1. FOLYÓVÖLGYI ÖKOLÓGIAI MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK – KIEGYENSÚLYOZOTT MEZŐGAZDASÁG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 2. Az 1989-es év után, amikor Lengyelországban elkezdődtek a mély társadalmi, gazdasági és politikai változások, a gazdaság egyre jobban eltávolodva a központi irányítástól a szabad piac felé fordult. Ezek a változások nagy hatással voltak a mezőgazdaságra is. A 90-es évek alatt a mezőgazdásági termelés lecsökkent, a termelők többsége elszegényedett. Megszűntek a nagy állami mezőgazdasági üzemek, a mezőgazdaság teljes rendszerének a szabadpiaci követelményekhez kellett alkalmazkodnia. 3. A változások egyik következménye a parlag- és ugarterületek gyors növekedése, valamint a rét és a legelő arányának csökkentése. Ezek a jelenségek változásokat okoztak a füves ökoszisztémákban. az ilyen típusú környezetben élő számos madárfaj egyedszámának csökkenését figyelték meg. Ilyenek többek között a nagy póling, a nagy goda, vagy a bíbic. 4. A XXI század eleje egy olyan időszak, amikor Lengyelország az EU-ba való belépésre készül, ami végül 2004-ben történt meg. Ebben az időszakban további gazdasági változások következtek. Ezek függtek többek között az európai pénzügyi alapoktól vagy a külföldi konszernektől befolyó pénzügyi eszközöktől. Ennek a jelenségnek az egyik következménye a mezőgazdaságban egyre növekvő intenzív gazdálkodás. Ez természetesen negatív környezeti következményekkel is jár. Emiatt különös figyelmet fordítottak az ökológiai gazdálkodásra és az ilyen jellegű gazdaságok támogatására. Az ökológiai gazdálkodás az élelmiszerek és más mezőgazdasági termékek minőségi és egészségügyi mutatóinak javítására törekszik. Ez ökológiailag kiegyensúlyozott fejlődés, amely korlátozza az emberi beavatkozást a gazdasági ökoszisztémába, fékezve ezzel a mezőgazdasági területek degradációs folyamatait. Az ökogazdálkodás többek között a biológiai sokféleségen alapul, a talaj természetes aktivitásán és a biológiai ciklusokon. Korlátozzák az ásványi trágyázást, főleg a mesterségesen előállított műtrágyát és kizárják a peszticidek és a kémiai növényvédőszerek többségét, ökológiai alternatív módszereket alkalmazva helyettük. 5. A befolyó EU-s pénzügyi eszközök, melyek az ökológiai gazdálkodás támogatására irányultak nagymértékben növelték az ökológiai gazdaságok számát Lengyelországban. A korszerű ökológiai termelés a lengyel mezőgazdaság legerőteljesebben fejlődő ágazata. A legújabb adatok kimutatták, hogy a lengyel ökológiai mezőgazdaság folyamatosan fejlődik, amit az állandóan növekvő biotermeléssel foglalkozó gazdálkodók száma is igazol. A 2009. december 31-i állapot szerint Lengyelországban ökológiai gazdálkodást 17 423 termelő folytatott (kb. 15 %-kal több, mint egy évvel korábban). Összehasonlításképpen a 2008. évben biotermeléssel 15 206 gazdálkodó foglalkozott és ez 25,5 %-kal több volt, mint a 2007. évben. A lubusi vajdaságban jelenleg 585 regisztrált biogazdálkodó van. A krosnoi járásban 319, Krosno Odrzaoskie kistérségében 60 termelő kérvényezte az agrár-környezetgazdálkodási címen igényelhető támogatást, azon belül a 2. számú csomag, az ökológiai gazdálkodás program címén.
6. Gazdaság Skórzynben. A Halicki házaspár 440 hektáron gazdálkodik, ebből 400 hektár mezőgazdásági területen. 300 ha legelő, 70 ha szántó, 42 ha régi típusú gyümölcsös, a maradék terület erdő, víz, fásítások, bozótos, valamint parlagon hagyott terület. A gazdaságban többek között paprikát, paradicsomot és uborkát termesztenek. Állattenyésztési ágazatban 100 db hereford fajtájú hízómarhát tartanak. A képen távolról látható a gazdaságot árammal ellátó elektromos energiát előállító állomás. A szélturbinát és a fényelemet összeépítették az akkumulátor-blokkokkal. Tartalékként áramfejlesztő aggregátorral rendelkeznek. A gazdaságba nincs bevezetve a hálózati áram. A gazdaság az országos bemutató ökológiai gazdáságok bázisába tartozik. 7. Osiecznica nad Odrą. Anna Kuziemska asszony 80 hektáros gazdaságot vezet, ezen belül a saját terület 61,49 hektár. A gazdaság a bogyós gyümölcs, mégpedig eper, ribizli, fekete berkenye, valamint rebarbara-termesztésére specializálta magát. Az 1990. évtől elkezdték az ökológiai termesztés bevezetését, 1993-ban pedig megkapták az első megfelelőségi tanúsítványt a biotermesztést illetően. Ezután következett az első exportszállítmány az Európai Unióba. Az előzetes feldolgozás és lefagyasztás után az összes termést exportálják. 8. A BIOEKSPERT tanúsítványok, amelyeket a Kuziemski házaspár gazdasága nyerte el a hitelesített biogazdálkodás címének alapja, és ami a legfontosabb, lehetővé teszik a mezőgazdasági termékek exportját. Jelenleg Lengyelországban 11 tanúsító szerv működik. 9. Kuziemska Anna gazdasága számos díjat és kitüntetést kapott. I helyezés a kistérségi „Esztétikus falu, gazdasági és lakóporta” pályázaton az 1995., 1999. i 2003. évben, III helyezés a megyei „Biztonságos Mezőgazdasági Birtok” pályázaton az 1999. és 2001. évben, az 2006. évben Anna asszony gazdasága különdíjat nyert el, I helyezés a regionális AGROLIGA pályázaton a 2003 év gazdásza kategóriában, A 2005-ös évben Anna asszony „Mezőgazdaság Érdemes Dolgozója” díjat kapott, Az 2006. évben megkapta a lubusi Megyei Közgyűlés Elnöke Kupát az elért gazdasági eredményekért és a vajdaság népszerűsítéséért. I helyezés a lubusi legjobb ökológiai gazdáság, az „ökológiai árutermelő gazdaság kategóriájában” a 2009. évben Egyéb gazdaságok a Krosno Odrzaoskie kistérségben:
Ökológiai gazdaság Kasowski Antoni, Wężyska Biotermesztés területe: 47,7 ha Piaci ajánlat: hízómarha, burgonya Ökológiai gazdaság Kusztal Jan, Czarnowo Biotermesztés területe: 14,3 ha Piaci ajánlat: hízómarha Ökológiai gazdaság Bartczak Stanisław, Czarnowo Biotermesztés területe: 13 ha Piaci ajánlat: hízósertés, széna
10. Az ökológiai gazdaság problémái: A növényvédelmi szerek használatának hiányában nagy gondot jelentenek a gyomok és kártevők, amelyek tönkreteszik a növényi kultúrákat. Egyetlen védekezési mód a kézi munka. A legelterjedtebb gyomok: aszat, ragadós galaj és szulák fajták. Kártevők: csigák, levéltetvek és hernyók. Az ökológiai gazdaság másik gondja a standard termeléshez képest sokkal kisebb termésmennyiség. Saccolják, hogy a műtrágyamellőzés miatt akár 30%-kal kisebb az átlagtermés, mint a hagyományos mezőgazdaságban. Valóságban az ökológiai termésmennyiség gyakran csak ¼-ét képezi a hagyományos termésátlagoknak. Más nehézség a támogatásigénylésen rendkívül a bonyolult közigazgatási rendszer, ami gyakran problémát jelent a termelőknek. Az így elért támogatás mindenesetre nem elegendő az ökológiai gazdálkodás költségeinek rekompenzálására. A termelés költségét növeli a befektetett fizikai munka is. Ehhez tartozik a betakarítás, a szelekció, a tisztítás és válogatás, a kártevők és gyomok elleni védekezés, valamint más, kézi erővel végzett művelet. Lengyelországban nincs piaca a drágább ökológiai termékeknek, ezért többségük a nyugati országokba kerül. Ezen kívül a folyóvölgyekben fekvő gazdaságok időszakos áradásoknak vannak kitéve, amelyek teljesen tönkreteszik a terményt. 11. A 90-es években végbement változások negatív hatással voltak a természetre. A rét és legelő kisebb részaránya csökkentette a füves ökoszisztémákat. Több madárfaj esetén az egyedszám csökkenését észlelték. Ilyenek többek között a nagy póling, a nagy goda és a bíbic. 12. Példa egy olyan területre, ahol nagy jelentősége van éppen a füves ökoszisztémáknak a régiónkban található „Warta Torkolat” Nemzeti Park. A Warta folyónak az Odra folyóba történő torkolata közelében található terület, ahol a nagy Polder-tavat alakították ki. A hely európai jelentőségű vízi- és mocsári madarak menedéke. A park Natura 2000 terület, a RAMSAR nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozik. 13. A rét- és legelőgazdálkodás hanyatlása a 90-es években a legértékesebb ökoszisztémák elvesztését okozta ezen a területen. 14. Az uniós támogatások adta lehetőségeknek köszönhetően sok helyi gazdálkodó létrehozta az ökológiai gazdaságot. Mivel a füves területek legjobb karbantartását a legeltetés biztosítja, létrejött egy megegyezés a Nemzeti Parkkal a gazdaságokkal való együttműködésről. A gazdálkodók megkapták az engedélyt a szarvasmarha és lovak legeltetésére a Park területén azzal a feltétellel, hogy betartják a védelmi szabályokat és a madaraknak megfelelő helyeken és időpontokban legeltetnek. a A Park területén minden évben kb. 4000 db ló és marha legel. 15. Mivel a legeltetés alkalmazkodik a Parkban fészkelő madarak szükségleteihez nem használható fel az egész biomassza. Még mindig megmaradt a probléma, mi legyen azzal, amit nem legeltek le az állatok. Kiszámolták, hogy a fel nem használt biomassza mennyisége eléri az évi 60 ezer tonnát. 16. A Nemzeti Park környékén található gazdaságok további támogatásának köszönhetően a gazdálkodóknak sikerült egy szövetkezetet alapítani, amely tavaly megvásárolta a
technológiát és felépítette a rétekről és legelőkről lekaszált száraz biomasszából való pellet gyártó üzemet. Biomassza pellet ökológiai energiaforrásnak számit, felhasználó többek között iskolák és egyéb közintézményekben, amelyek megveszik és fűtési célra használják a terméket. A Parkkal való együttműködésnek köszönhetően a biotermesztők új jövedelemforráshoz jutottak. 17. Az ökológiai gazdálkodás másik formái a mezőgazdasági-környezetvédelmi programok. A Krosnoi járásban fekvése és természeti értékei miatt egyre több gazdaság kapcsolódik a programok teljesítéséhez. 18. Az uniós támogatások két csoportra tagolódnak. Az első, az alaptámogatás, amely a nemzeti kiegészítő támogatással állami forrásokból növelhető. A 2010-es évben a támogatások összértéke ebben a csoportban kb. 2240 zł/ha volt. A másik csoport az úgynevezett mezőgazdasági-környezetvédelmi támogatások. A 2 csomagban: ökológiai mezőgazdáság, a növénykultúrától és alkalmazott módozattól függően a gazdálkodó az alaptámogatáson kívül 260-1800 zł/ha támogatást kaphat. Előfordulnak esetek, amikor lehetőség van több csomag igénybevétele és a támogatások halmozására. A gazdálkodó olyan esetben minden hektár termőterületre több ezer zlotyval több támogatáshoz jut, mint amennyi az alaptámogatás. 19. KROSNO-I JÁRÁS 2004-2006 ÉS 2007-2013
A benyújtott kérelmek keretében teljesített csomagok száma
Ökológiai gazdálkodás
Extenzív gyepgazdálkodás
Védett madár- és egyéb élőhely a NATURA 2000 területeken kívül
Védett madár- és egyéb élőhely a NATURA 2000 területeken
Növényi genetikai erőforrások megőrzése a mezőgazdaságban
Növényi genetikai erőforrások megőrzése a mezőgazdaságban
A talaj és víz védelme
319
A Járási Irodában kérelmezett összeg [PLN]
5 982 816,48 10 147
176
4
7
2
2
125
Integrált gazdálkodás
A Járási Mezőgazdasági Környezetvédelmi Irodához benyújtott támogatási kérelmek száma
A Krosno Odrzaoskie-i járásban 60 gazdálkodó kérvényezte a kiegészítő agrár-környezetvédelmi támogatásokat. Így a járásban gazdálkodókhoz kb.1 millió złoty folyt be. 20. A Krosno Odrzaoskie-i járás a második Lengyelországi folyó – az Odra melletti terület nagyszerű menedékhelyeket kínál a füves élőhelyekhez szokott madarak részére. Ezért sok gazdaság, azon belül az ökológiai gazdaságok is a „Madárélőhely védelem” csomagot teljesítik, amit köznyelven „madaras csomagnak” neveznek”.
21. Miért Madarak? A madarak sokfélesége okozta, hogy éppen ezen állatcsoportra épülnek a környezet minőségét ellenőrző modern rendszerek. A madarak nagyon érzékeny és egyidejűleg elegendően nagy állatcsoportot képeznek ahhoz, hogy példájukon meg lehessen figyelni a környezetben bekövetkező változásokat. Mondhatná valaki, hogy a rovarok nagyobb csoportot képeznek, a nagyobb megvizsgált egyedszám pedig pontosabb méréseket eredményez. De nem így van. Óriási jelentősége van annak a ténynek, hogy technikailag a madarakat sokkal könnyebb megfigyelni, a megbízható mérések ismétlési lehetősége akár az egész bolygóra kiterjedhet. Jelenleg még nem lehetséges megfelelő pontossággal megfigyelni a rovarokat annyira, hogy ez mérvadó legyen a környezetben bekövetkező változásokat illetően. A madarak ráadásul annyira fogékonyak a környezeti változásokra, főleg a fészkelési helyeken, hogy néhány madárnemzedék (néhány évnyi) vizsgálati eredményei elegendő információt nyújtanak, hogy megtegyük a megfelelő megelőző beavatkozásokat. 22. Majdnem az egész Odra-völgye a lubusi vajdaság határain belül a Közép Odra Völgye Natura 2000 területén fekszik. Ezt a területet a rendkívül értékes madárfajok, ezen belül a haris előfordulása miatt hozták létre. Ez a faj nagy kiterjedésű füves területekhez kapcsolódik. A haris egyik legfontosabb menedékhelye a lubusi vajdaságban az Odra-menti rétek Krosno Odrzaoskie kistérségben található. 23. A baloldali Odra parton Krosna Odrzaoskie-tól lejjebb száraz völgy található, amelyet időszakosan elönt az Odra vize. Ezt a területet kb. 25km2 rét borítja, amelyen több tíz pár haris fészkel. Sajnos a kaszálások elmaradása miatt a rét degradálódott. A „madaras csomag” bevezetésének köszönhetően sikerült visszafordítani ezt a folyamatot. 24. A program fő követelményei a következők: - a költés ideje alatt tilos agrotechnikai műveleteket végezni, - július 31-ig tilos a kaszálás - a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva kell elvégezni, hogy ne okozzuk a még röpképtelen madarak halálát, - tilos a növényvédelmi szerek használata, - a táblán egy rész kaszálatlan területet kell hagyni, ami a költés utáni időszakban rejtékhelyéül szolgál a madaraknak. 25. A gazdálkodókkal való jó együttműködés a lehetővé tette az elvadult rétek és legelők renaturalizációját. Ennek köszönhetően újra nő a füves élőhelyek madarainak száma, olyanoknak mint többek között a haris, nagy goda vagy a pajzsoscankó. 26. Köszönöm figyelmüket.
