I. A Sárga Császár a következő kérdéssel fordult az Egyszerű Leányhoz: – Az életerőm hanyatlásnak indult, nem lelem az összhangot, szívemben nincs öröm, s állandó rettegésben élek, vajh mi tévő lehetnék? Az Egyszerű Leány ekként válaszolt: – Az emberek általában azért lesznek elesettek és gyöngék, mert megsértik a Yin és a Yang egyesülésének elvét. A nő éppen úgy kerekedik a férfi fölébe, mint ahogy a víz oltja el a tüzet. Aki ismeri a módszert, az olyan, mint a képzett szakács, aki pontosan tudja, miként elegyítse üstjében az öt ízt,1 hogy abból pompás leves váljon. Aki ismeri a Yin és a Yang elvét, az képes valóra váltani az öt örömöt.2 Ám, aki minderről mit sem tud, annak élete úgy múlik el, hogy meg sem kóstolhatta mindezen örömöket. Vigyáz hát, nehogy így járj! 1 Az öt íz (wu wei 五味): édes, savanyú, keserű, csípős, sós. 2 Az öt öröm (wu le 五樂): a szem, a fül, az orr, a száj és a test gyönyöre.
13
素女曰: “有采女者,妙得道術。王 使采女問:彭祖延年益壽之 法,彭祖曰:“愛精養神,服 食眾藥,可得長生。然不知交 接之道,雖服藥無益也。男女 相成,猶天地相生也。天地得 交會之道,故無終竟之限。人 失交接之道,故有夭折之漸, 能避漸傷之事而得陰陽之術, 則不死之道也。”采女再拜 曰:“願聞要教。”
14
Az Egyszerű Leány így folytatta: – A Választott Leány csodálatosan járatos a szerelem művészetében. A király pedig elküldte a Választott Leányt Pengzuhoz,3 hogy tudakolja meg tőle az élet meghosszabbításának módszerét. Pengzu ekként válaszolt kérdésére: „Aki ragaszkodik magjához és táplálja a szellemét, s mindehhez gyógynövényekből készült étkeket is fogyaszt, az elérheti a hosszú életet. Ám ha nem ismeri az egyesülés elveit, az hiába fogyaszt orvosszereket, abból semmilyen haszna nem származik. A férfi és a nő éppen akként egészítik ki egymást, miként az Ég és a Föld éltetik egymást. Az Ég és a Föld rendelkeznek az egyesülés elvével, épp ezért létük korlátok nélküli. Az ember azonban elveszítette az egyesülés elvét, épp ezért életük korán véget ér. Aki képes arra, hogy elkerülje a kártékony dolgokat, az elsajátíthatja a Yin és a Yang művészetét, s elindulhat a halhatatlanság útján.” Ekkor a Választott Leány kétszer leborult, majd így szólt: „Szeretném most hallani a legfontosabb tanításokat.” Pengzu 3 Pengzu (彭祖) matuzsálemi életkoráról híres mitológiai alak, a taoista panteon halhatatlan szentje.
15
彭祖曰:“道甚易知,人不能 信而行之耳。今君王禦萬機, 治天下,必不能備為眾道也。 幸多後宮,宜知交接之法,法 之要者,在於多禦少女而莫數 瀉精,使人身輕,百病消除 也。”
16
pedig ekként felelt: „A tanításom alapelveit rendkívül könnyű megérteni, ám az emberek mégsem képesek megszívlelni. Manapság a felséges uralkodó az égalatti kormányzásának tízezernyi dolgával van elfoglalva, egészen biztosan nem ismerheti minden tanítás alapjait. Ezen elvek egyike, hogy gyakorta látogasson el a hátsó palotába,4 s helyénvaló továbbá, ha ismeri a szeretkezés módszereit. A módszerek legfontosabbika pedig, hogy sokszor tegyen magáévá fiatal hajadonokat, de magját mégse ontsa minden alkalommal. Így pedig teste megkönnyebbül, a száz nyavalya5 pedig elkerüli.”
4 Hátsó palota (hou gong 後宮), vagyis a női lakosztály, az uralkodó feleségeinek és ágyasainak lakrésze. 5 Száz nyavalya (bai bing 百病), vagyis minden betegség.
17
II.
素女曰: “禦敵,當視敵如瓦石,自 視如金玉,若其精動,當疾去 其鄉。禦女當如朽索禦奔馬, 如臨深坑下有刃,恐墜其中。 若能愛精,命亦不窮也。” 黃帝問素女曰: “今欲長不交接,為之奈 何?” 素女曰: “不可。天地有開闔,陰陽 有施化。人法陰陽隨四時,今 欲不交接,神氣不宣佈,
18
II. Az Egyszerű Leány a következőket mondta: – Amikor „ellenféllel” találkozol, úgy tekints reá, mint holmi cserépre vagy kőre, magadra pedig, mint aranyra vagy jádéra. Ha magvad mocorogni kezd, menten menekülj arról a vidékről, mert hiszen a nővel való egyesülésed olyan lenne, mintha foszlott gyeplővel hajtanád vágtató paripád a feneketlen szakadék felé. S lám, már előtted tátong a mélység, félő hát, hogy belezuhansz. Ám ha megőrzöd magodat, életed sem ér véget. A Sárga Császár azt kérdezte az Egyszerű Leánytól: – S vajon akkor mi történne, ha mostantól kezdve egyáltalán nem vágynék szeretkezni? Az Egyszerű Leány ekként válaszolt: Semmiképpen ne tedd! Amikor ugyanis az Ég s a Föld kinyílik s bezáródik, a Yin és a Yang egymást alakítja. Az emberek a Yin és a Yang változásaihoz igazodva követik a négy évszakot. Ha mostantól egyáltalán nem közösülnél, szellemed és életerőd nem tudna kiteljesedve fejlődni. Ha a 19
陰陽閉隔,何以自補?練氣數 行,去故納新,以自助也。玉 莖不動,則辟死其舍,所以 常行以當導引也。能動而不施 者,所謂還精。還精補益,生 道乃著。”
20