1. Az ügyész teendői a nyomozás befejezése után 2. A vád és a vádelv történeti fejlődésének vázlata 3. A vád jelentősége, a vádelv, a vádmonopólium

    

  

1. Az ügyész teendői a nyomozás befejezése után 2. A vád és a vádelv történeti fejlődésének vázlata 3. A vád jelentősége, a vádelv, a vádmonopólium 3. A vád fogalma, a vádemelés feltételei, az „ügyészi bizonyosság” kérdései 5. A vádemelésről való döntés eljárási kérdései 5.1. A vádemelés formái, a vádirat 5.2. A vádemelés részbeni mellőzése 5.3. A vádhalasztás 5.4. A közvetítői eljárás 6. Jogorvoslat az eljárás ügyészi szakában 7. A pótmagánvádló fellépése 8. A vád képviselete, a váddal való rendelkezés kérdései

 a)

további nyomozási cselekményt végezhet, vagy az elvégzéséről rendelkezhet,  b) a nyomozást felfüggesztheti,  c) a nyomozást megszüntetheti,  d) az ügyet közvetítői eljárásra utalhatja, illetve a vádemelés elhalasztásáról határozhat,  e) vádat emel, vagy határoz a vádemelés részbeni mellőzéséről.

Az ügyészi döntés határideje  A döntésre

az ügyésznek harminc napja van.  Ezt a határidőt az ügyészség vezetője kivételes esetben harminc nappal meghosszabbíthatja. Nagy terjedelmű ügyben az ügyészség vezetőjének javaslatára a felettes ügyész kivételesen ennél hosszabb - legfeljebb kilencven napos - határidőt is engedélyezhet. A határidőt további cselekmény elvégzése esetén a nyomozási cselekmény elvégzésétől kell számítani.

A nyomozás felfüggesztése (ismétlés) Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha  a) a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, és az eljárás a távollétében nem folytatható,  b) a gyanúsított tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt,  c) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható,  d) az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni,  e) jogsegély iránti megkeresés külföldi hatóság általi teljesítése szükséges és további, Magyarországon elvégzendő nyomozási cselekmény már nincs,  f) nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmény miatt a büntetőeljárás megindításához szükséges döntést kell beszerezni,  g)nemzetközi büntetőbíróság a joghatóságába tartozó ügyben a magyar hatóságot a büntetőeljárás átadása végett megkeresi,  h)a kábítószer-élvező gyanúsított önként alávetette magát a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőzőfelvilágosító szolgáltatáson való részvételnek, és az a büntethetőség megszűnését eredményezheti, feltéve hogy további nyomozási cselekmény elvégzése nem szükséges. További különös felfüggesztési ok (ügyészi szakban) 6 hónapra történő felfüggesztés Közvetítői eljárásra utalás esetén

Kitekintés („kábítószer-elterelés”) 

(Kábítószer birtoklása) 180. § (1) Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetését megelőzően két éven belül a) az elkövetővel szemben a vádemelést azért halasztották el, illetve a nyomozást vagy az eljárást azért függesztették fel, mert vállalta a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt, vagy b) az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt megállapították.

A nyomozás megszüntetése (ismétlés) Az ügyész a nyomozást határozattal megszünteti,  a) ha a cselekmény nem bűncselekmény,  b) ha a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásáról sem várható eredmény,  c) ha nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt, illetve ha a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,  d) ha büntethetőséget kizáró ok állapítható meg, kivéve, ha kényszergyógykezelés elrendelése látszik szükségesnek,  e) a gyanúsított halála, elévülés, kegyelem miatt,  f) a törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt,  g) ha a magánindítvány, kívánat vagy feljelentés hiányzik, és az már nem pótolható,  h) ha a cselekményt már jogerősen elbírálták,  i) és megrovást alkalmaz, ha a gyanúsított cselekménye már nem veszélyes, vagy oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés kiszabása, vagy más intézkedés alkalmazása is szükségtelen.  Az a), b), e), g) és h) pontjában meghatározott esetekben, továbbá, ha a büntethetőséget a gyermekkor zárja ki [Btk. 22. § a) pont], a nyomozás megszüntetésére a nyomozó hatóság is jogosult. További (különös) megszüntetési okok: fedett nyomozó, együttműködő személy, megbízhatósági vizsgálatot végző személy

A büntetőjogi mediáció 

Az ET 2100/220/IB Kerethatározata az áldozatok jogállásáról büntető ügyekben is előírja

A közvetítői eljárás 



A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a gyanúsított és a sértett között - a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó - megállapodás jöjjön létre. Az ügy közvetítői eljárásra utalásának a büntetőeljárás alatt egy alkalommal van helye. Az ügyész indítványra vagy hivatalból dönt, pozitív döntés esetén az eljárást hat hónapra felfüggeszti és az ügyet közvetítői eljárásra utalja.

Pozitív feltételek

-

-

-

személy, közlekedési vagyon ell. bcs., legfeljebb öt évi fenyegetettség beismerő vallomás, jóvátételi képesség és hajlandóság, konszenzus a sértett és a vádlott között

Negatív feltételek

-

-

többszörös, különös visszaesés bűnszervezeti elkövetés halált okozó cselekmény próbaidő, vádhalasztás vagy még ki nem töltött büntetés alatti elkövetés

A büntető ügyekben történő közvetítés részletes jogi szabályai 2006. évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről 



2. § (1) A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, illetőleg ügyésztől független, harmadik személy (közvetítő) bevonásával - a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő - írásbeli megállapodás jöjjön létre. (2) A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és a terhelt között - a terhelt tevékeny megbánását megalapozó - megállapodás jöjjön létre.



A közvetítői eljárást a büntető ügyekben eljáró bíróság, illetőleg ügyész székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel - pályázat útján közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd (a továbbiakban együtt: közvetítő) folytatja le.

A mediációs eljárás lehetséges következményei Sikertelen megegyezés

Sikeres megegyezés

3 éves fenyegetettség

vádemelés

Befejezett jóvátétel

Folyamatban lévő jóvátétel

megszűntetés

Vádhalasztás 1-2 évre

5 éves fenyegetettség

Vádemelés, korlátlan bírói enyhítés lehetősége

A vád, a vádemelés és az azzal összefüggő kérdések









A vádemeléssel az eljárás minőségileg új szakaszába lép, változnak az alanyok, a nyomozó hatóságok befejezték a munkájukat, a bíróság eljárását a továbbiakban a vád határozza meg, kereteit az jelöli ki. A vádelv azt jelenti, hogy a bíróság csak a megvádolt személyek felelőssége tárgyában dönthet (e körben viszont döntenie is kell), s csak a vád tárgyává tett tényeket ítélheti meg. A bíróságnak tehát - az általa lefolytatott bizonyítás eredményétől függetlenül - nincs lehetősége arra, hogy a megvádolt személyen kívül másnak (vagy másnak is) kimondja a bűnösségét, vagy az eljárást olyan tényekre is kiterjessze, amelyeket a vád nem tartalmazott. Ha ilyet észlel az ügyészt kell felhívnia az eredeti vád korrekciójára. Fontos azonban az is, hogy - a bíróságnak valamennyi megvádolt személy és minden vád tárgyává tett cselekmény tekintetében valamilyen döntést hoznia is kell (ki kell merítenie a vádat) és - a vádhoz kötöttség a vád tárgyává tett tények vádtól eltérő minősítésére nem vonatkozik, a bíró a jogi minősítést (a tények keretei között) tehát megváltoztathatja. A vádmonopólium és a törvényes vád összefüggő fogalmak, azt fejezik ki, hogy bírósági eljárás csak erre feljogosított személy (az ügyész illetve a magánvádló) bírósághoz intézett indítványa alapján indulhat.

vád

írásbeli

vádirat vádindítvány (ügyész) (pótmv.-ló)

szóbeli

feljelentés (magánvádló)

bíróság elé állítás (ügyész- 522. §)

A vádirat szerkezete A vádirat tartalmazza  a) a vádlottnak a 117. § (1) bekezdésében felsorolt személyi adatait,  b) a vád tárgyává tett cselekmény leírását,  c) a vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítését,  d) az eljárás megindításához szükséges külön törvényi feltétel (magánindítvány, feljelentés, kívánat, mentelmi jog vagy mentesség felfüggesztése, hozzájárulás a büntetőeljárás megindításához) meglétét,  e) a bíróság hatáskörére és illetékességére vonatkozó jogszabályok megjelölését, továbbá a vádiratot benyújtó ügyész hatáskörére, illetőleg illetékességére vonatkozó szabályokra való utalást,  f) a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó indítványt,  g) a bejelentett polgári jogi igényt, továbbá az egyéb indítványokat,  h) a tárgyalásra idézendők és az arról értesítendők indítványozását, illetve azon tanúk vallomása felolvasásának az indítványozását, akiknek a vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a személyes megjelenésük a tárgyaláson nem indokolt, illetve a tárgyaláson való megjelenésük aránytalan nehézséggel járna vagy nem lehetséges,  i) a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy mely tény bizonyítására szolgálnak,  j) a tárgyaláson való bizonyítás felvételének sorrendjére vonatkozó indítványt.

Fővárosi Főügyészség NF. 1111/2012. V ÁD I R AT A 2011. szeptember 12.-e óta előzetes letartóztatásban lévő: H. László /: Encsen, 1943 május 35.-én született, anyja: Veszelka Juliska szig. száma 18480315, Budapest, XXIV. kerület Birkózógép u. 8. lakos, büntetlen előéletű./ vádlott a következuő bűncselekményt követte el. [tényállás] A bűncselekmény elkövetését az egyes tényállási elemeket tekintve a következőkkel bizonyítom: [bizonyítandó és bizonyító tények összekapcsolása] E tények alapján H. Lászlót v á d o l o m: 1. rb. a Btk. 166. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés f) pontja szerint minősülő több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletével. A vád tárgyává tett cselekmény elbírálására a Be 16. § (1) bek. a) pontja, valamint a 17. § (1) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége. Az ügyész hatásköre és illetékessége a Be. 30. § (1) bekezdésén alapul. Közlöm, hogy a nyomozás során 72.000 Ft bűnügyi költség keletkezett. A büntetésre a térgyaláson, annak adatai alapján terjesztek elő indítványt. Indítványozom, hogy a Bíróság a tárgyalásra idézze meg: vádlottként: H. Lászlót 1244 Bp. Birkózógép u. 8 védőként: Dr. Fiscalis György kirendelt védőt 1234 Bp. Őrző u. 23. tanúként: szakértőként értesítse: A bizonyítási eljárás sorrendjét illetően a vádiratban leírt sorrendet indítványozom. Budapest, 2012 február 10. fővárosi főügyész

A vádemelés részbeni mellőzése







Az ügyész határozattal mellőzheti a vádemelést az olyan bűncselekmény miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége. Erre a vádiratban utalni kell, és a vádemelés részbeni mellőzését a sértettel közölni kell. Azzal a bűncselekménnyel kapcsolatban, amely miatt az ügyész a vádemelést mellőzte, a bűnügyi költséget az állam viseli. Az ügyész a határozatban tájékoztatja a sértettet, hogy a polgári jogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti, valamint, hogy annak a cselekménynek a tekintetében, amely miatt a vádemelést részben mellőzte, pótmagánvádnak van helye.

A vádemelés elhalasztása 





Az ügyész a vádemelés helyett háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt - a bűncselekmény súlyára, és a rendkívüli enyhítő körülményekre tekintettel - a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre határozattal elhalaszthatja, ha ennek a gyanúsított jövőbeni magatartásában mutatkozó kedvező hatása feltételezhető. Ha a Btk. 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból az eljárás megszüntetésének lehet helye, az ügyész a vádemelést egyévi időtartamra elhalasztja, ha a kábítószer-élvező gyanúsított vállalja a kábítószerfüggőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt. Az ügyész a vádemelést tartás elmulasztásának vétsége miatt egy évre elhalasztja, ha ettől az elmulasztott kötelezettség teljesítése várható.



Különös méltánylást érdemlő esetben a vádemelés ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt is elhalasztható. Ez esetben a vádelhalasztás tartama a törvényben meghatározott büntetési tétellel azonos.



A vádemelés a 222. § (1) bekezdése alapján nem halasztható el, ha a gyanúsított a) többszörös visszaeső, b) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követte el.

Jogorvoslat az ügyészi szakban 

 

Akire nézve az ügyész e fejezet szerinti eljárásában hozott határozata közvetlen rendelkezést tartalmaz, a határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet. Ha az ügyész a panasznak három napon belül nem ad helyt, azt haladéktalanul köteles felterjeszteni a felettes ügyészhez. A felettes ügyész a panaszt a hozzáérkezésétől számított tizenöt napon belül határozattal bírálja el. A felettes ügyész - ha a panaszt alaposnak találja - a határozatot megváltoztathatja, vagy hatályon kívül helyezheti, és a határozatot hozó ügyészt új határozat hozatalára utasíthatja, ellenkező esetben a panaszt elutasítja. A panaszt el kell utasítani akkor is, ha az elkésett vagy nem jogosulttól származik. A panasz elbírálásáról a panaszt tevőt - a határozat hatályon kívül helyezése, illetőleg a megváltoztatása esetén azokat is, akikkel a határozatot közölték - értesíteni kell. A panaszt elbíráló határozat ellen további panasznak nincs helye. Vádemelés miatt nincs helye jogorvoslatnak. Akinek az ügyész e fejezet szerinti eljárásában tett intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása a jogait vagy érdekeit közvetlenül sérti, az a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül panasszal élhet. Ha e törvény az ügyész részére intézkedés megtételére határidőt állapított meg, az intézkedés elmulasztása miatt akkor lehet panasszal élni, ha a határidő eredménytelenül eltelt. Az ügyész intézkedésének elmulasztása miatt tett, a törvényben kizárt vagy elkésett panaszt, emiatt indokolás nélkül nem lehet elutasítani. Ha a panaszt az ügyész, illetve a felettes ügyész alaposnak tartja, a panasszal sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket megteszi.

A jogorvoslatok teljes rendszere

rendes

Nyomozás, ügyészi szak

A bíróság eljárása

*Panasz *Felülbírálati indítvány *Fellebbezés (a nyom. bíró döntése ellen)

*Fellebbezés *Kifogás *Tárgyalás tartása iránti kérelem (tárgyalás mellőzése esetén)

Igazolási kérelem rendkívüli

Perújítás Felülvizsgálat Jogegységi eljárás Jogorvoslat a törvényesség érdekében Alkotmányjogi panasz

Kizárt, illetve speciális hatású jogorvoslat a bírósági eljárást megelőzően  KIZÁRT

 SPECIÁLIS

 Nyomozás

 Megrovást

elrendelése  Nyomozási cselekmények sorrendje és foganatosítása  Vádemelés

sérelmező

panasz (ha nincs más megszüntetési jogcím vádat kell emelni)

 Vádhalasztás

sérelmező terhelti panasz (vádat kell emelni

A pótmagánvádló fellépése Általános feltételek:  1) Az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszűntette,  2) az ügyész a vádemelést részben mellőzte,  3) a nyomozás adatai alapján közvádas bűncselekményt nem állapít meg,  4) a vádat elejtette. Különös feltételek: ****- elutasítás, megszüntetés, részbeni mellőzés esetén:  a) pótmagánvádnak helye van (lásd a táblázatot),  b) a jogosult ( a sértett – halála esetén házastárs, élettárs, egyenesági rokon, törvényes képviselő a döntés ellen jogorvoslattal élt, de panaszát elutasították,  c) elutasítástól számított 60 napon belül vádindítványt nyújt be,  d) a jogosult ügyvédi képviselettel rendelkezik (kivéve, ha szakvizsgát tett) ,  e) a bíróság a vádindítványt nem utasítja el (mert elkésett, nem jogosult, a vád nem törvényes, nem tartalmazza a kötelező alaki kellékeket). ****- vádelejtés esetén:  a) 15 napon belül a vádelejtésről értesítés – 60 napon belül fellépés  b) vádindítvány benyújtása ( + indokok a vádelejtéssel szemben)  c) a bíróság nem utasítja el.

Pótmagánvádlói fellépés (aláhúzva, amikor lehetséges) a feljelentés elutasításának oka: - nem bűncselekmény, - a bűncselekmény gyanúja hiányzik - büntethetőséget kizáró ok (pl. jogos védelem, végszükség, tévedés) - halál, elévülés kegyelem, - magánindítvány, feljelentés, kívánat hiánya, - res judicata

a nyomozás megszüntetésének oka: - nem bűncselekmény, - nem állapítható meg bcs. elkövetése - nem a gyanúsított követte el, vagy ez nem áll. meg, - kizáró ok – kivéve kényszergyk., - halál, elévülés, kegyelem - egyéb megszüntető ok - magánind.,feljelentés. kívánat hiánya, - res judicata,

de általában nincs helye: gyermekkorú vagy kóros elmeállapot miatt nem büntethető elkövetővel szemben és az elkövető halála esetén

Megszüntetés vagy elutasítás esetén a pótmagánvádlói fellépés összefoglalása  A kifejezett

sértett természetes személy,  A megszüntetés jogcíme a fellépést nem zárja ki,  A sértett a folytatás érdekében panaszt tett,  A panaszt elutasították,  Az elkövető azonosítható, és nem fiatalkorú,  Jogi képviselő útján 60 napon belül vádindítvány benyújtása