1. Bankműveletek A bank által nyújtott pénzügyi szolgáltatásokat a bankmérlegre gyakorolt hatás alapján – azaz aszerint, hogy követelést vagy kötelezettséget fejeznek ki, vagy esetleg sem követelést, sem kötelezettséget nem testesítenek meg – három fő csoportba sorolhatjuk:
Passzív bankműveletek, melyek a bank számára kötelezettséget jelentenek, tehát a mérleg forrás oldalát érintik; például számlanyitás, betétgyűjtés, kötvény kibocsátás.
Aktív bankműveletek, amelyek a bank követeléseit testesítik meg, ennek megfelelően az eszköz oldali tényezőket módosítják; például hitelnyújtás, követelések megvásárlása.
Semleges (indifferens) bankműveletek, amelyek esetében az intézményeknek sem joga, sem kötelezettsége nem keletkezik; például pénzforgalom lebonyolítása, vagyonkezelés, tanácsadás.
Az elmúlt évtizedekben a bankok tevékenységi köre – a hagyományos bankműveletek mellett – valamennyi pénzügyi szolgáltatási üzletágra kiterjedt. A pénzügyi piacokon erősödő verseny, valamint a banki tevékenységre vonatkozó szigorú szabályok és törvényi előírások ösztönzőleg hatottak a banki termékfejlesztésre, a szolgáltatási kör bővülésére. Az Egyesült Államokban még az 1970-es években is érvényben volt az ún. Q-szabályozás,1 mely alacsony szinten maximálta az egyes betét típusokra fizethető kamatok nagyságát. Eközben a pénzpiaci kamatlábak vonzották a megtakarításokat, mivel jóval kedvezőbb hozamokkal kecsegtettek. Ráadásul a központi bankok a gazdaságban levő pénz mennyiségének csökkentése (a hitelezési aktivitás, ezen keresztül a fogyasztás visszafogása) érdekében szigorú tartalékolásra kötelezték a bankokat az általuk összegyűjtött megtakarítások után. A kötelező tartalékráta egyes országokban bőven meghaladta a 10 százalékot.2 E restriktív működési környezetben a bankok olyan új termékeket, ún. piaci innovációkat fejlesztettek ki, amelyekre nem vonatkoztak a szigorú előírások, és amelyek piacképes alternatívái lehettek a befektetési és egyéb pénzügyi szolgáltatók által kínált termékeknek. Ötletekért Magyarországon sem kellett a szomszédba menni. Az MNB kezdetben a bankoknál elhelyezett betétekre írt elő tartalékképzési kötelezettséget, ezért a bankok törekedtek a nem betét-jellegű megtakarítási formák kialakítására és „elterjesztésére”. Ilyen új ügylet, „piaci innováció” volt az állampapír visszavásárlási megállapodás, melynek keretében a megtakarítók pénzüket nem betétként helyezték el a bankokban, hanem tulajdonképpen állampapírokat vásároltak a bankoktól, amelyekre a hitelintézet – adott futamidőre vonatkozó – visszavásárlási garanciát vállalt. Miután a jegybank valamennyi forrásra kiterjesztette a tartalék előírásokat, a bankok leányvállalataikon keresztül kötöttek – „háromlábas” – visszavásárlási szerződéseket. A banki szolgáltatás- kínálat bővülését tette lehetővé az informatika fejlődése, melynek révén az egyes tranzakciók felgyorsultak, biztonságosabbá váltak. Emellett – az 1980-as évektől – a piaci verseny erősödésével az ügyfelekért folytatott „küzdelemben” előtérbe került a marketing, mely változatos eszközöket kínált a fogyasztók befolyásolására, megszerzésére és egymástól való elcsábítására; ezen keresztül a jövedelmezőség és a várható hozamok növelésére, valamint a földrajzi terjeszkedésre.3
Teljes eltörlésére 1986-ban került sor. Hazánkban a rendszerváltást követő évtizedben a kötelező tartalékráta értéke 12-17 százalék között mozgott. 3 Forrás: (Madár et.al., 2001) 1 2
A bankok – leányvállalataikon, pénzügyi vállalkozásaikon keresztül – valamennyi pénzügyi szolgáltatási területen jelen vannak: lízing ügyletek, követelés behajtás (faktoring), biztosítások, pénztárak vagyonkezelése stb. A mai bankok – kiterjedt, szerteágazó tevékenységeiknek köszönhetően, ahogy azt az első fejezetben is írtuk – univerzális bankokként működnek.
1.1. Passzív bankműveletek A passzív bankműveletek célja, hogy biztosítsa a bankok számára az ügyfelek hitel- és pénzigényének kielégítéséhez szükséges mennyiségű és összetételű 4 forrásokat. Ennek elsődleges formái a számlanyitás, a betétgyűjtés, a hitelfelvétel és az értékpapír-kibocsátás.
1.1.1. Számlanyitás, betétgyűjtés A banki forrásszerzés (funding) legelterjedtebb módja az ügyfelek számára történő számlanyitás és a megtakarítások betétek formájában történő gyűjtése. A bankszámlák – vagy, ahogy gyakran nevezik folyószámlák – elsődleges funkciója az ügyfél által elhelyezett pénzeszközök kezelése, nyilvántartása. A Polgári törvénykönyv 529. § szerint a bankszámla a számlatulajdonos fizetési megbízásainak harmadik személyek részére, illetve más bankszámlák javára vagy terhére történő teljesítését szolgálja. A bankszámlán belül külön kategóriát képvisel a pénzforgalmi bankszámla, amelyet – a pénzforgalmi jogszabályok5 értelmében – a belföldi jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok kötelesek nyitni és kötelesek pénzforgalmukat e számlán lebonyolítani. A rendelkezés hatálya kiterjed az egyéni vállalkozókra is. A pénzforgalmi számla jellegzetessége, hogy – jogszabály, végrehajtási végzés vagy a számlatulajdonos felhatalmazása alapján – azonnal inkasszálható. Ez azt jelenti, hogy ha a számlatulajdonosnak például adótartozása van, akkor az adóhatóság – az adós külön hozzájárulása nélkül – kezdeményezheti a kötelezett bankszámlájának megterhelését.6 Az azonnali beszedési megbízást tehát a jogosult kezdeményezi saját számlavezető bankján keresztül, ezt követően a bank – miután meggyőződött az azonnali inkasszó benyújtásának jogosságáról – értesíti az adós számlavezető bankját, aki – szintén egy ellenőrzést követően – megterheli ügyfele számláját, majd értesíti az inkasszó tényéről, számlája megterheléséről. A végrehajtó jogosult az azonnali beszedési megbízást közvetlenül az adós számlavezető pénzintézetéhez benyújtani. Ha az egyes bankszámlákhoz kapcsolódó szolgáltatásokat vesszük górcső alá, akkor beszélhetünk – elsősorban vállalkozások esetében – alszámlákról és – elsősorban lakossági ügyfelek esetében – megtakarítási, illetve betétszámláról. Előbbi számlatípusok a meghatározott céllal elkülönített pénzösszegek kezelésére szolgálnak. Utóbbiak lehetőséget
Fontos az igényeknek megfelelő devizanem biztosítása. A 227/2006 (XI. 20.) Kormányrendelet a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről, valamint a 21/2006 (XI. 24.) MNB rendelet a pénzforgalomról. Emellett az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § is megerősíti, hogy a vállalkozások kötelesek tevékenységükkel kapcsolatos pénzforgalmukat külön pénzforgalmi bankszámlán lebonyolítani. 6 Jelenleg a jogszabályok egymásnak ellentmondóan rögzítik, hogy a lakossági bankszámlák inkasszálhatóak-e illetve, hogy mely esetekben és milyen feltételek mellett van lehetőség lakossági bankszámla ellen azonnali beszedési megbízás benyújtására. Kormányzati körökben is komoly vita folyik erről. 4 5
teremtenek a számlatulajdonosok számára, hogy megtakarításaikat kedvezőbb feltételek mellett kössék le.7 A legtöbb bankszámla betétszámlaként is funkcionál. A bankszámlák – a bank és a számlatulajdonos – azonosítását szolgálja a bankszámlaszám, amely jellemzően 3x8 karakterből8 áll. Az első nyolc számjegy az ún. irányítókód, amelynek kezdő három karaktere a számlavezető hitelintézetet, a következő négy karakter pedig annak fiókját jelöli. A nyolcadik számjegy ellenőrző szám. A hitelintézet azonosító kódját a Magyar Nemzeti Bank (MNB) határozza meg. A következő nyolc, illetve tizenhat karakter az ügyfél azonosító. Tizenhat karakter hosszúságú számlaszám esetében a tizenhatodik, míg huszonnégy karakter hosszúságú számsor esetében a huszonnegyedik számjegy szintén ellenőrző szám. Az ellenőrző számok az előttük álló számjegyek ellenőrzésére szolgálnak, képzésüket a 9/2001. MNB rendelkezésben részletezett algoritmus szerint kell elvégezni. A nemzetközi bankszámlaszám (International Bank Account Number – IBAN) huszonnyolc alfanumerikus karaktert tartalmazó számsor, amely az egyéni bankszámlaszám alapján képezhető, megadása a nemzetközi fizetési forgalomban szükséges. A nemzetközi bankszámlaszám első két karaktere az ISO 3166 szabvány szerinti országkód, ez Magyarország esetében a HU. A harmadik és a negyedik karakter ellenőrző szám, melynek képzéséről az Európai Banki Szabványügyi Bizottság (European Committee for Banking Standards – ECBS) rendelkezik. E négy karaktert követi a belföldi pénzforgalomban használatos számlaszám. Amennyiben ez tizenhat számjegyű, akkor az utolsó nyolc karaktert nullával kell helyettesíteni. Adott bankszámla csak egyfajta devizanemben vezethető. Ez nem azt jelenti, hogy a forint alapú számláink nem használhatók külföldön; csupán annyit jelent, hogy a nemzetközi fizetési forgalomban számlavezető bankunk az általa meghatározott árfolyamokat – és esetleg konverziós díjakat – számítja fel az egyes tranzakcióink esetében. Nem kell számolnunk az átváltási jutalékokkal és az árfolyammal abban az esetben, ha devizaszámlánk van, és az adott devizában bonyolítunk le fizetési műveleteket. A hazai gyakorlatban a forintszámla után leggyakrabban euró- és dollár alapú számlákkal találkozhatunk. A számlanyitást talán egy kicsit kakukktojásnak érezhetjük a forrásgyűjtés (passzív banktevékenység) szempontjából, azonban ez nem így van. Elegendő a látra szóló betétek állományát megnézni (2.1. ábra), mely a bank kihelyezéseinek egy viszonylag stabil alapját képezi. E folyamatosan rendelkezésre álló „mag” alkalmas arra, hogy a bank rövid lejáratú, ugyanakkor jövedelmet termelő kihelyezésekké alakítsa át: állampapírok, rövid lejáratú hitelek stb. Az alábbi ábra a hazai bankszektor forrásállományát – ezen beül a látra szóló és a lekötött betétek arányát – mutatja. 9
Több bank kínál akár lekötés nélkül is – a standard látra szóló kamatoknál – magasabb hozamot nyújtó, bankszámlához kacsolódó megtakarítási számlákat. 8 Magyarországon az OTP Bank Nyrt. bankszámlaszámai 2x8 karakterből állnak. 9 A nagybankok csoportjába 2007-ben 7 intézmény (OTP, K&H, CIB, Raiffeisen, UniCredit, MKB és Erste), a középbankok csoportjába 11, a kisbankok közé 15, míg a szakosított hitelintézetek közé 5 intézmény (OTP Jelzálogbank, FHB Földhitel- és Jelzálogbank, UniCredit Jelzálogbank, Fundamenta-Lakáskassza Lakástakarékpénztár és OTP Lakástakarékpénztár) tartozik. 2008-ban mind a bankok száma és elnevezése, mind az egyes csoportok tartalma tekintetében változások történtek. (A Budapest Bank Nyrt. is nagybank lett.) Forrás: www.pszaf.hu 7
1.1. ábra: Betétek aránya a forrásállományon belül 2007. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Nagybankok
Középbankok
Kisbankok
Látra szóló betétállomány
Szakosítottak
Lekötött betétek
Bankszektor összesen
Egyéb
Forrás: www.pszaf.hu Polgári törvénykönyv értelmezése szerint betétnek nevezünk minden olyan pénzösszeget, amelyet egy hitelintézetnél – többnyire kamatfizetés ellenében – helyezünk el. Ebben az értelmezésben a bankszámla pozitív egyenlege is betétnek minősül. Betétet kizárólag hitelintézet gyűjthet. A pénzmosás megelőzése és megakadályozása érdekében tett lépések következménye, hogy Magyarországon 2001. december 19-től hitelintézetnél csak névre szóló betét helyezhető el. Bankszámla hiányában lehetőség van ún. könyves betét elhelyezésére, ekkor az elhelyezésről kiállított betéti okirat azonosítja a megtakarítás tulajdonosát. A betétek számos szempont szerint csoportosíthatók. A lekötés módját tekintve beszélhetünk:
látra szóló betétről, melyhez bármikor hozzáférhet a tulajdonosa, így értelemszerűen kisebb kamatot fizet az intézmény az ilyen típusú betétekre;
határidős vagy lekötött betétről, melynek lejárati idő előtti felmondása kamatkonzekvenciákkal, azaz a kamat – akár teljes – elvesztésével jár;
átmeneti kategóriát képvisel az ún. felmondásos betét, mely a látraszóló betétekhez képest magasabb hozamot kínál; a lekötés időtartama alatt bármikor felmondható, azonban a felmondást követően a betétszerződésben meghatározott idő (jellemzően 3, 5 nap 1 vagy 2 hét, illetve egy hónap) elteltével vehető csak fel.10
A felmondásos betétek előnye a lekötött betétekkel szemben, hogy a felmondási időt követően kamatvesztés nélkül felvehetők, azaz likvidebbek. A felmondásos betétekre ígért kamat alacsonyabb, mint a határidős betétekre fizetett hozam, ugyanakkor a látra szóló – általában 0,5 százalék körüli – kamatoknál mégiscsak kedvezőbb. A felmondásos betétek a hazai gyakorlatban nem igazán terjedtek el. 10
A lekötés időtartama tekintetében megkülönböztetünk
rövid – éven belüli lejáratú,
közép – egy és öt év közötti futamidejű és
hosszú – öt évet meghaladó futamidejű
betéteket. Az utóbbi két csoport – a közép és a hosszú lejáratú betétek – között gyakran nem teszünk különbséget, vagyis az éven túli lejáratú betéteket hosszú távra lekötött megtakarításokként kezeljük. A különféle betétek kamata függ a megtakarítás nagyságától és a lekötés időtartamától. Ennek megfelelően találkozhatunk sávos és lépcsős (küszöbös) kamatozással. A sávos kamatozás esetében a kamat mértéke összeghatáronként változik, míg a lépcsős kamatozás esetében az egyes összeghatárokra megadott kamat a teljes összegre vonatkozik. A fentiek szemléltetésére nézzük meg az alábbi egyszerű példát! Egy bank a következő ajánlatot teszi: 1.000.000 forint feletti betételhelyezés esetén 10 százalék kamatot fizet a nála elhelyezett betétekre. Ha ezt a lépcsős kamatozás elvei szerint teszi, akkor 2.500.000 forint elhelyezése esetén a teljes összegre 10 százalékos kamatot fizet az intézmény; ha azonban a sávos kamatozás szerint számol, akkor csak az egy millió forinton felüli másfél millió forintra fizet 10 százalék hozamot. A bankok különböző típusú, elnevezésű és más-más feltételekkel kamatozó betétei közötti eligazodást segíti a – 41/1997. (III. 5.) Kormányrendelet11 alapján kalkulált – Egységesített Betéti Kamatláb Mutató, az ún. EBKM, amelynek segítségével megismerhető az elhelyezett betétösszeg után – a különböző jogcímeken levont jutalékokkal és díjakkal csökkentett – ténylegesen kifizetendő éves hozam. Az egységesített éves betéti kamat vetítési alapja 365 nap, vagyis egy teljes év. Technikai okokból a bankok olykor 360 napra vetítik az éves kamatot. Ennek következtében a 365 nap elteltével realizált hozam magasabb, mint azt az éves – tehát a 360 napra kalkulált – kamatláb alapján a betét tulajdonosa várta volna. Előfordulhat az is, hogy az egy évre lekötött betét kamatait negyedévente jóváírják, majd ezt követően a kamattal növelt összeg kamatozik tovább, tehát az EBKM ebben az esetben is meghaladja az éves kamatlábat. Természetesen az ellenkező esetre – tehát amikor az EBKM alacsonyabb az éves kamatlábnál – is van példa. Vannak olyan hitelintézetek ugyanis, amelyek a betét kezeléséért vagy más jogcímen jutalékot számítanak fel, ezt a költséget az EBKM-nek tartalmaznia kell, így az alacsonyabb lesz az éves kamatlábnál. Az EBKM-et minden hitelintézet köteles kiszámítani, és erről ügyfeleit tájékoztatni. E mutató segítségével összehasonlíthatóvá vállnak az egyes hitelintézetek által kínált betéti konstrukciók. A következő ábra a háztartások forint betéteire fizetett átlagos évesített kamatlábakat mutatja be a 2003. január és 2008. december közötti időszakban.
41/1997. (III.5) Kormányrendelet a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről. 11
1.2. ábra: Háztartások forintbetéteire fizetett átlagos évesített kamatlábak 14,00 12,00
százalék
10,00 8,00 6,00 4,00 2,00
Éven belül lekötött
2008. október
2008. július
2008. április
2008. január
2007. október
2007. július
2007. április
2007. január
2006. október
2006. július
2006. április
2006. január
2005. október
2005. július
2005. április
2005. január
2004. október
2004. július
2004. április
2004. január
2003. október
2003. július
2003. április
2003. január
0,00
Éven túl lekötött
Forrás: www.mnb.hu Magyarországon 1993 óta működik az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), amely – a hitelintézet fizetésképtelensége, azaz a betétek befagyása esetén – garantálja a tagintézményeinél elhelyezett betétek visszafizetését; személyenként és intézményenként tizenhárom millió forintig12. A biztosítás – az értékhatáron belül – vonatkozik a tőkerész mellett a még nem tőkésített/jóváírt kamatokra is. A betétbiztosítás a forintbetétek mellett kiterjed a devizabetétekre is. Hazánkban csak olyan hitelintézet gyűjthet betétet, amely tagja a betétbiztosítási rendszernek. A betétbiztosítás feltételei, sajátosságai 2008. október 15-ét követően jelentősen megváltoztak a hazánkat is érintő pénzügyi válság következtében.13 A kártalanítás felső összeghatárát a korábbi 6 millió forintról 13 millió forintra növelték és eltörölték az ún. betétbiztosítási önrészt. Az önrész azt jelentette, hogy az OBA egy millió forintig garantálta a teljes összeg megtérítését, azonban az egy millió forint feletti betétrész csupán 90 százalékára vállalt garanciát. Jelenleg 100.000 eurónak megfelelő forintösszeg (MNB deviza középárfolyamon számolva) a biztosítás felső összeghatára.
A betétek befagyásáról beszélünk, ha a hitelintézet 5 munkanapon belül nem képes eleget tenni betétesei jogos követeléseinek. A betétbiztosítás a magánszemélyek mellett a gazdasági társaságokra is vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy ha például egy betéti társaság (Bt) tulajdonosa vállalkozása pénzét és háztartása megtakarításait ugyanannál a hitelintézetnél vezetett számlákon tartja, akkor az adott intézmény fizetésképtelensége esetén kártalanítási igénye mind vállalkozóként, mind magánszemélyként jogos lenne egyenként maximum 13 millió forint értékhatárig. Érdekesség, hogy az egyéni vállalkozó jogilag nem minősül gazdasági társaságnak, így adott személy háztartásának és egyéni vállalkozásának számlái és betétei ugyanazon személy betéteinek minősülnek. 13 A hazai változtatások a betétbiztosításról rendelkező Európai Uniós direktíva (94/19 EK irányelv) módosítása alapján zajlottak. E direktívában foglalt korábbi 20.000 eurós kártalanítási összeghatárt ugyanis 50.000 euróra növelték. 12
Több bank ajánl ún. kombinált megtakarítási lehetőségeket, melyek lényege, hogy az ügyfél által elhelyezni kívánt pénzösszeg egy részét – rendszerint a felét – betétként kezelik, míg a megtakarítás másik részét jellemzően a bank által kínált valamilyen befektetési alapba fektetik. A betétösszegre a meghirdetett kamatot fizetik, a befektetési alapban lévő pénzre pedig az alap hozamát.14 A befektetéssel kombinált betételhelyezés általában kiemelkedő hozamot (betéti kamatot) ígér a megtakarítóknak, azonban jellemzően csak néhány (3-6) hónapos futamidőre és csak különböző feltételek teljesítése esetén. Ilyen feltétel például az aktív számla- vagy bankkártya használat, vagy a jóváírások havi minimális összege. E konstrukciók másik felét a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek képezik. A jogszabályok értelmében befektetési alapot kizárólag befektetési alapkezelők hozhatnak létre, ennek következtében valamennyi hazai bank saját alapkezelő társasággal rendelkezik. A befektetési alapok előre meghatározott és közzétett befektetési stratégia mentén fektetik be az általuk összegyűjtött vagyontömeget, megtakarításokat. A befektetési stratégiában részletesen meghatározzák, hogy az egyes pénzügyi eszközök, értékpapírok a portfólió minimum vagy maximum mekkora hányadát teszik ki. Befektetési stratégia alapján – a teljesség igénye nélkül – a következő alap típusokról beszélhetünk:
Likviditási alap – jellemzően 3 hónapnál rövidebb hátralevő futamidejű állampapírokat, bankbetétet és készpénzt tartalmaz, ennek megfelelően kisebb kockázatot testesít meg és alacsonyabb hozamot ígér a többi alaphoz képest.
Pénzpiaci alap – egy évnél rövidebb hátralevő futamidejű állampapírokat, bankbetétet és készpénzt tartalmaz.
Kötvény alap – zömében egy évnél hosszabb futamidejű vállalati- és államkötvényeket tartalmaz. (Az ún. rövid kötvényalap 1-3 év közötti futamidejű, míg az ún. hosszú kötvény alap 3 évnél hosszabb lejáratú kötvényeket tartalmaz.)
Részvény alap – részvényeket tartalmaz elsősorban. (A részvénytúlsúlyos alapban minimum 70 százalék, a tiszta részvényalapban legalább 90 százalék a részvények aránya.)
Garantált alapok – tőke és/vagy hozamgaranciát ígérő alapok.
Ingatlan alapok – ingatlanokba fektetik az összegyűjtött megtakarításokat, hozamuk elsősorban azok bérbeadásából és értékesítéséből származik.
Az alapok megkülönböztethetők a jegyek visszaválthatósága/likviditása szerint is. Ez alapján beszélhetünk nyílt végű és zárt végű alapokról. Előbbi típus esetén, a futamidő során (ha van) bármikor visszaválthatók a befektetési jegyek; míg a zárt végű alapok esetében erre nincs lehetőség, ez egyben azt is jelenti, hogy a zárt végű alapok határozott futamidőre hozhatók létre. A csoportosítási szempontok tárháza széles, ugyanakkor nem célunk részleteiben bemutatni, megismerni a befektetési alapok működésének részleteit.
A befektetési alapokra a BEVA (Befektető Védelmi Alap) garanciája vonatkozik, mely – az OBA korábbi feltételeihez hasonlóan – befektetőnként és összevontan hatmillió forintig nyújt garanciát, oly módon, hogy az egymillió forint feletti összeg 90 százalékát téríti csak meg (befektetői önrész). 14
A „dióhéjban összefoglalt” megtakarítási formák elsődleges célcsoportja a háztartások, de természetesen a bankok vállalati ügyfeleik részére is kínálnak – jellemzően rövid távú – befektetési alternatívákat.
1.1.2. Értékpapírok kibocsátása A Hpt. rendelkezései értelmében a bankok nyilvános forrásgyűjtés céljából – a betétgyűjtési tevékenység mellett – csak kötvények és letéti jegyek formájában bocsáthatnak ki értékpapírokat. A hazai gyakorlatban a letéti jegyek – mint forrásgyűjtési eszközök – aránya elenyésző mértékű. A bankok által tőzsdei forgalomba bevezetett értékpapírok között megtalálhatók a záloglevelek, melyek nem forrásgyűjtési célokat szolgálnak, hanem hosszú lejáratú hitelek fedezeteire – jellemzően ingatlan és föld fedezetekre – vonatkozó zálogjogi bejegyzés alapján kerülnek kibocsátásra.15 Emellett – szintén nem forrásgyűjtési céllal, hanem – a saját tőke állomány növelése, illetve a fizetőképesség javítása érdekében sor kerülhet új részvények kibocsátására. A részvény és kötvény között az alapvető különbség az, hogy a részvények a kibocsátó intézmény jegyzett tőkéjét fejezik ki, míg a kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvények esetében a kibocsátó (az adós) kötelezettséget vállal arra, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget, annak előre meghatározott kamatait és egyéb jutalékait, valamint a vállalt egyéb szolgáltatásokat16 a kötvény jogosultjának (a hitelezőnek) a meghatározott időben és formában megfizeti, illetve teljesíti. A részvény tagsági (közgyűlésen való részvétel, szavazati jog) és/vagy vagyoni jogokat (osztalék) testesít meg. A részvény tulajdonosa, a részvényes nem hitelezi a kibocsátó intézményt, hanem „véglegesen” – az értékpapír tovább-értékesítéséig – pénzt fektet a vállalkozásba; és a kibocsátó sem vállal visszafizetési kötelezettséget a befektetőnek, sőt a bank csődje esetén a részvényesek követelései hátrasorolódnak. A letéti jegy olyan hitelviszonyt megtestesítő, névre szóló, átruházható értékpapír, melynek maximális futamideje 3 év. A kötvénnyel szemben a letéti jegy tulajdonosának kibocsátóval szembeni követelése – a lejáratot követő – 10 éven belül elévül.17 A részvények kibocsátásának jelentősége a tőkeemelés kapcsán mutatkozik meg. Új részvények kibocsáthatók névértéken, illetve a feletti vagy az alatti értéken. A névértéken aluli árfolyamon történő részvény kibocsátás több országban nem engedélyezett és csak ritkán, általában a bank helyzetének, fizetőképességének romlása – csőd közeli állapot – esetén kerül sor erre a változatra. A bank saját tőkéje nem csupán a jegyzett tőke emelésével, tehát új részvények kibocsátásával növelhető, hanem a tartalékok és az alárendelt kölcsöntőke emelésén keresztül is.18
Elsősorban a mezőgazdaság és az építőipar tartós hiteligényének kielégítésében terjedt el. Ide sorolhatók például az ún. átváltható kötvények, melyeket tulajdonosaik számára meghatározott idő elteltével a kibocsátó intézmény hasonló névértékű részvényekre vált át. 17 Kötvényen alapuló követelés a kibocsátóval szemben nem évül el. 18 A banktőke felépítéséről a 3. fejezetben lesz bővebben szó. 15 16
1.1.3. Hitelfelvétel A banki hitelfelvétel két leggyakoribb formája a jegybanki és a bankközi piaci hitelfelvétel. A jegybanki hitelfelvétel, azaz a refinanszírozási hitelek lehetnek:19
Forrás kiegészítő hitelek – melyek igénybevételére különleges esetekben kerül sor, amikor egy intézménynek fizetőképességi problémái, illetve a saját tőke megfelelő szintjének biztosításával kapcsolatos gondjai vannak; például privatizáció előtt.
A banktevékenység bővülésével együtt járó, azaz pénzteremtő hitelek – a bank ügyfelei növekvő hiteligénye, illetve kedvező gazdasági kilátások miatt „kényszerül” pótlólagos források bevonására.
A jegybank által preferált területek hitelezése és a nemzetközi forrásokat közvetítő hitelek – melyek általában egy meghatározott gazdasági területre irányulnak, vagyis csak bizonyos feltételekkel használhatók fel (meghatározott ágazatok számára folyósíthatók majd hitelként) ezért gyakran kedvezményes kondíciókkal párosulnak (kamatláb, futamidő stb.).
A bankközi piac jelentősége a likviditási problémák áthidalása és a fölös likviditás lekötése kapcsán játszik kiemelkedő szerepet.20 A bankközi piacokon a nagyon rövid lejáratú kihelyezések dominálnak: az egy napos és egy hetes lejáratok gyakoriak. A budapesti bankközi ajánlott forint kamatláb, a BUBOR (Budapest Interbank Offered Rate), a bankközi pénzpiacokon legnagyobb forgalmat lebonyolító bankok által egymással szemben alkalmazott kamatlábak alapján kerül meghatározásra.21 A BUBOR-t gyakran alkalmazzák forint alapú, változó kamatozású hitelek referencia kamatlábaként (például 3 havi BUBOR + 1 %). A lenti ábra az egynapos (O/N) és a 3 havi bankközi kamatlábakat (BUBOR) mutatja. A bankközi kamatlábak jól tükrözik a piaci szereplők információit és várakozásait, ezért a rövidebb időtáv esetében a görbe sokkal volatilisebb (nagyobb ingadozásokat mutat), mint a hosszabb lejáratokra vonatkozóan. Nagyon szembetűnő például a jegybank 2008. október 22-i kamatdöntésének hatása, amikor a korábbi 8,5 százalékról 11, 5 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot.
Forrás: (Huszti, 2002) Likviditási hiány kiküszöbölésével bővebben a 4. fejezet foglalkozik. 21 Viszonylag gyakran alkalmazott referencia kamatláb az EURIBOR (Euro Interbank Offered Rate) és a LIBOR (London Interbank Offered Rate). Az EURIBOR értékét a 64 legfontosabb európai bank által a bankközi piacokon – az euróban denominált hitelek esetében – alkalmazott kamatlábai alapján a Reuters ügynökség számolja ki és teszi közzé. A LIBOR a londoni bankközi piacon alkalmazott kamatlábak alapján közzétett referencia kamatláb, amely vonatkozhat – többek között – az amerikai dollárra, a jenre és a svájci frankra. 19 20
1.3. ábra: A BUBOR alakulása 14,00 12,00
százalék
10,00 8,00 6,00 4,00 2,00
O/N bankközi
09.01.03
08.11.03
08.09.03
08.07.03
08.05.03
08.03.03
08.01.03
07.11.03
07.09.03
07.07.03
07.05.03
07.03.03
07.01.03
06.11.03
06.09.03
06.07.03
06.05.03
06.03.03
06.01.03
05.11.03
05.09.03
05.07.03
05.05.03
05.03.03
05.01.03
0,00
3hónap
Forrás: www.mnb.hu
1.2. Aktív bankműveletek Az aktív bankműveletek keretében az intézmények a forrásgyűjtés eredményeként megszerzett pénzeszközeiket konvertálják különböző kihelyezésekké, követelésekké. A legfontosabb aktív banktevékenység a hitelezés, emellett kiemelkedő súlyt képvisel a pénzügyi lízing, a követelésbehajtás és a különböző értékpapírügyletek, befektetések.
1.2.1. Hitelnyújtás A napi szóhasználatunkban gyakran szinonimaként használjuk a kölcsön és hitel elnevezéseket, azonban a Hpt. 2. számú melléklete értelmében e két ügylet nem teljesen fedi egymást. Míg a kölcsön – a kölcsönszerződés alapján – egy adott nagyságú pénzösszeg rendelkezésre bocsátását foglalja magában; a hitel – a hitelszerződés alapján – egy meghatározott keretösszeg, hitelkeret rendelkezésre tartását és a hitelintézet e hitelkeret jövőbeni folyósítására – azaz a kölcsönszerződés megkötésére – vonatkozó kötelezettségvállalását foglalja magában. A következőkben nem hangsúlyozzuk e két fogalom közötti különbséget. A hitelezés során a bank a megtakarítók pénzét a forrást keresők rendelkezésére bocsátja, meghatározott díj – kamat – fejében. A hitelek többféle szempont szerint csoportosíthatók.
Lejárat szerint beszélhetünk rövid (éven belüli), közép (1-5 év közötti futamidejű) és hosszú (5 éven túli) lejáratú hitelekről. A bank transzformációs szerepéből kiindulva a közép- és hosszú lejáratú kihelyezések vannak túlsúlyban. A bankok hitel-portfoliójukat a hitelezett csoportok szerint is felbontják, ez alapján beszélhetünk lakossági, vállalati, bankközi és költségvetési/önkormányzati hitelekről.22 A vállalati hitelek két nagy csoportja a beruházási- és a forgóeszköz finanszírozási hitelek. Míg az előbbiek a közép- és hosszú lejáratú hitelek csoportjába tartoznak, addig az utóbbiak elsősorban a kiadások és a bevételek jelentkezésének időbeli eltéréseiből eredő átmeneti pénzhiány kiküszöbölésére szolgálnak, tehát jellemzően rövid lejáratúak. A vállalati hitelek között speciális szerepe van a projektfinanszírozásnak, illetve a szindikált hitelezésnek. Az MFB Bank Zrt. Meghatározása szerint: „Projektfinanszírozásnak minősül minden olyan összetett kockázatvállalás, amely egy már működő társaság tevékenységéhez kapcsolódó új beruházás megvalósítását finanszírozza, úgy, hogy az a könyveiben – auditálható módon – elkülönítve jelenik meg; ide tartozik továbbá minden olyan társasággal (projekttársaság) szemben történő kockázatvállalás, amelyet valamely új stratégiai jellegű beruházás (projekt) megvalósítása céljából alapítottak.” A projektfinanszírozás több száz milliós (200-500 millió forint feletti) beruházások finanszírozását jelenti, mely megvalósulhat egyetlen intézmény támogatásával és több intézmény, bank társulása (szindikálás) révén is.23 A beruházási hitelek és különösen a projektfinanszírozás esetén a hiteligény elbírálásának elsődleges szempontja a létrehozandó létesítmény, beruházás megtérülése és jövőbeni jövedelemtermelő képessége (pénzáramai). Ennek megfelelően ezen ügyletek kamat- és jutalék kondícióit a projektek kockázata határozza meg. E hitelek, finanszírozási formák esetében jellemző, hogy a hiteleket néhány év (1-3) türelmi idővel nyújtják, azaz a hitel felvételét követően nem kell egyből megkezdeni a törlesztést. A lakossági hitelek leggyakoribb formái az ingatlanfedezetű lakás- és építési hitelek, valamint a fogyasztási hitelek. A fogyasztási hitelek a háztartások számára kínált termékek és szolgáltatások megvásárlásához nyújtanak segítséget. Az MNB a felhasználás célja szerint négy csoportot különböztet meg: személyi hitelek, szabad felhasználású jelzálog alapú, valamint gépjármű vásárlási és áruvásárlási hitelek. A lakossági hitelezésben az utóbbi években megjelentek a kombinált hitelkonstrukciók, amelyek között leginkább a különböző típusú – kockázati (hitelfedezeti), vegyes és unit linked24 – életbiztosítással egybekötött lakáshitelek terjedtek el. E konstrukciók jellemzően a hitelek előtörlesztését szolgálják, illetve pótlólagos fedezetet is jelenthetnek. Sok esetben a biztosítási szerződés kedvezményezettje a hitelnyújtó hitelintézet, azaz az adós elhalálozása esetén a biztosító kifizeti az ügyfél bankkal szemben fennálló tartozását. Mind a vállalati, mind a lakossági hitelek között gyakran találkozhatunk az átmeneti (kész)pénzzavarok áthidalását segítő folyószámlahitelekkel. E konstrukció lényegében a bankszámlához kapcsolódó egyedileg megállapított hitelkeretet takar, amely jellemzően rulírozó jellegű, azaz a feltöltött hitelkeret a futamidő végéig ismételten, többször felhasználható. Gyakran találkozhatunk olyan csoportosításokkal, elemzésekkel, amelyek háztartási és vállalati hiteleket említenek. Az előbbi csoport jellemzően magában foglalja a lakosság mellett az egyéni vállalkozókat is. 23 A projektfinanszírozás fő területei: energiaszektor, telekommunikáció, infrastruktúra, kereskedelmi és lakóingatlanok építése stb. 24 A kockázati életbiztosítás egy egyszerű hitelfedezetet jelent, amelynek célja lehet, hogy az adós halála esetén a hátramaradottak ne örököljék a tartozást. A vegyes életbiztosítás vagy az adós halála estén, vagy a lejáratkor fizet és az ekkor kapott összeg felhasználható a hitel törlesztésére. A unit-linked életbiztosítás annyiban tér el a vegyes életbiztosítástól, hogy a lejárati összeg itt nincs előre meghatározva. Ugyanis az ügyfél a befizetései sorsáról maga dönt: a biztosító által kínált eszközalapokba – tetszése, kockázatviselési hajlandósága szerinti összetételben – helyezheti el megtakarítását. E biztosítási formák természetesen önállóan is igénybe vehetők. 22
A forint árfolyamának utóbbi időben tapasztalható gyengülése kapcsán sok szó esik a deviza alapú hitelek havi törlesztő részleteinek jelentős mértékű növekedéséről. Abban az esetben, ha deviza alapú hitel mellett döntünk, a hitel összegét nem devizában, hanem a forint és az adott fizetőeszköz közötti deviza vételi árfolyamnak megfelelően forintban kapjuk meg. Ezzel a folyósítás pillanatában adott összegű, devizában fennálló tartozásunk keletkezett, amelyet a futamidő során az adott deviza kamatszintjének megfelelően és a hitelnyújtó bank által alkalmazott deviza eladási árfolyam alapján törlesztünk.25 Tegyük fel, hogy 250 forint/euró vételi árfolyam mellett vettünk fel 1 millió forintos hitelt, 1 éves futamidőre. Az induló kamatláb 5 %, a kamatperiódus 3 hónap (3 havonta változó kamatláb). Ekkor a folyósítás pillanatában 4.000 eurónak megfelelő tőketartozásunk keletkezett. Ha a havi törlesztő részlet az első három hónapban 350 euró, akkor 255 forintos eladási árfolyammal számolva 89.250 forintot fizetünk. Ha ez az eladási árfolyam a következő hónapban a forint gyengülése következtében 10 százalékkal emelkedik (280, 5), akkor a havi törlesztési kötelezettségünk is emelkedni fog (350 x 280,5 = 98.175 forintra). Ha a következő hónapra a forint nem gyengül, hanem erősödik 10 százalékkal (229,5), akkor a havi törlesztő részlet csökkenni fog (350 x 229,5 = 80.325 forintra). Tehát a hazai valuta erősödése kedvező, míg annak gyengülése kedvezőtlen változást jelent a devizában eladósodottak számára. Természetesen 3 hónap elteltével nem csak az árfolyam változása, hanem a kamatszint módosulása és országunk kockázati megítélése (országkockázati felár) is befolyásolja a törlesztő részletek nagyságát. Jelenleg a hazai bankszektor által folyósított hitelek több mint fele valamilyen deviza alapú hitel. A leginkább szembetűnő változás, hogy a hazai lakosság körében – mind a lakás- és építési-, mind a fogyasztási hitelek tekintetében – 2003 óta rohamosan terjedtek el a külföldi fizetőeszközben denominált hitelek.26 Az egyes hitelek közötti eligazodást segíti – az EBKM kapcsán már említett – 41/1997. Kormányrendelet, mely a hitelintézetek számára előírja a három hónapnál hosszabb futamidejű hitelek esetében a teljes hiteldíj mutató (THM) kiszámítását és közzétételét. A teljes hiteldíj magában foglalja a hitelhez kapcsolódó valamennyi kamat-, díj- és jutalék jellegű kiadást, amelyeket a hitelfelvevő a tőkeösszeg fizetésén felül fizet. Ennek megfelelően a THM tartalmazza többek között
az éves kamatlábat,
az egyszeri és a rendszeresen fizetendő kezelési költségeket,
a hitelbírálati díjat,
a fedezetértékelési díjat,
lakáshitelek esetében az értékbecslő díját és
deviza alapú hitelek esetében a hitelfolyósításkor számított deviza vételi, illetve a hitel törlesztésének alapját képező deviza eladási árfolyam közötti különbséget; valamint az átváltási (konverziós) díjat.
Természetesen a vételi árfolyam alacsonyabb az eladási árfolyamnál. Folyósításkor a bank úgy tekinti, mintha devizát vásárolna az ügyféltől, törlesztéskor pedig, mintha devizát adna el az adósnak. 26 Arányuk jelenleg majdnem 70 %. Forrás: http://www.pszaf.hu/jelentesek_statisztikak 25
A hiteldíjba nem számít bele
a prolongálási kérelem díja,
a késedelmi kamatok,
az egyéb nem teljesítés miatti bírságok,
a biztosítási és garancia díjak és
az átutalási díjak.
Az alábbi ábra a nem pénzügyi szektor (mezőgazdaság, feldolgozóipar, építőipar, kereskedelem stb.) által az egyes hónapokban felvett hitelek nagyságát és azok átlagos éves kamatlábát mutatja. 1.4. ábra: A nem pénzügyi szektornak a tárgyhónapban nyújtott forint hitelek átlagállománya és azok átlagkamatlábai
1200,0
16 14
1000,0 800,0
10
600,0
8
százalék
milliárd forint
12
6
400,0
4 200,0
2
Hitel összeg (Mrd ft)
2008. január
2007. október
2007. július
2007. április
2007. január
2006. október
2006. július
2006. április
2006. január
2005. október
2005. július
2005. április
2005. január
2004. október
2004. július
2004. április
2004. január
2003. október
2003. július
2003. április
0
2003. január
0,0
Átlag kamatláb
Forrás: www.mnb.hu A hitelezés egy összetett, több lépcsős folyamat, mely nem ér véget a hitel folyósításával. 27 A hitel folyósítását követő monitoring tevékenység, valamint a hitelbiztosítékok értékelése ugyanolyan fontos feladatok, mint a hitelkérelem benyújtása, befogadása és elbírálása. A hitelezés első lépése a hiteligény és a bank hitelkínálatának összekapcsolása, vagyis a potenciális ügyfelek igényeit leginkább kielégítő hiteltermék megtalálása és kiválasztása.28 Ezt követően kerül sor a hitelkérelem benyújtására. A hitelkérelemnek tartalmaznia kell minden az ügyfél pénzügyi-jövedelmi helyzetére, múltbeli gazdálkodására és jövőbeni Forrás: (Baka et. al., 2003) alapján Az egyes hiteltermékek az igényelhető hitelösszeg, a futamidő, a rendelkezésre tartás, a kamat, a járulékos költségek, a kiegészítő szolgáltatások tekintetében nagyon eltérőek lehetnek. 27 28
terveire vonatkozó információt. Emellett az igényelt hitellel és a hitelcéllal kapcsolatos adatok is kulcsfontosságúak. Egy-egy hiteligénylés több tíz oldal terjedelmű is lehet, ezen kívül a bankok által bekért igazolások, dokumentumok is szerves részei az igénylésnek. Háztartások esetében a jövedelemigazolás, a közüzemi díjak befizetését igazoló számlamásolatok, lakáshitel esetén a tulajdoni lap alapvető mellékletei a hitelkérelemnek. Vállalatok hitelkérelmének kötelező kellékei az éves beszámolók, az APEH igazolások, a cég létezését igazoló okiratok, a pénzügyi tervek; állótőke-finanszírozás esetén a beruházás kivitelezésének ütemezése, a költségterv, a megtérülés tervezése és az egyéb kalkulációk. A fedezetek létét igazoló és értékbecslési dokumentumok mellett a bankok gyakran helyszíni szemle keretében saját maguk győződnek meg a hitelbiztosítékok megfelelőségéről. A vállalatok gyakran invitálják meg a bank vezető munkatársait gyárlátogatásokra, bemutatókra, mintegy ösztönzőként a hiteligény kedvező elbírálásához és a hitel kedvező árazásához. A referenciák is hasonló célokat szolgálnak. A dokumentumok benyújtását követően kerül sor a hitelkockázat elemzésre, mely a lakossági ügyfelek esetében – a nagy ügyfélszám és az egyenként nem túl jelentős összegek miatt – standardizált folyamat; míg a vállalati ügyfelek esetében egyedi, komplex csődkockázat elemzést végeznek. Az igénylők által benyújtott hitelkérelmek a hitel összegének, futamidejének és típusának függvényében a megfelelő döntési szintekhez, ún. cenzúra bizottságokhoz kerülnek elbírálásra. Az egyes bizottságok a hitelkérelem alapján összeállított hitel-előterjesztést kapják meg, mely az ügyfél, a finanszírozandó „projekt” és az ügylet alapadatai mellett tartalmazza a kapcsolódó kockázatok bemutatását, az ügyfél- és adósminősítés, valamint a fedezetértékelés eredményét, és ezek alapján egy javaslatot a hitel megítélésére vonatkozóan.29 Ha a hitel elbírálása pozitív, akkor kerül sor a hitelszerződés megkötésére, mely szintén minden fontos részletet tartalmaz az ügyletre és az ügyfélre vonatkozóan. A szerződés aláírása után a hitelösszeg – a szerződésben foglaltak szerinti ütemezésben, formában – folyósítható. A hitel futamideje alatt a bank – az ügylet volumenétől és az adós minősítésétől függően – meghatározott rendszerességgel, ismételten elvégzi az ügylet, az ügyfél és a fedezetek értékelését. A hitel monitoring, a hitelek utógondozása legalább olyan szerves része a hitelnyújtási tevékenységnek, mint a folyósítást megelőző feladatok A hitelkapcsolat megszűnése két formában történhet:
Az adós visszafizeti a felvett hitelt kamataival együtt.
Az adós nem fizeti vissza a felvett hitelt és kamatait – átmenetei likviditási problémák, váratlan események következtében.
Ez utóbbi esetben lehetőség van a hitel prolongálására, azaz a törlesztés átütemezésére, melyet megfelelő – a pénzügyi helyzet helyreállítására és a majdani törlesztésre vonatkozó – ütemterv bemutatásával lehet kérelmezni. A bank késedelmes teljesítés esetén a hitelkamatok mellett jogosult késedelmi kamat felszámítására. Ha az adós komoly fizetési késedelembe esik és nem él a hitel átütemezésének lehetőségével, akkor a bank felmondhatja a hitelszerződést és kérheti a tartozás egy összegben történő kifizetését. Vállalkozások esetében élhet az azonnali beszedési megbízás benyújtásának lehetőségével, tehát az adós pénzforgalmi számlájának automatikus megterhelésével; illetve a bíróságon keresztül kezdeményezheti fizetési meghagyás30 kibocsátását.31 A hitelkockázat elemzés – ezen belül az ügyfél-, fedezet- és ügyletminősítés – a 4. fejezetben részletesen kifejtésre kerül. 30 Nem peres eljárás, melynek keretében a bíróság a felek személyes meghallgatása és az ügyhöz kapcsolódó, rendelkezésre álló dokumentumok alapján dönt. 29
A Ptk. 525. § szerint a bank azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha
a hiteladós a szerződésben meghatározott céltól eltér,
az adós hitelképessége jelentősen romlik, hitelképtelenné válik,
a fedezetek, biztosítékok értéke jelentősen csökken és azt az adós a bank felszólítása ellenére sem egészíti ki,
a hiteligénylő valótlan adatok alapján igényelte a bank által megítélt hitelösszeget,
az adós egyéb komoly szerződésszegést követ el.
Ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, kezdetét veszi a végrehajtási eljárás, a behajtási folyamat, a hitelbiztosítékok érvényesítése, értékesítése. E tevékenységeket gyakran erre specializálódott pénzügyi vállalkozások (faktoring társaságok – ld. később) látják el. A hitelnyújtás kapcsán érdemes megemlíteni a Központi Hitelinformációs Rendszert (KHR), korábbi, közkedvelt nevén a BAR-listát, amely két fő részből tevődik össze: vállalati és lakossági nyilvántartásból áll. A vállalati nyilvántartás 3 további részre bontható, amelyből az egyik tartalmaz minden hitelfelvevő vállalkozást (tekinthető kvázi pozitív listának). A második kategóriában azok a vállalkozások szerepelnek, amelyeknek fedezethiány miatt 30 napot és 1 millió forintot meghaladó tartozásuk van; míg a harmadik csoport a készpénz helyettesítő fizetési eszközök (bankkártya, csekk) elfogadásával való visszaéléseket rögzíti. A lakossági ügyfeleket nyilvántartó rendszernek – amely szintén három kategóriára osztható – nincs pozitív része. Tartalmazza azokat a banki ügyfeleket, akik tartós (90 napon túli), nagy összegű (a mindenkori minimálbér összegét meghaladó) késedelembe estek; akik készpénz helyettesítő fizetési eszközzel csalást hajtottak végre; és akik valótlan adatok alapján kíséreltek meg pénzügyi szolgáltatásokat igénybe venni. 32 Mindkét rendszer a lezárt ügyek után még 5 évig tartja nyilván az ügyfeleket.
1.2.2. Lízing A lízingnek számos formája ismert, ennek ellenére a Hpt. a pénzügyi lízing témakörével foglalkozik csupán.33 A hazai bankok többsége leányvállalataikon keresztül aktívan részt vesz a lízing üzletágban. A pénzügyi lízing keretében a lízingcég (lízingbeadó) adott vagyontárgy (gépjármű, gépek, berendezések, ingatlan) tulajdonjogát a lízingbevevő megbízása alapján abból a célból szerzi meg, hogy annak használati jogát átengedje a lízingbevevő számára a lízingügylet futamideje alatt. A pénzügyi lízing esetében tehát a lízingtárgy tulajdonjoga a lízing társaságé, a használati jog pedig a lízingbevevőé. Ennek megfelelően a lízingbevevő viseli a lízingtárgy üzemeltetési és karbantartási költségeit, egyben ő jogosult a lízingtárgy működtetéséből származó hasznok beszedésére. A futamidő lejártával – a lízing teljes tőke- és kamattörlesztő részletei, illetve a maradványérték (ha van) megfizetésével – a lízingbevevőnek lehetősége van a vagyontárgy tulajdonjogának megszerzésére. Zártvégű lízing esetében a tulajdonjog automatikusan a lízingbevevőre száll a lízingdíjak teljes megfizetését követően. Nyíltvégű lízing esetében a lízingbevevő pedig csak jogosultságot szerez arra, hogy a lízingelt vagyontárgy tulajdonjogát megkapja. Emellett élhet a Forrás: (Baka et. al., 2003) Forrás: www.bisz.hu 33 Mivel a lízing formák közül a pénzügyi lízing számít MNB által felügyelt tevékenységnek. 31 32
vevőkijelölés jogával, ami azt jelenti, hogy a lízingtárgy tulajdonjogát bárki – akit az ügyfél megnevez – megszerezheti. A lízing díj két részből: tőke- és kamatrészből tevődik össze. Előbbi a lízingtárgy vételára alapján kerül meghatározásra, utóbbi a lízingbe adó költségeit és nyereségét fedezi. A hitelhez hasonlóan a lízing is lehet fix vagy változó kamatozású, és forint vagy devizaalapú. Mivel a lízing eszközalapú finanszírozás, a fedezet jellemzően maga a lízingtárgy. A hitelekkel ellentétben a lízingtermékekre nem vonatkozik olyan jogszabály, amely előírná az egyes konstrukciók összehasonlítása érdekében az azokkal kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget és díjat tartalmazó, THM-hez hasonló mutató képzését és közzétételét. A magas elavulási kockázattal rendelkező vagyontárgyak használati jogának megszerzésére teremt lehetőséget a tartós bérlet, az ún. operatív lízing. Az operatív lízing jellemzően rövid futamidejű34, a karbantartás költségei a lízingbeadót terhelik, azonban a használatból származó hasznok a futamidő alatt a lízingbevevőt illetik. Az operatív lízing gyakran egészül ki különböző – a lízingbeadó által nyújtott – kiegészítő szolgáltatásokkal, mint például a lízingtárgy szervízelése. Az operatív lízing – a vállalkozások számára – adózási szempontból kedvezőbb, mint a hitel vagy a pénzügyi lízing, mivel itt a teljes lízingdíj elszámolható költségként.35 A lízing egy másik terjedőben levő változata – mely az ügylet kimenetelét tekintve lehet pénzügyi vagy operatív lízing36 – a visszlízing. Ezt a formát a likviditási gondokkal küzdő vállalatok számára ajánlják. A visszlízing keretében a társaságok által korábban saját forrásból megvett eszközeiket adják el a lízingcégnek, amely azokat aztán a vállalatok rendelkezésére, használatába bocsátja (visszlízingeli), a lízingszerződés keretében. A lízing sajátosságait figyelembe véve elsősorban a vállalkozások tekinthetők fő célcsoportnak, bár a lakosság körében is egyre népszerűbb például a lakáslízing. Általánosságban (a lakosságra fókuszálva) azt mondhatjuk, hogy – a hitellel ellentétben – akkor célszerű a lízing mellett dönteni, ha nem biztosítható a hiteleknél előírt önerő, ha nem felelünk meg a hitelelbírálás kritériumainak, vagy ha befektetési célból vásárolunk.
1.2.3. Faktoring A faktorálás olyan összetett pénzügyi szolgáltatás, melynek keretében előfinanszírozásra, követelések megvásárlására, kintlévőségek behajtására, kockázat átvállalásra kerül sor, és amely magában foglalja a követelésekhez kapcsolódó nyilvántartási és adminisztratív jellegű feladatok elvégzését is. Egyes vállalatoknak, alvállalkozóknak vagy akár a kórházaknak gyakran szükségük van folyamatos működésük fenntartása, tevékenységük megfelelő színvonalú ellátása érdekében követeléseik korábbi – határidő előtti – rendelkezésre állására. Ilyen helyzetekben a faktorcégeken keresztül lehetőség nyílik e rövid lejáratú követelések eladására, ezáltal előfinanszírozásra.37 A faktoring révén – amennyiben a vevő, akivel szembeni követelést a vállalat el akarja adni – fizetőképessége megfelelő, a likviditási gondokkal küzdő vállalat egyből forráshoz juthat. A lízingtárgy amortizációs idejénél mindenképpen rövidebb futamidejű ügylet. Pénzügyi lízing esetében csak a kamatrészt lehet költségként elszámolni. 36 Pénzügyi lízing esetében az eredeti tulajdonos vételi jogot kap a futamidő lejártával, míg operatív lízing esetében az eszköz a lízingcég tulajdona marad. 37 Ha egy vállalkozás eladja valamely vevőkövetelését, azt a vevővel tudatni szükséges, mivel a tartozás kedvezményezettje a faktoring keretszerződés megkötését követően a faktorcég lesz. 34 35
A faktoring amellett, hogy finanszírozást, likviditást biztosít a vállalkozásoknak magában foglalja a követelések kezelését, behajtását is. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a vevő nem fizet, a faktor társaság az „adóst” felszólítja tartozása rendezésére, illetve ennek eredménytelensége esetén minden jogi lépést megtesz (beleértve a felszámolási eljárást is) a kintlévőség behajtása érdekében.38 A követelések átvétele történhet visszkeresetes (visszterhes), illetve visszkereset nélküli (vissztehermentes) formában. Az előbbi esetben, ha a szerződésben rögzített határidőn belül nem sikerül behajtani, érvényesíteni a tartozást, az eredeti jogosult köteles azt visszavásárolni a faktorcégtől; míg a visszkereset nélküli faktorügylet során – az ügylet kimenetelétől függetlenül – a faktorcég nyilvántartásában marad a kintlévőség, tehát a vevőkockázat kiküszöbölhető.39 A faktoring költsége két részből tevődik össze: a faktordíjból és a kamatból. Előbbi a számlaérték százalékában kerül meghatározásra, utóbbi a mindenkori bankközi kamatlábakhoz igazodik. Hazánkban a faktoring alatt elsősorban a lejárt követelések kezelését, behajtási tevékenységet értenek. Az előfinanszírozási funkciók a 90-es évek végén indultak fejlődésnek. Jelenleg az Uniós pályázatokon elnyert támogatások, kedvezményes hitelek – melyek jellemzően az utófinanszírozás elvére épülnek – és az adó (pl: ÁFA) visszaigénylések előfinanszírozása elterjedt gyakorlat.40
1.3. Semleges bankműveletek A semleges bankműveletek révén a bankoknak sem követelése, sem kötelezettsége nem keletkezik, ennek ellenére e tevékenységek – a jutalék- és díj bevételek révén – kiemelkedő szerepet töltenek be a jövedelemtermelésben. A banki szolgáltatások körének bővülésével párhuzamosan nő a semleges bankműveletek jelentősége, mely a bankok közötti versenyben is meghatározó lehet. A legjelentősebb semleges bankművelet a pénzforgalom lebonyolítása, emellett a bank által nyújtott valamennyi – jutalékért, díjért cserébe nyújtott – szolgáltatás ide sorolható: széfbérlet, letétkezelés, vagyonkezelés, tanácsadás, ügynöki tevékenység, elektronikus szolgáltatások. Az alábbi ábra a nettó díjak és jutalékok nagyságának növekedését mutatja az OTP Bank Nyrt. példáján keresztül. Látható, hogy a jutalékok és a díjtételek mértéke egyre jobban közelíti a bank – eddig – fő bevételi- és jövedelem forrását képező kamatjövedelem nagyságát. Az ábra egyben kifejezi a semleges szolgáltatások egyre dominánsabb szerepét: a pénzforgalom lebonyolítása, a kártyahasználat a vagyonkezelés és az egyéb szolgáltatások nyújtása utáni bevételek fontosságát.
Nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy a vevők átlagos fizetési hajlandósága nagymértékben (30 %-kal) javul, ha egy hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás jár el a behajtás során. Forrás: www.mkb.hu 39 Forrás: (Baka et. al., 2003) alapján 40 Forrás: www.faktoringszovetseg.hu 38
1.5. ábra: Kamatjövedelem és nettó díjak, jutalékok nagysága 250 000
millió forint
200 000
150 000
100 000
50 000
2000.
2001.
2002.
2003.
Nettó kamatbevétel
2004.
2005.
2006.
2007.
Nettó díjak és jutalékok
Forrás: www.otpbank.hu (nem konszolidált, IFRS szerinti kimutatás millió forint)
1.3.1. A pénzforgalom lebonyolítása A gazdasági szereplők közötti valamennyi tranzakciót pénzáramlás kísér. E pénzáramlások a szereplők igényeinek és a tranzakciók típusának függvényében különböző fizetési módokon, formákon keresztül valósulhatnak meg. A belföldi pénzforgalomban használatos tipikus fizetési módok a következők:41
készpénz,
készpénzkímélő- és helyettesítő fizetési eszközök: o csekk, kártyás tranzakciók
számlapénzforgalom: o átutalás, beszedési megbízás, akkreditív
A készpénz tartásával és kezelésével kapcsolatban több probléma merül fel: biztonságos tárolása, szállítása és feldolgozása nem egyszerű feladat, ezen kívül a hamisítás veszélye is nagy. Az MNB adatai szerint 2006-ban mintegy 10.500 darab hamis forint bankjegyet találtak, melyek közül a leggyakrabban hamisított címlet – mint már évek óta mindig – az ezer forintos volt. A készpénz további hátránya, hogy – mint megtakarítási forma – nem kamatozik. Bármelyik más fizetési formához viszonyítva azonban bármikor rendelkezésre áll, likviditást biztosít birtokosának. A készpénzforgalom aránya a pénzügyi rendszer fejlődésével párhuzamosan csökken. Forrás: (Vigvari et. al., 2007) A különböző fizetési módokról a 21/2006 (XI. 24.) MNB rendelet a pénzforgalom lebonyolításáról c. rendeletből tájékozódhat az Olvasó. 41
A készpénzkímélő és -helyettesítő fizetési módok használatakor a készpénz vagy csak a kifizetés, vagy csak a befizetés során, vagy egyik esetben sem jelenik meg; tehát e fizetési formák a készpénzforgalom legalább részbeni kiküszöbölését teszik lehetővé. Ilyen készpénzkímélő eszközök a csekk42 és a bankkártyák. Az utóbbiak között megkülönböztetünk betéti- és hitelkártyákat. A betéti kártya (debit card), olyan eszköz, amellyel a kártyabirtokos közvetlenül bankszámlája terhére – tehát számlaegyenlege erejéig – vásárolhat vagy pénzt vehet fel. A hitelkártya (credit card) lényegében az ügyfél számára egyedileg megállapított hitelkeret, mely az elszámolási periódus végéig kamatmentesen használható fel. Ha a kártyabirtokos a teljes összeget visszafizeti határidőre, akkor a felhasznált hitel mentes mindenféle kamattól és költségtől, tehát ingyenes. Ha a kamatmentes időtartam végéig nem kerül feltöltésre a felhasznált hitelkeret, a bank általában magas kamatot (hitel- és késedelmi kamatot) számít fel a hitelösszegre. A kamatmentesség – a hitelkártyák többsége esetén – a készpénzfelvételre nem vonatkozik. Bizonyos típusoknál lehetőség van az igénybevett hitelkeret részletekben történő feltöltésére; ha a kártya tulajdonosa a részletfizetés mellett dönt, hitelkamat kerül felszámításra.43 A számlapénzforgalom teljes egészében a hitel- és a pénzintézetek által vezetett bankszámlákon bonyolódik le. E műveletek közül a banki átutalás, a beszedési megbízás (inkasszó) és az okmányos meghitelezés (akkreditív) a legelterjedtebbek. Az egyszerű átutalás során a számlatulajdonos (személyesen vagy az interneten keresztül) megbízza bankját, hogy bankszámlája terhére utaljon át egy meghatározott összeget egy másik fél számlájára. Az átutalás elterjedt formája a csoportos átutalás, mely lehetőséget teremt az azonos jogcímen, jellemzően egyenként kis összegű, de nagy tömegű (számos) kifizetéseket kezdeményező ügyfelek számára, hogy a jogosultak egyszerre kapják meg követeléseiket. A vállalkozások dolgozóinak bankszámlájára fizetett munkabér vagy a hallgatói ösztöndíjak kifizetése jellemzően csoportos átutalás keretében történik. Az átutalás harmadik formája az állandó vagy rendszeres átutalás, melynek keretében az ügyfél megbízást ad, hogy az általa meghatározott időpontokban, meghatározott összeggel terheljék meg számláját és azt egy másik bankszámlán írják jóvá. A beszedési megbízás (inkasszó) két alapvető formája terjedt el: a pénzforgalmi számla kapcsán már említett azonnali inkasszó és a csoportos beszedési megbízás. Ez utóbbi lehetőséget teremt közüzemi számláink kényelmes befizetésére, amennyiben hozzájárulunk ahhoz, hogy a közüzemi hatóságok, a pénzügyi szolgáltató intézmények (biztosítók, pénztárak stb) és más szolgáltatók (telefontársaságok, internet szolgáltatók stb) leemelhessék számlánkról az éppen esedékes tartozásunkat. A csoportos inkasszót tehát a jogosult kezdeményezi a kötelezettek beleegyezésével. Az akkreditív (okmányos meghitelezés) alkalmazása a külkereskedelemben elterjedt eszköz, melynek keretében a kötelezett bankja visszavonhatatlan kifizetési garanciát vállal a kedvezményezett javára bizonyos feltételek teljesülése (például a szerződés tárgyát képező áru, szolgáltatás átadása vagy azok vevőhöz történő eljuttatását igazoló dokumentum bemutatása) esetén. A szerződésben foglalt összeget a kötelezett (a vevő) bankja elkülöníti, és ha az eladó teljesíti az előírt feltételeket, a bank köteles eleget tenni az akkreditívben vállalt A csekkek kibocsátása csekkszerződés alapján történik. A hazai pénzforgalomban a hagyományos típusú csekkek nem honosodtak meg, jelenleg elsősorban utazási- és üdülési csekkekkel találkozhatunk. 43 Az elmúlt években a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) számos vizsgálatot folytatott le a bankok hitelkártyákhoz kapcsolódó tájékoztatására vonatkozóan. Több esetben ugyanis lényeges információkat „hallgattak el” az ügyfelek elől. Többek között a hitelkártya-szerződések, tájékoztatók nem informáltak megfelelően a kamatmentes periódus „működéséről” (hogy az egy adott napon kezdődik, és nem akkor, amikor a hitelkeret részben vagy egészben felhasználásra kerül) és a kamatmentesség alá tartozó tranzakciók köréről (hogy a pénzfelvételre nem vonatkozik a kamatmentesség). 42
fizetési kötelezettségének. Az okmányos meghitelezés az eladó számára garanciát jelent arra vonatkozóan, hogy a vevő biztosan fizetni fog. Az előzőekben felsorolt fizetési formák mellett léteznek egyéb fizetési módok is. A Magyar Postán keresztül lebonyolított fizetések például kiemelkedő jelentőséggel bírnak, mivel a közüzemi díjak befizetése és a nyugdíjak, szociális juttatások terén máig elterjedtek és népszerűek. A közüzemi díjak rendezésére a készpénz-átutalási megbízás (sárga csekk) áll rendelkezésre. A gazdasági szereplők közötti pénzáramlások lebonyolításához – a készpénzes fizetések arányának csökkenése miatt – nélkülözhetetlen a fizetési rendszer működése, amely összekapcsolja a piaci szereplőket – áthidalva a térbeni (földrajzi) és időbeni távolságokat. A fizetési rendszer magában foglalja a fizetési eszközöket, a banki eljárásokat és a bankközi fizetési rendszereket, amelyek együttesen teszik lehetővé a pénzforgalom lebonyolítását. A fizetési műveletek nemzeti/belföldi és nemzetközi/külföldi pénzforgalomra bonthatók. A továbbiakban a belföldi fizetési forgalom sajátosságaira fókuszálunk. A fizetési forgalom egymással kapcsolatban álló szereplői (a jogosult/kedvezményezett/eladó és a kötelezett/vevő) vezethetik ugyanannál a hitelintézetnél és különböző hitelintézeteknél számlájukat. Az előbbi esetben egyszerű, bankon belüli fizetési műveletről beszélünk, mely rendszerint azonnal megvalósul. Az utóbbi esetben az egymás közötti tranzakciók lebonyolításakor a bankközi fizetési rendszerek igénybevétele történik. A fizetési műveletek két kulcsmozzanata az elszámolás és a kiegyenlítés, melyek a bankközi ún. RTGS (real time gross settlements – valós idejű bruttó elszámolási) rendszerekben nem különülnek el egymástól.44 A kötelezett számlájának megterhelése és a jogosult számláján adott összeg jóváírása egyidejűleg megtörténik. A belföldi fizetési rendszer A belföldi fizetési forgalom az MNB által működtetett VIBER (Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer) és a GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. által üzemeltetett BKR (Bankközi Klíring Rendszer) közreműködésével valósul meg.45 Működési elvüket tekintve a VIBER valódi RTGS rendszerként értelmezhető, míg a BKR valójában késleltetett kiegyenlítésű fizetési rendszer. A BKR-ben az elszámolás (a kötelezett számlájának megterhelése, amennyiben van elegendő fedezet) azonnal megtörténik, a kiegyenlítés (a jóváírás) pedig – attól függően, hogy a fizetési megbízást a kezdeményező fél a nap mely szakaszában nyújtotta be bankjához – két ciklusban valósul meg. További – a használati díjakból adódó46 – eltérés a két rendszer között, hogy a VIBER igénybevétele a nagy értékű és sürgős tranzakciók lebonyolításakor célszerű, minden más esetben pedig a BKR alkalmasabb a fizetési Léteznek az ún. nettó elszámolási rendszerek, ahol az elszámolás és a kiegyenlítés időben elválnak. Ekkor a bankok a beérkezett fizetési megbízásokat elszámolják, azaz úgy kezelik azokat, mintha véglegesek lennének – függetlenül attól, hogy az illető számláján rendelkezésre áll-e az adott összeg. A nettó rendszerek nem fizetési kockázata ebből fakadóan magas, a bruttó elven működő rendszerekhez képest. 45 A bankkártyákhoz kapcsolódó tranzakciók elszámolása a VISA, a Europay és a hazai GBC (Giro Bankcard) rendszerein keresztül bonyolódik. Az általuk közvetített tranzakciók értéke azonban a teljes fizetési forgalomhoz viszonyítva alig 0,2 % körül mozog. 46 Legnagyobb lakossági bankunk esetében a BKR igénybevétele egy-egy átutalás során a tranzakció értékösszegének 0,2 százaléka, de minimum 360 és maximum 6.000 forint. Ha az átutalás a VIBER-en keresztül történik a tranzakció 0,5 százalékát számítják fel fizetendő jutalékként, de minimum 10.000 és maximum 100.000 forintot kell fizetnünk. 44
megbízások teljesítésére. Ennek következtében a BKR-en keresztül megvalósuló tranzakciók darabszáma lényegesen meghaladja a VIBER-ben megvalósuló fizetések számát. 1.1. táblázat: A bankközi fizetési rendszer forgalma 2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
Érték (Mrd Ft)
125.419
185.331
305.788
452.711
514.896
650.409
878.871
Szám (Ezer db)
125.977
139.863
154.877
162.356
172.978
187.533
205.056
BKR% (érték)
33,5
23,2
14,7
10,7
10
8,55
7
VIBER% (érték)
66,5
76,8
85,3
89,3
90
91,45
93
Fizetési forgalom/ GDP
9,6
12,5
18,3
24,3
25,2
29,8
37,6
Forrás: www.mnb.hu A 1.1. táblázat a bankközi fizetési rendszer forgalmát – tehát a BKR-en és a VIBER-en keresztül megvalósuló fizetési műveleteket – mutatja be a 2000-2006 közötti időszakban. A bankközi fizetési rendszerek forgalma a vizsgált időszakban a hétszeresére nőtt, a tranzakciók száma pedig majdnem megduplázódott. A bankközi rendszereken keresztül megvalósuló fizetési műveletek értékösszege 2006-ban a bruttó hazai termék mintegy harminchétszeresét tette ki. A táblázatból kiolvasható, hogy a tranzakciók értékösszegét tekintve a VIBER szerepe sokkal dominánsabb, a BKR-hez képest. Fordított a helyzet a fizetési műveletek darabszáma tekintetében, mivel a Bankközi Klíring Rendszer jelentősége az egyenként kis összegű, de nagy tömegű fizetési megbízások teljesítése szempontjából mutatkozik meg. A fizetési rendszerekhez közvetlen és közvetett módon lehet csatlakozni. A közvetett módon csatlakozók valamelyik közvetlen tagon keresztül ún. levelezett intézményként válhatnak taggá. A takarékszövetkezetek például közvetett tagként csatlakoznak mind a VIBER-hez, mind BKR-hez. A 1.6. ábra a fizetési forgalom lebonyolításának – például egy átutalás megvalósulásának – egyszerűsített formáját mutatja be.
1.6. ábra: A fizetési forgalom egyszerűsített sémája
A kötelezett bankja továbbítja ügyfele megbízását valamely fizetési rendszerhez. Ezt követően a fizetési rendszer fedezet vizsgálatot végez: ellenőrzi, hogy a bank által az MNBnél vezetett számlán rendelkezésre áll-e a megbízás összege. Amennyiben van elegendő fedezet a számlán, az átutalás teljesül: a kötelezett bankszámláját megterhelik az adott összeggel, a jogosult jegybanknál vezetett számláján pedig jóváírják a megbízásban foglalt összeget.47 Ha a jegybanki számlán nincs elegendő fedezet, akkor a fizetési rendszerek a KELER-nél48 vezetett értékpapír-nyilvántartás alapján – kommunikálva az érintett bankkal – likvid értékpapírok (zömében: állampapírok) eladásán keresztül felszabadítják a szükséges összeget; és a fizetési megbízás ezután teljesül. A hazai bankok a nemzetközi fizetési forgalomba levelező banki kapcsolatokon keresztül kapcsolódnak, így a határon átnyúló fizetési megbízások teljesítése több napot is igénybe vehet.
1.3.2. Egyéb semleges bankműveletek Az ügyfelek értékeinek biztonságos megőrzését szolgálják a különböző méretű széfek, melyekben az ügyfél maga helyezheti el értékeit (ékszerek, információk, készpénz stb.) és melynek folyamatos őrzéséről gondoskodni kell. A letétkezelés értékpapírok és pénz letéti őrzését és kezelését jelenti. A Hpt. rendelkezései értelmében a bankok nyújthatnak vagyonkezelési szolgáltatásokat magánnyugdíjpénztárak és önkéntes kölcsönös biztosító társaságok részére. Hazánkban több, szakszervezetek és egyéb intézmények által létrehozott pénztár működik, melyek az általuk összegyűjtött pénztömeg, tagdíjak kezelését hozzáértő szakemberekből álló csoportra, vagyonkezelésre specializálódott vállalkozásokra bízzák. A vagyonkezelés kategóriájába tartoznak a hazánkban egyre népszerűbbé váló private banking szolgáltatások és a kevésbé A tranzakciót kezdeményező ügyfél (kötelezett) számláját a megbízás befogadását követően a számlavezető bank azonnal megterheli. 48 Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. 47
elterjedt hagyatékkezelés, végrendeletek végrehajtása. A nemzetközi szóhasználat szerint a lakossághoz kapcsolódóan retail, personal és private banki szolgáltatásokat különböztetünk meg. A retail kategória alapvetően a széles rétegeknek szánt standardizált jellemzőkkel leírható szolgáltatásokat öleli fel. A personal (premium banking) kategória nem jelenti egyedi konstrukciók kialakítását, hanem az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkező ügyfelek számára segít megtalálni a számukra legkedvezőbb pénzügyi megoldásokat. A private banki szolgáltatások célcsoportja a jelentős vagyonnal rendelkező ügyfelek, akik számára a bankok hosszú távú, egyéni, exkluzív és kényelmesen igénybe vehető szolgáltatásokat kínálnak (bankári és befektetési tanácsadás). A bankok gyakran töltenek be közvetítő szerepet adásvételi ügyletek lebonyolításánál. Mint tanácsadó részt vesznek finanszírozáshoz, vállalat felvásárláshoz kapcsolódó döntéshozás támogatásában, elsősorban információk szakszerű és rendszerezett összegyűjtésén és rendelkezésre bocsátásán keresztül. A fizetési műveletekhez és a pénzforgalomhoz szorosan kapcsolódnak a különböző elektronikus szolgáltatások, melyek – mint kiegészítő szolgáltatások – emelhetik egy-egy pénzügyi termék (számlanyitás, betételhelyezés, hitelek stb.) ügyfelek számára képviselt értékét. Az elterjedtebb elektronikus szolgáltatások a következők:
Telefon banking
Internet banking
Ezek lényege, hogy a nap 24 órájában lehetőség van ügyintézésre anélkül, hogy az ügyfélnek személyesen be kellene mennie a bank valamely fiókjába. A vállalkozások banki ügyintézését teszi kényelmesebbé az electra rendszer, mely egy egyszerűen kezelhető, biztonságos elektronikus banki rendszer. Általa a banki szolgáltatások széles köre érhető el helyben: fizetési megbízások beküldése, vállalkozás pénzforgalmának nyomon követése, bankszámlakivonatok elérése stb. A semleges bankműveletek jelentősége – e szolgáltatások rohamos terjedése révén – a bank jutalék jövedelmeinek dinamikus növekedésén keresztül mutatkozik meg; egyben növelve a jutalék- és díj jellegű jövedelem arányát a kamat jövedelemhez képest. Az EU 15 országaiban a bankok jutalék- és kamat jövedelmeinek aránya nagyjából megegyezik, azaz a jövedelmeken belül egyformán dominánsak. Ez az arány hazánkban – a nagybankok esetében – 35-65 százalék körül mozog – a kamatjövedelmek javára.49
49
Forrás: www.pszaf.hu (2007.)
