1. Értelmezze, és csoportosítsa a globális problémákat. Olyan társadalmi, gazdasági és környezeti (ökológiai) jelenségek és folyamatok, amelyek hatása nem szűkíthető le országos, regionális, vagy térségi szintre, hanem a Föld egészére kiterjed, és elhárítása, vagy kezelése is csak globális méretekben valósítható meg. Két fő csoportra oszthatjuk: humán problémák: (túlnépesedés, szegénység, éhezés, analfabétizmus, jövedelemkülönbségek növekedése), és az ökológiai problémák: (kimerül. erőforrások hiánya, a megújulók szennyeződése, degradálódása, a biológiai sokféleség veszélyeztetettsége, globális felmelegedés, savas esők, ózonréteg vékonyodása, a hulladék rohamos növekedése, stb) 2. Miért mondhatjuk, hogy az utóbbi évtizedben jelentősen felerősödtek a globális problémák? A globális problémák felerősödésének okai: egyrészt mennyiségi változások: az emberiség létszáma, és gazdasági tevékenysége a bioszféra méreteihez képest is jelentősen növekedett, másrészt minőségi változások: a termelési, közlekedési, távközlési technika gyors fejlődése nemcsak a termelés hatékonyságát, de a környezeti (negatív) hatását is jelentősen megnöveli. 3. Miért mondhatjuk azt, hogy az ökológiai problémák a szegénység kérdésének kezelése nélkül nem oldhatók meg? Mert a globális kérdések megoldása minden nép összefogását, együttes cselekvését igényli, de a súlyos gazdasági nehézségekkel, szegénységgel küzdők számára nem az ökológiai problémák, hanem az éhezés leküzdése az elsődleges. 4. Melyek a humán világkrízis főbb elemei? A humán világkrízis elemei: túlnépesedés, szegénység, éhezés, analfabétizmus, jövedelemkülönbségek növekedése. 5. Melyek az ökológiai világkrízis elemei? Az ökológiai világkrízis elemei: kimerül. erőforrások hiánya, a megújulók szennyeződése, degradálódása, a biológiai sokféleség veszélyeztetettsége, globális felmelegedés, savas esők, ózonréteg vékonyodása, a hulladék rohamos növekedése, stb). 6. Hogyan értékelhetjük gazdasági szempontból a Föld népességének gyors ütemű szaporodását? A gyors népességnövekedés és fogyasztás bővülés ellentétben áll a Föld ökológiai rendszerének, és meg nem újuló erőforrásainak véges voltával. 7. Hogyan oszlik meg a népesség növekedése az egyes régiók között? Egyenlőtlen az elosztás. A fejlett országok népessége stagnál, vagy fogy, (pl. Magyarország népessége fogy), a fejlődő országokban azonban gyorsan nő a népesség (évente 92 millióval gyarapodott a Föld lakossága 90-es években, ebből 88 millió a fejlődő országokban született). 8. Mutassa be a Föld népességnövekedési ütemének, és a világ élelmiszertermelés növekedési ütemének viszonyát 1960-2000 között! 1960 és 1988 között a világ élelmiszer termelésének növekedési üteme 3% körül volt, ami jóval meghaladta a népesség növekedési ütemét (1,8 %-ot). Az 1990-es évektől azonban változott a helyzet. A világ élelmiszer termelésének növekedési üteme jelentősen csökkent, (0,7%-ra), így a népesség növekedésének üteme jóval nagyobb az élelmiszer kibocsátás növekedési üteménél, és ez felveti egy esetleges élelmiszer hiány jelentkezését a jövőben.
9. Milyen erőforrások lendítették fel a mezőgazdasági termelést az 1960-as évektől, és számíthatunk-e ezekre a forrásokra a jövőben is? Az iparszerű mezőgazdasági technológia, a vegyszerhasználat növekedése (műtrágyák, növény védőszerek), az öntözés kiterjesztése, a bőterm. fajták nemesítése jelentősen megnövelte a mezőgazdasági kibocsátást. Mindezt biztosította a bőven rendelkezésre álló olcsó energiaforrás, a kőolaj. Mára sok problémát vet fel az iparszer. mezőgazdasági technológia, a műtrágyák rontják a termőföld minőségét, szennyezik a vizeket, a növényvéd. szerekre immunissá válnak a kártevők, egyre fokozni kell a vegyszer adagokat, és változtatni azokat, csökken az öntözésre használható édesvíz készlet, és ráadásul jelentősen emelkedik az energia ára. Úgy tűnik hosszú távon nem számíthatunk azokra az erőforrásokra, amik a múltban a jelentős mezőgazdasági növekedést eredményezték. 10. Hogyan értelmezi azt a tényt, hogy csökken a vízkészlet, miközben a Föld nagyobb része víz? Az állandó körforgásban lévő édesvízkészlet mennyisége csökken azáltal, hogy túl sok az olyan víz felhasználás, ami kivonja a vizet a körforgalomból. Az un. fosszilis vízkészlet is csökken, nagy a kitermelés, és utánpótlás nincs. 11. Miért tekintjük problémának, hogy évente több ezer faj kipusztul a Földön? Minden ami él. tiszteletet és megőrzést kíván, mint az ökológiai rendszer része valamilyen szerepet be is töltenek az élőlények az életünkbe, hiszen mi magunk is az ökológiai rendszer részei vagyunk. A törzsfejlődés sok évmillió alatt hozta létre az élő szervezetek genetikai információit, amely értéket jelent az emberiség számára még akkor is, ha nem is ismerjük jelenleg ezeket pontosan, és nem tudjuk értelmezni nagy részüket. Gazdasági értelemben is hasznosnak tekinthetjük a körülöttünk levő élővilágot: a vadon élő szervezetek „szolgáltatásai” ( oxigén termelés, hulladékok lebontása, éghajlat kiegyenlítő szerep stb) ingyenesek, de ha a gazdaságnak kellene ezeket biztosítani, az nagyon sokba kerülne. Az élővilág szolgáltat egy sor fontos anyagot a gyógyszer és egyéb iparnak, alapanyagot a nemesítők számára, stb. 12. Milyen anyagok okozzák a globális felmelegedést, tehetünk-e ez ellen valamit? Az un. üvegházgázok a felső légkörben egyre nagyobb mennyiségben találhatók, ami az éghajlat kutatók szerint néhány fokkal emeli a Föld globális hőmérsékletét. Az üvegházgázok: széndioxid, nitrogénoxidok, ammónia, metán. Legnagyobb jelentőség. a széndioxid, mert ennek növekvő mennyisége a fosszilis tüzelőanyagok meredeken növekvő felhasználásával kapcsolatos, és éppen ez az amire hatni tudunk. A fosszilis energiahordozók használatának mérséklése, és a megújuló energiaforrások felé fordulás, valamint az energiahatékonyság javítása lehetővé tenné a széndioxid kibocsátás mérséklését. 13. Milyen változások várhatóak a globális felmelegedés következtében a Földön? A sarki jég olvadása, a tengervízszint emelkedése, parti városok víz alá kerülése, a zonális növényzet pusztulása, éghajlati zónák megváltozása, a csapadék megoszlás változása térben, és időben. 14. A világ energiagazdasága ma döntően a főfosszilisőenergiahordozókon alapszik. Milyen problémákat okoz ez? Légszennyeződés növekedése, a magas légkörben az üvegház gázokkoncentrációjának növekedése globális felmelegedéshez vezet, savas esők, nem termelődnek újra, a készleteink végesek, előbb-utóbb elfogynak, a meglevő készletek igen egyenlőtlenül
oszlanak el a Földön, azokban az országokban ahol nagy készletek állnakrendelkezésünkre fosszilis tüzelőanyagokból, gyakran jelentős a politikai labilitás, ami bizonytalanná teszi az ellátást. 15. Szerkessze meg az olcsó energiára alapozott technológiai kötöttségek kialakulásának folyamatábráját! Az olcsó energiára (hajtóanyag) alapozódott a közúti közlekedés fejlesztése (utak, autópályák, parkolók, szervizek kiépítése, a városszerkezet átalakítása alvó, kertvárosokkal, bevásárlási szokások átalakítása a bevásárlóközpontok építésével, a vasúti hálózat fejlesztésének leállítása. Mire kiderültek a közúti közlekedés súlyos hátrányai (levegőszennyezés, zsúfoltság, dugók, balesetek stb) már vaskos gazdasági érdekek szólnak a fennmaradásuk mellett, hiszen óriási tőkét kötöttek le a szektorban, és nem lehet már leállítani a társadalmat az autózás kényelméről. 16. Mondjon példákat a fogyasztói társadalmakra jellemz. pazarló fogyasztásokra saját környezetéből. Egyszer használatos termékek vásárlása, gyenge minőségű, gyorsan szemétre kerülő termékek vásárlása, divat és presztizs termékek használata, gyors váltogatása, a folyóvíz használata fürdésnél, mosogatásnál, a csöpögő csap javításának halasztása vízpazarlás, lámpák, és eszközök üzemeltetése akkor is ha nem használjuk azokat aktuálisan, a nem energia takarékos háztartási gépek vásárlása energia pazarlás, a rosszul beállított autó, az autó használata rövid távon stb üzemanyag pazarlás. 17. Soroljon fel érveket arra, hogy évről évre növekednünk, gazdagodnunk kell. Ugyanakkor milyen hátrányai vannak a tartós növekedésnek? A családok az életszínvonalukat szeretnék növelni, a vállalati szférának ahhoz, hogy a versenyben jobban megállja a helyét, technikai fejlesztéseket kell végeznie, amire annál jobb az esélye minél nagyobb, tőkeerősebb. A költségvetésnek is mind több adóbevételre van szüksége ahhoz, hogy az oktatási rendszer a közbiztonság, a művészetek támogatása, stb. a szükséges mértékben fejlődjék. Ugyanakkor a szüntelen gazdasági növekedés ellentétben áll a bolygónk ökológiai rendszerének, erőforrásainak végességével. 18. Milyen hiányosságai alapján állíthatják, a GDP nem méri valósághűen az életszínvonal értékét? Bizonyos dolgokat, amelyek értékek, pl. házimunka, közösségi tevékenységeket nem veszi számításba, más dolgokat, ami nem érték viszont beleszámít a GDP értékébe, pl. katasztrófa elhárítás, bűnüldözés, stb. A GDP további hiányossága hogy csak az eredményeket összegzi, az eredmények létrehozása közben elszenvedett veszteségeket, pl. környezeti károkat nem vonja le, tehát míg a tőke amortizációját figyelembe veszi, a természeti tőke amortizációját nem. 19. Mutassa be a fejlődés eredményeit reálisabban jellemző új makromutatókat! NEW (Nettó Economic Welfare) a GDP értékéből levonja a rövid távon nyílvánvaló környezeti károk értékét. HDI (Human Development Index) az anyagi jólét mellett a születéskor várható élettartamot, és az iskolázottsági szintet is figyelembe veszi. ISEW (Index of Sustainable Economic Welfare) az átlagos fogyasztás mellett a jövedelemelosztási egyenlőtlenségeket, és a természetben okozott károk (a közvetetten és hosszabb távon jelentkezőket is) költségeit is figyelembe veszi. 20. Mit tapasztalhatunk, ha összehasonlítjuk a GNP és az ISEW mutatójának alakulását 1950 és 1990 között az USA-ban?
Az 1970-es évekig az Isew mutatója is növekedett, de kisebb mértékben mint a GDP, azóta azonban az ISEW mutatója inkább csökken, míg a GDP továbbra is meredeken nő, a két érték egyre távolabb esik egymástól. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági növekedés olyan nagy tehertétel már a Föld ökológiai rendszerére, hogy nemcsak mérsékli az elértnek látszó eredményeket, hanem egyenesen csökkenti azokat. Úgy látszik, hogy gazdagodunk, mert növekszik az anyagi javak tömege amit elfogyaszthatunk, de ugyanakkor olyan súlyos kártételek keletkeznek az ökológiai rendszerekben, ( erózió, vízszennyezés, kimerül. erőforrások, stb. ) amelyek a gazdagodás mértékénél nagyobbak, így összességében valójában nincs gazdagodás, inkább szegényedés. 21. Mit értünk környezetgazdálkodáson? A környezetgazdálkodás magába foglalja a természeti erőforrásokkal való Gazdálkodást, azaz változó szükségletek kielégítése az igénybevett erőforrások minimalizálása mellett. 22. Értelmezze és hasonlítsa össze a társadalmak növekedését, ill. fejlődését! A növekedés mennyiségi gyarapodást jelent, több lesz a termék, vagy szolgáltatás. A fejlődés mennyiségi változás nélkül is végbe mehet, javul a termék vagy szolgáltatás minősége. 23. Magyarázza meg, a pigoui adó, a gazdasági tények alapján miért nem határozható meg? Milyen etikai kérdések vetődnek itt fel? Pigou a társadalom különböz. egységeinek okozott externális költségeket adó formájában kívánta az okozó vállalkozásokra kivetni. Ezek az externális költségek szétszórtan igen sok gazdasági szereplőnél jelentkeznek, sok esetben pénzben nem jól mérhetőek (pl. egészség károsodás), időben is elhúzodnak, tehát nehéz a nagyságát pénzben megállapítani. 24. Jellemezze a Schumacker által bevezetett felelős gazdálkodást! Felelős gazdálkodás: egy beruházási döntés során, vagy az alkalmazni kívánt technológia kiválasztásakor a lehetséges alternatívák közül ki kell szűrni azokat, amelyek túl nagy ökológiai vagy humán kockázattal járnak, és a fennmaradó alternatívák közül kell kiválasztani a gazdaságilag legelőnyösebbet. 25. Hasonlítsa össze az alternatív és a hagyományos közgazdaságtan értékrendjét, közgazdasági vizsgálódásuk tárgyát! Az alternatív közgazdaságtan vizsgálja a gazdálkodás teljes rendszerét, nem csak a monetarizált áru világot, és értékrendjében első helyre a humán és ökológiai értékeket helyezi, és csak ezután a gazdasági értékeket. Ezzel szemben a hagyományos közgazdaságtan csak azokat a tevékenységeket tekinti gazdaságinak, amelyek pénz közvetítésével bonyolódnak (monetarizált), és az anyagi fogyasztás növelését helyezi preferenciái élére. 26. Hogyan értelmezi azt a kijelentést, hogy "az alternatív közgazdászok értékrendjének bevezetése paradigmaváltozást igényelne a társadalomtól"? Paradigmának tekintjük azt a legalapvetőbb mindenek feletti célt, amelyet megfogalmaz a közgazdaságtan a gazdálkodás fő céljaként. Ez az alapvető cél pedig a folyamatos gazdagodás, a gazdasági növekedés tartós fenntartása. A közgazdasági elméletek tehát avval foglalkoznak, hogyan gazdálkodjunk a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokkal úgy, hogy az maximális növekedést eredményezzen. Nem számol ez a gondolkodás azzal, hogy a növekedésnek a természeti erőforrások oldaláról korlátai vannak, ezek a források ugyanis nem végtelenek, ezért nem szolgálhatnak alapul vég nélküli folyamatos
növekedésnek. Erre hívja fel a figyelmet az alternatív közgazdaságtan, tehát a gazdálkodás alapvet. célja nem lehet a folyamatos gazdasági növekedés, mert az hosszútávon fenntarthatatlan, hanem csak olyan ütemű, jelleg. növekedés, amit megenged a természeti erőforrások készlete, ill. megújulása, azaz a növekedést alá kell rendelni a környezet biztosította lehetőségeknek! 27. Vajon miért késlekedik a környezeti makroökonómia megválaszolni azt a kérdést: mekkora terhet rakhatunk a "Föld hajóra"? Föld eltartó képességének meghatározása nemcsak természettudományos és gazdasági ismereteket igényel, hanem fontos etikai kérdések megválaszolását is. Ilyen etikai kérdések lehetnek, hogy milyen igények kielégítése fogadható el az egyes emberek vonatkozásában, mekkora különbségek reálisak a fogyasztásban, megengedhető-e hogy egyes vidékeken éhezzenek az emberek, milyen egészségügyi szolgáltatás legyen kötelez. minden régióban, stb. Ezek tehát nem igazán gazdasági kérdések, sokkal inkább politikaiak, ésnehézközmegelégedésre szolgáló válaszokat adni, ez jelentősen késlelteti a környezeti makroökonómia kidolgozását. 28. Fogalmazza meg a fenntartható fejlődés követelményeit, és azokat a feltevéseket, amelyek mellett igazak! 1. A megújuló természeti erőforrások felhasználása csak a megújulás ütemében történhet, 2. A meg nem újuló természeti erőforrások kitermelési ütemének csökkentése, azért, hogy tovább tartson a készlet, és több idő legyen a helyettesítésről gondolkodni. 3. A hulladék képződését mérsékelni kell arra a szintre amely mennyiséget képes befogadni a földi ökoszisztéma. Ha a fenti követelmények nem teljesülnek globálisan a Földön, akkor erőforrás szűkösség lép fel, feltéve hogy a természeti javak és tőkejavak korlátlanul nem helyettesíthetők egymással. 29. Mi a magyarázata annak, hogy olyan gyorsan népszerű lett, és mindenki számára elfogadható a fenntartható fejlődés gondolata? Azért terjedt el rövid idő alatt a fenntartható fejlődés gondolata, mert nem igényel paradigma váltást! Azaz nem követeli a társadalmaktól azt, hogy mérsékeljék a gazdasági növekedést, csökkentsék a fogyasztást, hanem csak azt, hogy jobb hatékonysággal használják fel a forrásokat, kevesebb anyag és energia felhasználással érjék el ugyanazokat a javakat (nem azt propagálja hogy szálljunk ki az autóból, hanem azt, hogy kisebb fogyasztású, kevésbé szennyez. autóba üljünk át.). 30. Foglalja össze a fenntartható energiastratégia lényegét! A fenntartható energia stratégia nélkülözhetetlen elemei: a, az energia hatékonyság javítása, más néven az energia intenzitás javítása, ami azt jelenti egy egységnyi nemzeti jövedelmet minél kisebb energia ráfordítással termeljünk meg (energiatakarékos gépek, izzók, fűtés, stb). b, az energia szerkezet átalakítása: miszerint a fosszilis tüzelőanyagok használatának mérséklése, és a megújuló energiahordozók ( nap, szél, biogáz, stb) használatának növelése. 31. Milyen főbb változásokat kell bevezetni a fenntartható mezgazdasági stratégiák megvalósításához? - A vegyszer használat mérséklése (szélső esetben teljes elhagyása: bio termelés) -takarékoskodás a vízzel és az energiával - A termés fokozás biológiai módszereinek alkalmazása -alkalmazkodás az ökológiai adottságokhoz.
32. Hogyan változik a fenntartható energiagazdaság szerkezete? (Mit kell mérsékelni, miért? Mit kell bővíteni, miért?) A fenntartható energia gazdálkodásban vissza kell szorítani a szén használatát, mérsékelni a kőolaj energetikai célú felhasználását, a földgáz használat szinten tartása, vagy kis mérték. növelése kívánatos. Azért indokolt ez a változtatási irány, mert: - A fosszilis tüzelőanyagok égetése növeli a globális felmelegedés kockázatát, - Jelentős légszennyez. hatású (Szén, kén, egyéb szennyezőanyagok) -korlátozott készlet áll rendelkezésre, (el fog fogyni) -a készlet igen egyenlőtlenül oszlik el a Földön, és ahol nagyobb a készlet bizonytalan a politikai helyzet. Másik fontos irány: bővíteni szükséges a megújuló energia hordozók használatát, aminek indokai: - Megújulók, használatuk során nem fogynak el, -többnyire nem okoznak jelentős környezetszennyezést, - Noha ingyen állnak rendelkezésünkre, az egyszeri beruházási költségük jelentős, ezért jelenleg drágák , így elterjesztésük állami támogatást igényel. 33. Hogyan értelmezi az energiaintenzitást, valamint hatékonyságát, és milyen értéket vesz fel ez a mutató a fejlődő és fejlett országokban? Az energiaintenzitás, vagy energiahatékonyság értéke azt mutatja mennyi energia felhasználással termel meg egy gazdaság egységnyi nemzeti jövedelmet, energiafelhasználás/GDP. A fejlett országokban sok műszaki fejlesztéssel jelentősen csökkentették az egységnyi nemzeti termékre jutó energia felhasználását, az energia hatékonyság mutatója jó, de mivel több nagyságrenddel nagyobb nemzeti jövedelmet termelnek és fogyasztanak abszolút mértékben mégis sokkal nagyobb az energiafogyasztásuk. A fejlőd. országokban rossz az energia hatékonyság, tőkehiány miatt kevéssé tudnak újítani, viszont sokkal kisebb a nemzeti jövedelmük, így abszolút mértékben kisebb az energia fogyasztásuk a fejlett országokhoz képest. 34. Értelmezze az ipari ökológia feladatait! Az ipari ökológia elnevezés azt a törekvést igyekszik a nevében is jelezni, hogy a termelést megközelítően olyan körfolyamattá kívánja alakítani mint az ökológiai rendszerek működésében is tapasztalható, ahol nincs hulladék, mert minden ami egyes élőlények számára hulladék, az más élőlények számára éppen táptalaj, feldolgozzák azt, és körfolyamatba viszik az anyagáramlást. Az iparban ez azt jelenti, hogy a nyersanyag feldolgozás során képződő, illetve a fogyasztási hulladékot visszavezetik a termelésbe gazdaságosan másodnyersanyagként újrahasznosítják azt. Tehát az ipari ökológia képviselői azt a feladatot tűzik maguk elé, hogy a lehetséges maximális mértékben visszaforgassák (reciklálják)a hulladékot, a termelésbe. Ezt a célkitűzést akkor tudják hatékonyan elérni, ha már a termék tervezés fázisában gondolnak arra, hogy lehet homogén anyagokhoz jutni a termék elhasználódása után. 35. Gyűjtsön össze ötleteket, mit tehet az egyén a globális problémák kezelésével kapcsolatban, vagy milyen módon segíthetné a gazdaság fenntarthatóvá alakítását!Miért kell a kimerülő természeti erőforrások árába belekalkulálni a lehetőség költséget is, mitől függ annak nagysága? A környezettudatos fogyasztó igyekszik vásárlásai során figyelembe venni a környezeti tényezőket is, hazai terméket vásárol, mert az kisebb szállítási teherrel sújtja a környezetet, kevésbé szennyez. termékeket választ, energia takarékos, víztakarékos berendezéseket vásárol a háztartásába, takarékoskodik a vízzel, (pl megjavíttatja a csöpög. csapot), energiatakarékos izzót használ, törekszik tömegközlekedést használni
amikor az ésszerűbb, jobb minőségű terméket választ, ami hosszabb ideig használható, és nem kerül igen rövid idő alatt szemétre, igyekszik nem pazarolni az anyaggal, energiával, stb.A kimerül. természeti erőforrás esetén a hatékonysági kritérium módosul, az ár nem a termelés határköltségével lesz egyenlő, mint újratermelhető termékeknél, hanem a határköltséghez még hozzá kell számítanunk a lehetőség költséget (opportunity cost) ami azt az értéket képviseli, amit a jövőben kaphatnánk, ha nem most termelnénk ki az adott erőforrást. Kimerül. erőforrás ára= termelés határköltsége (MC)+ opportunity cost. Ez az opportunity cost vagy royalti, vagy bérleti díj a tőkekamatlábnak megfelelő százalékban nő az időben. A royalti értéke azonban nem nő a végtelenségig, hiszen minél inkább nő a kimerülő forrás ára, annál nagyobb a törekvés a gazdaságban, hogy helyettesítsék más termékkel. 36. Mitől függ, és hogyan határozható meg a fenntartható használat mértéke? A megújuló természeti erőforrások fenntartható használata szempontjából az optimális egyedszám az, ahol maximális a hozam (szaporodás). A megújuló erőforrás mennyiségének növekedése ugyanis függ az induló egyedszámtól, és a környezet eltartó képességétől. Ha kisebb a kitermelés mint a hozam (szaporodás), nem használtuk ki a lehetőséget,a környezeteltartóképességét, ha viszont nagyobb a kitermelés mint az adott időszak hozama, akkor fogyni kezd az állomány. Tehát a fenntartható használat azt jelenti, hogy a megújulás mértékének megfelelően, vagy annál kisebb ütemben termeljük ki az erőforrást. 37. Mikor van szükségkorlátozó védelemre (szabályozásra) a megújuló természeti erőforrások fenntartható használatának biztosítása érdekében? Akkor van szükség beavatkozásra (szabályozásra), ha a kitermelés üteme nagyobb mint a természetes megújulás (szaporodás) mértéke, ekkor fogyni kezd az állomány, kisebb egyedszám esetén a hozam a (szaporodás ) is kisebb, ami a kitermelés magas szintje mellett tovább fogyatkozik. Végül teljesen kimerül az az erőforrás, ami fenntartható használat mellett tartósan újratermelődött volna. 38. Értelmezze a megőrzési árat, milyen tényezők befolyásolják annak nagyságát? A megőrzési ár a megújuló természeti erőforrások túlzott kitermelésének megakadályozására szolgáló közgazdasági szabályozó eszköz. Ha a kereslet-kínálati viszonyok olyanok, hogy többet termel ki a gazdálkodó a megújuló forrásból mint amennyi megújul, akkor kell alkalmazni a megőrzési árat, azért, hogy kompenzálja a kitermel. jövedelem csökkenését a kitermelés visszafogása miatt. Ilyenkor a megújuló természeti erőforrás ára a kitermelés határköltségén felül még a megőrzési árat is magába foglalja. A megőrzési árat befolyásolja: - A banki kamatláb (fordított arányban). - Az erőforrás jövőben várható ára. - A kitermelés költségeinek jövőben várható változása. - Az aktuális egyedszám és az eltartó képesség viszonya. 39. Miért fontos, hogy értékeljük a nem kitermelhető (in situ) természeti javakat is monetáris formában? A befektetőnek döntenie kell: a természeti erőforrás kitermelésébe, vagy megőrzésébe ( táj turisztikai hasznosítása) fektesse a pénzét, tehát az alternatív felhasználásokat össze kell hasonlítanunk. A természet értékelése azért is fontos, mert a társadalmi értéksorrendbe így jobban besorolható, jelzi a természetvédelem jelentőségét, a döntéshozók számára jobban megfogható.
40. Gyűjtsön köznapi példákat arra, hogy cselekedeteinkben, választásainkban valójában értékeljük a természeti javakat! Mindennapi tapasztalat, hogy a lakáspiacon egyforma méretű, komfortfokozatú, felszereltségű lakást drágábban tudnak értékesíteni zöldövezetben, mint zajos, erősen beépített környezetben. Ez nem más, mint a vásárló értékelése, hajlandó többet fizetni a jó környezetért. 41. Milyen értékrészekből tevődik össze a természeti környezet teljes gazdasági értéke? A környezet teljes gazdasági értékét adja: - a használattal összefüggő jelenlegi használati érték, - a használattal nem összefüggő, választási lehetőség értéke, - az önmagában való, vagy belső értékű 42. Milyen módszereket ismer a természet teljes gazdasági értékének becslésére? Könyvünkben szerepel 3 direkt módszer a környezet értékelésére: az élvezeti (hedonic) ár módszere, a feltételes értékelés módszere, és az utazási költség módszer. (153-158. oldalakon) 43. Jellemezze a gazdaságon kívül rekedt hatásokat, az externáliákat, és foglalja össze azok közgazdasági következményeit! Az externália olyan piacon kívüli gazdasági hatás, amely módosítja 3. személy ( se nem eladó, se nem vevő) jólétét, mégsem kell fizetni érte, nem szándékosan idézik elő. Közgazdasági következményei:mivel a piaci ár alakulásban csak a vállalat belső költségei játszanak szerepet, a külsők nem, így az áruk ára alacsonyabb mint a valóságban, ezért többet termelnek belőle, a termelési erőforrások elosztása nem optimális. Mivel a külső költségek okozása (pl. környezetszennyező füst, szennyvíz stb) nem jár költséggel, ingyenes, semmi nem korlátozza a vállalatok környezetszennyezését, túl sok szennyezést termelnek, a termékegységre jutó szennyezés is túlzottan nagy. 44. Mutassa be a pigoui adó nagyságát, és az externália optimális mértékét! Pigou az externáliák internalizálását kívánta megvalósítani, azaz a külső költségek belsővé tételét azáltal, hogy a szennyez. vállalatra adót vet ki. Az adó nagyságát a külső költségek nagysága alapján kívánta megállapítani. Ez jó elgondolás, csak nehéz pontosan számszerűen megállapítani a külső (externális) költségeket.Az optimális környezetszennyezés annál a termelési mennyiségnél van, ahol az egyéni tiszta határhaszon (MNPB) éppen megegyezik az externális határköltségekkel (MEC). Ennél kisebb termelés esetén nagyobb az egyéni haszon, mint a társadalomra háruló költség, érdemes folytatni a termelést, ennél nagyobb termelés esetén azonban nagyobb a társadalomnak okozott külső költség, mint az egyéni haszon, ilyen mértékig növelni a termelést már nem racionális. 45. A külső gazdasági hatások mely típusait ismerte meg, mondjon mindegyikre példát! Pozitív externália a méhész gyümölcsös mellé települése: több lesz a gyümölcs, nagyobb a jövedelem, de ezért a gyümölcsös semmit nem tett, ingyen jutott hozzá. Negatív externália: a cementgyár kéményén távozó por, és szennyezőanyag a lakosságban előforduló légúti megbetegedések számát növeli, ez gyógyszerkiadások betegállományok formájában költséget jelent a lakosságnak (csökken a jólét) a cementgyár mindezért nem kér pénzt, ingyen adja (nem fizet kárpótlást). Technológiai externália : a levegő, víz, talajszennyezés, zaj szennyezés, stb, Pénzügyi externália a forgalom változás által
okozott jólét módosulás: pl a bevásárlóközpontok elszívják a vásárlókat a kis belvárosi üzletekből, ott visszaesik a forgalom. 46. Gondolja át milyen externális hatásai vannak egy jelentősebb közútfejlesztésnek! Negatív technológiai externália egy családi ház számára, hiszen növekszik a por, szennyezés, zaj az út mentén, ami mérsékli a ház értékét is. Ugyanakkor pozitív pénzügyi externália egy útmenti étterem számára, hiszen jelentősen nő a forgalom, és így a bevétel. 47. Mondjon példákat közjavakhoz, ill. magánjavakhoz kötődő externális hatásokra, pozitív és negatív, technológiai és pénzügyi externáliákra! A 45-ös kérdésben már válaszoltunk, lehet további példákat is keresni. 48. Hogyan érhető el, hogy a szennyező termelő addig a mennyiségig folytassa tevékenységét, amíg MNPB = MEC-el? Úgy, hogy megadóztatjuk a vállalatot. Akkora adót kell kivetni, hogy a MNPB görbe balra lefelé tolódásával abba a pontba keresztezze a vízszintes tengelyt, ahol az MNPB=MEC. 49. Milyen hibát követünk el, ha a termelést adóztatjuk az externáliák internalizálása céljából, és hogyan kerülhetjük el ezt a hibát? Ha a termelést adóztatjuk, tehát úgy érjük el a környezet szennyezésének mérséklését, hogy csökkentjük a termelést akkor nem ösztönözzük a vállalatot szennyezés csökkentő technológia bevezetésére. Márpedig éppen az a cél, hogy a szennyezést csökkentsük. Ezért jobb, ha a szennyezést adóztatjuk, mert ekkor minden technológia fejlesztés, ami csökkenti a környezetbe jutó szennyezést, nyereséget hoz , kevesebb környezetterhelési adót kell fizetnie a vállalatnak. 50. Hogyan oldotta meg Pigou az externáliák internalizálását, és milyen hiányosságai vannak Pigou modelljének? Pigou a termelés adóztatásával tette belsővé a külső költségeket, ezzel visszaszorítva magát a termelést. Ez azért nem hibátlan megoldás, mert egységnyi termelés akkor jár egységnyi szennyezéssel, azaz a szennyezés akkor arányos a termeléssel, ha változatlan technológiával dolgozunk. Ha azonban új technológiai eljárást vezetünk be, lehet hogy n. a termelés volumene, a szennyezés mégis csökken. Hiányossága még Pigou modelljének, hogy tiszta piaci versenyt tételez, ez ma már nem valós, és az adó nagyságának, az externális költségnek a meghatározása nem könnyű, és nem olcsó, ezért ettől a szabályozási formától eltekintünk napjainkban. 51. Szemléltesse egy példán keresztül a Coase tétel lényegét, milyen kritika vethet. fel a Coase tétellel kapcsolatban? A Coase tételt nem kell tudni. 52. Milyen lehetőségei vannak a szennyező termelőnek csökkenteni környezetszennyezését, és mi alapján dönt, melyik eljárást választja? A termelő vagy csökkenti a szennyező termelését, vagy csökkenti a szennyezés kibocsátást, a káros emissziót. A termelő azt a megoldást választja ami számára olcsóbb. Ha túl drága a szennyezés csökkentő technológia, akkor inkább környezetterhelési adót fizet, ha olcsóbb csökkenteni a szennyezést, akkor azt teszi, és nem fizet adót. 53. Hogyan kell elosztani a szabályozó hatóságnak a szennyezéselhárítási kötelezettségeket több szennyező között? Úgy, hogy az végezze a szennyezéselhárítás többségét, akinek ez a legolcsóbb. 54. Mikor mondhatjuk azt, hogy a környezetpolitika hatékony?
Ha ösztönöz a szennyezés csökkentő technológia váltásra, ill. a kívánt környezetminőséget a lehető legkisebb ráfordítással éri el. 55. Melyik a hatékonyabb szabályozó eszköz a szabvány, vagy az adó? Attól függ, hogy milyen meredekségű a MEC görbe. Ha a MEC görbe meredekebb, mint az MNPB görbe, akkor a normákkal történő szabályozás a célravezetőbb. 56. Igaz-e az az állítás, hogy érdemesebb szabványokkal szabályozni abban az esetben, amikor az externális költségek görbéje jóval meredekebb lefutású, mint a magánhaszon görbe? Indokolja válaszát! Igaz. 57. Milyen módon készülhetnek fel a vállalatok és a környezetpolitika irányítói az üzemzavarokból és balesetekből adódó környezetszennyezési károk mérséklésére? A hazop módszerek, ill. a hazan-technika elterjesztésével (tk:195.old) 58. Hasonlítsa össze a kötelező környezeti felelősségbiztosítási rendszert a kötelező gépjárműbiztosítással! Nem ugyan azon az alapelven működik a kettő. Környezeti felelősségbiztosítási rendszerben minden potenciális károkozó fizet biztosítási díjat, de nem azért, hogy az általa okozott károkért a biztosító fizessen (mint az autóbiztosításnál) hanem azért, hogy amikor ismeretlen a károkozó, vagy nem elérhető, legyen, aki megtéríti a vétlen kárát. 59. Milyen kedvező hatásai vannak a környezeti felelősségbiztosításnak? Az, hogy ha nem ismerik a károkozót, mégis lesz aki fizessen és a környezeti problémának orvoslárásra lesz anyagi fedezet. 60. Mi a környezetvédelemi szabályozás célja? Milyen követelményeket állíthatunk fel a környezetvédelmi szabályozórendszerrel szemben? Csökkenteni, vagy szinten tartani a környezetszennyezést , a lehető legkisebb társadalmi ráfordítás árán. A szabályozó rendszer legyen tecnológia váltásra ösztönző, érje el, hogy az végezze a tisztítás zömét, akinek ez a legolcsóbb, legyen rugalmas ne lehetetlenítse el a gazdálkodók nyereségességét, legyen konzisztens. 61. Hogyan csoportosítaná a környezetvédelmi szabályozó eszközöket? közvetlen, vagy jogi szabályozás, közvetett vagy gazdasági szabályozás, önkéntes megállapodások. 62. Mutassa be, hogyan működik a "normák állítása" néven ismert közetlen környezetvédelmi szabályozó rendszer! A szabályozó hatóság megállapítja a normákat, ellenőrzi betartják-e a normákat, a norma megsértőit szankcionálja, bírságot vet ki. 63. Fogalmazza meg mi az emisszió, ill. az immisszió, és milyen előnyökkel, ill. hátrányokkal bír az emisszióhoz, ill. az immisszióhoz kapcsolódó szabályozás! Az emisszió pontszerű szennyezés kibocsátás, pl. egy kémény káros kibocsátása, az immisszió egy adott körzetben a szennyezési szint, koncentráció, ami nemcsak a szennyezés kibocsátás mértékétől, hanem időjárási tényezőktől is függ (széljárás, vízsebesség, stb). A szabályozást jobb lenne az immisszióhoz kapcsolni, de ez bonyolult, egyszerűbb a pontszerű szennyezőket szabályozni. 64. Az emissziós normák milyen gyakorlati változásait ismerte meg? tonna/év, kg/óra, pontszerű szennyezőknél, vagy az összes szennyezés hány %-át kell visszatartani, vagy a BAT, az elérhető legjobb technológia előírása, vagy a szennyezőanyag koncentrációjának meghatározása, kibocsátási korlátok állítása a termelés inputjától vagy outputjától függően,esetleg a kibocsátás megtíltása.
65. Foglalja össze a közvetlen szabályozás hátrányait, jelentőségét a mai környezeti szabályozásban, és a jövőben várható szerepét! Drága, nem kellően hatékony utasít-ellenőriz típusú szabályozás, ami a szabályozottakból ellenállást fejt ki, szeretnének kibújni a szabályozás alól hosszútávon a szabályozottaknak is drága, ugyanakkor valamilyen arányban fennmarad a szabályozás része marad, a többi eszközzel együtt számíthatunk a jövőben is az alkalmazására. 66. Ismertesse a Pigou-féle adó lényegét, nagyságát, és fogyatékosságait. Mindezek alapján értékelje a Pigou-féle adó jelentőségét! Az externáliák internalizálását, a külső költségek belsővé tételét kívánja megvalósítani. Azért van létjogosultsága, mert oda helyezi a költségeket,ahol hatni lehet a szennyezés mértékére is.. Ez az adó a termelést adóztatja, a környezeti hatást úgy éri el, hogy a szennyező termelés mennyiségét visszaszorítja arra a szintre, ahol a szennyezésből következ. külső költségek megegyeznek a termelésből származó egyéni tiszta határhaszonnal. Azért nem korszerű, mert feltételezi, hogy egységnyi termelés egységnyi szennyezéssel jár, a technikai haladást nem veszi figyelembe, tehát azt, hogy akár növelhetem is a termelést, ha a technológiát korszerűsítem, a szennyezés csökkenhető. Ezért a mai adó a szennyezést adóztatja, ami ösztönöz a szennyezés csökkentő technológia váltásra. 67. Értékelje a termelő, és a társadalom szempontjából a kibocsátás egységére kivetett adótípust! A kibocsátás egységére kivetett adó azért mondható korszerűnek, mert nem a termelés, hanem a szennyezés csökkentésére ösztönzi a termelőt, tehát technológiaváltásra. A társadalom szempontjából pedig azért jó, mert az a termelő fogja vissza a szennyezést elsősorban akinek ez a legolcsóbb, így az adott tisztasági fokot a legkisebb költségráfordítással érjük el. Ezt úgy éri el a szabályozás, hogy az adó nagyságát a szennyezés elhárítás határköltségei alapján határozza meg , így az a termelő, akinek olcsóbb tisztítani, mint adót fizetni, az inkább tisztít, akinek olcsóbb adót fizetni az inkább adózik, de nem tisztít. Viszont ez utóbbi sem ingyen használja a környezetet mint szennyezés befogadót, hiszen adót fizet. 68. Fogalmazza meg a kibocsátási díj előnyeit és hátrányait! A kibocsátási díj, vagy környezetterhelési adó előnye tisztább technológiára ösztönzés, hátránya, hogy rontja a versenyképességet, hiszen ha a termék olyan országból származik ahol nincs ilyen adó, olcsóbb lesz, és versenyelőnyhöz jut. 69. Hogyan ossza el a szabályozórendszer két, vagy több szennyező között az emisszió mérséklését, úgy hogy a gazdaságilag optimális környezetszennyezést a lehető leghatékonyabban érjük el? A kibocsátás egységére kivetett adó révén. Ezt úgy éri el a szabályozás, hogy az adó nagyságát a szennyezés elhárítás határköltségei alapján határozza meg , így az a termelő, akinek olcsóbb tisztítani, mint adót fizetni, az inkább tisztít, akinek olcsóbb adót fizetni az inkább adózik, de nem tisztít. Viszont ez utóbbi sem ingyen használja a környezetet mint szennyezés befogadót, hiszen adót fizet. 70. Milyen esetekben célszer. a letét-visszafizetési rendszert alkalmazni a szabályozásban, és mi ennek az eljárásnak a lényege? Ott, ahol fontos, hogy ne kerüljön szanaszét a környezetbe a hulladék, pl. akkumulátorok, hanem egy helyen összegyűjtve megteremtődjék az újrahasznosítás lehetősége. Nagy beruházások esetében, ha a környezeti kockázatok arányában letétet kell elkülöníteni ez
akár meghiúsíthatja a nagyon kockázatos beruházást, mert a letét is olyan nagy, hogy nem vállalja a beruházó. 71. Foglalja össze a "piacteremtés" szabályozó eszköz lényegét, milyen eredményeket könyvelhetünk el annak működtetésével kapcsolatban, és melyek a rendszer fogyatékosságai? A piacteremtés szabályozó eszköze ugyanazt éri el, mint a környezetterhelési adó, avval a különbséggel, hogy az adó nagyságát nem a szabályozóhatóság szabja meg, hanem a piacon a kibocsátási jogok keresletének és kínálatának a viszonya alapján kialakul az ár. Minden olyan termelő, aki olcsón tud tisztítani, az többet tisztít, mint az ő normája, így a többletet bankba viszi, és felkínálja megvételre azoknak a termelőknek, akik olyan drágán tudnának csak tisztítani, aminél jóval olcsóbban szennyezési jogot vesznek. Így a szabályozó hatóság működési költsége megtakarítható. 72. Foglalja össze a környezetvédelem szabályozásának európai tapasztalatait! A jogi és gazdasági szabályozó eszközök kombinációjával érhetők el jó eredmények. Jellemző a határértékek szigorodása, a szabályozás rugalmasságának növekedése, sőt az a tendencia, hogy a termelők önként vállalnak bizonyos önmérsékletet a környezet terhelésében, mivel felismerik, hogy a gazdaság és a környezet érdeke nem feltétlen ellentétes úgy is lehet csökkenteni a környezetszennyezést, hogy közben javul a nyereségesség. 73. Értelmezze a reaktív, ill. a proaktív környezetpolitikát! Próbálja megfogalmazni a felmerül. ellentmondásokat. Az első környezetpolitikai intézkedések reaktív jellegűek voltak, reagált valamely felmerült problémára ágazati jellegű, utasít-ellenőriz típusú szabályozás, amire a vállalati reakció döntően a „csővégi technológia”, a változatlanul szennyez. termelési folyamat végén szűrő alkalmazása. A proaktív környezetpolitika a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, arra ösztönöz, hogy tisztább technológiát alkalmazzanak a vállalatok, kapcsolják össze üzleti érdekeiket a környezetkíméléssel, azaz javítsák az ökohatékonyságukat. Ez hosszútávon olcsóbb is. 74. Hasonlítsa össze a termékdíjat, ill. a környezetterhelési járulékot környezetpolitikai szempontból, ill. a nemzetközi versenyképesség szempontjából! A termékdíj Pigou típusú adó, a termelést adóztatja. Környezetpolitikai szempontból hátrányos, mert nem a szennyezés, hanem a termelés csökkentésére ösztönöz. A versenyképesség szempontjából azonban jó, minden árura kivetik, a külföldről jövőre is. A környezetterhelési járulék környezetpolitikai szempontból előnyös, mert a környezet kímél. technológia váltásra ösztönöz. A versenyképesség szempontjából azonban előnytelen, mert azok a külföldi áruk, amelyek esetében nincs ilyen adó olcsóbbak, versenyelőnyt élveznek.
