1. BEVEZETŐ Történeti előzmények. Biztató

1. BEVEZETŐ

1.1. Történeti előzmények Biztató Őrizd álmaidat, mert azokkal jutsz előre, írd őket az ég levelére, vésd az iszonyú kőbe, de meg ne add magad! jöjjenek esések, ellenérvek, csak tovább, tovább, ameddig a hősiesség elérhet, csak tovább, tovább a most még nem is sejthető határig, ameddig a lélek - erejét megfeszítvén – elvilágít.

Káldi János költő küldte így üdvözletét a 10 éves iskolának. Azóta szavai általános érvényűvé váltak, s mintegy jelezhetik az időben rövid, de küzdelmekben bővelkedő utat, amelyet iskolánk a kezdetektől napjainkig megtett. A csepregi középiskola „előzményének tekinthető az 1500-1600-as években működő „Csepregi Főfőiskola”. Rajczy Mária Csepreg irodalmi múltja és népköltészeti hagyományai című munkájában ismerteti, hogy Bécsben, Wittenbergben, Páduában és más külföldi egyetemen tanult híres rektorok vezetésével oktatták itt a protestáns prédikátorokat. Volt, amikor 300-nál több ifjú tanult a mezőváros híres iskolájában. 1664 körül oszlott fel a „Csepregi Fő-főiskola”, mert Nádasdy Ferenc visszatért a katolikus egyházba, s megszűnt a protestáns szellemű iskola létalapja. A két világháború közötti időszakban polgári iskolájára volt büszke Csepreg. A párhuzamos osztályokkal működő iskola nagyon sok csepregi és környékbeli fiatalnak biztosította, hogy szerényebb anyagi körülményeik mellett megszerezzék azt az alapműveltséget, amelyet elsősorban az iparosi, kereskedői pályához tartottak szükségesnek, illetve amely lehetővé tette, hogy tanítóképzőbe felvételt nyerjenek. A Nádasdy Tamás Szakközépiskola és Kollégium a névadója által létesített középkori főiskola hagyományának méltó folytatója. Kapuit 1962-ben nyitotta meg, mint állattenyésztési szakközépiskola, s ez a következő években gimnáziumi tagozattal bővült. Az utolsó gimnáziumi osztály 1982-ben érettségizett. 1970-ben készült el az új diákotthon 116 fő befogadására. Az agrárképzést 1971-ben a Közgazdasági Szakközépiskola váltotta fel, 1979-ben pedig beindult a mezőgazdasági áruforgalmi, 1988-ban pedig a – közgazdasági informatikai alapozású – számítástechnikai képzés. Az intézményvezetés előrelátásának köszönhetően viszonylag korán kialakult az a képzési szerkezet, amely az intézmény jelenlegi struktúráját jellemzi, s amely jól illeszkedik a megyei szakképzés rendszeréhez, mert minimális átfedés tapasztalható a megyei szakközépiskolai hálózat és az intézményünkben meghonosodott képzési profilok között. A számítástechnikai képzés korai kialakulásának bölcsője a közgazdasági szakközépiskola volt. Az ügyvitel és számítástechnika, valamint az ügyvitel-szervezési ismeretek oktatása már az 1970-es évtizedben elkezdődött központi program alapján. A tantárgyakhoz írt tankönyvek azonban nem tudták követni azt a tempót, amit a gyakorlat diktált. Ebben a helyzetben felértékelődött a szaktanár innovációs fogékonysága. Az elektromechanikus berendezésektől, az elektronikus számológépeken, 1

tudományos célú programozható számológépeken keresztül vezetett az út az első személyi számítógépig, melyet 1983-ban vásároltunk. A főiskolán, egyetemen un. kódlapokon – számítógépek nélkül – folyt a számítógépek programozásának oktatása Cobol és Fortran programozási nyelveken. Máig felejthetetlen élményt jelentett a kódlapokon megírt programok után – melyekről soha nem derült ki, hogy egyáltalán működőképesek –e – az első Basic nyelven megírt program, melyet iskolánkban a sárisápi tsz. Mickey 80-as személyi számítógépén futtattunk. Az első számítógéptermet 1985-ben primo gépekből sikerült létrehozni. Látványos tantárgyi szoftverfejlesztések kezdődtek: matematikai függvények, történelmi topográfia, fizikai kísérletek, idegen nyelvi program, könyvviteli és statisztikai feladatmegoldó programok stb. készültek. Az innovatív törekvéseket értékelve, a megyei vezetés hozzájárult az új számítástechnikai képzés beindításához. 1987-ben – egy már IBM kompatibilis számítógépparkkal – létrejött a megyei számítástechnikai képzés bázisa Csepregen. A meglévő közgazdasági ágazat szellemi kapacitásait is felhasználva 1988-ban kezdődött a számítástechnikai programozó képesített könyvelő ágazaton az oktatás. Az akkoriban egyedülálló képzési forma igen sok tehetséges tanulót vonzott a csepregi iskolába, mely azóta is „húzó ágazata” az iskolának. 2012-ben az intézmény már a fél évszázados jubileumát ünnepélyes keretek között ünnepelte meg. Az iskola múltjához méltóan, az új utakat keresve 2012 szeptemberétől szakiskolai képzéssel is bővítette oktatási profilját. 1.2. A Pedagógiai program jogszabályi, szakmai háttere A Pedagógiai program módosítása, aktualizálása az alábbi jogszabályi, szakmai irányelvek és dokumentumok alapján történt:  a közoktatásról szóló 2003. évi LXI. törvénnyel módosított, 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. (a továbbiakban: Kt.)  a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény  az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CXC. törvény  KGF/1352/2/2011. számú Alapító Okirat  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet  51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről  a kerettanterv kiadásának és jóváhagyásának rendjérő1, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 17/2004. (V. 20.) OM rendelet  4/2010. évi (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról  229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  A Társadalmi Megújulás Operatív program támogatásával megvalósult, „A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alapú oktatás bevezetésével című, TÁMOP-3.1.4-08/2-2009001 számú pályázati projekt alapelvei, célkitűzései, követelményei, módszertani megközelítései. 1.3. Jogi státus Neve: Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Székhelye: 9735 Csepreg, Rákóczi u. 13-15. Létrehozásának éve: 1962. Jogállása: Az intézmény részben önálló jogi személy Fenntartó szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szombathelyi Tankerülete

2

Az Alapító Okirat száma: IX-09/30/610/2012. A feladatellátást szolgáló törzsvagyon (rendelkezésre álló ingatlanok): - középiskola épülete, - kollégium épülete, konyhával és étkezővel, - tornaterem kiegészítő létesítményekkel, sportpályákkal, - gazdasági épületek - 1 ha 8599 m2 terület Ellátandó alaptevékenysége: - középfokú szakiskolai nevelés és oktatás 9-11. évfolyamon - középfokú szakközépiskolai nevelés és oktatás négy évfolyamon, annak befejezését követően, - az 13. illetve 14. szakképzési évfolyamon közgazdasági, informatikai, kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokon belüli szakképzés ellátása, - kollégiumi ellátás biztosítás 5 illetve 6 évfolyamon. Az intézmény által ellátandó kiegészítő tevékenység: - szálláshely bérbeadása turizmus céljából, - felnőttképzés, átképzés közgazdasági, informatikai szakirányban.

2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, eszközei, eljárásai 2.1.1. Az iskola értékrendje Intézményünk az oktató-nevelő munka során az értékek egyensúlyára törekedve a következő értékrendet követi: a) A társadalmi, szakmai eredményességre vonatkozó értékek: - folyamatos tanulás, - önismeret, önállóság, önművelés, - alkalmazható, biztos tudás, - kreatív gondolkodás b) A biológiai lét értéke: - a természeti környezet megbecsülése, - egészséges életvitel c) Társas kapcsolatok értékei: - nyitottság az alapvető emberi értékekre, - tisztelet, szeretet, tolerancia, - együttműködési készség d) A humanizált társadalom és világkép értékei: - hagyományok megismerése, megőrzése, - hazaszeretet, az emberi jogok és demokratikus elvek tiszteletben tartása, - érdeklődés az emberi kultúra értékei iránt, - nyitottság más kultúrák, szokások értékelésére e) Az iskola értékrendje: - Európai azonosságtudat kialakítása

3

2.1.2. Pedagógiai alapelvek Alapelveink kialakításában meghatározó szerepet játszanak: a kompetenciaalapú oktatás elterjesztése, a NAT követelményei, köznevelési törvény, szakképzési törvény, közismereti és szakmai kerettantervek, szakmai és vizsgakövetelmények, az Alapító Okirat, az intézmény helyzete, feltételei, hagyományai, valamint a működéssel kapcsolatos igények, elvárások. Amint az intézmény működését meghatározó jogszabályokból is kitűnik, iskolánknak alapvetően négy funkciót kell megvalósítania: - 9-12. évfolyamon a NAT-ra épülő kerettantervek szerinti képzést. - ehhez kapcsolódóan a kompetencia alapú oktatás bevezetését és elterjesztését - 11., 12. évfolyamon az érettségi követelményei szerinti képzést, - a szakképző évfolyamokon az adott szakmák képzési és vizsgakövetelményei szerinti képzést.

2.1.3. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének és alkalmazásának céljai:          

a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, kompetencia alapú oktatás elterjesztése. A kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása, a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése az esélyegyenlőség érvényesítése újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása egyéni fejlesztési tervek készítése digitális írástudás elterjesztése

A fentiekből is adódik, hogy iskolánk pedagógiai funkciója is több oldalú: - Alapelvünk a közösségi nevelés, mely nem zárja ki a szuverenitást. A tanuló a közösségben ismeri meg a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges normákat, demokratikus vonásokat. - Tehetséggondozást, teljesítményközpontú iskolát kínálunk a jó képességű tanulóknak, ugyanakkor felzárkóztatást és általános képzést kívánunk nyújtani a gyengébb képességűeknek. - Vállaljuk az egyetemes emberi és magyar nemzeti kultúra pozitív értékeinek közvetítését. - Valljuk a patrióta szemléletet, mely megalapozza a nemzettudatot, hazaszeretetet, ösztönöz népünk kulturális örökségének megőrzésére. - Vállaljuk a nyitottságot, a tágabb és szűkebb társadalmi-, gazdasági környezet, a munkaerőpiac új igényeihez való alkalmazkodás iránt. - Vállaljuk a versenyhelyzetet, a versenyeztetést. - Értékeink között előtérbe helyeztük az alkalmazható biztos tudást, és a kommunikációs készség fejlesztését minden műveltségi területen. - A humán és reál műveltségterületeket egyenrangúnak tekintjük, az informatikai és közgazdasági szakképzés igényei miatt azonban meghatározó a reál műveltség. A szülői, tanulói igények és az iskola hagyományai alapján kiemelt helyet biztosítunk: = a számítógéppel támogatott oktatásnak, = két idegen nyelv oktatásának, = a matematikai alapozásnak. - A kollégiumot pedagógiai tevékenységünk szerves részének tartjuk, mely biztosítja a tanórákra való felkészülést, a művelődési és sport programokon való részvételt.

4

- Iskolánk vállalja a hagyományos pedagógiai módszereket, s egyúttal törekszik az új, korszerű ismeretek felhasználására, melynek középpontjában a pozitív (általános emberi és szakmai) személyiségjegyek kialakítása áll. 2.1.4. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Az alapelvekből következő nevelési céljaink a) Életkori sajátosságaiknak és képességeiknek megfelelően fejlődjenek a tanulók - gondolkodásuk logikus, kreatív legyen, - szilárd általános és szakmai alapműveltséggel rendelkezzenek, - fejlődjön kommunikációs készségük, - rendelkezzenek a modern információhordozók ismeretével, - készüljenek fel a továbbtanulásra, munkavállalásra. b) Egészséges, rendezett környezetben alakuljon ki a tanulókban: - környezet iránti igényesség, - egészséges életmód, életvitel ismerete, - testi edzettség szükséglete, - elutasító magatartás a káros függőségekhez vezető szokásokkal szemben. c) Céljaink közt fontos szerepet kap a személyiség fejlesztése: - törekszünk arra, hogy a tanulók önismerete, önértékelése helyes legyen, - megfelelő önfegyelemmel, szorgalommal, kitartással, igényességgel rendelkezzenek, - fejlesztjük együttműködési készségüket, felelősségérzetüket. d) Célunk, hogy a tanulók társas kapcsolatait jellemezze: - nyitottság és tolerancia a másság iránt, - az alapvető emberi értékek ismerete és elfogadása, - a teljesítmény tisztelete, - a demokrácia normáinak ismerete és törekvés annak alkalmazására. e) Erősödjön a tanulókban a szűkebb és tágabb hazájuk iránti azonosságtudat. - legyenek büszkék, és ápolják az iskola hagyományait, - erősödjön bennük a hazaszeretet érzése, - ismerjék meg, és tiszteljék hazájuk jelképeit, nemzeti kultúráját, - életkoruknak megfelelően ismerjék meg az emberi jogokat. f) Az EU tagságból adódó és a tudatos állampolgári léttel összefüggő feladatok: - aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés – hon- és népismeret, - állampolgári és jogi ismeretek – aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, - énkép, önismeret – felkészülés a felnőtt lét szerepeire, - a tanulás tanítása, felkészülés az élethosszig való tanulásra, - gazdasági ismeretek – magyar pénzügyi kultúra és pénzügyi ismeretek. A kitűzött nevelési célok teljesülése érdekében az alábbi feladatok megvalósítása szükséges: - olyan iskolai légkört kell biztosítanunk, ahol a tanárok szívesen tanítanak, a tanulóink jól érzik magukat, ahol biztosított a tanuló szellemi és testi fejlődése, - biztosítanunk szükséges a mindennapi testmozgás, testedzés lehetőségét, a heti testnevelési órákon, az iskolai sportkörön, a házi sportversenyek rendszerén, valamint a kondicionáló terem rendszeres nyitva tartásán keresztül, - a védőnői és iskolaorvosi hálózaton keresztül biztosítjuk a tanulók egészségi állapotának rendszeres felülvizsgálatát, - a diákmozgalom szervezésében további lehetőségeket biztosítunk a szabadidő kulturált eltöltésére,

5

- a központi, önkormányzati és iskolai lehetőségeket kihasználva biztosítjuk a diák szociális juttatások folyamatosságát, - nevelési céljaink megvalósulása érdekében ösztönözzük és támogatjuk a tanárok pedagógiainevelési célú továbbképzéseken való részvételét. Az alapelvekből következő oktatási céljaink Iskolánkban a 2012/2013-es tanévtől szakiskolai és szakközépiskolai képzés folyik. A szakközépiskolában Nkt. 12. §-a alapján szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra kell felkészítenie. A szakközépiskolának az általános műveltséget megalapozó négy évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. Ennek a szakközépiskolai oktatásnak felel meg a „A” jelű osztályunk képzése. A szakiskola az Nkt. 13. §-a alapján szakmai bizonyítványt adó szakmai vizsgára készít fel. A szakiskolának három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és szakmai gyakorlati szakképzést magába foglaló évfolyama van.

a) A megfelelő követelmények teljesítésével eredményes felkészítés: - az alapműveltségi vizsgára (igény szerint), - az érettségi vizsgára, - szakmai képesítő vizsgákra. b) Kétszintű érettségi vizsga letételének biztosítása: - magyar nyelv és irodalom, - idegen nyelv, - matematika, - történelem, - szakmai , - fizika, - földrajz, - testnevelés, - informatika tantárgyakból. E céloknak a megvalósítását szolgálja az iskola helyi tanterve, a tantárgyak rendszere, az egyes tantárgyak cél és követelményrendszere, valamint tartalma. A megvalósítás feltételét a rendelkezésre álló, illetve a fejlesztés során kialakítandó tárgyi és személyi feltételek, tanítási, tanulási módszerek segítik. Alapfeladatunk és fő célunk elérését akkor tekintjük teljesítettnek, ha a lemorzsolódás a képzési ciklus végéig - az eddigi hagyományoknak megfelelően - 1-2% alatt marad, s a záróvizsgák eredményessége sem marad el a felkészítő szakasz eredményességétől. c) Rugalmas alkalmazkodás a régió társadalmi, gazdasági, piaci igényeihez: - az iskolai képzés profilja, - a tanulók naprakész szakmai tudása tekintetében. E célok eléréséhez folyamatosan információt kérünk a szakmai kamaráktól, munkaügyi központoktól. A gazdasági, társadalmi környezet jelzéseit gyűjtjük, elemezzük és beépítjük a helyi tanterv szakmai programjába. Az alkalmazkodó-készség kialakítása érdekében ösztönözzük és támogatjuk a tanárok szakmaimódszertani célú továbbképzéseken való részvételét. d) A végzett szakközépiskolás tanulóink mindegyike rendelkezzen: - két idegen nyelv, valamint a gépírás és szövegszerkesztés, - a gazdaság működésének alapösszefüggéseinek, - a szűkös gazdasági erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás fontosságának, - a piac megismerésének és befolyásolásának alapvető eszközeinek, 6

- az információs rendszerek működésének és technikai megvalósítási lehetőségeinek, - az információ-feldolgozás területén használatos hardver, szoftver elemeknek és szervezési eljárásoknak, - alapvető programozási nyelveknek, algoritmizálásoknak, - a számviteli elszámolások, nyilvántartások és beszámolások rendjének, - a pénzügyi rendszer alapfogalmainak, összefüggéseinek ismeretével, - kezelni tudják az általános statisztika elemzési módszereit, - kezelni tudják a fenti területek felhasználói programjait, - a képzés minden eleme szolgálja a kulturált üzleti és vállalkozói magatartás megalapozását. Szakiskolás tanulóink úgy hagyják el iskolánkat, hogy - egy idegen nyelv alap szintű ismeretével - szakmai tudásukkal megállják a helyüket a munkaerőpiacon - ismerjék az alapvető szakmai fogásokat - képesek legyenek a szakmai továbbfejlődésre - legyenek tisztában az alapvető vállalkozási ismeretekkel. e) Oktatási-nevelési rendszerünkben továbbra is kiemelt szerepet játszik a differenciált képességfejlesztés, melynek érdekében: - tehetséges tanulóink részére szakköri foglalkozás keretében lehetőséget biztosítunk az OKTV, OSZTV, a Szakma Sztár és egyéb versenyekre való felkészülésre, - gyengébb képességű vagy hátrányos helyzetű tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. f) Fontosnak tartjuk a kompetencia-alapú oktatási módszerek, eszközök alkalmazását. A TÁMOP 3.1.4 pályázat fenntarthatóságának kritériumainak alapján a tanulásszervezés alábbi módjait alkalmazzuk: tantárgytömbösítés, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tervezés, három hetet meghaladó projekt megtervezés, témahét megtervezése, moduláris oktatási programok megtervezése, önálló intézményi innováció. A kompetencia-alapú oktatást a 2009/2010-es tanévtől vezettük be és további öt tanéven keresztül fenntartjuk a következő területeken: Tevékenységek

Kompetenciaterület

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

Szövegértés; szövegalkotás

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

matematikai logika

egy választott kulcskompetencia területi programcsomag

Angol nyelv

tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-10-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

Szövegértés; szövegalkotás

digitális tartalmak, taneszközök használata

Az érintett műveltségterülethez vagy tantárgyhoz kapcsolódva az éves óraszám 25%-a

önálló intézményi innováció megvalósítása

Tihanyi Emlékhét megvalósítása

7

moduláris tananyagszervezés

Szövegértés; szövegalkotás és angol nyelv

A megvalósítás módjáról a mindenkor intézményi éves munkaterv rendelkezik.

2.1.5. Tanítási-tanulási módszerek Olyan tanulási programokat alkalmazunk, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni . A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek:  hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás.  tanórai differenciálás (heterogén csoport.)  kooperatív tanulás  a drámapedagógia eszközei  tevékenységközpontú pedagógiák eszközei  projektmunka (egyéni és csoportos)  prezentációs technikák  tanulói értékelési formák gazdagítása  módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére. A tanulásszervezés módszerei:            

tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer. IKT módszerek alkalmazása (A kompetencia alapú oktatás megvalósulását segítő információs és kommunikációs technika (IKT) eszközeiről szóló IKT stratégia a melléklethez csatolva található.)

2.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 8

2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az ónálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra' megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 2.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztülérvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevetésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelőoktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz tanórán kívülitevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

9

Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének Lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közősségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása 2.4. A személyiségfejlesztési és közösségfejlesztési feladatok megvalósítását célzó tevékenységi rendszer és szervezeti formák 2.4.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelőoktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: • A kilencedik évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére felzárkóztató foglalkoztatásokat szervez az iskola • A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. • A 9-12. évfolyamon - amennyiben ezt a tanulók létszáma lehetővé teszi - a csoportbontásban tanított tantárgyak esetén a tantárgyak tanítása nívócsoportokban folyik. A nívócsoportokba a tanulók az egyes szaktárgyakból elért teljesítményük alapján kerülnek beosztásra.

10

2.4.2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelezettsége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Fontos feladat az iskola névadójának, Nádasdy Tamás emlékének ápolása. A tanulmányi kirándulások szervezésénél arra törekszünk, hogy tanulóink a négy év során egy alkalommal eljussanak az ausztriai Lékára, ahol megemlékezés keretében meglátogatják Nádasdy emlékhelyeket (templom, altemplom, vár). Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: - ünnepélyes tanévnyitó, - mazsolaavató, - október 23-i megemlékezés, - szalagavatói ünnepség - 3 hetet meghaladó projekt - karácsonyi megemlékezés, - iskolabál, - március 15-i megemlékezés-témahét - Nádasdy Napok, - ballagás, - Nemzeti összetartozás napja - ünnepélyes tanévzáró. - Tihanyi Béla emlékhét-önálló innováció A diákélet hagyományai Az iskolában és a kollégiumban diákönkormányzat működik. Az iskola tanévenként legalább egy tanítás nélküli munkanapot biztosíthat diáknapok céljára. Értékelési hagyományok A tanulók jutalmazásának elvei, formái Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás formái: Év közben: - szaktanári dicséret szóban - szaktanári dicséret ellenőrzőbe írva - osztályfőnöki dicséret ellenőrzőbe írva - igazgatói dicséret ellenőrzőbe írva - igazgatói dicséret az iskola ifjúsága előtt (rádióban illetve ünnepélyeken)

11

Év végén: - bizonyítványba írt szaktanári dicséret - bizonyítványba írt általános tanulmányi munkát elismerő dicséret - oklevél - jutalomkönyv - igazgatói dicséret az iskola ifjúsága előtt - alapítványi pénzjutalom - Nádasdy Emlékplakett Az alapítványi pénzjutalom és a Nádasdy Emlékplakett odaítéléséről minden tanév végén a nevelőtestület határoz. b) Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. c) Diákétkeztetés A kollégiumba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (reggeli, ebéd, vacsora) részesülnek. A nem kollégista tanulók számára - igény esetén - ebédet biztosít Csepreg Város Önkormányzata. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását. valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. • Az 9-12. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató foglalkoztatásokat szervezünk. • A 11-12. évfolyamon a továbbtanulás elősegítésére és a versenyeken való eredményes szereplés érdekében képesség fejlesztő órákat tartunk. A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. e) Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. f) Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kór, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. g) Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. h) Tanulmányi kirándulások

12

Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. i) Színházi, művészeti előadáshoz, múzeumi, kiállítási, könyvtári látogatáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, lehetőség szerint azonban támogatást biztosítunk (pályázat, SZM pénztár, stb.). j) Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, lehetőség szerint azonban támogatást biztosítunk (pályázat, SZM pénztár, stb.). k) Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. l) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények. számítógéptermek stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. m) Hit-és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A 11. évfolyamon, a szakközépiskolai oktatás keretében a diákoknak az erkölcstan vagy a hitoktatás közül választhatnak, s a választásuknak megfelelő órán részt kell venniük. 2.4.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: • szoros kapcsolat a helyi önkormányzatokkal, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a nívócsoportos oktatás; • a felzárkóztató órák; • a kollégiumi tanulószoba; • a felzárkóztató foglalkozások; • a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; • a családlátogatások; • a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. 2.4.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a nívócsoportos oktatás; • a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, • a tehetséggondozó foglalkozások; • a iskolai sportkör; • a szakkörök; • versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); 13

• a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a továbbtanulás segítése. 2.4.5. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: • a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, • családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, • a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, • segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, • a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, • tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: • fel kell ismerni, és fel kell rázni a tanulók problémáit, • meg kell keresni a problémák okait, • segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, • jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: • nevelési tanácsadóval, • gyermekjóléti szolgálattal, • családsegítő szolgálattal, • polgármesteri hivatallal, • gyermekorvossal, • továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: • a felzárkóztató foglalkozások, • a tehetséggondozó foglalkozások, • az indulási hátrányok csökkentése, • a differenciált oktatás és képességfejlesztés, • a pályaválasztás segítése, • a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), • egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, • a családi életre történő nevelés, • az iskolai étkezési lehetőségek, 14

• az egészségügyi szűrővizsgálatok, • a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), • a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), • a szülőkkel való együttműködés, • tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 2.4.6. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a nívócsoportos oktatás; • az egyéni foglalkozások; • a felzárkóztató foglalkozások; • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a továbbtanulás irányítása, segítése; • a testi, érzékszervi sérülésre, zavarokra épülő korrigálást szolgáló fejlesztő programok sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése. 2.4.7. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a nívócsoportos oktatás; • a felzárkóztató órák; • drog-, és bűnmegelőzési programok; • pályaorientációs tevékenység; • felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon; • pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon; • a diákétkeztetés; • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; • a szülök, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; • a családlátogatások; • a továbbtanulás irányítása, segítése; • az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelés tevékenysége; • a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; • az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek; • szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 2.4.8. Kulcskompetenciák –készség – és képességfejlesztés feladatai, a tanulói tevékenység és tanulásszervezésben. A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskola által átadott műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az iskolai műveltség tartalmának rendezőelve a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Kiemelt feladat, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. 15

Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Készség és képességfejlesztés feladatai, tanulói tevékenység, tanulásszervezés Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználat a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül-oktató és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió.(hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A matematika kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását ( képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint

Kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció

Idegen nyelvi kommunikáció

Matematikai kompetencia

16

a törekvést ezek alkalmazására. A természettudományos kompetencia készségeket jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kompetencia és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresésére, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A személyes. étékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmónikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre

Természettudományos kompetencia

Digitális kompetencia

A hatékony, önálló tanulás

Szociális és állampolgári kompetencia

17

sokszínűbb társadalomban, továbbá, ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A kezdeményezőképességet és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Az esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

2.5. A működés infrastruktúrája. A nevelő-oktató munkát segítő felszerelések és eszközök jegyzéke Az oktatás tárgyi feltételei sok szempontból ideálisak, mivel egy viszonylag jelentős nagyságú, összefüggő, jól parkosított ingatlanon helyezkedik el az iskola és a kollégium épülete, valamint a sport és egyéb kiegészítő létesítmények.

18

Az ingatlanok jellemző adatai Megnevezés Földterület (426 hrsz.) Iskolaépület (új szárny)

Iskolaépület (régi szárny)

Sportépület

Sportpályák

Kollégium (leány)

Kollégium (fiú)

Gazdasági épület I.

Gazdasági épület II.

Szerepe beépített, konyhakert alapterülete - ebből: 3 tanterem 3 számítástechnikai szaktanterem 1 természettudományi előadó 1 gépírás szaktanterem 1 nyelvi labor könyvtár stúdió 3 szertár 2 tanári szoba 3 irodahelyiség egyéb rendeltetésű helyiség (közl.,mell.) alapterülete - ebből: 6 tanterem 2 gyakorlati csoportszoba 2 szertár egyéb rendeltetésű helyiség (közl.,mell., szolgálati lakás) alapterülete - ebből: tornaterem öltözők, fürdők, tanári, stb. tornaszoba szertár alapterülete - ebből: 2 kosárlabdapálya kézilabdapálya alapterülete - ebből: 14 hálószoba 4 tanulószoba 1 nevelői szoba egyéb rendeltetésű helyiség (közl.,mell., szolg. férőhelyek, számítógépterem, alagsor, stb.) alapterülete - ebből: 13 hálószoba 1 tanulószoba 1 nevelői szoba egyéb rendeltetésű helyiség (közl.,mell., TVszoba) alapterülete - ebből: konyha, előkészítő étterem 2 raktár 2 irodahelyiség kazánház, széntároló egyéb rendeltetésű helyiség (közl.,mell.) alapterülete - ebből: anyagraktár műhely sertésól

A pedagógiai program szolgáltatásai: Tanórai foglalkozások 19

Kapacitása (m2) 8799 1140 202 121 73 36 37 104 15 79 90 75 308 854 316 62 40 436 527 342 117 50 18 2042 840 811 1049 304 211 20 514 760 258 46 13 443 440 76 74 27 45 112 106 214 62 60 92

épült

1991

1963

1975 2001

1969

1986

2001

1969

1987

Heti rendszerességgel: - kötelező tanítási órák - fakultatív órák - szakmai gyakorlat Nem heti rendszerességgel: - összefüggő nyári szakmai gyakorlat Tanórán kívüli foglalkozások Heti rendszerességgel: - differenciált képességfejlesztés (felzárkóztatás, korrepetálás, szakkör, stb.) - diákkör, érdeklődési kör - sportkör, tömegsport Nem heti rendszerességgel: - tanulmányi versenyek - szakmai versenyek - sportversenyek - tanulmányi kirándulások Vizsgafoglalkozások A követelményrendszer teljesítéséhez: - osztályozó vizsga - javító vizsga A tantervi átjárhatósághoz: - különbözeti vizsga A követelményrendszer méréséhez: - alapvizsga - érettségi vizsga - szakmai vizsga - szintvizsga A pedagógiai program finanszírozásának paraméterei (törvény szerint): Óraszám paraméterek: - kötelező tanórai foglalkozások - fakultatív tanórai foglalkozások - csoportbontás - tanórán kívüli foglalkozási óraszám Tanulói létszám paraméterek: - osztály (átlag) létszám adatok - gyakorlatos csoportlétszám adatok - kollégiumi csoportlétszámok 2. 6. A szülők, tanulók, pedagógusok és a szakmai szervezetek együttműködésének formái 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, vagy a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, • a diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

20

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel. a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatukról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülök és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet Feladata: • a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. • a szülők tájékoztatása • az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, • az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, • a helyi tanterv követelményeiről, • az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, • saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, • a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, • az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, • a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb..) d) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülök tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. f) Elektronikus napló Feladata a szülők személyre szóló tájékoztatása tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülök kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

21

Az iskola és a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a jogszabályok szabályozzák a tanulók és a szülők részvételét az iskola közéletében. Szakmai szervezetek szerepe Az iskola tagja azoknak a szervezeteknek, amelyek információnyújtásukkal, konzultációs lehetőségeikkel segítik céljaink megvalósulását. Intézményünk tagja az alábbi szervezeteknek: - Magyar Szakképzési Társaság Üzleti Gazdasági Tagozata, - SALDO Az intézmény munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel illetve szervezetekkel: - OH Vas megyei Központjával - Vas Megyei Munkaügyi Központ, - Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központ - Vas Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara, - Csepreg Város Önkormányzata 2.7. Az iskolai egészségfejlesztési program Iskolánkban az egészségmegőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye tanulóinkat arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Alapvetően arra törekszünk, hogy tanulóinknak életmódbeli alternatívákat kínáljunk fel, amelyekkel azonosulva lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell, hogy legyen, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmegőrző tevékenység magába foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését. Az életmód közvetlenül meghatározza az egészségi állapot alakulását, melynek megváltoztatása kizárólag az életmód megválasztásában szerepet játszó okok megszüntetésével lehetséges. Cél továbbá a testi-, lelki-, szociális egészség, az egészséges és harmonikus életvezetés igényének kialakítása. Arra törekszünk, hogy a tanulók személyiségének része legyen a saját belső és külső környezetük iránti figyelem és igényesség. A tanulóknak érteniük kell, hogy az ember felelős saját és társai élete minőségéért, s azt is, hogy az emberi élet minősége és az ember környezete nem függetlenek egymástól, hanem szoros kölcsönhatásban állnak. Intézményünkben az OM ajánlása szerint az alábbi témakörök épülnek be évfolyamonként 10 órában az osztályfőnöki és kapcsolódó tantárgyi óratervekbe: 9. évfolyamon: Egészséges életmódok és a serdülés Felfogások az egészségről, az életmódról. „Vigyázat, serdülök!” Ki számít kortársnak? Kapcsolatok és megjelenés. Mi számít drognak – legális és illegális. Alternatívák: testmozgás, kapcsolatok. Kockázatok és veszélyek – a biztonság megőrzése. Változások és az egyensúly. Védőnői órák témái: - Egészség, betegség - A család, mint az egyén elsődleges közössége - Konfliktus, konfliktuskezelés 10. évfolyamon: „Nyomás alatt” – helyem a világban – én és mások Elvárások: társadalom, család, kortárscsoport, média. A család hatása az életmódra. Kortársak hatása az életmódra. Mit üzen a média? Társadalmi elvárások – devianciák. Kölcsönhatások. Meg akarok felelni? Védőnői órák témái:

22

-

Testi változások serdülőkorban, nemi szervek működése, pszichés fejlődés, párkapcsolat. Serdülőkor sajátosságai, higiéniája. Szexuális kapcsolat

11. évfolyamon: Hogyan tovább? Melyik úton? Társadalmi együttélés szabályai. Hogyan jönnek létre a szabályok? Társadalmi normaalkotás folyamata (norma, szabály, szokás). Eltérés a szokásostól: táplálkozás, párkapcsolati minták, szexualitás mindennapjai, alkohol és drog. Következmények: deviáns karrierek. Önismeret, kommunikáció, pályaválasztás. Védőnői órák témái: - Fogamzásgátlás, terhesség, terhességmegszakítás (videofilm megtekintése: „Tudd, mit teszel”) - Daganatos megbetegedések megelőzése, emlő és here vizsgálata (videofilm megtekintése: „Here /ön/vizsgálat, Mell /ön/vizsgálat) 12. évfolyamon: Felelősség a közösségért A felnőtté válás folyamata a döntések tükrében, pályaválasztás. Döntések az életmódban, táplálkozásban, mozgásban, személyes higiénében. A döntések hatása: rövid távon – hosszú távon. Hogyan képzelem el a családom? Hogyan képzelem el a munkám? Közösségért érzett felelősség: a környezet. Egészséges életmódok s az életminőség. Helyem a világban. Védőnői órák témái: - Nemi betegségek - AIDS (videofilm megtekintése: AIDS prevenció) - Káros szenvedélyek: dohányzás, alkohol, drog 2.8. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:  alkalmazásképes ismeretek nyújtása,  segítségnyújtásra nevelés. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:  tanórákon;  külső előadó által bemutatott film, demonstráció útján. Gyakorlatilag a szakmai képzések tematikája is tartalmazza ezt a témát. Amennyiben a tanulók részéről igény merül fel, az iskola támogatja és segíti a külső előadóval történő elsősegély-nyújtás tanfolyam beindítását. Jelenleg az iskola védőnője végzi alkalmanként ezt a feladatot. Felkészítő munkája révén, elsősegély-nyújtás versenyen is összemérhetik tudásukat tanítványaink. 2.9. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai: A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, 23

 osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 2.10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

24

2.10.1. Sajátos nevelési igényű tanulók - Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. - A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. - A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. - Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. - A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: _ gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, _ a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek, _ a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, _ a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, _ speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, _ képességfejlesztő játékok, eszközök, _ számítógépek fejlesztő programokkal. 2.10.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: - szoros kapcsolat a helyi iskolai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); - a szülőkkel való együttműködés; - családlátogatások; - szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 2.10.3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; - iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

25

- szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). 2.10.4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; - szoros kapcsolat a helyi iskolai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök;

26

- a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); - a szülőkkel való együttműködés; - családlátogatások; - szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 2.11. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, azok gyakorlásának rendje 1. Az NKT. 48.§-a rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. 2. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételét, jogaik gyakorlását a diákönkormányzat működési rendje határozza meg „A tanulók, a tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.” 3. Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez. 4. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint évente legalább egy alkalommal hívható össze. 5. A Nkt. 48. §. (4) bekezdésben szabályozott kérdésekben nevelőtestület az IDB-n keresztül kéri ki a diákönkormányzat véleményét. A véleménykérés szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának az osztály számít. 6. Az iskolai DÖK jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: - Jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor. - A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor - Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor - A házirend elfogadásakor és módosításakor. alapján tanulóinknak az őket érintő kérdésekről a következő módokon 7. Információt szolgáltatunk tanulóinknak az alábbi csatornákon: - Faliújság hírei - Iskolarádió hirdetései - DÖK havonkénti megbeszélései - Éves diákközgyűlés - Kötetlen beszélgetések az iskola igazgatójával, vezetőivel - Osztályfőnöki órán a hirdetőkönyvből 8. Véleménynyilvánítási lehetőségek: - szakórán - osztályfőnöki órán - DÖK havonkénti megbeszélésein - kötetlen beszélgetéseken az iskola igazgatójával, vezetőivel

27

-

az éves diákközgyűlésen

28

2.12. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. - szintvizsga - különbözeti 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. 2.13. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei A középiskolai felvételi eljárás éves menetrendjéről, az eljárás során betartandó határidőkről minden évben az illetékes minisztérium által kibocsátott, a tanév rendjéről szóló rendelet intézkedik. Felvételi vizsgát nem szervezünk. A felvétel elbírálásánál, a jelentkezési lapon feltüntetett „5 fő tantárgy” osztályzatainak összegét vesszük figyelembe. A keretlétszám betöltéséig a tanulmányi átlageredmények szerinti sorrend dönt. Az olyan jelentkezőről, aki „különleges helyzet”-ben van, külön rendelkezik a 20/2012 EMMI rendelet. A „különleges helyzet” megállapításáról és a felvételi kérelem elbírálásáról az iskola igazgatója dönt.

29

A felvételi rendszeren kívül jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – különbözeti vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a különbözeti vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, akkor félévkor a tanulmányait folytathatja, év végén azonban javítóvizsgát kell tennie.

30

3. A HELYI TANTERV 3.1. A szakaszok száma, hossza, egymásra épülésük iskolánkban

Továbbtanulás

Érettségire épülő szakképzés (13-14. évfolyam

Akkreditált felsőfokú képzés

Kétszintű érettségi vizsga

Érettségire Történő felkészítés (2 év)

Szakmacsoportos alapozás, Szakközépiskolai ágazati képzés (9-12. évfolyam)

felzárkóztatás

Átjárhatóság másik iskolába

Szakiskolai Képzés (9-11. évfolyam)

8 általános

31

Szakközépiskolai képzés A kilencedik évfolyamtól kezdődően elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás illetve ágazati szakközépiskolai képzés folyik. A szakközépiskola a szakképzési évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára. Szakiskolai képzés A kilencedik évfolyamtól kezdődően közismereti, szakmai elméleti valamint szakmai gyakorlati képzés folyik. A szakiskolai képzés az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint felkészít a szakmai vizsgára. 3.2. Képzési irányok Szakközépiskola 9-12. évfolyam (utolsó beiskolázás a 2012/2013. tanévben) 9-12. Nappali tagozat Szakközépiskolai általánosan képző, érettségire felkészítő, szakmacsoportos alapozó képzés:  Közgazdaság szakmacsoport,  Kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció szakmacsoport  Informatika szakmacsoport. Szakmacsoportos alapozó oktatás: Szakközépiskolánkban szakmacsoportos alapozó oktatást is folytatunk. A szakmacsoportos alapozó oktatás célja:  a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítása,  készségek, képességek fejlesztése,  az érettségire való felkészülés,  a pályaválasztási döntés előkészítése,  a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítése,  az érettségi utáni szakképzés megalapozása. A szakmacsoportos alapozó oktatás tartalmát, követelményeit az  az érettségi vizsgakövetelmények,  az OKJ szakképesítések központi programjai,  kerettanterv. Szakközépiskola 9-12. évfolyam (első beiskolázás a 2013/2014. tanévben) A Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan folyó az ágazati szakképzési kerettanterv szerinti elméleti és gyakorlati oktatás (a továbbiakban ágazati szakközépiskolai képzés). 9-12. évfolyam nappali tagozat Szakközépiskolai ágazatok:  Közgazdaság  Kereskedelem marketing üzleti adminisztráció  Informatika Szakiskola 9-11 évfolyam A Nemzeti Alaptantervere épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan folyó 32

szakiskolai szakképzési kerettanterv szerinti elméleti és gyakorlati oktatás 3.3. Óratervek Az óratervekben használatos jelölések a következők: KÉ – Kötelező érettségi tantárgy VÉ – Választható érettségi tantárgy * Szabadon tervezhető órakeret terhére ** Nem kötelező tanórai foglalkozás kerete terhére *** Szakmai orientáció órakeret terhére

33

3.3.1.Kifutó képzéseink, melyek 2012. szeptemberében kerültek utoljára beiskolázásra Közgazdasági szakmacsoportos óratervek Tantárgy

Osztály/óraszám 10. 11.

12.

Érettségi

Csoportbontás

Magyar nyelv és irodalom/ szövegértésszövegalkotás

4

4

4

KÉ

Történelem és állampolgári ism.

2

2

3

KÉ

Társadalomismeret és etika

-

1

Idegen nyelv

3+1*

3+1*

3+1*

KÉ

csop. 9-12

Matematika

3+1*

3+1*

3+1*

KÉ

csop. 11-12

Fizika

2

-

-

Földünk és környezetünk

2

-

-

Biológia

2

-

-

Kémia

1

-

-

1+1** *

2

2

SZVÉ

csop. 9-12

Testnevelés és sport

3

2

2

Ének-zene

1 1

1

1

1

Közismereti informatika

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Szakmai orientáció elmélet -Gazdasági környezetünk Szakmai orientáció gyakorlat - Információkezelés (tízujjas vakírás, levelezés, kommunikáció) Szakmai alapozás elmélet - Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan, gazdálkodási ismeretek) - Üzleti gazdaságtan elmélet I.:  Számvitel (+Marketing alapismeretek) -Üzleti gazdaságtan elmélet II.:  Statisztika  Pénzügy Szakmai alapozás gyakorlat -Üzleti gazdaságtan gyakorlat:  Számítástechnika alkalmazása

1

Összesen (kötelező):

1 csop. 9-10 2

SZVÉ 3

3

2

2

2 2 SZVÉ 2

2

31

30

30

Csoportbontás miatti többletórák

9**

13**

13**

Összes kötelezően ellátandó órák

40

43

43

4,5**

5**

5**

44,5

48

48

Differenciált képességfejlesztés (tehetséggondozás, felzárkóztatás, II. idegen nyelv, emelt szintű érettségi) Összes kötelező és nem kötelezően ellátandó órák száma

csop. 9-12

csop. 11-12

34

Informatikai szakmacsoportos óratervek 2010. szeptember 1-től felmenő rendszerben Gazdasági informatikus (a 13. évfolyamot lásd a szakmai programban) Tantárgy

Osztály/óraszám 10. 11.

12.

Érettségi

Magyar nyelv és irodalom/ szövegértésszövegalkotás

4

4

4

KÉ

Történelem és állampolgári ism.

2

2

3

KÉ

Társadalomismeret és etika

Csoportbontás

1

Idegen nyelv

3+1*

3+1*

3+1*

KÉ

csop. 9-12

Matematika

3+1*

3+1*

3+1*

KÉ

csop. 11-12

Fizika

2

1

1

SZÉ

Földünk és környezetünk

2

-

-

Biológia

2

-

-

Kémia

1

-

-

Közismereti informatika

4***

Testnevelés és sport

3

Ének-zene

1

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Szakmai orientáció elmélet -Munkatervezés és –szervezés -Informatikai alapismeretek -Programozási alapismeretek -Hálózati ismeretek Szakmai orientáció gyakorlat -Információkezelés (tízujjas vakírás) Szakmai alapozás elmélet -Informatikai alapismeretek -Marketing- és reklám alapismeretek -Menedzselési ismeretek -Statisztika -Számvitel -Pénzügyi ismeretek -Közgazdaságtan -Projektirányítás Szakmai alapozás gyakorlat -Irodai alkalmazások -Programozási alapismeretek -Adatbázis-kezelés -Oracle specializáció (választható)

1

Összesen (kötelező):

csop. 9-10 2

2

1

1

1

1

1 1 1 SZÉ

csop. 11-12

1 2 2 3 1 1

2 1 3 2 csop. 11-12

2 1 1

1 2

33

33

32 (34)

Csoportbontás miatti többletórák

9**

14**

14**

Összes kötelezően ellátandó órák

40

44

44

4,5**

4**

4**

44,5

48

48

Differenciált képességfejlesztés (tehetséggondozás, felzárkóztatás, II. idegen nyelv, emelt szintű érettségi) Összes kötelező és nem kötelezően ellátandó órák száma

csop. 9-12

2

35

Szoftverfejlesztő (a 13. évfolyamot lásd a szakmai programban) Tantárgy

Osztály/óraszám 10. 11.

12.

Érettségi

Magyar nyelv és irodalom/ szövegértésszövegalkotás

4

4

4

KÉ

Történelem és állampolgári ism.

2

2

3

KÉ

Társadalomismeret és etika

Csoportbontás

1

Idegen nyelv

3+1*

3+1*

3+1*

KÉ

csop. 9-12

Matematika Fizika Földünk és környezetünk Biológia

3+1* 2 2 2

3+1* 1 -

3+1* 1 -

KÉ SZÉ

csop. 11-12

1

-

-

Kémia Közismereti informatika

4***

Testnevelés és sport

3

Ének-zene

1

Rajz és vizuális kultúra

csop. 9-10 2

2

1

1

1

1

Osztályfőnöki Szakmai orientáció elmélet-Munkatervezés és –szervezés -Informatikai alapismeretek -Programozási alapismeretek -Hálózati ismeretek Szakmai orientáció gyakorlat -Információkezelés (tízujjas vakírás) Szakmai alapozás elmélet -Informatikai alapismeretek -Marketing- és reklám alapismeretek -Szoftvermenedzsment alapjai -Programozás matematikai alapjai Szakmai alapozás gyakorlat -Irodai alkalmazások -Programnyelvek alapjai (SQL is) -Informatikai rendszerek alapismeretei -Informatikai rendszerek tervezése -Informatikai rendszerek fejlesztése, tesztelése és dokumentálása -Alkalmazásfejlesztés alapjai -Kliens oldali fejlesztési ismeretek -Szerver oldali fejlesztési ismeretek -PHP nyelv -Oracle specializáció (választható)

1

Összesen (kötelező):

33

33

32 (34)

Csoportbontás miatti többletórák

9**

14**

14**

Összes kötelezően ellátandó órák

40

44

44

4,5**

4**

4**

44,5

48

48

Differenciált képességfejlesztés (tehetséggondozás, felzárkóztatás, II. idegen nyelv, emelt szintű érettségi) Összes kötelező és nem kötelezően ellátandó órák száma

csop. 9-12

1 1 1 SZÉ

csop. 11-12

1 1 2 1 csop. 11-12 2 2 2 2 1

1 1 1

3 2 2 1 2

36

Kereskedelem-marketing szakmacsoportos óratervek Tantárgy

Osztály/óraszám 10. 11.

12.

Érettségi

Csoportbontás

Magyar nyelv és irodalom/ szövegértés-szövegalkotás

4

4

4

KÉ

Történelem és állampolgári ism.

2

2

3

KÉ

Társadalomismeret és etika

-

1

Idegen nyelv

3+1*

3+1*

3+1*

KÉ

csop. 9-12

Matematika

3+1*

3+1*

3+1*

KÉ

csop. 11-12

Fizika

2

-

-

Földünk és környezetünk

2

-

-

Biológia

2

-

-

Kémia

1

-

-

1+1***

2

2

SZVÉ

csop. 9-12

Testnevelés és sport

3

2

2

Ének-zene

1 1

1

1

1

Közismereti informatika

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Szakmai orientáció elmélet Gazdasági környezetünk Szakmai orientáció gyakorlat - Információkezelés (tízujjas vakírás, levelezés, kommunikáció) Szakmai alapozás elmélet -Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan)

1 1

csop. 9-10 2

SZVÉ

-Marketing elméleti alapismeretek -Gazdasági ismeretek (számvitel) Szakmai alapozás gyakorlat -Marketing gyakorlatok

2

3

3 2

2 2

2

2

SZVÉ

Összesen (kötelező):

31

30

30

Csoportbontás miatti többletórák

9**

13**

13**

Összes kötelezően ellátandó órák

40

43

43

4,5**

5**

5**

44,5

48

48

Differenciált képességfejlesztés (tehetséggondozás, felzárkóztatás, II. idegen nyelv, emelt szintű érettségi) Összes kötelező és nem kötelezően ellátandó órák száma

csop. 9-12

csop. 11-12

37

3.3.2 2013. szeptember elsejétől bevezetésre kerülő képzéseink óraterve Közgazdasági és marketing szakközépiskolai ágazat óraterve Tantárgyak 9. évf. 10. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 Idegen nyelvek 3 3 Matematika 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári 2 2 ismeretek Etika/Hittan Biológia – egészségtan 2 Fizika 2 2 Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek (mozgóképkultúra és 1 médiaismeret) Informatika 1 Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki 1 1 Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1 óra 6 7 (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető Szabadon tervezhető órák Idegen nyelv 1 1 Matematika 1 1 Informatika 1 2 Információkezelés 1 Történelem Rendelkezésre álló órakeret 35 36

11. évf. 4 3 3 3

12. évf. 4 3 3 3

1 2 1

1

5 1 8

5 1 11

2 1 1

2 1

35

1 35

38

Informatikai szakközépiskolai ágazat óraterve Tantárgyak 9. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 Idegen nyelvek 3 Matematika 3 Történelem, társadalmi és állampolgári 2 ismeretek Etika/Hittan Biológia – egészségtan Fizika 2 Kémia 2 Földrajz 2 Művészetek (mozgóképkultúra és médiaismeret) Informatika 1 Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki 1 Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1 óra 6 (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető Szabadon tervezhető órák Idegen nyelv 2 Matematika 1 Informatika 1 Információkezelés Történelem Rendelkezésre álló órakeret 35

10. évf. 4 3 3 2

11. évf. 4 3 3 3

12. évf. 4 3 3 3

1 2 1

1

5 1 7

5 1 8

5 1 11

2 1 1

2 1 1

2 1

36

35

2 2 1 1 1

1 35

39

Szakiskolai közismereti képzés óraterve (szerszámkészítő és számítógépszerelő, karbantartó) Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Magyar – Kommunikáció 3 2 Idegen nyelv 2 2 2 Matematika 3 2 1 Társadalomismeret 2 1 1 Természetismeret 3 Testnevelés 3 3 3 Osztályközösség-építő Program 1 1 1 Szabadon felhasználható órák Matematika 1 Informatika 1 Magyar-Kommunikáció 0,5 Összesen: 16 9 7,5

40

3.4. Tantárgyi tantervek forrásai 2001. szeptember 1-től a 9. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetésre kerülő tantervek forrásai. A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló oktatási miniszteri rendelethez kiadott szakközépiskolai nevelés-oktatás kerettanterveit alkalmazzuk mindkét szakmacsoport közismereti tantárgyaiban. A szakmai orientáció (9-10. évfolyamok) és a szakmacsoportos alapozó oktatás (11-13. évfolyamok) tantárgyaihoz az oktatási miniszter által kiadott 2/2008. (II. 8.) OKM rendelet szerint: Közgazdasági szakmacsoportban: - szakmai orientáció a gazdasági- szolgáltatási szakterületen - szakmacsoportos alapozó oktatás a közgazdaság szakmacsoportra Informatika szakmacsoportban: - szakmai orientáció a műszaki szakterületre (információ-, és adatgyűjtési gyakorlatok) - szakmai orientáció a gazdasági- szolgáltatási szakterületen (gazdasági környezetünk modul) - szakmacsoportos alapozó oktatás az informatikai szakmacsoportra - szakmacsoportos alapozó oktatás a közgazdaság szakmacsoportból az üzleti gazdaságtan (számviteli alapismertek, statisztika) modulok Kereskedelem-marketing szakmacsoportban: - szakmai orientáció a gazdasági- szolgáltatási szakterületen - szakmacsoportos alapozó oktatás a kereskedelem-marketing szakmacsoportra 2013. szeptember elsejétől a helyi tantervünk az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklete: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára illetve 8. számú melléklete: Kerettanterv a szakiskolák 9-11. évfolyam számára alapján készült. (A helyi tanterv részletes bemutatása a pedagógiai program mellékletét képező CD-n található.)

41

3.5. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének!  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.  A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz. 5. Az iskola arra törekszik, hogy saját,vagy egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. A tanulmányi segédeszközök kiválasztása elsődlegesen szakmai feladat. A kínálat bővülésével a tartalmi és minőségi szempontok mellett fontos választási tényező a használhatóság és az ár. A hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvek közül választunk. A tankönyvrendelési döntést a munkaközösségek hozzák a kiválasztás elveinek figyelembevételével. Szakmai munkaközösségek döntési kompetenciájába tartozik, hogy a tankönyvön túl milyen ismerethordozók, kézikönyvek, munkafüzetek beszerzését tartják célszerűnek az egyes tárgyak tanulásához. A tankönyv melletti segédeszközök közül az olyan szöveg- és feladatgyűjtemények, atlaszok, szótárak beszerzését kérjük a tanulóktól, amelyek a napi szaktárgyi munkához szükségesek. Az alkalomszerűen használt tanulmányi segédeszközöket - korlátozott példányszámban - az iskolai könyvtáron keresztül igyekszünk biztosítani. Az évfolyamonkénti füzetcsomag összeállítására az intézmény javaslatot tesz. 3.6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c, fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

42

2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Az egyes évfolyamokon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a tanév végén ­ legfeljebb 3 tantárgyból­ elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát  tehet.  4. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja 5. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;  egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; magántanuló volt;  egy tanítási évben az adott tantárgy éves óraszámának 30%-nál többet mulasztott. 3.7. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere Az iskolai értékelés alapelvei - Iskolarendszerű oktatásban az értékelés alapja az iskolai pedagógiai program, a helyi tanterv és a szakmai és vizsgakövetelményeken alapuló szakmai program. - Nem kérhető számon olyan ismeretanyag, amelynek feldolgozása a tanórán, foglalkozáson nem történt meg. - Az értékelés legyen objektív, igazságos; nevelő, motiváló hatású, rendszeres és nyilvános. - A követelménytámasztásban érvényesüljön a fokozatosság, igyekezzünk sikerélményhez juttatni a diákokat. - Az értékelés legyen gyermekközpontú, hallgassuk meg a tanuló(k) véleményét is. - Az értékelés történhet szóban és érdemjegyek, osztályzatok formájában írásban. A tanulmányi munka, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése a diáknak és a szülőnek szól elsősorban, de tájékoztatást ad az osztályfőnökök, a többi szaktanár, a kollégium és az iskolavezetés számára is. A tanuló értékelése elsősorban a magatartásra, a szorgalomra és a tanulmányi munkára, ezen belül a helyi tantervekben foglalt követelmények teljesítésének a mértékére irányul. Ki értékel? A magatartás és a szorgalomjegyeket az osztályban tanító pedagógusok véleményének meghallgatásával, az osztályban tanulók véleményének figyelembe vételével az osztályfőnök állapítja meg. A szaktárgyi érdemjegyeket és osztályzatokat az osztályt tanító szaktanár állapítja meg. A gyakorlati oktatásról a tanuló munkanaplót köteles vezetni, amelynek tartalmaznia kell a végzett munkát időbeosztással együtt. A tanuló köteles a munkanaplót megőrizni és azt a gyakorlati oktatásvezetőnek átadni. 43

Vitás esetekben a Közoktatási törvényben meghatározott keretek között a nevelőtestület az év végi osztályzatokat felülbírálhatja. Az értékelés rendszeressége A tanulók magatartását és szorgalmát félévente osztályzat formájában értékeljük. Az egyes szaktárgyak területén minden tanulónak legalább az adott tantárgy heti óraszáma + 1 érdemjeggyel kell rendelkeznie, kivéve ha a tanuló huzamos hiányzása miatt ez nem lehetséges. Az osztályzatnak elsősorban azt kell tükröznie, hogy a tanév végén a tanuló milyen mértékben felel meg a helyi tantervben rögzített követelményeknek. A tanulók az érdemjegyeket a félévek során egyenletes eloszlásban kapják. Minden esetben az adott érdemjegyeket és osztályzatokat szóban a tanuló - kérés esetén a szülő számára indokolni kell. Az érdemjegyekről minden esetben tájékoztatni kell a tanulót, a tanuló hiányzása esetén (pl. dolgozatok kiosztásakor) az osztályt. Az érdemjegyeket ellenőrző könyvekbe kell írni, melyet havonta az osztályfőnök egyeztet a naplóba írt érdemjegyekkel. Az értékelés eszközrendszere: érdemjegyek, osztályzatok, szöveges értékelés A tanuló tudásának, magatartásának és szorgalmának mérése érdemjegyekkel, illetve félévkor és tanév végén osztályzatokkal történik. Ezek a következők: 5 jeles 4 jó 3 közepes 2 elégséges 1 elégtelen Az írásbeli számonkérések értékelésekor törekedni kell az érdemjegyek ponthatárok alapján történő megállapítására. 5 (jeles) osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, illetve szakmai programban valamint szakaszhatárokon a vizsgakövetelményekben megfogalmazott követelményeket kiválóan teljesíti. 1 (elégtelen) osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, illetve szakmai programban, valamint szakaszhatárokon a vizsgakövetelményekben megfogalmazott minimális követelményeket nem teljesíti. A többi osztályzat megítélése a követelményszint teljesítésének mértékének arányában történik. Az évközi érdemjegyek azt tükrözik, hogy a tanuló a fenti követelményekből időarányosan mennyit sajátított el. A témazáró és a vizsgadolgozatokat indokolt esetben rövid szöveges értékeléssel kell ellátni. 3.8. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái A magatartás értékelése

44

Félévkor és a tanév végén a tanulók magatartási és szorgalmi minősítését az osztályfőnök, az osztálygyűlés és az osztályban tanító tanárok, szakoktatók, diákotthoni nevelők véleményének meghallgatásával állapítja meg. Véleményeltérés esetén a nevelőtestület az osztályozó értekezlet keretében határoz. A magatartás minősítésére négy fokozatot kell használni, ez 5 példás 4 jó 3 változó 2 rossz osztályzatokkal történik. Figyelembe véve az igazolatlan mulasztások és fegyelmi büntetések mértékét is, az egyes magatartási osztályzatok értékelésének szempontjai: Példás (5) minősítést kap az a tanuló, aki: - társainak példát mutat, segíti osztálytársai és a tanár munkáját, - képességeihez és körülményeihez mérten példát mutat a tanulásban, - az iskola házirendjének előírásait megtartja, és igyekszik társaival is betartatni azokat, - erkölcsi szempontból pozitív irányultságú, kulturáltan viselkedik, - aktivitás jellemzi, részt vesz a közösségi rendezvényeken. Jó (4) minősítést kap az a tanuló, aki - szívesen tevékenykedik a közösség érdekében, bár annak alakításában befolyást nem gyakorol, - közösség érdekei ellen nem vét, az iskola házirendjét megtartja, - tanulmányi és egyéb kötelezettségeit teljesíti, - fegyelmezett, betartja a kulturált viselkedés szabályait. Változó (3) minősítést kap az a tanuló, aki: - aki a házirend előírásait több alkalommal megszegi, - munkavégzésben ingadozó, esetenként figyelmetlen, pontatlan, - önállótlan, munkáját többnyire külső hatásra végzi, - társaitól segítséget nem kér, illetve időlegesen fogad el, - igazolatlan mulasztása, intése van. Rossz (2) minősítést kap az a tanuló, aki: - szándékosan kárt okoz a közösségnek, vagy demoralizálja társait, - házirendet rendszeresen vagy súlyosan megszegi, - kötelességeit, kötelezettségeit nem teljesíti, - megengedhetetlen hangnem és viselkedés jellemzi. Magatartási érdemjegyet a tantárgyi osztályzatoktól függetlenül kell megállapítani az osztályközösség, osztályfőnök, az osztályban tanító tanárok, illetve érintett nevelők véleménye alapján. Az a tanuló, aki bármelyik tárgyból az elbírált időszak végén elégtelen osztályzatot kap, nem lehet példás magatartású. A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés formáit, a fegyelmi eljárás szabályait a közoktatási törvény, illetve a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet III. melléklete határozza meg.

45

Az igazolatlan mulasztás következményei A magatartás osztályzatának megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló igazolatlanul mulasztott óráinak számát is: - 1 igazolatlan óránál az osztályfőnök szóbeli figyelmeztetést alkalmazhat, és a tanuló félévi magatartása nem lehet (5) példás. - 2 igazolatlan óra esetén a tanuló írásos osztályfőnöki figyelmeztetést kap, és magatartása legfeljebb (4) jó lehet. - 3 órától az 1 napot meg nem haladó igazolatlan mulasztásnál a tanuló büntetése osztályfőnöki intés, és magatartása (3) változónál jobb nem lehet. - 1 oktatási napot meghaladó igazolatlan mulasztás esetén a tanuló igazgatói intésben részesül, és magatartása csak (2) rossz lehet. A tanulókkal és a szülőkkel a mulasztásra, illetve az igazolásra vonatkozó rendelkezéseket ismertetni kell. A szorgalom értékelése: 5 példás 4 jó 3 változó 2 hanyag osztályzatokkal történik. A szorgalmat minősítő osztályzat fokozatainak megállapításakor a legfőbb megkülönböztető vonás az, hogy a tanulónak a tanulmányi munkához való viszonyában milyen szerepet játszik az igényesség és a rendszeresség, a kötelességtudat és érdeklődés. Az egyes szorgalom osztályzatok értékelésének szempontjai: Példás (5) minősítést kap az a tanuló, aki: - céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját, - kötelességteljesítése kifogástalan, a tanítási órákra és gyakorlati foglalkozásokra - képességeihez és körülményeihez mérten - rendszeresen felkészül, - társainak tanulmányaiban segítséget nyújt és szükség esetén segítséget kér, - minden tantárgyból elvégzi feladatait, van határozott érdeklődési területe, melyben többletfeladatokat is vállal. Jó (4) minősítést kap az a tanuló, aki: - iskolai és otthoni munkáját, a kapott feladatokat elvégzi, - vállalt kötelezettségeit teljesíti, de képessége körülményei alapján többre volna képes, - társainak segítséget nyújt, társaitól szükség esetén segítséget kér. Változó (3) minősítést kap az a tanuló, aki: - iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít igyekezetet, - tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, - órákon többször figyelmetlen, pontatlan, - önállótlan, csak külső hatásra végzi munkáját, - társaitól segítséget csak időlegesen fogad el, segítséget nem kér. Hanyag (2) minősítést kap az a tanuló, aki: - képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányai fejlődésében,

46

- tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, kötelességeit gyakran elmulasztja, - órákon figyelmetlen, feladatait nem készíti el, - érdektelen, munkához való viszonyát a közöny jellemzi. Fegyelmező intézkedések Büntetésben kell részesíteni azt a tanulót, aki helytelen magatartást tanúsít, a tanulóviszonyból fakadó kötelezettségeinek nem tesz eleget, az iskolai rendszabályokat súlyosan vagy ismételten megszegi, a munkavédelmi előírásokat nem tartja be, igazolatlanul mulaszt, vagy tanulóhoz méltatlan magatartást tanúsít. A büntetésnek alkalmazkodnia kell a tanuló életkori sajátosságaihoz, legyen arányban a terhére rótt kötelességszegés súlyosságával. A fegyelmező intézkedés legyen nevelési eszköz, nem sértheti a tanuló emberi méltóságát és jogszabályokban meghatározott jogait. A házirendben foglalt kötelességek megsértése fegyelmező, illetve fegyelmi intézkedést vonhat maga után. A fegyelmezés fokozatai és formái: - figyelmeztetés négyszemközt, majd közösség előtt - írásbeli figyelmeztetés - írásbeli intés, megrovás (szaktanári vagy osztályfőnöki) - igazgatói intés, megrovás A fegyelmi intézkedések fokozatai és formái: - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése illetve megvonása - a tanuló kártérítés megfizetésére való kötelezése - áthelyezés másik osztályba vagy iskolába - eltiltás a tanév folytatásától (nem tanköteles korúak esetén) - kizárás az iskolából A fegyelmi büntetéseket az igazgató ismerteti a tanulóifjúsággal. Ha a tanuló kötelességszegése nem súlyos és azt először követi el, úgy a szaktanár, a szakoktató vagy az osztályfőnök figyelmeztetésben részesíti. Ha kötelességszegés megismétlődik, az eset súlyosságától függően a tanuló osztályfőnöki, szaktanári, szakoktatói, illetve igazgatói intésben részesíthető. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elvének érvényesülnie kell, azonban a tanár vagy a tanuló emberi méltóságát súlyosan sértő, kirívó fegyelmezetlenség esetén az előzményektől függetlenül igazgatói intés adható. Ajánlások, külső kérésre elkészített véleményezések A külső kérésre elkészített véleményezéseket, ajánlásokat (jellemzés bíróság, rendőrség számára, pályázati anyaghoz kapcsolódó ajánlás stb.) az osztályfőnök készíti el. 3.9. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 9-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A szakközépiskola és a szakiskolai ágazat négy illetve három évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

47

3.10. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Az órarendbe 5 tanítási óra van kötelezően beépítve a szakközépiskolások számára 2012 szeptemberétől felmenő rendszerben. A többi tanuló számára délutáni foglakozások keretén belül biztosítjuk a mindennapos testnevelést. A tanulók az iskolai sportkörökben, tömegsport foglakozásokon, önvédelem órán, van lehetőségük a minden napos testnevelésre. 3.11. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A fakultáció keretében tanított tantárgyak választására a tanuló javaslatot tehet, de a tanulmányi eredmények figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A tehetséggondozó szakkörök, sportkörök, felzárkóztató foglalkoztatások indítását, amennyiben a kellő számú jelentkező írásban kérte, az iskola igazgatója bírálja el. Amennyiben lehetséges a tanuló a tantárgyat és a tanárt választhatja, de az iskola lehetőségei szükség esetén, módosíthatják ezt. A tanulói igények akkor valósíthatók meg, ha az a törvények által előírtaknak megfelelnek, és nem jelentenek a szükséges foglalkozások megszervezései többletköltséget az iskolának. Iskolánk tanulóinak jogukban áll az érettségi vizsga öt tantárgya közül kettőt a 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet figyelembe vételével kiválasztani. Az érettségi vizsgatárgyak választásának módja a kifutó osztályoknál a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról és a 28/2000. (IX.21.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról rendeletnek megfelelően a következő: Kötelező tárgyak: matematika, magyar nyelv- és irodalom, történelem, idegen nyelv. Választható tárgyak: fizika, kémia, földrajz, biológia, szakmai tárgyak, testnevelés, informatika. A kifutó képzéseknél a kötelező és választható tárgyak mindegyike választható közép és emelt szinten. Az érettségi vizsgatárgyak választásának módja a felfutó osztályoknál az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről rendeletnek megfelelően a következő: Kötelező tárgyak: matematika, magyar nyelv- és irodalom, történelem, idegen nyelv. Választható tárgyak: szakmai tárgyak (szakközépiskolai ágazati képzés esetén). 3.12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Meg kell adni a lehetőséget a tanulónak (pl. témazáró, felmérő stb.) pótlására, esetleges javítására akkor, ha a tanuló  egészségügyi okok miatt,  pszichés problémái miatt,  az esetleges szociokulturális nehézségei miatt, nem adott számot tudásáról, vagy eredménytelen, minimumszint alatti volt a teljesítménye. A kialakult helyzet kellő mérlegelése után a szaktanár – indokolt esetben – adjon lehetőséget a pótlásra, illetve a javításra. 3.13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát. (A szakmai gyakorlati tárgyakat az Nkt-nak megfelelően szintén csoportokban tanítjuk.) Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Amennyiben egy osztályban több kiemelt figyelmű diák is tanul lehetővé kell tenni más tantárgyak csoportbontását is a Nemzeti Köznevelési Törvénnyel összhangban.

48

A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 3.14. A középszintű érettségi vizsga témakörei Iskolánk helyi tantervében a szakközépiskolai képzésben oktatott tantárgyak érettségi vizsga témaköreit a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet 2. számú mellékletének első része tartalmazza.

3.15. Az iskolai írásbeli számonkérés formái, rendje, korlátai. A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe a/ A szaktanár a félév elején tájékoztatást ad arról, hogy a félév folyamán hány írásbeli számonkérés lesz, közli azok várható időpontját b./ Az írásbeli számonkérés pontos időpontját a számonkérést megelőző tanítási órán közölni kell. Közölni kell a számonkérés témaköreit. Az elvárt teljesítményt, az írásbeli munka értékelési módját, az elégséges szint eléréséhez szükséges teljesítményt. Egy oktatási napon a 30 percet meghaladó írásbeli dolgozatból maximum három írásbeli számonkérés lehetséges. c./ Az intézmény a szaktanárra bízza, hogy hány alkalommal kér számon írásban, de félévenként a tanuló komplex értékeléséhez elegendő információnak kell rendelkezésre állni. d./ Az írásbeli dolgozatok eredményét legkésőbb a megírástól számított két hetet követő első órán közölni kell. Biztosítani kell a dolgozatok illetve a javítási útmutató megtekinthetőségét. 3.16. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai képességeinek (erő-gyorsaság-állóképesség) felmérésére az előírásoknak megfelelően tanévenként két alkalommal – szeptemberben és májusban – kerül sor. Intézményünkben a Mini Hungarofit próbarendszer ajánlásának megfelelően történik a felmérés. Az aerob állóképességet a Cooper-teszt alkalmazásával végezzük. Az általános testi erőt, erő-állóképesség mérését, a helyből távolugrást, a hanyattfekvésből felülést, hason fekvésből törzsemelést, valamint a fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtást végeztetjük. A 1+4 motorikus próba elvégeztetése jól illeszthető az órák rendjébe, nem vesz el sok időt a tanórákból, végrehajtható, egyértelműen értékelhető, ezért ezt a típusú felmérést választotta iskolánk. 3. 17. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés fontossága A Földön élő emberek megélhetésük érdekében társadalmi mértékben termelnek és fogyasztanak, melynek közvetlen hatása van a természeti környezetre is. A természet törvényei és az emberi vágyak látványos összeütközésbe kerültek egymással. A globális környezeti problémák alapja a természethez és önmagunkhoz való helytelen viszony, így valójában tudati-szellemi válságról lehet beszélni. A XXI. században az egész Földre kiható környezeti gondok, illetve az egyes emberek életét érintő értékrendváltozások egyértelműen indokolják, hogy a környezeti nevelést és az egészséges életmódra való oktatást minden pedagógiai erőnek előtérbe kell helyeznie. A környezeti neveléssel valójában tudatformálásra törekszünk. A tanulók az oktatómunka során gazdag ismeretanyaghoz 49

jutnak. A tanár nevelő munkájának fontos mutatója, hogy a megszerzett információhalmazzal miként, milyen értékrend szerint gazdálkodnak a felnőtté váló diákok. Egyik legfontosabb célunk, hogy a környezetért felelős életvitelt, a környezettudatos magatartást kialakítsuk a tanulókban. A környezeti nevelés legfőbb különlegessége a globalitás, hiszen benne van minden nevelő erőben, a tanteremben, a faliújságban, az emberi kapcsolatokban. A legfontosabb a személyes példamutatás. A tanárnak mindent el kell követnie annak érdekében, hogy a tanuló szép és harmonikus környezetben juthasson hozzá a tárgyi ismeretekhez. Az egészséges életmód kialakításához szükséges információkat hitelesen kell eljuttatni a diákokhoz. A környezeti oktatás és nevelés céljaival érhető el, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen majd cselekvéseiben, döntéseiben alkalmazni, érvényesíteni ezt a szemléletet, és ismeretanyagot. Fontos, hogy a fenntartható fejlődés és a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek szerves részét képezzék a nevelésnek. Az életen át tartó tanulás segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nőnek fel, akiket a kreatív, problémamegoldó gondolkodásmód jellemez, képesek eligazodni a természet, a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság ügyeiben, illetve felelősséget vállalnak egyéni vagy közösségi tetteikért. Az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény 2003. évi LXI. törvénnyel módosított változata önálló közös követelményként kezeli a környezeti nevelést. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet, 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 26. §-a és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6 -7.§-a is felhívja a figyelmet a környezeti nevelés fontosságára. Elvárja az iskolától, hogy minden tevékenységét a fenntarthatósági szemlélet alapján állítsa középpontba; valamint segítse a tanulókat, hogy az életvitelük a környezetükkel harmonikus legyen. Továbbá eligazítást ad a környezeti problémák felismerésében és kezelésében. Fejleszteni kell a felelősségérzetüket, és tudatosítani kell bennük, hogy a környezettel kapcsolatos nézeteik erkölcsi alapelvek legyenek. Ahhoz, hogy ezek a követelmények teljesüljenek, a környezet egészére vonatkozó ismeretek elsajátítására van szükségük, személyes tapasztalatok és élmények által. Fontos egyértelmű és teljesíthető célokat kitűzni magunk elé, amelyek helyi és minőségi szempontból megtervezettek. Az iskolai környezeti nevelési program általános céljai:  A természetes, az épített és a társadalmi környezetért felelős környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása. Az embert és a környezetet tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Formálni kell a tanulók alakuló értéktudatát, együttműködési képességeiket, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait.  A diákok képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani.  A felnövekvő nemzedék tagjainak gondolkodásmódját úgy kell formálni, hogy képesek legyenek a világ kihívásait rendszerben szemlélni és azokra választ adni úgy, hogy újabb ellentétek ne szülessenek az ember és a természet között.  A természeti környezet rendszerszemléletű elemzésével feltárni az ember, az emberi tevékenység és a természeti környezet kapcsolatát. Elérni azt, hogy a tanuló a tanórán szerzett ismereteket össze tudja kapcsolni a valós élettel. Önállóan ismerje fel a problémákat, valamint a felmerülő problémákra keressen alternatívákat.  A természeti környezet változásainak bemutatásával annak tudatosítása, hogy az ember a környezetével folyamatosan kölcsönhatásban van és a felelőtlen emberi tevékenységek negatív hatásai visszafordíthatatlanok vagy csak nagy anyagi ráfordítással mérsékelhetők.  Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy a környezet és a hozzá kapcsolódó problémák megoldása és az újabbak megelőzése megfelelő tudást, felkészültséget, beállítódást, elkötelezettséget, együttműködési szándékot és cselekvési készséget igényel.

50

 A környezeti elemeket (talaj, víz, levegő) ért hatások megismertetésével megértetni, hogy a negatív környezeti hatású termelési technológiák nem elfogadhatók gazdaságossági, illetve műszaki-technológiai indokok alapján sem.  Az oktatás nyújtson olyan ismeretanyagot, amelynek birtokában a tanulók a környezet állapotát, annak változásait és a változás tendenciáját képesek felmérni, illetve megítélni. Ugyanakkor a tanulóknak biztosítsunk az elemző gondolkodás mellett a környezet teljességét megragadó tanulási helyzeteket.  A környezetgazdálkodásnak, az embereknek meg kell változtatni a természethez való viszonyukat, mivel az már nem képes kielégíteni igényeiket, vagy elviselni hatásaikat. Jogunk van a természet nyújtotta haszonhoz, de ez nem lesz elérhető, ha nem óvjuk meg azokat a rendszereket, amelyek ezt biztosítják. Segíteni kell a tanulók tudatos fogyasztói magatartásának kialakulását. Meg kell értetni velük, hogy környezetünk és egészségünk megvédése csak a tudatos önmérséklő fogyasztói magatartás kialakításával lehetséges. A környezeti nevelés a jövőre irányul, a jövő kihívásaira készítjük fel a tanulókat a jelen körülményei között. Felismertetjük a tanulókkal, hogy a környezeti hatások láncolatát a civilizációs, a társadalmi hatások okozzák a gazdasági, termelési, közlekedési és életviteli szokásoknak az összességével. Fontos, hogy a pedagógusok kivétel nélkül belássák annak a pedagógiai folyamatnak a szükségességét, melynek során formálódik a tanulók természet- és környezetszemlélete, környezettudatos magatartása, attitűdje, és kialakul a környezetért felelős életvitele. A környezeti nevelés kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, részévé válik a személyiségfejlesztésnek, és jó, ha beilleszkedik a mentálhigiénés nevelés feladatrendszerébe is. Az iskolai környezeti nevelés nem szűkíthető le csupán a tanórák adta lehetőségekre. A nevelésnek sok olyan területe van, amely az iskola falain is túlnyúlik. A tanórán kívüli tevékenységek gyakran hatékonyabbak a tanórai tevékenységeknél, mert lehetőséget nyújtanak a valósággal való ismerkedésre, a motiváció fokozására. A tanórán kívüli környezetnevelési lehetőségeink igen sokrétűek, amelyeket igyekszünk az iskola nevelési rendszerébe beépíteni. A környezeti nevelés fejlesztési feladatai:  Az értékközvetítés, a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartás kialakítása és erősítése, az értékek megőrzésének igénye és tevékeny megvalósítása.  A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel, a környezettudatos gondolkodás kifejlesztése.  A környezetbarát életmód igényének kialakítása, az ehhez vezető módszerek és technikák elsajátítása.  A fenntartható fejlődés etikai alapértékeinek megismerése és betartása. Mindenki felelősséget kell, hogy érezzen azért a hatásért, amit a természetre gyakorol. Meg kell óvni az ökológiai folyamatokat, a természet sokszínűségét és minden erőforrást takarékosan kell használni. A környezeti nevelés fejlesztési követelményei:  Az együttműködés a környezeti nevelés helyi feladatainak megvalósításában, a pedagógusok részvétele a települési környezetgazdálkodásban, a település részvétele az iskola környezet-pedagógiai tevékenységében.  A szülők, a szülői közösségek bevonása a környezettudatos gondolkodás kialakításába, a helyi problémák megoldásában való részvétele.  Az iskola belső és külső kapcsolati rendszerének kialakítása a környezeti nevelésben és a helyi feladatok megvalósításában.  Az iskolafenntartóval való együttműködés kialakítása a környezeti nevelés forrásának 51

biztosítására, az iskola részvétele a települési programok végrehajtásában.  A tanórákon minden lehetőséget megragadni a környezeti nevelésre. Minden tantárgynak van környezet-pedagógiai feladata, ezt a tanmenetekben meg kell jeleníteni. A környezeti nevelés tartalma Hosszú távú célunk, hogy tanulóink környezettudatos állampolgárrá váljanak. Ennek érdekében ki kell alakítani diákjainkban  a környezettudatos magatartást és életvitelt,  a környezetért érzett személyes felelősséget, a környezetkímélő magatartást,  a természeti és mesterséges környezet értékeinek megőrzését, védelmét,  a környezet sokszínűségének megőrzését, védelmét,  az egészséges életmód igényét és kialakításának módszereit,  a környezet védelme világméretű felelősséggel, amely túlnyúlik minden kulturális, ideológiai és földrajzi határon. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása és fejlesztése diákjainkban  ökológiai szemléletmód és gondolkodásmód,  problémaérzékenység és komplex megközelítés,  a kreativitás és cselekvő részvétel,  a segítő együttműködés és alkalmazkodó képesség,  vitakészség, kritikus véleményalkotás,  kommunikáció, médiahasználat,  konfliktuskezelés és megoldás,  az értékelés és mérlegelés készsége. Az iskola környezeti nevelési szemlélete A Földünk sorsával való törődés és a fenntartható módon való életvitel függ az egyének meggyőződésétől és kötelességérzetétől, mégis a legtöbb ember elkötelezettségét a közösségen keresztül tudja kifejezésre juttatni. Egy fenntartható módon gondolkodó közösség vigyáz a maga természetes környezetére, és nem teszi tönkre a másokét sem. Gyümölcsözően, de egyúttal fenntartható módon használja erőforrásait, újra és újra felhasználja anyagait a lehető legkevesebb hulladékot termel, és azokat biztonságosan helyezi el. Megőrzi az életfenntartó rendszereket és a helyi ökoszisztémák változatosságát. A saját szükségleteit fedezi, ameddig csak lehet, de tudja, hogy szüksége van arra, hogy együttműködjék más közösségekkel is. A cél a termékeny helyi természetes környezet fenntartása, a talaj, a víz, a levegő és biológiai sokszínűség ápolása a helyi közösség hasznára és érdekében. A fenntartható életforma új minta kell, legyen minden szinten, az egyének, a közösségek, a nemzetek számára.

A környezeti nevelés módszerei és színterei A környezeti nevelés legfontosabb színtere a tantárgyi tanítási óra. Beépíthető valamennyi tantárgyba, mert minden tantárgynak közös a feladata. A különböző tantárgyakban megjelenő környezeti elemeket egésszé kell építeni, s ennek megvalósítása nagymértékben függ a tantestület személyi összetételétől, képzettségétől, orientáltságától és felkészültségétől. Feladatok szakmai órán:

52

 Megismertetni a tanulókat az ember és környezete kapcsolati rendszerével, a természetismeret és védelem feladataival.  A természeti környezet állapotának megismerése, a károsító hatások mérése.  Kivédésének módszerei:  A helyi környezetvédelmi problémák, s a megoldást célzó programok megismertetése,  a környezetvédelmi témák életkori sajátosságnak megfelelő feldolgozása,  az iskola környezetének megóvása, fejlesztése,  a természetben való oktatás feltételeinek a megteremtése és végrehajtása,  a tanórákon az óra jellegének megfelelően foglalkozzunk az adott témához hozzárendelhető környezetvédelmi vonatkozásokkal.  A gyakorlati foglalkozások egy részének keretében a diákok tanári vezetéssel az iskola területét szépítik, rendezik. A szakmai gyakorlati órákon elsajátítandó ismeretek Irányított, de önállóan végrehajtott környezetvédelmi megfigyelési feladatok elvégzése laboratóriumi, terepi és üzemi körülmények között, és ezekről beszámolók készítése. Az alkalmazandó mérő-, vizsgáló- és mintavevő eszközök, felszerelések megismerése, kiválasztása és alkalmazása. (Galvanizáló üzem) Feljegyzések, rajzok, jegyzőkönyvek készítése. A munkarend, a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása. Tanórán kívüli keretben Az iskolai környezeti nevelés nem szűkíthető le csupán a tanórák adta lehetőségekre. A nevelésnek sok olyan területe van, amely az iskola falain is túlnyúlik. A tanórán kívüli tevékenységek gyakran hatékonyabbak a tanórai tevékenységeknél, mert lehetőséget nyújtanak a valósággal való ismerkedésre, a motiváció fokozására. A tanórán kívüli környezetnevelési lehetőségeink igen sokrétűek, amelyeket igyekszünk az iskola nevelési rendszerébe beépíteni. Ezek a lehetőségek a következők: kirándulások: optimális színterei a természeti, az épített, a valós társadalmi környezet megtapasztalásának. Az osztályoknak lehetőségük van tanulmányi kirándulásokon részt venni, amelyeknek célja a tanulóközösség összekovácsolása, az élményés tapasztalatszerzés, megismerkedhetnek közelebbi és távolabbi tájakkal, hazánk nevezetességeivel. Környezeti nevelésünkben itt is ki kell használni a szemléletformálás lehetőségét: a kirándulásokon is fokozottan ügyeljenek a diákok arra, hogy maguk után ne hagyjanak szemetet, rendetlenséget. üzem- és intézménylátogatások akciók (Ezek keretében szerepet vállalunk a helyi környezeti problémák feltárásában és megoldásuk kezdeményezésében.), A tanulókat hatékonyan bevonjuk a környezeti nevelési feladatok végrehajtásába a szelektív hulladékgyűjtési és a komposztálási programokon keresztül. (szárazelem, PET palack stb.), a természet- és környezetvédelmi “jeles” napok (a Föld Napja, a Víz Világnapja, a Madarak és Fák Napja, a Környezetvédelmi Világnap) helyi és iskolai megünneplése, vetélkedők, versenyek, diákpályázatok, megyei és országos biológiai természetvédelmi és környezetvédelmi (Curie, Kitaibel Pál) versenyeken való részvétel. idegen nyelveken fordítási versenyek rendezése, ahol szerepeljenek környezetvédelemmel foglalkozó cikkek is. A mindennapi iskolai élet környezetbarátabbá tétele: tantermek és belső terek díszítéssel, virágokkal, növényekkel,

53

környezeti ismeretterjesztés faliújság segítségével, energiatakarékos izzók használata, ásványi őrlemény használata a téli csúszásmentesítésre, elemgyűjtés, ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár. Az iskola Kollégiumában a legrendezettebb szoba lakóit oklevéllel jutalmazzuk, ezzel ösztönözzük őket, hogy környezetüket tisztán tartsák. A nemzeti ünnepeken a pedagógusok a tanulókkal felkeresnek történelmi emlékhelyeket, ezzel erősíve a hagyományok iránti tiszteletet. Ennek környezetvédelmi aspektusa az emlékhelyek közvetlen környezetének megtisztítása, rendbetétele. Az osztályoknak lehetőségük van tanulmányi kirándulásokon részt venni, amelyeknek célja a tanulóközösség összekovácsolása, az élmény- és tapasztalatszerzés, megismerkedhetnek közelebbi és távolabbi tájakkal, hazánk nevezetességeivel. Humán erőforrások Az iskolavezetőség támogatja a környezeti nevelési programokat, értékeli ezen tevékenységeket, anyagi forrásokat teremt, ösztönző rendszert teremt, és aktívan részt vesz az egyes programokban. Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Tanáraink kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti, egészségnevelési tartalmakat. Valamennyi szaktanár belátja, hogy mindannyiunk közös feladata a környezeti nevelés. A környezetvédelem - vízgazdálkodás munkacsoport tagjai elkészítik a Pedagógiai Programnak megfelelő éves munkatervet, segítik és koordinálják annak megvalósulását. Dokumentációs és értékelő munkát végez a hatékonyság fokozása érdekében, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal. Az osztályfőnöki munkaközösség feldolgozza az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmakat, lehetőséget teremt az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten. A diákönkormányzatot segítő tanár erősíti a környezeti nevelés egészségnevelési területeit, napi kapcsolatban van a tanulókkal, az egyedi problémákat azonnal kezeli. Az iskolaorvos és a védőnő előadásokat tartanak az egészséges életmódról és a környezeti ártalmakról. A technikai dolgozók biztosítják a programok tárgyi feltételeit, karbantartják a tantermeket, a laborokat, a vizesblokkokat, az elektromos hálózatot, az elektromos laboreszközöket. Részt vállalnak a zöldítési programban, a szelektív hulladékgyűjtésben, a komposztálásban. Iskolán belüli együttműködés a pedagógusok, diákok, szülők és a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak között. Iskolán kívüli együttműködés a fenntartóval való egyeztetés, környezetvédelem kérdéseivel foglalkozó intézményekkel való kapcsolattartás, civil szervezetek szakmai rendezvényeibe való bekapcsolódás. Anyagi erőforrások Költségvetés - normatív támogatás, Pályázatok útján elnyerhető források, Támogatói, szakmai szervezetek által nyújtott támogatások A környezeti nevelés folyamatának értékelése A tanév folyamán ütemezett időpontokban kerüljön értékelésre a környezeti nevelés hatékonyságának helyzete: a tantestület ülésein félévente, a pedagógiai munkaközösségek szintjén, az osztályfőnöki órákon folyamatosan,

54

szakmai és közismereti órákon.

55

4. SZAKMAI PROGRAM 4.1. Jelenleg érvényben lévő kifutó képzéseink 4.1.1. Gazdasági informatikus OKJ 54 481 04 0010 54 01 Modulok 1142-06 Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Tantárgyak: Informatikai alapismeretek Irodai alkalmazások Munkatervezés és -szervezés 1143-06 Projektmenedzsment Tantárgyak: Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállalkozási ismeretek Marketing és reklám alapismeretek 1155-06 Informatikai ismeretek Tantárgyak: Adatbázis-kezelés Programozási alapismeretek Rendszertervezési és hálózati alapismeretek Menedzselési ismeretek 1158-06 Gazdasági informatika Tantárgyak: Közgazdaságtan Statisztika Számvitel Pénzügyi ismeretek Marketing módszerek Tervezés és tárgyalástechnika Gazdasági jog Kiegészítés: Szakmai angol Osztályfőnöki Oracle specializáció (választható)

56

Gazdasági informatikus emelt szintű OKJ 54 481 04 0010 54 01 4 + 1 éves 2010. szeptember 1-jétől

NTSZKI

Gazdasági informatikus - Időterv Elm. Kimeneti 9. 10. 11. 12. 13. Összes Elmélet gyakorlat képesítések óraszám évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam óraszám óraszám száma 36 36 36 32 32 hetek száma

Tantárgy

Közismereti informatika

3 1

4 36

0

36

68

42

26

20

136

52

84

20

72

72

0

20

128 64 32

82

46

17

28

36

19

32

0

19

72

26

46

19

2

100

50

50

7

1

168

83

85

8

2

100

60

40

7

72

50

22

7

1 3 3 3 2

128 204 196 164 64

128

0

1

101

103

1

96

100

1

64

100

1

64

0

2

Tervezés és tárgyalástechnika

3

96

70

26

1

Gazdasági jog

2 2 1

64 64 32

64

0

2

2

2

128 2152

1164

764

Információkezelés Informatikai alapismeretek

1 2

Irodai alkalmazások Munkatervezés és -szervezés

1 1

2 2

Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállalkozási ismeretek Marketing és reklám alapismeretek

2

Adatbázis-kezelés

1

Programozási alapismeretek

1

Rendszertervezési és hálózati alapismeretek Menedzselési ismeretek

1

1

2

2 2 1

2 3

Közgazdaságtan Statisztika

3

Számvitel

1 1

Pénzügyi ismeretek

2 1

Marketing módszerek

Szakmai angol Osztályfőnöki Oracle specializáció (választható)

Összesen: Heti óraszám:

1

108

108

468

384

992

3

3

13

14

33 Össz.:

1928 60%

40%

57

4.2. Szoftverfejlesztő OKJ 54 481 02 0010 54 04 Modulok 1142-06 Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Tantárgyak: Informatikai alapismeretek Irodai alkalmazások Munkatervezés és -szervezés 1143-06 Projektmenedzsment Tantárgyak: Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállalkozási ismeretek Marketing és reklám alapismeretek 1144-06 Rendszer/alkalmazástervezés, -fejlesztés és -programozás Tantárgyak: Informatikai rendszerek alapismeretei Informatikai rendszerek tervezése és fejlesztése Informatikai rendszerek tesztelése és dokumentálása Programozás matematikai alapjai Programozásmódszertan alapjai Programnyelvek alapjai Alkalmazásfejlesztés alapjai Hálózati ismeretek 1148-06 Szoftverfejlesztés Tantárgyak: Operációs rendszerek Adatbázis-kezelés Szoftverrendszer tervezés alapjai Szoftverrendszer fejlesztése és -tesztelése Szoftvermenedzsment Szakdolgozati konzultáció Kiegészítés: Szakmai angol Testnevelés Osztályfőnöki Oracle specializáció (választható)

58

Szoftverfejlesztő emelt szintű OKJ 54 481 02 0010 54 04 4 + 1 éves

NTSZKI

2010. szeptember 1-jétől

Szoftverfejlesztő - Időterv Tantárgy

9. évfolyam

hetek száma Közismereti informatika Információkezelés Informatikai alapismeretek Irodai alkalmazások Munkatervezés és -szervezés Projektirányítás Szoftvermenedzsment alapjai Vállalkozási ismeretek Marketing és reklám alapismeretek Programozás matematikai alapjai Programozásmódszerta n alapjai Programnyelvek alapjai Informatikai rendszerek alapismeretei Hálózati ismeretek Informatikai rendszerek tervezése Informatikai rendszerek fejlesztése, tesztelése és dokumentálása Alkalmazásfejlesztés alapjai Kliens oldali fejlesztési ismeretek Szerver oldali fejlesztési ismeretek PHP nyelv Szoftverrendszerek tervezése Szoftverrendszer fejlesztése Adatbázis-kezelés Operációs rendszerek Szoftverrendszerek menedzselése Szakdolgozati konzultáció Szakmai angol Osztályfőnöki Oracle specializáció (választható)

36 3 1

36 4

1

1

Összesen: Heti óraszám:

72 2

10. 11. évfolyam évfolyam

36

2

12. évfolyam

32

13. Összes évfolyam óraszám

32

72

64

20

1

1

136

44

92

20

1

68

68

0

20

2

64

32

32

17

64

26

38

19

64

64

0

19

32

20

12

19

36

36

0

4

1

68

68

0

4

2

168

34

134

4

1

104

104

0

4

2

100

0

100

4

72

72

0

4

2

132

42

90

4

1

140

45

95

4

2

64

26

38

1

2

64

26

38

1

1

32

13

19

1

2

64

26

38

3

96

38

58

2 3

64 96

26 38

38 58

2

64

26

38

1

32

32

0

2 1

64 32

2

2

128

384 14

1024 34

2056

978

982

1 1 1 1

2 1 2 1

3

468 13

36

136

2

108 3

0

1

2

1

252 36 1

1

2

Kimeneti Elmélet Gyakorlat képesítések óraszám óraszám száma

4

1996

Össz.: 50%

50%

59

4.3. Internetes alkalmazásfejlesztő OKJ 54 481 02 0010 54 03 Modulok 1142-06 Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Tantárgyak: Informatikai alapismeretek Irodai alkalmazások Munkatervezés és -szervezés 1143-06 Projektmenedzsment Tantárgyak: Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállalkozási ismeretek Marketing és reklám alapismeretek 1144-06 Rendszer/alkalmazástervezés, -fejlesztés és -programozás Tantárgyak: Informatikai rendszerek alapismeretei Informatikai rendszerek tervezése és fejlesztése Informatikai rendszerek tesztelése és dokumentálása Programozás matematikai alapjai Programozásmódszertan alapjai Programnyelvek alapjai Alkalmazásfejlesztés alapjai Hálózati ismeretek 1147-06 Internetes alkalmazásfejlesztés Tantárgyak: E-szolgáltatások Kliens oldali fejlesztési ismeretek Szerver oldali fejlesztési ismeretek PHP nyelv Szakdolgozati konzultáció Kiegészítés: Szakmai angol Testnevelés Osztályfőnöki Oracle specializáció (választható)

60

Internetes alkalmazásfejlesztő emelt szintű OKJ 54 481 02 0010 54 03 4 + 1 éves

NTSZKI

2010. szeptember 1-jétől

Informatikai alkalmazásfejlesztő/ Internetes alkalmazásfejlesztő - Időterv Tantárgy hetek száma Közismereti informatika Információkezelés

9. évfolyam

Összes 10. 11. 12. 13. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam óraszám

36

36

3 1

4 1

Informatikai alapismeretek

2

Irodai alkalmazások Munkatervezés és -szervezés

36

32

1 1

32 36

0

36

100

58

42

20

136

44

92

20

72

72

0

20

64

32

32

17

64

26

38

19

64

64

0

19

32

20

12

19

36

36

0

4

1

68

68

0

4

2

168

34

134

4

1

104

104

0

4

2

100

0

100

4

72

72

0

4

2

132

42

90

4

1 3

140

45

95

4

96

64

32

1

1 1

2 2

Projektirányítás Szoftvermenedzsment alapjai

2 2

Vállalkozási ismeretek Marketing és reklám alapismeretek

1

Programozás matematikai alapjai

1

Programozásmódszertan alapjai

1

Programnyelvek alapjai

2

Informatikai rendszerek alapismeretei

2

1

1

Hálózati ismeretek Informatikai rendszerek tervezése Informatikai rendszerek fejlesztése, tesztelése és dokumentálása

2 1

1

3

Alkalmazásfejlesztés alapjai E-szolgáltatások

Kimeneti Elmélet Gyakorlat képesítések óraszám óraszám száma

Kliens oldali fejlesztési ismeretek

2

3

160

32

128

1

Szerver oldali fejlesztési ismeretek

2

4

192

80

112

1

PHP nyelv

1

2

96

40

56

1

1 2 1

32

32

0

4

2

2

128

384 14

992 33

2024

965

963

Szakdolgozati konzultáció Szakmai angol Osztályfőnöki Oracle specializáció (választható)

Összesen: Heti óraszám:

72 3

108 3

468 13

64 32

Össz.:

1928 50%

50%

61

4.4. Pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ 52 344 01 0000 00 00 Modulok 1968-06 Gazdálkodási feladatok Tantárgyak: Gazdálkodási ismeretek Marketing alapjai Gazdasági jog 1969-06 Pénzügyi feladatok Tantárgyak: Pénzügyi ismeretek Adózási ismeretek 1970-06 Könyvvezetés és beszámolókészítés Tantárgyak: Könyvvezetés és beszámolókészítés 1971-06 Számítógépes programcsomag használata Tantárgyak: Statisztika Számítógépes programcsomag használata Kiegészítés: Szakmai idegen nyelv Tanirodai gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki

62

Pénzügyi-számviteli ügyintéző 4 + 1 éves

OKJ 52 344 01 0000 00 00

NTSZKI

Pénzügyi-számviteli ügyintéző - Időterv Tantárgy hetek száma

Gazdálkodási ismeretek Gazdasági jog Marketing alapjai Pénzügyi ismeretek Adózási ismeretek Könyvvezetés és beszámolókészítés Statisztika Számítógépes programcsomag használata Szakmai idegen nyelv Tanirodai gyakorlatok Osztályfőnöki Összesen: Heti óraszám:

180 5

256 8 436

11-12. évfolyam a szakmai alapozó tantárgyakból kerül beszámításra.

142

1

782

518

3 2 2

160 64 64

1 1024 32

32 1480

32

3

2

18

160 16 32 158 126 234 38

32

2

70 66 158 34

3 3 3 2 2 1 2

192 32 32 228 192 392 72

36

2 2

32 16

3 1 1 5 6 8

13. évfolyam

1

Kimeneti képesítések száma

Elmélet óraszám

12. évfolyam

1

Elm. gyakorlat óraszám

Összes óraszám

11. évfolyam

Össz.:

1300 60% 40%

63

4.5. Vállalkozási ügyintéző OKJ 52 344 02 0000 00 00 Modulok 1968-06 Gazdálkodási feladatok Tantárgyak: Gazdálkodási ismeretek Marketing alapjai Gazdasági jog 1969-06 Pénzügyi feladatok Tantárgyak: Pénzügyi ismeretek Adózási ismeretek 1972-06 Könyvvezetés és pénzforgalmi nyilvántartások vezetése Tantárgyak: Könyvvezetés és pénzforgalmi nyilvántartások vezetése 1973-06 Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok Tantárgyak: Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok 1974-06 Üzleti terv készítése Tantárgyak: Statisztika Üzleti terv készítése Számítógépes programcsomag használata 1980-06 Ügyviteli feladatok Tantárgyak: Ügyviteli feladatok Kiegészítés: Szakmai idegen nyelv Testnevelés Osztályfőnöki

64

Vállakozási ügyintéző 4 + 1 éves

OKJ 52 344 02 0000 00 00 2010 szeptember 1-jétől

NTSZKI

Vállalkozási ügyintéző - Időterv Tantárgy hetek száma

Gazdálkodási ismeretek Gazdasági jog Marketing alapjai Pénzügyi ismeretek Adózási ismeretek Könyvvezetés és pénzforgalmi nyilvántartások vezetése Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok Statisztika Üzleti terv készítése Számítógépes programcsomag használata Ügyviteli feladatok Szakmai idegen nyelv Osztályfőnöki Összesen: Heti óraszám:

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Elm. gyakorlat óraszám

Kimeneti képesítések száma

4 1 1 5 4

224 32 32 228 128

182 12 32 162 68

42 20 0 66 60

1 3 3 2 2

7

360

200

160

1

1

2 2 2

64 100 64

54 60 26

10 40 38

1 1 1

1

1

68

68

1

1 2

64 64

22

42

4

1

32

1056 33

1480

818

546

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

36

32

32

3

1

1

2

2

1

180 5

224 7 404

Össz.:

1364

11-12. évfolyam a szakmai alapozó tantárgyakból kerül beszámításra.

60%

40%

65

4.6 Marketing- és reklámügyintéző OKJ 52 342 01 0000 00 00 Modulok 0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek Tantárgyak: Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven 0062-06 Marketing és PR alapismeretek Tantárgyak: Marketing és PR alapismeretek 0063-06 Ügyintézői feladatok a sajtókapcsolat, a rendezvényszervezés, a vállalati arculatkialakítás és a reklámkampány-szervezés területén Tantárgyak: Sajtókapcsolatok Rendezvényszervezés Vállalati promóció eszközei 0066-06 A marketing és reklám-tevékenység szervezése Tantárgyak: Marketingkörnyezeti elemzés Marketingkommunikáció Marketingkommunikációs eszközök Kiegészítés: Testnevelés Osztályfőnöki

66

OKJ 52 342 01 0000 00 00 2010. szeptember 1­jétől

Marketing- és reklámügyintéző 4 + 1 éves

 

 

NTSZKI

Marketing- és reklámügyintéző - Időterv Tantárgy

13. évfolyam hetek száma

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Elm. Gyakorlat gyakorlat óraszám óraszám

Kimeneti képesítések száma

32

Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing és PR alapismeretek Sajtókapcsolatok Rendezvényszervezés Vállalati promóció eszközei Marketingkörnyezeti elemzés Marketingkommunikáció

2 2 2 4 5 1 3 2 1 2

64 64 64 128 160 32 96 64 32 64

26 26 64 96 132 18 64 50 18 46

Marketingkommunikációs eszközök

6

192

128

Osztályfőnöki Összesen: Heti óraszám:

1

32

992 31

992

18 38 0 32 28

20

14 18

4 4 4 4 4 1 1 1 1 1

64

1

14 32 14

668

292 960

Össz.:

70%

30%

67

4.7. Logisztikai ügyintéző OKJ 54 345 02 0000 00 00 Modulok 0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek Tantárgyak: Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti adminisztráció Szakmai kommunikáció idegen nyelven 0062-06 Marketing és PR alapismeretek Tantárgyak: Marketing és PR alapismeretek 0117-06 Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei Tantárgyak: Veszélyes áruk tárolása és szállítása Veszélyes áruk tárolása és szállítása gyakorlat Jogi alapismeretek 0118-06 Áruterítés Tantárgyak: Áruismeret Áruismeret gyakorlat Áruterítés Áruterítés gyakorlat 0119-06 Az anyagbeszerző munkakör követelményei Tantárgyak: Szakáruismeret Anyagbeszerzés és raktározás Anyagbeszerzés és raktározás gyakorlat 0391-06 A Logisztikai ügyintéző speciális feladatai Tantárgyak: Szakmai idegen nyelv Logisztikai rendszerek Logisztikai rendszerek gyakorlat Logisztikai ügyintéző speciális feladatai Kiegészítés: Testnevelés Osztályfőnöki

68

Logisztikai ügyintéző 4 + 2 éves

OKJ 54 345 02 0000 00 00 Logisztikai ügyintéző – Időterv 2010. szeptember 1-jétől

Tantárgy hetek száma

Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti adminisztráció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing és PR alapismeretek Veszélyes áruk tárolása és szállítása Veszélyes áruk tárolása és szállítása gyakorlat Jogi alapismeretek Áruismeret Áruismeret gyakorlat Áruterítés Áruterítés gyakorlat Szakáruismeret Anyagbeszerzés és raktározás Anyagbeszerzés és raktározás gyakorlat Szakmai idegen nyelv Logisztikai rendszerek Logisztikai rendszerek gyakorlat Logisztikai ügyintéző speciális feladatai Osztályfőnöki Összesen: Heti óraszám:

13. évfolyam

14. évfolyam

36 1 2 2 2 4 2

32 1 1

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Elm. gyakorlat óraszám

Gyakorlat óraszám

Kimeneti képesítések száma

14 18 72 136 208 168

38 86 0 0 0 0

16 0 0 0 0

32 36

0 0

140

0

4 4 4 4 4 1 1 7 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2

2 4

68 104 72 136 208 168 128 32 36 36 140 108 32 172 128 136 72 64 200

1

1

68

1128 34

992 33

2120

1 1 3 3 3 2 2

2 2 3 4 1

1 1 2 4 2

NTSZKI

128 0 36

32 172

108 0

0 0

136 72

0 0

200

0

1436

128 0 64 0 604

2040

Össz.:

70%

30%

69

2013. szeptember elsejétől érvényes szakmai program felmenő rendszerben

7. Informatika szakmacsoport

GAZDASÁGI INFORMATIKUS szakma OKJ SZÁM : 54 481 02

ÉRVÉNYES: 2013. május 1-től

I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint –az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, –az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 481 02 Gazdasági informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 481 02 A szakképesítés megnevezése: Gazdasági informatikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése:

XIII. Informatika

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440

70

Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követen 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények:Pályaalkalmassági követelmények:IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Gazdasági ismeretek (elmélet) Jog, gazdasági jog témakör

Szakképesítés/Szakképzettség jogi egyetemi szintű végzettség

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Speciális, szakmai szoftver: Az szvk-ban felsoroltakon kívül nincs A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A gazdasági informatikus szakképesítéssel rendelkező szakember a gazdasági munkában jelentkező informatikai és gazdasági feladatok szervezésére, megvalósítására alkalmas elméleti ismeretekkel és gyakorlati készségekkel rendelkezik. Általános feladata a gazdasági, statisztikai, tervezési és számviteli információk gyűjtése, a vezetői és a

71

felhasználói igények kielégítésére alkalmas adatbázisban történő tárolása és menedzselése, valamint a gazdasági feladatokat ellátó integrált vállalatirányítási információs rendszerek kezelése. Feladata továbbá, hogy minden tevékenységéhez használja az informatikai eszközöket, azok közül is a lehető leghatékonyabbat választja ki. Felelőssége, hogy figyelemmel kísérje az információ-technológiai újdonságokat, a felhasználói igények és a meglévő gazdasági információs rendszer összhangjának meglétét és szükség szerint tegyen javaslatot a korszerűsítésre, valamint vegyen részt a változást követő fejlesztésekben. Kis- és középvállalatoknál a gazdasági informatikus elvégzi az általános szoftvertelepítési-, üzemeltetési feladatokat is, illetve közreműködik minden gazdasági feladat megoldásának informatikai eszközökkel történő megszervezésében és megoldásában. A szakképesítéssel rendelkező képes: Rendelkezik az információtechnológiai alapismeretekkel és alapkompetenciákkal Képes vállalkozni, rendelkezik az önfoglalkoztatáshoz és foglalkoztatáshoz szükséges alapvető jogi, ügyviteli, pénzügyi és nyilvántartási kompetenciákkal és megoldási gyakorlattal Munkavállalóként bírja mindazokat az ismereteket és készségeket, melyek mind a hazai, mind az EU munkaerőpiacán szükségesek Ismeri a hazai munkáltatói piacot, annak követelményeit saját szakmáját illetően és motivált annak megfelelésére. Megfelelő szintű ismeretekkel rendelkezik a munkavállaláshoz (jogi, egészségügyi, környezetvédelmi, munkavédelmi) Munkájában az irodai szoftvercsomagot integráltan alkalmazza Különböző típusú hálózaton alkalmazásokat telepít és üzemeltet Megtervez és telepít egy otthoni/kisvállalati (SOHO) hálózatot, és csatlakoztatja az internethez Adatbázis szolgáltatásokat vesz igénybe, adatbázis műveleteket végez napi problémák kezelésére és webes feladatok megoldására Programozási feladatot végez egyszerű napi problémák kezelésére/webes feladatok megoldására Megfelelő szintű és mélységű tudással rendelkezik a közgazdasági, tervezési, számviteli, pénzügyi, gazdálkodási feladatok megoldásához, továbbá ismeri az informatikai eszközöket, melyek segítségével megoldja a vállalati feladatokat Ismeri a vállalati rendszereket és alrendszereket, megfelelő módszerrel tudja elemezni azokat. Tud új vállalati információs rendszereket tervezni, tesztelni és üzemeltetni és tud egy meglévő rendszert adaptálni. Ismeri a leghatékonyabb és leggyakrabban előforduló módszereket, melyeket alkalmazva alrendszereket/rendszereket fejleszt Feladatainak elvégzéséhez a lehető legtöbb esetben alkalmaz célszoftvereket Statisztikai és más célból létrehozott adatbázisokból lekérdezések tervezése és megvalósítása Adatbázisokat elemez, tervez és hoz létre valamely konkrét cél érdekében Rendszerszervezési projektben dolgozik Képes minden gazdálkodási, ügyviteli, szervezési, adatbázis tervezési és lekérdezési feladatát a legmegfelelőbb informatikai eszköz alkalmazásával megoldani A szakma gyakorlásához szükséges kommunikációhoz rendelkezik a szükséges angol nyelvi alapszókinccsel, szakmai szöveget megért és fordít. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

72

4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7 4.8. 4.9. 4.10.

A B A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító megnevezése száma 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszervezés 10822-12 Az Informatika alkalmazása 11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Záródolgozat készítése : Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az 5.2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. A azonosító száma 10815-12 10826-12 10817-12 10821-12 10822-12 11498-12 11499-12 11500-12

B C A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak megnevezése a modulzáró vizsga vizsgatevékenysége Információtechnológiai alapok Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés Gazdasági alapok és rendszerszervezés Az Informatika alkalmazása Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

gyakorlati gyakorlati és szóbeli gyakorlati és írásbeli (online teszt) szóbeli gyakorlati írásbeli írásbeli írásbeli

Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: A szakmai bizonyítványba kerülő érdemjegy a vizsgafeladatoknál szereplő arányszám számításával történik. Gyakorlati vizsgatevékenység A komplex gyakorlati vizsga három részből áll az alábbiak szerint:

73

A) A záródolgozat és védése: A jelölt záródolgozatként egy vállalat/vállalkozás rendszerének/alrendszerének elemző bemutatását végzi és javaslatot készít annak átszervezésére, vagy valamely konkrét probléma megoldására. A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (szakdolgozat védése írásbeli és szóbeli prezentáció) A vizsgafeladat aránya: 20 % B) Adatbázis tervezése, létrehozása és lekérdezése: A feladat konkrét vállalati probléma megoldása informatikai eszközökkel (meglévő adatbázisból eseti lekérdezés, adatbázis tervezés, létrehozás konkrét kimeneti cél megvalósítása érdekében). A gyakorlati vizsgán a jelölt egy vállalati információs rendszer/alrendszer adatbázis tervét modellezi. Az elkészített terve alapján az adatbázist létrehozza. A jelöltnek, az adatbázis tervtől független, előre elkészített/meglévő adatbázisból valós SQL lekérdezéseket kell végeznie, konkrét output biztosítása céljából. A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat aránya: 20 % C) Projekt-feladat megoldása és dokumentálása projektmenedzsment szoftverrel: A gyakorlati vizsgán a jelölt egy előre definiált és számítógépen rögzített projektterv és feladatspecifikáció alapján további tevékenységeket végez. Feladatai a következők lehetnek: tevékenységek struktúrájának végleges kialakítása a feladatleírás alapján, erőforrások hozzárendelése, költségek, határidők megadása, nyomon követés, tények rögzítése, terv-tény összehasonlítás. jelentések lekérdetése (CASH-FLOW, Projektköltség, erőforrások felhasználása, feladatütemezések). Az esettanulmány valós vállalati problémán alapul. Megoldásában a jelöltnek használnia kell azokat az informatikai eszközöket, melyeknek az alkalmazását a 1185-12 modulban elsajátított. A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat aránya: 25 % A komplex gyakorlati vizsgafeladat (1/a,b,c) időtartama: 270 perc A komplex gyakorlati vizsgafeladat (1/a,b,c) értékelési súlyaránya: 65% Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat időtartama: A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Válaszadás a vizsgakövetelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorokból húzott kérdésekre A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott témakörök mindegyikét tartalmazza. A vizsgafeladat időtartama: 50 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 20 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 35% A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: 6. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A 6.1. 6.2.

A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék 12 db tanulói és 1 db oktatói számítógép Internet kapcsolattal

74

6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7. 6.8. 6.9. 6.10. 6.11. 6.12. 6.13. 6.14. 6.15. 6.16. 6.17. 6.18.

3 db kis- és közepes hálózatok forgalomirányítási feladataira és internet-kapcsolatának biztosítására alkalmas moduláris integrált forgalomirányító 3 db kis- és közepes hálózatok kapcsolási feladataira alkalmas, VLAN-képes, menedzselhető kapcsoló 2 db multifunkciós vezetéknélküli forgalomirányító 2 db laboratóriumi kiszolgálói feladatokra alkalmas PC 1 db laboratóriumi ügyfél operációs rendszer futtatására alkalmas PC vagy laptop 1 db laboratóriumi ügyfél operációs rendszer futtatására alkalmas, vezetéknélküli interfésszel rendelkező PC vagy laptop Hálózati szimulációs szoftver Ethernet és soros kábelek UTP kábelezéshez szerszámok Kábelteszter Adattároló médium Irodatechnikai eszközök Projektor Vállalatirányítási rendszer CASE Eszköz Projekt szoftver

*12 főt befogadó labort feltételezve

75

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodu lok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Szakmai követelménymod ulok

Munkahelyi egészség és biztonság

10. ög y

heti óraszám e gy

11. ög y

heti óraszá m e gy

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesít ésspecifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

12.

ögy

heti óraszám e gy

1 (+0,5 )

heti óraszám e gy

ögy

heti óraszám e gy

1 (+0, 5)

Foglalkoztatás II.

1 (+0,5)

Foglalkoztatás I.

2

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak

10815-12

Információtechnológ iai alapok

Információtechnoló giai alapok

Információtechnológ iai gyakorlat

9. heti óraszám e gy

ög y

10. heti óraszám e gy

1

ög y

11. 12. heti heti óraszám ögy óraszám e gy e gy

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

1/13 heti óraszám e gy 1

2

2

76

Szakképesíté s-specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.

ög y

heti óraszám e

gy

10826-12

Munkaszervezési ismeretek

Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezési gyakorlat

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

10821-12

Gazdasági ismeretek

Gazdasági alapok és rendszerszervezés

Gazdasági ismeretek gyakorlat

1

1

2

1 (+0, 5)

2 (+1 ) 1

2

1

1 2

6 (+1, 5)

1 3 (+1)

2

8 (+1 )

2 2

2

2

4 3 (+1)

7 6 5

Vállalati információs rendszerek

4

Projektmenedzsmen t Szakmai idegen nyelv

2 (+2 )

2 2 (+0,5)

10822-12

Projektmenedzsmen t gyakorlat

2

Informatika alkalmazása

Vállalati információs rendszerek gyakorlat

2

77

Informatikai alkalmazási gyakorlat Számviteli információs rendszerek gyakorlat

4

2

Szakdolgozat összes óra összes óra

+1 3

3 6

70

3

4 7

10 5

3

5 8

14 0

4

7 11

13

19 32

16 0

17

18 35

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

78

7. Informatika szakmacsoport

SZOFTVERFEJLESZTŐ szakma OKJ SZÁM : 54 213 05

ÉRVÉNYES: 2013. május 1-től

I.

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 481 04 Informatikai rendszergazda szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet alapján készült. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 481 04 A szakképesítés megnevezése: Informatika rendszergazda A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése:

XIII. Informatika

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 40 %

79

Gyakorlati képzési idő aránya: 60 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követen 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A Szoftverfejlesztő a szoftver alkalmazás fejlesztését előkészíti, az alkalmazást megtervezi és fejleszti. Kiválasztja a tervezett fejlesztéshez szükséges technológiákat az elterjedt szabványok, protokollok ismeretében. Meghatározza az alkalmazások előállításához szükséges kliens oldali és szerver oldali fejlesztő eszközöket, objektumorientált rendszerek paramétereit és szolgáltatásait. Az alkalmazás tervezés keretében elemzi a felhasználói követelményeket, megfogalmazza a fejlesztési célkitűzést. Funkcionális, logikai és fizikai rendszertervet készít egy elterjedt módszertan, illetve rendszer alkalmazásával. A funkcionális egységeket valamely algoritmus leíró eszközzel megtervezi. Rendszerré integrálja és optimalizálja a modulokat és forrásanyagokat. Kialakítja a működéshez szükséges környezetet, telepíti és beüzemeli az alkalmazást. Koordinálja a tesztüzemeltetést, tesztelési dokumentációt készít. Értékeli a tesztelés eredményét, koordinálja, végrehajtja, dokumentálja a módosításokat. A szakképesítéssel rendelkező képes: Számítógépet kezelni, szoftvereket használni Munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységet végezni Alkalmazást (szoftvert) tervezni és fejleszteni Erőforrást és időszükségletet meghatározni Alkalmazást (szoftvert) tesztelni és dokumentálni Feltérképezi az infokommunikációs környezetet Programintegrációs feladatot végezni Programozási feladatot ellátni Adatbázisokat kezelni; Informatikai biztonsági eszközöket használni SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert

80

szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosítója megnevezése 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 10835-12 Alkalmazás fejlesztés VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Záródolgozat készítése (bővebben ld. VII. Egyebek fejezet) Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén: az előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele: Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Komplex alkalmazás (szoftver) készítése és záródolgozat bemutatása A vizsgafeladat ismertetése: A gyakorlati vizsgán a jelölt egy összetett programozási feladatot old meg számítógépen, az általa megismert szoftverfejlesztő eszközök felhasználásával. A konkrét feladatokat a vizsga elnöke előzetesen jóváhagyja. A feladat kidolgozása közben saját jegyzeteit, a vonatkozó kézikönyveket, valamint az online és offline help rendszereket használhatja. A jelölt záródolgozatként egy alkalmazói programot (szoftvert) és teljes, fejlesztői- és felhasználói tervdokumentációt készít. A záródolgozatot a vizsgabizottság értékeli. A vizsgafeladat időtartama: 240 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 80 % Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat időtartama A vizsgafeladat értékelési súlyaránya Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Válaszadás a vizsgakövetelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorokból húzott kérdésekre A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései a IV. Szakmai követelmények fejezetben megadott témakörök mindegyikét tartalmazza.

81

A vizsgafeladat időtartama: 25 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 10 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20 % A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék számítógép Integrált fejlesztőeszköz (pl. MS Visual Studio, Eclipse, NetBeans) Adatbázis-kezelő eszköz (pl. MySQL, Oracle, SQL Server) Automatikus tesztelést támogató eszközök (pl. JUnit, NUnit) CASE eszközök (pl. PowerDesigner) Záródolgozatra vonatkozó előírások: A záródolgozatok tárgya komplex feladat, a szakmai irányultságnak megfelelően. A záródolgozatokat csak a képző intézmény által jóváhagyott témában lehet benyújtani, a képzés befejezését követő 2 évig. A záródolgozatnak tükröznie kell a választott probléma (kiinduló rendszer) összefüggéseit, kapcsolódásait. Lehetőleg teljes képet kell adnia a kiindulási helyzetről, a megoldási lehetőségekről, és ismertetnie kell az alkalmazott megoldás kiválasztásának a szempontjait is. Terjedelménél fogva nem kell minden részletet tartalmaznia. A kidolgozást olyan mélységig kell elkészíteni, hogy az bemutassa a kitűzött feladat egy reális megoldását. A záródolgozatokat, a komplex szakmai vizsgát megelőzően legalább 30 nappal az előzetes szakmai bírálattal együtt a vizsgabizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátani. A vizsgabizottság elnöke vizsgálja, hogy a kitűzött feladat nehézségi foka megfelel-e az elvárható szintnek és a dolgozat eleget tesz-e a formai követelményeknek. A záródolgozatnak a jelölt saját, önálló szellemi termékének kell lennie. A záródolgozatnak a következő fő részekből kell állnia: 1. Bevezető, a probléma rövid ismertetése 2. Felhasználói dokumentáció 3. Fejlesztői dokumentáció (rendszerterv, biztonsági kérdések, adatbázis, média-elemek, navigáció stb., ergonómia, tesztelés, stb.) 4. Összegzés A záródolgozat értékelési szempontjai: A megoldott feladat nehézsége, a hozzáadott önálló munka minősége A témában való tájékozottság, a szakirodalommal kapcsolatos ismeretek A szakdolgozat áttekinthetősége, formai és nyelvi igényessége A hallgató munkájáról kialakult vélemény A vizsgabizottsági tagot delegáló szakmai szervezet megnevezése, elérhetősége: A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége közti együttműködés alapján, a vizsgabizottsági tagok delegálása a

82

területi kamarák és az IVSZ közös javaslata szerint történik. A területi kamarák minden esetben az IVSZ-el közös vizsgabizottsági tagot jelölnek ki. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak:

83

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymod ulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

Szakképesít ésspecifikus közismeret nélkül utolsó évf. 5/13 és 1/13 2/14. heti heti óraszám ögy óraszám e gy e gy Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 10. 11. 12. heti heti heti ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

1 (+0,5 )

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

1 (+0, 5)

Információtechnológ 1 10815-12 iai alapok Információtechnológ Információtechnológ iai alapok iai gyakorlat 10826-12 Munkaszervezési Szakmai életpálya- ismeretek építés, munkaszervezés, Munkaszervezési munkahelyi gyakorlat kommunikáció 10817-12 Adatbázis- és 1 Hálózatok, szoftverfejlesztés (+0, programozás és 5)

1 (+0, 5)

1 2

2 1

1 2

2 (+1 )

2

84

1

2 6 (+1, 5)

1 (+1)

adatbázis-kezelés

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.

1

3 (+1 )

2 1

1

Hálózati ismeretek I. gyakorlat

2

2

8 (+1 )

2 4 3 (+1 )

2

7 (+1 )

Operációs rendszerek Operációs rendszerek gyakorlat

2 2 5 (+0,5 )

Alkalmazásfejleszté s

10835-12 Alkalmazás fejlesztés

Alkalmazásfejleszté s gyakorlat Web alkalmazásfejleszté s Web alkalmazásfejleszté s gyakorlat Programozási nyelvek gyakorlat Multimédia gyakorlat Adatbázis fejlesztés Adatbázis fejlesztés gyakorlat Szakmai idegen nyelv

összes óra Záródolgozat készítése összes óra

4 2 4 5 (+1) 2 1 2 2 3

3

3

4

70 6

3

5

105 7

7

15

18

140 8

85

4

1 160

11

33

15 19 1(+1) 35

86

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

87

17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ szakma OKJ SZÁM : 54 345 01

ÉRVÉNYES: 2013. május 1-től I.

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 345 01 Logisztikai ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. III.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 345 01 A szakképesítés megnevezése: Logisztikai ügyintéző A szakmacsoport száma és megnevezése: 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Ágazati besorolás száma és megnevezése:

88

XXVI. Kereskedelem

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A logisztikai ügyintéző feladata a feladata a logisztikai tevékenységek tervezése, lebonyolítása, a logisztikai rendszerrel kapcsolatos vezetői munka támogatása A szakképesítéssel rendelkező képes: - rendelések, beszerzések, értékesítés (termék, szolgáltatás) lebonyolításában feladatokat ellátni - tervezési feladatokat végezni az ellátási, készletezési, termelési folyamatokban - kezelni a reklamációs eseteket - elvégezni a raktári tevékenységgel kapcsolatos teendőket - az árutovábbítással kapcsolatos feladatokat végezni - nemzetközi szállítással, szállítmányozással kapcsolatos ügyintézői tevékenységet végezni - kapcsolatot tartani a partnerekkel, ügyfelekkel - döntés-előkészítéssel, információgyűjtéssel, elemzéssel segíteni a menedzsmentet - munkájához tartozó informatikai és irodai eszközöket kezelni V.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

89

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 4.10. 4.11.

A B A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma megnevezése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 10032-12 Marketing 10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai 10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás 10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás 11498-12 Foglalkoztatás I (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az 5. 2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele: A 5.2.1. 5.2.2. 5.2.3. 5.2.4.

azonosít ó száma 11507-12 11508-12

5.2.5. 5.2.6. 5.2.7. 5.2.8. 5.2.9.

10032-12 10034-12 10035-12 10036-12 11498-12

B C A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak a modulzáró vizsga megnevezése vizsgatevékenysége Az áruforgalom lebonyolítása írásbeli Az áruforgalom tervezése, irányítása, írásbeli elemzése Marketing írásbeli A logisztikai ügyintéző feladatai írásbeli, szóbeli Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás írásbeli Termelési és nagykereskedelmi raktározás írásbeli Foglalkoztatás I (érettségire épülő képzések írásbeli esetén)

90

5.2.10. 5.2.11.

11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

írásbeli írásbeli

Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Raktározás A vizsgafeladat ismertetése: Raktározással kapcsolatos dokumentumok kitöltése, áruátvételi folyamatok elvégezése, tárolási mód kiválasztása, tárolási hely kijelölése, betárolás elvégzése, megrendelések alapján komissiózási lista elkészítése, a komissiózási lista alapján árukiszedés elvégezése, kiszedett áru előkészítése kiszállításra, leltárterv készítése, leltározás főbb dokumentumainak összeállítása, munkabiztonsági és veszélyes áruk kezelésére vonatkozó alapvető jelölések értelmezése A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30% B) A vizsgafeladat megnevezése: Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás A vizsgafeladat ismertetése: Az árutovábbítással, fuvarozással, szállítmányozással kapcsolatos okmányok kiállítása, az eladói teljesítést igazoló okmányok (hatósági engedélyek, finanszírozási okmányok, számlák stb.) felismerése, értelmezése, homogén illetve kombinált fuvarozási díjszámítás elvégzése A vizsgafeladat időtartama: 60 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20% Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: A logisztika feladatai A vizsgafeladat ismertetése: A központi vizsga az alábbi témaköröket foglalja magába: Készletszintek és rendelési mennyiségek meghatározása Készletelemzési feladatok ABC analízis illetve a készletmozgások figyelembe vételével Rendelési mennyiségek meghatározása MRP segítségével Rendelésütemezési feladatok Lean elvek megjelenítése a folyamatokban Disztribúciós csatornák megválasztása, disztribúciós rendszer készleteinek tervezése (DRP) Logisztikai döntések költségeinek értékelése Kisértékű termékek beszerzési folyamata Beszállító-minősítési, -értékelési rendszer szempontjai A logisztikai minőség fogalma A minőség mérési és fejlesztési módszerei TEN-hálózat és hazai szakaszai A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20% Szóbeli vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Raktározás A vizsgafeladat ismertetése: A Központi vizsga az alábbi témaköröket foglalja magába:

91

A termelési és nagykereskedelmi raktárirányítás szoftverei Tárolási módok és alkalmazásuk feltételei Kötött helyes és szabad helyfoglalásos betárolás feltételei, jellemzői A készletkezelés szabályai Az árurendelés elemei, folyamata A leltározás folyamata, leltározás dokumentumai Selejtezés és leértékelés A vevőkiszolgálás elemei Raktári anyagmozgató berendezések A komissiózás folyamata és eszközrendszere Áruazonosító rendszerek és jellemzőik A veszélyes áru kezelése, tárolása A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10 % B) A vizsgafeladat megnevezése: A logisztikai rendszer A vizsgafeladat ismertetése: A Központi vizsga az alábbi témaköröket foglalja magába: A logisztikai rendszer felépítése Lean elvek A logisztikai információs rendszer elemei és eszközei A kiszolgálási színvonal és mérése A disztribúciós csatornák sajátosságai A rendelés feldolgozás folyamata A beszállítói kapcsolatok kezelésének feladatai, beszerzési folyamatok A termelésirányítás rendszere A készletezési döntések összetevői, a készletek típusai, a készletértékelés elvei Az anyagmozgató rendszerek jellemzői és eszközei Minőségbiztosítási rendszerek, a minőségtanúsítás módja Szavatosság, jótállás és termékfelelősség Makro logisztika, optimális szállítási mód meghatározása A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20 % A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu című weblapján érhetők el a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai:– ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK 6.1. 6.2. 6.3. 6.4.

A A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Telefon, fax Számítógép internet csatlakozással Projector

92

6.5. 6.6. 6.7. 6.8.

Irodai eszközök Térkép Számológép Raktárirányítási szoftverek

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

93

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymod ulok

Tantárgyak

10.

heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

10032-12 Marketing

9. ögy

11.

heti óraszám e gy

ögy

heti óraszám e gy

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

Áruforgalom

heti óraszám e gy

ögy

1

2

2 (+1) 20 2

3

Üzleti tevékenység a gyakorlatban

3

1

1

2 (+0, 5)

1

2 105

94

1 3

11

1

1

60

1

70

4 (+1)

2

Vezetési ismeretek

Áruforgalom gyakorlata

heti óraszám e gy

1 (+0, 5)

Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

1/13.

1 (+0, 5)

A marketing alapjai

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

ögy

12.

Szakképesít ésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

2 1

1

60

1

20

3

80

4

60

6 1

2

10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai

5 (+1)

Logisztika Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat

4 6 (+1)

10035-12 Nemzetközi Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, fuvarozás szállítmányozás

8 (+0,5 ) 2 (+0,5 )

Közlekedés- és gazdaságföldrajz 10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás összes óra összes óra

Raktározás

3

Raktározás gyakorlata 5

1 6

70

5

2 7

95

105

6

2 8

140

7

4 11

24

8 32

160

21

4 (+0,5 ) 16 37

15. Közgazdaság szakmacsoport

VÁLLALKOZÁSI ÉS BÉRÜGYINTÉZŐ szakma OKJ SZÁM : 54 344 02

ÉRVÉNYES: 2013. május 1-től I.

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet – az 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. IV.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 344 02 A szakképesítés megnevezése: Vállalkozási és bérügyintéző A szakmacsoport száma és megnevezése: 15. Közgazdaság

96

Ágazati besorolás száma és megnevezése:

XXIV. Közgazdaság

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 70% Gyakorlati képzési idő aránya: 30% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: VI.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs.

VII.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második

97

évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

98

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymod Tantárgyak ulok

9. heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztat ás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Szakmai idegen nyelv

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

Foglalkoztat ás I. Gazdasági és jogi alapismerete k Ügyviteli gyakorlatok

10. ögy

heti óraszám e gy

11. heti ögy óraszám ögy e gy

Szakkép esítésspecifik us utolsó évf. 5/13 és 1/13 2/14. heti heti óraszám ögy óraszám e gy e gy Ágazati szakképzés közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

1 (+0 ,5)

1 (+0 ,5) 1 (+0 ,5) 2 2 4 (+0, 5)

2 3 (+0 ,5)

6 (+0 ,5) 3 (+0 ,5)

Általános statisztika Statisztika gyakorlat

1

1 1

99

7 (+1 )

1 2 1

2

Pénzügyi alapismerete k

3 (+1 )

Pénzügy gyakorlat

1

Adózási alapismerete k Adózás gyakorlat Számviteli alapismerete k

1

10153-12 Könyvvezetési feladatok

1 1

1 2

Számvitel gyakorlat 10152-12 Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai

5 (+1 )

2

5 (+1 )

3 (+1) 1

Kis- és középvállalko zások gazdálkodása Üzleti terv készítés gyakorlata Könyvvezetés

1

1 3 (+0 ,5) 2 4

Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat

2

11506-12 VállalkozásVállalkozásfinanszír finanszírozás ozási és adózási feladatok Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat

2

2

Adózás

3

100

Elektronikus adóbevallás gyakorlata 10154-12 Munkaerőgazdálkodás

10151-12 Bérügyi szakfeladatok ellátása 10155-12 Társadalombiztosít ási szakfeladatok ellátása

2

Munkaerőgazdálkodás

3 2 (+1 )

Bérszámfejté si gyakorlat Bérügyi feladatok

2 2 (+1 )

Bérügyi gyakorlat Társadalombiztosítás

2

TB gyakorlat

összes óra

1 3

3

4

3

6

2

7

4

20

12

22

13

összes óra

6

7

8

11

32

35

Szabad sáv

1

1

1

1

4

4

Heti óraszám szabadsávval

6

7

8

11

32

35

101

15. Közgazdaság szakmacsoport

PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ szakma OKJ SZÁM : 54 344 01

ÉRVÉNYES: 2013. május 1-TŐL

I.

A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

V.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 344 01 A szakképesítés megnevezése: Pénzügyi-számviteli ügyintéző A szakmacsoport száma és megnevezése: 15. Közgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése:

102

XXIV. Közgazdaság

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 70% Gyakorlati képzési idő aránya: 30% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: VIII. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs A szakképesítéssel rendelkező képes: - közreműködni a vállalkozások alapításával, működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában, - elvégezni a bankszámlákkal kapcsolatos teendőket - ellátni a házipénztárral kapcsolatos feladatokat - ellátni az adókötelezettséghez kapcsolódó feladatokat - adókötelezettségnek elektronikusan eleget tenni - közreműködni a vállalkozásfinanszírozási feladatokban - részt venni a befektetési döntések előkészítésében

103

- pénz- és hitelműveletekkel kapcsolatos ügyintézést végezni - könyvelési feladatokat ellátni - értékesítéssel kapcsolatos feladatokat ellátni - vezetni az analitikus nyilvántartásokat - elszámolni a termelési költségeket - közreműködni a különféle szabályzatok elkészítésében - közreműködni a mérleg és az eredménykimutatás összeállításában - számítógépes programcsomagokat használni - ellátni a projektek pénzügyi menedzselését az előfinanszírozástól a program lezárásáig - összegyűjteni az adatokat további feldolgozás céljából - feladatai elvégzéséhez telefont, számítógépet, faxgépet, írógépet, íróeszközöket, irodaszereket, naptárt, bélyegzőket, fénymásolót használni - munkaköréhez kapcsolódó hagyományos és digitális dokumentumokat rendszerezni, iratkezelést végezni SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A B A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító megnevezése száma 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása 11505-12 Könyvelés számítógépen 10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés feladatai 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok 11501-12 Projektfinanszírozás 11502-12 Projektfolyamatok követése 11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Iskolarendszeren kívüli szakképzésben: az 5.2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzésben: esettanulmány készítése a projekttervezés és – finanszírozás témakörében, melynek formai és tartalmi elemeit a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott és a honlapján közzétett Útmutató tartalmazza. Az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.

104

A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele: A

B C A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosító megnevezése a modulzáró vizsga száma vizsgatevékenysége 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység gyakorlati ellátása 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása írásbeli 11505-12 Könyvelés számítógépen gyakorlati 10149-12 Könyvvezetés és írásbeli beszámolókészítés feladatai 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és írásbeli adózási feladatok 11501-12 Projektfinanszírozás esettanulmány készítése 11502-12 Projektfolyamatok követése 11498-12 Foglalkoztatás I. írásbeli 11499-12 Foglalkoztatás II. írásbeli 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság írásbeli A modulzáró vizsga csak akkor eredményes, ha valamennyi követelménymodulhoz rendelt modulzáró vizsgatevékenységet a jelölt legalább 50%-os szinten teljesíti. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Számítógépes könyvelés és analitika készítése és az esettanulmány bemutatása projektismeretek mérésével. A vizsgafeladat a számítógépes könyvelés és analitika készítését, valamint a projektismeretek esettanulmány alapján történő bemutatását 60%-40% arányban tartalmazza. A) Számítógépes könyvelés és analitika készítése A vizsgafeladat ismertetése: Főkönyvi könyvelési rendszer, pénzügyi, készlet, tárgyi eszköz és bérelszámoló alrendszer segítségével egy szimulált vállalkozás könyvelésének nyitása, és gazdasági eseményeinek főkönyvi és analitikus elszámolása központi gyakorlati feladatlap alapján. A központi gyakorlati feladatlap a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott és a honlapján közzétett Útmutató alapján kerül összeállításra. B) Esettanulmány bemutatása projektismeretek mérésével A vizsgafeladat ismertetése: meghatározott szempontok alapján a projekttervezés és – finanszírozás témakörében készített esettanulmány bemutatása és a témakörhöz kapcsolódó projektismeretek számonkérése a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott és a honlapján közzétett Útmutató alapján. Az esettanulmány készítése iskolai rendszerű szakképzésben a vizsgára bocsátás feltételeként kerül előírásra, iskolarendszeren kívüli szakképzésben a 11501-12 Projektfinanszírozás és a 11502-12 Projektfolyamatok követése követelménymodulokhoz rendelt modulzáró vizsgatevékenységgel egyenértékű. A vizsgafeladat időtartama: 110 perc (90 perc + 20 perc)

105

A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 25% Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Pénzügyi feladatok, könyvvezetés és beszámolókészítés A vizsgafeladat a pénzügyi feladatokat, valamint a könyvvezetés és beszámolókészítést 50%-50%-ban tartalmazza. Az írásbeli vizsgatevékenység a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott és a honlapján közzétett Útmutató alapján kerül lebonyolításra. A) Pénzügyi feladatok A vizsgafeladat ismertetése: az általános pénzügy (pénzügyi alapfeladatok) és vállalkozásfinanszírozás szakmai követelményei megadott témaköreinek mindegyikét tartalmazhatja. B) Könyvvezetés és beszámolókészítés A vizsgafeladat ismertetése: a tárgyi eszközökkel, vásárolt és saját termelésű készletekkel, munkabér, költségek, pénzeszközök és adók elszámolásával kapcsolatos könyvelési feladat. Megadott adatok és könyvelés alapján az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának elkészítése. A vizsgafeladat időtartama: 180 perc (90 perc + 90 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 50% Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Adózási feladatok A szóbeli vizsgatevékenység a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott és a honlapján közzétett Útmutató alapján kerül lebonyolításra. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli tételsor az elektronikus adóbevalláshoz kapcsolódó feladatokat, vagy adóelőleg és adószámítási feladatokat tartalmaz adónemenként és az elektronikus bevallás és a számítási feladatokon kívül az adózáshoz kapcsolódó szakmai követelmények megadott témaköreinek mindegyikét tartalmazza. A vizsgafeladat időtartama: 40 perc (ebből felkészülési idő 30 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 25% A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A modulzáró vizsgatevékenységek szervezésére, lebonyolítására és az értékelésre vonatkozó szabályokat a szakképesítésért felelős miniszter a http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/ado-es-penzugyekert-felelosallamtitkarsag/hirek/penzugyi-agazati-szakkepzesi-es-szabalyozott-szakmak című honlapján közzéteszi. A modulzáró vizsga vizsgatevékenységének szabályszerűségét a vizsgabizottság egy tagja utólag, de legfeljebb a komplex szakmai vizsga megkezdése előtti 5. napig ellenőrizheti. A gyakorlati vizsgatevékenység szervezésének, lebonyolításának feltételeit a szakképesítésért felelős miniszter honlapján közzétett Útmutató tartalmazza. A gyakorlati vizsgatevékenység 5.3.1 A) részét és az írásbeli vizsgatevékenységet az első, a gyakorlati vizsgatevékenység 5.3.1 B) részét és a szóbeli vizsgatevékenységet a második napon kell lebonyolítani. A vizsgatevékenységek vizsgaidőpontjai tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter honlapján közreadott vizsganaptára az irányadó. Az első és a második vizsganap között legalább két vizsgamentes napnak kell eltelnie.

106

A szakképesítésért felelős miniszter a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáférhető módon közzéteszi a szóbeli tételsorokat. A szakmai vizsgán kizárólag a szakképesítésért felelős miniszter honlapján közzétett segédeszközök használhatóak. A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu/ című weblapján is elérhetők a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: Az iskolai rendszerű szakképzésben a projekttervezés és –finanszírozás témakörében elkészített esettanulmány csak akkor eredményes, ha a vizsgázó legalább 50%-os szinten teljesíti. A gyakorlati vizsgatevékenység csak akkor eredményes, ha a vizsgázó az A) Számítógépes könyvelés és analitika készítése és a B) Esettanulmány bemutatása projektismeretek mérésével kapcsolódó feladatokat külön-külön legalább 50%-os szinten teljesíti. A központi írásbeli vizsgatevékenység csak akkor eredményes, ha a vizsgázó az A) Pénzügyi feladatokat és a B) Könyvvezetés és beszámolókészítéshez kapcsolódó feladatokat külön-külön legalább 50%-os szinten teljesíti. A szóbeli vizsgatevékenység során először az elektronikus adóbevalláshoz kapcsolódó feladatokat, vagy adóelőleg és adószámítási feladatokat kell a vizsgázóknak elkészíteni. A szóbeli vizsgatevékenység eredményességének feltétele, hogy az elektronikus adóbevalláshoz kapcsolódó feladatokat, vagy adóelőleg és adószámítási feladatokat a jelölt 50%-os szinten teljesítse. A komplex szakmai vizsga egyes vizsgatevékenységeinek érdemjegye az elért %-os teljesítmények alapján: 90 – 100% jeles (5) 80 – 89% jó (4) 65 – 79% közepes (3) 50 – 64% elégséges (2) 0 – 49% elégtelen (1) Amennyiben minden vizsgatevékenység eredményes, úgy a komplex szakmai vizsga osztályzatát a vizsgatevékenységenként elért érdemjegyek vizsgafeladat értékelési arányával súlyozott átlaga alapján két tizedesre kerekítve az általános szabályok szerint (0,50-től felfelé) kell meghatározni. Sikertelen a komplex szakmai vizsga, ha annak bármelyik vizsgatevékenységének érdemjegye elégtelen (1). Javítóvizsgát abból a vizsgatevékenységből kell tenni, amelyből a vizsgázó teljesítményét elégtelenre (1) minősítette a vizsgabizottság. Felmentés esetén a beszámítás alapjául szolgáló dokumentumban az adott vizsgatevékenységhez, vizsgarészhez rendelt értékelési teljesítményt (érdemjegy, osztályzat, teljesítményszázalék) kell figyelembe venni. Teljesítményszázalék esetén az érdemjeggyé történő átváltás a komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységének értékelési besorolása alapján történik. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A

107

A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Iratrendezők Fénymásoló Irodatechnikai eszközök (vágógép, spirálozó, kapcsológép, lyukasztó) Telefon, fax Számítógép Internet hozzáférés Nyomtató Scanner Irodai szoftverek (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő) Integrált ügyviteli rendszer (főkönyvi könyvelés, pénzügy, tárgyi eszköz, bér, készlet analitika) Adóbevallás kitöltő szoftver (ÁNYK) Ügyintézési eljárásrend Bizonylatok, formanyomtatványok Jogszabály gyűjtemény vagy számítógépes jogtár Projekttervezést támogató szoftver EGYEBEK A modulzáró vizsga kötelező tartalmi elemei: A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott szakmai követelménymodulokhoz rendelt 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok, 10149-12 Könyvvezetés, beszámolókészítés feladatai, 11498-12 Foglalkoztatás I., 11499-12 Foglalkoztatás II. és 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság írásbeli és a 11505-12 Könyvelés számítógépen gyakorlati modulzáró vizsgatevékenység vizsgafeladatait a szakmai követelményekkel összhangban a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze. A 11501-12 Projektfinanszírozás és a 11502-12 Projektfolyamatok követése követelménymodulokhoz rendelt esettanulmány formai és tartalmi elemeit a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott és a honlapján közzétett Útmutató tartalmazza. Gazdálkodási feladatok ellátása A vizsgafeladat ismertetése: Központi írásbeli feladatlap alapján, mely a vállalkozásgazdálkodás alapfeladatai és a gazdálkodási feladatok követelményei megadott témaköreinek mindegyikét tartalmazhatja. A vizsgafeladat időtartama: 60 perc 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása A vizsgafeladat ismertetése: A szakmai képzést folytató intézmény által összeállított gyakorlati feladatlap a következő követelménytartalmakkal: hivatalos dokumentumok

108

számítógépen történő elkészítése, adatbáziskezelő-program és internet használata, ügyviteli feladatok ellátása a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott Útmutató alapján. A vizsgafeladat időtartama: 60 perc A modulzáró vizsgatevékenységek alóli felmentés feltételei: Az a jelölt, aki a közgazdasági felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet szerinti végzettséggel, vagy a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti gazdaságtudományok képzési területen szerzett végzettséggel, vagy a közgazdasági felsőoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 7/1999. (II. 1.) OM rendelet, vagy a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet alapján szerzett közgazdasági felsőoktatásban folyó szakirányú végzettséggel rendelkezik, felmentést kap a 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása modulzáró vizsga írásbeli és a 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása modulzáró vizsga gyakorlati vizsgatevékenysége alól. Az a jelölt, aki rendelkezik a Vállalkozási ügyintéző, vagy Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítéssel, illetve a Pénzügyi ügyintéző, vagy Számviteli ügyintéző részszakképesítéssel felmentést kap a 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása modulzáró vizsga írásbeli és a 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása modulzáró vizsga gyakorlati vizsgatevékenysége alól. Az a jelölt, aki rendelkezik a Pénzügyi projektmenedzser-asszisztens részszakképesítéssel felmentést kap a 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása modulzáró vizsga gyakorlati vizsgatevékenysége alól. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete. A Pénzügyi ügyintéző részszakképesítés megszerzésének feltételei: Az a vizsgázó, aki a komplex szakmai vizsga írásbeli vizsgatevékenység 5.3.2. A) részét valamint a szóbeli vizsgatevékenységet eredményesen teljesítette, megfelel a Pénzügyi ügyintéző részszakképesítés vizsgakövetelményeinek, részére Pénzügyi ügyintéző részszakképesítést igazoló bizonyítvány adható. A Számviteli ügyintéző részszakképesítés megszerzésének feltételei: Az a vizsgázó, aki a komplex szakmai vizsga gyakorlati vizsgatevékenység 5.3.1. A) részét, valamint az írásbeli vizsgatevékenység 5.3.2. B) részét eredményesen teljesítette, megfelel a Számviteli ügyintéző részszakképesítés vizsgakövetelményeinek, részére Számviteli ügyintéző részszakképesítést igazoló bizonyítvány adható. A Pénzügyi projektmenedzser-asszisztens részszakképesítés megszerzésének feltételei: Az a vizsgázó, aki a komplex szakmai vizsga gyakorlati vizsgatevékenység 5.3.1. B) részét az esettanulmány elkészítését és bemutatását, valamint a projektismeretek elméletigényes gyakorlati feladatait eredményesen teljesítette, megfelel a Pénzügyi projektmenedzserasszisztens részszakképesítés vizsgakövetelményeinek, részére Pénzügyi projektmenedzserasszisztens részszakképesítést igazoló bizonyítvány adható. Részszakképesítések egyenértékűsége:

109

A Pénzügyi ügyintéző részszakképesítés, a Számviteli ügyintéző részszakképesítés, valamint a Pénzügyi projektmenedzser-asszisztens részszakképesítés együttes megléte egyenértékű a Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítéssel. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

110

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelmé nymodulo k

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak

9. heti óraszám e

11500-12 Munkahel yi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkozt atás II. 11498-12 Foglalkozt atás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Munkahelyi egészség és biztonság

gy

10. ögy

heti óraszám e

gy

11. ögy

heti óraszám e

1/13

5/13 és 2/14.

12. ögy

heti óraszám e

gy

1 (+0,5)

heti óraszám e

gy

heti óraszám e

gy

1 (+0,5) 2

Foglalkoztatás I.

2 4 (+0,5)

2 3 (+0,5)

6 (+0,5) 3 (+0,5)

7 (+1)

1

Általános statisztika

1

Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek

ögy

1 (+0,5)

Szakmai idegen nyelv

Ügyviteli gyakorlatok

1 1

3 (+1)

2 1

Pénzügy gyakorlat

2 5 (+1)

2 1

Adózási alapismeretek

1

Adózás gyakorlat

1 1

1

Számviteli alapismeretek

2

Számvitel gyakorlat 10147-12 Gazdálkod ási feladatok ellátása 11505-12 Könyvelés számítógép en 10149-12 Könyvveze tés és beszámoló készítés

Szakképesítés -specifikus utolsó évf.

Foglalkoztatás II.

Gazdasági és jogi alapismeretek

11504-12 Gazdálkod ási alaptevéke nység ellátása

gy

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

3 (+1)

5 (+1) 1

Gazdálkodási ismeretek

1

1

4 (+0,5)

Könyvelés számítógépen

4

7 (+1)

Számvitel

111

Vállalkozásfinanszírozás 11506-12 Vállalkozá sfinanszíro zási és adózási feladatok

2

Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat

1

Adózás

3

Elektronikus adóbevallás gyakorlata

2

Projektfinanszírozás 11501-12 Projektfina nszírozás

2

Projektfinanszírozás gyakorlata

2

Projektfolyamat 11502-12 Projektfoly okkövetése amatok Projekttervezés követése gyakorlata

2

1 2

Tanirodai gyakorlat 3

összes óra

3

4

3

6

2

7

4

20

12

23

12

összes óra

6

7

8

11

32

Szabad sáv

1

1

1

1

4

4

Heti óraszám szabadsávval

6

7

8

11

32

35

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

112

35

7. Informatika szakmacsoport

SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, KARBANTARTÓ szakma OKJ SZÁM : 34 523 02

ÉRVÉNYES: 2013. május 1-től I.

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 523 02 A szakképesítés megnevezése: Számítógép-szerelő, karbantartó A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

113

A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Műszaki segítséget nyújt a felhasználók részére közvetlenül vagy telefonon, e-mailben vagy más elektronikus eszköz segítségével, többek között szoftverrel, hardverrel, számítógépes periféria berendezésekkel, hálózatokkal és internettel kapcsolatos problémákat diagnosztizál és old meg, illetve iránymutatást és támogatást nyújt a különféle rendszerek üzembe helyezését, telepítését és karbantartását illetően. A szakképesítéssel rendelkező képes: számítógép hardverének, perifériáinak és adatátviteli hálózat eszközeinek telepítésére, karbantartására, tesztelésére, hibák elhárítására számítógépek, adatátviteli berendezések és számítógépes perifériák karbantartására, hibakeresésére, tesztelésére és javítására számítógépes hardveregységek összeszerelésére és beállítására számítógépes kábelek szerelésére és javítására otthoni- és kisvállalati hálózatok telepítésére, tesztelésére, hibák elhárítására. III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a(z) 7. Informatika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Gyakorló számítógépek (asztali és mobil)

Eszköz, felszerelés értelmezése, részletezése Annyi munkaállomásra van szükség, amennyi a tanulócsoport létszáma.

114

Multifunkciós nyomtató Tartalék alkatrészek, perifériák

A szerelés, javítás során használható cserealkatrészek

Szerelőkészlet (csavarhúzó, fogó, alkatrész visszanyerő, csipesz) Antisztatikus csuklópánt és szőnyeg Munkavédelmi szemüveg PC diagnosztikai kártya Tisztítási segédanyagok Billentyűzettisztító hab, sűrített levegő Hővezető paszta A processzor és a hűtő illesztéséhez Multiméter Digitál multiméter Kábelteszter, különböző minőségben, Hálózati multiméter amelyek között van olyan is, amely több tulajdonságot is mér. Kábelezési szerszámok (krimpelő fogó, blankoló, kábelvágó) Annyi eszközre van szükség, amennyi a tanulócsoport létszáma. Integrált szolgáltatású útválasztó Több gyártó eszközeit is be lehet szerezni, hogy a konfigurációs különbségeket meg lehessen vizsgálni. UTP kábel végződtető eszközök (RJ-45 csatlakozó és aljzat) Operációs rendszer telepítő média Pen Drive Protokoll analizátor program (pl. Wireshark) Írható optikai lemez Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez Eszköz, felszerelés értelmezése, szükséges további eszközöket részletezése meghatározó jegyzék Apple Macintosh számítógép 1 db tanulócsoportonként Tablet számítógép (iOS, Android) 1 db tanulócsoportonként Mátrixnyomtató (pl. EPSON) 1-2 db tanulócsoportonként 1 db tanulócsoportonként, nem kell laborminősítésű, hitelesíthető ESR és kapacitásmérő kéziműszer műszer, elegendő az összehasonlító mérésekre alkalmas fajta 1 db egyszerű összehasonlító Teljesítmény és fogyasztás mérő mérésekre alkalmas fajta 240V-ra Akkumulátor belsőellenállás mérő 1db tanulócsoportonként 1db legalább 2 csatornás 50MHz-es, Oszcilloszkóp tanulócsoportonként

115

Fénymennyiség mérő

1db tanulócsoportonként, az összehasonlító mérésekre alkalmas fajta

VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az 5.2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. A vizsgára bocsátás feltétele az eredményes kötelező szintvizsga. A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele: A B A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosító megnevezése száma 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10833-12 Hálózati alapok 10834 -12 Számítógépes hibaelhárítás 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

C a modulzáró vizsga vizsgatevékenysége szóbeli szóbeli gyakorlati és szóbeli gyakorlati és szóbeli írásbeli írásbeli írásbeli

Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Számítógép összeszerelése, Hibakeresés A vizsgafeladat ismertetése: A jelölt felépít egy PC-t, feltelepíti a rendszerszoftvert, csatlakoztatja a készüléket a helyi hálózathoz. Egy hálózati perifériát (pl: nyomtatót, szkennert, háttértárolót, stb.) szoftveresen illeszt a PC-hez és teszt eredményekről jelentést ad . A driver szoftvert a WEB-ről vagy előre meghatározott helyről kell letöltenie. A konkrét feladatokat a vizsga elnöke előzetesen jóváhagyja. Kézikönyveket jegyzeteit nem használhatja a jelölt. A jelölt felderíti és elhárítja a hibát egy PC-ben. Egy egyértelműen azonosítható állandósult hibát kell feladatként adni számára. Csatlakoztatási hiba, fődarab hiba, vagy a processzor elégtelen hűtése, lehet ilyen probléma forrás. Biztosítani kell a cseredarabokat

116

(PC alkatrészek) a készülék felépítésének megfelelő fajtaságban. A hibát is a jelöltnek kell felismernie, azaz nem kaphat semmilyen tájékoztatást arról. A feladat befejezéseként a készülék minden elmét le kell tesztelnie és dokumentálni az elvégzett lépéseket. A konkrét feladatokat a vizsga elnöke előzetesen jóváhagyja. Kézikönyveket jegyzeteit nem használhatja a jelölt. A vizsgafeladat időtartama: 180 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 70% Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat időtartama: A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Válaszadás a vizsgakövetelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorokból húzott kérdésekre A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott témakörök mindegyikét tartalmazza. A vizsgafeladat időtartama: 25 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 10 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30% A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok:

117

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 2. 1. évfolya évfolyam m el el mé mé gya gya let let korl korl i i ati ö ati he he heti g heti ti ti óra y óra ór ór szá szá as as m m zá zá m m

3/11. évfolya m Szakma el i Tantárg el gya gya mé követel gya yak mé kor kor let ményelmé korl leti lati lati i modulok leti ati het het het ög he ögy heti heti i i i y ti óras óra óra óra óra ór zám szá szá szá szá as m m m m zá m 11500-12 Munkahel 1 Munkahel 1 csak a yi 1 yi (+ 2013/2 egészség (+0 014-es egészség 0,5 és ,5) tanévb és ) biztonság en biztonság 1 11499-12 Foglalkoz (+ Foglalkoz tatás II. 0,5 tatás II. ) 11497-12 Foglalkoz Foglalkoz 2 tatás I. tatás I. Informáci 3 ótechnol (+1 2 10815-12 ógiai ) Informáci alapok ótechnol Informáci ógiai 3 ótechnol alapok (+1 ógiai ) gyakorlat 10826-12 Munkasz Szakmai ervezési 2 életpálya ismerete -építés, k munkasz ervezés, Munkasz munkahe ervezés 2 lyi gyakorlat kommuni káció 10833-12 Hálózati Hálózati ismerete 2 2 2 alapok k Hálózati 2 2 ismerete k gyakorlat 1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

118

1 (+ 0,5 ) 2

2

2

2

2 2

2

Operáció s rendszer ek Operáció s rendszer ek gyakorlat Számítóg éprendsz er hibáinak 10834 elhárítás -12 a Számítóg Számítóg épes éprendsz hibaelhár er ítás hibáinak elhárítás a gyakorlat

2

2

5 (+1 )

2

3

6 (+ 0,5 )

6

3

Összes óra

9 8 (+ (+1 1,5 ) )

Összes óra

17 (+2,5)

10

25 (+2)

8

7

14 11 (+1 (+1) ) 140

2

15 14 (+ (+1 0,5 ) ) 32 25 (+ (+2) 0,5 )

11 (+ 1) 14 0

4

6

11

17

160

11

13 (+ 0,5 )

19

32 (+0,5)

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

119

5. Gépészet szakmacsoport

SZERSZÁMKÉSZÍTŐ szakma OKJ SZÁM : 34 521 10

ÉRVÉNYES: 2013. május 1-től I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – – –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a(z) 34 521 10 Szerszámkészítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 521 10 A szakképesítés megnevezése: Szerszámkészítő A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

120

3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra; a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Szerszám- és készülékelemeket gyárt le, azokat összeszereli, majd a kész szerszámokat és készülékeket beüzemeli, karbantartja, javítja A szakképesítéssel rendelkező képes: - műszaki rajzokat értelmezni, vázlatrajzokat készíteni - méréseket, vizsgálatokat végezni, ellenőrizni, dokumentálni - alakító és megmunkáló szerszámok, készülékek alkatrészeit, elemeit előállítani - szerszám- és készülékelemeket hőkezelni - hagyományos és korszerű technológiákat alkalmazni, azok gépi berendezéseit működtetni - kész elemekből szerszámokat, készülékeket készíteni, összeszerelni - a szerszámokat, készülékeket felszerelni a működtető gépekre, azokat beállítani, beüzemelni - próbagyártást végezni - elvégezni a szerszámok, készülékek karbantartását, javítását - munkája során betartani a munka-, baleset-, tűz-, és környezetvédelmi előírásokat - elvégezni a munkaterületével kapcsolatos adminisztrációt III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében az 5. Gépészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

121

Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele: A

B C A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosító száma megnevezése a modulzáró vizsga vizsgatevékenysége 10163-12 Gépészeti munkabiztonság szóbeli és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlati 10173-12 Anyagvizsgálatok és gyakorlati geometriai mérések 10192-12 Szerszám- és gyakorlati, írásbeli készülékgyártás 10193-12 Szerszámok és készülékek gyakorlati, szóbeli üzemeltetése, karbantartása 11497-12 Foglalkoztatás I. írásbeli 11499-12 Foglalkoztatás II. írásbeli 11500-12 Munkahelyi egészség és írásbeli biztonság Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Kézi és gépi forgácsolás útján alkatrész készítése, CNC program írása és az írt program alapján a munkadarab legyártása, szerszám/ készülék

122

próbája, hibák okainak feltárása A vizsgafeladat ismertetése: Kapott rajz- és műveletterv alapján szerszámalkatrész készítése kézi és gépi forgácsolással, kapott rajz alapján az adott alkatrész legyártásához szükséges CNC program megírása és az alkatrész elkészítése, a képzőhely által biztosított szerszám/ készülék bevizsgálása, minősítése A vizsgafeladat időtartama: 480 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 70% Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Szerszámkészítő feladatok A vizsgafeladat ismertetése: Az írásbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a Szerszámés készülékgyártás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó témaköröket tartalmazzák A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 15% Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Szerszámkészítő feladatok A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem megnevezésű és a Szerszámok és készülékek üzemeltetése, karbantartása megnevezésű szakmai követelménymodulokhoz tartozó témaköröket tartalmazzák. A vizsgafeladat időtartama: 40 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 20 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 15% A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszközés felszerelési jegyzék Kézi szerszámok Mérő és ellenőrző eszközök, berendezések Megmunkálógépek: Hagyományos forgácsoló szerszámgépek CNC megmunkálógépek Szikraforgácsoló gépek Gépi forgácsoló szerszámok Készülékek Egyéb felszerelések, berendezések, eszközök: Excenterprés Hidraulikus prés Fröccsöntőgép Kompresszor

123

Felrakóhegesztésre alkalmas hegesztőberendezés Hőkezelő kemence Hűtőolaj tartály Egyéni és csoportos munkavédelmi eszközök, berendezések Szoftverek Nyomtató Számítógép Műszaki dokumentációk

124

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam elméle elméle gyakorl elméle gyakorla gyakorla ti heti ti heti ati heti ti heti ti heti ögy ti heti óraszá óraszá óraszá óraszá óraszám óraszám m m m m

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10163-12 Gépészeti munkabiztonsá g és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10173-12 Anyagvizsgálat ok és geometriai mérések

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

1/9. évfolyam elméle gyakorl ti heti ati heti ögy óraszá óraszá m m

2/10. évfolyam elméle gyakorl ti heti ati heti ögy óraszá óraszá m m

1 (+0,5)

1 (+0,5)

Foglalkoztatás II.

1 (+0,5)

1 (+0,5)

Foglalkoztatás I.

2

2

Munkavédelem

1

Elsősegélynyújt ás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések

1 1

1 140

140

2

160 2

5 (+1)

4 3

3

4 (+1)

125

1

2

3

gyakorlata Szerszám és készülékgyártá 10192-12 s Szerszám- és Szerszám és készülékgyártás készülékgyártá s gyakorlata 10193-12 Szerszámok és készülékek üzemeltetése, karbantartása

Összes óra Összes óra

1

4 (+0,5)

4 6 (+1)

8 (+1)

10

Üzemeltetés és karbantartás

4

3 (+1)

2

Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata

3 12

12

2

2

8 5(+0,5 ) 12(+2) 17(+2,5)

140

10(+1 ) 14 (+1) 25(+2)

126

140

9(+1) 16(+1) 25(+2)

8 13(+0, 19 5) 32(+0,5)

160

9(+0,5 23 ) 32(+0,5)

5. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A pedagógiai program elkészítése az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt:

     

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény módosításáról 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 229/2012 (VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, és a köznevelési intézmények névhasználatáról 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

1. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSÉNEK BELSŐ FELTÉTELRENDSZERE

1.1 Személyi feltételek

Kollégiumunkban 24 db háló van A diákok tanulócsoportokban végzik mindennapi tevékenységüket. Saját iskolánk tanulói 90%-ot meghaladó arányban vannak jelen az intézményben, de nyitottak vagyunk más középiskolába járó diákok elhelyezésére is. A tantestület tagjai rendelkeznek a törvény által előírt iskolai végzettséggel. A kollégium élén kollégiumvezető áll. A csoportok munkáját a csoportvezető tanár koordinálja. A foglalkozásokon részt nem vevő tanulók pedagógiai felügyeletét nevelőtanárok látják el. Kollégiumunk szakos ellátottsága az ismeretátadó funkció tekintetében csak szűk mozgásteret engedélyez. Ennek feloldása érdekében a lehetőségekhez mérten kollégáink minél szélesebb körű továbbképzésére van szükség. Főiskolai, Egyetemi végzettséggel rendelkező kollégák számára fontos a kollégiumi pedagógiai területek (pedagógia, mentálhigiénia, pszichológia, tanulás tanítása, kommunikáció) legújabb eredményeinek elsajátítása is. A tehetséggondozás és felzárkóztatás érdekében hasznos lenne az iskolában dolgozó kollégák bevonása a napi feladatokba. Ezt korrepetálások és szakkörök szervezésével lehet megvalósítani. A kollégium önálló diákönkormányzattal rendelkezik. Alapegységei a csoportvezetőségek, melyek titkára tagja a diáktanácsnak. A diáktanács vezetője a DT elnök.

127

A kollégiumban nem rendel az iskolaorvos. Az iskolaorvosi teendőket Csepreg város gyermekorvosa látja el. A védőnő szakmai tanácsaival, tapasztalataival segíti a tanulók egészséges életmódra való nevelését. A technikai dolgozók tevékenységükkel, személyes példamutatásukkal segítik elő a kollégiumi nevelés folyamatát.

1.2 Tárgyi feltételek

A kollégium két épületben működik: az első épület a leányok elhelyezésére szolgál (férőhely 80), ezenkívül a konyhát, éttermet, hő központot, szabadidős termeket foglalja magába. A másik épület a fiúk elhelyezésére szolgál (férőhely 60). Az épületek a közösségi életet és szabadidős tevékenységet tekintve szerves egységet alkotnak. Nagy előnye a kollégiumnak, hogy épületét az iskolához tartozó telken emelték. Az épület közelségének minden neveléssel kapcsolatos tevékenység, főleg a nevelés összehangolása szempontjából nagy szerepe van. A jelenlegi kollégium 1970-ben épült. A kollégiumot eredetileg 80 fő számára tervezték, az egyik szinten 40 fiú, a másik szinten 40 leány elhelyezésére volt az elképzelés. Az iskola ”jellege” közben állandóan változott, a nemek között létszámbeli eltolódás következett be. A diákok elhelyezésére 24 háló szolgál. A tanulók rendelkezésére áll öt tanulószobai helyiség, öt vizesblokk, számítógép-, kondicionáló-, asztalitenisz-termek. Kollégiumunk saját könyvtárral rendelkezik. Nagy előnyünk, hogy mindkét szinten a lépcsőfeljárat nagyméretű előtérbe torkollik, ezt célszerűen kihasználjuk. Fotelokkal, kisméretű asztalokkal, zöld növényekkel otthonossá tettük. Itt helyeztük el a TV készüléket, és itt fogadhatják látogatóikat a tanulók. Az első emeleti előtérből nyílik az ebédlő (80 főre tervezték). Az ebédlő és az 1. emeleti előtér a színhelye a nagyobb rendezvényeknek, ünnepélyeknek. A tanulók ruháikat, személyes dolgaikat a folyosói beépített szekrényekbe tárolják . Az élelmiszerek tárolására az emeletenként kialakított élelmiszertároló helyiségek szolgálnak. Pályázati forrásból beszerzett 10 db hűtőszekrény szolgálja a tanulókat. A cipők tárolása is külön helyiségekben történik. A kollégiumhoz tartozó udvar közös az iskoláéval. Egy részét a tanulókkal közösen parkosítottuk, másik részeken társadalmi munkával sportpályákat építettünk. Az épületek mögötti gyepes területen alakítottuk ki az íjászok lőállásait. . Az udvari sportpályákon kosárlabdázásra, kézilabdázásra, kispályás focira, röplabdázásra van a tanulóknak lehetősége. Mindkét épületben egy telefonvonalunk van, ami biztosítja az összeköttetést a nevelői, és a gazdasági iroda között. Mindkét épület fűtése gázzal történik. A rendszer felújításra szorul. Fontos feladat lenne a nyílászárók cseréje is, de ezekre csak pályázat útján lesz lehetőségünk. Az épületek központi antennarendszerhez vannak csatlakoztatva, ezáltal biztosított a műholdas adások vételére. Mindkét épület rendelkezik szintenként egy színes televízióval, illetve DVD lejátszóval. Rendelkezünk vezetékes és vezeték nélküli internetes kapcsolattal.

1.3 A működés szervezeti keretei

128

Kollégiumunk gazdaságilag az iskolával egybeszervezett, pedagógiai szempontból önálló tevékenységet folytat. A kollégium nevelőtestülete egyben tagja az iskola nevelőtestületének is. A kollégiummal kapcsolatos döntéseket önállóan hozzák meg. A kollégium tantestületi feladatát az igazgatóval történt egyeztetés után a kollégiumvezető határozza meg. A nevelőtanárok feladatát munkaköri leírásuk tartalmazza. A kollégium működtetéséhez szükséges anyagi feltételeket az intézményi költségvetésen keresztül a fenntartó biztosítja.

2. A KOLLÉGIUM NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEI, FELADATAI

2.1 Nevelési célkitűzéseink

A kollégiumi nevelés legfőbb célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. Kollégiumunknak, mint átmeneti otthonnak olyan magatartásformákat, viselkedési mintákat, szabályokat kell átadni a tanulóknak, melyek biztosítják az általános emberi értékek belsővé válását. A tanulók értékrendjét, szokás- és normarendszerét a társadalmi elvárásoknak megfelelően kell formálni. A személyiségformáló folyamatok tervszerű alakításával és az általános műveltséghez szükséges kiegészítő ismeretek nyújtásával törekedni kell a családból hozott kulturális-, tudás-, magatartás- és viselkedésbeli hátrányok leküzdésére. Ennek érdekében a kollégiumnak olyan szellemi műhellyé kell válnia, mely nem elégszik meg a tanulás feltételeinek megteremtésével és a szállás biztosításával. Az otthonná válás érdekében tolerálni kell a tanulók eltérő törekvéseit. A kollégiumban szükségszerűen léteznek korlátok a diákok életvitelével kapcsolatban. Ezek egyrészt az iskolai feladatokra való felkészülést szabályozzák, másrészt a szülő, mint ”megrendelő” igényli, gyerekét jó helyen szeretné tudni, ahol tanulhat, ahol biztonságban van.

A kitűzött pedagógiai célok elérése érdekében az alábbi értékek bensővé válását kell tudatos, tervszerű tevékenységgel elősegíteni.      

magyarságtudat, történelmi hagyományaink ismerete, anyanyelvünk ápolása egyetemes emberi jogok betartása, európai kulturális hagyományok ismerete általános emberi értékek tisztelete, társadalmi normák betartása közösségért érzett felelősség vállalása igazságosság, empátiakészség, tolerancia, segítségnyújtás alapvető műveltség, tudás elsajátítása, intelligencia,

129

   

önismeret, önmenedzselés, motiváltság az önképzésre konfliktuskezelés, megoldási alternatívák használata céltudatosság, következetesség, igényesség, szorgalom környezetvédelem, az egyéni és közösségi javak megóvása

Ezen értékek prioritásának hangsúlyozása mellett figyelembe kell venni az egyéni sajátosságokat, a családból hozott műveltségbeli és szocializációs jellemzőket.

2.2 Nevelési feladataink

2.2.1 A tanulás tanítása A kollégium tudáselsajátító, tudásközvetítő funkcióját a szülők, iskolák és a társadalom elvárásai determinálják. Az iskola a kollégium meghatározó feladatának az iskolai tanulmányi előmenetel előmozdítását tartja. A szülők ezt szintén elvárják, de ehhez társul még, hogy a kollégiumtól kérik az esetleges tudásbéli hátrányok bepótlását, a felzárkóztatást. A társadalmi elvárások között szerepel a felzárkóztatáson kívül a társadalmi esélyegyenlőtlenségek mérséklése és a tehetséggondozás is. A tanítási órákra történő felkészülés fő színtere a kötött tanulószoba. A tanulószobai idő alatt a tanulók társaik zavarása nélkül folytatják felkészülésüket. A 4,0 átlagot elérő tanulók a szobáikban, íróasztaluk mellett tanulnak, de a felügyelet nélkül nehezen tanulók számára a tanulószobai felkészülés van. A nevelő a környezeti feltételek megteremtésén túl az alábbi feladatokat látja el:    

szaktárgyi korrepetálás felzárkóztatás tehetséggondozás számonkérés, ellenőrzés. A gyengébb képességű tanulók segítését az adott szaktárgyak alapján szervezett tanulópárokkal kell megoldani. Biztosítjuk a lehetőséget az egyéni, önálló tanulásra is. A tanulási időkeretet a tanulók leterheltségének és a tanulás pszichológiájának figyelembe vételével helyezzük el a kollégium napirendjébe. A fő időkeret a kötelező tanulás a tanulószoba, a kiegészítő időkeret mindig egyénileg differenciált és individualizált. A tanulmányi eredmény értékelésénél - az átlageredmény mellett - fő szempont a tanuló korábbi szintjéhez viszonyított fejlődése. Az egy-egy tantárgyból nyújtott teljesítményt is figyelembe kell venni. A követelményrendszer kialakításhoz elengedhetetlen az iskola elvárásainak megismerése. Ennek érdekében folyamatos kapcsolattartásra van szükség az iskolavezetéssel, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. A 21. század emberétől már általános elvárás az élethosszig tartó tanulás. A tanulásmódszertan lehetőséget kínál annak megtanítására, hogy hogyan lehet eligazodni a

130

tengernyi információhalmazban, hogyan lehet elválasztani a fontosat a kevésbé fontostól, a hitelest a hiteltelentől, a lényegeset a lényegtelentől. Olyan tanulási módszerek, technikák alkalmazása és megismerése, melyek alkalmasak a formális és informális ismeretszerzés megvalósításához. A diákoknál szükséges az előzetes tudás felmérése. Első lépés a tanulási motivációra, tanulási szokásokra, tanulási módszerekre vonatkozó ismeretek feltérképezése. A szokások kialakításához elengedhetetlenül szükséges a reális énkép és önismeret kialakítása, a motivációs tényezők és tanulási stílusok megismerése. A megismerés és a megvalósítás úgy hatékony ha egyszerre történik.

2.2.2 Az erkölcsi nevelés

A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A magatartás, viselkedés területén az egyéni érdekek érvényesülését tiszteletben tartva kell megkövetelni az általános rend és fegyelem beépülését a mindennapok gyakorlatába. Példamutatással, következetességgel el kell érni, hogy a kulturált beszéd, az esztétikus megjelenés elfogadott sajátjává váljon a kollégiumi létnek. A kollégiumi nevelőkkel, technikai dolgozókkal, diáktársakkal szembeni segítőkészségnek, udvariasságnak kell jellemeznie a mindennapi társas érintkezést. El kell sajátíttatni a tanulókkal az illemtan alapvető szabályait. Határozottan fel kell lépni a szélsőséges megnyilvánulások - verekedés, rongálás, lopás - ellen.

2.2.3 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Csepreg és a környező városok értékeinek bemutatása olyan kiemelt feladatunk, mely segítséget nyújthat a nevelési területek szélesebb kapcsolódására is. Megfelelő motiválás mellett lehetőséget kell biztosítani az alapvető művészeti ágak megismerésére. E feladat lehetséges területei: kiállítás, színház, mozi, hangverseny, előadás, csoportfoglalkozás, műveltségi vetélkedők. A videó vetítéseken törekedni kell a magyar és 131

európai filmművészet kiemelkedő alkotásainak megismertetésére. Az előadások szervezésénél kívánatos cél, hogy minél gyakoribb legyen a nevelők - érdeklődési körüknek megfelelő előadása.

2.2.4 Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A személyes világkép kialakításának legfontosabb lépése a történelem során manifesztálódott értékrendek, eszmék, világnézetek, vallások megismertetése, a mitológiák lényegének feltárása, a természet és a társadalom kapcsolódási pontjainak a megkeresése. Az állampolgárságra és demokráciára nevelés során elő kell segíteni a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet kell kapnia a diák-önkormányzatnak. Saját feladataik, céljaik megvalósításában, a szabályrendszerek ( a diákok egymás közötti, ill. tanuló – tanár viszonylatában) kialakításában, folyamatos felülvizsgálatában elő kell segíteni aktivitásukat. Ezen belül kiemelten a napirend és házirend rendszeres áttekintését, a programok megtervezését, szervezését, lebonyolítását, értékelését, az egymás közötti konfliktusok szabályok szerinti megoldását, a kollégium állagának megóvását, javítását és a kollégiumi közösségi lét mindennapjainak megélését. A helyi közösségért és helyi ügyekért vállalt szerep, tevékenység és aktivitás az az alap, amely során megérthetik a demokratikus működés alapelveit. Fontos terület az őket érintő jogszabályok ismertetése, értelmezése, megbeszélése aktuális életkoruknak megfelelően. A napi, aktuális politikai kérdések megvitatása elől sem térhetünk ki, törekednünk kell a különböző álláspontok bemutatására. Amennyiben mód és lehetőség van rá, bekapcsolódunk a helyi, nagyobb városi közösség rendezvényeibe – pl. koszorúzások, ünnepi műsorok, megemlékezések, vetélkedők -, amelyek a hazafias nevelés mellett az állampolgári fejlődést is szolgálhatják.

2.2.5 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Az én tudat magja az azonosságtudat. A kollégiumi nevelőmunka során törekedni kell arra, hogy a tanulókat megfelelő szociálpszichológiai módszerek segítségével (tréningek, tesztek) eljuttassuk önismereti szintjük optimumára. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Indirekt nevelési módszerek alkalmazásával hozzá kell segíteni a tanulót, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra.

132

A szociális kompetencia a szociális motívumrendszer egyéni szociális értékrenddé válásával valósul meg. A kollégiumi nevelés kiemelt feladata a szociális képességek és a szociális készségek fejlesztése a spontán szocializáció ellenében. Alapja olyan erkölcsi értékrend kialakítása, amely tudatosítja a tanulókban az egyén és a csoport kölcsönös együttműködésének előnyeit, ezek hiányában hátrányos következményeit. A helyes magatartáshoz, reális önértékeléshez járulhatnak hozzá a szociometriai vizsgálatok, melyeket minden csoportvezető tanárnak kötelező évente egy alkalommal elvégezni. A gondoskodás, a fiziológiai szükségleteknek megfelelő feltételek megteremtése a kollégium egyik legalapvetőbb feladata. A biztonságérzet megteremtésével, a család által lerakott, a személyiségfejlődést elősegítő érzelmi alapok további erősítésével, a nevelőtanárral és diáktársakkal kialakított kötődéssel lehet elősegíteni az érzelmi stabilitás biztosítását.

2.2.6 A családi életre nevelés

Az informális nevelés közösségi terepei közül legfontosabb a család. A család számos funkciót tölt be a társadalomban: mint biológiai, gazdasági és társadalmi egység van jelen. A kollégium csupán a társadalmi funkció közül tud néhányat felvállalni, de semmiképp sem képes a családot helyettesíteni. A családdal való kapcsolat kiépítése, a szülők bizalmának megnyerése a nevelőtanár alapvető feladata. A diákot ösztönözni kell arra, hogy tartson szoros kapcsolatot a családdal, számoljon be gondjairól, örömeiről. Segíteni kell őt a család problémahelyzetének feldolgozásában, és a családért érzett felelősségvállalás erősítésében. A családnak a gyermek szocializációjára gyakorolt hatása kiemelkedő. A kollégium sajátos interakciós teréből adódóan ezen a területen képes a család funkciói közül a legnagyobb szerepet felvállalni. A családi nevelés keretén belül foglalkozunk a tudatos párválasztás, a felelős házasélet, a családi tevékenységek szervezésének, a családon belüli mindennapi teendők ellátásának, a gyermekneveléssel kapcsolatos teendők elvégzésének. 2.2.7 A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés során ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A nevelőknek motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A tanulmányi tevékenység elsődlegességét hangsúlyozva támogatni kell minden aktív sportolói igényt. Szervezett formában (csoportok közötti vetélkedés) biztosítani kell a rendszeres testmozgás lehetőségét. Ösztönözni kell a tanulókat szabadidejük aktív kihasználására. Ki kell aknázni a versenyszellemből fakadó lehetőségeket. Támogatni kell a kedvelt, de nem hagyományos, és nem tömegesen művelt játékok, hobbik, sportágak, 133

művészeti tevékenységek gyakorlását is. Az életkori sajátosságokból adódóan a játék meghatározó jelentőséggel bír a tanulók szellemi és fizikai felfrissülésében. Csoport és kollégiumi szintű túrák és kirándulások szervezése lehetőséget biztosít a természeti környezet megismertetésére és megszerettetésére. Hangsúlyozni kell a természetvédelem jelentőségét és kapcsolatát az egészséges életmóddal. A személyi higiénia területén fokozott figyelemmel kell kísérni a tanulók öltözködését, tisztálkodását, közvetlen környezetük rendezettségét. A napi háromszori étkezés igénybevételét és a helyes étkezési szokások betartását figyelemmel kell kísérni. A nemek közötti harmonikus kapcsolat feltételeinek megismertetésénél alapvető fontosságú a tapintat és az életkori sajátosságok figyelembevétele. Az alapvető ismeretnyújtás pedagógiai módszereként az előadás, egyéni problémáknál a bizalmas beszélgetés az ajánlott. A kollégium területén olyan otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus környezet megteremtésére kell törekedni, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket.

2.2.8 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva. A kollégium segít az iskolai közösségi szolgálat megismerésében, a lehetőségek felkutatásában, támogatja az iskolák munkáját. Az iskolai közösségi szolgálat egyik preferált területére, a környezetalakítás feladatára akár a kollégiumban is felkészülhet. A kollégium sajátos színtere tág teret kínál mind az egyéni, mind a közösségi felelősségvállalás fejlesztésére. Ilyenek lehetnek:    

mások jelenlétének szükségszerű elfogadása egy közösségi térben mindennapi viselkedésünk, tulajdonságaink hatással vannak másokra közösségi lehetőségek: a környezet megbecsülése, fejlesztése; részvétel a kisebb (szoba) és a tágabb közösség (kollégium) rendbetételében, szépítésében részvétel a közösség életének irányításában, szervezésében a diákönkormányzat munkáján keresztül Rendkívüli jelentőségű a pedagógus személyes példamutatása, indirekt nevelési módszereinek sokrétű alkalmazása. A nevelőtanárnak olyan pozitív mintákat kell növendéke felé közvetítenie, melyek a személyiségfejlesztés mellett a tanár-diák viszony erősödésére is kihatással vannak.

134

2.2.9 Fenntarthatóság, környezettudatosság

Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Meg kell ismertetni a tanulókkal a fenntartható társadalom legfontosabb alapelveit:      

az életközösségek tisztelete és védelme az emberi élet minőségének javítása a Föld életképességének és sokféleségének megóvása a megújuló energiaforrások felhasználásának előtérbe helyezése a nem megújuló erőforrások felhasználásának minimalizálása a környezettudatos életvitel kialakítása Támogatni kell a környezettudatos tanulói kezdeményezéseket a kollégiumi- és a tágabb környezet vonatkozásában egyaránt. Az önkiszolgálás a környezettudatos nevelés fontos eszköze. A „zöld gondolkodás” a háztartásban kezdődik, a szobatakarítás, szemétlevitel a saját környezet gazdaságos rendben tartása elősegítheti e folyamatot. Cél a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása.

2.2.10 Pályaorientáció

A kollégium – a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. A mai társadalom az életpályára készülő fiataltól konstruktív életvezetési technikát igényel. Ennek megfelelően a tolerancia, a versenyképesség a megmérettetés képességének kialakítása kiemelt szerepet tölt be pedagógiai munkánk során. Meg kell ismertetni a tanulókkal a pályázatírási technikákat, melyet a DT saját munkájában is hasznosíthat. Megvalósítási formák: önismereti tréning, kommunikáció fejlesztése, műveltségi területek ismeretanyagának elmélyítése, meghívott előadók, intézmények látogatása, melyek a kötelező foglalkozások keretén belül valósulhatnak meg.

2.2.11 Gazdasági és pénzügyi nevelés

A kollégiumnak segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. 135

Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A tolerancia, a versenyképesség, a megmérettetés képessége, a keresett munkaerő-piaci pozíció megszerzése ma mind konstruktív életvezetési technikákat igényel az életpályára készülő fiataltól. A kollégiumi nevelés specifikumai katalizátorai lehetnek az aktivitás, a motiváció tartós fenntartásának, a differenciált személyiségfejlesztés megvalósításának.

2.2.12 Médiatudatosságra nevelés

Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. Ma már a mozgó kép – és ezen belül a televízió és az internet– fontosabb szerepet játszik a fiatalok kulturális és szellemi fejlődésében, mint a nyomtatott tartalmak, azaz a könyvek, az újságok és a magazinok. A televíziózás szerepe az internet megjelenése óta fokozatosan leértékelődik. A középiskolás korosztályra nézve a fő veszélyforrás abban rejlik, hogy ők már többnyire szülői felügyelet nélkül tévéznek, nincs kontroll sem időtartamban, sem pedig tartalomban. Az információszerzés legfontosabb színtere az internet. Az internet használatának legújabb trendje a közösségi oldalak előtérbe kerülése. Ennek fő veszélye az olyan személyes információk megosztása, ami a tanuló megítélésére nézve káros lehet. A médiatudatosság főbb ismérvei:      

Képes a valós tények és a fikció megkülönböztetésére Felismeri a valóság ábrázolásának különböző szintjeit Meg tudja különböztetni a valódi riportot a fizetett tartalmaktól Tudatában van annak, hogy kereskedelmi üzenetekkel a műsorokon belül is találkozhat Tudatában van annak, hogy a hírek mögött is húzódnak gazdasági és egyéb érdekek Képes megindokolni, hogy miért kedveli az általa preferált médiatartalmakat

3. A KOLLÉGIUMI KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI

Tanulóink életkorából adódóan a kortárscsoportnak meghatározó szerepe van a személyiségfejlődésükre. Az együttes tevékenység pedagógiai hatékonysága rendkívül jelentős. A nevelőknek indirekt módszerek alkalmazásával kell megteremteni a feltételeket a

136

társak közötti pozitív interakciók megvalósulására. A szoba- csoport- és kollégiumi közösségi szintek kialakulása csak az arra adekvát tevékenységformák összehangolt tervezésével válhat eredményessé.

3.1 Önkiszolgáló tevékenység

Az önkiszolgálás a közösségek mindennapi tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátását jelenti. A társadalmi mikroklíma ideális gyakorlóterepe. A környezet tisztántartása, a napirend szerinti működés biztosítása, az ügyeletes nevelő segítése szoba-, csoport,- és kollégiumi szinten a diákügyeletes feladata. 3.2 Tanulói önkormányzat

Az önkormányzat működése alapvető jelentőségű a kollégium életében. A kollégium csak akkor válhat a diákok otthonává, ha lehetőséget kapnak életük szervezéséhez. Szervezeti formája a Diáktanács, mely összefogja és irányítja a csoportvezetőségek munkáját. A vezetőket pályázat vagy rátermettség alapján a tanulók nyilvánosan választják. Működésükben kerülni kell a formalizmus megjelenését. Aktív, a tanulók igényeit tükröző tevékenységrepertoár kialakításához minden segítséget biztosítani kell. A tanulóknak tudniuk kell, hogy számíthatnak az önkormányzat segítségére. Törekedni kell arra, hogy a kollégiumi rend és fegyelem biztosításába is bekapcsolódjon a DT. Tevékenységük propagálásához meg kell teremteni megfelelő feltételeket.

A diákönkormányzat alapvető tevékenységi területei:    

Biztosítja a kollégiumban élő diákok érdekvédelmét, melynek keretén belül érdekfeltáró, egyeztető és képviseleti feladatokat lát el A meghatározott kereteken belül gyakorolja döntési, egyetértési és véleményezési jogkörét Felelős a csoportok közötti versenyek, vetélkedők szervezéséért Részt vesz az éves programban tervezett kollégiumi rendezvények lebonyolításában

3.3 Interperszonális kapcsolatok

A kapcsolatrendszerek vizsgálatára szociometriai felmérést kell alkalmazni. Az értékelés során törekedni kell az eredmények minél szélesebb körű gyakorlati hasznosítására. A

137

szobaközösségeket célszerű vonzódásos alapon összeállítani. A perifériára szorultakat teljesíthető feladatokkal kell megbízni. A jó szervezőkészséggel rendelkezőket be kell vonni a kollégiumi élet alakításába. A csoportkohézió fejlesztéséhez elengedhetetlen a közös programok szervezése. A kortárscsoport személyiségformáló hatásának elsőrendűségét figyelembe véve közvetett módszerekkel kell az egyéni érdekeket összehangolni. Kiemelt feladat az elsőévesek beilleszkedésének segítése a csoportközösségbe.

4. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGRENDSZER SZERVEZÉSÉNEK ELVEI

    

4.1 A tanulók életrendjének pedagógiai elvei a családi házból hozott szokásrend figyelembe vétele a közösségi együttéléshez szükséges napirend elfogadtatása egyéni és a közösségi érdekek összehangolása a tanulás és a rekreáció egyensúlyának biztosítása társadalmilag elfogadott életmódminta közvetítése

      

4.2 A tanulók tanulásának pedagógiai elvei a tanulás a kollégista alapvető kötelessége a hatékony tanuláshoz szükséges környezeti feltételek biztosítása egyéni adottságok és igények figyelembe vétele az iskola elvárás-rendszerének figyelembe vétele a tudástöbblettel rendelkező tanuló segítse az adott tárgyból lemaradó társait eredményesen tanulni csak megfelelő belső motivációval lehet a kötelező foglalkozások alól - egyéni elbírálás alapján - felmentés kapható

   

4.3 A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei a kötelezően választott szabadidős foglalkozás alól felmentés nem adható törekedni kell szabadidős lehetőségek minél szélesebb körű biztosítására szabadidős programokat a tanulók igényeinek figyelembevételével kell szervezni a szabadidejével a tanuló – az előírások betartása mellett – önállóan rendelkezik

   

4.4 A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei vezérelv az egész életen át tartó tanulás a fejlődés alapfeltétele a megfelelő önismeret a bemeneti és kimeneti pont közötti hozzáadott érték a fő mérőszám mindenkit a saját egyéni képességeihez kell viszonyítani

138

   

4.5 A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei adottság csak akarattal párosulva teljesedhet ki tehetséggé minden tanuló tehetséges lehet valamiben a sokszínű és ingergazdag környezet elősegíti a tehetség kibontakozását a tehetség nem mindig tör a felszínre, fontos a pedagógus segítő szerepvállalása

    

4.6 A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei a tanulási technikák megtanulhatóak a felzárkózás belső igényből fakadjon lemaradó tanuló kötelezhető a felzárkózásra felzárkóztatást lehetőleg egyénileg vagy kis csoportban kell végezni a lemaradás mértékének megállapításául az egyén képességei adnak alapot

    

4.7 A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei saját képességek maximális kihasználásával mindenki sikeres lehet önismeret nélkül nincs sikeres pályaválasztás a pályaválasztás stratégiai döntés az életpályák akár többször is módosíthatók egyéni életpálya kialakításához egyénre szabott tanácsadás szükséges

   

4.8 A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei valós élethelyzetek a legjobb tanulási terepek az önkiszolgáló tevékenység nem kényszerű, hanem szükséges elfoglaltság a munkahelyi beilleszkedés előzetes ismeretekkel megkönnyíthető az én szerep teljes körű felelősséget jelent

     

4.9 A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei biztosítani kell a befogadó és a cselekvő részvételi lehetőséget egyaránt egyéni és csoportos kezdeményezések felkarolása és támogatása programok szervezésénél a csoportfoglalkozások témaköreinek figyelembevétele a mindennapi testedzés, mozgás feltételeinek biztosítása a csoportok közötti versenyek rendezése a közösségépítés szolgálatában a kollégiumon kívüli lehetőségek maximális kihasználása

   

4.10 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek egészséges táplálkozás jelentőségének tudatosítása, feltételeinek biztosítása az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, dohányzás prevenciója a családi és párkapcsolatok humánus kezelése erőszakos megnyilvánulások megelőzése 139

   

a személyes higiéné szükségletté válásának elősegítése baleset-megelőzési és elsősegély-nyújtási ismeretek átadása közvetlen tárgyi környezet rendben tartása alkalmazkodás a fenntartható fejlődés környezeti elvárásaihoz

5. KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE

5.1 Felkészítő, fejlesztő foglalkozások

5.1.1 Tanulást segítő foglalkozások

a) Rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás Ez a STUDIUM napirendben meghatározott ideje. A tanuló a szobájában vagy a tanulóteremben tanul. A nevelőtanár ellenőrzi a felkészülést és szükség szerint számon kéri a tanulót. b) Differenciált képességfejlesztő, tehetség kibontakoztató foglalkozás A nevelőtanár a képességvizsgálatok eredménye alapján egyéni fejlesztést folytat az érintett tanulókkal c) A bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, hátránykompenzáció A nevelőtanár a tanulmányi eredmények rendszeres ellenőrzése alapján összpontosít a támogatandó területre. Szükség esetén gondoskodik másik pedagógus bevonásáról. d) A tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése szakkörökön, diákkörökön Az Éves tanulói foglalkozási tervben rögzített fejlesztő szakkörökön, diákkörökön a tanuló a nevelőtanár döntése alapján köteles részt venni. e) Tematikus csoportfoglalkozás Előírt témakörök és időkeretek között szervezhető.

A tanulást segítő foglalkozások időkerete:

140

A tanulónak heti 13 órában kötelező részt vennie a felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó, felkészítő foglalkozásokon.

5.1.2 Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások

5.1.2.1 Csoportvezetői foglalkozások a) Közösségi foglalkozás a kollégiumi csoport számára A kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése. b) Tematikus csoportfoglalkozás A keretprogramterv alapján tervezett tematikus csoportfoglalkozások részben vagy egészben a csoportvezetői foglalkozások, vagy a felkészítő foglalkozások terhére is megszervezhetők. A csoportvezetői foglalkozások időkerete: heti 1 óra

A tematikus csoportfoglalkozások óraterve

Témakör

9.

10.

11.

12.

13-14. Össz.

A tanulás tanítása

3

2

2

2

1

10

Erkölcsi nevelés

2

2

2

1

1

8

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

2

2

2

1

1

8

Állampolgárságra, demokráciára nevelés 2

2

2

1

2

9

Az önismeret fejlesztése

1

1

1

1

1

5

Családi életre nevelés

1

2

2

3

3

11

Testi és lelki egészségre nevelés

2

2

2

2

2

10

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 2

2

2

1

1

8

és

a

társas

kultúra

141

Fenntarthatóság, környezettudatosság

2

2

2

2

2

10

Pályaorientáció

2

2

2

2

2

10

Gazdasági és pénzügyi nevelés

2

2

2

3

3

12

Médiatudatosságra nevelés

1

1

1

1

1

5

22

22

22

20

20

106

óra

óra

óra

óra

óra

óra

-

5.1.2.2 Kollégiumi közösségek működésével összefüggő foglalkozások Ezek a pedagógus által irányított, a kollégium folyamatos, rendszeres, zavarmentes működéséhez szükséges ismeretek átadását szolgáló foglalkozások. a) A kollégiumi diákönkormányzat működésének támogatása. b) A kollégiumi diákfórumok keretén belül szükség szerint kollégiumi gyűlést kell tartani.

5.1.2.3 A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások A tanuló vagy a pedagógus kezdeményezésére indított foglalkozásokon a nevelő arra törekszik, hogy minél jobban megismerje a tanulók személyiségét, közösségben elfoglalt helyüket. Segíti az aktuális problémák megoldását, tanácsot, útbaigazítást ad.

5.1.2.4 Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások

Ezt a pedagógus által irányított előre tervezett foglalkozást az Éves tanulói foglalkozási tervben minden tanév elején megajánlott kínálatból választja ki a tanuló. A választását írásban kell jeleznie a kollégiumvezetőnél legkésőbb az adott tanév szeptember 30-áig. A foglalkozáson ezt követően köteles részt venni.

A szabadon választható foglalkozások időkerete: heti 1 óra

142

Az előre tervezett szabadidős foglalkozásokon túl a tanulók részt vehetnek a szakkörök és diákkörök munkájában, sportrendezvényeken, vetélkedőkön, előadásokon, kiránduláson. Ezeken a programokon részvételük nem kötelező. A nevelő köteles - a tanulók tevékenységrepertoárjának bővítése érdekében - a megfelelő motivációs szint megteremtésére.

A foglalkozások összesített időkerete:

A kollégiumban a heti 14 óra/tanulócsoport képességfejlesztő foglalkozás mellett heti 10 óra/tanulócsoport egyéni törődést biztosító vagy szabadidős foglalkozást kell tartani. A foglalkozások teljes időtartama 24 óra/hét/tanulócsoport. A tanulóknak összesen 13+1+1=15 óra foglalkozáson kell részt venniük hetente. A heti időkeret a kollégiumi feladatok, az egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható A tematikus csoportfoglalkozások óraszáma a szakképzésben résztvevő 13.14.évfolyamos kollégisták számára csak ajánlott. A csoportos foglalkozás min létszáma: 5 fő.

6. A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÓ, TEHETSÉGGONDOZÓ ÉS TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSAINAK TERVE

6.1 A felzárkóztatás célja és feladatai

Alapvető cél a tanulók képességeinek felismerése és kibontakoztatásának segítése. Támogatni kell a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítani annak esélyét, hogy eredményesen végezhessék tanulmányaikat, segíteni kell a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében Ez irányú tevékenységek: - Egyéni beszélgetések - Csoportos beszélgetések.

143

- Kapcsolattartás a szülőkkel, az iskolával, a szaktanárokkal - A nevelőtanárnak figyelemmel kell kísérnie a tanuló fizikai és pszichés állapotát.

A hátrányos helyzetű tanulóknál meg kell szervezni a korrepetálást, segíteni kell őket a felzárkóztatásban. A felzárkóztatás területei - A tanuló általános tudásának felmérése, hiányok pótlása - A tanév során a tananyaggal kapcsolatos tudáshiány pótlása. - Alkalmi felzárkóztatás, pl. nagydolgozat előtt, vagy ha a tanuló bukásra áll.

6.2 A tehetséggondozás célja és feladatai

Célunk, hogy ne maradjanak rejtve a tanulók adottságai. Ennek érdekében fel kell tárni, hogy: - részesülnek-e a diákok valamilyen fejlesztésben - milyen támogatásra tartanak igényt Egyéni fejlesztési terv készítése Szükséges a fejlesztés tárgyának megfogalmazása, prioritások felállításával (mit fejlesztünk): meglévő képességek, erős és gyenge oldalak, személyiségtulajdonságok, stb. Szükséges a támogatás szervezeti formáinak meghatározása foglalkozások, programok, anyagi jellegű támogatás.

(hogyan

fejlesszük):

Tehetséggondozás: Külső segítség keresése, közösség előtti megmutatkozás lehetősége Fontos a rendszeres visszajelzés a tanulók teljesítményéről, fejlődéséről. Az értékelésekkor (pl. jutalmazási rendszer) kapjon figyelmet az átlagon felüli teljesítmény. A fejlesztés során fontos az együttműködés a nevelőknek a testületben, szülőkkel, iskolával, stb.

144

6.3 Társadalmi beilleszkedés segítése

A társadalmi beilleszkedés elősegítésében célunk, hogy tanulóink tudatosan készüljenek a választott hivatásra, ismerjék az álláskeresés folyamatát, technikáit. Ennek megvalósítása érdekében kiemelten foglalkozunk az alábbi területekkel: Reális jövőkép kialakítása. Tudatos felkészítés a választott pályára, hivatásra (pályaismeret). Továbbtanulásra való felkészítés. Tájékozódás a munkaerőpiacon, az álláskeresés folyamata, technikái. Felkészülés az élethosszig tartó tanulásra és esetleges pályamódosításokra.

    

A tanulók önálló életkezdésének elősegítése érdekében alapvető feladatunk  

a hagyományos női és férfi szerepek, a család, mint a társadalom alapvető egysége,



az egyéni felelősségvállalás jelentőségének megismertetése.

7. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

Célunk, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten rendelkezzenek ismeretekkel és jártasságokkal egészségük megőrzése érdekében az alábbi területeken: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

egészséges táplálkozás mindennapos testmozgás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre a családi és párkapcsolatok, bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a személyes higiéné, baleset megelőzés és elsősegély-nyújtás

Az egészségfejlesztés megvalósításának színterei: 

  

Céljaink elérése érdekében naprakészségre kell törekedni a nevelőtanárok és a védőnő információcseréjében. Az egész kollégiumot érintő egészségvédelmi kérdések kapcsán a kollégiumvezető, az iskolaorvos és a védőnő kölcsönösen tájékoztatják egymást. A 9. évfolyam kollégistái számára a doktornő és a védőnő mentálhigiénés foglalkozásokat tart a csoportfoglalkozások keretén belül. A csoportvezetők a tanév első csoportfoglalkozásán balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat. A testi-és lelki egészségre nevelés tematikus foglakozásain kötelező jelleggel kell foglakozni a megadott témakörökkel 145

 

Az étkezés, és személyi higiénia területén rendszeres nevelőtanári kontrollt kell gyakorolni, melyben a számonkérés helyett a mintaadásra kell helyezni a hangsúlyt A tanulói környezet tisztántartásában ki kell használni a közösségi tevékenységben rejlő pedagógiai lehetőségeket.

8. GYERMEK- ÉS IFJUSÁGVÉDELEM

A tanulói személyiség megismerése mellett fontos feladat a szociális és családi háttér feltárása. A tanév kezdetén a csoportvezetők személyes elbeszélgetés során ismerik meg tanulóik mindennapi helyzetét. A hátrányos helyzetű tanulók életkörülményeinek jobb megismerése érdekében személyes találkozót kezdeményeznek a tanuló szüleivel és osztályfőnökével. 9. HAGYOMÁNYÁPOLÁS

A kollégiumi élet fontos tevékenységi területe, illetve időkerete a szabadidős tevékenység. Természetesen a tanuló maga rendelkezik szabadidejével, e szabadidő mégis motivált lehet a kollégium által. Motiváló a települési adottságok kihasználására (műv. ház, múzeum, könyvtár, színház stb.) és motiváló olyan speciális intézményi programok kialakítására, ami kifejezetten az ott lakók érdeklődésére, szükségleteire épül (könyvtár, konditerem, számítógép-terem). Arra is fel kell készíteni a tanulókat, hogy jól és hasznosan töltsék szabadidejüket majd felnőtt korban is. Cél az egészség, a munka- és életkedv befolyásolása, a pihenés, önművelés és szórakozás egyensúlyának létrehozása neveléssel. A nevelők által felkínált választási lehetőségek a művelődést, az önképzést, sportolást, szórakozást, valamint a korszerű ismeretek megszerzésének lehetőségét nyújtsák. Természetesen a kollégistáknak lehetőségük van ezen kívül érdeklődésüknek megfelelő tevékenységi formák kezdeményezésére. A kollégium valamennyi tanulója az így összeállt kínálatban talál érdeklődésének megfelelő cselekvési lehetőséget. A szilenciumi- és csoportfoglalkozásokon felül a tanulóknak kötelezően kell részt venni hetente legalább egy alkalommal valamelyik szabadidős foglalkozáson. A kollégium által felkínált lehetőségek: Filmklub Kézműves szakkör Énekkar Íjász szakkör Kosárlabda szakkör Kézilabda szakkör Röplabda szakkör Természetbarát szakkör Csepreg - bár városi rangot kapott - kevés szabadidős tevékenységet kínál a középiskolás tanulóknak. Éppen ezért egyre nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy tanulóink az intézményen belül hasznosan tudják eltölteni egyre kevesebb szabadidejüket. A közösségi élet

146

nem képzelhető el belső és külső hagyományok nélkül. Nagyon sokrétű hagyományápolással foglalkozunk, ezek átfogják a teljes tanévet. Hagyományos rendezvényeink: - műsoros ismerkedési est, - tréfás sportverseny - mikulás est, - karácsonyi est, - adventi koszorú és vendégváró koszorú készítése, - öregdiák-találkozó - húsvéti díszek készítése, - versíró és versmondó verseny, - szobák közötti vidám műsoros vetélkedő, - műveltségi vetélkedő, - kollégiumi ballagás, Fontos feladatunk az egészséges életmódra nevelés, az egészség megvédése, a test ápolása, személyi tisztaság és egészségügyi jó szokások kialakítása, a testnevelés, a sportolás iránti szükségérzet kialakítása. Csoportfoglalkozásokon és kötetlen beszélgetéseken felhívtuk tanulóink figyelmét a tisztálkodás, a helyes öltözködés, valamint környezetünk tisztaságának fontosságára. Beszélgettünk az egészségkárosító szenvedélyekről, a dohányzás, a drogfogyasztás, a szeszesital káros hatásairól, az egészséges nemi fejlődés törvényszerűségeiről. A témákkal kapcsolatban videofilmeket néztünk meg. Sajnos a dohányzó tanulók száma növekedett. Szomorú, hogy egyre több az alsó éves ”füstölő” diák, olykor más elsős is. Figyeltünk környezetünk tisztaságára, naponta kétszer ellenőriztük és pontoztuk a szobákat a DT reszortfelelősével. A helyi adottságok, lehetőségek kialakították a sportolási szokásokat. Az életmódba beépülő napi sport, mozgás, leköt energiákat, ugyanakkor egyéni és közösségi élményt is adott. A mérkőzések, versenyek a közösségeket jobban összekovácsolta. A 14-20 éves korosztálynak kedvenc szabadidős tevékenysége a sportolás. Ezt tapasztalhattuk kollégiumunk diákjainál is, akiknek többsége szabadidejének jelentős részét töltötte sportolással. Feltételeink jók, az őszi és a tavaszi időszakban rendelkezésünkre állnak az iskola sportpályái, kosárlabdapálya, kézilabdapálya és egy füves kispálya. Télen a kondicionálóterem és asztalitenisz szoba mellett kollégistáink is használhatják a tornatermet. Pályázati lehetőségek jó kihasználásával, eszközök beszerzésével támogatjuk a tanulók sportolását. Nem szabad lemondani arról az előnyről, hogy diákjaink a városban való jövésmenés helyett a sportolást választják. Ősszel és tavasszal leginkább a labdajátékok népszerűek (kosárlabda, kézilabda, labdarúgás). Emellett szívesen tollaslabdáznak és teniszeznek tanulóink. Télen többen rendszeresen látogatják a kondicionáló termet, és az asztalitenisz két helyisége is mindig foglalt. Rendszeres foglalkozások íjászat, kosárlabdázás és röplabdázás sportágakban vannak. endszeresen részt veszünk különböző kollégiumok közötti versenyeken. Általában labdajátékokban vagyunk a legeredményesebbek. De tanulóink jól szerepelnek a „Ki a legügyesebb kollégista?” versenyeken is. A kollégium tevékenységét és aktuális feladatait a tanulók közössége aktív közreműködésével valósítja meg. A közösségi életet a kollégiumban működő választott önkormányzat irányítja. A kollégium közösségi életét a tanulók diák-önkormányzati szervei irányítják. A kollégium közösségi életének legfőbb irányító szerve a kollégiumi közgyűlés. Rendszeres összehívása szeptember illetve május hónapban. A kollégiumi diákönkormányzat (közgyűlés) egyetértési

147

jogot gyakorol a közoktatási törvényben és végrehajtási rendeletében tételesen meghatározott kérdésekben. A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol: - a kollégium munkájának, a tanuló helyzetének átfogó elemzésében, értékelésében, - pályázatok, versenyek meghirdetésében, szervezésében, - a tanulók fegyelmi ügyeiben, - az intézmény külső kapcsolatrendszerének kialakításában, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításában, - ünnepélyek és programok szervezésében, a hagyományok építésében, az e célra fordítható pénzeszközök felhasználásában. A diák-önkormányzati szerv javaslattevő jogköre kiterjed a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdésre. A diákönkormányzat saját maga határozza meg működésének rendjét. A tanulók kollégiumi teljesítményét a foglalkozásokon, rendezvényeken, szakkörökön és klubokban végzett tevékenység, illetve a közösségi munka és fegyelmi helyzet figyelembevételével félévkor és tanév végén értékelni kell. Az értékelést a csoportvezető tanár és a csoport önkormányzata - a nevelőtestület által jóváhagyott szempontoknak megfelelően - együttesen végzi. Az értékelés minden esetben legyen differenciált, vegye figyelembe a tanuló képességeit, tanulmányi munkához való viszonyát, szakmaszeretetét. Az egyes tanulók értékelését a tanuló jelenlétében, csoportfoglalkozás keretében kell ismertetni és elfogadtatni. Az összegző értékelések mellett folyamatosan figyelemmel kell kísérni és meg kell beszélni a tanuló kollégiumi tevékenységének pozitív és negatív oldalait (dicséret, elmarasztalás). A tanuló kollégiumi értékelését a kiskorú szüleivel, illetve törvényes képviselőivel ismertetni kell szóban vagy írásban. A kollégium minden tanulójának joga, hogy részt vegyen a szakkörök, érdeklődési körök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását. A kollégium tanulói rendszeresen részt vehetnek a kollégiumi, iskolai, városi, körzeti, megyei és országos versenyeken. Tanulóinknak joguk van ahhoz, hogy a jogszabályokban meghatározott feltételekkel tagja legyen iskolán, kollégiumon kívül szakmai, kulturális, sportegyesületeknek, kluboknak, és ezekben tisztségeket töltsenek be. A kollégiumban naposi ügyeletet látnak el a tanulók. Az ügyelet 14 00 - 2000 óráig tart, mely időben a napos a számára kijelölt helyiségben tartózkodik, és ellátja feladatát (vendégek fogadása, látogatáskor a tanulók értesítése, napirend szerinti csengetés, betegek élelemmel való ellátása, kapcsolattartás a kollégiumvezetővel és az ügyeletes tanárokkal). A lányok 1820 és 1900 óra között, a vacsora lebonyolításának időpontjában konyhai szolgálatot teljesítenek (3 fő) heti váltással, a konyhai alkalmazottak irányításával.

10. KAPCSOLATTARTÁS AZ ISKOLÁKKAL ÉS A SZÜLŐI HÁZZAL

10.1 Kapcsolat az iskolákkal

148

Az iskolákkal történő kapcsolattartás fontos feltétele a tanév programjának egyeztetése, és a tanulókkal szembeni elvárások pontos megismerése. A helyi tantervek és a pedagógiai programok ismeretében kell összeállítani a foglalkozási terveket. Az osztályfőnökökkel és szaktanárokkal elengedhetetlen a tanulókkal kapcsolatos információk rendszeres megvitatása. A havi rendszeres találkozókon kívül – a szülői fogadóórák, értekezletek előtt - szükség szerint kell felkeresni az osztályfőnököket, szaktanárokat. Lehetőséget kell biztosítani számukra a tanulók kollégiumi életének közvetlen megismerésére is. A kollégiumi órarend, munkarend kialakításával is igyekszünk elősegíteni a napi kapcsolattartás megvalósulását. A tanulók tantárgyi előmenetelét köteles a csoportvezető tanár az e-napló, vagy az osztálynaplók alapján ellenőrizni, legalább havonta egy alkalommal. A tanulók eredményesebb felzárkóztatása, tehetséggondozása érdekében meg kell vizsgálni az iskolában tanító szaktanárok bevonását a kollégiumi foglalkozások megtartásába.

10.2 Kapcsolat a szülőkkel

A kollégiumba újonnan beiratkozó tanulók szülei számára levelet adunk át a beköltözéssel kapcsolatos legfontosabb teendőkről. A levélben röviden ismertetjük kollégiumunk legfontosabb jellemzőit, és a tanulókkal szembeni elvárásokat. A beköltözés napján összevont szülői értekezletet tartunk, melyen a Házirend ismertetésén kívül lehetőség nyílik a tanulók egyéni problémáinak megbeszélésére is. A csoportvezető tanárok a havonta megtartott iskolai fogadóórák időpontjában várják az érdeklődő szülők jelentkezését. Szükség szerint a tanulási foglalkozások előtt vagy után minden nap lehetőséget biztosítanak az esetleges problémák személyes megbeszélésére. A csoportvezető tanár rendelkezik a tanulók, az osztályfőnökök és a szülők telefonszámával is. A személyes kapcsolattartás során a tanuló magaviseletével, tanulmányi eredményével, egyéni gondjaival kapcsolatos információkat szükség szerint közlik a szülővel. Rendkívüli esetben a csoportvezető tanár írásban kéri a szülő személyes megjelenését. A megbeszélések eredményét naplójában rögzíti.

11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

149

A pedagógiai program elhelyezése: helyben szokásos módon, azaz 1-1 példányban, a könyvtárban, a kollégiumvezető és az általános igazgatóhelyettes irodájában, továbbá a törvényi előírásoknak megfelelően, az iskola honlapján. A pedagógiai program felülvizsgálata, módosítási lehetőségei: a program felülvizsgálatára és szükséges módosítására évente kerül sor, minden év június 30-ig. Törvények és rendeletek változása esetén a hatályba lépést követő 30 napon belül kell elvégezni a korrekciót. A fentieken kívül felül kell vizsgálni a programot, ha azt a tantestület 50%-a kéri.

ZÁRADÉK I.

A pedagógiai program érvényességi ideje:

1.

A kollégium 2010.szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját pedagógiai program alapján. 2. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje öt tanévre – azaz 2010. szeptember 1. napjától 2014. augusztus 31. napjáig – szól. II.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata:

A pedagógiai programban meghatározott célok és feladatok megvalósítását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. III.

A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai:

A kollégium pedagógiai programjának módosítását - a nevelőtestület, - a kollégiumi munkaközösség, - a fenntartó kezdeményezheti. A módosítás lehetséges indokai: - a kollégium működési körében változás történik, - jogszabály-változásos esetek, - a nevelőtestület, a szülők, a diákönkormányzat véleménye alapján szükséges a pedagógiai programot módosítani. A pedagógiai programot a kollégiumi nevelőtestület öt évenként felülvizsgálja, szükség esetén előkészíti a módosítást, amelyet egyeztet a fenntartóval, az iskolaszékkel, a szülői munkaközösséggel, valamint a diákönkormányzattal. A vélemények figyelembevételével elkészíti a végleges módosítást. A pedagógiai programot csak a nevelőtestület változtathatja meg a fentebb leírt módon. A változtatási kezdeményezés megtárgyalásának, és a pedagógiai program esetleges változtatásának határideje 3 hónap. Június 15-e és augusztus 15-e között senki sem kezdeményezheti a pedagógiai program módosítását. A változtatáskor, ha nem minden tanulót érint, meg kell határozni az érintettek körét. Lehetőség szerint biztosítani kell a tanulóknak, beiskolázásukkor érvényes feltételek mellett fejezhessék be tanulmányaikat, kollégiumi tagságukat.

150

A pedagógiai program aktuális változatának elfogadását a nevelőtestület minden tagja aláírásával igazolja. Új tagok esetén az aláírás időpontja lehetőség szerint a tanévnyitó kollégiumi értekezlet. A teljes pedagógiai program hozzáférhető mindenki számára az iskola honlapján, illetőleg a kollégiumvezető irodájában. Csepreg, 2013.04.29. Körmendi Péter kollégiumvezető

6. ZÁRÓDOKUMENTUMOK 6.1. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e Pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától a kilencedik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógia program érvényességi ideje határozatlan időre szól. 6.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. • A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2017-2018, tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes - minden fejezetre kiterjedő - felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 6.3. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására: • az iskola igazgatója; • a nevelőtestület bármely tagja; • a nevelők szakmai munkaközösségei; • az iskola fenntartója tehet javaslatot. 2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el. 3. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. 6.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: 151

• az iskola irattárában; • az iskola könyvtárában; • az iskola nevelői szobájában; • a kollégium nevelői szobájában; • az iskola igazgatójánál; • az igazgatóhelyettesnél.

152

6.5. A fenntartó által vállalt többletkötelezettségek 2013. szeptember 1-jétől Ss z.

Támogatás tárgya

1.

Úszásoktatás

2.

Tanulók tanév jutalmazása

3.

Osztálykirándulás

4.

Hagyományos rendezvények, programok

5.

Tanulmányi versenyek

6.

Sportversenyek

7.

EU-s és projektekhez kapcsolódó kötelezettségek

8.

Iskolai rendezvény

A fenntartó által biztosított támogatás felhasználása

Támogatás mértéke Az érettségit adó képzésben részt vevő 9. évfolyamos tanulók számára, 12 alkalommal Tanulónként 200,- Ft az október 1-i tanulólétszám alapján számolva Osztályonként évente egy alkalommal, egy napos osztálykirándulás, osztályonként két kísérő pedagógussal

Előzetes egyeztetés, elszámolás alapján.

Tanulónként 600,- Ft az október 1-i tanulólétszám alapján számolva.

Pályaválasztási Kiállítás és költségei külön egyeztetve

Szükség szerint, a továbbjutás függvényében

Előzetes elszámolás

Szükség szerint, a továbbjutás függvényében

Előre egyeztetés, utólagos elszámolás

Támogatási szerződésben foglalt vállalások támogatása

Megállapodás szerint

Előzetes egyeztetés szerint

Terembérleti díj 25, 50, 75 stb. éves évforduló esetén

A terembérlet összege

Ha nincs a Tankerület más intézményében lehetőség, előzetes egyeztetés

Tanulók szállításának költsége, pályahasználat/belépő díja végi

Megjegyzés

Jutalomkönyv, jutalomtárgy stb. Pedagógusok útiköltsége, ügyeleti díja, egy múzeumbelépő díja pedagógusoknak Pl. projekthét, saját szervezésű versenyek, farsang, Mikulás, pályaorientációval, beiskolázással kapcsolatos rendezvények, diákönkormányzat rendezvényei Közlönyben meghirdetett tanulmányi és művészeti versenyek esetén tanulók utazási költségei, pedagógusok útiköltsége, ügyeleti díja, szállásköltsége (ha van) Diákolimpiai versenyeken a tanulók útiköltsége, pedagógusok útiköltsége, szállásköltsége, ügyeleti díja

egyeztetés,

utólagos

Vásár

utólagos

hazai

jubileumi

153

Véleményezési, egyetértési, jóváhagyási záradék:

154

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETŐ.........................................................................................................................................................1

1.1. TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK..............................................................................................1 1.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI, SZAKMAI HÁTTERE.......................................2 1.3. JOGI STÁTUS...................................................................................................................2 2. NEVELÉSI PROGRAM.....................................................................................................................................3

2.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI......................................................................................................3

2.1.1. Az iskola értékrendje.................................................................................................3 2.1.2. Pedagógiai alapelvek................................................................................................4 2.1.3. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének és alkalmazásának céljai:..................4 2.1.4. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei és eljárásai.................................5 2.1.5. Tanítási-tanulási módszerek.....................................................................................8 2.2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK.............................................8 2.3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK..................................................9 2.4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSI ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT CÉLZÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK..........................................10

2.4.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra...........................................................10 2.4.2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:..................................................................................11 2.4.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:......13 2.4.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:..............13 2.4.5. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:.......................................14 2.4.6. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:................................................................................15 2.4.7. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:......................15

155

2.4.8. Kulcskompetenciák –készség – és képességfejlesztés feladatai, a tanulói tevékenység és tanulásszervezésben......................................................................15 2.5. A MŰKÖDÉS INFRASTRUKTÚRÁJA. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ FELSZERELÉSEK ÉS ESZKÖZÖK JEGYZÉKE ......................................................................18

2. 6. A SZÜLŐK, TANULÓK, PEDAGÓGUSOK ÉS A SZAKMAI SZERVEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI....................................................................................20

2.7. AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM............................................................22 2.8. ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

.............................................................................................................................23

2.9. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI: .....................23 2.10. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

.......................................................................................24

2.10.1. Sajátos nevelési igényű tanulók ..........................................................................25 2.10.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: ......................................................................................................25 2.10.3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: .....25 2.10.4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek ........................................................................................................26 2.11. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI, AZOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE...................................................................................27

2.12. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI......................................................29 2.13. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI........29 3. A HELYI TANTERV........................................................................................................................................31

3.1. A SZAKASZOK SZÁMA, HOSSZA, EGYMÁSRA ÉPÜLÉSÜK ISKOLÁNKBAN......................31 3.2. KÉPZÉSI IRÁNYOK .......................................................................................................32 3.3. ÓRATERVEK.................................................................................................................33 3.3.1.Kifutó képzéseink, melyek 2012. szeptemberében kerültek utoljára beiskolázásra. 34 Közgazdasági szakmacsoportos óratervek.......................................................................34 Kereskedelem-marketing szakmacsoportos óratervek.....................................................37 3.3.2 2013. szeptember elsejétől bevezetésre kerülő képzéseink óraterve.......................38 Informatikai szakközépiskolai ágazat óraterve.................................................................39 Szakiskolai közismereti képzés óraterve (szerszámkészítő és számítógépszerelő, karbantartó)...........................................................................................................40 3.4. TANTÁRGYI TANTERVEK FORRÁSAI.............................................................................41 156

3.5. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

............................................................................................42

3.6. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI..........................................................42 3.7. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJA ELLENŐRZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDSZERE .......................................................................................................................................43 3.8. A TANULÓK MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK ALAPELVEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ......................................................................44

3.9. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI MEGVALÓSÍTÁSA

FELADATOK HELYI

...........................................................................................................47

3.10. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ...................................................................................48 3.11. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI

....................................................................................................................48

3.12. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ................................48 3.13. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI ..............48 3.14. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI......................................................49 3.15. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI SZÁMONKÉRÉS FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI. A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE .....................................................49

3.16. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ...........................................................49 3. 17. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI.................................................................49 4. SZAKMAI PROGRAM....................................................................................................................................56

4.1. JELENLEG ÉRVÉNYBEN LÉVŐ KIFUTÓ KÉPZÉSEINK......................................................56 4.1.1. Gazdasági informatikus .........................................................................................56 4.2. SZOFTVERFEJLESZTŐ ...................................................................................................58 4.3. INTERNETES ALKALMAZÁSFEJLESZTŐ .........................................................................60 4.4. PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ ............................................................................62 4.5. VÁLLALKOZÁSI ÜGYINTÉZŐ ........................................................................................64 4.6 MARKETING- ÉS REKLÁMÜGYINTÉZŐ ..........................................................................66 4.7. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ ............................................................................................68 5. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA..................................................................127

1. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSÉNEK BELSŐ FELTÉTELRENDSZERE..................127 1.1 Személyi feltételek.....................................................................................................127 1.2 Tárgyi feltételek........................................................................................................128 1.3 A működés szervezeti keretei.....................................................................................128

157

2. A KOLLÉGIUM NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEI, FELADATAI.................................129 2.1 Nevelési célkitűzéseink..............................................................................................129 2.2 Nevelési feladataink..................................................................................................130 2.2.1 A tanulás tanítása.............................................................................................................................................130 2.2.2 Az erkölcsi nevelés..........................................................................................................................................131 2.2.3 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés....................................................................................................................131 2.2.4 Állampolgárságra, demokráciára nevelés.........................................................................................................132 2.2.5 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése......................................................................................................132 2.2.6 A családi életre nevelés....................................................................................................................................133 2.2.7 A testi és lelki egészségre nevelés....................................................................................................................133 2.2.8 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség........................................................................................................134 2.2.9 Fenntarthatóság, környezettudatosság..............................................................................................................135 2.2.10 Pályaorientáció...............................................................................................................................................135 2.2.11 Gazdasági és pénzügyi nevelés......................................................................................................................135 2.2.12 Médiatudatosságra nevelés.............................................................................................................................136

3. A KOLLÉGIUMI KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI..................................................................................................................136 3.1 Önkiszolgáló tevékenység.........................................................................................137 3.2 Tanulói önkormányzat..............................................................................................137 3.3 Interperszonális kapcsolatok....................................................................................137 4. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGRENDSZER SZERVEZÉSÉNEK ELVEI........138 4.1 A tanulók életrendjének pedagógiai elvei.................................................................138 4.2 A tanulók tanulásának pedagógiai elvei...................................................................138 4.3 A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei............................................138 4.4 A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei.......................................................138 4.5 A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei.......................................139 4.6 A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei.............................................139 4.7 A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei...........................................139 4.8 A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei........................................139 4.9 A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei....................................139 4.10 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek........................................................139 5. KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE................................................140 5.1 Felkészítő, fejlesztő foglalkozások............................................................................140 5.1.1 Tanulást segítő foglalkozások..........................................................................................................................140 5.1.2 Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások..............................................................................141

6. A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÓ, TEHETSÉGGONDOZÓ ÉS TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSAINAK TERVE.............................................................................143 143 6.1 A felzárkóztatás célja és feladatai............................................................................143 158

6.2 A tehetséggondozás célja és feladatai......................................................................144 6.3 Társadalmi beilleszkedés segítése............................................................................145 7. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK................................145 8. GYERMEK- ÉS IFJUSÁGVÉDELEM.......................................................................146 9. HAGYOMÁNYÁPOLÁS............................................................................................146 10. KAPCSOLATTARTÁS AZ ISKOLÁKKAL ÉS A SZÜLŐI HÁZZAL..................148 10.1 Kapcsolat az iskolákkal..........................................................................................148 10.2 Kapcsolat a szülőkkel..............................................................................................149 11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.........................................................................................................................149 6. ZÁRÓDOKUMENTUMOK...........................................................................................................................151

6.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE........................................................151 6.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA......................................151 6.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA.....................................................................151 6.4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA..........................................151 6.5. A FENNTARTÓ ÁLTAL VÁLLALT TÖBBLETKÖTELEZETTSÉGEK 2013. SZEPTEMBER 1JÉTŐL...........................................................................................................................153

VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI, JÓVÁHAGYÁSI ZÁRADÉK:..............................................154

159

160

161