1. fejezet Helyzetértékelés Szerkezeti gyengeségek A közötti reformok eredménye és tanulságai A válság hatásai

1

Tartalom Bevezetés

5

1. fejezet – Helyzetértékelés

9



Szerkezeti gyengeségek

9



A 2006-2008 közötti reformok eredménye és tanulságai

14



A válság hatásai

15

2. fejezet – Az új reformstratégia

19



A program szükségessége és karaktere

19



A stratégia céljai, intézkedései, beavatkozási logikája

20

3. fejezet – A stratégia részletes ismertetése

25



1. feladat – munkabarát adórendszer

26



2. feladat – célzott és munkára ösztönző szociális háló

33



3. feladat – stabil és kiszámítható nyugdíjrendszer

40



4. feladat – fejlődő gazdaság és infrastruktúra

44



5. feladat – olcsóbb állam, új politika

56

4. fejezet – Új makropálya, kockázatok és megvalósítás

65



Az első fázis összefoglalása, az új makropálya

65



A második fázis főirányai

67



A stratégia bevezetésének kockázatai és azok kezelése

69



Végrehajtás

72

Zárszó

75 3

4

Bevezetés

Kettős szorításban A gazdasági válság pusztító erővel söpör végig a világon. Károkat okoz az Egyesült Államoktól Kínáig, továbbá egész Európában, így Magyarországon is. Munkahelyek milliói szűnnek meg világszerte, cégek állítják le a termelést, szűkülnek a hitellehetőségek, drágul a törlesztés. Szinte senki nem látta előre, mekkora a veszély, és ma nincs senki, aki meg tudná mondani, meddig fog tartani a krízis. Nem tudjuk, mert nem lehetséges megállítani határainknál a válságot. Következményeire fel kell készülnünk, hatásait kezelnünk, enyhítenünk szükséges. A válság leginkább a munkahelyeket veszélyezteti. Éppen ezért – miközben tudjuk, hogy nem lehet megőrizni minden magyar munkahelyet – a munkavégzés lehetőségének megóvását, ösztönzését kell a válságkezelés fókuszába állítani. Minél több munkahelyet megvédeni, és megteremteni újak létrejöttének feltételeit – ez a kormány célja és kötelessége. A tűzoltás után azonban előre kell tekintenünk. A magyar gazdaság gondjainak felületi kezelése ideig-óráig elfedheti ugyan a bajokat, de azok hamar újratermelődnek, sőt gyarapodnak. Ennek elkerülése érdekében egy sor terület igényli a hoszszabb távú változások elindítását, a mély és átfogó átalakításokat. Mindezt annak érdekében, hogy a válság után – akármikor jön is el annak ideje – Magyarország megerősödve állja a világméretű gazdasági versenyt. A válság kezelésére nincs csodaszer. Nincs másolható recept sem. A stratégiát saját magunknak, saját helyzetünkből kiindulva, saját problémáinkra szabva kell megalkotnunk. Az elmúlt nyolcvan év legsúlyosabb világválságának közepén Magyarország különösen nehéz helyzetben van. Ennek oka, hogy bár a rendszerváltástól az ezredfordulóig egy esetenként akadozó, de alapvetően sikeres pályán haladtunk, 2001re ez a lendület megtört, és hazánk egy belső fogyasztás által vezérelt, jelentős részben hitelből finanszírozott növekedési pályára állt. A gazdasági lendület és a különösen kedvező nemzetközi körülmények hosszú időre eltakarták az akkor

5

elmaradt változások következményeit, és a növekedés árnyékában a gazdaság szerkezeti gyengeségei tovább halmozódtak. Ez 2006-ra rekordnagyságú költségvetési deficithez és súlyos versenyképességi visszaeséshez vezetett. A kormány 2006-ban elkezdett reformprogramja részben kezelni tudta a kialakult helyzetet, és elhárította a közvetlen válságot, javította az államháztartás egyensúlyát, és elindított néhány fontos szerkezeti változást. Néhány strukturális probléma azonban mindmáig megoldásra vár. Magyarországnak ezért ma kettős szorításból kell kitörnie. Egyszerre kell a válság közvetlen következményeit enyhíteni, és a kilábaláshoz szükséges növekedési pályát szerkezeti átalakításokkal megalapozni. Mindezt úgy, hogy a gazdaság nyitottsága és a költségvetési helyzet korlátozza a gazdaságpolitika mozgásterét, hiszen nem adhatjuk fel az elmúlt évek nagy eredményét: az egyensúlyt. A tavalyi év végén megtett azonnali válságkezelő lépéssorozat átmeneti időre enyhítette a nyomást, és lehetőséget adott egy új, a kettős kihívásra választ adó átfogó stratégia végrehajtására. Ezt a lehetőséget nem lehet elvesztegetni: olyan stratégiára van szükség, ami teljes körűen, mélyrehatóan alakítja át az ország működését, gazdaságát. Ennek a stratégiai programnak egyfelől megfelelő egyensúlyt kell találnia a válság rövid távú enyhítése és a szükséges hosszú távú átalakítások között, másfelől egyszerre kell biztosítania a stabil, gyors, foglalkoztatásalapú növekedést és a szigorú költségvetési egyensúlyt. Építve a korábbi évek tapasztalataira, valamint a nemzetközi példákra, ezt csakis egy ciklusokon átívelő, széles körű társadalmi támogatással bíró program érheti el. Ez a program csak akkor lehet sikeres, ha közelebb viszi hazánkat az európai centrumhoz: a növekedés és stabilitás legfőbb biztosítékát, egyben legszigorúbb bíráját, az euró mielőbbi bevezetését tekinti sikere mércéjének. Az alábbiakban felvázolt stratégia ezt a célt tűzi ki. Készen állunk a megvalósítására.

6

7

8

1. fejezet – Helyzetértékelés SZERKEZETI GYENGESÉGEK A magyar gazdaság számos örökölt és felhalmozott szerkezeti nehézséggel küzd. Ezeket számos minőségi – kormányzati és nem kormányzati – elemzés alaposan tárgyalta, ezért itt csak ezek összefoglalására szorítkozunk. A magyar gazdaságot négy, egymást erősítő strukturális probléma jellemzi: •

Korszerűtlen állam, magas kiadási szint

•

Alacsony foglalkoztatottság

•

Egészségtelen reálgazdasági szerkezet

•

Magas finanszírozási igény

Ezek eredményeként a gazdaság növekedési potenciálja jelentősen lecsökkent, és alacsonyabb a többi régiós országénál.

9

2006-ra a külső környezet alakulása és a fenti problémák mélyülése következtében az államháztartás szempontjából tarthatatlan helyzettel kellett szembenézni: a költségvetési hiány kritikus szintre emelkedett, szükségképpen a legégetőbb problémára, a deficit leszorítására kellett összpontosítani.

A szerkezeti kihívásokat felismerve 2006-ban a kormány kísérletet tett arra, hogy az országot a fenntartható egyensúly és a növekedés pályájára állítsa

A Magyar Köztársaság kormánya a gyors költségvetési kiigazítás mellett 2006ban megkezdte az államháztartás és a gazdaság jelentős részét átfogó szerkezeti reformok kidolgozását és bevezetését. Az elindított reformok alapja – az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok teljesítéséhez vezető utat felvázoló – konvergenciaprogramban fogalmazódott meg.

1. Korszerűtlen állam, magas kiadási szint

Az előző rendszer talán legsúlyosabb öröksége az állami újraelosztás kiterjedtsége és struktúrája. Az állami redisztribúció értékelése három jól elkülöníthető, ugyanakkor egymásból következő problémát hoz felszínre: •

Magas állami újraelosztási szint

•

Az újraelosztás belső szerkezete nem megfelelő

•

Az egyes alrendszerek szolgáltatási és működési minősége



nem éri el a kívánatos szintet

A 2006-os reformok egyik célja volt az állami kiadások növekedésének megfékezése. Ennek eredményeként jelentősen, 80 ezer fővel csökkent a közszférá-

10

ban – közigazgatásban, oktatásban, egészségügyben – foglalkoztatottak száma, anélkül, hogy romlott volna az ellátott feladatok színvonala. A teljes közszféra működési költségeinek összege 2008–2009-re a GDP mintegy 2,5%-ával csökkent, ami mintegy 800 milliárd forint megtakarítást jelent évente.

Timeline ábra

A feladat ugyanakkor nem fejeződött be: tovább kell csökkenteni az állami kiadásokat. 2. Alacsony foglalkoztatottság

Magyarország növekedési potenciálját a túlméretezett állam mellett a foglalkoztatottság alacsony szintje is negatívan befolyásolja.

11

A foglalkoztatottság szerkezeti elemzése is rávilágít: a különböző társadalmi csoportok nagyon eltérő esélyekkel lépnek a munkaerőpiacra. A legfeljebb 8 osztályt végzettek körében pusztán minden negyedik ember áll hivatalos alkalmazásban. Hasonlóképpen alacsony a gyermeket nevelő nők, illetve az 50 éven felüliek foglalkoztatottsága. Az alacsony foglalkoztatás a gazdasági növekedés egyik legfőbb gátja, amely emellett egyre több társadalmi feszültséget generál. 3. Egészségtelen reálgazdasági szerkezet

A magyar gazdaság szerkezeti kihívásai a 2000-es évek elején alakultak ki; kezelésük elengedhetetlen ahhoz, hogy a gazdaság egy fenntartható növekedési pályára álljon. A problémák három csoportba sorolhatóak: • Termelékenységi kettősség a gazdaságban • Erősen koncentrált exportszerkezet • Kedvezőtlen üzleti környezet A magyar gazdaság két, jól elkülöníthető részre tagolható: kiváló hatékonysággal működő, exportorientált nagy- és multinacionális vállalatok, valamint alultőkésített, nagyrészt a belső piacot ellátó hazai kkv-k.

Az első problémával összefügg, hogy az exportszerkezet túlkoncentrált: a kivitel kétharmadát külföldi tulajdonú vállalkozások bonyolítják le, és a hazai vállalkozások exportlehetőségei korlátozottak.

12

A harmadik kezelendő probléma a nem megfelelő üzleti környezet. Ebben sok erőfeszítés és számos részsiker jellemzi az elmúlt időszakot, de még számos további teendő van az adminisztrációcsökkentés, a dereguláció és a gazdaság kifehérítése terén. A túlméretezett állam és a növekedést fűtő belső fogyasztás a 2000–2006-os

4. Magas finanszírozási igény

években folyamatos külső finanszírozást igényelt. A hatalmas hiteléhség folyamatosan magasan tartotta a reálkamatokat, ami nehezítette a vállalkozások tőkéhez jutását, és tovább növelte a kkv-szektor kiszol-

13

gáltatottságát. A magas reálkamatok miatt ráadásul egyre vonzóbbá váltak a devizahitelek, amelynek eredményeképpen a háztartások és vállalatok jó része devizában adósodott el. A 2006-ban megtett lépések komoly sikerekkel jártak az államháztartás finanszírozási igényének csökkentése terén. Kiigazítás nélkül 2006-ban 11,6%-os szintet ért volna el az államháztartási deficit a GDP-hez viszonyítva, ezt azonban két esztendő alatt jelentősen, 3,3%-ra sikerült leszorítani. Ez utóbbi (a nyugdíjkorrekciót is figyelembe véve) teljesíti a hiányra vonatkozó maastrichti kritériumot. A gazdaság külső sérülékenysége azonban továbbra is akut probléma, amint azt az elmúlt hónapokban tapasztalható forintgyengülés következményei is mutatták. Az államadósság magas szintjéből következő adósságszolgálat, illetve a lejáró hitelek refinanszírozhatósága a jövőben is elengedhetetlenné teszi a költségvetés elsődleges egyenlegének javítását, illetve a költségvetés szerkezetének olyan irányú átalakítását, amely hosszú távon is fenntartható államháztartást garantál.

A 2006-2008 KÖZÖTTI REFORMOK EREDMÉNYE ÉS TANULSÁGAI A reformok egyértelmű sikere az államháztartás helyzetének stabilizálása. Szintén komoly eredmény az ország gazdasága számára, hogy ebben az időszak ban hazánk volt a legeredményesebb az európai uniós fejlesztési források lehívásában. Ugyanakkor a megkezdett reformsorozat több ponton megakadt: az egészségügyi reform lendülete megtört, miután az intézkedésekkel szemben erős ellenállás alakult ki a társadalomban. A reformok egyes elemeinek sikertelenségéből a kormánynak le kell vonnia a megfelelő tanulságokat: •

14

A változtatásoknak a korábbiaknál egyértelműbben megfogalmazott konkrét célja és határozottabb fókusza kell, hogy legyen

•

Párhuzamosan indított reformok esetén a bevezetést rangsorolni kell

•

A korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítani a széles társadalmi



egyetértés megteremtésére

A VILÁGVÁLSÁG HATÁSAI A jelenlegi világgazdasági válság a pénzügyi piacokról, elsőként az amerikai jelzá-

Globális válság

loghitel-piacról indult, majd tavaly nyáron végigsöpört az európai pénzügyi piacokon is. A pénzügyi krízis rövid idő elteltével, 2008 őszén átterjedt a reálgazdaságra. Mind a fejlett, mind a feltörekvő államokat érzékenyen érinti a válság. Általában elmondható, hogy a Magyarországhoz hasonló kis, exportorientált gazdasággal rendelkező államok mindaddig nehezen tudnak túllépni a reálgazdasági válságon, amíg a nagy exportpartnereik gazdaságai el nem kezdik a növekedést. Alapvetően kétfajta válságkezelő kormányzati intézkedést alkalmaznak világszerte. Egyrészt szinte minden fejlett ország nekilátott a pénzügyi ellenőrző és piacfelügyeleti szervei erősítésének, másrészt a nagy gazdaságok fiskális expanzióval keresletélénkítést hajtanak végre. Mindkét válaszreakcióból látható, hogy a jövőben határozottabb és aktívabb állami szerepválalásra számíthatunk a világ vezető gazdaságaiban. Ugyanakkor az adott gazdaság jellege erősen determinálja, milyen típusú krízisenyhítő lépések alkalmazása lehet célravezető. Az ezzel kapcsolatos elemzések következtetése, hogy egy kisméretű, rendkívül nyitott szerkezetű gazdaság esetében a fiskális expanzióra épülő, hiányból finanszírozott keresletteremtést alkalmazó gazdaságpolitika nem bizonyulhat eredményesnek, hiszen ez még átmenetileg sem képes felszívni az exportra szánt termékeket és szolgáltatásokat. Krízishelyzetben még világosabban megjelennek a magyar gazdaság szerkezeti gyengeségei, valamint különleges érzékenysége, amely alapvetően a gazdaság

Hazai hatások: régi és új problémák a felszínen

jelentős külkereskedelmi kitettségéből, rossz exportszerkezetéből, továbbá számottevő külső eladósodottságából fakad. A világválság és a szerkezeti problémák által teremtett kétirányú szorításban kell

Kitörni a kettős szorításból

olyan egyensúlyt találnia a gazdaságpolitikát irányító kormányzatnak, amely előrelépést jelent mind a válság enyhítésében, mind a szerkezeti gyengeségek kezelésében és megoldásában. Ehhez egy olyan új, gazdasági stratégiára van szüksége az országnak, amely úgy élénkíti a gazdaságot, hogy közben megőrzi az államháztartás egyensúlyát. Ez utóbbi peremfeltétel maga után vonja, hogy az élénkítő lépések forrását nagyobbrészt kiadáscsökkentő intézkedésekkel kell előteremteni.

15

A Magyar Köztársaság kormánya rövid távon több módon kezeli a válság gazdasáA világgazdasági válság mélyülése miatt szükséges válságkezelő intézkedések

got érintő negatív hatásait: •

stabilitás megőrzésének érdekében kiadáscsökkentő intézkedéseket ho-



zott és hoz, melyek elsődleges forrásai a költségvetési szervek, másrészt a



16

Az államháztartás egyensúlyának, a költségvetési hiánycél és a pénzügyi

kormány a Magyar Nemzeti Bankkal karöltve az országban kialakult fi- nanszírozási nehézségeket a bankokkal együttműködve kezeli.

•

A kormány fontos válságkezelési feladatának tartja azon állampolgárok



megsegítését, mindennapjaik védelmét, akik a válság miatt átmenetileg



nehéz helyzetbe kerültek (pl.: devizahitelesek, lakáshitelesek, diákhitelre



szorulók). Továbbá az embereket munkahelymegőrző és -teremtő progra-



mokkal segíti.

•

Végül pedig számos, a vállalatok túlélését segítő intézkedés került, illetve



kerül bevezetésre.

17

18

2. fejezet – Az új reformstratégia A STRATÉGIA SZÜKSÉGESSÉGE ÉS KARAKTERE

A bemutatott kettős szorítás miatt olyan stratégiát kell alkotni, amely rövid távon válságkezelő hatással bír, míg hosszabb távon megteremti a fenntartható növekedés feltételeit. Az elmúlt hetek-hónapok konzultációinak ez az egyik fő következtetése. A kormány, a meghatározó társadalmi partnerek, érdekképviseleti szerve-

A helyzetértékelésből következően Magyarországnak egy átfogó, hosszú távú, de a válságra is reagáló stratégiára van szüksége

zetek és gazdasági szereplők a 2006-ban megkezdett változtatások folytatását és mélyítését látják szükségesnek, ugyanakkor a világgazdasági válság elkerülhetetlenné teszi egy átfogó válságkezelő stratégia megalkotását is. E stratégia intézkedéseit időben több fázisra kell bontani: •

Az első fázis emeli a foglalkoztatási szintet és megalapozza a gazdasági



növekedési pályát, rövid távon kezeli a világgazdasági válság hatásait és



biztosítja a rövid távú államháztartási egyensúly megőrzését. A növekedés



megalapozását szolgálja az adó-, szociális és nyugdíjreform, a gazdaság



élénkítés és a korszerűbb államigazgatás megteremtése

•

A második fázis célja az államháztartás és a nagy ellátórendszerek átfogó



és tartós átalakítása a célból, hogy növeljük az állami rendszerek műkö-



désének hatékonyságát, rugalmasságát, javítsuk a szolgáltatások minősé-



gét, a hozzáférés egyenlőségét

19

Magyarország a nagy nyugat-európai gazdaságokban vagy az Egyesült Államokban tapasztalható, igen komoly keresletösztönző, expanzív, fiskális válságkezelő politikájával szemben kínálatösztönző és a konvergenciaprogramot fenntartó, egyesúlyi gazdaságpolitikát folytat, és elindítja az ehhez szükséges reformokat. Ennek az eltérésnek két fő oka van: •

Hazánk világviszonylatban kicsi, nyitott, exportorientált gazdaság. A növe-



kedést exportpiacai, elsősorban Nyugat-Európa gazdasági teljesítménye



befolyásolja: a világméretű válság idején ezek a gazdaságok is komoly



visszaesést szenvednek el, és ez súlyosan érinti hazánkat is. Az állami



gazdaságösztönzés a források szűkössége okán ezt az elemet nem



tudja hatékonyan ellensúlyozni. Az exportorientált növekedési pálya belső



kereslettel nem helyettesíthető.

•

Magyarország államadóssága, lakossági és vállalati devizahitel-állománya,



reálkamatszintje és szerkezeti problémái miatt nem lehetséges a pénzügyi



lazítás. Nem térhetünk le az egyensúlyi pályáról. A válságban az expanzív



gazdaságpolitika még nagyobb gondokat okozna az ország számára,



hosszú távon veszélyeztetné az állam finanszírozását és működését.

A válság kihívásaihoz és Magyarország öröklött adottságaihoz egyformán illeszkedő stratégiával megerősödve, a növekedés gátjait leküzdve kerülhetünk ki a krízisből. A régóta szükséges és mára halaszthatatlan változtatások nélkül a válság hatásai sokkal súlyosabbak lennének, és a szerkezeti problémák miatt a krízis után sem tudnánk felvenni a versenyt a többi országgal.

A STRATÉGIA CÉLJAI, INTÉZKEDÉSEI, BEAVATKOZÁSI LOGIKÁJA Cél: gazdasági növekedés, növekvő foglalkoztatás, az euró bevezetése

A 2006-os reformfolyamat egyik legfontosabb tanulsága, hogy a stratégiában egyidejűleg kell rövid és hosszabb távon elérhető célokat kitűzni. A kormány a kétfázisú stratégiában a következő célokat tűzi ki, és ezekhez méri kezdeményezései sikerét:

20

•

a magyar gazdaság fenntartható módon növekedjen az EU átlagánál két



százalékponttal gyorsabban;

•

az országban a foglalkoztatási rátát a jelenlegi 57 százalékról hosszú távon



65–70 százalékra kell emelni;

•

Magyarországon mielőbb be kell vezetni az eurót mint az ország hivatalos



fizetőeszközét.

Összefoglalóan a stratégia célja Magyarországot rávezetni a magas foglalkoztatottságon alapuló gazdasági növekedési pályára, amelynek szükséges előfeltétele az államháztartás fenntartható egyensúlya. Ezen célok elérésével a helyzetértékelésben azonosított szerkezeti gyengeségek hosszú távon kezelhetőek, és a világgazdasági válság által felerősített kettős szorítás is feloldható. Timeline ábra

21

A stratégia intézkedéseit rangsorolni kell

A stratégia első fázisa épít a 2006–2008 közötti reformpolitika eredményeire és tapasztalataira, valamint a 2008-as év utolsó negyedében tett hatékony kormányzati válságkezelő erőfeszítésekre. Célja kezelni a válság Magyarországot érintő hatásait, megőrizni az államháztartás egyensúlyát és bevezetni azokat a szerkezeti változtatásokat, amelyek megalapozzák a magasabb növekedést hozó egyensúlyi pályát, és rövid távon nem erősítik fel a válság hatásait. Az első fázis feladatai ennek megfelelően a következőek: •

Munkabarát adórendszer megteremtése

•

Célzott és munkára ösztönző szociális háló kialakítása

•

Stabil és kiszámítható nyugdíjrendszer biztosítása

•

Fejlődő gazdaság és infrastruktúra támogatása

•

Olcsóbb állam, új politika megteremtése

Vannak olyan intézkedések, melyek természetüknél fogva részei a fent megfogalmazott célrendszernek, ugyanakkor nem kerülnek a stratégia első fázisába, mert a jelenlegi válságkörnyezetben rövid távon negatív hatásuk lenne a gazdaságra. Ezeket a második fázisban valósítja meg a kormány.

22

A stratégia második fázisában további, hosszú távú szerkezeti átalakítások végrehajtására kerül sor. Olyan átalakítások biztosítják az egyensúly és növekedés fenntarthatóságát, mint az egészségügy további megújítása, az oktatás továbbfejlesztése, valamint az állam működési hatékonyságának fokozása.

23

24

3. fejezet – A stratégia részletes ismertetése

25

1. FELADAT – MUNKABARÁT ADÓRENDSZER Jelenlegi helyzet és kihívások A magyar adórendszerben nemzetközi összehasonlításban is túlságosan magasak a munkára rakódó adó- és járulékterhek. A foglalkoztatottság alacsony szintje mellett magas fajlagos adóterhek biztosítják az állami kiadásokhoz szükséges bevételeket. 2007-ben az Európai Unió országai közül csupán Belgiumban kellett arányaiban több adót és járulékot befizetni az átlagkereset után a munkavállalóknak és a munkáltatóknak, mint hazánkban. Az adórendszer átalakításával érdemben mérsékelni kívánjuk ezt a szintet.

Az alacsony foglalkoztatottság oka, de legalább részben következménye is a munkára rakodó magas bérterheknek. Széles körű szakmai egyetértés alakult ki abban, hogy az adórendszer átalakításában elsősorban a bérek közterheit kell mérsékelni, mert ma ez a foglalkoztatást bővítő növekedés egyik legnagyobb akadálya. A határozott kormányzati szándék megvalósítását azonban akadályozta, hogy az egyensúlyi követelmények nem tették és nem is teszik lehetővé, hogy az állam adóbevételekről mondjon le. A válság azonban világossá tette: sem a foglalkoztatási gondok rövid távú kezelése, sem a válság utáni korszak növekedéséhez szükséges feltételek sürgető megteremtése nem teszi lehetővé, hogy addig várjunk a bérterhek mérséklésével, míg ennek forrása a növekedési többletből megteremthető.

26

Intézkedések és azok hatása A kormány 2009–2010-ben két lépésben, az adóterhelés szintjének csökkentése nélkül olyan érdemi átrendezést kezdeményez az adórendszerben, ami: • csökkenti a bérek adóterhét és növeli a fogyasztásra, illetve a vagyonra ki- vetett adókat; • mérsékli a bérek és a vállalkozások normatív terheit, de egyben a különbö- ző kedvezmények és mentességek körének szűkítésével, megszüntetésével csökkenti az adó alóli kibújás lehetőségeit. A szigorú egyensúlyi követelmények mellett most nincs lehetőség az adóterhek általános mérséklésére. A válság enyhülésével, a növekedés megindulásával azonTimeline ábra

ban – ahogy erre a kormány törvényi kötelezettséget is vállalt – a növekedésből fakadó többletet az egyensúly javítása, megőrzése mellett döntően az adóterhek csökkentésére fordítjuk. 2009–2010-ben érdemben módosítjuk az adórendszer belső arányait, anélkül, hogy csökkennének a költségvetés adóbevételei. Mintegy 700-800 milliárd forinttal csökken a bérek adóterhe, megszüntetjük a 2006-ban bevezetett különadókat. Az adócsökkentések forrását a fogyasztást terhelő adók emelése, illetve a különböző mentességek és kedvezmények hasonló nagyságrendű megszüntetése teremti meg. Adócsökkentő lépések: • Két lépésben, 300 milliárd forinttal, 5 százalékponttal – 32-ről 27%-ra – csökkentjük a munkáltatók járulékterhét (az egészségbiztosítási járulékot 3, a munkaadói járulékot 2 százalékponttal mérsékeljük). 2009 júliusától a járulékcsökkentést a minimálbér kétszereséig lehet igénybe venni, 2010 januárjától azonban már a bér teljes összege után. A tételes egészség ügyi hozzájárulás összege változatlanul havi 1950 Ft marad. • Két lépésben, több mint 200 milliárd forinttal csökkentjük a munkavállalók normatív személyi jövedelemadó-terheit. A személyi jövedelemadó kulcsa- it már júliustól a jelenlegi 18–36%-ról 19–38%-ra változtatjuk, miközben a sávhatár a jelenlegi 1,7 millióról 2009 júliusában 2,2 millióra, 2010 januárjá- ban pedig 3 millió forintra emelkedik. Az alsó kulcs emelkedését a legala- csonyabb kereseteknél az adójóváírás növelése kompenzálja. 2009 júliusában megszüntetjük a magánszemélyek különadóját.

27

• 2010 januárjától megszüntetjük a vállalkozások különadóját is, ami közel 210 milliárd forintos tehercsökkenést jelent a vállalkozásoknak Adócsökkentések forrását megteremtő lépések: • 2010-től háromszorosára emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás összege. Ezt csak azok a 20 főnél több embert alkalmazó munkáltatók fizetik, akik nem foglalkoztatnak legalább 5%-ban megváltozott munkaké- pességű dolgozót. • 2010-től 19%-ra emelkedik a társasági adó kulcsa, és a beruházási ked- vezmények kivételével (fejlesztési tartalék, kkv-k beruházási kedvezménye, gyorsított értékcsökkenés) lényegében minden társaságiadóalap-kedvez- mény megszűnik. • 2010-től megszűnik a munkáltatók által adott természetbeni juttatások adómentessége és szűkül az egyéb adómentes jövedelmek köre is. • A három- és többgyermekesek családi kedvezménye kivételével megszűnik minden személyijövedelemadó-kedvezmény. • 2009 júliusától 3 százalékponttal emelkedik az áfa normálkulcsa. • 2009 júliusától emelkedik a dohánytermékek. az üzemanyagok és az alkohol jövedéki adója. • 2011–2013 között sor kerül az általános ingatlanadó bevezetésére. Az álta- lános értékalapú ingatlanadó fokozatosan váltaná fel az önkormányzatok által ma is kivethető ingatlanhoz kötődő különféle adókat. A mostani intézkedések együttes hatásaként látványosan csökkennek a béreket Jelentősen csökkentjük a béreket terhelő adókat

terhelő adók: mintegy 7 százalékponttal mérsékeljük a bérek adóékét, vagyis az összes bérre fordított kiadásból az adók és járulékok arányát. A bérterhek csökkentése már a mostani válság idején is – más intézkedésekkel párosulva – mérsékelheti a vállalati elbocsátásokat, de legfontosabb hatásaként kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy a várható fellendülés a foglalkoztatást bővítő gyors növekedést hozzon.

28

Az adóék – vagyis az adóteher – csökkentése azt jelenti, hogy először fordul majd elő, hogy egy átlagos kereső többet visz haza, mint amennyit a bére után ő és munkáltatója befizet az államkasszába. Míg most ahhoz, hogy valaki 100 Ft-ot hazavihessen, a munkavállaló és a munkáltató 117 forintot fizet be adó és járulék formájában, addig ez az összeg 2009 második félévében 97, 2010 januárban pedig 90 Ft-ra csökken. A munkáltatói járulék csökkentése jelentősen mérsékli a munkáltatók bérköltségét.

2009 júliusától az alacsonyabb keresetek bérterhét mérsékeljük nagyobb arányban, majd 2010-től minden kereseti sávban azonos arányú lesz a járulékcsökkentés. A

Csökkentjük a munkáltatók bérköltségét

munkáltatói bérköltség minden munkavállaló esetében 3,7%-kal csökken.

29

Látszólag a munkáltatók foglalkoztatási terheit növeli, hogy az eddig adómentes természetbeni juttatásokra – a ma is adózó juttatásokhoz hasonlóan – adót és járulékot kell fizetni a jövőben. A tehernövekedést azonban a munkáltatók várhatóan az eddig nyújtott juttatások összegének csökkentésével továbbhárítják majd a dolgozókra. Ennek hatása azonban előre pontosan nem modellezhető és nem becsülhető. Nő a nettó kereset, jobban megéri dolgozni

Az adókulcsok és a sávhatár 2009–2010-es megváltoztatása elsősorban az átlagos és átlag körüli keresetek nettó összegét növeli látványosan. A legalacsonyabb kereseteknél az alsó adókulcs 19%-ra emelését jórészt ellensúlyozza az adójóváírás összegének növekedése.

30

A magasabb jövedelműeket érintő adókulcs 2 százalékpontos növelését viszont a szolidaritási adó eltörlése ellensúlyozza, így náluk is érzékelhető, bár az átlagos kereseteknél mérsékeltebb nettó keresetnövekedés következik be.

Pusztán az adóváltozások hatására már idén és jövőre is nő a nettó kereset, az ebből fakadó pótlólagos kereslet pedig némileg enyhíti a válság mélységét. A személyi jövedelemadó változásai azon túl, hogy több pénzt hagynak az embereknél, egyben nagyobb ösztönzést jelentenek a munkába lépésre, a nagyobb teljesítményre, vagy éppen az eddig illegálisan fizetett bér kifehérítésére. Eddig ugyanis, különösen az átlagkereset környékén, a béremelésből aránytalanul magas összeget vitt el a személyi jövedelemadó. 2010-től azonban már az adózók 83%-a fog az alsó kulcs szerint adózni, és az adójóváírás csökkenő mértékét is figyelembe véve a bérnövekményt terhelő adó, az úgynevezett marginális adókulcs a havi 150–240 ezer forint közötti sávban közel felére csökken.

31

A nettó keresetek gyors növekedése mellett a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelmét mérsékli, hogy a természetbeni juttatások adójának forrását a munkáltatók várhatóan a juttatások csökkentésével teremtik meg. Ennek hatását azonban nem lehet pontosan kimutatni, mivel a béren kívüli juttatások összege cégenként különböző, van, ahol minden lehetőséget kihasználó cafeteriarendszer működik, míg másutt eddig is mindent bérként fizettek. Fejlesztő, beruházó vállalkozások támogatása

2010 januárjában – ha a szűk mozgástér miatt viszonylag kis mértékben is – mérsékeljük a vállalkozások nyereségét terhelő adókat: egyenlegében mintegy 40 milliárd forinttal marad több a vállalatoknál. A különadó megszüntetésével egyidejűleg 19%-ra emelkedik a társasági adó és megszűnik a társaságiadó-alapot csökkentő kedvezmények többsége. Megmaradnak viszont a beruházó, fejlesztő vállalkozásokat segítő kedvezmények: a fejlesztési tartalékképzés lehetősége, a kkv-k beruházási adóalap-kedvezménye, a gyorsított értékcsökkenési leírás lehetősége. Általános szakmai egyetértés van abban, hogy a legális jövedelmek túlzott

Egységes ingatlanadó

adóztatása helyett nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a – nem kis részben eltitkolt – jövedelmekből felhalmozott vagyont terhelő adóknak. A kormány az elkövetkező hetekben – a korábbi tapasztalatok alapján, az alkotmányos követelmények és az indokolt átmenet biztosításával – javaslatot tesz az általános ingatlan adó 2011–2013 közötti bevezetésére.

32

2. FELADAT – CÉLZOTT ÉS MUNKÁRA ÖSZTÖNZŐ SZOCIÁLIS HÁLÓ Jelenlegi helyzet és kihívások Magyarország nemzetközi összehasonlításban, illetve a közvetlen régiós versenytársakhoz hasonlítva többet költ nemzeti jövedelméből szociális kiadásokra.

Régiós összehasonlításban kiterjedtek a szociális ellátások

33

Miközben ez nehézséget okoz az egyensúlyi pálya tartásában, számos előnnyel is jár. Magyarországon az elmúlt időszakban nem voltak – a néhány szomszédos országban megjelenő – súlyos szociális feszültségek, csökkentek a társadalmi különbségek, és ez részben segít a világgazdasági válság okozta szociális megrázkódtatások enyhítésében is. A szociális kiadásokban ugyan nem cél az általános csökkentés, mégis tény, hogy a rendszer számos olyan komoly társadalmi kihívást okoz, melyek kezelése anélkül hozhat jelentős megtakarítást, hogy ez végletesen fokozná a szociális feszültségeket. A legfontosabb kihívások: • a rendszer a munkaerőpiactól való távolmaradásra ösztönöz • nem veszi eléggé figyelembe a rászorultságot • nehezen átlátható, emiatt lehetőséget ad a visszaélésekre A magyarországi szociális rendszer legnagyobb problémája, hogy gyakran gátat képez az ellátás jogosultja és a munkaerőpiac között, miközben MagyarorA szociális ellátások egy része a munkaerőpiactól való távolmaradásra ösztönöz

szág egyik legsúlyosabb kihívása az alacsony foglalkoztatás, különös tekintettel az alacsonyabb képzettségű emberek körére. Fontos megemlíteni, hogy a társadalmi szolidaritás jelenlegi szintje csak akkor lesz hosszabb távon fenntartható, ha a juttatások célzottjait a tőlük elvárható erőfeszítésekre ösztönzi annak érdekében, hogy minél kevésbé legyenek rákényszerítve a szociális ellátásokra, ehelyett a munkaerőpiacon keressenek és találjanak megélhetést. Ezen a ponton a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika szorosan összefonódik, ezért fontos, hogy a két területet egységesen, egy rendszerben kezeljük. Az elmúlt időszak szakpolitikai erőfeszítéseinek jelentős része abba az irányba mutatott, hogy a szociális rendszer segély típusú elemeiben fokozza, megkövetelje az egyéni erőfeszítést. Ezek a törekvések és a már megkezdett lépések fontos szerepet kapnak a válság kezelésében is: a rehabilitációs intézkedésektől kezdve a szociális segélyezés megújításáig a legtöbb területen már bevezetett programokat kell tovább finomítani ahhoz, hogy érdemi eredményeket érjünk el a válság leküzdésében. Ezek közül a legjelentősebb és legátfogóbb az Út a munkához program. Ma Magyarországon a nagyságrendileg 1000 milliárd forintnyi kifizetett szociális transzferből mintegy 600 milliárd forint mindenféle megkülönböztetés nélkül, univerzális módon jut el az állampolgárokhoz.

34

Ezek mindenkihez egységes mértékben jutnak el; olyanokhoz is, akik valójában nincsenek rászorulva a közösség támogatására, az adófizetők szolidaritására.

A rendszer nem veszi eléggé figyelembe a rászorultságot

Az ellátások célzottságának növelésével ezért úgy lehet csökkenteni a szociális kiadásokat, hogy az nem okoz kirívó szociális feszültséget: azoktól von el, akiknek ez nem okoz jelentős megrázkódtatást, és azokat részesíti előnyben, akiknél a legnagyobb a szükség. Ez a megfontolás húzódott meg a gázártámogatások átalakítása mögött, aminek köszönhetően igazságosabban és hatékonyabban osztjuk el a rászorulóknak járó kedvezményeket. Ebben az esetben kétfajta korlátozás lép életbe: egyrészt a nagyobb jövedelemmel rendelkezők esetében csökken a támogatás összege, másrészt a legmagasabb jövedelmi szint felett megszűnik a juttatás. A szociális ellátásoknak több kifizetője van az önkormányzati és a kormányzati szférában, miközben nincs olyan egységes nyilvántartás, amelyben a különböző ellátások és jogosultságok összesítve szerepelnek. Emiatt, valamint az egyes esetekben nem pontosan tisztázott feltételek miatt az elmúlt időszakban több olyan esetre is fény derült, hogy egyénileg vagy szervezetten jogtalanul igényeltek ellá-

A rendszer nehezen átlátható, emiatt egyes ellátások esetén lehetőséget ad a visszaélésekre

tásokat. Intézkedések és azok hatása • Az Út a munkához program lényege, hogy a munkaképes korú és mun- kát vállalni képes rendszeres szociális segélyben részesülőknek előírja a foglalkoztatási szolgálattal történő együttműködést, a közmunkában való részvételt. Az állam először vállal felelősséget abban, hogy úgy vezeti vissza a munkaerőpiac felé az onnan kiszorulókat, hogy nem piaci szereplők

Intézkedések a munkaerő-piacra való bejutás és egyéb egyéni erőfeszítések ösztönzésére

beiktatásával, hanem közvetlenül teremti meg ehhez az igényt és a lehetőséget azzal, hogy a közmunkaprogramok megszervezésére ösztönzi a helyi önkormányzatokat. A program elkészült, a szükséges jogszabályi változtatások megtörténtek, a szervezeti felkészülés jelenleg zajlik, és rövid időn belül megkezdődhet a megvalósítás. Mindez az elmúlt két évtized legjelentősebb foglalkoztatáspolitikai változtatása, ami alapjaiban alakítja át az állam és a szociális ellátottak viszonyát • A rehabilitáció rendszerében érdemi átalakítás zajlott az elmúlt években. Az eddigi változtatások folytatására, a rokkantsági ellátásban részesülők

35

további köreinek felülvizsgálatára van szükség. Ennek eredményeképpen az ellátottak közül akár tízezrek térhetnek vissza fokozatosan a munkaerőpi acra, az egészségi állapotuk függvényében. • A gyermeknevelési támogatásokhoz kapcsolódó szabályok is módosulnak: a gyed igénybevételéhez szükséges biztosítotti jogviszony hossza 12 hónap- ra nő, továbbá a két évnél rövidebb, de 12 hónapot meghaladó biztosítási idővel rendelkező szülőknél a gyed folyósításának időszaka megegyezik az előzetes biztosítási jogviszony időtartamával, a két évhez hiányzó időszak ban e helyett a gyest lehet igénybe venni. Ezek a lépések arra ösztönöznek, hogy a gyermeket vállalni szándékozók körében is növekedjen a foglalkozta tottság és kevesebb legyen a visszaélés. • Erősebb védelem a gyermekeknek a családi pótlék rendszerében. A 14 és 18 év közötti gyermekek után járó ellátás képzési támogatássá alakul, így, ha a gyermek nem jár iskolába, megszűnik a jogosultság. Ez a korhatár megfelel a Magyarországon érvényben lévő tankötelezettsé- gi korhatárnak. Továbbá ha a gyámhatóság úgy ítéli meg, hogy a gyermek érdekei sérülnek a családi pótlék felhasználása során, akkor a családi pótlékot átmeneti időre részlegesen természetbeni juttatássá lehet alakítani, hogy valóban a gyermek ellátására fordítsák a juttatást. Ezek az intézkedések nem a munkavállalásra, hanem a gyermeknevelési körülmények javítására szolgálnak. • Maximáljuk a passzív táppénz összegét • Áttekintjük és egyszerűsítjük a gyermekmegőrzés intézményeit. A bölcsődén kívül egy annál egyszerűbb feltételeknek megfelelő intézményi kategória, a családi gyermekfelügyelet jön létre. Ezekkel jelentősen könnyíthető a gyermeket vállaló anyák újbóli munkába állása. • Kibővített források és kereseti lehetőségek az ápolást végzők támogatá- sára. Érdemi változást teszünk az ápolási díjak terén is. Ma ezt a díjat fő- ként saját hozzátartozójuk ápolása után kapják a jogosultak. Érdemi válto zásként megalakul a Nemzeti Ápolási Szolgálat, hogy akik képesek és hajlandóak további ápolást vállalni, és nem tudnak elhelyezkedni a munka- erőpiacon, így jussanak ápolási munkához és kereseti lehetőséghez. Így a mainál jóval több rászoruló részesülhet ápolásban.

36

Mindehhez az Új Magyarország Fejlesztési Terv is biztosít forrásokat. A programban részt vevők érdemben mozdulnak el a munkaerőpiac irányába, gyakorlatilag munkaviszonyként láthatnak el a mainál kiterjedtebb ápolási feladatokat. A szociális ellátások feladata nem az, hogy az adóbevételekből különbségtétel nélkül többletbevételhez juttasson mindenkit, hanem hogy azok számára biztosítsa

Intézkedések a célzottabb szociálpolitikai rendszer érdekében

a közösség támogatását, akik erre valóban rászorulnak. Az univerzális ellátásokkal a legnagyobb probléma, hogy nem csökkentik, hanem konzerválják, sőt sok esetben növelik a szegények és a gazdagok közötti jövedelmi különbségeket, és úgy terhelik meg végletesen az államháztartást, hogy érdemben nem hasznosulnak az erre fordított források. A célzottság ezért nemcsak igazságosabbá, hanem hatékonyabbá is teszi a rendszert. A célzottság kétféleképpen érvényesíthető: a magas jövedelemmel rendelkezők jogosultságának megvonásával, vagy úgy, hogy nem a támogatások megléte, hanem azok mértéke igazodik a jövedelmekhez. Ez utóbbi esetben mindenki jogosult marad, és az adott élethelyzethez (pl. gyermekvállaláshoz, otthonteremtéshez) kapcsolódó többletkiadásokat és nehézségeket elismeri az ellátás, de a kevésbé rászorulók esetében kisebb mértékben. • Ennek az elvnek az érvényesítését szolgálja egyes univerzális ellátások adó alá vonása. A családi pótlék, a szociálpolitikai támogatás és egyéb kisebb univerzális ellátások adóterhet nem viselő járandóságként kerül- nek az adófizetés hatálya alá. Az adóterhet nem viselő járandóság azt jelenti, hogy azt ugyan hozzá kell adni a jövedelemhez, de a kiszámított adóból a családi pótlékra eső részt le lehet vonni. Emellett a szülők közötti megosztásnak köszönhetően a gyermekeiket egyedül nevelőknek, illetve a csak egy aktív keresővel rendelkező családok keresőjének csupán a családi pótlék felét kell beszámítaniuk az adóalapjukba. Ezzel elérhető, hogy csak a magasabb jövedelműek, és ennek meg felelően magasabb adókulcs szerint adózók esetében csökkenjen a támo- gatások mértéke. A személyi jövedelemadó sávhatárának szélesíté- sével az átlagkeresettel rendelkezők és az adózók legnagyobb köre az alsó jövedelemadó-kulcs alá tartozik majd, így nekik a szociális ellátások adó alá vonása nem jelent majd érdemi változást, és különösen igaz ez a legalacsonyabb keresetűek esetében.

37

• Lakásépítési kedvezmény, otthonteremtési támogatás adó alá vonása. Szin- tén adót nem viselő járandóságként bekerülnek a közteherviselésbe a különböző lakásszerzéshez nyújtott szociálpolitikai támogatások. Ezekhez a kötelező kétfelé íráson kívül két további kedvezmény járul: az igénybevevő

38

két év türelmi időt kérhet, illetve igény esetén öt év alatt egyenlő részletek ben lehet adó alá vonni a juttatást. • Egységes szociális számla. A szociálpolitikai rendszer célzottabbá tételét segíti az egységes szociális számla létrehozása, melyen összesítve szere- pelnek majd a jogosultak által igénybe vett szociális támogatások, hogy a különböző kifizető intézmények teljes képet alkothassanak az igénybe vett juttatások mértékéről és jogosságáról. A rendszer 2011-től az ellátások teljes körét lefedi majd. • A célzottság erősítése a gáz- és távhőár-támogatásokban. A világpiaci árak lehetővé teszik, hogy a gáz- és távhőár-támogatási rendszerben még inkább érvényesüljön a rászorultsági elv. A leginkább rendszerszerű változást a szabálytalanságok korlátozásában a fent ismertetett egységes szociális számla jelenti. Ennek segítségével automatikusan ki-

Intézkedések a szabálytalanságok és visszaélések visszaszorítására

mutatható lesz, ha valaki visszaélést akar elkövetni egy ellátás igénylésével, illetve

39

a számla lehetőséget teremt nemcsak az ellenőrzéshez, de az előzetes kockázatelemzéshez is. A szociális ellátások körében elsősorban a lakástámogatásokkal kapcsolatban merül fel a legtöbb visszaélés, a szociálpolitikai támogatás esetén ezért az igénybevétel feltételeként kötelezően igazolt önrésszel kell rendelkezni a jövőben.

3. FELADAT – STABIL ÉS KISZÁMÍTHATÓ NYUGDÍJRENDSZER Jelenlegi helyzet és kihívások Idősödő társadalom, rohamosan növekvő nyugdíjkiadások

Az idősödő társadalom, a rohamosan növekvő nyugdíjkiadások nem csupán Magyarországon, de egész Európában az egyik legnagyobb hosszú távú társadalmi kihívást jelentik. A kihívás lényege mindenütt ugyanaz: kiszámítható, biztonságos időskort garantálni a jövő nyugdíjasainak úgy, hogy ezzel ne hárítsunk elviselhetetlenül nagy terhet a jövő aktív korosztályaira. A feltételek változatlansága mellett különösen nagy teher hárulna a jövő nemzedékeire Magyarországon, ahol 2050-re megduplázódik a nyugdíjasok aktív korúakhoz viszonyított aránya: míg ma négy munkaképes korúra jut egy nyugdíjas, addig 2050-ben már két aktív korúnak kell eltartania egy idős embert. Az Európai Bizottság egy 2006-os elemzése szerint minden tényező változatlansága mellett 2050-ben Magyarországon a GDP több mint 15%-át kellene nyugdíjkiadásokra fordítani, ami az államadósság drasztikus növekedését eredményezné, és fenntarthatatlanná tenné a rendszert. 2006–2008 között számos, a nyugdíjkiadások növekedését hosszabb távon mérséklő, reformértékű változásra került sor, amelyek jórészt a korai, korhatár alatti nyugdíjazásban való érdekeltséget mérsékelték, illetve csökkentették az induló nyugdíjak szintjét. A meghozott intézkedések a már rövid távon is érzékelhető, bár nem jelentős megtakarítások mellett, hosszabb távon a GDP 1,5–2%-ával mérsékelték a jövőbeni nyugdíjkiadásokat. Mindezek 2020–2030-ig jelentősebb adósság felhalmozása nélkül finanszírozhatóvá tették a nyugdíjrendszert. Már az elmúlt években is tudtuk, hogy a meghozott intézkedéseken túl további érdemi, az előzőeknél is nagyobb változtatásokra van szükség a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának, biztonságának megteremtése érdekében. A Nyugdíj Időskor Kerekasztalban részt vevők is hangsúlyozták, hogy a hosszú távú fenntarthatóság érdekében minél előbb meg kell hirdetni a nyugdíjkorhatár emelését, mérsékelni a 13. havi nyugdíj jelentette többletterhet, változtatni a nyugdíjindexálás módszerén.

40

Intézkedések és azok hatása 2016-tól évente 4 hónappal emelkedik a nyugdíjkorhatár. A nyugdíjkorhatár a mai 62 évről 2024-re 65 évre nő.

Intézkedések a nyugdíjkorhatár emelésére

A nyugdíjrendszer hosszabb távú fenntarthatóságának egyik legfontosabb eszköze, hogy az életkor emelkedésével arányosan emelkedjen a nyugdíjkorhatár is Az európai országok többségében ma magasabb a nyugdíjkorhatár, mint hazánkban, igaz, magasabb a születéskor várható élettartam is.

A kormány javaslata a korhatár emelésére: • hosszú felkészülési időt biztosít az érintett korosztályoknak, a korhatár a meghirdetés után 7 évvel kezd el emelkedni, és 15 év múlva éri el a 65 évet • összhangban van az életkornak az elkövetkező másfél évtizedben várható emelkedésével • a 2016–2024 között fokozatosan, évente négy hónappal emelkedő korhatár nem okoz aránytalan különbséget az egymást követő korosztályok számára A korhatár betöltését követően is a nyugdíjazás előfeltétele lesz az adott biztosítási jogviszony megszüntetése. Azaz csak akkor állapítják meg valakinek a nyugdí-

Intézkedés a nyugdíjba vonulás korcentrumának emelésére

ját, ha a megállapítás pillanatában nem áll munkaviszonyban.

41

Az intézkedés arra ösztönzi az érintetteket, hogy szabad elhatározásból, de józan számítás alapján, később vonuljanak nyugdíjba. Ha a jövőben a 62. életév betöltését követően is meg kell szüntetni a munkaviszonyt a nyugdíjba vonuláskor, akkor ez sokakat megfontolásra fog késztetni döntésükben akkor is, ha egyébként szabadon vállalhatnak újra munkát. Intézkedés a 13. havi nyugdíj beépítésére

2010-től a 13. havi nyugdíj a 2009. évi szinten beépül a nyugellátásokba, és a 2010től nyugdíjba menők már nem kapnak 13. havi nyugdíjat. A 13. havi nyugdíj bevezetésére döntően szociális szempontokat követve, a 90-es évtizedben sok áldozatot hozott nyugdíjas-társadalom veszteségeinek kompenzálásaként került sor. A 13. havi nyugdíj lényegében járulékfedezet nélkül épült be a nyugdíjrendszerbe. A válság még inkább rávilágított arra, hogy a 13. havi nyugdíj, mint a jövőben nyugdíjba vonuló generációk számára is szóló ígéret, nem tartható fenn. A 13. havi nyugdíj beépítésére vonatkozó javaslat egyaránt biztosítja a szociális biztonság elért szintjének megőrzését és az alkotmányossági szempontokat. Mindazok számára, akik 2010-et megelőzően nyugdíjban részesültek, megőrzi a 13. havi nyugdíj biztosította többletet. A 13. havi nyugdíj egy hónapra eső része – a 2009. évi 80 ezer forintos összeghatár alkalmazásával – beépül a havi nyugdíjba. A 2010-től nyugdíjba vonulók számára azonban mintegy 8 százalékos induló nyugdíjcsökkenést jelent a 13. havi nyugdíj elvesztése. Ez a nyugdíjkiadások mérséklődésén túl várhatóan azt is eredményezi, hogy csökken az emberek érdekeltsége a korai nyugdíjazásban, hiszen a mai szabályok szerint aki 62 éves életkora után dolgozik, annak évente 6%-kal emelkedik a nyugdíja.

Intézkedés a nyugdíjak gazdasági növekedéssel arányos növelésére

42

2010-től változnak a svájci indexálás szabályai. A nyugdíjak évi rendes emelését továbbra is a fogyasztói árak és a nettó keresetek változása alapján számolják, de ezek egymás közti aránya a jövőben a gazdasági növekedés ütemétől függ.

A svájci indexálás új, javasolt szabálya gazdasági visszaesés idején a korábbinál nagyobb biztonságot nyújt a nyugdíjasoknak, ugyanakkor a reálkeresetek emelkedéséből nem automatikusan, hanem a gazdasági növekedés ütemének függvényében biztosít többletet. Az új szabály válasz az elmúlt hónapok, évek vitáira. Sokan – közgazdászok, politikusok – képviselték, hogy a nyugdíjkiadások növekedésének lassítása érdekében a nyugdíjakat csak a fogyasztói áraknak megfelelően kellene emelni. Ez azonban a nyugdíjak fokozatos elértéktelenedését eredményezné. A svájci indexálás rugalmassá tételével elkerülhető, hogy a nyugdíjak növekedése aránytalanul megterhelje a gazdaságot, azonban gyors gazdasági növekedés mellett így nem csupán megőrizhető, hanem növelhető is a nyugdíjak vásárlóértéke. Az új szabály révén tehát biztosítható a rendszer hosszú távú fenntarthatósága és a nyugdíjasok stabil életszínvonala is. A mostani döntések az első lépéseknél is jelentősebb mértékben csökkentik a jövő nemzedékeinek nyugdíjjal kapcsolatos terheit, miközben már rövid távon

Rövid távú megtakarítás, hos�szú távú biztonság

is jelentős megtakarítást eredményeznek.

2010-re is már több tízmilliárdos megtakarítást eredményeznek a nyugdíjrendszert érintő újabb strukturális reformlépések, a 13. havi nyugdíj beépítése, a svájci indexálás új szabálya. Ennek köszönhető, hogy csökkenő GDP mellett sem emelkedik a nyugdíjra fordított kiadások aránya. A most elhatározott szerkezeti lépések a decemberi konvergenciaprogramban bemutatott nyugdíjpályához képest 2050-re jelentősen mérséklik a jövő nemzedékeinek nyugdíjkiadásait: a GDP 3,5%-ával kell majd kevesebbet fordítani nyugdíjra.

43

Ebből • a nyugdíjkorhatár 2016–2024 közötti 65 évre emelése 1%-os • a 13. havi nyugdíj beépítése szintén 1%-os • a svájci indexálás gazdasági növekedés ütemétől függő átalakítása pedig 1,5%-os hosszú távú megtakarítást jelent

4. FELADAT – FEJLŐDŐ GAZDASÁG ÉS INFRASTRUKTÚRA TÁMOGATÁSA Jelenlegi helyzet és kihívások A magyar reálgazdaság alapvető szerkezeti problémái, mint azt bemutattuk az első fejezetben: (1) termelékenységi kettősség a gazdaságban, (2) erősen koncentrált exportszerkezet és (3) kedvezőtlen üzleti környezet. Mindezeket tovább erősíti a világgazdasági válság, amely a globálisan visszaeső kereslet, valamint a szűkülő hitellehetőségek révén nehezíti a vállalkozások helyzetét.

44

Gazdaságpolitikában a következő fő kihívások állnak előttünk:

Patrióta gazdaságpolitika

• Válságenyhítő politikát kell folytatni, hiszen főbb exportpiacaink szűkülésén keresztül hazánkat is elérte a világválság • Patrióta gazdaságpolitikánk alapja a kis- és középvállalkozások stabil fejlődése. Célunk, hogy a ma még nagyobb részben a hazai piacra terme- lő kkv-k közül hosszabb távon minél többen regionálisan is jegyzett szerep- lővé váljanak. Ezen a téren érdemi tartalékaink vannak, amelyek kihaszná- lása érdekében a finanszírozás, a piacra jutás, a bürokráciacsökkentés terü- leteire fókuszálva segíti a kormány a vállalkozásokat. • A modern gazdaság alapja, hogy hazánk nagy hozzáadott értéket teremtő szereplőként kapcsolódjon a globális értékláncokhoz. Az elmúlt években véglegesen kialakult az a humán tőke, ami miatt szá - mos multinacionális és regionális nagyvállalat választotta hazánkat K+F, service center, regionális központ székhelyévé. A valós piaci helyzetből kiindulva kiválasztjuk és támogatjuk azokat a magas hozzáadott értékű húzóágazatokat, amelyek Magyarországra települtek, és folyamatosan nö- vekedni képesek. • A munkahelyteremtő gazdaságpolitika, a munkaintenzív ágazatok fejlesz- tése az egyik legfőbb célunk kell, hogy legyen. Hazánkban a foglalkoztatott- ság relatív alacsony szintje egyrészt kényszert teremt a növelésre, másrészt lehetőséget annyiban, hogy van érdemi munkaerő-tartalék. A gazdasági nö- vekedéshez szükséges foglalkoztatásbővülést keresleti oldalról a munka- helyteremtés ösztönzésével teremti meg, ehhez beruházást élénkítünk, és kiemelten támogatjuk a foglalkoztatásintenzív szektorokat. • A biztonságos gazdasági környezet fontos feltétele az energiaellátás és energiabiztonság. Magyarország bizonyította a gázkrízis során, hogy képes energiaszükségletét folyamatosan és hosszú távon biztosítani. Ezt a képes- séget fenn kell tartani, továbbá ki kell használni azokat az adottságokat, me- lyek lehetővé teszik, hogy regionális energiaelosztó központtá váljunk. Ennek révén hazánk tőkevonzó képessége is növekszik.

45

Intézkedések és azok hatása Intézkedések a világgazdasági válság hatásainak enyhítésére

Annak érdekében, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor minél kevesebbet érezzen a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági folyamatokból, a kormány kedvezőbbé tette a vállalkozások részére állami forrásból meghirdetett visszatérítendő pénzügyi és vissza nem térítendő pályázati programok feltételeit. Megnövelte a rendelkezésre álló forrásokat és új pénzügyi programokat vezetett be. A vállalkozások számára hozzáférhető pénzügyi (hitel-, tőkeprogramok) és pályázati programok – a válság hatására megnövelt – keretösszege, 2009–2010 folyamán mintegy 1400 milliárd forint (a GDP mintegy 5%-a és a teljes banki kkv-hitelállomány 35%-a). A rendelkezésre álló keretösszegen túl a Hitelgarancia Zrt. 900 milliárd forint garanciakeretet biztosít vállalkozások finanszírozásának támogatására.

46

A világgazdasági válság a hazai ipart, ezen belül a gyártó nagyvállalatokat is súlyosan érinti. Mostanáig húzóágazati körbe tartozó nagyvállalatok kényszerülnek arra, hogy több ezer munkavállalót, köztük magasan kvalifikált szakembereket bocsássanak el. A fejlemények súlyosbodásának elkerülése érdekében a kormány több munkahely-megtartási programot hirdetett meg elsősorban az átmenetileg csökkentett munkaidő bérköltségének támogatásával. A válság rövid távú finanszírozási problémáinak kezelésén túlmenően lényegesen kiszélesedik azon vállalkozások köre, amelyek belépnek a banki hitelezési rendszerbe. Ezen túl a megemelt forrásokkal meghirdetett pályázatok segítségével gyorsabban fejlődik a vállalkozások technológiája és produktivitása, ezáltal biztosítva versenyképességük folyamatos növekedését. A kormány további, a kkv-k megerősítését célzó intézkedéseket hozott. A világméretű piacszűkülés magyar vállalatokra nehezedő hatásait mindenekelőtt azok ex-

Intézkedések a hazai kis- és középvállalkozások megerősítésére

porttevékenységének támogatásával kívánjuk enyhíteni. A kezdeményezések rövid távon a válság hatásainak enyhítését célozzák, ugyanakkor hosszabb időhorizonton elősegítik a gazdaság további növekedését. Mind a válság magyar vállalkozásokra nehezedő hatásainak csökkentése, mind a magyar gazdaság élénkítése, illetve annak tartósan új, gyorsabb növekedési pályára állítása érdekében a kormány már 2008 folyamán több exportösztönző programot elindított, melyeket 2009-ben is folytatni fog, illetve melyeken túl 2009-ben számos új kezdeményezést indít. • Külgazdasági diplomáciai offenzíva és kollektív külpiaci megjelenések: A vi lággazdaságban kedvezőtlen konjunkturális feltételek magyar exportlehető ségekre gyakorolt negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében a válság által kevésbé érintett országokkal – mindenekelőtt Kína, a Balkán, Befektetőbarát önkormányzatok program

A 2008 őszén elindult program célja a hazai települések beruházás-fogadási képességeinek fejlesztésén keresztül, Magyarország attraktívabb befektetési célponttá tétele. A program keretében a részt vevő településeken befektetés-ösztönzési stratégia és akcióterv készül a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, valamint az ITD Hungary Zrt. szakmai segítségével, amelyhez 2009-től fejlesztési pályázatok is kapcsolódnak.

47

Közel-Kelet, Oroszország – fenntartott gazdasági kapcsolatok fejlesztése, gazdasági egyezmények megkötése, közös projektek indítása, kollektív

megjelenések, valamint részvétel nemzetközi ágazati szakkiállításokon.

• Exportfejlesztés és tőkekihelyezés: Új tőkekihelyezést támogató konstrukci- ók kerültek és kerülnek kidolgozásra a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében. • Exportösztönzési akcióterv: cégre szabott ügyfélfejlesztési terv kidolgozása az ITDH ágazati menedzsereivel a programba bevont cégek számára személyes konzultációval. E program keretében a szóba jöhető 2200 cégből már több mint 800 exportorientált vállalkozást látogattak meg. • A kkv-szektor rövid lejáratú exporthiteleihez állami hátterű exporthitel biztosítás nyújtása. • A magyar kötött segélyhitelezési program hatókörének kiszélesítése. • Exporttámogatási pályázat • Az ITDH, az Eximbank és a MEHIB bevonásával összeállítás készült a vállalkozások számára, amely bemutatja a tőkekihelyezéseikhez jelenleg elérhető szolgáltatásokat, hitel- és biztosítási termékeket. • Belföldi piacra jutás: Az Európai Unió kisvállalkozói chartájának (Small Business Act) megfelelően a kis- és középvállalkozások részére történő piacteremtés részeként a 2008 decemberében elfogadott és 2009. július 1-jén hatályba lépő közbeszerzési törvényben megteremtettük annak lehe- tőségét, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásnál az ajánlatkérő a közbe szerzési eljárásban való részvétel jogát fenntartsa az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára. Az európai uniós források felhasználása során fokozottabban kívánjuk ezt érvényesíteni a versenypoli tikai szabályok betartása mellett. Az élelmiszer-gazdaság esetében további lépéseket teszünk az agrármarketing eszközeivel, illetve megállapodást kö- tünk a nagyobb áruházláncokkal, hogy fokozzák a helyi termékek megjele- nését polcaikon. • Bürokráciacsökkentés és szabályozói védelem: A pénzügyi, illetve reálgaz dasági folyamatokra tekintettel az egyszerűbb és hatékonyabban működő szabályozási környezet a vállalkozások közvetlen ráfordításait csökkenti, az így felszabaduló források pedig a munkahelyek megtartására és a fejlesztések továbbvitelére fordíthatóak. A kormány 2008 szeptemberében döntött arról, hogy a nemzeti szabályozásból adódó vállalkozói adminisztra-

48

tív terheket folyamatosan, 2012-ig legalább 25%-kal csökkenti. A kormány által kitűzött cél megvalósítása 2007-es GDP-adatokkal számolva a vállal kozások számára 346 milliárd forint megtakarítását tenné lehetővé, amely a kialakult világgazdasági válsághelyzetben jelentős mértékben elősegíti a vállalkozások kedvezőbb gazdálkodását, és sikeresen végrehajtható anélkül, hogy bármely társadalmi csoport vagy politikai párt érdekeit sértené. A csökkenő bürokrácia és a hatékonyabb szabályozás mindemellett lehető séget nyújt az állami kiadások mérséklésére is. Az ezen a téren tett eddigi

és további lépések bemutatására a következő feladat – az olcsóbb állam és

új politika– kifejtésekor kerül sor. Az ország versenyképességének javítása szempontjából is kiemelkedő fontosságú, hogy az iparszerkezetet egyre inkább a tudásintenzív, jó növekedési képességű és mindenekelőtt a globális piaci iparági rendszerekbe, illetve beszállítói értékláncokba illeszkedő tevékenységeire fókuszáljuk. Ennek alapját a Magyarországon

Modern gazdaság – magas hozzáadott értékű húzóágazatok

már eddig megtelepült, a meglévő ipari kultúrán és földrajzi adottságokon alapuló modern technológiával és jelentős külföldi tőkerészvétellel rendelkező ágazatok adják, amelyek egyre nagyobb arányban veszik igénybe a magasan képzett, elsősorban műszaki, természettudományos ismeretekkel rendelkező magyar munkaerőt. Az egyre erősödő európai munkamegosztás keretei közt Magyarország számára tartós kitörési esélyt kínál az országban megtelepedett húzóágazatok hosszú távú erősítésére épülő kormányzati stratégia. A stratégia célja ezen ágazatok fejlődési feltételeinek javítása, messzemenően figyelembe véve a hazai sajátosságokat kifejező komparatív előnyöket. • Ágazati stratégiák: Piacelemzések alapján a kormány meghatározta azokat az ágazatokat, amelyek magas hozzáadott értékkel rendelkeznek és a hazai ipar vonatko zásában a jövőben is komparatív előnnyel bírnak: • járműipar • gyógyszeripar és biotechnológia • informatikai ipar • logisztika

49

2009 közepére a kiemelt ágazatokat egyenként átvilágítva a kormány ágazati stratégiai megegyezést köt az adott szektor meghatározó szereplőivel. Ennek keretében a húzóágazatokban • kialakítjuk az ágazati munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakképzési rendszert • a külföldi működő tőke vonzásában tudatos ágazatpolitikai stratégiát alkalmazunk • célzott ágazati fejlesztési és finanszírozási forráskoordinációt vezetünk be • az európai legjobb gyakorlatok alapján áttekintjük, és ha kell, módosítjuk a

releváns jogszabályokat

A megállapodás kitér arra is, hogy milyen többletlehetőséget kell kínálni a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak az adott ágazatban a nemzetközi hátterű vállalkozásokkal való szorosabb együttműködésre, tudás- és technológiatranszfer felgyorsítására. Beszállítói program

A program a feldolgozóiparban működő nagyvállalatokra, integrátorokra és beszállítói tevékenységet folytató kis- és középvállalatokra koncentrálódik. Legfontosabb elemei: • Uniós forrásból beszállító-fejlesztési pályázat indul 2009 februárjában • A hálózatépítési modul keretében a végtermékgyártók, első körös integrátor vállalatok beszállítói hálózatainak fejlődését fogjuk támogatni • A szolgáltatási modul a végtermék előállító nagyvállalatok, valamint az integrátorok és a különböző szintű beszállítók kapcsolatainak kialakítására fókuszál • KKV-k beszállítói képességének javítása érdekében beszállító adatbank, egységesített adatbázis létrehozása • Az ITD Hungary Zrt. által nyújtott általános beszállítói tanácsadás

• Klaszterek: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a kormány elindította a ver senyképességi pólusprogramot, amelyen keresztül ösztönözzük a hálózatoso dást, a klaszterképződést, illetve azok fejlesztését is. A klaszterek legfőbb előnye, hogy az együttműködés, a munkamegosztás által nő az abban részt vevő

50

vállalkozások termelékenysége, hatékonysága, versenyképessége, csökken nek költségeik, valamint szétteríthetővé válnak a kockázatok. • Kutatás-fejlesztés támogatása: Az európai összehasonlításban alacsony hazai vállalati K+F+I aktivitás növelé- sének, a létező kapacitások és eredmények jobb hasznosításának, illetve a folyamat szereplői közötti együttműködésnek az ösztönzése kiemelten fontos terület a kormányzat számára. A legfontosabb cél, hogy a tudás minél jobban hasznosuljon. A kutatás fejlesztés és az innovációs tevékenység ösztönzésére európai uniós támogatá sokból ezért közel 270 milliárd forint jut. Emellett tisztán hazai forrásból, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból is hasonló összeget fordítunk ku- tatásfejlesztésre a 2007–2013-as időszakban, így lényegében megduplázódik az e területre fordított összegek nagysága. A gazdasági növekedéshez szükséges foglalkoztatásbővülést keresleti oldalról az aktív, célzott beruházásösztönzés teremti meg. Ehhez a kormány a fog-

Munkahelyteremtő gazdaság – a munkaintenzív ágazatok fejlesztése

lalkoztatási tehercsökkentő lépéseken túl a direkt tőkebefektetés, valamint a foglalkoztatásintenzív szektorok kiemelt támogatásán keresztül járul hozzá. • Félfordulat a befektetésösztönzésben Munkaintenzív és hátrányos helyzetű régiókban megvalósuló beruházások Magyarországra telepítésének fokozott ösztönzése a támogatási rendszerek, beruházásösztönző képzési rendszerek átdolgozásával, valamint a közösségi forrásokból finanszírozott EU-pályázatok munkaintenzív iparágakat ösztönző átalakítása és kiterjesztése 2009 februárjától. • Mezőgazdaság Az ország megújításának ki kell terjednie az ország valamennyi szegletére, el kell érnie minden települést. A mezőgazdaság stratégiai ágazat, ezért a moder nizációt középpontba helyező kormányzásnak ezen a téren is vannak felada-

51

tai. A kormány egyszerűsíteni fogja a helyben előállított élelmiszerek piacra jutását szabályozó előírásokat. Érdemi munkaerő-tartalék van a vidéki Magyar országon, ezért minden fejlesztési erőfeszítésünket arra kell összpontosítani, hogy munkahelyteremtő beruházások történjenek az ország minden részében. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében 2007–13 kö zött 1300 milliárd Ft uniós támogatás áll rendelkezésünkre. A fenti keretből a

mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javításához rendelt

uniós és nemzeti támogatások értéke 600 milliárd Ft, amely több mint 1000 mil liárd Ft vidéki beruházást eredményez az állattenyésztés, növénytermelés te rületén. Kihasználva a világgazdasági válság ellenére bővülő piaci lehetősége ket, kertészeti fejlesztéseket indítottunk el, ezek összértéke mintegy 30 milliárd forint támogatás felhasználásával 100 milliárdra tehető. Ezek a fejlesz tések, valamint a mezőgazdasági alapanyagokra épülő megújuló energiaterme lés bővítése részben megtartja, részben bővíti a vidéki foglalkoztatást. • Turizmus Magyarországot az elmúlt évtizedekben a nemzetközi turistaforgalom alapján a világ 15 legnépszerűbb célpontja között tartották számon. A bevételeket tekintve azonban hazánk már nem szerepel az első tizenöt ország között. A jó adottságok és a látogatók magas száma ellenére az ágazat számos problémával küzd. Erős a területi koncentráltság: Budapest és a Balaton térsé- ge képviseli a turizmus teljesítményének közel felét. Budapestre és a Balaton ra jellemző, hogy alapvetően a tömegturizmusra rendezkedett be, és igen nagy kapacitások kerültek kiépítésre, melyek azonban szezonon kívül lényegesen alacsonyabb kihasználtsággal működnek. Erős a szezonális koncentráció. Az országban kevés a szezon meghosszabbítására alkalmas attrakció, így a tény- leges főidény nagyon rövid, ami rövid távú profitmaximalizálásra készteti a tu- risztikai szolgáltatókat. A turisztikai támogatások két nagy területre terjednek ki: a turisztikai attrakciók fejlesztésére és a turisztikai fogadóképesség javítására. 2011-ig közel 400 helyen valósul meg több mint 120 milliárd forint értékű fejlesztés, és további 100 milliárd forint támogatásról születik döntés 2010 végéig. A fejlesztések eredményeként 2010-ig várhatóan több mint 2000 új munkahely (2013-ig 3000) jö-

52

het létre, a turisták által eltöltött vendégéjszakák száma a támogatott kereskedelmi szálláshelyeken 15–20%-kal (2013-ig 25–30%-kal) növekszik. A vállalkozások számára nyújtott támogatások egyúttal a magántőke jelentős bevonását jelentik és további fejlesztéseket generálnak (egységnyi támogatási összeg akár 2-3-szoros tőkét mozgathat meg a szektorban, mely kiegészül a más ágazatokba tovagyűrűző hatással). • Versenyképes infrastruktúra, foglalkoztatásbővítő építőipar A versenyképes infrastruktúra kiépítésében Magyarország elsődleges célja, hogy megőrizze a régióban kivívott vezető szerepét. A döntően európai uniós forrásokból finanszírozott program egyik célja, hogy a 2009–2010-ben meginduló, mintegy 1800 milliárd forintot kitevő beruházás révén (amely a GDP kb. 6%-át teszi ki) jelentős fordulatot érjen el az építőipari kapacitások kihasználásában és ezáltal a gazdaság rövid távú élénkítésében, ugyanakkor a létrejövő fejlesztések jelentősen erősítik Magyarország tőkevonzó, tőkemegtartó képességét, javítják a vállalkozási és a humán feltételeket. A gazdaság stabilitásának feltétele az energiaellátás biztonsága. • A földgázellátás biztonságának növelése érdekében tett intézkedések

Az energetika és infrastruktúra modernizációja

Az ellátásbiztonság növelése érdekében több intézkedés született, melyek jelentős részének megvalósítása már folyamatban van. A kormány döntött a tárolási kapacitás bővítéséről, új szállítóvezeték kiépítéséről. A jövőben csökkentett bányajáradék fogja elősegíteni a hazai földgázmezők kiaknázását, illetve a nagyfogyasztók támogatásban részesülnek, amennyiben olyan rendszert építenek ki, amely segítségével át tudnak állni folyékony szénhidrogén tüzelésére. A konkrét intézkedések a következők: • földgáztárolási kapacitások bővítése • szállítóvezeték fejlesztése • bányajáradék csökkentése a földgázmezők jobb kiaknázása érdekében • nagyfogyasztók ösztönözése arra, hogy hatékonyabban tudják kiváltani a földgázfogyasztást krízis idején • Új paksi atomerőművi blokk építésének előkészítése Magyarország villamos energia iránti növekvő igénye egy új paksi blokk megépítésével megoldható, sőt akár a régióban jelentkező többletigény egy része is kielégíthető. Részletes elemzések készülnek ezért az új blokk szükségességé

53

ről, az erőmű lehetséges típusáról, a szakmai, környezetvédelmi és társadalmi hatásokról, továbbá a részletes megvalósítási tervről. A kormány ezek alapján fog javaslatot tenni az Országgyűlésnek a beruházás előkészítéséről. Előzetes becslések alapján a beruházás várhatóan 11 év alatt, 5-6 milliárd euróból valósítható meg. Már most, a részletes hatástanulmányok elkészülte előtt is biztosan állítható, hogy új blokkok építése jelentős pozitív gazdasági hatásokkal járhat, többek között fokozódik majd az ellátásbiztonság, növekszik az üvegházhatású gázok kibocsátása nélküli villamosenergia-termelés, valamint növekszik a munkaerőigény a térségben. • A kormány támogatja új energiatermelő erőművek létrehozását, az állami tulajdonú MVM csoport aktív szereplőként fog ezen a területen fellépni. A biomasszát hasznosító erőművi program keretében kezdetben kis kombinált erőművek, kis körzeti, esetleg regionális rendszerek kialakítására indulnak már 2009-ben projektek. Az erőművek létesítésével számottevően növekedhet a helyi foglalkoztatás, ki lehet váltani értékesebb tüzelőanyagokat, fokozható az ellátásbiztonság. A zöldenergiák hatékony hasznosítására új, foglalkoztatásintenzív beruházások épülhetnek. A program részeként előreláthatólag közel 300 MW villamosenergia-kapacitás jön létre. A biomassza-beruházásokon túl, az MVM csoporton belül további erőműfejlesztések vannak napirenden: Mátrai lignitblokk, illetve Bakonyi csúcserőmű létesítése. Az építés fázisában több ezer új munkahely jön létre. Mindkét erőmű energiahatékonyság-javulást eredményez és környezetbarát módon működik majd. • A közlekedési infrastruktúra fejlesztése 4-5 számjegyű utak fejlesztésére és építésére a kormány 2010-ig több mint 50 milliárd forintot (2013-ig összesen több mint 130 milliárd forintot) fordít, amelyből 2010 végéig több mint 1500 km közút fejlesztése (2013-ig több mint 3000 km), további több mint 30 km új út építése valósul meg. Belterületi út fejlesztésére 2010-ig több mint 15 milliárd forintot (2013-ig összesen több mint 45 milliárd forintot) fordítunk, amelyből 2009 nyaráig több mint 70 településen (2013-ig több mint 200 településen) kerül sor fejlesztésre.

54

A városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése keretében több mint 60 km-rel nő az újonnan épített és korszerűsített kötött pályás hálózat hossza, megvalósulnak budapesti és vidéki villamosfejlesztések (Miskolc, Szeged, Deb- recen). Célunk, hogy a fejlesztés által jobb közlekedési lehetőségekkel kiszol- gált lakosság száma több mint 1 millióval növekedjen. A budapesti elővárosi köz lekedésszervezés egységesebb, integráltabb kialakításának számos hatása lesz. Ennek első lépése az, hogy a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló BKV Zrt. HÉV üzletága kiválik a vállalatból, önálló vállalatként működik tovább, és a létrejövő vállalatban a MÁV-START Zrt. több ségi tulajdont szerez. A MÁV Start elővárosi szolgáltatásainak és a BKV HÉV szolgáltatásainak összeolva dásával az ország legnagyobb utas forgalommal rendelkező kötött pályás há- lózatán létrejön egy önálló kötött pályás elővárosi társaság, amely esetében a tőkebevonáshoz és a szolgáltatási színvonal utazóközönség számára is érezhe- tő gyors emeléséhez szükséges, megfelelő gazdálkodási feltételek alakítható- ak ki, ezzel javítva az elővárosi kötött pályás közlekedés versenypozícióit a bu- dapesti agglomerációban.

55

5. FELADAT – OLCSÓBB ÁLLAM, ÚJ POLITIKA Jelenlegi helyzet és kihívások Ahhoz, hogy a politikai és a közigazgatási szféra megtegye az elodázhatatlan szerkezeti változásokat, szembe kell néznie a saját működését érő jogos kritikákkal, és fel kell számolnia az elmúlt két évtizedben felhalmozódott aránytalanságokat és működési zavarokat. A parlament és az önkormányzati képviselő-testületek létszáma az ország, a megyék, illetve a települések lakosságához mérten indokolatlanul magas, a választási rendszer pedig bonyolult és csak jelentős torzításokkal képezi le a választói akaratot. A képviselői költségtérítések átláthatatlansága és ellenőrizhetetlensége vis�szatetszést kelt az állampolgárokban. Az egyes önkormányzatokat ugyanazon feladatok terhelik a közszolgáltatások megszervezésében attól függetlenül, hogy mekkora a lakosságuk, milyen a pénzügyi erejük. Ez a szétaprózott finanszírozáson keresztül alacsony hatékonysághoz és bántó minőségi különbségekhez vezet. Az önkormányzatokhoz hasonlóan szétaprózott az igazgatási szervezet is, túlzott bürokráciával és indokolatlanul drágán működik, miközben gazdálkodása átláthatatlan, nincsenek megfelelően kidolgozott, hatékony ellenőrzési mechanizmusok. Bár Magyarországon az igazgatási intézményekben dolgozók összlétszáma nem magasabb jelentősen, mint akár a régió, akár az unió többi országában, bizonyos ésszerű kezdeményezésekkel, a demokratikus keretek megőrzésével javítani lehet azok hatékonyságán. A kormány jelentős eredményeket ért el az adminisztratív terhek csökkentésében, számtalan bürokratikus akadály azonban továbbra is nehezíti a polgárok ügyeinek intézését, sok esetben a vállalkozások elindítását és a már működő vállalkozások tevékenységét is.

56

Intézkedések és azok hatása Válság idején a politikának is spórolnia kell. Ha a politikai pártok képesek lesznek megváltoztatni saját működésüket és normáikat, csak akkor lehet megfelelő erkölcsi és jogalapjuk arra, hogy támogatást kérjenek az emberektől az ország megvál-

Kisebb, egyszerűbb és olcsóbb politikai rendszer

toztatásához. Az új rendszer alapján 2010-ben a jelenlegi költségek megfelezésével lennének megválaszthatóak a kisebb parlamentbe kerülő képviselők, a politikai képviselet megújítását szolgáló valamennyi javaslat életbe léptetésével pedig egy ciklus alatt összességében akár 100 milliárd forintot lehet megtakarítani. Négy év alatt ennyi közpénzt lehet megspórolni azzal, ha kevesebb képviselő, kisebb parlamentben, kisebb létszámú önkormányzatokban, átláthatóbb viszonyok között, egyszerűbben és arányosan megválasztva végzi a dolgát, és kap ezért tiszteletdíjat és költségtérítést. • Javaslatot tettünk a parlamenti képviselők létszámának csökkentésére. Az Országgyűlés elé kerülő javaslat a jelenlegi 386-ról közel felére, 199-re csök kentené a parlament létszámát, a képviselők megválasztására pedig – a választói akaratot jobban tükröző, arányosabb képviseletet eredményező – területi listás, országos listával kombinált választást javasol. A kisebb parla ment, valamint az egyfordulóssá váló választás eredményeként csökkenő választási és kampányköltségek ciklusonként több 10 milliárd forintos meg takarítást eredményezhetnek.

57

• Az országgyűlési képviselők tiszteletdíját a mindenkori országos átlagkeresettől tennénk függővé. A képviselői alapfizetést (egy bizottsági tagsággal számolva) a mindenkori átlagkereset háromszorosában határoznánk meg, ami megfelel a jelenlegi átlagos – a tiszteletdíjat és részben a költségtérítést is magában foglaló – képviselői jövedelemnek. A tiszteletdíjak mindenkori nemzeti átlagkeresethez való igazításával az országgyűlési képviselők a keresetük révén is közvetlenül osztoznának az ország sorsában: fizetésük csak abban az esetben emelkedne, ha az emberek átlagjövedelme is nő, sőt, ha esetleg csökkenne az átlagkereset, az a képviselők fizetését is negatívan befolyásolná. A költségtérítés lehetősége megmaradna, de megszűnne a számla nélküli elszámolás lehetősége. A képviselők minden, e téren ma fennálló privilégiuma megszűnne. • Javaslatot tettünk az önkormányzati testületek jelentős mértékű – a település lélekszámának nagyságától függő – csökkentésére. A kisebb létszámú testületek nem csupán az önkormányzati rendszer költségeit csökkentik, de gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a döntéshozatalt. A helyi önkormányzati képviselők száma a javaslat szerint a jelenlegi 25 941-ről 13 576-ra csökkenne, ami évente közel 11 milliárd forint megtakarítást jelenthet. A fővárosi és megyei közgyűlések tagjainak összesített létszáma pedig jelenleg 901 főről 489-re csökkenne, ami évente további 825 millió forint megtakarítást eredményezhet. • Polgármesteri tisztség társadalmi megbízatásban. A kormány javaslata szerint a jövőben az ezerötszáznál kisebb lélekszámú településeken kizáró lag társadalmi megbízatásban lenne betölthető a polgármesteri tisztség. Az ennél nagyobb, de az ötezernél főnél kevesebbet számláló településeken a polgármesteri tisztség társadalmi megbízatásban és főállásban is betölthető lenne, csak az ennél nagyobb településeken választhatnának kizárólag főállású polgármestert. A főállású polgármesteri tisztség megszüntetésével a kisebb települések több forrást fordíthatnának a közszolgáltatások ellátására. • Kevesebb alpolgármester. A főállású polgármesteri posztok mellett a kisebb településeken az alpolgármesteri posztok indokoltságát is felülvizsgáljuk, csakúgy, mint általában az alpolgármesterek maximális számát, illetve maximális tiszteletdíját.

58

Az önkormányzati rendszer hatékonyságának javítása, illetve ésszerűsítése érdekében ösztönözni fogjuk a kistérségek kialakítását, felülvizsgáljuk az önkormányzatok feladatait, megújítjuk az önkormányzati tisztségekre, hivatalokra, azok ellenőrzésére vonatkozó szabályrendszereket. • Az önkormányzati törvény módosításával lehetővé tesszük, hogy a szaktörvények egyes önkormányzati feladatok kistérségi ellátását írják elő. A megoldás egyszerre szolgálja a települési autonómia fennmaradását és a minőségibb, hatékony feladatellátást. Ugyan nem teszi általánossá a kistérségi feladatellátást, de az egyes ágazatok-szakmák számára megnyitja az utat – a szakmai konszenzus melletti – kistérségi ésszerűsítéshez.

A helyi önkormányzatok hatékonyságának növelése

• Önkormányzati feladatkörök deregulációja: az önkormányzati érdekképviseletek javaslatai alapján közel 100 jelenleg önkormányzati részfeladat megszüntetése, ellátásának átmeneti felfüggesztése, illetve áttelepítése államigazgatási szervhez. • Jegyzői-polgármesteri tisztséghez tartozó kinevezési szabályok, jogkörök és feladatkörök pontosabb újraszabályozása, a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fóruma javaslatának megfelelően. • Az 1500 fő alatti településeken kezdeményezzük az önálló polgármesteri hivatalok körjegyzőségbe szervezését. Emellett a jövőben a körjegyzőségek által ellátott települések lakóinak száma sem lehet 1500 fő alatt, kivéve, ha legalább 10 település tartozik a körjegyzőséghez. • Az önkormányzati bizottsági rendszer egyszerűsítése és korszerűsítése érdekében javaslatot teszünk arra, hogy a 2000 fő alatti településeken a kötelező bizottsági feladatokat egy bizottság is elláthassa. • Szigorítjuk az új község alapításához szükséges feltételeket – 1000 fő alatti település nem működhet községként. Valamint kialakítjuk a csatlakozó köz ség intézményét. • Erősítjük az Állami Számvevőszék jogköreit az önkormányzati pénzügyi fegyelem kikényszerítésében. Az önkormányzati vagyonkezelői jogot kiterjesztjük a társulásokra és az önkormányzati holdingokra is, ezzel utat nyitva a helyi vagyongazdálkodás korszerűsítésének, megszüntetve a jelenlegi kötelmet, miszerint minden cég esetében külön-külön kell ellátni a vagyonkezelői jogot.

59

• Megszüntetjük a cél- és címzett támogatási rendszert, mivel a fejlesztési források mára ésszerűsítve, koncentráltan és jóval nagyobb léptékben az Új Magyarország Fejlesztési Tervben érhetőek el. Adminisztratív terhek csökkentése

Az elmúlt időszakban megtörtént a vállalkozói adminisztratív terhek érdemi csökkentése. Ennek legfontosabb gyakorlati lépései voltak: az elektronikus, egyórás cégalapítás, a szakhatósági közreműködések 25%-os csökkentése, a telepengedélyezés radikális egyszerűsítése. A közigazgatási eljárásokról szóló törvény átfogó módosítása rendszerszerűen teremtette meg a gyorsabb és egyszerűbb ügyintézés, a felelősségteljesebb hivatali munka jogi feltételeit, és fokozatosan érvényesíti ezeket az elektronizálás elterjedéséhez igazodva. Új irányt jelez a kis értékű polgári perek 3-4 hónapon belüli eldöntését biztosító eljárásjogi megoldás, illetve a fizetési meghagyások (évi 400 000 ügy) elektronizálása. Korábbi eredményeinkre építve áttekintjük a vállalkozói adminisztratív terheket, felülvizsgáljuk az adó- és járulékadminisztrációt, az ellenőrzési és engedélyezési eljárásokat, illetve a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adminisztratív terheket. A részletes felmérések és a gazdasági szereplőkkel folytatott konzultációk alapján június 30-ig az alábbi területeken fogalmazzuk meg a deregulációs csomag újabb fázisát jelentő javaslatokat: • Adatszolgáltatási kötelezettségekhez kapcsolódó terhek csökkentése • Adó- és járulékadminisztráció könnyítése • Pályázati adminisztráció további egyszerűsítése • A vállalkozások fizetési fegyelmének fokozása és a lánctartozások visszaszorítása • A csőd- és felszámolási eljárások új szabályainak kidolgozása • Gyorsítás II. (program az építési szabályozás és igazgatás korszerűsítéséért) • Foglalkoztatáshoz kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése • Egyéni vállalkozóval, az egyéni céggel kapcsolatos szabályozás egyszerűsítése • Egyszerűsített ügyintézés (elektronikusan elérhető hatósági nyomtatványok,

egyszerűsödő okmányirodai szolgáltatások, egyablakos ügyintézés)

A kormányzat több ponton tesz olyan intézkedéseket, melyek következtében várhatóan csökkenni fog a korrupció. Egyrészt ösztönözni fogja a közérdeksértő esetek feltárását, illetve olyan széles jogkörrel rendelkező hivatalt hoz létre, amely súlyos pénzügyi szankcióval sújthatja a visszaélőket. Másrészt erősíteni fogja a párt-

60

finanszírozás átláthatóságát új szabályozással. Ezeken túl a kormány erősíteni fog-

A korrupció visszaszorítása

ja a lobbi tevékenység szabályait. • Önálló, független hivatalt hozunk létre az eddig fel nem tárt, közérdeket sértő esetek kivizsgálására, az ilyen esetek felderítéséhez szükséges bejelentések ösztönzésére, valamint a munkahelyükön bizalmas információkhoz jutó bejelentők védelmére. A Közérdekvédelmi Hivatal a tisztességes eljárás követelményeit megsértő magatartásokat vizsgálná, vesztegetés vagy egyéb bűncselekmény észlelése esetén pedig feljelentést tenne. A hivatal azért lesz képes hatásosabb fellépésre, mert a széles vizsgálati jogkör mellett súlyos pénzügyi szankcióval sújthatja azt a szervezetet, amelynek anyagi előnye keletkezett a közérdeksérelem révén, és az ilyen szervezet vezetőjét hosszabb időre eltilthatja vezető beosztás betöltésétől. • Jogi segítségnyújtással, a munkáltatóval szembeni védelem erősítésével, valamint – a bejelentés következtében elvesztett jövedelem vagy elszenvedett egyéb hátrány kompenzálásaként, a bejelentésből fakadó jogvita idejére – akár anyagi támogatással is segítenénk a korrupt tevékenységet feltáró személyeket. Akinek bejelentése pedig súlyos visszaélés feltárásához vezet, jutalmat kaphat a kirótt közérdekvédelmi bírságból. • A korrupció elleni küzdelem jegyében szigorítunk a lobbitevékenység szabályain. A jövőben a döntéshozó szervek tisztségviselőinek nem csupán a lobbisták, hanem minden más szervezet – így például a gazdasági társaságok, a társadalmi szervezetek, a szakszervezetek vagy az egyházak – döntést befolyásolni kívánó, túlnyomórészt természetes jogszerű tevékenységéről is be kell számolnia, amit később a nyilvánosság számára is elérhetővé kell tenni. A választott politikai tisztséget betöltők, az állami vezetők, illetve a vezető beosztású köztisztviselők nemcsak a megbízatásuk ideje alatt, hanem annak megszűnését követő két évben sem lehetnének regisztrált lobbisták. • Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés haladéktalanul döntsön a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóságát szolgáló – már sok vita után egyeztetett – törvényjavaslatról. A pártok átlátható gazdálkodását célzó javaslat szerint a jövőben a gazdasági szféra képviselői, cégek, gazdálkodó szervezetek sem pénzbeli, sem más formában nem adhatnak adományt a pártoknak, erre kizárólag a magánszemélyeknek lesz lehetőségük

61

A javaslat a pártok könyvvezetésére és beszámoló készítésére is kiterjesztené a számviteli törvény szabályait és minden kampányköltséget csak egy olyan kampányszámlán keresztül tenne kifizethetővé, amely a nyilvánosság számára is megismerhető. • Egyértelműbbé tesszük az összeférhetetlenségi szabályokat a helyi önkormányzatokban.

62

63

64

4. fejezet – Új makropálya, kockázatok és megvalósítás Az első fázis összefoglalása, az új makropálya A kormány 2009-ben a GDP 3–3,5%-os csökkenésével számol, ami jelentősebb az Európai Unió januári, 1,6%-os visszaesést mutató előrejelzésénél.

Az első fázis intézkedései biztosítják az ország egyensúlyát 2009-ben és 2010-ben

A konzervatív, az unióhoz képest inkább pesszimista prognózisnak több oka is van. Január óta romlottak főbb exportpiacaink gazdasági kilátásai, ami tovább szűkíti növekedési kilátásainkat. Másrészt az egyensúlyi követelmények betartásához elengedhetetlenül szükséges kiadáscsökkentő intézkedések is tovább erősítik a gazdasági visszaesést. 2009–2010-ben, a stratégia első fázisában meghozott intézkedések már rövid távon is jelentős megtakarítást eredményeznek, 2009-ben mintegy 200–220, 2010-ben pedig már 500–550 milliárd forinttal csökkentik az államháztartás kiadásait. Mindez lehetővé teszi, hogy az államháztartás hiánya a gazdasági visszaesés ellenére se haladja meg a GDP 3 százalékát, de a kiadások csökkentése egyúttal tovább fokozhatja a visszaesést. Ennek részleges ellensúlyozását szolgálják a stratégia közvetlen gazdaságélénkítő intézkedései: a munkát

terhelő adók mérséklése és a beruházásösztönző elemek megerősítése az adóés támogatási rendszerben.

65

A stratégiában megfogalmazott intézkedések nem csupán a válság kezelését szolgálják, hanem egyben a hosszú távú növekedéshez szükséges feltételek meg teremtését is. Az egyensúlyi követelmények betartása mellett megvalósításra kerülő adóátrendezés gyorsítja a növekedés ütemét, és növeli a foglalkoztatottak számát. A számítások szerint 2010–2011-ben az adóátrendezés hatására évente 0,4–0,4 százalékponttal gyorsabban emelkedhet a GDP, ami 2011-re már 250 milliárd forinttal nagyobb jövedelmet biztosít az ország számára.

A bérterhek jelentős csökkentése párosulva más, a szociális és a nyugdíjrendszer foglalkoztatásra ösztönző átalakításával, érdemben mérsékli a foglalkoztatottak számának csökkenését, és gyorsítja a visszatérést a foglalkoztatást bővítő növekedési pályára. Az adóváltozások nélküli pályához képest az új stratégia első szakaszában megvalósuló intézkedések 2 és fél év alatt összesen 40-50 ezer ember állásának megőrzését teszik lehetővé.

66

Timeline ábra

A MÁSODIK FÁZIS FŐ IRÁNYAI Ahhoz azonban, hogy az ország teljesítse a stratégiában meghatározott célokat, azaz hosszú távon fenntartható módon, az Európai Uniót két százalékkal meghaladó ütemben növekedjék a gazdaság, nőjön a foglalkoztatottság és bevezethessük az eurót, a stratégia első szakaszában megvalósuló intézkedéseken túl szükség van az állami szolgáltatásoknak, intézményeknek a polgárok számára minőségi ellátást biztosító és a közpénzeket takarékosan felhasználó további átalakítására, illetve további adócsökkentésre is. A stratégia második fázisa a hosszú távú növekedést elsősorban a legfontosabb közszolgáltatások (egészségügy, közoktatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás) hatékonyságának és minőségének emelésével segíti. Az átalakítások további célja, hogy az egyenlőbb és kiszámíthatóbb hozzáférés biztosítása révén szolgálja a

A második fázis intézkedéseinek időzítése és mértéke függ a válság kifutásától és a világgazdasági növekedés mértékétől

társadalmi kohézió erősítését is. Az átalakítások során: • A legfontosabb közszolgáltatások körében általánossá válik a mindenki számára feltétlenül biztosítandó szolgáltatások pontos meghatározása mennyiségi és minőségi paraméterek alapján. Lehetségessé válik a célok megvalósítására fordított erőforrások és az elért eredmények folyamatos összehasonlítható mérése és ennek nyilvánossága.

67

• A hatékonyabb intézményi működés érdekében a teljesítménymérés mel- lett bevezetjük, illetve kiterjesztjük a belső szervezeti egységek és az egyének teljesítményének mérését és korszerű eszközökkel történő

ösztönzését.

• A köztulajdon elsődlegességét fenntartva a költségvetési gazdálkodás új szabályairól szóló törvény nyújtotta lehetőségekkel élve – elsősorban a kórházakban és a felsőoktatási intézményekben – a közfinanszírozás egyre inkább szolgáltatások szabályozott vásárlásán keresztül valósul meg. Az egyes intézmények pedig, megszabadulva a költségvetési gazdálko dás kötöttségeitől, állami, önkormányzati tulajdonban, de jelentős részben a piaci szereplőkre jellemző érdekeltségi viszonyokkal és ehhez illeszkedő irányítási struktúra szerint működnek. • Az állampolgárokat/biztosítottakat e minőségükben megillető szolgáltatások mennyiségét és minőségét, valamint előre rögzített



módon a területi és időbeli hozzáférését az állam jogszabályokban nemcsak meghatározza, hanem az intézményrendszer és a finanszírozás révén garantálja is. Az e feletti szolgáltatási szintet, illetve a gyorsabb, kényelmesebb hozzáférést az igénylők átlátható módon vehetik igénybe. • A közigazgatás és az igazságszolgáltatás területén a fenti célokat



az elektronikus eljárások széleskörű – az intézmények és az erre felkészült ügyfelek számára kötelező – felhasználása teszi elérhetővé.

Erre támaszkodik az igazgatási, igazságszolgáltatási folyamatok lényeges



leegyszerűsítése és gyorsítása. Így lehetővé válik az állami szervek területi



illetékességének rugalmasabb meghatározása, sok esetben a mai



értelemben vett területi illetékesség megszüntetése és így az intézmény-



rendszer ésszerűbbé tétele.

• Ezzel egyidejűleg olyan új szabályok bevezetése szükséges, amelyek bizto- sítják, hogy a köztisztviselőket, rendőröket, ügyészeket, bírákat stb. a köztár saság alkalmazottjaiként rugalmasabban foglalkoztassa az állam.

68

• A felsőoktatásban a szabályozás a normatívákon és a hallgatóhoz kapcso- lódó finanszírozáson keresztül egyszerre célozza az egységesen nyújtott kielégítő színvonal biztosítását, ugyanakkor egyedi támogatási megállapo- dások révén gyorsítópályára állítja az erre alkalmas intézményeket, lehetővé téve a nemzetközi élmezőnybe emelkedésüket. Természetesen a stratégia különböző szakaszaiban megvalósuló intézkedések nem különülnek el egymástól mereven. Mindegyik célja, hogy Magyarország a válságból megerősödve kerüljön ki, és a térség leggyorsabban fejlődő és felzárkózó országává váljon.

A STRATÉGIA BEVEZETÉSÉNEK KOCKÁZATAI ÉS AZOK KEZELÉSE A kormány konzervatív GDP-növekedési várakozásoknak megfelelően készítette el stratégiáját (az EU januárban 1,6 százalékos visszaesést jósolt, a kormány 3–3,5%-os csökkenéssel számol). A jelenlegi válság hatásait és időtartamát senki

A gazdasági válság esetleges mélyülésére a kormány az eddigiekhez hasonlóan rugalmasan fog reagálni

sem ismerheti pontosan, hiszen alig két hónap alatt változott növekedésből visszaeséssé az európai gazdaságokra vonatkozó prognózis. Abban az esetben, ha a válság mélyebb recesszióba taszítaná a nagy európai

69

gazdaságokat, Magyarország fő exportpartnereit, ismét átdolgozásra szorulna az ország makrogazdasági pályája. A kormányzat eltökélt abban, hogy a válság jelenleg nem látott és nem várt, de esetlegesen bekövetkező további mélyülése esetén – ahogy eddig – további lépéseket tegyen az egyensúly elérése érdekében.

70

A stratégia megvalósítását számos ponton akadályozhatja, ha az Országgyűlésben nem jön létre a szükséges jogszabályokhoz szükséges többség.

A stratégia megvalósításához megteremthető az Országgyűlés többségének támogatása

Jó esély van azonban a felvázolt intézkedések törvényi szabályozásához szükséges parlamenti többség megszerzésére, hiszen a kormányzó párt határozottan kiáll a stratégia mellett, és az ellenzéki pártok programjainak ismeretében a parlamenti többség biztosítható, ugyanis a változtatások sok pontban összevágnak az ellenzéki pártok programjaival. A kormányzat minden szükséges egyeztetésre nyitott annak érdekében, hogy a parlamenti pártok és a képviselők kellő mennyiségű információhoz jussanak a stratégia részleteiről, hogy annak törvényben szabályozott elemeiről felelősségteljes és jól informált döntést tudjanak hozni. A politikai elit, az elemző közgazdászok és a vezető gazdasági szereplők körében széles körű egyetértés van arról, hogy az egyensúly megteremtése és fenntarthatóságának biztosítása jelenleg elsődleges cél az ország számára. Annak ellené-

A sikeres megvalósítás érdekében széleskörű társadalmi egyetértést szükséges kialakítani a stratégia mögött

re, hogy az első fázis intézkedéseinek többsége parlamenti vagy kormánydöntéssel, illetve pénzügyi ösztönzők alkalmazásával megvalósítható, a kormány számára fontos a minél szélesebb társadalmi egyeztetés és egyetértés. Ennek hiányában a stratégia hosszú távú megvalósítása és a fenntartható fejlődési pálya elérése kerülhet veszélybe. A kormányzat és a kormányzó párt mindent megtesz annak érdekében, hogy a válságról, az előttünk álló feladatokról, a stratégiáról és annak hatásairól széleskörű párbeszéd induljon, és a lépésekről és azok szükségességéről és helyénvalóságáról társadalmi egyetértés alakulhasson ki.

71

VÉGREHAJTÁS A kormány a program végrehajtásának hatékony mechanizmusát teremti meg

A világgazdasági válság hatásainak enyhítése és a kormány középtávú stratégiájának végrehajtása a szokásos igazgatási tevékenységen túlmutató aktivitást követel meg. A válság reálgazdasági hatásainak azonnali kezelése érdekében hozta létre a kormány a miniszterelnök vezetésével működő Kormányzati Válságmegelőzési és Válságkezelési Központot (KVVK), amely a bajba jutott családok és cégek konkrét gondjaira, illetve a gazdasági élet szereplőinek a válság okozta típusproblémáira adott gyors kormányzati intézkedéseket hangolja össze. A középtávú program végrehajtása csak akkor lehet sikeres, ha mind az államigazgatási előkészítés, mind a társadalmi párbeszéd a szokásos kormányzati döntéshozatali eljárásnál koncentráltabban és összehangoltabban valósítható meg. Ennek érdekében a kormány az összkormányzati szemléletet érvényesítő Miniszterelnöki Hivatal, az államháztartási ügyekért felelős Pénzügyminisztérium és az alkotmányossági kérdésekért felelős Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vezető tisztviselőiből álló olyan munkacsoportot hozott létre, amely szervezi és számon kéri a program végrehajtását szolgáló jogalkotási intézkedések előkészítését. A kormány köztiszteletben álló, nagy tekintélyű személyek felkérésével meg kívánja alapítani a Magyar Euró Bizottságot (MEB), amely az euró bevezetéséhez szükséges kormányzati cselekvés magas szintű szakmai kontrollját látja majd el. A bizottság nem elsősorban a mindennapi kormányzati tevékenységet követi nyomon, hanem tanácsaival, kritikáival a hosszú távú strukturális átalakítások sikeréhez járul majd hozzá.

72

73

74

ZÁRSZÓ A válságkezelő és növekedést serkentő stratégia Magyarország megerősítésének tervét írja le. A világgazdasági válság nemcsak a jövőre vonatkozó korábbi terveket írta át, de arra is kényszerít bennünket, hogy szembenézzünk az ország múltjából fakadó gondokkal és feladatokkal is. A válság tehát kényszert jelent, de egyben lehetőséget is teremt. Magyarország sajátos kettős szorításban van – egyrészt kezelni kell a válság rövid távú hatásait, másrészt meg kell oldani a hosszú évek óta fennálló szerkezeti problémákat. A cél világos: hosszú távon fenntartható növekedési pályára kell állítani az országot. A gazdaság mérete és szerkezete, valamint a külső finanszírozási nehézségek miatt azonban a Nyugat-Európában több nagyobb országban alkalmazott tisztán állami keresletélénkítési és költségvetési hiánynövelő program hazánkban nem megvalósítható. Olyan lépéseket kell most megtennünk, amelyek egyszerre kezelik a válság hatásait és javítják az ország szerkezeti problémáit. Ennek megfelelően a kormány stratégiája kétfázisú, válságkezelő és növekedésserkentő elemekből áll, melynek céljai: • Az ország gazdasági növekedése fenntarthatóan haladja meg 2%-kal az EU-átlagot • A Magyarországon foglalkoztatottak arányát 57 százalékról 65–70 százalékra növelje • Legyen Magyarország hivatalos fizetőeszköze az euró Ezeknek a céloknak az eléréséhez, az erős Magyarország megteremtéséhez ös�szefogásra van szükség. A Magyar Köztársaság kormánya eltökélt abban, hogy a válságkezelés és növekedés stratégiájának megvalósítása érdekében megegyezzen a társadalmi partnereivel, és az így kapott felhatalmazással élve végrehajtsa a stratégiában meghatározott feladatokat.

75