1. Engedélyes megnevezése, azonosítók

Fejér Megyei Kormányhivatal Ügyszám: KTF-9661/2016., 54583/2016. Ügyintéző: Hornich Zsuzsa, Dr. Bartus Beáta Telefon: (22) 514-300, (22) 514-310

Tárgy: Egységes környezethasználati engedély Melléklet: 1. sz. melléklet: levegőtisztaságvédelmi alapadatok a számítógépes nyilvántartás szerint

H A T Á R O Z A T

1.

Engedélyes megnevezése, azonosítók

1.1

Engedélyes megnevezése: Depónia Hulladékkezelő és Településtisztasági Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: Engedélyes)

1.2

Engedélyes székhelye: 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 3.

1.3

Statisztikai azonosító jele: 12592201-3821-572-07

1.4

Környezetvédelmi Ügyfél Jel (KÜJ): 100331350

1.5

Telephelyének címe, amelyre az engedély vonatkozik: Székesfehérvár-Csala, Pénzverő-völgy, 020087/7, 020087/8, 020088/16, 020088/17 hrsz. (továbbiakban: Telephely)

1.6

Telephelyének EOV koordinátái: X: 210858, Y: 606187

1.7

Környezetvédelmi Területi Jel (KTJ): Telephely KTJ: 100556253 Létesítmény KTJ: 101608809

1.8

Az engedélyezett tevékenységek besorolása: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 2. sz. melléklete alapján 5.4. A hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv 2. cikk g) pontjában meghatározott hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével.

1.8

NOSE-P kód: 109.06 – hulladéklerakás

1.9

E-PRTR kód: 5. d) – Hulladéklerakók 10 tonna/nap befogadása vagy 25.000 tonna teljes befogadókapacitás felett

1.10 TEÁOR kód: 38.21– Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

2.

Az engedélyezett tevékenység

2.1

Engedélyes részére jelen határozatomban foglalt feltételekkel egységes környezethasználati engedélyt adok 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson és 25.000 tonna teljes befogadó kapacitáson felüli hulladéklerakóra.

8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9., Tel: 22/526-900, Fax: 22/526-905, e-mail: [email protected] Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Ügyintézés helye: 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Levelezési cím: 8002 Székesfehérvár, Pf.: 137. Telefon: (22) 514-300, (22) 514-310, Fax: (22) 313-564, E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 830-1200; Szerda: 830-1200 és 1300 – 15 30; Péntek: 830 – 12 00 y:\dokutar\hirdetmeny\kozzetett\2016\3 - dontes vagy dontesrol szolo hirdetmeny\9661-16-1.doc

-22.2

Az egységes környezethasználati engedély megadásával egyidejűleg az Engedélyes által kérelmezett tevékenységre vonatkozóan – külön jogszabályban meghatározottak szerint – megadottnak tekintem az alábbiakat: 2.2.1

A nem veszélyes hulladék gyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási, valamint veszélyes hulladék ártalmatlanítási tevékenységre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélyt - a határozat 9.1, 9.2, 9.3 és 9.4 pontjában meghatározott fajtájú és mennyiségű hulladékokra, a 9.5 pontban meghatározott kezelési technológiával, az engedélyben szereplő előírások betartásával.

2.2.2

A helyhez kötött diffúz légszennyező források működtetési engedélyét, az 1. számú mellékletben meghatározott diffúz légszennyező forrásokra, a 8. pontban meghatározott üzemeltetési feltételekkel, az engedélyben szereplő előírások betartásával.

2.2.3

Az „új”, jelenleg üzemelő hulladéklerakó Üzemeltetési Tervének jóváhagyását.

2.2.4

Az „új”, jelenleg üzemelő hulladéklerakó Előzetes Rekultivációs Tervének jóváhagyását.

2.2.5

A „régi” hulladéklerakó rekultivációjának engedélyét.

2.2.6

A 9.3 és 9.4 pontban meghatározott hulladékok tárolóhelyére vonatkozó üzemeltetési szabályzat jóváhagyását.

2.3

Az egységes környezethasználati engedély érvényességi ideje: 2026. szeptember 30.

2.4

Az egységes környezethasználati engedélyben meghatározott engedély időbeli hatálya:

2.5

megadott,

külön

jogszabályokban

2.4.1

A 2.2.1 pont szerinti hulladékgazdálkodási engedély 2021. szeptember 30.

2.4.2

A 2.2.2 pont szerinti diffúz légszennyező forrásra vonatkozó működtetési engedély érvényességi ideje 2021. szeptember 30.

Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább ötévente a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvénynek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint – az e rendeletben foglaltakra is figyelemmel – felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során a környezetvédelmi hatóság minden, monitoringból vagy ellenőrzésből származó információt, továbbá az engedély kiadása vagy legutolsó felülvizsgálata óta kihirdetett vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetést felhasznál. A felülvizsgálati dokumentációt 2021. július 31-ig be kell nyújtani a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályára (továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság).

2.6

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 96/B. § (1) bekezdésére figyelemmel az Engedélyes éves felügyeleti díjat köteles fizetni, melynek mértéke 200.000 Ft. Az éves felügyeleti díj megfizetésének határideje: évente, a tárgyév február 28. napjáig

3.

A telephelyre és az engedélyezett tevékenységre vonatkozó adatok

3.1

A „régi” és az „új” hulladéklerakó kategóriája: A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (továbbiakban: lerakóR.) 4. § (1) bekezdés bb) pontja alapján a hulladéklerakó kategóriája: B3 alkategóriájú – vegyes összetételű, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó.

-33.2

A Telephely területi elhelyezkedése: A Telephely Székesfehérvár lakott területétől ÉK-re mintegy 2 km-re, Csala településrésztől ÉNy-ra kb. 1,7 km-re a Bicske felé vezető 811. számú közúttól É-ra a Pénzverő-völgyben helyezkedik el a 020087/7-8, 020088/16-17 hrsz.-ú ingatlanokon. A Telephely teljes területe 30,5 ha. A „régi” lerakót magába foglaló 020087/7 hrsz.-ú ingatlan területe 8,4 ha, e területből a „régi” lerakó becsült területe 8,36 ha. Az „új” lerakó területe a 020088/16-17 hrsz. alatti 17 ha-os ingatlanon található, mely területből az „új” lerakó becsült területe 6,75 ha. A hulladéklerakás a 020087/7 hrsz.-ú területen („régi” lerakó) kezdődött 1988-tól, A „régi” lerakó kiépített műszaki védelemmel nem rendelkezik. 2001-ben a 020088/16 és 020088/17 hrsz.-ú területeken megépült az „új” lerakó, mely 2002. év eleje óta üzemel, ezzel párhuzamosan a „régi” lerakón a hulladékártalmatlanítási tevékenység megszűnt.

3.3

A „régi” és az „új” nem veszélyeshulladék-lerakóra vonatkozó kapacitásadatok: A „régi” lerakóban lerakott hulladék mennyisége 3.900.000 tonnára becsülhető. Az „új”, jelenleg üzemelő nem veszélyeshulladék-lerakó teljes befogadó kapacitása 197 mBf csúcsmagasságig 1.050.000 m3, melyből a szabad kapacitás a 2016.01.01-i felmérés alapján 269.941 m3 (kb. 271.885 tonna). Az azbeszt tartalmú építőanyag-hulladékok lerakására szolgáló medencerész kapacitása 197 mBf csúcsmagasságig 13.185 m3 (19.000 tonna), mely az „új”, jelenleg üzemelő nem veszélyeshulladék-lerakó teljes befogadó kapacitásába beleértendő. Az „új”, jelenleg üzemelő nem veszélyeshulladék-lerakó 215 mBf szintig tervezett kapacitásbővítése (dombépítés) nyomán a lerakó befogadókapacitása 1.450.000 m3-re (1.600.000 tonna) növekszik. Az „új” lerakó kapacitása 550 tonna/nap, 100.000 tonna/év.

3.4

A Telephely létesítményei: „régi” lerakó: A lerakás 1988-2002-ig folyt. A lerakó műszaki védelemmel nem rendelkezik. A rekultiváció első üteme megvalósult, az átmeneti felső záróréteg rendszer kialakításra került. „új” lerakó, ezen belül az azbeszt tartalmú építőanyag-hulladékok lerakótere: A lerakás 2002-ben kezdődött meg. A lerakó tér egyik oldalról nyitott ún. gödör depónia, melyet északi, keleti és nyugati irányból rézsű, déli oldalról völgyzáró töltés határol. A fenéken 4 mélyvonulat készült a völgyzáró töltésre közel merőlegesen a csurgalékvíz elvezető dréncsövek részére. Az egyes dréncsövekhez tartozó ún. vízgyűjtők felülete a dréncsövek irányába, a mélyvonulatok a völgyzáró töltés irányába lejtenek. A hosszabbik oldali rézsűt egy felső és egy közbenső padka támasztja meg. A padkák korona élében helyezték el az alattuk lévő rézsűs szakasz HDPE szigetelő lemezének kihorgonyzó árkát. A felső padkában került kiépítésre körben az övárok, a nyugati részén a szerviz út és a csurgalékvíz visszapermetező rendszer nyomóvezetéke. A közbenső padka kialakítása (rézsűs árok) olyan, hogy a padka feletti rézsűn összegyűlő vizet már csurgalékvízként kezelik és a csurgalékvíz gyűjtő medencébe vezetik. A lerakó az alábbi műszaki védelemmel rendelkezik: Aljzat szigetelés: - tömörített altalaj, Trp= 90 %-ra tömörítve - bentonitos talajbekeverés, Trp= 90 %-ra tömörítve, k<10-9 m/s (30 cm) - geoelektromos monitoring rendszer - szigetelő lemez hegesztéssel illesztve (2 mm) - geotextília védőréteg (1,200 g/m2) - kavics szivárgóréteg OK 16/32, k<5.10-4 m/s (25 cm) Rézsű szigetelés: - tömörített altalaj, Trp= 90 %-ra tömörítve, <10-7 m/s - HDPE szigetelő lemez hegesztéssel illesztve (2 mm) - Geotextília védőréteg az üzemeltetés során szakaszosan elhelyezve (800 g/m2) - Gumiabroncs 5,0x3,0 m-es kiosztásban a koronaélen rögzítve

-4Az „új”, jelenleg üzemelő nem veszélyeshulladék-lerakó tervezett kapacitásbővítése: A lerakó kapacitásbővítése dombépítéssel valósul meg, mellyel a lerakó kapacitása kb. 400.000 m3-rel növekszik. A magasított dombalakzat műszaki jellemzői: A talajvizsgálati jelentést és geotechnikai tervezési beszámolót tartalmazó dokumentációban foglaltak szerint a homlokgát a jelenlegi kialakítása mellett kellő megtámasztást ad a depónia tervezett 215 mBf szintig történő magasításának. A jelenlegi gátrendszer koronaszintje 184 mBf szinten helyezkedik el. Az elvégzett állékonysági vizsgálatok szerint a tervezett magasítás két 15 m széles padka kialakításával a 184mBf és a 205 mBf szinten biztonságosan megvalósítható, a szükséges állékonysági biztonság az építés, illetve magasítás minden fázisában biztosított. A magasítást oly módon végzik, hogy a 185 mBf körüli koronaszintről, a rézsű külső (homlokoldali) körömpontjától a magasítás 15 m-re kezdődik és a magasítás hajlása nem haladja meg az 1:2,5 rézsűszöget. Az állékonysági vizsgálatok kimutatták, hogy az állékonysági biztonság csak úgy biztosítható, hogy a 205 mBf szinten ismét egy 15 m széles padkát alakítanak ki és a magasítás rézsűhajlása továbbra sem haladja meg az 1:2,5 rézsűszöget. A hulladékfeltöltési magasság a tereptől, illetve a jelenlegi jellemző feltöltési szinttől átlagosan 23 m. A plató rézsűél szintje 213 mBf (rekultivációval 215 mBf), felülete 7500 m2, a lerakó csúcsmagassága 214,75 mBf (rekultivációval 216,7 mBf). A jelenlegi 184 mBf szintű bejárattól 360 m hosszú, 8 m széles felhajtórámpát alakítanak ki 213 mBf szintig. Az azbeszt tartalmú építőanyag-hulladékok lerakótere: Az azbeszt tartamú építőanyag-hulladékok lerakására szolgáló medence az „új” hulladéklerakó É-i, hulladéklerakással még nem érintett területéből 2 m magas, 3 m koronaszélességű zárótöltéssel került leválasztásra. A műszaki védelmet biztosító szigetelést a zárótöltés azbeszttartalmú hulladék lerakó felőli rézsűoldalára is megépítették és a rézsűkoronán kihorgonyzó árokba belefordították. A medence elválasztó töltése támaszkodik az üzemelő nem veszélyeshulladék-lerakóba beszállított hulladékkal. A HDPE szigetelő lemezeket extrúziós varrattal illesztették össze. A lerakótér aljára dréncsövet fektettek, amit a zárótöltés alatt a kommunális hulladéklerakó térbe vezettek át. Innen a meglévő csurgalékvíz rendszer vezeti el az összegyűjtött csurgalékvizeket. A medence eredetileg 190 mBf csúcsmagasságát, mely 2000 tömör m3, vagyis 3000 tonna azbeszt tartalmú építőanyag hulladék lerakását biztosította, 197 mBf szintig magasítják úgy, hogy a műszaki védelmet szolgáló szigetelést (HDPE szigetelés extrúziós varrattal) megnövelik a hulladék lerakó felőli rézsűoldalon is, így az azbeszt hulladék lerakására szolgáló rész továbbra is teljesen elkülönül a lerakott nem veszélyes hulladéktól. A medence befogadókapacitása így 13.185 m3, mely 19.000 tonna azbeszt tartalmú építőanyag hulladék lerakását biztosítja. csurgalékvíz gyűjtő- és tárolórendszer: A lerakó alján kialakított 4 db dréncső gyűjti össze és vezeti el a csurgalékvizeket a tároló medencébe, melyből a vizet időszakosan visszavezetik a lerakó felületére. A drénrendszert az alábbiak szerint alakították ki: - Osztályozott kavicsréteg - Kavicsszivárgó prizma, benne DN 200-as HDPE dréncső - A dréncső alá 10 cm vastag ágyazati fektető homokréteget terítettek. - A dréncsövek átvezetése a töltések alatt a HDPE szigetelő lemezen vízzáró módon történt. - A drénvezetékek a rézsűszigetelésen kívül zárt KPE csővel folytatódnak és a csurgalékvíz medence töltéseiben elhelyezett tisztítóaknába csatlakoznak.

-5A csurgalékvíz tároló medence a lerakó teret határoló záró töltés D-i oldalán került kialakításra. A medence hasznos térfogata 2.000 m3, felülete 1.120 m2. A gyűjtő akna belső fala, alapja és a csurgalékgyűjtő medence 2 mm vastag HDPE szigetelő lemezzel szigetelt. depóniagáz gyűjtő rendszer: A „régi” lerakón kialakításra került 12 db gázkút. Az „új” lerakón 30 db gázkút található. Az „új” lerakón kiépítésre került a gáz hasznosító rendszer is, mely külső cég tulajdona, aki az üzemeltetését is végzi. A hasznosítással termelt áram az elektromos hálózatba kerül betáplálásra. talajvíz monitoring rendszer: A területen kiépített és rendszeresen működtetett monitoring rendszer található. A kutak számai a következők: 5; 6; 7; 8; 21; 22; 23; 24; 25; 26; 27, 201; 202; 203; 204; 205; 206; 207; 2080; 209; 210; 211. süllyedés monitoring rendszer: Az „új” lerakó folyamatos töltése miatt, annak felszíne folyamatosan emelkedik. A hulladék tömörödésének vizsgálatára vonatkozó méréseket csak a művelés felhagyása után lehet elvégezni, addig az adatok emelkedést mutatnak. Az „új” lerakón évente 26 ponton mérik a süllyedést. A „régi” lerakón a 2005-ben hálózatosan megállapított pontok újraszintezésével lehetett nyomon követni a lerakott hulladéktömeg felszínének változását 2011-ig. 2011-ben a rekultiváció egyik lépéseként kialakításra került az átmeneti felső záróréteg, így új felszín kialakítása történt. A „régi” lerakón 2012-ben felvett új pontokat (49 db) 2013-ban újraszintezték. üzemviteli és szociális épület: A telepen dolgozó emberek szociális ellátását biztosítja. Ebben az épületben helyezték el a telepvezetői és egyéb irodákat is. hídmérleg és mérlegház, elektronikus megfigyelő- és beléptető rendszer: A telep bejáratánál található, a bejövő illetve kimenő gépjárművek mérésére, megfigyelésére, beléptetésére szolgál. gépszín-, gépműhely épület, veszélyes hulladék munkahelyi gyűjtőhellyel: Itt történik a hulladéklerakó munkagépeinek javítása, karbantartása. A képződő veszélyes hulladékokat az épületen belül, 200 l-es ADR minősített hordóban gyűjtik. konténermosó tér: A szállító konténerek időszakos tisztítására konténermosó műtárgyat építettek ki, ami használaton kívül van. A mosó tér szennyezett vizeinek és a szilárd hordaléknak egy rácsakna került megépítésre. A darabos hulladék a rácson fennakad, innen szükség szerint kézi szerszámmal lehet eltávolítani. A konténermosó rácsaknájából kifolyó szennyvíz a régi hulladéklerakó csurgalékvíz medencéjébe köt be. kerékmosó: A hulladéklerakó területét elhagyó szállítójárművek és munkagépek gumiabroncsának fertőtlenítése céljából és a közúti burkolatok védelme érdekében kerékfertőtlenítő is üzemel a telephelyen. A műtárgy tisztításakor az összegyűlt iszapot lapátolással, illetve szippantó kocsival távolítják el majd a hulladék tárolóra szállítják. A műtárgy tisztítása és feltöltése a mellette elhelyezett kerti csapról lehetséges. Szükség esetén a mosóvízhez engedélyezett fertőtlenítőszert (klórmész) kevernek. A kerékfertőtlenítő folyamatos víz- és fertőtlenítőszer ellátásáról, valamint tisztításáról gondoskodni kell. A kerekekről lekerülő szilárd hulladékot vissza kell szállítani a depóniára. A kerék fertőtlenítő túlfolyója a régi lerakó csurgalékvíz tárolójába került bevezetésre. üzemanyag töltő hely és mobil kút: A tankolás föld feletti konténerben elhelyezett duplafalú 5 m3-es gázolajtartályból történik. A mobil kút a lerakón található. közművek: A szociális vízellátásra az ivóvíz vezeték kiépített. A telep csatornahálózattal nem rendelkezik. Közműpótlóként 5 m3-es szennyvíztároló üzemel, melyet szükség szerint szippantással üríttetnek. A telep energiaellátását bekötővezetékkel biztosítják, gázellátást pedig 2 db 5 m3-es tartály biztosítja. utak: A Telephelyen belüli utak felülete burkolattal ellátott. birtokhatár védelem: A telepet mindegyik oldalról drótfonatos kerítés védi. A lerakóra történő bejárás kizárólag a bejárati kapun át lehetséges. A hulladéklerakó 24 órán keresztül őrzött.

-63.5

A Telephelyen folytatott és engedélyezett tevékenység: Az Engedélyes a „régi” lerakón a rekultivációval kapcsolatos feladatokat végzi. Az Engedélyes az „új” lerakóban a 9.1 pontban meghatározott nem veszélyes hulladékok lerakással történő ártalmatlanítását végzi. Az azbeszt tartalmú építőanyagok lerakására szolgáló medencében a 9.2 pontban meghatározott veszélyes hulladék lerakással történő ártalmatlanítása történik. A lerakott hulladékok takarása, a telepi utak és a rézsű kialakítása a 9.3 pontban meghatározott nem veszélyes hulladékok hasznosításával történik. Az Engedélyes e tevékenységeken felül a 9.4 pontban szereplő hulladék gyűjtését is végzi a telephelyen e célra kialakított hulladéktároló helyen. A hulladékgazdálkodási tevékenységekkel érintett hulladékok körét, az engedélyezett tevékenység részletes leírását, annak személyi, tárgyi, pénzügyi feltételeit, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységre vonatkozó előírásokat a 9. fejezet tartalmazza.

4.

A szabályozás köre

4.1

A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell ellenőriznie, végeznie, a berendezéseket és a technológiákat úgy kell működtetnie, hogy a telephely kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak.

4.2

Az üzemeltetésben, annak körülményeiben, funkciójában, a létesítmény kiterjedésében, kapacitásában tervezett jelentős változtatásokat a Környezetvédelmi Hatóság részére 15 napon belül be kell jelenteni.

4.3

Ez az engedély nem értelmezhető a hatályos jogszabályokkal ellentétesen.

5.

Az elérhető legjobb technika megvalósítására vonatkozó szabályok

5.1

A hulladéklerakó létesítmény az engedélyben meghatározottaknak megfelelő üzemeltetése esetén megfelel az elérhető legjobb technika követelményeinek.

5.2

A telephely létesítményeinek fejlesztését olyan módon kell végrehajtani, hogy a szennyezésmegelőzés követelményeit figyelembe véve, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a környezet terhelését a lehető legkisebbre csökkentsék, továbbá hatékony energiafelhasználást valósítsanak meg.

5.3

A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, a környezet terhelésének csökkentése és az elérhető legjobb technika fenntartása érdekében intézkednie kell: a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának csökkentéséről; a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról; a kibocsátás megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre történő csökkentéséről; a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról; a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről; a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról.

5.4

Az Engedélyesnek az elérhető legjobb technikának megfelelés, az emberi környezetet érő kockázatok csökkentése érdekében folyamatos fejlesztésekkel törekednie kell a technológia környezetbe történő kibocsátásainak minimalizálására.

-75.5

A mindenkor elérhető legjobb technika színvonalának való megfelelés, a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése és a lerakásra szánt hulladékban lévő hasznosítható frakciók kinyerése érdekében biztosítani szükséges a hasznosítható frakciók elkülönített gyűjtését, kezelését, valamint a lerakásra szánt hulladék jelenleg alkalmazott előkezelési technológiájának fejlesztését, a mechanikai-biológiai kezelés és egyéb a fenti szempontoknak való megfelelés teljes teljesítését biztosító technológia bevezetésével és alkalmazásával. A Környezetvédelmi Hatóság által is elfogadott intézkedéseket, illetve technológiát legkésőbb 2017. június 30-ig be kell vezetni és alkalmazását meg kell kezdeni.

5.6

Az Engedélyes köteles a Telephelyen alkalmazott technológiát az elérhető legjobb technika követelményeinek megfelelően üzemeltetni. A 2.5 pontban előírt felülvizsgálat részeként be kell mutatni, hogy az alkalmazott technológia továbbra is kielégíti-e az elérhető legjobb technika követelményeit. Ismertetni kell, hogy milyen intézkedéseket tettek, illetve milyen intézkedések megtételével kívánják biztosítani, hogy az alkalmazott technológia megfeleljen a mindenkor elérhető legjobb technika színvonalának.

6.

Szabályok a tevékenység végzése során

6.1

Óvintézkedések

6.2

6.3

6.1.1

Az Engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy a normál üzemmódtól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedések megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására.

6.1.2

A Telephely kerítésének karbantartásáról és a Telephely folyamatos őrzéséről gondoskodni kell. A kapukat munkaidőn túl zárva kell tartani. Az őrzés során biztosítani kell, hogy ne történjen illegális lerakás, illetéktelen bejutás a Telephelyre.

Készenlét és továbbképzés 6.2.1

Az Engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő nyilvántartást kell vezetnie.

6.2.2

A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie.

Felelősség 6.3.1

6.4

Az Engedélyes köteles környezetvédelmi megbízottat alkalmazni és biztosítani, hogy a környezetvédelmi megbízott – akire a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló rendelet előírásai vonatkoznak – elérhető legyen a Környezetvédelmi Hatóság számára a telephellyel, az ott folytatott tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén.

Jelentéstétel 6.4.1

Az Engedélyes köteles jelen határozatom rendelkező részében előírtakat a megadott határidőkre, a hatályos jogszabályokban előírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően a Környezetvédelmi Hatóságnak megküldeni.

6.4.2

A fentieken túl indokolt esetben vagy a Környezetvédelmi Hatóság kérésére az Engedélyes köteles ésszerű határidőn belül tájékoztatást nyújtani tevékenysége környezeti hatásairól.

6.4.3

Lakossági érdeklődésre az Engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól.

-8-

7.

Értesítés

7.1

Az Engedélyes köteles értesíteni a Környezetvédelmi Hatóságot, illetve a Környezetvédelmi Hatóság által megjelölt hatóságot a legrövidebb időn belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén:

7.2

7.1.1

A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapot esetén.

7.1.2

A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén.

7.1.3

Bármely olyan esetben, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet.

7.1.4

Az ellenőrzési és megfigyelési eljárások során észlelt környezetszennyezésről az Engedélyes köteles a Környezetvédelmi hatóságot 8 napon belül értesíteni.

Az Engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az Engedélyes köteles jelentést készíteni valamennyi, a 7.1 pontban megjelölt eseményről. A Környezetvédelmi Hatóság részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás minimalizálása érdekében tett intézkedéseket.

7.3

Minden olyan esemény kapcsán, amelyre a 7.1 pont hivatkozik, az Engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn belül a következő hatóságokat értesíteni: A Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát (8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1., telefon: 22/514-300, fax: 22/313564) a levegő, a talaj, az élővilág, az épített környezet és a természeti terület veszélyeztetése vagy szennyezése esetén; A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1., telefon: 22/514-318, fax: 22/313-564) a felszíni víz, a felszíni alatti víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén; A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (8000 Székesfehérvár, Szent Flórián krt. 2., telefon: 22/512-150, veszély esetén: 112 vagy 105) tűz- és katasztrófahelyzet esetén; A Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát (8000 Székesfehérvár, Mátyás király krt. 13., telefon: 22/314-090, fax: 22/511-727) az emberi egészséget veszélyeztető baleset és üzemállapot kialakulása esetén.

8.

Levegőtisztaság-védelmi előírások

8.1

A hulladéklerakó rekultiválatlan területe, amelyről légszennyező anyagok kerülnek a környezetbe, helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnak minősül, amelyet úgy kell kialakítani, működtetni, fenntartani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe.

8.2

A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapot (üzemzavar) esetén az üzemeltető köteles a Környezetvédelmi Hatóságot haladéktalanul értesíteni, a történteket az üzemnaplóban rögzíteni és ezzel egyidejűleg a rendkívüli légszennyezés megszüntetése érdekében haladéktalanul megtenni a szükséges intézkedéseket.

8.3

A lerakott hulladékból gáz képződik, ezért a „régi” lerakón a továbbiakban is gondoskodni kell a keletkező hulladéklerakó-gázok rendszeres gyűjtéséről és biztonságos ártalmatlanításáról (pl. fáklyázással, biofilterrel, stb.). Kezeletlenül a gáz kiszellőztetése nem megengedett.

8.4

A lerakott hulladékból gáz képződik, ezért az „új” lerakón gondoskodni kell a keletkező hulladéklerakó-gázok rendszeres gyűjtéséről és hasznosításáról.

-98.5

A hulladéklerakót úgy kell üzemeltetni, hogy az üzemeltetésből ne származhassanak környezetszennyező hatások. Ennek érdekében el kell kerülni a légszennyezést (pl. a kiporzásból származó szállópor és aeroszolok képződése), valamint a bűzhatásokat.

8.6

A „régi” lerakóban termelődő depóniagáz kivezetése érdekében a 12 db gázkutat kell működtetni, ellenőrizni és fenntartani. Az „új” lerakóban termelődő depóniagáz kivezetése érdekében a 30 db összekötött gázkutat kell működtetni, fenntartani és egy ponton ellenőrizni.

8.7

A CH4-, CO2- és O2-emissziót valamint a légköri nyomást a hulladéklerakó üzemeltetőjének a „régi” lerakó esetében, mind a 12 db gázkút tekintetében - évente meg kell határoznia. A mérések gyakoriságának csökkentéséről, hosszabb időszakra vonatkozó, akkreditált hulladéklerakó-gáz mintavételezési és emissziómérési eredmények birtokában, szakmai és gazdasági elemzéssel, ütemtervvel alátámasztott – kérelemre – a Környezetvédelmi Hatóság dönt. Határidő: 2017. június 30., ezt követően évente június 30.

8.8

A CH4-, CO2- és O2-emissziót valamint a légköri nyomást a hulladéklerakó üzemeltetőjének az „új” lerakó esetében - félévente meg kell határoznia. A mérések gyakoriságának csökkentéséről, hosszabb időszakra vonatkozó, akkreditált hulladéklerakó-gáz mintavételezési és emissziómérési eredmények birtokában szakmai és gazdasági elemzéssel, ütemtervvel alátámasztott – kérelemre – a Környezetvédelmi Hatóság dönt. Határidő: 2016. december 31., ezt követően félévente minden év június 30. és december 31. napjáig.

8.9

A fenti hulladéklerakó-gáz mintavételezést és emisszió mérést csak olyan akkreditálással rendelkező mérőszervezet végezheti, amely megfelel a minőség-irányítási követelményeknek, és rendelkezik olyan mérőeszközzel, amely megfelel a típusjóváhagyásnak. A mérés tervezett időpontjáról a Környezetvédelmi Hatóságot 15 nappal előtte írásban kell értesíteni.

8.10 Az Engedélyes köteles gondoskodni a kiépített gázkútak megfelelő karbantartásáról, üzemeltetéséről ellenőrzéséről. Az eltérést, valamint a megfelelőséget az üzemnaplóban rögzíteni kell. A nem megfelelőség tapasztalását követően haladéktalanul intézkednie kell a megfelelő állapot helyreállítása érdekében. A helyreállító intézkedést az üzemnaplóban rögzíteni kell.

9.

Hulladékgazdálkodási előírások

9.1

A lerakással ártalmatlanítható nem veszélyes hulladékok:

Azonosító kód

Megnevezés

Mennyiség [tonna/év] a táblázat végén megjelölt összes mennyiség, valamint a 9.12 pont figyelembevételével

02

MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, AKVAKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDÁLKODÁSBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZERELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS -FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

02 01

mezőgazdaság, kertészet, akvakultúrás termelés, erdőgazdálkodás, vadászat és halászat hulladéka

02 01 04

műanyaghulladék (kivéve a csomagolás)

1.000

02 01 07

erdőgazdálkodás hulladéka

1.000

02 01 09

agrokémiai hulladék, amely különbözik a 02 01 08-tól

1.000

- 10 02 03

02 03 04 02 05 02 05 01 02 07

gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány előkészítéséből és feldolgozásából, konzervgyártásból, élesztő és élesztőkivonat készítéséből, melaszfeldolgozásból és fermentálásból származó hulladék fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag

1.000

tejipari hulladék fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag

1.000

alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladék (kivéve kávé, tea és kakaó) szeszfőzés hulladéka

02 07 02

1.000

03

FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZ ROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

03 01

fafeldolgozásból, falemez- és bútorgyártásból származó hulladék

03 01 01

fakéreg és parafahulladék

1.000

03 01 05

fűrészpor, faforgács, darabos eselék, fa, forgácslap és furnér, amely különbözik a 03 01 04-től

1.000

03 03

cellulózrost szuszpenzió, papír- és kartongyártási, feldolgozási hulladék

03 03 07

hulladék papír és karton rost szuszpenzió készítésénél mechanikai úton elválasztott maradék

10.000

03 03 08

hasznosításra szánt papír és karton válogatásából származó hulladék

1.000

03 03 99

közelebbről meg nem határozott hulladék

1.000

04

BŐR-, SZŐRME- ÉS TEXTILIPARI HULLADÉK

04 01

bőr- és szőrmeipari hulladék

04 01 01

húslás és a meszezési bőrhasíték hulladéka

1.000

04 01 08

krómot tartalmazó cserzett bőrhulladék (kék hasíték, forgács, apríték, csiszolási por)

1.000

04 01 09

kidolgozási és kikészítési hulladék

1.000

04 02

textilipari hulladék

04 02 09

társított anyagokból származó hulladék (impregnált textíliák, elasztomerek, plasztomerek)

1.000

04 02 22

feldolgozott textilszál hulladék

1.000

04 02 99

közelebbről meg nem határozott hulladék

1.000

06

SZERVETLEN KÉMIAI FOLYAMATBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

06 10

nitrogénvegyületek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint nitrogénvegyületekkel végzett kémiai műveletekből és műtrágyagyártásból származó hulladék

06 10 99 06 13

közelebbről meg nem határozott hulladék

1.000

közelebbről meg nem határozott, szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladék

06 13 03

műkorom (carbon black)

1.000

06 13 99

közelebbről meg nem határozott hulladék

1.000

07

SZERVES KÉMIAI FOLYAMATBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

- 11 07 02

műanyagok, műgumi és műszálak gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék

07 02 13

hulladék műanyag

1.000

07 02 99

közelebbről meg nem határozott hulladék

1.000

07 06 07 06 99

zsírok, kenőanyagok, szappanok, mosószerek, fertőtlenítőszerek és kozmetikumok gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék közelebbről meg nem határozott hulladék

1.000

08

BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁNCOK), RAGASZTÓK, TÖMÍTŐANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEK GYÁRTÁSÁBÓL, KISZERELÉSÉBŐL, FORGALMAZÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

08 01

festékek és lakkok gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint ezek eltávolításából származó hulladék

08 01 18

festékek és lakkok eltávolításából származó hulladék, amely különbözik a 08 01 17-től

1.000

08 01 99

közelebbről meg nem határozott hulladék

1.000

08 04 08 04 10

ragasztók és tömítőanyagok gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék (a vízhatlanító termékeket is beleértve) ragasztók, tömítőanyagok hulladéka, amely különbözik a 08 04 09-től

09

FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKA

09 01

fényképészeti ipar hulladéka

1.000

09 01 07

ezüstöt vagy ezüstvegyületeket tartalmazó fotófilm és -papír

1.000

09 01 08

ezüstöt vagy ezüstvegyületeket nem tartalmazó fotófilm és -papír

1.000

10

TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

10 01

erőművekből és egyéb égetőművekből származó hulladék (kivéve a 19 főcsoportban meghatározott hulladék)

10 01 01 10 08 10 08 09 10 09

hamu, salak és kazánpor (kivéve a 10 01 04)

1.000

egyéb nemvas fémek termikus kohászatából származó hulladék egyéb salakok

1.000

vasöntvények készítéséből származó hulladék

10 09 03

kemence salak

1.000

10 09 08

fémöntésre használt öntőmag és forma, amely különbözik a 10 09 07-től

1.000

10 10

nemvas fém öntvények készítéséből származó hulladék

10 10 08

fémöntésre használt öntőmag és forma, amely különbözik a 10 10 07-től

10 11

üveg és üvegtermékek gyártásából származó hulladék

10 11 12 10 13 10 13 11

üveghulladék, amely különbözik a 10 11 11-től

1.000

1.000

cement, mész és gipsz, valamint az ezekből előállított gyártmány és termékek gyártásából származó hulladék cement alapú kompozit anyagok hulladéka, amely különbözik a 10 13 09-től és a 10 13 10-től

1.000

- 12 12

FÉMEK, MŰANYAGOK ALAKÍTÁSÁBÓL, FIZIKAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

ÉS

MECHANIKAI

12 01

fémek és műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladék

12 01 01

vasfém részek és esztergaforgács

1.000

12 01 02

vasfém részek és por

1.000

12 01 03

nemvas fém reszelék és esztergaforgács

1.000

12 01 04

nemvas fém részek és por

1.000

12 01 05

gyalulásból és esztergálásból származó műanyag forgács

1.000

12 01 13

hegesztési hulladék

1.000

12 01 17

homokfúvatási hulladék, amely különbözik a 12 01 16-tól

1.000

12 01 21

elhasznált csiszolóanyagok és eszköz, amelyek különböznek a 12 01 20-tól

1.000

15

CSOMAGOLÁSI HULLADÉK; KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT FELITATÓ ANYAGOK (ABSZORBENSEK), TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT

15 01

csomagolási hulladék (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékot)

15 01 05

vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék

1.000

15 01 06

egyéb, kevert csomagolási hulladék

1.000

15 02 15 02 03

abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők és védőruházat abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amely különbözik a 15 02 02-től

1.000

16

A HULLADÉKJEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT HULLADÉK

16 01

a közlekedés (szállítás) különböző területeiről származó hulladékká vált gépjármű (ideértve a terepjáró járművet is), a hulladékká vált gépjármű bontásából, valamint karbantartásából származó hulladék (kivéve a 13, a 14 főcsoportokban, a 16 06 és a 16 08 alcsoportokban meghatározott hulladék)

16 01 03

hulladékká vált gumiabroncsok

1.000

16 01 19

műanyagok

1.000

16 01 20

üveg

1.000

16 01 22

közelebbről meg nem határozott alkatrészek

1.000

16 01 99

közelebbről meg nem határozott hulladék

1.000

16 02

elektromos és elektronikus berendezések hulladéka

16 02 14

kiselejtezett berendezés, amely különbözik a 16 02 09-től 16 02 13ig terjedő hulladéktípusoktól

1.000

16 02 16

kiselejtezett berendezésből eltávolított anyag, amely különbözik a 16 02 15-től

1.000

16 03

az előírásoknak nem megfelelő és nem használt termékek

16 03 04

szervetlen hulladék, amely különbözik a 16 03 03-tól

1.000

16 03 06

szerves hulladék, amely különbözik a 16 03 05-től

1.000

16 08 16 08 03

kimerült katalizátorok egyéb átmeneti fémeket vagy átmeneti fémek vegyületeit

1.000

- 13 tartalmazó elhasznált katalizátorok, amelyek különböznek a 16 08 02-től 17

ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS)

17 02

fa, üveg és műanyag

17 02 01

fa

1.000

17 02 02

üveg

1.000

17 02 03

műanyag

1.000

17 03 17 03 02 17 04 17 04 11 17 06 17 06 04 17 08 17 08 02

bitumen keverék, szénkátrány és kátránytermék bitumen keverék, amely különbözik a 17 03 01-től

1.000

fémek (beleértve azok ötvözeteit is) kábel, amely különbözik a 17 04 10-től

1.000

szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyag szigetelő anyag, amely különbözik a 17 06 01 és a 17 06 03-tól

1.000

gipsz alapú építőanyag gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től

1.000

19

HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, A SZENNYVIZET KÉPZŐDÉSÉNEK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, VALAMINT AZ IVÓVÍZ ÉS IPARI VÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

19 01

hulladék égetéséből vagy pirolíziséből származó hulladék

19 01 12

kazánhamu és salak, amely különbözik az 19 01 11-től

1.000

19 01 18

pirolízis hulladék, amely különbözik a 19 01 17-től

1.000

19 02

hulladék fizikai-kémiai származó hulladék

kezeléséből

(pl.

krómtalanítás,

ciántalanítás,

semlegesítés)

19 02 03

előkevert hulladék, amely kizárólag nemveszélyes hulladékot tartalmaz

1.000

19 02 06

fizikai-kémiai kezelésből származó iszap, amely különbözik a 19 02 05-től

1.000

19 03

stabilizált/megszilárdított hulladék

19 03 05

stabilizált hulladék, amely különbözik a 19 03 04-től

1.000

19 03 07

megszilárdított hulladék, amely különbözik a 19 03 06-tól

1.000

19 05 19 05 01 19 06 19 06 06 19 08

szilárd hulladék aerob kezeléséből származó hulladék települési és ahhoz hasonló hulladék nem komposztált frakciója

1.000

hulladék anaerob kezeléséből származó hulladék állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag

1.000

szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről meg nem határozott hulladék

19 08 01

rácsszemét

1.600

19 08 02

homokfogóból származó hulladék

1.000

19 08 12

ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó iszap, amely különbözik a 19 08 11-től

1.000

- 14 19 08 14

ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszap, amely különbözik a 19 08 13-tól

1.000

19 08 99

közelebbről meg nem határozott hulladék

1.000

19 09

ivóvíz vagy ipari víz termeléséből származó hulladék

19 09 04

kimerült aktív szén

1.000

19 09 05

telítődött vagy kimerült ioncserélő gyanták

1.000

19 09 99

közelebbről meg nem határozott hulladék

1.000

19 10

fémtartalmú hulladék aprításából (shredderezéséből) származó hulladék

19 10 01

vas- és acélhulladék

1.000

19 10 02

nemvas fém hulladék

1.000

19 10 04

könnyű frakció és por, amely különbözik a 19 10 03-tól

1.000

19 10 06

más frakciók, amelyek különböznek a 19 10 05-től

1.000

19 12

közelebbről meg nem határozott mechanikai kezelésből (pl. osztályozás, aprítás, tömörítés, pellet készítés) származó hulladék

19 12 01

papír és karton

1.000

19 12 02

fém vas

1.000

19 12 03

nemvas fémek

1.000

19 12 04

műanyag és gumi

3.000

19 12 05

üveg

1.000

19 12 07

fa, amely különbözik a 19 12 06-tól

1.000

19 12 08

textíliák

1.000

19 12 10

éghető hulladék (pl. keverékből készített tüzelőanyag)

60.000

19 12 12

egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladék mechanikai kezelésével nyert hulladék (ideértve a kevert anyagokat is)

60.000

20

TELEPÜLÉSI HULLADÉK (HÁZTARTÁSI HULLADÉK ÉS A HÁZTARTÁSI HULLADÉKHOZ HASONLÓ KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉK), IDEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT FRAKCIÓT IS

20 01

elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve a 15 01)

20 01 10

ruhanemű

1.000

20 01 11

textíliák

1.000

20 01 28

festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a 20 01 27-től

1.000

20 01 30

mosószerek, amelyek különböznek a 20 01 29-től

1.000

20 01 32

gyógyszerek, amelyek különböznek a 20 01 31-től

1.000

20 01 36

kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21-től, a 20 01 23-tól és a 20 01 35-től

1.000

20 01 38

fa, amely különbözik a 20 01 37-től

1.000

20 01 39

műanyagok

1.000

20 01 41

kéményseprésből származó hulladék

1.000

20 01 99

közelebbről meg nem határozott egyéb frakciók

1.000

- 15 20 02 20 02 03 20 03

kertekből és parkokból származó hulladék (a temetői hulladékot is beleértve) egyéb, biológiailag lebonthatatlan hulladék

1.000

egyéb települési hulladék

20 03 01

egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is

90.000

20 03 02

piacokon képződő hulladék

1.000

20 03 03

úttisztításból származó maradék hulladék

2.000

20 03 06

szennyvíztisztításból származó hulladék

1.000

20 03 07

lomhulladék

5.000

20 03 99

közelebbről meg nem határozott lakossági hulladék

1.000

Lerakással ártalmatlanítható mennyiség legfeljebb összesen: 9.2

100.000

A lerakással ártalmatlanítható veszélyes hulladék:

Azonosító kód

Megnevezés

Mennyiség [tonna/év]

17

ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS)

17 06

szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyag

17 06 05*

azbesztet tartalmazó építőanyag

625

Lerakással ártalmatlanítható mennyiség legfeljebb összesen: 9.3

625

A technológiai céllal hasznosítható nem veszélyes hulladékok:

Azonosító kód

Megnevezés

Mennyiség [tonna/év] a táblázat végén megjelölt összes mennyiség, valamint a 9.13 pont figyelembevételével

10

TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

10 12

kerámiaáruk, téglák, cserepek és építőipari termékek termeléséből származó hulladék

10 12 08

kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és építőipari termékek hulladéka

300

16

A HULLADÉKJEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT HULLADÉK

16 01

a közlekedés (szállítás) különböző területeiről származó hulladékká vált gépjármű (ideértve a terepjáró járművet is), a hulladékká vált gépjármű bontásából, valamint karbantartásából származó hulladék (kivéve a 13, a 14 főcsoportokban, a 16 06 és a 16 08 alcsoportokban meghatározott hulladék)

16 01 03

hulladékká vált gumiabroncsok

600

17

ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS)

17 01

beton, tégla, cserép és kerámia

17 01 01

beton

1.500

- 16 17 01 02

tégla

500

17 01 03

cserép és kerámia

500

17 01 07

beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól

17.000

17 03

bitumen keverék, szénkátrány és kátránytermék

17 03 02 17 05

bitumen keverék, amely különbözik a 17 03 01-től

3.000

föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő

17 05 04

föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól

10.000

17 05 06

kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től

100

17 05 08

vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től

2.000

17 09

egyéb építési-bontási hulladék

17 09 04

kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 09 01-től, a 17 09 02-től és a 17 09 03-tól

19

HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, A SZENNYVIZET KÉPZŐDÉSÉNEK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, VALAMINT AZ IVÓVÍZ ÉS IPARI VÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

19 05

szilárd hulladék aerob kezeléséből származó hulladék

19 05 03 19 06 19 06 04 19 12 19 12 09

előírástól eltérő minőségű komposzt

20.000

100

hulladék anaerob kezeléséből származó hulladék települési hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag

10

közelebbről meg nem határozott mechanikai kezelésből (pl. osztályozás, aprítás, tömörítés, pellet készítés) származó hulladék ásványi anyagok (pl. homok, kövek)

20.000

20

TELEPÜLÉSI HULLADÉK (HÁZTARTÁSI HULLADÉK ÉS A HÁZTARTÁSI HULLADÉKHOZ HASONLÓ KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉK), IDEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT FRAKCIÓT IS

20 02

kertekből és parkokból származó hulladék (a temetői hulladékot is beleértve)

20 02 02

talaj és kövek

Technológiai céllal hasznosítható mennyiség legfeljebb összesen: 9.4

320 69.700

A gyűjthető nem veszélyes hulladék:

Azonosító kód

Megnevezés

Mennyiség [tonna/év]

16

A HULLADÉKJEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT HULLADÉK

16 01

a közlekedés (szállítás) különböző területeiről származó hulladékká vált gépjármű (ideértve a terepjáró járművet is), a hulladékká vált gépjármű bontásából, valamint karbantartásából származó hulladék (kivéve a 13, a 14 főcsoportokban, a 16 06 és a 16 08 alcsoportokban meghatározott hulladék)

16 01 03

hulladékká vált gumiabroncsok

1.000

- 17 9.5

Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység: Az Engedélyes, más engedéllyel rendelkező szállítók, valamint a lakosság által beszállított hulladékokat szemrevételezéssel ellenőrzik, hídmérlegen mérlegelik, az adatokat a nyilvántartásban rögzítik. Nem megfelelőség esetén a szállítmány fogadását megtagadják. A hulladékok kezelése az alábbiak szerint történik: 9.5.1

A 9.1 pontban meghatározott hulladékok esetében: Kezelés kódja: D5 – lerakás műszaki védelemmel A hulladékot a hulladéklerakó kijelölt részére ürítik, ahol kézi válogatással kiválogatásra kerülnek a hulladékban lévő újrahasznosítható vagy veszélyes hulladék frakciók. A kiválogatott hulladékokat engedéllyel, illetve nyilvántartásba vétellel rendelkező átvevőnek adják további kezelésre. A beszállított hulladék csak válogatás után kerülhet lerakásra. Hulladék csak a kijelölt helyen rakható le. A hulladék lerakását a depónia kapacitásának optimális kihasználásával pásztákban végzik. A lerakott hulladékból kompaktorral végzett folyamatos egyengetés, elterítés, tömörítés révén kb. 1 méter vastagságú tömörített hulladékréteget alakítanak ki úgy, hogy az ürítési szint és a tömörített hulladékréteg felső szintje közötti lejtős felület legyen. A tömörített pászta mentén annak lejtősen kiképzett felületéhez a továbbiakban folyamatosan szállítják, ürítik a hulladékot, melyet a kompaktor elterít, egyenget és tömörít. A tömörített réteget legalább 10-15 cm vastagságú tömörített földdel, építési törmelékkel, egyéb takaróanyaggal (hasznosított zöldhulladék/szennyvíziszap/egyéb hulladék) fedik le. A lefedést szakaszosan végzik el. A takarás a bűz és a szél általi szétszórás ellen véd, elősegíti a munkagépek hulladékrétegen történő mozgását és megakadályozza a rágcsálók elszaporodását. A hulladékot a kiszóródás megakadályozása érdekében körtöltés és háló veszi körül.

9.5.2

A 9.2 pontban meghatározott hulladék esetében: Kezelés kódja: D5 – lerakás műszaki védelemmel A hulladékot az azbeszt tartalmú építőanyagok lerakására szolgáló medencében helyezik el. Az azbesztszálak szóródásának elkerülése érdekében biztosítják az egyes lerakott hulladék szállítmányok azonnali takarását. Minden egyes tömörítési művelet előtt további földtakarást alkalmaznak.

9.5.3

A 9.3 pontban meghatározott hulladékok esetében: Kezelés kódja: R5 – egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása A hulladékokat az „új” lerakó DK-i részén, a medence szélén, a telepi belső úthoz közel eső, takarással ellátott kb. 1.000 m2 nagyságú részén tárolják hasznosításig. A tárolásra kijelölt hely EOV koordinátái: X: 211250, Y: 605500. A területen egyidejűleg tárolható hulladékmennyiség legfeljebb 1.000 tonna. A használt gumiabroncs hulladék kizárólag igény esetén (rézsű emelésekor és javításokkor) kerül technológiai céllal hasznosításra. A többi hulladékot hasznosítást megelőzően szükség szerint szemcseméret szerint válogatják, a nem megfelelő szemcseméretű darabokat munkagéppel aprítják. Ezt követően a telepvezető által kijelölt területre szállítják, majd az ideiglenes üzemi utak építésére vagy a hulladéktest takarására használják fel.

9.5.4

A 9.4 pontban meghatározott hulladékok esetében: Az Engedélyes a gyűjtési tevékenység keretében átvett, valamint a lerakásra szánt hulladék kiválogatásából származó gumihulladékot a hulladéklerakó alsó részénél a rézsű és a gázmotor közötti területek kialakított 375 m2-es murvás területen tárolja. A hulladéktároló helyen egyidejűleg tárolható hulladékmennyiség legfeljebb 200 t. A gumihulladék kezelés céljából elszállításra kerül a telephelyről.

- 18 9.6

A hulladékkezelési tevékenység tárgyi feltételei: kompaktor, homlokrakodó, dózer, kisteherautó

9.7

A hulladékkezelési tevékenység személyi feltételei: A hulladékgazdálkodási tevékenységet az Engedélyes az alkalmazásában álló munkavállalókkal biztosítja. A felelős vezető felsőfokú műszaki végzettséggel, a telepvezető környezetvédelmi technológus végzettséggel rendelkezik. Az Engedélyes környezetvédelmi megbízottat foglalkoztat. A lerakó őrzése, valamint a hulladék válogatása külső szolgáltatás keretében biztosított.

9.8

Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység pénzügyi feltételei: Az Engedélyes környezetszennyezésre is kiterjedő felelősségbiztosítással, valamint pénzügyi fedezettel rendelkezik.

9.9

A beszállított hulladék tömegének meghatározására a hídmérleget üzemeltetni kell.

9.10 A hulladéklerakási tevékenység végzése során a lerakóR.-ben előírt hulladék átvételi rendszert kell alkalmazni. A hulladéklerakó üzemeltetője köteles a hulladék átvételét megelőzően ellenőrizni az alapjellemzésben és a megfelelőségi vizsgálatban foglaltakat, továbbá a telephelyének beléptető pontján és a lerakás helyén helyszíni ellenőrző vizsgálatot végezni annak megállapítása érdekében, hogy a lerakásra szánt hulladék azonos-e az alapjellemzésben, megfelelőségi vizsgálatban leírt hulladékkal. A helyszíni ellenőrző vizsgálatokat gyorstesztek is szolgálhatják. A vizsgálati eredményeket és a mintákat legalább egy hónapig meg kell őrizni. Az üzemeltető köteles az alapjellemzés, valamint a megfelelőségi vizsgálat jegyzőkönyvét a nyilvántartás részeként megőrizni. Lerakásra az a hulladék kerülhet, mely az alapjellemzés, megfelelőségi vizsgálat, továbbá a helyszíni ellenőrző vizsgálat alapján eleget tesz az átvételi követelményeknek. Lerakásra csak az a hulladék kerülhet, mely sem eredeti sem előkezelt formájában nem hasznosítható. Alapjellemzéshez szükséges vizsgálatok nélkül átvehetők a lerakóR. 2. számú melléklet 2.1.-1. táblázatában felsorolt inert hulladékok, a külön jogszabály szerinti hulladékjegyzék 20-as főcsoportjában felsorolt, vegyesen gyűjtött, nem veszélyes szilárd hulladékok, kivéve a 20 01 41 kéménysöprésből származó hulladékot. Vizsgálatok alapján vehető át a 20 01 41 azonosító kódú kéménysöprésből származó hulladék, ha eleget tesz a B1b alkategóriájú hulladéklerakókra vonatkozó átvételi követelményeknek. Átvehető a nem fertőzőképes rácsszemét (19 08 01), ha a lerakóR. 2. számú melléklet 2.2.1.-1. táblázatában felsorolt határértékek alapján - a DOC összetevőt kivéve - eleget tesz a B1b alkategóriájú hulladéklerakókra vonatkozó átvételi követelményeknek. Az azbesztet tartalmazó építési-bontási hulladék kizárólag akkor vehető át a lerakón vizsgálat nélkül, ha a hulladék az azbeszten kívül más veszélyes összetevőt nem tartalmaz és az azbeszt polimerrel burkolt, vagy szálait kötőanyag tartja össze. 9.11 Az azbesztet tartalmazó építési-bontási hulladék kizárólag az azbeszthulladék számára kialakított külön medencében rakható le. A medencében maximálisan 13.085 m3 (19.000 tonna) azbesztet tartalmazó építési-bontási hulladék helyezhető el. Az azbesztszálak szóródásának elkerülése érdekében biztosítani kell az egyes lerakott hulladék szállítmányok azonnali takarását. Minden egyes tömörítési művelet előtt megfelelő további réteggel kell a takarást elvégezni. Nem lehet az azbeszthulladék lerakására épített medencén olyan mechanikai műveletet végezni, amely az azbesztszálak szétszóródását eredményezheti. Az évente lerakással ártalmatlanításra kerülő veszélyes hulladék mennyisége nem haladhatja meg a 9.2 pontban meghatározott mennyiséget (625 tonna).

- 19 9.12 Az évente lerakással ártalmatlanításra kerülő nem veszélyes hulladékok fajtánkénti mennyisége nem haladhatja meg a 9.1 pontban meghatározott azonosító kódszám szerinti mennyiségeket, ugyanakkor az évente maximálisan lerakható összmennyiség nem lehet több a 9.1 pontban szereplő táblázat utolsó sorában meghatározott mennyiségnél (100.000 tonna). 9.13 Az évente technológiai céllal hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladékok fajtánkénti mennyisége nem haladhatja meg a 9.3 pontban meghatározott azonosító kódszám szerinti mennyiségeket, ugyanakkor az évente maximálisan hasznosítható összmennyiség nem lehet több a 9.3 pontban szereplő táblázat utolsó sorában meghatározott mennyiségnél (69.700 tonna). Figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az 1 tonna lerakott hulladékra vetített technológiai céllal hasznosított hulladék mennyisége legfeljebb 0,35 tonna lehet. 9.14 A lerakásra kerülő nem veszélyes hulladékok esetében minimálisan a válogatást és a tömörítést alkalmazni kell. 9.15 A hulladékok szél általi elhordását hulladékfogó hálók alkalmazásával, illetve a lerakott hulladék folyamatos takarásával meg kell akadályozni. Az elhordott hulladék rendszeres összegyűjtéséről gondoskodni kell. 9.16 A hulladéklerakási tevékenységet úgy kell végezni, hogy megvalósuljon a települési szilárd hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiségének – a települési hulladéklerakóban évente lerakott hulladék mért összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását alapul véve – az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1-jéig 35%ra, azaz 820.000 tonna alá csökkentése. 9.17 A lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiségének ellenőrzése érdekében a hulladéklerakó üzemeltetőjének negyedévenként meg kell határoznia a nemzeti szabványban szereplő 13 hulladékösszetételi kategória nedves tömegarányát. Részletes összetétel-vizsgálatokat a települési szilárd hulladék 13 kategóriájának összetételére évente egy alkalommal, mindig az őszi időszakban szükséges végezni. A konkrét vizsgálatokat a nemzeti szabványban leírt alkategóriák szerinti bontásban kell elvégezni. 9.18 Amennyiben az Engedélyes a hulladékot másnak átadja, figyelemmel kell lennie a közelség elvére, továbbá meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, illetve nyilvántartásba vétele megtörtént. 9.19 Az Engedélyes köteles a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint nyilvántartást vezetni és rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni. 9.20 A pénzügyi fedezetet és a környezetvédelmi felelősségbiztosítást folyamatosan fenn kell tartani. 9.21 Abban az esetben, ha a beszállított hulladék tartalmaz veszélyes összetevőket, azok kiválogatásáról, elkülönített gyűjtéséről, és további megfelelő kezeléséről gondoskodni kell. 9.22 A lerakó üzemeltetésére, lezárására és legalább 30 évig történő utógondozására elkülönített pénzügyi alap fejlesztését folyamatosan biztosítani kell, melyről a Környezetvédelmi Hatóságot a pénzügyi források meglétének igazolásával együtt tájékoztatni kell. Határidő: 2017. április 30., utána évente április 30. 9.23 A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. 9.24 Az egyidejűleg tárolható hulladékok mennyisége nem haladhatja meg a 9.5.3 és 9.5.4 pontban meghatározott mennyiséget. Tárolás legfeljebb 1 évig végezhető, így ezen időtartam leteltét megelőzően a hulladékot a Telephelyen kezelni kell, vagy kezelés céljából el kell szállítani a Telephelyről. A tárolás kizárólag a 9.5.3 és 9.5.4 pontban meghatározott területen végezhető.

- 20 9.25 A 16 01 03 azonosító kódú hulladékká vált gumiabroncsok közül kizárólag a kerékpárgumiabroncs és az 1.400 mm külső átmérőnél nagyobb gumiabroncs rakható le. 9.26 Az Engedélyes köteles a hulladéklerakó területén kiépített elektronikus megfigyelő- és beléptető rendszert a vonatkozó jogszabályban leírtaknak megfelelően üzemeltetni. 9.27 Az „új” lerakó kapacitásbővítése a benyújtott tervekben, illetve jelen határozat 3.4 pontjában foglaltak szerint valósítható meg.

10. Zaj és rezgésvédelmi előírások 10.1 A Telephely üzemeltetéséből semmilyen körülmények között nem származhat a védendő létesítményeknél a területre vonatkozó határértéket meghaladó környezeti zajterhelés 10.2 A szabadtéri zajforrások korszerűségét, műszaki állapotát rendszeresen felül kell vizsgálni, és folyamatos karbantartásukkal kell biztosítani, hogy ne növekedjen a környezeti zajkibocsátás. 10.3 Fejlesztés esetén a telephelyi technológiát, az alkalmazott gépeket, telepített berendezéseket, egyéb eszközöket az elérhető legjobb technika szerint, a környezeti zajkibocsátás minimalizálására alkalmas módon kell megválasztani. 10.4 Amennyiben a zajforrások üzemeltetésében, vagy a telephely környezetében olyan változás áll be, ami a környezeti zajviszonyokat kedvezőtlen irányban megváltoztatva határérték túllépést okozhat, a változást 30 napon belül be kell jelenteni a Környezetvédelmi Hatóságnak. 10.5 Az egységes környezethasználati engedély soron következő kötelező felülvizsgálata során – a dombépítéses technológia bevezetésével járó hatások dokumentálása érdekében – a környezeti zajkibocsátást műszeres méréssel kell ellenőrizni, és a zajvédelmi hatásterület lehatárolására szolgáló méréseket is el kell végezni.

11. Természetvédelmi előírások: 11.1 A működő lerakótér Ny-i, É-i és K-i oldalán a depónia és az ingatlanhatár között a hiányos fás szárú növényzetet egységes, összefüggő védő zöldsávvá kell felfejleszteni a termőhelyhez illeszkedő, elsősorban őshonos fás szárú növényfajok felhasználásával, amelyet a 2015. szeptember 10-én kelt, a VÁR-KERT Műszaki Tervezési Kft. által készített, Z-1/M rajzszámú növénytelepítési tervben foglaltak alapján kell megvalósítani. Ezen terv alapján ültetendő védő zöldsáv eltelepítésének határideje: 2016. november 30., amelynek tényleges megvalósítását 2016. december 31-ig fényképes melléklettel igazolni kell a Környezetvédelmi Hatóság részére. 11.2 A telepítés utáni első három évben az eltelepített növényállomány intenzív utógondozása (ennek keretében egyes egyedek esetleges pótlása) és a hulladéklerakó további üzemeltetése alatt az ültetett növényállomány folyamatos fenntartása szükséges. 11.3 A depónián kívülre sodródó hulladékot rendszeresen össze kell gyűjteni.

12. A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 12.1 Az „új” jelenleg üzemelő hulladéklerakó ideiglenes vagy végleges bezárására irányuló döntést a hulladéklerakási tevékenység szüneteltetését vagy megszüntetését megelőző 30 nappal be kell jelenteni a Környezetvédelmi Hatóságnak. 12.2 Az „új” jelenleg üzemelő hulladéklerakó egészének vagy egy részének lezárása a Környezetvédelmi Hatóság engedélyével végezhető. Az engedély iránti kérelmet a 14.1 pont szerinti bejelentéssel egyidejűleg be kell nyújtani a Környezetvédelmi Hatóságnak. A kérelemnek tartalmaznia kell a tevékenység felhagyására vonatkozó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot, a felülvizsgálat alapján a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket, a lezárásra és az utógondozásra vonatkozó terveket.

- 21 12.3 A „új” jelenleg üzemelő hulladéklerakó végleges rekultivációja során túlnyomórészt őshonos (de semmiképpen nem intenzíven terjedő!) fajokból álló ligetes cserjetelepítést kell megvalósítani a depónia felületének legalább 30%-án. Ennek érdekében a végleges felső záróréteget a cserjetelepítést lehetővé tevő, az átdolgozott előzetes rekultivációs tervben megadott rétegrend szerint kell ténylegesen megtervezni, majd kialakítani. Az alkalmazandó fajokat, ültetési helyeket, egyedszámokat pontosan bemutató kiültetési tervet a végleges rekultivációs terv részeként el kell készíteni és a 12.2 pontban foglaltak szerint a Környezetvédelmi Hatósághoz be kell nyújtani. 12.3 A „régi” lerakó végleges felső záróréteg rendszerének kiépítése előtt a rekultivációs rétegrend kialakítását megakadályozó növényzetet, illetve a humuszos fedőréteg egy részét el kell távolítani. A hulladéktest esetleges süllyedéséből adódó mélyedéseket földdel, építési törmelékkel fel kell tölteni, a felszín egyengetését, tömörítését el kell végezni. 12.4 A második ütemben a végleges felső záróréteg rendszert kell kialakítani a „régi” lerakó teljes felületén. A végleges felső záróréteg szigetelésének rétegrendje: Füvesítés 10 g/m2 fűmagkeverék felhasználásával 30 cm humuszréteg 20 cm erősen kötött tömör anyag 30 cm kavics szivárgó réteg vagy geodrén 30 cm agyag vagy 1 cm bentonitos lemez (k≤5x10-11 m/s) A végleges felső záróréteg rendszer kialakítására a lerakott hulladékban lévő szerves összetevők biológiai lebomlását és a hulladéktest stabilizálódását követően kerülhet sor. A végleges felső záróréteg rendszer kialakításának időpontjáról a vizsgálati eredmények ismeretében - kérelemre - a Környezetvédelmi Hatóság dönt. A végleges felső záróréteg rendszert legkésőbb 2022. június 30-ig ki kell alakítani. 12.5 A hulladékdepónia rekultivációs végformáját úgy kell kialakítani, hogy az a környezet geomorfológiai képéhez illeszkedő legyen. 12.6 A fedőréteghez olyan humuszt vagy komposztot kell használni, mely nem okoz flóraszennyezést, így elkerülhetővé válik a lerakót övező terület elgyomosítása. 12.7 A vegetációs réteget a területre jellemző gyepalkotó növényekkel kell kialakítani. 12.8 A gyomnövényzet visszaszorítása érdekében a telepítést követő első 3 évben a gyepterületet legalább két alkalommal kaszálni kell. 12.9 A „régi” lerakó utógondozására, a teljes rekultiváció elvégzését követően 30 évet állapítok meg.

13. A Fejér előírásai:

Megyei

Katasztrófavédelmi

Igazgatóság

szakhatósági

13.1 A tevékenység során a földtani közeg és a felszín alatti vizek nem szennyeződhetnek. 13.2 A csurgalékvíz gyűjtő medence és a kommunális szennyvízgyűjtő megfelelő gyakorisággal történő ürítéséről folyamatosan gondoskodni kell. 13.3 A csapadékvíz elvezető rendszer (övárok) működőképes állapotáról, karbantartásáról és tisztán tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. 13.4 A tevékenység folytatása során a hulladéklerakó a felszíni/felszín alatti vizeket nem szennyezheti. A lerakó területéről szennyezett csurgalékvíz nem juthat ki. 13.5 A csurgalékvíz elszállításáról vagy a hulladéktestre történő visszalocsolásáról folyamatosan gondoskodni kell. A csurgalékvíz tározók esetleges megtelése esetén a csurgalékvizeket annak tisztítására alkalmas szennyvíztisztító telepre kell szállítani.

- 22 13.6 A keletkező csurgalékvizek mennyiségét havonta, összetételének meghatározását negyedévente el kell végezni, melynek során meg kell határozni pH értékét, a fajlagos vezetőképességét, az össz. keménységét, a KOIps, a klorid, az ammónium, a nitrit, a nitrát, a szulfát, a foszfát, a króm, az ólom, a réz, a cink, a kadmium, a higany és a TPH tartalmát. A vizsgálati eredményeket minden év április 30-ig meg kell küldeni a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályra, mint vízügyi/vízvédelmi hatóságra. 13.7 A hulladéklerakón folytatott tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának nyomon követésére, az esetlegesen bekövetkező havária jelzésére kialakított 201., 202., 203., 205., 206., 208., 209., 22. és 5. jelű monitoringkutakból évente 4 alkalommal (negyedévente) meg kell mérni a talajvíz szintjét, és akkreditált mintavételt követően, akkreditált laboratóriumi vizsgálattal meg kell határozni a talajvíz minták pH értékét, a fajlagos vezetőképességet, az össz. keménységet, a KOIps, a klorid, az ammónium, a nitrit, a nitrát, a szulfát, a foszfát, a króm és az ólom tartalmát; évente 2 alkalommal (félévente) pedig a réz, a cink, a kadmium, a higany és a TPH tartalmát. 13.8 A 204. és a 207. jelű monitoringkutakból évente 2 alkalommal (félévente) meg kell mérni a talajvíz szintjét, és akkreditált mintavételt követően, akkreditált laboratóriumi vizsgálattal meg kell határozni a talajvíz minták pH értékét, a fajlagos vezetőképességet, az össz. keménységet, a KOIps, a klorid, az ammónium, a nitrit, a nitrát, a szulfát, a foszfát, a króm és az ólom tartalmát; évente 1 alkalommal (évente) pedig a réz, a cink, a kadmium, a higany és a TPH tartalmát. 13.9 Amennyiben a 201., 202., 203., 205., 206., 208., 209., és 5. jelű kutakból vett mintában a vizsgálatok eredményei szerint a vizsgálandó komponensek közül legalább egy komponens koncentrációja meghaladja a „B” szennyezettségi határértéket, úgy abban az esetben a 6., 7., 8., 210., 211., 21., 204. és a 207. jelű monitoring kutak vizsgálatát is el kell végezni. Abban az esetben, ha a 22. jelű kútból vett vízmintában bármely komponens koncentrációja meghaladja a „B” szennyezettségi határértéket, úgy arra a komponensre vonatkozóan a 23., 24., 25., 26., 27. jelű kutak vízvizsgálatát is el kell végezni az előzőekben leírtak szerint. 13.10 Az eredményeket a mintavételi jegyzőkönyvek kézhezvételétől számított 8 napon belül fel kell tölteni az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerbe (OKIR). 13.11 Az eredmények kiértékelését a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet, vonatkozó határértékeinek figyelembevételével „B” szennyezettségi határértékeihez viszonyítva kell végezni. A vizsgálati eredményeket csatolmányként fel kell tölteni az OKIR rendszerbe. Határidő: minden év április 30. 13.12 A vízmintákat arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezettel kell megvetetni, a vizsgálatokat akkreditált laboratóriumban, a vonatkozó rendeletbe foglalt szabványos mérési módszerrel kell elvégezni. 13.13 A tervezett mintavételek időpontját a mintavételek előtt 15 nappal be kell jelenteni a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató- helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályára, mint vízügyi/vízvédelmi hatóságra. 13.14 A monitoring kutak állapotát megfelelő gyakorisággal felül kell vizsgálni és szükség esetén a felújításokat el kell végezni, hogy a kutak megfelelő üzemeltetése biztosítva legyen. 13.15 A tevékenység során előforduló rendkívüli eseményeket a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató- helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályra, mint vízügyi/vízvédelmi hatóságra haladéktalanul be kell jelenteni, a kárelhárítási tevékenységet az engedélyes köteles azonnal megkezdeni, az okozott kárt saját költségén felszámolni.

14. Közegészségügyi előírások: 14.1 A levegő védelemről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásaival összhangban a nem veszélyes hulladéklerakót úgy kell működtetni, fenntartani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerülhessen a környezetbe, és így a tevékenység az azt végzők és más személyek egészségét ne veszélyeztesse, és a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg.

- 23 14.2 A lerakási hely magassági növekedése miatt fokozottan be kell tartani az üzemelési rendet – szükség esetén mobil hálót kell üzembe helyezni – annak érdekében, hogy a szél általi hulladékés porelhordás ne növekedjen. 14.3 A tevékenységet úgy kell végezni, hogy az ne szennyezze a levegőt a felszín alatti és felszíni vizeket, valamint a körülötte elhelyezkedő földtani közeget, a tevékenység során valamennyi vonatkozó előírást, így a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásait, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletet előírásait, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait, be kell tartani. 14.4 Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei, a zajtól védendő területeken nem léphetik túl - a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM – EüM együttes rendelet 2. § (1) bekezdése alapján - az üzemi vagy szabadidő zajforrástól származó zajterhelési, 1. számú mellékletben meghatározott határértékeket. 14.5 A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 3.§ (1) bekezdésének megfelelően a hulladékkezelésre szolgáló gép, berendezés és más eszköz rendszeres tisztítását, fertőtlenítését el kell végezni. Ennek helye lehet olyan térburkolattal ellátott, mosótérrel rendelkező terület, ahonnan az elhasznált víz előkezelést, előtisztítást követően közműpótló berendezésbe vagy közműcsatornába kerül. 14.6 Fenti rendelet 3.§ (2) bekezdése alapján a gépi és egyéb eszközök tárolóterületének rágcsáló- és rovarmentesítését szükség szerint, de legalább évente el kell végezni a fertőzőbetegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM. rendelet előírásaival összhangban. 14.7 A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 3.§ (3) bekezdése szerint a tevékenység végzése során folyamatosan biztosítani kell a hulladékkezelést végző személyek egészségét, biztonságát nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit. 14.8 A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 8. §-ban foglaltaknak megfelelően minden olyan biológiai tényezőkkel kapcsolatos tevékenységnél, amely kockázatot jelent a munkavállaló biztonságára és egészségére, a munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállaló ne étkezzen, ne igyon és ne dohányozzon a munkahelyen, illetve olyan helyiségben, ahol a biológiai tényezők kockázatával kell számolni. Továbbá a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfelelő védőruházatot biztosítani és köteles a munkavállaló rendelkezésére bocsátani megfelelő mosdót és illemhelyet, továbbá biztosítani a szemöblítés és - amennyiben ez szükséges - a bőrfertőtlenítés lehetőségét. 14.9 A tevékenység végzéséhez a munkavállalóknak védőoltással kell rendelkezniük a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet 9. § (1) - (2) bekezdéseiben előírtak szerint. 14.10 A veszélyes anyagokkal, keverékekkel végzett tevékenység során be kell tartani az Európai Parlament és a Tanács vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK (REACH) rendeletében, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben és valamennyi végrehajtási rendeletében foglaltakat. 14.11 A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 20. § (9) bekezdése szerint a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes keverékkel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzők és más személyek egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg. 14.12 A veszélyes anyagok, készítmények tárolásánál, felhasználásánál be kell tartani a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény valamint annak végrehajtására kiadott 44/2000. (XII. 27.) EüM. rendelet előírásait.

- 24 14.13 A veszélyes hulladékkal végzett tevékenység kapcsán be kell tartani a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet előírásait.

15. Adatrögzítés és adatközlés a Környezetvédelmi Hatóság részére 15.1 Az Engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 15.2 Az Engedélyes a tevékenység végzése során bekövetkező valamennyi rendkívüli állapotot köteles nyilvántartásba venni, különös tekintettel a környezetveszélyeztetést, illetve haváriát okozó eseményekre. 15.3 Az Engedélyes köteles a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló jogszabályban meghatározott adattartalommal nyilvántartást vezetni és adatot szolgáltatni. 15.4 Az elvégzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről a gyűjtött vizsgálati eredményekről évente egyszer összefoglaló jelentést kell készíteni és azt a Környezetvédelmi Hatóságnak megküldeni. A jelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: - a naponta gyűjtött meteorológiai adatokat (csapadék mennyisége, hőmérséklet (14.00 h), uralkodó szélirány és szélerő, párolgás (liziméter), légköri páratartalom (14.00 h)) - a hulladéklerakó vízháztartásának értékelését - a csurgalékvíz mennyiségének és összetételének meghatározására vonatkozó adatokat - a felszín alatti víz összetételének meghatározására vonatkozó adatokat - a hulladéklerakó-gáz vizsgálati eredményeit - a hulladéktest mechanikai szerkezete és összetétele megváltozására vonatkozó adatokat - a hulladéktest szintjének süllyedési adatait - a geofizikai monitoringrendszer mérési eredményeit - a pénzügyi alap fejlesztéséről szóló beszámolót. Határidő: 2017. április 30., ezt követően a tárgyévet követő év április 30. 15.5 Az üzemeltető köteles a levegőterheléssel járó tevékenység fennállásáig a tényleges légszennyező anyag kibocsátásról minden év március 31-ig, az erre rendszeresített adatlapon (LM) légszennyezés mértéke éves bejelentést tenni. 15.6 Az üzemeltető köteles a jelen határozatban meghatározott helyhez kötött diffúz légszennyező forrásról és az ehhez tartozó technológiai berendezések üzemviteléről a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti üzemnaplót folyamatosan vezetni.

16. Műszaki baleset megelőzése és elhárítása 16.1 Az Engedélyes köteles a Telephelyen folytatott tevékenységét a Környezetvédelmi Hatóság által jóváhagyott Üzemeltetési Terv alapján végezni. Az Üzemeltetési Tervben foglaltakban bekövetkezett változás esetén a változás átvezetéséről, módosításáról az Engedélyes köteles gondoskodni. 16.2 Az Engedélyes köteles a Környezetvédelmi Hatóság által jóváhagyott Üzemi (kárelhárítási) Tervben foglaltak szerint eljárni. 16.3 Az Üzemi (kárelhárítási) Tervvel kapcsolatos változásokról a Környezetvédelmi Hatóságot 30 napon belül értesíteni kell. 16.4 Az Üzemi (kárelhárítási) Tervet a terv készítésére kötelezettnek - a változások átvezetésétől függetlenül - ötévenként, továbbá az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia és jóváhagyásra a Környezetvédelmi Hatósághoz be kell nyújtania.

- 25 16.5 A tevékenység során bekövetkező havária eseményt azonnal jelenteni kell a Környezetvédelmi Hatóságnak.

17. Rendelkezés a felmerült eljárási költségek viseléséről, valamint az előírt kötelezettségek önkéntes teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeiről 17.1 Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került. Egyéb eljárási költség nem merült fel. 17.2 A Környezetvédelmi Hatóság jelen határozatban szereplő kötelezettségek önkéntes teljesítésének elmaradása esetén végrehajtási eljárás keretében teszi meg a szükséges intézkedéseket.

18. Rendelkezés a korábbi határozatokról 18.1 A 15756/2015. ügyszámú 66421/2015. iktatószámú határozattal módosított 18679/2014. ügyszámon 83570/2014. iktatószámon kiadott egységes környezethasználati engedély jelen határozatom jogerőre emelkedésével egyidejűleg érvényét veszti.

19. Tájékoztatás egyéb engedélyek beszerzéséről 19.1 Az egységes környezethasználati engedély nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól.

20. A döntés közlése 20.1 Jelen határozatommal megkeresem a tevékenységgel érintett település jegyzőjét – Székesfehérvár Megyei Jogú Város Jegyzőjét -, hogy a határozat kézhezvételétől számított 8. napon gondoskodjon a határozat közzétételéről, a határozat kifüggesztésének és levétele napjának megjelölésével az erről szóló értesítés Környezetvédelmi Hatósághoz történő megküldésével. 20.2 Elrendelem, hogy az ügyfelek tájékoztatásáért felelős személy a határozat kiadmányozását követően haladéktalanul gondoskodjon a határozatnak a Környezetvédelmi Hatóság hirdetőtábláján történő kifüggesztéséről, illetve az internetes honlapján és a központi rendszeren való közzétételéről.

21. Jogorvoslat 21.1 Döntésem ellen, a közléstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de hozzám két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. 21.2 A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell. 21.3 Fellebbezés benyújtásának hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont, vagy írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton nincs helye. 21.4 A jogorvoslati eljárás díja az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 50%-a, természetes személyek és civil szervezetek esetén az alapeljárás díjának 1%-a. A díjat az eljárás kezdeményezésekor a 10029008-00335670-00000000 előirányzat-felhasználási számlára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással (csekk) postai úton befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a jogorvoslati kérelem előterjesztéséhez mellékelni kell. 21.5 A szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az jelen döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

- 26 INDOKOLÁS A Depónia Kft. 2016. április 20-án kérelmet nyújtott be a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályra (továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) a 15756/2015. ügyszámú 66421/2015. iktatószámú határozattal módosított 18679/2014. ügyszámon 83570/2014. iktatószámon kiadott egységes környezethasználati engedély módosítására vonatkozóan. Kérelme a hulladéklerakó kapacitásának bővítésére, gumi hulladék gyűjtésének, tárolásának engedélyezésére, valamint az engedély 9.4.1 pontjában a hulladék takarás módjának módosítására irányul. Az engedély szerint a lerakó teljes befogadó kapacitása 197 mBf csúcsmagasságig 1 050 000 m3. A kérelem szerint a lerakót 215 mBf szintig magasítanák hulladék lerakásával, mellyel a lerakó kapacitása 400 000 m3-rel növekedne. A kérelem mellékleteként csatolásra kerültek a lerakóra vonatkozó keresztszelvények, valamint a talajvizsgálati jelentés és geotechnikai tervezési beszámoló, mely szerint az elvégzett helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok alapján a homlokgát a jelenlegi kialakítása mellett kellő megtámasztást ad a depónia tervezett 215 mBf szintig történő magasításának, valamint az elvégzett állékonysági vizsgálatok szerint a magasítás a tervezett módon, két 15 m széles padka kialakításával a 184mBf és a 205 mBf szinten biztonságosan kialakítható, a szükséges állékonysági biztonság az építés, illetve magasítás minden fázisában biztosított. A Kft. által folytatott tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 2. számú melléklet 5.4 pontjának hatálya alá tartozik. A kérelem benyújtását követően 28210/2016. számon hiánypótlásra és díjfizetésre szólítottam fel a Kft.-t. A R. 20/A. § (8) bekezdésének a) pontjára figyelemmel hiánypótlásként kértem a telephelyen folytatott és tervezett tevékenységre vonatkozó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat dokumentáció benyújtását, mely tartalmazza a lerakó kapacitásadatait, a hatásterülettel érintett ingatlanokat, a közérthető összefoglalót, az alapállapot jelentést és a tervezők szakértői jogosultságának igazolását, valamint a gumihulladék gyűjtési, tárolási tevékenységgel kapcsolatos információkat. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértéke a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: DíjR.) 3. sz. melléklet 4. és 10.1 pontja alapján 750 000 Ft. A Kft. a díjfizetési igazolást 2016. május 11.-én 31375/2016. számon, a hiánypótlásként kért adatokat, dokumentációt 2016. június 14.-én 37953/2016. számon küldte meg. A rendelkezésre álló iratok alapján 49099/2016. számon ismételten hiánypótlás benyújtását írtam elő. A Kft. a hiánypótlásként kért adatokat 2016. szeptember 5-én küldte meg. A hiánypótlás és a LAL változásjelentés 51921/2016. és 51856/2016. számon került iktatásra. Az eljárás megindításáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. § (6)-(7) bekezdésének, valamint a R. 21. § (2) bekezdésének megfelelően 2016. június 20-án hirdetményt tettem közzé a hivatalban, honlapon és a központi rendszeren keresztül, továbbá a hirdetményt, a kérelmet és a felülvizsgálati dokumentációt 38739/2016. számon megküldtem Székesfehérvár Megyei Jogú Város Jegyzőjének, hogy 21 napig tegye közhírré közterületen és a helyben szokásos módon. A hirdetményt elektronikus levél útján megküldtem az érintett civil szervezetek részére. A tárgyi eljárásban észrevétel sem az Önkormányzathoz, sem hozzám nem érkezett.

- 27 A Ket. 44. § (1) bekezdése, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 28. § (3) bekezdése, valamint az 5. melléklete alapján az eljárás során 38742/2016. számon szakhatóságként megkerestem a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, aki 35700/92411/2016.ált. számú szakhatósági állásfoglalásában az engedély kiadásához hozzájárulását előírásokkal adta meg, melyeket a határozat 13. fejezetében szerepeltettem. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „[…] A Közép- dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, melynek jogutódja a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály a KTF-15756/2015. ügyszámú (66421/2016. ikt. számú) határozattal módosított 18679/2014. ügyszámú (83570/2014. ikt. számú) határozatával egységes környezethasználati engedélyt adott a Depónia Hulladékkezelő és Településtisztasági Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (8000 Székesfehérvár, Sörház tér 3., KSH azonosító: 12592201-3821-572-07, KÜJ: 100331350, KTJ telephely: 100556253) – továbbiakban: engedélyes- részére, hogy a Székesfehérvár-Csala, Pénzverő-völgy 020087/7, 020087/8, 020088/16 és a 020088/17 hrsz.-ú ingatlanokon található nem veszélyeshulladék-lerakót üzemeltesse. /A régi lerakó az új lerakó 2002- es üzembe helyezése óta nem üzemel, rekultiválásra került./ A 83570/2014. ikt. számú egységes környezethasználati engedély érvényességi ideje: 2024. november 30. Az engedélyes a tárgyi nem veszélyeshulladék-lerakó kapacitás- bővítését (jelenlegi dombalakzat magasítása a lerakón belül), valamint a gumi hulladékok gyűjtését és hulladékkereskedők, valamint kezelők részére történő továbbadását tervezi a hulladéklerakón történő tárolással együtt. Technológiai változás a jelenlegi állapothoz képest nincs. A szállító konténerek időszakos tisztítására konténermosó műtárgyat építettek ki, ami használaton kívül van. A mosó tér szennyezett vizeinek és a szilárd hordaléknak egy rácsakna került megépítésre. A darabos hulladék a rácson fennakad, innen szükség szerint kézi szerszámmal lehet eltávolítani. A konténermosó rácsaknájából kifolyó szennyvíz a régi hulladéklerakó csurgalékvíz medencéjébe köt be. A hulladéklerakó területét elhagyó szállítójárművek és munkagépek gumiabroncsának fertőtlenítése céljából és a közúti burkolatok védelme érdekében kerékfertőtlenítő is üzemel a telephelyen. A kerékfertőtlenítő túlfolyója a régi lerakó csurgalékvíz tárolójába került bevezetésre. A tankolás föld feletti konténerben elhelyezett duplafalú 5 m3-es gázolajtartályból történik. A mobil kút a lerakón található. A telepen a szociális vízellátás ivóvízvezetékkel biztosított, míg a szennyvíz elvezetésére 5 m3-es szennyvíztároló üzemel. A teljes lerakó telepet övárok veszi körül. A területen kiépített és rendszeresen működtetett monitoring rendszer található. A kutak számai a következők: 5; 6; 7; 8; 21; 22; 23; 24; 25; 26; 27, 201; 202; 203; 204; 205; 206; 207; 208; 209; 210; 211. A hulladéklerakó közvetlen és tágabb környezetében felszíni vízfolyás nem található. Az érintett ingatlanok (Székesfehérvár 020087/7, 20087/8, 020088/16, 020088/17 hrsz.-ú ingatlanok) a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. számú melléklete szerint „érzékeny” „kevésbé érzékeny”, a többszörösen módosított a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti részletes érzékenységi térkép adatai alapján „2a” „2c”„3”érzékenységi kategóriába tartoznak. A tárgyi területek vízbázis védőterületet/védőidomot nem érintenek. A fentiek alapján és a rendelkező részben tett előírások betartása mellett a tervezett tevékenység végzéséből vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, így az engedély kiadásához hozzájárultam.

- 28 Előírásaim jogalapja: A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet; A felszíni vizek minőségének védelméről szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet; A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet, A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. A vízügyi hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdés 4. pontja, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdés 5. melléklet II. táblázat 3. pontja, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és az 2. melléklet 4. pontja állapítja meg A jogorvoslati utat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 44. § (9) bekezdése alapján állapítottam meg.” A Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése, valamint 5. számú melléklete alapján az eljárás során 38743/2016. számon megkerestem a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát és a Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztályát a feladatkörükbe utalt szakkérdések vizsgálata érdekében. A Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya FE/043/01471-2/2016. ügyiratszámú feljegyzésében megállapította, hogy a bővítés közegészségügyi szempontból engedélyezhető a dokumentációban foglaltak betartásával, valamint az általa tett, jelen határozat 14. fejezetében szerepeltetett feltételek előírásával. Véleményét az alábbiak szerint indokolta: „[…] A szakkérdést megvizsgálva megállapítottam, hogy a kérelmező megbízásából a MERTECH Kft. által elkészített és benyújtott egységes környezethasználati engedély módosítási kérelem a rendelkező részben foglalt feltételek betartása mellett közegészségügyi szempontból eleget tesz a környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény előírásainak, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletnek, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletnek, levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletnek, valamint az egyéb hatályos közegészségügyi rendelkezéseknek. Fentiek szerint a dokumentációt közegészségügyi szempontból elfogadásra javasolom. Az egységes környezethasználati engedély módosítási eljárásban a tervezett módosításnak, közegészségügyi szakkérdésként megvizsgálva a dokumentációban foglaltak maradéktalan betartása mellett és a rendelkező részben foglalt feltételekkel akadálya nincs.” A Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztálya FE/09/00471-2/2016. iktatószámú feljegyzésében megállapította, hogy a Székesfehérvár-Csala, Pénzverővölgyi nem veszélyeshulladék-lerakó kapacitásbővítése a Fejér Megye Területrendezési Tervéről szóló Fejér Megye Közgyűlésének 1/2009. (II.13.) K.R.SZ. rendelet rendelkezéseivel összhangban van. Véleményét az alábbiak szerint indokolta: „A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 28.§ (1) bekezdése alapján a környezetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatal elsőfokon az 5. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha az 5. melléklet I. táblázata szerinti előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint az egységes környezethasználati engedélynek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.)

- 29 Korm. rendelet 20/A. § (4) és (6) bekezdése szerinti felülvizsgálatára irányuló eljárásban az 5. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállnak. A Rendelet 28.§ (1) bekezdése és az 5. melléklet I. táblázat 9. pontja alapján, ha a kérelem a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul, szükséges a területrendezési tervekkel (Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel [OTrT] és Fejér Megye Területrendezési Tervéről szóló Fejér Megye Közgyűlésének 1/2009. (II.13.) K.R.SZ. rendeletével [FMTrT]) való összhang tekintetében a szakkérdést vizsgálni. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 7. számú melléklete tartalmazza a területrendezési tervek részletes tartalmi követelményeit, mely melléklet II./A. táblázatának 1.3. pontja (a műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények térbeli rendje) alapján térségi jelentőségű elemnek minősül a nem veszélyeshulladék-lerakó. Az FMTrT 2. számú melléklete (térségi szerkezeti tervlapja) Székesfehérvár – Csala, Pénzverő-völgyi nem veszélyeshulladék-lerakó területét városias települési térségként és „térségi jelentőségű hulladéklerakó hely” jelkulccsal ábrázolja. Továbbá az FMTrT 1/11. számú melléklete térségi jelentőségű hulladéklerakó helyek Fejér megyében címszó alatt nevesíti a Székesfehérvár, Pénzverővölgyi térségi hulladéklerakót. Mindezek alapján tárgyi ügyben megállapítottam, hogy a Székesfehérvár – Csala, Pénzverő-völgyi nem veszélyeshulladék-lerakó kapacitásbővítése a területrendezési tervekkel összhangban van.” A R. 1.§ (6b) bekezdésére figyelemmel belföldi jogsegély keretében 43469/2016. számon kértem Székesfehérvár Megyei Jogú Város Jegyzőjének (továbbiakban: Jegyző) nyilatkozatát arról, hogy a Kft. tevékenysége összhangban van-e a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel. A Jegyző 110230/3/2016. számon adott belföldi jogsegélyében az alábbiakat állapította meg: „ […] hulladéklerakó tervezett kapacitásbővítése összhangban van Székesfehérvár Megyei Jogú Város külterületének, valamint egyes belterületi területrészeinek szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 7/2004. (II.24.) önkormányzati rendeletében foglaltakkal, és a tevékenység végzése nem ellentétes a helyi környezet és természetvédelmi érdekekkel.” A rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiakat állapítottam meg: Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A hulladéklerakó területe a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján a 4. számú légszennyezettségi zónába tartozik. A „régi” depónián kialakításra került 12 db gázkút. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (továbbiakban: lerakóR.) 4. számú melléklet 1.3 pontja alapján a hulladéklerakó gázt a hulladéklerakó engedélyében meghatározott módon kell hasznosítani, egyéb esetben elfáklyázással kell ártalmatlanítani. Kezeletlenül a gáz kiszellőztetése nem megengedett. A „új” lerakón 30 db gázkút található. A „új” lerakón kiépítésre került a gáz hasznosító rendszer is, mely külső cég (ENER-G Zrt.) tulajdona, és ő is üzemelteti. A hasznosítással termelt áram az elektromos hálózatba kerül betáplálásra. A telephelyen bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem üzemel. A „új” hulladéklerakó működése során a deponált hulladék porszennyezése, bűzterhelése, a deponálást végző gépek légszennyező anyag kibocsátása, a hulladék beszállítását végző gépjárművek emissziója okoz a környezeti levegő minőségében változást. A kiporzást a folyamatos takarással minimalizálják. Ezen túlmenően kevés repszennyezéssel lehet számolni, amit a lerakó drótfonatos kerítése visszatart.

- 30 Az „új” lerakó teljes felülete 6,75 ha, melyből a hulladéklerakással érintett felület 4,4 ha, a nyitottnak tekinthető felület pedig mintegy 2 ha. A felületi párolgás szaghatása nem jelentős, tekintettel a felületi aerob bomlásra. A tömörítés és a hulladék mozgatása során azonban felszabadulnak a bűzhatást okozó vegyületek, amelyek a fermentatív fázisból származnak. A lerakó által okozott ülepedő por nem lépi túl a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben előírt egészségügyi határértéket. A kapacitás-bővítéssel a technológia légszennyező hatása nem növekszik. A hulladék szakszerű terítése és tömörítése okozta szállópor és ülepedő por terhelése nem nő meg, hiszen az a beszállítás ütemével függ össze, ami változatlan marad. A kapacitás-bővítés nem jár a fajlagosan beszállított mennyiség növekedésével. A depóniatest üzemideje lesz hosszabb. A kb. 20 évre tehető depóniagáz-képződésnél szuperponálódnak az eltérő időpontban lerakott hulladékokból keletkező – azaz a lebomlási folyamat eltérő időszakánál tartó – depóniagázok. A gázmennyiség a kapacitás-bővítéstől függetlenül folytonosan változik, ehhez igazodnia kell a gázmentesítés üzemeltetésének, azaz a gázmentesítési rendszer bővítése az üzemelés során szükség szerint újabb kutak fúrásából és rendszerbe állításából áll. Jelen határozat 15.5 pontjában a légszennyezés mértéke bejelentőlap megküldésére vonatkozó előírást a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Lev.r.) 31. § (2) bekezdése alapján írtam elő. A 8.1 pontban a diffúz légszennyező források üzemeltetésére vonatkozó előírásokat a Lev.r. 26. § (2) bekezdése és a 4. §-a alapján tettem. A 8.2 pontban a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotra vonatkozó előírást a Lev.r. 6. sz. mellékletének 6. és 7. pontja alapján írtam elő. A határozat 15.6 pontja szerinti előírást a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VM rendelet) 19. § (5) bekezdése és a 20. § alapján tettem. A hulladéklerakó a lerakóR. 4. § (1) bek. bb) pontja alapján B3 alkategóriájú hulladéklerakónak minősül (vegyes összetételű, jelentős szerves és szervetlen anyagtartalommal egyaránt rendelkező, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó), így a lerakóban gázképződés lehetséges. A fentiek alapján a 8.3, 8.4, 8.5, 8.6, 8.7 és 8.8 pontokban a lerakóR. 9. § (1) és (2) bekezdés c) pontja, az 1. számú melléklet 5.1, 5.2 és 6. a) pontja, valamint a 3. számú melléklet 2.4 pontja alapján előírásokat tettem. Nemcsak a keletkező hulladéklerakó-gázok elvezetéséről kell gondoskodni, hanem mindaddig, amíg a keletkező gáz gazdaságosan hasznosítható, gondoskodni kell a hulladéklerakó-gáz felhasználásáról. Ha a hasznosítás nem gazdaságos, akkor gondoskodni kell a gáz biztonságos ártalmatlanításáról (pl. fáklyázással történő elégetésről, biofilterrel). Úgy kell meghatározni az aktuálisan mérendő depóniagáz-kutak helyét és mennyiségét, hogy az egész hulladéktest területére, hulladék összetételére vonatkozóan reprezentatív adatokat nyújtson az aktuális hulladéklerakó-gáz mintavétel és -elemzés. A 12 db depóniagázkút esetén szükséges, hogy minden alkalommal a távozó gázemisszió kerüljön mintavételezésre és mérésre valamint mindegyik gázkútra kerüljön sor meghatározott időintervallumon belül. A 30 db depóniagázkút esetében a biogáz kutak összekötésre kerültek és a hasznosításra távozó biogáz összetételének vizsgálata egy összesített kivezető ponton lehetséges és elégséges. A mintavételezést csak erre akkreditálással rendelkező mérőszervezet végezheti a lerakóR. 13. § (2) bekezdés alapján. Erre vonatkozóan előírást tettem a 8.9 pontban. A mérés tervezett időpontjáról a Környezetvédelmi Hatóságot 15 nappal előtte írásban kell értesíteni. A 8.10 pont szerint az üzemeltető köteles a határozatban meghatározott forrásáról és az ehhez tartozó technológiai berendezések üzemviteléről a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti üzemnaplót folyamatosan vezetni. Az üzemnaplót minden naptári év végén le kell zárni és az éves jelentéshez előírt összesítést el kell végezni a VM rendelet 18. § (1) bekezdése alapján. A kibocsátás-ellenőrzés adatait, részeredményeit és a légszennyező forrás üzemnaplóját, valamint az éves jelentéseket az üzemeltető az adatrögzítéstől számított öt évig köteles megőrizni.

- 31 A hulladéklerakó telep rekultiválatlan területe, amelyről légszennyező anyagok kerülnek a környezetbe adatszolgáltatásra kötelezett diffúz légszennyező forrásnak minősül. Az Engedélyes a diffúz légszennyező forrásokat (D1, D2) bejelentette, ezért a D1, D2 helyhez kötött diffúz légszennyező források működtetési engedélyét a határozat 2.2.2 pontjában foglaltak szerint megadottnak tekintem. A működtetési engedély érvényességi idejét a 2.4.2 pontban határoztam meg, figyelemmel a Lev.r. 26. § (8) bekezdésére. Hulladékgazdálkodási szempontból: A telephelyen a dolgozók révén települési szilárd hulladék keletkezik, melyet az üzemi épületben és a mérlegházban edényzetben gyűjtenek, majd a lerakón kerül ártalmatlanításra. A telephelyen végzett karbantartási tevékenység során kis mennyiségben keletkeznek nem veszélyes (vasfém, gumiabroncs), valamint veszélyes hulladékok (toner, olaj hulladékok, szennyezett törlőkendők, olajszűrők, akkumulátorok), melyek további kezelés céljából elszállításra kerülnek a telephelyről. Az Engedélyes az összesen 1.050.000 m3 befogadókapacitású hulladéklerakó medencében nem veszélyes hulladékok lerakással történő ártalmatlanítását végzi. E medencének a hulladéklerakással még nem érintett területéből 2 m magas, 3 m koronaszélességű zárótöltéssel leválasztásra került egy medencerész, melyben azbeszt tartamú építőanyag-hulladékok lerakása folyik. A medence a 197 mBf csúcsmagasságig 13.185 m3, vagyis 19.000 tonna azbeszt tartalmú építőanyag hulladék lerakását biztosítja. Jelen kérelem szerint az 1.050.000 m3 befogadókapacitású hulladéklerakó lerakó kapacitásbővítése tervezett, mely dombépítéssel valósul meg, amivel a lerakó kapacitása kb. 400.000 m3-rel növekszik. A benyújtott dokumentáció tartalmazta a kapacitásbővítés megvalósításának tervezett módját. A lerakóra és a telephely egyéb létesítményeire vonatkozó műszaki és kapacitásadatokat a 3.3 és 3.4 pontban határoztam meg. Az Engedélyes a veszélyes és nem veszélyes hulladék lerakási tevékenységen kívül nem veszélyes hulladékok technológiai célú hasznosítását végzi. Az Engedélyes kérelmezte a külső beszállításból, valamint az átvett hulladék válogatásából származó, technológiai hasznosításra nem kerülő gumi hulladék gyűjtésének, illetve tárolásának engedélyezését. A kérelem és a hiánypótlás tartalmazta a gumihulladék gyűjtési tevékenységre vonatkozó adatokat, információkat, valamint a hulladéktároló helyre vonatkozó szabályzatot. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a telephelyen folytatott, valamint új tevékenységként kérelmezett gumi hulladék gyűjtési tevékenységhez szükséges feltételek rendelkezésre állnak. A fentiek alapján az engedély 2.2.1 pontjában a hulladékgazdálkodási engedély megadásáról döntöttem. A R. 20/A. § (3) bekezdése szerint az egységes környezethasználati engedélyben foglalt engedélyek időbeli hatályát az azokra vonatkozó külön jogszabályi előírások szerint kell megállapítani. A fentiek alapján a 2.4.1 pontban rendelkeztem a 2.2.1 pont szerint megadott hulladékgazdálkodási engedély időbeli hatályáról, figyelemmel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 79. § (1) bekezdésére. A 18679/2014. ügyszámú 83570/2014. iktatószámú egységes környezethasználati engedélyben a Környezetvédelmi hatóság megadottnak tekintette a „régi” hulladéklerakó rekultivációjának engedélyét, az „új” jelenleg üzemelő hulladéklerakó üzemeltetési tervének jóváhagyását és az „új”, jelenleg üzemelő hulladéklerakó előzetes rekultivációs tervének jóváhagyását. Tekintettel a tervezett kapacitásbővítésre, az eljárás során hiánypótlásként kértem az „új” hulladéklerakóra vonatkozó előzetes rekultivációs terv benyújtását a rekultiváció és az utógondozás költségeinek bemutatásával. A Kft. a tervet és a költségbecslést 2016. szeptember 5-án 51921/2016. számon benyújtotta. A 18679/2014. ügyszámú eljárás során benyújtásra került az „új” lerakó aktualizált üzemeltetési terve.

- 32 A „régi” lerakóra vonatkozó rekultivációs tervben a Környezetvédelmi Hatóság részére benyújtottakhoz képest nem történt változás. A fentiek alapján a „régi” hulladéklerakó rekultivációjának engedélyét, az „új” jelenleg üzemelő hulladéklerakó üzemeltetési tervének jóváhagyását és az „új”, jelenleg üzemelő hulladéklerakó előzetes rekultivációs tervének jóváhagyását továbbra is megadottnak tekintem jelen határozat 2.2.3, 2.2.4 és 2.2.5 pontjában foglaltak szerint, figyelemmel a lerakóR. 8. § (1) bekezdésének f) és h) pontjára. A 2.2.6 pontban a hulladéktároló helyek üzemeltetési szabályzatának jóváhagyásáról döntöttem az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Hlr.) 21. § (4) bekezdése alapján. A lerakó kategóriáját a 3.1 pontban határoztam meg. A 6.1.2 pontban szereplő előírást a lerakóR. 1. számú mellékletének 7. pontja alapján tettem. A lerakással ártalmatlanítható nem veszélyes hulladékok és veszélyes hulladék azonosító kódját, megnevezését, mennyiségét a 9.1 és 9.2 pont tartalmazza. A technológiai céllal hasznosítható nem veszélyes hulladékok azonosító kódját, megnevezését, mennyiségét a 9.3 pontban rögzítettem. A gyűjthető gumihulladék azonosító kódját és mennyiségét a 9.4 pont tartalmazza. Az egyes hulladékokkal végezhető hulladékgazdálkodási tevékenységek technológiai leírását a 9.5 pont tartalmazza. A személyi, tárgyi, pénzügyi feltételeket a 9.6, 9.7 és 9.8 pontok tartalmazzák. A 9.9 pontban szereplő előírást a lerakóR. 1. számú mellékletének 3.1 pontja alapján írtam elő. A lerakóR. 10. § (1) bekezdése értelmében az átvételi követelményeknek való megfelelés bizonyítása a lerakásra szánt hulladéknak az alapjellemzéséből, megfelelőségi vizsgálatból és helyszíni ellenőrző vizsgálatból áll. Az alapjellemzéssel és az azt követő megfelelőségi vizsgálatokkal történik annak igazolása a hulladéklerakó üzemeltetője felé, hogy az adott hulladék a hulladéklerakóban átvehető. Figyelemmel a Ht. 5.-7. §-aiban foglaltakra továbbá a lerakóR. 2. számú mellékletének 1. pont 1.1 f) alpontjára, ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amely sem eredeti, sem előkezelt formában nem hasznosítható. A hulladéklerakó üzemeltetője felé megállapított kötelezettség pedig, hogy kizárólag olyan hulladékot vehet át, mely az alapjellemzésnek, valamint rendszeresen keletkező hulladék esetében a megfelelőségi vizsgálatnak megfelel. Ezen túl az üzemeltetőnek a telephely beléptető pontján, illetve a lerakás helyén helyszíni ellenőrző vizsgálatokat kell végeznie annak érdekében, hogy a lerakásra szánt hulladék azonos-e az alapjellemzésben, megfelelőségi vizsgálatban, egyéb kísérő dokumentumban leírt hulladékkal. A lerakóR. 2. számú mellékletének 2.2.2 és 2.2.3 pontjára és fentiekre tekintettel a 9.10 pontban tettem előírást. A 9.11 pontban szereplő előírást a lerakóR. 2. számú mellékletének 2.2.2 pontja alapján írtam elő. A hasznosítható és ártalmatlanítható nem veszélyes hulladékok fajtánkénti, valamint összes mennyiségére vonatkozó előírást a 9.12 és 9.13 pontokban szerepeltettem, figyelemmel a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: hull.eng.R.) 9. § (2) bekezdésének b) pontjára. Az elmúlt években lerakással ártalmatlanított és technológiai céllal hasznosított hulladékok mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza:

- 33 2011

2012

2013

2014

2015

Ártalmatlanítás (tonna)

55.890

47.766

46.471

72989

72.006

Hasznosítás (tonna)

17.724

15.046

14.020

15.562

15.669

0,314

0,301

0,213

0,217

1 tonna lerakott hulladékra vetített 0,317 technológiai céllal hasznosított hulladék mennyisége (tonna)

Az elmúlt 5 év adatai alapján megállapítható, hogy az 1 tonna lerakott hulladékra vetített technológiai céllal hasznosított hulladék mennyisége csökkenő tendenciát mutat. A Kft. által 2016. szeptember 5-én megküldött nyilatkozat szerint e csökkenés külső okok miatt következett be, valamint az építési hulladék és egyéb takaróanyag felhasználás megoszlása várhatóan egyre inkább az egyéb takaróanyag felhasználás irányába fog eltolódni (a takarásra használt építőanyag átvételi árának következtében.) A fentiek alapján a technológiai célú hasznosítás esetében a 9.13 pontban meghatároztam az 1 tonna lerakott hulladékra vetített technológiai céllal hasznosított hulladékmennyiséget tonnában, a Kft. nyilatkozatában foglaltakra tekintettel nem csak építési-bontási hulladékokra, figyelemmel a Ht. 15. § (6) bekezdésében foglaltakra. A 9.14 pontban szereplő előírást a lerakóR. 5. § (1) bekezdése alapján tettem. A 9.15 pontban szereplő előírást a lerakóR. 1. számú mellékletének 3.2 pontja alapján tettem. A Ht. 92. § (2) bekezdése szerint a települési szilárd hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiségét – a települési hulladéklerakóban évente lerakott hulladék mért összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását alapul véve – az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1-jéig 35%-ra, azaz 820.000 tonna alá kell csökkenteni. Az Engedélyes 2013. óta az ellátási körzetében az összes településen bevezette a házhoz menő szelektív zöldhulladék gyűjtést, mely intézkedéssel kíván eleget tenni a Ht. 92. § (2) bekezdésében foglaltaknak. A 9.16 pontban a fentiekre tekintettel előírást tettem arra vonatkozóan, hogy az Engedélyesnek a tevékenységét úgy kell végeznie, hogy a Ht. 92. § (2) bekezdésében foglaltak teljesítése megvalósuljon. A 9.17 pontban szereplő előírást a lerakóR. 3. számú melléklet 5. pontja alapján tettem. A 9.18 pontban szereplő előírást a Ht. 3. § (1) bekezdésének d) pontja, valamint a 31. § (5) bekezdése alapján tettem. A 9.19 és 15.3 pontban szereplő előírást a Ht. 65. §-ában, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendeletben foglaltak alapján tettem. A 9.20 és a 9.21 pontban szereplő előírást a Ht. 80. § (1) bekezdésének e) pontja alapján tettem. A lerakóR. 6. §-a szerint a hulladéklerakás díját az üzemeltetőnek úgy kell megállapítania, hogy az fedezze a hulladéklerakó létesítésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének teljes költségét, továbbá a hulladéklerakó lezárásának és utógondozásának legalább 30 évig történő becsült költségét. A Kft. benyújtotta az „új” lerakó rekultivációjára és utógondozására vonatkozó költségbecslést, valamint a 18679/2014. ügyszámú eljárás során csatolta a fedezetet igazoló banki kivonatot. A Kft. nyilatkozata szerint a pénzügyi feltételek továbbra is rendelkezésre állnak. A 9.22 pontjában tettem előírást a lerakóR. 18. § (1) bekezdésére figyelemmel. A 9.23 pontban szereplő előírást a Ht. 4. §-a alapján tettem. A 9.24 pontban meghatároztam az egyidejűleg tárolható hulladékok mennyiségét és a tárolás időtartamát a Hlr. 19. § (3) bekezdése alapján. A 9.25 pontban szereplő előírást a lerakóR. 5. § (3) bekezdésének d) pontja alapján tettem. A 9.26 pontban szereplő előírást a Ht. 69/A. §, 69/B. § és 69/C. § alapján tettem. A kapacitásbővítés megvalósításával kapcsolatban jelen határozat 9.27 pontjában tettem előírást. A 12.1 és 12.2 pontokban szereplő előírást a lerakóR. 14. §-ában foglaltak alapján tettem.

- 34 A „régi” lerakó átmeneti felső zárórétegének kialakítása megtörtént, így a végleges záróréteg kialakítására vonatkozó előírásokat az alaphatározatban foglaltakkal összhangban továbbra is szerepeltettem jelen határozat 12.4-12.9 pontjában. A 15.4 pontban szereplő előírást a lerakóR. 3. számú mellékletében foglaltak alapján írtam elő. A 16.1 pontban foglaltakat a lerakóR. 9. § (1) bekezdése alapján írtam elő. Felhívom továbbá a Kft. figyelmét, hogy a kapacitásbővítéssel kapcsolatban az üzemeltetési tervet pontosítani szükséges. Zaj és rezgésvédelmi szempontból: A hulladéklerakó telep külterületen fekszik, a környezetében mezőgazdasági területek, gyümölcsös és szántóföldek határolják. A legközelebbi lakott terület, Csala, a telephelytől dél-keletre, mintegy 1500 m távolságra található. A vizsgált hulladéklerakó telepen ipari és kommunális hulladékok előkezelését, lerakással történő ártalmatlanítását, illetve komposztálását végzik. Ezen tevékenységek közül a lerakást végzi a Depónia Kft., míg az előkezelést és a komposztálást a Continus Nova Kft. folytatja. Jelenleg az „új” lerakó részen történik a hulladékok ártalmatlanítása, míg a „régi” lerakó részen rekultivációs munkálatokat végeznek. Környezeti zajhatást a hulladékszállító járművek, a telep területén üzemelő rakodógépek, aprítógépek, a válogató és bálázómű, a hulladék tömörítését végző kompaktorok, és a komposztáló ventilátorok okoznak. A 2009. évi felülvizsgálat keretében a VIKÖTI CONSULT Kft. műszeres méréssel ellenőrizte a hulladéklerakó környezeti zajkibocsátását, ami a vonatkozó környezeti zajvédelmi előírásoknak megfelelt. Az egységes környezethasználati engedély 2014. évi felülvizsgálata keretében akusztikai számításokkal került meghatározásra a telephely üzemeltetéséből származó környezeti zajterhelés. Az elvégzett számítások szerint a berendezések üzemeltetése a legközelebbi védendő létesítmények környezetében érzékelhető zajhatást nem okoz. A dombépítéses technológiával történő kapacitásbővítésre vonatkozó egységes környezethasználati engedély módosítási kérelmet megalapozó dokumentációban a jelenlegi üzemeltetésből származó környezeti zajhatások bemutatása a 2014. évi felülvizsgálati dokumentációból átvett adatokkal történt. A dombépítéssel történő hulladéklerakásra vonatkozóan a dokumentáció egy nyilatkozatot tartalmaz, miszerint a kapacitásbővítés sem a jelenlegi üzemelési rendhez képest, sem a hulladékkezelési engedélyben foglalt keretmennyiséghez tartozó beszállításhoz képest nem okoz változást, ugyanakkor a dombmagasság növelésével a tevékenyég helye a védendő lakott területtől távolabbra esik, míg a zajterjedési körülmények a völgyfő irányában nem változnak. A telepítési körülmények alapján a kapacitásbővítés dombépítéses technológiával történő növelése zajvédelmi szempontból nem kifogásolt. A 2014. évi felülvizsgálati dokumentációban a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Zajrendelet) 6. § szerint lehatárolásra került a hulladéklerakó környezeti zajvédelmi hatásterülete. Az elvégzett számítások szerint a hatásterület határa lakóterület irányában a munkagépektől számított 200 m, egyéb irányokban a munkagépektől számított 112 m-re terjed ki. A zajvédelmi hatásterületen lévő területek hasznosítása szántó, erdő, gyep, illetve út. Védendő területet, vagy létesítményt a zajvédelmi hatásterület nem érint. Az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció zajvédelmi munkarészében foglaltak alapján a Zajrendelet 10. § (3) bekezdése szerint az egységes környezethasználati engedélyben a telephelyre vonatkozóan zajkibocsátási határérték megállapítása nem indokolt. A Zajrendelet 3. § (1) bekezdése értelmében tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű zajt vagy rezgés okozni. A területre vonatkozó zajvédelmi követelményeket a rendezési terv szerinti besorolás függvényében a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (továbbiakban: Zaj.hat.R.) 1. sz. melléklete határozza meg A R. 11. számú melléklet 3. a) pontja értelmében az egységes környezethasználati engedélyben feltételeket kell előírni az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékokra vonatkozó külön jogszabályok szerint, különösen a levegő, a felszíni illetve a felszín alatti vizek, a talaj védelmére, valamint a zajkibocsátás mérséklésére. Fentiek alapján a 10.2 pontban a zajkibocsátás mérséklésére vonatkozó intézkedéseket írtam elő.

- 35 A 10.3 pontban foglalt előírás jogalapja a Kvt. 6. § (1) bekezdése, miszerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást. A 6. §. (3) bekezdése értelmében a megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni. A Zajrendelet 11. § (5) bekezdése alapján a környezeti zajforrást üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték túllépést okozhat, 30 napon belül, külön jogszabályban foglalt eljárás szerint (bejelentőlapon) köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A változásjelentést a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. sz. melléklet szerinti bejelentőlapon kell teljesíteni. A Zajrendelet 3. § (3) bekezdése értelmében a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi hatóság a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében mérést, számítást, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét. Tekintettel arra, hogy a völgyfeltöltés helyett dombépítéssel történő lerakás a zaj terjedési viszonyait módosíthatja, az 10.5 pontban az egységes környezethasználati engedély következő kötelező felülvizsgálatához a műszeres mérések elvégzését előírtam. A kapcsolódó hulladékszállítás a begyűjtéssel érintett települések belterületén, a 811 sz. úton, illetve az arról leágazó bekötőúton történik. A dokumentáció szerint a lerakóhoz kapcsolódó forgalom napi 150 teherautót jelent a nappali időszakban. A felülvizsgálat keretében végzett számítások szerint a hulladékbeszállítás útvonalával érintett 811 számú úton a hulladékszállító járművek többletforgalma 2,2 dB zajtöbbletet eredményez, így a Zajrendelet 7. § szerinti közvetett zajvédelmi hatásterület kijelölése nem indokolt. Táj- és természetvédelmi szempontból: A hulladéklerakó területe és jelenlegi működéséhez kapcsolódó hatásterülete nem tartozik az országos jelentőségű védett természeti területek vagy a Natura 2000 területek közé, illetve nem része a természeti területeknek és az ökológiai hálózat elemeinek. A természetvédelmi kijelölés alatt lévő területek közül az É-i irányban lévő, Máriamajori-erdő és Nagy-völgy (0,8 km) helyi jelentőségű védett természeti terület és a Ny-i irányban lévő Aszal-völgy (1,2-1,5 km) helyi jelentőségű védett természeti terület, illetve (HUDI20004 területkódú) kiemelt jelentőségű természet-megőrzési Natura 2000 terület közelíti meg legjobban a hulladéklerakó területét. A hulladéklerakó területének eredeti vegetációja az évtizedek óta folytatott lerakási tevékenységből, illetve az új lerakótér alatt létesített műszaki védelem kialakításából kifolyólag megszűnt, a terület élővilága átalakult. A hulladéklerakó Székesfehérvár külterületén található, területét a közvetlenül kapcsolódó völgyoldal (keskenylevelű ezüstfával erősen fertőzött) gyep- és kisebb kiterjedésű erdőterületein kívül szántóterületek veszik körül, K-i oldalról gyümölcs-ültetvénnyel közvetlenül szomszédos. A hulladéklerakó egy kisebb völgyben létesült, ennek részbeni feltöltése van folyamatban jelenleg. A hulladéklerakó megközelítését szolgáló, a 811. sz. közútról leágazó burkolt utat csak a mezőgazdasági gépek és a szomszédos gyümölcs-ültetvényt felkeresők használják. A jelenleg üzemelő lerakótér kapacitásbővítését a feltöltési magasság növelésével tervezik megoldani. Az ennek megfelelő új rekultivációs végforma mintegy 16 m-rel magasabb lesz az engedélyezett, eredeti dombalakzatnál. A hulladékfeltöltési magasság a csatlakozó terepszinttől számítva átlagosan 23 m szint körül alakul (csúcsmagasság rekultivációval 216,75 mBf). Ez az érték a hulladéklerakó környezetében lévő (200,00 mBf magasságú) magaspontokat is meghaladja. A lerakóR. 4. sz. mellékletének 1.6. pontja alapján a hulladéktest formázását a tájba illesztés követelményeinek figyelembevételével kell elvégezni. Gondoskodni kell arról, hogy a hulladéktest tömegalakításával, a vegetációs réteg biztosításával olyan tájképi megjelenése legyen a hulladéklerakó létesítménynek, amely egyidejűleg szolgálja a terület tervezett használatát és az adott táj elemeitől nem idegen megjelenést.

- 36 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Ttv.) 7. § (2) bekezdésének b) és f) pontja szerint gondoskodni kell a használaton kívül helyezett építmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezéséről, a felszíni tájsebeket a táj jellegének megfelelően rendezni kell. Ugyan a jelenlegi hulladéklerakó területére a kedvező domborzati viszonyok, a meglévő erdősávok és a távolság miatt közútról, lakott területről vagy Natura 2000 területről, illetve helyi jelentőségű védett természeti területről közvetlen rálátás nincs, azonban a (+ 16 m-es) tervezett depóniamagasítás miatt a hulladéklerakó depóniája nagyobb körzetből is látszódni fog a rekultiváció után is, amely a tervek szerint egy mesterséges kialakítású „kopasz” dombként fog megjelenni. A kapacitásnöveléssel (ebben az esetben a feltöltési magasság növelésével) azonban újabb területek igénybevételére, újabb hulladéklerakó létesítésére jelenleg nincs szükség, illetve ezek jövőbeni kiterjedése csökkenthető a feltöltési magasság növelése során lerakásra kerülő további hulladékmennyiséggel. Mindezeket mérlegelve a kapacitásnövelés táj- és természetvédelmi szempontból elfogadható, azonban a magasított depónia tájba illesztéséhez további lépések szükségesek. A tájba illesztés a környezetbe illeszkedő végforma, a csatlakozó rézsűszögek megfelelő megválasztásán túlmenően további növénytelepítéssel fokozandó. Ez tárgyi lerakó esetében a végleges felső záróréteg részét képező vegetációs rétegben (nem invazív fajokkal) történő ligetes cserjetelepítés megvalósítását jelenti. A benyújtott kiegészítés szerint a tervezett végleges felső záróréteg a ligetes cserjetelepítés megvalósítását lehetővé teszi, vagyis a cserjetelepítésre alkalmas lesz. A fentiekre tekintettel a 12.3 pontban tettem előírást. Az alaphatározat 11.1 pontja szerint a hulladéklerakó depóniája körül összefüggő védő zöldsáv létesítése szükséges, amelyhez növénytelepítési terv benyújtását írta elő a Környezetvédelmi Hatóság 2015. április 30.-ai határidővel. Az Engedélyes a növénytelepítési tervet benyújtotta, de a Környezetvédelmi Hatóság a növénytelepítési tervet nem fogadta el, vagyis megállapította, hogy a terv nem felel meg az engedélyben a növénytelepítésre vonatkozó részletesebb előírásoknak. A Környezetvédelmi Hatóság tájékoztatta a Kft.-t, hogy amennyiben a növénytelepítést a jelenleg érvényes engedély előírásaitól eltérő módon kívánja végezni, akkor engedélymódosítási kérelem benyújtása szükséges. Erre tekintettel a Kft. jelen kérelmében kérte az alaphatározat módosítását, melyben a növénytelepítés akadályozását alátámasztó indokot sorolt fel. Az eljárás során megtartott helyszíni szemle során megtekintésre kerültek a tervezett növénytelepítéssel érintett területeket. A bejárás során megállapításra került, hogy a betervezett növényállomány további sűrítésére lehetőség van elsősorban cserjék, kúszócserjék és kerítésre felfuttatható kúszócserjék felhasználásával. A Kft. a korábbi eljárások során növénytelepítési tervet nyújtott be. A tervben javasolt növénytelepítést a Környezetvédelmi Hatóság elfogadta, melyre vonatkozó előírásokat továbbra is szerepeltetem jelen határozat 11.1-11.3 pontjában, mely előírásokat a lerakóR. 1. számú mellékletének 3.2. pontja, a Ttv. 7. § (2) bekezdésének a) pontja és az 5. § (1) bekezdése alapján tettem. Az elérhető legjobb technikának (BAT) való megfelelés értékelése: A tevékenység elérhető legjobb technikának való megfelelése értékelését a „Reference Document on Best Available Techniques for the Waste Treatments Industries” című BAT referencia dokumentumban foglaltak figyelembevételével készítették el. Az elérhető legjobb technikának való megfelelést a Környezetvédelmi Hatóság az engedélyezési dokumentációban szereplő BAT értékelés, valamint a R. 9. számú mellékletében meghatározott szempontok szerint vizsgálta és az alábbiakat állapította meg: -

A létesítményben folytatott hulladék ártalmatlanítási technológia, valamint a kapcsolódó hasznosítási tevékenység végzése nem jár jelentős mennyiségű hulladék keletkezésével.

- 37 -

A telephelyen kis mennyiségben alkalmaznak veszélyes készítményt (klórmész) kerékfertőtlenítéshez. Az alkalmazott technológia jelentős nyersanyag- és energiafelhasználással nem jár.

-

A hulladéklerakó üzemeltetésére vonatkozóan üzemeltetési terv készült, mely tartalmazza a vonatkozó jogszabályban előírtakat. Az üzemeltetési terv, a tűzvédelmi és a munkavédelmi szabályzat rendelkezik a szükséges intézkedések megtételéről.

-

A Kft. az összefoglaló jelentést, illetve hulladékkal kapcsolatos adatszolgáltatást a Környezetvédelmi Hatóság részére megküldi.

-

A hulladéklerakó telepen munkát végző személyek megfelelő képesítéssel és gyakorlattal rendelkeznek.

-

A lerakásra kerülő hulladékok beszállítását főként a Kft. végzi. A közszolgáltatási körzetben keletkező hulladékok fajtája, minősége jellemzően ismert. A hulladéklerakó elhelyezkedéséből adódóan a beszállítói kör közel állandó. A lerakó telepre beszállított hulladékok esetében a jogszabályban, illetve jelen engedélyben is előírt hulladék átvételi rendszer kerül alkalmazásra. Lerakásra csak az a hulladék kerül, ami megfelel a jogszabályban rögzített átvételi követelményeknek. Amennyiben a vizsgálatok alapján a hulladék lerakóban nem helyezhető el, úgy a hulladék átvételét megtagadják. A beszállított hulladékok mennyiségét hídmérlegen mérlegelik. A hulladék fajtája, mennyisége a számítógépes nyilvántartásban rögzítésre kerül. A hulladékból leürítést követően kiválogatásra kerülnek a hasznosítható, illetve veszélyes hulladékok.

-

Az aktívan művelt területen a hulladék a leürítést követően kompaktor segítségével tömörítésre, majd takarásra kerül. A röpszemét felfogására hulladékfogó háló került telepítésre. Száraz időben a kiporzást az utak locsolásával csökkentik.

-

A telephely környezeti zajkibocsátása a vonatkozó előírásoknak megfelel. A dokumentációban foglaltak alapján az elérhető legjobb technikának való megfelelés zajvédelmi szempontból elfogadható.

-

Az „új” lerakó műszaki védelmét a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően alakították ki. A HDPE fólia megfelelőségét geofizikai monitoring rendszerrel ellenőrzik.

-

A „régi” lerakó rekultivációja a lerakóR.-ben foglaltakkal összhangban, az elérhető legjobb technikának megfelelően valósul meg.

A telephelyen alkalmazott technológia a jelen határozatban szereplő előírások betartása esetén kielégíti az elérhető legjobb technika követelményeit, azonban a vonatkozó jogszabályokban kitűzött célok elérése és a mindenkor elérhető legjobb technika színvonalának való megfelelés érdekében a Kft.-nek intézkedéseket kell tennie a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése és a lerakásra szánt hulladékban lévő hasznosítható frakciók kinyerése eltérítése érdekében. A Kft. 2015. december 22-én 24890/2015. ügyszámon 79260/2015. iktatószámon benyújtotta a bevezetésre tervezett intézkedéseket, technológiát, melyek bevezetésére vonatkozóan előírást tettem az 5.5 pontban. A benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt és a kiegészítéseket a rendelkezésre álló adatok alapján, valamint a szakhatósági állásfoglalásokban foglaltak figyelembevételével elfogadtam, a rendelkező részben szereplő előírások betartása mellett, valamint a R. 20/A. § (12) bekezdésének a) pontja alapján az egységes környezethasználati engedélyt kiadtam. Az egységes környezethasználati engedély érvényességi idejét a 2.3 pontban a R. 20/A. § (1) bekezdése alapján állapítottam meg. A R. 20/A. § (4) bekezdése alapján az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább ötévente a Kvt.-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentáció benyújtásának időpontját jelen határozat 2.5 pontjában határoztam meg.

- 38 A Kvt. 96/B. § (1) bekezdése szerint, aki az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó, vagy a 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenységet folytat - kivéve, ha a bejelentett tevékenység végzésének időtartama a 30 napot nem haladja meg -, éves felügyeleti díjat fizet tárgyév február 28-ig. Aki tevékenységét év közben kezdi meg, a felügyeleti díj arányos részét fizeti meg, az engedély jogerőre emelkedését vagy a bejelentést követő 30 napon belül. Ugyanezen jogszabályhely (3) bekezdése értelmében, a felügyeleti díj mértéke tevékenységenként kétszázezer forint. A fentiekre figyelemmel jelen határozatom 2.6 pontjában rendelkeztem. A környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet melléklete szerint környezetvédelmi megbízott alkalmazása kötelező. A környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeit a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet határozza meg. A környezetvédelmi megbízott alkalmazására vonatkozó kötelezettséget a 6.3.1 pontban írtam elő. A határozat 5. fejezetében szereplő, az elérhető legjobb technika alkalmazásával kapcsolatos előírásokat a R. 17. § (1) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve tettem. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: kárelhárításR.) 6. § (3) bekezdése és a 2. sz. melléklet 5.4 pontja alapján a Kft. üzemi terv készítésére kötelezett. Az üzemi tervet a Környezetvédelmi Hatóság 10846/2015. ügyszámon 43379/2015. iktatószámon jóváhagyta. A 16.3 pontot a kárelhárításR. 8. § (1)-(2) bekezdése alapján írtam elő. A 16.4 pontban a kárelhárításR. 9. § (1) bekezdése alapján előírást tettem. A 16.5 pontban szereplő előírást a kárelhárításR. 2. § (6) bekezdése alapján tettem. A Kft. az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, melyről a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontja, valamint a 153. § 2. pontja alapján jelen határozat 17.1 pontjában rendelkeztem. A Ket. 72. § (1) bekezdés df) pontjának megfelelően a 17.2 pontban tájékoztattam a Kft.-t a határozatban foglalt kötelezettségek önkéntes teljesítésének elmaradása esetén várható jogkövetkezményekről. A határozat 20. „A döntés közlése” című fejezetében az alábbiakra figyelemmel rendelkeztem: -

A R. 21. § (8) bekezdésére figyelemmel határozatom 20.1 pontjában rendelkeztem arról, hogy a tevékenységgel érintett település önkormányzatának jegyzője (Székesfehérvár Megyei Jogú Város Jegyzője) a határozat kézhezvételétől számított 8. napon gondoskodjon a határozat közzétételéről, a határozat kifüggesztésének és levétele napjainak megjelölésével az erről szóló értesítés Környezetvédelmi Hatósághoz történő megküldésével.

-

A Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a határozat 20.2 pontjában elrendeltem a határozatnak a Környezetvédelmi Hatóság hirdetőtábláján történő kifüggesztését, a központi rendszeren, illetve a Környezetvédelmi Hatóság honlapján való közzétételét. A döntés nyilvános közzétételének jogalapja a Ket. 80. § (3) bekezdése, összhangban a 29. § (7) bekezdésének előírásával. A határozat rendelkező része tartalmazza a döntés tárgyát, ügyszámát, az eljáró hatóság megnevezését.

A határozat 21. „Jogorvoslat” című fejezetében az alábbiakra figyelemmel rendelkeztem: -

A határozat 21.1 pontjában az alábbiakra figyelemmel adtam tájékoztatást: A határozat elleni fellebbezést a Ket. 98. § (1) bekezdése alapján biztosítottam, a fellebbezésre nyitva álló határidőt a 99. § (1) alapján állapítottam meg. A Ket 78. § (10) bekezdése értelmében a döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt írásban közölték. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.

-

A 21.2 pontban tett figyelemfelhívás jogalapja a Ket. 98. § (1a) bekezdése.

-

A 21.3 pontban a Ket. 99. § (3) bekezdése, a 21.4 pontban a DíjR. 2. § (5)-(7) bekezdése, valamint az 5. § (1), (3) és (6) bekezdése, továbbá a 7. melléklet 7. pontja szerint rendelkeztem.

-

A 21.5 pontban foglaltak jogalapja a Ket. 44. § (9) bekezdése.

Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2016. szeptember 26.

- 39 Az ügyintézést a jelen döntés postára adásával lezártam, így az ügyintézési határidőt megtartottnak tekintem. A Fejér Megyei Kormányhivatal a döntését a Korm. rendelet 9. §-a és a Kvt. 70. § (1) bekezdése szerinti hatáskörében, valamint a Korm. rendelet 8. § (1)-(2) bekezdése és a 2. számú melléklet 4. pontja, a 3. számú melléklet 1. 2. pontja és a Ket. 21. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékessége alapján eljárva hozta meg. A Korm. rendelet 28. § (4) bekezdésére figyelemmel, az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére határozatom egy példányát megküldöm. A határozat hatósági nyilvántartásba vételéről a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet szerint intézkedem. A kiadmányozási jog gyakorlása a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetőjének a kiadmányozásról szóló 3/2016. (II.29.) utasítása alapján történt. Az eljárásoz benyújtott dokumentációk nem irattári példányai az engedély jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül átvehetőek, ezt követően nem áll módomban további őrzésükről gondoskodni. Székesfehérvár, 2016. szeptember 20. Dr. Simon László kormánymegbízott nevében és megbízásából

Dr. Zay Andrea főosztályvezető

- 40 Melléklet 1. sz. melléklet