Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testület 20/2007.(V.23.) számú önkormányzati rendelete Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról Nagytarcsa község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) az Alkotmány 44/A.§.(2) bekezdése, a helyi önkormányzatokról szóló és módosított 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban: 18. § (1) bekezdésekben foglalt felhatalmazás alapján - szervezeti és működési rendjére (továbbiakban: SZMSZ) - a következő rendeletet alkotja A Magyar Köztársaság Országgyűlése az Alkotmányban három kiemelkedően fontos jogot biztosít az önkormányzatoknak: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva, Nagytarcsa község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. 1. fejezet Általános rendelkezések 1.§. (1) Az Önkormányzat megnevezése: Nagytarcsa Község Önkormányzata (2) Székhelye: 2142 Nagytarcsa, Rákóczi u. 4. (3) Illetékességi területe: Nagytarcsa község közigazgatási területe. 2.§. (1) A helyi önkormányzás jogok és kötelezettségek összessége, melyeket az önkormányzat a választópolgárok által választott képviselő-testület útján gyakorol. (2) A képviselő-testület - követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit - elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, megteremti mindezek anyagi, szervezeti és személyi feltételeit.
2
3.§. Az önkormányzat hivatalos lapja: „NAGYTARCSA”, amely megjelenik havonta, és térítés nélkül kerül a lakossághoz. Az önkormányzat jelképei 4.§. (1) Az Önkormányzat jelképei: címer, zászló. a.) Az önkormányzat címere: A címer kissé kerekített oldalú háromszög pajzs, felül kék, alul zöld mezőre osztott. A zöld mezőből emelkedik ki az arany színű szkíta, sámán csörgő, mely nagytarcsai lelet, kora 2500 évre tehető. A pajzson a szobor csörgő felett az egyik oldalon a sugarasan aranyló nap, a másik oldalon az arany színű fogyó hold látható. b.) az Önkormányzat zászlaja: A zászló téglalap alakú, két egyenlő szélességű kék és zöld színű sávból áll. A zászló első felében helyezkedik el a címerpajzs, felette arany betűkkel a falu neve, a zászló végét arany rojt zárja. (2) Az önkormányzat jelképeit a község rendezvényein, okiratain, nemzeti és községi ünnepeinken, valamint nemzetközi és települések közötti kapcsolatokban lehet használni. (3) A község jelképeit a polgárok lakásuk díszítésére használhatják. A jelképek használatával összefüggésben felmerülő kérdésekben a képviselő- testület dönt. (4) Tilos a jelképeket termék (áru) forgalmazásánál, reklám célra használni. 5.§. Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot. Feladatok, hatáskörök 6.§. (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Pénzügyi kötelezettséget az önkormányzat és a polgármesteri hivatal nevében a polgármester, vagy az általa megbízott személy - a jegyző ellenjegyzésével - vállalhat. (2) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
3
(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, képviselő-testület bizottságai és a képviselő-testület hivatala (továbbiakban: hivatal) látja el. (4) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira és a kisebbségi önkormányzat testületére ruházhatja át minősített többségű szavazattal. (5) Az egyes feladatok ellátásának sorrendi meghatározásánál a munkaprogram, illetve az éves munkaterv, az ellátásához szükséges eszközök tekintetében pedig az éves költségvetés előirányzata a meghatározó. (6) A képviselő-testület által jóváhagyott átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók. Az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat a képviselő-testület. (7) A képviselő-testület feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából intézményt alapíthat, melynek vezetőit pályázat útján nevezi ki. (8) A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban rá ruházott és önként vállalt feladatokat és hatásköröket (Ötv. 8.§). (9) Az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában az éves költségvetésben fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni. (10) Helyi közügy megoldására az önkormányzat illetékességi területén lakó állampolgárok, önszerveződő közösségek bármikor tehetnek javaslatokat. A javaslatok előzetes vizsgálatát az illetékes bizottság végzi, és arról tájékoztatja a képviselő-testületet a további teendők megjelölésével. A döntés joga a testületet illeti meg. (11) A képviselő-testület kizárólagos határkörébe tartozik az Ötv. 10.§ felsoroltakon túlmenően: a) a képviselő-testület munkatervének elfogadása b) hitelfelvétel, kivétel bérhitel c) önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítésének és idegen tulajdonú ingatlan szerzésének elhatározása d) településrendezési terv jóváhagyása e) településfejlesztés f) az épített és a természeti környezet védelme g) a lakásgazdálkodás h) a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés i) a csatornázás j) a helyi közutak és közterületek fenntartása k) a helyi tömegközlekedés l) a köztisztaság és településtisztaság biztosítása m) gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól
4
n) az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodás o) közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása p) a nemzeti kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. Az előző bekezdésben foglaltak közül az önkormányzat maga határozza meg-a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően-, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. 7.§. Az önkormányzat: a) köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvízellátásról - az óvodai nevelésről - az általános iskolai oktatásról és nevelésről - az egészségügyi és a szociális alapellátásról - a közvilágításról - a helyi közutak fenntartásáról - temető fenntartásáról b) köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kissebségek jogainak érvényesülését 8.§. (1) A helyi közügy önálló megoldásának elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a Képviselőtestület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester ( alpolgármester vagy az erre felkért külön bizottság ). (2) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt és a megoldásnak részletes feltételeit. 9.§. (1) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. (2) Az (1) bekezdésben leírtak érvényre juttatása érdekében az önszerveződő közösségek képviselőit tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselői-testület és bizottsága ülésein.
5
10.§. A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, más szervezet alapíthat, kinevezi vezetőiket. 11.§. (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: a) rendeletalkotás b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásról szólóbeszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselőtestület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás g) intézmény alapítása h) közterület elnevezése, emlékmű állítás i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő m) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal (2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a) a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával a személyi alapbér meghatározása b) helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás c) minden hitelügylet d) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés e) önkormányzati ingatlan és egyéb vagyonügylet.
6
12.§. A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt: - kinevezést - megbízást - intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulásra ruházhatja. 13.§. (1) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (2) A polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának, önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselőtestülethez lehet fellebbezést benyújtani. (3) A képviselő-testület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani. 2. fejezet A képviselő-testület működése 14.§. (1) 1A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. (2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8 alkalommal tart ülést. (3) 2A képviselő-testület összehívását a polgármester a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. A képviselő-testület ülését össze kell hívni, ha azt a települési képviselők egynegyede, vagy a képviselő-testület bizottsága indítványozza. A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet az ülés összehívásáról. (4) A képviselő-testület megbízatásának tartamára munkaterv alapján működik.
1 2
Módosította a 10/2010.(X.15.) sz. Kt. rendelete Hatályba lép: 2010. október 18. Módosította a 10/2010.(X.15.) sz. Kt. rendelete Hatályba lép: 2010. október 18.
7
(5) Az előrelátható feladatok jobb előkészítése, valamint a munkaterv érvényesülése érdekében a testület éves munkaterv (ülésterv) alapján dolgozik. (6) A testület akkor határozatképes, ha a testületi képviselők több mint a fele jelen van az ülésen. Ha az ülés határozatképtelen, 8 napon belül azt ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. (7) A munkaterv (ülésterv) előkészítése javaslatok alapján a polgármester feladata, aki minden tárgyévet megelőző december 31. napjáig terjeszti a testület elé. (8) A testület elé terjesztett munkaterv figyelmen kívül hagyott javaslatairól a polgármester a javaslattevőt köteles értesíteni. (9) A munkaterv (ülésterv) tervezésére javaslatot tehetnek: a.) települési képviselők b.) alpolgármester c.) jegyző d.) bizottságok e.) egyéni választókörzetben megválasztott országgyűlési képviselő f.) kisebbségi önkormányzat g.)képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szerv vezetője h.) a településen működő egyházak képviselői i.) önkormányzati intézmények vezetői j.) intézmények érdekképviseleti szervei k.)település önszerveződő közösségei l.) lakóközösség képviselői m.)Többcélú Kistérségi Társulás Elnöke A Képviselő-testület ülései 15.§. (1) Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. (2) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén az alpolgármester jogosult a testület összehívására. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a mindenkori korelnök gondoskodik a testület összehívásáról és az ülés levezetéséről. Tartós akadályozásnak minősül a folyamatosan 30 napot meghaladó távollét. (3) A Képviselő-testület ülésére a meghívót és az előterjesztéseket a Polgármesteri Hivatal készíti elő. (4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, és helyben szokásos helyeken (boltok, megállók, hirdetőtáblák) történő kifüggesztésével kell értesíteni.
8
(5) Az alakuló ülés részletes szabályait a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. Ötv. tartalmazza. (6) A képviselő-testület szükség szerint saját munkaterve alapján tartja rendes üléseit. (7) A polgármester a képviselő-testület ülését munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja (rendkívüli ülés). (8) Az indítványt az összehívásra jogosultnál kell előterjeszteni. (9) Amennyiben a képviselő-testület összehívására indítvány alapján kerül sor, akkor az ülés összehívására jogosult, az indítvány benyújtásától számított 3 munkanapon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról 5 napon belüli időpontra. A képviselő-testület összehívásának rendje 16.§. (1) A képviselő-testület összehívásáról szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, kezdési időpontját, napirend tárgyát és előterjesztőjét. A rendes ülésre szóló meghívót és az ülés anyagának írásos előterjesztését olyan időpontban kell kiküldeni, hogy a testület és a meghívottak a képviselő-testület ülésének napját megelőzően minimum 3-5 nappal előbb kapják meg. 3 A képviselő-testület üléseire meg kell hívni: a.) települési képviselőket b.) országgyűlési képviselőt c.) Megyei Közgyűlés képviselőjét d.) Többcélú Kistérségi Társulás Elnökét e.) jegyzőt e.) a kisebbségi önkormányzat elnökét g.) érdekképviseleti szervezeteket az őket érintő témában g.) intézmények vezetőit az őket érintő témában i.) akiket a testület, a polgármester vagy képviselő esetenként indokoltnak tart. (2)A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket. A meghívottaknak, csak az őket érintő témákkal kapcsolatos saját napirendjük írásos anyagait kell megküldeni. (3) A polgármester engedélyével - esetenként- a képviselő-testület ülésén osztható ki: - a meghívó kiküldését követően beérkezett, sürgős döntést igénylő ügy írásos előterjesztése. 3
Módosította: 11/2010.(XI.3.) Képviselő-testületi rendelettel. Hatályba lép: 2010. november 8.
9
(4)Rendkívüli
ülést
telefonon keresztül is össze lehet hívni.
(5)Rendkívüli ülést össze kell hívni, ha azt a települési képviselők egynegyede, vagy a képviselő-testület bizottsága indítványozza. A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet az ülés összehívásáról. Az ülések nyilvánossága 17.§. (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, ettől eltérni csak az Ötv.12.§ (4) bekezdésében foglalt esetekben lehet. (2) Az Ötv. 12.§ (4) bekezdés b) pontjában foglalt előterjesztések esetén a képviselő-testület bármely települési képviselő javaslatára minősített többséggel, határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről. (3) A hallgatóság a képviselő-testületi ülést nem zavarhatja. A hallgatóság a nyilvános ülésen tetszését, vagy nem tetszését nem nyilváníthatja. A zavarás tényéről a testület vita nélkül, szótöbbséggel dönt. (4) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy rendzavarókat az ülés rendfenntartása és méltóságának megőrzése érdekében kirekesztheti. A testületi ülés vezetése 18.§. (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általa felhatalmazott alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén a mindenkori korelnök gondoskodik az ülés vezetéséről. (2) Polgármester a testületi ülés vezetése során megállapítja a határozatképességet számba veszi az előre bejelentett és a bejelentés nélkül távollévőket előterjeszti a napirendeket az ülést megnyitja esetenként szünetet rendel el az ülést bezárja. Tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatokról és a folyamatban lévő ügyekről. (3) A polgármester a javasolt napirenddel nyitja meg a tanácskozást. A napirendről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. A napirendek sorrendjét az ülés során módosítani lehet egyszerű szótöbbséggel.
10
Előterjesztések 19.§. (1) Az előterjesztés lehet a.)beszámoló b.) rendelet-tervezet c.) határozati javaslat d.) tájékoztató. Az írásos előterjesztésben fel kell tüntetni, hogy a képviselő-testület (bizottság) az anyagot milyen hatáskörben (döntés, véleményezés) tárgyalja. (2) Az ülés helyszínén kiosztott előterjesztés a képviselő-testület elé csak kivételes esetben kerülhet. Az előterjesztőnek ezt külön meg kell indokolnia. Napirendre vételét minden esetben külön meg kell szavaztatni. (3) Az előterjesztésnek értelemszerűen tartalmaznia kell - a tárgyat és a pontos tényállást - az ügyben hozott esetleges korábbi döntéseket - döntési lehetőségeket - meghozandó döntés indokait - pénzügyi, technikai, személyi feltételeket - az előkészítésben résztvevők megnevezését és a javaslataikat - az illetékes bizottság véleményét - határozati javaslatot - szükség szerint felelős megnevezését - végrehajtási határidőt - jegyző véleményét abban az esetben, ha az előterjesztést nem ő készítette. (4) Bármely képviselőnek joga van rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat (önálló képviselői indítvány) előterjesztésére. Az előterjesztő az indítványt a polgármesternek, jegyzőnek nyújtja be, aki azt eljuttatja az illetékes bizottsághoz. Az indítványt benyújtástól számított 30 napon belül napirendre kell javasolni. 20.§. (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek törvényességi szempontból meg kell vizsgálnia (2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi előterjesztés postázásáról.
11
(3) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester maximum 20 gépelt oldalra korlátozhatja. (4) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie a 19.§-okban előírt követelményeknek. Határozati javaslat 21.§. (1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat. (2) A határozati javaslat részei: a) a határozat szövege b) végrehajtást igénylő döntéseknél - a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve - a határozat végrehajtásának időpontja. 22.§. (1) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének indoklásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. (2) A képviselő-testület - a polgármester javaslatára - minősített szótöbbséggel soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában. (3) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, legalább 3 képviselő és a jegyző. Felvilágosítás kérés szabályai ( interpelláció) 23.§. (1)4 A képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást lehet kérni, amelyre az ülésen, vagy – írásban 15 napon belül legkésőbb – érdemi választ kell adni. 5 (2) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésen is legfeljebb 3 interpellációval és ülésenként 1 óra időtartamban foglalkozhat. Az interpelláció napirendre tűzéséről a polgármester a beérkezés sorrendjének figyelembevételével dönt.
4 5
Módosította a 2/2008.(I.28.) számú Képviselő-testületi rendelet hatályba lép: 2008. január 29. Módosította a 2/2008.(I.28.) számú Képviselő-testületi rendelet hatályba lép: 2008. január 29.
12
(3)6 Interpellációt legkésőbb az ülést megelőzően 8 nappal, írásban kell bejelenteni. A képviselő az írásban benyújtott interpellációt az ülésen szóban előterjesztheti. A képviselő szóban az ülésen is interpellálhat, ez jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, melyre az ülésen vagy ülést követő 15 napon belül érdemi választ kell kapnia. Amennyiben, az interpellációt a képviselő írásban nyújtja be, annak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét. (4) Interpellálni csak képviselőnek van joga. (5) Az interpelláció ideje legfeljebb 5 perc, a válasz időtartama legfeljebb 35 perc, a viszontválasz és a nyilatkozat időtartama legfeljebb 2 perc lehet. (6) Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadta el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. (7) Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából az elnök a kérdést az illetékes bizottság elé utalja. A bizottság az állásfoglalását a következő testületi ülésen köteles előterjeszteni. (8) A napirendre tűzött interpellációkra, amelyeket az ülésen idő hiányában nem volt mód megtárgyalni, az interpellált írásban az ülést követő 15 napon belül köteles válaszolni. A választ el kell juttatni minden képviselőhöz. Az interpelláció és az interpellációra adott válsz, valamint az arra adott képviselői nyilatkozat ismeretében a következő testületi ülésen az interpelláció elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. (9) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen, és a megtárgyalás elnapolását nem kérte. Egyazon kérdésben, ugyan azon ülésen, újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a képviselő testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz. Vita és a szavazás 24.§. (2) Az elnök minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Először a bizottságok véleményét kéri. Ezt követően az előadóhoz a képviselőtestület tagjai, majd a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
6
Módosította a 2/2008.(I.28.) számú Képviselő-testületi rendelet hatályba lép: 2008. január 29.
13
(3) Azok a meghívottak, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak annak a napirendnek a vitájában vehetnek részt, tanácskozási joggal. (4) A kérdések és válaszok elhangzása után az elnök megnyitja a napirend vitáját. Ezt követően - figyelembe véve a jelentkezések sorrendjét - a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak szólhatnak a tárgyhoz. (4) Bármely képviselő kérésére a levezető elnök szótöbbség alapján a felszólalást korlátozhatja. (5) A vitában elhangzott személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a felszólalást követően nyomban, legfeljebb 2 perc időtartamban észrevételt tenni. Viszontválasznak, vitának helye nincs. (6) Ha az ülés vezetője a képviselőnek nem ad szót, akkor a képviselő kérésére a tárgyban a képviselő-testület határoz. (7) A tanácskozási joggal rendelkező, illetve az eseti felszólalásra engedéllyel rendelkezők napirendi pontonként legfeljebb 1 esetben 3 perc időtartamban szólalhatnak fel. (8) Az előadót megilleti a zárszó joga. Az előterjesztő és az illetékes bizottság előadója a határozathozatal előtt 2 percben felszólalhat. (9) Ha a napirendhez több hozzászóló nincs, az elnök a vitát lezárja. Bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását, melyről a képviselőtestület vita nélkül határoz, azonban a vita lezárása előtt szót kell adni azon képviselőknek, akik felszólalási szándékukat a javaslat elhangzása előtt jelezték. (10)A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. 25.§. (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után szavaz. (2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt (Ötv. 14.§ (2) bekezdése). A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Az elnök kizárására szükségességének felmerülése esetén ugyanezek a jogszabályok vonatkoznak. Ebben az esetben az elnök akadályoztatásánál irányadó szabályok alkalmazandók az ülés vezetés körében. (3) Az elnök a szavazás előtt a döntési lehetőségekre felhívja a figyelmet. Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában
14
elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról, végül a módosításokkal, kiegészítésekkel előállt teljes határozati javaslatról dönt a képviselőtestület. (4) A kiegészítésről, módosított szövegrészről nem kell szavazni ha a.) az a korábbi szavazás eredményeként értelmét veszti, vagy ha b.) az előterjesztést visszavonja, és annak megszavaztatásához egyetlen képviselő sem ragaszkodik. A tanácskozás rendjének fenntartása 26.§. (1) Az ülés levezetője figyelmeztetheti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ. (2) Rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít. (3) Ha a képviselő-testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést legfeljebb 15 percre megszakítja. (4) Amennyiben az előző pontban meghatározott intézkedés nem vezet eredményre, az elnök az ülést berekeszti. A képviselő-testület döntései 27.§. (1) (2) -
A képviselő-testület döntései. rendeletet alkot határozatot hoz A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt: a napirend meghatározásáról az ügyrendi kérdésekről a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról. 28.§.
(1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését. (2) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Ötv-ben foglalt eltérésekkel – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
15
módosított 1957. évi IV. tv. és a rendelkezéseit kell alkalmazni.
2004. évi CXL. Tv. KET
Határozathozatal 29.§. (1) Az ülés levezetője a szavazásra bocsátott határozati javaslatot szó szerint ismerteti. (2) A képviselő-testület határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az így hozott határozathoz a jelenlévők települési képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges. (3) Minősített többség szükséges az Ötv. 10.§-ban, 14.§ (2) bekezdésében, valamint a 12. § (4) bekezdés b.) pontjában foglalt ügyeken kívül: a.) az éves költségvetés 10 %- át meghaladó forgalmi értékű ingatlan elidegenítéséhez és az éves költségvetés 10 %- át meghaladó nagyságú beruházáshoz, a testületi hatáskör gyakorlásának átruházásához, b.) polgármester és alpolgármester fegyelmi és anyagi felelősség megállapításához, c.) összeférhetetlenségi esetekben d.) az önkormányzat vagyonával rendelkezés esetén 10 millió Ft felett e.) hitelfelvételről döntés esetén. (4) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több, mint a felének szavazata szükséges. (5) Amennyiben a határozatképes képviselő-testületi ülésen az ülés vezetője az SZMSZ szerinti szabályszerű napirendi pont megtárgyalása után, egymást következő két ízben szavazásra tette fel a kérdést és a képviselők bármely oknál fogva nem szavaztak, akkor az ülés vezetője a napirendi pont(ok) tárgyalását a soron követő képviselő-testületi ülésre elnapolja. (6) A Képviselő-testület határozatait naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok jelölése: a határozat sorszáma per évszám (dátum) önkormányzati határozat. (7)7 A határozatot a Képviselő-testület évenként 1-től kezdődően folyamatos számozással látja el, melyet tárgy év végén zár le. (8)8 törölve 30.§. A jegyző gondoskodik a Képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat-nyilvántartás formái: - határozatok nyilvántartása sorszám szerint 7 8
Módosította a 2/2008.(I.28.) számú Képviselő-testületi rendelete hatályba lép: 2008. január 29. Módosította a 2/2008.(I.28.) számú Képviselő-testületi rendelete hatályba lép: 2008. január 29.
16
- határozat-kivonatok sorszám szerint növekvő sorrendben - határozatok betűrendes nyilvántartása - határozatok határidő nyilvántartása. A szavazás módja 31.§. (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Nyílt szavazás esetén a képviselő-testület kéz felemeléssel szavaz. Az ülés vezetője gondoskodik a szavazatok megszámlálásáról. (2) A képviselő-testület titkos szavazást is tarthat az Ötv. 12.§(4) bekezdésben foglalt ügyekben A titkos szavazás lebonyolítása és megszervezése a polgármester és a jegyző felelőssége. 9 (3) törölve Névszerinti szavazás 32.§. (1)
A Képviselő-testületi ülésen polgármester, alpolgármester, illetve bármely képviselő javasolhatja a névszerinti szavazás elrendelését, melyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. (2) A névszerinti szavazás lebonyolításáról a jegyző gondoskodik. (3) A névszerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselő „igen”, „nem”, nyilatkozattal szavaz. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az ülés vezetőjének. A szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell. (4) Nem lehet névszerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást írt elő, valamint ha a Képviselő-testület előzőleg döntött a titkos szavazás alkalmazásáról. (A minősített szavazattöbbséget igénylő ügyek jegyzékét a 4. számú függelék tartalmazza)
9
Módosította a 2/2008.(I.28.) számú Képviselő-testületi rendelete hatályba lép: 2008. január 29.
17
A rendeletalkotási eljárás szabályai
főbb
33.§. (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Rendeletalkotási javaslatot tehetnek a képviselő-testület tagjai, polgármester, alpolgármester, képviselő-testület bizottságai, a kisebbségi önkormányzat és a jegyző. (3) Javaslatot tehetnek továbbá település társadalmi, érdekképviseletei és más civil szervezetek vezetői. Javaslatukat a polgármesterhez kell benyújtani, mely javaslatot a polgármester köteles a következő képviselő-testületi ülés elé terjeszteni. (4) Az ülés elnöke kijelöli a rendelet előkészítéséért felelős bizottságot, mely bizottság a rendeleti javaslatot köteles megtárgyalni. A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni a rendelet előkészítésében, ha a tervezetet bizottság, illetőleg szakértő készíti el. (5) A javaslatot az indítványozástól számított 60 napon belül a képviselőtestületi ülés napirendjére kell tűzni. A határidőt a testület meghosszabbíthatja. (6) A képviselő-testület ülésén elhangzott módosító javaslatokat az elnök a kijelölt bizottságnak véleményezésre kiadja, a bizottsági ülés idejére szünetet rendelhet el. a./ A képviselő-testület előbb a módosító javaslatokról, majd a rendeleti javaslat egészéről dönt. b./ A rendelet hiteles, végeleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. A Képviselő-testület ülésén elhangzott módosító javaslatokat az elnök a kijelölt bizottságnak véleményezésére kiadja, a bizottsági ülés idejére szünetet rendelhet el. A Képviselő-testület előbb a módosító javaslatokról, majd a rendeleti javaslat egészéről dönt A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg A Képviselő-testület elhatározhatja rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is. A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik Az önkormányzati rendeletet a Képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet és a határozat akkor tekinthető kihirdetettnek, ha az a polgármesteri hivatal hirdető tábláin egy hétig kifüggesztésre kerül. A rendeletekről a helyi lapban és a Szilas TV képújságjában tájékoztatást kell adni.
18
34.§. (1) A képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját. A rendeletek jelölése a következő formában történik: Nagytarcsa község önkormányzatának…../20…(………….hó…..nap) Képviselő-testületi rendelete. (2) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról A rendelet- nyilvántartás formái: - rendelet-nyilvántartás sorszám szerint a rendelet tárgyának megjelölésével - rendeletek sorszám szerint növekvő sorrendben - rendeletek betűrendes nyilvántartása (3) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát. (4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról (5) A jegyző évente gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, ennek eredményeiről előterjesztést készít a képviselőtestület számára. A jegyzőkönyv 35.§. (1) A képviselő-testület üléseiről az Ötv. 17.§ (1) bekezdésben foglaltak szerint jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. Az üléseken elhangzottakról hangfelvétel készül, amelyet 4 évig adatformátumban, azonosíthatóan meg kell őrizni. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet külön kell kezelni. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá (Ötv. 17.§ 2. bek.). (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - a megjelent képviselők és meghívottak nevét - a tárgyalt napirendi pontokat - a tanácskozás lényegét - a szavazás számszerű eredményét - a hozott döntéseket Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő ) vannak jelen.
19
(3) A jegyzőkönyv kötelező mellékleteit képezi. - meghívó - jelenléti ív - előterjesztés - írásban benyújtott hozzászólás - indítvány - a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet (4) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni: - a napirend tárgyát - az előterjesztőt vagy előterjesztőket - előadókat - hozzászólókat. (5) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A Képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni. (6) A Képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról történő szavazással hozza. A jegyzőkönyvbe rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak. (7) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Képviselő-testület által hozott döntést. Határozat és rövidebb rendelet esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként. (8) Az aláírt , mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjének. (9) A jegyzőkönyvek betekinthetőségről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. (10) A jegyzőkönyv másolatáért az önkormányzat térítési díjat kérhet. (11) A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. (12) A jegyzőkönyvet az iratkezelés szabályai szerint kell irattárazni. A zárt ülés jegyzőkönyveit és írásos anyagait elkülönítve kell tárolni, illetve irattározni. (13) Választópolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselőtestület előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyveibe (Ötv.16.§ 3 bek.)
20
Lakossági fórumok 36.§. (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt társadalmi szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. (2) Azokat a kérdéseket, amelyeket a helyszínen megválaszolni nem lehetett, az önkormányzatnak meg kell vizsgálnia és 15 napon belül a kérdezőnek írásban megválaszolnia. (3) Az önkormányzat egészét érintő ügyekben a különböző fórumok szervezéséről a polgármester javaslatára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. 37.§. (1) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni. (2)A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét. (3)A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő- testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 3. fejezet A települési képviselő A települési képviselő jogai 38.§. (1) A települési képviselő a megválasztásával, illetőleg képviselővé és testületi taggá válásával a település egészéért vállal felelőséget, képviseli a választók érdekeit. (2) A települési képviselők névsorát az 1. számú függelék tartalmazza. (3) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen, vagy az azt követő 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Indokolt esetben a határidő 15 nappal meghosszabbítható. (4) A települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottsági ülésen. A bizottság elnökének akár szóban, akár írásban javaslatot tehet a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására.
21
(5) A települési képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselőtestületet, A megbízó a megbízást szükség szerint írásba foglalja és rögzíti a képviseleti jog terjedelmét. (6) A képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. (7)Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatala intézkedését, amelyre a hivatal írásban 15 napon belül érdemi választ köteles adni. 10 (8) A települési képviselő lemondását szóban, vagy írásban jelentheti be. Szóbeli lemondás esetén jegyzőkönyvezni kell a lemondás tényét. A lemondás egyoldalú jognyilatkozat, így sem tudomásulvételtől, sem elfogadástól nem függ. A lemondás a képviselő által meghatározott időpontban maximum 30 napon belül lép hatályba. Amennyiben a képviselő 30 napon belüli határnapot nem jelöl meg, úgy lemondása a lemondás napján, vagy annak átvételekor lép hatályba. (9) A képviselő-testület tagjai részére tevékenységükkel összefüggő anyagok, dokumentumok másolását a polgármesteri hivatal térítés nélkül köteles elvégezni a költségvetés terhére. Települési képviselők főbb kötelezettségei 39.§. (1) Tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára. (2) Felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint a testület által elrendelt különböző vizsgálatokban. (3) Akadályoztatását haladéktalanul köteles előre jelezni. (4) Kapcsolatot tart a választópolgárokkal és lakosság különböző önszerveződő közösségeivel. (5) Köteles a személyes érintettségét bejelenteni. A képviselő-testület bizottságai Bizottsági feladatok és szervezetek (Ötv. 22.-29.§) 40.§. (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati
10
Módosította a 2/2008.(I.28.) számú Képviselő-testület rendelete hatályba lép: 2008. január 29.
22
ügyekben döntési jogkörrel is felruházható egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szervek. 11 12 , (2) A Képviselő-testület meghatározott feladatok ellátására állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre. Állandó jelleggel a Képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre: Pénzügyi, Oktatási és Településügyi Bizottság Tagjainak száma: 4 fő képviselő, és 3 fő nem képviselő – külsős tag – Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó Bizottság Tagjainak száma: 3 fő képviselő 13
Közbeszerzési Bizottság (Közbeszerzésről szóló 2003.évi CXXIX. törvény alapján) Tagjainak száma: 3 fő
(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze, és vezeti. (4) A bizottságok a feladatkörükbe tartozó ügyekben megtárgyalják a testületi előterjesztéseket. Az abban foglaltakról, különösen a határozati javaslatokról, rendelet-tervezetekről véleményt alkotnak, illetve azokhoz kiegészítő, vagy más javaslatot tehetnek. A bizottság döntés-előkészítése során szakmai javaslatot, információt szerezhet be a Polgármesteri Hivatal útján is amelyhez határidőt és felelőst jelölje meg. (5) A bizottság határozat képességére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (6) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint. (7) A bizottság véleményezi a.) az intézményvezetői állásokra vonatkozó pályázatokat és részt vesz azoknak elbírálásában. b.) szervezi és ellenőrzi a képviselő-testületi döntések végrehajtását, c.) intézkedést kezdeményezhet a polgármesternél, ha a polgármesteri hivatal tevékenységbe hiányosságot, vagy a szükséges intézkedések elmulasztását tapasztalják. (8) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, véleményeket (kisebbségét is) tartalmazzák. A jegyzőkönyvet az elnök és egy kijelölt tag írja alá. Az üléseken elhangzottakról hangfelvétel készül, amelyet 4 évig adatformátumban, azonosíthatóan meg kell őrizni. 11
Módosította a 10/2010.(X.15.) számú Képviselő-testület rendelete. Hatályba lép: 2010. október 18. Módosította a 31/2009.(XII.14.) számú Képviselő-testület rendelete. Hatályba lép 2009. december 16. 13 Módosította a 171/2010. (XII.14.) számú Képviselő-testület határozata. 12
23
(9) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. Kisebbségi vélemény esetén, a véleményt megfogalmazó képviselő is tájékoztatást adhat. (10) Bizottságok taglétszámát és személyi összetételét az alakuló ülést követő testületi ülésen kell megállapítani. Ez bármelyik képviselő indítványára módosítható. (11)14 A bizottság elnökéül és tagjául a polgármester, alpolgármester, a jegyző, kisebbségi önkormányzat elnöke, valamint a hivatal dolgozója nem választható meg. (12) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható. A bizottságok tagjainak névsorát e rendelet 2 számú függelék tartalmazza. (13) A képviselő-testület bizottságába nem választható meg olyan külső tag, akivel az érintett bizottság nem ért egyet. (14) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. (15) A bizottságok működési szabályzatukat az SZMSZ rendelkezéseivel összhangban, ügyrendjükben maguk állapítják meg. Mely az SZMSZ mellékletét képezi. (16) A bizottság tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek. (17) A bizottság munkaterve tartalmazza: - a testületi ülések időpontját és az ülés kezdési idejét - a tervezett napirendek címét - az előterjesztők nevét. (18) A bizottság által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni: - a települési képviselőknek - a jegyzőnek - a bizottságok nem képviselő tagjainak - a munkatervbe felvett javaslat előterjesztőjének. 4.fejezet A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíja, juttatása, költségtérítése 41.§. (1) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnököknek, a bizottságok tagjainak - törvény kereti között - külön rendeletében tiszteletdíjat állapíthat meg (Ötv. 20.§ 2. bek.). (2) A települési képviselő költségtérítésre is igényt tarthat, ha önkormányzati ügyben jár el. (2) A képviselő-testület tagjai igényelhetik a képviselői tevékenységgel összefüggő rendkívüli és szabályos számlával igazolt költségek megtérítését. A rendkívüli kiadás csak akkor számolható el, ha a 14
Módosította a 2/2008.(I.28.) számú Képviselő-testület rendelete hatályba lép: 2008. január 29.
24
képviselő-testület, vagy a polgármester megbízásából ellátott feladattal összefüggésben merült fel. Az ilyen jellegű költségek összegét az éves költségvetésben tervezni kell. (3) A települési képviselő tiszteletdíját az 1994.évi LXIV.tv. (Pttv.) szabályai szerint kell megállapítani. (4) A tiszteletdíj - igazolatlan távollét esetén - mérsékelhető a következők szerint: - első igazolatlan távollét esetén 25 %-kal, - második igazolatlan távollét esetén 50 %-kal, - harmadik igazolatlan távollét esetén 75 %-kal csökken a következő hónap tiszteletdíja (5) A képviselő írásban, vagy szóban köteles előre a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenteni, hogy a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van. (6) Igazolt távollétnek kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki a távollétét előzetesen bejelentette, vagy utólag igazolja. 5. fejezet A polgármester, alpolgármester, a jegyző A polgármester 42.§. (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. (2) A polgármester feladata - az Ötv. 35.§-ba, valamint A helyi önkormányzatok és szerveik, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladatai és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv.-ben foglaltakon kívül - a képviselő-testület működésével kapcsolatban különösen - gondoskodik - a jegyző közreműködésével - a képviselő-testület üléseinek előkészítéséről - ellátja a képviselő-testületi ülésvezetésével kapcsolatos elnöki teendőket - szervezi és ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását - figyelemmel kíséri és segíti a képviselő-testület bizottságainak tevékenységét - biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát - minden képviselő-testületi ülésen beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, illetve az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről
25
felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az sérti az önkormányzat érdekeit (Ötv. 25.§ (2) bek.) - véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben - ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a képviselő-testület külön rendeletben, saját hatásköréből átruház - ellátja az önkormányzat intézményeinek ellenőrzését, amennyiben azok önkormányzati vagyontárgyat kezelnek, vagy önkormányzati támogatást kapnak - a képviselő-testület döntéseit figyelembe véve irányítja a hivatalt, évente beszámol ellenőrző és irányító tevékenységéről-a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a hivatal belső szervezeti tagozódására, munkarendjére, ügyfélfogadás rendjére (3) A polgármester irányítja az alpolgármestert, feladati ellátása során a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a polgármesteri hivatalt. (4) A hivatal tevékenységével kapcsolatban - a képviselő-testület és a bizottságok működésével, feladataival kapcsolatban utasításokat ad a hivatal részére a jegyző útján. - a jegyző útján irányítja a polgármesteri hivatalt - biztosítja a hivatalra háruló legfontosabb feladatoknak vezetői, vagy munkaértekezleten való megtárgyalását. (5) A polgármester együttműködik a különböző társadalmi, egyházi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint a vállalatokkal, vállalkozásokkal és intézményeivel. Ezek vezetőitől jogszabályban előírt körben tájékoztatást kérhet, illetve tájékoztatja őket az önkormányzat fejlesztésének jelentősebb kérdéseiről, velük együttműködési megállapodást kezdeményezhet. (6) A polgármester gyakorolja az egyéb munkáltató jogokat a jogszabályban meghatározott személyek esetében. (7) A Polgármester a soros ülésen a szabadságát a képviselő-testület előtt előre bejelenti, illetve rendkívüli esetekben utólag. A munkáltatói jogkör gyakorlójánál az Alpolgármester, annak akadályoztatásánál a Korelnök ír alá. A szabadság kimutatást – szabadságos tömböt – a hivatal kezeli. -
Az alpolgármester 43.§. (1) 15,16 A polgármester helyettesítésére, a munkájának segítésére a Képviselő-testület az Ötv. 34.§.-a alapján alpolgármestert választ. (2)17,18 Az alpolgármester feladatát társadalmi munkában látják el. 15
Módosította a 10/2010. (X.15.) számú Képviselő-testület rendelete. Hatályba lép: 2010. október 18. Módosította a 2/2008.(I.28.) számú Képviselő-testület rendelete hatályba lép: 2008. január 29. 17 Módosította a 10/2010.(X.15.) számú Képviselő-testület rendelete. Hatályba lép: 2010. október 18. 18 Módosította a 2/2008.(I.28.) számú Képviselő-testület rendelete hatályba lép: 2008. január 29. 16
26
(3)19,20 Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testülete (1/a./2007. és 1/b/2007.) a polgármester helyettesítésére munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester feladatait a polgármester irányításával látja el. A jegyző 44.§. (1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát (Ötv. 36.§ (2) bek.). (2) A jegyzőnek az önkormányzati törvényben és az „A helyi önkormányzatok és szerveik, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladatai és hatásköreiről” szóló 1991. évi XX. tv.-ben foglaltakon kívül az alábbi feladati vannak. a./ A polgármester irányításával gondoskodik a képviselő-testület - üléseinek időben történő előkészítéséről - a testület elé kerülő előterjesztések előzetes bizottsági véleményeztetéséről - az ülések jegyzőkönyvvezetéséről - döntéseinek, testületi előterjesztések, határozati javaslatok jogi véleményezéséről. b./ A jegyző gondoskodik a képviselő-testület bizottsági üléseinek előkészítéséről, megszervezéséről, a jegyzőkönyv vezetéséről, felvilágosítás megadásáról. Szükség szerint biztosítja a hivatal érintett ügyintézőjének jelenlétét az ülésen. Amennyiben a rendeletalkotást kezdeményező nem felsőbb szerv, illetve az önkormányzat képviselőtestület bizottsága, képviselője, hivatala, úgy az önkormányzat hivatalán keresztül megtett indítvány tárgyában előzetesen állást foglal. c./ Felügyel a polgármesteri hivatal tevékenységének törvényességére. Ennek keretében - ellenőrzi a hivatal hatósági tevékenységét - szükség esetén általános, eseti és célvizsgálatot rendel el - dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben - tanácskozási joggal részt vesz a testület és bizottsági ülésein - tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, feladataik végrehajtásáról rendszeresen beszámol a polgármesternek - vezeti a képviselő-testület hivatalát, a polgármesteri hivatal munkáját, gyakorolja a munkáltatói jogokat az ott dolgozó köztisztviselők tekintetében 19 20
Módosította a 10/2010.(X.15.) számú Képviselő-testület rendelete. Hatályba lép: 2010. október 18. Módosította a 2/2008.(I.28.) számú Képviselő-testület rendelete hatályba lép: 2008. január 29.
27
- gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek folyamatos és naprakész vezetéséről - gondoskodik az önkormányzati rendeletek hatályosításáról - gondoskodik a hivatal ügyrendjének, az iratkezelési, adatvédelmi és más belső szabályzatainak elkészítéséről, naprakész tartásáról, illetve ellenőrzi annak végrehajtását - tartós akadályoztatása esetén helyettesítésének módjáról a képviselőtestület dönt - gondoskodik a polgármesteri hivatal folyamatos továbbképzéséről. 6. Fejezet A polgármesteri hivatal 45.§. (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre polgármesteri hivatal elnevezéssel a közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésére és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, valamint az önkormányzat működésének biztosítására (Ötv. 38.§). (2) A képviselő-testület az ügyfelek közigazgatási terhének csökkentésére a munka hatékonyságának fejlesztése, valamint a lakossági kapcsolatok erősítése, és a demokratikus ügyintézés alapelvei figyelembevételével határozza meg a polgármesteri hivatal létszámát, ügyfélfogadási rendjét, a hivatali munkaidőt. (3) A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködését. (4) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét 1 számú melléklet tartalmazza. (5) 21A jegyző javaslatára a polgármester előterjesztése alapján beterjeszti és módosítja a hivatal ügyrendjét. Az ügyrend jóváhagyása után a jegyző elkészíti a munkaköri leírásokat. (6) A hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott módosítja és beterjesztésre kerül a hivatal ügyrendje. Az ügyrend jóváhagyása után a ügyrend szerint működik, amely a hivatal feladatait és belső szervezeti egységek és dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza. (7) A hivatal ügyrendjét a 1. sz. melléklet tartalmazza. (8) 22A polgármesteri hivatal önálló költségvetési szerv. (9) A polgármesteri hivatal belső tagozódása (1 sz. melléklet 5. pont ) (10) A jegyző döntése alapján az érdemi ügyintézők kiadmányozási jogot kaphatnak. A kiadmányozási jogot a jegyző bármikor visszavonhatja. 21 22
Módosította a 2/2008.(I.28.) számú Képviselő-testület rendelete hatályba lép: 2008. január 29. Módosította a 2/2008.(I.28.) számú Képviselő-testület rendelete hatályba lép: 2008. január 29.
28
7. fejezet Az önkormányzat gazdálkodása 46.§. (1) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős. (2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. A költségvetést tárgyaló képviselő-testületi ülésen más napirend - kivéve a sürgősségi ügyeket - nem tárgyalható. (3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét, az állami hozzájárulás mértékét és a beszámolás határidejét az állami költségvetési törvény határozza meg. (4) A képviselő-testület dönt az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, vagy befektetéséről. (5) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkothat. 8. fejezet Szlovák Kisebbségi Önkormányzat 47.§. (1) A településen kisebbségi önkormányzat működik. (2) A kisebbségi önkormányzat külön költségvetéssel rendelkezik. (3) A kisebbségi önkormányzat és a települési önkormányzat kölcsönösségi alapon egymás ülésein megjelennek. (4) 23A képviselő-testület a helyi kisebbségi önkormányzat működéséhez egy irodahelyiséget biztosít, kizárólagos használattal, de az nem akadályozhatja a helyi önkormányzat feladat- s hatáskörének ellátását. A használat egyéb kérdéseiben a polgármester és a kisebbségi önkormányzat elnöke megállapodhatnak. (5) A helyi kisebbségi önkormányzat működéséhez szükséges adminisztrációs (gépelés, fénymásolás stb.) közreműködési szakértelmének biztosítását a polgármesteri hivatal látja el.
9. fejezet
23
Módosította a 32/2008. (XII.15.) számú Képviselő-testületi rendelettel: hatályba lép: 2008. december 16.
29
Záró rendelkezések 48.§ (1) Az SZMSZ megalkotásáról szóló rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, és egyidejűleg a 17/2005.(IV.20.) számú Kt. rendelet hatályát veszti. (2) A helyi népszavazásról a képviselő-testület külön rendeletet alkot. (3) Az SZMSZ mellékleteivel és függelékeivel együtt megküldendő a település képviselőinek. (nyomtatott vagy igény szerint adatformátumban) (4) Az SZMSZ függelékeként kell kezelni: - a települési képviselők névsorát, - a képviselő-testület állandó bizottságainak névsorát, - Bizottságok ügyrendjét, - minősített szavazatott igénylő ügyeket a 4 számú melléklet tartalmazza - a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét.
Győri Péter sk. polgármester
Vad Istvánné sk. jegyző
30
1. számú függelék: Nagytarcsa Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Belső Szervezeti Tagozódása és Működési Rendje Ügyrendek I. fejezet A Hivatal Jogállása, Általános Rendelkezések 1. A Hivatal megnevezése: Nagytarcsa Község Önkormányzatának polgármesteri Hivatala Hivatal)
(továbbiakban:
2. A Hivatal székhelye: 2142 Nagytarcsa Rákóczi u 4. 3. A Hivatal teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 4. A Hivatalt a Polgármester irányítja, vezetője a jegyző. A Pénzügyi, gazdasági egységet a Pénzügyi vezető irányítja, vezetője és felettese a jegyző. 5. Az egységes hivatal belső tagozódása: Titkársági egység, Pénzügyi , gazdasági egység, Igazgatási feladatokat ellátó egység Szociális igazgatási feladatokat ellátó egység , I. fokú építéshatósági igazgatás, I. fokú Adóhatósági igazgatás Iktató Közvetlen jegyzői irányítású munkatársak. II. fejezet A Hivatal Irányítási és vezetése 1. Hivatal Irányítása A Hivatalt Polgármester a Képviselőtestület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja, mely jogkörében: a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésben és végrehajtásban. A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselőtestületnek a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében.
31
2. A Hivatal vezetése 2.1. A hivatal vezetője a jegyző, aki vezetői jogkörben a Hivatal köztisztviselői, illetve közhasznú és közcélú dolgozói tekintetében: Gyakorolja a munkáltatói jogokat. Gondoskodik a Hivatal munkájának megszervezéséről, melynek során közvetlenül utasítja a Hivatal dolgozóit. Koordinálja és ellenőrzi a hivatal belső szervezeti egységeiben folyó munkát. Meghatározza a feladatok végrehajtásának idejét, módját, ütemét. Ellenjegyzi a Polgármester által vállalt valamennyi kötelezettséget. A kifizetések előtt ellenjegyzi az Önkormányzati Hivatal pénzforgalmát. Gondoskodik a Hivatal köztisztviselői állomány továbbképzéséről. Biztosítja a közszolgálati nyilvántartás vezetését és a személyes adatok védelmét. javaslatot tesz a Polgármesternek a Hivatal belső szervezeti tagozódására, a Hivatal munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére. A Hivatal egységes működésére tekintettel, a Hivatali feladatok hatékonyabb ellátása érdekében végleges, vagy ideiglenes átcsoportosítást hajthat végre a belső szervezeti egységek között , s ennek során a hivatal köztisztviselői számára a munkaköri leírásukban nem szereplő egyéb többletfeladatokat is megállapíthat. A testületi munka hatékonysága érdekében együttműködik a bizottságok elnökeivel. Szükség szerint Hivatal egészét érintő kérdésekben összaparátusi értekezletet tart. Gondoskodik a belső ellenőrzésről az általa közvetlenül irányított kiemelt munkatársa által Biztosítja a kiadott feladatok határidőre történő szakszerű és törvényes végrehajtását. A testületi munka hatékonysága érdekében részt vesz a képviselőtestületi és az illetékes bizottságok ülésein. Közvetlenül irányított kiemelt munkatársa által ellátja a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokat. ( Az ISO minősítés megszerzése után.) Elkészíti a dolgozóinak munkaköri leírását. Közvetlenül irányított kiemelt munkatársa által koordinálja az intézmények feladatarányos finanszírozását. 2.2 . A jegyzőt távollétében a jegyző-helyettes helyettesíti, aki a jegyző által adott helyettesítési intézkedésben meghatározott feladatokat látja el. 3. A munkáltatói jogok gyakorlása 3.1. A Polgármester gyakorolja: a, a jegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat. 3.2. A jegyző gyakorolja: A/ a hivatal köztisztviselői tekintetében a munkáltatói jogokat, melynek során dönt: a köztisztviselő kinevezéséről, a közszolgálati jogviszony megszüntetéséről, anyagi és fegyelmi felelősség megállapításáról, továbbtanulásról, tanfolyami részvételről, javadalmazásról jutalmazásról és az önkormányzati rendeletben szereplő egyéb juttatásokról, kitüntetési javaslatról,
32
fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről, önkormányzaton kívüli kiküldetésről, engedélyezi – a szabadságolási terv alapján – az évi rendes szabadság igénybevételét, engedélyezi a megyén belüli kiküldetést (igazolja az útiszámlát, napidíj jogszerűségét), elrendeli a helyettesítést, és annak anyagi elismerésére javaslatot tesz. B/ a közvetlenül irányított munkatársak tekintetében a teljesítmény- értékelési munkáltatói jogkört. 3.3. A jegyző – a Polgármester által meghatározott körben- a Polgármester egyetértése mellett dönt jutalmazásról. III. Fejezett A Hivatal Működési Szabályai 1. Munkarend, Az Ügyfélfogadás rendje A hivatali munkaidő: Hétfő: 1300-1800 Szerda: 800-1600 Péntek: 800-1200. a napi munkaidőn belül a köztisztviselők számára 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A jegyző gondoskodik a ledolgozott munkaidő nyilvántartása és ellenőrzése céljából jelenléti napló vezetéséről, melyben fel kell tüntetni a munkakezdést és eltávozás időpontját. A munkahelyéről önhibáján kívül távol maradó dolgozó akadályoztatásának tényétől haladéktalanul köteles közvetlenül hivatali (jegyzőt) értesíteni. A betegségről szóló orvosi igazolást a dolgozó munkába állása első napján köteles az erre kijelölt köztisztviselőnek leadni. Az országgyűlési képviselőt, a Képviselőtestület tagjait, a Képviselőtestület bizottságának nem képviselő tagjait, a helyi önkormányzatok tisztségviselőit, a központi közigazgatási szervek képviselőit, - lehetőség szerint – az önkormányzat intézményeinek vezetőit soron kívül kell fogadni, részükre a szükséges felvilágosítást megadni a képviselőtestület főállású tisztségviselő (Polgármester) és a jegyző feladataikat kötetlen munkaidőben látják el. – előzetes bejelentés alapján – munkanapokon fogadnak
33
A szabadság igénybevételének rendje A szabadság igénybevételének engedélyezésére a hivatal dolgozói tekintetében az engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik. a szabadságot a hatályos jogszabályoknak megfelelően - a dolgozók igényeinek összesítését követően - a hivatal működőképességének figyelembe vételével az összhivatali érdekekre tekintettel, a tárgyév március 1-ig - jegyző által – jóváhagyott szabadságolási terv szerint kell kiadni. A helyettesítés Rendje A hivatal dolgozói a munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást, ettől azonban a hivatali felettes vezető eltérhet. IV. Fejezet A testületi Döntések Előkészítése és Végrehajtása A döntés – Előkészítés Alapvető Szabályai A Hivatal belső szervezeti egységei szakmailag segítik a tisztségviselők, a Képviselőtestület, a bizottságok munkáját. Szakkérdésekben. az egyes bizottságok elsősorban a működési körüknek megfelelő feladatkört ellátó dolgozó tevékenységére támaszkodnak. Az előterjesztések általános szabályait az SZMSZ tartalmazza. 2. A Végrehajtás Rendje 2.1. A képviselőtestületi határozatok végrehajtásáról a felelősként megjelölt személy köteles gondoskodni. a határozat tárgya szerint illetékes hivatali egység kötelezően közreműködik szakmai végrehajtásban és annak ellenőrzésében. A felmerülő illetékességi vitában a jegyző dönt. 2.2. A döntés ágazati tárgyköre szerinti illetékes – a felelősként megjelölt tisztségviselőkkel együttműködve – ügykörükbe tartozóan kötelesek a végrehajtás érdekében szükséges operatív szervezési intézkedéseket megtenni, az ehhez kapcsolódó feladatokat elvégezni. 2.3. A határozatok végrehajtásáról a határidő lejártát követő Képviselőtestületi ülésein jelentést kell tenni. Amennyiben a határidő és a legközelebbi ülés között tizenöt napnál kevesebb idő áll rendelkezésre, a jelentés a határidőt követő második ülésen esedékes. 2.4. a végrehajtásról szóló jelentést a felelősnek kell összeállítani, amelynek tartalmaznia kell: a határozat számát, gyárát, utalást a rendelkezés tartalmára a beszámolást a végrehajtás tényétől, eredményéről a végrehajtás esetleges elmaradásának, vagy késedelmes teljesítésének okát javaslatot a módosításra, kiegészítésre, szükség esetén a felelőségre vonásra. 2.5. A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
34
V. Fejezet A Hivatal Feladatai 1. A Hivatal Általános Feladatai A képviselőtestület tevékenységével kapcsolatban: szakmailag előkészíti az önkormányzat rendeleteit, a testületi előterjesztéseket, a határozati javaslatokat, biztosítja ezek törvényességét, szervezi az önkormányzat rendeleteinek és határozatainak végrehajtását, elvégzi a végrehajtás ellenőrzését, ellátja Képviselőtestület működésével kapcsolatos egyéb ügyviteli adminisztrációs feladatokat, nyilvántartja a képviselőtestület döntéseit. A képviselőtestület Bizottságai működésével kapcsolatban: biztosítja a feladat jellegének megfelelően a bizottságok működéséhez szükséges szervezési, leírási és ügyviteli feltételeket, gondoskodik a bizottsági előterjesztések, jelentések, beszámolók, egyéb anyagok szakmai előkészítésről, a bizottságokhoz érkező kérelmeket, javaslatokat –igény szerint – szakmailag véleményezi, tájékoztatást nyújt a megvalósítás lehetőségeiről, biztosítja a bizottságok döntéseinek a végrehajtását. A képviselőtestületi tagok munkájának segítése érdekében: elősegíti a képviselők jogainak gyakorlását, köteles a képviselőt hivatali munkaidőben ügyfélfogadáson kívül fogadni, részére a szükséges felvilágosítást megadni, illetve az ehhez szükséges intézkedést megtenni. közreműködik a Képviselőtestületi tagok tájékoztatásának megszervezésében. A tisztségviselők munkájával kapcsolatban: előkészíti a döntéseket, szervezi azok végrehajtását segíti a tisztségviselőket a testületi munkával kapcsolatos Tevékenységében. Ellátja az önkormányzat intézményeivel kapcsolatos igazgatási feladatokat, szakmai segítő tevékenységet folytat. Közreműködik a más közigazgatási, illetve helyi önkormányzati hivatali szervekkel való kapcsolattartásban. További feladatellátás tekintetében a Közszolgálat szabályzat rendelkezik.
35
2. számú függelék Nagytarcsa község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Közszolgálati Szabályzata A Köztisztviselők jogállásáról szóló módosított 1992. évi XXIII. törvény 106§ /6/ bekezdése alapján, valamint Nagytarcsa Község önkormányzat Képviselő-testülete. A Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőket megillető szociális, jóléti és egészségügyi juttatásokról, valamint szociális és kegyeleti támogatásról szóló 7/2001. /XI.05 / . számú önkormányzati rendeletének 7§-a alapján Nagytarcsa Község Önkormányzat Hivatala köztisztviselői közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos, a jegyző általános szabályozási hatáskörébe tartozó kérdésekről a következő közszolgálati szabályzatot állapítom meg: I . fejezet A szabályzat hatálya 1.§ A szabályzat hatálya kiterjed a Nagytarcsa Község Önkormányzat Polgármesterin Hivatalában dolgozó köztisztviselőkre. 2.§ /1/ Az e szabályzatban meghatározott juttatások és támogatások a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott / részmunkaidős / köztisztviselőket munkaidő arányosan illetik meg. /2/ Az e szabályzatban meghatározott juttatásokra és támogatásokra vonatkozó szabályokat a polgármester tekintetében is alkalmazni kell. A munkaidő 3.§ /1/ A munkaidő: hétfő 8.00 órától 18 óráig kedd-szerda- csütörtök 8.00- 16.00 óráig péntek 8.00 - 14.00 óráig tart. 2/2 A munkaidőn belül 12.00- 13.00 óra között napi 30 perc ebédszünetet kell biztosítani, amely a munkaidő része. 3/3 A hivatal ügyfélfogódási rendje: hétfő: 8.00-12.00 óráig 14.00- 18 óráig szerda: 8.00-16.00 óráig péntek: 8.00- 12.00 óráig
36
A jegyző ügyfélfogadási rendje: Hétfő: 8.00- 12.00 óráig /4/ a Polgármesteri Hivatalban ügyfél ügyfélfogadási idején kívül csak rendkívül indokolt, sürgős esetben tartózkodhat. /5/ A Hivatal irodáiban ügyfél egyedül nem tartózkodhat. /6/ A pénzügyi irodán az ügyfelek részére történő pénzfolyósítás ideje alatt az iroda rácsozott ajtaját bezárva kell tartani. 4.§ A 3.§-ban szabályozott munkaidőn túl a Hivatalban a köztisztviselő csak a jegyző engedélyével tartózkodhat, rendkívül indokolt esetben. A takarítás rendje 5.§ /1/ A Polgármesteri Hivatal épületét (Rákóczi u. 4 szám) közhasznú foglalkoztatott dolgozók takarítják ( 2 fő) minden reggel 8.00- 9.00 óra közti időben. /2/ Az /1/ bekezdésben meghatározott időponttól csak rendkívüli indokolt esetben lehet eltérni a jegyző engedélyével. A rendkívüli munkavégzés elrendelése 6.§ /1/ A rendkívüli munkavégzést a jegyző írásban rendeli el. az elrendelést köztisztviselőként külön kell dokumentálni. /2/ Az elrendelés tartalmi következményei: - A hivatal megnevezése, - a rendkívüli munkavégzés időpontjának meghatározása, kezdő és befejező időponttal, a rendkívüli munkavégzés elrendelésének dátuma és időpontja, a munkavégzéssel érintett köztisztviselő neve, beosztása, a köztisztviselő aláírása – a rendkívüli munkavégzésre rendelés tudomásul vételének igazolása, a jegyző aláírása, pecsét. /3/ a rendkívüli munkavégzés munkanapon történő elrendelésének szabályai: az adott napon is rendes munkaidőben köztisztviselő számára akkor lehet rendkívüli munkavégzést elrendelni, ha a rendkívüli munkavégzés elrendelésének tényét a rendes munkaidő lejárata előtt ismertetik az érintettel,
37
az adott napon rendes szabadságon lévő köztisztviselő számára akkor lelet csak rendkívüli munkavégzést elrendelni, ha az adott feladatot Az előzőekben meghatározott személyekkel várhatóan nem lehet elvégezni. /4/ Pihenőnapon és munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés elrendelése a rendes munkaidőben adott napon is foglalkoztatható köztisztviselő számára akkor lehetséges, ha a rendkívüli munkavégzés elrendelésének tényét a rendkívüli munkavégzés időpontját megelőző napon közlik. /5/ a rendkívüli munkavégzés elrendelésének indokoltságáért a jegyző tartozik felelőséggel .Különösen indokolt lehet a rendkívüli elrendelése, ha a képviselőtestületi ülésen a hivatal dolgozójának jelenléte indokolt, mivel részt vett az előterjesztés összeállításában, szaktudására, tájékoztatására szükség lehet, államigazgatási, illetve közigazgatási határidők tartása csak így lehetséges, olyan feladat ellátására kerül sor, melynek időpontja a rendes munkaidőn kívül esik /pl. választás lebonyolítása/ /6/ A rendkívüli munkavégzés elrendelő dokumentumokat évenként elkülönítve kell gyűjteni. A rendkívüli munkavégzés nyilvántartása. 7.§ /1/ A rendkívüli munkavégzés nyilvántartásának célja, hogy a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos ellentételezések megalapozottan , ellenőrzötten történhessenek. /2/ A jegyző megbízásából az igazgatási főeladó köteles a rendkívüli munkavégzés nyilvántartását folyamatosan, naprakészen vezetni. az adatok valódiáságért a jegyző tartozik felelőséggel. /3/ A nyilvántartásban a saját adatai tekintetében a köztisztviselőnek betekintési joga van. /4/ A nyilvántartást évenként kell vezetni. A nyilvántartáshoz meg kell őrizni a nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául szolgáló dokumentumokat. /5/ A szabadidő megállapítására vonatkozó speciális szabály, hogy rendkívüli munkavégzés időtartalmát órára kerekítve is meg kell adni, és továbbiakban már csak a kerekített idővel kell számolni. A kerekítés szabálya: egész órának számít, ha a megkezdett órából a munkavégzés időtartalma eléri, vagy meghaladja a 30percet. A 30perc alatti időtartamot nem szabad figyelembe venni. A Rendkívüli munkavégzés elszámolásának rendje 8.§ /1/ A rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként a köztisztviselőt:
38
jogszabályban meghatározott mértékű szabadidő illeti meg, melyet 30 napon belül ki kell adni, ha a szabadidő kiadása nem lehetséges, azt meg kell váltani. /2/ A szabadidő kiadásának/ megváltásának kifizetésének elészámolása elsősorban a köztisztviselő kérésének megfelelően történhet.
a/ A szabadidő kiadásakor figyelembe kell venni, hogy a szabadidő: - kiadására köztisztviselő kérése alapján kerülhet sor, amennyiben a köztisztviselő a szabadidő kiadását a szabadidő keletkezésétől számított 15 napon belül nem használja fel, illetve nem jelzi, hogy mikor szeretné kivenni, a jegyző meghatározza: a szabadidő kiadásának időpontját, illetve ha a szabadidő kiadása nem lehetséges, intézkedik a szabadidő megváltás kifizetésről b/ A szabadidő kiadása, vagy megváltása csak engedélyezést követően lehetséges. A szabadidő szabadidő megváltás elszámolása szintén az engedély alapján történik. A helyesítésre vonatkozó szabályok 9.§ /1/ Amennyiben a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül helyettesítési díj is megilleti. A helyettesítési díj a köztisztviselőt e helyettesítés első napjától illeti meg. /2/ A köztisztviselőt a helyettesítési díj akkor is megilleti, ha tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesíti, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el. /3/ Nem illeti meg a köztisztviselőt helyettesítési díj, ha a helyettesítés a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő munkaköri kötelezettsége, kivéve azt az esetet amikor a helyettesítésre azért van szükség, merte a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, ha a helyettesítés időtartalma a 30 napot meghaladja. Ugyancsak nem illeti meg a helyettesítési díj a köztisztviselőt, ha a helyettesítés ellátása rendes szabadság miatt vált szükségessé. /4/ A helyettesítési díj mértékét a helyettesítő köztisztviselő illetményének 50% -ában állapítom meg a helyettesítés időarányában. A pecséthasználat rendje 10.§ /1/ A Polgármesteri Hivatalban a köztisztviselőket munkáljuk végzéséhez számozott pecséttel kell ellátni, melyet átvételi elismervénnyel kell átvenni és a közszolgálat megszűnése esetén elismervénnyel kell visszavenni. /2/ A pecsétet úgy kell tárolni és használni, hogy az illetéktelen kezébe ne kerüljön.
39
/3/ Ha a pecsét valamilyen okból elveszik, vagy megsemmisül, azt haladéktalanul jelenteni kell a jegyzőnek. A páncélszekrény használatának rendje 11.§ /1/ A Polgármesteri Hivatal épületében található páncélszekrénybe kell tartani a hivatalos okmányokat: anyakönyveket, anyakönyvi alapiratokat, - nyomtatványokat, házasságkötéshez használt kellékeket, képviselők és köztisztviselők vagyonnyilatkozatait, házipénztár és kulcsát, bélyegzőket, eskütételi nyilatkozatokat /2/ A páncélszekrény ajtaját napközben is zárva kell tartani, kivéve azt az időt, amíg a páncélszekrényben található dokumentumok a szükséges munka elvégzéséhez kivételre kerül. A munka elvégzését követően iratokat, eszközöket, dokumentumokat a páncélszekrénybe azonnal vissza kell helyezni és a páncélszekrényt haladéktalanul vissza kell zárni. /3/ a páncélszekrény kulcsát kulccsal elzárható szekrénybe kell tartani. /4/ A páncélszekrény kulccsal való kinyitására jogosult: a jegyző. Szabadság kiadás, és egyéb munkaidő kedvezmény nyilvántartásának rendje. Szabadságolási terv. 12.§ /1/ A szabadságolási terv összeállítása érdekében a jegyző évente február 15. ig. begyűjti a köztisztviselőknek a szabadságuk kivételével kapcsolatos igényeit. Az igények figyelembevételével, de a közszolgálati feladatok zökkenőmentes elláthatóságát szem előtt tartva kell előkészíteni a szabadságolási terv javaslatot /2/ A köztisztviselők kérését lehetőség szerint figyelembevételével el kell készíteni március 15. ig. a végleges szabadságolási tervet. /3/ A végleges szabadságolási terv egy példányát az igazgatási főelőadó őrzi. /4/ Az igazgatási főelőadó gondoskodik a köztisztviselők nyilvántartásáról. A szabadság- nyilvántartását évenként kell vezetni.
szabadságának
/5/ a szabadság nyilvántartáson fel kell tüntetni: a./ az adott évben a köztisztviselőt megillető fizetett szabadságokat: az alapszabadságot, a pótszabadságokat, a tanulmányi szabadságot, a fenti szabadságok alapján az összes fizetett szabadságot, b./ az adott évben a fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatos adatokat: a szabadság ütemezését és felhasználását.
40
/6/ A szabadság kiadása a szabadság engedély kitöltésével lehetséges. a szabadságot a jegyző engedélyezi. a szabadság engedély alapján a szabadság tényét be kell jegyezni a szabadság nyilvántartásba. Jutalmazás 13.§ /1/ A hivatal eredményes tevékenysége érdekében teljesített szorgalmas, példamutató munkavégzésért, a hivatal szempontjából fontos, váratlanul jelentkező feladatok elvégzéséért, ezen eredmények közvetlen, rövid időn belül történő ösztönzésére a hivatal köztisztviselői jutalomban részesíthetők. /2/ az elismerésre fordítható keret éves méretét a képviselőtestület éves költségvetésében határozza meg. /3/ A jutalmazásnál figyelembe veendő főbb szempontok. Jelentős eredménnyel járó hatékony munkavégzés, Példamutató magatartás, A hivatal eredményes megítélésével összefüggő munkateljesítmény, Egy- egy kiemelkedő színvonalon elvégzett munka, Új munkatársak, gyakornok beilleszkedését segítő tevékenység.
kiemelkedő eredményes
/4/ Az anyakönyvezető a hivatalos munkaidőn túl teljesített szertartások levezetéséért céljutalomban részesül. A céljutalom mértéke alkalmanként az illetményalap 30%-a. Köztisztviselői kitüntetés 14.§ /1/ A kitüntetési javaslat feltétele, hogy a köztisztviselő a hivatalba legalább 5 éve munkaviszonyban álljon. /2/ A kitüntetési javaslatot írásban, a dolgozók előzetes titkos szavazata alapján kell a képviselőtestület elé terjeszteni /3/ Nem javasolható kitüntetésre, aki jogerős fegyelmi határozat, vagy bírói ítélet hatálya alatt áll, illetve eljárás van ellen folyamatban. 24
törölve
Munkába járással kapcsolatos költségtérítés
24
Módosította a 13/2010.(II.15.) számú Képviselő-testületi határozat
41
15. §. /1/ A munkába járással kapcsolatos költségtérítésről szóló 78/ 1993. / V.12./ Kormány rendeletben meghatározott összeggel jár a köztisztviselőnek. /2/ A köztisztviselő írásbeli kérelmére a munkába járást saját gépkocsijával is megolthatja, melynek költsége térítésére az /1/ bekezdésben meghatározott kormányrendelet az irányadó. /3/ a munkába járással kapcsolatos költségeket a házipénztárból minden hó 5.-ig. kell kifizetni. /4/ a köztisztviselőt saját gépkocsi hivatali célú használat esetén költségtérítés illeti meg. A költségtérítésre a 60 / 1992. / IV.1./ Korm. rendeletben meghatározott fogyasztási norma és az APEH üzemanyagáról szóló közleményében meghatározottak szerint jogosult. A saját gépkocsi hivatali célú használatát a hivatal apparátusa esetében a jegyző, a jegyző esetében pedig a polgármester engedélyezi. Munkakör átadás- átvétel szabályai 16.§ /1/ A hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők közszolgatati jogviszonyuk megszűnése esetén kötelesek munkakörüket az új dolgozónak, ennek hiányában a jegyzőnek átadni. /2/ A közszolgálati jogviszony megszüntetése esetén, illetve 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevételét megelőzően a köztisztviselő köteles a nevére iktatott véglegesen elintézett ügyiratokat irattárózni, a munkafolyamatban lévő ügyiratokat egyeztetni. /3/ Az irattárolást és az egyeztetést követően kerül sor a munkakör átadás- átvételére, melynek során rendelkezni kell a munkafolyamatban lévő iktatott ügyiratok további intézkedésről, rögzítve a már megtett közbenső intézkedéseket. /4/ A munkakör átadás- átvétele esetén az ügyintéző az ügyiratokkal előadói munkanaplója alapján köteles elszámolni. /5/ a munkakör átadás- átvételének folyamatát három példányában készülő jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet az átadó és átvevő ír alá és a jegyző tartozik készjegyével ellátni. /6/ Az elkészült jegyzőkönyv egy példánya az átadónál, egy példánya az átvevőnél marad. egy példányt át kell adni a személyi ügyekkel foglalkozó előadónak a személyi anyaghoz.
II. Fejezett A köztisztviselők szociális, jóléti kulturális, kulturális, egészségügyi juttatásainak mértéke, feltételei, az elbírálás és az elszámolás rendje, valamint a visszatérítés szabályai.
42
17.§ /1/ Az e szabályzat szerint biztosítható juttatások megilletése és kifizetése csak az önkormányzat képviselőtestülete a hivatal költségvetésében biztosított keret terhére történik. /2/ A juttatások fedezetéül szolgáló keret a képviselőtestület rendeletében meghatározott módon, valamint az e szabályzatban rögzített feltételek figyelembevételével használható fel. A juttatások fajtái. 18.§ Hivatalunkban a köztisztviselők juttatásai az 1992.évi XXIII. törvény 49/F. alapján: a) b) c) d) e) f) g) h) i)
családalapítási támogatás, szociális támogatás, illetményelőleg, tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás, munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet, egészségügyi támogatás, ruházati költségtérítés, SZÉP kártya formájában nyújtott támogatás, étkezési utalvány (a mindenkor hatályos SZJA . tv szerint kedvezményes adózással adható mértékben.)
A g),h)i) juttatások éves mértéke legfeljebb a köztisztviselői éves illetményalap 80% - a + az SZJA tv. alapján kedvezményes adózással adható étkezési utalvány járulékokkal növelt éves összege. Az itt felsorolt juttatások összege bruttó értéken számítandóak. Családalapítási támogatás 19.§ /1/ a családalapítási támogatás adható annak a köztisztviselőnek, akinek adott költségvetési évben gyermeke születik, illetve házasságot köt. /2/ A támogatás feltétele, hogy a köztisztviselő gyermekével egy háztartásban éljen, a gyermek születési anyakönyvi kivonat másolatát igazolásképpen bemutatja. Házasságkötés esetén a házassági anyakönyvi kivonat bemutatása. /3/ A támogatás kérelemre illetve hivatalból is megállapítható, ha a köztisztviselő felhívásra az iratokhoz csatolja a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, illetve ha a köztisztviselő /2/ bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. /4/ A köztisztviselőt gyermekenként illeti meg a támogatás /5/ Amennyiben a gyermek mindkét szülője a hivatalnál köztisztviselő, minkét köztisztviselő saját jogán megilleti a támogatás.
43
/6/ A családalapítási támogatás mértéke: gyermekenként az illetményalap 100% -a. házasságkötés estén az illetményalap 100%.-a. /7/ A támogatás elbírálásakor a kérelmet a gyermek(ek) születés szerinti sorrendjébe kell elbírálni. /8/ A támogatás kifizetése a jegyző támogatást megállapító döntése, valamint a támogatás feltételéül meghatározott dokumentum benyújtása alapján történhet. A támogatás a döntést követően 8 napon belül kell kifizetni. /9/ A kifizetett támogatásról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: A köztisztviselő nevét, A támogatás jogcímét, a vonatkozó ügyiratszámot, A kifizetés összegét, módját, időpontját, hivatkozási számát. /10/ A házasságkötési támogatás a köztisztviselő, mint vissza nem térítendő támogatást kapj. Szociális támogatás 20.§ /1/ A köztisztviselőnek a következő szociális támogatások adhatók: eseti szociális segély, temetési segély, beiskolázási segély. /2/ A támogatások feltételei. A támogatások a szociálisan rászorult személy írásbeli vagy szóbeli kérelme alapján adhatók./ A szóbeli kérelemről feljegyzést, jegyzőkönyvet kell készíteni. A támogatás adható kérelem nélkül is, hivatalból, ha az érintett személy támogatása indokolt. /3/ Eseti szociális segély adható annak a köztisztviselőnek, aki átmenetileg életkörülményeit negatív befolyásoló rendkívüli élethelyzetbe került, vagy időszakosan gondokkal küzd. A rendkívüli élethelyzetbe kerülés indokai lehetnek, pl. elemi csapás, egészségügyi állapottal kapcsolatos kiadások / gyógyszer, gyógykezelés/ . /4/ Temetési segély adható annak a köztisztviselőnek, aki házastársa, élettársa, gyermeke meghalt személynek tartásra köteles hozzátartozója volt, és eltemettetésről gondoskodott. /5/ Beiskolázási segély adható kérelemre annak a köztisztviselőnek, akinek vele közös háztartásban élő gyermeke nappali rendszerű oktatásban részesül. A kérelem mellé csatolni kell a gyerek iskolalátogatási igazolását is. /6/ A támogatás mértéke:
44
1./ Az eseti szociális segély mértéke alkalmanként a köztisztviselői illetményalap 100%-a. 2./ A temetési segély mértéke a köztisztviselői illetményalap 100%-a, 3./ beiskolázási segély mértéke, gyermekenként: általános iskolásnak a ktv. illetményalap 30%-a, középiskolásnak a ktv. illetményalap 40%-a, felsőfokú tanulóknak a ktv. illetményalap 50%.-a, /7/ Az eseti szociális segély egy évben két alkalommal adható, de indokolt esetben ennél többször is folyósítható. a segély iránti kérelem tárgyában a kérelem beérkezésétől számított három napon belül kell dönteni. /8/ A temetési segélyről a kérelem beérkezését, illetve a hivatal tudomására jutott segélyezési helyezetnél az annak észlelését kettő napon belül kell dönteni. A temetési segély egy adott költségvetési évben a köztisztviselőnek többször is folyósítható, ha a segélyezés feltételeinek megfelelően helyzetbe kerül. /9/ A beiskolázási segély évente egy alkalommal iskolakezdéskor/ szeptember hónapban/ adható. /10/ A segély a támogatást megítélő okirat alapján a hivatal pénztárosa közvetlenül a házipénztárból kézpénzben fizeti ki a döntést követő napon. Illetményelőleg 21.§ /1/ Illetményelőleg felvételére az a köztisztviselő jogosult, akinek közszolgálati jogviszonya a hivatalban legalább egy éve fennáll. /2/ Az illetményelőleg írásban előterjesztett kérelemre állapítható meg. /3/ Illetményelőleg a köztisztviselő részére évente legfeljebb két alkalommal állapítható meg, feltéve, hogy az előzőleg felvett illetményelőleg összegét teljes egészben kiegyenlítette. /4/ Az illetményelőleg összegét úgy kell megállapítani, hogy az egyéb levonások mellett hat hónap alatt levonható legyen, és a levonás összege havi nettó illetmény 33%-nak a hatszorosát nem haladhatja meg. /5/ az illetményelőleg irántikérelemről a jegyző jogosult dönteni. Az illetményelőleget az engedélyező döntést követő két napon belül ki kell fizetni a hivatal házipénztárából. /6/ nem állapítható meg illetményelőleg annak a köztisztviselőnek, akinél a levonás feltételei nem biztosítottak / pl. GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság stb./ /7/ A felvett illetményelőleg összegét a köztisztviselő a felvételről számított maximum 6 hónap alatt havi egyenlő részletben köteles visszafizetni, oly módón , hogy annak visszafizetése az adott költségvetési évben megtörténjen. /8/ Az illetményelőleget az engedélyező jegyzői döntést követő két napon belül ki kell fizetni a hivatal házipénztárából.
45
/9/ Az illetményelőlegekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: A köztisztviselő nevét, vonatkozó ügyiratszámot, Az illetményelőleg összegét, kifizetésnek módját, hivatkozási számát. Visszafizetésre előirt időpontot, részletek összegét, A visszafizetési részletek befizetésnek időpontját és hivatkozási számát. /10/ Az illetményelőleget a köztisztviselő, mint visszatéríthető támogatást kapja. Az illetményelőleg engedélyező dokumentumát a Magyar Államkincstár Pest Megyei Területi Igazgatóságnak meg kell küldeni, az illetményből történő levonás céljából. /11/ Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az illetményelőleg- tartozás fennállásának időtartalma alatt szűnik meg, úgy a tartozás fennmaradó részét egy összegben köteles visszafizetni. Tanulmányi képzés, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás. 22.§ /1/ Tanulmány, képzés, továbbképzés, nyelvtanulási támogatás annak a köztisztviselőnek adható, aki: iskolarendszerű, nem iskolarendszerű, tanfolyami képzésen vesz részt, a képzéssel kapcsolatban tanulmányi szerződéskötést vállalja. /2/ A támogatást írásban előterjesztett kérelemre állapítható meg. /3/ A támogatás mértéke köztisztviselőként: iskolarendszerű képzés esetén a képzéssel kapcsolatos igazolt költség 100%-a, a képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás esetében képzésenként a képzésessel kapcsolatos igazolt költség 100%-a /4/ A támogatás elosztásánál előnyt élveznek azok a köztisztviselők, akik olyan oktatás vesznek részt, melynek a hivatal szakmai működésének színvonalát emelik , vagy melynek az érintett köztisztviselők munkakörére előirt végzettség megszerzésére irányulnak. /5/ A támogatást adott költségvetési időszakra lehet megítélni. /6/ A támogatást csak a tanulmányi szerződés megkötését követően az abban foglaltak alapján lehet kifizetni. A szerződésben pontosan meg kell határozni, hogy mely költségek minősülnek a képzéssel kapcsolatos költségnek, s az egyes költségekről milyen bizonylattal kell elszámolni. A köztisztviselő által vállalt feltételek teljesítése igazolásának határidejét, A hivatal által vállalt kötelezettségek/ költségek megtérítés/ határidejét. /7/ A támogatásokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: A köztisztviselő nevét,
46
A támogatásnyújtásra vonatkozó ügyiratot, A támogatás összegét, kifizetésének módját, időpontját, hivatkozási számát, A támogatás esetleges visszafizetésére vonatkozó adatokat, befizetett összeget. /8/ Ha a támogatást a köztisztviselő, mint vissza nem térítendő támogatást kapja, akkor a támogatás visszafizetéséről akkor kell rendezni, ha a köztisztviselő a tanulmányai szerződésben foglalt olyan kötelezettségeinek nem tett eleget, melyet a szerződés szerint is a támogatás visszafizetésének kötelezettségét vonják maguk után. 23. § Törlésre került 24.§. Törlésre került 25. § 25
/1/. Egészségügyi támogatás: - monitoros szemüvegvásárláshoz munkáltatói hozzájárulás 100 %-ban - egészségbiztosítási pénztári számlára történő munkáltatói hozzájárulás, melynek összege a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott kedvezményes adókulcson juttatható összeg 50 %-a.
/2/. A támogatásokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: A köztisztviselő nevét, A támogatásnyújtásra vonatkozó ügyiratot, A támogatás összegét, kifizetésének módját, időpontját, hivatkozási számát, A támogatás esetleges visszafizetésére vonatkozó adatokat, befizetett összeget. 26.§ /1/ Széchenyi Pihenő Kártya formájában nyújtott támogatás: Az 1995.évi CXVII. törvényben foglaltak az irányadók. A támogatásokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: A köztisztviselő nevét, A támogatásnyújtásra vonatkozó ügyiratot, A támogatás összegét, kifizetésének módját, időpontját, hivatkozási számát, A támogatás esetleges visszafizetésére vonatkozó adatokat, befizetett összeget. 27.§. 25
Módosítva: 6/2008.(II.25.) sz,. Képviselő-testületi rendelete alapján. Hatályba lép: 2008. január 1.
47
/1/Ruházati költségtérítés. A támogatásokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: A köztisztviselő nevét, A támogatásnyújtásra vonatkozó ügyiratot, A támogatás összegét, kifizetésének módját, időpontját, hivatkozási számát, A támogatás esetleges visszafizetésére vonatkozó adatokat, befizetett összeget. Záró rendelkezések 28.§ /1/ A szabályzat 2005. május 1-jén lép hatályba. /2/ A szabályzat hatálybalépése előtt megkötött szerződéseket a szabályzat nem érinti. /3/ A szabályzatban foglaltakról a hivatal köztisztviselőit tájékoztatni kell. A köztisztviselők a szabályzatban foglaltak megismerését aláírásukkal igazolják. Nagytarcsa, 2005. május 1.
Vad Istvánné jegyző A szabályzat tartalmát megismertük, tudomásul vettük. …………………………………………… ……………………………………………… …………………………………………… ……………………………………………… …………………………………………..
…………………………………………
…………………………………………… ……………………………………………… …………………………………………… ……………………………………………… …………………………………………… ……………………………………………… …………………………………………… ……………………………………………… …………………………………………… ……………………………………………… …………………………………………… ……………………………………………… …………………………………………… ………………………………………………
48
1.számú melléklet Átruházott hatáskörök jegyzéke Polgármester 1./ 500.000,. Ft +ÁFA összeghatár alatti bekerülési költségű munkák esetében pályázat kiírása nélkül dönthet 2./ 500.000,- Ft összeghatárig a működési kiadások, támogatások körében a működési tartalék keret terhére eljárhat azzal a kikötéssel, hogy a soron következő rendelet módosítás alkalmával be kell számolnia döntéseiről, valamint ezek pénzügyi kihatásairól 3./ Temetési támogatás nyújtása 4./ Köztemetés 5./ Szociális otthoni elhelyezés 6./ Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság elismerése Szociális, Egészségügyi, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság 1./ Időskorúak járadéka 2./ Rendszeres szociális segély 3./ Ápolási díj 4./ Átmeneti segélyek, mind pénzbeli, mind természetbeni formájú 5./ Felsőoktatási intézményekben tanulók ösztöndíja 6./ Lakásfenntartási költségekhez hozzájárulás Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó Bizottság 1./ Nyilvántartja és kezeli a Képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozatát 2./ Minden évben a jogszabályban foglaltak szerint elkészíti és kiadja a vagyonbevallási nyomtatványokat 3./ Átnézi és vezeti a nyilatkozatot leadó képviselők névsorát
49
2.számú melléklet A minősített szavazattöbbséget igénylő ügyek jegyzéke Minősített többség szükséges: Közterület elnevezéséhez, emlékmű állításához A Képviselő-testület hatáskörének átruházásához és visszavonásához Közalapítvány létrehozásához Kötvénykibocsátásához, befektetéshez vagy más, a költségvetés által nem részletezett kiadáshoz Az önkormányzat tulajdonába kerülő, vagy az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképesség vagy forgalomképtelenné minősítése Az önkormányzat vagyona feletti tulajdonjog gyakorlásának átruházása Helyi népszavazásra irányuló kezdeményezés elutasításához, valamint népszavazás elrendeléséhez Ingatlan elidegenítési tilalom alóli felmentés megadásához
50
3. számú függelék A települési képviselők névsora Rimóczi Sándor Vilmos polgármester Molnár László alpolgármester Dr. Kazinczy Erzsébet Kmeczik Gábor Vilmos bizottsági elnök Dr. Mészáros Sándor Morva István Szulágyi Tibor
Széchenyi u. 13.. Tessedik u. 44. Múzeumkert u. 13. Bocskai u. 62/1.. Zrínyi u. 26. Tessedik u. 9. Akácfa u. 21.
51
4.számú függelék 26,27Pénzügyi,
Oktatási és Településügyi Bizottság
Kmeczik Gábor Vilmos elnök Dr. Kazinczy Erzsébet elnökhelyettes Morva István tag Szulágyi Tibor tag Hrumó Miklós külső-tag Koszták Rudolf külső-tag Rónai Pálné külső-tag 28Vagyonynyilatkozatot
Bocskai u. 62/1. Múzeumkert u. 13. Tessedik u. 9.. Akácfa u. 21. Csontváry M. u. 4. Múzeumkert u. 15. Hársfa u. 6/a.
Nyilvántartó
Bizottság Dr. Kazinczy Erzsébet tag Dr. Mészáros Sándor tag Szulágyi Tibor tag 29,30Közbeszerzési
Bizottság
Molnár László elnök Morva István tag Tóth Erika tag
26
Módosította: 114/2010. (X.15.) számú Kt. határozattal Módosította: 187/2009.(XII.14.) számú Kt. határozattal 28 Módosította: 113/2010. (X.15.) számú Kt. határozattal 29 Módosította: 171/2010. (XII.14.) számú Kt. határozattal 30 Módosította: 98/2009.(VI.22.) számú Kt. határozata 27
Múzeumkert u. 13.. Zrínyi u. 26.. Akácfa u. 21. Tessedik u. 44. Tessedik u. 9. ..
52
…. számú függelék Nagytarcsa Község Képviselő-testületének Pénzügyi, Oktatási és Településügyi Bizottsága Ügyrendje A Pénzügyi, Oktatási és Településügyi Bizottság (továbbiakban: Bizottság) a Képviselő-testület 17/2005.(IV.20.). Önkormányzati rendelet 40.§-ban (továbbiakban: SZMSZ) kapott felhatalmazás alapján a módosított 1990. évi LXV. tv. (Ötv.) rendelkezéseit figyelembe véve működésének részletes szabályait az alábbiak szerint határozza meg: I. Általános rendelkezések 1. A szabályzat célja a Bizottság működési feltételeinek biztosítása, feladatainakés hatáskörének, kapcsolat rendszerének meghatározása. 2. A Bizottság állandó bizottságként működik. A Bizottság elnevezése: Nagytarcsa Község Képviselő-testületének Pénzügyi, Oktatási és Településügyi Bizottsága 3. A Bizottság általános feladta: Mindazoknak a hatásköröknek az ellátása, melyeket a törvény vagy a Képviselőtestület a Bizottság hatáskörébe utal. 4. Az Ötv. 27. és 92.§.(13)-(14) bekezdésében foglalt feladatok ellátása céljából a Bizottság elnöke a - polgármester és jegyző útján - folyamatos kapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoport és a műszaki iroda kijelölt előadóival. II. A Bizottság működése 1.a.) A Bizottság elnökből, bizottsági tagokból (állandó, ideiglenes) áll. b.) A Bizottság, tekintettel összetett feladatára, kéri fel (határozatában) az ideiglenes tagokat (továbbiakban: albizottság). Albizottságot hozhat létre egy-egy bonyolultabb döntés előkészítésére, hosszabbtávú koncepció kidolgozására, továbbá minden olyan ügyben melyet a bizottság indokoltnak tart. c.) A Bizottság elnöke képviseli a Bizottságot. Távollétében az általa megbízott bizottsági tag, látja el feladatait (általános elnökhelyettes). A bizottság állandó jelleggel is választhat elnökhelyettest, akit megbízhat önálló terület irányításával, az elnök rendszeres tájékoztatása mellett. 2. A Bizottság elnökének feladatai: - összehívja és vezeti a Bizottság ülését, - gondoskodik a Bizottság határozatainak, javaslatainak megfelelő továbbításáról, beszámol a képviselő-testületnek a Bizottság működéséről - együttműködni köteles a képviselő-testülettel, a polgármesterrel és más Bizottság elnökével, - javaslatot tesz a bizottsági tagok közötti munkamegosztásra,
53
- gondoskodik a Bizottság hatáskörébe utalt képviselő-testületi előterjesztések elkészíttetéséről és előterjeszti a képviselő-testületi ülésre, - a Bizottság tagjai bevonásával, elkészíti a Bizottság éves munkájáról, a Testületnek szóló beszámolót. Igény esetén a cikluszáró testületi beszámoló elkészítésében közreműködik. - az Ötv. 26 §.-a szerinti személyes érintettségét legkésőbb az ülés napján a polgármesternek bejelenti. A kizárásról a Bizottság minősített többséggel dönt (Ötv. 15.§.). 3. A Bizottság tagjainak feladatai: - köteles részt venni a Bizottság ülésein (távolmaradását, előzetesen a Bizottság elnökének az ülés napján 14 óráig bejelenteni), - a Bizottság munkájában tevőlegesen részt venni, közreműködni a Bizottság határozatai előkészítésében és végrehajtásában, a Bizottság elnökének iránymutatása szerint, - az Ötv. 26 §.-a szerinti személyes érintettségét legkésőbb az ülés napján a polgármesternek bejelenti. A kizárásról a Bizottság minősített többséggel dönt (Ötv. 15.§.). 4. A Bizottság szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tart ülést. 5. A Bizottság éves munkatervet készít. A munkatervre javaslatot tehet: - Bizottság elnöke, - Bizottság tagja, - települési képviselő, - polgármester, - jegyző, - önkormányzat intézményeinek vezetői 6. A munkaterv tervezetét a Bizottság elnöke minden év december 15-ig a Bizottság elé terjeszti. A Bizottság egyidejűleg dönt a munkaterv elfogadásáról. A bizottság feladatkörének lényeges változása esetén, a változást megerősítő testületi döntést követő 60 napon belül, felül kell vizsgálni a korábban elfogadott munkatervet és indokolt esetben, azt módosítani kell. 7. A Bizottság ülésére meghívót kell küldeni, mely a Bizottság elnökének döntésétől függően történhet írásban vagy szóban. Írásbeli meghívót kell küldeni, ha a Bizottság a képviselő-testület ülésének napirendi pontjához kapcsolódó ügyet tárgyal. 8. A Bizottság ülésére meg kell hívni: - Bizottság tagjait - Képviselő-testület tagjait - napirendi pontok előadóit, - Jegyzőt 9. Bizottság ülését össze kell hívni, ha - képviselő-testület határozattal vagy - a Bizottság elnöke, - három bizottsági tag, - a polgármester
54
a napirendet is tartalmazó – írásbeli - indítvánnyal kéri (rendkívüli ülés) 10. A rendes ülésre szóló meghívót a Bizottság ülésének napját megelőző 3 nappal kell kézbesíteni. A nyilvánosság biztosításához az ülés időpontjáról a meghívót a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni és lehetőség szerint, a Honlapon is meg kell jelentetni. 11. Az írásos előterjesztéseket legkésőbb a bizottsági meghívóval együtt kell kézbesíteni. Lehetőség szerint az írásos anyagokat adatformátumban is meg kell küldeni. Rendkívüli ülés esetén legkésőbb az ülés megkezdése előtt ki kell osztani. A Bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben készült előterjesztéseket a Bizottság tagjai és a Képviselőtestület tagjai kaphatnak. 12. A jegyzőkönyvet a Bizottság által - a jegyző javaslatára - kijelölt Polgármesteri Hivatal dolgozója vezeti. A kijelölésről a Bizottság legkésőbb az alakuló ülést követő ülésen határoz. A Bizottsági összekötő részletes feladatait a Bizottság működésével kapcsolatban a munkaköri leírása tartalmazza. A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül kell elkészíteni, ezzel egyidejűleg a jegyzőkönyvet véleményezésre a jegyzőnek átadni. Véleményezés után a polgármesterhez is megküldeni tudomásulvétel céljából. 13. A Bizottság munkája során köteles érvényesíteni az Ötv. és az SZMSZ rendelkezéseit. 14. A Bizottság feladat-és hatásköre kiterjed: a. döntés-előkészítésre: - feladatkörében megtárgyalja a képviselő-testületi előterjesztéseket, és rendeleteket, amelyeknek az önkormányzat költségvetésére pénzügyi kihatása van. - előkészíti a helyi adó bevezetéséhez kapcsolatos képviselő-testületi döntéseket, - a település környezetvédelmi helyzetének javítását szolgáló koncepciót, b. véleményezésre: - az intézményvezetői állásokra vonatkozó pályázatokat, - rendelet-tervezeteket, - az önkormányzat éves költségvetés tervezetét, a gazdálkodásról szóló féléves és éves beszámoló jelentést, - a település infrastrukturális fejlesztésére, - a rendőrséggel, a katasztrófavédelem szervezeteivel kapcsolatos együtt-működési forma kialakítására, - a település szépítésére és környezetvédelmi feladataira, c. javaslattételre: - képviselő-testület határozataira, - rendelet alkotás vagy rendelet módosítás kezdeményezése. - képviselő-testület napirendi pontjaira, - más Bizottság napirendi pontjaira, - a jóváhagyott éves költségvetésen belül a tartalék felhasználására, d. ellenőrzésre: - feladatkörében szervezi és ellenőrzi a képviselő-testületi döntések végrehajtását, - az önkormányzat éves költségvetés tervezetét, a gazdálkodásról szóló féléves és éves beszámoló jelentést,
55
e. intézkedés kezdeményezésre: - környezetkárosítás észlelése esetén, f. döntésre: - a képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott ügyek, - a Bizottság ügyrendjének, munkatervének jóváhagyása, g., figyelemmel kísérésre: - feladatkörében a képviselő-testületi döntések végrehajtása, - a településfejlesztési koncepció és az éves fejlesztési javaslatok megvalósulása, - a közterület rendjének helyzete és szükség esetén javaslatot tesz annak korszerűsítésére, - a közbiztonság rendjének helyzete és szükség esetén javaslatot tesz annak korszerűsítésére, h. Értékeli a település környezetvédelmi helyzetét, i., Részt vesz különböző környezetvédelmi akcióban (pl.: parlagfű irtás) g. Felügyeli az éves költségvetés végrehajtását, a gazdálkodó egységek pénzügyi, gazdasági tevékenységét, h. Továbbá mindazon feladatok-és hatáskörök ellátása, melyet a képviselő-testület a Bizottság hatáskörébe utal 15. A Bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Ötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. 16. Bizottság minden tagja köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magán titkot megőrizni. III. A Bizottság kapcsolat rendszere 1. A külső szervekkel a Bizottság elnöke vagy az általa felkért bizottsági tag (állandó vagy eseti jelleggel) tart kapcsolatot. 2. A Polgármesteri Hivatal a Bizottság elnökének intézkedésére biztosítja a Bizottság működéséhez szükséges technikai, adminisztratív feltételeket. Az intézkedés végrehajtásáról a bizottsági összekötő gondoskodik. 3. A Bizottság döntése alapján összevont bizottsági ülést tarthat más Bizottsággal. Az ülés összehangolásáról, vezetéséről a Bizottság elnökei megállapodnak, azonban határozataikat a Bizottságok külön-külön hozzák meg.
IV. Záró rendelkezések 1. Az ügyrend a Bizottság jóváhagyásával lép hatályba.
56
2. A Bizottság elnöke az ügyrendet tájékoztatás céljából, a bizottsági jóváhagyást követő rendes ülésen, a képviselő-testület elé terjeszti. 3. Az ügyrendet a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadását követő harmadik Bizottsági ülésig kell elfogadni. 4. A Bizottság ügyrendjét – bármelyik tag javaslatára – módosíthatja. A módosító javaslatról nyílt szavazással, szótöbbséggel, az ügyrend elfogadásáról minősített többséggel határoz. 5. Az ügyrend jóváhagyását követő módosításokról a Bizottság elnöke a soron következő testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. 6. Az ügyrendet jogszabály vagy az SZMSZ - ügyrendet érintő kérdésekben történő - változtatása következtében módosítani kell A módosítások kezdeményezéséről, a Bizottság elnöke gondoskodik. 7. A Pénzügyi, Oktatási és Településügyi Bizottság Ügyrendje az SZMSZ 4. számú függelékét képezi.
Az Ügyrendet a Bizottság 2011. április 11.-i ülésén elfogadta!
57
5. számú függelék Hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke Rendeletek száma 4/1992. 7/1996. 9/2000. 10/2000. 11/2000. 14/2000. 15/2000. 2/2001. 4/2001. 15/2001. 16/2001. 20/2001. 17/2002. 1/2003. 4/2003. 11/2003. 12/2003. 13/2003. 19/2003. 20/2003. 1/2004. 2/2004. 7/2004. 12/2004. 15/2004. 16/2004. 17/2004. 3/2005 4/2005. 7/2005. 11/2005. 14/2005. 15/2005. 18/2005. 19/2005. 20/2005. 28/2005. 33/2005. 34/2005. 9/2006. 18/2006. 19/2006. 2/2007. 8/2007.
Rendeletek címe Helyi népszavazás és népi kezdeményezés Belterületbe csatolás, építési előírás Növényvédelem Belterületbe vonás Rágcsálók irtása Belterületbe vonás Utca elnevezés Locsolási kedvezmény Helyi Építési Szabályzat Utcák elnevezése Víz-, és csatornarákötés Oktatás, nevelés koncepció Belterületbe vonás Belterületbe vonás Nyelvpótlék Alsórétek dűlő szab. Terv. Közművelődésről Háziorvosi körzetek Utca elnevezés Utca elnevezés Berken aluli szab. Terv. Jókai utca feletti szab. Terv Utca elnevezés Közterületek tisztántartása Utca elnevezés Talajterhelés Öregszőlők szabályozása Legkisebb ülterési távolság Köztisztviselői illetmény Védett terület meghatározása Kitüntetések, díjak Víz-, és csatornarendelet Állattartás Közterület használat Temetőkről, temetkezésről Víztorony feletti terület 066/35-36 összevonás Államigazgatási ügyek Avar és kerti hulladékégetés Helyi adók Hulladékgazdálkodás Építményadó és telekadó bevezetése Önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás Önkormányzat és lakosság együttműködési hozzájárulás Újonnan belterületbe vont területek építési tilalom elrendelése
16/2007. 17/2007. 20/2007. 29/2007. 8/2008. 9/2008. 3/2009. 20/2009. 21/2009. 9/2010. 14/2010. 15/2010. 19/2010. 21/2010. 1/2011.
58 Ingatlanok átminősítése 0147/2, 0157/11, 12, 15 hrsz. 063 hrsz-ú ingatlan cseréjéről SZMSZ Zeneiskola térítési díja Szociális rendelet Lakbér. Rendelet hatályon kívül helyezése Nagytarcsa útjainak elnevezéséről Mezőőri rendelet Nagytarcsa útjainak elnevezéséről Képviselő-testület tiszteletdíjáról Tisztaudvar rendes ház Étkezési térítési díjak Helyi adórendelet Építési tilalom elrendelése Közterület rendelet
