1. Az Európai Unió Az Európai Unió tagállamai Az Európai Unió jelképei 9

Tartalomjegyzék 1. Az Európai Unió

7



8

1.1. Az Európai Unió tagállamai

1.2. Az Európai Unió jelképei

9



1.2.1. Az európai zászló



1.2.2. Az európai himnusz

10

9



1.2.3. Európa Nap, május 9.

10

1.3. Az Európai Unió fô intézményei

11



1.3.1. Európai Parlament

11



1.3.2. Európai Unió Tanácsa

12



1.3.3. Európai Bizottság

12



1.3.4. Európai Közösségek Bírósága

13



1.3.5. Európai Számvevôszék

13

1.4. A Lisszaboni Szerzôdés

14



15

1.4.1. Min változtat a Lisszaboni Szerzôdés?

2. Az Európai Parlament

16

2.1. Az EP hármas hatásköre

16



2.1.1. A Parlament mint jogalkotó

16



2.1.2. A Parlament mint az európai pénzek elosztója

17



2.1.3. A Parlament mint a Bizottság és a Tanács ellenôre

19

2.2. Az Európai Parlament tagjai

20



2.2.1. A képviselôk

20



2.2.2. A képviselôcsoportok listája

21



2.2.3. Az Európai Parlament elnöke

22



2.2.4. A képviselôk megválasztása

22

Tartalomjegyzék 2.3. Az EP és a Lisszaboni Szerzôdés

27

2.4. Az EP díjai

29



2.4.1. Szaharov-díj a gondolat szabadságáért

29



2.4.2. Lux-díj – az európai filmek díja

30



2.4.3. Európai Ifjúsági Károly-díj

31



2.4.4. Újságírói-Díj

34

2.5. A „háromlaki intézmény” és épületei

36

3. A z Európai Parlament itthon — Az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája

38



41

3.1. Az EP sajtókapcsolatai

4. Mit tegyen, ha...

42

4.1. ...panasza van?

42



4.1.1. Petíció

42



4.1.2. Ombudsman

46



4.1.3. Emberi Jogok Európai Bírósága

49



4.1.4. Az Európai Közösségek Bírósága

53



4.1.4.1. Elsôfokú Bíróság

55



4.1.4.2. Közszolgálati Törvényszék

57

4.2. ...jogi tanácsra van szüksége?

59



4.2.1. EUROJUS – ingyenes jogi tanácsadó

59



4.2.2. Állampolgárok Tanácsadó Szolgálata

59

4.3. ...kérdése van?

60



4.3.1. Állampolgári levelek

60



4.3.2. Europe Direct

61

Tartalomjegyzék 4.4. ...dokumentumot szeretne megtekinteni?

64



4.4.1. EU Bookshop – ingyenes kiadványaink

64



4.4.2. EURLEX

65



4.4.3. Központi Levéltár

66



4.4.3.1. A dokumentumok

66



4.4.3.2. Irattári és Dokumentációs Központ

68



4.4.4. Nyilvános dokumentumtár

70



4.4.4.1. Az Európai Parlament dokumentumtára

70



4.4.4.2. A Nyilvános Dokomentumtáron keresztûl hozzáférhetô egyéb dokumentumok

72

4.5. ...bepillantást szeretne nyerni az EP munkájába?

73



4.5.1. EP Live

73



4.5.2. EuroparlTV

75



4.5.3. Tevékenységek – Minden, ami a parlamenti munkáról írásban elérhetô

77



4.5.4. Az EP testközelbôl – Látogatás a Parlamentben

78



4.5.5. Euroscola program

82

4.6. ...munkahelyet keres Európában?

84



4.6.1. EPSO – karrier az EU-intézményeknél

84



4.6.2. Pályakezdôként az EP-nél – szakmai gyakorlat

86



4.6.2.1. Általános szakmai gyakorlatok vagy újságírói szakmai gyakorlatok (Schuman-ösztöndíj)

93



4.6.2.2. Nem fizetett szakmai gyakorlatok

87



4.6.2.3. Gyakornoki program fogyatékkal élôk számára

88



4.6.2.4. Fizetett fordítói szakmai gyakorlatok

89

Tartalomjegyzék

4.6.2.5. Nem fizetett fordítói szakmai gyakorlatok

90



4.6.2.6. Szakmai gyakorlatok konferenciatolmácsok számára

91



4.6.2.7. Gyakorlatok más intézményeknél

91



4.6.3. EURES – munkakeresés Európában

92



4.6.3.1. Munkakeresôként Európában

92



4.6.3.2. Munkaadóként Európában

93

Az EP tájékoztatási irodái

94

Kulcsszavak

97

A

1. Az Európai Unió mai terebélyes Európai Unióhoz képest gyönge facsemete volt az 50 évvel ezelôtt létrejött, 6 országot összefogó, laza nemzetközi együttmûködés. Az uniós „fa” azóta megnôtt, megerôsödött és egy egyedi, 27 országot összefogó közösséggé cseperedett. Az Európai Unió nem hasonlítható egyetlen nemzetközi együttmûködéshez sem, hiszen elôször fordult elô a történelemben, hogy nemzetállamok döntési jogosítványuk és önállóságuk egy részét közös intézmények hatáskörébe helyezték. Mindezt azért tették, mivel bizonyos közös ügyekben hatékonyabban és demokratikusabban lehet európai szinten dönteni. Az Alapszerzôdések határozzák meg, hogy az EU-nak mely területeken milyen hatásköre van. Mivel azonban az Unió folyamatosan bôvül, változik, a régi szerzôdések mellé idônként újabbak, korszerûbbek születnek. A Lisszaboni Szerzôdés a legfrissebb, mely a 27 tagú, 500 millió lakosúra duzzadt, 23 hivatalos nyelvet használó Európai Uniót szabályozza. Az EU gyökerei az 1950-es évekre nyúlnak vissza. A II. világháborúban megtört országok békére és stabilitásra vágytak. A politikusok rájöttek, hogy csak akkor virágozhat fel Európa, ha a korábban egymással háborúzó országok összefognak, és egyenlô félként kezelik egymást. Robert Schuman francia külügyminiszter elôterjesztette elképzelését: ha a hadiipari felszerelések elôállítását az országok közösen ellenôrzik, megakadályozhatják az újabb háborúskodást. Elhatározta, hogy Franciaország és – egykori ellensége – Németország szén- és acélforrásait egy olyan szövetségben egyesíti, amelyhez a késôbbiekben más európai államok is csatlakozhatnak. Schuman 1950. május 9-i beszédében nyilvánosságra hozta tervét, aminek köszönhetôen olyan nemzetközi összefogás kezdôdött meg, melynek eredménye a mai Európai Unió.

7

1.1. Az Európai Unió tagállamai

8

1952

 émetország, Franciaország, Olaszország, Belgium, N Hollandia, Luxemburg

1973

Dánia, Egyesült Királyság, Írország

1981

Görögország

1986

Portugália, Spanyolország

1995

Ausztria, Finnország, Svédország

2004

 iprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, C Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia

2007

Bulgária, Románia

S

1.2. Az Európai Unió JELKÉPEI 1.2.1. Az európai zászló

okan tévesen kapcsolatba hozzák az EU-zászlón szereplô csillagok számát a tagországok számával. Valójában azonban a lobogón szereplô 12 csillag állandó, ugyanis ez a szám a tökéletesség, teljesség, egység jelképe. Az aranysárga csillagok által alkotott kör az európai népek közötti szolidaritást és a harmóniát jelképezi.

9

A

1.2.2. Az európai himnusz

dallam a Beethoven IX. szimfóniájában szereplô Örömóda. Ha európai himnuszként csendül fel, szöveg nélkül adják elô.

M

1.2.3. Európa Nap, május 9.

ájus 9-én az Európai Unió minden tagja az európai egység megszületésének elsô napját, vagyis az „EU születésnapját” ünnepli. 1950-ben ugyanis ezen a napon mondta el Robert Schuman francia külügyminiszter az európai országok közötti együttmûködésrôl szóló beszédét. Ez a felszólalás volt az elsô lépés az Európai Unió létrejötte érdekében. Az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája az Európai Bizottság Budapesti Képviseletével közösen minden évben utcafesztivált szervez az Európa Nap alkalmából. Az „EU születésnapi ünnepségét” a május 9-hez legközelebb esô szombaton Budapest központjában rendezik meg. Színes kulturális programok

várják a látogatókat, valamint lehetôség nyílik arra is, hogy az érdeklôdôk az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseikre választ kapjanak. Kreatív feladatokat, kvízjátékokat, gyermekfoglalkozásokat és színpadi mûsorokat kínál a rendezvény azoknak, akik szórakozva szeretnék megismerni az Európai Uniót.

jelképek, zászló, himnusz, Európa Nap, utcafesztivál, május 9.

10

1.3. Az Európai Unió fô intézményei 1.3.1. Az Európai Parlament Az Európai Parlament (EP) egyedülálló a világon, hiszen ez az egyetlen olyan nemzetközi intézmény, melynek tagjait közvetlenül a polgárok választják. Az EP-képviselôk feladata, hogy megbízóik, az állampolgárok érdekeit képviseljék a döntéshozatalban. Az EP felépítése hasonlít a magyar parlamentéhez, azonban mûködésük eltér egymástól. Az EP-képviselôk – akárcsak nemzeti parlamentbeli kollégáik – a polgárok szavazatai alapján kerülnek be a parlamentbe, ahol politikai nézeteik sze-

rint tömörülnek képviselôcsoportokba. Az EP-képviselôket azonban 5 évre választják, majd a tagok maguk közül jelölnek ki egy elnököt két és fél évre. A képviselôk frakciókba, ún. politikai csoportokba tömörülhetnek a hasonló elveket valló más nemzeti pártok képviselôivel közösen. Az Európai Parlamentnek nincs önálló jogalkotó hatásköre, hanem a Tanáccsal együtt társdöntéshozóként határoz számos olyan összeurópai ügyben, melyek mindannyiunk életét befolyásolják.

Az Európai Parlament székhelyei: Strasbourg, Brüsszel (Az Európai Parlament c. fejezetben többet megtudhat az EP-rôl.)

www.europarl.europa.eu Európai Parlament, székhely

11

1.3.2. Az Európai Unió Tanácsa A Tanács a tagállamokat képviseli, tehát minden tagja a saját nemzeti érdekeiért lép fel. Ülésein az Unió nemzeti kormányaiból egy-egy miniszter vesz részt (ezért Miniszterek Tanácsának is nevezik).

általános politikáját, és olyan problémákat oldanak meg, melyeket alacsonyabb szinten (vagyis a hagyományos tanácsi ülések miniszterei által) nem lehetne megoldani.

A napirendi pontoktól függôen mindig az adott témáért felelôs miniszterek képviselik saját országuk érdekeit a tanácsülésen. Ha például a Tanács környezetvédelmi kérdéseket vitat meg, akkor a tagállamok környezetvédelmi miniszterei vesznek részt az ülésen, és azt Környezetvédelmi Tanácsnak nevezik. Az Európai Bizottság elnöke, valamint az EU országainak állam- és/vagy kormányfôi évente legfeljebb négyszer együtt üléseznek: ezt hívjuk Európai Tanácsnak. E „csúcstalálkozók” határozzák meg az EU

Az Európai Unió Tanácsának székhelye: Brüsszel

www.consilium.europa.eu Európai Unió Tanácsa, Tanács, Európai Tanács

1.3.3. Az Európai Bizottság A Bizottság a nemzeti kormányoktól függetlenül mûködik, ugyanis feladata az Unió egészének képviselete és érdekeinek szem elôtt tartása. A Bizottság egyrészt új európai jogszabályokat javasol, melyeket az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszt. Másrészt felelôs azért is, hogy a Parlament és a Tanács döntéseit az Unió tagállamaiban maradéktalanul végrehajtsák, és megfelelôen alkalmazzák (ezért a „szerzôdések ôrének” is nevezik). A Bizottság testületébe – a jelenleg érvényes szabályok szerint – minden EU-ország egy biztost delegál. Új Bizottságot ötévente állítanak össze, az európai parlamenti választásoktól számított hat hónapon belül.

A Bizottság székhelye: Brüsszel

www.ec.europa.eu Bizottság, Európai Bizottság

12

1.3.4. Európai Közösségek Bírósága A Bíróság feladata biztosítani, hogy az EU-jogszabályokat a tagállamok azonos módon értelmezzék és alkalmazzák, tehát, hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkozzanak. Gondoskodik például arról, hogy a nemzeti bíróságok ne hozhassanak ugyanabban az ügyben eltérô határozatokat. A Bíróság székhelye: Luxembourg curia.europa.eu Európai Közösségek Bírósága, Bíróság

A Bíróság biztosítja továbbá, hogy az EU tagállamai és intézményei a törvényi elôírásoknak megfelelôen mûködjenek. A Bíróság testületébe minden ország egy bírót delegál.

1.3.5. Európai Számvevôszék

A Számvevôszék az EU ellenôre. Ez az intézmény vizsgálja meg, hogy az EU az adófizetôktôl származó bevételeket jogszerûen, gazdaságosan használta-e fel, és a megfelelô célra fordította-e.

A Számvevôszék székhelye: Luxembourg

A Számvevôszéknek joga van bármely, a közösségi alapokból részesülô szervezet vagy vállalkozás könyvelését átvizsgálni. Az Európai Számvevôszék testületébe minden tagállam egy fôt delegál.

www.eca.europa.eu Európai Számvevôszék, Számvevôszék

13

A

1.4. A Lisszaboni Szerzôdés

z Európai Unió döntéseit mindig az ún. Alapszerzôdésekre alapozza, hiszen ezek tartalmát a tagállamok demokratikus úton határozták meg, és fogadták el. Az elsô ilyen szerzôdés az 1957-es Római Szerzôdés volt, melyet egy kisebb – csupán 6 tagállamot összefogó – Európai Közösségre dolgoztak ki.

Az EU folyamatos bôvülésével azonban újabbakra, korszerûbbekre volt szükség, melyek alkalmazkodnak a társadalmi változásokhoz. A 27 tagúra duzzadt EU egy olyan reformot dolgozott ki, ami gördülékenyebbé teszi a döntéshozatalt, valamint átláthatóbbá és demokratikusabbá az Európai Uniót. 2007. december 13-án írták alá a Lisszaboni Szerzôdést, amely a mai követelményekhez formálja az EU-t. A Lisszaboni Szerzôdést a tagállamok kormányainak képviselôibôl álló kormányközi konferencia dolgozta ki. Az Európai Bizottság és a Parlament is részt vett a konferencia munkájában. A szerzôdést mind a 27 tagállam ratifikálta. Minden tagállamnak jogában állt, hogy alkotmányos szabályai alapján válassza meg a ratifikáció módját. A Lisszaboni Szerzôdés 6. cikke értelmében a szerzôdés 2009. december 1-jén lépett hatályba.

14

1.4.1. Min változtat a Lisszaboni Szerzôdés? A Lisszaboni Szerzôdés korszerûsíti az európai intézményrendszert, valamint felgyorsítja a döntéshozatalt. Mindemellett Európa az eddiginél nagyobb területen válik önálló döntéshozóvá és alkalmassá a közös fellépésre. A szerzôdés ugyan módosítja az Európai Unió két alapszerzôdését, az EU-, és EK-szerzôdést, de nem lép azok helyébe. 1. Európa demokratikusabbá és átláthatóbbá válik

• Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepe megerôsödik. • A polgárok nagyobb lehetôséget kapnak arra, hogy érvényesítsék elképzeléseiket. • Világosabbá válik, kinek mi a feladata európai, illetve nemzeti szinten. • A szerzôdés lehetôséget biztosít arra, hogy a tagállamok kilépjenek az Unióból.

2. Európa hatékonyabbá válik • Egyszerûbbé válnak az uniós munkamódszerek és szavazási szabályok, így gyorsabb és hatékonyabb lesz a döntéshozatal. • A z intézményrendszer - a 27 tagúra bôvült Unió igényeinek megfelelôen - korszerûbbé válik. • A z EU jobban fel tud lépni azokon a területeken, melyek napjainkban kiemelten fontosak az Unió és polgárai számára (pl. szabadság, biztonság, jogérvényesülés). 3. F ontosabbá válnak a jogok, az ér tékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság • Elôsegíti az Unióra jellemzô értékek érvényesülését a közösségen belül és kívül egyaránt. • A z Európai Unió Alapjogi Chartáját beemeli az elsôdleges európai jogba: megôrzi a korábban megállapított jogokat, de ezeken túlmenôen új jogokat is létrehoz. • Nô a tagállamok közösségvállalása: az Unió és a tagállamok közösen lépjenek fel, ha az egyik tagországnak szüksége van erre (pl. terrortámadás, természeti csapás, ember által okozott katasztrófa). • Hatékonyabb védelmet biztosít az európai polgárok számára. Mindez magában foglalja a bûnözés és terrorizmus elleni fellépés erôsítését, valamint a polgári védelemmel, humanitárius segítségnyújtással és a közegészségügyekkel kapcsolatos új rendelkezéseket is. 4. Európa hatékonyabban tud fellépni globális szereplôként • A z EU külsô fellépése hatásosabbá és következetesebbé válik, ugyanis a szerzôdés létrehozza a külügyi és biztonságpolitikai fôképviselôi tisztséget. • A szerzôdés önálló jogi személyiséggel ruházza fel az Európai Uniót. Ennek következtében az EU nagyobb súllyal tud fellépni a tárgyalások során, hatékonyabban szerepel nemzetközi színtéren, valamint az Unión kívüli országok és a nemzetközi szervezetek is egyszerûbben válnak partnereivé. • Nem szünteti meg a jelenlegi döntéshozatali rendszert, viszont lehetôvé teszi, hogy szorosabb együttmûködés jöjjön létre kisebb – csupán néhány tagállamot összefogó – csoportok tagjai között. (Az Európai Parlament fejezetben többet megtudhat arról, hogy a Lisszaboni Szerzôdésnek milyen hatása van az EP-re.)

www.europa.eu/lisbon_treaty Lisszaboni Szerzôdés

15

Az

2. Az Európai PARLAMENT Európai Parlament az egyetlen olyan nemzetközi intézmény a világon, melynek tagjait általános választójog alapján közvetlenül a polgárok választják. Míg a tagállamok érdekeit a Tanács, a közösségi érdekeket pedig a Bizottság képviseli, az Európai Parlament a polgárok ügyeiben lép fel az európai döntéshozatalban. A Parlament hatékonyan képviseli megbízóit, a polgárokat, hiszen mára jelentôs befolyást vívott ki magának az EU irányításában, hatalmát pedig a Lisszaboni Szerzôdés még tovább erôsíti. Már 1952-ben létrejött az ún. Közgyûlés, melynek tagjait az akkor 6 államot egyesítô közösség nemzeti parlamentjeibôl delegálták. Ezt a testületet tekintjük az Európai Parlament „ôsének”, melyet 1962-ben kereszteltek a maival azonos nevûre. Az EP kezdetben csak tanácsadói és felügyeleti jogokat kapott, azonban befolyása egyre növekedett, így ma már a Tanáccsal közösen hoz döntéseket, és együtt fogadják el az EU költségvetését is. Az EP hagyja jóvá az Európai Bizottság kinevezését, és felügyeli a testület munkáját, továbbá javaslatokat tehet a meglévô közösségi programok módosítására, vagy újak meghozatalára.

Az

Az Európai Parlamentnek tehát meghatározó szerepe van azokban az európai döntésekben, melyek állampolgárságtól függetlenül minden európai uniós polgárra vonatkoznak, és mindennapjaikat befolyásolják. Mivel az Európai Parlament célja, hogy a jogalkotásban az európai polgárok érdekeit érvényesítse, ma már természetes, hogy azok nevezik ki az EP tagjait, akikért a képviselôk fellépnek. Elôször 1979-ben választhatták meg közvetlenül az állampolgárok az EP-képviselôket. Azóta minden ötödik évben lehetôséget kapnak az Unió tagállamaiban élô polgárok arra, hogy voksoljanak saját nemzetük EP delegáltjaira.

2.1. Az EP hármas hatásköre 2.1.1. A Parlament mint jogalkotó Európai Parlament szerepe 1952 óta folyamatosan növekedett, így mára elérte, hogy a Tanács társ-jogalkotójaként erôs befolyása legyen az európai uniós döntéshozatalra. Ugyan a Parlamentnek még napjainkban sincs önálló döntéshozó hatásköre, de nélküle számos – és egyre bôvülô – területen már nem lehet döntéseket hozni.

16

• Együttdöntés

• Konzultáció

A Parlament az európai jogszabályok nagy többségében a Tanáccsal egyenrangú félként dönt. Ezt nevezzük együttdöntésnek. Elsôsorban azok a döntések születnek ezzel az eljárással, amelyek közvetlenül érintik az uniós polgárok érdekeit. Együttdöntéssel határoznak például az áruk, a szolgáltatások, a tôke és a személyek szabad áramlásáról. Egyebek mellett a környezetvédelemmel, a fogyasztói jogokkal és a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos kérdésekben is közösen dönt a Tanács és a Parlament.

Bizonyos, úgynevezett „érzékeny kérdésekben”, mint például az adóügy, ipar- és mezôgazdaságpolitika, a Parlamentnek csak tanácsadói szerepe van. Ilyen esetekben a Tanácsnak mindenképp ki kell kérnie a Parlament véleményét, de nem szükséges annak megfelelôen döntenie.

Az

2.1.2. A Parlament mint az európai pénzek elosztója

európai képviselôk az Európai Bizottság javaslatai alapján minden évben hosszú hónapokon keresztül tárgyalnak a Miniszterek Tanácsával (az EU tagállamainak képviselôivel), hogy határozzanak az Unió következô évre tervezett bevételeinek és kiadásainak összegérôl. Az így kialakított költségvetés meghatározza azt a támogatást, amelyet az Európai Unió juttat egyes tevékenységi területeinek a szolidaritás, a fenntartható gazdasági fejlôdés és a társadalmi kohézió biztosítása érdekében. A Parlament hatásköre kiterjed arra is, hogy elutasítsa a költségvetést, és új tervezetet kérjen, ha úgy véli, prioritásait nem vették eléggé figyelembe. Honnan folyik be a pénz az EU pénztárcájába? • A  vámok, melyeket az EU-n kívüli országoktól szednek be a tagállamok, az összbevételek mintegy 10%-át teszik ki. • A  mezôgazdasági lefölözések, amelyeket az Európai Unióhoz nem tartozó országokból származó mezôgazdasági termékek behozatala után vetnek ki, az összbevételek mintegy 1%-át teszik ki. • A  „HÉA-forrás”, amely az egyes tagállamok által szolgáltatott, az általuk behajtott hozzáadottérték-adó 1%-a. Az összbevételek mintegy 14%-át teszi ki. • A  „GNP-forrás” (bruttó nemzeti termék), melyet az egyes tagállamok adnak, a közösségi GNP-ben képviselt részarányuk szerint. Az összbevételek mintegy 75%-át teszi ki.

„GNP–forrás”: 75%

vámok: 10%

mezôgazdasági lefölözések: 1% „HÉA-forrás”: 14%

17

Mire költi pénzét az EU? „Az EU pénzügyi kerete, 2007–2013” (kerekített számok): • A  z EU szerepe a világban: külsô fellépések, fejlesztési politika, humanitárius segítségnyújtás – 49 Mrd EUR (6%) • U  niós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése: a polgárok jogainak védelme, a személyek szabad mozgása, rendôrségi és igazságügyi együttmûködés, terrorizmus elleni küzdelem – 11 Mrd EUR (1%) • A  természeti erôforrások megôrzése és kezelése: mezôgazdaság, fenntartható fejlôdés és környezetvédelem – 371 Mrd EUR (43%) • Egyéb kiadások, az igazgatási költségekkel együtt – 51 Mrd EUR (6%) • F  enntartható növekedés: regionális gazdasági fejlesztés, fellépés a növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás érdekében – 382 Mrd EUR (44%)

Az EU szerepe a világban: 49 Mrd EUR - 6% Fenntartható növekedés: 382 Mrd EUR - 44%

Egyéb kiadások: 51 Mrd EUR - 6%

18

Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése: 1 Mrd EUR - 1%

A természeti erôforrások megôrzése és kezelése: 371 Mrd EUR - 43%

2.1.3. A Parlament mint a Bizottság és a Tanács ellenôre • A Bizottság ellenôrzése

A z Európai Parlament beleegyezése szükséges az Európai Bizottság elnökének és tagjainak kinevezéséhez. A képviselôk a döntés elôtt ellenôrzik a biztos-jelöltek hozzáértését, azaz megbizonyosodnak arról, hogy megfelelnek-e a tisztségre. Ha alkalmatlannak találják valamelyik jelöltet, el is utasíthatják a kinevezését. A Bizottságot mint testületet a Parlament bizalmi szavazással nevezi ki. Bizalmatlansági indítvány elfogadásával a testületet le is mondathatja, azonban az ilyen eljárást „végsô fegyvernek” tekintik, alkalmazására még sosem került sor.



1999-ben a Santer-féle bizottsággal szemben a Parlament bizalmatlansági szavazást helyezett kilátásba – egy feltételezett csalás miatt – ami a Bizottság lemondásához vezetett.



 Parlament folyamatosan felügyeli a A Bizottság tevékenységét is, górcsô alá véve a közösségi politikákról, a jogalkotásról és a költségvetésrôl szóló jelentések tartalmát. Az európai biztosok rendszeresen megjelennek a képviselôk elôtt – bizottsági vagy plenáris üléseken –, hogy megvédjék politikájukat, elmagyarázzák a meghozni kívánt intézkedéseket, és válaszoljanak a parlamenti képviselôk kérdéseire.

országok vezetôi általános politikai iránymutatásokat fogadnak el – a Parlament elnöke is ismerteti saját stratégiai ajánlásait. A képviselôk – plenáris ülésen vagy írásban – bármilyen témával kapcsolatban kérdést intézhetnek az EU Tanácsának elnökségéhez, beleértve az olyan sürgôs intézkedések szükségességét is, amelyek az emberi jogok, a demokrácia vagy a jogállamiság megsértését orvosolják.

• A Tanács ellenôrzése

 z Európai Parlament bizonyos mérA tékben a Tanács tevékenységét is ellenôrzi. A Tanács elnöksége rendszeresen találkozik az Európai Parlament képviselôcsoportjainak elnökeivel, illetve megjelenik a plenáris ülésen, hogy ismertesse a Tanács programját, számot adjon az eredményekrôl, és vitát folytasson a képviselôkkel. Az elnökség gyakran a parlamenti bizottságok ülésein is részt vesz. Minden egyes európai csúcstalálkozó (Európai Tanács) elején – amikor az

Az EP hatásköre, Európai Parlament, bizottság

19

2.2. Az Európai Parlament tagjai • A képviselôk



 urópa lakosai az Európai Parlament E képviselôin keresztül hatással lehetnek az uniós döntéshozatalra. Ötévente minden polgár megszavazhatja, hogy saját országában kit tart arra alkalmasnak, hogy európai színtéren harcoljon az érdekeiért. Az egyes tagálla­mokban megválasztott képviselôk politikai hovatartozás szerint alkotnak csoportokat, és közös erôvel lépnek fel az európai polgárok érdekeiért.

dekeinek megfelelôen alakuljanak. A Lis�szaboni Szerzôdés érvénybe lépésével a képviselôk száma ugyan csökkenni fog, de az EP hatalma még tovább erôsödik. 

 elenleg 736 képviselô – valamint elJ nökük – mun­k ál­k odik azon, hogy az európai döntések az állampolgárok ér-

 z európai képviselôk idejük nagy részét A Brüsszelben töltik, azonban havonta egyszer a parlamenti ülések idejére Strasbourgba utaznak. Az üléseken a képviselôk politikai – és nem nemzeti – hovatartozásuk szerint alkotnak csoportokat. Jelenleg 7 képviselôcsoport van az Európai Parlamentben. Az egyik képviselôcsoporthoz sem tartozók az ún. „független képviselôk”. A képviselôcsoportok saját személyzettel, a képviselôk pedig parlamenti asszisztensekkel rendelkeznek.

A képviselôcsoportok listája:

20

1. Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselôcsoport

(EPP)

2. A z Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselôcsoportja

(S&D)

3. Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselôcsoport

(ALDE)

4. A Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselôcsoportja

(Greens/EFA)

5. Európai Konzervatívok és Reformisták

(ECR)

6. A z Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselôcsoportja

(GUE/NGL)

7. A Szabadság és Demokrácia Európája képviselôcsoport

(EFD)

Ország

összesen

Pártok

NI

Összesen

5

5

5

4

1





2

22

6

4

5









2

17

2

7





9

4





22

1

4

3

2



1

2



13

42

23

12

14



8





99

1

1

3

1









6

4

3

4





1





12

8

8



1



3

2



22

23

21

2

2



1



1

50

29

14

6

14



5

1

3

72

35

21

7







9



72

2

2







2





6

3

1

1

1

1

1





8

4

3

2



1



2



12

3

1

1

1









6

14

4





1





3

22

2

3













5

5

3

6

3

1

2

1

4

25

6

4



2







5

17

28

7





15







50

10

7







5





22

14

11

5









3

33

3

2

2











7

6

5

1







1



13

4

2

4

2





1



13

5

5

4

3



1





18



13

11

5

25

1

13

4

72

265

184

84

55

54

35

32

27

736

21

• Az Európai Parlament elnöke



A z Európai Parlamenti képviselôk elnökét két és fél évre, azaz egy parlamenti ciklus felére választják meg, aki azonban tisztségében megújítható, így hosszabb ideig is elláthatja az elnöki feladatokat.  z elnök képviseli az Európai ParlamenA tet a külvilág elôtt és a többi közösségi intézménnyel fenntartott kapcsolatokban. Elnököl a Parlament plenáris ülésein, az elnökségi üléseken (14 alelnökével együtt) és a Képviselôcsoportok Elnökeinek Értekezletén.

• A képviselôk megválasztása



A z Európai Parlament képviselôi közvetlenül az uniós polgárokat reprezentálják. Képviselôik ötévenkénti megválasztásával a polgárok részt vehetnek az ôket közvetlenül érintô jogszabályok megalkotásában. Az európai választásokon minden választókorú uniós polgár a lakóhelye szerinti országban, állampolgárságától függetlenül választhat és választható (Magyarországon a 18. életév betöltésével).  tagállamok képviselô-választásának A nincs egységes rendszere, minden országban külön szabályozzák a voksolás menetét. Magyarországon 2004 júniusától az európai parlamenti választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik.

• A Magyar Köztársaság területe egyetlen választókerületet alkot, ahonnan 22 magyar európai parlamenti képviselôt választunk.

• A z egyfordulós választáson csak jelöltlistás pártok indulnak. A listán a jelöltek a párt által meghatározott sorrendben szerepelnek.



• A választópolgárok érvényesen csak egyetlen pártlistára szavazhatnak, a listán belül a jelöltek sorrendjét nem változtathatják meg.



• A z öt százalékot elért listák közül a leadott szavazatok arányában osztják ki a mandátumokat.



• A z európai képviselôi mandátum öt évre szól. A következô választásokat 2014 júniusában tartják.

A listákról az Európai Parlamentbe bejutó képviselôk nem nemzeti hovatartozásuk, hanem politikai beállítottságuk szerint csatlakoznak valamelyik politikai csoporthoz. Az európai parlamenti választások kimenetele ennek következtében Magyarországon sem csak a hazai párt-erôviszonyoktól függ: a pártok kampányát valamennyi országban közvetve és közvetlenül is segíthetik az európai uniós pártcsoportosulások. A választásokon bármely tagállamban leadhatja voksát minden EU-állampolgár, aki az adott tagország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és jelzi szavazási szándékát. Ekkor az európai politikai csoportnak megfelelô színekben induló, de az adott tagállamban szereplô pártra szavaz.

képviselôk, választás, az EP elnöke, Európai Parlament

22

ÁDER János

Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság – tag Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság – póttag Parlement européen ASP 12E165 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45102 [email protected]

BALCZÓ Zoltán

Jobbik Magyarországért Mozgalom Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság – tag Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság – póttag Parlement européen ASP 02F265 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45789 [email protected]

BOKROS Lajos

Magyar Demokrata Fórum Költségvetési Bizottság – tag Gazdasági és Monetáris Bizottság – póttag Parlement européen WIB 04M115 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45707 [email protected]

DEUTSCH Tamás

Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Költségvetési Ellenôrzô Bizottság – alelnök, Regionális Fejlesztési Bizottság – tag, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság – póttag, Petíciós Bizottság – póttag Parlement européen ASP 12E157 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45156 [email protected]

GÁL Kinga

Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság – alelnök Emberi Jogi Albizottság – tag Külügyi Bizottság – póttag Parlement européen ASP 12E154 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45599 [email protected]

GLATTFELDER Béla

Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság – tag Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság – póttag Parlement européen ASP 12E254 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45889 [email protected]

23

GÖNCZ Kinga

Magyar Szocialista Párt Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság – alelnök Foglalkoztatási és Szociális Bizottság – póttag Petíciós Bizottság – póttag Parlement européen ASP 13G114 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45451 [email protected]

GURMAI Zita

Magyar Szocialista Párt Alkotmányügyi Bizottság – alelnök Nôjogi és Esélyegyenlôségi Bizottság – tag Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság – póttag Parlement européen ASP 13G153 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45819 [email protected]

GYÔRI Enikô

Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Gazdasági és Monetáris Bizottság – tag Foglalkoztatási és Szociális Bizottság – póttag Parlement européen ASP 12E169 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45189 [email protected]

GYÜRK András

Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Fejlesztési Bizottság – tag Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság – póttag Parlement européen ASP 12E209 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45727 [email protected]

HANKISS Ágnes

Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Petíciós Bizottság – alelnök, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság – tag, Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság – tag Költségvetési Bizottság – póttag Parlement européen ASP 12E210 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45190 [email protected]

HERCZOG Edit

Magyar Szocialista Párt Költségvetési Bizottság – tag Költségvetési Ellenôrzô Bizottság – póttag Jogi Bizottság – póttag Parlement européen ASP 13G107 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45596 [email protected]

24

JÁRÓKA Lívia

Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Nôjogi és Esélyegyenlôségi Bizottság – alelnök, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság – tag, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság – póttag, Emberi Jogi Albizottság – póttag Parlement européen ASP 12E253 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45218 [email protected]

KÓSA Ádám

Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Foglalkoztatási és Szociális Bizottság – tag Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság – póttag Parlement européen ASP 12E158 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45208 [email protected]

MORVAI Krisztina

Jobbik Magyarországért Mozgalom Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság – tag Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság – póttag Parlement européen ASP 02F255 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45786 [email protected]

ÔRY Csaba

Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Foglalkoztatási és Szociális Bizottság – tag Fejlesztési Bizottság – póttag Parlement européen ASP 12E242 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45833 [email protected]

SCHMITT Pál

Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Az Európai Parlament alelnöke, Kulturális és Oktatási Bizottság – tag Foglalkoztatási és Szociális Bizottság – póttag Petíciós Bizottság – póttag Parlement européen ASP 12E130 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45544 [email protected]

SCHÖPFLIN György

Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Alkotmányügyi Bizottság – tag Külügyi Bizottság – póttag Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság – póttag Parlement européen ASP 12E218 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45884 [email protected]

25

SURJÁN László

Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Költségvetési Bizottság – tag Regionális Fejlesztési Bizottság – póttag Parlement européen ASP 12E246 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45835 [email protected]

SZÁJER József

Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Alkotmányügyi Bizottság – tag Jogi Bizottság – póttag Parlement européen ASP 12E258 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45871 [email protected]

SZEGEDI Csanád

Jobbik Magyarországért Mozgalom Regionális Fejlesztési Bizottság – tag Belsô Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság – póttag Parlement européen ASP 02F259 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45787 [email protected]

TABAJDI Csaba Sándor

Magyar Szocialista Párt Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság – tag, Petíciós Bizottság – tag, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság – póttag Parlement européen ASP 13G103 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45821 [email protected]

26

A 

2.3. Az EP és a Lisszaboni Szerzôdés Lisszaboni Szerzôdés minden eddiginél jobban megnöveli az Európai Parlament befolyását Európa alakításában. A nagyobb hatáskör a polgárok, a nemzeti parlamentek és az Európai Unió iránti nagyobb felelôsséggel is jár. Minden új EU-szerzôdés megnövelte az Európai Parlament jogalkotói hatáskörét. A Lisszaboni Szerzôdés most az uniós jogszabályok túlnyomó többsége esetében a Miniszterek Tanácsával egyenrangú társjogalkotóvá emeli a Parlamentet. • Nagyobb hatáskör A Lisszaboni Szerzôdés erôsebb jogalkotóvá teszi az Európai Parlamentet, azáltal, hogy több, mint 40 új területre terjeszti ki az „együttdöntési eljárást”, amelynek értelmében a Parlament a Tanáccsal egyenlô jogokkal bír. Ilyen új területek a mezôgazdaság, az energiabiztonság, a bevándorlás, a bel-és igazságügy, az egészségügy és a strukturális alapok. A Parlament nagyobb szerephez jut a költségvetés tervezésénél, mivel megszûnik a különbségtétel a „kötelezô” és a „nem kötelezô” kiadások között. A Parlament a Tanáccsal együtt dönt majd az EU költségvetésének egészérôl. • Több felelôsség A nagyobb hatáskör több felelôsséggel is jár. A Parlament döntései eddig soha nem látott mértékben, közvetlenül érintik majd az európai polgárok mindennapi életét. A Parlament ellátja majd az uniós polgárok jogainak védelmét, a Lisszaboni Szerzôdésben foglalt Alapjogi Chartával összhangban. Új szerepük lesz az EP-képviselôknek az EU-val és intézményeinek egészével kapcsolatban: mostantól a Parlament választja meg az Európai Bizottság elnökét, és a Parlament hozzájárulásához lesz szükség a külügyi és biztonságpolitikai fôképviselô kinevezéséhez. Végül, a Lisszaboni Szerzôdés értelmében a Parlament javaslatot tehet a szerzôdések módosítására is. http://europa.eu/lisbon_treaty/index_hu.htm Lisszaboni Szerzôdés

27

Az Európai Parlament és a Lisszaboni Szerzôdés 5 pontban 1. Új EP: jobban felvértezve a mai kihívásokkal szemben A Lisszaboni Szerzôdés javítja az EU és a Parlament cselekvési és teljesítô képességét. Európa és a világ többi része olyan új kihívásokkal néz szembe, mint a globalizáció, a demográfiai változások, az éghajlatváltozás, az energiabiztonság és a terrorizmus, melyeket egyetlen állam sem képes önmagában hatékonyan kezelni. Európa csak együttmûködve, hatékonyabb, elszámoltatható, átlátható és következetes módon, egységes fellépéssel képes reagálni a polgárai által megfogalmazott aggodalmakra. A reformszerzôdés jobban felvértezi a Parlamentet a ma és a holnap kihívásaival szemben a növekvô EU-ban. Ezen kívül a Lisszaboni Szerzôdés a Parlamentet felruházza egy új joggal is: a jövôben javaslatot tehet a szerzôdések módosítására. 2. Új EP: nagyobb befolyás Európa alakításában A Lisszaboni Szerzôdés minden eddiginél jobban megnöveli az Európai Parlament befolyását Európa alakításában. Azáltal, hogy jogalkotói hatáskörét több mint 40 új területre terjesztik ki, a Parlament a tagállamok kormányait képviselô Miniszterek Tanácsával egyenrangú társjogalkotóvá válik. A mezôgazdaság, az energiabiztonság, a bevándorlás, a bel-és igazságügy, az egészségügy és a strukturális alapok csak néhány olyan terület, ahol a Parlament teljes jogkört szerez. Döntéseinek egyre nagyobb és nagyobb hatása lesz a mindennapi életre. 3. Új EP: szigorúbb felügyelet az EU költségvetése felett Mostantól kezdve a Parlament – a Miniszterek Tanácsával együtt – dönt majd a teljes EU költségvetésrôl. Mostanáig nem a Parlamentet illette meg az utolsó szó joga az olyan „kötelezô kiadások” kapcsán (az EU-költségvetés kb. 45%-a), mint például a mezôgazdasággal vagy nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos kiadások. Ez megváltozik, mivel ezentúl a Parlament, illetve az EU-tagállamok kormányai felelnek majd a teljes EU-költségvetésért. Az Ön Parlamentje nagyobb beleszólással fog rendelkezni abban, hogy mire fordítsák a kiadásokat, továbbá az EU költségvetése felett is szigorúbb ellenôrzést gyakorol majd. 4. Új EP: nagyobb beleszólás az EU vezetôinek kiválasztásába A lisszaboni korszakban, a Parlament nem csak arról fog dönteni, hogy mit történik, és mire fordítják a pénzt, hanem abba is nagyobb beleszólása lesz, hogy kik vezessék az EU-t. A Parlament fogja megválasztani az Európai Bizottság elnökét, akit az EU állam- és kormányfôi elôzetesen kijelölnek. A jelölés során figyelembe kell venni az európai választások – és az Ön választása – eredményeit. A Parlament hozzájárulása szükséges lesz az EU új külügyi és biztonságpolitikai fôképviselôjének kinevezéséhez, aki egyben a Bizottság alelnöki teendôit is ellátja majd. 5. Új EP: az európai polgárok erôsebb hangja Az új hatáskör nagyobb felelôsséget is jelent. Az egyetlen közvetlenül megválasztott uniós intézményként a Parlamentnek új eszközei lesznek, hogy erôsebb hangot biztosítson az általa képviselt 500 millió állampolgárnak, és elszámoltathatóvá tegye feléjük az EU t. A  Parlamentnek gondoskodnia kell arról, hogy a Lisszaboni Szerzôdésbe foglalt, az uniós polgárok polgári, politikai, gazdasági és szociális jogait tömörítô Alapjogi Chartát, valamint az állampolgári kezdeményezésre vonatkozó új jogot (amely lehetôvé teszi az emberek számára, hogy 1 millió aláírással kezdeményezzenek új szakpolitikai javaslatokat), hatékonyan végrehajtsák. A Parlament ezen kívül biztosítani fogja a nemzeti parlamentek jogainak védelmét, hogy azok kifogást emelhessenek olyan jogalkotási javaslatok ügyében, amelyeket megítélésük szerint nemzeti szinten jobban tudnának kezelni. Táblázatot lásd az 1. számú függelékben a 99. oldalon.

28

Az

2.4. Az EP díjai 2.4.1. Szaharov-díj a gondolat szabadságáért Európai Parlament Andrej Dimitrijevics Szaharovról nevezte el 1988ban alapított díját, mellyel azokat a kivételes személyeket vagy csoportokat tünteti ki, akik védik az emberi jogokat, a demokráciát és a szólásszabadságot, továbbá az egész világon küzdenek az intolerancia és az elnyomás ellen. Az EP a díjjal azt a meggyôzôdését juttatja kifejezésre, hogy az alapvetô szabadságjogokhoz nemcsak az élethez és integritáshoz való jog tartozik, hanem a vélemény- és sajtószabadság joga is. Ez az egyik legerôsebb védôbástya az elnyomás ellen, és egyben a demokratikus és nyílt társadalom fokmérôje. A Szaharov-díjat minden évben az Európai Parlament adja át Strasbourgban az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának évfordulójához (december 10.) lehetô legközelebbi idôpontban. A díj névadója, Andrej Dimitrijevics Szaharov (1921-1989) orosz fizikus egész életében aktívan harcolt a politikai elnyomás áldozatai és az emberi jogok védelme érdekében. 1975-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták erôfeszítéseit. Szaharov szakmájában is kiemelkedôen teljesített, hiszen 32 évesen feltalálta a hidrogénbombát, azonban munkájának pusztító ereje rendkívül nyugtalanította. Igyekezett ezért ráébreszteni az embereket a nukleáris robbanás óriási veszélyeire. Szaharov mindemellett szívügyének tekintette a politikai elnyomás elleni küzdelmet, így 1970-ben bizottságot hozott létre az emberi jogok és politikai áldozatok védelmében. Szaharov soha nem titkolta a Szovjetunió politikája elleni kifogásait, így 1980-ban hat évre számûzetésbe került, melybôl visszatérve haláláig folytatta a harcot az emberi jogok érvényesüléséért.

A díjat többek között a következôk kapták: Nelson Mandela (Dél-Afrika), Alexander Dubcˇek (Csehszlovákia), Las Madres dela Plaza de Mayo (Május téri anyák – Argentína), Wei Jing Sheng (Kína), Ibrahim Rugova (Koszovó), az Egyesült Nemzetek Szervezete és az ENSZ volt fôtitkára, Kofi Annan, Memorial orosz emberi jogvédô csoport (Oleg Orlov, Szergej Kovalev és Ljudmila Alekszejeva - 2009).

http://www.europarl.europa.eu/sakharov/default_hu.htm díjak, Szaharov-díj

29

P

2.4.2. Lux-díj – az európai filmek díja

edro Almodovar, Fatih Akin és Hajdu Szabolcs csak néhány rendezô azok közül, akiknek filmjeire Európa-szerte kíváncsiak az emberek, azonban az Unió nyelvi sokszínûsége miatt bemutatásuk nehézkessé válhat. Az Európai Parlament ezért 2007-ben úgy döntött, minden évben felkarol egy európai mozifilmet, és támogatja azt a bábeli zûrzavar áthidalásában. Az EP finanszírozza a gyôztes film feliratozását az EU 23 hivatalos nyelvén, illetve a mozivetítéshez szükséges technikai átalakítását. A díj célja tehát, hogy az Európai Unióban mindenki számára a saját nyelvén legyen elérhetô egy-egy kiemelkedô filmalkotás, ezzel is segítve az európai filmek mind szélesebb körû megismerését. A csillogó díjátadó ünnepséget minden év ôszén Strasbourgban tartják, ahol az Európai Parlament elnöke a bibliai Bábel tornyát ábrázoló szobrot adja át a gyôztesnek. A Lux-díjjal jutalmazott filmet az EPképviselôi választják ki egy szakértôi bizottság segítségével. A 12 tagú szakmai zsûri kijelöli azt a három alkotást, melyeket bemutatnak az EP-képviselôknek, akik a filmek megtekintése után kiválasztják az év Lux-díjazottját.

A Lux-díj a fény mértékegységérôl kapta a nevét, ami egyben utalás a Lumière fivérekre, akik kifejlesztették a filmgyártáshoz nélkülözhetetlen színes képrögzítési eljárást. A Lux-díj elsô (2007-es) díjazottja a török származású rendezô, Fatih Akin, "A másik oldalon" (Auf der anderen Seite) címû filmje volt. 2008-ban a Lux díjat Jean Pierre és Luc Dardenne alkotása, a Lorna csendje nyerte. A három döntôbe került film között szerepelt Mundruczó Kornél filmje, a Delta.

2009-ben a Welcome címû francia film nyerte az Európai Parlament Lux‑díját (rendezte: Philippe Lioret).

Lux-díj 2008 http://www.lux-prize.eu díjak, Lux-díj

30

Az

2.4.3. Európai Ifjúsági Károly-díj

Európai Unió különbözô országaiban élô fiatalok eltérô nyelveken beszélnek, más a kultúrájuk, történelmük és különbözô szokásaik vannak. Mindez azonban nem akadályozza ôket egymás megismerésében, hanem sokkal inkább jó lehetôség a nemzetközi barátságok és kapcsolatok kialakítására. Az Európai Ifjúsági Károly-díj olyan csereprogramok, nemzetközi ifjúsági események, projektek megszervezését támogatja, melyek az európai fiatalokat együttmûködésre, egymás megértésére és megismerésére ösztönzik, valamint tudatosítják bennük az európai azonosságtudatot. Az Európai Ifjúsági Károly-díjjal nem megvalósítandó ötleteket, hanem már futó programokat jutalmaz a zsûri, hogy támogassa a projekt további menetét, fejlôdését. Európai Ifjúsági Károly-díjra pályázhat bármely olyan fiatal vagy ifjúsági csoport, melynek tagjai 17 és 30 év közöttiek, akik az Európai Unió valamelyik tagországának állampolgárai. A pályázók a jelentkezési lapot az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodájának internetes oldaláról tölthetik le. Az Európai Parlament és az aacheni Nemzetközi Károly-díj Alapítvány (www.karlspreis. de) közösen jutalmazza a legjobb programot nyújtó pályázókat. A gyôztes kiválasztása két lépésben történik. Elsôként a nemzeti zsûrik mind a 27 tagállamban kiválasztanak egy-egy gyôztest, majd a 27 projektbôl az európai zsûri jelöli ki a három dobogóst. A három legjobb projektnek járó pénzjutalmat az Európai Parlament elnöke és az aacheni Nemzetközi Károly-díj Alapítvány képviselôje nyújtja át. A 27 nemzeti projekt

részvevôi meghívást kapnak az aacheni (Németország) díjkiosztó ünnepségre, a három legjobb pályázó pedig ellátogathat az Európai Parlamentbe. 2008-ban osztották ki elsô ízben az Európai Ifjúsági Károly-díjat, melynek nyertese egy magyar projekt, a II. Rákóczi Ferenc Alapítvány Diákok Határok Nélkül programja volt. A jutalmat az alapítvány képviselôje, Korzenszky Emôke egy nagyszabású európai díjátadó ceremónián vette át Aachenben. Interjúnkban Emôke óriási lelkesedéssel számol be arról, hogyan zajlott a díjátadó ünnepség, valamint megtudhatjuk azt is, hogy milyen változást hozott az alapítvány - és a saját - életébe a rangos elismerés. 2009ben a „YOUrope needs YOU” elnevezésû lengyel projekt nyerte az Európai Ifjúsági Károly-díjat.

31

Interjú Korzenszky Emôkével Elôször is gratulálok a díjhoz. Áruld el nekünk, milyen 2008-ban Európa legjobb ifjúsági projektje! A Diákok Határok Nélkül program keretében minden évben 135, a Kárpát-medencében élô, magyar diákot látunk vendégül egy 16 napos táborban. A találkozó lényege, hogy a fiatalok olyan vezetôképzô foglalkozásokon vegyenek részt, amelyek elôsegítik a nemzetközi európai közösségek szervezôdését. Mindemellett jól szórakoznak, megismerik egymást és Magyarországot, valamint határokon átívelô barátságokat kötnek. Kik vehetnek részt a táborokban? Két szempont szerint válogatjuk ki a résztvevô fiatalokat: tehetség és szociális háttér alapján. Minden évben régiónként hirdetjük meg a pályázatot középiskolás diákok körében. A beérkezô pályamûveket, valamint a jelentkezôk önéletrajzát és motivációs levelét vesszük figyelembe a résztvevôk kiválasztása során. Mindig vegyes a csapat, vannak a fiatalok között olyanok is, akik kevésbé fejlett régiókból származnak, de nem kizárólag a szociális rászorultság alapján válogatunk. Sok tehetséges fiatal pályázik minden évben, és elmondhatjuk, hogy a 135 hely is korlátozottnak tûnik a nagy érdeklôdéshez és a pályázatok minôségéhez képest. A pályázati kiírás minden évben aktuális témakört fed le. Az idei évben például az egyik pályázati téma az Európai Unió által meghirdetett „2008: a kultúrák közötti párbeszéd éve” volt. Kik dolgoznak az alapítványnál? Mindannyian önkéntesek vagyunk. A szervezôk között több volt táborozó is van, akik egyszer kipróbálták, megszerették és úgy döntöttek, a késôbbiekben ôk is részt vesznek a rendezésben. Ki finanszírozza a táborokat? Fôképp tengerentúli, kanadai, amerikai adományokból finanszírozzuk a táborokat. Magyarországról is sok segítséget kapunk, hiszen többen felajánlanak kedvezményes szolgáltatásokat a tábor lakói részére. Honnan értesültetek az Európai Ifjúsági Károly-díjról? Egy ismerôs hívta fel a figyelmemet arra, hogy mi is megpályázhatnánk ezt a díjat. Amikor elolvastam a feltételeket, tudtam, hogy minden feltételnek megfelelünk, de a pályázat megírása komoly odafigyelést és sok munkát igényelt. Azt a részt, ahol néhány mondatban be kellett mutatni a projektet, különös figyelemmel írtam, mert tudtam, hogy a zsûri azt olvassa el elôször, tehát azon áll vagy bukik a sikerünk. Megérte. Mit vártál a pályázattól, sejtetted, hogy mennyire jó programmal indultok? Természetesen, mint minden pályázó, én is bizakodtam a sikerben, de fogalmam sem volt arról, milyen lehet a többi projekt, így nem tudtam felmérni az esélyeinket. Óriási öröm volt, mikor kiderült, hogy a magyar mezônybôl a mi programunkat választották ki az európai megmérettetésre. Minden ország gyôztes pályázatának egy-egy képviselôjét meghívták az aacheni díjátadó ünnepségre, csak ott derült ki, hogy a miénk Európa legjobb projektje.

32

Milyen volt a díjátadó ünnepség? Hatalmas médiafigyelem kísérte a rendezvényt. Amikor kiszálltam Aachenben a vonatból, azonnal kamerák fogadtak a pályaudvaron. Elôre felkészítettek minket arra, hogy a sajtó képviselôi mindenhol ott lesznek, de nem számítottam ekkora érdeklôdésre. Több német csatorna készített velünk interjút, kattogtak a fényképezôgépek, forogtak a kamerák. A ceremóniát némi túlzással egy Oscar-gálához hasonlították a szervezôk. A jelölteket beültették az elsô sorokba és az ünnepélyes megnyitó után elkezdôdött a show. Az elsô három helyezett felkonferálása közben táncos-zenés mûsorok, filmek szórakoztatták a közönséget, és növelték a feszültséget az ujjaikat tördelô jelöltekben. Hans Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke hirdette ki az elsô helyezettet, és mondta a laudációt. Tôle hallottam elsôként azt a hírt, ami azóta megváltoztatta a projekt jövôjét: a Diákok Határok Nélkül program nyerte az elsô Európai Ifjúsági Károly-díjat. Mit éreztél, mikor megtudtad, hogy a ti projektetek nyert? Fantasztikus élmény és nagy megtiszteltetés volt. A ceremónia elôtt volt idôm megismerkedni a többi jelölttel is, és tudtam, hogy erôs a mezôny, bárki nyerhet. Óriási büszkeség tudni, hogy minket találtak a legérdemesebbnek erre a díjra. Hatalmas megtiszteltetés volt kezet fogni Pöttering elnök úrral és a késôbbiekben megtapasztalni, hogy mennyire kellemes, közvetlen ember. Mi volt a díj? 5000 eurót kapott a projektünk, de ez csak egy része annak a számos elônynek, amivel a díj jár. Mint már említettem, óriási médiafigyelem kísérte a rendezvényt Németországban, rengeteg emberhez eljutott a hírünk. Az Aachenben töltött napok alatt fontos kapcsolatokat építhettem. Hogy reagáltak a hírre Magyarországon? Itthon sincs túl sok szabadidôm a díjátadó óta. Tévé- és rádióinterjúkat adok, nap mint nap megkeresnek újságírók, és országszerte viszik a programunk hírét. Többen ajánlották fel azóta személyes segítségüket, anyagi támogatásukat vagy adójuk egy százalékát az alapítványnak. Mit értesz személyes segítségen? Például az egyik rádióadó neves mûsorvezetôje az interjúnk után felajánlotta, hogy szívesen tartana egy kommunikációs tréninget a tábor fiataljainak. Ismeretlenül is megkeresnek minket jó szándékú emberek, hogy hallottak a díjról, és szívesen segítenének a tábor szervezésében. Schmitt Pál EP-képviselô meghívott a Kulturális és Oktatási Bizottság ülésére Brüsszelbe, ami szintén egy olyan lehetôség, amelyet kamatoztathat a projektünk. Mit üzensz azoknak, akik a sikereiteket látva jövôre szeretnének pályázni a díjra? A Károly-díj mutatta meg, hogy fontos figyelni a kínálkozó lehetôségekre és élni azokkal. Kitartással egészen aprónak tûnô próbálkozásokból is lehet hatalmas eredményt elérni. Nagy dolog, hogy az Európai Parlament gondolt az ifjúságra. Szerencsések a fiatalok, hiszen most érdemes Európa felé nyitni, mert támogatja az ifjúságot. Készült: 2008 áprilisa

Nemzetközi Károly-díj Alapítvány: www.karlspreis.de

Az Európai Ifjúsági Károly-díj honlapja: http://cyp.adagio4.eu

díjak, Károly-díj, ifjúság

33

M

2.4.4. Újságíró Díj

iért is jó nekünk az Európai Unió? Mirôl és kik hoznak döntéseket? Hol tanulhatok, hol dolgozhatok az EU-ban?

Számtalan ilyen és ehhez hasonló kérdést igyekszik megválaszolni a média nap mint nap. Mind a nyomtatott, mind az elektronikus sajtótermékekben foglalkoznak az Európai Unó témáival, hogy megismerkedhessünk az Unió intézményrendszerével, elônyeivel, hátrányaival, a benne rejlô lehetôségekkel,valamint az európai döntésekkel. Az Európai Parlament 2008-ban ÚjságíróiDíjat hozott létre, mellyel azokat az újságírókat jutalmazza, akik kiemelt fontosságú európai témával foglalkoznak, illetve elômozdítják az európai uniós intézmények és EU-politikák bemutatását. A díjat négy kategóriában ítélik oda: írott sajtó, rádió, televízió és internet, így mind a négy kategória legjobbja jutalomban részesül. Az Újságírói-Díjra magánszemélyek, valamint

maximum 5 fôbôl álló csoportok pályázhatnak egyszeri, vagy sorozat részeként – az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén – megjelent cikkekkel vagy riportokkal. A nevezés feltétele, hogy a pályázó az Európai Unió valamelyik tagállamának állampolgára és regisztrált újságíró legyen. A díjazottakat két lépésben választja ki az Európai Parlament. Elsôként mind a 27 tagállamban kijelölik a kategóriánként továbbjutó munkákat, majd ezek közül választja ki a négy kategória gyôztesét az európai zsûri. Az EP díja arra ösztönzi az újságírókat, hogy minél több színvonalas és hasznos munka szülessen az Európai Unió fontos témáiról, valamint hogy ezek a cikkek, mûsorok a lehetô legtöbb emberhez eljussanak.

• A magyar jelöltek 2008-ban: Az európai szintû versenyen Magyarországot egy hazai zsûri által kiválasztott három újságíró képviselte. PÓCS Balázs (Népszabadság) „Az EU a hétköznapokban” címû cikksorozatával, MAGYARI Péter (Index) az Index.hu-n havonta megjelent, az Európai Unióban történô eseményeket bemutató négyrészes írásával és BALÁZS Kata Klubrádióban elhangzott „Nôi kvóta” címû rádióriportjával. 2009-ben az internetes kategória európai díját Szlankó Bálint nyerte, az origo.hu-n megjelent, "Agyra gyúrnak a brüsszeli ravaszok" címû írásával. A zsûri szerint a szerzô érdekes, egyedi, közérthetô módon mutatja be az európai intézményeknél folytatott lobbitevékenységet. www.eppj.eu díjak, Újságírói-Díj

Interjú Szlankó Bálinttal, az EP 2009-es Újságíró Díjának egyik gyôztesével Szlankó Bálint nyerte az Európai Parlament Újságíró Díját az internetes kategóriában. Az origo.hu-n megjelent, az európai lobbizásról szóló cikkért járó elismerést Jerzy Buzek, az EP elnöke adta át október 15 én, Brüsszelben. A díjátadót követôen a kategóriagyôztessel a lobbizásról, az internetes újságírás szerepérôl, valamint arról beszélgettünk, hogyan tehetné vonzóbbá az emberek számára az EU t a média. Az internetes kategória európai díját Szlankó Bálint nyerte, az origo.hu-n megjelent, „Agyra gyúrnak a brüsszeli ravaszok” címû írásával. A zsûri szerint a szerzô érdekes, egyedi, közérthetô módon mutatja be az európai intézményeknél folytatott lobbitevékenységet.

34

Cikke a lobbizásról szól, egy olyan témáról, amely sokak számára zavarosnak tûnik. Miért döntött úgy, hogy ír róla, és mi cikkének a fô üzenete? Azért írtam a lobbizásról, mert szerintem a legtöbb ember ellenségesen viszonyul ahhoz, ahogyan az mûködik, és hajlamos arra gondolni, hogy rosszarcú alakok sötét sikátorokban találkozva pénzzel teli barna borítékokat csúsztatnak egymásnak. Biztos vagyok benne, hogy ez néha megtörténik. Biztos vagyok azonban abban is, hogy a pénz és a korrupció mindenütt összefonódik a politikával, és abban is, hogy ez alól az EU sem kivétel. De éppen arra akartam rámutatni, hogy a lobbizás zöme ettôl eléggé eltér, és az a kompromisszumok tétele, intelligens, vagy kevéssé intelligens érvek felmutatása, illetve PR-kampányok lefolytatása körül forog. Úgy véltem, ez egy nagyszerû téma, mert nagyon keveset írtak róla, így én is hozzá tudok járulni valamivel. Nehéz volt megírni a cikket, és sokáig tartott összegyûjteni hozzá az összes anyagot? Igen is meg nem is. Nem, mert öt évig dolgoztam a magyar hírügynökség tudósítójaként, így megbocsát, ha azt mondom, elég sokat tudok az Európai Unióról, és már elôzôleg írtam a lobbizásról, úgyhogy elegendô hátterem volt. De igen, igaza van, annak érdekében, hogy megfelelô cikket állítsunk össze egy sor interjút kell készíteni, ami idôt vesz igénybe, és távolsági telefonhívásokat kell lefolytatni, amit valakinek meg kell fizetni. Szóval igen, de ez csak egy cikk, tehát nem akarom eltúlozni. Mit jelent az Ön számára ez a díj? Eléggé kettôs érzelmeim vannak ezzel kapcsolatban, mivel egy olyan díjat kapni, amit lényegében egy kormányzati ügynökség ítél oda, nem feltétlenül jó elôjel egy újságíró számára, de mindenesetre sok pénzt jelent. Mindemellett természetesen örülök a díjnak. Milyen mértékben jelent hozzáadott értéket az újságírásban az internet a média más részeihez képest? Úgy vélem, az internet sokkal könnyebbé teszi a dolgokat. Egyszerûbbé teszi, hogy információhoz jussunk és juttassunk, hogy több embert elérjünk és bevonjuk ôket abba, ahogyan írják és terjesztik a híreket. És azt hiszem, ez nagyszerû. Gyakran aggódom viszont amiatt, hogy egyre többen és többen beszélnek hangosan, ami nem mindig járul hozzá a tájékozottabb vitához. Azt hiszem, erre megoldást találni kihívás. Hogyan nyújthatnak több ismeretet az embereknek a média és az európai intézmények az európai ügyekrôl? Nem is tudom. Azt hiszem, minden magára valamit is adó újságnak kell, hogy legyen brüsszeli tudósítója. Máshogy nem lehet megfelelô módon tudósítani az EU-ról, csak úgy, ha valaki itt van a helyszínen. Ez az egyik dolog. A tudósítóknak pedig meg kell próbálniuk mindezt érdekessé tenni, és kapcsolatot teremteni az olvasókkal, olyan módon elmagyarázva a történeteket, amely azt mutatja, hogy Európa fontos, és életüket sok szempontból befolyásolja. Tudom, hogy ez nagyon nehéz, és azt hiszem, hogy egyelôre csak ennyit tudunk elérni, mert a legtöbb embert valójában nem igazán érdekli az EU. Készült: 2009 októbere

35

2.5. A „háromlaki intézmény” és épületei

Az

Európai Parlament egyik különlegessége, hogy a többi intézménnyel ellentétben nem elégedett meg egyetlen székhellyel, hanem három nyugat-európai városban folytatja munkáját: Strasbourgban, Brüsszelben és Luxembourgban.

Az EP hivatalos székhelye a franciaországi Strasbourgban van, ahol havonta tartanak plenáris üléseket az európai képviselôk. A parlamenti munka legnagyobb része azonban Brüsszelben zajlik, így a hivatali apparátus zöme is itt látja el feladatait, és csak a plenáris ülések idejére utaznak a képviselôkkel együtt Strasbourgba. A Parlament háttérmunkájáért felelôs Fôtitkárság székhelye egy harmadik helyen, Luxembourgban található. Ezért nevezik az Európai Parlamentet „háromlaki intézménynek”.

E

Új nevek Brüsszelben

gy brüsszeli városnézés alkalmával a Manneken pis és a Grand-Place mellett ma már kihagyhatatlan „látványosságnak” számítanak az Európai Unió épületei, melyek zászlói színesen lengedeznek sok-sok mosolygós családi fotó hátterében.

székhely

36

A modern épületek és az öltönyös eurokraták mellett érdemes külön figyelemben részesíteni az Európai Parlament brüsszeli székházának új épületét, melynek egyik szárnya egykori miniszterelnökünkrôl, Antall Józsefrôl kapta a nevét. Antall József (1932–1993) hazánk nagyszerû politikusa volt, aki fiatalon részt vett az 56-os forradalomban, jelentôs szerepet vállalt a rendszerváltás elôkészítésében, majd ô lett 1990-ben az elsô demokratikusan választott kormány miniszterelnöke. Antall nemcsak Magyarországon örvendett nagy népszerûségnek, hanem határainkon túl is elismerôen nyilatkoztak róla. Nagy szerepe volt a Varsói Szerzôdés, a KGST felszámolásában és az orosz csapatok 1991-es kivonásában. Magyarországot bevezette az összeurópai intézményrendszerekbe, és miniszterelnöksége alatt tette meg az ország az elsô lépéseket a NATO és az Európai Unió tagsága felé. Antall József munkássága elôtt tisztelegve döntött úgy az Európai Parlament Elnöksége 2008-ban, hogy a rendszerváltás utáni elsô magyar miniszterelnökünkrôl nevezi el az EP egyik új épületét Brüsszelben (korábban D5). Egy másik új épület (korábban D4) Nyugat-Berlin egykori polgármestere, a Német Szövetségi Köztársaság késôbbi szociáldemokrata kancellárja, Willy Brandt nevét kapja. A két új épületszárnyat az EP fô tömbjével összekötô ívelt, kettôs üveghidat Konrad Adenauerrôl (1876-1967), az NSZK 1949 és 1963 közötti, kereszténydemokrata kancellárjáról nevezték el. Az Európai Parlament brüsszeli sajtótájékoztató-terme a 2006-ban meggyilkolt orosz újságírónô, Anna Politkovszkaja nevét viseli a jövôben. Tipp: Ha a három város egyikébe ellátogat, és kíváncsi arra, hol dolgoznak az EP munkatársai, a következô link alatt megtalálja az egyes intézmények nevét és térképét: http://www.europarl. europa.eu/parliament/public/staticDisplay.do?id=50&pageRank=5&language=HU http://www.antalljozsef.hu/ Antall József, Willy Brandt, Konrad Adenauer, Anna Politkovszkaja

37

3. Az Európai Parlament itthon — Az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája Az Európai Parlament valamennyi uniós tagállam fôvárosában – így Budapesten is – mûködtet egy ún. tájékoztatási irodát, amelynek a lakosság, illetve a sajtó lehetô legszélesebb körû tájékoztatása a feladata. Ez a konkrét kérdések megválaszolásán túl jelenti az Európai Parlamentrôl szóló tájékoztató anyagok terjesztését, szemináriumok és találkozók szervezését, sôt igény esetén az EP-képviselôkkel történô kapcsolatfelvételt is. Az irodák kapcsolatot tartanak az országos és helyi hatóságokkal, illetve a civil társadalom képviselôivel. A tájékoztatási iroda évente több alkalommal szervez Állampolgári Fórumokat, melyeken az állampolgárok közvetlenül kaphatnak választ az Unió és az Európai Parlament mûködésére kérdéseikre, találkozhatnak európai parlamenti képviselôikkel, és eszmét cserélhetnek a legújabb fejleményekrôl, aktualitásokról. Ezen kívül az iroda tájékoztató-informatív eseményeket is rendez évente több alkalommal. Ilyenek például az európanapi fesztiválok, a különbözô konferenciák, a civil szervezeteknek tartott elôadások az ország számos pontján, a Nemzetközi Nônap alkalmából rendezett szemináriumok, és a diákok számára szervezett tematikus cso-

portok, melyek gyakorlati kérdéseket hivatottak megválaszolni (pl. munkavállalás, tanulás az EU-ban). Az irodák központi szerepet játszanak az Euroscola program lebonyolításában is, amelynek keretében minden évben kb. 500 középiskolás diák látogathat el az Európai Parlamentbe. Az iroda ezenkívül informálja az Európai Parlament brüsszeli központját a hazánkban zajló politikai eseményekrôl, illetve a magyarok Európai Parlamentre vonatkozó véleményérôl, kéréseirôl, petícióiról. Az iroda programjairól, az Európai Parlament egyéb aktualitásairól - mint pl. pályázatok, díjak, kiadványok - a weblapon találhatók további információk. Itt lehet jelentkezni a tematikus csoportlátogatásokra is, melyek helyszíne a budapesti tájékoztatási iroda, idôpontjait pedig elôzetesen egyeztetjük a jelentkezôkkel. A budapesti Tájékoztatási Irodát – amelynek kezdetben az Országház adott otthont – 2003. január 30-án nyitotta meg Pat Cox, az Európai Parlament akkori elnöke és Dr. Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke.

A Budapesti Tájékoztatási Iroda elérhetôségei: BUDAPEST Deák Palota H-1052 Budapest Deák Ferenc u. 15. Tel.: +36 / 1 411 3540, fax: +36 / 1 411 3560 E-mail: [email protected] Internet: www.europarl.hu

38

Az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodájában és a brüsszeli sajtóosztályon dolgozó referensek feladata, hogy segítsék és aktuális parlamenti információkkal lássák el a magyar újságírókat. A Budapesti Tájékoztatási Iroda Sajtóosztálya Az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája (H-1052, Budapest, Deák F. u. 15.) a sajtóval való folyamatos kapcsolattartás mellett különféle sajtóesemények megrendezésével segíti a hazai média tájékozódását az Európai Parlamentet érintô kérdésekben: Regionális média-kerekasztalok a vidéki és a regionális sajtó számára 2007 óta az iroda regionális média-kerekasztal-beszélgetéseket rendez az ország nagyobb városaiban. A sajtó képviselôivel folytatott kötetlen hangvételû beszélgetések célja, hogy tájékoztatást nyújtsanak az EP aktuális feladatairól, a strasbourgi plenáris ülésen és a szemináriumokon való részvételi lehetôségekrôl, valamint az EP sajtószolgálatáról. Sajtóbeszélgetések szakújságírók számára Az Európai Parlament plenáris ülésén napirendre kerülô egy-egy kiemelt témával kapcsolatban az iroda kerekasztal-beszélgetést szervez szaktudósítók és szakújságírók számára.

www.europarl.hu Az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája

39

Az Európai Parlament plenáris ülései – Strasbourg, Brüsszel Az iroda külön költségvetésébôl támogatja a magyar sajtó képviselôinek kiutazását a strasbourgi plenáris és a brüsszeli miniplenáris ülésekre. Újságíró-szemináriumok A Budapesti Tájékoztatási Iroda évente három-négy alkalommal újságírócsoportoknak szervez szemináriumot Brüsszelben, ahol az Európai Parlament mûködésérôl, a legfontosabb aktuális témákról kapnak tájékoztatást a szeminárium résztvevôi. A program során a résztvevôk látogatást tesznek az EP sajtóés audiovizuális részlegénél, illetve további uniós intézmények sajtóosztályain is. Központi újságírói szemináriumok Az Európai Parlament központi sajtószolgálata egyes kiemelt témák esetén újságírói szemináriumokat szervez, amelyekre a tájékoztatási iroda magyarországi szakújságíró-

40

kat küldhet ki. Ilyen volt például a parlament gondolatszabadságért adományozott díja, a Szaharov-díj átadása alkalmából szervezett szeminárium. Ennek során a sajtó képviselôi részt vettek a parlament szakértôinek elôadásán, magán az ünnepélyes díjátadón, valamint a díjazott sajtótájékoztatóján és exkluzív interjút készítettek a kitüntetettel. Sajtóközlemények, hírlevelek Az irodával kapcsolatba lépô újságírók rendszeres tájékoztatást kapnak e-mailben, és feliratkozhatnak az EP hírlevélre is, amely a bizottsági hetek, illetve a plenáris ülés során megjelenô parlamenti hírekrôl tudósít.

3.1. Az EP sajtókapcsolatai • Az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája Cím 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 15. Telefon: + 36 1 411 3540 Fax: + 36 1 411 3560 E-mail: [email protected] Honlap: www.europarl.hu Irodavezetô: Sajtókapcsolatok: Public Relations:

SZALAI Zoltán Telefon: + 36 1 411 3540 E-mail: [email protected] LÔVEI Andrea Telefon: + 36 1 411 3552 E-mail: [email protected] CZUGLER Annamária Telefon: + 36 1 411 3571 E-mail: [email protected]

Az Európai Parlament sajtóanyagai Az Európai Parlament sajtóosztályának kiadványai a Parlament honlapján (www.europarl. europa.eu - Hírek > Sajtószolgálat) hozzáférhetôk. A plenáris ülést érintô sajtóanyagok az EU minden hivatalos nyelvén, míg a többi kiadvány angol és francia nyelven jelenik meg. Plenáris Hírlevél Összefoglaló a napirendre kerülô jelentésekrôl és témákról; a plenáris ülésszak elôtti héten jelenik meg. Napi EP A plenáris ülésszak alatti napi, gyors összefoglaló a vitákról és a szavazásokról. Sajtóközlemények Hírelôzetes A parlament heti munkájáról ad elôzetest minden pénteken. Háttérdosszié Egy-egy speciális témakörben, alkalmanként megjelenô kiadvány.

41

4. MIT TEGYEN, HA... 4.1. ...panasza van? Ebben a fejezetben segítséget nyújtunk, hogy megtalálja a megfelelô európai csatornát, ha valamilyen sérelmét, panaszát vagy kérését szeretné kifejezni.

1968.

4.1.1. Petíció

január 21-én egy amerikai US B-52-es bombázó fedélzetén több nukleáris fegyverrel lezuhant a thulei légibázis közelében, Grönland északnyugati részén. Ennek következtében több kilogramm fegyvertisztaságú plutónium került a környezetbe. A héttagú legénységbôl hat fônek sikerült épségben elhagyni a gépet. A plutónium azonban azonnal beszennyezte a becsapódás helyének közvetlen környezetében lévô havat és jeget, az erôs szél és víz pedig nagy területeken hordta szét a szennyezôdést. A légibázison több mint ezer dán polgári személyt alkalmaztak karbantartásra és más nem-katonai szolgálatra. Dán polgári személyzet, helyi grönlandiak és amerikai személyzet siettek a katasztrófa helyszínére, hogy részt vegyenek a mentési munkálatokban. Ezt követôen az USA mentesítési mûveleteket végzett, amelyben az amerikai személyzet mellett dán önkéntesek is részt vettek a szennyezô anyag eltávolításában. A petíció benyújtója, Jeffry Carswell a szerencsétlenség idején raktári segédmunkás volt a thulei légibázison, ott élt és dolgozott 1971-ig. Akkoriban Carswell részt vett a szennyezett roncsok elszállításában, a mentesítô munkálatokban. Emellett sok más thulei munkáshoz hasonlóan a közeli fjord jegét használta italaihoz. Az 1980-as években egészségének súlyos megromlását tapasztalta, és késôbb rákos lett. Nyolc nagyobb mûtéten esett át, és legutóbb pajzsmirigyrákot diagnosztizáltak nála. Carswell azt sérelmezi, hogy a hatóságok nem végezték el a szükséges utólagos orvosi vizsgálatokat az uniós irányelvnek megfelelôen. Ez a petíció szolgált Diana Wallis (liberális, brit) képviselônô jelentése alapjául, amely azért került a parlament elé, „mivel ez a nukleáris szerencsétlenségeknek az egyszerû állampolgárokat érintô következményeirôl szól. A jelentés elvi kérdéseket vet fel, és Európában sok állampolgárt érint.” Wallis hozzátette: „A jelentés határozott, de egyértelmû üzenet valamennyi tagállam számára azt illetôen, hogy az egyes állampolgárokkal kapcsolatos egészségügyi és biztonsági megfontolásoknak mindenek felett kell állniuk ilyen helyzetekben.” Az Európai Parlament megtárgyalta az ügyet, és megállapította, hogy a Dán Királyság nem teljesítette minden, az Euratom-szerzôdésben foglalt kötelezettségét a balesettel és annak utóhatásaival kapcsolatban. Azt kérte ezért Dániától, hogy vizsgálja felül az ügyet, és tegyen lépéseket az utóhatások megfékezésére. Mindemellett az EP-képviselôk felszólították az Európai Bizottságot, hogy készítsen elô egy javaslatot, amely megoldást talál a katonai célokra használt atomenergia közegészségügyi és környezeti hatásaira, ugyanis a jelenlegi EU-jogszabályok hiányosak ezen a területen.

42

Minden évben több mint ezer petíció érkezik az Európai Parlamenthez a legkülönfélébb témákban, a környezetvédelemtôl az unió területén történô munkavállalással kapcsolatos panaszokig. A Parlament általában egyénileg válaszol a petíciókra, de – mint a fenti példa is szemlélteti – vannak olyan közérdekû témák is, melyeket megtárgyalnak a képviselôk. 1993 óta minden európai uniós állampolgárnak és állandó lakosnak joga van arra, hogy petíciót nyújtson be a Parlamenthez. Nemcsak magánszemélyek, hanem társaság, szervezet vagy egyesület tagjai is fordulhatnak panaszukkal vagy kérésükkel az EP Petíciós Bizottságához. A petíció benyújtójának a fordítással sem kell bajlódnia, hiszen az EU bármely hivatalos nyelvén, tehát akár magyarul is megír-

hatja azt. Ezek után már csak el kell küldenie az EP Petíciós Bizottságának postai vagy elektronikus úton, hogy az EP határozatot hozhasson az ügyben. A petíció lehet panasz, kérelem vagy az EU-s jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos megfigyelés. Ezenkívül tartalmazhat felkérést arra vonatkozóan, hogy az Európai Parlament milyen álláspontot foglaljon el egy bizonyos kérdésben. Lényeges továbbá, hogy a petíció az Európai Unió hatáskörébe tartozó témához kapcsolódjon, ugyanis az egyes tagállamokra tartozó ügyeket a Petíciós Bizottság elutasítja. A petíciók felhívják az Európai Parlament figyelmét azokra az esetekre, amelyekben egy tagállam, egy helyi hatóság vagy más intézmény az európai polgár jogait megsértve jár el.

Ki nyújthat be petíciót? Petíció benyújtására jogosult:

• az Európai Unió polgára,



• az Európai Unió egyik tagállamának állandó lakosa,



• a z Európai Unió egyik tagállamában székhellyel rendelkezô társaság, szervezet vagy egyesület (természetes vagy jogi személy) tagja.

Milyen tárgyban nyújtható be petíció? A petíció tárgya olyan kérdés lehet, amely Önt közvetlenül érinti, az Európai Unió érdekeibe vág, vagy tevékenységi körébe tartozik, például:

• az Önt európai polgárként, a szerzôdések szerint megilletô jogok,



• környezetvédelmi kérdések,



• fogyasztóvédelem,



• a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása, belsô piac,



• foglalkoztatási politika, szociálpolitika,



• szakképesítések elismerése,



• az uniós jogszabályok végrehajtásával összefüggô egyéb problémák.

43

Fontos megjegyzés: A Petíciós Bizottság nem foglalkozik sem a tájékoztatásra irányuló kérésekkel, sem az uniós politikák általános értékelésével. Milyen nyelven lehet a petíciót benyújtani? A petíciót az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikén, írásban kell megfogalmazni. Tehát a petíció magyar nyelven is benyújtható. Milyen formában nyújtható be a petíció? Petíció benyújtására két lehetôség áll rendelkezésre: 1) levélben, 2) elektronikus formanyomtatvány kitöltésével. A petíciónak a kérdéshez kapcsolódó valamennyi tényt tartalmaznia kell, de el kell kerülni a túlzott részletezést. Világosan és olvashatóan kell írni, és a petícióhoz összefoglaló csatolható. 1. levélben: Ha Ön levélben kíván petíciót benyújtani, nem kell formanyomtatványt kitöltenie vagy szabvány szövegformát követnie. A petíciónak azonban tartalmaznia kell:

• az Ön nevét, állampolgárságát és állandó lakcímét (csoportos petíció esetében legalább a benyújtó vagy az elsô aláíró nevét, állampolgárságát és állandó lakcímét)



• az aláírást.

A petícióhoz mellékleteket csatolhat (például a petíciót alátámasztó dokumentumok másolatait).

A petíciót az alábbi címre kell elküldeni:



European Parliament The President of the European Parliament Rue Wiertz B-1047 BRUSSELS



2. elektronikus formanyomtatvány kitöltésével: Ha Ön elektronikus úton kíván petíciót benyújtani:



•o  lvassa el az Európai Parlament weboldalának Petíciók címû oldalán található információkat és utasításokat, ezután



• töltse ki az elektronikus formanyomtatványt, majd kattintson a „Küld” gombra.

Miután petícióját elektronikus formában elküldte, elektronikus visszaigazolást kell kapnia annak megérkezésérôl. Ha a petícióhoz kiegészítô információkat vagy alátámasztó dokumentumokat kíván csatolni, szíveskedjen azokat postai úton elküldeni a következô címre: European Parliament Committee on Petitions The Secretariat Rue Wiertz B-1047 BRUSSELS A 40 tagú Petíciós Bizottságot egy elnök és 4 alelnök vezeti.

44

Mi történik a petícióval a Petíciós Bizottságnál? 1. Elfogadják A Petíciós Bizottság általában elfogadja az Európai Unió tevékenységi körével kapcsolatos petíciókat, és az Eljárási Szabályzat alapján határoz a meghozandó intézkedésekrôl. Bármilyen határozatot hoznak, a Petíciós Bizottság arról a lehetô legrövidebb idôn belül tájékoztatja Önt. A körülményektôl függôen a Petíciós Bizottság a következôképpen járhat el: • felkéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az ügyet alaposabban, és nyújtson tájékoztatást a vonatkozó közösségi jogszabályok szerinti megítélésérôl, • egyéb európai parlamenti bizottságokhoz utalja a kérdést tájékoztatás vagy további intézkedések végett (a parlamenti bizottság például figyelembe veheti a petíciót jogalkotási tevékenysége során), • kivételes esetben jelentést nyújt be a Parlamentnek plenáris ülésen történô szavazásra vagy ényfeltáró látogatásra, • egyéb, a kérdés megoldásához hasznosnak ítélt intézkedést hoz. 2. Elfogadhatatlannak nyilvánítják Ha az Ön petíciója nem kapcsolatos az Európai Unió tevékenységi körével, elfogadhatatlannak nyilvánítják. Ez például olyan esetben fordulhat elô, amikor a petíció tárgya egyértelmûen egy tagállam saját felelôsségi és hatáskörébe tartozik. A Petíciós Bizottság által elfogadhatatlannak nyilvánított petíciókat minden további következmény nélkül lezárják. A Bizottság mindazonáltal értesíti Önt határozatáról. A Petíciós Bizottság a petíció tárgyától függôen javasolhatja Önnek, hogy vegye fel a kapcsolatot nem uniós szervekkel (például az Emberi Jogok Európai Bíróságával) vagy nemzeti hatóságokkal (például a nemzeti ombudsmannal vagy a tagállamok parlamentjeinek petíciós bizottságaival). Fontos megjegyzés: Az Unió intézményei és szervei által elkövetett hivatali visszásságokra vonatkozó kérdésekben az Európai Ombudsmanhoz kell fordulni. A petíciók közzététele A petícióban szereplô bizonyos részletek (a petíció benyújtójának neve és a petíció nyilvántartási száma) elérhetôk az interneten. Ha Ön nem szeretné, hogy adatai nyilvánosak legyenek, akkor ezt a petícióban mindenképp ki kell emelnie. Ugyanígy egyértelmûen kérni kell azt is, ha petícióját bizalmasan szeretné kezeltetni. Normál körülmények között ugyanis a bizottság ülései nyilvánosak, és a petíciók benyújtói is megjelenhetnek saját petíciójuk megvitatásán. Az Európai Parlament oldalán: http://www.europarl.europa.eu petició, hivatali visszásság, panasz

45

E

4.1.2. Ombudsman (A példa fiktív neveket tartalmaz.)

urokrata János egyetemi éveinek végén elhatározta, hogy az Európai Unió fordítójaként szeretne dolgozni. Ahhoz, hogy megkapja az állást, egy többfordulós versenyvizsgán kellett bekerülnie a legjobbak közé. A vizsgára jelentkezés egyik feltétele a diploma volt, azonban Eurokrata úrnak még volt néhány hónapja hátra tanulmányai befejezéséig. Ennek ellenére jelentkezett a vizsgára, azonban egyértelmûen jelezte, hogy még nem felel meg minden követelménynek. Eurokrata úrnak sikerült az elôválogató teszt, így továbbjutott az írásbeli tesztre, melyre még aznap sor került. Néhány hónappal késôbb az EPSO értesítette, hogy kizárta a versenyvizsgából, és írásbeli tesztjét sem javítja ki, ugyanis a jelentkezés idôpontjában még nem rendelkezett diplomával. Mivel a fiatalember idôközben megkapta diplomáját, kérte az EPSO-t, hogy mérlegelje újra kizárását, azonban kérését elutasították. Ezek után fordult panaszával az Európai Ombudsmanhoz, melyben azt állította, hogy az EPSO eljárása tisztességtelen volt, mivel már két elôválogató vizsgán is részt vett, mire kizárták a felvételi eljárásból. Kérte ezért, hogy az EPSO értékelje írásbeli vizsgafeladatait, és sikeres vizsga esetén engedje, hogy részt vegyen a szelekció további részében. Az Ombudsman továbbította a panaszt az EPSO-nak, azonban ôk indokolatlannak tartották a panaszt. Az EPSO válaszát azzal támasztotta alá, hogy az elôválogató tesztre minden olyan jelentkezôt meghívnak, aki megfelel az „általános feltételeknek” (pl.: állampolgárság, a feladattal kapcsolatos követelmények), melyek között nem szerepel a diploma. Csak azután ellenôrzik, hogy a pályázat megfelel-e minden kritériumnak, ha a vizsgázó sikeres az elôválogató teszten. Eurokrata úr pályázatáról ekkor derült ki, hogy a jelentkezések záró idôpontjáig nem kapta meg diplomáját, tehát nem felel meg minden feltételnek. Az ô esetében szervezési okok miatt egy napon tartották az elôválogató tesztet és az írásbeli vizsgát. Azonban már az elsô teszt kijavítása után kiderült, hogy Eurokrata úr nem felel meg a követelményeknek, így a következô vizsgát már meg sem nézte az EPSO. Az Elsôfokú Bíróság is szabályosnak ítélte az EPSO eljárását, így a körülmények figyelembevételével az Ombudsman a panaszos kérelmét elutasította. Annak ellenére, hogy konkrétan Eurokrata úr esetében nem volt eredményes a kérelem, mégiscsak változott valami az EPSO-vizsgákkal kapcsolatban. Az Ombudsman ugyanis azt javasolta, hogy a félreértések elkerülése és a pályázókkal való kapcsolat javítása érdekében az EPSO ezentúl egyértelmûen fogalmazza meg a vizsgára jelentkezés feltételeit. Évente körülbelül 3000 panasz érkezik az Európai Ombudsmanhoz (Ombudsman) hivatali visszásságok miatt. A panaszok oka lehet, hogy valamelyik uniós intézmény nem megfelelô módon járt el az ügyintézés során, például hátrányos megkülönböztetésben részesít valakit, nem válaszol idôben, vagy nem ad ki bizonyos információkat. Az Európai Ombudsmanhoz benyújtott panaszok minden esetben az EU intézményeihez kapcsolódnak, hiszen az országos, megyei vagy városi ügyintézés során tapasztalt sérelmek nem a nemzetközi szervre tartoznak.

46

Minden magyar állampolgárnak lehetôsége van arra, hogy az Ombudsmanhoz forduljon, ha egy európai szervnél nem megfelelôen intézik ügyeit. Nyelvi akadályai sem lehetnek annak, hogy benyújtsa panaszát, hiszen a formanyomtatvány magyar nyelven is hozzáférhetô az Európai Ombudsman honlapján. Minden egyes jogos panasz hozzájárul ahhoz, hogy az európai uniós ügyintézés szabályosan, gördülékenyen folyjon, és az állampolgárok elégedettek legyenek az európai adminisztrációval.

Ki fordulhat az Európai Ombudsmanhoz? Panasz benyújtására jogosult:

• az Európai Unió polgára,



• az Európai Unió egyik tagállamának állandó lakosa,



• a z Európai Unió egyik tagállamában székhellyel rendelkezô társaság, szervezet vagy egyesület.

Milyen esetben nyújtható be panasz az Ombudsmanhoz? Akkor nyújthat be panaszt az Európai Ombudsmanhoz, ha valamely EU-intézmény vagy szerv hivatalai tevékenysége során visszásságot követ el. Ez azt jelenti, hogy az ügyintézés során nem a jogszabálynak megfelelôen jár el, megsérti az emberi jogokat, vagy figyelmen kívül hagyja a helyes ügyintézés alapelveit. Ide tartozik például:

• szabálytalanság,



• igazságtalanság,



• hátrányos megkülönböztetés,



• hatalommal való visszaélés,



• válaszadás elmulasztása,



• információ kiadásának elmulasztása,



• indokolatlan késedelem.

Fontos információ: Az EU intézményeinek és szerveinek listája a következô címen érhetô el: www.europa.eu Milyen nyelven lehet a panaszt benyújtani? A panaszt az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikén, írásban kell megfogalmazni. Tehát a panasz magyar nyelven is benyújtható. Milyen formában nyújtható be a panasz? Panasz benyújtására három lehetôség áll rendelkezésre: 1) levélben 2) faxon 3) e-mailben A panasz bejelentéséhez szükséges panasznyomtatvány elérhetô az Ombudsman irodájában, illetve letölthetô a hivatalos weboldaláról is (www.ombudsman.europa.eu/form/hu).

1. levélben: Ha hagyományos (papír alapú) módon kívánja panaszát benyújtani, kérjük: • nyomtassa ki a formanyomtatványt, • töltse ki, és küldje el a következô címre: Európai Ombudsman 1 Avenue du Président Robert Schuman B.P. 403 FR-67001 Strasbourg Cedex Franciaország



2. faxon: Ha faxon kívánja panaszát benyújtani, kérjük:



• nyomtassa ki a formanyomtatványt,



• töltse ki, és küldje el a következô faxszámra: +33 (0) 3 88 17 90 62

47



3. e-mailben: Ha Ön e-mailben kíván panaszt benyújtani:



• töltse ki az Európai Ombudsman honlapján található elektronikus formanyomtatványt, majd kattintson a „Küldés” gombra.



• A nyomtatvány ezután automatikusan átkerül levelezôprogramjára (e-mail postafiókjába) és készen áll a küldésre.



• A panasznyomtatvány küldéséhez nyissa meg levelezôprogramját és küldje el a függôben lévô üzenetet.



Az Európai Ombudsman e-mail címe: [email protected]

Mi történik a panaszával az Európai Ombudsmannál?

• A z Ombudsman egyszerûen tájékoztatja az adott intézményt a panaszról annak érdekében, hogy az megfelelôen orvosolja a problémát.



• Ha a vizsgálat során nem sikerül megoldani az ügyet, az Ombudsman békés megoldást keres, amely a hivatali visszásságot orvosolja, és megfelel a panaszosnak is.



• Ha sikertelen a békítési eljárás, az Ombudsman ajánlást tehet az ügy megoldására.



• Ha az intézmény nem fogadja el az ajánlást, külön jelentést tehet az Európai Parlamentnek.

Fontos információ: Az Európai Ombudsman nem vizsgálja ki a tagállamok nemzeti, területi vagy helyi közigazgatási intézményeivel kapcsolatos panaszokat, még ha a panasz EU-s ügyekkel kapcsolatos is. Az ilyen panaszok többsége a nemzeti vagy regionális ombudsmanokhoz, illetve a nemzeti vagy tartományi parlamentek Petíciós Bizottságaihoz nyújtható be (elérhetôségeik az Európai Ombudsman oldalán megtalálhatók). A panaszok nyilvánossága Az Ombudsman a panaszokat általában nyilvánosan kezeli. Ez azt jelenti, hogy kérésre bárki hozzáférhet a panaszokhoz, illetve azok mellékleteihez. Az Ombudsman közzéteszi határozatait a weboldalán, valamint egyes panaszok papíron vagy elektronikus formában is megjelennek. A panaszos nevéhez és címéhez azonban nem lehet hozzáférni. Ha Ön panaszával az Ombudsmanhoz fordul, kérheti, hogy panaszát bizalmasan kezeljék. Ebben az esetben a panasz és egyéb dokumentumok nem hozzáférhetôk. Ha azonban az Ombudsman vizsgálatot indított, a panaszt akkor is el kell küldenie az érintett közösségi intézményeknek és szerveknek, ha az bizalmas. A bizalmasan kezelt panaszokra vonatkozó döntéseket a weboldalon névtelenül és a panaszos beazonosíthatóságát lehetôvé tévô információk nélkül teszi közzé. Ha Ön nem kéri, hogy adatait bizalmasan kezeljék, az Ombudsman úgy tekinti, hogy hozzájárult személyes adatainak közzétételéhez. http://ombudsman.europa.eu Ombudsman, panasz, hivatali visszásság

48

2000

4.1.3. Emberi Jogok Európai Bírósága (A példa fiktív neveket tartalmaz.)

májusában Peres Patrik Magyarország elleni kérelmet nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Peres úr azért fordult az európai szervhez, mert túl hosszú ideig húzódott a házasságának felbontásával, a gyermekelhelyezéssel és a közös vagyon megszüntetésével kapcsolatos pere.* Peres Patrik válóperét tovább bonyolította, hogy felesége külföldi állampolgár, valamint az, hogy elôbb Peres úr, majd lánya kezdeményezett apasági pert. A szülôk közötti pereskedés ideje alatt lányuk nagykorú lett, így legalább a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos viták megoldódtak. A hiányosan benyújtott dokumentumok, a viszontkereset és a többi lassító tényezô ellenére 4 évvel a kereset benyújtása után kimondták a válást. A házassági közös vagyon elosztásával kapcsolatban azonban még az azt követô két évben is folytak a fellebbezéssel tarkított tárgyalások. Peres Patrik szappanopera-szerû történetével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult azzal az indokkal, hogy pere ésszerûtlenül hosszú ideig elhúzódott. Az európai szerv úgy találta, hogy a rendelkezést valóban megsértették, így Peres Patriknak 2000 euró kártérítést ítélt. *Az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdése kimondja: „Mindenkinek joga van arra, hogy...bíróság ... ésszerû idôn belül... hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában...”

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadon és biztonságban éljen, ahhoz, hogy kialakítsa saját véleményét, és azt elmondhassa bárkinek. Jogunk van ügyeink tisztességes megtárgyalásához. Senki nem bonthatja fel leveleinket, nem jöhet be lakásunkba engedély nélkül, és senki nem tarthat minket ok nélkül fogságban. A fenti néhány példa csak apró ízelítô azon jogok közül, melyeket az Emberi Jogok Európai Egyezménye (Egyezmény) biztosít számunkra. Ezen jogok érvényesüléséért az Emberi Jogok Európai Bírósága (Bíróság) felelôs, melynek székhelye Strasbourgban van. So-

kan tévesen azt gondolják, hogy a Bíróság az Európai Unióhoz tartozik, azonban valójában attól teljesen függetlenül mûködik, hiszen ezt az Európa Tanács (nem az Európai Tanács) hozta létre. Az Európa Tanács 47 tagállama erôsítette meg az emberi jogok és az alapvetô szabadságjogok védelmérôl szóló Egyezményt. Ha az Egyezményt elfogadó államok egyikében emberi jogaiban megsértenek valakit, elsôként a hazai jogorvoslati lehetôségeket kell kihasználnia, és csak ezek után fordulhat az Emberi Jogok Európai Bíróságához (Bíróság).

Ki fordulhat az Emberi Jogok Európai Bíróságához? Magánszemély és jogi személy is fordulhat kérelemmel az Emberi Jogok Európai Bíróságához, még az sem szükséges, hogy a kérelmezô az Európa Tanács valamely tagállamának állampolgára legyen. Akkor fordulhat az Emberi Jogok Európai Bíróságához, ha:

• olyan államban sértették meg a jogait, melyre nézve az Emberi Jogok Európai Egyezménye kötelezô (az országok listáját megtalálja az Emberi Jogok Európai Bíróságának honlapján),



• a felsorolt államok bármelyikének valamely közhatalmi szerve (törvényhozás, közigazgatás, igazságszolgáltatás stb.) a felelôs a jogsértésért,

49



• közvetlenül és személyesen a kérelem benyújtójának jogait sértették meg (kivéve, ha a panaszt benyújtó személy hivatalos képviselô, pl. szülô, gyám),



• már az összes hazai jogorvoslati lehetôséget igénybe vette (azt követôen, hogy a hazai eljárásban a végsô határozatot meghozták, hat hónap áll rendelkezésre a kérelem benyújtására),



• a z Egyezményben vagy a Kiegészítô Jegyzôkönyvekben felsorolt jogok valamelyikét sértették meg.

Milyen esetben nyújtható be panasz az Emberi Jogok Európai Bíróságához? A kérelemnek az Egyezményben foglalt valamelyik jogra kell vonatkoznia. A panaszolt jogsértés tárgya lehet:

• fogva tartottak kínzása és bántalmazása;



• jogellenes fogva tartás;



• polgári vagy büntetôeljárások fogyatékosságai;



• megkülönböztetés valamely jog gyakorlása során;



• az intézményekben elhelyezett gyermekek szüleinek jogai;



• magánlakás és levelezés tiszteletben tartása;



• a véleménynyilvánítás vagy a tájékoztatás, illetve tájékozódás korlátozása;



• gyûlésen vagy tüntetésen való szabad részvétel;



• kiutasítás vagy kiadatás;



• tulajdon elkobzása;



• kisajátítás, stb.

Fontos információ: Ha ugyanazon emberi jogi sérelem miatt az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához korábban már panaszt nyújtottak be, a Bíróság azt nem fogja újra megvizsgálni. Az emberi jogok és alapvetô szabadságok védelmérôl szóló egyezmény magyar verzióját megtalálja az Európa Tanács honlapján. Milyen nyelven lehet kérelmet benyújtani? • A kérelem megfogalmazható a Bíróság valamelyik hivatalos nyelvén (angolul vagy franciául), vagy valamely olyan állam hivatalos nyelvén is, amely megerôsítette az Egyezményt. Tehát magyarul is lehet kérelmet benyújtani. • A Hivatal a levelezés túlnyomó részét azonban angol vagy francia nyelven bonyolítja, így legalább passzív nyelvtudás vagy ilyen nyelvismerettel rendelkezô személy segítsége szükséges. • Kérheti azt is, hogy az eljárás során végig anyanyelvét használhassa, de ennek engedélyezésérôl a Bíróság dönt. Milyen formában nyújtható be a kérelem? 1) postán 2) faxon 3) e-mailen A faxon, illetve e-mailen beterjesztett kérelmet utóbb postai úton is meg kell erôsíteni! A kérelmével kapcsolatos leveleit az alábbi címre küldheti: The Registrar European Court of Human Rights Council of Europe F–67075 STRASBOURG CEDEX

50

A kérelem benyújtásának menete: 1) Pontosan fogalmazza meg sérelmét, és levélben küldje el az Emberi Jogok Európai Bíróságának. Ezt követôen a Bíróság küld Önnek egy kérelmezôi ûrlapot. (Ez a lépés kihagyható, ha letölti az ûrlapot (Application form) az Emberi Jogok Európai Bíróságának honlapjáról.) 2) Töltse ki a formanyomtatványt, és mielôbb küldje el az Emberi Jogok Európai Bíróságának. A formanyomtatványnak tartalmaznia kell:

• a tények és a panaszok rövid összefoglalását



• a zoknak az Egyezményben foglalt jogoknak a megjelölését, amelyeket a kérelmezô szerint megsértettek



• a már igénybe vett jogorvoslatokat



• a z ügyben érintett valamennyi hatóság határozatainak másolatát (ezeket az iratokat nem küldik vissza, ezért csak másolatokat szabad beküldeni)



• a kérelmezô, ill. képviselôjének az aláírását

Fontos információ: Nincs értelme annak, hogy személyesen Strasbourgba utazzon abból a célból, hogy kérelmét szóban adja elô. Hogyan zajlik az eljárás? A Bíróságnak elôször azt kell megvizsgálnia, hogy a kérelem elfogadható-e. 1. A kérelmet elfogadják Ha az Egyezményben meghatározott feltételek teljesülnek, a kérelmet elfogadják. Ebben az esetben a Bíróság feladata a következô: • A rra ösztönzi a feleket (a kérelmezôt és az érintett államot), hogy jussanak békés megegyezésre. • Ha nem tudnak megegyezni, a Bíróság „érdemben” vizsgálja az ügyet, azaz megállapítja, hogy megsértették-e az Egyezményt, és ítéletet hoz. • H a a Bíróság megállapítja, hogy az Egyezményt megsértették, „igazságos elégtételt” nyújthat a kérelmezônek, azaz pénzösszeget ítélhet meg, és az érintett államot a kérelmezô költségeinek megtérítésére is kötelezheti. • H a a Bíróság azt állapítja meg, hogy nem történt jogsértés, a kérelmezônek nem kell a sajátján felüli költségeket (azaz az érintett állam költségeit) megfizetnie. • A határozat véglegessé válásáról a Bíróság a feleknek értesítést küld. • A határozat akkor lesz végleges, ha meghozataláról számítva három hónap eltelt, és egyik fél sem fordult a Bíróság Nagykamarájához, amely kivételesen, elvi jelentôségû és az Egyezmény értelmezéséhez kapcsolódó kérdésben foglalkozik csak konkrét ügyekkel. • A végleges határozatban foglalt intézkedés végrehajtásáról a kormányképviselô gondoskodik.

51

2. A kérelmet elutasítják Ha az Egyezményben meghatározott feltételek nem teljesülnek, a kérelmet elutasítják. Ha a kérelmezô több panaszt is elôterjesztett, a Bíróság egyes panaszokat elfogadhatónak nyilváníthat, míg másokat elutasíthat. Ha a kérelmet vagy egyes panaszait elfogadhatatlannak nyilvánítják, a határozat végleges, és ellene nincs helye jogorvoslatnak, az eljárás befejezôdött. A panaszok nyilvánossága A Bíróság eljárása és döntései nyilvánosak. Ez azt jelenti, hogy a határozatok az interneten és hivatalos kiadványokban megjelennek, továbbá általában azokat az érintett országok nemzeti nyelvükön is publikálják. Ha Ön nem szeretné, hogy személyes adatai, illetve az eset bizonyos részletei nyilvánosak legyenek, errôl az eljárás kezdetekor tájékoztatnia kell a Bíróságot, és kérését meg kell indokolnia. Ha nem kéri, hogy ügyét bizalmasan kezeljék, irataiba mások is betekinthetnek, a szóbeli meghallgatásokról pedig a Bíróság internetes honlapján széles körben hozzáférhetô videofelvételt tesznek közzé! Egyéb hasznos információk:

• A z eljárás általában írásban zajlik. A Bíróság csak kivételes esetben tart tárgyalást, és a kérelmezôt írásban értesítik a Bíróság határozatairól.



• A z eljárás illetékmentes.



• Bár az eljárás elsô szakaszában nem szükséges az ügyvédi képviselet, a kérelmezônek szüksége lehet ügyvédre, miután panaszáról tájékoztatták az érintett állam kormányát. Ha a Bíróság tárgyalást tart, azon a francia, illetve angol nyelvet magas szinten beszélô jogi képviselô tud csak eljárni. (A kérelmek legnagyobb részét azonban még a kormány tájékoztatása elôtt elfogadhatatlannak nyilvánítják.)



• A kérelmezônek csak saját költségeit kell viselnie (ügyvédi díj, ill. a levelezéssel, fénymásolással kapcsolatos költségek).



• Miután kérelmét benyújtotta, a kérelmezô ingyenes jogi segítségnyújtást kérvényezhet, így ügyvédi képviseletet kaphat. Ez azonban nem jár alanyi jogon, és nem döntenek róla azonnal, hanem csak az eljárás késôbbi szakaszában.



• A Bíróság nem fellebbviteli bíróság a nemzeti hatóságok döntései ellen, azokat nem semmisítheti meg, és nem változtathatja meg. Az Európa Tanács honlapja (magyar nyelvû információk a Bíróságról, letölthetô adatlap stb.): http://www.europatanacs.hu/ Az Emberi Jogok Európai Bíróságának honlapja: http://www.echr.coe.int/echr/ információ, videófelvétel

52

A

4.1.4. Az Európai Közösségek Bírósága

z Európai Közösségek létrejöttével megszületett az országok közös jogrendje is, amely ugyan független a nemzeti jogrendektôl, mégis beépül azokba. A közösségi jog betartása és egységes értelmezése érdekében szükség van egy hatékony bírói védelemre, melyet az Európai Közösségek Bírósága (Bíróság) lát el. A Bíróság nemcsak a közösségi jog alkalmazását felügyeli, hanem biztosítja, hogy az EU különbözô intézményei a szerzôdésekben foglaltak szerint járjanak el. A Bíróság hatáskörébe tartozik továbbá, hogy véleményezze azon nemzetközi szerzôdéseket vagy egyezményeket, melyeket a közösség vagy egy tagállam szándékozik megkötni. A gyorsabb és hatékonyabb törvénykezés, valamint a Bíróság tehermentesítése érdekében 1989-ben létrehozták az Elsôfokú Bíróságot. Az Elsôfokú Bíróság vált az általános bírói szervvé majdnem minden közvetlen keresetnél. Létrejött egy olyan bíróság is, melynek feladata, hogy a közösség és alkalmazottai közötti vitákkal kapcsolatban elsô fokon ítélkezzen, ez a Közszolgálati Törvényszék. A Bírósághoz tehát elenyészô számban fordulhatnak magányszemélyek, az ilyen ügyek elsôsorban az Elsôfokú Bíróság hatáskörébe tartoznak. A Bíróság ítéleteinek azonban komoly hatása van az állampolgárokra, hiszen azok betartása köti a nemzeti bíróságokat döntéseik során. Az alábbi példák ilyen eseteket mutatnak be: Az 1980-as évek végén egy brit turistát a párizsi metróban megtámadtak és súlyosan megsebesítettek. Az ügyben illetékes francia bíróság az Európai Bírósághoz fordult a közösségi jog pontos értelmezése miatt. A kérdésére a Bíróság kifejtette, hogy a brit turistára hazáján kívül is érvényesek a közösségi jognak azon rendelkezései, melyek tiltják az állampolgárság alapján történô hátrányos megkülönböztetést. Az illetô tehát ugyanarra a kártalanításra volt jogosult, mint amely a francia állampolgároknak járt volna (lásd a Cowan-ügyben hozott ítéletet). Egy másik esetben egy nôi légiutas-kísérô keresetet nyújtott be munkáltatója ellen, mivel hátrányos megkülönböztetést szenvedett el, amikor alacsonyabb összegû díjazást kapott, mint az ugyanazon munkát végzô férfi kollégái. A belga bíróság megkeresésére a Bíróság 1976-ban úgy határozott, hogy közvetlen hatállyal bír az a szerzôdésben foglalt elv, mely kimondja, hogy a nôi és férfi munkavállalók ugyanazon munkáért egyenlô díjazásban részesülnek (lásd a Defrenne-ügyben hozott ítéletet). Egy harmadik esetben a Bíróság nagymértékben hozzájárult a nôk védelméhez az anyasággal kapcsolatos elbocsátásokkal szemben. Egy hölgyet, aki a terhességgel összefüggô komplikációk miatt nem tudott tovább dolgozni, elbocsátottak. A Bíróság 1998-ban kimondta, hogy ez az elbocsátás ellentétes a közössé gi joggal. Ennek értelmében, ha egy várandós nôi munkavállalót – a terhességgel összefüggô betegsége miatti távolléte okán – elbocsátanak, az a nemen alapuló, tiltott hátrányos megkülönböztetésnek minôsül (lásd a Brown-ügyben hozott ítéletet).

53

Milyen eljárásai vannak az Európai Közösségek Bíróságának? Az Európai Bíróság eljárására számos tényezô adhat okot. Ennek megfelelôen a következô eljárástípusokat különböztetjük meg:

54



• A z elôzetes döntéshozatali eljárás







• A tagállami kötelezettségszegés megállapítására irányuló kereset







• A megsemmisítés iránti kereset







• Az  intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset





A  z Európai Bíróság kiemelkedô feladata a nemzeti bíróságok segítése abban, hogy megfelelôen értelmezzék a közösségi jogot. Ezért ha valamely európai ország bíróságában egy jogeset kapcsán kétség merül fel a közösségi jog valamely elemének értelmezésével, érvényességével összefüggésben, akkor együttmûködik az Európai Bírósággal. A nemzeti bíróság ilyen esetben az Európai Bíróság elôzetes döntését kéri, majd a válaszadás után köteles követni a Bíróság értelmezését. A Bíróság ítélete a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.  z az eljárás lehetôséget ad a Bíróságnak arra, hogy ellenôrizze: a tagállamok teljeE sítik-e a közösségi jog alapján fennálló kötelezettségeiket. Ez az egyik legfontosabb eljárás, melyet általában a Bizottság indít, ha véleménye szerint valamelyik tagállam nem teljesítette a szerzôdésekben foglalt kötelezettségét. Ritkább esetben a tagállamok is kezdeményezhetnek ilyen eljárást.  a valamely közösség intézményi rendelkezései nem jogszerûek, akkor az így létrejött H határozatot semmissé nyilváníthatja a Bíróság. A Bíróság kizárólagos hatáskörébe tartoznak azok a keresetek, amelyeket valamely tagállam nyújtott be az Európai Parlament és/vagy a Tanács ellen, illetve amelyeket valamely közösségi intézmény indított egy másik közösségi intézmény ellen. Az ilyen típusú egyéb keresetek – különösen a magánszemélyek által indított keresetek – elsô fokon az Elsôfokú Bíróság hatáskörébe tartoznak. Természetes és jogi személyek csak akkor indíthatnak eljárást, ha a rendelkezés közvetlenül és személyesen érinti ôket.  zzel a keresettel lehetséges felülvizsgálni a közösségi intézmények mulasztásának E jogszerûségét. E kereset azonban csak azt követôen nyújtható be, hogy az intézményt felszólították, hogy tartsa be kötelezettségeit. Ilyen esetekben a tagállamok, a közösségi intézmények, valamint a közvetlenül és személyesen érintett természetes és jogi személyek indíthatnak eljárást. A mulasztási eljárás a Bíróság vagy az Elsôfokú Bíróság hatáskörébe tartozik.



• Kártérítés







• Véleménykérési eljárás





A Bíróság kártérítési kereseteket is tárgyalhat abban az esetben, ha az EU intézményei vagy alkalmazottai szerzôdésen kívüli felelôsségen alapuló kárt okoznak funkciójuk gyakorlása során. A Parlament nemzetközi egyezmények megkötésekor kikérheti a Bíróság véleményét, hogy az adott megállapodás összhangban van-e az EK-szerzôdés rendelkezéseivel. Ha a Bíróság véleménye ellenzô, az egyezmény nem léphet hatályba.



• A fellebbezés





A z Elsôfokú Bíróság által hozott ítéletekkel és végzésekkel szemben a Bírósághoz lehet fellebbezni, kizárólag jogkérdésekben.

4.1.4.1. Elsôfokú Bíróság Az Elsôfokú Bíróságot azért hozták létre 1989-ben, hogy tehermentesítse a Bíróságot azáltal, hogy bizonyos feladatokat átvesz tôle. Az Elsôfokú Bíróság feladata lett majdnem minden közvetlen kereset elbírálása, így elsôsorban az ô hatáskörébe tartoznak a magánszemélyek által kezdeményezett ügyek. A közösség és alkalmazottai között felmerülô jogviták elbírálása elsô fokon azonban a Közszolgálati Törvényszék hatáskörébe tartozik. Az Elsôfokú Bíróság által hozott határozatok ellen – két hónapon belül és kizárólag jogkérdésekben – a Bírósághoz lehet fellebbezést benyújtani Néhány példa az Elsôfokú Bíróság által tárgyalt ügyekre:

Heidi Hautala, európai parlamenti képviselô a fegyver­kivitelekrôl szóló jelentés megküldését kérte az Európai Unió Tanácsától. A Tanács megtagadta a jelentés kiadását, mivel az olyan minôsített információkat is tartalmazott, amelyek nyilvánosságra hozatala hátrányosan befolyásolta volna az Európai Uniónak harmadik országokkal való kapcsolatait. Ennek alapján H. Hautala keresetet nyújtott be az Elsôfokú Bírósághoz, amelyben a jelentés kiadását megtagadó tanácsi határozat megsemmisítését kérte. Ítéletében az Elsôfokú Bíróság emlékeztetett arra, hogy a fô szabály szerint a lehetô legteljesebb mértékben biztosítani kell az iratokhoz való nyilvános hozzáférést, ezért a kivételeket szigorúan kell értelmezni és alkalmazni. A jelen esetben a Tanácsnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy lehetséges-e cenzúrázni a nemzetközi kapcsolatokat veszélyeztetô oldalakat, és hogy ily módon engedélyezhetô-e a jelentéshez való részleges hozzáférés. Mivel a Tanács ezt nem tette meg, az Elsôfokú Bíróság megsemmisítette a határozatot (a Hautala kontra Tanács ügyben 1999-­­ben hozott ítélet). Egy német tartomány tulajdonában álló, lakásépítési támogatások folyósítását végzô bankot beolvasztottak egy állami bankba. Ellentételezésként a tartomány a piacinál jóval alacsonyabb árat kapott. A Bizottság a mûveletet jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minôsítette. Véleménye szerint a piaci érték és a kifizetett összeg közötti különbözet tiltott állami támogatásnak minôsül. A tartomány és a két bank ezt követôen a bizottsági határozat megsemmisítését kérte az Elsôfokú Bíróságtól. Az Elsôfokú Bíróság kimondta, hogy a Bizottság – amelyet indokolási kötelezettség terhel – nem indokolta kellôen a piaci értékre vonatkozó becslését. Az Elsôfokú Bíróság tehát megsemmisítette a Bizottság határozatát (a Westdeutsche Landesbank Girozentrale kontra Bizottság ügyben 2003-ban hozott ítélet).

55

Az Elsôfokú Bíróság hatáskörébe tartoznak az alábbi ügyek:

• a természetes és jogi személyek által benyújtott közvetlen keresetek – amelyek a közösségi intézmények határozatai ellen irányulnak (amelynek ôk a címzettjei, vagy amelyek közvetlenül és személyükben érintik ôket), illetve – amelyek tárgya valamelyik intézmény mulasztása; ilyen például az a kereset, amelyben egy vállalkozás megtámadja azt a határozatot, amellyel a Bizottság pénzbírságot szabott rá;



• a tagállamok által a Bizottság ellen benyújtott keresetek;



• a tagállamok által a Tanács ellen benyújtott, – a z állami támogatások, a kereskedelemkorlátozó intézkedések (dömping) területét érintô keresetek, – valamint azon intézkedések ellen benyújtott keresetek, amelyeket a Tanács végrehajtási jogkörében eljárva hozott;



•a  közösségi intézmények vagy alkalmazottaik által okozott kár megtérítésére irányuló keresetek;



•a  közösségek által kötött, kifejezetten az Elsôfokú Bíróság hatáskörét kikötô szerzôdésre vonatkozó jogviták;



•a  közösségi védjegyekkel kapcsolatos keresetek;



•a  Közszolgálati Törvényszék által hozott határozatok ellen – kizárólag jogkérdésekre vonatkozóan – benyújtott fellebbezések.

Hogy zajlik az Elsôfokú Bíróság eljárása? Az Elsôfokú Bíróságnak saját eljárási szabályzata van. A fô szabály szerint az eljárást egy írásbeli és egy szóbeli szakasz alkotja.

56

1. Írásbeli szakasz

2. Szóbeli szakasz

A hivatalnak címzett – ügyvéd vagy meghatalmazott által benyújtott – írásbeli keresetlevéllel lehet eljárást indítani az Elsôfokú Bíróság elôtt. A hivatalvezetô kézbesíti a keresetet az ellenérdekû félnek, aki a kézbesítéstôl számított meghatározott határidôn belül terjesztheti elô ellenkérelmét. Ennek kiegészítésére – meghatározott határidôn belül – a felperes jogosult választ benyújtani, amelyre az alperes viszontválaszt nyújthat be. A tagállamok, a közösségi intézmények és bárki, aki igazolja, hogy az Elsôfokú Bíróság elôtt folyó jogvita kimeneteléhez jogos érdeke fûzôdik, beavatkozóként beléphet az eljárásba. A beavatkozó beadványt nyújt be, amelyben támogatja vagy ellenzi az egyik fél kereseti kérelmei. A beadványra a felek késôbb válaszolhatnak. Meghatározott esetekben a beavatkozó is tehet észrevételeket az eljárás szóbeli szakaszában.

 szóbeli szakaszban nyilvános tárgyaA lást tartanak. Ennek során az ügyvédek és a bírák kérdéseket tehetnek fel a felek képviselôinek. A z elôadó bíró a tárgyalásra készített jelentésben összefoglalja a tényállításokat, valamint a felek, illetve – adott esetben – a beavatkozók által felhozott érveket. Ezt az iratot az eljárás nyelvén elérhetôvé teszik a nyilvánosság számára. A bírák ezt követôen az elôadó bíró által készített ítélettervezet alapján hozzák meg határozatukat, majd nyilvános tárgyaláson kihirdetik az ítéletet.

Az eljárás költségei Az Elsôfokú Bíróság elôtti eljárás ingyenes. Ugyanakkor a nemzeti bíróság elôtt eljárásra jogosult ügyvéd költségei, akit a feleknek meg kell bízniuk jogi képviseletük ellátásával, nem a Bíróságot, hanem a feleket terhelik. Azonban ha egy természetes személy nem tudja fedezni az eljárás költségeit, akkor költségmentességet kérhet. Milyen nyelven zajlik az eljárás? Az eljárás nyelve a kereset nyelve lesz, amely az Európai Unió 23 hivatalos nyelve közül bármelyik lehet. A szóbeli szakaszban elhangzó vitákat igény szerint szinkrontolmácsok segítségével ültetik át az Európai Unió más nyelveire. A bírák egymás között tolmácsok nélkül, közös nyelven – hagyományosan franciául – tanácskoznak. 3.1.4.2. Közszolgálati Törvényszék A Közszolgálati Törvényszék az európai uniós közszolgálattal kapcsolatos jogviták elbírálását végzi. Ez azt jelenti, hogy elsôfokon jár el a közösség és alkalmazottai között felmerülô vitákban. Ez mintegy 150 ügyet jelent évente a körülbelül 35 000 fôs alkalmazottal rendelkezô közösségi intézményekre vetítve. E jogviták nemcsak a szigorú értelemben vett munkaügyi jogvitákra vonatkoznak (díjazás, szakmai elômenetel, felvétel, fegyelmi intézkedések stb.), hanem a társadalombiztosítási rendszerre is (betegség, idôskor, munkaképtelenség, munkahelyi baleset, családi támogatások stb.). A Közszolgálati Törvényszék hatáskörébe tartozik továbbá a meghatározott alkalmazottakkal kapcsolatos jogviták rendezése, így az Eurojust, az Europol, az Európai Központi Bank és a Belsô Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) alkalmazottainak ügye. A Közszolgálati Törvényszék ugyanakkor nem jár el a nemzeti államigazgatási szervek és alkalmazottaik közötti jogvitában. A Közszolgálati Törvényszék által hozott határozatok ellen a határozat meghozatalától számított két hónapon belül csak jogkérdésre vonatkozóan lehet fellebbezni az Elsôfokú Bírósághoz. Hogy zajlik a Közszolgálati Törvényszék eljárása? Az el­járás fô szabály szerint írásbeli és szóbeli szakaszból áll.

1. Az írásbeli szakasz Az eljárás ügyvéd által írt és a hivatalnak címzett írásbeli keresetlevéllel indul. A hivatalvezetô a keresetlevelet kézbesíti az ellenérdekû félnek, akinek két hónap áll rendelkezésére ellenkérelmének elôterjesztésére. Bárki, akinek a Közszolgálati Törvényszék által tárgyalt jogvitához jogos érdeke fûzôdik, illetve a közösségi intézmények és a tagállamok beavatkozhatnak az eljárásba. A beavatkozó valamely fél kérelmeit támogató vagy elutasító tartalmú kérelmet nyújt be, amelyekre az említett fél ezt követôen válaszolhat. A beavatkozó a szóbeli szakaszban is elôadhatja észrevételeit.

57

2. A szóbeli szakasz A szóbeli szakaszban általában egy nyilvános tárgyalást tartanak. Ennek során a bírák kérdéseket tehetnek fel a felek képviselôinek, illetve adott esetben maguknak a feleknek. Az elôadó bíró a tárgyalásra elôkészítô jelentést készít az ügy lényeges körülményeirôl, és kiemeli azokat a pontokat, amelyekre a feleknek szóbeli elôadásaik során figyelniük kell. Ez az irat az eljárás nyelvén a nyilvánosság számára is hozzáférhetô. A bírák az elôadó bíró által elkészített indokolástervezet alapján hoznak határozatot. Az ítéletet nyilvános tárgyaláson hirdetik ki.

Az eljárás költségei A Közszolgálati Törvényszék elôtti eljárás költségmentes. A tagállami bíróság elôtt eljárni jogosult ügyvéd díjazását azonban – akivel a feleknek képviseltetniük kell magukat – nem a Közszolgálati Törvényszék viseli. Ugyanakkor költségmentességben részesülhet az a fél, aki az eljárás költségeinek viselésére nem képes. Milyen nyelven zajlik az eljárás? A keresetben használt nyelv – amely az Európai Unió 23 hivatalos nyelvének bármelyike lehet – lesz az eljárás nyelve. A szóbeli szakaszban elhangzó vitákat igény szerint az Európai Unió hivatalos nyelveire szinkrontolmácsolják. A bírák tolmács nélkül, közös nyelven – franciául – tanácskoznak.

http://curia.europa.eu/ Bíróság, Európai Bíróság, Európai Közösségek Bírósága, Elsôfokú Bíróság, Közszolgálati Törvényszék

58

H

4.2. ...jogi tanácsra van szüksége? 4.2.1. EUROJUS – ingyenes jogi tanácsadó

a EU-val kapcsolatos jogi ügyekben szeretne tanácsot kérni, forduljon az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének jogi tanácsadó szolgálatához! Az Eurojus ingyenes tájékoztatást nyújt minden olyan ügyben, mely az Európai Unió közösségi jogára, illetve annak alkalmazására vonatkozik. Magyar és angol nyelven fordulhat a tanácsadó szolgálathoz, ahol az európai jog elméleti és gyakorlati szakemberei várják kérdéseit. A beérkezô kérdésekre 15 munkanapon belül minden esetben választ adnak. A tanácsadóhoz csak magánszemélyek fordulhatnak; vállalatok és egyéb szervezetek nem jogosultak igénybe venni a szolgáltatást. Az Eurojus tagjai csak tanácsadással foglalkoznak, és nem képviselik a hozzá fordulókat bírósági, illetve egyéb jogi ügyekben. Kérdéseit felteheti: 1. Szóban • Személyesen: Európai Unió Háza 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 15., 5. emeleti információs pont Minden kedden 10-14 óráig, kivéve augusztus és december hónapokat, illetve azokat a heteket, amikor a szolgálat vidéken tart fogadóórát. • Telefonon: 06 1 266-1876, hétfôtôl csütörtökig 9 és 16 óra között 2. Írásban E-mail: [email protected] Postai cím: 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 15. Fax: 06 1 466-4221 http://ec.europa.eu/magyarorszag/information_services/citizens/ citizen/index_hu.htm jogi tanács, Eurojus

4.2.2. Állampolgárok Tanácsadó Szolgálata (ÁTSZ) Költözik Európán belül, és kíváncsi a jogaira? Nehézségei támadtak az autója regisztrációjával vagy a társadalombiztosítási szolgáltatások elérésével egy másik EU-tagországban? Az Állampolgárok Tanácsadó Szolgálata (ÁTSZ) azoknak az uniós állampolgároknak nyújt díjmentes segítséget és tanácsokat, akik Európán belül mobilitási problémákkal találkoznak. Több nyelven beszélô jogi szakértôk adnak személyre szabott, objektív és gyors válaszokat. A szakértôk közérthetô nyelven magyarázzák el a vonatkozó szabá-

lyokat. Az állampolgárt azon szervezethez irányítják, amelyik a legnagyobb segítséget tudja adni a probléma megoldásához. Tanácsot adnak abban, hogy az állampolgárok hogyan érvényesíthetik jogaikat és kaphatnak jogorvoslatot. A válaszokat telefonon vagy e-mailen kapja meg az Ön által megjelölt nyelven (a 23 hivatalos nyelv egyikén) legkésôbb 8 napon belül. Kérdéseit a következô oldalról küldheti el az ÁTSZ-nek: www.ec.europa.eu/citizensrights

http://ec.europa.eu/citizensrights/front_end/index_hu.htm

59

H

4.3. ...kérdése van? 4.3.1. Állampolgári levelek

ogyan vállalhatok munkát az Európai Parlamentnél? Csak diákok pályázhatnak a Károly-díjra? Kinek nyújthatok be petíciót? Ki lehet EP-képviselô?

Számos olyan kérdés merülhet fel Önben az Európai Unió tevékenységével kapcsolatban, melyre szeretne választ kapni, de nem tudja, hogy kihez forduljon. Az Európai Parlament Állampolgári Levelek Osztálya készséggel válaszol kérdéseire ilyen esetekben, hiszen feladata, hogy tájékoztatást nyújtson azoknak az állampolgároknak, akik az Európai Parlament és az EU tevékenységi körével kapcsolatban érdeklôdnek. Nemcsak információt kérhet, hanem az EP hatáskörébe tartozó témákkal kapcsolatos javaslatokat, megjegyzéseket is küldhet az osztálynak. Ha kérdése nem az EP illetékességi körébe tartozik, az EP tájékoztatást adhat arról, hogy mely hatósághoz forduljon. Az EU bármely hivatalos nyelvén, tehát magyarul is fordulhat az EP-hez. Leveleit a következô címre küldheti:

60



1. Postai úton: Az állampolgárokkal folytatott levelezés osztálya Európai Parlament GOL03A012 L-2929 LUXEMBOURG



2. E-mailben: www.europarl.europa.eu Majd kattintson ide: A polgárokkal folytatott levelezés



3. Faxon: + (352) 4300 27072

4.3.2. Europe Direct Mindenkit más kérdések foglalkoztatnak az EU-val kapcsolatban. Diákként a külföldi ösztöndíjakról, pályázati lehetôségekrôl szeretnénk tudni. Pályakezdôként a gyakornoki, önkéntesi munkák érdekelhetik. Vállalkozóként a támogatások, szabályok ismerete fontos számunkra. De lehet, hogy Ön egészen másra kíváncsi az Európai Unióval kapcsolatban.

A Europe Direct információs központ olyan szolgáltatás, amely segít választ találni az EU-val kapcsolatos kérdéseire. Tájékoztatást nyújt az EU-t érintô témakörökkel kapcsolatban az EU bármely hivatalos nyelvén. Az általános kérdésekre azonnali választ küld, az összetettebb kérdésekkel kapcsolatban pedig a legjobb információforráshoz kalauzolja el Önt.

A következô témákban fordulhat a Europe Directhez:

• általános tájékoztatás az EU-val kapcsolatban



• az európai uniós szakpolitikákra vonatkozó kérdések



• gyakorlati információ számos területen (pl. hogyan ismertessük el végzettségünket, hogyan tegyünk panaszt a biztonságot veszélyeztetô termékekkel kapcsolatban stb.)



• az illetékes szervezetek elérhetôségeinek megadása



• a z európai polgári jogok gyakorlása terén felmerülô problémákkal kapcsolatos tanácsadás

Az alábbi módon veheti fel a kapcsolatot a Europe Directtel:

1. Telefonon: Telefonszám: 00 800 6 7 8 9 10 11



• a 27 tagállam bármelyikébôl hívható nyitvatartási idôben (hétköznap közép-európai idô szerint 9.00-tôl 18.30-ig)



• a hívás ingyenes



• az EU bármely hivatalos nyelvén (magyarul is) kérhet tájékoztatást



Központi telefonszám: +32 2 299 96 96



• a világ bármely pontjáról hívható



• helyi tarifa fizetendô



• hívását angolul fogadják, azonban kérheti, hogy az EU bármely hivatalos nyelvén beszélô munkatárshoz kapcsolják



2. E-mailben  Europe Direct oldalán (www.europedirect.hu) kattintson a bal oldalon található A „Kérdezzen tôlünk!” linkre, és fogalmazza meg kérdését!



3. Személyesen  átogasson el a Europe Direct hálózat legközelebbi információs központjához, ahol L tanácsadással és különbözô információs anyagokkal állnak rendelkezésére.



 z ország 20 pontján találhatók Europe Direct irodák, melyek pontos címét és A elérhetôségét a következô táblázat tartalmazza:

61

Város

62

Cím

Telefon/fax

Honlap/E-mail

Békéscsaba

5600 Békéscsaba, Kiss Ernõ utca 3.

T/F: 66/530-200

http://eupont.bmk.hu [email protected]

Budapest

1052 Budapest, Városház u.7.

T: (1) 485-6886 F: (1) 485-6706

www.pmtkft.hu/eip [email protected]

Debrecen

4025 Debrecen, Piac u. 79.

T: (52) 521-480 F: (52) 521-481

www.eiphbm.hu [email protected]

Eger

3300 Eger, Kossuth. L. u. 9.

T: (36) 521-480 / 521-479

[email protected]

Gyôr

9021 Gyôr, Árpád út 32. (Megyeháza)

T: (96) 522-212 F: (96) 522-212

www.gymsmo.hu [email protected],

Kecskemét

6000 Kecskemét, Piaristák tere 8.

T: (76) 500-560 F: (76) 500-560

http://europedirect.kjmk.hu [email protected]

Miskolc

3518 Miskolc, Erenyô u. 1

T.: (80) 204-077 (46) 530-159

www.edmiskolc.eu [email protected]

Nyíregyháza

4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 7.

T: 42/508-368 F: 42/508-368

www.mfukht.eu/hun_euinfopont_eip.htm [email protected]

Pécs

7621 Pécs, Apáca utca 2/1

T/F: (72) 520-552 www.bmeip.hu [email protected]

Salgótarján

3100 Salgótarján, Mártírok út 1.

T: (32) 520-302

www.nmrva.hu [email protected]

Siófok

8600 Siófok, Fô tér 1.

T: (84) 504-162

E-mail: [email protected]

Szeged

6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 54.

T/F: (62) 544-193 www.u-szeged.hu/etk/ed [email protected]

Székesfehérvár

8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14.

T/F:(22) 340-479

[email protected]

Szekszárd

7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13

T: (74) 510-295 (74) 505-647 F: (74) 510-296

www.tolnamegye.hu [email protected]

Szolnok

5000 Szolnok, Kossuth tér 2.

T: (56) 510-125 F: (56) 510-129

http://www.vfmk.hu/eu E-mail: [email protected]

Szombathely

9700 Szombathely, Honvéd tér 2.

T: (94) 506-640 F: (94) 316-936

www.vmkik.hu/index.php [email protected]

Veszprém

8200 Veszprém, Komakút tér 3.

T/F: (88) 411-204

www.ekmk.hu [email protected]

4. Chaten Az ún. Web Assistance szolgáltatás célja, hogy segítsen eligazodni az EUROPA szerveren (www.europa.eu), és gyakorlati útmutatót nyújtson, hogyan lehet megtalálni:

• speciális közösségi dokumentumokat (jogszabályokat, kiadványokat, sajtóközleményeket stb.) az EUROPA-n,



• általános, közérdekû információkat (tájékoztatókat, beszámolókat, statisztikákat, dokumentumokat) bizonyos uniós tárgykörökben,



• információt az európai integrációról (történet, szimbólumok, intézmények, elérhetôség stb.)

A Web Assistance interaktív szolgáltatás

• hétköznapokon közép-európai idô szerint 9.00-tól 18.30-ig



• angol, francia és német nyelven érhetô el. A Europe Direct magyar honlapja: www.europedirect.hu Pest Megyei Információs Pont honlapja: www.pmtkft.hu/eip Europe Direct , kérdések

63

Az

4.4. ...dokumentumot szeretne megtekinteni? 4.4.1. EU Bookshop – ingyenes kiadványaink Európai Unió színes kiadványai sok-sok hasznos, érdekes és fontos információt tartalmaznak az EU-val kapcsolatban. Létezik gyerekeknek szóló kiadvány, van újságírók számára készített „kisokos”. Készültek brosúrák, melyek az EU történetérôl, tevékenységérôl szólnak, míg mások a munkavállalás vagy a gazdaság témájával foglalkoznak. Mindenki megtalálhatja a katalógusok között azt, amely hasznos információt nyújt számára. • Mi a Bookshop?

• Mennyibe kerül?





 z európai intézmények, ügynökségek és A egyéb szervek által készített kiadványok nemcsak nyomtatva, hanem virtuális formában az interneten is hozzáférhetôk az EU-könyvesbolton keresztül. Az online szolgáltatás nagyban megkönnyíti az EU-s témákkal kapcsolatos tájékozódást, információgyûjtést, hiszen minden eddig megjelent kiadvány egy helyen megtalálható. Különbözô kulcsszavak és egyéb szempontok megadásával pedig gyorsan és egyszerûen rátalálhat a keresett brosúrára.

• Hogyan kereshet?

 publikációk között kereshet egyszerû A vagy bôvített keresési módban, böngészhet téma vagy szerzôi testület (intézmény, ügynökség stb.) szerint. Továbbá, ha feliratkozik a „My EU Bookshop” szolgáltatásra, személyre szabott funkciókat is igénybe vehet: például elmentheti a keresôkifejezéseket, vagy e-mail értesítést kérhet az Önt érdeklô új kiadványokról.

Bookshop, kiadvány

64

 PDF formátumú kiadványok ingyenesen A letölthetôk. Ha nem találja az Önt érdeklô dokumentumot, a „PDF on request” funkció segítségével értesítést kérhet arról, mikor kerül fel a weboldalra az adott kiadvány PDF-változata.

• Beszerezhetô az eredeti kiadvány is?

 z ingyenes kiadványokat – a készlet erejéig A – egy példányban meg is rendelheti. Ha fizetôs kiadványokat rendel, megrendelését értékesítési pontjaink egyikéhez továbbítják; PDF formátumban azonban ezeket a kiadványokat is ingyenesen letöltheti. A megrendelt kiadványokat általában 48 órán belül kapja meg.

Ha meg szeretné tekinteni az interneten valamelyik kiadványt, látogasson el a következô oldalra: http://bookshop.europa.eu/

4.4.2. EURLEX Az EUR-Lex (http://eur-lex.europa.eu/hu/ index.htm) olyan adatbázis, amely közvetlen és ingyenes hozzáférést biztosít az Európai Unió joganyagához. A rendszer lehetôvé teszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának a megtekintését, és magában foglalja többek között a szerzôdéseket, jogszabályokat, joggyakorlatot és a jogalkotási javaslatokat, mindezek mellett széles körû keresési lehetôséget is biztosít. A rendszer közvetlen hozzáférést biztosít a Hivatalos Lap L (jogszabályok) és C (tájékoztatások és közlemények) sorozatának legújabb számaihoz. Természetesen a Hivatalos Lap többi, korábbi száma is elérhetô: a keresett kiadvány kiadási évének, betûjelének és számának megadásával. A Hivatalos Lapban megjelent szövegekhez – köztük az 1998 elôtti dokumentumokhoz – a honlap további keresôfunkciói révén is hozzá lehet férni. A honlapon kétféle keresési funkció áll rendelkezésre. A z „egyszerû keresés” m e nüp o nt ( ht tp://e u r- l ex .e u r o p a .e u/ RECH_ menu.do?ihmlang=hu) számos kere­s ési szempontot kínál, és a keresés során hasznos tanácsokkal látja el a fel-

használót. A „részletes keresés (http:// eur-lex.europa.eu/expert/sg/sga_ cnct/ celexexp!dev?LANG=HU&BASE=bas-chu) az „egyszerû keresésnél” szélesebb körû keresési és megjelenítési lehetôségeket biztosít a felhasználók számára. A honlapon gyorshivatkozások vezetnek a legfontosabb dokumentumokhoz és dokumentációs forrásokhoz, így többek közt az Európai Unió általános költségvetéséhez és az intézmények nyilvántartásaihoz. A legfrissebben közzétett szövegekhez vezetô linkek kiemelt helyen szerepelnek a kezdôlapon. Az EUR-Lex olyan tematikus dossziékat is kínál a látogatók számára, amelyek aktuális témakörökhöz kapcsolódó jogi szövegeket gyûjtenek össze. A honlap tájékoztatást nyújt az európai intézményekrôl és a közösségi jogról is. Ezzel azon látogatók számára kívánja megkön�nyíteni az információkeresést, akik kevésbé járatosak az európai jogi kérdésekben. A webhely a közösségi jogszabályalkotásban szerepet játszó eszközöket is ismerteti. A legfrissebb hírekrôl és a jövôben várható változásokról pedig egy havonta megjelenô hírlevél tájékoztatja az érdeklôdôket.

65

Az

4.4.3. Központi Levéltár

Európai Parlament döntéseinek, jelentéseinek, vitáinak jegyzôkönyvei olyan dokumentumok, melyekbôl megismerhetôk az EP történelmi jelentôségû politikai lépései. A Parlament 1952 óta a tevékenységével kapcsolatos minden levéltári anyagot megôrzött, melyet bármely érdeklôdô állampolgár rendelkezésére bocsát. A dokumentumok nagy részét már digitalizálták, így azok online is megtekinthetôk; a papírformátumban elérhetô dokumentumokat pedig az Irattári és Dokumentációs Központban tanulmányozhatják az érdeklôdôk.

4.4.3.1. A dokumentumok Digitális formában is elérhetô dokumentumok: • Parlamenti jelentések: papírformátumban 1992-tôl 2004-ig elektronikus formában 1952-tôl 1993-ig, illetve 1999-tôl napjainkig • Állásfoglalási indítványok: papírformátumban 1952-tôl elektronikus formában 1952-tôl 1989-ig • Írásbeli választ igénylô kérdések: papírformátumban 1979-tôl elektronikus formában 1955-tôl 1990-ig • Szóbeli választ igénylô kérdések: papírformátumban 1959-tôl elektronikus formában 1959-tôl 1985-ig • A kérdések órája során feltett kérdések: papírformátumban 1973-tól elektronikus formában 1973-tôl 1979-ig • A parlamenti bizottságok üléseinek jegyzôkönyvei: papírformátumban 1979-tôl elektronikus formában 1952-tôl 1994-ig • Az Európai Parlament plenáris üléseinek jegyzôkönyvei: elektronikus változatban csak 1994-ig • A plenáris ülés vitái: elektronikus formában 1952-tôl 1999-ig • Ad hoc közgyûlés, melynek feladata egy európai politikai közösséget létrehozó szerzôdés tervezetének kidolgozása volt: a teljes dokumentumgyûjtemény elektronikus formában (1952–1953) • Az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése és az Európai Parlament együttes ülései: a teljes dokumentumgyûjtemény elektronikus formában (1953–1978).

66

Papírformátumban elérhetô dokumentumgyûjtemények: • A négy elnök bizottsága (1952–1967); • Kormányközi konferenciák (KK); • Konvent Európa jövôjérôl (2002–2003); • Parlamenti küldöttségek; • AKCS Közgyûlés (Yaoundé, Lomé I., Lomé II., Lomé III.).

Egyéb elérhetô dokumentumok: • A  z európai integráció történetéhez kapcsolódó személyiségek fényképeinek gyûjteménye; • Posztergyûjtemény.

A széles nyilvánosság számára nem elérhetô dokumentumgyûjtemények: • P  etíciók (papírformátumban 1955-tôl 1999-ig, elektronikus formában 1955-tôl 1990-ig); • Hivatalos levelek (a teljes gyûjtemény papírformátumban 1952-tôl); • A  z Elnökség és a kibôvített Elnökség (papír- és elektronikus formában 1952-tôl 1982-ig); • Elnökök Bizottsága (1953–1973); • A  z elnökök dokumentumgyûjteményei: Simone Veil, Pieter Dankert, Pierre Pflimlin, Lord Henry Plumb, Enrique Baron Crespo, Egon Klepsch, Klaus Hänsch, José Maria Gil Robles y Gil Delgado; • A fôtitkárok dokumentumgyûjteményei; • B  ruch-gyûjtemény: az Európai Parlament eljárási szabályzatával kapcsolatos dokumentáció.

67

4.4.3.2. Irattári és Dokumentációs Központ Minden évben legalább ezer keresést hajtanak végre a dokumentációs és kutatássegítô központokban. A dokumentumtárban számos szakértôt és tanulmányokat folytató látogatót fogadnak, akik az Európai Parlament jogalkotási és politikai tevékenységével kapcsolatos dokumentumokban szeretnének elmélyedni.

Dokumentumok másolása Az Irattári Szolgálat lehetôséget nyújt arra is, hogy a kutatók az általuk fontosnak, érdekesnek ítélt dokumentumokról másolatot készítsenek. Ehhez a következô eszközök állnak rendelkezésére: • számítógépek és nyomtatók • mikrofilmolvasó és -másoló berendezések • fénymásoló gépek

Helyszíni keresés

• faxgép

A helyszíni kereséshez az Irattári Szolgálat számítógépei állnak rendelkezésre, amelyeken a Levéltár adatbázisában lévô dokumentumok között lehet böngészni. A kutatók ugyancsak hozzáférnek a kifejezetten az archiválás szakterületéhez kapcsolódó könyvek és folyóiratok gyûjteményéhez. A kollekció folyamatosan gazdagodik történeti jellegû könyvekkel, amelyek kiegészítik az európai integráció folyamatával kapcsolatos dokumentumokat.

• szkenner • mikrofilmszkennerek. Az Irattári Szolgálat luxembourgi helyiségeiben levéltárosok és asszisztensek nyújtanak segítséget a kutatáshoz: – egyszerû keresésekben (átadják a kért dokumentumot); – tematikus keresésekben; valamint – technikai, irattári és történeti témákban.

Egyelôre nem érhetô el online módon az irattár valamennyi dokumentuma, és a különbözô hordozókat (papír, mikrofilm) különbözô helyeken tárolják. Ezért a kiterjedt, illetve összetett kutatások esetében ajánlatos a látogatást elôre bejelenteni az információs szolgálatnál, megjelölve a kutatás tárgyát vagy a keresett dokumentumokat.

A központ olvasótermébe belépôkártyával lehet bejutni, melyet az épület bejáratánál igényelhetnek az érdeklôdôk. Ezenkívül minden látogatónak egy belépésre jogosító engedélyt is kell kérelmeznie, melyet a következô címrôl tölthetnek le angol vagy francia nyelven: http://www.europarl.europa.eu/parliament/archive/staticDisplay.do?id=193&pageRank=3 &language=HU

68

Az információs szolgálat elérhetôségei Az olvasóterem nyitva tartása: Hétfôtôl csütörtökig: 9.00–12.00; 14.00–17.00 Péntek:

9.00–12.00

1. Luxembourgi információs szolgálat Parlement européen (Európai Parlament)  entre archivistique et documentaire (CARDOC) C (Irattári és Dokumentációs Központ) Centre Européen du Kirchberg Schuman épület (földszint) L-2929 LUXEMBOURG Telefonszám: +352 4300 23125 +352 4300 22109 +352 4300 23567 +352 4300 22825 Faxszám:

+352 4300 29027

E-mail:

[email protected]

2. Strasbourgi információs szolgálat (strasbourgi kirendeltség a plenáris ülések idején) Telefonszám: +33 3 88175675

levéltár, dokumentumok

69

4.4.4. Nyilvános dokumentumtár 4.4.4.1. Az Európai Parlament dokumentumtára Érdeklik az európai képviselôk tevékenységével kapcsolatos dokumentumok? Szívesen olvasgatná az EP hírleveleit? Vis�szakeresne egy, a weblapon megjelent korábbi cikket? Ma már szinte bármelyik dokumentum egyszerûen és gyorsan elérhetô az Európai Parlament dokumentumtárán (http://www.europarl.europa.eu/RegWeb/ application/registre/simpleSearch.faces) keresztül. Az egyszerû és összetett keresési funkciók mellett a dokumentumtípus szerinti csoportosítás még átláthatóbbá teszi az online kutatást. A nyilvánosság számára közvetlenül nem elérhetô dokumentumokat is rendelkezésre bocsátja a Parlament, ha az érdeklôdô írásos kérelmet nyújt be az intézménynek. A hozzáférés ingyenes, és nem szükséges indoklást fûzni a kérelemhez.

70

A dokumentum iránti igényt elektronikus vagy postai úton juttathatja el az Európai Parlamenthez: • Elektronikusan: A következô link alatt található kérelem segítségével: http://www.europarl.europa.eu/RegWeb/ application/registre/simpleSearch.faces • Postai úton: A következô címre küldje kérelmét: Európai Parlament Nyilvános dokumentumtár – Hozzáférés a dokumentumokhoz PHS 5.5 A 010 Rue Wiertz B-1047 Brussels Belgium Fax +32 2 2843949

Az EP dokumentumtárában elérhetô dokumentumok típusai: • A parlamenti tevékenységgel kapcsolatos dokumentumok

– Az Európai Parlament Eljárási Szabályzata – A plenáris ülések dokumentumai – A képviselôk tevékenységével kapcsolatos dokumentumok – Bizottsági dokumentumok – Parlamenti küldöttségek dokumentumai – Egyeztetô dokumentumok – Egyéb parlamenti testületek dokumentumai (Elnökök Értekezlete, Elnökség, Quaestorok, Bizottsági Elnökök Értekezlete, Küldöttségi Elnökök Értekezlete)

• Az Európai Parlament általános tájékoztató dokumentumai

– A Parlament hírlevelei – Sajtódokumentumok – Az Európai Parlament által készített tanulmányok és kiadványok – Külsô irodák által terjesztett dokumentumok

• A többi intézmény által továbbított hivatalos dokumentumok

– Európai Bizottság – Az Európai Unió Tanácsa – Európai Központi Bank (EKB) – Európai Befektetési Bank (EBB) – Régiók Bizottsága (CoR) – Gazdasági és Szociális Bizottság (ESC) – Számvevôszék (CA)

• Dokumentumok harmadik felektôl – posta

71

4.4.4.2. A Nyilvános Dokumentumtáron keresztül hozzáférhetô egyéb dokumentumok Az Európai Parlament mellett a többi intézmény is lehetôséget nyújt arra, hogy az érdeklôdôk megtekintsék a tevékenységükkel kapcsolatok dokumentumokat. A Nyilvános Dokumentumtár oldalán (http://www. europarl.europa.eu/RegWeb/application/ registre/guideAccessDoc.faces) minden érdeklôdô megtalálja az intézmények fôbb webhelyeihez, elektronikus dokumentumtáraihoz és adatbázisaihoz kapcsolódó linkeket, melyek elvezetnek a keresett dokumentumhoz.

• A z Európai Parlament jogalkotási figyelôje (OEIL): Az OEIL az Európai Parlament adatbázisa, amelyen az EU döntéshozatali folyamatainak összefoglalása is megtalálható. Ez elsôsorban az intézményközi jogalkotási tevékenység, valamint a parlamenti bizottságok- és a plenáris ülés nyomonkövetését teszi lehetôvé. Az OEIL-en az eljárás minden lépése és az EP által készített valamennyi dokumentum teljes szövege hozzáférhetô. http://www.europarl.europa.eu/oeil/

Az alábbi intézmények dokumentumaihoz, valamint a feltüntetett adatbázisokhoz férhet hozzá a Dokumentumtáron keresztül:

• TED (Tenders Electronic Daily): A TED a Hivatalos Lap mellékletének internetes változata. Itt tájékozódhat az európai intézmények által meghirdetett ajánlattételi felhívásokról. http://ted.europa.eu/

Az európai intézmények: • Európai Parlament • Az Európai Unió Tanácsa • Európai Bizottság • Európai Gazdasági és Szociális Bizottság • Régiók Bizottsága • EUR-Lex: Az EUR-Lex oldalán megtekintheti az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadását, valamint ingyenesen hozzáfér az Európai Unió joganyagához. http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm • P reLex: A PreLex az intézményközi eljárások adatbázisa, amelynek segítségével követhetôvé válnak a Bizottság és a többi intézmény közötti döntéshozatali folyamatok fôbb szakaszai. A PreLex tartalmazza a Tanácsnak vagy az Európai Parlamentnek átadott összes bizottsági javaslatot és közleményt. http://ec.europa.eu/prelex/

• A z EU kiadványai (EU Bookshop): A Bookshop-on keresztül hozzáfér az európai intézmények, ügynökségek és az EU más decentralizált szerveinek valamennyi ingyenes vagy megvásárolható kiadványához. (Bôvebben a Bookshopról 3.4.1.) http://bookshop.europa.eu/ • A z európai intézmények levéltára: Az európai intézmények levéltárában csekély kivétellel minden 30 évnél régebbi dokumentum közvetlenül hozzáférhetô a nyilvánosság számára. http://www.iue.it/ECArchives/EN/

http://www.europarl.europa.eu/RegWeb/application/registre/ guideAccessDoc.faces dokumentumtár, dokumentumok, levéltár

72

4.5. ...bepillantást szeretne nyerni az EP munkájába ?

H

4.5.1. EP Live – felvételek az EP-bôl

(http://www.europarl.europa.eu/eplive/public/default_hu.htm)

a kíváncsi arra, miként zajlik a munka az Európai Parlamentben, vagy milyen egy plenáris ülés, akár saját otthonából is figyelemmel kísérheti a honlapon elérhetô hang- és videofelvételeket. Az EP magyar weboldalán található (www. europarl.europa.eu) EP live menüpontra lépve már csak néhány kattintás, és karosszékében hátradôlve figyelheti a plenáris ülés élô adását vagy egy-egy aktuális témáról készített riportot, sajtótájékoztatót. A plenáris üléseket az EU bármely hivatalos nyelvén, tehát magyarul is megtekintheti, azonban a többi felvétel többnyire csak eredeti nyelven érhetô el.

Az EP Live Audiovizuális anyagok fejezetre kattintva közvetlenül elérheti az Európai Parlamentrôl megjelent legfrissebb hang-, illetve videoanyagokat. Ha viszont korábbi – 2006 áprilisa elôtt megjelent – felvételekre kíváncsi, barangoljon az EP Live Multimédia könyvtár menüpontban, és biztosan megtalálja a keresett hang- vagy videoanyagot. Tipp: Az EP-ülések idôpontja az EP honlapjának Tevékenységek menüpontja alatt található Éves munkatervre kattintva tekinthetô meg.

Plenáris ülés: Az EP lehetôséget nyújt arra, hogy minden érdeklôdô saját nyelvén nézhesse meg a plenáris üléseken készített felvételeket. Ha épp az ülés hetén látogat el az EP honlapjára, az európai parlamenti viták és beszédek élô közvetítését is figyelemmel kísérheti. Ha késôbb szeretne hozzájutni a felvételhez, az EP Live Multimédia cím alatt megtalálja a korábbi ülések videoanyagát is. Az EPülések felvételei dátum szerint csoportosítva szerepelnek a honlapon, így egyszerûen és gyorsan rátalálhat a keresett videóra. Tipp: Ha nem tudja biztosan, mikor foglalkozott a Parlament az Ön által keresett témával, az EP honlapján található Tevékenységek menüpont alatt megtalálja az adott ülés dátumát.

73

Eurinfó: Az Eurinfó az Európai Parlamentet érintô aktualitásokkal foglalkozó heti televíziós mûsor, amelyet az Euronews televíziós csatorna készít az Európai Parlament támogatásával. A mûsort a Euronews-on Parlamento néven sugározzák angol, német, spanyol, francia, olasz és orosz nyelven. Az adást követôen az Eurinfó legfrissebb számát az EP weboldalának EP Live menüpontja alatt is megnézheti. Euronews: http://www.euronews.net/ Parlamento: http://www.euronews.net/ create_htmlphp?page=parlamento&lng=1 Sajtótájékoztató Az Európai Parlament brüsszeli sajtótájékoztatóinak hangfelvételét meghallgathatja angolul az EP honlapjának EP Live menüpontja alatt. Összefoglaló Ha elmulasztott egy plenáris ülést, meghallgathatja annak rövid összefoglalóját az EP weboldalának EP Live menüpontja alatt. EbS Az EbS (Europe by Satellite) az Európai Unió hírközlô tévécsatornája, amely közvetíti a legfontosabb uniós eseményeket,

legyenek azok az EU bármely intézményével kapcsolatosak. Az EbS az európai intézmények tanácskozásairól, üléseirôl, sajtótájékoztatóiról, ünnepségeirôl ad hírt az interneten, élôben, 22 nyelven. Az EbS az EP-bôl is élô közvetítést sugároz. Így például megtekinthetôk a parlamenti szakbizottsági ülések, meghallgatások, sajtótájékoztatók, uniós biztosi beszámolók, politikai viták is. A mûholdon érkezô adást az EU mind a 27 tagállamában lehet fogni, és mûsorai az interneten is elérhetôk. Az EP honlapján található adások az esemény után további egy hétig bármikor letölthetôk. Bövebben az EbS-rôl: http://www.europarl.europa.eu/eplive/ public/default_hu.htm AZ EbS honlapja: http://ec.europa.eu/avservices/ebs/ schedule.cfm Hozzáférés az Ebs-hez az interneten keresztül: http://ec.europa.eu/avservices/ebs/ internet_en.c

audiovizuális anyag, hangfelvétel, videófelvétel, élô közvetítés, plenáris ülés

74

4.5.2. EuroparlTV Az EuroparlTV szerepe Az Európai Parlament elkötelezett aziránt, hogy munkáját az európai polgárok számára a lehetô legátláthatóbbá, leginkább érthetôvé tegye. A polgároknak joguk van ugyanis arra, hogy tudják, mi történik parlamentjükben. A parlamenti webtévé eszköz arra, hogy az intézmény életét - modern és kreatív formában - közelebb hozzák a polgárok számára. Európában az elmúlt évtizedben jelentôsen nôtt a parlamenti csatornák száma. Ezek némelyikét nemzeti hírközlô társaságok üzemeltetik (például ilyen a BBC Parliament), másokat maguk a nemzeti parlamentek hoztak létre (például Franciaországban, Görögországban). Az Európai Parlament a második modellt választotta.

75

Csatornák: mikor, milyen nyelveken? A webtv bárki számára elérhetô a nap 24 órájában, így a legaktuálisabb hírek jutnak el hozzánk. A honlapra ellátogatók 4 csatorna közül választhatnak: ˝Az Ön Parlamentje˝ azoknak szól, akik különösen érdeklôdnek az európai politika iránt: tájékozott polgárok, gazdasági szereplôk, szociális partnerek, lobbisták, kutatók, az EU intézményeiben dolgozók stb. ˝Az Ön Hangja˝ elsôsorban a szélesebb közönségnek szól. Itt lehetôség van a nézôk által készített anyagok sugárzására is. ˝A Fiatal Európa˝ mindenekelôtt az iskoláskorúak, és a jövendô uniós választópolgárok csatornája. A ˝Parlament ÉLÔBEN˝ folyamatos, élô adást ad az EP életérôl. Különösen fontos program lesz a plenáris viták és a szakbizottsági ülések közvetítése, linkekkel az elôzô ülések audiovizuális archívumaihoz. Minden megnyitott csatorna alján megjelenik „az Európai Parlament felfedezése” menüpont, ahol megismerhetjük valamennyi parlamenti tisztségviselô profilját az európai intézmények történetével és mûködösével egyetemben. Szintén ebben a részben találkozhatunk a Parlament felépítésével, ideértve a frakciókat és a bizottságokat. A webtv minden internetezô számára elérhetô a http://www.europarltv.europa.eu oldalon.

76

4.5.3. Tevékenységek - Minden, ami a parlamenti munkáról írásban elérhetô Az európai parlamenti képviselôk az állampolgárok megbízásából lépnek fel szavazóik érdekeiért az Európai Unióban, így mindenkinek lehetôsége van arra, hogy utánanézzen, mit tesznek érte európai képviselôi. Az EP honlapjának Tevékenységek menüpontja alatt (http://www.europarl.europa.eu/ activities/introduction.do?language=hu) nyomon követheti a képviselôk napi munkáját, megtekintve a jogszabályokat és a különbözô parlamenti testületek munkáit is.

A bizottságok munkája A bizottságok elsôsorban a parlament plenáris ülésén zajló munka elôkészítéséért felelnek. Az EP-képviselôk napi szintû bizottsági munkájával kapcsolatban minden dokumentum megtalálható a Tevékenységek menüpont „Bizottságok” része alatt. Néhány kattintással elérhetô többek között a bizottságok listája, napirendje, az ülésekkel kapcsolatos információk, továbbá valamennyi bizottság saját weboldala.

Friss hírek az EP-ben - dióhéjban Az EP friss híreirôl és a jogalkotás aktuális eseményeirôl mindig naprakész tájékoztatást kaphat a Tevékenységek menüpont „Dióhéjban” címû részére kattintva. Az oldalon hetente jelennek meg friss információk a parlamenti munkahéttel és eseményekkel kapcsolatban.

A dokumentumok csak korlátozott számú nyelven hozzáférhetôk. Ha nincs magyar fordítás, az angol változat tekinthetô meg.

Írásban a plenáris ülésekrôl Az EP lehetôséget nyújt arra, hogy minden érdeklôdô beleláthasson a parlamenti munkába. Az elôzô fejezetben részletezett audiovizuális felvételek mellett számos írásos anyag is elérhetô a képviselôk tevékenységérôl. A „Plenáris ülés” menüpont alatt megtalálható az ülésre beterjesztett valamennyi jogalkotási dokumentum (jelentések, állásfoglalási indítványok, viták és jegyzôkönyvek), valamint az ülések napirendje is. Elolvashatja továbbá a Parlament és a Tanács álláspontját együttdöntési eljárás esetén, valamint megtekinthetôk a közös szövegek, a parlamenti kérdések és az írásbeli nyilatkozatok is. A dokumentumok rendszerint 22 nyelven hozzá­férhetôk. Ha nem készül el idôben a magyar fordítás, ideiglenesen az angol változat tekinthetô meg.

A küldöttségek munkája A küldöttségek fenntartják és kialakítják a Parlament nemzetközi kapcsolatait. A ˝Tevékenységek˝ menüpont „Küldöttségek” részénél a küldöttségek munkájáról elérhetô írásos anyagokat találja. Az oldalról eljuthat valamennyi küldöttség külön weblapjára is, ahol további információt talál azok tevékenységérôl. Archívum A weblap „Tevékenységek” címû részének archívuma az ötödik parlamenti ciklus (1999–2004) és részben a negyedik parlamenti ciklus (1994–1999) ülésdokumentumait tartalmazza.

http://www.europarl.europa.eu/activities/introduction.do?language=hu írásos anyag, dokumentumok

77

4.5.4. A z EP testközelbôl – Látogatás a Parlamentben

Aki „élôben” szeretné megtekinteni, hogyan és hol zajlik a parlamenti munka, személyesen is ellátogathat a három EP-épület egyikébe. A brüsszeli, strasbourgi és luxembourgi székhelyek szívesen fogadnak minden érdeklôdôt, érkezzenek akár csoportosan, akár egyénileg. Az egyéni látogatóknak nem kell elôre bejelentkezniük, hanem elég, ha a megjelölt idôpontban tartandó egyik látogatáson megjelennek. A szervezett csoportoknak azonban elôzetesen le kell foglalniuk a látogatásukat, az EP magyar honlapján található formanyomtatvány kitöltésével. A formanyomtatvány a következô internet címen érhetô el: https://www.secure.europarl. europa.eu/parliament/public/visit/secured/ request.do?language=HU További fontos információk a látogatással kapcsolatban: • A látogatóknak 14 évnél idôsebbnek kell lenniük. • Minden látogatónak be kell mutatnia útlevelét, személyazonossági igazolványát vagy jogosítványát. • H ivatalos ünnepeken és munkaszüneti napokon nincs látogatás. • A látogatások ingyenesek. • A vezetések az EU legtöbb hivatalos nyelvén zajlanak (kivéve Brüsszelben üléshéten kívül).

78

Látogasson el Brüsszelbe! 1. Egyéni látogatások Az Európai Parlament az egyéni látogatók számára audiovezetéses látogatásokat szervez, illetve az ülésszakok alatt lehetôséget kínál egy parlamenti ülés megtekintésére.

Az Európai Parlament üléstermébe szóló audiovezeté-ses látogatások idôpontja:

2. Csoportos látogatások

Pénteken: 10.00 órakor

• A bemutatólátogatásokon legalább 20 és legfeljebb 45 fô vehet részt. Kivételes esetekben, külön kérésre ennél nagyobb csoportok számára is lehetséges a látogatás.

(kivéve hivatalos ünnepeken és munkaszüneti napokon)

• A látogatások idôtartama egy és két óra között változik.

• Nincs lehetôség arra, hogy az egyéni látogatók elôre bejelentkezzenek.

• A program: – Egy európai parlamenti tisztségviselô által tartott általános bevezetô az Európai Parlament szerepérôl és munkájáról. – Ha a parlamenti munka lehetôvé teszi, beszélgetés egy európai parlamenti képviselôvel. – A mikor a Parlament ülésezik, a látogatócsoportok a látogatók galériájáról „élôben” kísérhetik figyelemmel az európai parlamenti képviselôk vitáit.

Hétfôtôl - Csütörtökig: 10.00 és 15.00 órakor

• A z audiovezetéses látogatás résztvevôinek a látogatás kezdete elôtt 15 perccel a látogatói bejáratnál kell gyülekezniük. • A plenáris ülés résztvevôi az ülés ideje alatt a látogatói bejáratnál mehetnek be a Parlamentbe. Minden ülésen egyórás idôtartamú látogatásra van lehetôség, de helyek csak korlátozott számban állnak rendelkezésre.

Kérjük, hogy: • látogatási szándékukat 2-3 hónappal a látogatás elôtt jelezzék az EP honlapján található formanyomtatvány kitöltésével, • a csoportok 5 perccel a látogatás kezdete elôtt fáradjanak a látogatói bejárathoz. További információ: European Parliament Visits and Seminars Unit PHS 01C003 Rue Wiertz/Wiertzstraat 60 B-1047 Brussels Tel.: +32/2 284 21 11 Fax: +32/2 284 35 30

79

Látogasson el Strasbourgba! 1. Egyéni látogatások

2. Csoportos látogatások

Egyéni látogatásokon Strasbourgban csak az üléshetek napján lehet részt venni.

Csoportos látogatásra lehetôség van a plenáris ülés idején és az üléshéten kívül is. 1. Az üléshetek idején (lásd a naptárat)

• A z egyéni látogatóknak nincs lehetôségük bejelentkezésre. • A z érdeklôdôk az ülés ideje alatt a látogatói bejáratnál mehetnek be a Parlamentbe. Minden ülésen egyórás idôtartamú látogatásra van lehetôség, de helyek csak korlátozott számban állnak rendelkezésre.

• A látogatások idôtartama egy és két óra között változik.

• A program:

• 2. Az üléshéten kívül

– Egy európai parlamenti tisztségviselô által tartott általános bevezetô az Európai Parlament szerepérôl és munkájáról. – Ha a parlamenti munka lehetôvé teszi, beszélgetés egy európai parlamenti képviselôvel. – A mikor a Parlament ülésezik, a látogatócsoportok a látogatók galériájáról „élôben” kísérhetik figyelemmel az európai parlamenti képviselôk vitáit.

• A bemutatólátogatásokon legalább 15 és legfeljebb 50 fô vehet részt. Kivételes esetekben, külön kérésre ennél nagyobb csoportok számára is lehetséges a látogatás.

Kérjük, hogy: • látogatási szándékukat 2-3 hónappal a látogatás elôtt jelezzék az EP honlapján található formanyomtatvány kitöltésével. • a csoportok 5 perccel a látogatás kezdete elôtt fáradjanak a látogatói bejárathoz.

80

• A bemutatólátogatásokon legalább 20 és legfeljebb 45 fô vehet részt. Kivételes esetekben, külön kérésre ennél nagyobb csoportok számára is lehetséges a látogatás.

• A látogatások idôtartama legfeljebb másfél-két óra. • A vezetések angolul, franciául, németül, olaszul és spanyolul zajlanak. • A z EP csak munkanapokon fogad látogatókat. • A program: – Idegenvezetés és videofilm-vetítés az Európai Parlament épületeiben és plenáris üléstermében. – E gy európai parlamenti tisztségviselô által tartott általános ismertetés az Európai Parlament szerepérôl és munkájáról. Kérésre az ismertetést egy részletesebb elôadás is kiegészítheti.

Kérjük, hogy: • látogatási szándékukat 2-3 hónappal a látogatás elôtt jelezzék az EP honlapján található formanyomtatvány kitöltésével. • a csoportok 5 perccel a látogatás kezdete elôtt fáradjanak a látogatói bejárathoz. További információ: European Parliament Bureau de Strasbourg BP 1024 F F-67070 STRASBOURG Cedex Fax: 0033/3 88 17 51 84

Látogasson el Luxembourgba!

Kérjük, hogy:

1. Egyéni látogatások Egyéni látogatásra Luxembourgban nincs lehetôség. 2. Csoportos látogatások • A legtöbb látogatás körülbelül egy órát vesz igénybe. • Luxembourgi látogatás nem lehetséges a Parlament strasbourgi vagy brüsszeli üléshetei alatt • Program: • A z Európai Parlament szerepérôl és munkájáról szóló általános bevezetô • Egy rövid videoelôadás.

• látogatási szándékukat 2-3 hónappal a látogatás elôtt jelezzék az EP honlapján található formanyomtatvány kitöltésével. • a csoportok 15 perccel a látogatás kezdete elôtt fáradjanak a Schuman épület bejáratához A csoportos látogatások szervezôi az alábbi címre fordulhatnak kérelmeikkel: European Parliament Polgárokkal folytatott levelezés GOL 03A020 L-2929 LUXEMBOURG Fax: 00352/4300 24715

látogatás a parlamentbe

81

4.5.5. EUROSCOLA program Az Európai Unió szerepe és helye a világban meghatározza Európa fiataljainak jövôjét: az Unió tehát nem maradhat távoli misztérium e korosztály elôtt. Az európai párbeszédben való részvétel, a különbözôség és az egység megtapasztalása ezért döntô fontosságú minden fiatal számára. E megfontolásból hirdette meg az Európai Parlament az EUROSCOLA programot, amely lehetôvé teszi Európa fiataljai számára, hogy találkozzanak, nézeteiket megvitassák, és párbeszédet folytassanak Európa jövôjérôl. A program kapcsán 27 tagállam középiskolás diákjai vehetnek részt az „Európai Fiatalok Parlamentje” formájában megrendezésre kerülô találkozókon az Európai Parlament üléstermében, Strasbourgban. Az EUROSCOLA program keretében minden évben alkalmanként körülbelül 500 középiskolás diák látogathat el az Európai Parlamentbe, hogy a Parlament munkájával ismerkedjen, és maga is részt vegyen abban. A program során a résztvevôk bevezetô elôadást hallhatnak az európai integráció fôbb állomásairól, ezt követôen a diákok maguk is munkacsoportokat alakítanak, és parlamenti vitákban tárgyalják meg az uniós kérdéseket. A vita lezárása után természetesen döntéshozatalra is sor kerül, hiszen így teljes a folyamat modellezése. A Római Szerzôdés aláírásának 50. évfordulója alkalmából megrendezett 2007. március 25-i ünnepélyes ülésen a gyôri Kazinczy Ferenc Gimnázium tanulói vettek részt.

82

Az EUROSCOLA programban elsôsorban a felsô tagozatos gimnazisták (16-18 évesek) vehetnek részt. Egyéb iskolák, illetve korcsoportok részvételi szándékát egyedileg bírálják el. További feltétel az angol vagy francia nyelv ismerete. A diákoknak az európai uniós ismereteken túl tartalmilag is fel kell készülniük a programban való részvételre. Az EUROSCOLA programra az alábbi információk részletes benyújtásával lehet jelentkezni: • a résztvevô diákok száma és életkora • nyelvtudás • a részvétel tervezett idôpontja • a z iskola / a jelentkezô osztály európai uniós tevékenységének részletes leírása

A jelentkezéseket az iskola/osztály európai unióval kapcsolatos tevékenysége alapján bírálják el. Az Európai Parlament az utazás támogatásával járul hozzá a programban való részvételhez. A támogatás mértéke függ a csoport nagyságától és a megtett távolságtól is. A kiutazás teljes (száz százalékos) támogatása nem lehetséges. A programmal kapcsolatban további felvilágosítást az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája nyújt, illetve kapcsolatba lehet lépni az Európai Parlament Strasbourgi Tájékoztatási Irodájával is az alábbi címen: Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája Deák Palota H-1052 Budapest Deák Ferenc u. 15. +36 / 1 411 3540 +36 / 1 411 3560 E-mail: [email protected] European Parliament Information Office Allée du Printemps Bâtiment Louise Weiss BP 1024/F F-67070 Strasbourg Cedex +33 / 3 88 17 40 01 +33 / 3 88 17 51 84 E-mail: [email protected]

83

K

4.6. ...munkahelyet keres Európában? 4.6.1. EPSO – karrier az EU-intézményeknél

i ne álmodna olyan állásról, ahol nemzetközi környezetben jó munkafeltételek mellett dolgozhat, ahol jelentôs fizetésben részesül, és elôrelépésre is lehetôsége nyílik? Az Európai Parlament biztosítja ezeket a feltételeket munkatársainak, és nyitva hagyja kapuit azok elôtt is, akik a jövôben szeretnék megízlelni az uniós munka elônyeit. AZ Európai Parlament kínál munkalehetôségeket diplomás és felsôfokú végzettséggel nem rendelkezô uniós állampolgárok számára egyaránt. Minden álláshoz minimális feltétel azonban, hogy a jelentkezô az EU egyik hivatalos nyelvét alaposan, egy másikat pedig legalább kommunikációs szinten ismerje. Az EP-s állások feltétele továbbá, hogy a jelentkezô sikeresen megfeleljen az intézmény által meghirdetett valamelyik versenyvizsgán. Mit kínál munkatársainak az EP? • Jelentôs fizetést, valamint juttatásokat és támogatásokat. • Kiváló elôrelépési lehetôségeket munkatapasztalat és teljesítmény alapján. • Nyelvi és szakmai továbbképzéseket. • Nemzetközi környezetet. • Brüsszelben és Luxembourgban az EU-alkalmazottak gyermekeinek iskolai képzést és óvodai szolgáltatást az EU legtöbb hivatalos nyelvén. Hogy zajlik a felvételi? A versenyvizsgák kiírását az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint az EPSO honlapján teszik közzé. A hirdetmény átfogóan ismerteti a részvétel feltételeit és a felvételi eljárást. Az érdeklôdôknek a vizsgára online kell jelentkezniük (szintén az EPSO- honlapon keresztül). Ezt követôen meghívást kapnak az elôválogatásra. 1. forduló: Az elôválogatás során a jelentkezôknek feleletválasztós teszteket kell megoldaniuk, melyek a vizsgázók nyelvi és matematikai-logikai képességeit, továbbá az Európai Unióval kapcsolatos ismereteit mérik. 2. forduló: A legjobb teszteredményt elérôk írásbeli vizsgán számolnak be a kiírásban szereplô területtel kapcsolatos ismereteikrôl.

84

Hogyan lehet az EP-nél állást kapni? Az Európai Parlamenthez – és az összes EU intézményhez – a felvétel nyílt versenyvizsgához kötött. Az intézmények nevében az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) többfordulós versenyvizsgákat szervez a különbözô szintû és jellegû munkakörök betöltésére. Az EPSO honlapján részletes információk találhatók az EPSO-vizsgákkal, valamint az EU-s állásokkal kapcsolatban (http://europa.eu/epso/index_en.htm).

3. forduló: A második fordulóban legmagasabb pontszámot kapott jelentkezôket szóbeli vizsgára hívják. A felvételi bizottság ezután összeállítja a sikeres vizsgázók névsorát. Az intézményeknél megüresedô állásokat errôl a listáról töltik fel. A listára felkerült pályázók többsége kap állásajánlatot, de felvételük attól függ, hogy végzettségük és tapasztalatuk mennyire felel meg az adott munkakörrel kapcsolatos konkrét követelményeknek. A névsorba történô felvétel önmagában nem biztosíték arra, hogy a jelentkezôt az intézmények valamelyike alkalmazni fogja. A lista kb. két évig marad érvényben, ám ez az idôszak meghosszabbítható. Mely nyelveket kell használni a munka során? Az EP munkatársai az Európai Unió 27 tagállamából kerülnek ki. A munka során leggyakrabban használt nyelv az angol, a francia és a német. Az elôléptetéshez az Unió alkalmazottainak egy harmadik nyelvet is el kell sajátítaniuk. Ehhez és a második nyelv tökéletesítéséhez azonban az intézmények – szükség esetén – nyelvi képzést biztosítanak.

Hol dolgozhatnak az EP munkatársai? Az Európai Parlament székhelye Strasbourgban és Brüsszelben van, de Luxembourgban is található egy épülete, valamint minden tagállamban mûködtet egy tájékoztatási irodát. Milyen lehetôségek vannak diploma nélküliek számára? Az egyetemi diplomával nem rendelkezôk közül néhányan titkárnôként vagy más adminisztratív munkakörben dolgoznak. Mások végrehajtással vagy koordinálással kapcsolatos feladatokat látnak el. Az álláslehetôségek a legkülönbözôbb területeket ölelik fel, mint pl. pénzügy, informatika, korrektúra, személyzeti ügyek, létesítménykezelés, kommunikáció, vámigazgatás és könyvvizsgálat. A foglalkoztatás további módjai Az állandó EU-tisztviselôket nyílt versenyvizsgákon keresztül választják ki, azonban az EU-intézmények korlátozott számban határozott idôre is vesznek fel munkatársakat. Ideiglenes (temporary), valamint szerzôdéses alkalmazottként (contractual agent) is lehet az EU intézményeinél dolgozni, azonban az ezekkel kapcsolatos feltételek közvetlenül az adott intézmény hatáskörébe tartoznak.

A határozott idejû szerzôdésekrôl a következô link alatt olvashat: http://europa.eu/epso/working/detlw_en.htm Az Európai Unió Hivatalos Lapja: http://europa.eu.int/eur-lex/lex/JOIndex.do?ihmlang=hu EPSO: http://europa.eu/epso/index_en.htm Staff Regulations: http://ec.europa.eu/civil_service/docs/toc100_en.pdf

EPSO, karrier az EU intézményeinél, munka az EP-nél

85

F

4.6.2. Pályakezdôként az EP-nél – szakmai gyakorlat

riss diplomás vagy, és jó munkatapasztalatot szeretnél? Egyetemista vagy, és a gyakorlatodat az EU-nál szeretnéd tölteni? Az Európai Parlament lehetôséget nyújt pályakezdôknek és egyetemi hallgatóknak egyaránt arra, hogy belekóstoljanak a munkába egy európai intézménynél. Mindemellett az EP fizetett gyakornoki programot kínál a fogyatékkal élôk számára is, hogy megkönnyítse munkahelyi integrációjukat. Ha elmúltál 18 éves, és beszélsz legalább egy idegen nyelvet, biztosan megtalálod a testhezálló gyakorlatot! Az Európai Parlament támogatja az esélyegyenlôség ügyét, és kulturális gyökereiktôl, illetve etnikai hovatartozásuktól függetlenül bátorítja a nôket és a férfiakat – köztük a fogyatékkal élôket –, hogy jelentkezzenek bármelyik szakmai gyakorlatára. 4.6.2.1. Á ltalános szakmai gyakorlatok vagy újságírói szakmai gyakorlatok (Schuman-ösztöndíj) A Schuman-ösztöndíjak fajtái: • általános Robert Schuman szakmai gyakorlatok • újságírói Robert Schuman szakmai gyakorlatok A gyakorlat feltétele, hogy a jelentkezô: • a z Európai Unió egyik tagállama vagy az Európai Unióhoz csatlakozó tagjelölt ország állampolgára legyen, • egyetemi diplomával vagy egyetemi rangú intézmény által kibocsátott oklevéllel rendelkezzen, • tökéletesen beszélje az Európai Unió egyik hivatalos nyelvét (ez lehet a magyar is), valamint jól ismerje az Európai Unió egy másik hivatalos nyelvét, • még nem végzett négy egymást követô hétnél hosszabb fizetett szakmai gyakorlatot vagy más fizetéssel járó munkát európai intézménynél illetve az Európai Parlament egyik képviselôjénél, illetve képviselôcsoportjánál. • A z általános Robert Schuman szakmai gyakorlatokra jelentkezôknek bizonyítaniuk kell továbbá, hogy egyetemi diplomájuk megszerzésének keretében vagy tudományos publikációként tudományos jelentôségû tanulmányt írtak. Az egyik szakmai gyakorlat, az úgynevezett „Chris Piening-ösztöndíj” olyan jelöltnek ítélhetô oda, aki a munkáját különösen az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatoknak szenteli. • A z újságírói Robert Schuman szakmai gyakorlatokra jelentkezôknek megfelelô szakmai felkészültséggel kell rendelkezniük, és azt publikációs listával, az Európai Unió egyik tagállamának újságíró-szövetségéhez tartozó tagsággal vagy az Európai Unió tagállamaiban, illetve az Unióhoz csatlakozó tagjelölt országokban elismert újságírói képzettséget tanúsító bizonyítvánnyal igazolniuk kell.

86

A gyakorlat idôtartama: 5 hónap A gyakornoki munka helye: választható A jelentkezés módja: Az Európai Parlament magyar honlapján található – angol, német, vagy francia nyelvû – online jelentkezési lap kitöltésével. (http://www.europarl.europa.eu/parliament/public/staticDisplay. do?language=HU&id=147) A szakmai gyakorlatok kezdete és a jelentkezési határidô: A SZAKMAI GYAKORLAT KEZDETE

A PÁLYÁZATOK ELFOGADÁSI HATÁRIDEJE

március 1.

augusztus 15 - október 15. éjfél

október 1.

március 15 - május 15. éjfél

4.6.2.2. Nem fizetett szakmai gyakorlatok A gyakorlat feltétele, hogy a jelentkezô: • az Európai Unió egyik tagállama vagy az Európai Unióhoz csatlakozó tagjelölt ország állampolgára legyen, • tökéletesen beszélje az Európai Unió egyik hivatalos nyelvét (ez lehet a magyar is), valamint jól ismerje az Európai Unió egy másik hivatalos nyelvét, • még nem végzett négy egymást követô hétnél hosszabb fizetett szakmai gyakorlatot vagy más fizetéssel járó munkát európai intézménynél, illetve az Európai Parlament egyik képviselôjénél vagy képviselôcsoportjánál, • érettségi bizonyítvánnyal rendelkezzen, illetve felsôfokú tanulmányokat folytasson, vagy ezzel egyenértékû szakmai képzésben részesüljön. Fontos információ: az EP lehetôség szerint olyan fiataloknak biztosít nem fizetett gyakornoki helyet, akik tanulmányaik keretei között kötelesek szakmai gyakorlaton részt venni.

A gyakorlat idôtartama: 1-4 hónap, de ettôl eltérés lehetséges. A gyakornoki munka helye: választható A jelentkezés módja: Az Európai Parlament magyar honlapján található – angol, német vagy francia nyelvû – online jelentkezési lap kitöltésével. (http://www.europarl.europa.eu/parliament/public/staticDisplay. do?language=HU&id=147) A szakmai gyakorlatok kezdete és a jelentkezési határidô: A SZAKMAI GYAKORLAT KEZDETE

A PÁLYÁZATOK benyújtási határideje (minimum 3 hónappal elôbb)

január 1.

október 1.

május 1.

február 1.

szeptember 1.

június 1.

87

4.6.2.3. Gyakornoki program fogyatékkal élôk számára A program fô célja, hogy a fogyatékkal élôk számára hasznos és értékes munkatapasztalatot nyújtson, illetve lehetôséget biztosítson számukra, hogy megismerkedjenek az Európai Parlament tevékenységeivel. A gyakorlat feltétele, hogy a jelentkezô: • a z Európai Unió egyik tagállama vagy az Európai Unióhoz csatlakozó tagjelölt ország állampolgára legyen, • tökéletesen beszélje az Európai Unió egyik hivatalos nyelvét (ez lehet a magyar is), valamint jól ismerje az Európai Unió egy másik hivatalos nyelvét, • m ég nem végzett négy egymást követô hétnél hosszabb fizetett szakmai gyakorlatot vagy más fizetéssel járó munkát európai intézménynél, illetve az Európai Parlament egyik képviselôjénél vagy képviselôcsoportjánál, • egyetemi diplomával vagy egyetemi rangú intézmény által kibocsátott oklevéllel rendelkezzen, vagy egyetemi végzettségnél alacsonyabb szintû képzettsége legyen, • igazolni tudja fogyatékosságát (orvosi igazolás, a nemzeti hatóság által kibocsátott, fogyatékosságot igazoló dokumentum/ kártya). A gyakorlat idôtartama: 5 hónap A gyakornoki munka helye: gyakornoki helyek fôként Brüsszelben és Luxembourgban állnak rendelkezésre. A jelentkezés módja: Az Európai Parlament magyar honlapján található – angol, német vagy francia nyelvû – online jelentkezési lap kitöltésével. (http://www.europarl.europa.eu/parliament/public/staticDisplay.do?language=HU&id=147) Ha más formátumú jelentkezési lapra van szüksége, igényei pontos feltüntetésével (pl.: nagy betûvel történô szedés, Braille-írás) forduljon e-mailen a Gyakornoki Irodához (Traineeships Office): Traineeships Office - [email protected] A szakmai gyakorlatok kezdete és a jelentkezési határidô: A gyakorlat kezdete

Jelentkezési idôszak

március 1.

augusztus 15. – október 15. (éjfél)

október 1.

március 15. – május 15. (éjfél)

A fogyatékkal élô személyek számára kiírt gyakornoki program leírása: http://www.europarl.europa.eu/traineeships/traineeship_programme_disability_hu.htm

88

4.6.2.4. Fizetett fordítói szakmai gyakorlatok A gyakorlat feltétele, hogy a jelentkezô: • állampolgára legyen az Európai Unió egyik tagállamának vagy az Európai Unióhoz csatlakozó tagjelölt országnak, kivéve, ha ez alól az illetékes hatóság kivételes jogcímen felmentést adott, • a szakmai gyakorlatot megelôzôen négy egymást követô hetet meghaladó idôszakon keresztül még nem vett részt fizetett szakmai gyakorlaton, illetve nem volt fizetett alkalmazott sem bármely európai intézményben, sem az Európai Parlament valamely politikai csoportja vagy képviselôje mellett, • a pályázatának benyújtására elôírt határnap elôtt befejezze legalább hároméves és diplomával elismert egyetemi szintû tanulmányait, • tökéletesen ismerje az Európai Unió egyik hivatalos nyelvét vagy az Európai Unióhoz csatlakozó valamelyik tagjelölt ország hivatalos nyelvét, és alaposan ismerje az Európai Unió két másik hivatalos nyelvét. Az Európai Parlament magyar honlapján található – angol, német vagy francia nyelvû – online jelentkezési lap kitöltésével. (http://www.europarl.europa.eu/parliament/public/staticDisplay. do?language=HU&id=147) A gyakorlat idôtartama: 3 hónap, amely kivételes jogcímen, legfeljebb további három hónappal meghosszabbítható. A gyakornoki munka helye: Luxembourg Amennyiben bekerül az elôzetesen kiválasztottak közé, az alábbi dokumentumokat kell benyújtania: – aláírással ellátott jelentkezési lapot, – útlevelének vagy személyi igazolványának másolatát, – a diplomák és a bizonyítványok másolatát, – ha rendelkezésére áll, az egyetemi eredményeit igazoló okirat másolatát (szöveges értékelések, érdemjegyek). A jelentkezés e fázisában ezeket még nem kell beküldeni. E dokumentumokat csak akkor kérjük el, ha ön már túljutott az elôzetes kiválasztáson. Ha bekerült az elôzetesen kiválasztott jelöltek közé, pályázata azzal a feltétellel lesz érvényes, ha hiánytalanul nyújtja be a fent említett dokumentumokat. A szakmai gyakorlatok kezdete és a jelentkezések beérkezésének határideje A gyakorlat kezdete

Jelentkezési idôszak

Január 1.

Június 15-tôl augusztus 15-ig (éjfél)

Április 1.

Szeptember 15-tôl november 15-ig (éjfél)

Július 1.

December 15-tôl február 15-ig (éjfél)

Október 1.

Március 15-tôl május 15-ig (éjfél)

89

4.6.2.5. Nem fizetett fordítói szakmai gyakorlatok A gyakorlat feltétele, hogy a jelentkezô: • állampolgára legyen az Európai Unió egyik tagállamának vagy az Európai Unióhoz csatlakozó tagjelölt országnak, kivéve, ha ez alól az illetékes hatóság kivételes jogcímen felmentést adott, • a szakmai gyakorlatot megelôzôen négy egymást követô hetet meghaladó idôszakon keresztül még nem vett részt fizetett szakmai gyakorlaton, illetve nem volt fizetett alkalmazott sem bármely európai intézményben, sem az Európai Parlament valamely politikai csoportja vagy képviselôje mellett, • felsôfokú tanulmányait megkezdett fiatal legyen, • tökéletesen ismerje az Európai Unió egyik hivatalos nyelvét vagy az Európai Unióhoz csatlakozó valamelyik tagjelölt ország hivatalos nyelvét, és alaposan ismerje az Európai Unió két másik hivatalos nyelvét. • Fontos információ: Az EP lehetôség szerint olyan fiataloknak biztosít nem fizetett fordítói gyakornoki helyet, akik tanulmányaik keretei között kötelesek szakmai gyakorlaton részt venni.

A gyakorlat idôtartama: 1-3 hónap, amely kivételes jogcímen, legfeljebb további három hónappal meghosszabbítható. A gyakornoki munka helye: Luxembourg A jelentkezés módja: az Európai Parlament magyar honlapján található - angol, német vagy francia nyelvû - online jelentkezési lap kitöltésével (http://www.europarl.europa.eu/parliament/public/ staticDisplay.do?id=147&pageRank=6&language=HU) Amennyiben bekerül az elôzetesen kiválasztottak közé, az alábbi dokumentumokat kell benyújtania: aláírással ellátott jelentkezési lapot útlevelének vagy személyi igazolványának másolatát, a diplomák és a bizonyítványok másolatát, ha rendelkezésére áll, az egyetemi eredményeit igazoló okirat másolatát (szöveges értékelések, érdemjegyek) A szakmai gyakorlatok kezdete és a jelentkezések beérkezésének határideje

90

A gyakorlat kezdete

Jelentkezési idôszak

Január 1.

Június 15-tôl augusztus 15-ig (éjfél)

Április 1.

Szeptember 15-tôl november 15-ig (éjfél)

Július 1.

December 15-tôl február 15-ig (éjfél)

Október 1.

Március 15-tôl május 15-ig (éjfél)

4.6.2.6. Szakmai gyakorlatok konferenciatolmácsok számára A Tolmácsolási Igazgatóság korlátozott számban lehetôséget kínál konferenciatolmácsi szakmai gyakorlatra a konferenciatolmács képesítéssel rendelkezô olyan diplomás fiatalok számára, akik az intézmény számára hasznos nyelvi kombinációval rendelkeznek. A gyakornoki munka célja a tolmácsok szakmai továbbképzése. Az Európai Parlament ösztöndíjat kínálhat egyetemi diplomával igen, de szakmai gyakorlattal nem rendelkezô konferenciatolmács-gyakornokok számára is. Az Európai Parlamentben jelenleg folytatható szakmai gyakorlatokat túlnyomó részben az új tagállamokból érkezett pályázók számára tartják fenn. Ha úgy gondolja, hogy valamennyi itt felsorolt feltételnek megfelel, és eséllyel indulhat a képzési ösztöndíjért, gyakornoki állásért vagy kisegítô konferenciatolmács állásért, küldje el részletes önéletrajzát (a külföldön töltött idôszakok és konferenciatolmácsolás terén szerzett gyakorlat leírásával) az alábbi e-mail címre: [email protected]. Milyen karrierlehetôségeket kínálnak a tolmácsoknak az EU intézményei? http://europa.eu/interpretation/index_hu.htm 4.6.2.7. Gyakorlatok más intézményeknél Nemcsak az Európai Parlament, hanem más közösségi intézmények is rendszeresen fogadnak gyakornokokat, ennek részleteirôl az adott intézmény honlapján lehet tájékozódni. A következô intézményeknél van lehetôség szakmai gyakorlatra: • Európai Központi Bank (http://www.ecb.int/home/html/index.en.html) • Európai Bizottság (http://ec.europa.eu/stages) • Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (http://eesc.europa.eu/organisation/tgj/trainees/index_en.asp) • Európai Ombudsman (http://www.ombudsman.europa.eu/home/hu/default.htm) • Európa Tanács (http://www.coe.int/t/e/Human_Resources/Jobs/11_Traineeship_opportunities) • Firenzei Európai Egyetem (http://www.iue.it/About/PositionsAvailable.shtml) Bôvebb információ, valamint a jelentkezési lapok a következô címen érhetôk el: http://www.europarl.europa.eu/parliament/public/staticDisplay.do?language=HU&id=147 Gyakorlatokra és tanulmányi látogatásokra vonatkozó belsô szabályok: http://www.europarl.europa.eu/pdf/traineeships/general_rules_hu.pdf gyakorlat, szakmai gyakorlat, gyakorlat fogyatékkal élôknek, gyakorlat konferenciatolmácsoknak, gyakorlat fordítóknak

91

A

4.6.3. EURES – munkakeresés Európában

z Európai Unió tagjaként ma már nemcsak Magyarországon vállalhatunk munkát, hanem csaknem egész Európa munkapiaca nyitva áll elôttünk. Annak érdekében, hogy könnyebben egymásra találjanak az európai álláskeresôk és a munkaerô-toborzók, létrejött egy Európa 29 országában mûködô mobilitási portál, az EURES. AZ EURES nemcsak közvetíti az állásokat, hanem tanácsot és tájékoztatást nyújt mindazoknak, akik Európában akarnak dolgozni, vagy a 29 ország egyikébôl szeretnének munkaerôt toborozni. Az EURES tehát az európai foglalkoztatási mobilitás portálja, valamint egy hálózat, amely több mint 700 mobilitási tanácsadót foglal magában, akiknek feladata, hogy segítséget nyújtsanak a munkaerô- és munkahelykeresésben. 25 európai uniós tagállam, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc állampolgárai kereshetnek, illetve kínálhatnak munkát az EURESEN. Fontos információ: A 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária esetében eltérô szabályok érvényesek. További információ: http://ec.europa.eu/employment_ social/free_ movement/docs/ accession_2007_hu.pdf 4.6.3.1. Munkakeresôként Európában Az EURES hozzáférést kínál: • több százezer állásajánlathoz a résztvevô 29 ország bármelyikében, • információkhoz arról, milyen élet- és munkakörülmények jellemzôek egy másik európai országban, • szakértôi tanácsadáshoz a foglalkoztatási mobilitással kapcsolatban felmerült kérdéseket illetôen. Álláskeresés Az EURES foglalkoztatási portálon számos foglalkozásban és munkaágazatban kereshet álláslehetôséget a résztvevô 29 ország bármelyikében. A munkaadók álláshirdetéseiket az egyes országok EURES-hálózatán keresztül nyújtják be. Ezek az állásajánlatok ezt követôen az EURES-portálra kerülnek, amelyet folyamatosan frissítenek. Az állásajánlatok között a különbözô opciók szerint kereshet, például állástípus, ország, szükséges végzettség vagy tapasztalat alapján. My EURES Ha regisztrál az oldalon, ingyenesen létrehozhatja saját EURES-fiókját, mely lehetôvé teszi, hogy: • SMS, illetve e-mail értesítést kérjen, ha a saját profiljának megfelelô állásajánlat kerül az adatbázisba, illetve • a CV adatbázis segítségével megtekintésre elküldje önéletrajzát a munkaadóknak és az EURES-tanácsadóknak.

92

4.6.3.2. Munkaadóként Európában Az EURES, az Európai Foglalkoztatási Szolgálat az alábbiakat kínálja a munkaadóknak: • ingyenes hirdetés állásajánlatainak Európa-szerte, • online hozzáférés több százezer jelentkezô önéletrajzához, • szakértôi tanácsadás arról, hogyan toborozzon specializált, nehezen betölthetô állások esetében. Álláshirdetés Az EURES foglalkoztatási portálon bármely foglalkozásban és munkaágazatban hirdethet álláslehetôséget a résztvevô 29 ország jelentkezôinek. Az állami foglalkoztatási szolgálatok EURES-hálózatán keresztül lehet az adott országban álláshirdetést feladni, melyek között a munkakeresôk az EURES-portálon különbözô opciók alkalmazásával (például: állástípus, ország, szükséges végzettség vagy tapasztalat) kereshetnek. My EURES Ha regisztrál az oldalon, ingyenesen igénybe veheti a következô szolgáltatást: • Megtekintheti a munkakeresôk profilját, és minden olyan érintett jelölt önéletrajzát áttanulmányozhatja, akik regisztrálták magukat a portálon. • SMS, illetve e-mail értesítést kérhet, ha saját elvárásainak megfelelô jelölt kerül a rendszerbe.

www.eures.europa.eu EURES, munka, munkakeresô, munkaadó, állás

93

AZ EP Tájékoztatási Irodái Bajcsy-Zsilinszky út

Sas tér

Hild tér

6. utca Október

r velt té Roose

Mérleg utca

a utca József Attil

or József nád

tér

Deák Ferenc tér

ák

De

ca

tér adó Vig rt kpa d ra

rá Belg

ajó

érh

h Fe

a utc

Sütő rcz utca y Is tvá nu tca

tér

art

i ut Bécs

arty

sm

tca

rakp

a

utc

n

As

ca

bó

ut

ály

Kir

Ká

roly

th

utc

a

BUDAPEST Deák Palota H-1052 Budapest Deák Ferenc u. 15. Tel.: +36 / 1 411 3540 Fax.: +36 / 1 411 3560 [email protected]

kö

rút

Bá

Vörö

ó Als

u os Ján

i Pest

sere

dó

a Vig

a

tc cu

re Fe

d

yE

ula

Pa

a

tc eu

Anker köz

tér

a utc

ai C ácz Ap

ya rott Do

Erzsébet

út

sy

ás

dr

An

Vá éz nyk

tca

Ara

ci u

Vá

ros

há

zu

tca

a utc

ATHINAI 8 Leof. Amalias GR-105 57 Athinai +30 / 210 327 89 00 +30 / 210 331 15 40 [email protected] BARCELONA Passeig de Gràcia, 90 1ª planta E-08008 Barcelona +34 / 93 272 20 44 +34 / 93 272 20 45 [email protected] BERLIN Unter den Linden 78 D-10117 Berlin +49 / (0)30 / 2280 - 1000 +49 / (0)30 / 2280 - 1111 [email protected] BRATISLAVA Informacˇná kancelária Európskeho parlamentu Palisády 29 SK-811 06 Bratislava +(421) 2 59 20 32 97 +(421) 2 54 64 80 13 [email protected]

94

BRUXELLES - BRUSSEL rue Wiertz 60 Wiertzstraat 60 B-1047 Bruxelles B-1047 Brussel +32 / (0)2 284 20 05 +32 / (0)2 230 75 55 [email protected] BUCURESTI Strada Vasile Lascar nr. 31 et 1 Sector 2 RO - 020492 BUCURESTI + 40 / 21 305 79 86 + 40 / 21 315 79 29 [email protected] DEN HAAG Korte Vijverberg, 6 NL-2513 AB Den Haag +31 / (0)70 313 54 00 +31 / (0)70 364 70 01 [email protected] DUBLIN European Union House 43, Molesworth Street IRL Dublin 2 +353 / (0)1 605 79 00 +353 / (0)1 605 79 99 [email protected]

EDINBURGH The Tun 4 Jackson’s Entry Holyrood Road UK-Edinburgh EH8 8PJ +44 / (0)131 557 7866 +44 / (0)131 557 4977 [email protected] HELSINKI - HELSINGFORS Pohjoisesplanadi 31 Norra esplanaden 31 FIN-00100 Helsinki FIN-00100 Helsingfors +358 / (0)9 622 04 50 +358 / (0)9 622 26 10 [email protected] KØBENHAVN Europa-Parlamentet Informationskontoret i Danmark Europa-Huset Gothersgade 115 DK-1123 København K +45 / 33 14 33 77 +45 / 33 15 08 05 [email protected] LISBOA Centro Europeu Jean Monnet Largo Jean Monnet, 1-6 P-1269-070 Lisboa +351 / 21 350 49 00 +351 / 21 354 00 04 [email protected] LJUBLJANA Breg 14 SL-1000 Ljubljana +386 / (0)1 / 252 88 30 +386 / (0)1 / 252 88 40 [email protected] LONDON 2, Queen Anne’s Gate UK-London SW1H 9AA +44 / (0)20 7227 4300 +44 / (0) 20 7227 4302 +44 / (0) 20 7227 4301 (Library) +44 / (0) 20 7227 4327 (Press) [email protected]

LUXEMBOURG Maison de l’Europe 7, Rue du Marché-aux-Herbes L-1728 Luxembourg +352 / 4300 22597 +352 / 4300 22457 [email protected] MADRID Paseo de la Castellana, 46 E-28046 Madrid +34 / 91 436 47 47 +34 / 91 578 31 71 +34 / 91 577 13 65 [email protected] MARSEILLE 2, rue Henri Barbusse F-13241 Marseille +33 / (0)4 91 91 46 00 +33 / (0)4 91 90 95 03 [email protected] MILANO Corso Magenta, 59 I-20123 Milano +39 / 02 / 43 44 171 +39 / 02 / 43 44 17 500 [email protected] MÜNCHEN Erhardtstr. 27 D-80469 München +49 / (0)89 / 202 0879-0 +49 / (0)89 / 202 0879-73 [email protected] NICOSIA 30 Vyronos Avenue CY-1096 Nicosia PO BOX 23440 CY - 1683 Nicosia +357 / 22 87 05 00 +357 / 22 76 77 33 [email protected]

95

PARIS 288, boulevard St-Germain F-75341 Paris Cedex 07 +33 / (0)1 40 63 40 00 +33 / (0)1 45 51 52 53 [email protected] PRAHA Jungmannova 24 CZ-110 00 Praha 1 +420 / 255 708 208 +420 / 255 708 200 [email protected] RIGA Aspazijas Boulevard 28 LV - 1050 Riga +371 / 7 08 54 60 +371 / 7 08 54 70 [email protected] ROMA Via IV Novembre, 149 I-00187 Roma +39 / 06 699 501 +39 / 06 699 502 00 [email protected] SOFIA 9 Moskovska Str. BG-1000 Sofia +359 / 2 985 35 45 +359 / 2 981 99 44 [email protected] STOCKHOLM Regeringsgatan 65, 6 tr. 111 56 Stockholm +46 / (0)8 562 444 55 +46 / (0)8 562 444 99 [email protected] STRASBOURG 1, avenue du Président Robert Schuman CS 91024 F-67070 Strasbourg cedex +33 / (0)3 88 17 40 01 +33 / (0)3 88 17 51 84 [email protected]

96

TALLINN Euroopa Parlamendi Infobüroo Eestis Rävala 4 EE-10143 Tallinn +372 630 6969 +372 630 6968 [email protected] VALLETTA 254 St. Paul Street VLT 1215 Valletta +356 / 21 23 50 75 +356 / 21 22 75 80 [email protected] VILNIUS Naugarduko st. 10 LT-01141 Vilnius +370 / 5 212 07 66 +370 / 5 261 98 28 [email protected] WARSZAWA Biuro Informacyjne Parlamentu Europejskiego w Polsce ul. Jasna 14/16 a 00-041 Warszawa +48 22 595 24 70 +48 22 595 24 80 [email protected] WIEN Wipplingerstrasse 35. A-1010 Wien +43 / (0)1 516 17-0 +43 / (0)1 513 25 15 [email protected]

KULCSSZAVAK Állás

92

Európai Unió Tanácsa

12

Anna Politkovszkaja

37

Europe Direct

61

Antall József

37

Gyakorlat

86

Audiovizuális anyag

73

Gyakorlat fogyatékkal élôknek

88

Az EP elnöke

22

Gyakorlat fordítóknak

89

Az EP hatásköre

19

Gyakorlat konferenciatolmácsoknak 91

Az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája

38

Bíróság

Hangfelvétel

74

Himnusz

10

13, 49, 53, 55 Hivatali visszásság

Bizottság Bookshop

Ifjúság

31

Információ

52

Írásos anyag

77

Jelképek

10

Jogi tanács

59

Károly-díj

31

Karrier az EU intézményeinél

84

Képviselôk

20

Kérdések

63

Kiadvány

64, 72

64

Díjak

29, 34

Dokumentumok

66

Dokumentumtár

70

Élô közvetítés

74

Elsôfokú Bíróság

53, 55

EPSO

84

EURES

92

Eurojus

59

Európa Nap

10

Európai Bíróság

49

Európai Bizottság

12

Európai Közösségek Bírósága Európai Parlament

45, 48

12, 19

Konrad Adenauer

37

Közszolgálati Törvényszék

57

Látogatás a parlamentbe

78

13, 53 Levéltár

66, 72

Lisszaboni Szerzôdés

14, 27

11, 16, 19, 20, 22

Európai Számvevôszék

13

Európai Tanács

12

Lux-díj

30

97

98

Május 9.

10

Szakmai gyakorlat

86

Munka

92

Számvevôszék

13

Munka az EP-nél

85

Székhely

Munkaadó

92

Tanács

12

Munkakeresô

93

Utcafesztivál

10

Ombudsman

46

Választás

22

Panasz

42, 48

Videófelvétel

Petíció

42

Willy Brandt

Plenáris ülés

73

Zászló

Szaharov-díj

29

11, 36

52, 73 37 9

1. számú függelék

EU15

EU25

EU27

Nizzai Szerzôdés alapján 2009-tôl

Lisszaboni Szerzôdés

Németország

99

99

99

99

96

Franciaország

87

78

78

72

74

Nagy-Britannia

87

78

78

72

73

Olaszország

87

78

78

72

73

Spanyolország

64

54

54

5

54

Lengyelország

-

54

54

50

51

Románia

-

-

35

33

33

Hollandia

31

27

27

25

26

Belgium

25

24

24

22

22

Portugália

25

24

24

22

22

Csehország

25

24

24

22

22

Görögország

-

24

24

22

22

Ország

Magyarország

-

24

24

22

22

Svédország

22

19

19

18

20

Ausztria

21

18

18

17

19

Bulgária

-

-

18

17

18

Dánia

16

14

14

13

13

Finnország

16

14

14

13

13

Szlovákia

-

14

14

13

13

Írország

15

13

13

12

12

Litvánia

-

13

13

12

12

Lettország

-

9

9

8

9

Szlovénia

-

7

7

7

8

Észtország

-

6

6

6

6

Ciprus

-

6

6

6

6

Luxemburg

6

6

6

6

6

Málta

-

5

5

5

6

626

732

785

736

750+1 (elnök)

Összesen

99

Jegyzetek

100

Kiadja az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 15. Telefon: +36 1 411 35 40 Fax: +36 1 411 35 60 E-mail: [email protected] Honlap: www.europarl.hu Grafikai tervezés és kivitelezés: DeLounge Kft. www.delounge.hu A fotók az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Közösségek Bírósága, az Európai Számvevôszék és az Európai Unió Tanácsa fotóarchívumából származnak. A kézirat lezárva: 2009. október © Európai Közösségek, 2009

101

BV-80-09-003-HU-C doi: 10.2861/60527