyószámlakezelés–követeléskezelés hármassal, valamint az esetleges ügyfél-reklamációk kezelésével tudjon foglalkozni. Ezzel párhuzamosan a saleshez kapcsolódó feladatok (ajánlatkészítés, szerződéskötés, stb.) Bukarestbe kerülnek át.

ETM: A folyamatok átszervezése együtt jár az apparátus bővítésével is? K. Zs.: Az idei év végére csekély mértékben, mintegy húsz főre tervezzük növelni a létszámot. Elsősorban az értékesítési hálózatot kívánjuk bővíteni, illetve a román cég életében új tevékenységként jelenik meg a helyi portfóliómenedzsment. E feladatok nagy részét – beszerzés, árazás és részben a kockázatkezelés – továbbra is Budapestről látjuk el. Az új munkakörrel azonban szeretnénk elérni, hogy a román piac behatóbb ismerete további hozzáadott értékkel bírjon.

rény, ugyanakkor az eredményeinkre vonatkozó céljainkhoz valamivel közelebb kerültünk. Egy évvel ezelőtt arról beszéltünk, hogy 2017 lehet az első év, amikor nullszaldót produkálunk. Mai terveink szerint már 2016-ban is lehet „nullás” a mérlegünk.

ETM: A közelmúltban lépett a román energiapiacra a Magyarországon a telekommunikációs szektorból ismert Digi, és éppen jelentős akciókkal igyekszik teret nyerni a lakossági piacon. Az üzleti fogyasztók piacára is jellemző az éles árverseny, vagy más eszközökkel lehet ügyfeleket szerezni? K. Zs.: A román piac rendkívül árérzékeny. To-

ETM: Milyen tényezők játszanak közre a korábbinál biztatóbb eredmények elérésében?

vábbá a magyar piaccal összehasonlítva más szempontból is sajátos a helyzet. Míg Magyar-

országon két kezemen meg tudom számolni azokat a villamosenergia-, illetve gázpiaci szereplőket, amelyek akár egy nagyvállalat számára is valódi partnerként jöhetnek szóba, addig Romániában mintegy 80 gáz- és több mint 60 aktív áramkereskedő cég működik. Ez az ügyfelek számára nyilvánvalóan nagyon jó, hiszen árban kedvező alkukat tudnak kötni, a kereskedők számára viszont harcos, az ügyfelekért meg kell küzdeni. Mi abban remélünk szinergiát, hogy a meglévő villamosenergiapiaci fogyasztóinkat földgázzal is elláthatjuk, de az árérzékenység abban a szegmensben is sokkal nagyobb, mint Magyarországon.

ETM: Mennyire váltotta be a várakozásokat az az

elképzelés, hogy az RWE mint márka hívószó lehet a román piacon is? K. Zs.: A tapasztalataink azt mutatják, hogy az ügyfeleink sokkal inkább a versenyképes áraink és az értékesítési módszereink miatt pártolnak hozzánk, mint a brand miatt. Bár a kezdeti elképzeléshez képest kevesebb erőforrást összpontosítunk a márkaépítésre, a jelenlegi stratégiánk sikeresnek bizonyul. Amellett tettük le a voksunkat, hogy alulról építkezve, minőségi kiszolgálással alakítunk ki ügyfélbázist, megfelelő energiát és szakértelmet fektetve a munkánkba. Ugyanakkor természetes, hogy akadnak olyan fogyasztók, akiknek sokat jelent az, hogy egy stabil, nagy német multi áll a cég mögött.

ETM: Említette, hogy mennyire kompetitív a romániai piac. Idehaza az egyik energiakereskedő nemrég bedobta a törölközőt, és fogyasztóinak ellátását egy versenytárs vállalta át. A sokszereplős román piacon mennyire jellemző a fluktuáció, illetve mennyire képesek stabilan talpon maradni a kisebb vállalatok? K. Zs.: Általában a létszám viszonylag stabil, azt azonban látni kell, hogy a hagyományos energia-kiskereskedelem a piaci szereplők tevékenységének csak egy részét teszi ki. Tisztán energiakereskedelemmel foglalkozó vállalat, mint amilyen az RWE Energie, meglehetősen kevés van. Nagyon sok cég kapta meg az ehhez szükséges engedélyt, ám nem feltétlenül ez az alap- vagy főtevékenységük. Ez teljesen szabad piac, ahol mindenki úgy él meg, ahogy tud, és ettől izgalmas az egész. Ugyanakkor az idén már látszik egyfajta konszolidáció a piacon, egyre több megkeresést kapunk tanácsadóktól cégeladások ügyében. A kis cégeknek gyenge a pénzügyi hátterük, és Romániában is várható a piaci verseny tisz-

tulása. Ismereteink szerint két-három kereskedő is komoly pénzügyi gondban van.

ETM: Ha már a két ország közötti különbségeknél tartunk: hogyan alakulnak a romániai energiaárak a magyarországiakhoz képest? K. Zs.: Ennek pontos megválaszolása alaposabb összehasonlítást igényelne, annyi azonban látható, hogy az árak időszakonként rendkívül hullámzók. Január és február a két legdrágább hónap, ezt követően drasztikusan esnek az árak egészen őszig, majd szeptembertől az év végéig újra emelkednek. Persze szezonalitás a magyar piacon is van, de ilyen sarkos árváltozások nem jellemzők.

ETM: Ez bizonyára a kereslet függvénye. K. Zs.: Így van, továbbá a román piacon nagyobb a megújuló energiaforrások aránya, így egy néhány hétig tartó napos, szeles időszak drasztikusan képes befolyásolni a villamosenergia-árakat. Ilyen szempontból tehát a meteorológusok szerepe energiakereskedői szempontból is felértékelődik. Aki most meg tudja jósolni, hogy három héten át erős szél fog fújni, az jó befektetést csinálhat.

ETM: Ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb keresletre számítva a kereskedő kisebb mennyiségeket köt le a beszerzési forrásainál? K. Zs.: Nem kizárólag. A román piacon elterjedtek az úgynevezett zöldbizonyítványok, amelyek a megújuló energiából fedezett részt hivatottak igazolni, és ezekkel igen aktívan kereskednek a szereplők. Az RWE Energie is üzletel ilyen igazolásokkal, viszonylag konzervatív módon, azaz kizárólag annyit vásárolunk, amennyit biztosan fel is használunk az év végéig. A zöldbizonyítványoknak azonban nincs közük az árambeszerzéshez. Romániában a kereskedelmi szerződések nagyon rövid határidővel, gyakorlatilag következmények nélkül felmondhatók. Az ebből a lehetőségből adódó kockázat miatt nem fedezzük előre az ügyfelek villamosenergiaigényét. Ezért hat ránk sokkal jobban az árváltozás, mint Magyarországon. Azt gondolom, hogy itt Magyarországon rendelkezésünkre áll az a szaktudás, amellyel ezt a kereskedési rendszert átlátjuk. Azáltal pedig, hogy Romániában is kiépítjük ezt a kompetenciát, már ezt a kvázi-tőzsdei megközelítést is érvényesíteni tudjuk, és ebből is tőkét tudunk kovácsolni.

16

17

| 2016/1.

Elektromos autózás:

A döntéshozók belátták, hogy az emberek jelentős része nem fog csak azért zöldautót venni, hogy környezetbarát járművet vezethessen, emiatt olyan ösztönzőkre van szükség, amelyek vásárlásra csábítják a fogyasztókat. A 2014-ben elfogadott Jedlik Ányos-terv nyomán bekerült a hazai jogrendbe a környezetkímélő jármű fogalma, és 2015 szeptemberétől igényelhető az e kategória számára bevezetett zöld rendszám. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már korábban utalt arra, hogy az ösztönző szabályozási környezet mellett az is fontos, hogy az embereket érdekeltté tegyék az elektromos járművek használatában. A konkrétumok között említette a későbbiekben bevezetendő dugódíj alóli mentességet, valamint az ingyenes parkolóhely-használatot.

botrány kellett a valódi változáshoz?

Ami egy autógyárnak katasztrófa, az az egész közlekedési iparág számára egy új világ kezdete lehet. A Volkswagen dízelbotránya ismét rávilágított arra, hogy az autózás nem környezetbarát, de innovatív megoldásokkal, többek között az elektromos autózás elterjedésével megváltoztatható ez a helyzet. A tömeges használathoz még sok feltételnek kell teljesülnie, az állami ösztönzőkön egyre kevesebb múlik.

TRÜKKÖZÉS A VÁSÁRLÓKÉRT 2015 szeptembere minden bizonnyal fordulópontként vonul be az autógyártók történetébe. Ekkor derült ki, hogy a Volkswagen manipulálta egyes modelljeinek károsanyag-kibocsátási értékeit. A trükközés a végleges adatok szerint mintegy 11 millió gépjárművet érint.

A nyugat-virginiai egyetem kutatói és az International Council on Clean Transport nevű szervezet múlt őszi közös kutatása azt mutatta ki, hogy a Volkswagen bizonyos kétliteres, négyhengeres dízelmotorokat olyan szoftverrel látott el, amely felismeri, ha környezetvédelmi vizsgálatot végeznek az autón. Ennek idejére a határérték alá csökkenti a károsanyag-kibocsátást, a teszt végeztével azonban visszaáll az alapállapot, és alaposan megugranak az emissziós értékek. A Volkswagen azonban csak az első volt a sorban. Előbb több európai gyártó keveredett gyanúba, így a Mercedes, a Renault és a BMW is magyarázkodásra kényszerült, legutóbb pedig egyes japán gyártók, a Toyota, a Nissan és a Mitsubishi dízelautóinál fordult elő, hogy közúti forgalomban a teszteredményeket többszörösen meghaladó nitrogén-oxid-kibocsátást mértek.

De mire is derült fény valójában tavaly szeptemberben? A gyártók nekünk, vásárlóknak akarnak kedvezőbb adatokat szolgáltatni, olyanokat, amelyeket még hajlandók vagyunk elfogadni. Autózni szeretünk, autózni kell is, de a környezetünkért is egyre többen érzünk felelősséget. A tényt azonban el kell fogadnunk: az autózás nem környezetbarát, legfeljebb enyhíteni lehet a káros hatásait.

Büntetés, vagy a zöldebb jövő kezdete? A Volkswagen a maga eszközeivel – visszavásárlással, autócserével – igyekszik kiköszörülni a hírnevén esett csorbát, az amerikai hatóságoknak azonban ennél jóval több kell. Német lapértesülés szerint a Tennessee állambeli Chattanoogában működő üzemében elektromos autók gyártására, továbbá a közúti töltőállomás-hálózat fejlesztésére kötelezhetik a Volkswagen-csoportot. Mondhatni, hogy az amerikai környezetvédelmi hatóságnak még jól is jött a dízelbotrány, de legalábbis kiváló apropóként szolgál ahhoz, hogy a nagy német cég megbüntetése révén előmozdítsák az elektromobilitás ügyét az Egyesült Államokban, ahol az egyébként nem áll túl jól. Az eredeti célkitűzés az volt, hogy 2015 végén egymillió elektromos autó fusson az amerikai utakon, de a kívánt szám elérése még mindig távolinak tűnik. A hatóságok és a vásárlók igényeiből is látszik, hogy ideje alaposan átgondolni a belső égésű motorok további hosszabb távú használatát, és az évszázados technikát korszerűbb megoldásokkal felváltani. De mi jöjjön helyette? A kérdés egyre inkább költőinek tűnik annak ismeretében, hogy nyolc amerikai állam (Rhode Island, Kalifornia, Connecticut,

Maryland, Massachusetts, New York, Oregon és Vermont) után Európa négy országában, Németországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Norvégiában is úgy döntöttek, hogy 2050-re elektromos autókra váltanak. A korlátozást várhatóan újabb országok vállalják majd, ami még inkább arra ösztönzi a gyártókat, hogy a zöldautók felé forduljanak. Ennek egyik hírnöke épp felfutóban van. A széles körű elterjedésre jelenleg a „konnektoros” hibrideknek van a legnagyobb esélyük. A többi hibrid járműnél jóval nagyobb távolságot tudnak megtenni egy feltöltéssel, 80-100 kilométert is lehet autózni tisztán elektromos hajtással. A plug-in hibridek további előnye, hogy az otthoni villamos hálózatról is tölthetők, ami jóval kevesebbe kerül, mintha tankolni kellene az autót.

Ingyen parkolhatnak Bár az utóbbi egy-két évben egyre több cég mutatta be a tisztán elektromos modelljét, a széles körű elterjedés egyelőre várat magára. A költséges fejlesztéseket az államok meg�gyorsítani nem tudják, de a hozzáférhető technika használatát jelentős mértékben könnyíthetik különböző szabályozásokkal és támogatásokkal. E téren hazánkban is előrelépés tapasztalható.

Ez utóbbi lehetőséggel élt 2015 decemberében a főváros: döntése szerint a zöld rendszámú, környezetkímélő gépkocsik Budapesten mindenütt ingyen parkolhatnak. A közelmúltban több város is hasonló szabályozást fogadott el, többek között Székesfehérvár, Szolnok, Pécs, Debrecen és Kaposvár.

gyen kiépíthető a burkolat megbontása nélkül. A meglévő parkolóknál minden megkezdett száz parkolóhelyből legalább kettőt elektromosautó-töltővel kell ellátni. Az egyes kiskereskedelmi egységeknek eltérő határidőket szab a jogszabály az előírások teljesítésére, attól függően, hogy mekkora az árusítóterük, illetve mekkora településen működnek. Ezzel egy időben egy másik rendelet is megjelent, ami lökést adhat az e-autók gyarapodásának. Eszerint a nemzetgazdasági miniszternek a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és a nemzeti fejlesztési miniszterrel közösen meg kell vizsgálnia, miként növelhető a központi költségvetési szervek és az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok személygépjármű-parkjában a környezetkímélő autók részesedése. A cél az, hogy arányuk 2030-ra elérje a 30 százalékot. A rendelet 2016. május 31-i határidőt szab az illetékes tárcavezetőknek.

Éjjel még olcsóbb A tulajdonosok számára az egyik leginkább kézzelfogható kedvezmény, hogy januártól már éjszakai árammal is tölthetik elektromos autóikat. Az A1 – normál – tarifa automatikusan használható e célra, emellé igényelhető az olcsóbb A2 díjszabás, ha a külön mérése megoldott. Az üzembentartó évente köteles igazolni szolgáltatójának, hogy elektromos járművet használ.

Nagyobb hatótávolság több töltővel Nem vitás, hogy ezek mind fontos intézkedések, de az elektromobilitás csak akkor válhat általánossá, ha kiépül az ehhez szükséges sűrű töltőállomás-hálózat. Ezen a fronton is vannak biztató jelek. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet februári módosítása előírja: az új parkolókat úgy kell kialakítani, hogy száz parkolóhely közül legalább tízben elektromos töltőállomás le-

Hogy a Jedlik Ányos-tervhez fűzött várakozások milyen mértékben teljesültek eddig, az egyéni megítélés kérdése (egyelőre nem sokat hallani például a buszsávok használatának engedélyezéséről), mindenesetre kedvezően változott az e-autókra vonatkozó jogszabályi környezet. Kérdés, hogy a kedvezmények elegendőnek bizonyulnak-e a kereslet számottevő növeléséhez. A hazai vásárlók ugyanis roppant árérzékenyek, a járművekre nyújtott közvetlen ártámogatás pedig – amelyet még a nálunk gazdagabb országok közül is kevesen engedhetnek meg maguknak – nem tűnik reálisnak.

18

19

Gép

| 2016/1.

nie az irányítást, mert a robotpilóta nem volt képes önállóan kezelni a helyzetet. Az Apple jó ideig titokban tartotta autóipari terveit, ám az utóbbi években több száz mérnököt csábított magához, jórészt konkurens vállalatoktól. Konkrétumokkal alig szolgál a cég, de amerikai és brit lapok egy ideig tényként kezelték, hogy a vállalat Titan nevű projektje, amelyen mintegy hatszázan dolgoznak, egy elektromos meghajtású önvezető autót takar, amelyet várhatóan 2019-ben mutatnak be (igaz, később olyan hír is megjelent, hogy egyelőre „csak” elektromos lesz).

a volán mögött Közeleg az önvezető autók kora

Az elektromos és hibrid modellek gyártása ma már természetes, az új „divat” az önvezető autó. Egyelőre csak a legnagyobb gyártók és a Szilícium-völgy óriásai rukkoltak elő használható megoldással, előbbiek az autó, utóbbiak a szoftver oldaláról – és van egy kakukktojás is.

K

ülönleges szegmens kialakulásának lehetünk tanúi az autóiparban: az önvezető autók fejlesztése kínál új terepet a gyártóknak a versengésre. A piac régi szereplőinek új riválisokkal is meg kell küzdeniük, olyanokkal, amelyek „újoncként” meglepetéseket is okozhatnak. Technológiai óriáscégek, amelyeknek megvan a tőkéjük, tudásuk és mindenekelőtt kellően innovatív szemléletük ahhoz, hogy átformálják az emberek közlekedésről alkotott képét. A Google vagy az Apple szép sikereket érhet el az autonóm járművek fejlesztésében is, többek között azért, mert beidegződések nélkül, a nulláról építhetik fel a projektjeiket. Az emberi beavatkozás nélküli autózás jó ideje foglalkoztatja az érintett iparágak képviselőit, a technológiai fejlődés azonban csak az utóbbi néhány évben jutott arra a szintre, hogy működőképes megoldások szülessenek. A járművek önálló közlekedését lehetővé tevő rendszerek elemeit egyenként már régóta alkalmazzák a gyártók. A sebesség- és távolságtartó, valamint a sávelhagyásra figyelmeztető vagy sávtartó automatikák, a holttérfigyelő, parkolást

téséhez hasonlóan ezt is többen kétkedve fogadták, ám nem szabad megfeledkezni arról, hogy valószínűleg a Tesla tud a legtöbbet saját autóiról, és még inkább azok használóinak közlekedési szokásairól. Elképzelhető-e, hogy az a gyártó, amelyik a szoftverfrissítések elvégzéséhez sem rendeli be az autóit a szervizbe, hanem az interneten keresztül végzi a beavatkozást, nem gyűjt adatokat minden megtett mérföldről?

segítő, táblafelismerő rendszerek mind fejlettebb változataival találkozhatunk, sőt egyre több modellben részei az alapfelszereltségnek. Egyes gyártók bátrabban, mások óvatosabban alkalmazzák ezek integrált rendszerét, az azonban biztosnak látszik, hogy aki nem lovagolja meg a mostani fejlesztési hullámot, később hátrányba kerül, amit a prémiummárkák nem engedhetnek meg maguknak.

A fennállásának századik évfordulóját idén ünneplő bajor gyártó Vision Next 100 nevű koncepcióautója a sorozatgyártástól még messze áll, de Ian Robertson, a cég marketingvezetője szerint tíz éven belül végleges, kiforrott megoldással állhatnak elő. A jelenlegi fejlesztési fázisban azonban egyik nagy német gyártó rendszere sem piacérett.

Az Audi a Q7-es legújabb változatában a különböző asszisztensek korábban nem látott arzenálját vonultatta fel, kimondottan hangsúlyozva jelentőségüket. A Mercedes több mint száz kilométeres utazással demonstrálta, hogy hol tartanak a fejlesztései. Egy S500-as, amelynek egyébként sem szerény felszereltségét tovább bővítették, a Mannheim és Pforzheim közötti távot tette meg emberi beavatkozás nélkül. (A legendás út Carl Benz Patent-Motorwagenjének Modell-III-as változatához kötődik, amelyet a mérnök felesége 1888-ban „elkötött”, és fiai társaságában Mannheimből Pforzheimbe hajtott vele.) A BMW a meglévő típusai helyett egy tanulmánymodellen mutatta meg elképzeléseit.

Már megint a Tesla A Tesla e téren is eltérően gondolkodik. A vállalat úgy döntött, piacra dobja 70-80 százalékos készültségű robotpilótáját, hogy a fennmaradó részt a felhasználókkal együtt tökéletesítse. A BMW vezérigazgatója emiatt támadta is az amerikai céget, mondván, egy autó biztonsági berendezése esetén ez képtelenség. Az autógyártók közül – nem meglepő módon – a Tesla teszi a legkorábbra a valódi önvezető autók eljövetelét. A cég vezére tavaly decemberben úgy nyilatkozott, hogy két éven belül elkészülhetnek az önállóan közlekedő modelljükkel. Sok egyéb bejelen-

Trónkövetelők Az autonóm járművek fejlesztése az alapvetően szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalatok mérnökeinek fantáziáját is megmozgatta. Közülük is kiemelkedik a Google, amelynek szenzorokkal és kamerákkal felszerelt autói évek óta róják a kaliforniai Mountain View és a környező települések útjait, igyekezve olyan rendszert alkotni, amely minden közlekedési helyzetben megfelelő megoldást talál. Kezdetben csak Lexus RX-modelleket szereltek fel a szükséges kiegészítőkkel, majd 2014 májusában bemutatták saját fejlesztésű elektromos prototípusukat is. A Koala nevű kisautóban sem kormánykerék, sem pedálok, sem egyéb kezelőszervek nincsenek, mindössze egy képernyő, valamint az indulást és megállítást szolgáló gomb. A Google rendszerének hatékonyságára jellemző, hogy az egyik legutóbbi jelentésük szerint bő két hónap alatt megtett mintegy 700 ezer kilométernyi tesztút során a sofőrnek mindössze 13 alkalommal kellett átven-

A Tesla már az első sorozatgyártású modelljének bevezetésével is meglepetést okozott a piacon, a múlt év második felétől elérhető Autopilot funkcióval pedig még több borsot tört a konkurencia orra alá. A Model S-hez kiadott szoftverfrissítés nyomán az autók automatikus kormányzásra és sávtartásra képesek, és más járművek környezetében a sebességüket is azokéhoz igazítják. (Egy későbbi upgrade-nek köszönhetően az autó külső beavatkozás nélkül beáll a garázsba is, úgy, hogy a kaput is maga mozgatja.) Az újítást nem mindenhol fogadták kitörő lelkesedéssel, Hongkongban például korlátozták ezeknek a képességeknek a kihasználását. A helyi hatóságok szerint megzavarhatja a többi közlekedőt, ha a sofőr keze nincs a kormányon. Kínában eközben gondolatvezérelt autók fejlesztésén dolgoznak. A tiencsini Nankai Egyetem kutatói olyan speciális jelolvasót alkottak, amelynek segítségével előre-hátra mozgatható, megállítható, illetve nyitható-zárható az autó. Megfelelő koncentrációval összetettebb manőverek, például a sávváltás vagy a fordulás is lehetséges. A szerkezet 16 érzékelőt tartalmaz, ezek az agy EEG-jeleit szelek-

tálják és parancsokká alakítják, így a kezek és a lábak használata nélkül kezelhető a jármű. Elsősorban azoknak kínálhat megoldást, akik betegség vagy mozgáskorlátozottság miatt nem lennének képesek autót vezetni.

Ideje felkészülni Nem holnap lesz, amikor mindannyian a járműveinkre bízhatjuk magunkat, de az önvezető autók máris számos kérdést vetnek fel. Például hogyan lehet szabályozni az autonóm és az ember vezette járművek együttműködését? Vonatkozhatnak-e eltérő közlekedési szabályok az ilyen autókra? Csökkenthető-e a vezetésükhöz előírt minimális életkor? Mi a helyzet az alkoholfogyasztással? A válaszoknak rövidesen meg kell születniük, mert belátható időn belül az életünk részévé válnak az autonóm járművek. Ezzel pedig elérkezünk a közlekedés evolúciójának következő szakaszához.

Már nem hibátlan A Google hat éve teszteli saját fejlesztésű önvezető rendszerét, és autói ezalatt anélkül tettek meg több millió kilométert, hogy balesetet okoztak volna. Kisebb koccanások előfordultak, de soha nem a szoftver hibájából. Egészen február végéig, amikor a cég rendszerével felszerelt Lexus egy kereszteződésben oldalról egy busznak ütközött. Az autónak egy úton elhelyezett akadály miatt meg kellett szakítania egy kanyarodási manővert, és miközben visszatért saját sávjának közepére, összeütközött a mögüle érkező járművel. Bár a személyautónak elsőbbsége lett volna, a Google elismerte, hogy a szoftverük is hibás. Azóta többször modelleztek hasonló helyzeteket és tovább finomítottak az algoritmuson.

20

21

| 2016/1.

Bizonytalanságok

a csok körül

Változások az épületenergetikai szabályozásban

Hónapok óta foglalkoztatja a sajtót és a közvéleményt a csok, a családok otthonteremtési kedvezménye. A bejelentést követő, főleg a magas támogatási összegek miatti optimista hangulatot azonban egyre több buktató és hiányosság rontja. Ezek közé tartoznak az épületek energiatakarékossági követelményei is, a korábbi egyértelmű, ösztönző szabályozást egy ellenőrizhetetlen rendszer váltotta.

Az

állami lakásépítési támogatás, közismertebb nevén szocpol 2012 és 2015 közötti igénylési időszakában a juttatás nagysága – több tényező mellett – függött a vásárolni kívánt vagy építendő új ingatlan energiabesorolásától is. A rendelet alkotói legalább B energetikai minősítési kategóriát jelöltek meg a támogatás folyósításának feltételeként, miközben az ennél kedvezőbb szintet elérőket magasabb összeggel „jutalmazták”. Az A kategóriás lakásoknál 1,1-szeres, az A+ kategóriásoknál 1,2-szeres, az ennél is kedvezőbb besorolású ingatlanoknál 1,3-szeres szorzóval emelkedett a támogatás. A szabályozás, amelyben a számítás alapját az egységnyi területre jutó energiafogyasztás, pontosabban energiamegtakarítás adta, egyértelműen környezettudatos megoldások használatára sarkallta az építtetőket. Nem volt mindegy, hogy milyen szigetelést, nyílászárót, vagy éppen kazánt választottak, hiszen az elvárt minősítési kategória el nem érése egyúttal azt is jelentette, hogy a felvett támogatást kamatostul, 30 napon belül vis�sza kellett fizetni.

A 2016-tól érvényben lévő új szabályozás, a csok ezzel szemben már nem támaszt energiahatékonysági követelményeket az építtetők irányába. Sőt, az építési-engedélyeztetési folyamat egyszerűsödése miatt már az épület energetikai tanúsítványának benyújtása sem kötelező. A kivitelezés során az építésfelügyelet ellenőrizheti ugyan a környezetvédelmi jellegű előírások betartását, arra azonban nincs rálátása a hatóságnak, hogy az építkezés milyen forrásból valósul meg. Márpedig ennek komoly jelentősége van, hiszen a vonatkozó szabályozás értelmében, ha egy ház központi költségvetésből származó támogatás, például csok igénybevételével épül, akkor az egyébként csak 2018 utáni, a jelenleginél szigorúbb energetikai követelményeknek kell megfelelnie. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet az energiahatékonyság lépcsőzetesen bevezetett javítását írja elő, két év múlva a jelenleginél közel 40 százalékkal kedvezőbb értékeket kell elérni, míg 2020 után már elvárás lesz az energetikai szempontból szinte önfenntartó, megújuló forrásokat használó házak építése.

Úton az enHome Zöldjárat Megújult az ELMŰ-ÉMÁSZ oktatási roadshow-ja Új néven és tartalommal, de változatlan céllal, az enHome szakmai támogatásával folytatódik a nagy sikerű edukációs program. A rendhagyó fizikaórák keretében érdekes kísérleteken keresztül ismertetik meg a diákokat a megújuló energiaforrásokkal és a környezettudatos energiafelhasználással. Az idei tanévtől már középiskolások is élvezhetik az előadásokat.

A kialakult helyzet mielőbbi tisztázása vált tehát szükségessé, már csak azért is, mert elképzelhető, hogy a csok mellett egy másik pályázati forrás is megnyílik a közeljövőben. A kormány tavaly ősszel döntött úgy, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) módosításával energiahatékonysági felújításokra fordítható, hitelalapú, azaz visszatérítendő támogatást folyósít magánszemélyek részére. Az elképzelés részletei még kidolgozásra várnak, és bonyolítja a helyzetet, hogy a kormány egy uniós lakossági felújítási forrást kíván átcsoportosítani állami és önkormányzati épületek renoválására, és a KEHOP átalakítása az így keletkező űrt hivatott betölteni. Kétséges, hogy a program megkapja-e a szükséges jóváhagyást Brüsszelből, az azonban egyértelmű, hogy az energiahatékonysági szabályozás betartatása területén mindenképpen van még tennivalója a magyar szaktárcának.

T

íz évvel ezelőtt indult első útjára a „guruló fizikaszertár”, a volán mögött Tóth Pál tanár úrral. A Fizibusz néven megismert előadássorozat hamar népszerűvé vált, és országszerte százötvennél is több általános iskolába jutott el évente. Az ötlet egyszerű volt: szakszerűen, érdekfeszítő módon, a hallgatóság bevonásával bemutatni a természettudományok világát, úgy, ahogy arra a tanórákon ritkán nyílik mód. A másfél-kétórás előadások rendszerint nagy sikert aratnak, ám a programnak a szórakoztatáson felül egyéb céljai is vannak. Felelős vállalatként a Társaságcsoport feladatának tekinti felhívni a felnövekvő nemzedékek figyelmét az energiatakarékosság és a környezetvédelem összefüggéseire, a tudatos energiafelhasználás fontosságára. A kezdeményezés emellett a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusok munkájának segítését is szolgálja. A program megalko-

tóinak szándéka szerint a rendhagyó foglalkozások hozzájárulnak ahhoz, hogy az energetika és a környezettudatosság mellett maga a tantárgy iránt is felkeltsék a tanulók érdeklődését. A 2015/16-os tanévben teljesen megújult az oktató roadshow. Az enHome Zöldjárat néven folytatódó országjáró sorozat felfrissített külsővel és újragondolt tartalommal jut el immár nemcsak az általános, hanem a középiskolákba is. Az átdolgozott tematikában a zöldenergia, a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem kap szerepet. Az enHome az ELMŰ-ÉMÁSZ új, megújuló energiaforrásokra alapozott megoldásokat kínáló üzletága, amelynek célja, hogy minél szélesebb körben elérhetővé tegye ezeket a jövőbe mutató alkalmazásokat. Az enHome Zöldjárat keretében a legfiatalabb generáció interaktív módon, kísérleteken keresztül ismerkedhet meg az energia, az

energiatermelés fogalmával, a megújuló források és azok környezettudatos felhasználásának jelentőségével. Az országjárás főszereplője továbbra is Tóth Pál matematika–fizika szakos tanár, aki előadóként a kezdetek óta több tízezer iskolásnak mutatta be a tudomány szórakoztató oldalát. A Zöldjárat mikrobusza valódi mobil szertár, számos, a kísérleteknél használt kellékkel és szemléltető eszközzel. Az oktatási intézmények a tanév kezdete óta jelentkezhetnek és rendelhetik meg az ingyenes, interaktív programot. A jelentkezési lap letölthető a www.zoldjarat.hu honlapról, illetve további, folyamatosan frissülő információk találhatók a program Facebook-oldalán is.

22

23

| 2016/1.

Két év múlva

hogy az idei év közepén kezdődhet meg a hitelkeret lehívása, 2017–2018-ban már évi 250-500 milliárd forintot is felhasználhatunk. A magyar miniszterelnök az orosz–magyar megállapodásról szólva hangsúlyozta, hogy az azzal kapcsolatos nemzetközi vitákat Magyarország indokolatlannak tartja, mivel a két ország csupán meghosszabbította az atomenergetika terén a hatvanas évek óta tartó együttműködését.

épülhet Paks II.? Brüsszel még vizsgálódik

Gyors ütemben halad a paksi atomerőmű bővítésének előkészítése, már a céldátum is ismert: a legutóbbi közlés szerint 2018-ban kezdődhet az építkezés. Az orosz fél is megerősítette a projekt iránti elkötelezettségét, egy bizonytalansági tényező azonban van: az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a beruházás részesül-e állami támogatásban.

2018-ban kezdődhet az építés A tervek szerint az új erőmű építése 2018ban kezdődik, és a két új blokk 2026-tól már termelne, hiszen az orosz hitelt törleszteni kell – jelentette be Aszódi Attila, a paksi bővítés kormánybiztosa a március eleji Hungarian Energy Investors Forum 2016 konferencián. A határidő betartását hátráltathatják az uniós eljárások, de még nincs csúszás. A bővítés során a hazai beszállítók minimális részaránya 40 százalék, az egyes tevékenységek esetében azonban ez eltérő lehet. Az építőipari jellegű munkáknál nagyobb, míg az irányítástechnikánál vagy a hőegységeknél alacsonyabb részarány várható. A konferencián ismét elhangzott, hogy a magyar kormány hosszú távon elkötelezte magát az atomenergia-termelés fenntartása mellett.

A kormány bízik abban, hogy az európai uniós eljárások megnyugtatóan lezárulnak. Mint ismert, az Európai Bizottság 2015 novemberében mélyreható versenyjogi vizsgálat indításáról döntött annak kiderítésére, részesül-e állami támogatásban a paksi beruházás. Aszódi megismételte: nincs szó tiltott állami támogatásról.

A kormánybiztos két vitatható pontot lát Legfeljebb két feltétel lehet vitatható abból a négyből, amelyek együttes fennállásakor mondja ki az Európai Bizottság, hogy a Paks II. atomerőmű-beruházás állami támogatásban részesül – állítja a projekt kormánybiztosa. Egyfelől igaz, hogy a bővítés állami forrásból valósul meg, illetve, hogy a megvalósításra kijelölték a Paks II. projekttársasá-

got. Aszódi Attila szerint a másik két pontban nem támadható a projekt. Nevezetesen: a beruházás miatt nem érheti kedvezőtlen hatás az EU más tagállamait, és nem torzul az árampiac sem. A kormánybiztos ezt azzal támasztja alá, hogy még a kibővített erőmű és az általa termelendő áram mennyisége, értéke sem képvisel majd számottevő arányt az unió, de még a térség energiapiacán sem. A projekttársaság esetleges gazdasági előnyére vonatkozó feltétel is csak akkor állna meg, ha azonos feltételek mellett egy államtól független beruházó nem kezdene bele az adott beruházásba. Brüsszel három megállapításra juthat: nincs támogatás; van, de az tolerálható, mert csak azáltal valósíthatók meg egyes uniós (például klímavédelmi, ellátásbiztonsági) célok; végül, hogy a projekt tiltott állami támogatással valósul meg.

Az osztrákok is támadják a bővítést Az osztrák állam „meg nem engedett állami finanszírozás miatt” kifogásolta a Paks II. beruházás terveit. Az Európai Bizottság vizsgálatához fűzött hivatalos állásfoglalásban olvasható érvek szerint „nem megtérülő technológia használatának támogatásáról” van szó, amely „a belső villamosenergia-piacon versenytorzító hatáshoz vezethet”, így előfordulhat, hogy a megújuló energiaforrást hasznosító, ezáltal költséghatékonyabb energiatermelők nem tudnak piacra jutni, vagy kiszorulnak

arra a következtetésre jutott, hogy a paksi projekt nem számít egyedinek abból a szempontból, hogy állami források felhasználásával, de garantált átvételi árak biztosítása nélkül valósul meg.

onnan. Reinhold Mitterlehner osztrák gazdasági miniszter kijelentette: Ausztria fellép az atomerőművek létesítésének bármilyen fajta támogatásával, valamint a nukleáris energia előállításával szemben.

A Rothschildnak tetszik A paksi beruházás jó üzlet Magyarországnak – olvasható ki a Rothschild bankháznak a magyar kormány által előszeretettel idézett jelentéséből, amelyet 2015 decemberében hoztak nyilvánosságra. Az elemzés szerint a projekt a szabad piaci körülmények között is versenyképes és megtérülő, ezért nincs szükség állami támogatás igénybevételére. Számításaik azt igazolják, hogy Paks II. bevételei elegendőek lesznek valamennyi költség fedezésére, beleértve a tőkét, a tőke költségeit, az üzemanyag, az üzemeltetés, a karbantartás, a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költségeit is; a beruházás várható megtérülési rátája pedig összhangban van a piaci befektetők által elvárt szinttel. A bankház elemzése szerint a befektetett tőke megtérülése az adófizetőkön vagy az energiafogyasztókon keresztül érvényesített támogatás nélkül is biztosított. A Rothschild

Orbán: Az évszázad üzlete Az évszázad megállapodásának és üzletének nevezte a paksi atomerőmű bővítéséről szóló, Oroszországgal kötött együttműködést Orbán Viktor miniszterelnök a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott február 17-i megbeszélése után. Putyin a találkozót követő sajtótájékoztatón is megerősítette a paksi projekt melletti elkötelezettségét. Az orosz fél biztosítja a mintegy 10 milliárd eurós hitelt, így a beruházás műszaki előkészítése halad tovább, az oroszok maradéktalanul teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettségeiket. A következő lépésekről kiderült,

A Roszatom kijelölte a referenciaprojektet A Leningrádi Atomerőmű II. szolgál referenciaprojektként az új paksi blokkok számára. Az új, 3+ generációt képviselő erőmű Szosznovij Bor városában, Szentpétervártól 35 kilométerre nyugatra épül. A két, VVER1200 típusú reaktorral felszerelt blokkot várhatóan 2018-ban, illetve 2019-ben adják át, és már tervezik a harmadikat és a negyediket is. Pakson ugyanilyen reaktorokkal bővítik a nukleáris áramtermelő kapacitást.

Ígérik, hogy biztonságos lesz A paksi bővítést szkepticizmussal vizsgálók szerint nagy a valószínűsége annak, hogy az új reaktorblokkok nem felelnek meg az európai biztonsági előírásoknak. Ennek a felvetésnek szomorú aktualitást adott a fukusimai atomerőműben történt baleset ötödik évfordulója. A bővítést felügyelő kormánybiztos nyugalomra intett: szerinte miután az ottani

események tapasztalatai már a szerződés előkészítésének időszakában is ismertek voltak, a 12,5 milliárd eurós költségvetés tartalmazza a legszigorúbb nemzetközi követelményeknek is megfelelő, úgynevezett 3+ generációs biztonsági rendszerek telepítését is. Paks II. valószínűleg nem elsősorban a biztonsági rendszerei miatt az egyik legellentmondásosabb energetikai beruházás. Atomerőművet építeni a megújuló energiák soha nem látott előretörése közepette sem példa nélküli. Míg azonban több európai nukleáris fejlesztés finanszírozása is „csupán” az állami dotáció miatt vitatéma, addig az orosz szerepvállalás a jelenlegi, egyes vélemények szerint hidegháborúra emlékeztető hangulatban óhatatlanul is politikai színezetet ad a paksi bővítés kérdésének.

24

25

| 2016/1.

Otthon Melege:

nyílászáróinak cseréje, homlokzatuk hőszigetelése, épületgépészeti rendszerek energiamegtakarítást eredményező cseréje, illetve felújítása, valamint az épület gépészeti rendszeréhez csatlakozó, megújuló energiaforrást hasznosító berendezések telepítése.

újabb forduló

Lényeges különbség a fenti kiírásokhoz képest, hogy ezt – a korábban lezajlott alprogramokhoz hasonlóan – nem európai uniós pénzből, hanem a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből származó bevételekből finanszírozzák. Talán ennek tudható be az a bírálati módszer, amely nem az elérhető energiamegtakarítás, hanem a szén-dioxid-kibocsátás csökkenésének mértéke alapján rangsorolja a pályázatokat. Erre utal a hivatalos közlemény is, amely a támogatott felújítások várható előnyeként – az energiafelhasználás hatékonyságának javulása mellett – külön megemlíti, hogy hozzájárulnak a klímavédelmi célok eléréséhez.

Ezúttal a családi házakon a sor

Júliusban indul az Otthon Melege Program újabb köre, amelyben családi házak energetikai korszerűsítésére lehet pályázni. A támogatási keret ötmilliárd forint, amelyet a korábbi alprogramokhoz hasonlóan régiónként, a térség ingatlanjainak arányában osztanak szét. A pénz továbbra sem EU-s forrásból származik. Eközben az egyik legjelentősebb szakmai műhely számos módosítási javaslatot fogalmazott meg a pályázatok lebonyolításával kapcsolatban.

T

avaly ősszel kezdődött és hónapokig tartott az energiahatékonysági fejlesztésekre fordítható európai uniós források körüli vita. A kormány a Brüsszel által is elfogadott Környezeti és Energiahatékonysági Programban (KEHOP) vállalta, hogy legalább ötvenezer magántulajdonban lévő ingatlan energetikai korszerűsítését támogatja. Emiatt is fogadhatta értetlenség azt a későbbi bejelentést, amely szerint az erre szánt összegeket inkább ál-

lami, önkormányzati, egyházi és civil ingatlanokra (középületekre) költenék. A bírálók legfőbb érve, hogy ezzel sokkal kisebb energiamegtakarításra van lehetőség, mint a lakóházak felújításával. A kormány szerint azonban egyfelől az Európai Unió szabályai alapján magánszemélyek nem kaphatnak közvetlen vissza nem térítendő támogatást, másfelől az ötvenezer családi ház felújítása nem jelentene érdemi megta-

karítást a teljes ingatlanállományhoz képest. A társasházak ugyanakkor jogi személyként jogosultak ilyen konstrukciók igénybevételére. Ezt a különbséget mérsékelné a kormány azzal, hogy mindkét ingatlantípusban élők számára felkínálja a visszatérítendő uniós támogatás lehetőségét. A hivatalos számítások szerint a visszatérítendő támogatás (mintegy 100 milliárd forint) a beruházások értékének egyharmadát teheti ki, ugyanekkora összeggel kellene beszállnia a Magyar Fejlesztési Banknak, illetve a lakosságnak – saját erőből. Az így körvonalazódó 300 milliárdos volumen már valóban számottevőnek ígérkezik.

Máshonnan jön a pénz A fenti számokhoz képest szerényebb, ötmilliárd forintos kerettel indul július 1-jén az Otthon Melege Program családi házak energetikai korszerűsítését célzó alprogramja. Ennek keretében támogatható az épületek homlokzati

A Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár által április elején bejelentett pályázat keretösszege láthatóan nem elegendő tömeges beruházások támogatására. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint az igényelhető dotáció legfeljebb 2,5 millió forint, ez mintegy kétezer ingatlan felújítását feltételezi. A tárca úgy szűkíti a pályázók körét, hogy az alprogram keretében kizárólag azon ingatlanok energetikai korszerűsítésére nyújtható visszatérítendő támogatás, amelyek • hagyományos technológiával, 1996 előtt épültek, • 1995. december 31-ig építési engedélyt kaptak, • egy lakást foglalnak magukban, • fűtött alapterületük legfeljebb 135 négyzetméter, • a pályázatot benyújtó magánszemély tulajdonában állnak, és • a pályázat benyújtását megelőzően használatban vannak (lakottak). A jelentkezők az elszámolható költségek 40-55 százalékáig részesülhetnek az állami forrásból.

MEHI: építő kritika A legújabb kiírás bejelentésével csaknem egy időben jelent meg a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) összefoglalója az Otthon Melege Program előző, társasházak felújítását ösztönző körével kapcsolatban. Az elemzés jóval több szakmai kritikát, mint valódi előnyt említ. Az intézet az utóbbiak között említi az elektronikus benyújtás lehetőségét és az előre kidolgozott kitöltőmintákat. Hátránynak tartja ugyanakkor, hogy szinte kizárólag az előkészített pályázatoknak volt esélyük, mivel az energetikai tanúsítvány beszerzése és a felújítási koncepció elkészítése egyrészt sok időbe telt, másrészt anyagi terhet rótt a lakókra, és ezt nem minden esetben tudták vállalni. A felújítást tervező társasházak több mint 90 százaléka már ebben a szakaszban kénytelen volt elállni a kérelem benyújtásától. A sikeres pályázatokhoz leggyakrabban szükség volt egy-két korábban már elvégzett korszerűsítési munkára, és növelte az esélyeket, ha a lakóközösség önkormányzati támogatást is tudott szerezni, vagy rendelkezett hozzáférhető lakás-takarékpénztári megtakarítással. Az átlagosan 50 százalékos

hozzájárulás is ritkán bizonyult elegendőnek. A MEHI 66 és 75 százalék közötti arányt tart optimálisnak a családok csekély megtakarítása, alacsony anyagi tehervállalási lehetőségei és amiatt, hogy a projektmenedzsmenttel kapcsolatos költségek jó része nem tartozik az elszámolható tételek közé. Az intézet megemlíti a pályázat egyes ciklusainak jelentős időbeli aránytalanságát is. Számításaik szerint míg az előkészítésre 66, az elbírálásra 215(!), a szerződéskötésre 120 nap állt rendelkezésre, miközben a kivitelezés időkerete mindössze 120-180 nap volt. Az elhúzódó bírálati szakasz miatt sok esetben a hitelintézetek által kibocsátott – a pályázat beadásához kötelezően előírt – hitelígérvények is érvényüket veszítették. A MEHI üdvözli az Otthon Melege Program újabb kiírásának megjelenését, szorgalmazza azonban, hogy a korábbi körök tapasztalatait vegyék figyelembe a folytatásban. A lakosságnak egyelőre ugyanis nagyon kis része számolhat azzal, hogy állami segítséggel korszerűsítheti otthonát, a többség abban bízhat, hogy előbb-utóbb az EU-s forrásokat is becsatornázzák a támogatási rendszerbe.

26

27

| 2016/1.

Zöld, zöldebb, még zöldebb?

A Metár bevezetése 2010 óta várat magára, de jelenleg talán minden korábbinál jelentősebb várakozásokkal néznek az új szabályozás elé a piaci szereplők. Különösen azon termelők számára sürgető a kérdés (például a biomassza-erőművek, biogázüzemek nagy része), amelyek a jelenlegi KÁT-támogatásra már csak egy-két évig jogosultak. Annak megakadályozására, hogy ezek az erőművek idő előtt leálljanak, vagy átálljanak hagyományos fosszilis tüzelőanyagra, bevezetik a barna prémiumot (az értékcsökkenést követően nyújtott működésiköltség-támogatás), de a hatékonyságra való ösztönzés érdekében erre első lépésben csak öt évre szereznének jogosultságot.

Átalakul a megújulóenergiatermelés támogatása

Több lépcsőben alakul át a zöldenergia hazai támogatási rendszere. A kötelező átvételi rendszer (KÁT) április 1-jén életbe lépett változása elsősorban az átláthatóságot és az átvevők adminisztrációjának egyszerűsítését szolgálja, a jövő év elején bevezetni tervezett Metár a termelőkre nézve tartalmaz majd lényeges újdonságokat. A cél, hogy a támogatás a lehető legnagyobb mértékben igazodjon a piaci viszonyokhoz.

Á

prilis 1-jén életbe lépett az 1/2016. (I. 27.) NFM-rendelet (KÁT allokációs rendelet), amely megszünteti a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia tényleges fizikai kiosztását a mérlegkörfelelősök számára. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) a kötelezően átveendő áram teljes mennyiségét a magyar áramtőzsdén (HUPX), elsősorban a másnapi piacon értékesíti. A KÁT finanszírozására kötelezett fogyasztók – az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult vállalati felhasználók – a jövőben úgynevezett KÁT-pénzeszköz megfizetésével járulnak hozzá a megújuló alapú villamosenergia-termelés támogatásához. Ennek a fogyasztói körnek korábban a megtermelt zöldáram 60 százalékát kellett kötelezően átvennie, a költségeket pedig a felhasználás arányában osztották meg. Ez utóbbi változatlan maradt, megszűnt azonban az átvételi kötelezettség, ezzel együtt megszűnt a kereskedők által kiállított számlák KÁT-os eleme, a megfizetett KÁT-felárat közvetlenül továbbhárítják a fogyasztókra. A Mavir az új jogszabály által teremtett előnyök között említi, hogy a KÁT-os áramot részben a HUPX napon belüli piacán értékesíthetik, így az értékesített és a ténylegesen

termelt mennyiség pontosabb összehangolhatósága révén csökkennek a KÁT-mérlegkör kiegyenlítési költségei. A zöldenergia-termelők számára fontos változás, hogy havi menetrend helyett kötelesek a hónap minden napjára a magyar villamosenergia-rendszer Kereskedelmi Szabályzatában meghatározott feltételek mellett napi termelési menetrendet adni. Ha ezt nem teszik meg legkésőbb a tárgynapot megelőző nap 10 óráig, az adott napon megtermelt minden kilowattóra után 7 forintot kell fizetniük szabályozási pótdíj címén.

Már készül a Metár Régi adósságát törlesztheti a kormány jövőre, ha valóban bevezeti a megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszert (Metár). Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár szerint 2017 januárjában életbe léphet az új szisztéma. A szakpolitikus kifejtette, hogy míg a KÁT merev, beállított rendszer, amely csak a megter-

Szakértői turné

tényleges ár, hanem a szervezett piacon (HUPX) kialakuló átlagár a mérvadó.

melt mennyiséget veszi figyelembe a támogatások kifizetésénél, addig a Metár a piaci változásokat rugalmasan követő szisztéma. Ennek keretében a termelők akkor kaphatják a legnagyobb összeget az általuk értékesített áramért, amikor arra a legnagyobb az igény. A csúcsidőn kívül termelt áramért kevesebb támogatás is jár, többek között ez biztosítja, hogy a termelőknek ne álljon érdekükben negatív piaci árak mellett értékesíteni a villamos energiát. A termelők a működési támogatást a piaci referenciaárakon felül fizetett felárként (prémiumként) kapják majd. Ennek finanszírozása továbbra is a vállalati szféra feladata. A Metár követi az Európai Bizottság 2014 és 2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatását. Ennek értelmében a megújuló alapon termelő erőművek a piacon maguk értékesítik a villamos energiát, a havonta utólag meghatározott referenciaárat pedig a támogatott árra egészítik ki. A bevételük így két forrásból tevődik össze: a piaci értékesítésből befolyó, valamint a támogatási összegből, amely a Ft/kWh-ban meghatározott támogatás és az értékesített mennyiség szorzata. Fontos, hogy nem az adott termelő által elért

Országos konferencia-körúton az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ

Országos konferenciasorozaton ismerteti az energiapiacon nyújtott szolgáltatásait az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ Társaságcsoport. A Piac & Profit üzleti magazin által szervezett Pénz, de honnan? elnevezésű rendezvények célközönsége kis- és középvállalkozások vezetőiből áll, akiknek az előadások mellett személyes konzultációra is lehetőségük nyílik.

A

Pénz, de honnan? konferenciasorozat idei témái között kiemelt szerepet kapnak az európai uniós pályázati források. A kormány ígérete szerint 2016ban minden korábbinál nagyobb összegű támogatásokra pályázhatnak a kkv-szektor szereplői és a települési önkormányzatok. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, valamint a Vidékfejlesztési Program keretében több ezer milliárd forintos keretösszegű kiírásokra lehet számítani. A fejlesztést tervező szervezetek további kedvezményes hitelforrásokhoz és finanszírozási lehetőségekhez is juthatnak. A rendezvények tematikájában szerepelnek az egyes operatív programokat bemutató előadások, amelyeken az illetékes minisztériumok szakemberei adnak tájékoztatást a már elérhető, illetve tervezett konstrukciókról. Emellett tanácsadó és pályázatíró cégek, önkormányzatok és bankok is képviseltetik magukat, és beszámolnak a legnépszerűbb pályázati célokról, az eredményes pályázat ismérveiről, valamint a projektek pénzügyi támogatásáról. Az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ Társaságcsoport számára kiemelt jelentőségük van az energetikai

fejlesztésekre igényelhető pályázati forrásoknak. Ennek megfelelően a vállalat előadói a vállalkozásoknak kínált villamosenergia- és földgáztarifák bemutatása mellett nagy hangsúlyt helyeznek az energetikai korszerűsítési és a decentralizált energiatermeléshez kapcsolódó megoldások ismertetésére. A Társaságcsoport kínálatában egyre jelentősebb szerephez jutnak az energiahatékonysági és -takarékossági törekvéseket támogató szolgáltatások, többek között a nagyvállalatoknak tavaly óta kötelező energetikai audit, illetve az ennek kiváltására szolgáló, ISO 50001 szabvány szerinti energiairányítási rendszer. Nem maradhat el az elektromos közúti közlekedés fejlesztéséért tett erőfeszítések, illetve az e téren az üzleti fogyasztóknak kínált lehetőségek bemutatása sem. Az egyes rendezvényeken 100-150 kis- és középvállalat vezetői vesznek részt, ami lehetőséget kínál új üzleti kapcsolatok építésére és a Társaságcsoport országos ismertségének növelésére a versenypiacon. A konferenciasorozat hét helyszínt érintő tavaszi évadjában Szegeden, Pécsett, Nyíregyházán, Székesfehérváron, Miskolcon, Szombathelyen és Budapesten mutatkozik be az ELMŰÉMÁSZ-MÁSZ.

28

| 2016/1.

bazár

29

MyFC Jaq

Cat S60 A hőkamerák sok esetben tesznek jó szolgálatot. Hátrányuk azonban a magas ár, és az, hogy általában meglehetősen nagy méretűek. Az eddig megjelent legkisebb példányokat okostelefonokhoz lehetett csatlakoztatni, most azonban bemutatták a világ első, integrált hőkamerával felszerelt mobiltelefonját. A Cat S60 nevű újdonságának hátoldalán egy hagyományos 13 megapixeles kamera és egy nagy tudású hőkamera található. Utóbbi segítségével elkészíthetjük egy épület hőtérképét, feltérképezhetünk egy üzemelő padlófűtési rendszert, vagy akár eltűnt személyeket is kereshetünk teljes éjszakai sötétségben. A készülék egyben a világ egyik legstrapabíróbb mobiltelefonja, amely minden további nélkül elviseli, ha csaknem két méter magasból leejtjük. Ezenkívül akár öt méter mély vízbe is merülhetünk vele, továbbá a por, a só, a napsütés, a vibráció és a termikus sokk sem tehet kárt benne.

Hordozható elektronikus készülékeink tudása az elmúlt években soha nem látott mértékben fejlődött, a beépített akkumulátorok teljesítménye viszont csak kisebb mértékben. A hagyományos lítiumion- és lítium-polimer akkumulátorok felváltására hivatott üzemanyagcellás megoldásokkal hosszú évek óta kísérleteznek a gyártók, de mindeddig nem került forgalomba olyan készülék, amelyet ilyen eszköz lát el energiával. Most azonban már látszik a fény az alagút végén, ugyanis a MyFC nevű svéd vállalat nemrégiben piacra dobta a világ legkisebb méretű, akár zsebben is hordható üzemanyagcellás töltőjét. A méretét és tömegét tekintve leginkább a hagyományos külső akkumulátorokhoz hasonló Jaqet sohasem kell tölteni, csak ki kell cserélni a benne lévő, kártyára hasonlító patront. Ebben a 40 grammos kártyában körülbelül annyi energiát tárolhatunk, mint egy 1800 mAh kapacitású akkumulátorban. Érdekesség, hogy a gyártó tervei szerint a mobilszolgáltatók ügyfelei a készüléket ingyen kapnák, csak a patronokért kellene fizetniük – darabonként mintegy két dollárt.

Samsung Gear 360 Szuperkönnyű napelem

Huawei Matebook A notebookok egyik átka, hogy hajlamosak a lehető legrosszabb pillanatban lemerülni, például napközben éppen akkor, amikor nincs a közelben egy konnektor. A Huawei által a barcelonai MWC szakkiállításon bemutatott MateBookkal az ígéretek szerint nem lesz ilyen probléma, ráadásul a sebesség és a méret tekintetében sem kell kompromisszumokat kötnünk. A táblagépként és a kiegészítő billentyűzet révén hagyományos notebookként is használható hibrid eszköz vastagsága csupán 6,9 milliméter, és a mindössze 640 grammos készülék 4430 mAh kapacitású, 7,6 voltos akkumulátora egy feltöltéssel több mint 9 órás használatot tesz lehetővé. A világ legkisebb és legkönnyebb 12 colos masinájaként számon tartott, alacsony fogyasztású Intel Core m7 processzoros MateBook Windows 10 operációs rendszert futtat, és nemcsak dokkolót, hanem beépített lézerpointert tartalmazó érintőtollat is vásárolhatunk hozzá.

A napelem szó hallatán legtöbbünknek nagy méretű, épületek tetején elhelyezett táblák jutnak eszébe. Persze ennél jóval kisebb napelemek is kaphatók a kereskedelmi forgalomban, a Massachusetts Institute of Technology fejlesztői által elkészített vadonatúj, szuperkönnyű és parányi napelemhez hasonlóval viszont még nem találkoztunk. Ez az apróság olyan könnyű, hogy akár egy szappanbuborékra is fel lehet helyezni anélkül, hogy a buborék kipukkadna. Bár az új generációs, szupervékony napelem egyelőre nem érett a tömeggyártásra, a kutatók szerint nincs messze az az idő, amikor ehhez hasonló napelemeket lényegében bármilyen felületen használhatnak a gyártók, legyen szó okostelefonról, ruhadarabról vagy akár héliumos légballonról.

Szabadnapunkon egy erdőben kirándulunk, és ezt az élményt szívesen megosztanánk az irodában dolgozó munkatársainkkal? Megtehetjük egy egy-

szerű fotó posztolásával is, de ennél sokkal élethűbb megoldást kínál a Samsung legújabb kütyüje, a Gear 360, amelynek révén akár 360 fokban is megmutathatjuk ismerőseinknek, hogy mit látunk a zöldellő erdőben bóklászva. A körülbelül golflabda méretű eszközben két, egymással ellentétes irányba néző halszemoptika kapott helyet, mögöttük egy-egy 15 megapixeles képérzékelővel. A valódi térhatású fotók és videók készítésére alkalmas eszköz okostelefonról irányítható, az elkészült felvételek pedig a Facebookon és a YouTube-on is könnyen megoszthatók. Az egyszerűen cserélhető akkumulátorral szerelt Gear 360 által felvett tartalmak azonban nem monitoron, hanem a gyártó Gear VR virtuálisvalóság-szemüvegén nyújtják a legjobb élményt.

Oppo Super Vooc gyorstöltés Mostanában sokkal gyakrabban kényszerülünk hálózati töltőre csatlakoztatni okostelefonjainkat, mint 10–15 éve az akkori, egyszerű mobilkészülékeket. A gyártók évről évre egyre nagyobb kapacitású akkumulátorokkal szerelik fel a legújabb modelljeiket, de a fogyasztás növekedése miatt ez általában csak az üzemidő szinten tartásához elegendő. Jó hír, hogy a gyorstöltők révén lerövidíthető az elkerülhetetlen és igen gyakori töltési folyamat, és a gyorstöltők is egyre fürgébbek lesznek. Az Oppo által kifejlesztett Vooc megoldás révén alig öt perc töltéssel kétórányi beszélgetéshez elegendő energiával tölthetjük fel az akkumulátort, a legújabb, Super Vooc nevű fejlesztés pedig ugyanennyi töltéssel már tízórányi beszélgetési idővel kecsegtet. Új rekordot jelent, hogy a Super Vooc segítségével egy 2500 mAh kapacitású lemerült akkumulátor kevesebb mint 15 perc alatt teljesen feltölthető anélkül, hogy az túlhevülne és idő előtt elöregedne.

30

31

| 2016/1.

Olajválság

azonban a legkevésbé sem segít elő a már említett túlkínálat. Sőt, a kitermelés volumene még az év elején is folyamatos növekedést mutatott: Oroszország januárban az előző hónaphoz képest 1,5 százalékkal több olajat termelt ki, miközben a Szaúd-Arábiát és Venezuelát is soraiban tudó Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) napi 131 ezer hordóval több nyersanyagot hozott felszínre, mint decemberben. A válságot a túlkínálat mellett ráadásul a piaci igények visszaesése is mélyíti, a világ olajkeresletének mintegy felét adó Kína gazdasága például jelentősen lassult az elmúlt évben, és a jelenlegi prognózisok alapján hosszabb ideig elnyúló recesszióra lehet számítani.

– nem kedvező a kedvező ár A nyersolaj árának szintje az elmúlt egy évszázadban a világpiaci folyamatok egyik meghatározó tényezőjévé vált. Különösen a hetvenes évek nagy hiányválságai után, amelyek a társadalom minden szintjére begyűrűztek, közbeszéd tárgyává téve az addig jórészt csak gazdasági szakembereket foglalkoztató témát. Egy viszonylagos nyugalmi időszakot követően napjainkban újra krízis sújtja a szektort és a kapcsolódó iparágakat, csak éppen ellenkező előjellel: az olaj stabilan alacsony ára egész országokat sodort csődközeli helyzetbe.

E Egy hordó nyersolaj 158,9 liter A kitermelt nyersolaj mértékegysége a hordó, ami 0,1589 köbméter, azaz 158,9 liter, még pontosabban 42 US gallon mennyiséget jelöl. A kifejezés eredete 1859. augusztus 27-ig nyúlik vissza, ekkorra datálható ugyanis a modern olajipar kezdetét jelentő fúrás a pennsylvaniai Titusville-ben. A siker annyira meglepte a bányászokat, hogy megfelelő edényzet hiányában a kéznél lévő 42 gallonos whiskyshordókban tárolták és szállították a felszínre hozott olajat.

gy liter benzin átlagára 2012 áprilisában Magyarországon 450 forint körül volt, minden addigi rekordot megdöntve. Ma, nem egészen négy évvel később, a képzeletbeli mutató 300 forinton áll, ami örvendetes hír nemcsak a hazai autóstársadalomnak, de a nemzetgazdaság szinte egészének is. Ha azonban jobban megvizsgáljuk a kérdést, rögtön világossá válik, hogy ami az egyik országnak áldás, az a másiknak átok: a tartósan alacsony árszínvonal az olajtermelő országok nemcsak gazdasági, de sok esetben politikai stabilitását is alapjaiban rázta meg.

A bonyolult világpiaci folyamatok origója a Közel-Keleten keresendő, többek között a világtermelés jelentős részét adó SzaúdArábiá-ban, ahol a nyersolaj árának mélyrepülését okozó túlkínálat hatására nemhogy csökkentették volna az olajbányászat volumenét, hanem tovább növelték azt. A laikus szemmel szokatlannak tűnő lépés mögött kőkemény gazdasági érdekek húzódnak meg, hiszen a kitermelés egy igen költségigényes folyamat, az alacsony bevétel mellett hosszú távon csak a tartalékokra támaszkodva finanszírozható. Az arab ország célja egyértelműen a versenytársak kivéreztetése, hogy aztán az újraosztott piacon realizált magasabb haszonnal kárpótolja magát a most elszenvedett veszteségekért. A kereslet és kínálat arányának felborulása azonban nem csak a szaúdiak számlájára írható, a vitatott atomenergia-program miatti gazdasági szankciók feloldását követően a piacra visszatérő Irán azt tervezi, hogy a korábbiakhoz képest megduplázza az általa exportált kőolaj mennyiségét. Főleg a fenti események következtében a nyersolaj hordónkénti ára a két évvel ezelőtti 110 dolláros szintről 30-40 dollár közötti értékre süllyedt 2016 elejére, miközben a gazdasági versengés politikai felhangot is kapott a két ország között. Szaúd-Arábia az év elején megszakította a diplomáciai kapcsolatot Iránnal, majd a bojkotthoz több környező állam is csatlakozott, ezért egy hosszan elhúzódó konfliktusra lehet számítani a térségben.

A korábbiakhoz képest alacsony szinten stagnáló olajár több, főleg a kitermelésre épülő gazdaság homlokzatán okozott már viszonylag rövid idő után is repedéseket. Kézenfekvő példa Oroszország, ahol tavaly az olajbevételek mérséklődése miatt több régióban is fel kellett függeszteni az állami juttatások kifizetését. A helyzet komolyságát mindezeken túl az is jól érzékelteti, hogy még a Putyin elnök számára presztízsszempontokból oly fontos védelmi kiadásokat is 5 százalékkal kellett csökkenteni idén a tervezetthez képest, és felmerült a két legnagyobb állami bank, a VTB Bank és a Sberbank privatizációjának folytatása is. Az olajexporttól még inkább függő Venezuela (az állami bevételek 96 százalékát teszi ki a kőolajtermékek exportja) ennél is drasztikusabb lépésekre kényszerült az elmúlt hetekben. Az erre az évre prognosztizált 720 százalékos infláció leküzdése, a gazdaság talpra állítása érdekében az ország vezetése többek között szükségállapotot rendelt el, leértékelte a nemzeti valutát, a bolivárt, valamint 60-szorosára emelte a 95-ös benzin árát. Az alapvető fogyasztási cikkeket is érintő mindennapos áruhiánnyal küzdő Venezuelának idén ráadásul korábban felvett külföldi kölcsönöket is vissza kell fizetnie, ezért az államcsőd reális veszéllyé vált a dél-amerikai országban. Az olajválság sújtotta államok számára a jelenlegi helyzetben megoldást csak a nyersanyag árának emelkedése jelenthetne, amit

Ebben a bizonytalan helyzetben igen nehéz előrejelzést adni az olajár mozgásával kapcsolatban. A kitermelő országok számára örvendetes előrelépés volt, hogy február közepén Szaúd-Arábia, Oroszország, Venezuela és Katar elvben megállapodott a januári volumen rögzítésében. Nem sokkal ezután Irán is jelezte, hogy kész csatlakozni az egyezményhez, az érintettek április közepi dohai találkozója előtt azonban változott a helyzet. Irán közölte: nem kívánja befagyasztani kitermelését. Szaúd-Arábia viszont éppen azt akarta elérni, hogy egy esetleges megállapodás valamennyi OPEC-tagállamra vonatkozzon. Katarban tehát elmaradt az áttörés, a felek legkésőbb a júniusi, szokásos félévenkénti bécsi miniszteri tanácskozásukig igyekeznek közös nevezőre jutni. A volumen rögzítéséből fakadó esetleges áremelkedés azt is eredményezheti, hogy olyan szereplők is újra színre lépnek, amelyek az alacsony nyereségesség miatt ideiglenesen távozni kényszerültek a piacról. Ilyen régi-új versenytársak lehetnek az Egyesült Államok palaolaj-kitermelői, amely vállalatok egy éve még a 60-70 dolláros hordónkénti árat jelölték meg visszatérési küszöbként. Legfrissebb nyilatkozataik szerint viszont időközben annyit fejlődött az általuk alkalmazott technológia, hogy már a 40 dollár elérése is elég lehet a kitermelés jelentős mértékben történő bővítésére. Ha ez a lépés bekövetkezik, a világpiacot újra túlkínálat, és ezzel együtt árcsökkenés fogja jellemezni, azaz a nyersolajtermelő országok egy átmeneti nyugalmi időszakot követően újra lépéskényszerben találják magukat.

32

33

| 2016/1.

nikai gyártók azt tervezik, hogy 2020-ra az ös�szes termékük IoT-kompatibilis lesz – legyen szó fürdőszobai mérlegről, egy okossütőről vagy mosógépről. A bárhonnan elérhető otthoni eszközök persze biztonságtechnikai kérdéseket is felvetnek, hiszen ki szeretné, ha egy hekker a világ másik oldaláról önhatalmúlag szabályozná a fűtést és a világítást, vagy hirtelen elzárná a főcsapot.

Autonómia Egyre több figyelem irányul az úgynevezett passzívházakra, amelyek rendkívül modern, hatékony hőszigetelésű és hőhídmentes szerkezetű épületek. Az általában természetes építőanyagokból készülő passzívházak esetében az aktív fűtési rendszer háttérbe szorul, vagy teljesen elhagyható. Az autonóm házak ennél is többet „tudnak”: nemcsak a fűtés, hanem az áram- és vízellátás terén is függetlenek

Okosotthonok, autonóm házak

A smart home megoldásoknak köszönhetően nemcsak otthonunk komfortfokozata növelhető, hanem jelentősen csökkenthető az energiafogyasztás is, az autonóm házak pedig akár valamennyi közüzemi hálózattól függetlenek lehetnek, mivel esetükben az energia tárolása is megoldott.

Az

okostelefonok és okostévék mellett egyre többet hallhatunk az okosotthonokról. Az intelligens otthonoknak is nevezett lakóépületek ötlete évtizedek óta időről időre felbukkan, a technológia azonban csak napjainkra jutott olyan szintre, hogy az elméletből széles körben alkalmazott gyakorlati megoldások váljanak. Az első lakásvezérlő számítógép idén hatvanesztendős lesz, és szinte hihetetlen, de már ez a korai kísérleti masina is megoldotta az automatikus hőmérsékletszabályozást, az eszközök távvezérlését, sőt az időjárás-előrejelzések adatait is képes volt feldolgozni. 2016-ban az okosotthonpiac valódi robbanás előtt áll, a különböző megoldások egyre olcsóbbak, ezáltal egyre szélesebb körben elérhetők. Európában 2014-ben még csak 2,7 millió okosotthont tartottak nyilván, az előrejelzések szerint viszont 2019-ben már csaknem 30 millió ilyen lakóhely lesz.

Mi az okosotthon? Az okosotthonnak nincs egyértelmű definíciója, a kifejezés lényegében egy olyan modern és intelligens otthont takar, amelynek különböző rendszereit és alrendszereit egy központi egység vezérli. Ez a komplex rendszer a környezeti változásokat észlelve automatikusan alakítja a saját működését, ezáltal a lakókörnyezet komfortosabb, energiatakarékosabb és biztonságosabb is lesz. Az okosotthonok létrehozásában rengeteg iparág érintett. A részletekre már a tervezéskor ügyelni kell, meg kell oldani a különböző elektronikai és informatikai alrendszerek kivitelezését és összehangolását, és a telekommunikáció is fontos szerepet játszik az okosotthonok zavartalan működésében. Ezáltal olyan lakókörnyezet jön létre, amely valóban a lakók kényelmét szolgálja.

Felépítés

Szolgáltatások

A központi vezérlésnél fut össze a rendszer valamennyi szála, és ebben a kontrollerben rejtőzik az az intelligencia, amely azért felel, hogy az okosotthon automatikus és megbízható döntéseket hozzon, és végrehajtsa a rábízott feladatokat. A bemeneti oldalon találhatók a távirányítók – amelyek lehetnek valódi nyomógombos távirányítók és egyszerű fali kapcsolók, de okostelefonok és okosórák is –, valamint a különböző érzékelők. A kimeneti oldalon pedig azok a beavatkozó elemek – például motorok és szelepek – jutnak fontos szerephez, amelyek a konkrét „munkát” végzik. A mozgásszenzor például egy meleg nyári napon érzékeli, hogy valaki hazaért a lakásba, és ezen információ alapján a központi rendszer automatikusan elindítja a légkondicionálót, de csak azokban a helyiségekben, ahol erre valóban szükség van.

Az okosotthonok legfontosabb előnye, hogy teljesen automatizált a hűtésük és a fűtésük, így jelentős költségmegtakarítás érhető el, a komfortérzet javulásáról nem is beszélve. Szorosan ehhez kapcsolódik az árnyékolástechnikai eszközök automatizálása, vagyis a rendszer a fény- és hőmérséklet-érzékelők segítségével mindig ideális mértékben engedi le vagy húzza fel a redőnyöket. A világítástechnikai megoldások is a rendszer szerves részét képezik: itt is fontos szerephez jutnak a fény- és mozgásérzékelők, az otthoni jelenlétet szimuláló funkció használatával pedig az otthon biztonsága is növelhető, a világítás és az árnyékolók automatikus működtetésével távollétünkben is azt a látszatot kelthetjük, hogy otthon tartózkodunk. A riasztórendszer is beépül az okosotthon hálózatába, és lehetőség van arra, hogy a biztonsági kamerák képét akár a buszon ülve is meg tudjuk nézni az okostelefonunkon. Kényelmi funkció, hogy az okosotthon fejlett audiorendszere révén a lakás bármelyik pontján hallgathatjuk kedvenc zeneszámainkat. A hálózatba a kerti öntözőrendszer is integrálható, amely figyelembe veszi a csapadékmérő adatait, a talaj nedvességét és a világhálóról letöltött időjárás-előrejelzéseket.

Hálózatban A rendszer szinte valamennyi eleme csatlakozik a hálózatra, így azok nemcsak „látják” egymást, hanem kétirányú kommunikációra is képesek egymással. Az IoT (Internet of Things, dolgok internete)-eszközök már életünk minden területén jelen vannak, és egyes elektro-

a közüzemi hálózatoktól. Ezek az épületek maguk oldják meg a hő-, az áram- és az ivóvízellátást, továbbá leggyakrabban a szennyvízhálózatra sincsenek rákötve. Az esővíz hasznosításával a vízfogyasztás mintegy 30 százalékkal csökkenthető, a fűtés megoldható biomasszával vagy hőszivattyús rendszerrel, és ez utóbbi működéséhez akár helyben is előállítható a szükséges villamos energia napelemekkel és/vagy szélkerekekkel.

Energiatárolás A megújuló energia jellemzően csak időszakosan és nem akkor áll rendelkezésünkre, amikor fel tudjuk használni. Éppen ezért manapság

egyre több figyelem összpontosul a különböző otthoni energiatároló megoldásokra. A Tesla által az elsők között bemutatott Powerwall csak egy az azóta több gyártó által is kínált megoldások közül. Ezek a kültéren és beltéren egyaránt könnyen falra szerelhető akkumulátorcsomagok hatékonyan tárolják a napsugárzásból származó energiát, és egyfajta pufferszerepet töltenek be. Vagyis a napközben begyűjtött energiát felhasználhatjuk az esti világításhoz, ezenkívül a rendszer áramszünet esetén is jó szolgálatot tehet. A Tesláétól eltérő ötlettel rukkolt elő a holland Hybrid nevű cég: megoldásuk nem lítiumionokra, hanem speciális ólomkristályokra épül, ily módon a gyártó szerint biztonságosabb, tartósabb, mint a lítiumionos akkuk, továbbá viszonylag olcsó is. A legújabb generációt képviselő energiatárolók szintén nem a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló lítiumot, hanem a nagy mennyiségben elérhető piritet, illetve annak nanokristályait alkalmazzák. A jelenleg még fejlesztés alatt álló pirites akkumulátorok nemcsak olcsóbbak és biztonságosabbak, hanem sokkal környezetbarátabbak is a jelenleg széles körben használatos társaiknál. Az otthoni villamosenergia-tárolás egyik előnye, hogy a házi akkumulátorok a csúcsidőszakon kívüli hálózati árammal is feltölthetők, így az elektromos készülékek bármikor üzemeltethetők az olcsóbb árammal, és az elektromos hálózat terheltségének ingadozása is jelentős mértékben csökkenhet. Az egyes esetekben időszakosan feleslegként termelt, más esetekben pedig a csúcsidőszakinál olcsóbb elektromos energiát ráadásul nemcsak a ház szerves részét képező akkumulátorokban lehet tárolni, hanem a garázsban parkoló, a rendszerre szintén csatlakoztatott elektromos autókban is. Ezen túlmenően az elektromos, illetve plug-in hibrid autókban ideiglenesen kihasználatlan töltést csúcsidőszakban igény szerint vissza lehet táplálni a hálózatba, és onnan később csúcsidőszakon kívüli árammal tölthetők fel az akkumulátorok. Ez a V2G (Vehicle-to-Grid) megoldás néhány éven belül nagy segítség lehet az ingadozó áramfogyasztás kisimításában.

34

| 2016/1.

Megtermelem, tárolom,

felhasználom

A megújuló energia használata egyre inkább teret nyer a mindennapokban, valódi elterjedéséhez azonban meg kell oldani a tárolás problémáját. Ezt az igényt egyre több gyártó ismerte fel. A technika ma még drága, de a következő években gyors ütemű áresés várható. Megtermeltem. Hová tegyem?

Még drága, de már nem sokáig

A megújuló energia növekvő jelentősége mára megkérdőjelezhetetlenné vált, egyre többen látják be, hogy túl kell lépni a fos�szilis energiahordozókon alapuló gazdasági modellen. A szél- és a napenergiát mind többen használják, de tovább növekedne a számuk, ha egy kérdés megoldódna: mi legyen a megtermelt, de fel nem használt energiával?

A megoldási javaslatok már körvonalazódnak, egyre több gyártó állít elő házi akkumulátorokat, felismerve az igényt és a piaci lehetőséget. Erre azért is van nagy szükség, mert a napelemek gyors elterjedése fejtörést okoz az áramhálózatok fenntartóinak is.

A megújuló energiaforrásokra épülő kapacitások hatékony energiatároló egységekkel való ellátása kulcsfontosságú a szükségletek megbízható, gazdaságos és környezetbarát kielégítésében. E téren a közeljövőben óriási fejlődés várható az akkumulátorok következő generációjának, valamint a további innovatív fejlesztéseknek köszönhetően. Az otthoni akkumulátorok révén a fogyasztó akkor használhatja fel a tárolt energiát, amikor szüksége van rá. Az otthoni energiatárolás tömeges elterjedése markáns változást idézhet elő a nagy áramellátó hálózatoknál is: a visszatáplálás helyett raktározással képesek támogatni a termelés és a fogyasztás egyensúlyának fenntartását. A hatékonyság mellett nem elhanyagolható a költségmegtakarítás sem, hiszen akinek ilyen energiatároló rendszere van, még többet spórolhat az áramszámlán.

A Tesla az elsők között mutatta be Powerwall nevű akkumulátor-rendszerét. Ára a legkisebb modell esetében is magasnak mondható, háromezer dollárba kerül, míg a Samsung által kínált hasonló megoldás ennél is drágább. Az elérhető, általában 7-10 kilowattóra közötti kapacitás egy családi ház számára elegendő lehet, elterjedésüket azonban még nagyban gátolja az áruk. Az előrejelzések szerint a következő 15 évben 70 százalékkal eshet a rendszerek átlagára, így elhárulhat a legnagyobb akadály a megújuló energiaforrások igazán hatékony felhasználása elől. Talán ezt szolgálja majd egy most még csak fejlesztési stádiumban lévő ötlet, az Orison nevű otthoni energiatároló is. Az amerikai

cég a termék végső kifejlesztésére közösségi finanszírozást vesz igénybe. A terv láthatóan sokakat érdekelt, hiszen a vágyott 50 ezer dollárnak a kampány lejárta előtt csaknem a hétszerese jött össze. A majdani termék egyszerű, plug-and-play akkumulátor-rendszert ígér, amely nemcsak a napenergiát termelő berendezésekkel képes együttműködni, hanem a háztartás energiahasználatának optimalizálására is alkalmas.

Az államfőt is érdeklik a szuperkondenzátorok Gazdaságos energiatárolásról, harmadik generációs napelemekről és a levegőminőség javításának lehetőségeiről, valamint más környezetvédelmi fejlesztésekről tárgyalt Áder János köztársasági elnök a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának szakembereivel a közelmúltban. Veres Miklós, a Wigner osztályvezetője a szuperkondenzátorok területén folytatott kutatásokkal kapcsolatban ismertette, hogy az ilyen típusú berendezések az akkumulátoroknál sokkal gyorsabban képesek feltöltődni energiával, ám jóval kevesebbet tudnak belőle tárolni, és jóval gyorsabban le is adják. Ilyen technológiát alkalmaznak többek között az elektromos és hibrid gépjárművekben is. Egy NATO-projekt részeként most olyan szuperkondenzátor kifejlesztését tűzték ki célul, amely költséghatékony módon képes a megszokottnál több energiát tárolni. A szakember szerint a szélvagy naperőművekben termelt energia hosszú távú tárolásának jövőjét vélhetően a hibrid – akkumulátorokat és szuperkondenzátorokat kombináló – megoldások jelentik. Az IHS globális elemzőcég előrejelzése szerint 2016 mozgalmas évnek ígérkezik az ipari méretű energiatárolók piacán. Az elmúlt év utolsó negyedévében 45 százalékkal növekedett az előkészítés alatt álló beruházások volumene az előző negyedévhez képest. Ennek okát többek között az akkumulátorok árának csökkenésében, a kormányzati támogatási programokban, illetve a közmű-szolgáltatói pályázatokban látják az elemzők. 2015 végére a már üzemelő és a tervezett energiatároló kapacitások együttesen megközelítették a három gigawattot.

ENERGETIKAI AUDIT Csökkentse cége energiaköltségeit!